JELENTÉS a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

27.10.2010 - (COM(2010)0358 – C7‑0162/2010 – 2010/0192(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Agustín Díaz de Mera García Consuegra

Módosítások

• 001-001 (PDF - 88 KB)
• 001-001 (DOC - 38 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2010)0358 – C7‑0162/2010 – 2010/0192(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0358),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0162/2010),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0294/2010),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 bekezdés 539/2001/EK rendelet II melléklet – 4 rész (új)

A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „4. OLYAN ENTITÁSOK ÉS TERÜLETI HATÓSÁGOK, AMELYEKET LEGALÁBB EGY TAGÁLLAM NEM ISMER EL ÁLLAMKÉNT: „4. OLYAN ENTITÁSOK ÉS TERÜLETI HATÓSÁGOK, AMELYEKET LEGALÁBB EGY TAGÁLLAM NEM ISMER EL ÁLLAMKÉNT: Tajvan”. Tajvan (*)”.   (*) A vízummentesség nem alkalmazandó a Tajvan által kibocsátott, személyiigazolvány-számot nem tartalmazó útlevéllel rendelkező személyekre.

INDOKOLÁS

I – ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

Az 539/2001/EK rendelet felsorolja azon harmadik országokat, amelyek állampolgárai az Unió külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, illetve amelyek állampolgárai e kötelezettség alól mentesek.

Annak eldöntésekor, hogy mely harmadik országok állampolgárai esnek vízumkötelezettség alá, egyenként megvizsgálják az adott ország helyzetét, tekintetbe véve az illegális bevándorlást, a közrendet és a biztonsági kérdéseket, az EU külkapcsolatait, a térségen belüli következetességet és a kölcsönösség elvét.

Mivel ezek a feltételek idővel változhatnak, a közösségi szabályozási keret felülvizsgálati mechanizmust ír elő, hogy azon országok esetében, amelyekben a fentieket tekintve kedvező változások következtek be, fel lehessen oldani a vízumkötelezettséget.

Az értékelési mechanizmus természetesen fordítva is működhet, azaz azon országok esetében, amelyekben a fentieket tekintve visszalépés történt, vagy amelyek vízumkötelezettséget vezettek be egy vagy több tagállam állampolgáraival szemben, a vízumkötelezettség visszaállítható.

A listák felülvizsgálata során a tagállamok segítik a Bizottságot. Az ő feladatuk annak megállapítása is, hogy mely harmadik országokat kell felvenni a pozitív, illetve melyeket a negatív listára. A Bizottság következtetéseit a tagállamok által nyújtott tájékoztatás, valamint a külső határok átlépésével és a bevándorlással összefüggő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, vitát és információcserét szolgáló központ (CIREFI) által rendelkezésre bocsátott értékes adatok alapján fogadja el.

II – TAJVAN ÁTHELYEZÉSE A POZITÍV LISTÁRA (VÍZUMMENTESSÉG)

Az 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat nem jelent precedenst, és nem érinti az Európán mint kontinensen belüli egyéb helyzeteket.

A javaslat célja a közös bevándorlási politika kialakítása, elősegítve egyúttal az Európai Unió és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatok megerősítését.

Politikai és gazdasági háttér

Tajvan az elmúlt évtizedekben jelentős demokratizálódási folyamaton ment keresztül. Az 1980-as években bevezetett politikai változtatások elvezettek az 1996-ban megtartott első közvetlen elnökválasztásokhoz.

Az azóta végrehajtott intézményi reformok, a civil társadalom dinamizmusa, valamint a polgári szabadságjogok és az állampolgári jogok tiszteletben tartása hozzájárult Tajvan politikai stabilitásának megszilárdításához.

Tajvan legfőbb közjogi méltósága az elnök, akit a tajvaniak – a fent említetteknek megfelelően – általános választójog alapján négy évre választanak meg. Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, akinek feladata a tajvani kormány megszervezése és a végrehajtó testületet alkotó miniszterek kinevezése.

A törvényhozó hatalmat jelenleg a törvényhozó jüan gyakorolja, amelynek 113 képviselője van. Megválasztásuk egyéni választókerületeken alapuló, kétszavazatos választási rendszeren keresztül történik, amelyben az egyik szavazat a választókerületi képviselő, a másik pedig a politikai párt választására szolgál. A képviselői mandátum négy évre szól.

Gazdasági szempontból Tajvan az elmúlt 60 évben jelentős növekedést ért el. Az egy főre jutó jövedelem (30 100 USD) már a világon a legmagasabbak közé tartozik. A munkanélküliségi ráta 2010 júliusában 5,2%-os volt, ami sokkal alacsonyabb az ugyanabban a hónapban mért 10,1%-os európai átlagnál.

1950-ben Tajvan még szegényebb volt, mint Ghána, Uganda vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság. 1960-ig nagyobb mértékben függött az alapanyagexporttól, mint Kenya, Dél-Afrika vagy Libanon. Mára az ország exportjának több mint 97%-át a Tajvanon feldolgozott termékek teszik ki.

Az IMF 2009-es adatai szerint Tajvan gazdasága – 379 milliárd dolláros GNP-vel – a 25. helyen állt a világon. 2010 első negyedévében a gazdasági növekedés elérte a 13,27%-ot, a kereskedelmi mérleg pedig az év első felében 12,1 milliárd dolláros többletet mutatott.

Az Európai Unió és Tajvan jelentős gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ápol egymással, emellett együttműködik a kutatás, a tudomány, a technológia, az oktatás, a kultúra és a környezetvédelem területén. Tajvan az Unió negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere Ázsiában, az Unió pedig a legnagyobb külföldi befektető Tajvanon. A tagállamok és Tajvan közötti kereskedelem volumene 2008-ban elérte a 47 milliárd dollárt.

Vízumpolitika

Az előző bekezdésben bemutatott adatoknak köszönhetően a nettó migrációs ráta csupán 0,15%-os. Ennek következtében nagyon alacsony annak kockázata, hogy az Európai Uniónak Tajvanról érkező illegális bevándorlókkal kell számolnia. Az Európai Bizottság adatai szerint a 2006–2008-as időszakban mindössze 45 Tajvanról érkező illegális bevándorlót találtak az Unió egész területén.

Ami az úti okmányok biztonságosságát illeti, a tajvani elektronikus útlevelek minden tekintetben megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által előírt szabványoknak. Emellett korszerű védelemmel vannak ellátva a hamisítás ellen. Hitelességük vizsgálatát elektronikus ellenőrző rendszerekkel végzik. Az útlevélben szereplő adatokat mikrocsipen tárolják, amelyet rádiófrekvenciás műszerekkel lehet leolvasni. A tárolt adatok a következők: vezetéknév és utónév (angolul és kínaiul), születési idő és hely, az okmány száma, a lejárat dátuma és az okmány birtokosának arcképe.

Jelenleg mintegy 60 000 tengerentúlon élő és állandó tajvani lakcímmel nem rendelkező személynek van a tajvani hatóságok által kibocsátott útlevele. Ezeknek az embereknek nincsen semmilyen tajvani személyazonosító okmányuk, ezért ha Tajvan területére kívánnak lépni, külön engedélyt kell kérniük a Nemzeti Bevándorlási Ügynökségtől. Következésképpen ha ezektől a személyektől a tajvani hatóságok belépési engedélyt kérnek, helyénvaló, hogy az Európai Unió is hasonló megközelítést alkalmazzon velük kapcsolatban.

A vízum az olyan országba történő belépés vagy az olyan országban való tartózkodás legalizálásának eszköze, amelynek az adott személy nem állampolgára vagy lakosa. A vízum révén eredményesen előzhető meg a valamely országba való illegális belépés, illetve az illegális tartózkodás. Vízumkötelezettséget általában az illegális bevándorlók származási és tranzitországai esetében írnak elő, így ez a kötelezettség nem indokolt azon országoknál, amelyek migrációs rátája nagyon alacsony.

Ezekből az okokból kifolyólag olyan tagállamok, mint az Egyesült Királyság és Írország (2009 márciusában, illetve júliusában) eltörölték a tajvani állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget. Más országok, köztük Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Új-Zéland szintén feloldották ezt a kötelezettséget.

A tagállamok közül Tajvan jelenleg csak Ciprus, Románia és Bulgária állampolgáraitól kér vízumot. Ugyanakkor a tajvani hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy ezen országok tekintetében 2010. november 11-étől hivatalosan biztosítják a vízummentességet. E kötelezettségvállalás teljesítése alapvető fontosságú.

Következtetések

Tajvan sem az illegális bevándorlás, sem a közbiztonság tekintetében nem jelent semmiféle fenyegetést az Unióra nézve.

A Tajvannal kapcsolatos vízumliberalizáció előmozdítja az Európai Unióval fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat, elősegíti a szorosabb együttműködést a kultúra, az oktatás, a környezetvédelem és a kutatás területén, valamint hozzájárul ahhoz, hogy mindkét irányban erősödjön az idegenforgalom.

Az Európai Uniónak a régión belüli következetesség érdekében meg kell szüntetnie a vízumkötelezettséget Tajvan vonatkozásában, mivel ezt a kötelezettséget az ugyanazon földrajzi régióban található és hasonló gazdasági fejlődést mutató országok és jogalanyok – mint Hongkong, Makaó, Japán, Dél-Korea és Szingapúr – esetében már eltörölte.

Mivel az Európai Unió fellépéseinek arányosaknak kell lenniük, és a kölcsönösség elvén kell alapulniuk, az 539/2001/EK rendelet módosítására irányuló javaslat indokolt, tekintettel arra, hogy Tajvannak 2010 vége előtt hivatalosan el kell ismernie a Bulgáriával, Ciprussal és Romániával szembeni vízumkötelezettség eltörlését.

Az Európai Unióba való belépéssel kapcsolatos vízummentesség nem alkalmazandó a személyiigazolvány-számot nem tartalmazó tajvani útlevéllel rendelkező személyekre.

Tajvan pozitív listára való áthelyezése megfelelő intézkedés, amely összhangban áll az e területen a közelmúltban elfogadott uniós határozatokkal.

III – EGYÉB HARMADIK ORSZÁGOK ÁTHELYEZÉSE

A Bizottság nem tartja indokoltnak Trinidad és Tobago, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Belize, Dominika, Grenada, a Marshall-szigetek, Mikronézia és Palau pozitív listára való áthelyezését.

A vonatkozó kérelmeket vagy egyetlen tagállam, vagy néhány esetben két tagállam nyújtotta be. Tekintettel arra, hogy ezek a kezdeményezések csekély támogatásra leltek a Tanácsban, továbbá figyelembe véve a gazdasági és biztonsági vonatkozásokkal, az illegális bevándorlás kockázatával, valamint a régión belüli következetesség és az arányosság elvével kapcsolatos bizottsági elemzést, e kérelmek jóváhagyása nem javasolt.

IV – ÉSZAKI-MARIANA-SZIGETEK

Az Északi-Mariana-szigetek társult állam (Commonwealth of the Northern Mariana Islands) politikailag az Egyesült Államokhoz kötődő terület. A Fülöp-szigetek és Hawaii között található 14 északi Mariana-sziget alkotja, lakosainak száma 82 459.

Az Északi-Mariana-szigetek 1975-ben hivatalossá tette az Egyesült Államokkal fennálló politikai unióját. A szigeteken többpárti képviseleti demokrácia működik elnöki rendszerrel, a legfőbb közjogi méltóság a kormányzó. Az államfő az Egyesült Államok elnöke. A társult állam szövetségi pénzeszközeit az Egyesült Államok belügyminisztériumának szigetekért felelős hivatala kezeli.

Következésképpen az Északi-Mariana-szigetek társult állam polgárai az USA állampolgárai.

A fentiek alapján és az Unió politikai következetességének érdekében az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből törölni kell az Északi-Mariana-szigetekre való utalást, megszüntetve a szigetek állampolgáraira vonatkozó vízumkötelezettséget.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (6.10.2010)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2010)0358 – C7‑0162/2010 – 2010/0192(COD))

A vélemény előadója: Andrey Kovatchev

RÖVID INDOKOLÁS

Az 539/2001/EK rendelet e módosításának fő célja a tajvani útlevéllel rendelkezők Európai Unióba való belépésének vízumkötelezettség alóli mentesítése.

Amint azt a Bizottság javaslata részletezi, a vízumkötelezettség alóli mentesség elvét természetesen támogatni kell, mivel Tajvan gazdasági fejlettségének, oktatási rendszerének és demokratikus kormányzásának szintje megfelel a régió OECD-országaiénak, Dél-Koreáénak és Japánénak.

Emlékeztetni kell arra, hogy az EU és tagállamai kitartanak az „egy Kína” politikája mellett és nem ismerik el Tajvant önálló, független államként, ám élénk kereskedelmi (Tajvan tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek), kulturális és személyes kapcsolatok fűzik hozzá őket. Az Európai Parlament továbbra is ösztönzi Tajvan nemzetközi szervezetekben való részvételét. A vízumrendszerek – a konzuli vagy magánjogi rendszerekhez hasonlóan – a nemzetközi közjog alapján nem sértik a területek jogállásáról szóló bármely álláspontot.

Feszültségekkel teli évtizedeket követően a jelenlegi tajvani kormány és a Kínai Népköztársaság közötti politikai klíma kifejezetten pozitív, ahogyan azt a közvetlen repülőjáratok indítása és a Tajvani-szoros két partja közötti, korábban sosem látott mértékű üzleti tevékenység és személyes kapcsolatépítés mutatja. E pozitív légkör lehetőséget teremt az intézkedés problémamentes végrehajtására.

Jelenleg Bulgária, Ciprus és Románia kivételével minden európai uniós tagállam állampolgáraira, valamint a schengeni övezeten belül nem európai uniós államok állampolgáraira vonatkozik a kölcsönös vízummentesség Tajvannal.

A tajvani kormány elkötelezte magát, hogy a fennmaradó három európai uniós országra vonatkozó vízumkötelezettséget is eltörli 2010 vége előtt. Bár üdvözöljük a tajvani kormány szándékát, hogy vízummentes belépést biztosít mind a 27 tagállam állampolgárai számára, szeretnénk, ha e lépést már ezen európai uniós intézkedés elfogadása előtt megtenné.

A rendelet jelenlegi szövegének pontatlanságát kiigazítandó, a javaslat magában foglal egy másik területet is, mégpedig az Egyesült Államokhoz tartozó Északi-Mariana-szigetek kicsiny szigetvilágát, ahol kevesebb mint 90 000, amerikai útlevéllel rendelkező lakos él, mivel a rendelet hatálya már kiterjed a közeli Guamra, amely ugyanolyan politikai jogállással és hasonló népességgel bír.

******

A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Bizottság javaslatának jóváhagyását.

ELJÁRÁS

Cím	A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2010)0358 – C7-0162/2010 – 2010/0192(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 9.9.2010
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Andrey Kovatchev 15.9.2010
Vizsgálat a bizottságban	20.9.2010
Az elfogadás dátuma	5.10.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriele Albertini, Frieda Brepoels, Andrzej Grzyb, Heidi Hautala, Anneli Jäätteenmäki, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Nicole Kiil-Nielsen, Andrey Kovatchev, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Vytautas Landsbergis, Krzysztof Lisek, Mario Mauro, Kyriakos Mavronikolas, Francisco José Millán Mon, María Muñiz De Urquiza, Norica Nicolai, Raimon Obiols, Kristiina Ojuland, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Adrian Severin, Ernst Strasser, Boris Zala
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Nikolaos Chountis, Evgeni Kirilov, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Dominique Vlasto
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Marie-Christine Vergiat

ELJÁRÁS

Cím	A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2010)0358 – C7-0162/2010 – 2010/0192(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	5.7.2010
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 8.7.2010
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 9.9.2010
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Agustín Díaz de Mera García Consuegra 2.9.2010
Az elfogadás dátuma	26.10.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	47 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Sonia Alfano, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Carlos Coelho, Cornelis de Jong, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Salvatore Iacolino, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Juan Fernando López Aguilar, Clemente Mastella, Véronique Mathieu, Nuno Melo, Louis Michel, Claude Moraes, Jan Mulder, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Rui Tavares, Valdemar Tomaševski, Wim van de Camp, Axel Voss, Renate Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Edit Bauer, Andrew Henry William Brons, Anna Maria Corazza Bildt, Nadja Hirsch, Monika Hohlmeier, Franziska Keller, Ádám Kósa, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Petru Constantin Luhan, Mariya Nedelcheva, Joanna Senyszyn, Cecilia Wikström
Benyújtás dátuma	28.10.2010