Eljárás : 2009/2244(IMM)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0301/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0301/2010

Viták :

Szavazatok :

PV 11/11/2010 - 8.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0392

JELENTÉS     
PDF 181kWORD 97k
29.10.2010
PE 448.847v03-00 A7-0301/2010

a Krzysztof Lisek mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2009/2244(IMM))

Jogi Bizottság

Előadó: Eva Lichtenberger

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Krzysztof Lisek mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2009/2244(IMM))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a lengyel igazságügyi hatóságok által 2009. november 5-én eljuttatott és a plenáris ülésen 2009. december 14-én bejelentett, Krzysztof Lisek mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Krzysztof Liseket,

–   tekintettel a Szerződésekhez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i(1) ítéleteire,

–   tekintettel a Lengyel Köztársaság alkotmányának 151. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére, valamint 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0301/2010),

A. mivel a lengyel igazságügyi hatóságok büntetőeljárást indítottak Krzysztof Lisek európai parlamenti képviselő ellen, vádat emelve Lisek úrral szemben a koszalini bíróságon az 1997. június 6-i, módosított büntető törvénykönyv 296. cikkének (1) és (3) bekezdése (közzétéve: Jogi Közlöny, 1997. 88. szám 553. cím); a kereskedelmi vállalatokról szóló, 2000. szeptember 15-i, módosított törvény 586. cikkébe (közzétéve: Jogi Közlöny, 2000. 94. szám, 1037. cím) az 1994. szeptember 29-i, módosított számviteli törvény 77. cikkének (1) és (2) bekezdésébe (egységes szerkezetbe foglalt szövege közzétéve: Jogi Közlöny, 2002. 76. szám, 694. cím) ütköző bűncselekmények miatt,

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik; mivel nem lehet hivatkozni a mentelmi jogra olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek; és mivel ez nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentelmi jogát felfüggessze,

C. mivel a Lisek úr ellen felhozott vádak nem európai parlamenti képviselőjeként betöltött feladatai ellátása során kifejtett véleményéhez vagy leadott szavazataihoz kapcsolódnak,

D. mivel a Lengyel Köztársaság alkotmányának 105. cikke szerint a parlament hozzájárulása nélkül a nemzeti parlament (a Szejm) képviselői büntetőügyekben nem vonhatók felelősségre,

E.  mivel a 105. cikk kimondja továbbá, hogy a nemzeti parlament képviselője nem vonható felelősségre a képviselő mandátumán belül annak ideje alatt, vagy annak lejártát követően végzett tevékenységekért.

F.  mivel Lisek urat lényegében a Lengyel Európai Ifjúsági Kártya Egyesület és a Campus Sp. igazgatótanácsi elnökeként az Európai Parlamentbe történő megválasztását megelőző időszakban folytatott vezetői és könyvviteli tevékenységeivel összefüggő bűncselekményekkel vádolják; és mivel azok a bűncselekmények, amelyekkel Lisek urat vádolják, nincsenek semmilyen kapcsolatban európai parlamenti képviselőként végzett tevékenységeivel,

G. mivel semmilyen meggyőző bizonyíték nem merült fel arra, hogy a fumus persecutionis esete állna fenn,

H. mivel ezért mentelmi jogát indokolt felfüggeszteni,

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Krzysztof Lisek mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Lengyel Köztársaság illetékes hatóságának.

(1)

101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), valamint a 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.).


INDOKOLÁS

I. A TÉNYEK

A 2009. december 14-i ülésen az elnök az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentette, hogy 2009. november 5-én levelet kapott a lengyel igazságügyi hatóságoktól, amelyben kérték Krzysztof Lisek parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését.

Az elnök a kérést a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Jogi Bizottság elé utalta.

A koszalini körzeti ügyészség kérte az Európai Parlamentet, hogy függessze fel Krzysztof Lisek képviselő mentelmi jogát, aki ellen jogi eljárás indult a V Ds 24/09. számú ügyben.

A koszalini bíróságon zajló eljárás során Krzysztof Lisek ellen az alábbi jogszabályokba ütköző bűncselekmények gyanújával emeltek vádat:

-     az 1997. június 6-i, módosított büntető törvénykönyv 296. cikkének (1) és (3) bekezdése, közzétéve: Jogi Közlöny, 1997. 88. szám 553. cím;

-     a kereskedelmi vállalatokról szóló 2000. szeptember 15-i, módosított törvény 586. cikke, közzétéve: Jogi Közlöny, 2000. 94. szám, 1037. cím;

-     az 1994. szeptember 29-i, módosított számviteli törvény 77. cikkének (1) és (2) bekezdése, az egységes szerkezetbe foglalt szövege közzétéve: Jogi Közlöny, 2002. 76. szám, 694. cím;

Krzysztof Liseket azzal vádolják, hogy amikor Gdańskban a Lengyel Európai Ifjúsági Kártya Egyesület igazgatótanácsának elnöki tisztségét töltötte be – és e minőségében az említett egyesület vagyonával való gazdálkodásért és anyagi érdekeinek védelméért felelős tisztségviselő volt – legalább a 2002. december 31. és 2006. október 31. közötti időszakban megszegte a hivatalával összefüggő kötelességeit.

      2005. február 10. és 2005. november 22. között Iławában, a Campus Sp. igazgatótanácsának elnökeként elmulasztotta a csődeljárás megindítását a Campus Sp. ellen, annak ellenére, hogy a vállalat adósságai meghaladták vagyonának értékét, és ezzel kimerítette a csődbejelentés feltételeit.

      A Lengyel Európai Ifjúsági Kártya Egyesület igazgatótanácsának elnökeként 2004. szeptember 30. és 2005. december 31. között Gdańskban törvénybe ütköző módon lehetővé tette pontatlan adatok feltüntetését a Lengyel Európai Ifjúsági Kártya Egyesület 2004-es és 2005-ös évre vonatkozó számviteli nyilvántartásaiban, éves mérlegében, pénzügyi beszámolójában és annak kiegészítő adataiban azzal, hogy elmulasztotta feltüntetni a Lengyel Európai Ifjúsági Kártya Egyesület által nyújtott kölcsönöket az említett egyesület számviteli nyilvántartásaiban, a 2004-es és a 2005-ös évre készített éves mérlegében, valamint a 2004-es és a 2005-ös évre készített pénzügyi beszámolójában és annak kiegészítő adataiban.

II. A JOG

a) Uniós jog

8. cikk:

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

9. cikk:

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

a)        saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;

b)        a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

Az Európai Parlamentben az eljárást a Parlament eljárási szabályzatának 6. és 7. cikke szabályozza. A vonatkozó rendelkezések így szólnak:

6. cikk: A parlamenti mentelmi jog

(1)       Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.

(2)       A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.

(...)

7. cikk: A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások

(1)       Az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, a benyújtás sorrendjében vizsgálja meg.

(2)       A bizottság határozati javaslatot tesz, amelyben kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.

(3)       A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.

(...)

(6)       A mentelmi jog vagy kiváltságok védelmére vonatkozó esetekben a bizottság megállapítja, hogy a körülmények mennyiben jelentik a képviselő mozgásszabadságának igazgatási vagy egyéb korlátozását a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás esetén, illetve képviselői megbízatásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás esetén, illetve mennyiben felelnek meg a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott – nemzeti jog hatálya alá nem tartozó – szempontoknak, majd javaslatot tesz, amelyben felkéri az érintett hatóságot a szükséges következtetések levonására.

(7)       A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

(...)

b) A nemzeti jog

A Lengyel Köztársaság Alkotmánya

105. cikk.

(1) A képviselő nem vonható felelősségre a képviselő mandátumának keretében annak ideje alatt, vagy annak lejártát követően végzett tevékenységekért. Az ilyen tevékenységek tekintetében a képviselő csak a Szejm előtt vonható felelősségre olyan esetben, amikor megsértette harmadik felek jogait. Ekkor csak a Szejm hozzájárulásával lehet ellene bíróság előtt eljárást indítani.

(2) A választások eredménye bejelentésének napjától mandátuma lejártának napjáig a képviselő nem vonható büntetőjogi felelősségre a Szejm beleegyezése nélkül.

(3) A valamely személy ellen képviselővé való megválasztása előtt indított büntetőeljárást a Szejm kérésére a mandátum lejártáig fel kell függeszteni. Ilyen esetben az ennek megfelelő időre meg kell hosszabbítani a korlátozási záradékot a büntetőeljárás során.

(4) A képviselő hozzájárulhat ahhoz, hogy büntetőjogilag felelősségre vonják. Ilyen esetekben a (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.

(5) A képviselőt a Szejm hozzájárulása nélkül nem állíthatják elő és nem vehetik őrizetbe, kivéve tettenérés (in flagrante delicto) esetén, illetve amennyiben őrizetbe vétele szükséges az eljárás megfelelő lebonyolításának biztosításához. Minden ilyen őrizetbe vételt haladéktalanul közölni kell a Szejm elnökével, aki elrendelheti a képviselő azonnali szabadon bocsátását.

(6) A képviselők büntetőjogi felelősségre vonásának részletes elveit és az erre vonatkozó eljárásokat szabályzat állapítja meg.

Az 1997. június 6-i, módosított büntető törvénykönyv 296. cikkének (1) és (3) bekezdése, közzétéve: Jogi Közlöny, 1997. 88. szám 553. cím

(1) Aki természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egység vagyonának vagy üzleti tevékenységének jogszabályi kötelezettség, illetékes szerv határozata vagy szerződés alapján történő irányítása során a számára kijelölt hatáskörök túllépésével vagy kötelességeinek elmulasztásával jelentős gazdasági kárt okoz, három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nagyarányú gazdasági kárt okoz, egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kereskedelmi vállalatokról szóló, 2000. szeptember 15-i, módosított törvény 586. cikke, közzétéve: Jogi Közlöny, 2000. 94. szám, 1037. cím

Aki gazdasági társaság vezetőségi tagjaként vagy felszámolójaként a gazdasági társaság csődkérelmét jogszabály szerint szükségessé tevő feltételek fennállása ellenére elmulasztja bejelenteni a kereskedelmi gazdasági társaság csődjét,

- pénzbírsággal, a szabadság korlátozásával vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az 1994. szeptember 29-i, módosított számviteli törvény 77. cikkének (1) és (2) bekezdése, egységes szerkezetbe foglalt szövege közzétéve: Jogi Közlöny, 2002. 76. szám, 694. cím

Aki jogellenesen lehetővé teszi:

1)        a számviteli nyilvántartás vezetésének elmulasztását, a számviteli nyilvántartás jogszabályt sértő módon történő vezetését vagy hamis adatok feltüntetését a számviteli nyilvántartásban,

2)        a pénzügyi beszámoló elkészítésének elmulasztását, a pénzügyi beszámoló jogszabályt sértő módon történő elkészítését vagy hamis adatok feltüntetését a pénzügyi beszámolóban,

- pénzbírsággal, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy mindkettővel büntetendő.

III. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK ÉS A JAVASOLT HATÁROZAT INDOKOLÁSA

Tekintettel a fentiekre, a koszalini körzeti ügyészség kérését Lisek úr mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló európai parlamenti határozat iránti kérelemként kell kezelni, hogy Lisek urat büntetőügyében felelősségre vonhassák a lengyel alkotmány 105. cikkének (2) bekezdésében lehetővé tett módon.

A jegyzőkönyv 8. cikkének alkalmazhatósága tekintetében meg kell állapítani, hogy a Lisek úr ellen felhozott vádak nem függenek össze az Európai Parlament képviselőjeként ellátott feladatai során kifejezett véleményével vagy leadott szavazataival,

A 9. cikk tekintetében, miután a Lisek úr ellen emelt vádak Lengyelországban bekövetkezett tényekre vonatkoznak, amely ország állampolgárságát a vonatkozó időszakban élvezte, az egyetlen vonatkozó szakasz az, amely szerint: „Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik”.

A bevett gyakorlat szerint az Európai Parlament határozhat úgy, hogy fenntartja valamely képviselője mentelmi jogát, amennyiben fennáll a gyanú, hogy a vád a képviselő politikai tevékenységének hátrányos befolyásolása szándékán alapult (fumus persecutionis). Erre ebben az ügyben nincs egyértelmű bizonyíték.

A fentiek és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján indokolt az a következtetés, hogy Lisek úr mentelmi jogát fel kell függeszteni.

IV. KÖVETKEZTETÉS

A fenti észrevételek és az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése alapján, a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése melletti és elleni érvek mérlegelését követően a Jogi Bizottság javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Krzysztof Lisek parlamenti mentelmi jogát.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

27.10.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

9

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Marielle Gallo, Antonio Masip Hidalgo, Bernhard Rapkay, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Piotr Borys, Eva Lichtenberger

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat