JELENTÉS a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

11.10.2010 - (COM(2010)0102 – C7‑0079/2010 – 2010/0059(COD)) - ***I

Fejlesztési Bizottság
Előadó: Charles Goerens

Módosítások

• 001-020 (PDF - 177 KB)
• 001-020 (DOC - 140 KB)
• 021-024 (PDF - 108 KB)
• 021-024 (DOC - 252 KB)
• 025-025 (PDF - 110 KB)
• 025-025 (DOC - 239 KB)
• 026-026 (PDF - 98 KB)
• 026-026 (DOC - 241 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2010)0102 – C7‑0079/2010 – 2010/0059(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0102),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 209. cikke (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0079/2010),

–   tekintettel az EUMSz. 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a nemzeti parlamentek által az elnöknek küldött, a jogszabálytervezet szubszidiaritás elvének való megfelelőségéről szóló, indokolással ellátott véleményekre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7‑0285/2010),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  úgy véli, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret 4. fejezetének felső összeghatárán belül rendelkezésre álló források drasztikus csökkentése miatt nem hagy elegendő mozgásteret egy esetlegesen bekövetkező válsággal való szembenézésre és az arra való reagálásra;

3.  úgy véli, hogy mivel a banánkereskedelemmel kapcsolatos kérdés régóta napirenden van, a javasolt intézkedéseket már korábban bele lehetett volna foglalni a többéves pénzügyi keretbe;

4.  ismételten hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy az új eszközöket nem szabad pénzügyi átcsoportosítás révén finanszírozni, mivel az veszélyeztetné a fennálló prioritásokat;

5.  emlékeztet arra, hogy a rugalmassági eszköz célja, hogy „fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más tételben meghatározott felső határon belül nem lehetne finanszírozni”[1], és úgy véli, hogy a banánkereskedelemre vonatkozó intézkedések e kategóriába tartozó kiegészítő intézkedések;

6.  ezért úgy véli, hogy a javaslat nem egyeztethető össze a többéves pénzügyi keret 4. fejezetének felső összeghatárával, és az utóbbi felülvizsgálatára szólít fel a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 21–23. pontja által biztosított mindenfajta eszköz, vagy egyéb, például a 25. és 27. pontban szereplő eszközök felhasználásával;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus -1 preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) A fejlesztés területén az Európai Unió politikájának célja a szegénység visszaszorítása, hosszabb távon pedig teljes felszámolása.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Európai Unió, a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) szerződő feleként, kötelezettséget vállalt a kereskedelemnek a fejlesztési stratégiákba való beépítésére és a nemzetközi kereskedelem elősegítésére annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa a fejlődést és csökkentse a szegénységet.	(1) Az Európai Unió, a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) szerződő feleként, kötelezettséget vállalt a kereskedelemnek a fejlesztési stratégiákba való beépítésére és a nemzetközi kereskedelem elősegítésére annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa a fejlődést és csökkentse, illetve hosszú távon felszámolja a szegénységet.
Indokolás
Az EUMSz 208. cikke szerint az Unió fejlesztési együttműködési politikájának elsődleges célja a szegénység visszaszorítása, hosszú távon pedig annak teljes felszámolása. A cikk értelmében azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, az Unió figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit is.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az EU elkötelezte magát amellett, hogy támogatja a fejlődő országokat abban, hogy a fenntartható fejlődést megcélozva zökkenőmentesen és fokozatosan integrálódjanak a világgazdaságba. A kereskedelmi rendszer változásával összefüggésben a fő AKCS banánexportáló országok kihívásokkal nézhetnek szembe, különösen a legnagyobb kedvezmény elvének a WTO keretében történő liberalizációja következtében. A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet tehát ki kell egészíteni az AKCS banánipari kísérő intézkedésekre vonatkozó programmal6.	(3) Az EU elkötelezte magát amellett, hogy támogatja a fejlődő országokat abban, hogy a fenntartható fejlődést megcélozva zökkenőmentesen és fokozatosan integrálódjanak a világgazdaságba. A kereskedelmi rendszer változásával összefüggésben a fő AKCS banánexportáló országok nehézségekkel nézhetnek majd szembe, különösen a legnagyobb kedvezmény elvének a WTO keretében történő liberalizációja, valamint az Európai Unió és a latin-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások következtében. A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet tehát ki kell egészíteni az AKCS banánipari kísérő intézkedésekre vonatkozó programmal6.
Indokolás
Tekintetbe kell venni az Európai Unió és a latin-amerikai országok között létrejött kétoldalú és regionális megállapodások következményeit is. Valójában a latin-amerikai országok importálják a legtöbb banánt az Európai Unióba. Ennek megfelelően a banánra kivetett vámnak a latin-amerikai országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokból eredő csökkenése hatással van az AKCS országokból kiinduló banánexportra is.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az e program keretében elfogadandó pénzügyi segítségnyújtási intézkedéseknek a banánexporttól függő területek alkalmazkodását és/vagy szerkezetátalakítását kell megcélozniuk ágazatspecifikus költségvetési támogatás vagy projektspecifikus intervenciók révén. Az intézkedések célja, hogy szociális rugalmassági politikákat, gazdasági diverzifikációt vagy – ahol ez életképes stratégia – a versenyképesség javításába történő befektetést biztosítsanak, figyelembe véve a hagyományos AKCS-banánszállítók számára létrehozott különleges segítségnyújtási rendszer7, valamint a hagyományos AKCS-banánszállítók számára létrehozott különleges segítségnyújtási keret8 eredményeit és az ezekből nyert tapasztalatokat.	(4) Az e program keretében elfogadandó pénzügyi segítségnyújtási intézkedéseknek a banántermelő övezetekben élő, magát a banán termelési láncából fenntartó lakosság, és különösen a kistermelők és kisméretű gazdaságokban dolgozók életszínvonalának és életkörülményeinek javítására, a munkaügyi, munkahelyi egészségügyi és biztonsági normák, többek között a peszticideknek való kitettséggel kapcsolatos előírások betartására kell irányulniuk, támogatva az alkalmazkodást, ideértve adott esetben a banánexporttól függő területek ágazatspecifikus költségvetési támogatás vagy projektspecifikus intervenciók révén történő szerkezetátalakítását is. Az intézkedések célja, hogy szociális rugalmassági politikákat, gazdasági diverzifikációt vagy – ahol ez megvalósítható – a versenyképesség javításába történő befektetést biztosítsanak, figyelembe véve a hagyományos AKCS-banánszállítók számára létrehozott különleges segítségnyújtási rendszer7, valamint a hagyományos AKCS-banánszállítók számára létrehozott különleges segítségnyújtási keret8 eredményeit és az ezekből nyert tapasztalatokat. Az EU elismeri, hogy fontos biztosítani a banántermelésből származó jövedelmek méltányos elosztását.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A programnak azon AKCS országokban zajló alkalmazkodási folyamatot kell kísérnie, amelyek az elmúlt években jelentős mennyiségű banánt exportáltak az EU-ba, és amelyekre hatást gyakorol a WTO keretében történő liberalizáció9. A program a hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási kereten alapul. A program megfelel az EU WTO keretén belüli nemzetközi kötelezettségeinek, emellett egyértelműen szerkezetátalakítási, ennélfogva átmeneti jellegű, és legfeljebb négyéves időszakra szól (2010–2013),	(5) A programnak azon AKCS országokban zajló alkalmazkodási folyamatot kell kísérnie, amelyek az elmúlt években jelentős mennyiségű banánt exportáltak az EU-ba, és amelyekre kedvezőtlen hatást gyakorolnak a WTO keretében történő liberalizáció9 vagy az Európai Unió és a latin-amerikai és közép-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások következményei. A program a hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási kereten alapul. A program megfelel az EU WTO keretén belüli nemzetközi kötelezettségeinek, emellett szerkezetátalakításra és a versenyképesség fokozására irányul, ennélfogva átmeneti jellegű, és legfeljebb négyéves időszakra szól (2010–2013). Egy évvel a lejárat előtt elvégzik az egyes országok programjának és előrelépésének értékelését, valamint javaslatokat tesznek az esetlegesen szükséges intézkedésekről és azok jellegéről.
Indokolás
La Commission européenne a récemment conclu (Colombie/Pérou) ou est en voie de conclure (Amérique centrale) des accords commerciaux bilatéraux, qui consacrent encore davantage le démantèlement du tarif douanier de la banane négocié à l'OMC en décembre 2009. Ces concessions douanières auront donc un impact durable dans les pays ACP encore exportateurs de bananes, concurrents des pays NPF de loin les leaders de ce marché. En conséquence, l'Union européenne doit, par l'intermédiaire de cet instrument financier, soutenir en priorité la compétitivité des pays ACP encore exportateurs de bananes, tout en permettant aux pays désireux de sortir de la dépendance de ce produit, de restructurer et de diversifier une partie de leur économie. Enfin, et comme la Commission s'y était engagée par écrit vis-à vis du ministre du commerce du Cameroun (coordinateur des ACP sur la banane), selon la situation des filières bananes ACP à l'horizon 2013, il conviendra d'envisager de maintenir ce type d'instrument afin de répondre aux effets induits par la poursuite de la réduction du droit de douane.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási keretről szóló kétéves jelentés következtetései szerint a lezárult segítségnyújtási programok jelentős mértékben hozzájárultak a sikeres gazdasági diverzifikáció megvalósítására való képesség fokozásához, jóllehet még nem számszerűsíthető pontosan a kiváltott teljes hatás, valamint továbbra is kérdéses az AKCS-országok banánexportjának fenntarthatósága
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 5 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5b) A Bizottság elvégezte a különleges segítségnyújtási keret értékelését, ám nem készített hatástanulmányt a banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedések vonatkozásában.
La Commission européenne a récemment conclu (Colombie/Pérou) ou est en voie de conclure (Amérique centrale) des accords commerciaux bilatéraux, qui consacrent encore davantage le démantèlement du tarif douanier de la banane négocié à l'OMC en décembre 2009. Ces concessions douanières impacteront donc durablement les pays ACP encore exportateurs de bananes, concurrents des pays NPF de loin les leaders de ce marché. En conséquence, l'Union européenne doit, par l'intermédiaire de cet instrument financier, soutenir en priorité la compétitivité des pays ACP encore exportateurs de bananes, tout en permettant aux pays désireux de sortir de la dépendance de ce produit, de restructurer et de diversifier une partie de leur économie. Enfin, et comme la Commission s'y était engagée par écrit au Ministre du Commerce du Cameroun (coordinateur des ACP sur la banane), selon la situation des filières bananes ACP à l'horizon 2013, il conviendra d'envisager de maintenir ce type d'instrument afin de répondre aux effets induits par la poursuite de la réduction du droit de douane.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 5 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5c) A Bizottságnak ügyelnie kell a program tényleges összehangolására a kedvezményezett országok regionális és nemzeti indikatív programjaival, különösen a gazdasági, mezőgazdasági, szociális és környezeti célok teljesítése vonatkozásában.
Indokolás
A politikák közötti összhang fokozása érdekében fontos emlékeztetni arra, hogy a banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedések végrehajtását össze kell hangolni az EFA nemzeti és regionális indikatív programok révén megvalósuló programozásával.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 5 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5d) A világ banánkereskedelmének csaknem 2%-a kapja meg a méltányos kereskedelemben részt vevő termelők szervezeteinek tanúsítását. A méltányos kereskedelem minimális árait a „fenntartható termelés költségei” alapján számítják ki, amely költséget pedig az érintett felekkel konzultálva állapítanak meg azzal a céllal, hogy internalizálják az elfogadható szociális és környezetvédelmi normáknak való megfelelés költségeit, valamint olyan ésszerű nyereséget képezzenek, amelyből a termelők a megfelelő beruházások révén biztosíthatják tevékenységük hosszú távú stabilitását.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 5 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5e) A helyi munkavállalók kizsákmányolásának megakadályozása végett a banánágazat termelőinek megállapodásra kell jutniuk az ágazatban megtermelt haszon méltányos elosztásáról.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – -1 pont (új) 1905/2006/EK rendelet 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1) A (27) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(27) A Bizottságot fel kell jogosítani rá, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a földrajzi stratégiai dokumentumok, a többéves indikatív programok, a tematikus programok és a kísérő intézkedések stratégiai dokumentumai tekintetében, mivel ezek kiegészítik a jelen rendeletet, és alkalmazási körük általános. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.”
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 2 pont 1905/2006/EK rendelet 17 a cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A IIIa. mellékletben felsorolt AKCS banánszállító országok a banánszállítókra vonatkozó kísérő intézkedések kedvezményezettjei. Az ezen országok számára nyújtott uniós támogatás célja az uniós banánpiacnak a Kereskedelmi Világszervezet keretében történő liberalizációját követő átállási folyamat támogatása. Az uniós támogatás figyelembe veszi az országok szakpolitikáit és alkalmazkodási stratégiáit, és különös figyelmet fordít az együttműködés következő területeire: (1) A IIIa. mellékletben felsorolt AKCS banánszállító országok a banánszállítókra vonatkozó kísérő intézkedések kedvezményezettjei. Az ezen országok számára nyújtott uniós támogatás célja az uniós banánpiacnak a Kereskedelmi Világszervezet keretében történő liberalizációját követő átállási folyamat támogatása. Az Uniótól kapott támogatást elsősorban az érintett termelők és lakosság, valamint adott esetben a kisméretű gazdaságokban dolgozók életszínvonalának és életkörülményeinek javítására kell felhasználni, többek között a munkaügyi és biztonsági normák, továbbá a környezetvédelmi normák, köztük a peszticidek használatára és az ilyen anyagoknak való kitettségre vonatkozó normák betartása révén. Az uniós támogatás figyelembe veszi az országok szakpolitikáit, alkalmazkodási stratégiáit és regionális környezetét (az EU legkülső régióitól, valamint tengeren túli országoktól és területektől való távolságukat), továbbá különös figyelmet fordít az együttműködés következő területeire:
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 2 pont 1905/2006/EK rendelet 17 a cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) a banánra támaszkodó területek gazdasági diverzifikációjának előmozdítása; b) a banánra támaszkodó területek gazdasági diverzifikációjának előmozdítása, amennyiben ez a stratégia életképes;
Indokolás
A Bizottságnak – ahogyan a versenyképesség kapcsán is ezt teszi – különösen ügyelnie kell arra, hogy csak abban az esetben vegye tervbe a banántermelő területek gazdasági diverzifikációját, ha a többéves nemzeti stratégiai dokumentumok is tartalmazzák ezt a lehetőséget. Az AKCS banántermelő országok támogatására irányuló korábbi program (különleges segítségnyújtási keret 1999–2008) kapcsán bizonyos példák azt mutatják, hogy a gazdasági diverzifikációra szánt források felhasználása nem mindig a remélt hatást eredményezi.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 2 pont 1905/2006/EK rendelet 17 a cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A IV. mellékletben említett összegen belül a Bizottság – objektív mutatók alapján – megállapítja az egyes jogosult AKCS-banánszállító ország számára az (1) bekezdésben említett intézkedések finanszírozására rendelkezésre álló maximális összeget E mutatók magukban foglalják az EU-val folytatott banánkereskedelmet; a banánexportnak az érintett AKCS ország gazdaságában játszott szerepének fontosságát; valamint az ország fejlettségi szintjét. Az elosztási kritériumok felmérése a 2009-et megelőző évek adatain alapul. (2) A IV. mellékletben említett összegen belül a Bizottság – az alábbi objektív és súlyozott mutatók alapján – megállapítja az egyes jogosult AKCS-banánszállító országok számára rendelkezésre álló, az (1) bekezdésben említett maximális összeget: első szempont az EU-val folytatott banánkereskedelem, másodikként figyelembe vett szempont pedig a banánexport által az érintett AKCS ország gazdaságában játszott szerep fontossága, valamint az ország fejlettségi szintje. Az elosztási kritériumok felmérése a 2010-et megelőző, de öt évet meg nem haladó időszak reprezentatív adatain alapul, illetve a Bizottság által készített tanulmányon, amely értékeli, hogy a WTO-ban kötött megállapodás, illetve az Európai Unió és egyes nagy banántermelő latin-amerikai és közép-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások milyen hatást gyakoroltak az AKCS országokra.
Indokolás
Les critères permettant de répartir l'aide doivent être transparents. Ainsi pour une meilleure transparence dans l'allocation des aides, il paraît nécessaire de pondérer les critères. En outre, l'allocation doit être fonction des besoins des pays. L'objectif des mesures d'accompagnement est principalement de permettre aux pays ACP producteurs de bananes de s'adapter à la réduction de leurs préférences tarifaires. Les ressources devraient ainsi viser en priorité les pays ACP qui souhaitent effectivement maintenir leur secteur bananier eu égard au rôle du secteur de la banane dans le développement durable de leur pays.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 2 pont 1905/2006/EK rendelet 17 a cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) A Bizottság többéves támogatási stratégiákat fogad el a 19. cikkel hasonlóan és a 21. cikk szerint. Biztosítja, hogy e stratégiák kiegészítik az érintett ország földrajzi stratégiai dokumentumait és a banánipari kísérő intézkedések átmeneti jellegét. A támogatási stratégiákat szükség esetén eseti alapon felül lehet vizsgálni, azonban nem képezhetik félidős felülvizsgálat tárgyát. (3) A Bizottság többéves támogatási stratégiákat fogad el a 19. cikkel hasonlóan és a 21. cikk szerint. Biztosítja, hogy e stratégiák kiegészítik az érintett ország földrajzi stratégiai dokumentumait és a banánipari kísérő intézkedések átmeneti jellegét.   A banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedésekkel kapcsolatos többéves támogatási stratégiáknak tartalmazniuk többek között kell a következőket:   a) az ország naprakész környezeti profilja, amely megfelelő mértékben figyelembe veszi az ország banántermelő ágazatát, és amely többek között kitér a peszticidek kérdésére is;   b) a banántermelés támogatását célzó korábbi programok eredményeivel kapcsolatos tájékoztatás;   c) a kifizetési feltételek tekintetében elért haladás értékelésére alkalmas mutatók, amennyiben a választott finanszírozási forma a költségvetési támogatás;   d) a támogatásnak köszönhető várt eredmények;   e) a támogató tevékenységek és a kifizetési előrejelzések ütemterve az összes kedvezményezett ország esetében;   f) az ILO által elismert fontos nemzetközi normák, a vonatkozó munkabiztonsági és munkahelyi egészséggel kapcsolatos egyezmények, valamint a vonatkozó, nemzetközileg elfogadott környezetvédelmi normák betartása terén tett előrelépések megvalósításának és nyomon követésének módja;   A támogatási stratégiák független előzetes értékelés és – adott esetben – ad hoc jellegű felülvizsgálat tárgyát képezik.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont 1905/2006/EK rendelet 21 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „Az 19. és 20. cikkben említett stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat, valamint azoknak az 19. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálatait, valamint a 17. cikkben és a 17a. cikkben említett kísérő intézkedéseket a Bizottság fogadja el a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban.” „Az 19. és 20. cikkben említett stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat, valamint azoknak az 19. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálatait, valamint a 17. cikkben és a 17a. cikkben említett kísérő intézkedéseket a Bizottság fogadja el a 35. cikknek megfelelően elfogadott, valamint a 35a. és 35c. cikkben szereplő feltételekhez kötött, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén.”
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 a pont (új) 1905/2006/EK rendelet 25 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   3a) Az 25. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „(2) Alapelv, hogy az Unió által nyújtott támogatás nem használható fel adók, illetékek vagy díjak megfizetésére a kedvezményezett országokban.”
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 a pont (új) 1905/2006/EK rendelet 35 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5a) A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:   „35. cikk   A felhatalmazás gyakorlása   (1) Az 17. cikk (2) bekezdésében, a 17a. cikkben és a 21. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkört e rendelet alkalmazásának időtartamára a Bizottságra ruházzák.   (2) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.   (3) A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való felhatalmazására a 35a. és 35b. cikkben megállapított feltételeket kell alkalmazni.”
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 b pont (új) 1905/2006/EK rendelet 35 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5b) A következő cikk kerül beillesztésre a 35. cikk után:   „35a. cikk   A felhatalmazás visszavonása   (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 17. cikk (2) bekezdésében, a 17a. cikkben és a 21. cikkben megállapított felhatalmazást.   (2) Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntésére, hogy visszavonja-e a felhatalmazást, legkésőbb a végső határozat meghozatala előtt, ésszerű időn belül igyekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve azon átruházott hatásköröket, amelyek a visszavonás tárgyát képezhetik, valamint a visszavonás lehetséges indokait.   (3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.”
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 c pont (új) 1905/2006/EK rendelet 35 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 5c) A 35a. cikk után a következő cikket kell beilleszteni:   „35b. cikk   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kifogásolása   (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő két hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben.   Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbodik.   (2) Amennyiben az említett időszak végéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és a meghirdetett napon hatályba lép.   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus a fenti határidő letelte előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában és hatályba is léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem áll szándékában kifogást emelni.   (3) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, a szóban forgó jogi aktus nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.”

• [1]  1A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 27. pontja

INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság javaslatának célja a fontosabb afrikai, karibi és csendes-óceáni banánexportáló országok támogatása négyéves időszakra (2010-2013) tervezett, a banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedések révén.

Jóllehet a múltban meghozott, finanszírozással járó intézkedések azt a célt szolgálták, hogy segítsék az AKCS-országokat a nemzetközi piaci verseny alakulásához való alkalmazkodásban, még ma is a korábbiakhoz hasonló problémákkal szembesülünk, és „továbbra is kérdéses az AKCS-országok banánexportjának fenntarthatósága”[1].

Meg kell tehát vizsgálnunk a kérdést a fejlesztési támogatások és a szegénység elleni küzdelem szempontjából. A Fejlesztési Bizottságban végzett munkánk célja annak ellenőrzése, hogy a javasolt intézkedések az Európai Unió fejlesztés terén kitűzött fő céljára, vagyis a szegénység felszámolására irányulnak-e. A legfőbb kihívás ezért az, hogy el merünk-e szakadni a régi beidegződésektől, amelyeket a fejlesztési szempontok helyett kereskedelmi megfontolások alapján dolgoztak ki. Törekedni kell az érintett népesség életszínvonalának tényleges javítására, a munkaügyi és biztonsági normák betartatására, valamint a támogatások oly módon történő elosztására, amelynek révén elkerülhető a piaci verseny torzulása, és amely elsősorban a termelők számára kedvező, hiszen annak ellenére, hogy ők állnak a termelési lánc elején, mégis az európai fogyasztók által fizetett árnak csak igen kis részét kapják meg.

Akkor mondhatjuk, hogy jól dolgoztunk, ha a kérdést nem szűkítjük pusztán a kereskedelempolitikára, hanem oly módon javítjuk a Bizottság javaslatát, hogy az ténylegesen előmozdíthassa a fenntartható fejlődést és a szegénység elleni küzdelmet az érintett területeken.

A banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedések működése

Az Bizottság által javasolt intézkedések célja költségvetési támogatás vagy különleges intervenciók révén támogatni a banánexporttól függő területek alkalmazkodását. A Bizottság három együttműködési területet jelölt meg:

· a versenyképesség fokozása;

· a banánra támaszkodó területek gazdasági diverzifikációjának előmozdítása;

· az alkalmazkodási folyamat általános jellegű hatásainak figyelembe vétele.

A kísérő intézkedésekre jogosult AKCS-országok a következők: Belize, Kamerun, Elefántcsontpart, Dominika, Dominikai Köztársaság, Ghána, Jamaica, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek és Suriname.

A Bizottság javasolja a többéves támogatási stratégia kiigazítását és maximális finanszírozási összeg meghatározását a banánipari kísérő intézkedésekre jogosult valamennyi államra vonatkozóan az alábbi objektív mutatók alapján:

· az EU-val folytatott banánkereskedelem;

· a banánexport fontossága az adott AKCS-ország gazdasága szempontjából;

· az ország fejlettségi foka.

A 190 millió eurós támogatás a várakozások szerint lehetővé teszi, hogy azok az AKCS országok, amelyek a közelmúltig jelentős mennyiségű banánt exportáltak az EU-ba, továbbra is megtehessék ezt, és/vagy a vámtarifa-csökkentés hatásainak ellensúlyozása és enyhítése érdekében azonnal beruházási és alkalmazkodási programokat indíthassanak.

A Bizottság szerint valamennyi országnak az érintett felekkel együttműködve ki kellene dolgoznia saját nemzeti alkalmazkodási stratégiáját a banánágazatra vonatkozóan, vagy – amennyiben már van ilyen stratégiája – el kellene végeznie e stratégia és a fejlesztési stratégiák naprakésszé tételét, tiszteletben tartva a mezőgazdaságra, a környezetvédelemre és a foglalkoztatásra irányuló általánosabb stratégiákat.

*****

Helyesnek tűnik a banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedések támogatására irányuló célkitűzés annak érdekében, hogy javuljon a banánszállító AKCS-országokban élő lakosság életszínvonala, mivel ezeket az embereket hátrányosan érinti majd a banán uniós vámtételeinek változása. Ennek céljából azonban innovatív megoldásokat kell találni. A Bizottságnak ezért fontolóra kellene vennie az alábbi szempontokat:

· A banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedéseknek pozitív hatást kell gyakorolniuk a termelési lánc elején álló termelőkre, akik az európai fogyasztók által fizetett árnak csak igen kis részét kapják meg.

· Figyelembe kell venni a szegénység elleni küzdelem kritériumát is annak érdekében, hogy a teljes ágazatban elfogadható életkörülmények alakuljanak ki, illetve meg kell könnyíteni a piacra jutást.

· Az ágazat szereplőinek megállapodásra kell jutniuk az ágazatban megtermelt haszon méltányos elosztásáról.

· Pontosítani kell a támogatások elosztási kulcsát.

· A stratégiai dokumentumban megerősített együttműködési mechanizmusokat kell kialakítani a többi támogatóval (adományozói mátrix), hogy meg lehessen ismerni a tagállamok és más támogatók által folytatott kiegészítő tevékenységeket.

· Valamennyi országstratégiának tartalmaznia kell az alábbiakat:

· független értékelés, amely a tárgyalások szerves részét képezi az összes megállapodásra vonatkozó menetrend formájában;

· a jogosultsági feltételek értékelésére szolgáló mutatók;

· a banánágazatra irányuló célzott reformtól elvárt eredmények;

· a támogatás odaítélésének feltételei;

· a reformok és a tervezett kiadások pontos menetrendje valamennyi támogatásban részesülő ország vonatkozásában;

· környezetvédelmi intézkedések, valamint a peszticideknek általában nagy mértékben kitett munkások egészségének védelmét célzó intézkedések.

· A stratégiai dokumentumokban elsősorban azokat a projekteket kell támogatni, amelyek a banán helyi feldolgozását segítik elő, és amelyek javítják a munkások életkörülményeit.

· A szerkezetátalakítás felé elmozduló országok esetében a szerkezetátalakítási terveket olyan előzetes hatásvizsgálat alapján kell kialakítani, amely meghatározza, hogy milyen ágazatokra kellene átállni a banánültetvények helyett.

· A Bizottság által véglegesített intézkedéseknek összhangban kell állniuk a támogatásban részesülő országok felvevőképességével.

· El kell kerülni, hogy a támogatási intézkedések a peszticideknek való jelentős mértékű kitettség és az ILO-normák be nem tartása révén a munkások jövedelmének és egészségének terhére torzítsák a piaci versenyt.

Olyan kísérő intézkedések meghozatalára kell tehát törekedni, amelyek kedvező hatást gyakorolnak az ágazatban dolgozókra, hogy 2013 után fel is tudjuk mérni a remélt eredmények, és ne ismét csak azzal szembesüljünk, hogy milyen nehézségek akadályozzák az elvárt eredmények konkrét felmérését.

***

Az eljárás

Az előadó úgy véli, az Európai Parlament szerepe elsősorban politikai jellegű, ezért az eljárások során szigorúan tiszteletben kell tartani előjogait. Szintén a demokratikus jogainak tiszteletben tartása szempontjából alapvető fontosságú, hogy a Parlament gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, ideértve a Lisszaboni Szerződés által biztosított azon lehetőséget is, hogy felhatalmazza a Bizottságot olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktus, vagyis a banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedésekkel kapcsolatos stratégiai és többéves programozási dokumentumok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják.

Végül pedig egy utolsó észrevétel azokról az eljárásokról, amelyek lehetőséget nyújtanak a nemzeti parlamentek számára annak megvizsgálására, hogy a jogalkotási javaslatok megfelelnek-e a szubszidiaritás elvének: A jelentés szövege figyelembe veszi a portugál parlament, az olasz szenátus és a lengyel szenátus erre vonatkozó véleményét, valamint a lengyel szenátus azon kérését, hogy tartsák be a szubszidiaritási jegyzőkönyv 5. cikkének előírását, amely szerint a jogalkotási szövegnek „tartalmaznia kell egy részletes ismertetőt, amely lehetővé teszi a szubszidiaritás és az arányosság elvével való összhang megítélését”.[2] "

• [1]  Forrás: A hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási keretről szóló jelentés következtetései.
• [2]  Protocole sur l'application des principes de subsidiarité et de proportionnalité dans JO C310/207 du 16/12/2004

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (15.9.2010)

a Fejlesztési Bizottság részére

a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2010)0102 – C7‑0079/2010 – 2010/0059(COD))

A vélemény előadója: Ivailo Kalfin

RÖVID INDOKOLÁS

Március 17-én a Bizottság elfogadta a banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedések (BAM) finanszírozásának lehetővé tételére irányuló javaslatát, ahogy azt e tekintetben a WTO tárgyalások kerete is előirányozta. A Bizottság tulajdonképpen elismerte, hogy az új kereskedelmi feltételekről szóló megállapodás a banánágazatban azt jelenti, hogy a termelő és exportáló AKCS-országoknak további kiigazításokat kell végrehajtaniuk.

Ezek az intézkedések, amelyek ezen országoknak a kiigazítás kapcsán történő támogatását célozzák, a 2010-et, 2011-et, 2012-t és 2013-at magában foglaló négy év során 190 milliós költségvetéssel rendelkeznének, 10 milliós rendelkezésre bocsátható kiegészítő összeggel együtt – amennyiben azt a tartalékok lehetővé teszik (a BAM átlagos elosztása 47,5 milliós összegben lett rögzítve). Hangsúlyozni kell, hogy a BAM nem kompenzációs program, hanem olyan célzott támogatás, amely a kiigazításokban érintett országok erőfeszítéseit hivatott támogatni, és hogy a javasolt teljes keret az AKCS-országoknak a különleges segítségnyújtási kereten belül (1998–2008) biztosított átlagos éves segítségnyújtás szintjén alapul, beleértve a banánkereskedelemben a különleges segítségnyújtási keret elindítása óta bekövetkezett növekedését.

A kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a következő:

2010:                                       75 millió

2011:                                       43 millió

2012:                                       41 millió

2013:                                       31 millió

Összesen:                                  190 millió

A négy év során az elosztás egyenlőtlenségét az okozza, hogy az első és legnagyobb vámcsökkentés 2010-ben történik 2009 decemberéig visszamenőleges hatállyal (a teljes vámcsökkentés 45%-os csökkentését már 2010-ben alkalmazzák).

Az intézkedések javasolt finanszírozása az alábbi:

Átcsoportosítás:                         95,8 millió

A 4. fejezetben rendelkezésre álló tartalékkeret: 75,9 millió

Rugalmassági eszköz:                  18,3 millió

Összesen:                                  190 millió

Bár az intézkedéseket támogatni kell, mivel azok korábbi kötelezettségvállalásoknak felelnek meg, a vélemény előadója úgy véli, hogy a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás számos aspektusával nem foglalkoztak megfelelően, és ez komoly aggodalomra ad okot:

– először is meglepő, hogy bár a WTO-n belül a banánkereskedelem kérdése már évtizedek óta nyitott kérdés, a Bizottság és a Tanács nem vette számításba a preferenciális rendszer megszűnésével járó lehetséges pénzügyi következményeket, sem a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret tárgyalásai során, sem pedig a fejlesztési és együttműködési eszköz félidős felülvizsgálatakor;

– másodszor pedig nem készült megfelelő hatásvizsgálat, és így az EU számára nem világosak és nem megjósolhatók ezen konkrét intézkedések közép- és hosszú távú eredményei;

– a javasolt átcsoportosítás a négy év során olyan eszközöket érint, amelyeket az EU globális szerepe keretében meg lehetett volna erősíteni; megkérdőjelezhető például a harmadik országokban a polgári védelmi eszköz előirányzatainak csökkentése, miközben a természeti katasztrófák rendszeresen a legszegényebb, harmadik világbeli országokat sújtják;

– ezenkívül a rugalmassági eszköz igénybevétele tekintetében a BAM teljes finanszírozásához (csak 2010-ben) mindössze 9,6%-os hozzájárulást irányoztak elő (190 millióból 18,3 milliót), miközben ezt az eszközt 2010-ben 115 milliós összegig lehetne igénybe venni;

– ennek eredményeképp a tartalék nagymértékű kihasználása veszélyezteti az Unió azon képességét, hogy meg tudjon küzdeni a váratlanul felmerülő válságokkal és reagálni tudjon azokra, és ez nem szól a javasolt finanszírozás mellett;

– ezért a 4. fejezet tartós alulfinanszírozottsága – amelyre a Bizottság az intézményközi megállapodás működését értékelő jelentésében jogosan rá is mutatott, nem biztosítja a BAM finanszírozásának fenntarthatóságát. Jelenlegi állapotában a javaslat nem egyeztethető össze a 2007–2013-as többéves pénzügyi kerettel, és elkerülhetetlen annak felülvizsgálata – az intézményközi megállapodás 21–23. pontja által biztosított mindenfajta eszköz felhasználásával.

Tájékoztatásul az alábbiakban látható a négy évre vonatkozóan javasolt teljes finanszírozás (az átcsoportosítást is beleértve) (millió euróban):

A BAM finanszírozása - 2010–2013						millió EUR
FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK	Költségvetési tétel	2010	2011	2012	2013	ÖSSZESEN
A rugalmassági eszköz igénybevétele		18,3				18,3
A 4. fejezet tartalékkerete		0,875	25	25	25	75,875
Átcsoportosítás		55,825	18	16	6	95,825
A fejlődő országok gyorsan emelkedő élelmiszeráraihoz kapcsolódó gyorsreagálási eszköz	21 02 03	17,4				17,4
Árumegállapodások	21 07 04	1,8				1,8
A fejlődő országokban a pénzügyi és gazdasági válságra szükséghelyzet esetén adott válasz	19 06 08	2,5				2,5
A fejlődő országok javára végzett gyógyszerészeti technológiatranszferrel kapcsolatos előkészítő intézkedés	21 05 01 06	3,3				3,3
Előkészítő tevékenység: A Fekete-tenger medencéjének környezetvédelmi megfigyelése és közös európai keretprogram a fekete-tengeri régió fejlesztésére	07 02 04	1,5				1,5
Élelmezésbiztonság	21 02 01	1	2	1		4
A fejlesztés nem állami szereplői	21 03 01		1	2		3
Emberi és társadalmi fejlődés	21 05 01 01	1	2	1		4
Alkalmazkodási támogatás a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró országoknak	21 06 03	24,325				24,325
Együttműködés Latin-Amerika fejlődő országaival	19 09 01	1	4	4		9
Együttműködés Ázsia fejlődő országaival	19 10 01 01	2	4	3		9
Polgári védelem - CPFI	23 03 06		5	5	6	16
		75	43	41	31	190

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 a bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	(1a) úgy véli, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret 4. fejezetének felső összeghatárán belül rendelkezésre álló források drasztikus csökkentése miatt nem hagy elegendő mozgásteret egy esetlegesen bekövetkező válsággal való szembenézésre és az arra való reagálásra;
Módosítás  2 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 b bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	(1b) úgy véli, hogy mivel a banánkereskedelemmel kapcsolatos kérdés régóta húzódik, ezért a javasolt intézkedéseket már egy korai szakaszban bele lehetett volna foglalni a többéves pénzügyi keretbe;
Módosítás  3 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 c bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	(1c) hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy az új eszközöket nem szabad pénzügyi átcsoportosítás révén finanszírozni, mivel az veszélyeztetné a fennálló prioritásokat;
Módosítás  4 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 d bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	(1d) emlékeztet arra, hogy a rugalmassági eszköz célja, hogy „fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más tételben meghatározott felső határon belül nem lehetne finanszírozni1”, és úgy véli, hogy a banánkereskedelemre vonatkozó intézkedések e kategóriába tartozó kiegészítő intézkedések;
	____________ 1 A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 27. pontja
Módosítás  5 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 e bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	(1e) ezért úgy véli, hogy a javaslat nem egyeztethető össze a többéves pénzügyi keret 4. fejezetének felső összeghatárával, és az utóbbi felülvizsgálatára szólít fel a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 21–23. pontja által biztosított mindenfajta eszköz, vagy egyéb, például a 25. és 27. pontban szereplő eszközök felhasználásával.

ELJÁRÁS

Cím	A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2010)0102 – C7-0079/2010 – 2010/0059(COD)
Illetékes bizottság	DEVE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 24.3.2010
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Ivailo Kalfin 21.4.2010
Az elfogadás dátuma	13.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Damien Abad, Marta Andreasen, Francesca Balzani, Reimer Böge, Giovanni Collino, Jean-Luc Dehaene, Isabelle Durant, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Ingeborg Gräßle, Estelle Grelier, Carl Haglund, Lucas Hartong, Jutta Haug, Jiří Havel, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Jan Kozłowski, Giovanni La Via, Vladimír Maňka, Barbara Matera, Nadezhda Neynsky, Dominique Riquet, László Surján, Helga Trüpel, Derek Vaughan
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Gerben-Jan Gerbrandy, Roberto Gualtieri, Riikka Manner, Jan Olbrycht, Paul Rübig

ELJÁRÁS

Cím	A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2010)0102 – C7-0079/2010 – 2010/0059(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	17.3.2010
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 24.3.2010
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 17.6.2010		BUDG 24.3.2010		AGRI 24.3.2010
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	INTA 28.9.2010		AGRI 6.4.2010
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Charles Goerens 4.5.2010
Vizsgálat a bizottságban	21.6.2010		13.7.2010		30.8.2010
Az elfogadás dátuma	5.10.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Thijs Berman, Michael Cashman, Corina Creţu, Leonidas Donskis, Charles Goerens, Catherine Grèze, Enrique Guerrero Salom, András Gyürk, Eva Joly, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Bill Newton Dunn, Maurice Ponga, David-Maria Sassoli, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Alf Svensson, Eleni Theocharous, Ivo Vajgl, Anna Záborská, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Kriton Arsenis, Santiago Fisas Ayxela, Isabella Lövin, Miguel Angel Martínez Martínez, Bart Staes, Patrizia Toia
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Róża Gräfin von Thun und Hohenstein
Benyújtás dátuma	11.10.2010