JELENTÉS az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról – összes szakasz

11.10.2010 - (12699/2010 – C7‑0202/2010 – 2010/2001(BUD))

valamint az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2011. (SEC(2010)1064), 2/2011. (SEC(2010)0000) és 3/2011. (SEC(2010)0000) számú módosító indítványokról
1. rész: Állásfoglalásra irányuló indítvány
Költségvetési Bizottság
Előadók: Sidonia Elżbieta Jędrzejewska - (III. szakasz - Bizottság)
Helga Trüpel - (egyéb szakaszok)

Módosítások

• 001-003 (PDF - 103 KB)
• 001-003 (DOC - 224 KB)
• 004-004 (PDF - 92 KB)
• 004-004 (DOC - 209 KB)
• 005-006 (PDF - 97 KB)
• 005-006 (DOC - 215 KB)
• 007-010 (PDF - 109 KB)
• 007-010 (DOC - 228 KB)
• 011-016 (PDF - 118 KB)
• 011-016 (DOC - 238 KB)
• 017-022 (PDF - 128 KB)
• 017-022 (DOC - 245 KB)
• 023-028 (PDF - 124 KB)
• 023-028 (DOC - 243 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról – összes szakasz (12699/2010 – C7 0202/2010 – 2010/2001(BUD)), valamint az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2011. (SEC(2010)1064), 2/2011. (SEC(2010)xxxx) és 3/2011. (SEC(2010)xxxx) számú módosító indítványokról

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–       tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra[1],

–       tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[2],

–       tekintettel a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[3],

–       tekintettel 2010. március 25-i állásfoglalására a 2011. évi költségvetés prioritásairól, III. szakasz – Bizottság[4],

–       tekintettel a 2011. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló 2010. június 15-i állásfoglalására[5],

–       tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2010. április 27-án előterjesztett tervezetére (COM(2010)0300),

–       tekintettel az Európai Unió költségvetési tervezetéről szóló, a Tanács által 2010. augusztus 12-én elfogadott álláspontra (12699/2010 - C7-0202/2010),

–       tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2011. számú módosító indítványra, amelyet a Bizottság 2010. szeptember 15-én nyújtott be,

–       tekintettel eljárási szabályzata 75b. cikkére,

–       tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi illetékes bizottság véleményére (A7–00284/2010),

III. SZAKASZ

Kulcsfontosságú kérdések és prioritások a 2011-es költségvetésben

1.      határozottan meg van győződve arról, hogy az Európai Unió működéséről szóló új szerződés szerinti költségvetési eljárás megkívánja valamennyi érintett intézmény teljes körű és magas szintű politikai részvételét; hangsúlyozza, hogy az egyeztetési eljárás célja a költségvetési hatóság két ága által képviselt álláspontok összeegyeztetése, és hogy a 2011-es költségvetés közös szövegtervezetét még mindkét ágnak jóvá kell hagynia saját eljárási szabályzatával és a Szerződés 314. cikkének (7) bekezdésével összhangban;

2.      úgy véli, hogy a Tanács álláspontjának elfogadására vonatkozó írásbeli eljárás a költségvetési eljárás esetében különösen nem megfelelő, emellett meg is kérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy egy ilyen lényeges uniós jogi aktusra vonatkozóan hiányzik a nyilvános és egyértelmű, miniszteri szintű politikai támogatás a Tanács részéről;

3.      emellett meglehetősen aggasztja, hogy hogyan értékelje a Tanács 2011-es költségvetési tervezetről szóló álláspontját, tekintettel arra, hogy az elfogadott csökkentések nem felelnek meg a világosan meghatározott céloknak, sőt ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy a csökkentéseket véletlenszerűen és radikális módon alkalmazták a költségvetés egészében; úgy véli, hogy az előirányzatok önkényes csökkentése nem áll összhangban a hatékony és eredményes költségvetés-tervezés elvével;

4.      úgy véli, hogy az uniós szakpolitikákat erősítő és – különösen a közös kül- és biztonságpolitika, a versenyképesség és innováció, az űrtechnológia, az idegenforgalom, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a szociálpolitika, az energiapolitika, valamint a bel- és igazságügy területén – új hatásköröket létrehozó EUMSz. hatálybalépése maga után vonja a Lisszaboni Szerződésből eredő költségvetési igények fedezésének biztosítását, és ezért koherenciát és következetességet kíván meg a költségvetési hatóság két ágától a megnövekedett pénzügyi képességek tekintetében;

5.      emlékeztet arra, hogy a Szerződés egymást követő változásai és az uniós szintre átruházott felelősségek növekedése ellenére az uniós költségvetés csupán a GNI szerény 1%-ának felel meg; következésképpen ellenzi a Tanács által elfogadott súlyos csökkentéseket;

6.      megérti az egyes tanácsi küldöttségek által kifejtett aggályokat, miszerint a 2011-es költségvetési évben különösen nagy nyomás nehezedik a tagállami költségvetésekre, és annál is inkább szükség van megtakarításokra, ugyanakkor úgy véli, hogy a kifizetési előirányzatok önkényes csökkentése nem áll összhangban a helyes költségvetési gazdálkodás elvével, továbbá úgy véli, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok önkényes csökkentése veszélybe sodorja a már elfogadott uniós politikák és programok megvalósítását;

7.      ismételten emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés semmiképpen sem tekinthető és értékelhető egyszerűen a nemzeti költségvetésekre további terhet rovó pénzügyi tételnek, hanem éppen ellenkezőleg lehetőséget kell látni benne az Unió egészének érdekeit szolgáló és hozzáadott értéket jelentő kezdeményezések és beruházások fellendítésére, amelyek legtöbbjéről a Parlament és a Tanács közösen dönt, és így nemzeti szintű legitimációval is bírnak; felhívja az uniós intézményeket, hogy határozzanak meg megfelelő mechanizmust „az európai összefogás elmaradása” esetén felmerülő költségek felmérésére és értékelésére, ami rámutatna arra, hogy milyen megtakarításokat eredményez a nemzeti költségvetésekben a források egyesítése;

8.      ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés nemzeti költségvetéseket kiegészítő jellegét és az általa adott lendületet nem szabad olyan önkényes csökkentésekkel próbára tenni és korlátozni, amelyek csak elenyésző (kevesebb mint 0,02%-os) részét teszik ki a 27 tagállami költségvetés teljes összegének;

9.      rámutat arra, hogy a Parlament az ifjúsággal, az oktatással és a mobilitással kapcsolatos szakpolitikákat a 2011-es költségvetés legfontosabb prioritásai közé sorolta – ahogy azt egyebek mellett a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló, 2010 júniusában elfogadott parlamenti állásfoglalás is megemlíti –, mivel azok alapvető és szükséges elemei az uniós gazdaságélénkítési stratégiának és az Európa 2020 stratégiának; kiemeli, hogy az előirányzatok bizonyos költségvetési tételek esetében javasolt növelése az EU jövőjére vonatkozó rövid és hosszú távú stratégiákat is szolgálja;

10.    ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy a források szűkösségével és a globális gazdasági recesszióval összefüggésben az uniós politikák finanszírozását szorosabban nyomon kell követni minden olyan kiadás elkerülése érdekében, amelyet nem indokol világos és azonosítható célkitűzés, figyelembe véve az európai uniós költségvetés által biztosított hozzáadott értéket, mivel az a szolidaritást és a hatékonyságot fejezi ki azáltal, hogy egyesíti a nemzeti, regionális és helyi szinten, szétaprózódottan rendelkezésre álló forrásokat; hangsúlyozza ezenkívül, hogy az európai uniós költségvetés kiadásainak túlnyomó része az EU gazdasági növekedésének ösztönzéséhez szükséges hosszú távú beruházásokat támogatja;

11.    rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keretből eredő tartalék – különösen az 1a. és 3b. alfejezet és a 4. fejezet esetében – nem jelent tényleges mozgásteret, emellett csökkenti az EU arra való képességét, hogy prioritásainak fenntartása mellett reagáljon a politikai változásokra és váratlan szükségletekre; hangsúlyozza, hogy az EU előtt álló kihívások mértéke a többéves pénzügyi keret jelenlegi plafonértékeit jóval meghaladó forrásokat tenne szükségessé; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy feltétlenül szükség van a költségvetés jelentős felülvizsgálatára, és hogy a számos felmerült új kihívás és új prioritás elkerülhetetlenné tette a jelenlegi többéves pénzügyi keret plafonértékeinek és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás egyes rendelkezéseinek haladéktalan felülvizsgálatát;

12.    sürgeti a Tanácsot, hogy vegye teljes mértékben figyelembe a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról ((COM(2010)0072 - 2010/0048(APP)) szóló 2010. szeptember 22-i parlamenti állásfoglalásban[6] rögzített egyértelmű feltételeket, amelyek alapján a Parlament az EUMSz. rendelkezéseivel összhangban jóváhagyja az új többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet;

13.    emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret plafonértékei nem tették volna lehetővé prioritásainak és a Szerződés hatálybalépéséből eredő új politikáknak a finanszírozását; hangsúlyozza, hogy az egyeztetőbizottságban folytatott tárgyalások megkönnyítése érdekében komoly kompromisszumok árán javaslatot tett e politikák plafonértéken belüli finanszírozására; hangsúlyozza, hogy ez azonban csak úgy megvalósítható, ha más, körültekintően kiválasztott költségvetési sorok előirányzatait csökkentik;

14.    a kifizetési előirányzatok tekintetében nem hajlandó mérlegelni a tanácsi álláspont szerinti olyan végső célösszeg megállapítását, amelyet a tényleges szükségletek alapos értékelése nélkül, pusztán különböző sorok csökkentésével vagy növelésével érnek el;

15.    emlékeztet arra, hogy a Tanács e gyakorlata hatással lehet az ugyanazon évi előirányzatok végrehajtási arányára, mivel lelassíthatja az új szerződések aláírását, különösen az utolsó negyedévben, és így zavarja az európai uniós programok többéves életciklusát;

16.    általánosságban úgy véli, hogy az uniós programokhoz kapcsolódó igazgatási kiadásokat a programok gyors végrehajtásának, minőségének és megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében nem szabad csökkenteni; ezért visszaállítja a Tanács által e programok igazgatási kiadásai tekintetében bevezetett csökkentéseket;

1a. alfejezet

17.    emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 2011-es költségvetésre vonatkozó horizontális prioritásai, azaz az ifjúság, az oktatás és a mobilitás a különböző szakpolitikák keretében ágazatokon átívelő, célzott beruházásokat tesznek szükségessé az EU növekedésének és fejlődésének előmozdítása érdekében; ezért megerősíti, hogy növelni kívánja az e prioritásokhoz kötődő valamennyi program – nevezetesen az egész életen át tartó tanulás programja, az „Emberek” és az „Erasmus Mundus” program – előirányzatait;

18.    különösen úgy véli, hogy a fiatal munkaerő mobilitása kulcsfontosságú eszköz a versenyképes és dinamikus európai munkaerőpiac fejlődésének biztosításához, és ezért azt ösztönözni kell; következésképpen támogatja az Európai Foglalkoztatási Szolgálatra vonatkozó előirányzatok növelését, és ennek érdekében határozottan szorgalmazza a „Your first EURES job” elnevezésű előkészítő intézkedés elindítását, amelynek célja, hogy egy, a fiatalokat célzó speciális, nem akadémiai mobilitási program létrehozásának első lépéseként elősegítse a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését vagy speciális munkahelyekhez való hozzájutását egy másik uniós tagállamban;

19.    elismeri az uniós finanszírozású kutatás által képviselt hozzáadott értéket, amely kutatás lendületet ad a kutatással kapcsolatos különböző nemzeti erőfeszítéseknek és beruházásoknak, különös tekintettel az energiához kapcsolódó kutatásra – beleértve a megújuló energiaforrások területét –, valamint elismeri a kkv-k központi szerepét az európai növekedés és foglalkoztatottság előmozdításában; ennek megfelelően megerősíti a Versenyképességi és innovációs keretprogram és különösen a Vállalkozási és innovációs program, illetve az Intelligens energia program iránti támogatását, növelve bizonyos költségvetési sorok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait; megjegyzi, hogy biztosítani kell a K+F-programok zökkenőmentes végrehajtását annak érdekében, hogy a költségvetési időszak végén elkerülhető legyen az előirányzatok más, az eredetitől eltérő célokra való átcsoportosítása;

20.    rendkívül aggódik amiatt, hogy nem áll rendelkezésre elegendő forrás a „versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” célkitűzés központi politikáinak finanszírozására, és hogy az Európa 2020 stratégia soron következő finanszírozása miatt a helyzet csak romlik; emlékeztet arra, hogy a növekedés és a foglalkoztatás elősegítésében alapvető szerepet játszik az olyan politikákba való beruházás, mint az oktatás, a kutatás, az innováció, a közlekedés (különösen a TEN-T hálózatok) és a turizmus;

21.    kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy az újonnan létrehozott európai pénzügyi hatóságok a kezdetektől fogva megfelelő és elegendő finanszírozást kapjanak, hogy hozzájárulhassanak az európai és a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásához;

22.    meg van győződve arról, hogy az Euratom – ITER Európai Közös Vállalkozás finanszírozását az ITER 2012. és 2013. évi finanszírozásáról szóló bizottsági javaslat fényében újra kell gondolni; elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi 7. kutatási keretprogramon belüli, a növekvő pénzügyi szükségletek miatti átcsoportosítást, amelyek már nem felelnek meg az eredeti javaslatnak; ezért úgy véli, hogy a végrehajtás késedelmére tekintettel, valamint az ITER jövőbeli finanszírozására vonatkozóan a Tanáccsal folytatott tárgyalások elindítása érdekében a legmegfelelőbb költségvetési lehetőségként 47 millió euróval csökkenteni kell a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a 08 20 02. költségvetési soron;

23.    támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy vezessenek be kifizetési előirányzatokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap fejezetén belül annak érdekében, hogy leegyszerűsítsék a költségvetési hatóság két ága által jóváhagyott kérelmekkel kapcsolatos pénzügyi eljárásokat; ezért visszaállítja az eredeti értéket, megjegyezve, hogy azok a 2011-es igényekhez elégtelennek bizonyulhatnak;

24     meggyőződése, hogy az európai energiahelyzetre vonatkozóan stratégia tervre van szükség; megjegyzi, hogy a Bizottság már létrehozott egy stratégiai energiatechnológiai tervet, amelynek finanszírozási helyzete továbbra sem világos; ezért pro memoria (p.m.) sorokat hozott létre a stratégiai energiatechnológiai terv több területére vonatkozóan, amelyek hamarosan aktívvá válhatnak;

1b.alfejezet

25.    megállapítja, hogy a Tanács álláspontja a kötelezettségvállalások tekintetében nem módosítja a bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ez a kötelezettségvállalási előirányzatokkal kapcsolatos álláspont teljesen összhangban van a többéves pénzügyi keretben megállapított előirányzatokkal, figyelembe véve a pénzügyi keret 2011-re vonatkozó technikai jellegű kiigazítását a 2006. június 17-i intézményközi megállapodás 17. pontjának megfelelően;

26.    sajnálja a Tanács megszorító megközelítését a kifizetések vonatkozásában, amelyek 1075 millió euróval csökkentek (felerészben a 2006–2011-es programozási időszak befejezésére tekintettel) a Bizottság 2011. évi kifizetési előirányzatokra vonatkozó becsléseihez képest; hangsúlyozza, hogy az utóbbiakat az Európai Parlament szerint már eleve alábecsülhették, és hogy a Tanács megközelítésmódja veszélyeztetheti a program végrehajtása terén fennálló lemaradás ledolgozását a 2007–2013-as időszak eleji lassú indulást, valamint a Parlament és a Tanács által az európai gazdaságélénkítési terv keretében nemrégiben elfogadott jogszabály-módosításokat követően;

27.    ezért a Tanács által a kifizetési előirányzatok vonatkozásában bevezetett csökkentéseket a költségvetési tervezet szintjére állítja vissza, és fenntartja eredeti álláspontját, amely szerint a Bizottságnak és a Tanácsnak sürgősen költségvetés-módosítást kell előterjesztenie és elfogadnia, amennyiben a kifizetési előirányzatok nem elegendőek a szükségletek fedezésére; üdvözli a Tanács ezzel kapcsolatos nyilatkozatát;

28.    emlékeztet arra, hogy az uniós balti-tengeri stratégiáról szóló cselekvési terv kimondja, hogy a javasolt tevékenységeket – amennyiben lehetséges – a meglevő forrásokból, köztük a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból kell finanszírozni; rámutat, hogy az uniós balti-tengeri stratégia kimondja, hogy a stratégia meglévő uniós eszközök és alapok, valamint más létező források és pénzügyi eszközök megfelelőbb kiaknázására épül; hangsúlyozza, hogy a stratégia számára biztosítani kell a megfelelő elismerést és finanszírozást;

2. fejezet

29.    hangsúlyozza, hogy a KAP elsődleges célját a piaci stabilitás és az élelmezésbiztonság, továbbá a gazdálkodók méltányos árbevételei biztosításának kell képeznie, beleértve a környezet és a táj védelmét, ezért felhívja a Bizottságot, hogy a 2011-es költségvetésben biztosítson pénzügyi keretet a finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűbbé tételéhez szükséges eszközökre arra az esetre, ha a piacon 2011-ben ingadozások következnének be;

30.    elismeri, hogy hasznosnak bizonyult a tejágazatnak a 2010-es költségvetésből nyújtott 300 millió eurós rendkívüli támogatás; támogatja egy új, tejalapként szolgáló költségvetési sor létrehozását a modernizáció, a diverzifikáció és szerkezetátalakítás, valamint a marketing fejlesztésének támogatására; rámutat arra, hogy a Bizottság már jóváhagyta a tejalap létrehozását;

31.    úgy véli, hogy alacsonyabb szinten, de fenn kell tartani a borágazatot érintő nemzeti támogatási programot; rámutat, hogy a borpiac közös szervezésének reformja idején a Bizottság kifejezetten leszögezte, hogy a reform nem érintheti a költségvetést;

32.    rámutat, hogy a Parlament kifejezetten nem értett egyet azzal, hogy az előirányzatokat halállal végződő bikaviadaloknál alkalmazandó élőállatokra használják fel, és hangsúlyozza, hogy elvárja a Bizottságtól e korlátozás bevezetésének biztosítását;

33.    elismeri az iskolagyümölcs- és az iskolatejprogram fontosságát, mivel e programok ösztönzik az egészséges táplálkozást a gyermekek körében; üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy növelni kell e két program finanszírozását, és úgy határoz, hogy tovább növeli a rendelkezésükre álló előirányzatokat; hangsúlyozza a rászoruló személyeknek szóló program fontosságát, és úgy határoz, hogy növeli a program rendelkezésére álló előirányzatokat, de emlékeztet arra, hogy azt a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárások fényében kell végrehajtani;

34.    prioritásaival összhangban támogatja egy, a bevált gyakorlatok fiatal gazdálkodók közötti cseréjét előmozdító kísérleti projekt létrehozását, különös tekintettel az európai mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokra;

35.    meg van győződve arról, hogy a 2007–2013-as LIFE+ környezetvédelmi célú pénzügyi eszközt tovább kell erősíteni a további intézkedéseknek való megfelelés érdekében; hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi megfontolások elsőbbséget élveznek a környezetvédelmi és agrárpolitikán belül, és a finanszírozás növelése döntő fontosságú a természet és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából; úgy véli, hogy a fenntartható fejlődés kritériumait a LIFE+ mellett minden vonatkozó uniós eszközben érvényre kell juttatni;

3a. alfejezet

36.    úgy véli, hogy több program, köztük a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” program alapvető fontosságú a stockholmi program végrehajtásához, és megerősíti, hogy támogatja a „Küzdelem az erőszak ellen” (Daphne) programot – amelynek keretében több, finanszírozásra érdemes program nem kaphatott támogatást az előirányzatok szűkössége miatt –, illetve a „Drogprevenció és felvilágosítás” programot; ezzel összefüggésben különös hangsúlyt fektet a nők elleni erőszakkal – azon belül a kényszerabortusszal, a női nemi szervek megcsonkításával, a kényszersterilizációval és bármely más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal – szembeni küzdelemre;

37.    tekintettel arra, hogy a SIS II projekt következő lépéseivel kapcsolatban kevés információt bocsátottak a Parlament rendelkezésére, úgy véli, hogy a szükséges fejlesztésekről kért tájékoztatás megszerzésének legmegfelelőbb eszköze az előirányzatok tartalékba helyezése;

38.    a Bizottság 2010. szeptember 21-i munkadokumentumában meghatározott tervet nem tartja megfelelőnek arra, hogy eleget tegyen a Parlament azon kérésének, hogy tájékoztatást kapjon a szükséges fejlesztésekről, valamint teljes körű áttekintést kapjon a SIS II költségvetéséről;

3b. alfejezet

39.    emlékeztet arra, hogy a 3b. alfejezet alá olyan szakpolitikák tartoznak, amelyek közvetlenül érintik az európai polgárok mindennapi életét, és határozott meggyőződése, hogy az ezen alfejezetben rejlő tényleges potenciált a jelenlegi többéves pénzügyi keret szűkös korlátai között nem lehet teljes mértékben kihasználni; rámutat, hogy ezen eszközök Tanács által javasolt finanszírozása nem tükrözi az e fejezet alá tartozó prioritásokat, és különösen hangsúlyozza, hogy a fiatalokat célzó programok eddigi kiemelkedően magas végrehajtási arányai azt bizonyítják, hogy ezek sokkal nagyobb mértékű befektetést érdemelnek;

40.    ismételten kijelenti, hogy szándékában áll növelni a Fiatalok lendületben programra, a Nyári Speciális Olimpiai Játékokra, a tájékoztatási irodákra és a sport területén folyamatban lévő előkészítő intézkedésre vonatkozó előirányzatokat; tudomásul veszi a Tanács arra irányuló kezdeményezését, hogy új előkészítő intézkedést terjeszt elő az európai emlékhelyekkel kapcsolatban, és úgy véli, hogy ez az előkészítő intézkedés a közös európai emlékezet részét képező történelmi emlékhelyekhez való hozzáférés megkönnyítése révén előmozdíthatja az uniós állampolgárságot;

4. fejezet

41.    határozott meggyőződése, hogy az EU mint globális partner szerepét a többéves pénzügyi keretben megállapított keretek között nem lehet megfelelően finanszírozni, és hogy a költségvetési hatóság két ága az eszközök szűkösségét nem orvosolhatja az utolsó pillanatban kötött kompromisszumokkal, a középtávú szükségletek megfelelő mérlegelése nélkül; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata és a 4. fejezet plafonértékének az időközben felmerült, 2006-ban még nem várható szükségletek figyelembevétele céljából történő felülvizsgálata elengedhetetlen feltétele annak, hogy ez a fejezet kezelhető és fenntartható legyen;

42.    azon a véleményen van, hogy az e fejezeten belüli rendkívül szűk mozgástér és a Tanács által kezdeményezett megtakarításokra való törekvés miatt az elsődleges célok finanszírozása csak korlátozott számú költségvetési sor előirányzatainak átgondolt csökkentése révén biztosítható; úgy ítéli meg, hogy az Afganisztán helyreállításának támogatására és a makroszintű pénzügyi támogatásra elkülönített előirányzatok részben csökkenthetők, anélkül hogy ez lényeges hatással lenne a műveletekre; ugyanebben a szellemben úgy határoz, hogy az intézményközi megállapodás 42. pontja értelmében a közös kül- és biztonságpolitika előirányzatait visszaállítja a 2010. évi költségvetésben szereplő szintre;

43.    megerősíti aziránti elkötelezettségét, hogy ne csökkentsék önkényesen a Palesztina, a békefolyamat és az UNRWA számára nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat; ugyanakkor újólag kinyilvánítja azon meggyőződését, hogy az EU által nyújtott globális pénzügyi támogatás –az Unió összességében az első helyen áll az adományozók sorában – és a békefolyamatra gyakorolt korlátozott uniós befolyás közötti ellentmondás nem indokolt és nem is érthető, és alapos vizsgálatot igényel, különösen az újonnan létrehozott Európai Külügyi Szolgálat keretében;

44.    ismételten hangsúlyozza, hogy ellenzi az előirányzatok javasolt átcsoportosítását több eszköztől és programtól a banánkereskedelmet kísérő intézkedésekre és az iparosodott országokkal való együttműködés eszközére (ICI+), amelyek finanszírozásával a jelenlegi többéves pénzügyi keret elfogadásának idején nem számoltak, ugyanakkor megerősíti, hogy támogatja ezeket az eszközöket; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz nem tekinthető olyan alapnak, amelyet a 4. fejezetben felmerülő bármilyen új szükséglet finanszírozásához igénybe lehet venni, hanem azt olyan meghatározott célokra hozták létre és finanszírozzák, amelyek elérésére az EU számos alkalommal kötelezettséget vállalt; ezért felhívja a Tanácsot, hogy állapodjon meg ezen intézkedéseknek az intézményközi megállapodásban foglalt valamennyi eszköz felhasználásával történő többéves finanszírozásáról;

45.    úgy határoz, hogy a környezetre és a természeti erőforrások, többek között az energia fenntartható kezelésére szánt előirányzatok egy részét tartalékba helyezi, amíg a Bizottság nem terjeszt elő politikailag kötelező dokumentumot, amely igazolja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos gyorsfinanszírozási csomag valóban kiegészítő jellegű, földrajzilag kiegyenlített módon juttat uniós forrásokat a partnerrégióknak, és nem válik a létező fejlesztési együttműködési programok kárára, valamint világos tájékoztatást ad a kedvezményezettek kiválasztásának szempontjairól és a fejlődő országokkal kötött megállapodások részleteiről;

46.    egységesített megközelítést kezdeményez a tisztességes kereskedelemhez nyújtott uniós támogatás vonatkozásában a költségvetési címek között;

47.    úgy véli, hogy az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról folytatott négyoldalú tárgyalásokkal összhangban törekedni kell a KKBP- és KVBP-missziók fokozott azonosítására a jobb átláthatóság és a költségvetés áttekinthetőségének javítása érdekében; ennek megfelelően úgy határoz, hogy a 19 03 01., a 19 03 03. és a 19 03 07. sort felbontja, hogy külön költségvetési sorokat hozzon létre a KKBP/KVBP keretében 2011-ben folytatott legfontosabb missziók, azaz az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM Georgia), az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX Kosovo ) és az afganisztáni rendőri misszió (EUPOL Afghanistan) számára;

48.    a transzatlanti kapcsolatokról szóló állásfoglalásaival összhangban úgy ítéli meg, hogy az EU és az USA közötti stratégiai partnerséget egyértelműen hangsúlyozni kell az „Együttműködés az Egyesült Államokkal” elnevezésű külön költségvetési sor létrehozásával;

49.    meggyőződése, hogy a ciprusi török közösség támogatására szolgáló pénzügyi keretet tovább kell növelni, hogy megfelelő finanszírozást biztosítsunk a Cipruson eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság működéséhez, valamint a kulturális örökség szakmai bizottsága által folytatott helyreállítási projektekhez; úgy ítéli meg, hogy e bizottságok működése kiemelkedően fontos mindkét ciprusi közösség számára;

5. fejezet

50.    elutasítja a Tanács 5. fejezet kiadásaival kapcsolatos általános álláspontját, amely összességében több mint 115 millió eurós csökkenést tartalmaz, abból adódóan, hogy a Tanács nem irányozza elő a költségvetésben az 1,85%-os fizetés- és nyugdíjkiigazítást, általános mértékben csökkenti az európai iskolákra vonatkozó költségvetési sorokon rendelkezésre álló előirányzatokat – ellentétben a Parlament fiatalokkal, oktatással és mobilitással kapcsolatos prioritásaival;

51.    hangsúlyozza, hogy bár ez a megszorító megközelítés rövidtávon megtakarításokat eredményezhet az EU költségvetésének és a tagállamoknak, veszélybe sodorja uniós politikák és programok megvalósítását; emellett hangsúlyozza, hogy az intézmények számára megfelelő forrásokat kell biztosítani feladataik ellátásához, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépését követően;

52.    ezért általánosságban visszaállítja a Tanács által bevezetett csökkentéseket, és a Bíróság határozathozataláig tartalékba helyezi a fizetések 1,85%-os kiigazításához kapcsolódó összegeket; úgy véli, hogy e költség előirányozása helyes és körültekintő költségvetési gazdálkodás;

53.    visszaállítja a Bizottság költségvetési tervezetében szereplő javaslatot valamennyi fent említett csökkentés tekintetében, kivéve a konferenciákra, ülésekre és bizottsági tevékenységekre rendelkezésre álló előirányzatokat; úgy véli, hogy az európai iskolákkal kapcsolatos csökkentések elfogadhatatlanok; csodálkozik azon, hogyan tudja a Tanács nagyobb pontossággal megbecsülni a bizottsági szolgálatok lehetséges személyzeti létszámát, mint maga a Bizottság;

54.    kéri a Tanácstól az 1/2011. sz. módosító indítvány gyors elfogadását, annak érdekében, hogy az Európai Külügyi Szolgálat 2011 legelején megfelelő forrásokkal rendelkezve elkezdhesse munkáját, azonban úgy határoz, hogy az előirányzatokat tartalékba helyezi a Parlament illetékes szervei és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője között a jelenlegi bizottsági és tanácsi struktúrák összeolvasztásával felszabadult források felhasználására vonatkozó alelnöki/főképviselői prioritásokról folytatott további konzultáció függvényében;

55.    tartalékot képez egyes adminisztratív költségvetési sorok vonatkozásában, amíg a Bizottság egyedi intézkedéseket vagy nyomon követést nem valósít meg, illetve javaslatokat nem terjeszt elő, illetve azzal a céllal, hogy a Bizottságtól további információkat kapjon; e tartalékok egy részének felszabadítása érdekében kéri különösen a biztosok magatartási kódexének felülvizsgálatát és annak szigorú alkalmazását a volt képviselők nyugdíjainak fedezésére szolgáló pénzösszegek elosztásának módozatai tekintetében;

Ügynökségek

56.    általában elfogadja az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó bizottsági becsléseket és elutasítja az EU decentralizált ügynökségeinek 2010-hez képesti költségvetésére vonatkozó tanácsi álláspont alapjául szolgáló elveket, úgymint:

- a teljes kapacitáson működő ügynökségek esetében az emelés 1,5%-ban való korlátozását,

- az új feladatokkal megbízott ügynökségek esetében az emelés 3%-ban való korlátozását

- a kért álláshelyek csupán felének jóváhagyásával, valamint

- az új ügynökségeket illetően a bizottsági javaslat változtatások nélküli elfogadását.

57.    úgy gondolja ugyanakkor, hogy a díjbeszedést folytató ügynökségeknek nyújtott uniós támogatást nem szabad a címzett bevételek összegével csökkenteni, azért, hogy ezen ügynökségek megfelelő költségvetési rugalmassággal rendelkezzenek a beszedett díjak ingadozására tekintettel;

58.    továbbá úgy határoz, hogy – összhangban a Tanáccsal folytatott tárgyalások kimenetelének költségvetési következményeire vonatkozóan rendelkezésre álló becslésekkel – növeli a három új pénzügyi felügyeleti hatóság 2011-es költségvetési előirányzatait, a 2008. évre vonatkozó mentesítési eljárás eredményének függvényében tartalékot képez az Európai Rendőrakadémia számára, valamint a Parlament prioritásainak megfelelően fokozza az Európai Képzési Alapítvány támogatását, továbbá növeli a Halászati Ellenőrző Hivatal költségvetési előirányzatait annak érdekében, hogy az teljesíteni tudja a nemzetközi vizeken rá háruló ellenőrzési kötelezettségeket;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

59.    hangsúlyozza, hogy a korlátozott számban elfogadott kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket alaposan mérlegelték és kiértékelték, többek között a Bizottság hasznos és konstruktív, 2010. júliusi első értékelését figyelembe véve, annak érdekében, hogy elkerüljék a jelenlegi európai uniós programok által már lefedett intézkedések megkettőzését; emlékeztet arra, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések célja a politikai prioritások kialakítása és olyan új kezdeményezések bevezetése, amelyek az EU jövőbeli tevékenységeit és programjait képezhetik;

***

I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz

Általános keret

60.    emlékeztet arra, hogy az intézményeknek a hatékony és eredményes gazdálkodás alapján kell költségvetéseiket elkészíteniük, és – figyelembe véve a jelenlegi gazdasági válság hatásait – törekedniük kell a források hatékony felhasználására, ami lehetővé teszi számukra, hogy a Lisszaboni Szerződés szerinti kötelezettségeik végrehajtása mellett ahol csak lehetséges, keressék a megtakarítási lehetőségeket;

61.    felhívja a figyelmet a Bizottság által a fizetések kiigazítása tekintetében a Bíróság elé vitt, jelenleg is folyamatban lévő ügyre, és úgy határoz, hogy az elővigyázatos költségvetési tervezés elvét követve tartalékba helyezi a fizetések 1,85%-os kiigazítását illetően a Bizottságnak kedvező esetleges bírósági határozat 2011-es költségvetési következményeit fedező előirányzatokat;

62.    megállapítja, hogy a Tanács csökkentette a Horvátországgal kapcsolatos előirányzatokat, mivel az ország csatlakozásának időpontját illetően a Bizottságétól eltérő munkahipotézisből indult ki; úgy határoz, hogy a Bizottság megközelítését követi, mivel jelenleg nincs olyan új tényező, amely indokolná a változást;

63.    az egyes intézmények kérelmeinek értékelését követően úgy határoz, hogy visszaállítja az intézmények költségvetésében a Tanács által eszközölt csökkentések egy részét, azokban az esetekben, amikor egy intézmény adott kérelme teljesen indokoltnak tekinthető;

64.    hangsúlyozza, hogy az, hogy a Tanács eddig nem tudott álláspontot kialakítani az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságra és a Régiók Bizottságára vonatkozó, 2/2010. sz. költségvetés-módosítást illetően, nem hagy más lehetőséget, mint azt, hogy e költségvetés-módosításról is a 2011-es költségvetés megvitatása során tárgyaljanak;

1. szakasz – Európai Parlament

Általános keret

65.    hangsúlyozza, hogy 2010 márciusában és áprilisában két előzetes egyeztető ülés keretében tárgyalásokra került sor, és hogy a költségvetési tervezet megalkotásának szakaszában számos kérdésben egyértelmű eredmények születtek; üdvözli, hogy e tárgyalások a jó és építő szándék szellemében zajlottak; üdvözli, hogy az Elnökség által 2010 szeptemberében elfogadott módosító indítvány nincs jelentős hatással a tervezetre;

66.    tudatában van annak, hogy nehéz ám megnyugtató egyensúlyt kell teremteni a Parlament Lisszaboni Szerződésben előírt feladatai – a források növelését megkövetelő – teljes körű ellátásának igénye és a pénzügyi válság idején alkalmazandó szilárd költségvetési elvek és korlátozások között; ezért részletesen áttekintette a különböző költségvetési sorokat, és néhány esetben kiigazította a tervezetben szereplő előirányzatokat;

67.    hangsúlyozza, hogy költségvetésének teljes összege 1 700 349 283 euró, ami a többéves pénzügyi keret 5. fejezete (igazgatási kiadások) 20,21%-ának felel meg, azaz összhangban áll korábbi állásfoglalásaival, melyek értelmében a kiadásoknak a 20%-os határ körül kell mozogniuk;

68.    ezzel összefüggésben kiemeli, hogy ez az összeg tükrözi hatásköreinek Lisszaboni Szerződés szerinti jelentős bővülését és az ebből adódó személyzeti és egyéb forrásigényeket;

69.    megállapítja, hogy a költségvetési hatóság által meghatározott végleges összeg a költségvetési tervezethez képest nettó 6 198 071 euró, az Elnökséggel való egyeztetést megelőző eredeti költségvetési javaslathoz képest pedig 25 029 014 euró csökkentést jelent;

70.    továbbra is fenntartja álláspontját, mely szerint – különösképpen a gazdasági válság idején – költségvetési politikájának mindenképpen központi eleme az, hogy ahol lehet, megtakarítási lehetőségeket találjon, és folyamatosan törekedjen a meglévő források átszervezésére és átcsoportosítására;

Humánerőforrás

71.    megjegyzi, hogy Elnökségének a Költségvetési Bizottság által is elfogadott javaslatának megfelelően nagy hangsúlyt fektetnek a képviselők közvetett támogatására, olyan területek egyértelmű megerősítésén keresztül, mint például a Parlament kutatási és politikaelemzői kapacitása, a könyvtári szolgáltatások, a tematikus osztályok és ehhez kapcsolódó területek; emlékeztet arra, hogy mindez kiegészíti a Parlament új és erősebb szerepének létrejöttét követően a 2010-es költségvetésben és az 1/2010. sz. költségvetés-módosításban már megerősített, közvetlen támogatással kapcsolatos intézkedéseket;

72.    emlékeztet a 2011-es költségvetési javaslatról szóló 2010. május 18-i állásfoglalására és az ahhoz mellékelt létszámtervre; ezennel úgy határoz, hogy néhány kiigazítást tesz az alábbi bekezdésekben leírtaknak megfelelően;

73.    emlékeztet azon határozatára, melynek értelmében e folyamat keretében a könyvtári szolgáltatásokat 2011-ben 15 új álláshellyel megerősíti, és a 13 szerződéses álláshelyet állandó álláshelyekké alakítja; úgy határoz, hogy ezen álláshelyek közül 8 vonatkozásában csökkenti az előirányzatokat azzal a céllal, hogy a munkaerő-felvétel fokozatosan, két éves időszakra elnyúlóan történjen;

74.    úgy határozott, hogy az „egyéb területekhez” kapcsolódó 30 álláshelyre (6 AD5 és 24 AST1) vonatkozó előirányzatok a tartalékban maradnak a kért további információk beérkezéséig;

75.    úgy határoz, hogy a módosító indítvány javaslatának megfelelően jóváhagyja az akkreditációs szolgálat internalizálását, és ezért a létszámtervben 16 új álláshelyet hoz létre (1 AD5 és 15 AST1), valamint rendelkezésre bocsátja a megfelelő előirányzatokat;

76.    a módosító indítványnak megfelelően az alábbi, a költségvetés szempontjából semleges intézkedéseket hagyja jóvá:

- 5 jelenleg ideiglenes álláshely (T) állandó álláshellyé (P) alakítása (1 AD9T-t 1 AD5P-vé, 1 AD8T-t 1 AD5P-vé, 1 AD5T-t 1 AD5P-vé, valamint 2 AST3T-t 2 AST1P-vé),

- két ideiglenes AD11-es álláshely átsorolása AD12-essé,

- 15 AST álláshely ( 5 AST10, 5 AST6 és 5 AST5) átalakítása 15 AD5-ös álláshellyé;

77.    a C1/2010. sz. átcsoportosításra vonatkozó döntéssel összhangban felszabadította a Horvátországgal kapcsolatosan tartalékba helyezett 3 millió eurós összegeket; valamint szerződéses alkalmazottak felvétele érdekében átcsoportosította ezen előirányzatokat;

A képviselők közvetlen támogatása

78.    az asszisztensi juttatásokról az 1/2010. sz. költségvetés-módosítással összefüggésben folytatott előzetes részletes vitáját, valamint a juttatások emelésének második részletével kapcsolatos, 2011-re vonatkozó elnökségi javaslatot követően úgy határoz, hogy ezek az előirányzatok tartalékban maradnak; tudomásul veszi az igazgatási szervektől kapott válaszokat, azonban azokat a jelenlegi fázisban nem tartja meggyőzőnek a további növelések indokolásához; ismételten tájékoztatást kér, amint azt a 2011-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló 2010. március 25-i állásfoglalásában megszavazta;

79.    elutasítja az Elnökség arra irányuló kérelmét, hogy a quaestorok asszisztenseit AST4-esből AST8-as kategóriába sorolják át;

Épületekkel kapcsolatos politika

80.    módosította a 2 0 0 8. számú költségvetési sor elnevezését, annak érdekében, hogy növelje az átláthatóságot a különböző építési projektekkel kapcsolatban;

81.    kéri, hogy rendszeresen tájékoztassák a nagy költségvetési következményekkel járó építési projektek – például a KAD épület bővítése – új fejleményeiről, és várja az ezzel egyidejű lehetséges brüsszeli építési projektek költségvetésre gyakorolt hatásával kapcsolatos válaszokat;

Kommunikációs és tájékoztatási politika

82.    tudomásul veszi a tudásmenedzsment-rendszer helyzetével kapcsolatos választ, a projekt jelenlegi szakaszában azonban még nem mérhető fel, hogy teljesülnek-e az elvárások; hangsúlyozza, hogy e rendszer megvalósítására vonatkozóan ütemtervre van szükség; megismétli az iránymutatásokról szóló állásfoglalásában szereplő azon kérését, hogy e rendszer az interneten keresztül legyen könnyen elérhető az európai polgárok számára; tájékoztatást kér azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megtakarításokat eszközölni a tudásmenedzsment-rendszer megvalósítását követően;

83.    megjegyzi, hogy számos képviselő érdeklődött az informatikai mobilitási projekt tartalmáról és helyzetéről, ami mélyebb elemzést és vitát követelhet meg; úgy határozott, hogy egyelőre tartalékba helyezi a projekttel kapcsolatos előirányzatokat, hogy lehetőség nyíljon vitákra és elemzésekre;

84.    kéri, hogy továbbra is tájékoztassák a parlamenti web-tv-vel kapcsolatos fejleményekről, és úgy határoz, hogy 1 millió eurót tartalékba helyez;

A környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek

85.    ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a konkrét kezdeményezések és intézkedések hatékony bevezetését a repülőgépeknél és a gépkocsiknál kevésbé szennyező közlekedési eszközök (tömegközlekedés, kerékpár) fokozottabb és jobb kihasználása érdekében, ami lehetséges jövőbeni megtakarítások beazonosításhoz is hozzájárulhat, például a járművekre vonatkozó költségvetési soron;

86.    ugyanezen szellemben hangsúlyozza, hogy további intézkedéseket kell hozni az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében mind költségvetési, mind környezetvédelmi értelemben;

87.    elégedett azzal, hogy összesen 4 millió eurós további megtakarításokat lehet elérni a képviselők utazási költségeire és az energiafogyasztásra vonatkozó költségvetési sorokon;

Többéves projektek és egyéb kiadási tételek

88.    az Európai Történelem Háza tekintetében úgy határoz, hogy a további tanulmányok elkészítésére kért 2,5 millió eurót a tartalékba helyezi; megjegyzi, hogy az építész javaslatainak értékeléséig továbbra sem áll rendelkezésre a projekt összköltségeire vonatkozó áttekintés; utal egyúttal a Parlament különböző állásfoglalásaiban például a más intézményekkel és lehetséges partnerekkel való együttműködést illetően feltett, egyelőre megválaszolatlan kérdésekre;

89.    úgy határoz, hogy kiigazítja több további költségvetési tétel előirányzatait, és tartalékokat hoz létre azon költségvetési tételek tekintetében, amelyek esetében nehéz előre jelezni az előirányzatokra vonatkozó pontos igényeket, és az év során további szükségletek támadhatnak, vagy ellenkezőleg, megtakarítások keletkezhetnek;

90.    emlékeztet arra, hogy a költségvetési javaslat elkészítésének szakaszában, valamint a Költségvetési Bizottság és az Elnökség közötti egyeztetési eljárás során az Elnökség határozata nyomán bevezetendő, tisztségviselőknek járó juttatás finanszírozására szánt kezdeti 1,2 millió eurós összeget 400 000 euróra csökkentették; továbbá emlékeztet arra, hogy a beosztási pótlékkal kapcsolatos kiadások csak az e költségeket teljes mértékben igazoló dokumentumok bemutatását követően téríthetők vissza; rámutat, hogy a 2010-es pénzügyi évhez viszonyított többi növekedés főként az új protokollajándékok protokollszolgálatok számára történő beszerzését érinti; úgy véli, hogy ha ezeket a készleteket ebben az évben feltöltik, az ehhez a költségvetési tételhez tartozó kiadásokat a következő években valószínűleg csökkenteni lehet; hangsúlyozza, hogy – különösen a gazdasági válság idején – elővigyázatos költségvetési tervezésre van szükség a Parlament munkahelyszínei közötti és egyéb kiküldetésekre irányuló kérelmek tekintetében, valamint a lehető legnagyobb önmegtartóztatás szükségeltetik a reprezentációs költségek vonatkozásában; ezért melegen üdvözölné, ha ezek a kiadások az év során az eredeti előrejelzésekben szereplő igényekhez képest csökkennének;

IV. szakasz — Bíróság

91.    úgy határoz, hogy a 39 kért új álláshelyből létrehoz 29-et, főként az ügyszám és így a munkateher nagymértékű emelkedésére tekintettel, amelynek következtében további jogász-nyelvészekre és fordítókra van szükség (az álláshelyekből 24 ehhez kapcsolódik), és néhány egyéb indokolt emelés merül fel;

92.    megjegyzi, hogy olvasata során a Tanács úgy csökkentette e sor előirányzatait, hogy az nem tükrözi megfelelően a Bíróság által az állások betöltöttsége tekintetében 2009-ben és 2010 első felében elért magas arányt; ezért úgy határozott, hogy a Tanács által bevezetett 3%-os csökkentést (amely az általános csökkentés 2,5%-ról 5,5%-ra emelésének felel meg) 1%-ra kell mérsékelni annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a létszámtervben szereplő szükséges igényeket, valamint hogy a Bíróság megfelelően el tudja látni feladatait;

93.    kompromisszumos álláspontot foglal el a támogatási kiadások egyes sorai kapcsán, és a Tanácsnál több ám a költségvetési tervezetnél kevesebb előirányzatot hagy jóvá; kivételt tesz egyes informatikai kiadások esetében, ahol egy külső ellenőrzés ajánlásait követve a teljes összeg két soron szerepel;

V. szakasz - Számvevőszék

94.    megállapítja, hogy a Tanács csak kis mértékben igazította ki a Számvevőszék költségvetési tervezetét, és hogy az így kapott összegek általánosságban elfogadhatóak; megállapítja, hogy az utóbbi két évben létrehozott 32 új könyvvizsgálói álláshelyet követően az önmegtartóztatás jegyében további személyzet iránti igényt nem nyújtottak be, holott eredetileg ezt tervezték;

95.    üdvözli a Számvevőszék adminisztrációs támogatási költségek csökkentése és belső költségvetési ellenőrzések végrehajtása iránt mutatott módszeres elkötelezettségét; mélyrehatóbban meg szeretné vizsgálni, hogyan hasznosíthatná a többi intézmény a Számvevőszék e téren megszerzett szakértelmét;

VI. szakasz - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

96.    úgy határoz, hogy kompromisszumos megoldást ajánl a Lisszaboni Szerződés következményeként kért új álláshelyek tekintetében, követve a spanyol elnökség által a nyár folyamán tett javaslatot (amely 11 új álláshelyre vonatkozott a kibővült hatáskörök és a megnőtt munkateher kezelése érdekében), az alábbiak szerint: 6 AD5, 3 ideiglenes AD9 és 2 AST3;

97.    megjegyzi, hogy ezen álláshelyek célja többek között a bizottság kapacitásának fellendítése a konzultáció, a programozás és a civil társadalommal való kapcsolattartás terén, és hogy a bizottság eredeti kérését és a Tanács költségvetési tervezetét figyelembe véve az álláshelyek elfogadható kompromisszumos megoldást jelentenek;

98.    figyelembe véve a betöltetlen álláshelyek jelenlegi arányát és a bizottság e témával kapcsolatos véleményét, úgy határoz, hogy a Tanács által javasolt 5,5%-os csökkentés helyett 4,5%-os csökkentést alkalmaz a fizetések tekintetében, annak érdekében, hogy ne akadályozza a szabad álláshelyek hatékony betöltését;

99.    hangsúlyozza, hogy haladéktalanul végre kell hajtani a bizottság azon elvi döntését, amelynek értelmében a tényleges költségek alapján téríti vissza a tagjai utazási költségeit, és eltörli a jelenleg alkalmazható átalányalapú visszatérítést; üdvözli ezt az elvi döntést, biztosítja a rendszer megváltoztatásával kapcsolatos előirányzatokat, és a jövőben nyomon követi ezt a kérdést;

100.  a támogatási kiadásokra vonatkozó különböző költségvetési sorok tekintetében a Tanács által javasoltakhoz képest kevés emeléssel ért egyet, ami a költségvetési tervezethez viszonyítva így is megtakarítást jelent;

VII. szakasz – Régiók Bizottsága

101.  úgy határoz, hogy kompromisszumos megoldást ajánl a Lisszaboni Szerződés következményeként kért új álláshelyek tekintetében, követve a spanyol elnökség által a nyár folyamán tett javaslatot (amely 18 új álláshelyre vonatkozott a kibővült hatáskörök és a megnőtt munkateher kezelése érdekében), az alábbiak szerint: 2 AD9, 5 AD7, 7 AD5, 2 AST3 és 2 AST1;

102.  megjegyzi, hogy ezen álláshelyek célja többek között a bizottság kapacitásának fellendítése a szubszidiaritás, a területi kohézió, a hatástanulmányok, a konzultációk és a kibővített régiók közötti tevékenységek terén;

103.  a bizottság érveinek meghallgatása után úgy határoz, hogy 5%-os általános csökkentési arányt vezet be az alkalmazotti létszám és a szabad álláshelyek tekintetében;

104.  a támogatási kiadások egyes sorai kapcsán kompromisszumos álláspontot foglal el a bizottság kérései és a Tanács csökkentései tekintetében;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

105.  úgy véli, hogy ezen intézmény költségvetési tervezete nagyjából megfelelő, és hogy a Tanács csak nagyon kevés változtatást eszközölt;

106.  hangsúlyozza azonban, hogy nem ért egyet a Tanáccsal az ideiglenes álláshely létrehozása ügyében, amelynek nincs költségvetési hatása, mivel a vonatkozó költséget jelenleg szerződéseken keresztül fizetik ki, ezért jóváhagyja az álláshely létrehozását;

IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

107.  figyelembe véve az intézmény meglévő és a Lisszaboni Szerződés szerinti új kötelezettségeiből együttesen adódó munkaterhét – mely utóbbiak vonatkozásában az adatvédelmet érintő jogalkotással kapcsolatban több konzultációra kerül sor –, úgy határozott, hogy 2011-ben létrehoz két új álláshelyet (1 AD6 és 1 AD9);

108.  megszorító megközelítést alkalmaz a többi soron kért emelések tekintetében, és arra kéri a biztost, hogy ezen igényeket belsőleg, a meglévő költségvetési keretek között kezelje;

***

109.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek.

• [1]  HL L 163., 2007.6.23., 17. o.
• [2]  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
• [3]  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
• [4]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0086.
• [5]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0205.
• [6]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0328.

INDOKLÁS

I.         Bevezetés

1.        A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat vezet be az EU pénzügyi struktúrájába. E módosítások következményeit elemezte a Lisszaboni Szerződés pénzügyi vetületeiről szóló, az EP által 2009 májusában elfogadott állásfoglalás, amely a Költségvetési Bizottság részéről Catherine Guy-Quint által készített jelentésen alapul. Ez a munkadokumentum az állásfoglalásra épít, és a Lisszaboni Szerződés által bevezetett fő változások költségvetési eljárást érintő következményeinek egyes aspektusait fejti ki, többek között a Parlamenten belüli munka szervezésével, valamint az intézményközi párbeszéd kialakításával és annak az ütemtervre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A munkadokumentum – minden esetben figyelembe véve az említett állásfoglalásban megfogalmazott politikai iránymutatást – integrálja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a költségvetési eljárásra alkalmazandó átmeneti intézkedésekről szóló együttes nyilatkozatban rögzített elemeket és a Parlament eljárási szabályzatába beiktatott módosításokat. Az együttes nyilatkozat ideiglenes jellegű. Figyelemmel az időzítési nehézségekre, ezt az ideiglenes megállapodást a 2011-es költségvetési eljárás során szerzett tapasztalatok alapján állandó jellegűvé kell átalakítani.

2.        A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett változások főként a többéves pénzügyi keretet és az éves költségvetési eljárást érintik.

3.        A többéves pénzügyi keret jogilag kötelező erejű aktussá válik, amelyet a Tanács a Parlament (a képviselők többségének támogatásával biztosított) hozzájárulásának megszerzését követően egyhangúlag fogad el.

4.        Az éves költségvetést illetően a fő változás a kötelező kiadások és a nem kötelező kiadások közötti megkülönböztetés megszüntetése, ami annyit jelent, hogy az EP és a Tanács együttesen válik felelőssé az EU összes kiadása tekintetében, amelyről együttesen döntenek.

Ez a módosítás jelentős változásokat hoz az éves költségvetési eljárásban, ami különleges jogalkotási eljárássá válik (a költségvetés elfogadása rendeletben történik), amely az együttdöntés sajátos esetének vagy – az összetévesztés elkerülése érdekében – az EP és a Tanács együttes határozatának tekinthető.

A Lisszaboni Szerződés tovább egyszerűsítette az eljárást, amelyben minden intézmény egy olvasattal rendelkezik, amelyet követően – amennyiben a költségvetési hatóság két ága nem jutott megegyezésre – összehívják az egyeztetőbizottságot.

Összességében az intézményi egyensúly fennmarad és erősödik a költségvetés demokratikus ellenőrzése, mivel az EP a teljes költségvetésben együttdöntési joggal rendelkezik. Emellett míg az EP akarata ellenére költségvetést elfogadni nem lehet, lehetséges (elméletben legalábbis), hogy egyedi esetben az EP a Tanács akarata ellenére határozza meg a költségvetést.

II.       Az új éves költségvetési eljárás

1. Kezdeményezés: A Bizottság az előzetes költségvetési tervezet helyett költségvetési tervezetet nyújt be

Az előzetes költségvetési tervezet megszűnt. A Bizottság ehelyett költségvetési tervezetet terjeszt be, amely az eljárás lefolytatásának alapját képező javaslat (az EUMSz. 314. cikkének (2) bekezdése).

A Bizottság az egyeztetőbizottság összehívásáig módosíthatja a költségvetési tervezetet (az EUMSz. 314. cikkének (2) bekezdése). Ez problémákat okozhat a mezőgazdasági évre vonatkozó adatok rendelkezésre állása, illetve a hagyományos mezőgazdasági módosító indítványnak az egyeztetőbizottság összehívása előtti beterjesztése tekintetében.

Ütemterv: Az EUMSz. 314. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a költségvetési tervezetet szeptember 1-jéig kell benyújtani.

Gyakorlati ütemterv[1]: A Bizottság április végéig / május elejéig (legkésőbb a 18. héten) nyújtja be a költségvetési tervezetet, az együttes nyilatkozat 5. pontjának megfelelően. Ez gyakorlatilag megegyezik az eleddig követett gyakorlattal.

(Márciusi háromoldalú találkozó – lásd később a 7. oldalon)

2. A Tanács olvasata

A Tanács a költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját október 1-jéig fogadja el (az EUMSz. 314. cikkének (3) cikke).

Gyakorlati ütemterv: A Tanács álláspontját július végéig terjeszti be (30. hét – az együttes nyilatkozat 5. pontja)

(Júliusi háromoldalú találkozó – lásd később a 7. oldalon)

3. Az EP olvasata

Az EP-nek (október 1-je után) 42 napja van a Tanács által módosított költségvetési tervezet jóváhagyására vagy módosítások elfogadására (az EUMSz. 314. cikkének (4) bekezdése).

Gyakorlati ütemterv: Az EP olvasatát a 42. héten (október közepe) fejezi be; a BUDG-bizottságban a szavazásra a 39. hét végéig kerül sor (az együttes nyilatkozat 5. pontja)

Az EP olvasatának következményei (az EUMSz. 314. cikkének (4) bekezdése):

-       ha az EP elfogadja a Tanács által módosított költségvetési tervezetet vagy nem foglal állást, a költségvetést elfogadottnak kell tekinteni (az EUMSz. 314. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontja).

-       ha az EP módosításokat fogad el (a képviselők abszolút többségével) a Tanács álláspontjához, elnökének – a Tanács elnökével való kapcsolatfelvételt követően – késedelem nélkül össze kell hívnia az egyeztetőbizottságot (a 314. cikk (4) bekezdésének c) pontja).

Amennyiben azonban a Tanács a tervezet továbbításától számított tíz napon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy valamennyi módosításával egyetértett, az egyeztetőbizottság ülésére nem kerül sor (az EUMSz. 314. cikke (4) bekezdésének c) pontja).

Ebben az esetben a költségvetést a módosításokkal kell elfogadottnak tekinteni.

4. Egyeztetőbizottság

Az egyeztetőbizottságnak 21 napja van a közös szövegtervezetben való megállapodásra (az EUMSz. 314. cikkének (6) bekezdése). Munkáját a 45. hét végéig kell befejeznie [(5) bekezdés].

Összetétel:

Az egyeztetőbizottság a tagállamok és az EP azonos számú képviselőjéből áll (elvileg mindkét küldöttségből 27 tag).

Az EP küldöttségének tagjait a képviselőcsoportok jelölik ki, lehetőleg „a költségvetési ügyekért felelős bizottság és a többi érintett bizottság tagjai közül” (az eljárási szabályzat 75d. cikkének (3) bekezdése). A küldöttséget a Parlament elnöke vezeti. Az elnök ezt a tisztséget átruházhatja egy „költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére”.

Szervezet és munka:

Az egyeztetőbizottság szervezetéről és munkamódszereiről az intézmények állapodnak meg, a közös határozat 7. pontjában említettek szerint. A Lisszaboni Szerződés pénzügyi vetületeiről szóló, fent említett állásfoglalás tartalmaz némi iránymutatást az egyeztetőbizottság munkájának szervezését illetően, ami az európai parlamenti tárgyalók aktuális mandátumát alkotja. A következő kérdésekkel kell foglalkozni: az egyeztetőbizottság résztvevőinek képviseleti szintje, az ülések politikai szintű előkészítése, az egyeztetőbizottság titkárságának szervezete, a munkájához elkészítendő dokumentumok stb.

A következő egyértelműen példázza a belső vagy intézményközi szinten megoldandó kérdéseket: az egyeztetőbizottság célja a közös szövegtervezetről való megállapodás a költségvetés véglegesítése érdekében. Gyakorlati szempontból 27-27 képviselő és tanácsadó nem végezheti mindezt a munkát együttesen. Amint az szokás volt a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséig, a határozatot egy kisebb csoport is előkészítheti. Kívánatosnak látszik, hogy az EP részéről ebben a tárgyalásban – a Költségvetési Bizottság elnökén és a költségvetés előadóján kívül – tárgykörtől függően a szakbizottságok állandó előadói vagy véleményének előadói is részt vehessenek. Ezért a tárgyalócsoportnak ez a része a tárgykörtől függően változtatható.

Jelenleg az egyetlen elem, amelyben az intézmények megállapodtak, az a kötelezettségvállalás, hogy „az intézmények szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az egyeztetőbizottság 21 [napon belül] [...] befejezze a munkáját” és a „megállapodás előkészítése érdekében az intézmények a lehető leghamarabb átadják egymásnak a szükséges dokumentumokat” (az együttes nyilatkozat 5. pontja). Az előadók egy további munkadokumentumban további javaslatokat terjeszthetnek be ezekről a kérdésekről, amit az EP-nek minden esetben el kell fogadnia.

Döntéshozatali eljárás:

Az egyeztetőbizottság a Tanács küldöttségének minősített többségével és az európai parlamenti küldöttség tagjainak abszolút többségével dönt (az EUMSz. 314. cikkének (5) bekezdése).

Az egyeztetőbizottság a Tanács és az EP álláspontja alapján dolgozik.

A Bizottság az egyeztetőbizottság összehívása után hivatalosan már nem módosíthatja a költségvetési tervezetet, de fontos szerepet fog betölteni a költségvetési hatóság két ága közötti megállapodás megkönnyítése érdekében.

Az egyeztetőbizottság munkájának befejezése – közös szövegtervezet nélkül:

Amennyiben az 5. pontban említett huszonegy napon belül az egyeztetőbizottság a közös szövegtervezetet illetően nem jut megállapodásra, a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania, és az eljárás újrakezdődik (az EUMSz. 314. cikkének (8) bekezdése).

Az egyeztetőbizottság munkájának befejezése – a közös szövegtervezetről való megállapodással:

Abban az esetben, ha az egyeztetőbizottság közös szövegtervezetben állapodik meg, ezt a költségvetési hatóság mindkét ágának benyújtják, és nekik tizennégy nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy azt jóváhagyják (az EUMSz. 314. cikkének (6) bekezdése). Az együttes nyilatkozat 5. pontjában a két intézmény megállapodott arról, hogy „törekedni fog az egyeztetőbizottsági munka eredményének mihamarabbi jóváhagyására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (6) bekezdése szerint, saját belső eljárási szabályzatuknak megfelelően”.

Az alábbiakban foglalhatók össze a közös szövegtervezetről az egyeztetőbizottságban elért megállapodást követően lehetséges kimenetelek:

A költségvetést elfogadták, ha:

– az EP jóváhagyja + a Tanács jóváhagyja

– az EP jóváhagyja + a Tanács nem nyilvánít véleményt

– az EP jóváhagyja + a Tanács elutasítja (a költségvetést az EP módosításaival vagy a közös szövegtervezettel összhangban fogadják el)

– az EP nem nyilvánít véleményt + a Tanács jóváhagyja

– az EP nem nyilvánít véleményt + a Tanács nem nyilvánít véleményt

A költségvetést elutasították, ha:

– az EP nem nyilvánít véleményt + a Tanács elutasítja

– az EP elutasítja + a Tanács jóváhagyja

– az EP elutasítja + a Tanács nem nyilvánít véleményt

– az EP elutasítja + a Tanács elutasítja

Meg kell jegyezni, hogy a közös szöveg EP általi elutasításához a képviselők többségének szavazata szükséges (az EUMSz. 314. cikkének (7) bekezdése és az eljárási szabályzat 75d. cikkének (6) bekezdése), míg a jóváhagyáshoz az egyszerű többség elegendő (mindig szem előtt tartva, hogy határozat hiányában a közös szövegtervezetet elfogadottnak kell tekinteni).

Az eljárási szabályzat 75d. cikkének (6) bekezdése szerint a közös szövegtervezetről egyetlen szavazással döntenek. A közös szövegtervezet jóváhagyottnak tekintendő, amennyiben a Parlament képviselőinek többsége nem utasítja el (az eljárási szabályzat 75d. cikkének (6) bekezdése).

A közös szövegtervezet elutasítása:

Ha a közös szövegtervezetet elutasítják, a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania, és az eljárás újrakezdődik.

Ha szükséges, az ideiglenes tizenketted rendszerét kell alkalmazni (az EUMSz. 315. cikke).

Megerősítő szavazás:

Amennyiben az EP jóváhagyja a közös szövegtervezetet és a Tanács elutasítja azt, az EP-nek 14 napja lesz (a Tanács általi elutasítástól számítva) az olvasata során elfogadott módosítások megerősítésére (tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével). Bár ez meglehetősen elméleti lehetőség, ez azt jelenti, hogy az éves ütemtervről való döntéskor az EP-nek figyelembe kell vennie, hogy a Tanács esetleges kedvezőtlen határozatától számított 14 napos időszakon belül plenáris ülést kell tartania (tanácsos lenne az is, ha az EP és a Tanács közös iránymutatásban állapodna meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet megelőzni az e szoros ütemtervből eredő problémákat[2]).

A költségvetést ekkor az EP által elfogadott módosításokkal kell elfogadottnak tekinteni. Azokat a sorokat illetően, amelyeknél a Parlament nem tudja a szükséges többséggel megerősíteni a módosításait, a közös szövegtervezetet kell elfogadottnak tekinteni (az EUMSz. 314. cikke (7) bekezdésének d) pontja).

Az eljárási szabályzat szerint a Költségvetési Bizottságnak kell a plenáris ülés elé beterjesztenie azokat a módosításokat, amelyekről megerősítő szavazást tart szükségesnek (az eljárási szabályzat 75d. cikkének (7) bekezdése). Át kell gondolni, hogy a BUDG-bizottságnak ezzel összefüggésben miként kell eljárnia (állásfoglalást arról, hogy mely módosításokat kell a plenáris ülés elé szavazásra terjeszteni?).

Bár az ütemterv igen szoros, politikailag tanácsos lenne egy nem hivatalos egyeztető eljárást szervezni az általános előadó és a szakbizottságok előadói között annak érdekében, hogy a BUDG-bizottság a plenáris ülésen megerősítő szavazásra bocsátandó módosításokról való döntés előtt megismerje e bizottságok véleményét

III.      Előkészítő munka és nem hivatalos intézményközi párbeszéd

Az éves költségvetési eljárás változásai az eljárás sikeres befejezését biztosító eszközként fokozott belső előkészületeket és erősebb intézményközi párbeszédet igényelnek.

Belső szinten az Elnökök Értekezlete elismerte a Költségvetési Bizottság azon gyakorlatát, hogy a költségvetési év kezdetétől fogva találkozókat szervez a szakbizottságok költségvetési előadóival. Az Elnökök Értekezlete kérte a költségvetési és jogalkotási tervezéssel foglalkozó előadók értekezletének létrehozását[3] az éves politikai stratégiáról és a költségvetési iránymutatásról folyó viták előkésztésének javítása érdekében, valamint a többek között az éves jogalkotási programról folyó vita nyomon követése és előkészítése céljából, azon megújult jogalkotási és költségvetési programozás alkotóelemeként, melyhez a Lisszaboni Szerződés vezet.

A Bizottság kinevezése miatti kivételes helyzet következtében 2010-ben nem lesz vita az éves politikai stratégiáról. Azonban a BUDG-koordinátorok támogatták az általános előadó azon szándékát, hogy legyen vita a költségvetési iránymutatásról, illetve szavazás a BUDG-bizottság által előkészített állásfoglalásról.

Ez erősíti annak szükségességét, hogy megkezdődjön a munka a szakbizottságok előadóival. Az első előkészítő ülést már a februári első strasbourgi plenáris ülésen össze lehetne hívni.

A költségvetési iránymutatás vitájára esetleg a márciusi plenáris ülések egyikén lehetne sort keríteni (lásd az 1. mellékletben található ütemtervet).

A Guy-Quint jelentésben említett intézményközi párbeszéd megerősítése és előrehozatala kulcsfontosságú a költségvetési tervezet Bizottság általi előkészítésének befolyásolása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési tervezet olvasatát a költségvetési hatóság mindkét ága optimális feltételek mellett bonyolíthassa le.

Ezzel összefüggésben fontos pillanat lehet a hagyományos tavaszi háromoldalú találkozó, melynek keretében a Parlament és a Tanács megvitatja költségvetési prioritásait. Ennek érdekében fontos lenne, hogy az EP a háromoldalú találkozó előtt fogadja el a költségvetési prioritásairól szóló jelentést, még az idei különleges helyzetben is, amikor a Bizottság nem terjeszt be éves politikai stratégiát.

A hagyományos júliusi háromoldalú találkozót úgyszintén kissé előbbre kell hozni annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság két ága a Bizottság költségvetési tervezete alapján megvitathassa prioritásait. Ez a háromoldalú találkozó lehetőséget adhat a későbbi vitákban felmerülő lehetséges főbb nézeteltérések azonosítására és azon területek feltérképezésére, melyeken az intézmények közötti megállapodás elérhető közelségűnek tűnik.

Az 1. mellékletben található ütemterv ezen intézményközi párbeszéd főbb kulcsdátumainak első tervezete.

2011. évi költségvetési eljárás – Ideiglenes ütemterv

(Frissítve: 2010. február 3.)

Hét	Esemény
6. hét (február 10.)	első találkozó a szakbizottságok költségvetési előadóival
8. hét (február 23.)	A 2011. évi költségvetési prioritásokról szóló jelentéstervezet beterjesztése
9. hét (március 4.)	A Költségvetési Bizottság elfogadja a 2011. évi költségvetési prioritásokról szóló jelentést
11. hét (március 16.)	Költségvetési orientációk (Gazdasági és Pénzügyi Tanács)
12. hét (március 24–25.)	A plenáris ülés elfogadja a 2011. évi költségvetési prioritásokról szóló jelentést
11. hét (március 17.) vagy 12. hét (március 23.)	Háromoldalú találkozó (megerősítendő)
17. hét (április 28.)	A Bizottság elfogadja a költségvetési tervezetet és április 28-án a COBU elé terjeszti
20. hét (május 17–20.)	második találkozó a szakbizottságok költségvetési előadóival (megerősítendő)
25. hét (június 22.) vagy 26. hét (június 30.)	Háromoldalú találkozó (megerősítendő)
27. hét (július 5–8.)	A Tanács olvasata. A Tanács elfogadja álláspontját a költségvetési tervezetről
36. hét (szeptember 6-9.)	A bizottságok és az egyéni képviselők költségvetési módosításai beterjesztésének határideje
37. hét (szeptember 13-17.)	A képviselőcsoportok költségvetési módosításai beterjesztésének határideje.
38. hét (szeptember 20-24.)	harmadik találkozó a szakbizottságok költségvetési előadóival (megerősítendő)
39. hét (szeptember 28–30.)	BUDG-bizottság: a költségvetési módosítások megvitatása és szavazás azokról
40. hét (október 4–8.) vagy 41. hét (október 11-15.)	Állásfoglalás-tervezetek elfogadása a BUDG-bizottságban (III. szakasz és egyéb szakaszok)
42. hét (október 18–22.)	Az EP olvasata. A Tanács álláspontjára vonatkozó EP-módosítások elfogadása. Az EP elnöke összehívja az egyeztetőbizottságot.
43 – 45. hét (október 25 –november 12.)	Az egyeztetőbizottság 21 napon belül létrehozza a közös szövegtervezetet (november 12. előtt) Egyeztetési szakasz / előkészítő találkozók[4]
47. hét (november 22-25.)	A közös szövegtervezet elfogadása (plenáris ülés)

1. Az éves pénzügyi programozás

1. A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 46. pontja rendelkezik a pénzügyi programozás rendszeres frissítéséről: erre évente két alkalommal, a költségvetés elfogadásának nyomon követéseként, valamint az előzetes költségvetés-tervezettel együtt kell sort keríteni. A Bizottság decemberben továbbítja a programozás áttekintését, integrálva a költségvetési hatóság két ágának döntéseit és beépítve a Bizottság által meghatározott prioritásokra vonatkozó javaslatokat. Ez a pénzügyi programozás emiatt egy statikus állókép, amelyet rendszeresen kiigazítanak.

2. Amint arra a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló jelentésben (előadója: Reimer Böge) rámutattunk, a programozás továbbra is indikatív, mivel a költségvetési hatóság határozza meg az előirányzatokat az éves eljárás keretében.

3. Emellett emlékeztetnünk kell arra, hogy létezik bizonyos mozgástér:

– noha a program együttdöntéssel elfogadott teljes kerete képezi az elsődleges hivatkozást (az intézményközi megállapodás 37. pontja), a költségvetési hatóságnak lehetősége van előirányzatok évek közötti előrehozatalára vagy késleltetésére

– a program Tanács által elfogadott teljes kerete csak „pénzügyi referenciaösszeg” (és nem pénzügyi keret), és hagy mozgásteret a rugalmasságra és kiigazításra (az intézményközi megállapodás 38. pontja)

– a Bizottság előjogai alapján finanszírozott, az intézményközi megállapodás 49. pontjának (6) bekezdésében meghatározott fellépések is figyelembe vehetőek korlátozott pénzügyi eszközök rendelkezésre állása esetén. Mellékeltük a Bizottság által intézményi előjogaiból eredően végzett fellépések finanszírozására szolgáló költségvetési tételek listáját.

4. Ezek a nagyobb rugalmasságot szolgáló különféle eszközök kiegészíthetők az intézményközi megállapodás 37. pontjának rendelkezésével, amely előírja, hogy az együttdöntéssel elfogadott programok pénzügyi kerete tekintetében 5%-os változtatás megengedhető (bizonyos körülmények között). Az előadó hangsúlyozza, hogy mivel a 2011. évi költségvetés a negyedik lesz a jelenlegi többéves pénzügyi keret hét költségvetéséből, ennek a rugalmasságnak most van teljes értelme és egyértelműen fontolóra kell venni az éves költségvetési eljárás során.

2. Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felvétele a költségvetésbe

5. A költségvetési rendelet 49. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések esetében el lehet térni attól az elvtől, miszerint előirányzatokat csak akkor lehet az EU költségvetésébe felvenni, ha előzetesen elfogadásra kerül egy alap-jogiaktus.

6. A felső korlátokat illetően az intézményközi megállapodás az előirányzatok teljes összegét 140 millióban határozza meg minden költségvetési évre: 40 millió a kísérleti projektekre és 100 millió az előkészítő intézkedésekre (ebből 50 millió az új előkészítő intézkedésekre).

7. A Bizottság a pénzügyi programozás N+1 évre történő frissítésekor nem vesz fel programozott előirányzatokat a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre. Ez magával vonja, hogy az intézményközi megállapodásban a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre tervezett felső határok alárendeltek a többéves pénzügyi keret felső határainak: a költségvetési fejezetekben biztosított legalább egyenértékű mozgástér hiányában a költségvetési hatóság nem lesz képes kihasználni az intézményközi megállapodás kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó felső határait. Hasonlóképpen, a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó előirányzatok megfelelően csökkentik a rendelkezésre álló mozgástereket.

3. A többéves pénzügyi keret fejezetei tekintetében fennálló helyzet

1a. alfejezet

8. Emlékeztetni kell arra, hogy a 2010. évi költségvetés értelmében egy rendkívül korlátozott, 147 000 EUR mozgástér maradt. Az 1a. alfejezet finanszírozásáról nehézkesen született megállapodás, mivel a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel ütközött a prioritások és a gazdaságélénkítési terv finanszírozásának szükségessége.

9. A kozloduji atomerőmű leállítását illetően: a 2007–2013-as többéves pénzügyi keretben erre tartalék nem szerepelt, noha a kérdés már megfelelően azonosított volt. A 2010. évi költségvetési eljárás folyamán egy ideiglenes megoldásról született megállapodás a rugalmassági eszköz mobilizálásán keresztül (75 millió összegben) a Bulgáriának tett politikai kötelezettségvállalás tiszteletben tartása érdekében. Mindazonáltal további 225 millió forrást még találni kell a 2011–2013-as évekre, 75 milliós éves kerettel.

10. A GMES finanszírozása egy másik teljesítendő nyitott kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalásokat a 2011-es évre 10 millióban határozták meg.

11. Az újonnan elfogadott mikrofinanszírozási hitelprogramra szánt előirányzatokat – 2011-ben 25 milliót – kompenzálja az 1a. alfejezetben a Progresstől azonos összegben történő átcsoportosítás, az egyeztetésen elért megállapodásnak megfelelően.

12. Végezetül, a pénzügyi szolgáltatások, a jelentéstétel és ellenőrzés területén a három új decentralizált ügynökség egy 15 milliós globális költségvetést kapott.

13. A Bizottság e szükségletek finanszírozását a következőkkel javasolja:

– egyebek között a versenyképességi és innovációs programból történő átcsoportosítás: ezt a programot 2011-ben 6,5 millióval (2011–2013-as időszakban 19 millióval) csökkentik, holott ez volt azon kevés prioritás egyike, amelyeket a Parlamentnek sikerült a második olvasat során biztosítania és előmozdítania;

– a mozgástér csökkentése: 2009 májusában a 2011. évi költségvetésre tervezett mozgástér 127 milliót tett ki. 2010 januárjában ez a programozott mozgástér 37 millióra zsugorodott.

14. Az előadó teljes mértékben tudatában van annak, hogy egy ilyen kis mozgástér nem hagy semmiféle manőverezési lehetőséget az októberi olvasathoz. Egyben emlékeztetni kíván arra, hogy a 2010. évi előzetes költségvetés-tervezetben a mozgástér 119 millió volt, amely összeget a Parlament már akkor elégtelennek becsült prioritásainak finanszírozhatóságához.

15. Amint fentebb említettük, a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések nem szerepelnek a pénzügyi programozásban. Az 1a. alfejezeten a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések a 2010. évi költségvetésben 28,1 milliót tettek ki: ha a Parlament csak a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések előirányzatainak ugyanilyen szintjét kívánja visszaállítani (és új kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket csak a befejezettekkel azonos összegben vezet be), a mozgástér 9 millió alá esik, ami az 1a. alfejezet felső korlátjának 0,07%-a.

16. Ez a helyzet rámutat arra, hogy a 2011. évi költségvetésre a 2010. márciusban elfogadandó EP-állásfoglalásban meghatározott prioritások finanszírozása matematikailag lehetetlen egyes programokról és eszközökről (esetleg a nem kielégítő végrehajtási arányok alapján) történő átcsoportosítás, vagy pedig – a 2007–2013-as időszakban ismét – az intézményközi megállapodásban előírt valamely eszköz igénybe vétele nélkül.

	2010. évi költségvetés	Pénzügyi programozás
	2010	2011
1A. ALFEJEZET – VERSENYKÉPESSÉG A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT
Együttdöntéses programok	12.969,288	11.600,469
Kutatási keretprogram (CE)	6.932,938	7.959,302
Versenyképességi és innovációs keretprogram	525,708	557,860
PROGRESS	109,570	88,631
Szennyezés elleni intézkedések	20,500	23,000
Marco Polo II.	63,940	66,000
Az európai műholdas rádiónavigációs program (Galileo)	894,400	195,942
TEN szállítás	1.062,440	1.242,000
TEN energia	21,460	22,100
Safer Internet Plus
Safer Internet Plus (folytatás)	11,070	11,000
Európai digitális tartalom globális hálózatokhoz (eContent Plus)
Vám 2008–2013	51,450	55,900
A jövedéki adók kezelésének számítógépesítése (EMCS)
Fiscalis 2003-2007
Fiscalis 2008–2013	24,000	27,800
Erasmus Mundus
Erasmus Mundus 2.	97,988	98,838
Európai Technológiai Intézet	30,200	62,800
Egész életen át tartó tanulás	1.009,301	1.037,000
Hercules-program II.	14,100	14,200
IDAbc
Interoperabilitási megoldások európai közigazgatások számára (ISA)	23,800	26,000
Statisztikai adatok készítése
Közösségi statisztikai program 2008–2012	54,519	58,546
MEETS	10,655	11,200
Pénzügyi szolgáltatások és ellenőrzés támogatása	6,000	7,350
Európai energiaipari gazdaságélénkítő program	1.980,000
Európai mikrofinanszírozási hitelprogram	25,250	25,000
Európai földfelszín-megfigyelési program (GMES)		10,000
A Tanács határozatai	885,887	896,865
Kutatási keretprogram (EURATOM)	609,487	631,365
Kutatási keretprogram (EURATOM) Kiegészítő nagy neuronfluxusú reaktor
Nukleáris leszerelés: Bohunice	60,000	62,000
Nukleáris leszerelés: Ignalina	120,000	121,000
Nukleáris leszerelés: Kozloduj	75,000	75,000
Esélyegyenlőséget mindenkinek 2007-ben európai év – az igazságos társadalom irányában
Pericles	0,900	1,000
Visszaélések elleni küzdelem információs rendszer	5,500	6,500
Írországért Nemzetközi Alap	15,000
Programok összesen az 1A. alfejezet alatt (az EGF nélkül)	13.855,176	12.497,334
Egyéb költségek	506,678	452,625
1A. ALFEJEZET ÖSSZESEN (az EGF nélkül)	14.361,853	12.949,959
A pénzügyi keret felső korlátja	14.167,000	12.987,000
Tartalék	0,147	37,041
FLEX (rugalmasság)	195,000
Tartalék az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap számára	500,000

Az adatok minden táblázatban millió euróban (EUR) szerepelnek, forrás: Európai Bizottság

1b., 2. és 3a. fejezet

17. Nincs jelentősége észrevételeket tenni az 1b. alfejezet mozgástere tekintetében, mivel a pénzügyi programozás a tagállamok által azonosított szükségletekhez igazodik.

A 2. fejezet tekintetében a mozgástér változatlan marad, noha programozott egy 53 milliós átcsoportosítás a Piaci kiadások és közvetlen támogatások jogcímcsoportról a Vidékfejlesztésre, a bizottsági határozat szerint.

A 3a. alfejezet 2011-re változatlan marad 19,7 millióval, de egyelőre nem egyértelmű a Bizottság részéről, hogy a programozásban szerepel-e a stockholmi program.

	2010. évi költségvetés	Pénzügyi programozás
	2010	2011
1B. ALFEJEZET – KOHÉZIÓ A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT
Strukturális alapok összesen	39.191,847	39.688,663
Kohéziós alapok összesen	10.190,245	10.961,150
Az 1B. alfejezet programjai összesen	49.382,092	50.649,813
Egyéb költségek	5,500
1B. ALFEJEZET ÖSSZESEN	49.387,592	50.649,813
A pénzügyi keret felső korlátja	49.388,000	50.651,000
Tartalék	0,408	1,187
2. FEJEZET – TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE ÉS KEZELÉSE
Együttdöntéses programok	306,855	326,057
Piaci kiadások és közvetlen támogatások (a Vidékfejlesztésre történő átcsoportosítást követően), beleértve a következő együttdöntéses programokat: Felmérések a mezőgazdasági üzemek szerkezetéről	306,855	326,057
Felmérések a mezőgazdasági üzemek szerkezetéről (a Piaci kiadások és közvetlen támogatások tételen belül)	15,100	0,550
A Tanács határozatai	59.104,925	59.865,062
Piaci kiadások és közvetlen támogatások (a Vidékfejlesztésre történő átcsoportosítást követően)	43.819,802	44.437,590
Vidékfejlesztés	14.363,565	14.465,117
Közös halászati politika és tengerjog	277,530	304,070
Európai Halászati Alap	644,029	658,285
A 2. fejezet programjai összesen	59.411,780	60.191,119
Egyéb költségek	87,053	44,807
Éghajlatváltozással összefüggő tevékenységek	15,000
2. FEJEZET ÖSSZESEN	59.498,833	60.235,926
A pénzügyi keret felső korlátja	59.955,000	60.338,000
Tartalék	456,167	102,074
3A. ALFEJEZET – A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG
Együttdöntéses programok	403,850	507,080
Európai Menekültügyi Alap	102,650	104,030
Külső Határok Alap	208,000	254,000
Daphne	18,350	18,000
Polgári igazságszolgáltatás	15,800	16,000
Drogprevenció és felvilágosítás	3,050	3,050
Schengeni Információs Rendszer (SIS II)	35,000	(1)
Vízuminformációs Rendszer (VIS)	21,000	112,000
A Tanács határozatai	348,200	419,950
Integráció, harmadik országok	111,000	132,000
Alapvető jogok	14,000	14,100
Büntető igazságszolgáltatás	26,300	26,850
Terrorizmus	20,520	23,400
Bűnözés	86,380	109,600
Európai Menekültügyi Alap
Európai Visszatérési Alap	88,000	114,000
Eurodac	2,000
A 3A. alfejezet programjai összesen	752,050	927,030
Egyéb költségek	254,437	259,310
3A. ALFEJEZET ÖSSZESEN	1.006,487	1.186,340
A pénzügyi keret felső korlátja	1.025,000	1.206,000
Tartalék	18,513	19,660

3b. alfejezet

18. A 3b. alfejezet az 1a. alfejezettel együttesen az EP 2011-es költségvetésben megjelenő prioritásai finanszírozásának, és általánosságban a „polgárok Európája” formálásának alapvető eleme.

19. Az előirányzatoknak a pandémiás sertésinfluenza miatt 2009-re történő előrehozása következtében kismértékű növekedést programoznak 2011-re, 9,4 milliós mozgástér tekintetében. A 2010-es előzetes költségvetés-tervezetben a mozgástér kétszer ekkora, 18,7 millió volt. A költségvetési hatóság 2009 decemberében a 3b. alfejezet tekintetében a zéró mozgástérre szavazott.

20. A programozott mozgástér bizonyosan nem fogja lehetővé tenni új prioritások finanszírozását az Ifjúság és kapcsolódó fellépések javára, mivel például a kísérleti programokra és előkészítő intézkedésekre szánt összegek a 2010. évi költségvetésben a 3b. alfejezetre 9 milliót tettek ki. A potenciálisan fennmaradó 400 000 EUR mozgástér (a kísérleti programokra és előkészítő intézkedések potenciális meghosszabbítására szánt összegek a mozgástérből való levonása után) nem elfogadható kiindulási pontként, és ugyanezen megoldásokra kell észrevételt tenni az 1a. alfejezet vonatkozásában.

	2010. évi költségvetés	Pénzügyi programozás
	2010	2011
3B. ALFEJEZET – POLGÁRSÁG
Együttdöntéses programok	406,134	415,614
Közegészségügy	51,370	52,700
Fogyasztóvédelem	21,920	22,800
Kultúra 2007	58,164	61,514
Ifjúság	127,800	127,700
Media 2007	111,005	114,000
Citizen	35,875	31,900
Media Mundus		5,000
A Tanács határozatai	18,000	19,150
Polgári védelmi pénzügyi eszköz	18,000	19,150
A 3B. alfejezet programjai összesen	424,134	434,764
Egyéb költségek	243,866	238,900
3B. ALFEJEZET ÖSSZESEN	668,000	673,664
A pénzügyi keret felső korlátja	668,000	683,000
Tartalék		9,336

4. fejezet

21. A 2010-ben meghagyott mozgástér csak 900 000 volt, az EP által támogatott, versengő hagyományos prioritások miatt, illetve a harmadik országokban a költségvetési eljárás során felmerült, előre nem jelezhető szükségletek okán.

22. A 4 alfejezetben 128 milliós mozgástér van programozva 2011-re, amely a felső korlátnak mindössze 1,5%-a. A banánkereskedelem kísérő intézkedéseinek 25 milliós finanszírozása ugyanennyivel csökkentette a programozott mozgásteret, a Parlament amiatti erős vonakodása ellenére, hogy olyan intézkedésekre használja fel a mozgásteret, amelyek nem szerepeltek a többéves pénzügyi keretben. Ahogy arra már többször emlékeztettünk, „az új intézkedések új forrásokat igényelnek”.

23. Emellett emlékeztetni kell arra, hogy az EP mindig erőteljes ellenkezést tanúsított a Bizottság azon visszatérően használt módszere ellen, miszerint javaslatában alulbecsüli a Palesztina számára szükséges előirányzatokat, mondván, hogy a valós igények az évnek ebben a szakaszában nem határozhatóak meg.

24. A 4. fejezet mozgásterét azon tényre figyelemmel kell vizsgálni, hogy a 4. fejezet kísérleti programjai és előkészítő intézkedései a 2010. évi költségvetésben 26 milliót kaptak, a 2011-re történő programozás hiányával az EU balti-tengeri stratégiája és a Tájékoztatási és kommunikációs programok a tagsággal nem rendelkező országok számára alfejezetek tekintetében egyaránt (a 2010. évi költségvetésben 20, illetve 10 millió szerepelt ezekre a célokra). Érdekes lenne a Bizottság költségvetés-tervezetének e korai kidolgozási szakaszában megismerni az EU balti-tengeri stratégiájára történő programozás hiánya mögött húzódó okokat, mivel ez mindig az EP egyértelműen meghatározott prioritása volt.

	2010. évi költségvetés	Pénzügyi programozás
	2010	2011
4. FEJEZET – AZ EURÓPAI UNIÓ MINT GLOBÁLIS SZEREPLŐ
Együttdöntéses programok	5.329,491	5.514,847
Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI)	1.675,359	1.704,675
Fejlesztési együttműködési eszköz (DCI)	2.469,857	2.532,166
Demokrácia és emberi jogok európai eszköze (EIDHR)	164,198	163,112
Stabilitási eszköz (IFS)	219,559	290,200
Humanitárius segítségnyújtás	800,518	824,693
A Tanács határozatai	2.226,637	2.622,229
Előcsatlakozási eszköz	1.587,100	1.796,793
A nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz	70,453	75,813
Makroszintű pénzügyi támogatás	98,985	114,869
Közös kül- és biztonságpolitika	281,541	327,374
Hitelgarancia-tartalék	93,810	200,000
Az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszköze	24,094	24,663
Az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszköze ICI +	34,500	45,000
Polgári védelmi pénzügyi eszköz	8,000	9,000
A Grönlanddal folytatott együttműködés	28,154	28,717
A 4. fejezet programjai összesen	7.556,128	8.137,076
Egyéb költségek	165,996	164,832
4. FEJEZET ÖSSZESEN (az EAR nélkül)	7.892,124	8.301,908
A pénzügyi keret felső korlátja	7.893,000	8.430,000
Tartalék	0,876	128,092
Sürgős segélyre képzett tartalék	248,882	253,860

5. fejezet

25. Az ezen fejezetben található 2011-es mozgásteret illető helyzet részben a Bíróság által a Bizottság és az Európai Parlament 2009. évi, béremeléssel kapcsolatban beterjesztett kifogásáról hozott határozat kimenetelén alapul. Mivel a Bíróság a közelmúltban elutasította, hogy az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalja, valószínű, hogy minden kiegészítő kifizetést (ilyen értelmű határozat esetére) 2011-ben kell a költségvetésbe felvenni.

26. Emlékeztetőül: a visszamenőleges hatállyal kifizetendő különbözet minden intézményt tekintve 135 millióra rúghat, szemben a 2011-re programozott 109 milliós mozgástérrel.

27. Végezetül az előadó emlékeztetni kíván arra, hogy a Parlament mindig hangot adott ebbéli kívánságának, hogy láthassa az 5. fejezet körébe tartozó összes igazgatási kiadást, és ellenvéleményének arról, hogy egyes igazgatási kiadásokat más fejezetekben elosztva szerepeltetnek.

	2010. évi költségvetés	Pénzügyi programozás
	2010	2011
5. FEJEZET – IGAZGATÁS
A Bizottság kiadásai, a nyugdíjak és Európai Iskolák kivételével	3.604,622	3.749,042
Nyugdíj (összes intézmény)	1.192,789	1.302,764
Európai iskolák	154,212	162,861
A többi intézmény kiadásai, a nyugdíjak kivételével	2.937,432	3.091,950
5. FEJEZET ÖSSZESEN	7.889,055	8.306,617
A pénzügyi keret felső korlátja	7.962,000	8.416,000
Tartalék	72,945	109,383

MELLÉKLET:

I.  A kísérleti projektek és előkészítő intézkedések jogi keretrendszere

1.        Az Európai Parlament először 1975-ben vezette be a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, melyeket különféle intézményközi tárgyalások során olyan politikai prioritások megfogalmazásának és új kezdeményezések bevezetésének fontos eszközeivé fejlesztett, amelyek uniós tevékenységekké és programokká válhatnak.

2.        A költségvetési rendelet 49. cikkének (6) bekezdése állapítja meg az említett eszközök jogalapját, azaz felsorolja az eltéréseket attól az elvtől, miszerint az uniós költségvetésbe előirányzatok kizárólag egy alap-jogiaktus előzetes elfogadását követően kerülhetnek be; a kísérleti projektek/előkészítő fellépések esetében tehát bármiféle jogalkotási határozat előtt születik meg a költségvetési határozat.

3.        A költségvetési rendelet kifejezetten meghatározza e két eszköz jellegét és célját:

a kísérleti projektek kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektként kerültek meghatározásra. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint két egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben;

Az előkészítő intézkedések a meghatározás szerint az EK-Szerződés, az Euratom-Szerződés, valamint az EUSz. VI. címének alkalmazása terén a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések. Az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint három egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A jogalkotási eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni.

4.        A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás részletesebben is meghatározza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtására vonatkozó keretet és szabályokat. Az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. pontja szerint annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni a költségvetési hatóság által tervezett, új előkészítő intézkedéseket/kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások megvalósíthatóságát, a költségvetési hatóság két ága június közepéig tájékoztatja a Bizottságot szándékairól ezen a területen, így az első megbeszélés már a Tanács első olvasatának egyeztető ülésén megtörténhet.

5.        A felső határokkal kapcsolatban az intézményközi megállapodás úgy rendelkezik, hogy az intézmények megállapodnak, hogy a kísérleti programokra képzett előirányzatok teljes összegét bármely költségvetési évre 40 millió euróra korlátozzák. Megállapodnak továbbá, hogy az új előkészítő tevékenységek előirányzatainak teljes összegét bármely költségvetési évre 50 millió euróra korlátozzák, az előkészítő intézkedésekkel kapcsolatosan ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összeget pedig 100 millió euróra.

II.       Változások a Lisszaboni Szerződés után

6.        A Lisszaboni Szerződés nem vezet be olyan rendelkezéseket, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a kísérleti projektekre és az előkészítő intézkedésekre; mindazonáltal a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből fakadóan új szabályokat kell bevezetni a költségvetési rendelet és egy új intézményközi megállapodás tekintetében.

7.        A Bizottság az intézményközi megállapodás és a költségvetési rendelet módosításáról szóló, nemrégiben javasolt „csomagjában” módosítja a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések keretrendszerét:

           -          az intézményközi megállapodás D. melléklete nem említi a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felső korlátját

-          a költségvetési hatóság két ága kötelezettséget vállal arra, hogy június közepéig tájékoztatja a Bizottságot a kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos szándékairól, hogy az első megbeszélésre már a júniusi háromoldalú egyeztető ülésen sor kerülhessen;

-          a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 32. cikke állapítja meg a felső korlátokat, amelyek nem változtak.

Az előadók kiemelik, hogy ezek az elemek nem érintik a módosított intézményközi megállapodásról és költségvetési rendeletről folyó intézményközi tárgyalások kimenetelét.

8.        A tervezett – inkább technikai jellegű – változtatásokon kívül kifejezetten emlékeztetni kell arra, hogy a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett változásoknak egyértelmű kihatása lehet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések elfogadására: a 2010-es költségvetési eljárásig a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések előirányzatai „nem kötelező kiadásoknak” minősültek, ezért az EP hatáskörébe tartoztak, mely e kiadások tekintetében az utolsó szót kimondhatta. Egyes kiadási kategóriák eltörlése miatt a Tanács most már olyan helyzetben van, hogy javaslatokat terjeszthet elő a kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatban, és az egyeztetés során kérheti a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó hagyományos „kompromisszumos csomag” felvételét a 2011-es költségvetésről szóló általános tárgyalások keretébe.

III.      Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések a 2010-es költségvetésben: tények és adatok

9.        A 2010-es költségvetésben 56 kísérleti projektet és 47 előkészítő intézkedést fogadtak el. A kísérleti projektekre 2,5 millió (a Kongói Demokratikus Köztársaságban a szexuális erőszak áldozatainak fokozott egészségügyi ellátására irányuló kísérleti projekt) és 1 millió (18 kísérleti projekt érintett; a többinél p.m. szerepel) közötti összegű kötelezettségvállalási előirányzatot állapítottak meg.

10.       Az előkészítő intézkedések esetében a pénzügyi keretösszeg 7,5 milliótól (az EU gyorsreagálási képességének fejlesztésére irányuló előkészítő intézkedés) 0,5 millióig terjed (az újságírók Erasmus programban történő részvételére irányuló előkészítő intézkedés).

11.       A kísérleti projektekre 2010-ben elfogadott teljes összeg 40 millió kötelezettségvállalási előirányzatokban (ami az intézményközi megállapodásban maximálisan előirányzott összeg) és 61,9 millió kifizetési előirányzatokban (az intézményközi megállapodásban nincs előirányzott korlátozás); az előkészítő intézkedéseket 63,25 millió erejéig finanszírozzák (100 milliós felső korlát alatt), ami megoszlik az új (az 50 milliós felső korlát alatti 13,75 milliós) és a folyamatban lévő (az 50 milliós felső korlát alatti 49,5 milliós) előkészítő intézkedések között.

IV.      Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések a 2010-es költségvetésben: végrehajtás

12.       A Bizottság március 3-án továbbította a 2010-es kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásáról szóló, első időközi jelentését, amelyben kifejti, hogy miként kívánja megvalósítani ezeket a projekteket (a dokumentumot csatoltuk). Részletesebb, átfogó jelentést továbbítanak majd az április 28-án beterjesztendő 2011-es költségvetési tervezettel együtt. Az előadók várakozása szerint ez a következő jelentés egyértelműen ki fogja emelni a végrehajtás megvalósíthatóságát és a legjobb teljesítési mechanizmust.

V. Következtetések az EP első olvasatának előkészítéséhez

13.       A kísérleti projektek és előkészítő intézkedések elfogadásának ütemezése tekintetében az előadók az alábbi becsült ütemtervet javasolják:

- 6. hét (február 10.):                 A szakbizottságok költségvetési előadóinak első ülése

- 9. hét (március 3.):                  a Bizottság első időközi jelentése a költségvetésben szereplő kísérleti projektek/előkészítő intézkedések végrehajtásáról

- 11. hét (március 16-17.):                      munkadokumentum beterjesztése a kísérleti projektekről/előkészítő intézkedésekről az Európai Parlament költségvetési bizottságában (COBU)

- 17. hét (április 28.):                  a költségvetési tervezet Bizottság által történő elfogadása

- 20. hét (május 19.):                  a szakbizottságok költségvetési előadóinak második ülése

- 22. hét (május 31–június 4.):      a szakbizottságok költségvetési előadói által a kísérleti projektekre/előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatoknak a COBU-hoz történő továbbítása, továbbá az egységes szerkezetbe foglalt dokumentum elkészítése

- 23. hét (június 7-11.):               a kísérleti projektekre/előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatok továbbítása a Bizottsághoz

- 25. hét (június 21-25.):             háromoldalú egyeztetés

- 27. hét (július 5–8.):                 a Bizottság értékelő jelentése a kísérleti projektekre/előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatokról

- 36. hét (szeptember 6–10.)        a bizottságoktól érkező költségvetési módosítások határideje

- 38. hét (szeptember 20-24.)       a szakbizottságok költségvetési előadóinak harmadik ülése

- 39. hét (szeptember 27-30.)       szavazás a költségvetési módosításokról a COBU-ban

- 42. hét (október 18–22.):           az EP első olvasatban tárgyalja a 2011-es költségvetést

A Bizottság első időközi jelentése a 2010-es kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásáról

A KÍSÉRLETI PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSA

A kísérleti projektek végrehajtása

1a. alfejezet

A kiküldött munkavállalók munka- és életkörülményei (04 03 09)

A foglalkoztatás fenntartását célzó intézkedések (04 03 10)

A munkavállalók mobilitásának és integrációjának javítása az Unióban (04 03 11)

Mindenre kiterjedő együttműködés a közszféra, a vállalatok és a nonprofit vállalkozások között a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatás elősegítése érdekében (04 03 12)

Az alkalmi munka rendes munkaviszonnyá való átalakításának ösztönzése (04 04 08)

Az idősekkel szembeni rossz bánásmód megelőzése (04 04 11)

Autista személyek foglalkoztatása (04 04 13)

Portplus – fenntartható energiaterv kikötők számára (06 04 08)

A tiszta energiát szolgáló hulladék újrafeldolgozás és hulladék újrahasznosítás (06 04 15)

Az ENP országokból érkező hallgatók tanulmányai és a kapcsolódó tudományos tevékenységek költségei (15 02 31)

Európai szomszédságpolitika – Az oktatás előmozdítása ösztöndíjak és csereprogramok révén (15 02 32)

A pénzpiacok átláthatósága és stabilitása (17 02 04)

1b. alfejezet

A regionális és helyi együttműködés fokozása az EU regionális politika globális szintű népszerűsítése révén (13 03 23)

Tevékenységek a textil- és cipőágazat területén (13 03 25)

2. fejezet

Gazdálkodói szövetkezetek támogatása (05 02 17 01)

Mezőgazdasági Árak és Árrések Európai Megfigyelőközpontja (05 02 17 02)

A gazdálkodók és a fogyasztók alacsony szén-dioxid-kibocsátásra, alacsony energiafogyasztásra, valamint helyi értékesítésre történő élelmiszertermelésre irányuló kezdeményezéseinek támogatása (05 02 17 03)

Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek (07 03 16)

A hivatásszerű halászatban nem használt, forgalomból kivont hajók hasznosítása (07 03 18)

A városok jelentős vízveszteségéből (NRW) adódó gazdasági veszteség (07 03 19)

Alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gazdálkodási gyakorlatok tanúsítása (07 03 21)

Átfogó kutatás a parlagfű és a pollenallergiák elterjedésének szabályozására szolgáló módszerekről (07 03 22)

Az európai kereskedelmi hajópark alacsony környezeti hatású hajókkal történő felváltásának ösztönzése (11 09 03)

Európai visszatérítési rendszer alumínium üdítőital-dobozokra (17 03 18)

3a. alfejezet

Szerződési jogi jogszabályi intézkedések hatásvizsgálata (18 06 09)

3b. alfejezet

A kulturális örökséggel kapcsolatos figyelmeztető hálózatok (15 04 46)

4. fejezet

A kalózok által fenyegetett területeken áthaladó uniós hajók védelmét szolgáló és ellenőrző intézkedésekhez nyújtott támogatás (19 06 07)

Nem kormányzati szervezetek által vezetett, béketeremtéshez kapcsolódó tevékenységekre irányuló program (19 06 09)

A mezőgazdasági termelés finanszírozása (21 02 04)

Jobb egészségügyi ellátás a szexuális erőszak áldozatainak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (21 05 01 08)

5. fejezet

Európai kutatói ösztöndíjak a határokon átnyúló tényfeltáró újságírás támogatására (16 02 05)

Intézményközi rendszer az EU előtt álló hosszú távú trendek azonosítására (25 01 09)

Előkészítő intézkedések végrehajtása

1a. fejezet

Erasmus fiatal vállalkozók számára (02 02 03 05)

Kiemelt európai úti célok (02 02 08 01)

Fenntartható turizmus (02 02 08 02)

Európai szociálturizmus (02 02 08 03)

1b. fejezet

A mikrohitelek számára kedvezőbb környezet előmozdítása Európában (13 03 24)

2. fejezet

A Kárpát-medence klímája (07 03 17)

Az EU gyorsreagálási képessége (07 04 05)

Ellenőrzési pontok (pihenőpontok) állatszállítás esetén (17 04 03 03)

3b. fejezet

Erasmus újságírók számára (09 06 05)

Előkészítő intézkedés a sport területén (15 05 11)

Az önkéntesség európai éve (2011) (15 06 11)

Nyomon követési intézkedések a fogyasztóvédelmi politika terén (17 02 03)

4. fejezet

A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése és közös európai keretprogram a fekete-tengeri régió fejlesztésére (07 02 04)

A MEDIA 2007 programok harmadik országokban történő végrehajtása (09 06 01 02)

A fejlődő országokban a pénzügyi és gazdasági válságra szükséghelyzet esetén adott válasz (19 06 08)

Oroszországi kisebbségek – A kultúra, a média és a civil társadalom fejlesztése (19 08 01 05)

EU–Ázsia – A politika és a gyakorlat integrációja (19 10 01 06)

Vízgazdálkodás a fejlődő országokban (21 04 06)

Gyógyszerészeti technológiatranszfer a fejlődő országok javára (21 05 01 06)

A szegénységgel kapcsolatos, a trópusi és az elhanyagolt betegségekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés (21 05 01 07)

A kulturális örökség megőrzése és helyreállítása konfliktusövezetekben (22 02 09)

5. fejezet

Erasmus közigazgatási program (26 03 03)

Ez a Bizottság első időközi jelentése a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések 2010. évi végrehajtásáról.

A jelentés a költségvetési hatóság által a 2010-es költségvetéshez elfogadott projekteket/intézkedéseket tartalmazza, középpontba állítva a 32 új projektet, illetve a 22 új intézkedést, továbbá azokat a meglévő projekteket/intézkedéseket, amelyekre vonatkozóan kiegészítő kötelezettségvállalási előirányzatokat hagytak jóvá. A jelentés megnevezi az említett intézkedések végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőket, és ismerteti a végrehajtásra vonatkozó terveket. A módosított költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontjának megfelelően a 2011. évi költségvetési tervezettel együtt egy második jelentés is továbbításra kerül. Ez a jelentés részletesebb lesz, és tájékoztatást nyújt a befejező szakban járó kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről is, azaz azokról, amelyekre 2010-ben már nincs új kötelezettségvállalás, de amelyekhez kifizetési előirányzat még tartozik.

A kísérleti projektek végrehajtása

1a. alfejezet

A kiküldött munkavállalók munka- és életkörülményei (04 03 09)

1. Célkitűzés

A tavalyi fellépésekre építve a fő célkitűzés jobb adatok beszerzése arról, hogy a gyakorlatban miként történik a munkavállalók kiküldése.

2. Végrehajtás

A célkitűzés három elkülönített fellépésen keresztül valósul meg:

1. támogatások nyújtása azon kezdeményezésekhez, amelyek hozzájárulnak a kiküldött munkavállalók valós munka- és életkörülményeinek, valamint annak feltárásához, hogy a tagállamok, a szociális partnerek és a munkaügyi felügyelőségek miként dolgoznak a gyakorlatban. Ezen intézkedés konkrét célkitűzései a következők:

– a lényeges információk cseréjének előmozdítása, a legjobb gyakorlatok megállapítása és áttekintés közzététele a tagállamokban fennálló helyzetről, valamint

– a munkavállalók kiküldésére vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásával, valamint gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdések és nehézségek vizsgálata.

2. Tanulmány a munkavállalók Európai Unióban történő szolgáltatásnyújtás keretében való kiküldése jogi vonatkozásairól, mely a munkavállalók kiküldésére vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásával, valamint gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő nehézségeket fogja vizsgálni.

3. Tanulmány a munkavállalók uniós kiküldése gazdasági és szociális hatásáról, melynek célja a munkavállalók határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással összefüggésben történő kiküldésének jelenségéhez kapcsolódó gazdasági és társadalmi hatások értékelése, a középpontban azokkal az ágazatokkal, melyekben a munkavállalók kiküldése a leginkább elterjedt, valamint azokkal a tagállamokkal, melyekben – akár mint fogadó, akár mint küldő országokban – a kiküldött munkavállalók jelenléte viszonylag jelentős.

2009 folyamán mindhárom fellépésre meghirdették a pályázati felhívásokat, a szerződéseket pedig 2009 végéig aláírták.

3. Előrejelzés 2010-re

E fellépések első eredményei várhatóan 2010 harmadik harmadában fognak megmutatkozni. A kiküldött munkavállalók valós munka- és életkörülményeinek feltárására, valamint a helyzet gyakorlati kezelésére irányuló kezdeményezésekre vonatkozó második pályázati felhívást 2010 második harmadára tervezik. 2010-ben fog indulni a munkavállalók első tanulmányba be nem vont országokba történő kiküldésének jogi vonatkozásaira irányuló második tanulmány.

A foglalkoztatás fenntartását célzó intézkedések (04 03 10)

1. Célkitűzés

A 2010-es költségvetésben szereplő költségvetési megjegyzés szerint a jelenlegi válság foglalkoztatási és szociális következményei mérséklésének elősegítése érdekében kísérleti projektet kell indítani, amelynek célja újabb utak kipróbálása a válság kedvezőtlen hatásainak európai szintű enyhítését szolgáló kollektív törekvések erősítésére. A kísérleti projekten keresztül elemezni kell, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt veszélyben lévő munkahelyeket ténylegesen milyen mértékben lehet megtartani olyan intézkedésekkel, mint a rövidített munkaidő és a képzés. Meg kell határozni a legjobb gyakorlatokat, és elő kell segíteni a lényeges információk cseréjét.

2. Végrehajtás

A fenti célkitűzések teljesítése érdekében három pályázati felhívást tesznek közzé 2010 első negyedévében a következő kérdésekkel kapcsolatban:

Tanulmány „a válság idején bevezetett rövidített munkaidőről, valamint a tanulságokról”

A munkaerőpiac a keresletzuhanás hatásának kivédésére számos tagállamban először – a foglalkoztatási szint csökkentése helyett – a termelés és az összmunkaidő korrigálásával reagált a válságra. A rövid távú kompenzációs programok – amelyek keretében a munkaadók ideiglenes állami támogatást kérhetnek a csökkentett munkaidőben dolgozó munkavállalók bérének növelésére – megvédték az európai munkahelyeket a recesszió kezdeti hatásától. A tanulmánynak azt kell elemeznie, hogy ezek a programok – a belső, kiigazítási intézkedéseknek köszönhetően (pl. csökkentett munkaidő, ideiglenes bezárások stb.) valójában mennyire voltak hatással az Európai Unió munkaerőpiacának eddigi viszonylagos rugalmasságára, és ez miként viszonyítható a korábbi válsághelyzetekben alkalmazott hasonló intézkedésekkel kapcsolatos előző tapasztalatokhoz. A tanulmánynak értékelnie kell a kormányok által tett intézkedéseket is annak biztosítása érdekében, hogy ezek az intézkedések a leghatékonyabbak – például a rendelkezéseknek a jogosultsági feltételekre figyelemmel történő elemzése útján. A tanulmánynak az érintett munkavállalók foglalkoztathatóságára tett hatása szempontjából kell elemeznie azon intézkedések eredményességét, amelyek esetében a rövidített munkaidőt a munkához kapcsolódó képzés kíséri (pl. hogy ez megkönnyíti-e az esetleges munkahelyváltást). A tanulmánynak elemeznie kell azt is, hogy az intézkedésekhez kapcsolódó holtteherveszteségek kockázatát korlátozták-e, és ha igen, hogyan. A tanulmánynak elemeznie kell továbbá a különböző érdekelt felek – beleértve a nemzeti hatóságokat, állami foglalkoztatási szolgálatokat, a szociális partnereket, önkormányzatokat és más munkaerő-piaci érdekelt feleket – ezzel összefüggésben betöltött szerepét.

Tanulmány „a tagállamokban a gyakornoki lehetőségek kínálatáról”

A tanulmány célkitűzése a válságnak a (fiatal) mostani végzősök helyzetére gyakorolt hatásának és annak értékelése, milyen további veszély fenyegeti őket abból a szempontból, hogy munkanélküliséggel és inaktív időszakokkal kell szembenézniük, és hogy ennek még a fellendülés után is lehetnek-e következményei munkavállalási esélyeikre. A tanulmánynak ajánlásokat kell tennie arra vonatkozóan, mi a legjobb módja a fiatalok támogatásának, akik most szándékoznak belépni a munkaerőpiacra – például szakmai gyakorlatok, a munkához kapcsolódó gyakorlati képzés vagy továbbképzés formájában, hogy megszerezzék a jövőbeni munkaerő-piaci sikerhez szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat. A tanulmánynak értékelnie kell továbbá a vállalatoknál és az állami szektorban fennálló gyakornoki rendszert, valamint a tanulási mobilitást szolgáló nemzeti célok meghatározásában és a nagyobb mobilitás biztosításában rejlő lehetőségeket, ideértve a szakmai gyakorlaton lévő szakiskolások, szakképzésben, illetve felsőfokú oktatásban részt vevő gyakornokok nagyobb mobilitását. A tanulmánynak meg kell határoznia az EU szerepét a legjobb gyakorlatok és az egymástól való tanulásra irányuló projektek terjesztésében, továbbá a gyakornoki lehetőségek minőségének javítása területén, és ajánlásokat kell adnia a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek több gyakornoki hely felajánlására, illetve arra ösztönzik a vállalatokat, hogy maguk is ruházzanak be annak érdekében, hogy új alkalmazottakat – a gyakornokokat is beleértve – tudjanak foglalkoztatni.

Tanulmány „a tagállami gyakornoki szabályozás átfogó áttekintéséről”

Az elmúlt években a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának két fő strukturális hiányossága maradt fenn tartósan: több tagállamban a fiatalok munkanélküliségének magas szintje, és a fiatalok által betöltött számos állás alacsony minősége és bizonytalansága. Az oktatás és foglalkoztatás összekapcsolásában már a korai szakaszban megmutatkozó hiányosságok, valamint az alacsony szintű készségekkel és kompetenciákkal rendelkező fiatalok (különösen az iskolából korán kimaradók) tartósan nagy száma akadályozza az oktatásból a foglalkoztatásba való sikeres és zökkenőmentes átmenetet. Több országban koncentráltabban jelentkeznek a problémák a fiatalok, migránsok és egyes etnikai kisebbségek egyedi csoportjaiban. Ez különösen aggasztó, mivel ezek a fiatalok a fiatal népesség egyre nagyobb részét alkotják, különösen a városi övezetekben. Ugyanakkor a magasan képzett munkavállalók iránti kereslet egyre nehezebben elégíthető ki, mivel a magas színvonalú és vonzó szakoktatás és -képzés sok tagállamban nem működik kielégítően. A tanulmánynak át kell tekintenie, hogyan kezelik ezt a problémát a tagállami gyakornoki szabályozásokban. Ehhez a tanulmánynak tagállamonként áttekintést kell adnia a fiatalok számára elérhető, vállalaton belüli és állami gyakornoki helyekről, valamint azokról a feltételekről, amelyek mellett ezek a gyakornoki helyek igénybe vehetők. A tanulmány azonosítani fogja az elmúlt 5 évben ezen a területen bekövetkezett változásokat, és különösen a válság következményeivel foglalkozik. A tanulmány értékeli a gyakornoki programok által a fiataloknak nyújtott biztonság szempontjából betölthető szerepet, továbbá e programok és az oktatási/képzési pályákra vonatkozó személyes választások közötti kapcsolatot. A tanulmány megvizsgálja továbbá az olyan lehetőségeket, mint az iskolai alapú szakoktatásnak és az időszakos munkavégzési rendszereknek a munkaerő-piacra belépő fiatalok számára ugródeszkaként történő beiktatása. A tanulmány a fiatalok számára biztosított foglalkoztatási lehetőség, valamint a fiatalok hosszabb ideig tartó munkanélküliségének kiküszöbölése szempontjából is elemzi a gyakornoki programok eredményességét.

Másrészről terjesztési célú rendezvényeket szerveznek az információcsere előmozdítása, valamint a tanulmányok eredményei nyomán a legjobb gyakorlatok megállapításának és közzétételének érdekében.

A Bizottság három ajánlati felhívást tesz közzé, amelyek a fent említett fellépést tartalmazzák. A Bizottság az elkülönített 1 000 000 EUR összeget használja fel ehhez a fellépéshez.

3. Előrejelzés 2010-re

Az ajánlati felhívásokat 2010 első negyedévében teszik közzé. A fellépés végrehajtása 2010 harmadik negyedévében kezdődik és 2011-ben fejeződik be.

A munkavállalók mobilitásának és integrációjának javítása az Unióban (04 03 11)

1. Célkitűzés

Bár a munkavállalók szabad mozgása az Európai Unióban túlnyomórészt pozitív jelenség, annak lehetséges negatív mellékhatásai is vannak, különösen a kiszolgáltatott munkavállalók esetében. E kísérleti projekt célja az egyes ezzel kapcsolatos nehézségek leküzdésében való segítségnyújtás, beleértve azokat a különféle szociális nehézségeket is, amelyekkel a kiszolgáltatott munkavállalók a fogadó országban szembesülnek. A projekt elismeri, hogy a rászoruló munkavállalók támogatása tekintetében fennálló hiányosságokat gyakran a civil társadalom tölti ki. A civil társadalom szerepét ezért támogatni kell, hogy hálózatok és partnerségek keletkezhessenek, és a tanácsadó szolgálatok összekapcsolódhassanak a tanácsadó struktúrákkal.

2. Végrehajtás

A Bizottság 2009 decemberében terjesztette be a 2010-2013-ban végrehajtandó EURES-műveletekre vonatkozó iránymutatást. Az említett iránymutatás vitája során a Bizottság figyelembe vette a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság „Európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési tervről (2007-2010)” c. véleményét, mely többek között felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kiszolgáltatott lakossági csoportok mobilitását, és segítsen elhárítani az előttük álló akadályokat több minőségi munkahely teremtésével, a megkülönböztetés elleni küzdelemmel, a társadalmi kirekesztés új formáinak legyőzésével, a nemek közötti egyenlőség támogatásával, a család támogatásával, valamint a munkahely elérésének, szálláshely-szolgáltatásoknak és közlekedésnek a tényleges biztosításával.

A Bizottság az EURES-iránymutatásra vonatkozó javaslatában olyan fellépést terjesztett elő, amely felhívja az EURES-tagokat a következőre: „Együttműködési mechanizmusok létesítése a tájékoztatás- és segítségnyújtás területén működő szervezetekkel a munkavállalók és családjuk, különösen a kiszolgáltatott csoportok integrációja érdekében. Ezt a fellépést a fogadó országoknak kell végrehajtaniuk.”

A Bizottság 1 000 000 EUR összeget javasol elkülöníteni erre a fellépésre, amelyet az EURES éves támogatásán keresztül, 2010 júniusától kezdődően valósítanak meg. Első lépésként az országok egy kiválasztott csoportját kérik fel az említett tevékenységek végrehajtására.

A Bizottság 2009 decemberében pályázati felhívást tett közzé (VP/2009/008), amely a fent említett fellépést tartalmazza. A Bizottság 1 000 000 EUR összeget elkülönített erre a fellépésre, amely az EURES éves támogatásán keresztül valósul meg.

3. Előrejelzés 2010-re

Ez a fellépés 2010 júniusában kezdődik és 2001. május végén zárul le. Első lépésként várhatóan a fogadó országok hajtják végre ezeket a tevékenységeket.

Mindenre kiterjedő együttműködés a közszféra, a vállalatok és a nonprofit vállalkozások között a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatás elősegítése érdekében (04 03 12)

1. Célkitűzés

A szociális gazdaság vállalatainak fejlődése növeli a stabil és minőségi foglalkoztatást, és nem csupán a szociális támogatási politikákhoz kapcsolódó szolgáltatások terén. Az Európai Parlament szociális gazdaságról szóló állásfoglalásával, a lisszaboni stratégiával és a szociális menetrenddel összhangban fontos, hogy kormányok és nyereségorientált vagy nonprofit üzleti vállalkozások közötti együttműködési projekteken keresztül mozdítsuk elő az ebben az ágazatban működő vállalatok fejlődését, elősegítve az átadható modelleket és gyakorlatokat – különösen válság idején, amikor nő a perifériára szorulás veszélyének kitett személyek száma.

Ezért a projektnek – a munkaerő-piaci integrációban érintett vállalatok támogatásán keresztül – növelnie kell az üzleti közösség saját társadalmi felelősségére vonatkozó tudatosságát; és ilyen módon ki kell bővítenie a munkaerő-piaci területeket a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadása és foglalkoztatása érdekében (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem stb.).

2. Végrehajtás

A projektek megvalósítása – 2010-ben lebonyolítandó pályázati felhívásokat követően – támogatásokon keresztül történik.

A pályázatoknak hatékony és eredményes megoldásokat kell javasolniuk a referencianépesség területén fennálló egyedi társadalmi-gazdasági kérdésekre, elsősorban a hatóságok, nyereségorientált és szociális vállalatok közötti együttműködésen keresztül. Ezért a projekteknek a közintézmények és a vállalkozások között olyan hálózatok létrehozását kell előirányozniuk, amelyek újítást tudnak elérni az irányításban vagy amelyek a referencianépesség társadalmi jólétére gyakorolt kvantitatív hatást jelző mutatókat tudnak kialakítani. A 2010-es évre rendelkezésre álló költségvetés 1 500 000 EUR. A közösségi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a teljes támogatható költség 80%-át.

3. Előrejelzés 2010-re

Tervezett menetrend:

A pályázati felhívások közzététele          2010. május/június

Benyújtási határidő                             2010. szeptember

Döntés az odaítélésről                         2010. december

A projekt(ek) végrehajtása                   2011 során

Az alkalmi munka rendes munkaviszonnyá való átalakításának ösztönzése (04 04 08)

1. Célkitűzés

A kísérleti projekt fő célkitűzése a legszélesebb értelemben vett „alkalmi munka” mint az egész Európai fennálló jelenség jobb megértése, valamint a bizonytalan foglalkoztatási jogviszonyok több szociális jogot hordozó munkaszerződéssé történő átalakításának előmozdítása, történetesen az átalakítás ösztönzésére tagállami szinten tett konkrét lépések mélyreható vizsgálatán keresztül.

2. Végrehajtás

A célkitűzés két elkülönített fellépésen keresztül valósul meg:

Támogatások biztosítása transznacionális projekteknek az alkalmi munka rendes munkaviszonnyá való átalakítása területén. Ezen intézkedés konkrét célkitűzései a következők:

- a bizonytalan helyzetű munkavállalók jogainak erősítésére tett konkrét intézkedések elemzésének és/vagy megfigyelésének elősegítése;

- az alkalmi munka rendes munkaviszonnyá való átalakításának nemzeti gyakorlatával, illetve az erre vonatkozó együttműködési kezdeményezésekkel kapcsolatos információk kicserélése és terjesztése;

- az alkalmi munka szerepének elemzése a társadalmi, gazdasági és demográfiai fejlemények általános keretei között, középpontba helyezve a társadalmi kirekesztés kérdését és az aktív keresők szegénységét, valamint az alkalmi munka sajátos hatását a fiatal munkavállalók, nők és migránsok munka- és életkörülményeire;

- az alkalmi munka gazdasági jelentőségének, okainak és hatásainak elemzése a mai foglalkoztatási formák tükrében, továbbá annak elemzése, hogy milyen mértékben járul hozzá az alkalmi munka a munkaerőpiac rugalmasságához.

A tanulmány leírja és elemzi az alkalmi foglalkoztatási jogviszonyok több szociális jogot hordozó szerződéssé való átalakításának ösztönzésére a tagállamokban a közelmúltban alkalmazott szakpolitikai intézkedéseket és helyes gyakorlatot. A tanulmánynak segítenie kell a bizonytalanság fogalmának egyértelmű kidolgozását a foglalkoztatási jogviszonyokban, valamint annak meghatározását, mi tartozhat az alapvető szociális jogok körébe.

3. Előrejelzés 2010-re

A pályázati felhívást és az ajánlati felhívást 2010 második negyedévére tervezik.

Az idősekkel szembeni rossz bánásmód megelőzése (04 04 11)

1. Célkitűzés

A költségvetési megjegyzésekkel összhangban a kísérleti projekt célja olyan kezdeményezések finanszírozása, amelyek segítik az idősebb emberekkel szembeni rossz bánásmód mértékének feltárását az Európai Unióban. A kísérleti projekt a következőkre összpontosít majd:

· az idősekkel szembeni rossz bánásmód mértékének feltárása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint (fizikai, pszichikai és pénzügyi sérelmek),

· az idősekkel szembeni rossz bánásmód okainak jobb megértése,

· az idősekkel szembeni rossz bánásmód megelőzésére a tagállamokban alkalmazott, létező politikai megközelítések és bevált gyakorlatok azonosítása, és ajánlások megfogalmazása az idősellátás minőségének javítási módjára vonatkozóan. Ezzel a ponttal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy lehetőség szerint megpróbálnak választ adni a költségvetési észrevételekben megfogalmazott kérdésekre.

Meg kell jegyezni, hogy az utolsó pont kevésbé nagyra törő, mint ami a költségvetési észrevételekben kérésként szerepelt („a tagállami szakpolitikai válaszok hatékonyságának mérése”).

2. Végrehajtás

A Bizottság pályázati felhívás, a belga elnökség alatt szervezett konferencia és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) történő együttműködés révén hajtja végre ezt a kísérleti projektet. A pályázati felhívás célja olyan kezdeményezés támogatása, amely megvizsgálja, mi a legjobb módja az idősekkel szembeni rossz bánásmód – a magas színvonalú és emberi méltóságot tiszteletben tartó tartós gondozási szolgáltatások biztosításával történő – megelőzésének. A támogatás célja egy vitafolyamat szervezése a különböző tagállamokban, amelynek keretében összehívják a tartós ápolási szolgáltatásokért felelős hatóságok, a tartós gondozási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, gondozók képviselőt, és az említett szolgáltatásokat igénybe vevő személyek képviselőit. A meglévő ajánlások és a nemzeti és európai szintű charták alapján a projektnek meg kell vizsgálnia, miként ültethetők át ezek a normák a gyakorlatba. A belga elnökség (2010 második féléve) által szervezendő konferencia azt vizsgálja, hogyan lehetne biztosítani a törékeny idősebb emberek méltóságát, és áttekinti az idősekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos, az Európai Unió által finanszírozott lezárt, illetve folyamatban lévő kutatási projekteket.

A Bizottság szakpolitikai célú projektet kíván indítani az OECD-vel a meglévő kezdeményezések vizsgálatára és ajánlások nyújtására az Európai Unióban működő tartós gondozási rendszerek minőségével és a rendszert igénybe vevők elégedettségével kapcsolatos szakpolitikák kidolgozására, azaz olyan reformok elősegítésére, amelyek csökkentik az idősekkel szembeni rossz bánásmód veszélyét. A projekt három fő elemre összpontosít: i. a minőség nyomon követésére és ellenőrzésre szolgáló rendszerek; ii. a tartós gondozási rendszerek minőségének szabályozása; iii. a minőségi hiányosságok kezelésére vonatkozó politikák, beleértve a gondozók és tartós gondozási szakemberek képzését.

3. Előrejelzés 2010-re

1. Pályázati felhívás:

2010. május:                a pályázati felhívás közzététele

2010. augusztus:                      a pályázatok benyújtásának határideje

2010. október:             az értékelő bizottság határozata a támogatás odaítéléséről

2010. november:           a szerződés aláírása (24 hónap)

2012. november:           a végeredmények ismertetése és terjesztése

2. Konferencia a belga elnökség égisze alatt

A konferenciát 2010 második felében kell megtartani. A belga kormánnyal való számos kapcsolatfelvételt követően a Bizottság még mindig várja a kezdeményezés belga részről történő végső megerősítését. Ha a tervezett konferenciára nem a belga elnökség alatt kerülne sor, a Bizottság is megszervezheti a konferenciát 2011 elején.

3. Együttműködés az OECD-vel

A projektnek az OECD jelenleg folyó projektjére kell épülnie, amely felülvizsgálja a tartós gondozás terjedelmét és munkaerő-politikáit, valamint azok hatását a nem hivatalos gondozók jólétére, a tartós gondozás elérhetőségére és fenntartható finanszírozására.

2010. november:           a szerződés aláírása

2012. november:           a végeredmények ismertetése és terjesztése

Autista személyek foglalkoztatása (04 04 13)

1. Célkitűzés

A célkitűzés olyan projektek finanszírozása, amelyek segítik az autista személyek foglalkoztatására és társadalmi integrációjára irányuló szakpolitikák kidolgozását. Támogatnia kell az olyan innovatív és integrált projekteket, amelyek az autista személyek által elszenvedett többféle hátrány kezelésével foglalkoznak, az általuk nyújtott erősségek egyidejű figyelembe vétele mellett. A projekteknek segíteniük kell a hatékony szakpolitikai válaszok megfogalmazását, valamint a helyes gyakorlatok megállapítását és cseréjét.

2. Végrehajtás

A kísérleti projektek megvalósítása pályázati felhívásokon keresztül történik. A tervezett projektek gyakorlati módszereket dolgoznak ki vagy tesztelnek autista személyek foglalkoztatáshoz való hozzáférésének és foglalkoztatásuk fenntartásának javítására, az összes érdekelt fél bevonásával. A projekteket olyan valós esetek köré kell építeni, amelyek révén megfelelő számú autista személy végezhet fizetett munkát befogadó környezetben. A tervezett projekteknek olyan részletes értékelést kell tartalmazniuk, amely felhasználható a projekteredmények terjesztésére. A projekteket úgy kell megtervezni, hogy az EK-finanszírozás lezárultát követően is megfelelően fenntarthatók legyenek.

3. Előrejelzés 2010-re

Tervezett menetrend:                Az ajánlati felhívásokat 2010 második negyedévében teszik közzé.

                                               A támogatási szerződéseket (3-6 projekt) 2010 negyedik negyedévében írják alá.

Indikatív összeg:                       1 000 000 EUR

A társfinanszírozás maximális mértéke:  a fellépés teljes támogatható költségének 80%-a. A bizottsági társfinanszírozás finanszírozott projektenként 150 000 és 400 000 EUR közötti. A projektek időtartama legfeljebb 24 hónap.

Portplus – fenntartható energiaterv kikötők számára (06 04 08)

1. Célkitűzés

Az Európai Parlament által megállapított célkitűzés a megújuló energiaforrások használatának népszerűsítése, az energiahatékonyság növelése a kikötői építményekre és felszerelésekre irányuló fellépésekkel, és beruházási eszköz nyújtása a magánüzemeltetőknek az energiamegtakarítást eredményező technológiákhoz. Ez a felhívás annyiban érdekes, hogy ipari gazdasági tevékenységeket egyesít energetikai intézkedésekkel.

2. Végrehajtás

Mint ismeretes, a kutatási keretprogram (FP7) legnagyobb része az energiahatékonysággal foglalkozik. Ezért a tervezett fellépés jól illeszkedik az FP7 keretprogramhoz. A Bizottság javasolja a projekt felvételét következő munkaprogramjába, amelyet 2010 júliusában tesznek közzé. A munkaprogramba történő felvételét követően a tervezett projekt az FP7 projektciklusának szokásos lépései szerint halad, és arra a vonatkozó komitológiai szabályokat kell alkalmazni.

3. Előrejelzés 2010-re

A projektre kiadás nincs előirányozva, mivel a finanszírozás az FP7-ből történik.

A tiszta energiát szolgáló hulladék újrafeldolgozás és hulladék újrahasznosítás (06 04 15)

1. Célkitűzés

Az Európai Parlament által megállapított célkitűzés: részvétel a hulladéklerakókban lerakott/tárolt háztartási hulladék újrahasznosításában.

2. Végrehajtás

Megfontolás után úgy tűnik, hogy a lerakott települési szilárdhulladék régi hulladéklerakókból való kiemelése nem bizonyított technológia, amellyel a sikeres értékesítés és elhelyezés esélye rendkívül csekély. A lerakott települési szilárdhulladék részben (vagy erősen) lebomlott, és aerob és/vagy anaerob folyamatok útján energiasűrűségének jelentős részét már elveszítette. Nedvességtartalma szintén viszonylag magas, ezért a kitermelés költségeihez a mérethomogenizációval és a szárítással kapcsolatos további jelentős, támogatandó költségek is társulnak (gazdaságossági és energiafogyasztási szempontból egyaránt). Tekintettel arra, hogy a települési szilárdhulladék már hosszú ideje van lerakva, különféle szennyezőanyagok valószínűleg minden alkotóelemét beszennyezték.

A régi hulladéklerakók kitermelése súlyos környezeti és egészségi kockázattal jár. A kitermelés során jelentős mennyiségű metán szabadul fel, amely a széndioxidnál 24-szer erősebb üvegházhatású gáz; ennek következtében viszont az eljárás nyeresége az üvegházhatású gázok tekintetében negatívba fordul vagy legjobb esetben is minimális lesz.

E kísérleti projekt vonatkozásában a Bizottság úgy véli, sokkal hatékonyabb, ha a hulladék keretirányelv alapján álló támogató szakpolitikák segítségével mellőzzük a lerakást. Ahol a lerakást még mindig gyakorolják, alapos hulladéklerakó-gáz gyűjtést kell alkalmazni, és a begyűjtött gázt energetikai célokra kell felhasználni. A Bizottság úgy véli, ez a tervezett kísérleti projekt nem járul hozzá hatékonyan a tiszta és olcsó energiagazdálkodáshoz, ezért nem javasolja a projekt végrehajtását.

3. Előrejelzés 2010-re

Nincs előirányzott kiadás.

Az ENP országokból érkező hallgatók tanulmányai és a kapcsolódó tudományos tevékenységek költségei (15 02 31)

1. Célkitűzés

A kísérleti projekt célja az európai szomszédságpolitika (ENP) országaiból származó diákok megismertetése az Európai Unió szakpolitikáival és intézményeivel ösztöndíjrendszer keretében szakosított tanfolyamokon való részvétel útján, összhangban az új, megerősített európai szomszédságpolitikával.

2. Végrehajtás

Az Európai Parlament a College of Europe-ot jelölte ki (két campusa Bruges-ben és Natolinban/Varsóban található) olyan tudományos intézményként, ahol a résztvevők e kísérleti projekt céljából testre szabott programokban vesznek részt , figyelembe véve a College egyedi jellemzőit és nagyfokú szakosodását. A College of Europe tehát ténylegesen monopolhelyzetben van a kísérleti projekt feladatainak végrehajtása tekintetében, amint az a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 168. cikke (1) bekezdésének c) pontjában is szerepel.

Az Európai Bizottság várhatóan 2010 márciusában fogadja el az erre a projektre vonatkozó éves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározza a következőket: a képzési programok típusa (tanfolyamok; időtartam stb.); az ENP-országokból származó résztvevő/kiválasztott diákok tervezett száma; az értékelési (kiválasztási és odaítélési) kritériumok; a diákok pályázati űrlapjaira vonatkozó feltételek és határidők; valamint az ösztöndíj összege és terjedelme (átalányösszegek).

3. Előrejelzés 2010-re

A diákok kiválasztására 2010. áprilistól júniusig kerül sor. A közösségi pénzügyi támogatást támogatási szerződésen keresztül ítélik oda.

Európai szomszédságpolitika – Az oktatás előmozdítása ösztöndíjak és csereprogramok révén (15 02 32)

1. Célkitűzés

Ez a kísérleti projekt az európai szomszédságpolitika által érintett országokból[5] származó, a 2010–2011-es évben Európa-tanulmányok szakirányon mesterszintű képzésben részt vevő diákoknak adott ösztöndíjakra terjed ki. A cél a diákok szakmai képességeinek bővítése és felkészítésük a közösségi szakpolitikákkal való foglalkozásra. A kezdeményezés ösztönözheti az európai szomszédságpolitika országaiban az európai köztisztviselők új generációjának létrejöttét.

2. Végrehajtás

A projekt végrehajtása az EU azon felsőoktatási intézményeinek címzett nyílt pályázati felhívás útján történik, mely intézmények európai tanulmányokból mesterfokozatot kínálnak. Az intézményeket felkérik pályázatuk benyújtására és arra, hogy előválogatáson jelöljenek felsőfokú végzettséggel rendelkező olyan hallgatókat, akik az európai szomszédságpolitikához tartozó valamelyik ország állampolgárai és lakosai (legfeljebb 3 rangsorolt jelölt és 2 fő tartalék).

Az Európai Bizottság feladata az ösztöndíjak odaítélése a résztvevő intézmények által az európai tanulmányok keretében mesterfokozat szerzésére javasolt, felsőfokú végzettséggel rendelkező kiválasztott jelölteknek.

3. Előrejelzés 2010-re

A támogatásra szerződést kötnek minden olyan intézménnyel, amelynek ENP-hallgatói részére ösztöndíjat ítéltek oda. Várhatóan 30-40 teljes ösztöndíjat ítélnek oda (a mesterfokozat megszerzésének időtartamától függően). Az ösztöndíjak fedezik a tandíjat, a tartózkodási költségeket (átalányösszeg országonként), valamint az utazási és letelepedési költségeket.

Az ajánlati felhívás(ok) menetrendje és tervezett összege a következő:

- 2010. március: a pályázati felhívások közzététele;

- 30.04.10: a pályázatok benyújtási határideje;

- 2010. május–június: odaítélési eljárás és döntés az odaítélésről;

- 2010. június 30.: az Európai Bizottság tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.

A tervezett összegek a következők: támogatásokra 960 000 EUR; beszerzésekre (a pályázati felhívást követően beérkező pályázati űrlapokat szakértők értékelik) 40 000 EUR.

A pénzpiacok átláthatósága és stabilitása (17 02 04)

1. Célkitűzés

Figyelemmel a 2010-es költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzésre, a Bizottság alaposan értékelte e kísérleti projekt indokolását és hátterének bemutatását.

A stabilabb és átláthatóbb pénzügyi piacok valóban az uniós intézmények és az uniós nemzeti kormányok fellépésének egyik fő célkitűzését jelentik. A Bizottság a „Hatékony, biztonságos és stabil származékos piacok biztosítása” című közelmúltbeli közleményében (COM (2009)332) már bejelentette a származékos piacok átláthatóságának növelésére irányuló jövőbeni szakpolitikai intézkedéseket.

A pénzügyi válságra adott válaszának részeként az „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című európai bizottsági közlemény (COM (2009)114) javasolta a pénzügyi oktatás további ösztönzését az Unióban, az európai befektetők hangjának erősítését és közvetlen finanszírozás nyújtását a befektető érdekeltek arra irányuló kapacitásának képzésen, kutatáson és tájékoztatáson keresztül történő építéséhez, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikákban uniós szinten képviseljék érdekeiket. A Bizottság szolgálatai ezt a célkitűzést szem előtt tartva felvették a kapcsolatot az Európai Parlamenttel, hogy megosszák egymással ötleteiket a kísérleti projekt végrehajtásának legjobb megközelítéséről, és megállapodtak egy intézkedéssorozatról, melynek középpontjában a pénzügyi szolgáltatások meghatározott területein történő képzés és tájékoztatás áll.

Tény, hogy olyan összetettebb pénzügyi termékeket, amelyeket eredetileg szakmai szereplőknek szántak, már nem csupán pénzügyi intézmények használnak szakmai tevékenységük körében. A pénzügyi válság felmerülése előtt ezeket a termékeket főként olyan fogyasztóknak forgalmazták, akik anélkül vásárolták meg azokat, hogy megfelelő mértékben tisztában lettek volna e termékek kockázataival és következményeivel.

E pénzügyi termékek átláthatóságának hiánya technikai bonyolultságuknak tudható be, aminek következtében a fogyasztók nem tudnak elegendő információt szerezni a mögöttes kockázatokról. Ezen felül gyakran hiányzik a megfelelő, a fogyasztók és más végfelhasználók személyes profiljára szabott tanácsadás, aminek következtében az említettek nem nekik való pénzügyi termékeket vásárolnak.

A fogyasztóvédelem terén a tájékozottság növelése és a tanácsadás területén működő szervezeteknek és jogalanyoknak szóló képzés és tájékoztató akciók hatékonyan javíthatják a pénzügyi döntéshozatal és a fogyasztóknak adott tanácsok minőségét. Amennyiben szervezetek fogyasztói tanácsadást végeznek, az ilyen pénzügyi oktatás fejleszti a fogyasztók pénzügyekben való eligazodási képességét, és képessé teszi a fogyasztókat tájékozott döntések meghozatalára, megadva számukra az igényeiknek megfelelő termékek vásárlásához szükséges információkat – a felesleges kockázatok elkerülése mellett.

2. Végrehajtás

A Bizottság tanfolyamot fog tartani, amelynek célja fogyasztói tanácsadók képzése különféle pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. A tanfolyam célja tanácsadók pénzügyi kérdések széles skáláján történő képzése, mint például a pénzkezelés és tanácsadás a családi költségvetéssel kapcsolatban, hiteltermékek és befektetési tevékenységek, a kockázatértékelést is beleértve.

A célcsoportba tartoznak az önkéntes, kormányzati finanszírozású vagy független nem kormányzati szervezetek, közösségi szervezetek, fogyasztói szövetségek és a fogyasztók tájékoztatása területén működő más szervek. Lehetőség szerint és megfelelő esetekben a tanfolyamon való részvétel a helyi közigazgatási szervezetekre is kiterjeszthető. A Bizottság által megbízott ajánlattevőt arra kérik, hogy határozza meg az adott szervezetek pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos képzési igényeit, és tartson ezekre az igényekre szabott képzést. A fenti tevékenységek megtervezése úgy történik, hogy figyelembe kell venni a multiplikátorhatást, amit a tudásnak és az információknak a célközönséggel való megismertetésével érünk el.

Az erőforrások hatékony és eredményes felhasználása érdekében nem lehet mind a 27 tagállamban tanfolyamot tartani, ezért előirányozzuk, hogy a tanfolyamokra kiválasztott tagállamokban vagy tagállamcsoportokban kerül sor.

A Bizottság ajánlati felhívással választja ki a tanfolyam szervezőjét.

3. Előrejelzés 2010-re

A hirdetményt 2010 júniusában teszik közzé, a lehetséges ajánlattevők számára megjelölt benyújtási határidő 2010 szeptemberében lesz. Az értékelési eljárásra 2010 októberében kerül sor, a belső beszerzési ellenőrzést 2010 novemberében végzik el.

1b. alfejezet

A regionális és helyi együttműködés fokozása az EU regionális politika globális szintű népszerűsítése révén (13 03 23)

1. Célkitűzés

A kísérleti projekt célkitűzései az alábbiak:

· hatékonyabb hozzájárulás a Bizottság és harmadik országok közötti stratégiai partnerséghez, összhangban az utóbbiak e területen fennálló, nagyobb együttműködés iránti igényével;

· az EU hosszú időn át felhalmozott tapasztalatainak megosztása arról, hogy a regionális és kohéziós politikák miként erősítik a gazdasági és politikai integráció folyamatát – a növekedés, fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség és a határokon átnyúló együttműködés elősegítése mellett;

· hozzájárulás az Unió nemzetközi arculatának népszerűsítéséhez;

· hozzájárulás az európai értékek, alapelvek, végrehajtási struktúrák és politikák jobb megértéséhez. A kísérleti projekt egyik fontos része a regionális partnerségek építésében nemzetközi szervezetekkel való együttműködés lehetőségeinek megragadása , illetve e szervezetek ilyen törekvéseinek segítése.

A kísérleti projektre vonatkozóan a Bizottság által meghatározott célkitűzéseknek ekként összhangban kell állniuk a Parlament által megszavazott és 2009 márciusában van Nistelrooij európai parlamenti képviselő úrral és az EP Regionális Politikai Bizottságának tagjával tartott két megbeszélésen megerősített költségvetési észrevételekben megjelölt prioritásokkal.

A 2010-re biztosított kiegészítő források segítenek a harmadik országokkal folytatott párbeszéd fejlesztésében, ami még csak előkészítő szakaszban tart. Ezek a források segítséget nyújtanak a Bizottságnak tevékenységei elmélyítéséhez és kiszélesítéséhez, valamint ahhoz, hogy valódi segítséget nyújtsanak harmadik országoknak regionális fejlesztési, valamint regionális és helyi kormányzati kérdésekkel kapcsolatos közpolitikájuk javításához.

2. Végrehajtás

2010-ben a kísérleti projekt végrehajtása – ugyanúgy, mint 2009-ben – keretszerződéseken vagy támogatásokon keresztül történik. A támogatott cselekvések közé tartozik nemzetközi konferenciák és más események szervezése, tájékoztatási tevékenység, tanulmányutak, hálózatépítés és vizsgálatok.

Egyes vizsgálatok esetében ajánlati felhívást is alkalmaznak.

3. Előrejelzés 2010-re

Vizsgálatok (az OECD-vel és másokkal együtt) – tervezett költségvetés: 700 000 EUR.

Jelenleg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) közös irányítás alatt területi felülvizsgálatot készítenek elő Ukrajnában. Ezen felül folyik a kínai regionális innovációs rendszerek fejlődési potenciáljának feltárása, az OECD-vel és a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottsággal együtt folytatott közös vizsgálattal párhuzamosan. Számos vizsgálatot irányoztak elő az alábbiakkal kapcsolatban:

· kínai regionális innovációs rendszerek fejlődési potenciálja (az OECD-vel együtt);

· Ukrajna területi felülvizsgálata (az OECD-vel együtt);

· határokon átnyúló együttműködés Afrikában;

· regionális innovációs rendszerek nyomon követése Latin-Amerikában;

· szakértői felülvizsgálatok Ukrajna egyes kiválasztott régióiban.

Tájékoztató szemináriumok (tanulmányutak és szemináriumok) – tervezett költségvetés: 750 000 EUR.

A szemináriumok a harmadik országokkal folytatott információcsere és kölcsönös megértés elősegítésének fontos eszközei. Növekvő kereslet mutatkozik harmadik országok részéről az EU regionális politikája végrehajtásának közvetlen tapasztalatai iránt különböző szempontokból. A kísérleti projekt a kijelölt szakértők és harmadik országbeli résztvevők utazási és szállásköltségének átvállalásával teszi ezt lehetővé.

Számos szemináriumot irányoztak elő a fő partnerországokban, többek között az alábbi témákban: stratégiai és kormányzati kérdések, információs rendszerek, értékelés, regionális innovációs rendszerek, határokon átnyúló együttműködés, stb.

· Brazília: szeminárium az EU és Brazília közötti regionális politikai együttműködésről;

· Brazília: Munkaértekezlet a tájékoztatásról, értékelésről, pénzügyi ellenőrzésről és auditálásról;

· Kína: Magas szintű szeminárium az EU és Kína közötti regionális politikai együttműködésről és a sanghaji világkiállításon való részvételről (szeminárium, stand, hálózatépítés);

· Kína: Két képzési program a trieri Európai Jogi Akadémiával közösen (meglévő keretszerződésen vagy ajánlati felhíváson keresztül);

· Argentína: Szeminárium regionális innovációs rendszerekről Latin-Amerikában (az OECD-vel együtt), és talán szeminárium a határokon átnyúló együttműködésről;

· Ukrajna: Bevezető szemináriumsorozat az európai regionális politikáról kiválasztott régiókban (Odessza, Csernovic, Harkov és Donyeck), bizottsági tisztviselők és uniós regionális szakértők részvételével;

· Dél-Afrika: A kormány által szervezett regionális politikai szeminárium, uniós tisztviselők és uniós regionális szakértők részvételével;

· Ausztrália: első regionális politikai konferencia.

Számos csereprogramot irányoztak elő, mégpedig brazil regionális képviselők és kínai nemzeti és regionális tisztviselők számára. Ha érdeklődését fejezi ki, Ukrajna, Nyugat-Afrika (Union économique et monétaire Ouest-Africaine (UEMOA), a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS)) és Dél-Afrika is részt vehetne ezeken a cserelátogatásokon.

· Brazília: Második csereprogram 40 regionális képviselő számára, látogatások európai régiókban és a Városok és régiók európai hete nyílt napokon;

· Ukrajna: Ukrán tisztviselők látogatása Brüsszelbe, az európai területrendezési megfigyelőhálózatnál (ESPON), uniós régiókba és a Városok és régiók európai hete nyílt napokra;

· Egyéb lehetőségek: Nyugat- és/vagy Dél-Afrika: tisztviselők látogatása Brüsszelbe, az ESPON-nál, uniós régiókba és a Városok és régiók európai hete nyílt napokra. Utánkövető kapcsolattartás/látogatások a közép-amerikai országokba az Európai Unióval a társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokkal összefüggésben.

Információs és kommunikációs eszközök támogatása – előzetes költségvetés: 50 000 EUR.

A regionális politika tevékenységei és prioritásai láthatóságának növelése érdekében fontos a tájékoztató és kommunikációs anyagok készítése és más nyelvekre történő lefordítása.

A biztost és/vagy a Regionális Politikai Főigazgatóságot gyakran kérik fel előadások tartására – konferenciákon standok állításával együtt – világszerte. Mivel nem tud eleget tenni minden kérésnek, ésszerűnek tűnik kész anyag vagy olyan standok kidolgozása, amelyek elszállíthatók a célállomásokra. Az intézkedés megvalósítása szolgáltatási szerződésen keresztül történik.

Tevékenységek a textil- és cipőágazat területén (13 03 25)

1. Célkitűzés

A 2010-es költségvetésben elfogadott elkülönített előirányzatokkal összhangban e kísérleti projekt célja a közösségi stratégia kidolgozása a textil-/ruházati és cipőágazatra, különösen a kedvezőtlen helyzetű régiókban.

Ezzel kapcsolatban az előirányzatok felhasználásával el kell végezni a textil-/ruházati és cipőágazat helyzetének mélyreható értékelését az Európai Unióban, beleértve az említett ágazatok jövőbeni fejlesztésének kilátásait is. Az értékelés a költségvetési megjegyzésben kiemelt területekre összpontosít, különösen a kutatásra és az innovációra, a szerkezetátalakításra, a szakképzésre, valamint a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) – regionális szempontból. Kiemeli az EU textil-/ruházati és cipőágazata versenyképességének növeléséhez szükséges stratégiai fejlesztéseket.

2. Végrehajtás

A projekt végrehajtása ajánlati felhíváson keresztül történik, amelynek célja az említett ágazatok helyzete mélyreható elemzésének, valamint jövőbeni fejlesztési kilátásaik meghatározásának finanszírozása.

A 2010 első félévében meghirdetendő ajánlati felhívás két részből áll, az első középpontjában az európai textil- és ruházati ágazat mélyreható felmérése, a másodikéban pedig az európai cipőágazat mélyreható felmérése áll.

Mindegyik tétel esetében a projektet a következő 6 független jelentés/értékelés alkotja:

a)     Az európai textil-/ruházati és cipőágazat helyzetének és jövőbeni fejlesztési kilátásainak felmérése

b)     A szakosodott kutatási és innovációs központok kapcsolattartási módjának felmérése a textil-/ruházati és cipőágazati vállalkozásokkal az Európai Unió különböző régióiban, illetve a központok által az említett vállalkozásoknak történő technológia-átadás módjának felmérése. A legjobb gyakorlatok, sikertényezők és nehézségek azonosítása. A lehetséges jövőbeni fejlesztések azonosítása.

c)     A textil-/ruházati és cipőágazati kis- és középvállalkozások előtt álló legnagyobb nehézségek felmérése az Európai Unió különböző régióiban, és a nehézségek leküzdésére vonatkozó kilátások.

d)     A korábbi, illetve jelenleg folyó szerkezetátalakítási és korszerűsítési folyamatok felmérése a textil-/ruházati és cipőágazati vállalkozásoknál az Európai Unió különböző régióiban. A jövőbeni korszerűsítési és átszervezési folyamatok előrejelzése.

e)     Az Európai Unió különböző régióiban működő textil-/ruházati és cipőágazati vállalkozásoknál alkalmazott optimális képzési módszerek (bevált gyakorlatok) azonosítása. A jövőbeni igények azonosítása.

f)      A kutatási és innovációs gyakorlatok fejlődésének értékelése az Európai Unió különböző textil-/ruházati és cipőágazati régióiban. A kutatás és innováció jövőbeni kilátásai az ágazatban.

A projekt különös figyelmet fordít az Európai Unió meghatározott régióira.

A 6 független értékelés legfontosabb megállapításait tartalmazó végső összegző jelentés mindkét ágazatra vonatkozóan kiemeli az előre vezető utat.

Teljes költségvetés: 1 000 000 EUR (630 000 EUR az első részre, és 370 000 EUR a második részre).

3. Előrejelzés 2010-re

A két részre vonatkozó ajánlati felhívást 2010 első félévében teszik közzé.

A legfőbb kihívás olyan multidiszciplináris csapatok összegyűjtése a pályázaton való induláshoz, amelyek mélyrehatóan ismerik a textil- és/vagy cipőágazatot, és mélyreható szaktudással rendelkeznek a különböző vizsgálandó területeken.

2. fejezet

Gazdálkodói szövetkezetek támogatása (05 02 17 01)

A megvalósíthatósággal és a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmussal kapcsolatban a Bizottságon belül még vita folyik.

Mezőgazdasági Árak és Árrések Európai Megfigyelőközpontja (05 02 17 02)

A megvalósíthatósággal és a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmussal kapcsolatban a Bizottságon belül még vita folyik.

A gazdálkodók és a fogyasztók alacsony szén-dioxid-kibocsátásra, alacsony energiafogyasztásra, valamint helyi értékesítésre történő élelmiszertermelésre irányuló kezdeményezéseinek támogatása (05 02 17 03)

A megvalósíthatósággal és a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmussal kapcsolatban a Bizottságon belül még vita folyik.

Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek (07 03 16)

1. Célkitűzés

A 2010-es költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzés tekintetében a projekt célja az Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek meghatározása és fejlesztése.

Figyelemmel a költségvetési megjegyzésben szereplő, rendkívül széles kört felölelő kezdeményezésekre, számos megbeszélést tartottak az Európai Parlamenttel, hogy meghatározzák azokat a lehetséges központi témákat, amelyek még nem tartoznak más szakpolitikai területekhez (azaz a kutatáshoz és a mezőgazdasághoz).

Az Európai Parlamenttel folytatott megbeszéléseket követően a kísérleti projekt konkrét kísérleti kezdeményezések kidolgozásának támogatását helyezi a középpontba, hogy hozzájáruljon a helyes gyakorlat és innovációk helyi szintű cseréjéhez négy kiemelt területen (az esővíz és a felszíni vizek megőrzése, alternatív öntözési módok, víztakarékosság/vízfelhasználás hatékonysága és kisebb vízigényű haszonnövények) Európa elsivatagosodásának megfékezése érdekében. A projekt különösen a vízhiánnyal és szárazsággal foglalkozó, speciális tervezésű alacsony költségű technológiákra, technikákra vagy gyakorlatra összpontosít azzal a céllal, hogy Európa különböző régióiban (lehetőség szerint a meghatározott kiemelt régiókban) javuljanak az emberi és környezeti feltételek. A projekt 3-5 konkrét kísérleti kezdeményezés azonosítását, pénzügyi támogatását, végrehajtásának ellenőrzését és értékelését foglalja magában.

2. Végrehajtás

A projektre vonatkozó kötelezettségvállalás már a 2009-es költségvetésben is 1 000 000 EUR volt.

A 2010-es költségvetésben 1 500 000 EUR kiegészítő kötelezettségvállalási előirányzatot különítettek el.

A kiegészítő előirányzatokat ugyanazon pályázati felhívásba foglalják bele, így lehetővé téve 3-5 kísérleti projekt végrehajtását, ami több az eredetileg tervezettnél.

3. Előrejelzés 2010-re

A projekt megvalósítása két szakaszban történik.

Az első szakasz a szolgáltatási szerződés kiadása volt, a Bizottság kísérleti projektek kiválasztásában, ellenőrzésében és értékelésében való támogatására. A szerződést 2009-ben aláírták, és annak teljesítése folyamatban van.

A második szakasz 2010-ben kezdődik, és 2 400 000 EUR tervezett összegre irányoz elő pályázati felhívást az év első negyedévében.

A kísérleti pályázatokat kiválasztják, és a támogatási szerződések aláírása is megtörténik az év második felében (tervezett időpont: 2010. október).

A hivatásszerű halászatban nem használt, forgalomból kivont hajók hasznosítása (07 03 18)

1. Célkitűzés

A kísérleti projekt tárgyát képező hajótípusok körébe a költségvetési hatóság meghatározása szerint igen sokféle hajó tartozik. Javasolt azokra a hajókra összpontosítani, amelyek kizárólag Európához kapcsolódnak: az Európai Unióban működő kis hajók, tengerészeti hajók és más kormányzati hajók, valamint az EU-hoz kapcsolódó nagy tengerjáró hajók (az uniós kikötőkbe járó, uniós ország zászlaja alatt hajózó vagy olyan hajók, melyeknek haszonélvezője európai). Az EU-n kívül üzemelő nagy tengerjáró hajók nem tartoznak ebbe a körbe.

Ezen kívül, figyelembe véve a költségvetési megjegyzést és indokolást, nem egyértelmű, hogy a cél egy összefoglaló elemzés vagy az anyagok újrafeldolgozásával és újrahasznosításával, valamint a megmaradó veszélyes hulladék megfelelő kezelésével kapcsolatos tényleges operatív projekt.

A 2010-re tervezett fellépés egy felmérő vizsgálat elvégzése, amely leltárt készít a hajók számáról és összetételéről, és meghatározza a már folyó vagy fejlesztés alatt álló újrafeldolgozási eljárásokat. A vizsgálat eredménye nyomán a projekt a második szakaszba léphet (2011-ben), melyben az elemzés finomítható, és az érintett tagállamokban szervezett tájékozottságot növelő rendezvényeken meg lehet osztani a bevált gyakorlatokat (2. szakasz).

A projekt a következő szakaszokból áll:

1. szakasz (2010): leltár felvétele a hajókról, összetételükről, a szétszedésük helyéről és módjáról (az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatást is beleértve). A bevált gyakorlatok azonosítása.

2. szakasz (2011): tudatosságnövelő rendezvények szervezése a tagállamokban, tájékoztatás nyújtása a bevált gyakorlatokról, a nyilvános vita előmozdítása, valamint új megoldások és ötletek azonosítása az érdekelt felekkel (helyi hatóságok, hajótulajdonosok, a hajókat újrafeldolgozó létesítmények, nem kormányzati szervezetek) együtt.

A fenti szakaszok eredményei hozzájárulhatnak további lehetséges fejlesztések azonosításához, például új hulladékgazdálkodási technológiák tekintetében, a hajókon található anyagok – például üvegszál és gyanta – újrafeldolgozásához és újrahasznosításához, valamint a hajók újrafeldolgozása során keletkező veszélyes anyagok jobb kezeléséhez. Ezek a fejlesztések azzal is elősegíthetők, ha egyedi prioritást javasolunk a hetedik keretprogramban megvalósuló jövőbeni pályázati felhíváson keresztül finanszírozandó projektekre.

2. Végrehajtás

1. szakasz:

A nagy kereskedelmi tengerjáró hajókkal kapcsolatos fontos információkat tárgyalásos eljáráson keresztül szerzik be (kereskedelmi adatbázis létezik).

Ezt követően ezeket az információkat egy tanulmányon keresztül hasznosítják (ajánlati felhívás).

2. szakasz: Egy vagy több egyedi pályázaton keresztül tudatosságnövelő rendezvényeket szerveznek.

3. Előrejelzés 2010-re

A projektet két szakaszban kell végrehajtani. Csak az 1. szakaszt (300 000 EUR) finanszírozzák a 2010-es költségvetésből, beszerzési eljáráson keresztül. A 2. szakaszról csak azt követően kell dönteni, illetve csak akkor kell részletesen kidolgozni, ha az 1. szakasz már megállapította az alapinformációkat. A 2. szakaszt is beszerzési eljáráson keresztül kell végrehajtani (2011-es költségvetés).

Az 1. szakaszra vonatkozó finanszírozási döntést 2010. áprilisig elő kell terjeszteni elfogadásra.

Az ajánlati felhívásokat 2010 első felében a lehető legkorábban el kell indítani. A beszerzési eljárás miatt a szerződést várhatóan nem lehet 2010 második fele előtt aláírni.

Nehézségekkel járhat a nagy tengerjáró hajók elsősorban harmadik országokban történő szétszerelése, valamint az újrahasznosítási módszerek hatásával kapcsolatos információkhoz való hozzáférés.

A városok jelentős vízveszteségéből (NRW) adódó gazdasági veszteség (07 03 19)

1. Célkitűzés

A projekt célja a vízveszteség és az ehhez kacsolódó gazdasági veszteség elemzése az Európai Unió nagyobb városaiban. A javasolt célok a következőképpen foglalhatók össze:

1) a vízveszteség értékelése és megbecslése a kiválasztott városokban

2) a következmények, a kapcsolódó gazdasági veszteség és a környezetre gyakorolt hatás elemzése

A vízforrások elvesztése erőforrás- és gazdasági szempontból egyaránt fontos kérdés. Ezért a projekt célja az összefüggés megállapítása a vízveszteség és az adott vízgyűjtő területen lévő víz értéke között.

2. Végrehajtás

A kísérleti projekt megvalósítása nyílt ajánlati felhíváson keresztül történik.

A szerződés célja a kiindulási helyzet felmérése, azaz a vízveszteség leírása az EU kiválasztott nagyvárosaiban.

Ahogy a költségvetési megjegyzésekben is szerepel, a projektnek kapcsolódnia kell az EU vízhiánnyal és aszállyal szembeni elkötelezettségéhez, és azok lesznek a kiválasztott országok, ahol jelentős problémák vannak a vízhiánnyal és/vagy aszállyal, ahol a vízveszteség közismerten nagy, ezért a veszteség csökkentésében is nagy lehetőség rejlik, valamint azokat a városokat választják ki, amelyek csökkentették a vízveszteséget, hogy átadják a bevált gyakorlatot.

A vízforrások elvesztése erőforrás- és gazdasági szempontból egyaránt fontos kérdés. Ezért a projekt célja az összefüggés megállapítása a vízveszteség és az adott vízgyűjtő területen lévő víz értéke között.

3. Előrejelzés 2010-re

A Bizottság 2010 első részében nyílt ajánlati felhívást tesz közzé a fenti célkitűzések végrehajtására.

A szerződés aláírására az év vége előtt kerül sor.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gazdálkodási gyakorlatok tanúsítása (07 03 21)

1. Célkitűzés

Figyelembe véve a költségvetési megjegyzésben szereplő célkitűzéseket, a Bizottság három fő feladat mentén közelíti meg a kísérleti projekt végrehajtását:

- először, a meglévő mezőgazdaságiüzem-szintű szén-dioxid-kalkulátorok összehasonlítása, és a legmegfelelőbb vagy vegyes, tesztelésre alkalmas kalkulátor kiválasztása a projekt harmadik szakaszában. Az elképzelések szerint valamiképpen túl kell lépni a költségvetési megjegyzésben szereplő leíráson, hogy a mezőgazdasági rendszerek egyéb környezeti hatásai és a csökkentő intézkedések is ide tartozzanak, hogy az éghajlatváltozás tekintetében használt szén-dioxid-kalkulátor ne károsítsa például a biodiverzitást;

- másodszor, annak vizsgálata, hogy milyen adminisztrációra lenne szükség a tanúsítási rendszer létrehozásához;

- végezetül harmadszor, a szén-dioxid-kalkulátor (az 1. feladatból) és a gyakorlati adminisztratív javaslatok (a 2. feladatból) tesztelése regionális szinten az Európai Unió egészében való megvalósíthatóság értékeléséhez.

2. Végrehajtás

Ahogyan a 2010-es költségvetés első olvasatában megszavazott módosítások végrehajthatóságáról szóló, 2009. novemberi bizottsági levélben szerepel, a Bizottság már folytat vizsgálatokat a kísérleti projekt tárgykörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban. E vizsgálatok eredménye 2010 végére áll majd rendelkezésre, és a kísérleti projekt szerinti tevékenységek fejlesztésének ezen kell alapulnia.

A végrehajtás tekintetében az elképzelések szerint a Környezetvédelmi Főigazgatóság együttműködik a Közös Kutatóközponttal a három feladat végrehajtása érdekében.

3. Előrejelzés 2010-re

Az előkészítő vizsgálat indítására vonatkozó finanszírozási döntést 2010. áprilisig elő kell terjeszteni elfogadásra.

Az 1. és 2. feladatra vonatkozóan a Közös Kutatóközponttal létrejövő szerződéseket és/vagy igazgatási megállapodásokat várhatóan 2010 második felében írják alá, az eredményeket 2011-ben és 2012-ben kell átadni. A 3. feladattal kapcsolatban még el kell dönteni, hogy a feladat finanszírozható-e a 2010-es keretből.

Átfogó kutatás a parlagfű és a pollenallergiák elterjedésének szabályozására szolgáló módszerekről (07 03 22)

1. Célkitűzés

A 2010-es költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzés szerint a projekt célja:

- a parlagfű terjedése elleni módszerek különböző típusainak elemzése és a leghatékonyabb módszer meghatározása;

- megelőzési mechanizmus kidolgozása a parlagfű terjedésének megállítására.

Az invazív idegen fajokat – közöttük a parlagfüvet – tartják világszerte a biodiverzitást fenyegető második legnagyobb kockázatnak. A következő évszázadban a probléma várhatóan rosszabbodik az éghajlatváltozás és a növekvő kereskedelem és turizmus miatt.

Ez a célkitűzés a Parlament által megszavazott 1., 2. és 6. célkitűzést is felöleli. Nem tartalmazza a parlagfű pollenjének allergizáló hatásával kapcsolatos 3., 4. és 5. célkitűzést. Ebben a Bizottság (Környezetvédelmi Főigazgatóság és Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság) és Áder európai parlamenti képviselő úr megállapodott a 2009. december 8-i ülésen. Úgy ítélték meg, hogy az allergizáló hatásokkal kapcsolatos tanulmányok, valamint a hatások kezelésének módja nem megfelelő tárgy egy kísérleti projekthez.

Figyelemmel az Európai Parlament által a költségvetésben rendelkezésre bocsátott jelentős összegre, a Bizottság az alábbiakat állítja a kísérleti projekt középpontjába:

- a közönséges parlagfű terjedése az Európai Unióban; riasztási rendszer megtervezése és létrehozása a parlagfű terjedésének nyomon követésére. A rendszer meghatározását más folyamatban lévő munkákkal (például az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél) szoros együttműködésben és az invazív idegen fajokra vonatkozó EU-stratégia kialakuló keretében kell végezni. Fel kell tárni a rendszer olyan tervezésének lehetőségét, hogy az más invazív fajokra is kiterjeszthető legyen;

- a közönséges parlagfű negatív hatásai a közegészségre, a biodiverzitásra és a termelési rendszerekre;

- széles körű kísérletek végrehajtása a parlagfű-irtási gyakorlatok és e gyakorlatok nem célzott fajokra gyakorolt hatásának értékelésére, valamint a parlagfű irtásával kapcsolatos agronómiai és szervezeti szokások elemzésére.

Ezek a tevékenységek várhatóan hozzájárulnak a parlagfű fertőzöttség elleni jövőbeni fellépések tervezéséhez és végrehajtásához.

2. Végrehajtás

A projekt, amelyre összesen 1 500 000 eurót irányoztak elő a 2010-es költségvetésben, végrehajtása a következő lépésekben történik:

– pályázati felhívás 500 000 EUR tervezett összegben az alábbiak támogatására: a közönséges parlagfű irtási módszereinek értékeléséhez szükséges széles körű kísérletek végrehajtása, valamint ajánlások készítése és terjesztése az ellenőrzési intézkedések eredményeire, ezek mezőgazdaság-tudományi és szervezeti mintáira, a módszerek sikertényezőire és a nem célzott fajokra gyakorolt hatásukra vonatkozóan. A felhívást 2010. március-áprilisban teszik közzé (a szükséges finanszírozási döntés meghozatalát követően), a projekt várhatóan 2010 végén indul, maximális tartama 3 év.

– a nyílt pályázati eljárást követően szolgáltatási szerződés megkötése, amelyet 2010 márciusában tesznek közzé; 500 000 EUR felső összeghatárral. A szerződés a riasztási rendszer strukturálására vonatkozó lehetséges opciók elemzését is tartalmazza. A szerződés aláírására és a munka megkezdésére várhatóan 2010 novemberében kerül sor.

– a nyílt pályázati eljárást követően szolgáltatási szerződés megkötése, amelyet 2010 márciusában tesznek közzé; 500 000 EUR felső összeghatárral. A szerződés biztosítja a közönséges parlagfű közegészségre, biodiverzitásra és a termelési rendszerekre gyakorolt hatásainak pénzben kifejezett értékelését. Az értékelés a közvetlen és közvetett költségeket egyaránt tartalmazza.

3. Előrejelzés 2010-re

2010 márciusában nyílt ajánlati felhívást tesznek közzé a riasztási rendszer tervezésére és létrehozására vonatkozó szolgáltatási szerződésre. Ugyancsak 2010 márciusában nyílt ajánlati felhívást tesznek közzé a közönséges parlagfű Európai Unióban gyakorolt hatásaira vonatkozó szolgáltatási szerződésre.

A munka mindkét szerződéssel kapcsolatban várhatóan 2010 novemberében kezdődik meg.

A parlagfű szabályozását és kiirtását célzó kísérletekre vonatkozó pályázati felhívást a finanszírozási döntés meghozatalát követően teszik közzé. A zárónapot májusra jelölik ki, a támogatási szerződés véglegesítésére várhatóan 2010 harmadik negyedévében kerül sor.

A lehetséges nehézségek, különösen a pályázati felhívással kapcsolatban, abból a tényből fakadnak, hogy az invazív fajokra vonatkozó EU-stratégia a pályázattal egyidőben készül, és e stratégia rendelkezéseit be kell építeni a riasztási rendszer opcióinak tervezése és elemzése során, azonban a stratégiát nem lehet időben véglegesíteni. Sőt, jelenleg az EU növény-egészségügyi stratégiájának felülvizsgálata is folyamatban van. Ezen eljárás eredményeit is figyelembe kell venni. Nehézségek adódhatnak abból is, hogy a riasztási rendszer egy adott fajra összpontosít, ugyanakkor ezzel egyidőben az invazív fajokra vonatkozó sokkal általánosabb riasztási rendszer kidolgozása is folyik.

Az európai kereskedelmi hajópark alacsony környezeti hatású hajókkal történő felváltásának ösztönzése (11 09 03)

Még folynak a megbeszélések a Bizottságon belül arról, hogy a projekt mely főigazgatósághoz tartozzon, valamint a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmusról.

Európai visszatérítési rendszer alumínium üdítőital-dobozokra (17 03 18)

1. Célkitűzés

A projekt célkitűzése egy alumínium üdítőital-dobozokra vonatkozó páneurópai harmonizált visszatérítési rendszer bevezetése hatásainak értékelése, és – amennyiben a hatások pozitívnak bizonyulnak – a rendszer kísérleti fázisának elindítása tagállamok egy kiválasztott csoportjában. Ebből a célból alapos hatásvizsgálatot kell végezni, amely kiterjed a környezeti, gazdasági, társadalmi és közigazgatási teherrel összefüggő kérdésekre, tekintettel van a belső piac zökkenőmentes működésére, és amelyet a kísérleti projekt szabályait leíró részletes terv kísér.

A feladat elvégzése során a Bizottság előirányozza hatásvizsgálatra irányuló tanulmány készítését, amely körvonalazza a problémát, és értékeli a lehetséges megoldások megvalósíthatóságát (300 000 EUR).

Az első szakaszban az ajánlattevő értékeli az üdítőital-dobozok visszaváltására irányuló közös szabályok bevezetésének környezeti, gazdasági, társadalmi és közigazgatási teherrel összefüggő hatásait. A hatásokat minőségi és mennyiségi szempontból is elemezni kell.

Másodszor, az ajánlattevőnek azonosítania kell a társadalom számára valószínűsíthetően legtöbb előnnyel és legalacsonyabb költséggel járó megoldásokat. Az értékelés minden egyes opcióra vonatkozóan költséghaszon-elemzést tartalmaz. Modelleket kell kialakítani, amelyek 10 évre előre jelzik a rendszer lehetséges (környezeti, gazdasági és társadalmi) előnyeit és a kapcsolódó költségeket az Európai Unió egész társadalmára és az egyes tagállamokra vonatkozóan egyaránt.

Az értékelés meghatározza az irányítás megfelelő szintjét, melyen a fellépéseket meg kell tenni, összhangban a Szerződéssel és a szubszidiaritásról és arányosságról szóló jegyzőkönyvvel.

Amennyiben az uniós szintet jelölik meg a fellépésre legalkalmasabb szintként, az értékelésnek tartalmaznia kell a szükséges jogi keretet (beleértve a megfelelő intézkedések tervezetére irányuló javaslatokat) és a lépéseket leíró pontos menetrendet, valamint a szükséges befektetéseket uniós és tagállami szinten egyaránt.

Amennyiben a nemzeti és regionális szintek a legmegfelelőbb szintek a fellépésre, intézkedéseket kell javasolni a tagállamok közötti együttműködés erősítésére az alumínium üdítőital-dobozokra vonatkozó betéti rendszerek kompatibilitásának fokozása területén. Az ilyen intézkedések közé tartozhatnak a célzott tudatosságnövelő kampányok, több érdekelt fél részvételével zajló transznacionális műhelymegbeszélések, a nemzeti jogszabályok harmonizációja stb. Az intézkedések bevezetésének költségeit és hasznát, menetrendjét és lépéseit minden egyes fellépésre vonatkozóan le kell írni.

A hatásvizsgálat eredményeit követően végül sor kerülhet a második szakaszra, amelynek keretében a tanulmányban megjelölt legjobb opció(k) megvalósíthatóságának és hozzáadott értékének gyakorlati tesztelése történik.

2. Végrehajtás

A Bizottság egy hatásvizsgálatot szándékozik indítani, melyet a 2010-es költségvetésből finanszíroz, beszerzési eljáráson keresztül. Tervezett költségvetés: 300 000 EUR, amely a következőket foglalja magában: a probléma kezelésére szolgáló lehetséges opciók azonosítása és értékelése, forgatókönyvek kidolgozása és azok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak értékelése.

Az 1. szakaszra vonatkozó finanszírozási döntést 2010. áprilisig elő kell terjeszteni elfogadásra.

Az ajánlati felhívásokat 2010 első felében a lehető legkorábban el kell indítani. A beszerzési eljárás miatt a szerződést várhatóan nem lehet 2010 második fele előtt aláírni.

A hatásértékelés eredményétől függően irányozható elő a gyakorlati megvalósításra irányuló második szakasz. A második szakasz szükségességéről és hozzáadott értékéről csak azt követően szabad dönteni, hogy a hatásvizsgálat megállapította az alapinformációkat.

3. Előrejelzés 2010-re

Az előkészítő vizsgálat indítására vonatkozó finanszírozási döntést 2010. áprilisig elő kell terjeszteni elfogadásra.

Az ajánlati felhívásokat 2010 első felében teszik közzé.

A szerződés aláírására várhatóan 2010 első felében kerül sor.

A hatásvizsgálat eredménye 2011 végére várható.

3a. alfejezet

Szerződési jogi jogszabályi intézkedések hatásvizsgálata (18 06 09)

1. Célkitűzés

A projekt általános célkitűzései a következők:

a)        a jogi akadályok elhárítása a tagállamokban működő vállalkozások közötti határokon átnyúló ügyletek hatékony lebonyolítása elől;

b)        a magánszemélyek és a vállalkozások mindennapi életének javítása azáltal, hogy lehetővé teszik számukra jogaik gyakorlását az Európai Unió egész területén.

c)        az európai szerződési jogra vonatkozó közös referenciakeret vizsgálatának és fejlesztésének elősegítése, és

d)        a 28. szerződéses rendszer hasznosságáról szóló vita előmozdítása.

2. Végrehajtás

A kísérleti projekt a következő, 2010-ben induló tevékenységeket öleli fel:

(a) az európai szerződési jogra vonatkozó közös referenciakeret tervezete, kommentárja és a hozzá fűzött megjegyzések, valamint az európai szerződési jog területéről egyéb tudományos munkák lefordítása öt fontos nyelvre: németre, franciára, spanyolra, olaszra és lengyelre. Figyelemmel a korlátozott forrásokra, a közös referenciakeret-tervezet teljes szövegének lefordítása nem lehetséges. Az előirányzott megoldás az, hogy csak a szerződési joghoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó szakaszokat fordítják le. A széles körű vita elősegítése érdekében más tudományos munkákat is le kell fordítani a fent említett nyelvekre. Ezzel kapcsolatban az európai szerződési jog irányadó elveit (lásd: European Contract Law)[6] szintén le kell fordítani. Ez a tanulmány francia nyelven készült és kb. 170 oldal terjedelmű. Már lefordították angolra, de a vita szempontjából igen hasznos lenne, ha a német, olasz, spanyol és lengyel fordítása is elkészülne.

(b)  Tanulmány az európai vállalkozásoknak a 28. szerződési rendszerhez való hozzáállásáról: Ez a rendszer hasonló lenne a belső piac más területeire (pl. az európai vállalat, az európai gazdasági érdekcsoportok vagy a közösségi védjegy) tervezett rendszerekhez, és egyetlen, közvetlenül alkalmazandó jogi keret létrehozásával ösztönözné a Közösségen belüli kereskedelem fejlődését.

(c) Legfeljebb öt szeminárium a szerződési jog speciális kérdéseiről, például az ún. kék billentyű (a kék billentyű ötletének lényege az, hogy a határokon átnyúló elektronikus ügyletekben részt vevő felek megnyomhatnak egy kék billentyűt a képernyőn, amivel elfogadják, hogy a nemzeti szabályozás helyett egy európai fakultatív eszköz az irányadó a szerződésükre).

E tevékenységek esetében a Bizottság a különféle meglévő keretszerződéseket alkalmazza.

3. Előrejelzés 2010-re

1. negyedév: A pénzügyi határozat elfogadása

2. negyedév: A fordítás és a tanulmány elkészítésének megkezdése

3. és 4. negyedév: A konferenciák szervezése

3b. alfejezet

A kulturális örökséggel kapcsolatos figyelmeztető hálózatok (15 04 46)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetés keretében elfogadott költségvetési megjegyzés közvetlen információcsere-hálózat létrehozását írja elő azok között az egyes hivatalos kapcsolattartó pontok között, amelyeket a kulturális örökség vagy a védett történelmi műemlékek körébe tartozó vagyontárgyak eltulajdonításának és tiltott kereskedelmének vagy kivitelének jelzésére vezettek be a különböző tagállamokban.

A hálózat többek között egy olyan megfelelően ellátott adatbázisra épülne, amelyben megtalálhatóak lennének az ellopott tárgyak, valamint minden olyan hasznos információ, amely elősegíti az ilyen tárgyak felkutatását és visszaszerzését, illetve azt, hogy a kulturális örökséghez tartozó vagyontárgyak ellopása és tiltott kereskedelme elleni egyes intézkedésről megállapodás jöjjön létre a kapcsolattartó pontok között, és végül azt, hogy a rendőri-, kikötői, repülőtéri és vámhatóságok mihamarabb megkapják ezeket az információkat.

2. Végrehajtás

Az Európai Parlament kísérleti projektje illeszkedik a 2008. november 27–28-i IB Tanács következtetéseinek összefüggéseibe, amely többek között arra kérte fel az Európai Bizottságot, hogy 2010. december 31-éig készítsen és terjesszen elő jelentést az Európai Unióban (EU) ellopott kulturális tárgyak tárgykörére vonatkozó jogalkotási, szabályozási és operatív eszközökről.

Hangsúlyozta továbbá a kulturális tárgyak kereskedelme elleni küzdelemre szakosodott tagállami szolgálatok közötti szoros együttműködés fontosságát – például azzal, hogy minden tagállamban kapcsolattartó pontokat jelölnek ki –, valamint ajánlotta, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehetne gyorsabban és szélesebb körben körbeküldeni az ellopott kulturális tárgyakra vonatkozóan a nemzeti rendszerekben található információkat.

A Bizottság – pontosan e kérésnek eleget téve – számos tevékenységet indított el:

A 2008. november 27-28-i IB Tanács következtetései nyomán az Interpolt azzal bízták meg, hogy tökéletesítse adatbázisát és riasztási rendszerét. A felállított munkacsoport 2010 közepe körül adja le ajánlásait; ezek végrehajtására a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága által irányított „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” program keretében kerülhet sor.

Ezen felül egy tanulmány készítése is folyamatban van a kulturális tárgyak EU-n belüli kereskedelmének megelőzéséről, melynek végleges formába öntése 2010 végére – 2011 elejére várható; e tanulmány eredményei alapján azonosíthatóak lesznek az európai együttműködés szükségletei és lehetséges módozatai.

-  Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság által irányított, a gyűjtemények mobilitásával foglalkozó szakértői csoport jelenleg azon dolgozik, hogy azonosítsa azokat az eszközöket, amelyekkel megerősíthető a kulturális tárgyak tagállamokban történő kereskedelmének megelőzése és a kereskedelem elleni küzdelem. E csoport munkáinak következtetései 2010 folyamán várhatók.

3. Előrejelzés 2010-re

A Bizottság véleménye szerint meg kellene várni e különböző kezdeményezések következtetéseit mielőtt a Parlament által elfogadott kísérleti projektben ajánlott operatívabb fellépések végrehajtását vennék fontolóra. A Bizottság természetesen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet a folyamatban lévő tevékenységek eredményeiről.

Az ütemterv kötöttségeire figyelemmel kevéssé valószínű, hogy a Bizottság 2010 vége előtt el tudja indítani a kísérleti projektet.

Abban az esetben azonban, ha már az év folyamán meggyőző eredmények állnának rendelkezésre, a Bizottság mérlegelhetné annak eshetőségét, hogy a rendelkezésre bocsátott előirányzatokat a folyamatban lévő kezdeményezések kiegészítésére használják fel.

4. fejezet

A kalózok által fenyegetett területeken áthaladó uniós hajók védelmét szolgáló és ellenőrző intézkedésekhez nyújtott támogatás (19 06 07)

1. Célkitűzés

Az első és fő eredmény az lesz, hogy a terület operatív felhasználói számára – pl. az EU NAVFOR részére, megbízásának időtartamától függően, illetve azt követően a megfelelő utódszervezet részére – rutinszerűen át fogják adni a Szomália partjainál lévő térség tengeri felügyeleti adatait. Az adatok bizalmas jellegének védelme érdekében az Európai Unió (EU) rendszereiből származó tengeri ellenőrzési és felügyeleti információkat nem szabad megosztani olyan jogalanyokkal, akiknek nincs megbízása a közösségi hajók térségben való védelmében és őrzésében való részvételre, vagy akikkel nem kötöttek érvényesíthető megállapodást az ilyen információk védelméről.

További eredmény lesz a tengeri helyzeti tudatosság javulása és az ebből származó kockázatértékelés. Feltételezhető, hogy ez a nagy kockázatú területeken közlekedő hajók jobb védelmét fogja eredményezni.

2. Végrehajtás

A javasolt végrehajtási módszer a közvetlen központosított irányítás. A projekt maga egy szolgáltatás, azaz az integrált tengerészeti információk szolgáltatásának lehetőségei tekintetében elvégzendő vizsgálat, mely egy tesztelési szakaszt is magában foglal. E feltételek alapján a vonatkozó feladatok elvégzésével a Közös Kutatóközpontot bízták meg.

3. Előrejelzés 2010-re

Az e kísérleti projekt keretében előirányzott tevékenységek a következők:

A folyamatban lévő kezdeményezések és a részt vevő szereplők jegyzékének elkészítése.

A tengerfelügyeleti adatok gyűjtésének létrehozása és tesztelése, kommunikáció és kapcsolattartás az Afrika szarva és az Ádeni-öböl térségében kiválasztott országokban.

A tengerfelügyeleti adatok több forrásból történő állandó áramlásának megvalósítása.

A rendszer legfontosabb részeinek működtetése a tesztelési szakaszban a Szomália partjaihoz közeli térség kiválasztott országaiban[7], segítve annak megállapítását, hogy a különféle lehetséges módszerek közül a gyakorlatban melyek megvalósíthatók és eredményesek.

Meghatározott felügyeleti vagy kommunikációs eszközök használata tekintetében költség-haszon elemzés készítése, az operatív szakaszban való további használatukra vonatkozó döntések megalapozása céljából.

Nem kormányzati szervezetek által vezetett, béketeremtéshez kapcsolódó tevékenységekre irányuló program (19 06 09)

1. Célkitűzés

A Bizottság már a végrehajthatóságról szóló levelében jelezte, hogy nincs szükség konkrét kísérleti projektre a béketeremtésben a civil társadalommal való együttműködéshez, mivel a Stabilitási Eszköz keretében máris jelentős munkát végez a nem kormányzati szervezetekkel.

A Stabilitási Eszközről szóló rendelet (19.060101) 3. cikke szerint a Stabilitási Eszköz valamennyi válságkezelési forrásának csaknem negyedét – mintegy 60 millió EUR-t – világszerte nem kormányzati szervezetek hajtanak végre, a 2007 óta odaítélt több mint 80 támogatás keretében. Erre a legkiemelkedőbb példák Zimbabwe, Dél-Thaiföld, Kolumbia, Grúzia, Banglades, a Fülöp-szigetek és Kuba.

A Stabilitási Eszközről szóló rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti a nem kormányzati szervezetek 2007–2009-re mintegy 9 millió EUR finanszírozásban részesültek, és 2010-től 2013-ig a becslések szerint átlagosan legalább évi 10 millió EUR-t fognak a nem kormányzati szervezetekre fordítani.

Lásd: http://ec.europa.eu/external_relations/grants_contracts/grants/awards/index_en.htm

Továbbá a Bizottság nemrégiben elfogadott egy finanszírozási határozatot a Stabilitási Eszközről szóló rendelet 3. cikke alapján – harmadik szakpolitikai tanácsadási, technikai segítségnyújtási, közvetítői és egyeztetési mechanizmus sürgős intézkedésekhez válsághelyzetek által érintett harmadik országok számára (PAMF 3) –, amelyet weboldalán is közzétett (http://ec.europa.eu/external_relations/ifs/index_en.htm). Ez a mechanizmus több mint 3 millió EUR-t fog biztosítani, amelyet válsághelyzetekben nem kormányzati szervezetek vezetésével a kísérleti projektben felsorolt ágazatokban zajló tevékenységekre különítettek el.

Ilyen előzmények után az e kísérleti projekttel biztosított további 1 millió EUR-t ennek megfelelően e meglévő kereten belül fogják végrehajtani, a Parlament által megszavazott költségvetési megjegyzéseknek megfelelően.

2. Végrehajtás

A tervek szerint ezt a kísérleti projektet az új, a válsághelyzetek által érintett harmadik országok számára, sürgős intézkedések tekintetében létrehozott, negyedik szakpolitikai tanácsadási, technikai segítségnyújtási, közvetítői és egyeztetési mechanizmusról szóló 2010-es finanszírozási határozat alapján hajtják végre, amelyben külön forrásokat különítenek el a nem kormányzati szervezetek által vezetett tevékenységekre.

A határozat a 19.0601 és a 19.0609 (a kísérleti projekt) alapján fog kiadást engedélyezni. Mérlegelhető egy korlátozott pályázati felhívás, különösen a nem válsághelyzetben, hanem stabil körülmények között lebonyolítandó tevékenységek tekintetében. A kísérleti projekt kiadásait, a meghozott intézkedéseket és az elért eredményeket illetően egyedi nyomon követésre és jelentéstételre fog sor kerülni.

3. Előrejelzés 2010-re

A fent említett finanszírozási határozatot 2010 első negyedévében fogják elfogadni, és a nem kormányzati szervezetek által vezetett tevékenységekre szóló támogatásokat 2010 negyedik negyedévétől kezdődően ítélik oda.

A mezőgazdasági termelés finanszírozása (21 02 04)

1. Célkitűzés

Ezen kísérleti projekt általános célkitűzése a kisgazdálkodóknak a fejlődő országokban a mezőgazdasági termelés ösztönzésére felhasználandó pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése.

A Bizottság jelenleg (2010. február) felderítő missziókat tervez Malawiba, hogy ellenőrizze a mikrofinanszírozásra szakosodott szervezetek, így helyi bankok és egyesületek létezését és pénzügyi feddhetetlenségét. A felderítő missziók az élelmiszerválság által leginkább érintett, a termelés és a terméshozam növelésére forrásokat kereső kisgazdálkodóknak szóló lehetséges mikrohitelprojektek azonosításához vezetnek. A lehetséges végső kedvezményezetti kör helyes behatárolására ekkor lenne szükség.

2. Végrehajtás

A Bizottság a felderítő missziók eredményei alapján el fogja dönteni, hogy lehetséges-e közvetlen szerződést kötni a már az országban dolgozó és ténylegesen monopolhelyzetet fenntartó helyi mikrofinanszírozási intézményekkel. Ez lenne az előnyben részesített választási lehetőség: célzott projektként.

Tartalékmegoldásként, amennyiben ez a lehetőség nem lenne megvalósítható, a Bizottság mérlegelni fogja egy szakosodott mikrofinanszírozási intézményeknek szóló pályázati felhívás elindításának lehetőségét.

3. Előrejelzés 2010-re

Miután véglegesítették az azonosító missziót (előrejelzés: 2010. március/április), a célzott projektek esetében a Bizottság el fogja indítani a források lekötésére irányuló eljárást, amely egy bizottsági határozathoz (előrejelzés: 2010. május), majd a szerződések aláírásához (előrejelzés: 2010. szeptember) vezet.

Amennyiben pályázati felhívást kell elindítani, a várható eljárás a következő lesz:

– 2010. október–április: iránymutatások közzététele

– 2010. december: szándéknyilatkozatok benyújtása

– 2011. január: az értékelés megkezdése

– 2011. április közepe: teljes pályázatok benyújtása

– 2010. május vége: a sikeres pályázatok kiválasztása

– 2011. június: a támogatási szerződések aláírása

Jobb egészségügyi ellátás a szexuális erőszak áldozatainak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (21 05 01 08)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzéssel összhangban ennek a kísérleti projektnek a célja a szexuális erőszak áldozatai számára nyújtott orvosi ellátás javítása a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

2. Végrehajtás

Tekintettel arra, hogy a projektben csak nemrégiben állapodtak meg, a Bizottság küldöttsége a Kongói Demokratikus Köztársaságban még dolgozik a projekt megtervezésén.

Első lépésként a küldöttség rövid távú szerződést fog kötni egy tanácsadóval, hogy derítse fel e projekt lehetőségeit, amelyek között lehetnek az alábbiak:

o közvetlen támogatás a szexuális erőszak áldozatait támogató meglévő egészségügyi létesítményeknek a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén,

o a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében lévő, szexuális erőszak áldozatait ápoló egészségügyi létesítmények orvosi képzéssel és felszerelésekkel való ellátása lehetőségeinek megvizsgálása.

3. Előrejelzés 2010-re

o az azonosításhoz kapcsolódó feladatmeghatározás véglegesítése: február vége

o a tanácsadó alkalmazására vonatkozó kiválasztási eljárás (keretszerződés, 8. tétel): március

o vizsgálat befejezése: július

o a finanszírozási javaslat benyújtása Brüsszelnek: szeptember

5. fejezet

Európai kutatói ösztöndíjak a határokon átnyúló tényfeltáró újságírás támogatására (16 02 05)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzés egy olyan projektet említ, amelynek célja egy komoly, határokon átnyúló újságírói kutatás kidolgozása európai uniós (EU) léptékben; versenyjellegű pályázati felhívásokat szerveznek olyan, legalább két európai uniós tagállamból származó újságírókat egybefogó közös tényfeltáró projektek kiválasztása céljából, amelyek határokon átnyúló vagy európai dimenzióval rendelkeznek, és amelyeket nemzeti, regionális vagy helyi nézőpontból közelítenek meg.

E ponton a Bizottság előzetesen felvette a kapcsolatot az EP igazgatásával. A DG-COMM további kapcsolatfelvételt tervez az érintett európai parlamenti képviselőkkel.

2. Végrehajtás

A Bizottság jelenleg vizsgálja a kísérleti projekt végrehajtása tekintetében rendelkezésére álló lehetőségeket. A projekt politikai szempontból érzékeny, mivel közpénzek egyéni újságíróknak való odaítélését foglalja magában.

3. Előrejelzés 2010-re

A végrehajtási szakaszt alapos értékelést követően fogják meghatározni.

Intézményközi rendszer az EU előtt álló hosszú távú trendek azonosítására (25 01 09)

A Bizottságon belül még folynak a viták a legmegfelelőbb végrehajtási mechanizmust illetően. Ezzel párhuzamosan a Bizottság szolgálatai felvették a kapcsolatot az Európai Parlamenttel, hogy kicseréljék elképzeléseiket e kísérleti projekt végrehajtásának legjobb megközelítéséről.

Előkészítő intézkedések végrehajtása

1a. fejezet

Erasmus fiatal vállalkozók számára (02 02 03 05)

1. Célkitűzés

Európának több vállalkozóra van szüksége. A vállalkozó szellem alapvető a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) alapítói közül sokan nem rendelkeznek vezetői tapasztalatokkal és kulcsfontosságú készségekkel. Ez – súlyosbítva azzal, hogy a kkv-k nagy többsége csak egy országban működik – korlátozza a növekedést.

Az Erasmus fiatal vállalkozók számára segít az új európai uniós (EU) vállalkozóknak tapasztalataik gazdagításában, a tanulásban és abban, hogy kapcsolatot építhessenek tapasztalt vállalkozókkal más európai uniós tagállamokban lévő vállalkozásaikban. Az előkészítő intézkedés általános célja az európai kkv-k vállalkozó szellemének, nemzetközi színtérre való kilépésének és versenyképességének fokozása, valamint a potenciális kezdő vállalkozók és az EU-ban újonnan létrehozott mikro- és kisvállalkozások sikerkilátásainak javítása.

Az előkészítő intézkedés egy 2011 utáni állandó program jogalapjának előkészítéséhez is alapanyagul fog szolgálni.

2. Végrehajtás

Az előkészítő intézkedést pályázati felhívás útján fogják végrehajtani. A pályázati felhívást 2010. március körül fogják közzétenni. Várhatóan 30–35 pályázat kerül majd kiválasztásra.

3. Előrejelzés 2010-re

A 2010-es célok a következők:

o A 2010-es pályázati felhívás végrehajtása.

o A 2009-es felhívás támogatási megállapodásainak és a mobilitási cseréknek az irányítása.

o Cél: 2011. júniusig 1200 csere lebonyolítása.

o A kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés értékelése.

o Értekezlet az érdekelt felekkel az Erasmus fiatal vállalkozók számára program jövőbeni alakulásáról.

o A jogalap előkészítése egy állandó programhoz.

A várható menetrend a következő:

IDŐPONT	CÉL	VÁRHATÓ EREDMÉNY
2010. március	Pályázati felhívás közzététele az előkészítő intézkedés 2. ciklusához.	A vonatkozó szervezetek részvétele a pályázatban EU-szerte.
2010. április 12–13.	Érdekelt felek konferenciája (Brüsszel)	Alapanyag a kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés értékeléséhez a jogalap előkészítésének lehetővé tétele érdekében.
2010. július	A pályázatok értékelése.	A legjobb pályázatok kiválasztása (körülbelül 25-35), az értékelési jelentés elfogadása és a támogatás nyújtására vonatkozó határozat aláírása.
2010. szeptember	Az időközi értékelésről szóló első jelentés.	Alapanyag a jogalap elkészítéséhez.
2010. október –december	A támogatási szerződések előkészítése és aláírása.	Az elkülönített előirányzatok felhasználásának maximalizálása a támogatási szerződések aláírására.
2010. június –december	A jogalap elkészítése.	A jogalap szövegének körbeküldésre és jóváhagyásra való előkészítése.

Kiemelt európai úti célok (02 02 08 01)

1. Célkitűzés

A kezdeményezés célja a projekt elindítása óta az, hogy felhívja a figyelmet az európai turisztikai úti célok értékére, sokszínűségére és közös jellemzőire, és mind Európán belül, mind harmadik országokban népszerűsítse az európai úti célokat; a gazdasági növekedés célját eközben a turizmus társadalmi, kulturális és környezeti fenntarthatóságát biztosítva igyekeznek elérni. Az intézkedés emellett abban is segít, hogy az európai polgárok jobban megismerjék egymást.

Valójában a költségvetési hatóság 2006-ban elfogadta a „Kiemelt európai úti célok” (EDEN) elnevezésű kísérleti projektet, az európai idegenforgalom támogatását szolgáló közösségi fellépés eszközeként, 1 millió EUR éves költségvetéssel. 2007-ben lezárták a kísérleti projektet. A költségvetési hatóság 2008-ban 2,5 millió EUR költségvetést fogadott el egy előkészítő intézkedés elindításához, hogy biztosítsa a kísérleti projekt nyomon követését. Ugyanezt a költségvetést fogadták el 2009-ben. A költségvetési hatóság az előkészítő intézkedés harmadik és egyben utolsó évére 3 millió EUR megemelt költségvetést szavazott meg.

A projekt céljai részletesebben a következők:

· az újonnan megjelenő, kiemelt európai idegenforgalmi úti célok – különösen a kevésbé ismertek – láthatóságának fokozása,

· Európa idegenforgalmi sokszínűségének és minőségének tudatosítása,

· az összes európai ország és régió népszerűsítése Európán belül és a főbb harmadik országbeli piacokon egyaránt,

· hozzájárulás a zsúfoltság csökkentéséhez, az idényjelleg leküzdéséhez és a turisták áramlásának a nem hagyományos úti célok irányába való áttereléséhez,

· díjak kiosztása az idegenforgalom fenntartható formái számára,

· fórum létrehozása a helyes gyakorlatok európai szinten történő kicseréléséhez,

· a díjnyertes úti célok közötti hálózatépítés előmozdítása, ami meggyőzheti a többi úti célt, hogy vezessen be fenntartható idegenforgalmi fejlesztési modelleket.

A projekt az Európai Parlamenttől is konkrét támogatást kapott: az EDEN fotóverseny díjkiosztó ünnepségét 2009 decemberében a Parlament épületében tartották meg.

2. Végrehajtás

2009-ben a Bizottság:

1. végrehajtotta az EDEN III. projektet („Turizmus és védett területek” címmel), támogatásokat nyújtva a tagállamoknak (a támogatható költségek legfeljebb 75%-ának mértékéig) a kiemelt úti célok nemzeti kiválasztási eljárásaihoz. Ezt a kiválasztást nemzeti szinten 2009 első félévében 22 ország végezte el (20 tagállam és 2 tagjelölt ország): Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Törökország.

A 22 nyertes kiválasztása 2009 júniusában fejeződött be. A támogatható úti célok olyan védett területek (vagyis szárazföldi és/vagy tengeri/belvízi területek, amelyeket kifejezetten a biológiai sokféleség, valamint a természeti és kapcsolódó kulturális erőforrások védelme és fenntartása céljára tartanak fenn, és amelyeket jogi vagy egyéb hatásos eszközzel kezelnek) és/vagy ezekkel határos területek voltak, ahol gazdaságilag életképes idegenforgalmi terméket fejlesztettek ki a védett terület értékként történő felhasználásával, de a védett környezet tiszteletben tartása és egyúttal a helyi lakosok és látogatók szükségleteinek kielégítése mellett.

2.  Ezen túlmenően az előkészítő intézkedés láthatóbbá tétele érdekében a Bizottság a következő kommunikációs tevékenységeket hajtotta végre:

a. audiovizuális anyag készítése a támogatott úti célokról és az EDEN díjkiosztó ünnepségről,

b. az EDEN díjkiosztó ünnepség megszervezése és EDEN Kiállítás Brüsszelben, a 2009. október 7–8-án tartott Európai Idegenforgalmi Fórum alatt,

c.  promóciós anyagok készítése (pl. sajtócsomag, prospektusok, plakátok stb.),,

d.  rajongói oldal indítása a Facebookon, az EDEN oldal közzététele a Wikipedián, cikkek publikálása különböző folyóiratokban. A Parlament Magazin versenynek szentelt különkiadásának elkészítése,

e. egy külön webportál karbantartása és frissítése (www.edenineurope.eu )

f. egy fotóverseny elindítása a fenntartható turizmus témájában, az Európai Parlament épületében tartott záró díjkiosztó ünnepséggel.

3. A Bizottság – annak érdekében, hogy támogatást nyújtson az úti célok számára a hálózatépítési, promóciós és marketingtevékenységekhez – az európai úti célok kezelése során a fenntarthatósági szempontokat erősítendő:

a. fenntartotta az EDEN úti célok hálózatát

b. javasolta az EDEN II. kiadások nyertes úti céljainak az úgynevezett brüsszeli nyilatkozat aláírását, amelyek így csatlakoztak a hálózathoz

c. két találkozót szervezett a hálózat számára (egyet februárban Írországban, egyet pedig októberben Brüsszelben

d. megpróbálta a nyertes úti célok népszerűsítésébe bevonni a nemzeti idegenforgalmi hivatalokat.

3. Előrejelzés 2010-re

Folytatódnak az előző évivel azonos célkitűzések és eljárások: az előirányzott téma a tagállamokkal való megegyezés alapján az „idegenforgalom és a fizikai területek regenerálódása”.

A tervek szerint februárban tesznek közzé pályázati felhívást az érdeklődő tagállamok, tagjelölt országok és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai számára. A kiválasztási eljárás támogatásaira szánt összeg megegyezik a 2009-es összeggel (1 millió EUR).

A megnövelt költségvetésnek köszönhetően több forrást fognak fordítani a kommunikációs kampányra a projekt Európán belüli és kívüli láthatóságának növelése céljából, valamint az EDEN hálózat működésének javítása érdekében, amelynek hivatkozási platformként kell szolgálnia azon helyi hatóságok számára, amelyek növekedésük érdekében fenntartható turisztikai ajánlatokat kívánnak bevezetni.

Az EDEN IV. projektet az év utolsó harmadában zárják le a végső díjátadó ünnepséggel, a lehető legtöbb személy vonzása érdekében egy jelentős idegenforgalmi rendezvény alkalmát megragadva.

E célból erősíteni fogják az együttműködést a különböző érdekelt felekkel, különösen az Európai Utazási Bizottsággal és a szakosodott TV-csatornákkal és folyóiratokkal.

Az év fő általános célja a nem hagyományos, újonnan megjelenő úti célok ismertségének növelése egész Európa lakossága körében. Konkrétabban 2010 nyara előtt 25 úti célt fognak jelölni EDEN úti célként a vízi turizmus területén kínált fenntartható ajánlatára tekintettel; az EDEN következő fordulójával kapcsolatos kiválasztást az év vége előtt indítják el; az EDEN hálózatot egy úti célok marketingjével és márkakialakításával foglalkozó szakértő vezetésével fogják bővíteni és erősíteni.

A potenciális nehézségek az általános gazdasági válsággal függenek össze. Számos részt vevő hatóság máris nehézségekkel szembesül a projekt kezelése során a pénzügyi források és az emberi erőforrások csökkentése miatt. Fennáll annak a konkrét lehetősége, hogy a projektben részt vevő országok számát nem lehet növelni.

Fenntartható turizmus (02 02 08 02)

1. Célkitűzés

Az előkészítő intézkedés 2009-es végrehajtását a meglévő keretszerződések felhasználásával és egy alacsony értékű tenderrel (kevesebb mint 60 000 EUR) végezték el. Az intézkedés középpontjában két tudatosságnövelő kezdeményezés állt. Az első kezdeményezés egy rövid videoklip elkészítése volt, amelyet a kerékpározás mint szabadidős tevékenység, illetve a fenntartható idegenforgalom és közlekedés egyik módjának népszerűsítésére, valamint a meglévő EuroVelo útvonalak népszerűsítésére kívántak felhasználni.

A második kezdeményezés három európai regionális műhely szervezéséből állt, a következő céllal:

- rávilágítás a kerékpáros turizmus, valamint hasznainak és regionális gazdasági hatásának növekvő jelentőségére és annak hangsúlyozása, hogy mennyire fontos a vasfüggöny nyomvonalának mint EuroVelo útvonalnak a kialakítása, amely előnyös lesz a korábban kieső területek számára,

- európai legjobb gyakorlatok bemutatása a meglévő EuroVelo útvonalak közül és a vasfüggöny-kerékpárút mintaszerű megvalósításai,

- az egykori vasfüggöny menti országok és régiók egy ilyen kerékpárút megvalósítása iránti érdeklődésének feltérképezése és előrelépés arra vonatkozó megvalósítható/konkrét kezdeményezések azonosításával, hogy a Bizottság 2010-ben és 2011-ben miként segíthet ennek megvalósításában,

- az egykori vasfüggöny menti országok és régiók kapcsolatépítésének előmozdítása egy leendő transznacionális kerékpárútvonal – a „vasfüggöny-kerékpárút” – létrehozása érdekében,

- megemlékezés az egykori vasfüggöny menti országok és az ott élő emberek közös történelméről, egyúttal láthatóvá téve európai polgár mivoltukat.

Az első műhelyek mindegyikén 90–120 résztvevő gyűlt össze a helyi, regionális és nemzeti közlekedési és idegenforgalmi hatóságok és egyéb érdekelt felek részéről, valamint újságírók és a média képviselői, akik óriási érdeklődést mutattak a kerékpáros turizmus témája iránt. A műhelyekre előadóként meghívták Michael Cramer európai parlamenti képviselőt, a vasfüggöny-kerékpárút projekt kezdeményezőjét és népszerűsítőjét is.

2. Végrehajtás

Az előkészítő intézkedést 2010-ben pályázati felhívás útján fogják végrehajtani.

3. Előrejelzés 2010-re

A kerékpáros turizmussal kapcsolatos további tudatosságnövelő intézkedések láthatóan leginkább a következő kedvezményezetteknek szóló pályázati felhívással hajthatók végre: a regionális fejlesztésért és/vagy idegenforgalomért felelős tagállami nemzeti és/vagy regionális hatóságok és egyesületek

2010-es (tervezett) menetrend:

Április: pályázati felhívás elindítása a határokon átnyúló, fenntartható kerékpáros és vasúti idegenforgalmi hálózatokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatokról

November: az eredmények közzététele

December: döntés a szerződések odaítéléséről

Várható eredmény:

Várhatóan legalább 3, de legfeljebb 10 határokon átnyúló hálózatnak ítélnek oda szerződést (a projektek léptékétől függően).

Potenciális nehézségek:

– megfelelő szinergiák megtalálása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) operatív programjain belüli hasonló pályázatokkal.

Európai szociálturizmus (02 02 08 03)

1. Célkitűzés

E projekt végrehajtása igazi lehetőség lenne a szociális partnerek, valamint a köz- és magánszektor közötti, Európai Unió által sarkallt partnerségek előmozdítására. A regionális csereprogramok (mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által társfinanszírozott Interreg) valóban jelzik a regionális és határokon átnyúló együttműködés ösztönzésére való hajlandóságot. Ebben az összefüggésben a Calypso eszközként szolgál a meglévő regionális helyes gyakorlatok más európai területekre való kiterjesztésére, a hozzáférhetőség különböző célcsoportok számára való, idegenforgalmi cseréken keresztüli biztosítása mellett, az európai népesség további rétegeinek felölelése érdekében.

2009-ben egy vizsgálatot indítottak el (2009-es jóváírásokkal), amely világosan tükrözi a Calypso fő célkitűzéseit. A vizsgálat célkitűzései a következők:

– azon fő (legreprezentatívabb) helyes gyakorlatok jegyzékbe vétele, amelyek az idegenforgalmi tevékenységnek különösen a holtidényben történő ösztönzésére irányulnak, foglalkoztatási lehetőségeket teremtve ezzel hagyományosan alacsony idegenforgalmi kereslet idején;

– az európai és nemzeti szinten meglévő intézkedések azonosítása, amelyek lehetővé teszik a következő célcsoportokba tartozó személyek cseréjét: idős polgárok, fiatalok, fogyatékkal élő polgárok és nehéz szociális helyzetben lévő családok;

– az ilyen cserékkel kapcsolatos nehézségek megvizsgálása és javaslattétel a legmegfelelőbb megoldásokra;

– javaslattétel az idegenforgalmi holt idény tekintetében egy vagy több mechanizmusra, amely lehetővé teszi meghatározott célcsoportok számára (idős polgárok, fiatalok, fogyatékkal élő polgárok és nehéz szociális helyzetben lévő családok), hogy tagállamok/tagjelölt országok hatóságai által összehangolt tematikus programok és szállásajánlatok alapján más tagállamokban/tagjelölt országokban nyaraljanak, az érdekelt felek – a helyi önkormányzatok, a jótékonysági szervezetek, a szakszervezetek, a szociális partnerek, a szövetkezetek és egyéb nonprofit egyesületek – kezdeményezései nyomán.

2. Végrehajtás

Egyéb kezdeményezések mellett e vizsgálat végrehajtására is 2010-ben kerül sor. A fenti célkitűzések elérése hozzájárulna a következőkhöz:

– gazdasági tevékenység és növekedés generálása Európa-szerte (a célcsoportoknak szóló európai idegenforgalmi programok fejlesztésének elősegítésével),

– az idegenforgalom szezonális alakulásának javítása egész Európában, különösen az idegenforgalom szociálpolitikai funkciója révén (idegenforgalmi növekedési minták; a célcsoportok által folytatott gazdasági tevékenység ösztönzése az idegenforgalomban dolgozók holt idény alatti munkanélkülisége kockázatának csökkentése céljából; a kialakított úti célok fizikai infrastruktúrájára nehezedő nyomás mérséklése a csúcsidényen kívüli idegenforgalom előmozdításával; a kis, kibontakozóban lévő úti célok fejlesztésének segítése a regionális fejlesztés összefüggéseiben).

- több és jobb munkahely teremtése az idegenforgalmi ágazatban (az idegenforgalom fenntarthatósági kihívásainak tiszteletben tartása[8]; a teljes munkaidős foglalkoztatási kilátások erősítése az idényjellegű részmunkaidős foglalkoztatással szemben; a foglalkoztatási feltételek javítása az idegenforgalom teljes ellátási láncában a minőségi munkakörnyezet fontosságának hangsúlyozásával),

- az európai polgári lét tudatának fokozása (kézzelfogható lehetőségek nyújtása a mobilitás, az önkiteljesítés, a szociális érintkezés és az aktív tanulás javítására a családok, fiatalok és idősek számára).

3. Előrejelzés 2010-re

A jelenleg végrehajtott vizsgálatban előreláthatóan megfelelő ajánlások szerepelnek majd a Calypso jövőbeni irányait illetően. A Bizottság a cserék megkönnyítése és a szociálturizmus európai szintű fejlesztése céljából kezdetben pályázati felhívást kíván kiadni az előkészítő intézkedés iránt érdeklődő valamennyi európai országban. A költségvetés kb. 800 000 EUR lesz.

A vizsgálat végrehajtásán kívül előirányzott egyéb tevékenységek között szerepel egy kommunikációs kampány (egy meglévő keretszerződés felhasználásával), valamint találkozók Európa különböző részein, amelyek célja az előkészítő intézkedés még jobb láthatóságának biztosítása. A kommunikációs kampány többek között magában fogja foglalni egy logó, szórólapok és LAMA-kijelzők készítését, a célzott adatbázisok összeállítása mellett, valamint az érdekelt felekkel fennálló kapcsolatok megerősítését. A találkozókat másrészt úgy időzítik, hogy egybeessenek a vizsgálat különböző végrehajtási szakaszaival, és magukban foglalnak majd egy zárókonferenciát (amelyet a spanyol elnökséggel együttműködve szerveznek meg) 2010 júniusában.

A Bizottságot törekvéseiben egy szakértői csoport támogatja, amely az érdekelt felek széles körét mintázza (bizottsági tisztviselők, európai idegenforgalmi képviseleti szervek, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport (TSG) tagjai, szociális partnerek, nem kormányzati szervezetek stb.), és ezzel a csoporttal a végrehajtás különböző lépései tekintetében rendszeresen konzultálnak.

1b. fejezet

A mikrohitelek számára kedvezőbb környezet előmozdítása Európában (13 03 24)

1. Célkitűzés

Az Európai Bizottság 2007. november 13-án elfogadta az „Európai kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében” című közleményt (COM (2007) 708)[9] (az „európai kezdeményezés”), amelynek célja a mikrohitel Európai Unióban történő előmozdítása. A kezdeményezés négy különböző irányvonalból áll:

e.  A tagállami jogi és intézményi környezet fejlesztése;

f.  További intézkedések a vállalkozásösztönzés érdekében;

g.  A legjobb gyakorlatok terjesztésének ösztönzése;

h.  Kiegészítő források biztosítása a mikrofinanszírozási intézetek számára.

A Bizottság közleménye különösen hangsúlyozza, hogy megfelelő technikai és pénzügyi támogatásra van szükség, hogy segítsenek a mikrofinanszírozási intézeteknek/mikrohitelezőknek lehetőségeik kiteljesítésében.

A Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2008. szeptember 10-én, illetve 11-én egy közös kezdeményezést indított el JASMINE (közös fellépés az európai mikrofinanszírozási intézetek támogatása érdekében) néven, hogy támogassák a nem banki mikrohitelezőket, segítve őket tevékenységeik minőségének javításában, a terjeszkedésben és a fenntarthatóvá válásban.

E kezdeményezés kísérleti szakaszának célja annak kipróbálása, hogy az európai piac mennyire képes kereskedelmi feltételek mellett támogatást nyújtani a mikrohitelezőknek/mikrofinanszírozási intézeteknek. A JAMINE kidolgozása és végrehajtása 2009 harmadik negyedévében kezdődött meg. A kísérleti szakasz 3 éven át fog tartani (2009–2011), és mintegy 30 nem banki mikrofinanszírozási intézményt vesz célba az EU-ban.

A fent említett kísérleti szakasz tekintetében a Bizottság és az EBB a következőkben állapodtak meg:

i. a JASMINE intézkedés házigazdája és kezelője az Európai Beruházási Alap (EBA) lesz;

j. a Bizottság a nem banki mikrohitelezőknek/mikrofinanszírozási intézeteknek nyújtott technikai segítséggel kapcsolatos tevékenységeket fog finanszírozni, mint például a COM(2007) 708 2. javaslatában megadott értékelések/minősítések és képzés (1. pillér), és

k. az EBB kereskedelmi feltételek mellett finanszírozást fog biztosítani kiválasztott mikrofinanszírozási intézetek számára egy 20 millió EUR összegű RCM (kockázatitőke-megbízáson alapuló) mikrohitelezési kísérleti eszközön keresztül (2. pillér). Ez utóbbi célja olyan nagyon kisméretú mikrovállalkozások fejlődésének támogatása mikrofinanszírozási intézményeken keresztül, amelyek közel járnak az önfenntartáshoz, vagy általában a fejlődés szakaszában járnak, és céljuk, hogy teljes mértékben bankképessé váljanak. A pénzügyi eszközök finanszírozott és nem finanszírozott kockázatmegosztási megállapodásokat és sajáttőke-befektetéseket foglalnak magukban, és ezeket társfinanszírozó partnerekkel – pl. bankok és befektetési alapok – közösen fogják finanszírozni.

Az Európai Parlament előkészítő intézkedés elindításáról szóló határozata szerint – melynek célja a kedvezőbb környezet előmozdítása a mikrohitel számára Európában, és amely összhangban van a Bizottság által 2007. november 13-án elfogadott COM(2007)708 kezdeményezés (Európai kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében) rendelkezéseivel – a Bizottság és az EBB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Parlamenttől származó költségvetési kiutalást fel lehet használni a JASMINE kezdeményezés keretében előirányzott tevékenységek elvégzésére, lehetővé téve ezáltal, hogy szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsanak az európai mikrofinanszírozási intézetek számára, nevezetesen:

további kockázati tőkét és pénzügyi támogatást, hogy segítsenek a 2. pillérben megcélzottaknál kisebb vagy kevésbé fenntartható mikrofinanszírozási intézeteknek abban, hogy kellő méretre és hitelképességre tegyenek szert (3. pillér). Az előkészítő intézkedés alapján rendelkezésre álló forrásokat („az EP előkészítő intézkedés forrásai”) e célra fogják felhasználni, az RCM mikrohitelezési kísérleti eszközzel, illetve a mikrofinanszírozással kapcsolatos esetleges egyéb új európai eszközökkel együtt.

E 3 pillért külön finanszírozási építőkockaként fogják elszámolni, és ennek megfelelően fogják kezelni.

2. Az intézkedés hatóköre és célkitűzése

Az intézkedés célkitűzése az előkészítő intézkedés végrehajtása. Az előkészítő intézkedés célja a mikrohitel fenntartható fejlesztésének elősegítése, különösen az EU-ban működő nem banki mikrofinanszírozási intézeteknek nyújtott kezdőfinanszírozás biztosításával.

Az intézkedésre elkülönített költségvetést (4 000 000 EUR) arra fogják felhasználni, hogy kezdőfinanszírozást és egyéb pénzügyi támogatást nyújtsanak kiválasztott uniós mikrofinanszírozási intézetek/nem banki mikrohitelezők számára. Célja, hogy segítsen a kis mikrofinanszírozási intézeteknek/nem banki mikrohitelezőknek abban, hogy kellő nagyságra és hitelképességre tegyenek szert.

Az intézkedésnek javítania kell az uniós mikrohitel fejlesztését, a JASMINE eszközzel összehangoltan, amelyet a Bizottság és az EBB-csoport 2008-ban indított el és hozott létre, egyesítve a technikai segítségnyújtást (1. pillér) az RCM mikrohitelezési kísérleti eszközzel (2. pillér).

Mivel nem minden mikrofinanszírozási intézet/nem banki mikrohitelező támogatható az RMC mikrohitelezési kísérleti eszköz keretében, amelynek iránymutatása meghatározza, hogy „a mikrohiteleszköz pénzügyi célkitűzése a teljes költségfedezet elérése és a vonatkozó befektetés reálértékének megőrzése”, az EP előkészítő intézkedés forrásai lehetővé fogják tenni a szociális szempontból erőteljes legitimációval rendelkező zöldmezős kezdeményezések finanszírozását, és segítenek ezeknek a közép- vagy hosszú távú fenntarthatóság elérésében. A „magvető” tőke a vállalkozás elindításához felhasznált kezdőtőke. A pénzösszeg általában viszonylag kicsi, mivel a vállalkozás még a tervezés szakaszában van. A vállalkozás rendszerint még nem termel bevételt, és kezdőtőkére van szükség a kezdeti működési kiadások fedezésére – amíg a szolgáltatás nem kezd bevételt termelni –, illetve a magánbefektetők figyelmének felkeltésére.

3. Végrehajtás

A projektet a Bizottság által a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 168. cikkének d) és f) pontja alapján közvetlenül az EBA-nak nyújtott támogatás (4 millió EUR) útján fogják megvalósítani. Az EBA igazgatósága 2009. december 22-én jóváhagyta ennek az összegnek a további 250 000 EUR-val való megtoldását. Ez lehetővé fogja tenni, hogy 2010 első negyedévében aláírják az EBA-val a hozzájárulási megállapodást.

Az előkészítő intézkedésre elkülönített forrásokat arra fogják felhasználni, hogy legfeljebb 5 nem banki mikrohitelezőknek segítsenek abban hogy középtávon fenntarthatóságot és hitelképességet érjen el. A támogatásokat eseti alapon, 2010 folyamán kezdik el kifizetni a kiválasztott mikrofinanszírozási intézetek/mikrohitelezők számára. A finanszírozás egy részét arra különítik el, hogy megteremtsék a JASMINE-nal való koordinációt. A projekt kezelésével összefüggő igazgatási költségeket a projekt teljes időtartama alatt 7%-ra becsülik.

Az EBA a forrásokat elsősorban kétféle módon tervezi felhasználni:

önálló finanszírozás a forrásokból kezdőtőke biztosítására olyan zöldmezős mikrofinanszírozási intézetek/mikrohitelezők számára, amelyek várhatóan fontos hatást fognak gyakorolni a munkahelyteremtés és a pénzügyi integráció szempontjából, de nem képesek kereskedelmi feltételek mellett kölcsönhöz jutni. Az EBA ebben az esetben pénzügyileg fog támogatni induló/növekedőfélben lévő mikrofinanszírozási intézeteket/mikrohitelezőket (vagyis nyugat-európai országokban elindított helyi kezdeményezéseket) kezdőtőke finanszírozásával. A források végső célja az önálló finanszírozás keretében az új mikrohitelezők kiépítéséhez és fenntartásához való hozzájárulás.

Az EP előkészítő intézkedés forrásaiból származó kezdőtőke/finanszírozás, a kockázat fedezése érdekében együttesen az RCM mikrohitelezési kísérleti eszközből származó kereskedelmi finanszírozással vagy bármilyen egyéb mikrofinanszírozáshoz kapcsolódó új európai eszközzel olyan mikrofinanszírozási intézetek/mikrohitelezők számára, amelyek jó minőségű portfóliót tudnak felmutatni, de tőkére van szükségük a növekvő kereslet kezeléséhez (pl. új fiókok nyitása egy meglévő mikrofinanszírozási intézet/mikrohitelező esetében, munkaerő-felvétel; az iroda bővítése stb.).

4. Előrejelzés 2010-re

Az intézkedés 2010 első negyedévében fog indulni és 2020. december 31-ig fog tartani. A befektetési időszak legfeljebb 4 év lesz, amely a források EBA-hoz való beérkezésének időpontjával indul.

A DG REGIO, a DG ENTR és a DG EMPL tevékenységeik összehangolására törekednek abból a célból, hogy nagyobb szinergiát segítsenek elő a mikrovállalkozásoknak szóló és a potenciális vállalkozók pénzügyi integrációját célzó meglévő eszközök között, amelyek nevezetesen a JEREMIE és a JASMINE, a CIP eszköz (versenyképességi és innovációs keretprogram) és az újonnan bejelentett PROGRESS mikrofinanszírozási eszköz.

2. fejezet

A Kárpát-medence klímája (07 03 17)

1. Célkitűzés

Az előkészítő intézkedés célja a Kárpátok és a Kárpát-medence részletes időjárási és területi szerkezetének megvizsgálása integrált vagy legalább hasonló módszerekkel. Az alapvető eredmények alapanyagul szolgálnak majd a regionális éghajlati változékonysági és éghajlat-változási vizsgálatok és az alkalmazott klimatológia számára.

Ez e kísérleti projekt második éve: a 2009. évi költségvetésben 2,5 millió EUR-t különítettek el, most pedig a 2010. évi költségvetésben 2 millió EUR szerepel.

A már folyamatban lévő projekt a vonatkozó adatok összegyűjtésére és kidolgozására összpontosít, és célja a Kárpát-medence térségében jelentkező aszály valós idejű nyomon követésének megvalósítása és egy adatcsere-protokoll/-platform kialakítása.

A Bizottság az első évi finanszírozás eredményeinek összegyűjtése és elemzése nélkül nem tartja megfelelőnek, hogy e második évben további befektetést eszközöljön az adatok összegyűjtésébe és kidolgozásába.

A Bizottság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyvével összhangban és figyelembe véve a kárpát-medencei/délkelet-európai térség szükségleteit, a Bizottság 2010-ben azt javasolja, hogy az elemzés középpontjában a régió éghajlat-változási hatásokkal szembeni sebezhetőségének elemzése és a lehetséges alkalmazkodási intézkedések ajánlása álljon. Ennek az elemzésnek az eredményei szorosan kapcsolódni fognak a már folyamatban lévő munkához, és alapanyagul fognak szolgálni az Európai Unió (EU) alkalmazkodási elszámolóháza számára, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyvben előirányzott, az éghajlatváltozás hatásaira, a sebezhetőségre és az alkalmazkodásra vonatkozó információk cseréjére szolgáló internetes alapú platform.

2. Végrehajtás

A Bizottság egy vagy több szerződést szeretne kötni az éghajlatváltozás hatásaival szembeni sebezhetőség elemzése és a lehetséges alkalmazkodási intézkedések céljából.

3. Előrejelzés 2010-re

2010 második félévében, a finanszírozási határozat elfogadása után egy vagy több nyílt pályázati felhívást fognak elindítani.

Az EU gyorsreagálási képessége (07 04 05)

1. Célkitűzés

Az előkészítő intézkedés célja a természeti katasztrófák elleni küzdelemről szóló európai parlamenti állásfoglalásokban, az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről szóló bizottsági közleményben és az Európai Parlament 2009. nyári erdőtüzekről szóló állásfoglalásában körvonalazott, polgári védelem előtt álló kihívásoknak való megfelelés. Ez alatt készenléti csapatok és felszerelések értendők, amelyek a katasztrófák szélesebb körét ölelik fel és csökkentik az elhárítási képességek meglévő réseit. Az intézkedést eredetileg a 2008. évi költségvetés keretében indították el, majd 2009-ben megújították, az EU erdőtűzoltási taktikai tartalékával kapcsolatos 2008-as kísérleti projekttel egyetlen közös előkészítő intézkedésbe való egybeolvasztás mellett. Ennek az az oka, hogy a kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés 2008-ban szorosan összefüggő tevékenységeket fedett, míg a kísérleti projekt az erdőtüzekre korlátozódott.

Az előkészítő intézkedés 2010-re való meghosszabbítása (harmadik és egyben utolsó költségvetési év) lehetővé fogja tenni a 2008-ban és 2009-ben létrehozott gyorsreagálási képesség folytatását, megerősítését és változatosabbá tételét, amíg a Bizottság be nem nyújtja, a jogalkotó pedig el nem fogadja az állandó gyorsreagálási képesség megteremtésére irányuló javaslatot.

A javasolt összegek megegyeznek a 2009. évi költségvetésben e költségvetési tétel számára elkülönített összegekkel.

2. Végrehajtás

A forrásokat a következők révén fogják felhasználni:

1) pályázati felhívás (támogatások), amelynek célja az Európai Unió (EU) EU-n belül és kívül bekövetkező mindenfajta jelentős katasztrófából eredő kritikus szükségletekre való azonnali válaszadási általános képességének javítása, és

2) ajánlati felhívás (tanulmány készítése), amelynek célja az EU gyorsreagálási képességének fejlesztése szempontjából a különféle irányítási modellek és rendszerek értékelése.

3. Előrejelzés 2010-re

Már folyamatban van egy eseti finanszírozási határozat elfogadása.

A tervek szerint 2010 februárjában indítanak el egy 7 350 000 EUR összegű pályázati felhívást, majd 2010 áprilisában írják alá a támogatási szerződéseket. 2010 februárjában várhatóan tájékoztató napot szerveznek.

Egy tanulmány készítésére vonatkozó ajánlati felhívás kiírását is tervezik 2010 februárjában, 150 000 EUR összegben, és 2010 áprilisában kívánják aláírni a szerződést.

A kedvezményezetteknek várhatóan nyár előtt odaítélik a támogatásokat. Az előkészítő intézkedésnek lehetővé kell tennie azoknak a különféle rendszereknek a további tesztelését, amelyek alapján az EU polgári védelmi műveletei számára forrásokat bocsátanak rendelkezésre.

Ide a következők tartozhatnak:

- további európai gyorsreagálási képességek készenléte, amelyek a Bizottság/MIC (Megfigyelő és Információs Központ) kérésére bevethetők;

- a készenléti időszakok további meghosszabbítása és az előkészítő intézkedés 2008-as és 2009-es felhívásai keretében rendelkezésre bocsátott erőforrások további bevetése;

- légi tűzoltó kapacitás kiegészítő taktikai tartaléka, az erdőtüzek által sújtott tagállamok vagy harmadik országok megsegítésére.

Ellenőrzési pontok (pihenőpontok) állatszállítás esetén (17 04 03 03)

1. Célkitűzés

Az állatok hosszú távú közúti szállításának terjedése felvetette azt az igényt, hogy a fejlettebb ellenőrzési pontokra van szükség, ahol az állatokat pihentetni lehet. Az állatok egészsége és jólléte érdekében szükségessé vált meghatározott intézkedések bevezetése az állatokat érő stressz és a fertőző betegségek terjedésének megelőzése céljából. Az intézkedés célja az ellenőrzési pontok használatának fokozása és a jó minőségű ellenőrzési pontok előmozdítása.

A 2010-es előkészítő intézkedés a 2009-ben és 2008-ban megszavazott hasonló előkészítő intézkedések nyomon követése.

2. Végrehajtás

A projektet ellenőrzési pontok felújításához vagy jó minőségűek építéséhez, illetve egy lehetséges tanúsítási rendszerhez nyújtott támogatásokon keresztül hajtják végre, amelynek célja, hogy javítsa az ellenőrzési pontok élőállat-szállítók általi igénybevételét.

A végrehajtást közvetlenül a DG-SANCO végzi el.

3. Előrejelzés 2010-re

A támogatások legjobb kritériumainak megállapítására szolgáló előzetes megvalósíthatósági tanulmány jelenleg van folyamatban és az eredmények 2010 májusában várhatók (a 2009-ben megszavazott jóváírások alapján).

A jelenlegi intézkedésre vonatkozó finanszírozási határozat előkészítés alatt áll, és azt időközben el fogják fogadni.

Egyetlen 2 000 000 EUR összegű pályázati felhívást fognak közzétenni. Az intézkedést a támogatási megállapodás aláírását követően 24 hónapon belül valósítják meg. A felhívást az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után indítják el.

Potenciális nehézségek:

A 2008-ban azonos témában elvégzett korábbi felhívásnál kevés érdeklődés mutatkozott a projekt iránt. Ezen túlmenően a pályázók nem rendelkeztek elégséges társfinanszírozással vagy gazdasági fenntarthatósággal ahhoz, hogy képesek legyenek biztosítani a javasolt projektekben való megbízható részvételt.

A jövőbeni felhívást úgy fogják előkészíteni, hogy szélesebb nyilvánosságot biztosítson, és hogy az érdekelt felek tisztában legyenek projektjeik gazdasági életképességének fontosságával.

3b. fejezet

Erasmus újságírók számára (09 06 05)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzések meghatározzák, hogy „a pluralizmus biztosítása Európában az EU médiapolitikájának egyik legfontosabb célja. A pluralizmus fokozásának eredményes módja az újságírók pluralizmushoz való hozzáférésének biztosítása. Ez az újságírók EU-n belüli, a különböző országok és médiák közötti cseréjének finanszírozásával érhető el. A cél az újságírók számára annak lehetővé tétele, hogy szélesebb körű és átfogóbb ismereteket szerezzenek az EU-ról és különböző médiaágazatairól és kultúrájáról.”

Ennek az előkészítő intézkedésnek az első éve fogja biztosítani azokat a paramétereket, amelyek alapján az Európai Parlament (Rübig európai parlamenti képviselő) által kért intézkedés sikeresen végrehajtható.

2. Végrehajtás

Az előkészítő intézkedés első lépéseként most folyik a megbízás kiadása egy felderítő/megvalósíthatósági tanulmány készítésére. A felderítő tanulmány az alapul szolgáló intervenciós logikát fogja tesztelni, és meg fogja határozni a lehetséges „Erasmus újságírók számára” program végrehajtási szabályait. A végeredménynek eredeti elemzésnek kell lennie, nem pedig pusztán másodlagos forrásokból készült összeállításnak; figyelembe kell vennie a már folyamatban lévő Erasmus programokat, az ezekből származó tapasztalatok felhasználása és a párhuzamosság elkerülése érdekében, és alternatív eszközökre is javaslatot tehet. A tanulmánynak két részből kell állnia. Az első résznek a lehetséges program kidolgozásának és végrehajtásának részleteivel kell foglalkoznia. A tanulmány második részének háttérinformációkkal kell szolgálnia az újságírás és a médiaágazat jelenlegi helyzetéről az Európai Unió (EU) tagállamaiban. A tanulmány e részének tartalmaznia kell egy adatbázis felépítését és a lehetséges program külső jogi személy általi irányítására vonatkozó elemzés elkészítését.

3. Előrejelzés 2010-re

Cél: Egy felderítő/megvalósíthatósági tanulmány készítésére fognak megbízást adni. A tanulmányt 12 hónapon belül kell elkészíteni; az első résznek 2010 szeptemberére rendelkezésre kell állnia.

Ütemterv:

Időpont	Fő feladatok
Január 23.	A megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó ajánlati felhívás elindítása
2010. február–március	A pályázatok értékelése, a felderítő tanulmányra vonatkozó szerződés odaítélése és aláírása
2010. szeptember	A tanulmány első részére vonatkozó előzetes jelentés rendelkezésre állása, egy kísérleti projekt előkészítéséhez szolgáló alapanyagokkal együtt
2011. március	A második rész teljesítése, amely statisztikai hátteret nyújt a projekt irányításához.

Várható eredmény

Egy felderítő/megvalósíthatósági tanulmány, amely biztosítja a szükséges információkat az Erasmus újságírók számára projekt végrehajtásához.

Potenciális nehézségek

Nem várhatók különösebb nehézségek. Az újságírás és a médiaágazat jelenlegi helyzetére vonatkozó kért statisztikai adatbázis kidolgozása különféle kérdéseket vethet fel a munka második részével kapcsolatban. A tanulmány irányításának részeként a nyertes ajánlattevővel folyó rendszeres konzultáció meg fogja oldani ezt a problémát.

Előkészítő intézkedés a sport területén (15 05 11)

1. Célkitűzés

Az EUMSz. 165. cikke szerint „Az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához.” Az előkészítő intézkedés 2010-es célja politikai támogatás nyújtása a sport területén megvalósítandó jövőbeni politikai intézkedések azonosításához (tanulmányok, felmérések, konferenciák és szemináriumok), valamint az alkalmas hálózatok és helyes gyakorlatok létrehozásának és működésének tesztelése.

2. Végrehajtás

A pályázati felhívás a hálózatoknak nyújtott támogatást és a helyes gyakorlatokat fogja felölelni három fő területen:

· Dopping elleni küzdelem (Projektek várható száma: 5. Várható összeg: 1 millió EUR);

· A társadalmi integráció előmozdítása a sportban és a sporton keresztül (Projektek várható száma: 5. Várható összeg: 1 millió EUR);

· Az önkéntesség előmozdítása a sportban (Projektek várható száma: 1. Várható összeg: 0,5 millió EUR);

A potenciális kedvezményezettek hatóságok, sportszervezetek, oktatási intézmények és civil társadalmi szervezetek lesznek.

Az intézkedés tárgyában nem hivatalos kapcsolatfelvételre került sor az Európai Parlamenttel. A Kulturális és Oktatási Bizottság 2010. januári ülésén a Bizottság bejelentette, hogy jelenleg indít el egy konzultációs folyamatot a sport érdekelt feleivel e terület jövőbeni kezdeményezéseinek alapjaként, és az EUMSz. 165. cikkének (2) bekezdésére válaszolva körvonalazni fogja a sportra irányuló politikai megközelítését.

3. Előrejelzés 2010-re

Beszerzések: tanulmányokra, felmérésekre, konferenciákra és szemináriumokra kerül sor a Bizottság által a sportban érdekelt felekkel folytatott strukturált párbeszéd támogatása és a sport területén végrehajtandó jövőbeni intézkedések azonosítása érdekében, a sportról szóló 2007-es fehér könyvben azonosított prioritások alapján.

Az önkéntesség európai éve (2011) (15 06 11)

1. Célkitűzés

A 2010-es előkészítő intézkedések célja az aktív állampolgárságot támogató 2011-es önkéntesség európai éve sikeres tevékenységeinek megalapozása. Az előkészítő intézkedések a 15 06 11. költségvetési tételre vonatkozó észrevételekkel összhangban a tájékoztató és kommunikációs kampány kidolgozására és elindítására, valamint a civil társadalom összehangolt mozgósítására fognak összpontosulni.

A jól irányzott és szakszerű tájékoztató és kommunikációs kampány kritikus jelentőségű az európai év sikeréhez. A kampányt 2010 folyamán fogják kidolgozni és elindítani, hogy 2011-re biztosított legyen a magas szintű ismertség. Az integrált kommunikációs szolgáltatások nyújtása tárgyában egy külön szerződést készítenek az EAC/20/2008 többszörös keretszerződésen belül, megújított versenyjellegű pályáztatással. A kiválasztott szolgáltatót a következőkkel bízzák meg: az európai év kommunikációs kampányának és stratégiájának megtervezése, végrehajtása és nyomon követése; kommunikációs eszközök és promóciós anyagok, köztük egy európai weboldal kidolgozása és terjesztése; tudatosságnövelő rendezvények szervezése.

Az európai év legfontosabb érdekelt felei az önkéntesek és az önkénteseket képviselő, velük dolgozó civil társadalmi szervezetek. Egy olyan koordinációs struktúrának fognak támogatást odaítélni, amely európai szinten tömöríti a főbb érdekelt feleket, mozgósítva ezzel az önkénteseket és előmozdítva, hogy a civil társadalom sajátjának érezze az európai évet.

Az Alliance egy egyedülálló páneurópai csoportosulás, amely 22, nem kormányzati szervezetekből álló nemzetközi és európai hálózatot tömörít, és példa nélkül álló tudást és tapasztalatot egyesít magában. Mintegy 1500, nemzeti és regionális szinten tevékenykedő civil társadalmi szervezetet képvisel, és az önkéntesség minden ágazatát és típusát, az önkéntesek minden életkori rétegét lefedi: ebből adódóan tényleges monopolhelyzetben van a végrehajtási rendelet 168. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott civil társadalmi koordinációs struktúra feladatainak ellátásában. Semmilyen másik szerv nem veheti fel a versenyt az Alliance tág hatókörével, földrajzi lefedettségével és képviseleti léptékével. Az Alliance titkárságát fel fogják kérni, hogy nyújtson be támogatási kérelmet, és adja meg, miként végezné el a következőket: a kifejezetten az önkénteseknek és a civil társadalmi szervezeteknek szóló, az önkéntesség elismerésének ösztönzését célzó tevékenységek megtervezése és végrehajtása, projektek ösztönzése és a civil társadalom, a vállalkozások, a kutatás és a hatóságok közötti partnerségek építésének előmozdítása, a vita és a tapasztalatcsere támogatása az önkéntesség politikai keretének javítása érdekében és jobb feltételek teremtése az önkéntes tevékenységek számára az Európai Unióban (EU).

2. Végrehajtás

Munkaprogram készült, amely e két intézkedést öleli fel, és jelenleg folyik erről a szolgálatok közötti konzultáció. A munkaprogramot március elején kellene elfogadni ahhoz, hogy a kommunikációs kampányra és a civil társadalmi koordinációs struktúrára vonatkozó szerződéseket alá tudják írni, és a munka 2010. március végére /áprilisra megkezdődhessen.

Az intézkedés tárgyában nem hivatalos kapcsolatfelvételre került sor az Európai Parlamenttel.

3. Előrejelzés 2010-re

A közvetlen odaítélési eljárást ezután 2010 első negyedévében kellene lebonyolítani.

Nyomon követési intézkedések a fogyasztóvédelmi politika terén (17 02 03)

1. Célkitűzés

Még mindig folyik az intézkedés és a gyűjtendő adatok pontos típusának vizsgálata. Az általános célkitűzés a belső piac működésének jobb megértése a fogyasztók és a keresleti oldal szemszögéből. Ezt a meglévő felmérések és vizsgálatok folytatásán keresztül érik el, azt megvizsgálva, hogy miként terjeszthetők el legjobban az eredmények és hogyan optimalizálhatók az azonosított módszertanok, illetve további piaci vizsgálatok lehetséges finanszírozásával – ezzel javítva a fogyasztói piaci eredménytábla minőségét.

2. Végrehajtás

A folyamatban lévő viták eredményeitől függően ajánlati felhívásokat, támogatási javaslatokat vagy egy keretszerződést fognak felhasználni az intézkedés különféle részeinek végrehajtására.

3. Előrejelzés 2010-re

A soron következő, harmadik fogyasztói piaci eredménytábla (2010. március) eredményei alapján a DG SANCO azonosítani fogja azokat a fogyasztói piacokat, amelyeken a fogyasztók számára a hibás működés legsúlyosabb jelei mutatkoznak. Ezután e piacok közül választanak ki egyet vagy többet, amelyeket mélyrehatóbb piaci vizsgálatnak vetnek alá.

Annak érdekében, hogy további előrehaladást érjenek el az osztályozás és a jelentéstétel harmonizált módszertanainak egész Európai Unióra (EU) kiterjedő bevezetését illetően, meg fogják vizsgálni, hogy hogyan küzdhetők le a legjobban ennek akadályai. Az eredménytábla alapján összegyűjtött adatok jobb terjesztésének lehetőségeit is meg fogják vizsgálni.

4. fejezet

A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése és közös európai keretprogram a fekete-tengeri régió fejlesztésére (07 02 04)

1. Célkitűzés

Ennek az előkészítő intézkedésnek a célja a fekete-tengeri régióban a tengeri és a part menti környezet minőségének rendszeres megfigyelésére és a szennyezés leküzdésére irányuló intézkedések előmozdítása.

A célkitűzések különösen a következők:

- a tengeri és a part menti környezet szennyezésének vizsgálata; a szennyezés biológiai sokféleségre, valamint a tengeri és a part menti környezeten alapuló munkahelyekre gyakorolt hatásának vizsgálata,

- új környezetvédelmi és a szennyezések vészhelyzeti helyreállításával kapcsolatos technológiák kifejlesztése,

- integrált tengeri és part menti megfigyelőrendszer megtervezése és megvalósítása a régióban,

- dinamikus távérzékelő eszközhálózat létrehozása a „tenger – tengerpart – folyó” rendszer megfigyelésére,

- emberek képzése és a személyzetnek a megfigyeléssel kapcsolatos tevékenységek tényleges végrehajtására való előkészítése.

2. Végrehajtás

Ez az előkészítő intézkedés a 2008-ban létrehozott, „A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése” c. kísérleti projekt és a fekete-tengeri régió fejlesztésére szolgáló közös európai keretprogram folytatása.

A 2008. és a 2009. évi költségvetés alapján a Fekete-tenger Bizottság – az egyetlen szervezet, amely szakértelme és felépítése alapján képes lehet garantálni a part menti országok körében a szennyezésről folyó hatékony párbeszédet – két, egyenként 1 millió EUR összegű támogatásban részesült:

- Az első támogatási megállapodást 2008 decemberében írták alá, és az intézkedés, amely 2009 januárjában kezdődött el, 24 hónapig tart. A projekt célja az intézményi együttműködés erősítése az olajszennyezési problémák kezelésére vonatkozó konszenzus kiépítése érdekében, valamint egy olajszennyezési megfigyelési és információs fórum megvalósításának előkészítése.

- A második támogatási megállapodást 2009 decemberében írták alá, és a projekt várhatóan 2011 végére fejeződik be. Ennek középpontjában azoknak az információs és megfigyelési kapacitásoknak a fejlesztése áll, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a part menti országok képesek legyenek jobban kezelni az olaj által okozott szennyezést.

E két projekt eredményei 2011 végére válnak ismertté. A Bizottság – mint már a 2009 novemberében a Parlamentnek címzett végrehajthatóságról szóló levélben is kinyilvánította – úgy véli, hogy mielőtt új, olajszennyezéssel kapcsolatos tevékenységeket indítana el, ajánlatos megvárni a fent említett projektek eredményeit.

Figyelemmel a Bukaresti Egyezmény miniszteri ülése által 2009-ben elfogadott Bukaresti Egyezmény stratégiai cselekvési tervére, a Fekete-tengeri Egyezmény (BSC) jelenlegi munkatervére, az Európai Unió (EU) tengeri stratégiai keretirányelv végrehajtására vonatkozó prioritására, valamint egyéb regionális kezdeményezésekre, úgy mint az EU vízkezdeményezése és a Duna–Fekete-tenger Munkacsoport (DABLAS), 2010-ben további munkára lehet szükség, többek között a következő területeken:

- együttműködés a BSC és a Duna Egyezmény között (ICPDR)

- az együttműködés erősítése más európai regionális tengeri egyezményekkel.

- támogatás nyújtása az EU vízkezdeményezése számára (a kaukázusi területet lefedő földrajzi komponens).

Ezek a tevékenységek hozzá fognak járulni a szennyezés tanulmányozásához, egy integrált tengeri és part menti megfigyelési rendszer megtervezéséhez és megvalósításához, valamint a személyzet megfigyeléssel kapcsolatos tevékenységek tényleges végrehajtására való betanításához, összhangban az EP célkitűzéseivel; a szükséges költségvetés a becslések szerint nem haladja majd meg az 500 000 EUR-t.

3. Előrejelzés 2010-re

A Bizottság minden szükséges erőfeszítést meg fog tenni, ideértve a legfontosabb érdekelt felekkel való nem hivatalos konzultációt, hogy végrehajtsa az előkészítő intézkedést, amelynek célja a Fekete-tenger környezetvédelmének további előmozdítása, figyelembe véve, hogy építeni kell a meglévő projektekre és eredményekre, elkerülve az idevágó, folyamatban lévő vagy már előirányzott tevékenységekkel való átfedést, és szem előtt tartva a térségben működő, lehetséges végrehajtó szervezetek abszorpciós képességét.

A MEDIA 2007 programok harmadik országokban történő végrehajtása (09 06 01 02)

1. Célkitűzés

Az audiovizuális politika nemzetközi dimenziójának növekvő jelentőségével összefüggésben a MEDIA International előkészítő intézkedés célkitűzése az európai filmipari szakemberek és harmadik országbeli partnereik közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése. Az audiovizuális ágazat globális együttműködése várhatóan nagyobb választékot biztosít majd a fogyasztónak, mivel több kulturálisan sokszínű terméket juttat az európai és a nemzetközi piacokra, továbbá új üzleti lehetőségeket fog teremteni.

2. Végrehajtás

A MEDIA International előkészítő intézkedés harmadik évére 1 millió EUR-t szavaztak meg, szemben a 2009. évi 5 millió EUR összeggel. Ezt annak tágabb összefüggéseiben kell szemlélni, hogy 2011-től évi 5 millió EUR összegű költségvetéssel elindítják a MEDIA Mundus programot.

Mint a végrehajthatóságról szóló levélben már kifejtették, a költségvetés csökkentése miatt a 2010. februárban elindítandó 2010-es pályázati felhívás 2010-re csak két cselekvési vonalat fog tartalmazni (szemben a 2009-es öt cselekvési vonallal), amely a szakemberek képzése és a piacokhoz való hozzáférés lesz. A költségvetés nem ad majd módot néhány, a múltban kiválasztott értékes projekt[10] folytatására.

3. Előrejelzés 2010-re

A felhívást februárban fogják közzétenni. A projektek kiválasztására áprilisban/májusban fog sor kerülni. Várhatóan mintegy 10 projektet fognak támogatni, szemben a 2008-as 18, illetve a 2009-es 40 projekttel. A projektek 2010 második felében indulhatnak el.

Miközben a 2009-es pályázati felhívás az alapképzés, a továbbképzés, a filmművészeti művek népszerűsítése, forgalmazása, kiválogatása területére tartozó projektek, valamint a közönség biztatását célzó projektek előtt volt nyitott, a 2010-es pályázati felhívásnak a továbbképzésre és a piaci hozzáférésre kell összpontosítania.

A fejlődő országokban a pénzügyi és gazdasági válságra szükséghelyzet esetén adott válasz (19 06 08)

1. Célkitűzés

A közösségi költségvetés nem alkalmas arra, hogy közvetlenül kezelje a pénzügyi és gazdasági válság következményeit a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) 50 országában, és nem pótolhatja a nemzetközi pénzügyi intézmények makrogazdasági és ágazati szerepét és megbízását.

Fontos emlékeztetni az élelmezésfinanszírozási eszköz céljára mozgósított további 1 milliárd EUR összegű forrásra, amelynek egy részét a DCI-országok számára különítették el; ezen egymilliárd EUR jelentős részét már idén lekötötték, és a következő hónapok folyamán folytatódni fog ennek kifizetése.

Ennek az előkészítő intézkedésnek – korlátozott összegére tekintettel – az EP célkitűzésével összhangban inkább azt kell célul kitűznie, hogy felmérjék a pénzügyi és gazdasági válság következményeit a fejlődő országokban.

2. Végrehajtás és előrejelzés 2010-re

A Bizottság azt javasolja, hogy 2010-ben a válság fejlődő országokban gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálat elindításával kezdjék a végrehajtást. A becslések szerint a vizsgálat elvégzéséhez 500 000 EUR összeg lenne megfelelő.

Oroszországi kisebbségek – A kultúra, a média és a civil társadalom fejlesztése (19 08 01 05)

1. Célkitűzés

Az általános célkitűzés az előkészítő intézkedés korábbi szakaszában tervezett tevékenységek folytatása („Etnikai és nemzeti kisebbségek Oroszországban: az integritás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása”, amelynek végrehajtása várhatóan 2011-ben kezdődik el). Az Európai Parlament által javasolt teljes előkészítő intézkedés – Oroszországi kisebbségek: a nyelvek, a kultúra, a média és a civil társadalom fejlesztése – Oroszország etnikai és nemzeti kisebbségeinek támogatására és a nyelvek, a kultúra, az oktatás, a média és a civil társadalom tekintetében integritásuk elismerésének javítására összpontosul.

2. Végrehajtás

Ezt a szakaszt (a két korábbihoz hasonlóan) egy nemzetközi szervezettel közös irányítás mellett fogják végrehajtani (a szabványos hozzájárulási megállapodást fogják használni). Ez a nemzetközi szervezet az Európa Tanács.

3. Előrejelzés 2010-re

A projektleírás tervezetét 2010 nyarára tervezik elkészíteni; a szerződést a terv szerint 2011 folyamán írják alá, amikorra rendelkezésre állnak a korábbi tevékenységekből származó idevágó eredmények. Mivel ez a szakasz korábbiak folytatása, vártha óeredményei összhangban lesznek a második szakasz várható eredményeivel.

Tekintettel az intézkedés tárgyát képező problémák érzékenységére, nélkülözhetetlen az orosz hatóságok teljes körű jóváhagyása.

EU–Ázsia – A politika és a gyakorlat integrációja (19 10 01 06)

A 2010. évi költségvetésben elfogadott költségvetési megjegyzésben az EP kérte a Bizottságot, hogy az intézkedés végrehajtása érdekében alkalmazza az egy konkrétan említett szervezetnek történő közvetlen odaítélést. Ez ellentétes a költségvetési rendelettel.

A Bizottság azt javasolja, hogy ezt az előkészítő intézkedést a költségvetési rendelet szabályaival összhangban pályázati felhívás vagy ajánlati felhívás segítségével hajtsák végre, és ebből következően tovább folytatja a vitát a végrehajtás módjáról.

Vízgazdálkodás a fejlődő országokban (21 04 06)

1. Célkitűzés

A 2007-ben kísérleti projektek tekintetében bevezetett, majd később előkészítő intézkedésként kiterjesztett intézkedés célja az integrált vízgazdálkodás előmozdítása a fejlődő országokban, külön kiemelve a regionális és kontinentális szintű együttműködés javítását és törekedve a millenniumi fejlesztési célok elérésére.

2010-ben külön hangsúlyt helyeznek a vízgazdálkodási politikák és gyakorlatok éghajlatváltozás várható hatásaihoz való hozzáigazítására, a vízhiány kockázatának minimalizálása és az ezzel összefüggő konfliktusok csökkentése érdekében.

2. Végrehajtás

Az e költségvetési tétel alapján finanszírozott projekteket a Fejlesztési Főigazgatóság, a DG RELEX, a EuropeAid és az uniós képviseletek bevonásával azonosítják és fogalmazzák meg.

Az eddig finanszírozott projektek a következők:

Év	Cím	Az EK hozzájárulása EUR-ban	Végrehajtó partner
2007	Fenntartható helyi vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatási kapacitások kiépítése határokon átnyúló vízgyűjtőkben, részvételen alapuló megközelítés keretében Közép-Amerikában (2008–2010)	1,5 millió	Az ENSZ Projekt-támogatási Hivatala (United Nations Office for Project Services – UNOPS)
	Az integrált vízgazdálkodás előmozdítása és a határokon átnyúló párbeszéd elősegítése Közép-Ázsiában	1,5 millió	Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP)
2008	Az integrált vízgazdálkodás és a kormányközi együttműködés elősegítése a vízügyi ágazatban Afrikában	1,5 millió	Közös Kutatóközpont (KKK)
	Az Afrikai Unió Bizottságának (AUC) támogatása a jobb integrált vízgazdálkodás felé vezető úton a kormányközi együttműködés révén	1,5 millió	Deutsche Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit (GTZ)
2009	A vízgazdálkodás irányításának javítása a mikrovízgyűjtők szintjén	1 millió
	Latin-amerikai tudásközpontok hálózata a vízügyi ágazatban	2 millió

A vízigénnyel összhangban megállapodtak abban, hogy az e költségvetés alapján finanszírozott intézkedésekre minden második évben a Szaharától délre fekvő országokban kerül sor. A földrajzi eloszlásnak és a fent említett célkitűzéseknek megfelelően, valamint figyelembe véve az ágazat folyamatban lévő kezdeményezéseit, 2010-ben a következő lehetőségek finanszírozását mérlegelik:

i) Előkészítő intézkedések a határokon átnyúló vízgazdálkodás fejlesztése érdekében Afrikában, külön hangsúllyal az éghajlatváltozás vízgazdálkodásra gyakorolt hatásaira, valamint a konfliktusok megelőzésére. Ez a munka az AU, az AMCOW és a regionális intézmények közötti megerősített együttműködésre (amelyet 2008-ban ez a költségvetési sor támogatott), valamint az adományozók megerősített koordinálására fog épülni. Az ismeretek cseréje az EU vízügyi kezdeményezése kutatási komponensének munkájára fog épülni, különösen a SPLASH ERANET munkájára, és meg fogják erősíteni az együttműködést az olyan érintett szervezetekkel és hálózatokkal, mint például a Global Water Partnership (Globális Vízügyi Partnerség – ez támogatja az AMCOW-t a határt átlépő ügyekben), az IUCN és mások. A cél olyan megalapozott, határokon átnyúló vízgazdálkodási programok előkészítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás, amelyek képesek lesznek forrásokat szerezni végrehajtásukhoz, többek között az EU-Afrika infrastrukturális partnerség keretében;

ii)  A kiválósági központok afrikai hálózatának bővítése (vö. a 2008-as programmal) új régiók irányába;

Támogatás a civil társadalom határokon átnyúló vízgyűjtő-gazdálkodási programokba való bevonásához, mint amilyen például a nílusi vízgyűjtőről folyó vita is, biztosítva a határokon átnyúló vízgyűjtők fejlesztését, a részvételen alapuló megközelítésre és az érdekelt felek bevonására építve.

3. Előrejelzés 2010-re

Az előirányzott intézkedések jelenleg az azonosítás különböző szakaszaiban járnak. Az azonosítási szakasz eredményeitől függően végül a három fent említett intézkedés mindegyikét vagy csak egy részét fogják megvalósítani.

A Bizottság várhatóan legkésőbb 2010 októberéig meg fogja hozni a 2010-es előirányzatok felhasználására vonatkozó finanszírozási határozatot.

Gyógyszerészeti technológiatranszfer a fejlődő országok javára (21 05 01 06)

1. Célkitűzés

Ennek az előkészítő intézkedésnek a célja a gyógyszerészeti kutatás, fejlesztés és termelőkapacitás javításának támogatása a fejlődő országokban a szegénységgel összefüggő, trópusi és elhanyagolt, valamint nem fertőző betegségek elleni egészségügyi termékekhez való hozzáférés javítása érdekében, különösen a szegény és legkevésbé fejlett országok számára.

2. Végrehajtás

Ezen előkészítő intézkedés első éve során – 2008. évi költségvetés – 2008 decemberében egy hozzájárulási megállapodást írtak alá az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) az érdekelt felekkel való nagy léptékű konzultáció végrehajtásáról. A vizsgálat célja a helyi gyógyszergyártás és a fejlődő országokba irányuló kapcsolódó technológiatranszfer előtt álló fő kihívások és akadályok azonosítása, valamint e terület további intézkedéseihez ajánlások és iránymutatás biztosítása. A vizsgálatot 2009 januárjában indították el, és 24 hónapon át fog tartani.

Az előkészítő intézkedés második éve – 2009. évi költségvetés – alatti előirányzatok egy részét arra használták fel, hogy ezt a vizsgálatot a WHO-val kötött eredeti hozzájárulási megállapodás (519 000 EUR) módosításán keresztül kiterjesszék az oltóanyagokra és a diagnosztikára is. A WHO-val és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájával (UNCTAD) közösen további intézkedéseket fognak azonosítani, amint 2010 márciusától rendelkezésre állnak a vizsgálat első részleges eredményei. Ez a második szakasz (4.481.000 EUR) megalapozza a vizsgálat ajánlásainak végrehajtását, és az azonosított szükségleteknek és prioritásoknak megfelelően meghatározza a konkrét kapacitásépítési intézkedések keretét. Ezt várhatóan a legmegfelelőbb ENSZ-ügynökséggel kötött hozzájárulási megállapodáson keresztül hajtják végre.

Ezen intézkedés második szakaszát rugalmasan alakították ki, az emberi erőforrások területén a kapacitásépítési tervek kidolgozásának megkezdése, illetve a rendelkezésre állásukat követően a vizsgálat első eredményeinek figyelembevétele érdekében. Tekintettel arra, hogy a 2009-ben előirányzott költségvetés már fedezi ezeket a tevékenységeket, az egyéb területeknek nyújtott támogatásnak a vizsgálat ajánlásaira kell épülniük. Ezért túlságosan korai és nagyon nehéz lenne 2011 előtt további tevékenységeket azonosítani.

A szegénységgel kapcsolatos, a trópusi és az elhanyagolt betegségekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés (21 05 01 07)

1. Célkitűzés

Ennek az intézkedésnek a célja a szegénységgel összefüggő, trópusi és elhanyagolt betegségekre irányuló kutatás és fejlesztés támogatása, különösen a szegény és legkevésbé fejlett országok e betegségek leküzdéséhez szükséges közegészségügyi beavatkozáshoz, hatékony egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerekhez és oltóanyagokhoz való hozzáférésének javítása érdekében.

2. Végrehajtás

2008-ban – ennek az előkészítő intézkedésnek az első évében – az érintett bizottsági szolgálatokkal, nevezetesen az RTD-vel konzultálva egy intézkedést azonosítottak és készítettek elő. 2008 decemberében hozzájárulási megállapodást írtak alá az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) az érdekelt felekkel folytatott nagy léptékű konzultáció végrehajtásáról, azzal a céllal, hogy azonosítsák a szegénységgel összefüggő, trópusi és elhanyagolt betegségekre irányuló kutatás és fejlesztés legsürgetőbb prioritásait, és e terület további intézkedéseire nézve ajánlásokat tegyenek. A konzultációt a trópusi betegségekkel kapcsolatos kutatás és képzés egyedi programján (TDR) keresztül hajtják végre, egy nagyobb program részeként. A fő eredmény a szegénységgel összefüggő fertőző betegségek kutatására vonatkozó globális jelentés lesz, amely ajánlásokat fog tartalmazni a kutatás prioritásaira nézve.

2009-ben egy új hozzájárulási megállapodást írtak alá a WHO-val/TDR-rel, hogy támogassák a fenntartható regionális egészségügyi termékekre irányuló kutatási és fejlesztési (K+F) innovációs hálózatok létrehozását annak érdekében, hogy kapacitást építsenek a termékekre irányuló K+F innováció számára Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, és e területen javítsák a Dél–Dél együttműködést. Ez az intézkedés Afrikában a regionális hálózati szervezet létrehozását, illetve az ázsiai és latin-amerikai hálózatok stratégiai üzleti terveinek kidolgozását fogja támogatni.

A kutatási és fejlesztési terület új tevékenységeinek azonosítása során a folyamatban lévő konzultáció ajánlásaiból kell útmutatást meríteni, amelyek 2010 vége előtt nem állnak rendelkezésre. Konzultációt fognak elindítani a WHO-val/TDR-rel, a DG RTD-vel szoros együttműködésben, a K+F azon területeinek azonosítása érdekében, amelyeken a közös kezdeményezések hozzáadott értéket hoznának, különösen a közegészségügyi, innovációs és szellemi tulajdonjogi globális stratégia és cselekvési terv fényében. Meg fogják vizsgálni a regionális szintű kapacitásépítési tevékenységek további támogatásának lehetőségét is.

3. Előrejelzés 2010-re

A 2010. évi költségvetés alapján végrehajtandó további intézkedések azonosítását a DG RTD-vel szoros együttműködésben és a WHO-val folytatott informális konzultációkon keresztül fogják elvégezni, szem előtt tartva, hogy el kell kerülni az EU kutatási és fejlesztési keretprogramjával való átfedést, és építeni kell a folyamatban lévő tevékenységekre.

2010. március–június: konzultáció az érintett bizottsági szolgálatokkal és érdekelt felekkel az intézkedés azonosítása céljából.

2010. július–szeptember: az intézkedés megfogalmazása.

2010. október –november: a finanszírozási határozattal kapcsolatos eljárás.

A kulturális örökség megőrzése és helyreállítása konfliktusövezetekben (22 02 09)

1. Célkitűzés

A 2010. évi költségvetésben szereplő megjegyzés szerint az előirányzatokat háborúban vagy egyéb politikai konfliktusban megsérült vagy elpusztult, értékes kulturális és vallási tárgyak (templomok, mecsetek, könyvtárak, múzeumok, emlékművek stb.) megőrzésére és helyreállítására irányuló projektek támogatására kell felhasználni. Fel lehet használni előirányzatokat az e területen projekteket végrehajtó közjogi szervezetek és NGO-k támogatására is.

A Bizottság kész e céllal előkészítő intézkedést végrehajtani a Nyugat-Balkánon és Törökországban. Azt is megállapította, hogy a 2008–2009-es kísérleti projektek tapasztalataira építve „ezt tovább kell fejleszteni, ideértve egy állandó jogalapra irányuló javaslat benyújtását is”. Ami a Nyugat-Balkánt és Törökországot illeti, a jövőben a hasonló intézkedéseket az előcsatlakozási támogatási eszköz is lefedheti, és így nincs szükség külön jogalapra.

Az elkülönített források felhasználása, valamint a világ más részein található kulturális örökségre vonatkozó állandó, külön jogalap kidolgozása tekintetében a Bizottságnak azt kell értékelnie, hogy ez a tapasztalat hogyan terjeszthető ki más régiókra.

2. Végrehajtás

A 22 02 09. költségvetési tételre elkülönített források a folyamatban lévő értékeléstől függően részben vagy teljes egészében felhasználhatók a Nyugat-Balkán és Törökország számára. Az intézkedést egy nem kormányzati szervezetek számára nyitott pályázati felhívás útján fogják végrehajtani.

3. Előrejelzés 2010-re

A szerződéseket 2011 vége előtt kívánják aláírni. A pályázati felhívás elindításának előkészítését 2010 folyamán fogják elvégezni.

5. fejezet

Erasmus közigazgatási program (26 03 03)

1. Célkitűzés

Ez az előkészítő intézkedés az azonos elnevezésű kísérleti projekt folytatása, amelyet a 2008-as és 2009-es költségvetési év során a 26 03 02. költségvetési sor alapján finanszíroztak, és amelyet közösen hajtottak végre a Bizottság DG HR Főigazgatóságával és az Európai Közigazgatási Iskolával (EAS). Az elégedettségi szintek nagyon magasak voltak a már megszervezett négy tanfolyam alatt, és a résztvevők közel 98%-a az egytől ötig tartó pontskálán négy ponttal értékelte a programot az általános elégedettség szempontjából. Két tagállam kivételével minden tagállam küldött résztvevőket, és sokan jelentős várólistával rendelkeznek.

A cél a tagállami közigazgatások (nemzeti, regionális vagy helyi szint) és az Európai Unió (EU) intézményei közötti együttműködés elősegítése annak lehetővé tételével, hogy a viszonylag rövid ideje kinevezett, uniós kérdésekkel foglalkozó nemzeti tisztviselők jobban megismerhessék az intézményeket egy konferenciákból, látogatásokból és tanfolyamokból álló program segítségével.

2. Végrehajtás

2010-re négy kéthetes tanfolyamot, az összes brüsszeli, luxemburgi és strasbourgi uniós intézményben tett látogatásokat és konferenciákat vettek tervbe. Eddig legfeljebb 60 résztvevő részvételét engedélyezték, de ez a szám kis mértékben emelhető.

A résztvevőknek számos kritériumnak kell megfelelniük, amelyek közül a legfontosabb, hogy legfeljebb öt éve dolgozhatnak osztályukon, hogy uniós kérdésekkel foglalkozzanak, és hogy még semmilyen minőségben nem dolgozhattak korábban egy uniós intézményben sem. Ezeket a kritériumokat úgy alakították ki, hogy szavatolják az előkészítő intézkedés maximális hatását.

A jelölteknek szóló felhívást – akárcsak a kísérleti projekt esetén – a tagállami állandó képviseleteken keresztül fogják elindítani. A bizottsági szolgálatok és az EAS képviselőiből álló válogatóbizottság hozza meg a döntést, hogy mely jelölteket fogadják el a Bizottság kritériumaival összhangban, és lehetőség szerint szem előtt tartva a tagállamok preferenciáit.

Az előkészítő intézkedésre irányuló javaslat benyújtásakor az Európai Parlament arra kérte a Bizottságot, hogy „vizsgálja meg, hogy ezek az [Erasmus közigazgatási kísérleti projekt végrehajtására szolgáló] intézkedések miként vihetők tovább. Azt javasolják, hogy az EAS bonyolítson le évente négy rövid képzési programot, amely a tagállami közigazgatásokban dolgozó vezetőknek szól, a tavalyi évben általa kezdeményezett sikeres kísérleti intézkedésre építve. Ez a fejlesztés összhangban lenne az Erasmus közigazgatási előkészítő intézkedés általános céljával, a tagállami közigazgatások és az intézmények közötti kapcsolatok kölcsönös tanulást szolgáló eseményeken keresztüli megerősítése, a tapasztalatcsere és a helyes gyakorlatok cseréjének lehetősége, valamint a hasznos hálózatok létrehozásának előmozdítása révén. E tanfolyamok biztosításához az EAS belső oktatóit és meglévő tanácsadói szerződéseit fogja igénybe venni.

3. Előrejelzés 2010-re

Tekintettel a kísérleti projekt elindításához szükséges átfutási időre, a 2008. évi költségvetésből finanszírozott négy tanfolyamból háromra 2009-ben került sor, és a 2009. évi előirányzatokat használják fel a négy 2010-es tanfolyam finanszírozására.

Hasonlóképpen a 2010. évi előirányzatok legnagyobb részét a kéthetes látogatás finanszírozására fogják felhasználni 2011-ben, noha egyes előirányzatokat tényleg 2010-ben használnak fel, mégpedig a tanfolyamok emelt résztvevői létszámának és a 2. pontban említett vezetőknek szóló programoknak a finanszírozására.

Ezért 2011-ben nem lesz szükség előirányzatokra. A Bizottság és az EAS aktívan vizsgálják a jövőre szóló jogalapra irányuló javaslat kérdését.

Melléklet: Felelős főigazgatóság és kapcsolattartók

KÍSÉRLETI PROJEKTEK

Költségvetési tétel száma	Fejezet	Felelős főigazgatóság	Kapcsolattartó
1a. fejezet
04 03 09	A kiküldött munkavállalók munka- és életkörülményeivel foglalkozó kísérleti projekt	EMPL	Tim RENTROP
04 03 10	Kísérleti projekt – A foglalkoztatás fenntartását célzó intézkedések	EMPL	Egbert HOLTHUIS
04 03 11	Kísérleti projekt – A munkavállalók EU-n belüli mobilitásának és integrációjának javítása	EMPL	Marco FERRI
04 03 12	Kísérleti projekt: Mindenre kiterjedő együttműködés a közszféra, a vállalatok és a nonprofit vállalkozások között a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatás elősegítése érdekében	EMPL	SZATMÁRI Péter
04 04 08	Kísérleti projekt – A bizonytalan foglalkoztatás rendes munkaviszonnyá való átalakításának ösztönzése	EMPL	Bertrand MULLER SCHLEIDEN
04 04 11	Kísérleti projekt: Az idősekkel szembeni rossz bánásmód megelőzése	EMPL	Sven MATSKE
04 04 13	Kísérleti projekt – Autista személyek foglalkoztatása	EMPL	Daniel SCHMIDT
06 04 08	Kísérleti projekt – Portplus – Fenntarthatóenergia-terv kikötők részére	ENER	Stefan TOSTMANN
06 04 15	Kísérleti projekt a tiszta energiát szolgáló hulladék-újrafeldolgozás és hulladék-újrahasznosítás terén
15 02 31	Kísérleti projekt az ENP országokból érkező hallgatók tanulmányai és a kapcsolódó tudományos tevékenységek költségeinek fedezésére	EAC	Ana MAGRANER
15 02 32	Kísérleti projekt – Európai szomszédságpolitika – Az oktatás előmozdítása ösztöndíjak és csereprogramok révén	EAC	Pedro MARTINEZ MACIAS
17 02 04	Kísérleti projekt – A pénzpiacok átláthatósága és stabilitása	SANCO	Myriam CAZZANIGA
1b. fejezet
13 03 23	Kísérleti projekt – A regionális és helyi együttműködés fokozása az EU regionális politika globális szintű népszerűsítése révén	REGIO	Raphael GOULET
13 03 25	Kísérleti projekt – Intézkedések a textil- és a cipőágazat területén	ENTR	Ivone KAIZELER
2. fejezet
05 02 17 01	Kísérleti projekt – Gazdálkodói szövetkezetek támogatása
05 02 17 02	Kísérleti projekt – Mezőgazdasági Árak és Árrések Európai Megfigyelőközpontja
05 02 17 03	Kísérleti projekt – A gazdálkodók és a fogyasztók alacsony szén-dioxid-kibocsátásra, alacsony energiafogyasztásra, valamint helyi értékesítésre történő élelmiszertermelésre irányuló kezdeményezéseinek támogatása
07 03 16	Kísérleti projekt – Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek	ENV	Andrea NAM
07 03 18	Kísérleti projekt – A hivatásszerű halászatban nem használt, forgalomból kivont hajók hasznosítása	ENV	Laurence MATRINGE
07 03 19	Kísérleti projekt – A városok jelentős vízveszteségéből adódó gazdasági veszteség	ENV	Henriette FAERGEMANN
07 03 21	Kísérleti projekt – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdálkodási gyakorlatok tanúsítása	ENV	Jana POLAKOVA
07 03 22	Kísérleti projekt – Átfogó kutatás a parlagfű és a pollenallergiák elterjedésének szabályozására szolgáló módszerekről	ENV	WAKENHUT François
11 09 03	Kísérleti projekt – Az európai kereskedelmi hajópark alacsony környezeti hatású hajókkal történő felváltásának ösztönzésére
17 03 18	Kísérleti projekt – Európai visszatérítési rendszer alumínium üdítőital-dobozokra	ENV	Diana OANCEA
3a. fejezet
18 06 09	Kísérleti projekt – Szerződésjogi jogszabályi intézkedések hatásvizsgálata	JLS	Lenka ZDRAHALOVA
3b. fejezet
15 04 46	Kísérleti projekt –Kulturális örökséggel kapcsolatos figyelmeztető hálózatok	JLS	F. KNECHCIAK
4. fejezet
19 06 07	Kísérleti projekt – A kalózok által fenyegetett területeken áthaladó uniós hajók védelmét szolgáló és ellenőrző intézkedésekhez nyújtott támogatás	AIDCO	Elisabeth SANDFUCHS
19 06 09	Kísérleti projekt: – Nem kormányzati szervezetek által vezetett, béketeremtéshez kapcsolódó tevékenységekre irányuló program	RELEX	Christian MEUNIER
21 02 04	Kísérleti projekt – a mezőgazdasági termelés finanszírozása	AIDCO	Simona MARI
21 05 01 08	Kísérleti projekt – Jobb egészségügyi ellátás a szexuális erőszak áldozatainak a Kongói Demokratikus Köztársaságban	AIDCO	Bronte FLECKER
5. fejezet
16 02 05	Kísérleti projekt – Európai kutatói ösztöndíjak a határokon átnyúló tényfeltáró újságírás támogatására	COMM	Stefaan DE RYNCK
25 01 09	Kísérleti projekt – Intézményközi rendszer az EU előtt álló hosszú távú trendek azonosítására	SG	Julien MOUSNIER

ELŐKÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

Költségvetési tétel száma	Fejezet	Felelős főigazgatóság	Kapcsolattartó
1a. fejezet
02 02 03 05	Előkészítő intézkedés – Erasmus fiatal vállalkozók számára	ENTR	Gloria LORENZO LERONES
02 02 08 01	Előkészítő intézkedés – Kiemelt európai úti célok	ENTR	Francesca TUDINI / Iuliana ALUAS
02 02 08 02	Előkészítő intézkedés – Fenntartható turizmus	ENTR	Renate PENITZ
02 02 08 03	Előkészítő intézkedés – Európai szociálturizmus	ENTR	Alan VELLA
1b. fejezet
13 03 24	Előkészítő intézkedés – A mikrohitelek számára kedvezőbb környezet előmozdítása Európában	REGIO	Philippe DELVAUX
2. fejezet
07 03 17	Előkészítő intézkedés – A Kárpát-medence klímája	ENV	Jacques DELSALLE
07 04 05	Előkészítő intézkedés – Az EU gyorsreagálási képessége	ENV	Martine BETRI DE MEYER
17 04 03 03	Előkészítő intézkedés – Ellenőrzési pontok (pihenőpontok) állatszállítás esetén	SANCO	Andrea GAVINELLI / Denis SIMONIN
3b. fejezet
09 06 05	Előkészítő intézkedés – Erasmus újságírók számára	INFSO	Kalman DEZSERI
15 05 11	Előkészítő intézkedés a sport területén	EAC	Jaime BARDOLET
15 06 11	Előkészítő intézkedés – Az önkéntesség európai éve (2011)	COMM	Jennifer WANNAN
17 02 03	Előkészítő intézkedés – Nyomon követési intézkedések a fogyasztóvédelmi politika terén	SANCO	David MAIR / Marie-Loise ALTMUTTER
4. fejezet
07 02 04	Előkészítő intézkedés – A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése és közös európai keretprogram a fekete-tengeri régió fejlesztésére	ENV	Michail PAPADOYANNAKIS
09 06 01 02	Előkészítő intézkedés ­ A harmadik országbeli MEDIA 2007 programok végrehajtása	EAC	Irina ORSSICH
19 06 08	Előkészítő intézkedés – A fejlődő országokban a pénzügyi és gazdasági válságra szükséghelyzet esetén adott válasz	AIDCO	Angelo BAGLIO
19 08 01 05	Előkészítő intézkedés – Oroszországi kisebbségek – A kultúra, a média és a civil társadalom fejlesztése	AIDCO	Jyrki TORNI
19 10 01 06	Előkészítő intézkedés: EU–Ázsia – A politika és a gyakorlat integrációja	AIDCO	Thierry ROMMEL
21 04 06	Előkészítő intézkedés – Vízgazdálkodás a fejlődő országokban	AIDCO	Louis du BREIL de PONTBRIAND
21 05 01 06	Előkészítő intézkedés – Gyógyszerészeti technológiatranszfer a fejlődő országok javára	AIDCO	Cristina TORRES
21 05 01 07	Előkészítő intézkedés – A szegénységgel kapcsolatos, a trópusi és az elhanyagolt betegségekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés	AIDCO	Cristina TORRES
22 02 09	Előkészítő intézkedés a kulturális örökség megőrzésére és helyreállítására konfliktusövezetekben	ELARG	Anna Claire MICHAEL
5. fejezet
26 03 03	Előkészítő intézkedés – Erasmus közigazgatási program	HR	Hendrik VANTILBORGH

Munkadokumentum a kohéziós politikáról – a többéves pénzügyi keret 1b. fejezete

1. Ez a munkadokumentum – az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból (KA) álló – kohéziós politika költségvetési vonatkozásaira összpontosít, a 2011. évi költségvetésre helyezett külön hangsúllyal.

2. A 2000–2006-os időszakra vonatkozó, támogatásra jogosult kiadások határidejére tekintettel 2011 során igen alacsony szintű kifizetés várható az előző programozási időszakkal kapcsolatban. Ezért ez a munkadokumentum főként a 2007–2013-as időszakra koncentrál, noha az előadó egyaránt prioritásnak tekinti a 2000-2006-os (és korábbi) programozási időszakok gyors lezárását.

Helyzetleírás

3. A 2007–2013-as programozási időszak tekintetében a tagállamoknak a következő dokumentumokat kell a Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtaniuk: egy független ellenőrző szerv megfelelőségértékelési jelentése, egy vélemény[11] minden egyes operatív program (valamennyi tagállamot tekintve összesen 434 operatív program) rendszerleírása tekintetében, és egy ellenőrzési stratégia. Ezek az elemek részei a 2007–2013-as irányítási és ellenőrzési rendszernek, amelynek alapvető szerkezete nemzeti szinten az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságokból áll, az 1083/2006/EK rendeletben előírtak szerint[12].

4. A Bizottság eredetileg a megfelelőségértékelés befejezését 2008 végére, az első időközi kifizetések teljesítését pedig 2009 elejére várta. Azonban lassan folyt a tagállami irányítási és ellenőrzési rendszerek Bizottság általi, az 1083/2006/EK rendelet 71. cikke szerinti jóváhagyása, és erre jobbára csak 2009 második felében került sor, nevezetesen a nemzeti szinten az összetett uniós szabályozói követelmények átültetése során tapaszalt nehézségek vagy az új szervezeti szabályozás miatt, ami az eljárásokat terhessé tette (lásd később is). Ez a késedelem befolyásolta a tagállamoknak történt kifizetések szintjét is, és 2009 végén több tagállam is csak az előfinanszírozási kifizetéseket kapta meg. Ugyanakkor, azaz a programozási időszak kezdete után három évvel, a kohéziós politika költségvetési és végrehajtási aránya körülbelül a fele volt (12%) az előző programozási időszak hasonló szakaszában elért szintnek.

5. Míg az Európai Parlament (és a Tanács is) ismételten kiemelte a rendelkezésre álló előirányzatok teljes és hatékony kihasználásának fontosságát, az elmúlt évek során valamennyi uniós strukturális alap tekintetében tapasztalt alacsony felhasználási arány az e fejezet kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatai közötti egyre nagyobb szakadékhoz és az idők során a fennálló kötelezettségvállalások jelentős emelkedéséhez vezetett (lásd az alábbi táblázatot).

A kohéziós politika költségvetési végrehajtása a 2007–2013-as időszakban (EUR)

	2009. évi teljesítés		2008. évi teljesítés		2007. évi teljesítés
	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok
13 03 16 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Konvergencia	22 417 259 853	11 719 113 679	22 214 199 721	5 042 066 871	20 980 317 541	2 962 793 999
13 03 17 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – PEACE	31 466 303	9 678 184	30 849 316	6 745 369	30 244 428	4 496 913
13 03 18 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság.	4 633 542 658	2 088 250 347	4 988 612 298	975 969 847	5 325 424 141	592 878 567
13 03 19 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Európai területi együttműködés	1 044 712 714	291 003 601	1 148 761 991	248 832 150	884 635 554	129 987 703
13 03 20 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Operatív technikai segítségnyújtás	38 518 918	28 402 091	39 092 010	41 100 334	28 622 403	1 290 670
Európai Regionális Fejlesztési Alap összesen	28 165 500 446	14 136 447 902	28 421 515 336	6 314 714 571	27 249 244 067	3 691 447 852
13 04 02 Kohéziós Alap	9 287 121 769	4 302 640 240	8 142 934 367	2 797 798 864	7 115 314 105	1 582 788 048
04 02 17 Európai Szociális Alap (ESZA) - Konvergencia	7 305 903 755	4 390 658 515	7 007 279 761	1 604 058 625	6 759 975 961	1 035 501 851
04 02 18 Európai Szociális Alap (ESZA) – PEACE	0	0	0	0
04 02 19 Európai Szociális Alap (ESZA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatás	3 477 243 743	2 616 162 792	3 603 844 752	764 099 609	3 726 328 031	478 419 579
04 02 20 Európai Szociális Alap (ESZA) – A működéshez kapcsolódó technikai segítségnyújtás	7 932 259	3 678 982	9 635 899	2 084 758	7 969 537	31 999
Európai Szociális Alap összesen	10 791 079 757	7 010 500 289	10 620 760 412	2 370 242 992	10 494 273 529	1 513 953 429
ERFA + KA + ESZA	48 243 701 972	25 449 588 431	47 185 210 115	11 482 756 427	44 858 831 701	6 788 189 329

(folytatás)	2010. évi költségvetés		2007-2009. évi teljesítés összesen
	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok
13 03 16 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Konvergencia	22 782 329 782	14 884 200 000	65 611 777 115	19 723 974 548
13 03 17 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – PEACE	32 095 629	15 600 000	92 560 047	20 920 467
13 03 18 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság.	4 261 005 835	3 330 700 000	14 947 579 097	3 657 098 761
13 03 19 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Európai területi együttműködés	1 069 579 848	520 400 000	3 078 110 259	669 823 454
13 03 20 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Operatív technikai segítségnyújtás	50 000 000	41 600 000	106 233 330	70 793 095
Európai Regionális Fejlesztési Alap összesen	28 195 011 094	18 792 500 000	83 836 259 848	24 142 610 325
13 04 02 Kohéziós Alap	10 185 294 880	4 350 000 000	24 545 370 241	8 683 227 152
04 02 17 Európai Szociális Alap (ESZA) - Konvergencia	7 473 667 217	5 256 700 000	21 073 159 477	7 030 218 992
04 02 18 Európai Szociális Alap (ESZA) – PEACE	p m	p m
04 02 19 Európai Szociális Alap (ESZA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatás	3 343 826 311	2 416 700 000	10 807 416 526	3 858 681 980
04 02 20 Európai Szociális Alap (ESZA) – A működéshez kapcsolódó technikai segítségnyújtás	10 471 454	10 500 000	25 537 695	5 795 739
Európai Szociális Alap összesen	10 827 964 982	7 683 900 000	31 906 113 698	10 894 696 710
ERFA + KA + ESZA	49 208 270 956	30 826 400 000	140 287 743 787	43 720 534 187
Fennálló kötelezettségvállalások (csak a 2007-2013-as időszakra)	Nem alkalmazandó		96 567 209 600

Forrás: A Bizottság jelentései a költségvetési teljesítésről, a 2010. évi általános költségvetés és saját számítás

6. A fentebb bemutatott betervezett és végrehajtott kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a pénzügyi keretekben betervezett előirányzatokról van szó, amelyekről a 2007–2013-as időszakra minden alap tekintetében minden évre előzetesen döntés született. Ezek ennélfogva megfelelően illeszkednek az 1b. fejezet éves kiutalásaihoz, a többéves pénzügyi keretben előírtak szerint.

7. Az 1b. fejezet 2010. és 2011. évre (kötelezettségvállalások) szóló pénzügyi programozását az alábbiakban mutatjuk be. E tekintetben – amint azt az előadó pénzügyi programozásról szóló előző munkadokumentuma is említi – meg kell jegyezni, hogy nincs jelentősége észrevételeket tenni az 1b. alfejezet mozgástere tekintetében, mivel a pénzügyi programozás az egyes tagállamok által azonosított szükségletekhez igazodik.

Pénzügyi programozás - 1b. fejezet (millió EUR)

	1B. FEJEZET – KOHÉZIÓ A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT
		2010	2011
TSF	Strukturális alapok összesen	39 191,847	39 688,663
TCF	Kohéziós alapok összesen	10 190,245	10 961,150
	Az 1B. fejezet programjai összesen	49 382,092	50 649,813
	Egyéb költségek	5,500
	1B. FEJEZET ÖSSZESEN	49 387,592	50 649,813
	A pénzügyi keret felső korlátja	49 388,000	50 651,000
	Tartalék	0,408	1,187

Forrás: Európai Bizottság

8. Az operatív programokkal összevetve a nagyprojektek helyzete még kényesebb, mivel ezek esetében a legalacsonyabb az irányítási és ellenőrzési rendszerek jóváhagyása (2010 márciusában a 949-ből 101), ennélfogva végrehajtási arányuk igen alacsony. A DG REGIO főigazgatója szerint[13] a gazdasági válság és az ebből eredő nemzeti költségvetési megszorítások miatt egyeseket esetleg el is vethetnek.

9. Az időszak igen lassú beindulása a jelentések szerint jórészt a következőknek tudható be:

- késedelmek az uniós költségvetésre vonatkozó megállapodásokban, a rendeletek elfogadásában és a programok letárgyalásában,

- a nemzeti hatóságok számára előírt azon követelmény, hogy létre kell hozniuk az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelőségértékelését

- az irányítási és ellenőrzési rendszerek időközi kifizetés végrehajtás előtti kötelező jóváhagyása,

- az egymást átfedő programozási időszakok kezeléséhez kapcsolódó munka: a nemzeti hatóságok még mindig a 2000–2006-os programok lezárásán dolgoznak,

- sok esetben a feladatok zavaros nemzeti elosztása, elégtelen gyakorlat vagy az igazgatási kapacitások hiánya az irányító hatóságoknál és a kedvezményezetteknél egyaránt, illetve a közigazgatások belső átszervezése

- a 2008 őszén kezdődött globális gazdasági recesszió hatása.

10. Az alábbi táblázat a tagállamonként rendelkezésre álló legfrissebb végrehajtási adatokat mutatja (a 2010. február 24-i állapot szerint), mindhárom alapra összesítve.

Felhasználási arány és számadatok tagállamonként (az összes alapra) a 2010. február 24-i állapot szerint (millió EUR)

Ország	Döntés	Kötelezettségvállalás	Kifizetve	Kifizetve / kötelezettségvállalás	Kifizetve / döntés
AT	1 204,479	679,586	245,575	36,14%	20,39%
BE	2 063,501	1 276,387	418,387	32,78%	20,28%
CB	7 815,225	4 271,354	791,157	18,52%	10,12%
CY	612,435	480,393	93,348	19,43%	15,24%
CZ	26 302,604	14 035,435	3 280,128	23,37%	12,47%
DE	25 488,616	14 393,826	4 915,749	34,15%	19,29%
DK	509,577	282,512	78,783	27,89%	15,46%
EE	3 403,460	1 690,292	780,239	46,16%	22,92%
ES	34 657,734	21 649,371	4 793,282	22,14%	13,83%
FI	1 595,966	952,314	279,693	29,37%	17,52%
FR	13 449,221	7 456,226	2 102,815	28,20%	15,64%
GB	9 890,937	5 822,786	1 754,316	30,13%	17,74%
GR	20 210,261	11 761,802	2 236,584	19,02%	11,07%
HU	24 921,149	13 115,732	3 298,703	25,15%	13,24%
IE	750,725	572,948	219,708	38,35%	29,27%
IT	27 965,315	15 742,591	3 367,328	21,39%	12,04%
LT	6 775,493	3 418,579	1 530,561	44,77%	22,59%
LU	50,487	27,990	7,210	25,76%	14,28%
LV	4 530,448	2 272,505	763,077	33,58%	16,84%
MT	840,123	465,645	98,987	21,26%	11,78%
NL	1 660,003	920,315	225,693	24,52%	13,60%
PL	65 221,853	35 049,048	9 555,918	27,26%	14,65%
PT	21 411,561	12 034,498	2 863,450	23,79%	13,37%
SE	1 626,092	901,514	262,692	29,14%	16,15%
SI	4 101,049	2 250,815	578,510	25,70%	14,11%
SK	11 360,620	5 770,092	1 302,742	22,58%	11,47%
BG	6 673,628	3 189,422	645,324	20,23%	9,67%
RO	19 213,037	8 669,953	1 982,597	22,87%	10,32%
összeg:	344 305,598	189 153,933	48 472,557	25,63%	14,08%

Forrás: Regionális Politikai Főigazgatóság

11. A felhasználási arányban a tagállamok között megmutatkozó fenti eltérések magyarázataként felhozott okok között a következők szerepeltek:

- a programok stratégiája és tartalma változó. Például az összetett, nagy infrastruktúrákat érintő programok kifutási ideje a többinél hosszabb,

- eltérőek a nemzeti közigazgatási struktúrák,

- A tagállamok nem voltak azonos szinten az előző programozási időszak programjainak véglegesítésében, és ez késleltette az új időszak megkezdését. Emellett a 2000–2006-os programok jogosultsági időszakainak több alkalommal történő meghosszabbítása (az ESZA és az ERFA esetében 2010. július 1-jéig) néhány tagállamtól még mindig igényel forrásokat, amelyeket egyébként a 2007–2013-as időszakra használnának.

12. A kohéziós politika végrehajtásáról szóló 2008. novemberi, 2009. áprilisi és 2009. novemberi közös nyilatkozatban a három intézmény hangsúlyozta annak szükségességét, hogy tovább gyorsuljon a strukturális és kohéziós alapok végrehajtása, nevezetesen azon kérés révén, hogy gyorsítsák fel az irányítási és ellenőrzési rendszerek jóváhagyását.

13. Az intézmények 2009 novemberében azt is megállapították, hogy fokozatosan javult az irányítási és ellenőrzési rendszerek és a nagyprojektek jóváhagyási aránya, de a jóváhagyás ütemét még mindig lassúnak minősítették.

14. A Parlament a 2011. évi költségvetési prioritásaiban üdvözölte, hogy a tagállamok csaknem minden operatív program tekintetében benyújtották az irányítási és ellenőrzési rendszer leírását, valamint a Bizottság általi jóváhagyás arányának 2009 végi 87%-os értékét.

15. A Bizottság legutóbbi frissített adatai szerint (2010. március 12.) a tagállamok csaknem az összes irányítási és ellenőrzési rendszerről szóló jelentést benyújtották (428-at a 434-ből). A programok 94%-ának (406) irányítási és ellenőrzési rendszerét elfogadták, és a programok 87%-a (377) esetében legalább egy időközi kifizetés történt. Az utolsó irányítási és ellenőrzési rendszer bizottsági jóváhagyása ezért 2010 és 2011 során várhatóan jelentős emelkedést eredményez az időközi kifizetésekben.

16. Ezt erősíti meg az alábbi táblázat is, amely e számadatok ESZA és ERFA/KA alapok szerinti megoszlását mutatja be (egyazon napra vetítve).

Kifizetések típusonként 2011. március 12-ig (millió EUR)

Alap	[14]Total allocation 2007-13	Előlegkifizetések 2007-09 között	Időközi kifizetések 2008-ban és 2009-ben	Időközi kifizetések 2010-ben
ESZA	76 253,0	6 093,0	4 795,9	454,9
ERFA/KA	269 400,2	23 290,4	9 447,5	4 920,3
ÖSSZESEN	345 653,1	29 383,4	14 243,4	5 375,2

Forrás: A Bizottság válasza a Költségvetési Bizottság kérdésére a monitoringcsoport kohéziós politikáról tartott, 2010. március 17-i ülésére figyelemmel

17. Ez a táblázat jelzi, hogy már a 2010 első 70 napja során történt kifizetések a 2008 és 2009 során történt kifizetések csaknem 38%-ának felelnek meg. Ezt a kohéziós politika elkövetkező hónapokban és 2011 során történő gyors végrehajtására utaló biztató jelnek lehet tekinteni.

18. Mindazonáltal a Bizottságnak továbbra is szoros együttműködést kell folytatnia, különösen az előző programozási időszakban alacsony felhasználási arányt mutató tagállamokkal, annak érdekében, hogy megtartsa ezt a lendületet és a helyzetet tovább javítsa.

Egyszerűsítés, előlegkifizetések és közelmúltbeli jogalkotási javaslatok

19. A Bizottság 2009 tavaszán hirdette meg az európai gazdaságélénkítési tervet, amelyben az alapok végrehajtásának felgyorsítását támogató intézkedések sorozata is szerepelt. A kezdeményezésben szerepelt a jogalkotási keretrendszer megváltoztatása, amely további 6,25 milliárd EUR előlegfizetést írt elő, és egy sor egyszerűsítő elem, amelyek célja a programvégrehajtás nagyobb rugalmasságának biztosítása (például az állami támogatási programok teljes kifizetése azok végrehajtása előtt). A tagállamok 2009 áprilisában megkapták az európai gazdaságélénkítési csomag keretében járó összes előlegkifizetést.

20. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. novemberi közös nyilatkozatában megállapította, hogy meggyőződésük szerint a strukturális alapok kínálta lehetőségeket olyan célzottabb – különösen a növekedést és versenyképességet támogató, illetve a munkahelyek megszűnését korlátozó – fellépésekre lehetne felhasználni, amelyek elősegítik a gazdasági válság hatásainak leküzdését.

21. A közelmúltbeli és folyamatban lévő egyszerűsítési törekvések és a rendeletek ezt követő módosításai (konkrétan az előlegkifizetések további emelése és a 2007. évi előirányzatok felszabadításának rugalmassága) kétségtelenül kedvező hatást fognak gyakorolni a tagállami végrehajtás ütemére, és a várakozások szerint mérsékelni fogják a kedvezményezettek és az irányító testületek igazgatási terheit[15].

22. Technikai szempontból további adatokat lehetne bekérni az egyhatod módszer 2007. évi előirányzatok újbóli, a 2008–2013-as időszakra elosztott lekötésére való alkalmazásáról. Ez azzal fog járni, hogy a 2007-es előirányzatokra nem alkalmaznak kifizetést, és az első 2007-2013-as időszakra vonatkozó kifizetés a 2008. évi előirányzatokból történik? Hogyan fog történni egy ilyen mechanizmus költségvetési kezelése? Lesz-e ennek hatása a többéves pénzügyi keret felső korlátja szerinti mozgástérre?

23. Az egyszerűsítéshez kapcsolódó módosításokat illetően: a folyamatban lévő módosítási javaslat a harmadik az 1083/2006/EK rendelet 55. cikkének módosítását, illetve a gazdaságélénkítési csomagban 2009 tavaszán tett módosításokat követően. Mindezen egyszerűsítő intézkedések célja a szabályok egyszerűbbé, egyértelműbbé és kevésbé bürokratikussá, ezáltal a kedvezményezettek és potenciális kedvezményezettek számára vonzóbbá tétele. Ennek eredményeként a Bizottság azt várja, hogy több projekttámogató fog finanszírozást kérni, és ennek fel kell gyorsítania a felhasználást.

24. Meg kell azonban jegyezni, hogy nemzeti szinten tapasztaltak nehézségeket, például az uniós szabályozói követelmények nemzeti átültetése[16], az új szervezeti szabályozás (az irányító, igazoló és ellenőrző hatóság létrehozása), a humánerőforrás-vonatkozások és a szükséges eszközök (elektronikus tájékoztató és kommunikációs rendszerek, végrehajtási útmutatók) létrehozása kapcsán. E tekintetben az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy legkésőbb a következő programozási időszakra prioritásként (további) strukturális fejlesztések és egyszerűsítő intézkedések szükségesek a nem kielégítő végrehajtás megismétlődésének elkerülésére és annak biztosítására, hogy a kifizetési előirányzatok a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz képest megfelelően alakuljanak.

25. Mégis, összességében a közelmúltbeli egyszerűsítések a felgyorsított előlegkifizetések mechanikus hatásával és azzal együtt, hogy az időszakra még mindig vannak rendelkezésre álló 2007-es előirányzatok, 2011-re a kifizetési előirányzatok nagyobb emelését teszik szükségessé.

Kilátások 2011-re

26. A kohéziós politika a 2007–2013-as pénzügyi keret 35,6%-át teszi ki. A 2011-es évre az 1b. fejezet többéves pénzügyi keretbeli felső határát folyó árakon 50,65 milliárd EUR-ban határozták meg.

27. Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy ami a 2011. évi költségvetést illeti, nem lesz valós mozgástér a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében, mivel ezeknek az időszak elején elhatározott, előre leosztott kereteknek kell megfelelniük, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodás 17. cikkében előírt esetleges kiigazításokkal.

28. Emellett a közelmúltbeli jogszabály-módosításokat követően a 2007. évi le nem kötött előirányzatokból származó egyes összegek elérhetőek lesznek 2011-ben. A fő kérdés ezért a kifizetési előirányzatok költségvetésbe beállítandó szintje.

29. A fent bemutatott okokból a kifizetési előirányzatok az előző évekhez képest mindenképpen jelentős emelést igényelnek. Valójában a kifizetési előirányzatoknak a következő szükségletekre kell elegendőnek lenniük:

- a 2010. évi költségvetési előirányzatokból nem finanszírozott előlegkifizetések esetleges emelkedésének fedezete,

- valószínűleg 2011 lesz az első olyan teljes év, amelyre valamennyi irányítási és ellenőrzési rendszert jóváhagynak, és emiatt valamennyi operatív programra lesz időközi kifizetés: a programozási időszak végül a végrehajtás ötödik évében fogja elérni teljes sebességét,

- további kötelezettségvállalási előirányzatok lesznek elérhetőek, mivel a 2007. évi előirányzatok egyhatodát a 2008–2013-as évek előirányzataihoz hozzá kell adni. Ez többletesélyt fog adni a ki nem fizetett kötelezettségvállalások átirányítására[17],

- ezen túlmenően a 2009–2010-re átcsoportosított 2007-es előirányzatok emelhetik a 2011-re átvitelre kerülő előirányzatok szintjét,

- indokoltan várható a projektek konkrét végrehajtásának növekedése, mégpedig a fent említett egyszerűsítő intézkedések következtében,

- A tagállamok figyelmét egyre kevésbé fogja elvonni az előző programozási időszak.

30. Mivel azonban a sürgősség miatt a Bizottság legutóbbi két egyszerűsítő javaslata tekintetében hatásvizsgálatot nem végeztek, jelenleg nem lehet biztosan megbecsülni az elkövetkező években és különösen 2011-ben megadandó többletfinanszírozást. Szem előtt kell azonban azt tartani, hogy csak a többlet előlegkifizetést 5 tagállamra az ESZA és a Kohéziós Alap vonatkozásában 775 millió EUR-ra becsülik. Valójában nem lehet garantálni, hogy a 2010-re betervezett kifizetések elegendőek lesznek, ami a 2011-es költségvetésre többletnyomást fog gyakorolni.

31. Mégis, mindezen fenti okok miatt az előadónak az a véleménye, hogy az 1b. fejezet 2011-ben sokkal magasabb szintű kifizetéseket fog igényelni.

A kohéziós politika végrehajtásának minősége

32. A Parlament 2011-es költségvetési prioritásai szerint a végrehajtás és a kiadás minősége javításának kell az uniós költségvetés optimális felhasználását és a bizonyítékokon alapuló politikaalakítást biztosító iránymutató elvnek lennie. A fejlettebb monitoring és értékelő rendszerek kulcsfontosságúak ebben a vonatkozásban, az egyértelműen meghatározott célkitűzések, célszámok és beavatkozási logika kellő megfontolásával együtt. E tekintetben a Bizottság 2010 áprilisára várható stratégiai szintézisjelentése jelentősen hozzájárulhat a kohéziós politika tényleges végrehajtásának értékeléséhez.

33. A cél a jobb egyensúly elérése egyfelől az uniós kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításához szükséges szabályok és eljárások, másfelől pedig a kohéziós politika teljesítményorietáltabbá és költséghatékonyabbá tétele között, az EP 2011-es költségvetési prioritásaival összhangban. Egyes nemzeti megfigyelők és szereplők csakugyan úgy vélik, hogy a 2007–13-as szabályozói követelmények még mindig inkább az ellenőrzési, semmint a tartalmi kérdések irányába hajlanak (azaz az ellenőrzés bizonyos fokig elvonja a figyelmet a tartalomról). Ennek eredményeként a strukturális alapok irányítói több időt szentelnek a pénzügyi irányítási és ellenőrzési követelményeknek való megfelelés értékelésére, mint a program célkitűzéseinek elérésére.

34. Ezért úgy tűnik, hogy a pénzeszközök felhasználásának jogszerűsége és szabályszerűsége helyett erősíteni kell a célkitűzések elérésének központi szerepét. A jogszabályi keretrendszer 2009-es változásait – amelyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a strukturális alapok folyamatban lévő cselekvési terve[18] fő szabályaitól való eltérés nélkül törekednek a tagállami ellenőrzési terhek csökkentésére – ebben az összefüggésben kell vizsgálni.

35. A Bizottság a Költségvetési Bizottság kérdésére a monitoringcsoport kohéziós politikáról tartott, 2010. március 17-i ülésére figyelemmel adott válaszaiban hangsúlyozta, hogy nem kísérte figyelemmel önmagában az előlegkifizetések felhasználását[19]. Az előlegkifizetéseknek a rendelet közelmúltbeli változásai miatt várható növekedése ezért azzal jár, hogy a strukturális alapok nagyobb összegét kevésbé vagy egyáltalán nem fogják nyomon követni, ami felvet bizonyos aggályokat. Noha Samecki biztos a közelmúltban küldött levelet a tagállamoknak, amelyben felkérte azokat a többlet előlegek felhasználásáról való beszámolásra, a Bizottság még mindig felkérhető arra, hogy az előlegkifizetések fokozott ellenőrzése révén foglalkozzon a problémával. Felkérhető arra is, hogy az EP 2011-es költségvetési prioritásainak – amelyben a teljes körű és frissített adatok költségvetési hatóságnak időben történő eljuttatását kérte – megfelelően felhasználásukról számoljon be az EP-nek.

Előzetes következtetések: az EU prioritásainak elérése

36. A Bizottság az új EU 2020 stratégiával összefüggésben már hangsúlyozta a kohéziós politika potenciálisan jelentős hozzáárulását, amint az a jelenlegi és előző programozási időszakban a növekedést és a munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia esetében is történt. Elkötelezte magát a kohéziós politika célkitűzéseinek az Európa 2020 elképzeléshez való hozzáigazítása mellett, a regionális gazdaságok tudáson, innováción és erőforrás-hatékonyságon alapuló intelligens, környezetbarátabb és versenyképes növekedése vonatkozásában, a kapcsolódó közösségi szakpolitikák egyesített erőfeszítéseinek erősítése és a köztük levő szinergiák kihasználása révén is.

37. A Bizottság megemlítette, hogy a 2007–2013-as időszakban a kohéziós politikára szánt 350 milliárd EUR összegű kereten belül 200–250 milliárd EUR közötti összeget az EU-2020 célkitűzéseire[20] különít el.

38. A fent bemutatott indokokon túlmenően az utolsó észrevétel az előadó szerint még inkább sürgetővé teszi a 2011. évi költségvetésben a kohéziós politikára szánt, megfelelően ambiciózus kifizetési előirányzatok szükségességét. 2011 valójában a jelenlegi programozási időszak 5. végrehajtási éve lesz, és az operatív programok el fogják érni azt az érettségi szintet, amelyből gyors végrehajtás következik.

39. A fenti megfontolások alapján az előadó a következő költségvetési eljárásra figyelemmel rá kíván mutatni az alábbi nyitott kérdésekre és kérésekre:

- a Bizottságnak továbbra is szoros együttműködést kell folytatnia, különösen az előző programozási időszakban alacsony felhasználási arányt mutató tagállamokkal, annak érdekében, hogy megtartsa ezt a lendületet és a helyzetet tovább javítsa,

- további strukturális fejlesztésekre és egyszerűsítő intézkedésekre lehet szükség a nem kielégítő végrehajtás megismétlődésének elkerülésére,

- a Parlamentet folyamatosan tájékoztatni kell a pénzügyi keretek intézményközi megállapodás 17. cikkében előírt lehetséges kiigazításairól,

- A Bizottságnak be kell terjeszteni az egyhatod módszer 2007. évi előirányzatok újbóli, a 2008–2013-as időszakra elosztott lekötésére való alkalmazásának módszerét. A vissza nem vont 2007-es előirányzatok miként lesznek 2011-ben elérhetőek? Ez azzal fog járni, hogy a 2007-es előirányzatokhoz kifizetést nem társítanak? Hogyan fog történni egy ilyen mechanizmus költségvetési kezelése? Lesz-e ennek hatása a többéves pénzügyi keret felső korlátja szerinti mozgástérre?

- mivel nem garantálható, hogy a 2010-re betervezett kifizetések elegendőek lesznek a többlet előleg- és időközi kifizetésekre, a Parlamentet rendszeresen tájékoztatni kell mindkét kérdés költségvetési kihatásairól: a 2010. évi esetleges költségvetés-módosítások és a 2011. évi költségvetésre esetlegesen nehezedő többletnyomás,

- a Bizottságnak javaslatot kell tennie arra, hogy miként lehet a jogszerűség és a szabályszerűség helyett inkább a célkitűzések elérésére összpontosítani, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást illető fő elvektől való eltérés nélkül,

- a Bizottságnak foglalkoznia kell az indulási szakasz gyenge ellenőrzési szabályaival, konkrétan az előlegkifizetések fokozott ellenőrzésén keresztül, és felhasználásukról be kell számolnia a Parlamentnek.

Bevezetés

A munkadokumentum a fiatalokat, az oktatást és a mobilitást támogató programokat és tevékenységeket mutatja be költségvetési szempontból, elemzi az uniós költségvetésből ezen eszközök számára nyújtott pénzügyi támogatást és a 2009-es, illetve 2010-es végrehajtási arányt, összevetve ezeket a 2011-es költségvetési tervezetben javasolt összegekkel, és adott esetben értékeli a fejleményeket. Célja, hogy további segítséget nyújtson a Költségvetési Bizottság tagjainak a 2011-es költségvetési eljáráshoz.

A munkadokumentum első része azonosítja a fiatalokat közvetlenül vagy közvetve támogató programokat és tevékenységeket, második része pedig szakpolitikai területenként felvázolja a vonatkozó fő költségvetési elemeket, bemutatva a 2009-es és a 2010-es költségvetésben a fiatalokat célzó programokra elkülönített éves előirányzatok alakulását és végrehajtási arányukat, valamint tartalmazza a 2011-es költségvetési tervezetben szereplő összegeket. A munkadokumentum harmadik része emellett bemutatja a fiatalokkal kapcsolatos programokat és tevékenységeket végrehajtó ügynökségek pénzügyi helyzetét is.

I. A FIATALOKKAL, AZ OKTATÁSSAL ÉS A MOBILITÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGVETÉSI ESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA

1.1. A fiatalokat közvetlenül támogató költségvetési eszközök

Az uniós költségvetés keretében a fiatalok közvetlen támogatására olyan egyedi többéves programok szolgálnak, mint az egész életen át tartó tanulás programja, az Erasmus Mundus, a Fiatalok lendületben program, a kutatói mobilitásra irányuló Emberek egyedi program (a hetedik keretprogramon belüli alprogram) és számos egyedi kísérleti projekt és előkészítő intézkedés. A Fiatalok lendületben programon és néhány, fiatalokkal kapcsolatos kísérleti projekten és előkészítő intézkedésen kívül (amelyeket a 3b. alfejezetből finanszíroznak) a fenti programok és tevékenységek a többéves pénzügyi keret 1a. fejezetéből kerülnek finanszírozásra. A fiatalokat támogató fellépések nemzetközi vonatkozásait a költségvetés 4. fejezetéből (Együttműködés nem tagállam országokkal az oktatás és szakképzés terén és az Európai Képzési Alapítvány) finanszírozzák.

1.1.1. Az egész életen át tartó tanulás programja négy ágazati programot foglal magában az iskolai oktatás (Comenius), a felsőoktatás (Erasmus), a szakképzés (Leonardo da Vinci) és a felnőttoktatás (Grundtvig) területén, valamint ide tartozik a Jean Monnet cselekvési program és az egyedi kiemelt tevékenységeket (pl. a nyelvtanulást) támogató transzverzális program is. Ezek lehetőséget adnak a tanulóknak, a tanároknak és az oktatóknak arra, hogy egy másik tagállamban tanuljanak vagy tanítsanak.

A program hozzájárul az EU mint fejlett tudásalapú társadalom fejlődéséhez, amelyet a fenntartható gazdasági fejlődés, a több és jobb munkahely és a nagyobb fokú társadalmi kohézió jellemez. A program konkrét célja a kölcsönös csere, az együttműködés és a mobilitás előmozdítása az Unión belüli oktatási és képzési rendszerek között annak érdekében, hogy azok az egész világ számára minőségi referenciává váljanak. A program támogatja a többoldalú partnerségeket és projekteket, a nemzetek közötti mobilitást és az egész Unióra kiterjedő cseréket.

1.1.2. Az Erasmus Mundus (II.) program az EU együttműködési és mobilitási programja a felsőoktatás területén. Célja az európai felőoktatás minőségének javítása és a kultúrák közötti megértés előmozdítása a nem uniós tagállamokkal való együttműködésen keresztül. Emellett hozzájárul az európai felsőoktatás vonzerejének világszerte történő növeléséhez.

1.1.3. A Fiatalok lendületben program célja az állampolgári szerepvállalás és különösen az európai polgárságtudat előmozdítása a fiatalok közében. A program része az Európai Önkéntes Szolgálat, amelynek célja a fiatalok különféle önkéntes tevékenységekben való részvételének ösztönzése, valamint ide tartozik az Európai Ifjúsági Fórumnak nyújtott támogatás is.

A Fiatalok lendületben program által képviselt többletérték a program két fő célkitűzéséhez kapcsolódik, melyek a következők: az emberi erőforrások javítása Európában a nemhivatalos tanulási tapasztalatok külön támogatásán keresztül, illetve a fiatalok állampolgári szerepvállalásának (és azon belül az európai polgárságtudat) fejlesztése. A hozzáadott érték mindkét esetben abban áll, hogy az Európai Unió be tudja mutatni a fiatalok mobilitását támogató kezdeményezések előnyeit, valamint az ifjúsági nem kormányzati szervezetek számára a munkájuk „európaivá tételében” rejlő előnyöket. A legtöbb országban nincsenek ilyen mobilitási programok.

Emellett a bevált gyakorlatok cseréjének lehetősége (elsősorban a projektek által elért eredmények terjesztése révén), illetve a Fiatalok lendületben program „kezdőtőkéjének” nemzeti/regionális szinten történő kiegészítésének lehetősége erőteljes multiplikátorhatást vált ki, ami indokolja az európai szintű fellépést. Továbbá ez a mobilitás és más támogatott projektek segítenek közelebb vinni az Európai Uniót a fiatalokhoz, és segítenek bevonni azokat a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat, akik más európai rendszerekben nehezebben tudnának részt venni.

1.1.4. A kutatói mobilitásra irányuló Emberek program: A tudomány előmozdításának és az innováció erősítésének szükséges feltétele, továbbá az állami és magánszervezetek általi befektetések vonzásának és fenntartásának fontos tényezője, hogy képesek legyünk Európába vonzani és itt tartani számos magasan képzett kutatót.

Míg világszinten a versenyhelyzet egyre fokozódik, az Emberek egyedi program (a hetedik keretprogram részeként) vonzóbbá kívánja tenni Európát a legjobb kutatók számára, az alábbiak révén:

- a megkülönböztetéstől minden formájától mentes, nyílt európai kutatói munkaerőpiac kialakításának elősegítése és a kutatók szakismereteinek és karrierlehetőségeinek diverzifikációja;

- a kutatói szakma választásának ösztönzése és az európai kutatók – többek között újrabeilleszkedési támogatásokon keresztül történő – ösztönzése arra, hogy Európában maradjanak;

- a kutatáshoz kapcsolódó képzés szervezésének, lezajlásának és minőségének, a kutatók aktív karrierfejlesztésének, az ipar és kutatóintézetek, illetve kutatói szervezetek közötti kutatói tudásmegosztásnak, valamint a nők és a pályakezdő kutatók kutatásban és fejlesztésben való fokozott részvételének egész Európát átfogó strukturálása.

A Marie Curie-cselekvések az európai innováció előmozdítására irányuló kutatási programok révén hozzájárulnak a kutatók készségeinek fejlesztéséhez szakmai pályafutásuk minden szakaszában, az állami és a magánszektorban való foglalkoztathatóságuk javítása érdekében.

1.2. A fiatalokat közvetve támogató költségvetési eszközök

A fiatalokat, az oktatást és a mobilitást támogató fő programok mellett néhány más program is kínál támogatást a fiatalok részére. A költségvetés kiegészítő támogatást nyújt a foglalkoztatási és szociális ügyek területén (Progress program, EURES, mobilitási cselekvések, Európai Szociális Alap), a regionális fejlesztés területén (Európai Regionális Fejlesztési Alap), a közös agrárpolitika területén és különösen a fiatal gazdálkodókat támogató vidékfejlesztési politika területén, valamint az Európai Halászati Alap keretében, amelyek az uniós költségvetés 1a., 1b., illetve 2. fejezetéből kerülnek finanszírozásra. E szakpolitikai területeken belül azonban nincsenek az ifjúságot célzó külön költségvetési sorok vagy elkülönített előirányzítok.

1.2.1. A PROGRESS program egyike azon eszközöknek, amelyek támogatást nyújtanak a tagállamoknak a foglalkoztatási és szociálpolitikák kialakításában és végrehajtásában az alábbi öt területen: foglalkoztatás, szociális védelem és társadalmi befogadás, munkakörülmények, megkülönböztetésmentesség, nemek közötti egyenlőség. A program a tagállamokat, a helyi és regionális hatóságokat, az állami foglalkoztatási szolgálatokat és a nemzeti statisztikai hivatalokat célozza. Részt vehetnek benne továbbá szakosodott szervek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint a szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek.

A Progress program segítséget nyújt az Unió politikai menetrendjéről szóló elemzésekhez és politikai tanácsadáshoz, az uniós jogszabályok és politikák végrehajtásának nyomon követéséhez/értékeléséhez és az ezzel kapcsolatos jelentéstételhez, a szakpolitikai ismeretek átadásának ösztönzéséhez, a vonatkozó szakpolitikai területeken bevált gyakorlatok azonosításához és terjesztéséhez, a tagállamok közötti kölcsönös tanuláshoz és támogatáshoz, a támogatások összegyűjtéséhez, valamint a fő uniós és nemzeti érdekelt felek bevonásának előmozdításához; a fiatalokkal és a mobilitással kapcsolatos tevékenységeket közvetlenül nem támogat.

1.2.2. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) több mint 800 EURES-tanácsadó hálózatából és weboldalakból áll, amelyek összegyűjtik az EURES-tagállamok (az EU, az EGT és Svájc) állami foglalkoztatási szolgálataitól kapott álláshirdetéseket, a tagállamokon belüli élet- és munkakörülményekre vonatkozó információkkal együtt.

Az EURES célja az európai munkavállalók földrajzi és szakmai mobilitásának előmozdítása a szabad mozgás útjában álló megmaradt akadályok leküzdése érdekében, valamint egy valódi európai szintű munkaerőpiac létrejöttének segítése.

1.2.3. Az Európai Szociális Alap (ESZA) a kohéziós politikán belül a legfőbb eszköz az oktatásba és a képzésbe való befektetésre. A tematikus és regionális operatív programok stratégiai prioritásain belül mindig van lehetőség arra, hogy a fellépéseket különböző célcsoportokra, köztük a fiatalokra összpontosítsák. Az egyes tagállamok és régiók egyedi helyzetétől függően az ESZA a fiatalokat célzó különféle projekteket vagy az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenet megkönnyítésén, vagy pedig a fiatalok oktatásba való – képzettségük növelése érdekében történő – visszatérésének segítésén keresztül támogatja.

1.2.4. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) elsősorban az oktatási és képzési infrastruktúrát támogatja. A támogatás azonban nem kifejezetten a fiatalokra irányul, és nem mozdítja elő a mobilitást. Az ERFA-ból az oktatás és képzés számára nyújtott támogatás (az infrastruktúrát kivéve) elenyésző.

1.2.5. A közös agrárpolitika (KAP) több fiatal gazdálkodókra irányuló intézkedést támogat vidékfejlesztési pillére keretében („Fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdése” intézkedés). A fiatal gazdálkodók emellett más intézkedésekből, így a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek” és „A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” intézkedésből is részesülhetnek, amelyek esetében gyakoriak a fiatalokat célzó egyedi fellépések.

1.2.6. Az Európai Halászati Alap (EHA) fiatalok szempontjából fontos előírásai a „közösségi halászati flottagazdálkodás miatti társadalmi-gazdasági kompenzáció” intézkedés alatt találhatók[21]. Az ezen intézkedésekre fordítandó összegeket a tagállamoknak kell meghatározniuk. Az ezen egyedi fellépésekre előirányzott költségvetésre vonatkozóan nem tudtunk számadatokat közölni.

II. A fiatalokkal, az oktatással és a mobilitással kapcsolatos programok és tevékenységek költségvetési szerkezete

A fiatalokat célzó programok és tevékenységek nagy része a költségvetés 15. címe alá tartozik. Néhány mobilitási fellépést a foglalkoztatási és szociális ügyek részeként a költségvetés 4. címéből finanszíroznak. Ez utóbbi területen azonban nincsenek közvetlenül a fiatalokat célzó programok.

2.1. Az oktatás és kultúra területe (15. cím)

Táblázat: A 15. cím alatt finanszírozott, ifjúsággal, oktatással és mobilitással kapcsolatos programok:

			2009. évi költségvetés				2010. évi költségvetés				2011. évi költségvetési tervezet
Költségvetési sor	Cím	TPK	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Végreh. %	Kifizetési előirányzatok	Végreh. %	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Végreh.[22] %	Kifizetési előirányzatok	Végreh.[23] %	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok
15 02 02 05	Erasmus Mundus program	1a	75 523 024	100	75 894 879	99,9	94 163 000	-	78 800 000	0,76	94 540 000	88 000 000
15 01 04 14	Erasmus Mundus Igazgatási kiadások	1a	1 326 664	99,6	1 326 664	48,0	770 000	18,8	770 000	10,3	996 000	996 000
15 02 03	Együttműködés nem tagállam országokkal az oktatás és szakképzés terén	4	7 598 370	98,9	3 569 764	97,9	8 000 000	0,4	5 200 000	31,1	9 000 000	5 000 000
15 01 04 17	Ua. Igazgatási kiadások	4	114 983	100	114 983	48,0	65 000	-	65 000	5,4	80 000	80 000
15 02 22	Egész életen át tartó tanulás (LLL) programja	1a	1 087 476 158	100	1 018 078 157	100	982 313 500	74,9	953 200 000	22,0	1 009 655 000	956 000 000
15 01 04 22	LLL Igazgatási kiadások	1a	9 371 661	100	9 371 661	61,3	8 843 000	23,8	8 843 000	12,1	9 000 000	9 000 000
15 05 55	Fiatalok lendületben program	3b	144 087 708	100	137 645 004	100	124 106 000	61,2	121 000 000	20,1	126 108 000	117 000 000
15 01 04 55	Fiatalok lendületben Igazgatási kiadások	3b	986 063	100	986 063	69,2	780 000	32,8	780 000	12,6	780 000	780 000
15 07 77	Emberek – Program a kutatói mobilitásért	1a	543 908 038	100	412 891 192	100	534 190 000	0,5	284 000 000	11,2	754 407 000	500 000 000

Forrás: A Bizottság munkadokumentumai – a 2011-es költségvetési tervezet adatai

A 15. cím alá tartozó költségvetési sorok rendkívül magas – a legtöbb esetben 100%-ot elérő – végrehajtási aránya ellenére a 2011-es költségvetésben csak korlátozott mértékben nőnek a kötelezettségvállalási előirányzatok, kivéve az Emberek programot, amelynek esetében a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatokat egyaránt jelentősen növelték.

Összességében a kifizetési előirányzatok szintje nem változik. A javaslat az Erasmus Mundus program vonatkozásában jelentősebb növelést (+12%) irányzott elő, míg a Fiatalok lendületben program kifizetési előirányzatai a 2011-es költségvetési tervezetben 3,3%-kal csökkentek.

2.1.1. Erasmus Mundus: A 2011-es költségvetési tervezetben javasolt előirányzatok összességében az alábbiak szerint alakulnak: 94,5 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzat és 88,0 millió EUR kifizetési előirányzat a működési kiadásokra, és 0,996 millió EUR az igazgatási kiadásokra. 2010-hez képest a program működési kiadásai enyhén emelkedtek, a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 0,3 millió euróval (+0,4%), a kifizetési előirányzatok esetében pedig 9 millió euróval (+11,7%).

A program 2011-ben továbbra is finanszírozni fogja az egyéni ösztöndíjak új kategóriáit (doktori képzésben résztvevőknek és az Erasmus Mundus mesterképzésben részt vevő európai hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak). 2010 az első olyan év, amikor az új Erasmus Mundus (II.) program valamennyi összetevője teljes körűen működik.

Az első Erasmus Mundus program (2004–2008) utólagos értékelése kimutatta, hogy a program a harmadik országbeli hallgatók számának növekedéséhez vezetett a részt vevő intézetekben és intézményekben. Az értékelés során megkérdezett szakfelelősök elmondták, hogy az Erasmus Mundus lehetővé tette intézeteik számára, hogy többféle országból vonzzanak harmadik országbeli hallgatókat, és ezáltal szakítsanak a hagyományos felvételi sémákkal. Ezenkívül a koordinátorok 89%-a azt állította, hogy az Erasmus Mundus programban részt vevő hallgatók vagy „jóval meghaladták” (53%) vagy „meghaladták” (36%) az egyetemükön mesterképzésben részt vevő hallgatók átlagos színvonalát[24].

2.1.2. Az egész életen át tartó tanulás programja: A 2011-es költségvetési tervezet összességében 1009,6 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 956 millió kifizetési előirányzatot javasol az egész életen át tartó tanulás programjára. 2010-hez képest ez a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 27 millió eurós (+2,8%), a kifizetési előirányzatok esetében pedig 2,8 milliós (+0,3%) növekedést jelent.

2011-ben az előirányzatokból az alábbi három egyedi célkitűzést tervezik támogatni:

- Az egész életen át tartó tanulás európai térségének kialakítása és a mobilitás előmozdítása Európa versenyképességének növelése, tudásigényes gazdaságának építése és az európai identitás és polgárságtudat elmélyítése érdekében (896,125 millió EUR)

- Az uniós oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése és reformja az Európa 2020 stratégiával összhangban (101,730 millió EUR)

- Az uniós oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése és reformja az Európa 2020 stratégiával összhangban; a többnyelvűség előmozdítása annak érdekében, hogy az európai polgárok képesek legyenek több nyelv használatára, hozzáférjenek a kultúrához és aktív állampolgárként léphessenek fel, élvezve a jobb kommunikáció, az integráció, a szélesebb körű foglalkoztatás és a jobb üzleti lehetőségek előnyeit (11,800 millió EUR).

2.1.3. Fiatalok lendületben program: A 2011-es költségvetési tervezet a Fiatalok lendületben program vonatkozásában összesen 126,1 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 117,0 millió EUR kifizetési előirányzatot javasol a működési kiadásokra, és csupán 0,78 millió eurót irányoz elő az igazgatási kiadásokra.

A 2010-es költségvetéshez képest ez a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében mindössze 1,6%-os növekedést, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 3,3%-os csökkenést jelent, miközben – ahogyan az a fenti táblázatból kitűnik – a végrehajtási arány 2010. április 19-én már 61,2%-os, 2009 végén pedig 100%-os volt.

A Bizottságnak az Ifjúság programra (2000–2006) vonatkozó értékelése megerősítette, hogy a program – amely a benne való részvétel által gyarapítja a fiatalok nem formális tanulási tapasztalatait – hatékonynak bizonyul a fiatalok foglalkoztathatóságát és pályaorientációját, illetve polgárságtudatuk, szolidaritásérzésük és európaiságtudatuk fejlesztését tekintve;

2.1.4. Emberek program: A 2011-es költségvetési tervezet 754,407 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 500 millió euró kifizetési előirányzatot javasol erre a programra. Ez a 2010-es költségvetéshez viszonyítva a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 41,2%-os (220 millió eurós), a kifizetési előirányzatok esetében pedig 76%-os (216 millió eurós) növekedést jelent.

A bizottsági munkadokumentumok[25] szerint a 2011-es költségvetési tervezetben az Emberek egyedi programra szánt előirányzatok jelentős növelése válasz a program különböző célkitűzései és a programban rögzített kiemelt szakpolitikai területek iránti fokozott igényre. A 2011-es költségvetés legnagyobb részben továbbra is a Marie Curie alapképzési hálózatok (Initial Training Networks, ITN) fellépés keretében kutatóknak nyújtott alapképzés támogatását szolgálja majd. Emellett lehetőséget ad a kutatók Európán belüli és nemzetközi mobilitására fordított előirányzatok növelésére és a kutatók karrierfejlesztésének személyre szóló ösztöndíjakon, illetve regionális, nemzeti és nemzetközi programok társfinanszírozásán (COFUND), világszintű ösztöndíjakon (OIF, IIF, IRSES), ágazatok közötti mobilitáson (ITN, a vállalatok és az egyetemek közötti partnerségek és átjárási lehetőségek (IAPP)) keresztül történő támogatására.

A tervek szerint 2011-ben folytatódnak az ötödik szabadság előmozdítására irányuló fellépések a karriert és a mobilitást segítő Európai Kutatói Partnerség végrehajtásán keresztül, amely magában foglalja az EURAXESS kutatói mobilitás tevékenységét, az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat és adatgyűjtést, valamint az uniós nyugdíjalapról szóló tanulmányt. Emellett új tevékenységeket kell indítani, ideértve az EURAXESS-kapcsolatok bővítését, a kutatói kártyáról szóló megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, valamint a kutatói mobilitással és karrierrel kapcsolatos további elemzéseket és politikák előkészítését, illetve az Európai Kutatói Partnerség kommunikációjára irányuló modellek kidolgozását.

A Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) felel az Emberek program valamennyi programterületének irányításáért, kivéve a nyílt kutatói munkaerőpiac kialakítását célzó szakpolitikai fellépéseket. Az új Bizottság felállása óta ez az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság hatáskörébe tartozik. Ennek következtében a nómenklatúra is változott: 15 07 77 (15. cím – Oktatás és kultúra), a korábbi 08 11 01 (8. cím – Kutatás) helyett.

2.2. Foglalkoztatási és szociális ügyek (4. cím)

2.2.1. Szociális párbeszéd és az Unió szociális dimenziója (04 03 03)

			2009. évi költségvetés			2010. évi költségvetés			2011. évi költségvetési tervezet
Költségvetési sor	Cím	TPK	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok	Végreh. (Kötelezettségvállalási előirányzatok) %	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok	Végreh.[26] (Kötelezettségvállalási előirányzatok) %	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok
04 03 03 01	Munkaügyi kapcsolatok és szociális párbeszéd	1a	15 328 292	13 679 843	99	16 000 000	14 000 000	7	16 390 000	14 000 000
04 03 03 02	Tájékoztató és képzési intézkedések a munkavállalói szervezetek számára	1a	16 922 212	16 209 903	100	16 400 000	15 000 000	19	16 700 000	15 000 000
04 03 03 03	Vállalkozások képviselőinek tájékoztatása, a velük folytatott egyeztetés és részvételük	1a	6 873 440	5 271 298	94	7 300 000	5 500 000	-	7 300 000	5 500 000
Összesen			39 123 944	55 161 044		39 700 000	34 500 000		40 390 000	34 500 000

Forrás: A Bizottság munkadokumentumai – a 2011-es költségvetési tervezet adatai

A „Szociális párbeszéd és az Unió szociális dimenziója” keretében végrehajtott fellépések célja a szociális párpeszéd szerepének megerősítése és a szociális partnerek közötti megállapodások előmozdítása. Támogatást nyújt a szociális partnerek szociális párbeszédet előmozdító fellépéseihez és a globalizáció uniós szereplőkre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdések kezeléséhez. Emellett társfinanszírozást nyújt az Európai Szakszervezeti Intézet – Kutatás, oktatás, egészség és biztonság (ETUI-REHS) munkaprogramjához, támogatja a munkavállalói szervezetek képzési tevékenységeit, az európai munkaügyi kapcsolatok terén végzett kutatást és a bevált gyakorlatok cseréjét, a szociális partnerek által a lisszaboni stratégia, a vállalkozások képviselőinek tájékoztatása, a velük folytatott egyeztetés és részvételük javítása és előmozdítása érdekében tett fellépéseket.

2011. évi költségvetési tervezet: Az előirányzatok változatlanok maradnak. Összességében a 2011-es költségvetési tervezetben nem szerepel e költségvetési sorok előirányzatainak növelése, kivéve egy kismértékű emelést a 04 03 03 01. és a 04 03 03 02. költségvetési sorok kötelezettségvállalási előirányzata tekintetében (0,39 millió, illetve 0,3 millió euróval).

2.2.2. EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) (04 03 04)

EURES: Költségvetési előirányzatok és végrehajtási arány

			2009. évi költségvetés			2010. évi költségvetés			2011. évi költségvetési tervezet
Költségvetési sor	Cím	TPK	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok	Végreh. (Kötelezettségvállalási előirányzatok) %	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok	Végreh.[27] (Kötelezettségvállalási előirányzatok) %	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok
04 03 04	EURES	1a	19 838 034	15 121 218	100	19 100 000	16 000 000	7	19 500 000	16 000 000
04 01 04 04	EURES Igazgatási kiadások	1a	477 975	477 975	99	470 000	470 000	36	470 000	470 000

Forrás: A Bizottság munkadokumentumai – a 2011-es költségvetési tervezet adatai

A Bizottság munkadokumentuma szerint a jelenlegi válság miatt jelentős mértékben fokozódott az EURES igénybevétele. A Bizottság ezért tovább kívánja fejleszteni ezt a szolgálatot, és különösen meg kívánja erősíteni az EURES munkaközvetítési szolgáltatásait.

A 2011-es költségvetési tervezetben szereplő előirányzatok változatlanok; a 2011-es évre mindössze 0,4 millió eurós emelést javasoltak a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében. A működési kiadások kötelezettségvállalási előirányzatainak összege 19,5 millió EUR, a kifizetési előirányzatoké 16 millió EUR.

Az EURES 2011-es programozása (kötelezettségvállalási előirányzatok)

2,3 millió EUR:            Az EURES weboldal, az ügyfélszolgálat és a munkaerő-piaci mobilitás portálok fejlesztése

15 millió EUR:             Az állami foglalkoztatási szolgálatok támogatása a nyílt és az EURES-en keresztül mindenki számára hozzáférhető európai munkaerő-piacok kialakításának segítésében

2,2 millió EUR:            Tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, képzés, az EURES hálózatépítése és Foglalkoztatási Napok szervezése

2.2.3. PROGRESS – A foglalkoztatás és a társadalmi szolidaritás uniós programja (04 04 01)

Progress: Költségvetési előirányzatok és végrehajtási arány

			2009. évi költségvetés			2010. évi költségvetés			2011. évi költségvetési tervezet
Költségvetési sor	Cím	TPK	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok	Végreh. (Kötelezettségvállalási előirányzatok) %	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok	Végreh.[28] (Kötelezettségvállalási előirányzatok) %	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok
04 04 01 01	Foglalkoztatás	1a	22 839 918	13 644 597	9	23 400 000	19 000 000	2	19 787 500	17 000 000
04 04 01 02	Szociális védelem és befogadás	1a	30 693 237	22 585 865	98	32 450 000	25 000 000	-	27 755 000	26 500 000
04 04 01 03	Munkakörülmények	1a	11 652 418	7 380 312	100	10 320 000	7 500 000	10	8 425 000	8 500 000
04 04 01 04	Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség	1a	22 720 684	18 843 184	97	24 050 000	19 000 000	20	20 137 500	18 000 000
04 04 01 05	A nemek közötti egyenlőség	1a	12 966 402	10 698 941	94	13 470 000	10 000 000	5	11 790 000	10 000 000
04 04 01 06	A végrehajtáshoz nyújtott támogatás	1a	1 393 077	853 514	54	1 750 000	1 500 000	-	1 355 000	1 200 000
04 01 04 10	Progress program – Igazgatási kiadások	1a	3 706 021	3 706 021	99	4 130 000	4 130 000	27	4 380 000	4 380 000
ÖSSZESEN			105 971 757	77 712 434		109 570 000	86 130 000		93 630 000	85 580 000

Forrás: A Bizottság munkadokumentumai – a 2011-es költségvetési tervezet adatai

2.3. Egyéb szakpolitikai területek (közvetett támogatás a fiataloknak)

A Bizottság által 2010. május 4-én a fiatalokkal kapcsolatos politikai eszközök végrehajtásával foglalkozó költségvetési megfigyelőcsoport rendelkezésére bocsátott adatok szerint az alábbi szakpolitikai területek nyújtanak kiegészítő finanszírozást a fiatalok számára:

· 04. cím: az Európai Szociális Alap (ESZA) közvetlenül 8,3 milliárd eurót biztosít – ami (a 2007–2013 közötti időszakra szóló) teljes költségvetésének mintegy 11%-át jelenti – a tagállamok főleg a fiatalokat célzó oktatási és képzési rendszereinek átalakítására. A rendelkezésre álló legutolsó adatok szerint az ESZA kedvezményezettjeinek mintegy egyharmada fiatal (2008-ban 2,5 millió fiatal).

· 05. cím: a közös agrárpolitika az alábbi intézkedések révén támogatja a fiatal gazdálkodókat:

„Fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdése” – 2894 millió euró a Bizottság várakozásai szerint mintegy 186 800 kedvezményezett számára. 2010 januárjára a tagállamok összesen 537,7 millió eurót jelentettek be erre az intézkedésre, ami a jelenlegi programozási időszak kezdete óta at EMVA-ból kifizetett teljes összeg 2,7%-a.

„Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek” és „A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése”, amelyeknek a 2007 és 2013 közötti időszakra tervezett teljes összege 1085,9 millió euró, illetve 10 619,1 millió euró.

· 13. cím: Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) az oktatásra és képzésre (az infrastruktúra kivételével) nyújtott támogatás mintegy 1,6 milliárd euró a 2007–2013-as programozási időszakban.

III. ÜGYNÖKSÉGEK – A programok decentralizált irányítása

3.1. Decentralizált ügynökségek

Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) tevékenyen közreműködik a szakképzési (VET) politikák kialakításának támogatásában, valamint a képzésben és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekben, amelyek mind nagyon fontosak a fiatalok számára. Meg kell azonban jegyezni, hogy közvetlenül nem hajtanak végre programokat vagy intézkedéseket.

Decentralizált ügynökségek: a CEDEFOP és az ETF költségvetési előirányzatai és személyzete

				2009. évi költségvetés		2010. évi költségvetés		2011. évi költségvetési tervezet
Jogcím-csoport	Ügynökség	Székhely	Kat.	Megszavazott ktg.vetés	Személyzet	Megszavazott ktg.vetés	Személyzet	Megszavazott ktg.vetés	Személyzet
15 02 25	Európai Szakképzés-fejlesztési Központ	Szaloniki	1a	16,8	101	16,9	101	15,7	101
15 02 27	Európai Képzési Alapítvány	Torinó	4	19,9	96	18,3	96	19,8	96

(millió euróban)

Forrás: A Bizottság munkadokumentumai – a 2011-es költségvetési tervezet adatai

3.1.1. Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP)

A CEDEFOP az európai szakképzési politikával foglalkozó európai uniós ügynökség. A Központ célja, hogy segítse a Bizottságot a szakképzés és a továbbképzés ösztönzésének és fejlesztésének uniós szintű előmozdításában. Ennek érdekében a Központ, az EU által megállapított iránymutatások keretén belül, tudományos és műszaki tevékenységével járul hozzá a közös szakképzési politika végrehajtásához.

Így a CEDEFOP támogatja az alábbiak végrehajtását:

· az európai képesítési keretrendszer (EKKR), amely a végzettségek egész Európában való összehasonlítására szolgáló eszköz az egész életen át tartó tanulás és az oktatási és munkahelyi mobilitás támogatása céljából,

· az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET), amely lehetővé teszi a tanulmányi eredményeknek az egyik képzési rendszerből a másikba, vagy az általános és szakoktatás között való átvitelét az egész életen át tartó tanulás szakképzés révén történő előmozdítása érdekében,

· az öt eszközből álló Europass rendszer, melynek célja, hogy az emberek készségei és végzettsége könnyebben megérthető legyen Európa-szerte,

· az „új munkahelyekhez szükséges új készségek” kezdeményezés, amely a készségekkel kapcsolatos kereslet és kínálat előrejelzését végzi.

3.1.2. Európai Képzési Alapítvány (ETF)

Az ETF az EU külső segítségnyújtási politikái, nevezetesen az EU bővítési, szomszédsági és fejlesztési és együttműködési politikái keretében működik. Célja a humántőke fejlesztésének javításához való hozzájárulás a szakképzési rendszerek javítása révén. Stratégiaelemző, tanácsadó és kapacitásteremtő intézkedései révén az ETF támogatja a tudás terjesztését és a politikai irányítást valószerű prioritások és célok kitűzésének előmozdítása érdekében.

3.2. Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)

A 15. cím alatt szereplő programok végrehajtása nagyrészt ki van szervezve (közvetett központosított irányítás) az EACEA és a nemzeti ügynökségek hálózata igénybevétele révén, és a feladatok nem korlátozódnak az adminisztratív irányításra, hanem kiterjednek a programok végrehajtására is.

Az EACEA irányítja az oktatási és a kultúrális politika terén zajló programok jelentős részét[29], nevezetesen az egész életen át tartó tanulás programját, a Fiatalok lendületben programot, az Erasmus Mundus I. és II. programot, a TEMPUS III. és IV. programot és az Egyesült Államokkal és Kanadával kötött megállapodásokat.

2010 az EACEA működésének ötödik éve. A 2011-re kért költségvetés viszonylag változatlan maradt 2010-hez képest, a teljes 2011-es költségvetés nettó növekedése 0,2 millió euróra (0,5%) korlátozódik.

Az EACEA működési költségvetési előirányzatai és személyzete:

(millió euróban)

				2009. évi költségvetés		2010. évi költségvetés		2011. évi költségvetési tervezet
Jogcím-csoport	Ügynökség	Székhely	Kat.	Megszavazott ktg.vetés	Személyzet	Megszavazott ktg.vetés	Személyzet	KT	Személyzet
15 01 04 30 15 01 04 31 15 01 04 32 16 01 04 30 19 01 04 30 22 01 04 30	Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	Brüsszel	1a 3b 4 3b 4 4	22,40 16,10 0,60 3,33 4,02 1,24	99 295	21,20 15,84 0,59 3,37 4,32 1,34	102 310	21,44 15,64 0,60 3,37 4,62 1,22	102 314
EACEA összesen				47,69	394	46,67	412	46,90	416

Forrás: A Bizottság munkadokumentumai – a 2011-es költségvetési tervezet adatai

A fenti táblázatban az EACEA emberi erőforrásaira vonatkozó adatok megfelelnek a létszámtervben szereplő álláshelyeknek, és dőlt betűvel van jelölve a szerződéses alkalmazottak száma évről évre.

IV. EURÓPA 2020 STRATÉGIA

Az Európa 2020 stratégia célja egy fenntartható társadalom innováción és az embereken alapuló növekedési és munkahelyteremtési modelljének megalkotása. A Bizottság által javasolt új stratégián[30] belül az ifjúság, a mobilitás és az oktatás szempontja döntő szerepet játszik; az úgynevezett „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés a stratégia sarokköveinek egyike. A fiatalokat érintő kérdéseket továbbá egyéb kiemelt kezdeményezések, mint az „Innovatív Unió”, az „Európai digitális menetrend” és az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” is említi, amelyek a jövőben erősíthetik a fiatalok, az oktatás és a mobilitás közötti kapcsolatot.

Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre.

A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja.

Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt.

Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerő-piaci kínálat és kereslet.

(Lásd a 2. mellékletet).

Az előadó következtetései

Az Európai Parlament már meghatározta, hogy az ifjúság a 2011-es költségvetésre vonatkozó prioritásainak egyike[31]. Ezzel összefüggésben az ifjúságot horizontális témaként kellene kezelni az EU-ban, szinergiákat kialakítva a fiatalokkal, az oktatással és a mobilitással kapcsolatos különféle szakpolitikai területek között, egyúttal megkönnyítve és bátorítva a fiatalok társadalmi beilleszkedését, szerepvállalását, képzését és mobilitását, függetlenül oktatási hátterüktől.

Ez a munkadokumentum egyértelműen bemutatja, hogy gyakorlatilag minden fiatalokkal kapcsolatos közösségi program végrehajtási aránya lenyűgöző, ami gyakran a rendelkezésre álló források teljes felhasználásának felel meg. Az e programokban való részvétel iránti igény nagyon magas, ezért nagy szükség lenne további befektetésekre ezen a területen.

Az előadó szeretné hangsúlyozni az erős európai civil társadalomhoz és az európai öntudat előmozdításához nagyban hozzájáruló ezen fiataloknak szóló eszközök által képviselt megkérdőjelezhetetlen európai többletértéket. Azt is hangsúlyozni kell, hogy egy ilyen nagyra törő küldetés teljesítésének céljával ellentétben áll az a nagyon szerény pénzügyi juttatás, amelyet az EU költségvetése előirányoz az ifjúsági programokra. Pédául a Fiatalok lendületben programmal kapcsolatban rendelkezésre álló legfrissebb információ azt mutatja, hogy csak 2008-ban 7380 projekt részesült támogatásban ebből a programból, amelyekben 132 510-en vettek részt[32].

Ezzel összefüggésben az előadó nagyra értékeli a Bizottság azon határozatát, hogy az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezését a fiataloknak, az oktatásnak és a képzésnek szenteli, mivel ez korábban nem tapasztalt lökést fog adni az átfogó uniós ifjúsági stratégia kialakításához. A gazdasági válság is szükségessé tette a fiatalok támogatását, főleg az oktatási rendszerből és a munkaerőpiacra történő átmenet során.

Ezért megfelelő összeget kell biztosítani a költségvetésben a fiatalokkal kapcsolatos programokra és eszközökre. A 2011-es költségvetés októberi olvasatára való tekintettel az előadó konkrét javaslatokat fog tenni arra, hogy mely költségvetési sorokat kellene megerősíteni e cél elérése érdekében.

1. melléklet

A fiatalokkal kapcsolatos kísérleti projektek (PP) és előkészítő intézkedések (PA):

(millió euróban)

Kísérleti prjekt/előkészítő intézkedés	Költségvetési sor	TPK	Szakasz	2011. évi KTKVE KFE		2010. évi költségvetés KVE KFE		2009. évi költségvetés KVE KFE		Megjegyzések
Kísérleti projektek
A foglalkoztatás fenntartását célzó intézkedések	04 03 10	1a	PP 2	-	0,7	1	0,6			2010-es kísérleti projekt, 3 tanulmány indult 2010 első negyedévében; tájékoztatás és a bevált gyakorlatok cseréje következik 2011-ben
A munkavállalók EU-n belüli mobilitásának és integrációjának javítása	04 03 11	1a	PP 2	-	0,7	1	0,5			2010-es kísérleti projekt, belefoglalandó az EURES egyedi támogatási megállapodásaiba
Kísérleti projekt a bizonytalan foglalkoztatás rendes munkaviszonnyá való átalakításának ösztönzésére	04 04 08	1a	PP 2	-	0,7	1	1			2010-es kísérleti projekt, a szerződéseket 2010 végére fogják aláírni
A munkavállalók segítése ipari szerkezetváltás idején	04 04 10	1a	Záró szakasz	-	p.m.	p.m.	0,5	0,-	0,19	-
Kísérleti projekt az ENP országokból érkező hallgatók tanulmányai és a kapcsolódó tudományos tevékenységek költségeinek fedezésére	15 02 31	1a	PP 2	1,5	1,5	1,5	1,5			2010-es kísérleti projekt, ösztöndíjak az ENP országok számára a College of Europe-ra (Bruges és Natolin)
Kísérleti projekt – Európai szomszédságpolitika – Az oktatás előmozdítása ösztöndíjak és csereprogramok révén	15 02 32	1a	PP 2	p.m.	p.m.	1	1			2010-es kísérleti projekt, ösztöndíjak, ENP országok, mesterfokú képzés az európai tanulmányok terén, 2010–11
Előkészítő intézkedések
Erasmus fiatal vállalkozók számára	02 02 03 05	1a	PA 3	2	4,6	5	3,6	4,99	0,18	2009-es előkészítő intézkedés a Bizottság 2010 végéig tervezi a jogalapra irányuló javaslat elkészítését
Erasmus típusú program szakmai gyakorlatokra	15 03 23	1a	Záró szakasz	-	0,3	-	0,3	0,99	1,05	2008-as előkészítő intézkedés
Amicus – Uniós Egyetemes Szolgáltatást Nyújtó Tagállamok Szövetsége	15 05 10	3b	Záró szakasz	-	0,4	-	1,06	0, -	1,16	2008-as előkészítő intézkedés korábbi kísérleti projekt
Az önkéntesség európai éve (2011)	16 05 03 01 ex 15 06 11	3b	PA 2	-	3	3	2,2			2010-es előkészítő intézkedés az önkéntesség európai éve sikeres lebonyolításának előkészítésére; a jogalapot 2009-ben fogadták el
Erasmus közigazgatási program	26 03 03	5	PA 2	p.m.	1	2	1			2010-es előkészítő intézkedés korábbi kísérleti projekt, 26 03 02

2. melléklet

Kivonatok az Európa 2020 stratégiából – A fiatalokkal kapcsolatos kiemelt kezdeményezések

Kiemelt kezdeményezés: „Mozgásban az ifjúság”

E kezdeményezés célja, hogy a kiválóság és a tőke kombinálása, illetve a diák- és gyakornokmobilitás ösztönzése révén növelje Európa felsőoktatási intézményeinek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét, Unió-szerte javítsa az oktatás és képzés valamennyi szintjének minőségét, valamint javítsa a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit.

Uniós szinten a Bizottság a következő célokon fog munkálkodni:

- Az Unió mobilitási, egyetemi és kutatói programjainak (pl. Erasmus, Erasmus Mundus, Tempus és Marie Curie) integrálása és javítása, valamint a nemzeti programokkal és erőforrásokkal történő összekapcsolása;

- A felsőoktatás (tantervek, irányítás és finanszírozás) modernizációjának felgyorsítása, ideértve a felsőoktatási intézmények teljesítményének és az oktatási eredményeknek a nemzetközi összehasonlítását;

- A vállalkozói készséget az ifjú szakemberek körében mobilitási programok révén népszerűsítő módszerek kidolgozása;

- A nem formális és informális tanulás elismerésének ösztönzése; 

- Az ifjúság munkába állását segítő keretprogram megalkotása, amely felvázolja az ifjúsági munkanélküliségi ráta csökkentését lehetővé tévő irányvonalakat: ennek révén a tagállamok és a szociális partnerek együttműködésével lehetővé válna, hogy a fiatalok szakmai gyakorlat, gyakornokság vagy egyéb munkatapasztalat révén belépjenek a munkaerőpiacra. Ideértendő „az első EURES-állásod” elnevezésű program is, amelynek keretében az EU-n belüli mobilitás ösztönzése révén növelnék a fiatalok munkalehetőségeit.

Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk:

- Az oktatási és képzési rendszerek valamennyi szintjére fordított hatékony beruházások (az iskola előtti neveléstől a felsőoktatásig);

- Az oktatási eredmények javítása valamennyi szinten (iskola előtti nevelés, alap-, közép- és felsőfokú oktatás és szakképzés), a kulcsfontosságú készségekre kiterjedő és a lemorzsolódás mértékének csökkentésére irányuló integrált megközelítés révén;

- Az oktatási rendszerek nyitottságának és relevanciájának növelése egyrészt nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása, másrészt a tanulási kimenet és a munkaerő-piaci igények egymáshoz való közelítése révén.

- A fiatalok munkaerőpiacra való belépésének segítése egy – többek között az irányítást, tanácsadást és szakmai gyakorlatot felölelő – integrált fellépés révén.

Kiemelt kezdeményezés: „Új készségek és munkahelyek menetrendje”

E kezdeményezés célja a munkaerőpiac korszerűsítése annak érdekében, hogy növeljük a foglalkoztatottság szintjét, és biztosítsuk szociális modelljeink fenntarthatóságát. Ez azt jelenti, hogy új készségek elsajátításán keresztül lehetővé tesszük a jelen és a jövő dolgozóinak, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új feltételekhez, illetve szükség esetén pályát váltsanak, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség csökkenéséhez és a termelékenység növekedéséhez.

Uniós szinten a Bizottság a következő célokon fog munkálkodni:

- A „rugalmas biztonság” programja második szakaszának az európai szociális partnerekkel együtt történő megalkotása és végrehajtása, a gazdasági átmenetek jobb kezelését lehetővé tévő módszerek azonosítása, a munkanélküliség elleni küzdelem és az aktivitási ráta növelése;

- A jogszabályi keretnek az intelligens szabályozás elveivel összhangban történő, a változó foglalkoztatási mintáknak (pl. munkaidő, kiküldött munkavállalók) és a munkahelyen tapasztalható új egészségügyi és biztonsági kockázatoknak megfelelő módosítása;

- A strukturális alapokból – elsősorban az Európai Szociális Alapból (ESZA) – biztosított pénzügyi támogatás segítségével a munkaerő Unión belüli mobilitásának megkönnyítése és ösztönzése, valamint a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása; előretekintő és átfogó munkaerő-piaci migrációs politika ösztönzése, amely rugalmasan reagál a munkaerőpiac prioritásaira és szükségleteire;

- A szociális partnerek kapacitásának megerősítése, a szociális párbeszéd problémamegoldó képességének teljes alkalmazása valamennyi szinten (EU, nemzeti/regionális, ágazati, vállalkozások), valamint a munkaerő-piaci intézmények – ideértve a tagállamok állami foglalkoztatásügyi szolgálatait – közötti együttműködés erősítése;

- A valamennyi érdekelt félre kiterjedő oktatási és képzési együttműködést szolgáló stratégiai keret kialakításának jelentős ösztönzése. Ennek – a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és szakértőkkel együttműködve – el kell vezetnie az élethosszig tartó tanulás elveinek alkalmazásához, többek között a különböző oktatási és képzési rendszerek és szintek közötti rugalmas tanulási lehetőségek biztosítása, illetve a szakképzés vonzerejének növelése révén. Ki kell kérni az európai szociális partnerek véleményét annak érdekében, hogy e területen saját kezdeményezést indítsanak;

- Annak biztosítása, hogy a szakképzés, az általános, a felső- és a felnőttoktatás lehetővé tegye a továbbtanuláshoz és a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek elsajátítását, valamint az oktatás/képzés és a munka közös nyelvének és eszközének, a készségek, kompetenciák és foglalkozások európai keretének (ESCO) kidolgozása.

Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk:

- A munkaerő-piaci szegmentáció csökkentését, az átmenetek megkönnyítését, a munka és a magánélet összeegyeztetését lehetővé tévő, az Európai Tanács által elfogadott „rugalmas biztonsági elvek” nemzeti módozatainak végrehajtása;

- Az adó- és szociális juttatási rendszerek hatékonyságának felülvizsgálata és rendszeres ellenőrzése abból a szempontból, hogy megéri-e munkába állni. Ennek során különös figyelmet kell fordítani az alacsony képzettségűekre, és meg kell szüntetni az önfoglalkoztatás útjában álló akadályokat;

- A munka és a magánélet egyensúlyának és az aktív öregedés új formáinak népszerűsítése, valamint a nemek közötti egyenlőség növelése;

- A szociális párbeszédből fakadó eredmények hatékony végrehajtásának ösztönzése és ellenőrzése;

- Nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozása révén az európai képesítési keretrendszer alkalmazásának jelentős előmozdítása;

- Annak biztosítása, hogy a szakképzés, az általános, a felső- és a felnőttoktatás – beleértve a nem formális és az informális tanulást is – lehetővé tegye a továbbtanuláshoz és a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek elsajátítását;

- Az oktatás/képzés és a munka világa közötti partnerségek létrehozása, különösen a szociális partnereknek az oktatási és képzési igények tervezésébe való bevonása révén.

Kiemelt kezdeményezés: „Európai digitális menetrend”

E kezdeményezés célja, hogy a nagy sebességű és szupergyors internetre és az interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és szociális előnyöket teremtsen, valamint 2013-ig mindenkinek szélessávú, 2020-ig pedig mindenki számára ennél is sokkal gyorsabb, legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáférést biztosítson, az európai háztartások legalább fele pedig a 100 Mbps-t meghaladó internetkapcsolatra szóló előfizetéssel rendelkezzen.

Uniós szinten a Bizottság a következő célokon fog munkálkodni:

- A nyitott és versenyképes, nagy sebességű internetes infrastruktúrába és a kapcsolódó szolgáltatásokba való beruházásokat ösztönző stabil jogi keret létrehozása;

- Hatékony frekvenciapolitika kidolgozása;

- A strukturális alapok e menetrend megvalósítását elősegítő felhasználásának megkönnyítése;

- Az online tartalom és szolgáltatások valóban egységes piacának megteremtése (határok nélküli és biztonságos, magas fokú bizalmat élvező uniós webszolgáltatások és digitálistartalom-piacok, kiegyensúlyozott, a jogokat egyértelműsítő szabályrendszer, multiterritoriális engedélyek, a jogtulajdonosok számára megfelelő védelem és díjazás, Európa gazdag kulturális öröksége digitalizálásának aktív támogatása, valamint az internet globális irányításának alakítása);

- A kutatási és innovációs alapok reformja és az IKT-ra fordított támogatások növelése annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú stratégiai területeken megerősítsük Európa technológiai erejét, a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára megteremtsük a feltörekvő piacokon való vezető szerep lehetőségét, valamint valamennyi gazdasági ágban ösztönözzük az IKT-innovációt;

- Az európai polgárok internet-hozzáférésének és -előfizetésének ösztönzése, elsősorban a digitális jártasság és hozzáférhetőség támogatására irányuló intézkedések révén.

Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk:

- A nagy sebességű internetre irányuló operatív stratégiák felvázolása és a közfinanszírozás – ideértve a strukturális alapokat – azon területekre összpontosítása, amelyeket a magánberuházás nem fed le teljesen;

- A hálózatbővítés költségeinek csökkentése érdekében az építési munkálatok koordinálását lehetővé tévő jogi keret létrehozása;

- A hozzáférhető, modern online szolgáltatások (pl. e-ügyintézés, online egészségügy, intelligens otthon, digitális készségek, biztonság) bevezetésének és alkalmazásának elősegítése.

Kiemelt kezdeményezés: „Innovatív Unió”

E kezdeményezés célja, hogy a K+F és az innovációs politika középpontjába a társadalmunk előtt álló olyan kihívásokat helyezzünk, mint az éghajlatváltozás, az energia- és erőforrás-hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások. Meg kell erősíteni az innovációs lánc egyes szemei közötti kapcsolatot, az alapkutatástól a forgalmazásig.

Uniós szinten a Bizottság a következő célokon fog munkálkodni:

- Az Európai Kutatási Térség kiteljesítése, az energiabiztonságra, a közlekedésre, az éghajlatváltozásra és az erőforrás-hatékonyságra, az egészségre és az öregedésre, a környezetbarát gyártási módszerekre és területgazdálkodásra összpontosító stratégiai kutatási menetrend kialakítása, valamint a tagállamokkal és a régiókkal való közös programozás ösztönzése;

- A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása (azaz egységes uniós szabadalom és szakosodott szabadalmi bíróság létrehozása, a szerzői jogokra és védjegyekre vonatkozó szabályok modernizálása, a kkv-k számára jobb szellemijog-védelem biztosítása, az interoperábilis szabványok kialakításának felgyorsítása, a tőkéhez való hozzáférés javítása, a keresletoldali politikák teljes körű alkalmazása, pl. közbeszerzés és intelligens szabályozás révén);

- Európai innovációs partnerségek indítása az uniós és a nemzeti szint együttműködésével annak érdekében, hogy felgyorsuljon az azonosított kihívások kezeléséhez szükséges technológiák kifejlesztése és alkalmazása. Az első ilyen partnerség a következőkre összpontosít majd: „a biogazdaság 2020-ra történő kiépítése”, „az Európa iparának jövőjét formáló kulcsfontosságú alaptechnológiák” és „az idősek számára független és társadalmilag aktív életet biztosító technológiák”;

- Az innovációt segítő uniós eszközök (pl. strukturális alapok, vidékfejlesztési alapok, K+F keretprogram, versenyképességi és innovációs keretprogram, stratégiai energiatechnológiai terv) szerepének megerősítése és továbbfejlesztése, ideértve az Európai Beruházási Bankkal (EBB) való szorosabb együttműködést és az adminisztratív eljárások egyszerűsítését, ami – különösen a kkv-k számára – megkönnyítené a finanszírozáshoz való hozzájutást; az élenjárók számára a szén-dioxid-piachoz kapcsolódó innovatív ösztönző mechanizmusok bevezetése;

- A tudáspartnerségek ösztönzése, valamint az oktatás, a vállalkozások, a kutatás és az innováció összekapcsolódásának erősítése az Európai Innovációs és Technológiai Intézeten keresztül, illetve a kezdő innovatív vállalkozások támogatása révén a vállalkozói készség ösztönzése.

Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk:

- A nemzeti (és regionális) K+F és innovációs rendszerek reformja annak érdekében, hogy e rendszerek támogassák a kiválóságot és az intelligens specializációt, erősítsék az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködést, megvalósítsák a közös programozást, fokozzák az uniós hozzáadott értéket képviselő területeken folytatott határokon túli együttműködést, és ennek megfelelően átalakítsák a nemzeti finanszírozási eljárásokat, ily módon biztosítva a technológia EU-ban történő elterjedését;

- Annak biztosítása, hogy a fiatalok elegendő számban szerezzenek matematikusi, mérnöki, illetve egyéb tudományos végzettséget, illetve az iskolai tantervek középpontjába a kreativitás, innovációs és vállalkozói készség kerüljön;

A tudással kapcsolatos területekre fordított kiadások középpontba helyezése, ideértve az adókedvezmények és egyéb pénzügyi eszközök alkalmazását, így segítve elő azt, hogy az üzleti szféra nagyobb mértékben ruházzon be a K+F-be.

A. Általános megjegyzések

Július 8-án a RBeper álláspontot fogadott el a 2011. évi költségvetési tervezetről, amelyet a nemzeti parlamentekkel folytatandó konzultációra szánt időszakot követően, augusztus közepén hivatalosan a Tanácsnak is meg kellett erősítenie. Az előadó rámutat, hogy a Lisszaboni Szerződésből következő új eljárási és intézményi környezet ellenére a Tanács ellenvetésének adott hangot az Európai Parlament által a 2011. évi költségvetés kapcsán megfogalmazott prioritások elfogadását illetően. Ennek következményeként a június 30-án tartott háromoldalú egyeztetés felszínre hozta a költségvetési hatóság két ága közötti nézetkülönbségeket, és az esetleges kompromisszumra nem sok mozgástér maradt.

Emlékeztetőként: az európai parlamenti küldöttség mandátuma az alábbi, különösen fontos pontok felvetésére szólt:

- az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus költségvetési vonzatai;

- az Európa 2020 stratégia költségvetési vonzatai;

- a fiatalokkal kapcsolatos programok;

- az 1a. alfejezet pénzügyi fenntarthatósága és kezelhetősége, beleértve a Lisszaboni Szerződés által bevezetett változtatásokat;

- a 4. fejezet, beleértve az Európai Külügyi Szolgálat felállítását;

- a 2011-es költségvetési tervezetben előirányzott tartalékok szűkössége, és a jelenlegi többéves pénzügyi keret felülvizsgálata.

A Tanács a 2011-es költségvetési tervezetről készített álláspontjában is tükröződő több politikai üzenetet kívánt hangsúlyozni:

- a 2011-es költségvetést költségvetési fegyelemnek kell jellemeznie, ami a gyakorlatban az előirányzatok további csökkentését jelenti;

- az Unió politikai fejlődése és az előre nem látható események miatt a tartalékkereteket növelni kell;

- a kifizetési előirányzatok volumenét szorosan figyelemmel kell kísérni, és azt a megszabott keretek között kell tartani.

A teljes összegek tekintetében a Tanács a 2011. évi KT kötelezettségvállalási előirányzatainak 788 millió euróval történő, az összes fejezetett érintő csökkentéséről szavazott, ami a 2010-es költségvetéshez képesti növekményt – a Bizottság által javasolt, amúgy is csekély 0,77%-hoz képest – 0,21%-ra csökkenti.

A kifizetéseket illetően a Tanács szintén erőteljes, az összes fejezetett érintő 3,6 milliárd eurós csökkentésről szavazott, ami 126 538 millió eurós keretet hagy. A Tanács álláspontja értelmében a kötelezettségvállalások és a kifizetések között több mint 15 milliárd eurós eltérés mutatkozik.

B. Fejezetenkénti helyzet

Fejezet	A Tanács álláspontja		A 2011-es KT-hezviszonyított különbség (összeg)		A 2010-es költségvetéshez viszonyított különbség (az 1. és 2. költségvetés-módosítással együtt) %-ban		Tartalékkeret a jelenlegi pénzügyi keretben
	Kötelezettségvállalások	Kifizetések	Kötelezettségvállalások	Kifizetések	Kötelezettségvállalások	Kifizetések
1. Fenntartható növekedés
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	12 890 302 270	11 218 574 170	-46 550 000	-841 140 000	-10.25	-1.10	96 697 730
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap	500 000 000	0	0	-50 000 000
1a. összesen	13 390 302 270	11 218 574 170	-46 550 000	-891 140 000	-9.91	-1.10	96 697 730
1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért	50 970 093 784	41 465 796 740	0	-1 075 000 000	+3.21	+13.97	16 906 216
1. összesen (EGAA-val együtt)	64 360 396 054	52 684 370 910	-46 550 000	-1 966 140 000	+0.17	+10.39	113 603 946
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	59 011 601 738	57 314 977 696	-474 646 651	-820 707 600	-0.82	-1.41	1 326 398 262
ebből: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen támogatások	43 277 214 300	43 181 073 758	-470 187 600	-475 687 600	-1.24	-1.19	1 189 375 700
3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése
3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 124 342 740	802 963 740	-10 910 000	-49 610 000	+11.71	+8.72	81 657 260
3b. Állampolgárság	667 977 000	619 674 000	+160 000	-19 305 000	0	-6.02	15 023 000
3. összesen	1 792 319 740	1 422 637 740	-10 750 000	-68 915 000	+7.04	+1.77	96 680 260
4. Az EU mint globális szereplő	8 265 929 377	7 010 864 867	-93 740 000	-387 899 000	+4.74	-7.00
Sürgős segélyre képzett tartalék	253 860 000	0	0	-203 000 000	+2.00	-100.00
4. összesen	8 519 789 377	7 010 864 867	-93 740 000	-590 899 000	+4.65	-9.98	164 070 623
5. Igazgatás	8 093 227 556	8 094 282 556	-162 146 733	-162 146 733	+2.47	+2.49
MINDÖSSZESEN	141 777 334 465	126 527 133 769	-787 833 384	-3 608 808 333	+0.22	+2.91	2 023 525 535
Kifizetési előirányzatok a GNI százalékában		1.02

1. 1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

A Tanács a kötelezettségvállalási előirányzatokat 43,5 millió euróval, a kifizetési előirányzatokat 889 millió euróval csökkenti (a 2011-es KT-hez képest ez 0,3 és 7,3%-os csökkenés). A csökkentés elsősorban az európai gazdaságélénkítéshez, a versenyképesség növeléséhez és a mobilitás ösztönzéséhez közvetlenül kapcsolódó szakpolitikákat érinti: vállalkozások (kötelezettségvállalási előirányzatok: -9,7 millió, kifizetési előirányzatok: -102,4 millió), foglalkoztatás és szociális ügyek (kötelezettségvállalási előirányzatok: -1,65 millió, kifizetési előirányzatok: -63,55 millió[33]), mobilitás és közlekedés (kötelezettségvállalási előirányzatok: -8,5 millió, kifizetési előirányzatok: -130,0 millió), kutatás (kötelezettségvállalási előirányzatok: -9,2 millió, kifizetési előirányzatok: -344,7 millió), energia (kötelezettségvállalási előirányzatok: -0,9 millió, kifizetési előirányzatok: -29,0 millió), kultúra és oktatás (kötelezettségvállalási előirányzatok: -2,9 millió, kifizetési előirányzatok: -136,4 millió[34]), valamint információs társadalom és média (kötelezettségvállalási előirányzatok: -8,3 millió, kifizetési előirányzatok: -67,9 millió).

A kifizetési előirányzatok csökkentek továbbá a Progress, a Marco Polo II. és a hetedik keretprogramban (7,45 millió euróval a Progress programban, 9 millió euróval a Marco Polo II.-ben és majdnem 400 millió euróval a hetedik keretprogramban).

Ennél is figyelemreméltóbb, hogy az Európai Parlament által prioritásként meghatározott, a fiatalokkkal, az oktatással és a mobilitással foglalkozó programok kifizetési előirányzatai drasztikusan csökkentek: az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) 1 millió euróval, az Erasmus Mundus 8 millióval, az egész életen át tartó tanulás programja 25,5 millióval és az Emberek program 100 millió euróval.

2. 1b. alfejezet – Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért

A KT-ről szóló tanácsi álláspont az előirányzatok tekintetében nem módosítja a bizottsági javaslatot. Azok tehát az 50 970 millió eurós szinten maradnak (ami a 2010. évi költségvetéshez képest +3,2%), amelyből 39 891,5 millió euró jut a strukturális alapokra (ERFA és ESZA) – hasonló összeg, mint 2010-ben – és 11 078,6 millió euró a Kohéziós Alapra.

A kifizetési előirányzatokra vonatkozó ilyetén álláspont összhangban áll a többéves pénzügyi keretben megállapított előirányzatokkal, figyelembe véve a pénzügyi keret 2011-es technikai jellegű kiigazítását (336 millió eurós növekmény), amint arról az intézményközi megállapodás 17. pontja rendelkezik.

Másrészről a Tanács a kifizetéseket 1075 millió euróval csökkenti a Bizottság 2011. évi kifizetési előirányzatokra vonatkozó becsléseihez képest, amelyeket az Európai Parlament amúgy is alacsonynak tartott[35]. A csökkentés fele (560 millió euró) az előző programozási időszak kötelezettségvállalási előirányzatait, és elsősorban a 2000–2006-os Kohéziós Alap projektjeinek befejezését érinti. Ami a jelenlegi, 2007–2013-as programozási időszak kötelezettségvállalási előirányzatait illeti, a legnagyobb csökkentés az Európai Regionális Fejlesztési Alap – Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzéseire szánt kifizetési előirányzatokban jelentkezik (-328 millió euró).

Ez a megközelítés nem veszi figyelembe a 2007–2013 folyamán zajló lassú programindítást, amelynek – különösen 2011 folyamán – be kell hoznia a lemaradást, sem pedig az alábbi, jelentősebb kifizetési előirányzat-növelést kívánó körülményeket, amelyekre a háromoldalú egyeztetés során a Parlament hívta fel a figyelmet:

- nemrégiben történt jogszabályváltozások, melyek célja az uniós alapok kezelésének megkönnyítése és a beruházások felgyorsítása;

- 2011 lesz az első olyan év, amikorra valamennyi irányítási és ellenőrzési rendszert el fogják fogadni, ami előfeltétele az időközi kifizetéseknek, és ami azt jelenti, hogy a programok végrehajtása normális kerékvágásba kerül, hiszen 2010 márciusának végéig már több mint 93 milliárd euró értékben kiválasztottak projekteket, ami az időszak teljes pénzügyi keretének 27%-át teszi ki;

- a 2000–2006-os programok lezárása valószínűleg folytatódik 2011-ben, ami miatt számolni kell végső kifizetésekkel, és bizonyos források felszabadulásával is, és ez tovább gyorsíthatja a 2007–2013-as programok végrehajtását.

Az 1075 millió eurós kifizetési szintnek a bizottsági javaslatból való törlése – ami a 2011-es növekményt 13,9%-ra, 41 466 millió euróra csökkenti – aggodalomra ad okot. Mindazonáltal rá kell mutatni, hogy az 1b. alfejezet alatti kifizetési előirányzatokra vonatkozó külön eljárásról[36] szóló nyilatkozattervezet teljes mértékben összhangban van a Parlament által a háromoldalú egyeztetés során is hangoztatott állásponttal.

3. 2. fejezet – A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

Immár egyértelmű, hogy a Tanács a mezőgazdasági előirányzatokat egyéb kötelezettségek teljesítésére használja, hiszen itt a kötelezettségvállalási előirányzatokban 474 millió eurós, a kifizetési előirányzatokban 820 millió eurós megtakarítás keletkezett. Előre látható, hogy az így keletkezett 1326,4 millió eurós megtakarítás más uniós projekteket fog finanszírozni. Ez az elmúlt években négyszer fordult elő (az éves költségvetésekről csak a többéves pénzügyi keret különböző fejezeteiben rendelkezésre álló tartalékok felhasználásával, vagy a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 23. cikkében meghatározott felülvizsgálat útján, a 2. fejezet plafonértékei alatt rendelkezésre álló tartalékok felhasználásával sikerült megegyezni).

A 2. fejezet alatt ily módon rendellenesen lecsökkent tartalékok miatt az Unió nem fog tudni a piaci válságokra, az állatjárványokra, a piaci volatilitásra és a váratlan világpiaci eseményekre megfelelőképpen reagálni.

A kifizetéseket érintő súlyos csökkentések (összesen 820 millió euró, melyből 98 millió a vidékfejlesztéstől, 38 millió euró pedig a LIFE+ programtól került elvonásra), a 2011-es kötelezettségvállalási előirányzatok teljesítését is valószínűleg veszélybe sodorják. A meglévő kötelezettségvállalásokból adódó kifizetések fedezésére (és a késedelmes kifizetések és az azzal kapcsolatos költségek elkerülése érdekében) a Bizottság pénzügyi osztálya először a már meglévő és 2011-ben esedékes jogi kötelezettségek teljesítésére különít el előirányzatokat (mint például az időközi és a végső kifizetések), mivel az aláírt kötelezettségvállalások végösszege kevesebb, mint a kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetésben szereplő összege. A kifizetések erőteljes csökkentése rábírhatja a pénzügyi osztályt, hogy – különösen az utolsó negyedévben – kevesebb új jogi kötelezettségvállalást írjon alá.

Rá kell mutatni, hogy a KAP-kiadások részesedése az uniós költségvetésben az 1985-ös 75%-ról a 2013-as tervezett 39,3%-ig folyamatosan csökken, és a piaci intézkedésekkel kapcsolatos költségvetési kiadások csökkenése még jelentősebb (az 1992-es összes KAP-kiadás 74%-áról a jelenlegi kevesebb mint 10%-ra).

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a közös halászati politika jelentőségét a 2011-es KT nem tükrözi kellőképpen, és az Európai Halászati Alap kifizetési előirányzatait erőteljesen (95 és 44 millió euróval) csökkentő tanácsi álláspont tovább súlyosbítja a helyzetet.

4. 3a. alfejezet – Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

A 2011. évi költségvetési útmutató zárszavában a 3a. alfejezetet illetően a Tanács egyetlen megjegyzése az volt, hogy emlékeztetett „annak jelentőségére, hogy az olyan uniós politikákra, mint például a bevándorlási politika, elegendő forrást különítsenek el”. A kifizetési előirányzatokat érintő jelentősebb, a 2011-es KT-hez képesti 7,37%-os csökkentés (41,25 millió euróból 25,65 millió euró elvonás) azonban mégis a bevándorlási politika végrehajtását szolgáló három fő alapot (a Külső Határok Finanszírozási Alapját, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alapot és az Európai Visszatérési Alapot) sújtja.

A kötelezettségvállalási előirányzatokat érintő legradikálisabb (1 millió eurós, azaz 18,52%-os) csökkentés a Prince programot érinti (a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához kapcsolódó tájékoztatási intézkedések, pl. belső internetes oldalak, nyilvános események, kommunikációs eszközök, Eurobarometer-felmérések stb.) Emiatt megkérdőjelezhető lesz a stockholmi program sikere, különösen a stockholmi program végrehajtásáról szóló bizottsági cselekvési tervre vonatkozó közelmúltbeli tanácsi következtetéstervezet láttán, amely úgy fogalmaz, hogy „a Bizottság által javasolt némelyik fellépés nincs összhangban a stockholmi programmal, és más, a stockholmi programban szereplő fellépés pedig nem tükröződik a bizottsági közleményben”, és arra hívja fel „az összes érdekelt felet, hogy biztosítsák a stockholmi programból adódó összes, akár a fenti bizottsági javaslatból kimaradt intézkedés és fellépés megfelelő végrehajtását”.

A SIS II-őt illetően – melynek esetében a Parlament javasolta tartalékok képzését – a Tanács nem módosítja a kötelezettségvállalási előirányzatokat, csupán a kifizetések 11,9%-os (2,5 millió eurós) csökkentésére tesz javaslatot.

5. 3b. alfejezet – Uniós polgárság

A Tanács által a 2011-es KT-ben javasolt egyetlen előirányzat-növelés az európai emlékhelyek – például az auschwitzi/birkenaui koncentrációs tábor –fenntartását célzó új előkészítő intézkedést érinti (4 millió euró). Ez az új költségvetési sor ellensúlyozza a polgári védelmi eszköz kötelezettségvállalási előirányzatának 2,1 millió eurós, azaz több mint 11%-os csökkenését.

A kifizetési előirányzatokat illetően a főbb csökkentések az egészségügy (8,1 millió eurós, azaz közel 23%-os csökkenés) és a kultúra 2007–2013 program (3,85 millió eurós csökkenés) területén jelentkeznek.

A 2011-es KT-hez képest a Tanács a kifizetéseket 19,3 millió euróval csökkenti (3,02%-os csökkenés) a kötelezettségvállalásokat pedig 1,65 millió euróval növeli (0,25%-os növekedés).

6. 4. fejezet – Az EU mint globális partner

A Tanács a harmadik országokban esetlegesen kialakuló válság miatt tartalékot kíván létrehozni e fejezet alatt. A 2011-es KT-ben előirányzottakhoz képest (70,3 millió) a tartalék 164 millióra növekszik.

Az e jelentős növelés érdekében szükséges 94 millió eurós csökkentés elsősorban az alábbi területeket érinti:

- A bővítési eszköz / a tagjelölt országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés működési költségei (- 52 millió euró); ez a hozzáállás megkérdőjelezhető, hiszen a felek egyetértenek abban, hogy 2011 az összes tagjelölt ország számára mérföldkő lesz a csatlakozási folyamatban. A 2011-es KT-ben a Bizottság több mint 13%-os növekedést javasolt a bővítésre, amit a Parlament a háromoldalú egyeztetésre szóló mandátumra vonatkozó állásfoglalásában üdvözölt is.

- Igazgatási kiadások: 24,65 millió eurós csökkentés, melyből 16 millió euró a fejlesztési együttműködési eszközt, 4,75 millió euró az IPÁ-t, 1,2 millió euró az ENPI-t, 1,2 millió euró az IfS-t, 1 millió euró az EIDHR-t és 0,5 millió euró a HUMÁ-t érinti. Rá kell mutatni, hogy az igazgatási kiadások javasolt csökkentése nem áll arányban a működési kiadások eszközönkénti előirányzatával, illetve nem kapcsolható a végrehajtási arányhoz, amely 2010 júniusának közepén mindegyik eszköz esetén 80% felett volt (kivéve a humanitárius segélyek működési kiadásait).

- makroszintű pénzügyi támogatás (a kötelezettségvállalási előirányzatok 15 millió eurós csökkenése); a Tanács javaslatában tulajdonképpen a 2010-es költségvetésben szereplő előirányzati szintre áll vissza.

A kifizetési előirányzatokat illetően a javasolt csökkentés 591 millió eurót tesz ki (ideértve a gyorssegélytartalék 203 millió eurós kifizetési előirányzatának teljes lemerítését). A 2011-es KT-ben a Bizottság a 2010-es költségvetéshez képest 186 millió eurós csökkentést javasol arra hivatkozva, hogy a lezáruló költségvetési sorokban fennálló kötelezettségek (RAL) jelentősen csökkentek.

Ez az 591 millió eurós további csökkentés, amely 2010-hez képest a kötelezettségvállalási előirányzatokat majdnem 10%-kal csökkenti, nem érinti a lezáruló költségvetési sorokat, csak a még futó programok működési költségeit (természetesen a közös kül- és biztonságpolitika kivételével).

7. 5. fejezet – Igazgatás

A Tanács álláspontja az, hogy a bizottsági KT-t 162,15 millió euróval csökkenteni kell, az igazgatási költségeket ezzel az összes intézmény tekintetében 8094 millió euróra csökkentve, ami 2,5%-os növekmény 2010-hez képest, és így 323 millió euró tartalék marad.

A megvonás mögött húzódó okfejtés és a bérköltségek átalányjellegű csökkentését javasló tanácsi álláspont, tekintettel a jelenleg betöltendő álláshelyek számára, káros hatással lehet az intézmények zökkenőmentes működésére. Fontos kihangsúlyozni, hogy amint azt a Parlament iránymutatása is előírja, az üresedéseket egyenként kell elemezni.

A Tanács által javasolt csökkentések mintegy 2%-kal csökkentik az eredeti bizottsági javaslatot. A csökkentések elsősorban az alábbiakat érintik:

- az Európai Bizottság kiadásai, ideértve az Európai Hivatalokat – - 80 millió euró, azaz - 2,1%, amelyen belül a hivatalokat érintő csökkentések -0,75%-tól (EPSO) 3,15%-ig (Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal) mozognak;

- az európai iskolák (- 13 millió euró, azaz -7,5%);

- a Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) (- 14 millió euró, azaz -10,3%);

- a Régiók Bizottsága (RB) (- 10 millió euró, azaz -11,2%);

- nyugdíjak (- 23 millió euró, azaz -1,8%).

Érdemes rámutatni, hogy a Parlament (melyre a „becsületbeli megállapodás” vonatkozik) és az Ombudsman (melynek kiadásai elhanyagolhatóak) után a Tanács a legkisebb (pusztán 1,3%-os) csökkentést saját kiadásaiban eszközölte, míg az EGSZB és a RB esetében több mint 10%-os csökkentést javasol.

Általánosságban véve a Tanács az összes intézmény (kivéve az EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS) növekményét 2%-ban kívánja maximálni, új álláshelyeket nem enged létrehozni, kivéve az Európai Tanácsban, és elutasítja az éves fizetés- és nyugdíjkiigazítás céljából betervezett 1,85%-os keretet is, ami pedig a bírósági eljárás kimenetelétől függ. Ezt nem nevezhetjük felelősségteljes költségvetési tervezésnek, mivel a 2009-ben javasolt eredeti 3,7%-os teljes fizetéskiigazítást az Európai Bíróság a Bizottságnak igazat adó ítélete esetén teljes egészében ki kell fizetni. Körültekintőbb lenne az összeget már most előirányozni.

A Tanács egyik további csökkentési terve Horvátország csatlakozásának dátumához kapcsolódik, amelyet a Tanács most 2012. július 1-re tesz. Ez azonban nincs párhuzamban a jelenlegi és korábbi előrevetítéssel, és a Parlament ezért a tervezett 2012. január 1-jei csatlakozással számol. Tudomásunk szerint a Bizottság a KT-ben a maga részéről szintén a 2012. január 1-jei dátumot használja, és ettől eltérő dátumról nincs értesülésünk. A Tanácsnak részletesebben meg kell indokolnia ezt az álláspontját.

8. Ügynökségek

A decentralizált uniós ügynökségekről szóló tanácsi álláspont az előirányzatok 2010. évihez képesti alakulását befolyásoló alábbi elveken alapul:

- a teljes kapacitáson működő ügynökségek esetében a növekmény 1,5%-ban való korlátozása;

- az új feladatokkal megbízott ügynökségek esetén a növekmény 3%-ban való korlátozása, a kért álláshelyek felének jóváhagyásával;

- az új ügynökségeket illetően a bizottsági javaslat változtatások nélküli elfogadása.

Ez hozzáadódik a Bizottság saját csökkentéseihez, amelyek az ügynökségek előző évi többletből és az előző évi költségvetés tervezettnél alacsonyabb végrehajtásából származó célhoz kötött bevételeinek csökkentését érintik. Ez a szemlélet tette lehetővé a decentralizált uniós ügynökségek 679 millió eurós költségvetési kiadásának stabilizálását, amely most 666 millió euróra csökken.

A Bizottság eredeti javaslatához képest összességében 13,5 és 11,8 millió euróval csökken az ügynökségek kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzata. A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok közötti eltérés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság kötelezettségvállalásainak csökkentéséből származik.

A csökkentés a decentralizált uniós ügynökségeknek körülbelül felét (15) érinti, mindegyiket eltérő mértékben: míg az ügynökségek többsége esetén a javasolt csökkentés 1% alatt marad, az Európai Vasúti Ügynökség és az Európai Rendőr-akadémia esetén a csökkentés közel 5%-os, vagy annál is több. A személyzeti felvételt illetően 4 AD és 3 AST álláshely esik áldozatul.

A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség számára eredetileg tervezett előirányzatok felét a Tanács tartalékba helyezi azzal az indoklással, hogy a jogalkotási folyamat lassúsága miatt az ügynökség 2011 közepe előtt nem kezdi meg működését.

C. Mellékletek:

- Kategória és TPK szerinti összefoglalás, a RBeper által elfogadott változatban

- A kifizetési előirányzatokra vonatkozó tanácsi nyilatkozattervezetek

- az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó feltételekkel és a dátumokkal kapcsolatos, a háromoldalú egyeztetés során elfogadott következtetések

- 2011. évi költségvetési eljárás: tervezett dátumok

C. Mellékletek:

Kategória és TPK szerinti összefoglalás, a RBeper által elfogadott változatban

Fejezetcím és felső határ	2010. évi költségvetés		2011. évi költségvetési tervezet		2011-es tanácsi álláspont		Különbözet (Tanács: KT)
	Kötelezettségvállalások	Kifizetések	Kötelezettségvállalások	Kifizetések	Kötelezettségvállalások	Kifizetések	Kötelezettségvállalások		Kifizetések
1: Fenntartható növekedés	64 249 445 345	47 727 155 803	64 406 946 054	54 650 510 910	64 360 396 054	52 684 370 910	-46 550 000	-0,07%	-1 966 140 000	-3,60%
63 974 000 000	Tartalékkeret*		67 053 946		113 603 946
1.1: Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	14 862 853 253	11 343 270 803	13 436 852 270	12 109 714 170	13 390 302 270	11 218 574 170	-46 550 000	-0,35%	-891 140 000	-7,36%
12 987 000 000	Tartalék*		50 147 730		96 697 730
Hetedik kutatási keretprogram	7 542 425 000	6 373 875 000	8 586 667 000	7 018 286 100	8 558 552 000	6 462 771 100	-28 115 000	-0,33%	-555 515 000	-7,92%
(ideértve a hatodik kutatási keretprogramot is)
Nukleáris leszerelés (Szlovákia,	255 000 000	220 000 000	258 000 000	200 000 000	258 000 000	200 000 000	0	0
Litvánia, Bulgária)
Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	500 000 000	0	500 000 000	50 000 000	500 000 000	0	0	0	-50 000 000	-100%
Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	1 980 000 000	1 027 482 000	0	1 074 766 600	0	1 074 766 600	0	0
Leszerelés (közvetlen kutatás)	26 900 000	33 000 000	26 270 000	30 000 000	26 270 000	30 000 000	0	0
Ten	1 083 900 000	931 794 000	1 266 150 000	935 300 000	1 265 070 000	824 720 000	-1 080 000	-0,09%	-110 580 000	-11,82
Az európai műholdas rádiónavigációs program (Galileo)	894 400 000	453 500 000	195 941 800	554 000 000	194 491 800	552 550 000	-1 450 000	-0,74%	-1 450 000	-0,26%
Marco Polo	63 940 000	36 675 000	65 865 000	33 665 000	65 725 000	24 525 000	-140 000	-0,21%	-9 140 000	-27,15
Az egész életen át tartó tanulás programja, Erasmus Mundus	1 107 288 500	1 075 812 000	1 135 635 000	1 076 240 000	1 135 435 000	1 042 540 000	-200 000	-0,02%	-33 700 000	-3,13%
CIP, vállalkozás és innováció	302 113 000	198 622 200	316 044 000	163 069 000	314 744 000	97 769 000	-1 300 000	-0,41%	-65 300 000	-40,04
CIP IKT támogatás	112 400 000	95 160 000	120 600 000	103 400 000	120 600 000	88 400 000	0	0	-15 000 000	-14,51
CIP intelligens energia	111 195 000	65 903 300	112 000 000	53 301 000	111 300 000	46 601 000	-700 000	-0,63%	-6 700 000	-12,57
Szociálpolitikai menetrend	214 550 000	180 510 000	191 330 000	175 110 000	189 290 000	161 560 000	-2 040 000	-1,07%	-13 550 000	-7,74%
Vám 2013 és Fiscalis 2013	75 450 000	47 432 000	81 932 000	58 932 000	81 932 000	58 932 000	0	0
Decentralizált ügynökségek	251 081 753	247 397 803	237 994 470	237 994 470	234 949 470	234 949 470	-3 045 000	-1,28%	-3 045 000	-1,28%
Egyéb intézkedések és programok	342 210 000	356 107 500	342 423 000	345 650 000	333 943 000	318 490 000	-8 480 000	-2,48%	-27 160 000	-7,86%
1.2: Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért	49 386 592 092	36 383 885 000	50 970 093 784	42 540 796 740	50 970 093 784	41 465 796 740	0	0	-1 075 000 000	-2,53%
50 987 000 000	Tartalék	16 906 216			16 906 216
Konvergencia célkitűzés	30 255 996 999	22 519 800 000	31 406 373 076	25 831 400 000	31 406 373 076	25 831 400 000	0	0
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás	7 604 832 146	6 095 900 000	7 084 823 108	7 835 400 000	7 084 823 108	7 093 400 000	0	0	-742 000 000	-9,47%
célkitűzés
Európai területi együttműködés célkitűzés	1 242 911 613	818 200 000	1 312 201 407	1 040 300 000	1 312 201 407	982 300 000	0	0	-58 000 000	-5,58%
Technikai segítségnyújtás	88 106 454	88 035 000	88 100 000	72 900 000	88 100 000	72 900 000	0	0
Kohéziós Alap	10 190 244 880	6 854 950 000	11 078 596 193	7 752 750 000	11 078 596 193	7 477 750 000	0	0	-275 000 000	-3,55%
Egyéb intézkedések és programok	4 500 000	7 000 000	0	8 046 740	0	8 046 740	0	0
2: A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	59 498 833 302	58 135 640 809	59 486 248 389	58 135 685 296	59 011 601 738	57 314 977 696	-474 646 651	-0,80%	-820 707 600	-1,41%
60 338 000 000	Tartalék		851 751 611		1 326 398 262
Mezőgazdasági piacok	43 417 420 000	43 416 522 586	43 374 505 132	43 376 461 358	42 913 692 532	42 915 648 758	-460 812 600	-1,06%	-460 812 600	-1,06%
Halászati piacok	30 496 768	31 000 000	29 996 768	27 500 000	29 996 768	27 500 000	0	0
Állat- és növényegészségügy	371 885 000	253 685 000	342 900 000	252 800 000	333 525 000	237 925 000	-9 375 000	-2,73%	-14 875 000	-5,88%
Vidékfejlesztés	14 363 564 633	13 399 280 000	14 436 116 552	13 404 365 000	14 435 651 552	13 260 900 000	-465 000	0,00%	-143 465 000	-1,07%
Európai Halászati Alap	644 028 678	481 080 000	658 285 042	488 822 859	658 020 991	345 772 859	-264 051	-0,04%	-143 050 000	-29,26
Halászati politikák irányítása és nemzetközi	277 530 000	252 460 000	262 175 000	250 473 000	260 510 000	245 378 000	-1 665 000	-0,64%	-5 095 000	-2,03%
megállapodások
Life +	306 855 000	215 820 000	333 500 000	268 225 000	331 900 000	215 125 000	-1 600 000	-0,48%	-53 100 000	-19,8
Decentralizált ügynökségek	42 953 223	43 113 223	43 769 895	43 769 895	43 304 895	43 459 895	-465 000	-1,06%	-310 000	-0,71%
Egyéb intézkedések és programok	44 100 000	42 680 000	5 000 000	23 268 184	5 000 000	23 268 184	0	0
3: Állampolgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 674 487 370	1 397 957 870	1 803 069 740	1 491 552 740	1 792 319 740	1 422 637 740	-10 750 000	-0,60%	-68 915 000	-4,62%
1 889 000 000	Tartalék		85 930 260		96 680 260
3.1: Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 006 487 370	738 570 370	1 135 252 740	852 573 740	1 124 342 740	802 963 740	-10 910 000	-0,96%	-49 610 000	-5,82%
1 206 000 000	Tartalék	70 747 260	81 657 260
Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása	517 150 000	349 290 000	612 590 000	431 110 000	611 340 000	403 410 000	-1 250 000	-0,20%	-27 700 000	-6,43%
Biztonság és a szabadságjogok védelme	106 900 000	73 729 000	133 000 000	66 700 000	133 000 000	62 400 000	0	0	-4 300 000	-6,45%
Alapvető jogok és jogérvényesülés	77 500 000	58 690 000	78 000 000	64 920 000	77 700 000	60 620 000	-300 000	-0,38%	-4 300 000	-6,62%
Decentralizált ügynökségek	239 837 370	213 837 370	252 462 740	241 137 740	244 102 740	232 777 740	-8 360 000	-3,31%	-8 360 000	-3,47%
Egyéb intézkedések és programok	65 100 000	43 024 000	59 200 000	48 706 000	58 200 000	43 756 000	-1 000 000	-1,69%	-4 950 000	-10,16
3.2: Állampolgárság	668 000 000	659 387 500	667 817 000	638 979 000	667 977 000	619 674 000	160 000	0,02%	-19 305 000	-3,02%
683 000 000	Tartalék		15 183 000		15 023 000
Közegészségügyi és fogyasztóvédelmi program	73 290 000	63 300 000	75 350 000	73 850 000	75 350 000	65 750 000	0	0	-8 100 000	-10,97
Kultúra 2007	54 165 000	44 529 000	57 572 000	49 550 000	57 572 000	45 700 000	0	0	-3 850 000	-7,77%
Fiatalok lendületben	124 886 000	122 380 000	126 888 000	118 280 000	126 888 000	118 030 000	0	0	-250 000	-0,21%
Média 2007	102 078 500	93 500 000	110 035 000	101 210 000	109 810 000	100 985 000	-225 000	-0,20%	-225 000	-0,22%
Európa a polgárokért	32 505 000	23 365 000	28 530 000	21 700 000	28 500 000	21 670 000	-30 000	-0,11%	-30 000	-0,14%
Polgári védelmi pénzügyi eszköz	18 450 000	12 450 000	18 350 000	18 350 000	16 250 000	12 250 000	-2 100 000	-11,44%	-6 100 000	-33,24
Tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek	95 280 000	86 540 000	93 685 000	86 400 000	93 685 000	84 900 000	0	0	-1 500 000	-1,74%
Európai Szolidaritási Alap	0	0	0	0	0	0	0	0
Decentralizált ügynökségek	125 296 000	116 557 000	125 103 000	125 305 000	123 618 000	125 305 000	-1 485 000	-1,19%	0
Egyéb intézkedések és programok	42 049 500	96 766 500	32 304 000	44 334 000	36 304 000	45 084 000	4 000 000	12,38%	750 000	1,69%
4: Az EU mint globális szereplő	8 141 006 470	7 787 695 183	8 613 529 377	7 601 763 867	8 519 789 377	7 010 864 867	-93 740 000	-1,09%	-590 899 000	-7,77%
8 430 000 000	Tartalék*		70 330 623		164 070 623
Előcsatlakozási eszköz (IPA)	1 587 100 000	1 782 174 400	1 796 793 000	1 513 666 157	1 740 043 000	1 317 757 157	-56 750 000	-3,16%	-195 909 000	-12,94
Iparosodott országok eszköz (ICI)	23 740 000	17 063 000	25 121 000	20 100 000	24 121 000	14 100 000	-1 000 000	-3,98%	-6 000 000	-29,85
Demokrácia és emberi jogok eszköze (EIDHR)	164 198 200	157 974 000	163 113 000	148 673 000	162 113 000	117 673 000	-1 000 000	-0,61%	-31 000 000	-20,85
Nukleáris biztonsági együttműködési eszköz (INSC)	70 452 882	61 800 000	75 813 000	71 268 300	75 813 000	71 268 300	0	0
Iparosodott országok eszköz (ICI+)	34 500 000	9 500 000	45 000 000	7 060 000	45 000 000	7 060 000	0	0
Európai szomszédsági és partnerségi	1 672 867 627	1 359 833 000	1 726 993 000	1 348 092 600	1 725 793 000	1 321 892 600	-1 200 000	-0,07%	-26 200 000	-1,94%
eszköz (ENPI)
Fejlesztési együttműködési eszköz (DCI)	2 467 932 439	2 061 364 301	2 612 193 240	2 255 997 488	2 596 193 240	2 194 997 488	-16 000 000	-0,61%	-61 000 000	-2,70%
Stabilitási eszköz	219 559 000	191 405 160	290 188 000	207 088 000	288 988 000	161 888 000	-1 200 000	-0,41%	-45 200 000	-21,83
Humanitárius segély	800 518 000	800 518 000	824 693 000	824 693 000	824 193 000	824 193 000	-500 000	-0,06%	-500 000	-0,06%
Makrogazdasági támogatás	98 985 000	90 000 000	114 868 567	103 500 000	99 868 567	88 000 000	-15 000 000	-13,06%	-15 500 000	-14,98
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	281 541 000	225 650 000		327 374 000	286 036 000	327 374 000	286 036 000	0	0
Hitelfolyósítási műveletekhez nyújtott európai közösségi garanciák	93 810 000	93 810 000	138 880 000	138 880 000	138 880 000	138 880 000	0	0
Sürgős segélyre képzett tartalékalap	248 882 000	248 882 000	253 860 000	203 000 000	253 860 000	0	0	0	-203 000 000	-100%
Decentralizált ügynökségek	18 282 000	18 282 000	19 850 000	19 850 000	19 760 000	19 760 000	-90 000	-0,45%	-90 000	-0,45%
Egyéb intézkedések és programok	358 638 322	669 439 322	198 789 570	453 859 322	197 789 570	447 359 322	-1 000 000	-0,50%	-6 500 000	-1,43%
5: Igazgatás	7 898 452 499	7 897 947 499	8 255 374 289	8 256 429 289	8 093 227 557	8 094 282 557	-162 146 732	-1,96%	-162 146 732	-1,96%
8 334 000 000	Tartalék*		160 625 711		322 772 443
Európai Bizottság	3 604 622 000	3 604 117 000	3 709 015 360	3 710 070 360	3 629 405 560	3 630 460 560	-79 609 800	-2,15%	-79 609 800	-2,15%
Nyugdíj (összes intézmény)	1 192 789 000	1 192 789 000	1 274 979 000	1 274 979 000	1 252 318 000	1 252 318 000	-22 661 000	-1,78%	-22 661 000	-1,78%
Európai Iskolák	154 212 044	154 212 044	173 514 000	173 514 000	160 611 000	160 611 000	-12 903 000	-7,44%	-12 903 000	-7,44%
Európai Parlament	1 616 760 399	1 616 760 399	1 706 547 354	1 706 547 354	1 706 547 354	1 706 547 354	0	0
Tanács	633 552 000	633 552 000	651 580 000	651 580 000	643 155 000	643 155 000	-8 425 000	-1,29%	-8 425 000	-1,29%
Európai Bíróság	329 300 000	329 300 000	345 293 000	345 293 000	334 388 440	334 388 440	-10 904 560	-3,16%	-10 904 560	-3,16%
Európai Számvevőszék	147 945 731	147 945 731	146 879 500	146 879 500	144 265 731	144 265 731	-2 613 769	-1,78%	-2 613 769	-1,78%
Gazdasági és Szociális Bizottság	123 173 749	123 173 749	139 220 719	139 220 719	124 845 420	124 845 420	-14 375 299	-10,33%	-14 375 299	-10,33
Régiók Bizottsága	79 660 950	79 660 950	91 067 355	91 067 355	80 842 683	80 842 683	-10 224 672	-11,23%	-10 224 672	-11,23
Európai Ombudsman	9 332 275	9 332 275	9 395 100	9 395 100	9 395 100	9 395 100	0	0
Európai Adatvédelmi Biztos	7 104 351	7 104 351	7 882 901	7 882 901	7 453 269	7 453 269	-429 632	-5,45%	-429 632	-5,45%
Teljes költségvetés	141 462 224 986	122 946 397 164	142 565 167 849	130 135 942 102	141 777 334 466	126 527 133 770	-787 833 383	-0,55%	-3 608 808 332	-2,77%
Teljes TPK felső határ: 131 487 000 000	Össztartalék		1 235 692 151		2 023 525 534

A kifizetési előirányzatokra vonatkozó tanácsi nyilatkozattervezetek

1.      Kifizetési előirányzatok

„A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be költségvetés-módosítást, amennyiben a 2011. évi költségvetésben szereplő előirányzatok nem elégségesek az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért), az 1b. alfejezetben (Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért), a 2. fejezetben (A természeti erőforrások megőrzése és kezelése) és a 4. fejezetben (Az EU mint globális partner) szereplő kiadások fedezésére.”

2.        Az 1b. alfejezet alatti kifizetési előirányzatokra vonatkozó különeljárás

„A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2011. szeptember végéig nyújtson be az 1b. alfejezetbe (Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért) tartozó kifizetési előirányzatok helyzetére vonatkozó aktualizált adatokat és becsléseket, valamint szükség esetén terjesszen be kizárólag erre vonatkozó költségvetésmódosítás-tervezetet.

A Tanács a kifizetési előirányzatok elmaradásának megelőzése érdekében a lehető legrövidebb időn belül állást foglal a költségvetésmódosítás-tervezetről.”

Az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó feltételekkel és a dátumokkal kapcsolatos,

a Tanács által a háromoldalú egyeztetés során elfogadott következtetések

Az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó feltételek és a dátumok 2010-ben

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet az átmeneti intézkedésekről szóló, 2009. november 30-i együttes nyilatkozatára, és különösen annak 7. pontjára, amelyben megállapodtak arról, hogy meghatározzák az egyeztetőbizottság megszervezésével kapcsolatos elveket és részletes szabályokat.

Ennek megfelelően a felek a 2010-es évre az alábbi fontos időpontokban állapodnak meg:

1.      Az Európai Parlamentben való olvasat előtt, október 11-én háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

2.      Az EUMSz. 314. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az egyeztetőbizottság összehívására – amennyiben szükséges – 2010. október 26-án kerül sor, a 314. cikkben előírt huszonegy napos időszak pedig a fent említett együttes nyilatkozatban jóváhagyott pragmatikus ütemtervvel összhangban 2010. november 15-én jár le.

3.      Az egyeztetőbizottság ülésének október 27-én délután az Európai Parlament ad otthont, november 11-én pedig a Tanács; az egyeztetőbizottság üléseit az október 27-i délelőtti, a november 4-i és a november 8-i háromoldalú egyeztető ülés készíti elő. A háromhetes egyeztetési időszak alatt sor kerülhet további háromoldalú egyeztető ülések összehívására is.

A felek megállapodnak továbbá az egyeztetőbizottság működésével kapcsolatos részletes szabályokról, amelyek az alábbi mellékletben találhatók.

Melléklet az egyeztetőbizottság 2010. évi működésére vonatkozó szabályokról

1.      Amennyiben plenáris ülésén az Európai Parlament a Tanács álláspontjára vonatkozóan módosításokat szavaz meg, a Tanács elnöke tudomásul veszi a szavazást követően a két intézmény véleményében fennálló eltéréseket. Ezt követően az Európai Parlament elnöke a Tanács elnökével egyetértésben a 42. hét vége előtt levélben összehívja az egyeztetőbizottságot. Amennyiben a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament által megszavazott valamennyi módosítással, egyet nem értését 2010. október 25-én levélben is megerősíti.

2.      Az egyeztetőbizottság számára rendelkezésre bocsátanak majd egy kiindulópontként szolgáló dokumentumcsomagot[37], amely összeveti egymással a költségvetési eljárás különböző lépéseit. Ez a dokumentumcsomag tartalmazza majd a költségvetési sorok szerinti számadatokat, a pénzügyi keret fejezeteinek összegeit, és egy egységes szerkezetbe foglalt dokumentumot, amelyben szerepelnek a technikailag nyitottnak tekintett valamennyi költségvetési sorra vonatkozó számadatok és észrevételek. Az egyeztetőbizottság végleges határozatának sérelme nélkül egy külön dokumentum felsorolja majd valamennyi, technikailag lezártnak tekintett költségvetési sort[38]. Ezeket a dokumentumokat költségvetési nómenklatúrák szerint osztályozzák.

Az egyeztetőbizottságnak szóló dokumentumcsomaghoz más dokumentumokat is mellékelnek majd[39].

3.      Az egyeztetőbizottság első ülése meghatározhatná, hogy a tárgyalások mire terjednek ki, és melyek a háromoldalú egyeztető ülés alkalmával megvitatandó kérdések. Bár az egyetértés feltételes mindaddig, míg minden egyes pontban megállapodás születik, a felek ezen az ülésen jóváhagyhatnák a technikailag lezártnak tekintett költségvetési sorokat.

Az egyeztetőbizottság első ülésén azonosított kérdéseket és a további fennmaradó lezáratlan pontokat háromoldalú egyezető ülések alkalmával kellene megvitatni annak érdekében, hogy az egyeztetőbizottság utolsó ülésén lehetőleg megállapodás szülessen.

Háromoldalú egyeztető ülések szervezhetők tematikus kérdések köré, többek között a többéves pénzügyi keret fejezeteinek mentén. Minden egyes háromoldalú egyeztető ülés során vagy közvetlenül utána – a következő ülés napirendjének megállapításával egyidejűleg – a felek közösen kidolgozzák a következtetések vázlatát. E következtetéstervezeteket az ülésnek otthont adó intézmény véglegesíti, és azokat 24 óra elteltével – az egyeztetőbizottság végleges határozatának sérelme nélkül – elfogadottnak tekintik.

Az egyeztetőbizottság második ülésén lehetséges jóváhagyás céljából így rendelkezésre állnának mind a háromoldalú egyeztető ülések következtetései, mind pedig egy dokumentum, amely tartalmazza azokat a költségvetési sorokat, amelyekről a háromoldalú egyeztető ülések alkalmával előzetesen megállapodtak.

4.      Az egyeztetőbizottság elfogadhatja a következtetéseket és az esetleges együttes nyilatkozatokat. Meg kell továbbá állapodnia arról a közös szövegről, amely egy jogi bevezető dokumentumot tartalmaz, annak mellékleteivel együtt[40].

A közös szöveget (az Európai Parlament szolgálatai) lefordítják valamennyi hivatalos nyelvre, és azt 14 napon belül jóváhagyás céljából továbbítják a költségvetési hatóság két ágának.

A költségvetést a közös szöveg elfogadását követően a költségvetési hatóság két ága véglegesíti, oly módon, hogy a közös szöveg mellékleteit és az egyeztető eljárás során nem módosított költségvetési sorokat egybeépíti.

5.      Az adott háromoldalú egyeztető ülésnek és az adott egyeztetőbizottsági ülésnek otthont adó intézmény biztosítja a tolmácsolást, az egyeztetőbizottsági ülésen valamennyi nyelvre történő, a háromoldalú egyeztető ülésen pedig igény szerinti tolmácsolás révén.

Az ülésnek otthont adó intézmény biztosítja a munkadokumentumok sokszorosítását és kiosztását.

A három intézmény szolgálatai együttműködnek a tárgyalások eredményeinek rögzítése során annak érdekében, hogy véglegesítsék a közös dokumentumokat.

________________________

2011. évi költségvetési eljárás: tervezett dátumok

2010. július 9-i állapot

Hét	Tevékenység
26. hét (június 28. – július 2.)	- Június 30.: háromoldalú egyeztetés
28. hét (július 15–16.)	- Július 8.: RBEPER - Augusztus 13.: tanácsi költségvetés
36. hét (szeptember 6–10.)	- Szeptember 7. vagy 8.: A tanácsi álláspont ismertetése a plenáris ülésen - Szeptember 8. (12.00 óra): A plenáris ülésen tárgyalandó módosítások benyújtásának határideje a bizottságok és a képviselők számára (40 aláírás) - Szeptember 8. (12.00 óra): A Költségvetési Bizottságban tárgyalandó módosítások benyújtásának határideje a képviselők számára (kevesebb, mint 40 aláírás esetén)
37. hét (szeptember 13–17.)	- Szeptember 15 (12.00 óra): A plenáris ülésen tárgyalandó módosítások benyújtásának határideje a képviselőcsoportok számára
40. hét (október 4–8.)	- Október 4., 5. és 7.: BUDG-bizottsági ülés: a módosításokról folyó szavazás lezárása, állásfoglalás
41. hét (október 11–15.)	- Október 11.: háromoldalú egyeztetés
42. hét (október 18–22.)	- Október 20.: Európai parlamenti szavazás - A Bizottság benyújtja a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozó módosító indítványt - A szavazás után lehetőség szerint a miniszter nyilatkozata a plenáris ülésen, amelyben tudomásul veszi a Tanács és az EP álláspontja közötti különbségeket   - Október 22.: Az EP elnöke levélben összehívja az egyeztetőbizottságot
43. hét (október 25–29.)	- Október 25.: A Tanács hivatalos értesítése az EP módosításainak elfogadásáról/elutasításáról   - Október 27., délelőtt: BUDG-bizottság - esetleges háromoldalú egyeztetés   - Október 27., délután: az egyeztetőbizottság az Európai Parlament helyszínén lefolytatandó ülését hivatalosan megnyitja az Európai Parlament elnöke (EUMSz. 314. cikk (4) bekezdés) (később megerősítendő időpontban)
44. hét (november 1–5.)	(November 4. ?) előkészítő ülések (előadók) - November 4.: Háromoldalú egyeztetés (a formátum még kialakítandó)
45. hét (november 8–12.)	- November 8.: háromoldalú egyeztetés - November 9.: BUDG-bizottság - November 11.: Második egyeztetőbizottsági ülés (helyszín: Tanács)   Az egyeztetés vége
46. hét (november 15–19.)	- EP: a képviselőcsoportok a közös szövegről szóló álláspontjának elkészítése - November 15.: Háromoldalú egyeztetés (szükség esetén)
47. hét (november 22–26.)	- A Parlament és a Tanács elfogadja a közös szöveget

• [1]  A gyakorlati ütemtervről az intézmények az évek során állapodtak meg, annak tudatában, hogy a Szerződésekben előírt határidőknél korábban kell intézkedniük. A 2011. évi költségvetési eljárás esetében a gyakorlati ütemtervet részben a szövegben említett, az átmeneti szabályokról szóló együttes nyilatkozat határozza meg.
• [2]  Például a Tanács elutasító határozatának hivatalos továbbítására vonatkozó határidőt illetően annak biztosítása érdekében, hogy a plenáris ülést az EUMSz. által a megerősítő szavazás tekintetében az EP számára előírt 14 napon belülre lehessen ütemezni.
• [3]  Az Elnökök Értekezletének 2008.9.18-i határozata az Európai Parlament reformjával foglalkozó munkacsoport második időközi jelentéséről.
• [4]  Az ülések formáját a napirendnek megfelelően kell meghatározni: az EP elnöke, elnök és előadók, szakbizottságok, előadók értekezlete stb.
• [5]          Algéria, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Moldova, Oroszország, Örményország, a Palesztin Nemzeti Hatóság, Szíria, Tunézia és Ukrajna.
• [6]  European Contract Law, Material for a Common Frame of Reference, szerkesztő: Bénédicte Fauvarque-Cosson és Denis Mazeaud, Sellier, München, 2008, 421.oldaltól.
• [7]  Csak olyan országokat fognak bevonni, amelyekkel a feldolgozott adatok védelméről érvényesíthető megállapodást kötöttek.
• [8]  Ezt a következő közlemény említi: „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” (COM(2007) 621 végleges)
• [9] ² A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Európai Kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében (COM (2007)708 végleges).
• [10]  A MEDIA International előkészítő intézkedés első éve 2008 volt, amikor 18 projekt indult el (33 pályázatból) 2 millió EUR költségvetéssel. 2009-re az EP a költségvetés jelentős emelését szavazta meg, így (95 pályázatból) 40 projektet lehetett kiválasztani összesen 5 millió EUR összegben. Valamennyi MEDIA International projekt uniós szakemberek és harmadik országbeli szakemberek közötti partnerségeken alapul, és a cél a maximális és fenntartható hálózatépítési hatás elérése. A 2008-ban és 2009-ben kiválasztott projektek hozzájárultak a nemzetközi audiovizuális piacok sikeres strukturálásához, és valóban nagy várakozást keltettek a szakemberek körében, akik 2008-ban és 2009-ben máris erőteljesen befektettek új partnerségek létrehozásába és jó minőségű projektekbe, kikövezve az utat az új, 2011-es MEDIA Mundus program előtt).
• [11]  Az 1083/2006/EK rendelet 71. cikkének (2) bekezdése.
• [12]  az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról
• [13]  A BUDG bizottság monitoringcsoportjának a kohéziós politikáról tartott, 2010. március 17-i ülése
• [14]  
• [15]  Például a tagállamok most már az adott projekt hivatalos benyújtása és Bizottság általi elfogadása előtt megkezdhetik a nagyprojektek végrehajtását, és azokra visszatérítést is kaphatnak.
• [16]  E tekintetben egyes megfigyelők azt ajánlják, hogy végezzenek szabályozói hatásvizsgálatot annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti átültetés ne fokozza az összetettséget (vö. a lettországi legjobb gyakorlattal).
• [17]  Ez egyben mechanikusan növelni fogja a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok közötti szakadékot, illetve a fel nem használt előirányzatok szintjét, aminek az automatikus felszabadításokat követően csökkennie kellett volna. Ezt azonban várhatóan kompenzálni fogja a kifizetések nagyobb üteme.
• [18]  Jelenleg beépítve a strukturális intézkedések 2009–2011-es „közös ellenőrzési stratégiájába”
• [19]  A Bizottság ehelyett a programok pénzügyi végrehajtásának a monitoringbizottságokban való részvételén, az irányítóhatóságok által továbbított éves végrehajtási jelentéseken, az éves összefoglaló üléseken és az időközi kifizetések iránti, nemzeti hatóságok által benyújtott kérelmek feldolgozásán keresztül történő figyelemmel kísérésére összpontosított.
• [20]  Elkötelezte magát amellett is, hogy fokozni fogja az EU-2020-as célkitűzések kohéziós politikai alapokért felelős nemzeti és regionális hatóságok általi ismertségét és elfogadottságát, elősegítve egyidejűleg a közösségi támogatás e területen való gyors és hatékony felhasználását.
• [21]  Az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet 27. cikke.
• [22]  A Bizottság végrehajtásról szóló 2010. április 19-i jelentése.
• [23]  A Bizottság végrehajtásról szóló 2010. április 19-i jelentése.
• [24]  A 2011-es költségvetési tervezetről szóló bizottsági munkadokumentum (I. rész).
• [25]  A 2011-es költségvetési tervezetről szóló bizottsági munkadokumentum (I. rész).
• [26]  A Bizottság végrehajtásról szóló 2010. április 19-i jelentése.
• [27]  A Bizottság végrehajtásról szóló 2010. április 19-i jelentése.
• [28]  A Bizottság végrehajtásról szóló 2010. április 19-ijelentése
• [29]  Kivéve az Emberek egyedi programot, amelyet az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége irányít.
• [30]  COM (2010)2020, 2010. március 3.
• [31]  Az Európai Parlament 2010. március 25-i állásfoglalására a 2011. évi költségvetés prioritásairól, III. szakasz – Bizottság
• [32]  Vö. a Bizottságnak az EP ifjúsággal foglalkozó megfigyelőcsoportja által feltett kérdésekre adott válaszával (2010. május 4.)
• [33]  amelyből 50 millió euró csökkentés az EGAA kifizetéseit érinti.
• [34]  amelyből 100 millió euró csökkentés az Emberek program kifizetéseit érinti.
• [35]  Az Európai Parlament 2010. június 15-i állásfoglalása a 2011. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról (A7-0183/2010)
• [36]  Költségvetés-módosítási tervezet benyújtása és gyors mérlegelése, amennyiben a kifizetési előirányzatok nem nyújtanak elegendő fedezetet
• [37]          Ezek a következők: a 2010. évi költségvetés (beleértve az elfogadott módosító költségvetéseket); az eredeti költségvetési tervezet; a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásfoglalás; a tanácsi álláspontra vonatkozó európai parlamenti módosítások és a Bizottság által benyújtott módosító indítványok (ha azokat még nem hagyta jóvá teljes egészében valamennyi intézmény).
• [38]          A lezártnak tekintett költségvetési sor olyan sor, amelyet illetően a Tanács és az Európai Parlament egyetért, és amely vonatkozásában nem nyújtottak be módosító indítványt.
• [39]         Ilyen dokumentumok például az alábbiak: a tanácsi álláspont és a parlamenti módosítások végrehajthatóságáról szóló bizottsági levél; a mezőgazdaságra (vagy esetleg más területekre) vonatkozó módosító indítvány; esetleg a Bizottság által kidolgozott őszi költségvetési előrejelzési értesítés; a tanácsi álláspontra és a parlamenti módosításokra vonatkozóan esetlegesen más intézményektől érkező levelek.
• [40]         A közös szöveg mellékletei tartalmazzák minden költségvetési tételt illetően a költségvetési sor szerinti számadatokat, a pénzügyi keret fejezeteinek összesített számadatait, egy egységes szerkezetbe foglalt (az egyeztető eljárás során módosított költségvetési sorok számadatait és végleges szövegét tartalmazó) dokumentumot, és a költségvetés-tervezethez, illetve a tanácsi állásponthoz képest nem módosított költségvetési sorok jegyzékét.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (13.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Parlament álláspontja a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről – összes szakasz
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésben megfelelő pénzeszközöket kell biztosítani ahhoz, hogy az Európai Unió globális szinten aktív szerepet vállalhasson; hangsúlyozza, hogy a további adminisztratív források Európai Külügyi Szolgálat létrehozására történő elkülönítésének tükröződnie kell az uniós külső fellépések működési finanszírozásának megfelelő növekedésében, olyan egyértelmű politikai prioritásokat követve, mint a konfliktusmegelőzés; ezzel összefüggésben továbbra is súlyosan aggasztónak tartja a jelentős és folyamatosan fennálló ellentmondást a IV. fejezet alatt rendelkezésre álló igen alacsony költségvetési kerettartalék és az EU globális fellépései és cselekvései iránti sürgető igény között, nem utolsósorban tekintettel a hatalmas természeti csapásokra, valamint a politikai és humanitárius válságokra;

2.  tudomásul veszi, hogy gazdasági nehézségek és költségvetési korlátozások idején erőfeszítéseket kell tenni a lehetséges megtakarítások azonosítására; hangsúlyozza azonban, hogy a megtakarításokat nem lehet sem az uniós külpolitika prioritásai, sem az eddig tett kötelezettségvállalások rovására végrehajtani, ami veszélyeztetné az EU szomszédos térségei és az azon túli országok stabilitását és jólétét, és aláásná az EU mint globális szereplő hitelességét;

3.  az EU cselekvési képességének megőrzése érdekében sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a IV. fejezet alatt rendelkezésre álló pénzügyi forrásoknak a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata keretében történő jelentős növelésére;

4.  sajnálattal veszi tudomásul különösen a Palesztinának nyújtandó pénzügyi támogatás Bizottság által javasolt irreális mértékű csökkentését, és ismételten hangsúlyozza, hogy ezt a támogatást növelni kell a palesztin nép létszükségleteinek fedezése és a Palesztin Hatóság intézményi kapacitásainak megerősítése érdekében; sürgeti a főképviselőt/alelnököt, hogy ezzel párhuzamosan erősítse az EU közel-keleti békefolyamatban játszott politikai szerepét a palesztin-izraeli közvetlen tárgyalások újraindítása keretében, hozzájárulva ezzel a két állam létrehozását feltételező megoldás irányába tett kézzelfogható előrelépéshez;

5.  ismételten megerősíti a bővítési folyamat iránti támogatását, és határozottan nem ért egyet az előcsatlakozási eszközhöz kapcsolódó működési előirányzatok Tanács által bevezetett csökkentésével akkor, amikor a térség európai jövője iránti uniós elkötelezettség hitelessége alapvető fontosságú további reformok végrehajtása érdekében a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országokban;

6.  rámutat arra, hogy a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új költségvetési eljárás teljes mértékben vonatkozik a KKBP költségvetésére, és várakozással tekint a főképviselővel/alelnökkel folytatandó együttműködés elé e politikára vonatkozó költségvetés átláthatóságának növelése terén, többek között a fontosabb KBVP-missziók számára történő külön költségvetési sorok létrehozása révén az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról szóló tárgyalások keretében a főképviselő/alelnök által Parlamentnek tett kötelezettségvállalásnak megfelelően;

7.  nem ért egyet a sürgős segélyre képzett tartalék alatti összes kifizetési előirányzat törlésére irányuló tanácsi javaslattal, mivel ez ellentétes volna e mechanizmus szellemével, amelynek célja források gyors mozgósítása vészhelyzetek esetén;

8.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy az Európai Külügyi Szolgálat 2011-es évi költségvetését még nem nyújtották be; sürgeti a főképviselőt/alelnököt és a Bizottságot, hogy teljesen kidolgozott és realisztikus költségvetést nyújtsanak be, amelynek célja a bizottsági és tanácsi struktúrák megkettőzésének elkerülése szoros együttműködések létrehozásával és ezáltal az emberi erőforrások kihasználásának optimalizálásával, ami kulcsfontosságú tényező a költségvetési szigor idején.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 6 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriele Albertini, Sir Robert Atkins, Dominique Baudis, Bastiaan Belder, Frieda Brepoels, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Ana Gomes, Andrzej Grzyb, Takis Hadjigeorgiou, Heidi Hautala, Anneli Jäätteenmäki, Jelko Kacin, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Sabine Lösing, Barry Madlener, Kyriakos Mavronikolas, Alexander Mirsky, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Raimon Obiols, Kristiina Ojuland, Pier Antonio Panzeri, Alojz Peterle, Bernd Posselt, Hans-Gert Pöttering, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, Werner Schulz, Adrian Severin, Marek Siwiec, Hannes Swoboda, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Graham Watson
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Emine Bozkurt, Reinhard Bütikofer, Lorenzo Fontana, Roberto Gualtieri, Baroness Sarah Ludford, Doris Pack, Judith Sargentini, György Schöpflin, Dominique Vlasto
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Filip Kaczmarek

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (5.10.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetre vonatkozó parlamenti álláspontról – összes szakasz
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Thijs Berman

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli az éghajlatváltozás enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó, éghajlatváltozással kapcsolatos gyorsfinanszírozási csomagot, de biztosítékot kér a Bizottságtól arra, hogy a 21 04 01. jogcímcsoport alatt 2011-re javasolt 65 millió euró valóban csak kiegészítő jellegű és kifizetése nem a létező fejlesztési együttműködési programok kárára történik, továbbá egyértelmű kimutatást vár a tagállamok gyorsfinanszírozási mechanizmushoz történő pénzügyi hozzájárulásáról;

2.  határozottan elutasít minden olyan kísérletet, amely az AKCS banántermesztő országai részére szánt programnak a 4. fejezet alatti fejlesztési előirányzatok átcsoportosítása révén történő finanszírozására irányul, különös tekintettel a fejlesztési együttműködési eszközből származó 5 millió eurós és a polgári védelmi pénzügyi eszközből származó 13 millió eurós, e cél finanszírozására vonatkozó átcsoportosítási javaslatokra (19 09 01., 19 10 01 01., 21 02 01., 21 03 01., 21 05 01 01., 21 06 02. és 23 03 06. jogcímcsoportok);

3.  üdvözli az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 2006. december 21-i 1934/2006/EK tanácsi rendelet[1] módosítására irányuló bizottsági javaslatot, de határozottan ellenzi, hogy ezt az eszközt a fejlesztési együttműködési eszköz keretében történő felhasználásra szánt előirányzatokból finanszírozzák (19 09 01., 19 10 01 01., 19 09 03., 19 10 04. és 21 06 06. jogcímcsoport);

4.  felhívja a figyelmet a humanitárius segítségnyújtásra szánt források 2010-es szűkösségére, és sürgeti e források növelését (23 02 01), továbbá ismételten hangsúlyozza, hogy a gyors és hatékony uniós válaszintézkedések biztosítása érdekében megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat kell biztosítani a gyorssegélytartalékra (40 02 42);

5.  sürgeti a 23 03 06. jogcímcsoport („Polgári védelmi intervenciók harmadik országokban”) alatt javasolt előirányzatok növelését, tekintve, hogy a Haitit a közelmúltban sújtó katasztrófa egyértelműen rámutatott a közösségi polgári védelmi mechanizmus megerősítésének szükségességére;

6.  hangsúlyozza, hogy a többéves programok teljes körű és hatékony végrehajtásához szükség van a 4. fejezet igazgatási kiadásokat tartalmazó költségvetési sorokra, ezért nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a Bizottság javaslatát fenn kell tartani (19 01 04 01., 19 01 04 07., 21 01 04 01. és 23 01 04 01. jogcím).

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	5.10.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Thijs Berman, Michael Cashman, Corina Creţu, Leonidas Donskis, Charles Goerens, Catherine Grèze, Enrique Guerrero Salom, András Gyürk, Eva Joly, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Bill Newton Dunn, Maurice Ponga, David-Maria Sassoli, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Alf Svensson, Eleni Theocharous, Ivo Vajgl, Anna Záborská, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Kriton Arsenis, Santiago Fisas Ayxela, Isabella Lövin, Miguel Angel Martínez Martínez, Vincent Peillon, Bart Staes
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Róża Gräfin von Thun und Hohenstein

• [1]     

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (1.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről szóló parlamenti állásfoglalásról – III. szakasz – Bizottság
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Peter Šťastný

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   hangsúlyozza, hogy a Parlament új jogkörökkel rendelkezik a nemzetközi kereskedelmi megállapodások terén; sürgeti a Bizottságot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a Parlament új előjogait, különös tekintettel az átláthatóságra és az információáramlásra; hangsúlyozza, hogy a Parlament minden rendelkezésére álló eszközt felhasználhat, amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan a Bizottság e tekintetben az Európai Parlamentet kezeli;

2.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Parlament nyomon kövesse az EU költségvetésének a Bizottság kötelezettségvállalásai teljesítése érdekében történő felhasználását, többek között a makroszintű pénzügyi támogatás (MFA), az iparosodott országokkal való együttműködés eszköze (ICI), valamint a kereskedelmi vonatkozású segítségnyújtás terén, különös tekintettel a kereskedelemösztönző támogatásra;

3.   sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza a kereskedelemösztönző támogatás finanszírozásának módját, és biztosítsa, hogy az ne a fejlesztési támogatások rovására történjen;

4.   üdvözli az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 21-i 1934/2006/EK tanácsi rendelet[1] módosítására irányuló javaslatot, de határozottan ellenzi, hogy ezt az eszközt a fejlesztési együttműködési eszköz keretében történő felhasználásra szánt előirányzatokból finanszírozzák; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési együttműködésre elkülönített pénzforrásoknak a szegénység csökkentését kell szolgálniuk; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson rendszeres és részletes tájékoztatást az iparosodott országokkal való együttműködés eszközének támogatásához felhasznált költségvetési sorokról; ismételten hangsúlyozza, hogy a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően rendeletet kell alkotni a makroszintű pénzügyi támogatásról;

5.   tudomásul veszi a 2011-es költségvetési tervezetben a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó sor (01 03 02) esetében a 2010-es költségvetéshez képest javasolt emelést; emlékeztet arra, hogy ezen eszköznek az egyes harmadik országok számára történő mozgósítása a rendes jogalkotási eljárás alá tartozik, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson további magyarázatot a javasolt emeléssel kapcsolatban;

6.   hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az előkészítő intézkedés keretében finanszírozott külső kereskedelmi központok (Peking, négy indiai helyszín, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) thaiföldi kereskedelmi központja) megfelelő működését annak érdekében, hogy az európai vállalkozások és különösen a kkv-k egyrészt olyan partnereket találhassanak, akik rendelkeznek az Európán kívüli országok piacaihoz történő hozzáféréshez szükséges képességekkel, másrészt hogy export- és nemzetközi szintérre történő kilépésüket támogató teljes körű szolgáltatások álljanak rendelkezésükre, amelyek lehetővé teszik számukra újabb piacok megnyitását és a harmadik országokban folytatandó közös marketingstratégiák kidolgozását;

7.   tudomásul veszi a Bizottság kereskedelemösztönző támogatáshoz kapcsolódó 2010-es tevékenységekkel foglalkozó nyomon követési jelentését; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a jelentés nem tartalmaz részletesebb információkat; kéri, hogy a jövőben a Bizottság nyújtson be a Parlamentnek olyan éves jelentést, amely részletes információkat tartalmaz (a többéves uniós programokon, valamint az Európai Fejlesztési Alapon keresztül történő) támogatás pontos forrásairól országokra, régiókra és támogatási kategóriákra lebontva; kéri, hogy a jelentés tartalmazzon konkrét információkat a támogatott intézkedések történetéről, az érintett partnerek bevonásáról, valamint a kötelezettségvállalások végrehajtásáról;

8.   hangsúlyozza, hogy garantálni kell a banánkereskedelmet kísérő intézkedések (BAM) megfelelő finanszírozását – szigorúan előtérbe helyezve a leginkább érintett országokat –, annak érdekében, hogy a banántermesztéssel foglalkozó országok biztosítani tudják e tevékenység hosszú távú, fenntartható jövőjét; úgy véli, hogy további források szükségesek a genfi megállapodásokat követően az andoki és közép-amerikai országokkal kötött szabad kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások során az ún. „dollárövezetbe” tartozó banántermelőknek és -exportőröknek tett új engedmények ellentételezésére;

9.   megismétli kinyilvánított célját, amely szerint a WTO-ban folyó tárgyalásokat parlamenti eljárásnak kell kísérnie; hangsúlyozza, hogy a jövőben folyamatosan szükség lesz e létfontosságú tevékenység finanszírozására; megjegyzi, hogy 2011-ben a WTO-ról szóló parlamenti konferenciának évente legalább egy ülése lesz, vagy a WTO miniszteri konferenciájával párhuzamosan – amennyiben azt megrendezik – vagy más időpontban, Brüsszelben vagy Genfben, az irányítóbizottság pedig két alkalommal ülésezik Genfben;

10.  ismételten hangsúlyozza a WTO parlamenti dimenziójának fontosságát a szervezet parlamenti konferenciáján keresztül a WTO-tárgyalások demokratikus legitimitásának és átláthatóságának megerősítése érdekében; eltökélt szándéka a megfelelő előirányzatok biztosítása, beleértve a legkevésbé fejlett országok szerződéses jogát képező technikai segítségnyújtásra szánt előirányzatokat, melyek segítségével ezen országok jelentős szerephez jutnak a többoldalú kereskedelmi rendszerben, valamint az AKCS-országok hat képviselője utazási és tartózkodási költségeinek megtérítését;

11.  rámutat arra, hogy amennyiben a WTO miniszteri konferenciája megrendezésre kerülne 2011-ben, a Parlament garantálná a 3 0 4 4. költségvetési sor megerősítését annak érdekében, hogy fedezze a párhuzamosan sorra kerülő, WTO-ról szóló parlamenti konferencia ülésének szervezésével összefüggő költségeket;

12. határozottan kitart amellett, hogy elegendő előirányzatokat kell biztosítani annak érdekében, hogy a Parlament teljesíteni tudja a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kereskedelempolitika tekintetében felmerülő kötelezettségeit;

13. rámutat arra, hogy szükség van a szegénységhez kapcsolódó, a trópusi és az elhanyagolt betegségekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozási szintjének fenntartására; felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb bocsássa rendelkezésre az előrehaladásról szóló jelentéseket, valamint az ezen fellépés nyomon követésére vonatkozó javaslatokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	30.8.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	William (The Earl of) Dartmouth, Kader Arif, Daniel Caspary, Marielle De Sarnez, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, David Martin, Emilio Menéndez del Valle, Vital Moreira, Niccolò Rinaldi, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Robert Sturdy, Keith Taylor, Iuliu Winkler, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	George Sabin Cutaş, Carl Schlyter, Jarosław Leszek Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Edit Bauer

• [1]  HL L 405., 2006.12.30., 41. o.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (29.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről szóló parlamenti állásfoglalásról – III. szakasz – Bizottság
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Bogusław Liberadzki

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó célja e véleményben annak biztosítása volt, hogy a költségvetés vegye figyelembe a Parlament által elfogadott elveket és ajánlásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással és az uniós alapok kezelésének átláthatóságával kapcsolatban, különös tekintettel a különféle uniós politikák költséghatékonyságára.

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   felhívja a Bizottságot, hogy szervezzen intézményközi tanácskozást a kezdeti szakaszban a Parlament, a Tanács, a Bizottság, és a Számvevőszék képviselőinek legmagasabb szinten történő bevonásával, valamint a második szakaszban a tagállamok, a nemzeti parlamentek és a legfőbb ellenőrző intézmények képviselőinek a bevonásával, azzal a céllal, hogy átfogó vita kezdődjön a jelenlegi mentesítési eljárási rendszerről[1];

2.   javasolja, hogy a Bizottság bocsássa rendelkezésre a következő költségvetési eljárás során az e tanácskozás megszervezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat[2];

3.   javasolja, hogy vegyék fontolóra a költségvetés oly módon történő összeállítását, hogy csökkentik az adminisztratív támogatást és koordinálást végző személyzet létszámát (általános költségek) és a forrásokat a kulcsfontosságú területekre, például a politikák meghatározására és az uniós jogszabályok végrehajtásának felügyeletére csoportosítják át; mivel a források átcsoportosításáról van szó, a javaslat költségvetési szempontból semleges lehet;

4.   mérlegeli azon ügynökségek költségvetésének 2010-es szinten való befagyasztását, amelyek esetében a költségvetés végrehajtási szintje nem volt megfelelő (95%);

5.   javasolja, hogy az igazgatótanács és az ügynökség igazgatója kapjanak hivatalos figyelmeztető levelet, amennyiben a költségvetés végrehajtási szintje nem kielégítő (95% alatti), vagy amennyiben eltérnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvétől;

6.   kéri a Bizottságot, hogy az év vége előtt tájékoztassa a Parlamentet az uniós előcsatlakozási alapok végrehajtásának alakulásáról az igazságügyi rendszerek és a közigazgatási korrupció elleni harc területén a Nyugat-Balkánon, beleértve az igazságügyi rendszer elmaradásainak áttekintését is;

7.   felismeri, hogy a biztosi kabinetek költségvetésének egy részét tartalékba kell helyezni a biztosok módosított magatartási kódexének elfogadásáig;

8.   állandó ellenőrzésre és nyomon követésre szólít fel a görögországi rossz pénzügyi irányítás tekintetében a közös kezelésben finanszírozott görög alapok komoly problémáinak észlelését és természetesen a pénzügyi válságot követően;

9.   sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki és hajtson végre átfogó korrupcióellenes politikát és hozzon létre egyértelmű mechanizmust a tagállamokban fennálló helyzet rendszeres nyomon követésére;

10. javasolja, hogy a Bizottság bocsássa rendelkezésre az e mechanizmus végrehajtásához szükséges forrásokat és biztosítsa, hogy a nyomon követés következtetéseit és eredményeit hatékony fellépés követi majd;

11. emlékeztet a Bizottság tekintetében az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló, fent említett 2010. május 5-i állásfoglalásában megfogalmazott kérésekre, és ismételten hangsúlyozza, hogy a behajtások terén elért némi javulás ellenére továbbra is aggodalomra adnak okot a szabálytalanul kifizetett uniós támogatásokkal, valamint a tagállamokban alkalmazott korrekciós mechanizmusra vonatkozó tájékoztatás gyenge minőségével kapcsolatos problémák, ezért még erőteljesebben felhívja a figyelmet arra, hogy sürgősen 100%-os behajtási szintet kell elérni a szabálytalanul felhasznált támogatások tekintetében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	27.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Andrea Češková, Jorgo Chatzimarkakis, Andrea Cozzolino, Ryszard Czarnecki, Luigi de Magistris, Tamás Deutsch, Martin Ehrenhauser, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ingeborg Gräßle, Ville Itälä, Cătălin Sorin Ivan, Iliana Ivanova, Jan Olbrycht, Crescenzio Rivellini, Christel Schaldemose, Theodoros Skylakakis, Bart Staes, Georgios Stavrakakis, Søren Bo Søndergaard
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Christofer Fjellner, Edit Herczog, Véronique Mathieu

• [1]  Lásd az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalásának (70) bekezdését az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtása vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (HL L 252, 2010.9.25. 39. o.).
• [2]  Lásd a fent említett 2010. május 5-i állásfoglalás (71) bekezdését.

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (7.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről szóló parlamenti állásfoglalásról – III. szakasz – Bizottság
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Andreas Schwab

INDOKOLÁS

Ez a vélemény a Bizottság által 2010. április 27-án közzétett, a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetet veszi kiindulási alapul.

Általános észrevételek

A 2011-es költségvetésről szóló vita körülményeit meghatározza a gazdasági fellendülés törékeny folyamata, az eurózónán belüli zavar és a számos tagországban gyenge lábakon álló államháztartás. Ebben a helyzetben az európai uniós költségvetés bölcs felhasználása hozzájárulhat a gazdaság stabilizálásához, a gazdaság rövid távú élénkítéséhez, a hosszú távú növekedés, a befektetések és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez. A siker kulcsa e három terület egyértelmű összekapcsolásában rejlik, továbbá a versenyképesség, a vállalkozások, a foglalkoztatás, a pénzügyi felügyelet, a statisztikák, a piaci verseny, az eurózóna felügyelete és az EU 2020 stratégia terén megvalósuló célzott erőfeszítésekben.

Mindezt figyelembe véve a Gazdasági és Monetáris Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy megfelelő forrásokat bocsássanak rendelkezésre 2011-re a jelenlegi gazdasági válság forrásául szolgáló egyes tényezők kezelésére. A Gazdasági és Monetáris Bizottság különösen fontosnak tartja a statisztikák minőségének és megfelelőségének biztosítását, egyebek mellett egyrészt az Eurostat megfelelő finanszírozása, másrészt megfelelően működő európai uniós pénzügyi felügyeleti hatóságok létrehozása révén.

Egy nemrégiben készült parlamenti tanulmány rámutatott arra, hogy az európai uniós költségvetés az EU-n belüli teljes közkiadásoknak csupán mintegy 2%-át teszi ki. A stratégiai uniós szakpolitikai célkitűzések és a költségvetési politikák közötti szinergia gyenge. A nemzeti költségvetések ritkán hivatkoznak a lisszaboni vagy egyéb európai uniós stratégiák által kitűzött célok eléréséhez való hozzájárulásukra.

A tagállamok hatóságainak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a költségvetések tartalmazzanak egy olyan áttekintést, amely nemzeti költségvetésüknek az európai uniós célok és stratégiák megvalósításához való hozzájárulásáról szól. A koherencia növelné az európai politikák hatását, valódi európai hozzáadott értéket teremtene, ugyanakkor támogatná a hosszú távú politikai célkitűzéseket is.

A költségvetési tárgyalások során a Tanácsnak megfelelően figyelembe kell vennie azt, hogy az európai uniós költségvetés a növekedést ösztönző, pozitív erőként tud hatni. Ez meggyőző érv arra, hogy elkerüljük a fűnyíróelv szerinti csökkentéseket, még akkor is, ha a nemzeti államháztartások helyzete rendkívül nehéz.

A Gazdasági és Monetáris Bizottság számára fontos kérdések a 2011-es költségvetésben

Az 1a. alfejezetben „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” javasoljuk a kötelezettségvállalási előirányzatok 4,4%-os növelését (13 437 millió euróra), a kifizetési előirányzatok 7%-os növelését (11 035 millió euróra), valamint 50,1 millió eurós tartalékkeret létrehozását. Miközben az általános növelések a jelenlegi gazdasági helyzetet tekintve pozitívak és fontosak, a tartalékkeret túl szűk, és csak korlátozott mozgásteret biztosít a válságot követő gazdaságélénkítési erőfeszítések ezen alapvető fontosságú területén.

E törekvés gyengítésének elkerülése érdekében nem szabad, hogy az ezen alfejezetből finanszírozandó új költségvetési sorok negatívan érintsék a meglévő programokat és fellépéseket (a pénzügyi felügyeleti hatóságok, ITER, GMES és a Kozloduj program).

Alapvető fontosságú az EU2020 stratégia költségvetési hatásainak tisztázása. Az e fejezethez tartozó úttörő kezdeményezéseknek túl kell mutatniuk a már meglévő politikák újracímkézésénél, és új pénzügyi eszközöket kell biztosítani számukra a kezdeti lendület biztosítása érdekében.

Az 1b. alfejezetben „Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért” javasoljuk a kötelezettségvállalási előirányzatok 3,2%-os növelését (50 970 millió euróra) és a kifizetési előirányzatok 16,9%-os növelését (42 541 millió euróra). Üdvözlendőnek tartjuk a kifizetési előirányzatok jelentős növelését. A kiadások növelése egyes esetekben pozitív hatással járhat azáltal, hogy segíti a gazdaság élénkítését Európa egyes régióiban.

– 1. cím: Gazdasági és pénzügyek

A „gazdasági és monetáris unió koordinálására és felügyeletére” (01 02 02.) (5. fejezet) vonatkozóan a kiadások 5,3%-os javasolt csökkentése értelmetlen, tekintve az eurózóna jelenleg is tartó zavarát és a túlzott költségvetési hiány miatti eljárások nagy számát. A Gazdasági és Monetáris Bizottság már korábban is több alkalommal hangsúlyozta, hogy e területnek megfelelő forrásokat kell biztosítani. A javasolt csökkentés annál is meglepőbb, mivel maga a Bizottság javasolta az eurózóna gazdasági irányításának megerősítését, amihez természetszerűleg több forrásra lesz szükség.

– 2. cím: Vállalkozáspolitika

Az üzleti ötletek és innováció fejlesztése és megvalósítása alapvető fontosságú a kkv-k számára ahhoz, hogy teljes mértékben ki tudják használni a belső piac által kínált lehetőségeket. Ennek megvalósításához kiváló mód, ha a jövőbeni és az új vállalkozók számára megteremtjük a tapasztaltabb vállalkozókkal való, határokon átnyúló kapcsolatok kialakításának lehetőségét. Az „Erasmus fiatal vállalkozók számára” (02 02 03 05.) (1a. alfejezet) előkészítő intézkedés olyan jelentős kezdeményezés, amelynek a költségvetési tervezetben előirányzottaknál lényegesen magasabb szintű finanszírozást kell biztosítani.

Aggasztó a „Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozási és innovációs program” (01 04 04.) (1a. alfejezet) kifizetéseire vonatkozóan javasolt csökkentés, különösen annak figyelembevételével, hogy a kkv-k kulcsszerepet játszanak a gazdaságélénkítésben. Bár – ahogy azt a Bizottság is pontosan leírta – problémát jelent a válság idején a kifizetések magas szinten tartása, ennek ellenére a kifizetések javaslat szerinti drasztikus mértékű csökkentésének elkerülhetőnek kell lennie.

– 3. cím: Versenypolitika

Rendkívül üdvözlendő a versenypolitika adminisztratív előirányzataira vonatkozóan javasolt növelés – „A versenypolitikai területen aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos személyi jellegű kiadások” – (03 01 01.) (5. fejezet). A versenypolitika nem csak a válság időszakában jelent alapvető fontosságú eszközt a válságkezeléshez. Az állami támogatással kapcsolatos vizsgálatok nagy száma, amelyekkel 2011 során kell majd foglalkozni, szintén igazolja az erőforrások növelését.

– 12. cím: Belső piac

Az új pénzügyi felügyeleti hatóságok – az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) (12 04 02 01. és 12 04 02 02.) (1a. alfejezet), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) (12 04 03 01. és 12 04 03 02.) (1a. alfejezet), valamint az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) (12 04 04 01 és 12 04 04 02.) (1a. alfejezet) – nagy szerepet fognak játszani az EU pénzügyi stabilitásának biztosításában. A jól működő hatóságok kulcsfontosságúak lesznek az európai pénzügyi piacra vonatkozó jogszabályi reform végrehajtásában 2011-ben és azt követően. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy e hatóságok megfelelő finanszírozással rendelkezzenek.

Amennyiben a jogalkotó a Bizottság eredeti javaslatához képest több feladattal kívánja megbízni e hatóságokat, a további források rendelkezésre bocsátását ennek megfelelően kell kiigazítani.

– 14. cím: Adóügyek és vámunió

A „Fiscalis 2013” (14 05 03.) (1a. alfejezet) programra vonatkozóan javasolt növelés kifejezetten üdvözlendő, mivel az EU-n belüli adminisztráció és a vállalkozások javát szolgáló, az adócsalás elleni küzdelem fokozására és az adminisztratív eljárások és gyakorlatok javítására irányuló céljai javítják az adóbeszedést, és így a válság közepette növelik a tagállamok bevételeit.

Ugyanezen okokból úgyszintén elengedhetetlen a „Helyes irányítás az adózás területén” (14 03 04.) (4. fejezet) támogatása.

– 17. cím: Egészségügy és fogyasztóvédelem

A stabil és átlátható pénzügyi piacok a gazdasági fellendülés és a hosszú távú növekedés előfeltételét jelentik. E tekintetben megfelelő intézkedés a fogyasztókat tájékoztató tanácsadók képzése. A tájékozott fogyasztók nagyobb nyitottságot fognak elvárni, és biztosítani fogják, hogy a hibás pénzügyi irányítás napvilágra kerüljön és megszűnjön. Ezért a „A pénzpiacok átláthatósága és stabilitása” (17 02 04.) (1a. alfejezet) kísérleti projekt kiemelt prioritás kell, hogy legyen, és megfelelő finanszírozást kell biztosítani számára.

– 24. cím: Csalás elleni küzdelem

A hamisított termékekkel való kereskedés hozzájárul az eredeti termékeket gyártó vállalkozások tevékenységének csökkenéséhez, és munkahelyek megszűnéséhez vezet. A hamisított termékek gyakran veszélyt jelentenek a fogyasztók számára, mivel azok minősége általában kevéssé ellenőrzött.

Mivel megnövekedett a hamisított termékek száma, és ennek következtében munkahelyek szűntek meg, ezért elfogadhatatlan az „Operatív programok a csalás elleni küzdelem területén” (24 02 01.) (1a. alfejezet) vonatkozásában javasolt, az inflációt el nem érő mértékű növelés. Ezen előirányzat célja, hogy a Hercule II program keretében az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére – beleértve a cigarettacsempészet és -hamisítás megelőzését és az ezek elleni küzdelmet is – szervezett fellépések és tevékenységek költségeit fedezze.

– 29. cím: Statisztika

Az eurózóna zavarai megmutatták annak alapvető fontosságát, hogy a pénzügyi piacokra és a közpénzekre vonatkozóan megbízható adatokkal rendelkezzünk. Kedvező lépésnek tekinthető a javasolt növelés „A statisztika területén aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások” – (29 01 01.) (5. fejezet) területén, azonban e téren további lépésekre van szükség. Az európai statisztikákat magasabb szintre kell emelni, beleértve azt is, hogy az Eurostatnak nagyobb szerepet kell kapnia, és ennek megvalósításához további forrásokat kell rendelkezésre bocsátani. A Bizottság világosan kijelentette, hogy szándékában áll a statisztikát kiemelt fontosságú politikai területté nyilvánítani. Ezt a szándékot a 2011-es költségvetésnek jobban kell tükröznie.

Ezzel összhangban túl alacsonynak véljük a nagyon visszafogott – ismételten csak az infláció alatt maradó – növelést „Az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák korszerűsítése (MEETS)” (29 02 04.) (1a. alfejezet) program előirányzatai tekintetében. További forrásokra van szükség.

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.        úgy véli, hogy meg kell növelni a 2011-es (és a 2012-es és 2013-as) költségvetés 1a. alfejezetére vonatkozó plafonértéket annak érdekében, hogy a válság időszakában elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a kulcsfontosságú politikai területeken;

2.        hangsúlyozza, hogy az 1a. alfejezetből finanszírozandó új szükségletek pénzügyileg nem sérthetik a meglévő programokat és intézkedéseket;

3.        hangsúlyozza, hogy az új pénzügyi felügyeleti hatóságok számára megfelelő finanszírozást kell biztosítani, és hogy a rájuk bízott további feladatokat további források előirányozásának kell kísérnie;

4.        hangsúlyozza, hogy az európai uniós statisztikákat fejleszteni kell, és hogy a javasolt növelésen felül további forrásokat kell rendelkezésre bocsátani e cél elérése érdekében;

5.        kéri, hogy csökkentés helyett növeljék „A gazdasági és monetáris unió koordinálása és felügyelete” számára előirányzott kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat;

6.        támogatja az adócsalás elleni küzdelemre és az adózás területén a helyes irányítás biztosítására előirányzott források növelését;

7.        üdvözli a versenypolitikai területen foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos személyi jellegű kiadások növelését, különös tekintettel az állami támogatással kapcsolatos vizsgálatok várhatóan nagy számára;

8.        kéri, hogy a költségvetési tárgyalások során kapjon kiemelt fontosságot két alapvető jelentőségű kezdeményezés: az „Erasmus fiatal vállalkozók számára” elnevezésű előkészítő intézkedés és „A pénzpiacok átláthatósága és stabilitása” kísérleti projekt;

9.        hangsúlyozza, hogy újra kell gondolni a „Versenyképességi és innovációs keretprogram – Vállalkozási és innovációs program” kifizetéseinek vonatkozásában javasolt drasztikus csökkentést;

10.      hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a csalás elleni küzdelem területén megvalósuló operatív programokat – figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzetet és az ezen illegális tevékenységek terén tapasztalható jelentős növekedést;

11.      úgy véli, hogy – figyelembe véve számos tagállam pénzügyi korlátait – a Bizottságnak részletesebb indokolást kell rendelkezésre bocsátania a javasolt programok és azonosítható fellépések tekintetében, különösen azokban az esetekben, ha azok új költségvetési sorokat tesznek szükségessé.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Burkhard Balz, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Pascal Canfin, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Elisa Ferreira, Jean-Paul Gauzès, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Othmar Karas, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Hans-Peter Martin, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sophie Auconie, Sari Essayah, Philippe Lamberts, Olle Ludvigsson, Andreas Schwab

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (14.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Parlament álláspontja a Tanács által módosított 2011. évi költségvetésről – összes szakasz
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Pervenche Berès

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az Unió 2011-es költségvetésének a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságon túlmutató jövő építése a célja,

B.  mivel az általános munkanélküliség mértéke eléri a 10 %-ot, a fiatalokat érintő munkanélküliségé pedig a 20%-ot,

C. mivel már a válság előtt is több mint 84 millió ember – az Európai Unió lakosságának 17%-a – nézett szembe a szegénység kockázatával,

1.  tudomásul veszi, hogy az 1a. alfejezet kifizetései 6,9%-kal, az 1b. alfejezet kifizetései pedig 16,9%-kal emelkedtek, amelyeket a növekedés és a foglalkoztatás érdekében a versenyképesség és a kohézió támogatására használnak a foglalkoztatás és a társadalmi integráció megteremtését célzó projektek kedvezményezett tagállamaiban;

2.  sajnálatosnak tartja, hogy az 1a. alfejezetnek csupán 1,4%-át fordítják a válságot követő időszak felé való átmenet könnyítését célzó szociálpolitikai menetrend végrehajtására;

3.  hangsúlyozza az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap jelentőségét a válság miatt elbocsátott munkavállalók átképzésében, megkönnyítve ily módon a munkaerőpiacra való visszatérésüket;

4.  tudomásul veszi az Európai Szociális Alap számára elkülönített kifizetési előirányzatokat; ebben az utóbbi időben végrehajtott reform eredményét véli felfedezni, de úgy véli, hogy ennél komolyabb reformokra van szükség;

5.  értetlenül látja, hogy szemben a munkanélküliség elleni küzdelem fő eszközeiként az egész életen át tartó tanulást és a munkavállalók képességeinek fejlesztését hangsúlyozó 2020-as stratégia célkitűzéseivel, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ számára elkülönített előirányzatok jelentősen csökkentek;

6.  sajnálatosnak tartja, hogy az EURES (az európai munkaerő-piaci mobilitás portálja) és a Munkaügyi kapcsolatok és szociális párbeszéd költségvetési soraiban nem történt változás a tömeges átszervezési és elbocsátási időszakban; kiemeli a munkaerő-piaci visszatéréshez szükséges eszközök megerősítésének fontosságát és a szociális partnerek jelentős szerepét az integrációs megoldások kidolgozásában;

7.  üdvözli a „Mozgásban az ifjúság” irányadó kezdeményezést, amelynek célja az oktatási rendszerek teljesítményének megerősítése és a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése; kiemeli, hogy a 2011. évi költségvetésre nézve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság egyik prioritása a fiatalok támogatása a képzés és a munkakeresés során; azon a véleményen van, hogy a mobilitás elősegítése fontos szempont a strukturális alapok és a PROGRESS program általi intézkedések tekintetében a fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a mobilitás nem lehet a munkanélküliség egyetlen megoldása; támogatja a „Your first EURES job” kísérleti projekt beindítását, amelyet azért hoztak létre, hogy finanszírozzák a munkahelyszerzés érdekében történő fiatalkori mobilitást;

8.  javasolja, hogy a Tanáccsal és a Bizottsággal az európai mikrofinanszírozási eszközről folyó tárgyalások során létrejött megállapodás értelmében használják fel a rendelkezésre álló lehetőségeket a PROGRESS program kereteinek növelésére;

9.  kiemeli, hogy folytatni kell az elbocsátott munkavállalók életkörülményeire vonatkozó vizsgálatokat és fellépéseket, figyelembe véve a jelenleg nyilvántartott migrációs folyamatokat;

10. javasolja, hogy hozzanak létre egy kísérleti projektet az idősebb munkavállalók egészségének, munkahelyi jólétének és biztonságának támogatása céljából, hogy a munkavállalók és munkaadók szakmai életének a demográfiai változásokhoz kapcsolódó kihívásaira megfelelően reagáljanak;

11. javasolja, hogy folytassák a bizonytalan foglalkoztatási formák jogokat biztosító munkahelyekké való átalakítását ösztönző kísérleti projektet, ami alapvető fontosságú mindenütt, ahol e jogok veszélyben vannak;

12. javasolja a 2010-es költségvetési eljárás keretében elfogadott, a hatáskörébe tartozó kísérleti projektek meghosszabbítását;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	13.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 0 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Pervenche Berès, Milan Cabrnoch, David Casa, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Marije Cornelissen, George Sabin Cutaş, Tadeusz Cymański, Frédéric Daerden, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Pascale Gruny, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Liisa Jaakonsaari, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Jean Lambert, Olle Ludvigsson, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Konstantinos Poupakis, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Georges Bach, Raffaele Baldassarre, Silvia Costa, Richard Howitt, Ria Oomen-Ruijten, Emilie Turunen

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (22.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Parlament álláspontjáról a Tanács által módosított 2011-es költségvetés tervezetéről, III. szakasz – Bizottság
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Jutta Haug

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a természeti erőforrások hatékony felhasználása az Európa 2020 stratégia két kiemelt területe, megjegyzi továbbá, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés fontosságára tekintettel külön főigazgatóságot hoztak létre, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos politikával, az éghajlatváltozás enyhítésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozik; ezzel együtt az éghajlatváltozás elleni küzdelmet horizontális prioritásnak tekinti az uniós politikákban; megjegyzi, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás uniós költségvetésben való általános érvényesítése továbbra is megvalósítandó prioritás, és javasolja, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a vonatkozó kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre;

2.  tudomásul veszi a 07. cím („Környezetvédelem és éghajlat-politika”) elnevezésének megváltozását; üdvözli a külön költségvetési alcímek létrehozását az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekre (07 11., 07 12. és 07 13.), és tudomásul veszi az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekre vonatkozó uniós politikák és jogszabályok végrehajtására javasolt előirányzatok növelését;

3.  üdvözli a LIFE+ számára elkülönített előirányzat átfogó szintjének 333,5 millió euróra történő növelését, amely 8,68%-os növekedést jelent a 2010-es költségvetési szinthez képest, és megjegyzi, hogy ez a növekmény az összes szakpolitikai területen végrehajtandó projektek számára elérhető források növekedését jelenti, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatosakat, valamint a Bizottság által kezdeményezett, az éghajlat-változási politikát és jogalkotást támogató intézkedések számára elkülönített források 60%-os növekedését, továbbá a környezettel kapcsolatos szakpolitikai intézkedések támogatásai szintjének változatlanul hagyását;

4.  tekintettel az Európa 2020 stratégia éghajlatváltozással kapcsolatos nagyratörő célkitűzéseire, határozottabb intézkedésekre van szükség, így többek között a LIFE+ előirányzatainak növelésére, különös figyelemmel a fahulladékok energiaforrásként való felhasználására és a napenergiára a természeti erőforrások megőrzése érdekében;

5.  megjegyzi, hogy miután az új Bizottság átszervezett bizonyos tevékenységeket és szolgálatokat, a költségvetési nómenklatúrát is módosítani kellett, különösen, miután a polgári védelem átkerült a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának hatáskörébe;

6.  ismételten hangsúlyozza, hogy fel kell hívni a közvélemény figyelmét a dohányzás káros hatásaira, beleértve a passzív dohányzást, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Közösségi Dohányalap, amely pénzügyi támogatást nyújt tájékoztatási és oktatási projektek számára, 2010-ben megszűnik; kéri, hogy hozzanak létre új jogalapot e sikeres figyelemfelkeltő program folytatására, különös tekintettel a dohányzás gyermekeket érintő káros hatásaira, és arra kéri a Bizottságot, azaz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot és az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóságot, hogy találjanak megfelelő megoldást a kampány folytatására az átmeneti időszakban;

7.  meggyőződése, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökségre (ECHA) vonatkozó 2011–2013-as középtávú pénzügyi tervezés túl optimista, és irreálisnak tartja az ügynökség 2011-es évi önfinanszírozásának elképzelését; rámutat arra, hogy a 2011-re előrevetített díjbevétel 2006-ban végzett vizsgálatokon alapszik; kéri szükség esetén alkalmazandó óvintézkedések meghozatalát;

8.  tudatában van annak, hogy a biocidekre vonatkozó jogszabályok területén további forrásokat kell elérhetővé tenni az ECHA számára, amennyiben előkészítő tevékenységek szükségesek az ECHA hatálya alá eső további feladatok jövőbeni megvalósításához;

9.  megjegyzi, hogy az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMEA) nyújtott uniós hozzájárulás évek óta csökken, annak ellenére, hogy az uniós jogalkotó további közegészségügyi feladatokat ruház az ügynökségre, amelyeket uniós támogatásokból kellene finanszírozni; megjegyzi továbbá, hogy ennek következményeként egyre több közegészségügyi tevékenységet kell a díjbevételekből kereszttámogatásban részesíteni, ami miatt a jövőben egyes közegészségüggyel kapcsolatos tevékenységeket csökkenteni kell majd, mivel az ügynökségnek elsődlegesen a díjakhoz kötődő tevékenységeit kell ellátnia; ezért aggódik azon bizottsági megközelítés miatt, amely az Európai Gyógyszerügynökség címzett bevételeit ismét figyelembe veszi az ügynökség költségvetési tervezetének számításánál;

10.  ismételten rámutat az Európai Gyógyszerügynökség azon jogi kötelezettségére, amely szerint minden beérkező kérelmet bizonyos határidőn belül fel kell dolgoznia; megjegyzi, hogy ennek következtében a kérelmek számának emelkedése nemcsak a díjbevételek növekedésével jár, hanem maga után vonja azt is, hogy ezeket a kérelmeket nagyobb létszámú személyzetnek kell feldolgoznia; ezért támogatja az Európai Gyógyszerügynökség arra irányuló kérelmét, hogy 48 ideiglenes alkalmazottat vehessen fel szakmai tapasztalattal rendelkező szakosodott tudományos munkatársként, ami az uniós költségvetésre nem lenne hatással, mivel az álláshelyeket kizárólag díjakból finanszírozzák;

11. aggodalmának ad hangot a közegészségügyi, állatorvosi és növény-egészségügyi intézkedésekre elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok 340 millió euróra való tervezett csökkentése miatt, és hangsúlyozza, hogy nem szabad alábbhagyniuk az állatbetegségek felszámolása érdekében tett erőfeszítéseknek; hangsúlyozza a rovarkártevők (Rhynchophorus ferrugineus, Bursaphelenchus xylophilis, Anoplophora chinensis, Diabrotica) túlzott elterjedése elleni intézkedések fontosságát;

12. megjegyzi, hogy 2005 márciusa volt a Bizottság (Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság) számára előírt határidő, hogy megfeleljen az 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikkének, amely konzultációs anyag összeállítását kéri arról, hogy lehetséges és tanácsos-e az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz befolyó díjakra vonatkozó jogalkotás; ebben a tekintetben emlékeztet arra, hogy a 2010-es költségvetésben ugyanezen célból bizonyos összeget tartalékba helyeztek.

RÖVID INDOKLÁS

Általános háttér

A 2011-es költségvetési eljárás az első a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta. Az eljárást, amely egyetlen olvasatban zajlik majd, a költségvetési hatóság másik ágával történt megegyezés zárja le, az összes kiadásról szóló egyeztető eljárás során.

A 2011. évi költségvetés-tervezet összesen 142 576,4 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatot és 130 147,2 millió euró kifizetési előirányzatot tartalmaz, miáltal az előbbi esetében 1 224,4 millió euró, az utóbbi esetében pedig 4 417,8 millió eurós kerettartalék marad; ezek az összegek az EU 2011-re előjelzett GNI-je 1,15%, illetve 1,05%-ának felelnek meg.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság hatáskörébe tartozó egyes költségvetések

Éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a természeti erőforrások hatékony felhasználása az Európa 2020 stratégia kiemelt feladatai között szerepelnek. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések kiemelt fontosságára, 2010 februárjában létrehozták az éghajlatváltozással (annak enyhítésével és a hozzá való alkalmazkodással) foglalkozó főigazgatóságot (a továbbiakban DG CLIMA).

Mind a környezettel, mind az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések kiemelt fontossága tükröződik a LIFE+ program keretében tervezett előirányzatok és a megfelelő költségvetési tételek szintjében is.

A Bizottság javasolja a LIFE+ programra szánt előirányzatok szintjének a 2010-es 306,855 millió eurós szintről 333,500 millió euróra való növelését, amely 8,68%-os növekedést jelent a 2010-es költségvetési szinthez képest. Ez 7,4 millió eurós növekedést jelent a program kezdeti pénzügyi tervezésén felül, amely a Bizottság tervei szerint a 2012-es és 2013-as költségvetésben is tükröződik majd.

Ez a növekedés különösen a következő területek finanszírozására szolgál:

- az összes szakpolitikai területen végrehajtandó projektek számára elérhető források növekedése, beleértve az éghajlatváltozásra vonatkozót, a 07 03 07. jogcímcsoportból (a 2010-es 240 millió euróról 260,13 millió euróra a 2011-es költségvetési tervezet szerint);

- a Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatos politikát és jogalkotást támogató intézkedései számára elérhető források 60%-os növekedése (7,2 millió eurós növekedés 2010 és 2011 között);

- szinten maradó támogatások civil szervezetek számára, és a Környezetvédelmi Főigazgatóság intézkedéseinek támogatása, figyelembe véve a projektek eredményeinek kiválasztásával, ellenőrzésével és terjesztésével kapcsolatos megnőtt adminisztratív követelményeket, összhangban a Számvevőszék és az Európai Parlament ajánlásával, a 2008-as évi mentesítéssel összefüggésben (a projektek fenntarthatóságának népszerűsítése).

Figyelembe véve a felsorolt elemeket, a 2011-re elfogadott költségvetési tervezetnek a LIFE+-ra vonatkozó része a következőkön alapszik:

- a projektek és civil szervezetek támogatása a DG ENVI felügyelete alatt marad a jogalap követelményei miatt (nem lehetséges „a priori” módon megállapítani az éghajlatváltozással kapcsolatos kiemelt projektek forrásainak nagyságát); a 07 01 04 01.es és 07 03 07. költségvetési tételek;

- a Bizottság éghajlattal kapcsolatos politika/jogalkotás kidolgozását és megvalósítását támogató intézkedései (beleértve a projektek kiválasztásának, felügyeletének, ellenőrzésének és értékelésének támogatását) szintén a 07 03. alcím alatt – 07 01 04 01. és 07 03 07. költségvetési tételek – maradnak;

- külön költségvetési tételek a Bizottság azon intézkedéseinek finanszírozására, amelyek elősegítik az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés politikájának/szabályozásának kidolgozását és megvalósítását (beleértve a tudatosság növelését, kiadványokat, és a CITL és ODS IT-rendszereket) – ezek a 07 01 04 05. és 07 12 01. költségvetési tételek.

Life +

A Bizottság 2009 októberében fogadta el finanszírozási döntését a 2010-es költségvetés kiadásairól.

Az ajánlattételi felhívásokat 2010. május 4-én tették közzé, teljes összegük 240 000 000 eurót tesz ki. A projektterveket az illetékes nemzeti hatóság számára kell elküldeni, legkésőbb 2010. szeptember 1-ig. Ezt követően a nemzeti hatóságok 2010. október 4-ig továbbítják a projektterveket a Bizottsághoz, amely összeveti a terveket a LIFE+ jogosultsági követelményeivel, és értékeli az ajánlatokat a LIFE+ kiválasztási és odaítélési szempontjai szerint. A támogatásban részesítendő projektek végső közzététele 2011. július/augusztus hónapban várható, a projektek pedig legkorábban 2011 szeptemberében indulhatnak.

Az ajánlattételi felhívást a költségvetési rendelet 76. cikke és a végrehajtási szabályok 92. cikke szerint tett globális kötelezettségvállalás fedezi a megfelelő összeg mértékéig, ezáltal lehetővé téve a kedvezményezettekkel kötött támogatási megállapodások 2011 végéig történő aláírását.

A rendelkezésre álló 2010-es kötelezettségvállalási előirányzatok ezért teljes mértékben felhasználásra kerülnek.

A kifizetési előirányzatok szintje (167 millió) várhatóan teljes mértékben felhasználásra kerül.

Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Javasolt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség támogatásának 2%-os növelése (gyakorlatilag az éves deflátor), a következő intézkedésekkel együtt:

- a létszámterv növelése egy olyan álláshellyel, amely az Ügynökségnek a GMES-ben betöltött szerepét támogatja;

- a támogatás arányainak újraosztása az 1. és 2. cím támogatása javára, az Ügynökség azon középtávú stratégiájának támogatása érdekében, hogy erős belső szakértői gárdát építsen ki.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2009-es költségvetési kimutatása 851 673 euró felesleget mutat, amelyet az Európai Bizottság címzett bevételként használt fel az EKÜ költségvetési tervezetének összeállításához, ahogy a költségvetési hatóság kívánja a nem díjakból finanszírozott ügynökségek esetében.

A 2011-es költségvetési tervezet igényelt előirányzata ezért 35 105 327 euró, és az uniós támogatás teljes összege, figyelembe véve a 2009-es többletből érkező címzett bevételeket 35 957 000 euró.

Globális környezetvédelmi kérdések

A környezetvédelem területén megvalósuló külső fellépéseket 2007 óta a 21. szakpolitikai terület (Fejlesztés) külső fellépésekre vonatkozó eszközei szabályozzák, elsősorban az ENRTP (a környezetvédelemre, illetve a természetes erőforrásokkal és energiaforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra irányuló tematikus program, a költségvetési tervezet 21 04. alcíme).

A 07. cím alatt csak az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokhoz történő kötelező hozzájárulásokra szánt előirányzatok maradnak, amelyeknek a Közösség részt vevő fele, mint az éghajlatváltozásról szóló ENSZ keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv, a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény (CBD) stb. A 2011-re javasolt költségvetési előirányzat nem változik a 2010-es szinthez képest (3 000 000 euró). A költségvetési nómenklatúrát tekintve megoszlik a 07 02. alcím (Globális környezetvédelmi ügyek) és az új 07 11. alcím (Globális éghajlat-politikai ügyek) között. Az utóbbi tartalmazza az éghajlatváltozással és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények (UNFCCC és Kiotói Jegyzőkönyv, a bécsi egyezmény és a Montreali Jegyzőkönyv) kötelező tagdíjait.

Meg kell jegyezni, hogy a Koppenhágai Megállapodást követően a Bizottság a környezetvédelemmel és a természeti erőforrások – többek között az energia – fenntartható kezelésével foglalkozó tematikus program (21 04 01. költségvetési tétel) forrásainak jelentős emelését javasolja, különösen a következő területekre kiterjedően:

- a Koppenhágai Megállapodás keretében vállaltak értelmében 50 millió eurós összeg a fejlődő országok éghajlatváltozással kapcsolatos enyhítési és alkalmazkodási intézkedéseinek költségeire;

- további 15 millió euró a legkevésbé fejlett országokkal kötött, éghajlatváltozás elleni globális szövetség támogatására.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság hatáskörébe tartozó egyes költségvetések

Közegészségügy

Az Egészségügyi Program (17 03 06), amelynek kötelezettségvállalási előirányzata 2010-ben 45,7 millió euró volt, a 2011-re javasolt összeg pedig 47,06 millió euró, a nemzeti politikák kiegészítését, valamint a tagállamok, a csatlakozásra váró országok és a nemzetközi szervezetek közti együttműködés elősegítését célozza meg.

Három fő célja a polgárok egészségügyi biztonságának javítása, egészségi állapotuk javítása, valamint az egészséggel kapcsolatos információ és tudás létrehozása és terjesztése. Az enyhe növekedés összhangban áll a középtávú pénzügyi tervezéssel.

A közegészségügyre (17 03) fordítandó tervezett kiadás 205,11 millió eurós összege 15,77 millió euró csökkenést jelent a 2010-es költségvetéshez képest. A csökkenés főként a Dohányalap – a dohánygyárak dohányzás elleni tájékoztató kampánya – finanszírozásáról gondoskodó rendelet megszűnésével kapcsolatos.

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)

Az ECDC költségvetése 3,49 millió euróval csökkent, mivel az előző évben nem használta fel a rendelkezésére álló keret egészét. A fel nem használt forrásokat az Európai Bizottság célhoz kötött bevételként használta fel az Ügynökség költségvetési tervezetének összeállításához.

Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

Az EMA uniós hozzájárulása 38,42 millió euró, amiből 5,477 millió euró célhoz kötött bevétel. A Bizottság ismét szembemegy a Parlament álláspontjával a díjaktól függő ügynökségek célhoz kötött bevételeinek kezelésével kapcsolatban.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy 2011-ben további előirányzatok válhatnak szükségessé a jelenleg az Európai Parlamentben és Tanácsban megvitatás alatt álló gyógyszerekre vonatkozó csomag számára.

Élelmiszer- és takarmánybiztonsági, állategészségügyi intézkedések

Az élelmiszer- és takarmánybiztonság kérdésének „az istállótól a konyhaasztalig” elven alapuló megközelítésével összhangban ezek az intézkedések az élelmiszer-ellátási lánc minden eleménél javulást eredményeznek. Ez az ágazat teljes mértékben harmonizált uniós szinten, azonban a 17 04. alcím (Élelmiszer- és takarmánybiztonság) 2011-re javasolt összege 340,3 millió euró a 2010-es 354,9 millió euróhoz képest.

A csökkenés főként az állatbetegségek megszüntetésére irányuló intézkedéseket (15 millió euró) és a szükségalap intézkedéseit (10 millió euró) érinti. Az állatbetegségek megszüntetésére irányuló intézkedések esetében ez az oltások és a kéknyelv betegség elleni más intézkedések lassabb tempójának tudható be. A szükségalap intézkedései számára rendelkezésére álló keret csökkenése a végrehajtás bizonytalan voltának eredménye, mivel ez a járványok kitörésének függvénye. Ha járvány kitörése miatt esetleg több forrásra lenne szükség, a további források hamar rendelkezésre fognak állni.

A javaslat 4 millió eurós növelést ajánl az élelmiszer- és takarmánybiztonság területe számára, az EU referencialaboratóriumai tevékenységében bekövetkező változások, és egy méhek egészségét vizsgáló laboratórium esetleges létrehozásának finanszírozására.

A növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó javaslat enyhe növekedést (0,45 millió euró) tartalmaz. A megnövelt források szükségesek ahhoz, hogy a Bizottság elláthassa az új, növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet hatálybalépésével rá háruló feladatokat és kötelezettségeket. Az új feladatok és kötelezettségek kiegészítik a tovább folytatódó növény-egészségügyi adminisztratív teendőket, amelyek finanszírozása az előző években ebből a költségvetési tételből történt.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)

Az EFSA állandó székhelyének tervezett átadása 2011 márciusában lesz, és a személyzet új épületbe történő átköltöztetésére feltehetőleg még az év vége előtt sor kerül. Míg a költözés költségeit már meglévő költségvetési tételek fedezik maja, az új helyszín kialakításának, az átállás megszervezésének, a három hónapos átmeneti időszak kettőzött bérleti díjának, a berendezkedésnek, a közös eszközök és további felszerelések felállításának tényleges költségei okán további 3,29 millió eurós forrás javasolt az EFSA költségvetése számára.

Az ENVI alá tartozó egyéb költségvetési tételek

Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)

A Bizottságnak a biocid termékek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát (COM(2009)267) követően, amely 2013-tól és 2014-től számos új feladatot irányoz elő az anyagok értékelése és engedélyezése terén, a Bizottság a támogatások kifizetéséhez szükséges költségvetési tétel létrehozását javasolja, amint a rendelet elfogadásra kerül (07 03 60 01. és 07 03 60 02. jogcímek). Nem különítettek el azonban előirányzatokat annak érdekében, hogy az Ügynökség felkészülhessen új feladataira 2011 végén és 2012-ben.

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

A 2011-es költségvetési tervezet keretében a Bizottság a következőket javasolja:

- új előkészítő tevékenység létrehozása „az éghajlattal kapcsolatos fellépés és alkalmazkodás előtérbe helyezésére” (07 03 13. jogcímcsoport),

- „A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése és közös európai keretprogram a fekete-tengeri régió fejlesztésére” című előkészítő tevékenység meghosszabbítása (07 02 04. jogcímcsoport).

A 2010-es költségvetésben 9 kísérleti projekt és előkészítő tevékenység került megszavazásra, amelyek közül nyolcat a Környezetvédelmi Főigazgatóság és egyet az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság valósít meg.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	58 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	János Áder, Kriton Arsenis, Paolo Bartolozzi, Sandrine Bélier, Sergio Berlato, Milan Cabrnoch, Nessa Childers, Chris Davies, Bairbre de Brún, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Karin Kadenbach, Holger Krahmer, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Sirpa Pietikäinen, Mario Pirillo, Pavel Poc, Vittorio Prodi, Oreste Rossi, Daciana Octavia Sârbu, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Catherine Soullie, Salvatore Tatarella, Anja Weisgerber, Glenis Willmott, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Margrete Auken, Christofer Fjellner, Matthias Groote, Lucas Hartong, Jutta Haug, Romana Jordan Cizelj, Judith A. Merkies, Rovana Plumb, Giancarlo Scottà, Bart Staes, Struan Stevenson, Giommaria Uggias, Thomas Ulmer, Marita Ulvskog, Peter van Dalen

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (2.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetre vonatkozó parlamenti álláspontról – összes szakasz
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Heide Rühle

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság hatásköre a költségvetési eljárásban a 2. (Vállalkozáspolitika), a 12. (Belső piac), a 14. (Adóügyek és vámunió), illetve a 17. (Egészségügy és fogyasztóvédelem) költségvetési sorokra terjed ki;

2.  rámutat a Bizottság költségvetési tervezetének 02 03. alcímében szereplő költségvetési előirányzatok fontosságára, mivel úgy véli, hogy a belső piac működése az értesítés és a tanúsítás területén megvalósított javulás révén tehető jobbá; úgy véli továbbá, hogy indokoltak a szabványosításra és a jogszabályok közelítésére szánt költségvetési előirányzatok, mivel ezek az intézkedések elő fogják mozdítani a vállalkozások működését és versenyképességét, miközben az európai fogyasztók számára biztonságosabb termékeket és szolgáltatásokat biztosítanak;

3.  üdvözli, hogy kis mértékben növelték az előirányzatokat a Bizottság költségvetési tervezetének12 02 01. sorában, amit szükségesnek tart az egységes piacnak az EU gazdasága egészére gyakorolt pozitív hatásai miatt, különösen gazdasági válság idején; felhívja ezért a Bizottságot, terjesszen elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet maradéktalanul megvalósítani az egységes piacot a piac mélyreható ismeretére, gazdasági elemzésekre és a megfelelő eszközök kiválasztására támaszkodva; kiemeli ezzel összefüggésben a szolgáltatási ágazat jelentőségét az európai gazdaság szempontjából, és ezért fő prioritásként kezeli a szolgáltatási irányelv[1] végrehajtását; kéri továbbá a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt a tagállamokkal, és alakítson ki egyszerűbb szabályozást és hatékony problémamegoldást biztosító igazgatási kultúrát; hangsúlyozza azon képzési tevékenységek jelentőségét, amelyek segítik a tisztviselőket és a bírákat az egységes piacra vonatkozó szabályok megfelelő átültetésében, alkalmazásában és érvényesítésében;

4.   sajnálja, hogy nem különítettek el pénzösszeget a 12 02 02. költségvetési sor számára; a SOLVIT hálózatot hatékony, ingyenes, bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusnak tekinti, amelyet támogatnia kellene a Bizottság által az összes tagállamban folytatott képzési és népszerűsítési tevékenységeknek; kéri a tagállamokat, hogy növeljék a hálózat részére elkülönített emberi és pénzügyi erőforrásokat; ezenkívül támogatja az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatások koncepcióját egy közös – információkat és tanácsadást biztosító – weboldal létrehozásával;

5.  kéri az „egységes piaci fórum” elnevezésű kísérleti projekt finanszírozását, amelyre évente egyszer kerül sor a Tanács elnökségét betöltő tagállamban, és amely a polgárok, a vállalkozások és a fogyasztói szervezetek képviselőinek, valamint a tagállamok és az uniós intézmények képviselőinek részvételével zajló olyan éves esemény, melynek célja az egységes piacra vonatkozó jogszabályok átültetése, alkalmazása és betartatása iránti egyértelmű elkötelezettség kialakítása; úgy véli, hogy az esemény célját az egységes piacra vonatkozó jogszabályok helytelen átültetésének, téves alkalmazásának és hiányos végrehajtásának az egységes piac hatékonyabb koordinációja és irányítása révén való kezelése kell hogy jelentse; úgy véli, hogy ennek az eseménynek olyan jelentős platformmá kell válnia, amely lehetővé teszi a jó gyakorlati megoldásoknak az érintett felek közötti cseréjét és a polgárok tájékoztatását az egységes piacon belüli jogaikról; ezenkívül arra szólít fel, hogy a rendezvény foglalkozzon a Bizottság által azonosított, a polgárok és a vállalkozások számára legfontosabb 20 aggasztó tényezővel, kihívással és lehetőséggel; úgy véli, létre kell hozni egy európai parlamenti képviselőkből és a Bizottság, valamint a Tanácsnak az esemény idején soros elnöksége képviselőiből álló munkacsoportot az esemény részleteinek kidolgozására;

6.  úgy véli, hogy a 14 04 02. költségvetési sorban a 2013-as vámprogramra elkülönített összeg mérsékelt növelése indokolt és elegendő lesz e politikai terület célkitűzéseinek megvalósításához, úgymint a külső határok biztonságának és védelmének megerősítése, a tiltott kereskedelem és a csalás elleni küzdelem támogatása, valamint a vámrendszerek hatékonyságának fejlesztése; támogatja a program célkitűzéseinek megvalósítását azáltal, hogy javítja a tagállamok közötti koordinációt és együttműködést, elősegíti a legjobb gyakorlatok és a know-how cseréjét, és nyomon követi, hogy megfelelően alkalmazzák-e az uniós jogot; hangsúlyozza a nemzeti vámtisztviselők képzési programjainak fontosságát;

7.  úgy véli, hogy a 17 02 02. költségvetési soron a fogyasztópolitika területére elkülönített összeg indokolt és elegendő a biztonságos termékeket és szolgáltatásokat biztosító belső piac megvalósításához, valamint az összes fogyasztó számára egyenlő jogok garantálásához; hangsúlyozza az Unió , a tagállamok és harmadik országok – többek között az Amerikai Egyesült Államok, Kína és India – közötti szoros együttműködés fontosságát a hatékonyabb végrehajtási mechanizmusok terén a fogyasztói bizalom elmélyítése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy a piacfelügyelet terén alakítson ki tudásalapot és képzési programokat; úgy véli továbbá, hogy prioritást képeznek a fogyasztók oktatására – és különösen a pénzügyi műveltség fejlesztésére –irányuló közös erőfeszítések; kéri továbbá a Bizottságot, hogy támogassa a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat működését annak érdekében, hogy lehetővé tegye a tagállamokban a fogyasztóvédelem területén működő végrehajtó hatóságok számára a fogyasztóvédelmi együttműködési mechanizmusok még hatékonyabb alkalmazását; emlékeztet arra, hogy az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának megfelelő finanszírozásra van szüksége ahhoz, hogy az egységes piacon belül elősegítse a fogyasztók bizalmát; rámutat a fogyasztói szervezetek fontos szerepére az Unión belüli figyelemfelhívás tekintetében, és javasolja projektjeik finanszírozását; ennek megfelelően azt kéri, hogy hosszabbítsák meg a TRACE programot, amely a fogyasztói szervezeteket képzési tevékenységekkel erősíti a szilárd és hatékony szervezetek és hálózatok kiépítése érdekében;

8.  hangsúlyozza a fogyasztói piacok ellenőrzésének jelentőségét az eredménytábla és a fogyasztói magatartásról és a piacok működéséről gyűjtött adatokon alapuló, kapcsolódó piaci tanulmányok konszolidálásán keresztül; felszólít ezért egy újabb előkészítő intézkedés elindítására „Nyomon követési intézkedések a fogyasztóvédelmi politika terén” címmel, amely lehetővé tenné a már létező felmérések és tanulmányok folytatását, és további piaci tanulmányok finanszírozását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 0 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pablo Arias Echeverría, Cristian Silviu Buşoi, Lara Comi, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Eija-Riitta Korhola, Hans-Peter Mayer, Gianni Pittella, Mitro Repo, Robert Rochefort, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Matteo Salvini, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Laurence J.A.J. Stassen, Catherine Stihler, Kyriacos Triantaphyllides, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sylvana Rapti, Catherine Soullie, Rafał Trzaskowski, Wim van de Camp

• [1]  A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (3.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről szóló parlamenti állásfoglalásról: III. szakasz – Bizottság
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Dominique Riquet

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékezet arra, hogy a közlekedés az európai gazdaság alapvető eleme, amely lehetővé teszi a személyek, áruk és ismeretek mozgását a határokon keresztül; kiemeli, hogy a közlekedés az egyenlőség és társadalmi mobilitás hordozója, különösen a fiatalok esetében, mivel lehetőséget teremt a cserékre az ismeretek és a képzés területén;

2.  hangsúlyozza, hogy a közlekedés finanszírozásának hozzá kell járulnia az ágazat fokozottabb integrációjához, amely a gazdaság, a biztonság, a társadalmi érdekek és a környezetvédelem szempontjából eredményesebben működő társadalmat eredményez;

3.  sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság által a költségvetési tervezetben előterjesztett kötelezettségvállalási előirányzatok a szükséges minimumot tartalmazzák az Európai Unió közlekedési és idegenforgalmi politikája és jogszabályai végrehajtásának lendületben tartásához; véleménye szerint az Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatti válsághelyzet, amely Európát teljes „üzemszünetre” kényszerítette, azt bizonyítja, hogy minden korábbinál sürgetőbb szükség van az európai közlekedési ágazat támogatásának felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges források rendelkezésre álljanak egy alternatív, kiegészítő hálózat létrehozásához, amely megakadályozná, hogy egy hasonló, a versenyképességet és a gazdasági növekedést veszélyeztető helyzet újból előálljon;

4.  elismeri, hogy az új költségvetési eljárás és a gazdasági helyzet miatt kiemelt politikai célokat kell meghatározni; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy fontos a kifizetési előirányzatok terén jelentkező hiány elkerülése, és szükség esetén költségvetés-módosítást kell elfogadni;

5.  emlékeztet rá, hogy Európa gazdasági fellendülésével összefüggésben a közlekedésbe – különösen a transzeurópai közlekedési hálózatokon keresztül – történő beruházások kulcsszerepet játszanak a növekedés és a foglalkoztatás, valamint az Unió gazdasági érdekeinek előmozdításában; következésképpen úgy véli, hogy a lehető legtöbb projekt végrehajtásának lehetővé tétele érdekében minden lehetséges finanszírozási mechanizmust meg kell vizsgálni, többek között egy európai közlekedési alap létrehozásának lehetőségét is, amely alapot be kell illeszteni a többéves pénzügyi keretbe;

6.  nagy jelentőséget tulajdonít a biztonság fokozása érdekében eszközölt beruházásoknak valamennyi közlekedési mód esetében;

7.  hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazat nagy lehetőségeket rejt magában az éghajlatváltozás elleni küzdelem tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy az integrált energiaügyi és éghajlat-változási csomag célkitűzései alapján biztosítson elsőbbséget a szén-dioxid-mentesítésnek minden közlekedési forma esetében, különösen a valamennyi szállítási mód közötti komodalitás ösztönzése és az ITS-technológia fokozott használata révén;

8.  úgy véli, hogy a közlekedéssel foglalkozó ügynökségek uniós költségvetésből való támogatását többletfelelősségükkel, valamint a légi- és vasúti és közlekedés biztonságára és – a közelmúltbeli súlyos balesetek miatt – a tengeri szennyezés elleni küzdelemre vonatkozó politikai prioritással arányosan kell meghatározni;

9.  rámutat annak szükségességére, hogy valamennyi utasnak azonos és átlátható jogokat kell biztosítani valamennyi közlekedési mód esetében; hangsúlyozza, hogy a szabad mozgás elősegítése érdekében szükség van egy egységes, mindenféle közlekedési módra vonatkozó tájékozódást és foglalást lehetővé tévő felületre, amely világos tájékoztatást nyújt az utazásról és az utasok jogairól;

10. örömmel veszi tudomásul, hogy a Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi egy többéves idegenforgalmi program létrehozását; úgy véli, hogy e program létrejöttéig alapvetően fontos meghosszabbítani és megerősíteni a meglévő előkészítő intézkedéseket.

RÖVID INDOKOLÁS

Bevezetés

2011 az ötödik pénzügyi év a 2007–2013-as többéves pénzügyi keretben, amely keret félidős felülvizsgálata a mai napig nem kezdődött el. A pénzügyi keret közlekedési és idegenforgalmi célokat szolgáló, „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” című 1a. alfejezetében a mozgástér 50,1 millió euró 2011-ben.

A válság és a megszorítások mellett ezt a gazdasági évet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése határozza meg. A szerződés számottevő mértékben módosítja a költségvetési eljárást, amely ezentúl már csupán egyetlen olvasatból és az azt követő lehetséges egyeztetésből áll, és amelyben a Parlament a Tanáccsal egyenrangú félként vesz részt. Ezenfelül az idegenforgalom teljes egészében az Európai Unió hatáskörébe került, ami jogalapot jelent finanszírozásához.

A gazdasági válság által különösen súlyosan érintett közlekedési és idegenforgalmi ágazat, amely a GDP több mint 10%-át képviseli, és a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás több mint 20%-áért felelős, kiemelt figyelmet érdemel e költségvetési évben.

I. A közlekedésre vonatkozó költségvetés

Az Európai Bizottság költségvetésének „Mobilitás és közlekedés” elnevezésű 6. címe[1] alatt található az Európai Unió közlekedéspolitikájára vonatkozó összes költségvetési jogcím. Az Európai Bizottság által kidolgozott, 2011. évre vonatkozó költségvetési tervezet a kötelezettségvállalási előirányzatok 10,5%-os növelését javasolja, amelyek így a 2010. évi 1 407,5 millió euróról 1 555,4 millió euróra nőnek 2011-ben. A kifizetési előirányzatok esetében azonban 1,7%-os csökkentést javasol, így azok a 2010. évi 1 224,2 millió euróról 1 203,1 millió euróra csökkennek 2011-ben.

1) Igazgatási kiadások (06 01. alcím)

A Bizottság erőfeszítést tett arra, hogy az igazgatási kiadásokat 2,4 millió euróval csökkentse, az ügynökségek magasabb összegű finanszírozásának lehetővé tétele érdekében[2].

A transzeurópai közlekedési hálózatok végrehajtó hivatala részére a költségvetési tervezetben előirányzott források megfelelőnek tűnnek.

2) Ügynökségek

Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a 2007-2013-as pénzügyi keret 1a. alfejezetében a Galileo program finanszírozása érdekében tett elvonások miatt a közlekedés területén működő három ügynökség komoly (20 millió eurósra becsült) finanszírozási hiánnyal küzd majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban, annak ellenére, hogy megbízatásukat az elmúlt években kibővítették.

– Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (06 02 01. jogcímcsoport)

A költségvetési tervezet 2011-re összesen 34,4 millió eurós uniós hozzájárulást irányoz elő. E források 2011-ben valamivel több mint 92 millió euróra rúgnak.

Az ügynökség véleménye szerint az Unió hozzájárulásának 37,7 millió eurónak kellene lennie 2011-ben, biztosítandó a 2008-ban és 2009-ben elfogadott légiközlekedési csomagok[3] operatív végrehajtását 2012-ben és 2013-ban és ennek előkészítését.

– Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (06 02 02. jogcímcsoport)

A költségvetési tervezet 2011-re összesen 54,9 millió eurós uniós hozzájárulást irányoz elő. Az ügynökség véleménye szerint ennek az összegnek 56,6 millió eurónak kellene lennie a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében, és 57,6 millió eurónak a kifizetési előirányzatok tekintetében annak érdekében, hogy az általa 2011-ben kezelendő adatbázisok (SafeSeaNet, THETIS, EQUASIS stb.) növekvő terheivel megbirkózhasson.

– Európai Vasúti Ügynökség (06 02 08. jogcímcsoport)

A 2011-es költségvetési tervezet szerint az uniós hozzájárulás teljes összege 25,3 millió euró lenne, az ügynökség becslése szerint azonban ennek az összegnek 27 millió eurónak kellene lennie. Az ügynökség megfelelő finanszírozása elengedhetetlenül fontos olyan jelentős európai projektek fejlesztéséhez, mint a Safety, az Interop és az ERTMS, tehát a kölcsönös átjárhatóság és a biztonság terén tett előrelépéshez.

3) Marco Polo program (06 02 06. és 06 02 07. jogcímcsoport)

A költségvetési tervezet a Marco Polo II program esetében 1,9 millió euróval növeli a kötelezettségvállalási előirányzatokat, a kifizetési előirányzatokat változatlanul hagyja – a jelenlegi szükségletek fényében ez megfelelő finanszírozásnak tűnik. Noha a program jól érzékelhetően lelassult a gazdasági válság miatt, az előirányzatok felhasználásának kilátásai 2010-től javulhatnak. Azonban továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani a program alakulására.

4) Transzeurópai hálózatok (06 03. alcím)

A költségvetési tervezet a kifizetési előirányzatok 2010-es 900 milliós összegét változatlanul hagyja 2011-re, míg a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a költségvetés jelentős mértékben emelkedik (+17,1%). Az összeg a 2010. évi 1 048,8 millió euróról 2011-re 1 228,2 millió euróra emelkedik.

A kiemelten fontos hálózatok, nevezetesen a határállomások finanszírozása elmarad a szükséges mértéktől. A TEN-T-nek szánt külön alapok mellett fontolóra kellene venni az összehangolt fellépést e terület finanszírozási lehetőségeinek bővítése érdekében.

5) Az európai közlekedéspolitikát és az utasjogokat támogató tevékenységek (06 02 03. jogcímcsoport)

A költségvetési tervezet e tevékenységekre a 2010. évihez képest nagyjából változatlan költségvetést irányoz elő.

6) SESAR közös vállalkozás (06 03 05. jogcímcsoport és 06 06 02 03. jogcím )

A 6. címben két költségvetési sor vonatkozik a SESAR közös vállalkozásra, ezek biztosítják a 2007–2013-as időszakban a finanszírozást két forrásból: a kutatási keretprogramból és a TEN-T programból.

A költségvetési tervezetben előirányzott összegek kielégítőnek tűnnek. Céljuk lényegében a kutatási, fejlesztési tevékenység, valamint a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) új rendszereinek jóváhagyásához kapcsolódó tevékenység finanszírozása.

7) A közlekedéshez kapcsolódó kutatás (06 06. alcím)

A költségvetési tervezetben szereplő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok csökkentését a Galileo program kutatási kiadásainak a bizottsági költségvetés vállalkozáspolitikának szentelt 2. címe alá történő átcsoportosítása indokolja.

8) Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

Kallas alelnök felvetése és a közelmúltbeli vulkánkitörés példája nyomán hasznos lehet fontolóra venni egy integrált európai információs és foglalási rendszer létrehozását, amely az utasok szállítására használt minden közlekedési módra kiterjedne. E fellépést megfelelő kísérleti projekt formájában kellene kezdeményezni.

II. Az idegenforgalmi költségvetés

Jóllehet az idegenforgalom a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta teljes egészében az Európai Unió hatáskörébe tartozik, a költségvetési tervezetben mégsem jelenik meg saját költségvetéssel. A Bizottság e területen csupán a meglévő előkészítő intézkedéseket folytatja, amelyek a bizottsági költségvetés „Vállalkozáspolitika” címet viselő 2. címe alatt találhatók.

Az EU idegenforgalom területén tett fellépésének fejlesztése érdekében az „Európai szociálturizmus” és a „Fenntartható turizmus” előkészítő intézkedéseket 2011-ben folytatni kellene, sőt megerősíteni. Ezenkívül két új kísérleti projekt: az „Ipari turizmus” és az „Európai turizmus és a kulturális örökség útjai” igazi hozzáadott értéket képviselne a kultúra és a kulturális örökség sajátosságainak népszerűsítése terén.

Záró megjegyzések

A fenti észrevételek a 2011. évi költségvetési tervezet alapján készültek. Várjuk a Tanács álláspontját, amelynek elfogadására július közepén kerül sor. Az előadó főbb módosítási javaslatai erre az álláspontra vonatkoznak majd. Különösen azokban az esetekben kíván módosítási javaslatokat tenni, ahol a Tanács nem differenciált átalányösszegű csökkentéseket eszközöl, anélkül, hogy figyelembe venné a valós helyzetet és szükségleteket, valamint az Európai Parlament egyes költségvetési jogcímekre vonatkozócselekvési prioritásait.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	31 4 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Antonio Cancian, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Ville Itälä, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Werner Kuhn, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Gesine Meissner, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Dirk Sterckx, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Dominique Vlasto, Artur Zasada
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Philip Bradbourn, Anne E. Jensen, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Jan Mulder, Dominique Riquet, Anna Rosbach, Laurence J.A.J. Stassen, Nuno Teixeira, Oldřich Vlasák, Sabine Wils, Janusz Władysław Zemke

• [1]  2011-ben a 6. cím kizárólag a közlekedéssel foglalkozik, míg az előző költségvetési években az energiaügy is itt szerepelt.
• [2]  Ha az összeg a kötelezettségvállalási vagy kifizetési előirányzatokra vonatkozó pontosítás nélkül szerepel, akkor nem differenciált előirányzatokról van szó, amelyek esetében a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összege azonos.
• [3]  A Tanács 216/2008. és 1108/09. számú rendelete, amelyek kiterjesztik az ügynökség megbízatását a repülőterekre, a légiforgalmi szolgáltatásra és a légi-navigációs szolgálatokra. Az új megbízatás konkrétan a szabályozást és a szabványosítási vizsgálatokat foglalja magában.

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (9.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről szóló parlamenti állásfoglalásról – III. szakasz – Bizottság
(2010/2001(BUD))

Előadó: László Surján

RÖVID INDOKOLÁS

Bevezető észrevételek

A pénzügyi válságban és a jelenlegi gazdasági lassulás közepette a Bizottság a Parlament támogatásával intézkedéseket hozott a regionális fejlesztésre fordított kiadások növelése érdekében a hatékony gazdasági fellendülés uniós stratégiája keretében. Ez tükröződik a 2011-es költségvetés tervezetében is, amelyben a kötelezettségvállalási előirányzatok 3,2%-kal, a kifizetési előirányzatok pedig 16,9%-kal, 42 540,8 millió euróra nőnek. Ennek összefüggésében a Bizottság azt mondja, hogy a kiadások növekedésének reménye azt eredményezte, hogy teljesítés e soron 2010-ben elérte az 57%-ot. Azzal a ténnyel együtt, hogy a programok a terepen mostanra elérték utazósebességüket, ez sikerként könyvelhető el.

A költségvetés tervezetének visszaállítása

Az Európai Bizottság a költségvetés kidolgozása során a költségvetési szükségletek felmérésekor figyelembe vette a 2005-ös Európai Tanács határozatait, a 2007–2013-as pénzügyi keret és az intézményközi megállapodás rendelkezéseit, a 2000–2006-os programozási időszak befejeződő projektjeire fordítandó összegeket, valamint a jelen időszakban valószínűsíthetően felmerülő előlegfizetési kötelezettségeket. Az előadó úgy véli, hogy a Bizottság az egyetlen intézmény, amelynek rendelkezésére állnak az információk az összes európai régió költségvetési igényeinek áttekintéséhez. Ezért javasolja, hogy töröljék a Tanács által javasolt valamennyi csökkentést, és állítsák vissza a költségvetési tervezetben a Bizottság által eredetileg javasolt összegeket.

A források megosztása az alapok között

A különböző alapok közötti megoszlás az alábbiak szerint alakul:

ERFA: 25,6 milliárd euró, Kohéziós Alap: 7,7 milliárd euró és ESZA: 9 milliárd euró. Az előadó megragadja az alkalmat, hogy kiemelje az ESZA jelentőségét a regionális gazdasági fellendülésben, hiszen az ESZA a rendelkezésre álló források több mint 20%-át teszi ki. Az alap a vállalkozások és a helyi hatóságok rendelkezésére álló legfontosabb eszköz – és annak is kell maradnia – a modern gazdaságra jellemző gazdasági tevékenységekre való dinamikus áttérés elősegítésére. Ezért azt arra kell felhasználni, hogy tisztességes egyensúlyt teremtsünk az üzleti körök rugalmasságra vonatkozó igénye, továbbá a munkahelyek biztonsága és az alkalmazottak előmenetele és képzése között. Az előadó véleménye szerint ez nélkülözhetetlen eleme valamennyi helyi érdekű gazdasági stratégiának.

Európai gazdasági fellendülés és lépések egy tisztább és fenntarthatóbb gazdaság irányába

Az európai gazdaságélénkítési terv nem az előzmények nélküli globális pénzügyi válsággal szemben hozott pánikintézkedések sora. Az szorosan kapcsolódik az Unió javasolt új gazdasági stratégiájához, melynek közismert célja egy intelligens, fenntartható és integráló gazdaság felépítése, amely magas szintű foglalkoztatást, termelékenységet és szociális kohéziót biztosít. Látjuk, hogy a 2009-ben és 2010-ben jóváhagyott energiaprojektek tényleges megvalósításának finanszírozására 1 milliárd eurót fordítottak a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, a nyílt tengeri szélenergia és az energetikai infrastruktúra területén, továbbá 500 millió eurót a szélessávú távközlési projektekre a vidéki területeken.

Előrelépés a fennálló kötelezettségvállalások (reste à liquider – RAL) terén

Az Európai Bizottság szerint 2009–2010-ben a fennálló kötelezettségvállalások szintje 16,8%-kal nőtt és elérte a 14,2 milliárd eurót. A legjelentősebb növekedést az ERFA mutatta, esetében a fennálló kötelezettségvállalások szintje 9,8 milliárd euróra nőtt, relatív legnagyobb mértékben pedig a határokon átnyúló együttműködés esetében nőtt (67,6%).

Többéves finanszírozási programok esetében a kifizetési feltételek teljesülése esetén kifizetendő kötelezettségvállalások kiemelkedő szintje normális jelenség. A határokon átnyúló együttműködéshez kapcsolódó kifizetetlen kötelezettségvállalások 67,6%-os növekedése azonban aggodalomra ad okot, ezért az előadó kéri a Bizottságot, hogy pontosítsa e jelentős növekedés okait.

Fő politikai célok 2011-re

Az Európai Bizottság közzétette az elvárt politikai eredmények listáját, és azok közül a legfontosabb a politika összhangba hozása az Európa 2020 stratégiával a regionális gazdaságok intelligens, tisztább és versenyképes növekedése tekintetében. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak az a legfontosabb célja, hogy növelje az EU 2020 célkitűzéseinek ismertségét és elfogadását a nemzeti és regionális hatóságok részéről. A Bizottság ugyanilyen hangsúlyt helyez arra, hogy politikánk központi szerepet játszik az Unió válságkezelési stratégiájában.

A 2009–2010-es időszakban a Bizottság a Parlament lelkes támogatásával kialakította a makrorégiók fogalmát. 2011-ben rendkívül fontos lesz e makrorégiók kialakítása, külön hangsúlyt helyezve a balti-tengeri stratégia valamennyi aspektusára, beleértve az Oroszország társulását megkönnyítő kísérleti projektet és a Duna-stratégia megfelelő végrehajtását is.

Kísérleti projektek

Idén a bizottság tagjai előterjesztettek számos lehetséges kísérleti projektet (16-ot, melyek közül számos a Duna makrorégió különleges igényeivel foglalkozik, beleértve azt is, melyet e véleményben ismertetek, és amelyet reményeim szerint a bizottság támogatni fog).

Az általam előterjesztett kísérleti projekt címe:

Egy közös regionális identitás felé és a Duna makrorégió nemzeteinek összebékülése, és az alábbiakat javasolja:

Fiataloknak szóló képzési programok és szemináriumok szervezése azzal a céllal, hogy hangsúlyozzuk a Duna makrorégióban élő nemzetek közös regionális identitását, civil oktatási programok és kulturális cserelehetőségek, melyek hozzájárulnak az együttélés előremutató, fenntartható, európai jövőjéhez. A kísérleti projekt előmozdítja az adott régió társadalmi és gazdasági stabilitását, beleértve a közösségek közti kohézió elősegítését célzó fellépéseket is, és rávilágít a nemzeteken átívelő együttműködés hozzáadott értékére.

A célterület a Duna makrorégió és a szomszédos országok, összhangban az európai szomszédságpolitikával. A támogatható programokban a régió legalább három tagállamából származó résztvevőknek kell szerepet vállalniuk.

Összegzés

A jelenlegi, előzmények nélküli gazdasági helyzetben a reálgazdaságban legnagyobb szerepet játszó politikai terület rendelkezésére bocsátott erőforrások meghatározóak lesznek hatékonyságuk és innovációösztönző képességük szempontjából, és elősegítik a nemzeti és helyi gazdaságok sikeres átalakulását egy tiszta, fenntartható, tudásalapú és befogadó gazdaság irányába. Emiatt természetes, hogy a fejlődést számos új ötlettel kívánjuk befolyásolni, amelyek valamennyi javasolt kísérleti projekt részei. Az előadó ezért kéri, hogy a Bizottság hajtsa végre a bizottság által támogatott valamennyi kísérleti projektet.

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   úgy véli, hogy a költségvetés tervezetében regionális politikára fordítandó összeg megfelel a regionális különbségek csökkentésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatos uniós igényeknek, ezért kéri, hogy az 1b. alfejezet minden sorát tartsák meg és szükség esetén állítsák vissza;

2.   tudomásul veszi a 2011–2013-as időszak pénzügyi programozásának módosítását, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] 17. pontjának figyelembe vétele érdekében;

3.   üdvözli a kötelezettségvállalási előirányzatok 3,2%-os növelését 50 970 100 000 euróra, 16,9 millió eurós tartalékkal és a kifizetési előirányzatok 16,9%-os, 42 540 800 000 euróra történő növelését, és elvárja, hogy azok hatékonyan hozzájáruljanak Európa gazdasági helyreállításához és a zökkenőmentes gazdasági átalakuláshoz, összhangban az EU 2020 stratégia célkitűzéseivel; sajnálja azonban, hogy az 1b. alfejezet tartaléka alacsony, 16,9 millió euró;

4.   aggodalmát fejezi ki a strukturális alapok alacsony felhasználási rátája miatt, és kéri a Bizottságot, hogy országról országra és régióról régióra alaposan elemezze ennek okait; úgy véli, hogy az alapok optimális felhasználása politikai prioritás kell legyen, különösen a következő költségvetési tervezési időszak során;

5.   kéri a Bizottságot, hogy támogassa és hajtsa végre a Regionális Fejlesztési Bizottság által javasolt valamennyi kísérleti projektet;

6.   a regionális politika gyakorlatának és kezelésének további egyszerűsítésére és egyértelműbbé tételére szólít fel, hogy a regionális fejlesztés céljára elkülönített valamennyi előirányzatot hatékonyabban és eredményorientáltabban lehessen felhasználni az EU-2020 célkitűzéseinek teljesítése érdekében;

7.   kéri a Bizottságot, hogy indítson kísérleti projektet a nemzetek közös identitásának és összebékítésének támogatása érdekében, többek között a Duna makrorégióban, és vonja le belőle azokat a tanulságokat, amelyeket esetleg más makrorégiókban is fel lehet használni; úgy véli, hogy ezeknek a kísérleti projekteknek magukban kell foglalniuk fiataloknak szóló képzési programokat és szemináriumokat a kulturális cserelehetőségek bővítése és az együttélés előremutató, fenntartható, európai jövőjének támogatása érdekében; úgy véli, hogy ez előmozdítja az érintett régiók társadalmi és gazdasági stabilitását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 1 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	François Alfonsi, Charalampos Angourakis, Sophie Auconie, Catherine Bearder, Victor Boştinaru, Zuzana Brzobohatá, John Bufton, Alain Cadec, Salvatore Caronna, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Seán Kelly, Constanze Angela Krehl, Ramona Nicole Mănescu, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Franz Obermayr, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Georgios Stavrakakis, Csanád Szegedi, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Karima Delli, Pat the Cope Gallagher, Ivars Godmanis, Catherine Grèze, Lena Kolarska-Bobińska, Veronica Lope Fontagné, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Elisabeth Schroedter, Evžen Tošenovský

• [1]  HL C 139., 2006.14.6., 1. o.

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (29.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Parlament álláspontja a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről – összes szakasz
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Mairead McGuinness

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elutasítja a 2011-es költségvetési tervezeten a Tanács által eszközölt módosításokat; úgy véli, hogy a Bizottság költségvetési igényekre vonatkozó becslései jobban tükrözik a valóságot, mint a Tanács javaslatai, különösen ami a korábbi évek számláinak számviteli vizsgálatát illeti; ezért ragaszkodik a 2011-es költségvetési tervezetben található számadatok visszaállításához;

2.  aggodalmát fejezi ki a mezőgazdasági piacok 2011-es alakulására vonatkozó optimista bizottsági feltételezések miatt; emlékeztet a tejpiacokon 2009-ben tapasztalt súlyos ingadozásokra; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a finanszírozáshoz való egyszerű hozzáférést, arra az esetre, ha a piacokon 2011-ben is bekövetkeznének hasonló ingadozások; ezért javasolja, hogy a 2. fejezeten belül helyezzenek tartalékba összegeket; úgy véli, hogy a pénzeszközök ilyen módon történő elkülönítése alapvető jelentőségű a főbb mezőgazdasági termékek piacain bekövetkező esetleges nehézségekre való gyors válaszadás érdekében;

3.  elismeri az iskolagyümölcs- és az iskolatejprogram fontosságát, mivel e programok ösztönzik az egészséges táplálkozást a gyermekek körében; üdvözli az iskolagyümölcs-program támogatásának Bizottság által javasolt növelését; javasolja, hogy a költségvetési sort egészítsék ki további 10 000 000 euróval; javasolja, hogy az iskolatejprogram finanszírozását növeljék 10 000 000 euróval;

4.  hangsúlyozza, hogy állandó megközelítésre van szükség a mezőgazdasági piacokon kialakuló áringadozások kezelésére; elismeri, hogy hasznosnak bizonyult a tejágazatnak a 2010-es költségvetésből nyújtott 300 millió eurós rendkívüli támogatás; hangsúlyozza, hogy ez egyszeri intézkedés volt; ezért javasolja, hogy hozzanak létre egy új, „tejalapként” szolgáló költségvetési sort, amely előmozdítja a modernizációt, a diverzifikációt és a szerkezetátalakítást, fejleszti a marketinget, valamint támogatja a termelői szervezeteket;

5.  kiemeli, hogy fejleszteni kell az intézmények között a költségvetési eljárás tekintetében alkalmazott kommunikációs csatornákat; csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem nyújtott megfelelő tájékoztatást a 2011-es költségvetési tervezet javasolt módosításai tekintetében; sajnálja, hogy az Európai Parlament képviselői először a sajtóból értesültek a javasolt módosításokról; kéri, hogy a jövőbeni költségvetési eljárások során hatékonyabb kommunikációs rendszert alkalmazzanak.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	29.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	John Stuart Agnew, Richard Ashworth, Liam Aylward, Christophe Béchu, Luis Manuel Capoulas Santos, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Lorenzo Fontana, Iratxe García Pérez, Béla Glattfelder, Martin Häusling, Esther Herranz García, Peter Jahr, Elisabeth Jeggle, George Lyon, Mairead McGuinness, James Nicholson, Georgios Papastamkos, Marit Paulsen, Alfreds Rubiks, Czesław Adam Siekierski, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Alyn Smith, Csaba Sándor Tabajdi, Marc Tarabella
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Marian Harkin, Christa Klaß

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (2.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Parlament álláspontjáról a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezet tekintetében – III. szakasz – Bizottság
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Ulrike Rodust

RÖVID INDOKOLÁS

2011-ben a Parlament munkája a közös halászati politika – többek között az Európai Halászati Alap – reformjára irányuló küszöbönálló javaslatokra összpontosít. A reform eredményeként várható súlyponteltolódások következtében a források elosztásának kiigazítása méltányosnak tűnik, és azt a következő pénzügyi keretről folyó viták során is figyelembe kell venni. A tengerpolitikai előkészítő intézkedések kifutásával új jogi alapot kell találni ezen új politika finanszírozásához. Ezzel együtt pedig meg kell akadályozni, hogy mindez a közös halászati politika rovására történjen.

A 2011-es költségvetést a folytonosság és a pénzügyi keretből adódó korlátok jellemzik. Az Európai Halászati Alap számára előirányzott összegek 658 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 488 millió EUR kifizetési előirányzatot tartalmaznak (ez 2,2%-kal, illetve 1,5%-kal több mint 2010-ben). A közös halászati politika számára előirányzott összegeket mintegy 15 millió euróval (azaz 5,5%-kal) csökkentették. Ez elsősorban a nemzetközi halászati szerződésekkel kapcsolatos előirányzatok csökkenésére vezethető vissza. Rendkívül üdvözlendő a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal előirányzatának megnövelése.

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalási indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

Az Európai Bizottság költségvetési tervezetéről

1.   támogatja a 2011-es költségvetési tervezeten belül a halászati és tengerpolitikára vonatkozó bizottsági javaslatokat – annak ellenére, hogy a 2007–2013-as pénzügyi keretben meghatározott költségvetési eszközök nem veszik kellően figyelembe a közös halászati politika stratégiai jelentőségét, különösen ami a halászati ellenőrzés, a halászati kutatás, a flottáknak az energiatakarékosság és a biztonság szempontjából történő modernizálása és a szükséges kapacitásleépítés társadalmi hatásainak tompítása terén az Európai Unió fokozott elkötelezettségére vonatkozó politikai elvárásokat illeti;

2.   üdvözli az Európai Halászati Alap kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak javasolt növelését;

3.   sajnálatát fejezi ki a halászati erőforrás-gazdálkodás támogatása (a tudományos szakvélemények javítása) kötelezettségvállalási irányzatainak Európai Bizottság által javasolt csökkentése miatt, mivel a halászati kutatás bővítése a sikeres halászati politika elengedhetetlen előfeltétele, különösen az éves halászati kvóták megállapítása és az erőforrásokkal folytatott fenntartható gazdálkodás, valamint a halászati ágazat szociális és gazdasági életképességének biztosítása érdekében; megállapítja, hogy a közös halászati politika sikeres reformjához közép- és hosszú távon elengedhetetlen a halászati kutatás kiadásainak jelentős növelése;

4.   üdvözli, hogy növekszenek a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal számára biztosított költségvetési előirányzatok, mivel ez az ügynökség fontos munkát végez, és ezért növekvő munkaterhelésének megfelelő támogatásban kell részesülnie; úgy véli, hogy az előirányzatok növelésének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ügynökség munkája kibővüljön a nemzetközi partnerségi megállapodások felügyeletével;

5.   úgy véli, hogy növelni kell a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal működési előirányzatait, hogy a hivatal szükség esetén járőrhajókat indíthasson, és ezáltal az Unió megfelelhessen a nemzetközi halászati ellenőrzés területén fennálló kötelezettségeinek;

6.   rámutat arra, hogy – ahogy az a közös halászati politikára is érvényes – az integrált tengerpolitika kidolgozására javasolt támogatás az ezen új politika bevezetésével kapcsolatos legfontosabb feladatok fedezésére sem elegendő; kéri, hogy hozzanak létre egyedi költségvetési sorokat az Unió új, integrált tengerpolitikája számára, mely sorokba elegendő költségvetési előirányzatokat kell beállítani ahhoz, hogy az integrált tengerpolitika fejlődése ne váljon a közös halászati politika kárára;

7.   tudomásul veszi, hogy jelentősen csökkentek a nemzetközi halászati megállapodások kifizetési előirányzatai; ezzel összefüggésben pozitívnak tartja az Európai Bizottság azon bejelentését, hogy a jövőben az előirányzatok felhasználása tekintetében egyértelmű különbséget fognak tenni a halászati jogok megszerzésére irányuló, illetve a harmadik országok fejlesztését célzó kifizetések között;

8.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos területeken, ahol sürgős, európai uniós szinten koordinált fellépésre van szükség, a finanszírozási lehetőségek hiányt szenvednek, ez különösen érvényes a szelektív halászati eszközökről rendelkezésre álló tudás terjesztésére, valamint az alkalmazott halászati kutatás összehangolására és támogatására; emlékeztet arra, hogy fontos a kutatás és fejlesztés támogatása ahhoz, hogy a közös halászati politika keretében szakismeretekre lehessen szert tenni valamennyi állományról és meg lehessen határozni a fenntartható átlagos hozamot;

A Tanács módosító javaslatairól

9.   határozottan elutasítja az Unió Tanácsának álláspontját a 2011-es költségvetési tervezetben előirányzott, a halászati fejezet forrásait érintő komoly csökkentések tekintetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács kész drasztikusan csökkenteni az ágazat amúgy is szűkös közösségi előirányzatait; úgy véli, hogy a halászati ágazat fenntartható fejlesztése számára biztosított európai uniós források semmilyen további csökkentése sem célravezető;

10. rendkívül sajnálatosnak tartja a Tanács azon javaslatait, amelyek a halászat ellenőrzése terén a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok csökkentésére irányulnak, mind az Uniónak az e területhez kapcsolódó tagállami kiadásokhoz való hozzájárulását, mind az Unió saját ellenőrzési tevékenységeit illetően; rámutat arra, hogy a Bizottság jelenleg mindössze 20 ellenőrt tud finanszírozni, ami a halászati tevékenység méretét és az uniós vizek kiterjedését tekintve csupán csepp a tengerben a haladéktalanul kibővítendő európai uniós ellenőrzési hálózat tekintetében;

11. sajnálatát fejezi ki továbbá a Tanács azon javaslata miatt, amely a bizottsági javaslathoz képest csökkenti a vigói központú Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal előirányzatait; rámutat arra, hogy ez a hivatal jelentős hozzáadott értéket állít elő, mivel segít a halászati ellenőrzés európai uniós szintű koordinálásában;

12. sajnálatát fejezi ki a Tanács azon javaslata miatt, amely jelentősen csökkenti a tudományos adatok gyűjtése terén a tagállamok támogatását célzó előirányzatokat; felhívja a Tanács figyelmét arra, hogy a halászati politikai döntéshozatalt támogató adatbázis jelenleg egyáltalán nem kielégítő; ezenkívül felhívja a Tanács figyelmét arra, hogy a tagállamok nem mindig teljesítik kielégítő mértékben a halászati adatok gyűjtése és átadása terén fennálló kötelezettségeiket, és ezért a Bizottság támogatásának fenntartása annál is inkább fontos;

13. felszólítja a Tanácsot, hogy gondolja újra az Európai Halászati Alap kifizetéseinek szintjére vonatkozó álláspontját, mivel úgy tűnik, hogy máskülönben elkerülhetetlenné válnak az utólagos átcsoportosítások; bírálja a Tanács azon költségvetési előirányzatok csökkentésére irányuló kérését, amelyek az Európai Halászati Alapból származó források megfelelő felhasználásának ellenőrzését célozzák.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	30.8.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 0 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Josefa Andrés Barea, Kriton Arsenis, João Ferreira, Carmen Fraga Estévez, Marek Józef Gróbarczyk, Carl Haglund, Iliana Malinova Iotova, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Guido Milana, Maria do Céu Patrão Neves, Britta Reimers, Crescenzio Rivellini, Ulrike Rodust, Jarosław Leszek Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Paul Besset, Ole Christensen, Chris Davies, Diane Dodds, Antolín Sánchez Presedo
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Constance Le Grip

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (6.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről szóló parlamenti álláspontról – minden szakasz
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Morten Løkkegaard

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   mind politikailag, mind technikai okokból elfogadhatatlannak tartja a Tanács által az oktatás és kultúra terén javasolt csökkentéseket; különösen az oktatási programok terén végrehajtott csökkentések miatt ad hangot megdöbbenésének, mivel ez teljes mértékben ellentétes a Tanács saját, az oktatásnak az EU 2020 stratégia keretében betöltött fontos szerepére vonatkozó kijelentéseivel, valamint a lisszaboni folyamat részét képező mobilitási célkitűzésekkel; eltökélt szándéka, hogy visszaállítja a Bizottság költségvetési tervezetében szereplő összegeket; úgy véli, hogy a kulturális, az oktatási, a sport- és az ifjúságpolitikai támogatások megszorítása rossz példa a tagállamok nemzeti költségvetésének összeállítói számára, mivel ennek az az üzenete, hogy ezeken a területeken, amelyek alapvető fontosságúak az Európa 2020 stratégia iránymutató kezdeményezéseinek végrehajtása szempontjából, megtakarításokat kell végrehajtani;

2.   sajnálja, hogy a Bizottság költségvetési tervezete nem törekszik az Európai Tanács által elfogadott Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak elérésére irányuló intézkedések támogatására; különösen sajnálja, hogy a pénzügyi programozási kereten túl nem kerültek elkülönítésre további összegek az oktatás, a képzés és a kultúra támogatására annak ellenére, hogy ezek a területek fontosak az Európa 2020 stratégia szempontjából, valamint a végrehajtás szintje is rendkívül magas; ezért kéri az egész életen át tartó tanulás programjára elkülönített előirányzatok növelését, hogy az Unió teljesíthesse kiemelt céljait;

3.   üdvözli a Bizottság „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezését mint politikai kezdeményezést; hangsúlyozza azonban, hogy nem lenne szabad új költségvetési sort létrehozni, mivel azt a meglévő programokon keresztül kellene végrehajtani;

4.   hangsúlyozza, hogy az európai diákok, oktatók és kutatók mobilitását és az európai egyetemek korszerű átalakítását célzó Erasmus, Leonardo da Vinci és „Emberek” programok költségvetését jelentősen növelni kell; sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák és mozdítsák elő az egyetemi oktatók cseréjét, és segítsék a felsőoktatási intézményeket a diákcsere, különösen az Erasmus program keretében szerzett képesítések elismerése terén létező hiányosságok orvoslásában, mivel ezek a hiányosságok csökkenthetik az érdeklődést a diákok körében; aggodalmának ad hangot az e programokhoz való hozzáférés során tapasztalt társadalmi egyenlőtlenségek miatt is; finanszírozásuk (és nem egyszerűen csak a rendelkezésre bocsátott ösztöndíjak számának) növelését javasolja, még több személy hozzáférését lehetővé téve, és kéri a Bizottságot, hogy javítson az uniós csereprogramokban érdekelt oktatási intézmények felé történő kommunikációján; felszólítja a Bizottságot, hogy több támogatást biztosítson a fiatalok szakképzésére, hogy megkönnyítse a gazdaság azon területei felé történő elmozdulásukat, amelyek a jelenlegi gazdasági válság idején működőképesek és életképesebbek;

5.   megjegyzi, hogy elegendő pénzügyi támogatás biztosítására van szükség az EUMSz. 165. cikkében foglalt új, a sport területére vonatkozó hatáskör kidolgozásához, ami a korábbiaknál több forrást tesz szükségessé az e területet érintő intézkedések támogatására, mint például a sport előmozdítására és az egyesületek segítésére, és egy 2012-től indítandó teljes körű sportprogram végrehajtásának előkészítéseként tapasztalatok szerzésére; hangsúlyozza a sportnak az európai identitástudat kialakításában és az uniós polgárság fogalmának továbbfejlesztésében betöltött rendkívül fontos szerepét; hangsúlyozza továbbá, hogy a sport mekkora erővel bír az emberek társadalmi beilleszkedése szempontjából; rámutat, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével nem indokolható a 2011. évi költségvetési előirányzatok csökkentése, valamint hogy az Unió köteles továbbra is változatlan elkötelezettséggel végrehajtani az előkészítő intézkedést az ezen a területen felmerülő új feladatai teljesítése érdekében;

6.   mély meglepődésének és aggodalmának ad hangot a Tanács azon javaslata miatt, mely szerint számos költségvetési tétel tekintetében lényegesen csökkentenék a kifizetési előirányzatokat, mivel ez megakadályozza a már odaígért támogatások időben történő kifizetését, amelynek következtében ezek a csökkentések késedelmes kifizetéseket, illetve további kamatfizetéseket, és ennélfogva magasabb költségeket fognak eredményezni 2012-ben;

7.   kéri, hogy a Media Mundus programot helyezzék vissza a 3b. alfejezetből a 4. fejezetbe, ahol az előkészítő intézkedés volt, mivel ez az intézkedés erőteljes nemzetközi dimenzióval rendelkezik, és ezért az uniós külpolitika alkotóelemét képezi;

8.   úgy véli, hogy az ikt oktatása és az ikt terén biztosított képzés alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy Európa új készségeket fejlesszen új munkahelyekhez és teljes mértékben kihasználja az egyre inkább digitalizálódó társadalomban rejlő lehetőségeket; ezért javasolja, hogy az uniós programok nagyobb mértékben járuljanak hozzá e készségek, valamint a környezetbarát gazdasággal és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos készségek fejlesztéséhez; javasolja, hogy a személyes adatok védelme képezze az ikt-vonatkozású programok szerves részét;

9.   aggódik a kommunikációra elkülönített előirányzatok alacsony szintje és a jelentős csökkentések miatt, különösen az újságíróknak szóló továbbképző szemináriumok tekintetében; sürgeti az előirányzatok növelését a Europe Direct információs központok jobb összehangolása, valamint új európai közéleti találkozóhelyek nyitása érdekében;

10.  stratégiai jelentőségűnek tekinti a jelentősebb pénzügyi kötelezettségvállalást az Unió (materiális és immateriális) kulturális örökségének előmozdítása érdekében, többek között összhangban az Unióra ruházott új, az idegenforgalommal kapcsolatos hatáskörrel.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Badia i Cutchet, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Ildikó Gáll-Pelcz, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Morten Løkkegaard, Marek Henryk Migalski, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Timo Soini, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Marie-Christine Vergiat, Sabine Verheyen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ivo Belet, Luigi Berlinguer, Timothy Kirkhope, Iosif Matula, Francisco José Millán Mon, Georgios Papanikolaou, Alyn Smith

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (3.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről szóló parlamenti állásfoglalásról – III. szakasz – Bizottság
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Juan Fernando López Aguilar

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   üdvözli, hogy a Bizottság által előterjesztett költségvetési tervezetben a 3a. alfejezet költségvetését 2010-hez képest jelentősen növelték, mivel kötelezettségvállalási előirányzatai 12,8%-kal, kifizetési előirányzatai 15,4%-kal nőttek; hangsúlyozza, hogy ez a növekedés a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következménye, amely kötelező érvényűvé tette az alapjogi chartát és megszüntette a pilléres struktúrát a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, valamint a stockholmi programban a következő öt évre előirányzott intézkedéseket; sajnálja, hogy ez nem vonatkozik az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” fejezetre, melynek növekedése igen korlátozott a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió alapjogi chartájának közelmúltbeli hatálybalépése, valamint az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (CEDH) való közelgő csatlakozása ellenére; következésképpen sajnálattal veszi tudomásul a Tanács által javasolt csökkentéseket egy olyan területen, amely rendkívül fontos az uniós polgárok és a tagállamok számára; különösen sajnálja a menekültek tömeges érkezése esetén alkalmazandó sürgős intézkedésekre vonatkozó kifizetési előirányzatok csökkenését;

2.   ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a projektek ésszerű és objektíven indokolható finanszírozással rendelkezzenek a gazdasági válság és a költségvetési megszorítások idején, és hogy azok a stockholmi programban már meghatározott prioritásokra összpontosítsanak; emlékeztet arra, hogy az eredményes költségvetési tervezés a már rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony felhasználását feltételezi;

3.   ragaszkodik ahhoz, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség ügynökségei – különösen a stockholmi programban és a Lisszaboni Szerződésben meghatározott új feladatokkal megbízott ügynökségek – megfelelő, méltányos és objektíven indokolható támogatásban részesüljenek tevékenységeik kifejtéséhez az alapvető jogokat és a polgári szabadságjogokat érintő kérdések kezelése során; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az Europol 2011. évi költségvetését meg kell növelni annak érdekében, hogy az Europol az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti TFTP-megállapodásban leírtak szerint teljesíthesse az Egyesült Államok információkéréseinek ellenőrzésére vonatkozó feladatait; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal idejében, 2011 előtt megkezdje tevékenységét, valamint hogy elegendő pénzügyi forrás álljon a hivatal rendelkezésére megbízatásának megkezdéséhez; sajnálja, hogy az ügynökségek támogatásai nincsenek összhangban az Unió e területeken szerzett új hatásköreivel, különösen a migráció, a menekültügy, az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén;

4.   úgy véli, hogy a Frontex ügynökség megbízatásának közelgő felülvizsgálata olyan döntéseket fog tartalmazni, melyeknek a megfelelő időben jelentős pénzügyi vonzatai lesznek – úgy mint annak eldöntése, hogy az ügynökség megvásárolja vagy bérelje saját eszközeit és felszereléseit –, és ennek eredményeképpen hangsúlyozza, hogy elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani az ügynökség számára megbízatásának ellátásához;

5.   emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Europol-határozat[1] Lisszaboni Szerződés fényében történő felülvizsgálata a Parlament egyik prioritása és sürgős ügynek tekintendő, valamint hogy a Parlament folyamatos és teljes körű tájékoztatása és bevonása szükséges;

6.   úgy véli, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség ügynökségei személyzetének az uniós és nemzetközi jogszabályok ismeretével és az annak való megfelelés nyomon követésével kapcsolatos oktatása és képességfejlesztése az előirányzatok növelése révén prioritást kell élvezzen;

7.   felidézi és ismételten hangsúlyozza álláspontját arról, hogy a Parlamentet megbízhatóan, pontosan, részletesen és kellő időben tájékoztatni kell a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség költségvetéséről és annak végrehajtásáról, és különösen az olyan nagyszabású számítógépes információs rendszerek létrehozásáról, mint a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a nagyléptékű információs rendszerek operatív működtetését végző ügynökség, valamint az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat érintő egyéb projektek;

8.    felszólít a „Szolidaritás és a migrációs áramlások irányítása” általános program forrásainak felülvizsgálatára, annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni a nagyobb migrációs nyomás alatt álló tagállamok helyzetét.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Roberta Angelilli, Vilija Blinkevičiūtė, Rita Borsellino, Simon Busuttil, Philip Claeys, Rosario Crocetta, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Göncz, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Monica Luisa Macovei, Véronique Mathieu, Nuno Melo, Louis Michel, Claude Moraes, Jan Mulder, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Rui Tavares, Daniël van der Stoep, Axel Voss, Renate Weber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Edit Bauer, Ioan Enciu, Ana Gomes, Nadja Hirsch, Monika Hohlmeier, Stanimir Ilchev, Franziska Keller, Michèle Striffler, Marie-Christine Vergiat

• [1]  Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozat (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).

VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (7.9.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

a Parlament álláspontja a Tanács által módosított 2011. évi költségvetési tervezetről – összes szakasz
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Algirdas Saudargas

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az Európai Unió jelenlegi gazdasági válsága és az euróválság nem csak arra mutatott rá, hogy egységesebb Európára és a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre, és ezek megvalósításához az európai polgárok részéről az európai intézmények elkötelezett támogatására és ezen intézményekbe vetett mély bizalomra van szükség, hanem az összehangolt európai fellépés egyértelmű hozzáadott értékére is, amely fellépés nem korlátozódik a nemzeti költségvetések összeadására,

B.   mivel a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése a demokratikusabb Európát előnyben részesítő intézményi változásokat vont magával, ilyen például az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek megerősített jogköre, illetve a polgári kezdeményezés létrehozása, mellyel kapcsolatban a polgárokat célzó átfogó kommunikációs politikára lesz szükség, és amelynek a legjobb feltételeket kell egyesítenie, hogy a polgárok megfelelően tudjanak élni a hatalom ezen új formájával,

C.  mivel a Parlament a 2011. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló állásfoglalásában[1] „aggodalmát fejez[te] ki az európai polgárságot, a kommunikációt és a média tájékoztatását előmozdító projektekre szánt – 2010-hez képest néhány esetben ráadásul csökkenő – előirányzatok alacsony szintje miatt” és „úgy vél[te], hogy e programok alapvető jelentőséggel bírnak az európai identitás kialakítása és az uniós polgárok európai integrációval kapcsolatos tájékoztatása terén”,

D.  mivel az Alkotmányügyi Bizottság 2009. szeptember 2-i, az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről (III. szakasz – Bizottság) szóló véleményében[2] kifejezte aggodalmát a 3.2 alfejezet (Állampolgárság) előirányzatainak 2009-hez képest történő csökkenésével kapcsolatban,

1.   rámutat, hogy az európai gazdaságirányítás érvényesülését és a tagállamok euróválsággal kapcsolatos valamennyi közelmúltbeli lépését a polgárok – akiknek be kell mutatni a kollektívabb Európa előnyeit – támogatásának megszerzése érdekében megfelelő kommunikációs politikának kell kísérnie;

2.   úgy véli továbbá, hogy a Lisszaboni Szerződés új intézményi rendelkezéseit, különösen az európai külügyi szolgálat – melynek hosszútávon jelentős hatást kell gyakorolnia az Európai Unió és a tagállamok külpolitikai magatartására – létrehozását teljes mértékben meg kell magyarázni a polgároknak;

3.   sajnálja, hogy éppen most, amikor az Unió céljait és érdekeit előmozdító kommunikációs politika erősebb pénzügyi támogatására van szükség, lehetővé téve az európai identitás érzésének erősítése érdekében struktúráinak és a polgárok számára a politikák befolyásolására biztosított lehetőségek jobb megértését, a Bizottság 2011-es költségvetés-tervezetében alacsony, sőt a 2010-esnél is alacsonyabb összegeket javasol; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló viták során nem szabad elkerülni az európai demokrácia ezen alapvető kihívásának megtárgyalását;

4.   másrészt üdvözli a Parlament 2011-re tervezett bevételeiben és kiadásaiban az európai pártok és alapítványok finanszírozására előirányzott összeg növekedésének mértékét; emlékeztet az európai pártok és alapítványok által a polgárok európai politikákkal és az európai integrációval kapcsolatos tudatossága vonatkozásában játszott jelentős szerepre.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Andrew Henry William Brons, Carlo Casini, Andrew Duff, Matthias Groote, Roberto Gualtieri, Zita Gurmai, Gerald Häfner, Stanimir Ilchev, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, David Martin, Paulo Rangel, Algirdas Saudargas, György Schöpflin, József Szájer, Søren Bo Søndergaard, Indrek Tarand, Rafał Trzaskowski, Guy Verhofstadt
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Enrique Guerrero Salom, Sylvie Guillaume, Íñigo Méndez de Vigo, Vital Moreira, Helmut Scholz

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0205
• [2]  A Költségvetési Bizottság 2009. október 13-i jelentéséhez csatolva (A7-0038/2009).

VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről (16.7.2010)

a Költségvetési Bizottság részére

az európai ombudsman 2011-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésére irányuló javaslatról
(2010/2001(BUD))

A vélemény előadója: Adina-Ioana Vălean

RÖVID INDOKOLÁS

A Petíciós Bizottság tudomásul veszi az európai ombudsman által a költségvetési rendelet 31. cikke értelmében a költségvetési hatósághoz benyújtott, a 2011. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési igényeiről szóló költségvetési javaslatot.

Az európai ombudsman feladata, hogy az európai uniós intézmények ellen tett panaszokra méltányos megoldást találjon. Támogatja az átláthatóságot és ösztönzi a szolgáltatási kultúrát az közigazgatásban. Az ombudsman szorosan együttműködik az unió egyéb intézményeivel és testületeivel, valamint a nemzeti és regionális ombudsmanok európai hálózatával.

Az ombudsman költségvetése három fő részből áll: az intézmény állományához tartozó személyekkel kapcsolatos kiadások, az épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek, valamint az intézmény által betöltött különleges funkciók gyakorlása során felmerülő költségek.

Valamennyi feladatának elvégzése érdekében az európai ombudsman a 2011-es évre vonatkozó költségvetési javaslatában igényelt teljes összege 9 395 100 EUR. Ez 0,67%-os (62 825 EUR) növekedést jelent a 2010. évi költségvetéséhez képest. A korábbi években a költségvetési növekmény jelentősen magasabb volt, +5,95% 2009-ben és +7,14% 2010-ben.

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság miatt, valamint a költségvetési szempontból nehéz időket élő nemzeti és regionális kollégáival való szolidaritás jegyében az ombudsman a lehetőségekhez képest megpróbálta korlátozni a költségvetési növekményt.

Másrészről viszont az ombudsman új feladatokat kapott. A Lisszaboni Szerződés kiszélesítette az ombudsman megbízatását, kiterjesztve hatáskörét a „közösségi intézményekről és szervekről” az „uniós intézményekre, szervekre vagy hivatalokra”. Ez kétségkívül hatással lesz a jövőbeni munka mennyiségére.

A 2011. évre vonatkozó javaslat nem veszi figyelembe ezeket az új feladatokat, és az ombudsman jelzi, hogy nem tud garanciát vállalni a kiadáscsökkentés jelenlegi szintjének fenntarthatóságára. Szintén jelzi, hogy további forrásokat fog kérni, amennyiben erre szüksége lesz a Lisszaboni Szerződés miatti többletmunka okán. Jelen állapotban ez csak feltételezés, és még nehéz előre látni, mi lesz az új szerződés hatása a gyakorlatban.

Mint a korábbi javaslatok esetében, az ombudsman szolgálatai valamennyi költségvetési tételt megvizsgálták, hogy megtakarítási lehetőségeket keressenek és/vagy átcsoportosításokat végezzenek, ami 2011-re 273 500 EUR megtakarítást eredményezett. A megtakarított összeg a többi költségvetési tétel növekedésének több mint 80%-át fedezi, mely növekedés – többek között – az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja új díjszabási politikája miatt megnövekedett fordítási költségekből és az ombudsman strasbourgi és brüsszeli hivatala közötti kommunikációban használt, elavult videokonferencia-rendszer korszerűsítése miatt megnövekedett informatikai kiadásokból ered.

Az ombudsman megállapítja, hogy a 2009-ben elért eredmények nagyon pozitívak voltak. A vizsgálatokat gyorsabban, de a minőség fenntartása mellett sikerült lezárni. Ez egyrészt az új vizsgálati módszerek bevezetésével magyarázható, másrészt pedig azzal hogy a 2009-es költségvetés lehetővé tette az ombudsman számára kisegítő személyzet felvételét. 2009-ben az ügyeket átlagosan 9 hónapos vizsgálati időszak után zárták le, a vizsgálatok csaknem 60%-a esetében a panasz kielégítő megoldásával.

A személyzet tekintetében az ombudsman létszámterve a 2010-es költségvetésben 63 álláshelyet foglalt magában: 16 tisztviselőt és 47 ideiglenes alkalmazottat (35 AD és 28 AST álláshelyet). A 2011. évi költségvetésben – a személyzeti szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az ombudsman 1 további AST álláshelyet kér, valamint 12 előléptetést (6 AST és 6AD). Ezenfelül kéri egy AD14-es álláshely ideiglenesről állandó tisztviselői álláshellyé történő átalakítását.

Intézményének képzési politikája tekintetében az ombudsman javasolja a képzésre fordítandó előirányzatok 37 000 euróról 45 000 euróra való növelését 2011-ben. Amennyiben ezek az előirányzatok rendelkezésre állnának, az intézmény már 2010 második felétől kezdve életbe léptethetné új képzési politikáját, a 2010-re vonatkozó költségvetési javaslatban előirányzott formában.

Az előadó támogatja az ombudsman kéréseit, és azon a véleményen van, hogy a költségvetési javaslatban kért költségvetési források teljes összege lehetővé teszi az ombudsman számára, hogy szabályzatban előírt kötelezettségeinek eleget tegyen, és hatékonyan lássa el feladatait.

JAVASLATOK

A Petíciós Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy az európai ombudsman által kért előirányzatok biztosítani fogják, hogy a szabályzatban előírt kötelezettségeinek eleget tegyen, és intézménye hatékonyan lássa el feladatait;

2.  hangsúlyozza, hogy 2009-hez (+5,95 %) és 2010-hez (+7,14 %) képest az ombudsman által 2011-re kért költségvetési források növekedése igen mérsékelt, mindössze 0,67 % (62 825 EUR); mindazonáltal, a gazdasági és társadalmi válságra való tekintettel, az Európai Parlament javasolja az ombudsmannak, hogy igazodjon a Parlament azon elvárásához, amelynek megfelelően az európai uniós intézmények kiadásait az elkövetkező években a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell;

3.  megelégedéssel állapítja meg, hogy az ombudsman kifejezi szolidaritását a tagállamokban és a régiókban működő kollégái iránt, akik a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság miatt nehéz költségvetési helyzetben vannak;

4. megjegyzi, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az ombudsman megbízatása bővült, hatásköre már nem csupán a „közösségi intézményekre és szervekre” hanem az „uniós intézményekre, szervekre vagy hivatalokra” is kiterjed, ami új feladatokat jelent, különösen az Európai Tanáccsal és a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatban;

5.  tudatában van annak, hogy az ombudsman Lisszaboni Szerződésből eredő új feladatai miatt a jelenlegi korlátozott költségvetési növekmény esetleg nem lesz fenntartható; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy továbbra is hasonlóan realista, költségalapú költségvetési javaslatot terjesszen elő, teljes mértékben figyelembe véve a szűkös forrásokkal való optimális gazdálkodás szükségességét;

6.  örömmel veszi tudomásul, hogy 2009-ben nagyon jó eredményeket sikerült elérni: a vizsgálatokat gyorsabban és a minőség romlása nélkül folytatták le; hangsúlyozza, hogy ez az emberi erőforrások bővítésének, valamint az új vizsgálati módszerek bevezetésének volt köszönhető; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy tegyen további erőfeszítéseket e kitűnő eredmények fenntartása érdekében;

7.  megjegyzi, hogy a korábbi években az ombudsman megvizsgált minden költségvetési tételt a megtakarítások és átcsoportosítások megvalósítása érdekében; örömmel veszi tudomásul, hogy ez az ellenőrzés 273 500 EUR megtakarítást eredményezett, amely a 2011. évi költségvetési előirányzatok teljes növekedésének (336 325 EUR) több mint 80%-át fedezi, ezzel magyarázható a költségvetés rendkívül korlátozott növekedése (62 825 EUR) is;

8.  támogatja az ombudsman egy további AST álláshelyre, tizenkét előléptetésre (6 AD és 6 AST), valamint egy álláshely ideiglenesről állandó tisztviselői álláshellyé történő átalakítására vonatkozó kérését; jóváhagyja az ombudsmannak a képzési előirányzatok növelésére és egy 2011. évi minőségbiztosítási vizsgálat végrehajtására vonatkozó javaslatát.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	15.7.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Margrete Auken, Elena Băsescu, Victor Boştinaru, Simon Busuttil, Giles Chichester, Bairbre de Brún, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Iliana Malinova Iotova, Carlos José Iturgaiz Angulo, Peter Jahr, Lena Kolarska-Bobińska, Erminia Mazzoni, Willy Meyer, Mariya Nedelcheva, Chrysoula Paliadeli, Diana Wallis, Jarosław Leszek Wałęsa, Angelika Werthmann, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Marta Andreasen, Gerald Häfner, Constance Le Grip
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Andrew Duff, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Norica Nicolai

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	7.10.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 2 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Damien Abad, Alexander Alvaro, Marta Andreasen, Reimer Böge, Jean-Luc Dehaene, Isabelle Durant, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Ingeborg Gräßle, Estelle Grelier, Carl Haglund, Lucas Hartong, Jutta Haug, Jiří Havel, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, Vladimír Maňka, Barbara Matera, Nadezhda Neynsky, Miguel Portas, Vladimír Remek, Dominique Riquet, László Surján, Helga Trüpel, Angelika Werthmann, Jacek Włosowicz
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	François Alfonsi, Richard Ashworth, Maria Da Graça Carvalho, Frédéric Daerden, Roberto Gualtieri, Paul Rübig, Peter Šťastný, Georgios Stavrakakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Charles Goerens, Jan Mulder