JELENTÉS az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
9.11.2010 - (COM(2010)0076 – C7‑0071/2010 – 2010/0044(COD)) - ***I
Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Chrysoula Paliadeli
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2010)0076 – C7‑0071/2010 – 2010/0044(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0076),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 167. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0071/2010),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel egy nemzeti parlament által elnökéhez intézett, indokolással ellátott véleményre arra vonatkozóan, hogy a Bizottság javaslata összhangban van-e a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7–0311/2010),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Szerződés célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egység jöjjön létre, és a 167. cikk alapján az Európai Unió feladata, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget; |
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egység jöjjön létre, és az EUMSz. 167. cikke alapján az Európai Unió feladata, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az EUMSz. 167. cikkének (2) bekezdése továbbá kimondja, hogy az arányosság elvének megfelelően az Unió hozzájárul az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javításához. |
Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A Szerződés létrehozza az uniós polgárságot, mely kiegészíti a tagállamok állampolgárságát, és amely az európai integrációs folyamat megerősítésének és biztosításának fontos eleme. Annak érdekében, hogy a polgárok fenntartások nélkül az európai integráció mögé álljanak, nagyobb hangsúlyt kell helyezni közös értékeikre, történelmükre és kultúrájukra, amelyek a szabadságnak, a demokráciának és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvein alapuló társadalomhoz tartozásuk központi elemei. |
(3) A Szerződés létrehozza az uniós polgárságot, mely kiegészíti a tagállamok állampolgárságát, és amely az európai integrációs folyamat megerősítésének és biztosításának fontos eleme. Annak érdekében, hogy a polgárok fenntartások nélkül az európai integráció mögé álljanak, nagyobb hangsúlyt kell helyezni közös értékeikre, történelmükre és kultúrájukra, amelyek a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokféleség, a tolerancia és a szolidaritás elvein alapuló társadalomhoz tartozásuk központi elemei. |
Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6a) Az „Európai Örökség” címnek a kormányközi kezdeményezés eddig összegyűlt tapasztalataira kell támaszkodnia. |
Indokolás | |
A kormányközi kezdeményezés kapcsán összegyűlt valamennyi tapasztalatot fel kell használni az új uniós kezdeményezéshez. | |
Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) Az „Európai Örökség” címnek törekednie kell arra, hogy megtalálja a kapcsolódási pontokat más hasonló kezdeményezésekkel, mint amilyen például UNESCO Világörökségi Listája és az Európa Tanács „európai kulturális útvonalak” elnevezésű programja, valamint meghatározza, hogyan tudja e programokat kiegészíteni. Az új „Európai Örökség” cím többletértékének alapjául a következők szolgálnának: az, hogy a kiválasztott helyszínek hogyan járultak hozzá az európai történelemhez és kultúrához; a polgárok, köztük a fiatalok megszólítását célzó világos pedagógiai célkitűzés; végül pedig az érintett helyszíneknek a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztására irányuló hálózatépítési munkája. A kezdeményezés középpontjában a helyszínek népszerűsítésének és hozzáférhetőségének, valamint a nyújtott magyarázatok és az ajánlott tevékenységek minőségének kell állnia, nem pedig a helyszínek megőrzésének, melyet a meglévő örökségvédelmi intézkedéseknek kell biztosítaniuk. |
(7) Az „Európai Örökség” címnek kiegészítenie és nem megkettőznie kell más kezdeményezéseket, mint amilyen például az UNESCO világörökségi listája, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO- listája és az Európa Tanács „európai kulturális útvonalak” elnevezésű programja. Az új „Európai Örökség” cím többletértékének alapjául a következők szolgálnának: az, hogy a kiválasztott helyszínek hogyan járultak hozzá az európai történelemhez és kultúrához, többek között az Európai Unió megteremtéséhez; a polgárok, különösen a fiatalok megszólítását célzó világos pedagógiai célkitűzés; végül pedig az érintett helyszíneknek a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztására irányuló hálózatépítési munkája. A kezdeményezés középpontjában a helyszínek népszerűsítésének és hozzáférhetőségének – hozzájárulva ezáltal az Unión belüli közös történelmi és kulturális örökséghez–, valamint a nyújtott magyarázatok és az ajánlott tevékenységek minőségének kell állnia, nem pedig a helyszínek megőrzésének, melyet a meglévő örökségvédelmi intézkedéseknek kell biztosítaniuk. |
Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10a) A tagállamok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy az „Európai Örökség” cím kormányközi rendszerében „Európai Örökség” címmel már díjazott helyszíneket is javasolhassanak. Ezeket a helyszíneket az új kritériumok és eljárások alapján kell értékelni. |
Indokolás | |
Az uniós tagállamok jelenlegi kormányközi helyszíneit felkérik, hogy legyenek részesei az új uniós kezdeményezésnek. A kezdeményezés általános egységessége érdekében e helyszíneket újra kell értékelni az új kritériumok alapján. | |
Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat 10 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10b) Az „Európai Örökség” cím jövőbeli értékelése során meg kell vizsgálni a kezdeményezés kiterjesztésének lehetőségét olyan harmadik országokra, melyek részt vesznek a Kultúra programban. |
Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(11) Az „Európai Örökség” címre vonatkozó adminisztratív szabályozásoknak a szubszidiaritás elvével összhangban könnyen alkalmazhatóaknak és rugalmasoknak kell maradniuk. |
(11) Az „Európai Örökség” címre vonatkozó adminisztratív szabályozásoknak a szubszidiaritás elvével összhangban könnyen alkalmazhatóaknak és rugalmasoknak kell lenniük. |
Indokolás | |
Az új kezdeményezés új adminisztratív szabályozást vezet be. | |
Módosítás 8 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
E határozat alkalmazásában a „helyszín” a következőket jelenti: műemlékek, természeti vagy urbanisztikai helyszínek, kultúrtájak, emlékhelyek, kulturális javak és tárgyak, valamint egy adott helyhez kötődő szellemi örökség (beleértve a kortárs szellemi örökséget). |
E határozat alkalmazásában a „helyszín” a következőket jelenti: műemlékek, természeti, víz alatti, régészeti, ipari vagy urbanisztikai helyszínek, kultúrtájak, emlékhelyek, kulturális javak és tárgyak, valamint egy adott helyhez kötődő szellemi örökség (beleértve a kortárs szellemi örökséget). |
Indokolás | |
A régészeti lelőhelyek közvetlenül kapcsolódnak az európai kulturális örökséghez, ezért szerepelniük kell a fogalommeghatározásban. A víz alatti helyszíneket is szerepeltetni kell a meghatározásban, tekintettel az európai népeknek az ókortól napjainkig terjedő régi tengeri hagyományaira. | |
Módosítás 9 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– az európai polgárokban a történelem és a közös örökség alapján az Európai Unióhoz való tartozás érzésének, valamint a különbözőségek elismerésének megerősítése, |
– az európai polgárokban, elsősorban a fiatalokban a közös értékek, az európai történelem és a közös örökség alapján az Európai Unióhoz való tartozás érzésének megerősítése, |
Indokolás | |
Az „Európai Örökség” cím prioritása a fiatalok hozzáférésének előmozdítása az európai kulturális örökséghez, és ezt hangsúlyozni kell. Az „Európai Örökség” cím nem a helyszínek megőrzését, hanem oktatási dimenziójukat hangsúlyozza. Az „Európai Örökség” cím oktatási értéke része a polgárok – különösen a fiatalok – és Európa közötti egyre növekvő szakadékra adott válasznak. | |
Módosítás 10 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– a kultúrák közötti párbeszéd megerősítése. |
– a kultúrák és a térségek közötti párbeszéd, valamint a sokszínűség értékelésének megerősítése. |
Módosítás 11 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A fellépés köztes célkitűzéseibe a következők tartoznak: |
(2) Ezért a fellépés köztes célkitűzésként igyekszik: |
Indokolás | |
Lásd a 3. cikk (1) bekezdésének bevezető részére irányuló módosítás indokolását. | |
A köztes célkitűzések az „Európai Örökség” cím egyénekre és az örökség egészére gyakorolt hatására vonatkoznak. Ezen a szinten a hatást a köztes hatásindikátorok alapján bizonyos pontossággal lehet mérni és/vagy értékelni. | |
Módosítás 12 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – 1 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– hozzájárulás az olyan helyszínek értékének és ismertségének növeléséhez, amelyek fontos szerepet töltöttek be az Európai Unió történelmében és létrejöttében, |
– hangsúlyozza az olyan helyszínek szimbolikus értékét és növeli ismertségüket, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában és/vagy az Európai Unió létrejöttében; |
Indokolás | |
A cím a helyszínek már meglevő értékeit fogja hangsúlyozni. A kezdeményezés fontos, mert az európai kultúra és történelem ismeretén keresztül fokozza az európai integrációt és erősíti az Európai Unióhoz való tartozás érzését, továbbá közelebb hozza az embereket az uniós intézményekhez. | |
Módosítás 13 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – 2 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– az európai polgárok ismereteinek gyarapítása Európa építéséről és közös, de eltérő kulturális örökségükről, különösen az európai integráció folyamatának alapját képező demokratikus értékek és emberi jogok területén. |
– az európai polgárok ismereteinek gyarapítása Európa történelméről és az Unió létrehozásáról és közös, de eltérő anyagi és eszmei kulturális örökségükről, különösen az európai integráció folyamatának alapját képező demokratikus értékek és emberi jogok területén. |
Indokolás | |
Európa történelme és kultúrája, valamint az Európai Unió létrehozása két különböző, de egyforma jelentőségű fogalom az európai kulturális és szimbolikus örökség szempontjából. | |
Módosítás 14 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) E program konkrét célkitűzései a következők: |
(3) A helyszínek konkrét célkitűzésként igyekeznek: |
Indokolás | |
Lásd a 3. cikk (1) bekezdésének bevezető részére irányuló módosítás indokolását. | |
A konkrét célkitűzések arra vonatkoznak, hogy a helyszínek – egyedileg vagy közösen – mire vállalkoznak az „Európai Uniós Örökség” cím megpályázásakor. | |
Módosítás 15 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 2 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– a fiatalok megismertetése közös kulturális örökségükkel, |
– különösen a fiatalok és általában az európai polgárok megismertetése közös kulturális örökségükkel, és európai identitásuk erősítése; |
Indokolás | |
Az európai identitás erősítése az európai integrációs folyamat egyik legfontosabb célkitűzése, és mint ilyent, az „Európai Uniós Örökség” címen keresztül aktívan ösztönözni lehet. | |
Módosítás 16 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 4 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– a helyszínek hozzáférhetőbbé tétele a nagyközönség egésze, és különösen a fiatalok számára, |
– a helyszínek hozzáférhetőbbé tétele és/vagy hozzáférhetőségük javítása, különösen a fiatalok számára, |
Módosítás 17 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 5 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– a kultúrák közötti párbeszéd élénkítése, különösen a fiatalok körében, művészeti és kulturális oktatáson, illetve történelemtanításon keresztül, |
a kultúrák közötti párbeszéd élénkítése, különösen a fiatalok körében, művészeti, kulturális és interaktív online oktatáson, illetve történelemtanításon keresztül; |
Indokolás | |
A fiatalok az információs és kommunikációs technológiák és a közösségi oldalak segítségével tartják egymással a kapcsolatot, építik baráti körüket, tanulnak és folytatnak interakciót. A fiatalabb generációk könnyebben nyilvánulnak meg blogokon, a Facebookon és az oktatási honlapokon. Az interaktív online tanulás a legjobb és a leginkább költséghatékony eszköz az interkulturális párbeszéd előmozdítására, ezért a módosításba bele kell foglalni. | |
Módosítás 18 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 6 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– a kulturális örökség és a kortárs műalkotások és alkotói tevékenység közötti kapcsolódási pontok kialakulásának elősegítése, |
– a kulturális örökség és a kortárs műalkotások közötti kapcsolódási pontok kialakulásának elősegítése és az alkotói tevékenység támogatása; |
Indokolás | |
A kulturális örökség és a kortárs műalkotások közötti szinergiák katalizátorként szolgálhatnak az alkotói tevékenység számára. | |
Módosítás 19 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 6 a francia bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
– a kulturális örökség és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységek közötti kölcsönhatás elősegítése, teljes mértékben tiszteletben tartva a kulturális örökség integritását és hozzájárulva az örökség és környezete fenntarthatóságához; |
Indokolás | |
Egy térségnek saját kulturális öröksége lehet egyik legfőbb „vagyontárgya”, amelyben a kulturális turizmus, a kulturális ágazatok stb. révén virágzó gazdasági tevékenység ígérete rejlik. A gazdasági termelőtevékenységgel való kölcsönhatás saját részről hozzájárulna az örökségi helyszínek fenntartásához, mivel a magas költségek miatt gyakran rendkívül terhes feladat e helyszínek működtetése. | |
Módosítás 20 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 7 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– az érintett régiók vonzerejének növelése és hozzájárulás fenntartható fejlődésükhöz. |
– az érintett régiók vonzerejének, kulturális hatásának, idegenforgalmi fejlődésének növelése és hozzájárulás fenntartható fejlődésükhöz. |
Módosítás 21 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 7 a francia bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
– a közös európai örökség hangsúlyozására európai hálózatok létrehozásának ösztönzése. |
Indokolás | |
Az európai örökség rendkívül változatos, így a régióközi hálózatok hangsúlyozni tudnák a különböző korszakokon és művészeti stílusokon átívelő közös európai vonulatot. Hálózatot lehetne létrehozni például a ciszterci rend, a romák, a modernizmus vagy a szecesszió, a napfordulóval kapcsolatos rítusok stb. köré, és ezzel az európai polgárok számára segítséget lehetne nyújtani annak tudatosításához, hogy az, amit saját kulturális örökségüknek tartanak, sok elemében másutt Európában is megtalálható. | |
Módosítás 22 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az „Európai Örökség” cím a kulturális örökség terén megvalósuló más kezdeményezésekhez – mint például az UNESCO Világörökségi Listája és az Európa Tanács „európai kulturális útvonalak” elnevezésű programja – kiegészítő hozzájárulást nyújtson. |
A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az „Európai Örökség” cím kiegészítse, de ne kettőzze meg a kulturális örökség terén megvalósuló más kezdeményezéseket, például az UNESCO világörökségi listáját, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listáját és az Európa Tanács „európai kulturális útvonalak” elnevezésű programját. |
Indokolás | |
Lásd a 7. preambulumbekezdés módosításához fűzött indokolást. | |
Módosítás 23 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A címre pályázó helyszín olyan hely, amely fontos szerepet töltött be az Európai Unió történelmében és létrejöttében, és szimbolikus európai értéket képvisel. A pályázóknak ezért a következőket kell igazolniuk: |
(1) Az „Európai Örökség” címre pályázó helyszín olyan hely, amely fontos szerepet töltött be Európa történelmében és kultúrájában és/vagy az Európai Unió létrejöttében, és szimbolikus európai értéket képvisel. Ezért a következőket kell igazolni: |
Indokolás | |
Lásd a 3. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésére irányuló módosítás indokolását. | |
Módosítás 24 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– és/vagy a helyszín szerepe az európai történelemben vagy az európai integrációban, kapcsolatai jelentős európai eseményekkel vagy történelmi személyekkel, illetve kulturális, művészeti, politikai, társadalmi, tudományos, technológiai vagy ipari folyamatokkal/mozgalmakkal, |
– és/vagy a helyszín szerepe az európai történelemben vagy az európai integrációban, kapcsolatai jelentős európai eseményekkel vagy történelmi személyekkel, illetve kulturális, vallási, művészeti, politikai, társadalmi, tudományos, technológiai, környezetvédelmi vagy ipari folyamatokkal/mozgalmakkal; |
Indokolás | |
A vallás minden formájában alapvető fontossággal bírt Európában, nevében háborúkat vívtak, hatással volt a filozófiára, a gondolkodásra és az általános műveltségre, illetve a XIX. századig a művészetre is kihatott, a vallással kapcsolatos többi kérdésről nem is szólva. Európa fontosabb műemlékei főként vallási jellegűek, ezért a vallást a felsorolásból abszurdum lenne kihagyni. | |
Módosítás 25 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A pályázóknak be kell nyújtaniuk egy, a helyszín európai vetületét hangsúlyozó projektet, amelyben kötelezettséget vállalnak az alábbiakra: |
(2) Az „Európai Örökség” címre pályázóknak be kell nyújtaniuk egy projektet, amelynek végrehajtása legkésőbb a jelölés évének végéig elkezdődik. és amely az alábbiakat tartalmazza: |
Indokolás | |
A kritériumok végrehajtására vonatkozó, a jelölés évének végében megállapított határidő kötelezi a pályázókat vállalásaik teljesítésére. | |
Módosítás 26 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 3 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– a többnyelvűség népszerűsítése az Európai Unió nyelveinek használatával, |
– a többnyelvűség és a regionális sokszínűség népszerűsítése az Európai Unió nyelveinek használatával, ami a kultúrák közötti párbeszéd alapvető feltétele, |
Módosítás 27 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 4 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– részvétel az „Európai Örökség” címben részesülő helyszínek hálózatának tevékenységeiben a tapasztalatok megosztása és közös projektek kezdeményezése céljából, |
– együttműködés az „Európai Örökség” címet már elnyert helyszínekkel; |
Módosítás 28 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 5 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– az érintett helyszínek európai szintű ismertségének és vonzerejének növelése, például korszerű technológiai eszközök révén, |
– az érintett helyszínek európai szintű ismertségének és vonzerejének növelése, többek között új információs és kommunikációs technológiák révén, |
Módosítás 29 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 5 a francia bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
– annak biztosítása, hogy integritásának tiszteletben tartása mellett a helyszín legyen hozzáférhető az európai polgárok számára; |
Indokolás | |
Köztudott, mégis meg kell említeni, hogy sok műemléket nem látogathat a nagyközönség, ami mindenképpen megnehezíti az emberek számára, hogy bármilyen módon a sajátjuknak érezzék ezeket. | |
Módosítás 30 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 6 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– ha a helyszín jellemzői lehetővé teszik, művészeti és kulturális tevékenységek szervezése (események, fesztiválok, vendégművészek), amelyek elősegítik az európai művészek és gyűjtemények mobilitását, ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet, valamint a kulturális örökség, illetve a kortárs művészet és alkotói tevékenység közötti kapcsolatok erősítését. |
Ha a helyszín jellemzői lehetővé teszik, művészeti és kulturális tevékenységek szervezése (események, fesztiválok, vendégművészek), amelyek elősegítik az európai kultúraközvetítők, művészek, gyűjtemények mobilitását, ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet, valamint a kulturális örökség, illetve a kortárs művészet és alkotói tevékenység közötti kapcsolatok erősítését. |
Indokolás | |
Ez a mondat nem lehet része a kötelező előírásoknak, hanem csak lehetőség, hiszen az előírásokat a helyszín méretének és jellemzőinek figyelembevételével kell alkalmazni. Nem minden helyszínen lehet művészeti és kulturális tevékenységeket végezni. | |
Módosítás 31 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – 4 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– a lehető legszélesebb nyilvánosság számára hozzáférés biztosítása például a helyszín e célból történő átalakítása vagy a munkatársak képzésére révén, |
– a lehető legszélesebb nyilvánosság számára, ideértve az időseket és a fogyatékkal élőket, hozzáférés biztosítása például a helyszín e célból történő átalakítása vagy a munkatársak képzése, illetve az internet használata révén, |
Módosítás 32 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – 6 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– a helyszínek idegenforgalmi úticélként való népszerűsítése, |
– a helyszínek idegenforgalmi úticélként való népszerűsítése, korlátozva egyúttal a helyszíneket vagy környezetüket érő lehetséges negatív hatásokat; |
Indokolás | |
Az idegenforgalmi fejlesztés semmi esetre sem tehet kárt a helyszínben vagy környezetében. | |
Módosítás 33 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – 8 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– annak biztosítása, hogy a menedzsmentterv messzemenőkig érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat, hogy az idegenforgalom esetleges negatív hatásait korlátozza. |
– annak biztosítása, hogy a menedzsmentterv messzemenőkig érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat. |
Indokolás | |
Lásd a 7. cikk (3) bekezdésének 6. francia bekezdéséhez fűzött módosítást. | |
Módosítás 34 Határozatra irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az európai testület 12 tagból áll. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság is egyenként négy tagot nevez ki. Az elnököt a testület jelöli ki. |
(2) Az európai testület 13 tagból áll. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság is egyenként négy, míg a Régiók Bizottsága egy tagot nevez ki, mindegyik saját eljárásának megfelelően. Az elnököt az európai testület jelöli ki. |
Indokolás | |
A Régiók Bizottsága egy tagjának bevonása az európai testületbe képviseletet biztosítana a helyi és regionális hatóságok számára, így a testület szélesebb kört képviselne és felkelthetné a helyi és regionális érdeklődést is. Ráadásul így a testület tagjainak száma páratlan lenne. | |
Módosítás 35 Határozatra irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az európai testület tagjai független szakértők. E szakértőknek megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel kell rendelkezniük a kultúra, kulturális örökség, európai történelem területén, valamint az „Európai Örökség” cím célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb területeken. |
(3) Az európai testület tagjai független szakértők. E szakértőknek megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel kell rendelkezniük az „Európai Örökség” cím célkitűzéseihez kapcsolódó területeken. A szakértőket kinevező intézmények, amennyire lehetséges, törekednek arra, hogy a szakértők szakterületei egymást kiegészítsék és hogy földrajzi szempontból kiegyensúlyozott képviseletet biztosítsanak. |
Indokolás | |
Az európai testületnek olyan kulturális szakértőkből kell állnia, akiknek szakértelme kiterjed az „Európai Örökség” cím célkitűzéseihez kapcsolódó minden területre (a felsorolásnak nem szabad korlátozó jellegűnek lennie, beletartozhat a humanitárius tanulmányoktól kezdve a kulturális javak menedzsmentje), miközben megmarad valamennyi tagállam egyenrangú képviselete is. | |
Módosítás 36 Határozatra irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az európai testület tagjait három évre nevezik ki. E rendelkezéstől eltérve e határozat hatálybalépésének első évében a Bizottság négy szakértőt nevez ki egy évre, az Európai Parlament négy szakértőt nevez ki két évre, a Tanács pedig négy szakértőt nevez ki három évre. |
(4) Az európai testület tagjait három évre nevezik ki. E rendelkezéstől eltérve e határozat hatálybalépésének első évében a Bizottság négy szakértőt nevez ki egy évre, az Európai Parlament négy, valamint a Régiók Bizottsága egy szakértőt nevez ki két évre, a Tanács pedig négy szakértőt nevez ki három évre. |
Indokolás | |
Lásd a 8. cikk (2) bekezdésének módosítását. | |
Módosítás 37 Határozatra irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) Ha a testület egy tagja és egy adott helyszín között összeférhetetlenség merül fel, az érintett tag nem vesz részt a helyszín értékelésében. |
(5) Az európai testület tagjainak nyilatkozniuk kell bármilyen, egy adott helyszínnel kapcsolatban fennálló összeférhetetlenségről vagy lehetséges összeférhetetlenségről. Ilyen nyilatkozat esetében vagy ha összeférhetetlenség merül fel, az érintett tag nem vesz részt a helyszín vagy ugyanazon tagállam más helyszíneinek értékelésében. |
Indokolás | |
E gyakorlati lépések az eljárás átláthatóságát biztosítják. | |
Módosítás 38 Határozatra irányuló javaslat 9 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Annak érdekében, hogy az eljárások minél egyszerűbbek legyenek, a Bizottság a kiválasztási kritériumok alapján egységes pályázati űrlapot készít, melyet minden pályázónak használnia kell. A kiválasztás során csak a hivatalos pályázati űrlapon benyújtott pályázatokat értékelik. |
A Bizottság a 7. cikkben foglalt kiválasztási kritériumok alapján egységes pályázati űrlapot készít, melyet minden pályázónak használnia kell. A kiválasztás során csak a hivatalos pályázati űrlapon benyújtott pályázatokat értékelik. |
Módosítás 39 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az „Európai Örökség” cím odaítéléséért versenyző helyszínek közötti előzetes válogatást a tagállamok végzik. |
(1) Az „Európai Örökség” cím odaítéléséért versenyző helyszínek közötti előzetes válogatást a tagállamok végzik, szorosan együttműködve a helyi és regionális hatóságokkal. |
Módosítás 40 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Minden egyes tagállam lehetőséget kap évente legfeljebb két helyszín kiválasztására, a mellékletben szereplő ütemterv szerint. Az ellenőrzési eljárásra kijelölt évben nem kerül sor kiválasztásra. |
(2) Minden egyes tagállam lehetőséget kap kétévente legfeljebb két helyszín kiválasztására, a mellékletben szereplő ütemterv szerint. |
Indokolás | |
A helyszínek kétévente történő kiválasztása jobb minőségű kiválasztási eljárást és jobb minőségű helyszíneket fog biztosítani. A helyszínek száma az „Európai Örökség” cím minőségének, hitelességének és presztízsének megőrzése érdekében nem lehet túl magas. A kiválasztási eljárást az első évben tagállami szinten folytatnák le, a következő évben pedig a helyszínek hivatalos kijelölésével európai szinten. Így megoldható a helyszínek ellenőrzése párhuzamosan a kiválasztási eljárással. | |
Módosítás 41 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A szubszidiaritás elvével összhangban az egyes tagállamok határozzák meg az előzetes válogatásra vonatkozó eljárásukat és annak ütemtervét, biztosítva, hogy az adminisztratív szabályozások alkalmazása egyszerű és rugalmas maradjon. A tagállam ugyanakkor a kiválasztási eljárás évében legkésőbb január 31-ig értesíti a Bizottságot az előzetes kiválasztás eredményéről. |
(3) A szubszidiaritás elvével összhangban az egyes tagállamok határozzák meg az előzetes válogatásra vonatkozó eljárásukat és annak ütemtervét, biztosítva, hogy az adminisztratív szabályozások alkalmazása egyszerű és rugalmas maradjon. A tagállam ugyanakkor az előzetes kiválasztási eljárás évében legkésőbb március 1-ig értesíti a Bizottságot az előzetes kiválasztás eredményéről. |
Indokolás | |
Összhangban az újonnan javasolt ütemtervvel (lásd a mellékletet). | |
Módosítás 42 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az előzetes válogatás a 7. cikkben említett kritériumon alapul, és a 9. cikkben említett pályázati űrlapot kell felhasználni hozzá. |
(4) Az előzetes válogatást a 7. cikkben említett kritériumokkal összhangban végzik, és a 9. cikkben említett pályázati űrlapot kell felhasználni hozzá. |
Indokolás | |
Az előzetes kiválasztást minden tagállamban azonos kritériumok alapján és azonos űrlapot felhasználva kell végezni. | |
Módosítás 43 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) A Bizottság közzéteszi az előzetesen kiválasztott helyszínek teljes listáját, és értesíti erről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát. |
Indokolás | |
Az előzetesen kiválasztott helyszínek közzététele és az érintett uniós intézmények értesítése átláthatóbbá teszi az eljárást. | |
Módosítás 44 Határozatra irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A végső kiválasztás a 7. cikkben említett kritériumokon alapul, és a 9. cikkben említett pályázati űrlapot kell felhasználni hozzá. |
(3) A végső kiválasztást a 7. cikkben említett kritériumokkal összhangban végzik, és a 9. cikkben említett pályázati űrlapot kell felhasználni hozzá. |
Indokolás | |
Az uniós szintű végső kiválasztást azonos kritériumok alapján és azonos űrlapot felhasználva kell végezni. | |
Módosítás 45 Határozatra irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az európai testület a kiválasztási eljárás évében legkésőbb október 31-ig jelentést készít az előzetesen kiválasztott helyszínekről. E jelentés tartalmazza az „Európai Örökség” cím odaítélésére vonatkozó ajánlást, valamint megindokolja, hogy egyes helyszínek miért nem kerültek fel a végső listára. |
(4) Az európai testület az előzetes kiválasztási eljárás évében legkésőbb december 15-ig jelentést készít az előzetesen kiválasztott helyszínekről. E jelentés tartalmazza az „Európai Örökség” cím odaítélésére vonatkozó ajánlást, valamint megindokolja, hogy egyes helyszínek miért nem kerültek fel a végső listára. |
Indokolás | |
Összhangban az újonnan javasolt ütemtervvel (lásd a mellékletet). | |
Módosítás 46 Határozatra irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A transznacionális helyszínekre vonatkozó pályázat benyújtása során az egyéb helyszínekre vonatkozó eljárást kell követni. Az ilyen helyszínek előzetes kiválasztását az egyik érintett tagállam végzi (amely a 10. cikk szerint legfeljebb két helyszínt választhat ki), a javaslatot pedig az összes érintett tagállam – közös konzultációt és megegyezést követően – közösen nyújtja be. |
(2) A transznacionális helyszínekre vonatkozó pályázat benyújtása során az egyéb helyszínekre vonatkozó eljárást kell követni. Az ilyen helyszínek előzetes kiválasztását az összes érintett tagállam végzi, amelyek a 10. cikk szerint legfeljebb két helyszínt választhatnak ki. A transznacionális helyszínek kijelölik az egyik érintett helyszínt, amely koordinátoruk és egyúttal a Bizottság felé az egységes kapcsolattartó pont lesz. A kapcsolattartó minden tagállamban megfelelő időben tájékoztatást nyújt a transznacionális jelölésről annak érdekében, hogy az Unió egészében biztosított legyen az ilyen helyszínek részvétele. A transznacionális helyszínben részt vevő minden helyszín kitölti a 9. cikkben említett pályázati űrlapot, és teljesíti a 7. cikkben foglalt valamennyi követelményt. |
Indokolás | |
A transznacionális helyszínek kedvező pozícióban vannak, mivel puszta jellegüknél fogva népszerűsítik az „Európai Örökség” cím legfontosabb céljait, és hálózatokat hoznak létre. Ezért minden tagállamnak meg kell határoznia, hogy helyszíne milyen arányban vesz részt a transznacionális helyszínben. Fontos az is, hogy minden tagállam megfelelő időben értesüljön a szándékról, hogy transznacionális címre nyújtanak be pályázatot, hogy így valamennyi érdekelt fél részt vehessen benne. Gyakorlati szempontból szükséges transznacionális helyszínenként egy-egy koordinátor kijelölése, amely az európai testület és a Bizottság felé kapcsolattartó pontként szolgálna. | |
Módosítás 47 Határozatra irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Külön figyelmet kapnak a transznacionális helyszínek, amelyek az általuk megjelenített konkrét és elvont jelképrendszer révén hangsúlyozzák a határokon átnyúló európai örökség lényegét. |
Indokolás | |
Nagy jelentősége van annak, ha az „Európai Örökség” címet transznacionális helyszín kapja, mivel ezáltal az európai örökség nagyobb hangsúlyt kap, és ez még több polgárra gyakorol befolyást. Az elvont jelképrendszer egyik példája lehet a „béke”. | |
Módosítás 48 Határozatra irányuló javaslat 12 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) Ha a transznacionális helyszín részét képező valamelyik helyszín a továbbiakban nem teljesíti az „Európai Örökség” cím odaítéléséhez szükséges követelményeket, a 15. cikkben foglalt eljárást kell alkalmazni. |
Módosítás 49 Határozatra irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Bizottság a kiválasztási eljárást követő évben az európai testület ajánlásainak figyelembe vételével hivatalosan megnevezi azokat a helyszíneket, amelyek az „Európai Örökség” címben részesülnek. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
(1) A Bizottság a kiválasztási eljárást követő évben az európai testület ajánlásainak megfelelő figyelembevételével hivatalosan megnevezi azokat a helyszíneket, amelyek az „Európai Örökség” címben részesülnek. A Bizottság a meghozott határozatokról tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát. |
Indokolás | |
A 8. cikk módosításával összhangban. | |
Módosítás 50 Határozatra irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az „Európai Örökség” címet a helyszínnek elvben végérvényesen ítélik oda a 14. és 15. cikkben meghatározott feltételek mellett és az intézkedés folytatódásának függvényében. |
(2) Az „Európai Örökség” címet a helyszínnek végérvényesen ítélik oda a 14. és 15. cikkben meghatározott feltételek mellett és az intézkedés folytatódásának függvényében. |
Módosítás 51 Határozatra irányuló javaslat 13 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) Az „Európai Örökség” cím odaítélése nem jár várostervezési, jogi, tájvédelmi, mobilitási vagy építészeti jellegű kötelezettséggel. Kizárólag a helyi jogszabályok alkalmazandók. |
Módosítás 52 Határozatra irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A jelentést az ellenőrző eljárás évében legkésőbb január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak, és vizsgálatra be kell nyújtani az európai testületnek.(4) |
(3) A jelentést az ellenőrző eljárás évében legkésőbb március 1-ig meg kell küldeni a Bizottságnak, és vizsgálatra be kell nyújtani az európai testületnek.(4) |
Indokolás | |
Összhangban az újonnan javasolt ütemtervvel (lásd a mellékletet). | |
Módosítás 53 Határozatra irányuló javaslat 14 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az európai testület az értékelési eljárás évében legkésőbb október 31-ig jelentést ad ki az érintett tagállamban található, a címben részesülő helyszín állapotáról, beleértve szükség esetén a következő ellenőrzési időszakban figyelembe veendő ajánlásokat. |
(4) Az európai testület az értékelési eljárás évében legkésőbb december 15-ig jelentést ad ki az érintett tagállamban található, a címben részesülő helyszín állapotáról, beleértve szükség esetén a következő ellenőrzési időszakban figyelembe veendő ajánlásokat. |
Indokolás | |
Összhangban az újonnan javasolt ütemtervvel (lásd a mellékletet). | |
Módosítás 54 Határozatra irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) A Bizottság a tagállamok számára közös mutatókat dolgoz ki az ellenőrzési eljárás egységességének biztosítása érdekében. |
(5) A Bizottság az európai testülettel való konzultációt követően a tagállamok számára közös mutatókat dolgoz ki az ellenőrzési eljárás egységességének biztosítása érdekében. |
Módosítás 55 Határozatra irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az „Európai Örökség” cím visszavételéről a Bizottság hoz végső döntést. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
(4) Az „Európai Örökség” cím visszavételéről a Bizottság hoz végső döntést, megfelelően figyelembe véve az európai testület ajánlásait. A Bizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát. |
Indokolás | |
Az átláthatóságra való tekintettel be kell vonni a visszavonási eljárásba az európai testületet is. | |
Módosítás 56 Határozatra irányuló javaslat 15 cikk – 5 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5a) A helyszínek bármikor dönthetnek úgy, hogy lemondanak az „Európai Örökség” címről. Ebben az esetben értesítik az érintett tagállamot, amely pedig tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság határozatot hoz az „Európai Örökség” cím visszavonásáról, és e határozatról tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát. |
Indokolás | |
Az „Európai Uniós Örökség” címről való önkéntes lemondás lehetősége demokratikusabbá teszi a címet, tekintetbe véve az olyan helyzeteket, amikor egy helyszín valamely objektív oknál fogva a továbbiakban már nem tudja teljesíteni vállalt kötelezettségeit, vagy már nem kíván részt venni a kezdeményezésben. | |
Módosítás 57 Határozatra irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – 3 francia bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– iránymutatásokat dolgoz ki a kiválasztási és ellenőrzési eljárásokra, valamint a pályázati űrlapra, |
– a 3. cikkben foglalt célok, valamint a 7. cikkben rögzített feltételeknek megfelelően iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek segítik a kiválasztási és ellenőrzési eljárások, valamint a pályázati űrlap kidolgozását, |
Módosítás 58 Határozatra irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A Bizottság felelős az „Európai Örökség” címmel kapcsolatos európai szintű kommunikációért, illetve a cím ismertségéért, különösen az e témájú weboldal létrehozása és fenntartása révén. |
(2) A Bizottság felelős az „Európai Örökség” címmel kapcsolatos európai szintű kommunikációért, illetve a cím ismertségéért, különösen az e témájú weboldal és egy új logó létrehozása és fenntartása révén, növelve az érintett helyszínek európai szintű ismertségét és vonzerejét, például az új technológiák, valamint digitális és interaktív eszközök kínálta lehetőségek révén, szinergiákra törekedve más európai kezdeményezésekkel. E weboldalon nyilvánosságra hozzák az európai testület minden értesítését és ajánlását a 8. cikk (6), a 10. cikk (4a) és a 15. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. |
Indokolás | |
Az új logó hozzájárulna az „Európai Uniós Örökség” cím ismertségéhez és a kezdeményezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez. Az európai testület munkájának a lehető legátláthatóbbnak kell lennie. | |
Módosítás 59 Határozatra irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Bizottság biztosítja az „Európai Örökség” cím külső és független értékelését. Ezt az értékelést hatévente kell elvégezni a mellékletben szereplő ütemterv alapján; az értékelés megvizsgálja az összes elemet, beleértve a fellépést működtető folyamatok hatékonyságát, a helyszínek számát, a fellépés által okozott hatást, a fellépés javításának módjait, valamint azt, hogy folytatódjon-e az „Európai Örökség” cím programja. |
(1) A Bizottság biztosítja az „Európai Örökség” cím külső és független értékelését. Ezt az értékelést hatévente kell elvégezni a mellékletben szereplő ütemterv alapján; az értékelés megvizsgálja az összes elemet, beleértve a fellépést működtető folyamatok hatékonyságát, a helyszínek számát, a földrajzi hatókört és a fellépés által okozott hatást, a fellépés javításának módjait, valamint azt, hogy folytatódjon-e az „Európai Örökség” cím programja. |
Indokolás | |
Szükség esetén az „Európai Örökség” cím jövőbeni értékelései során megvizsgálható, hogy célszerű-e a kezdeményezést a Kultúra programban részt vevő harmadik országokra vagy még azokon túl is kiterjeszteni. | |
Módosítás 60 Határozatra irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A Bizottság az értékelések véglegesítését követő hat hónapon belül róluk szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
(2) A Bizottság az értékelések véglegesítését követő hat hónapon belül róluk szóló jelentést nyújt be – adott esetben megfelelő javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
Módosítás 61 Határozatra irányuló javaslat 18 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
18. cikk |
törölve |
Átmeneti rendelkezések |
|
(1) Azokat a helyszíneket, amelyeknek a címet az „Európai Örökség” cím kormányközi fellépésének keretében már odaítélték, és amelyek a tagállamokban helyezkednek el, ismételten értékelni fogják [az e határozat hatálybalépését követő év]. |
|
Ezeknek a helyszíneknek új pályázatot kell benyújtaniuk a 6–9. cikkben meghatározott új kritériumok és eljárások alapján, melyet az érintett tagállamok legkésőbb [az adott év] január 31-éig megküldenek a Bizottságnak. |
|
Az új pályázatokat az európai testület értékeli. |
|
Ha az adott tagállam által javasolt valamely helyszín nem teljesíti a kritériumokat, vagy további információkra van szükség, az európai testület a Bizottságon keresztül párbeszédet kezdeményez a tagállammal, hogy megvizsgálja, javítható-e a pályázat a végső döntést megelőzően. Szükség esetén látogatás szervezhető a helyszínre. |
|
Az európai testület [az adott év] végéig jelentést készít a helyszínekről, mely tartalmazza az „Európai Örökség” cím odaítélésére vonatkozó ajánlást, kivéve, ha a tagállamnak további pontosítást kell nyújtania. |
|
A Bizottság ezt követően hivatalosan odaítéli a címet a helyszíneknek. |
|
Az „Európai Örökség” címet az e bekezdés hatálya alá tartozó helyszíneknek elvben végérvényesen ítélik oda a 14. és 15. cikkben meghatározott feltételek mellett és az intézkedés folytatódásának függvényében. |
|
A végső listán nem szereplő pályázók új pályázatot nyújthatnak be nemzeti szintű előzetes válogatásra a következő években. |
|
(2) Azok a tagállamok, amelyek nem vettek részt az „Európai Örökség” cím kormányközi kezdeményezésében, [e határozat hatálybalépését követő második évben] legfeljebb négy helyszínt javasolhatnak arra, hogy megkapja az „Európai Örökség” címet. |
|
Ezeknek a helyszíneknek pályázatot kell benyújtaniuk a 6–9. cikkben meghatározott kritériumok és eljárások alapján, melyet az érintett tagállamok legkésőbb [az adott év] január 31-éig megküldenek a Bizottságnak. |
|
Az új pályázatokat az európai testület értékeli. Ha az adott tagállam által javasolt valamely helyszín nem teljesíti a kritériumokat, vagy további információkra van szükség, az európai testület a Bizottságon keresztül párbeszédet kezdeményez a tagállammal, hogy megvizsgálja, javítható-e a pályázat a végső döntést megelőzően. Szükség esetén látogatás szervezhető a helyszínre. |
|
Az európai testület [az adott év] végéig jelentést készít a helyszínekről, mely tartalmazza az „Európai Örökség” cím odaítélésére vonatkozó ajánlást, kivéve, ha a tagállamnak további pontosítást kell nyújtania. |
|
A Bizottság ezt követően hivatalosan odaítéli a címet a helyszíneknek. |
|
Az „Európai Örökség” címet az e bekezdés hatálya alá tartozó helyszíneknek elvben végérvényesen ítélik oda a 14. és 15. cikkben meghatározott feltételek mellett és az intézkedés folytatódásának függvényében. |
|
A végső listán nem szereplő pályázók új pályázatot nyújthatnak be nemzeti szintű előzetes válogatásra a következő években. |
|
(3) Az „Európai Örökség” címre vonatkozó, a 6–15. cikkben meghatározott kiválasztási és ellenőrzési eljárás [e határozat hatálybalépést követő harmadik évben] kezdődik. |
|
Indokolás | |
Az új „Európai Uniós Örökség” cím a kormányközi „Európai Örökség” címből jött létre. Ez azonban már uniós szintű fellépés, amelynek alapjául új, közös, egyértelmű és átlátható feltételek, közös végrehajtás és egy új logó szolgál. Azok a helyszínek, amelyek elnyerték az „Európai Örökség” címet, azt meg is tartják, és az „Európai Uniós Örökség” címre jelölt minden más helyszínnel egyenlő bánásmódban részesülnek. Mindez nem csorbítja a korábbi – kormányközi– cím értékét és nagyobb hitelességet biztosít az új címnek. | |
Módosítás 62 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – táblázat | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
[n. év] | |
| |
A határozat elfogadása | |
Előkészítő munka | |
[n. év] | |
| |
A határozat elfogadása | |
Előkészítő munka | |
[n+1 év] | |
Azon helyszínek újbóli értékelése, amelyek a kormányközi kezdeményezés keretében már megkapták az „Európai Örökség” címet. | |
[n+1 év] | |
Előkészítő munka | |
[n+2-odik év] | |
A tagállamok első alkalommal nyújtják be azon helyszínek listáját, melyek nem vettek részt a kormányközi kezdeményezésben | |
[n+2-odik év] | |
A tagállamok általi előzetes kiválasztás | |
[n+3-adik év] | |
Kiválasztás | |
| |
[n+3-adik év] | |
A helyszínek végső kijelölése | |
[n+4-edik év] | |
Ellenőrzés | |
| |
[n+4-edik év] | |
A tagállamok általi előzetes kiválasztás | |
[n+5-ödik év] | |
Kiválasztás | |
| |
[n+5-ödik év] | |
A helyszínek végső kijelölése és ellenőrzés | |
[n+6-odik év] | |
| |
Kiválasztás | |
Az „Európai Örökség” cím értékelése | |
[n+6-odik év] | |
A tagállamok általi előzetes kiválasztás | |
[n+7-edik év] | |
Kiválasztás | |
| |
[n+7-edik év] | |
A helyszínek végső kijelölése. Az „Európai Örökség” cím értékelése | |
[n+8-adik év] | |
Ellenőrzés | |
| |
[n+8-adik év] | |
A tagállamok általi előzetes kiválasztás | |
[n+9-edik év] | |
Kiválasztás | |
| |
[n+9-edik év] | |
A helyszínek végső kijelölése és ellenőrzés | |
[n+10-edik év] | |
Kiválasztás | |
| |
[n+10-edik év] | |
A tagállamok általi előzetes kiválasztás | |
[n+11-edik év] | |
Kiválasztás | |
| |
[n+11-edik év] | |
A helyszínek végső kijelölése | |
[n+12-edik év] | |
| |
Ellenőrzés | |
Az „Európai Örökség” cím értékelése | |
| |
[n+12-edik év] | |
| |
A tagállamok általi előzetes kiválasztás | |
… | |
… | |
[n+13-adik év] | |
| |
A helyszínek végső kijelölése. Az „Európai Örökség” cím értékelése | |
Indokolás | |
Lásd a 10. cikk (2) bekezdésére irányuló módosítás indokolását. |
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
INDOKOLÁS
A közös európai identitás kialakítása és az Európai Unió és keletkezése iránti érdeklődés fokozása olyan kihívások, amelyekkel az európai intézményeknek szembe kell nézniük a tágabb értelemben vett kohézió és szolidaritás elérése érdekében.
Bizonyosan vannak más, radikálisabb és nyilvánvalóbb módjai is az európaiak Európai Unióba és annak vezetőibe vetett hitének fokozására (a közelmúltbeli pénzügyi válság megmutatta, hogy még sok tennivaló akad a közigazgatás felsőbb szintjein); azonban földrészünk történelmének és többnemzetiségű, mégis közös kulturális örökségének ismerete, valamint a fiatalabb generáció oktatásának erősítése az Európai Uniót létrehozó elképzelések és emberek témakörében hozzájárulhat az EU és polgárai között tátongó szakadék áthidalásához.
A Bizottság javaslata
A Bizottság javaslata a 2005-ben létrejött „Európai Örökség” cím eredeti koncepciójából származik, mint az egyik javasolt megoldás az EU és polgárai között tátongó árok betömésére. Az eredetileg 2006 áprilisában néhány európai ország (Franciaország, Spanyolország és Magyarország) által kormányközi alapon útjára indított kezdeményezés célja az volt, hogy a közös kulturális örökség és történelem felhasználásával erősítse az európai polgárokban az Európához való tartozás érzését. Az uniós tagállamok közül 17-ben és Svájcban eddig összesen 64 helyszín nyerte el a címet.
2008. november 20-án a tagállamok kérték a Bizottságot, hogy a kormányközi „Európai Örökség” címet alakítsa át az EU ugyanolyan célú hivatalos fellépésévé, korszerűsítve működését, és ezáltal biztosítva hosszú távú sikerét.
Egy széles körű nyilvános meghallgatás és egy hatástanulmány azt mutatták, hogy az „Európai Örökség” cím jobban eléri célját, ha európai uniós kezdeményezésként működtetik ugyanazokkal a jól meghatározott feltételekkel és erős ellenőrző rendszerrel, elősegítve a cím láthatóságának és hitelességének fokozását – egy instabil, rotálódó irányítás, szegényes kommunikáció és a részvételre irányuló csökkenő érdeklődés hátulütői nélkül.
Politikai célja elérése érdekében az új „Európai Örökség” cím a javaslat szerint a szimbolikus és/vagy oktatási értékekre összpontosít, nem pedig a helyszín szépségére – amint a kulturális örökség területén létező más kezdeményezések teszik – és ragaszkodnia kell a szoros együttműködéshez a díjazott helyszínek között a legjobb gyakorlatok megosztása és közös projektek kezdeményezése érdekében.
A vélemény előadójának álláspontja
Az előadó üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az „Európai Örökség” címet eszközként használják fel – több már hatékonyabb eszköz mellett – az Európai Unió és polgárai közötti szakadék áthidalására; annak hangsúlyozására, hogy Európa történelme egy különböző, tehát gazdag és egymást kiegészítő közös kulturális örökség eredője; annak elismerésére, hogy az EU olyan erős értékekben gyökeredzik, mint a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális különbözőség, a tolerancia és a szolidaritás. A tagállamok arra vonatkozó döntése, hogy az „Európai Örökség” címet az EU keretei közé helyezik, nem csak a cím láthatóságát, presztízsét és hitelességét fogja növelni, hanem hozzá fog járulni az európai polgárok közötti kohézió és szolidaritás régóta vágyott ideáljának eléréséhez is.
Az előadó eredetileg egy olyan címre gondolt, amely túllép az Európai Unió határain és amelyet nagyratörő eszközként fel lehet használni a kifelé irányuló politikákban is, köszönhetően az európai kultúra világszerte széles körben elismert szerepének. Jelenleg azonban reálisabbnak tűnik a címet olyan eszköznek tekinteni, amely elmélyíti az uniós kohéziót a tagállamok és polgáraik között, mielőtt megkísérelnénk az EU határain túli díjként felhasználni a földrészünkön egykor született és alkalmazott értékekből származó történelmi hozzájárulás és örökség elismerésére.
A javaslat számos pontja azonban további módosítást és pontosítást igényel.
I. AZ „EURÓPAI UNIÓS ÖRÖKSÉG” CÍM
Az előadó álláspontja és a cím javaslatban foglalt koncepciója szerint nagy jelentősége van a kormányközi „Európai Örökség” cím átnevezésének közösségi fellépés keretében működő „Európai Uniós Örökség” címmé: egyértelműen megkülönbözteti az elsőt az utóbbitól, és tükrözi, hogy az új címet olyan eszközként kell használni, melynek révén megkísérelhető a szolidaritás és a kohézió elérése, elsősorban az EU állampolgárai között.
Új fellépésről lévén szó, konkrétabb feltételekkel és jól meghatározott ellenőrző rendszerrel, egy új név és egy új logó révén az új címet meg lehet különböztetni elődjétől. A javaslat, amellett, hogy időt biztosít a fellépés tesztelésére és végrehajtására, hozzájárul az átmeneti rendelkezések alább részletezett kérdésének kezeléséhez is.
II. A HELYSZÍNEK SZÁMA: 2 ÉVENTE TÖRTÉNŐ KIVÁLASZTÁS
Az évenkénti legfeljebb 27 helyszín kiválasztása nem csak hogy minden évben drámaian növelné a címet viselő helyszínek számát, de azzal a konkrét veszéllyel is járna, hogy csökken a cím presztízse. Ráadásul befolyásolná az európai testület által végzett ellenőrző eljárás minőségét is, mely testület feladata a tagállamok által közzétett ellenőrző jelentések áttekintése és ajánlások kibocsátása lesz.
Az előadó úgy véli, hogy a helyszínek kétévenkénti kiválasztása jobb minőséget biztosítana mind az eljárás, mind pedig a kiválasztott helyszínek szempontjából, és több időt hagyna az előzetes kiválasztásra (tagállami szinten) és az azt követő (európai szintű) kiválasztásra, és megkönnyítené a helyszínek ellenőrzését is.
III. TRANSZNACIONÁLIS HELYSZÍNEK
Az előadó egyetért azzal, hogy az európai integrációt előmozdító eszköznek tekinthető cím jelképes értéke miatt előnyben kell részesíteni a transznacionális helyszíneket, mivel ezek a közös vonásokra hívják fel a figyelmet; elősegítik a hálózatépítést, bátorítják az országok és régiók közötti együttműködést és a feladatok közös megoldását. Ezért a transznacionális helyszíneknek előkelő helyet kell elfoglalniuk minden tagállam rendes „kvótájában”, amely évi két javasolt helyszínt jelent. Gyakorlati okból az egyik tagállamnak kell vállalnia a koordinátori szerepet, valamint ez a tagállam lesz az európai testület és a Bizottság felé a kapcsolattartó pont is.
IV. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK HIÁNYA
Az előadó nem pusztán a régi cím átalakításának tekinti az új címet, hanem esélynek is arra, hogy a fellépést a kormányközi kezdeményezés keretében való működésének ideje alatt összegyűlt tapasztalatokra alapozzák. Az új, jól meghatározott feltételek, a hálózatépítés, az új fellépés testülete és ellenőrzése más koncepciót mutat, amely nem tekinthető a korábbival azonosnak. A régi cím presztízsének megőrzése és az új presztízsének kialakítása érdekében nincs szükség átmeneti rendelkezésekre.
Emellett a díjazott helyszínek ésszerűbb száma segít a kiválasztási és ellenőrzési eljárások lebonyolításában. Az alkalmanként kijelölt helyszínek számának ésszerűnek és reprezentatívnak kell maradnia. Ha átmeneti időszakot vezetnének be, akár több mint száz helyszín is részt vehetne a kezdeményezésben az első négyéves időszak végére. Összehasonlításként, a 27 tagú EU-ból 330 helyszín szerepel az UNESCO világörökségi listáján; azonban ezt a számot 30 év alatt érték el.
V. AZ EURÓPAI TESTÜLET SZEREPE
Felmerült a kérdés, hogy az „Európai Örökség” cím odaítélésének vagy bizonyos helyszínek esetében történő visszavonásának folyamatában lehetne-e erősíteni az európai testület szerepét. E kérdés közvetve érinti azt az általánosabb jogi problémát, hogy az uniós törvényhozó másodlagos jogalkotás útján létrehozhat-e olyan, döntéshozatali hatáskörrel felruházott szerveket, amelyekről a Szerződések nem rendelkeznek. A Szerződésből (hatáskörök megosztásának elve, EUSz. 5. cikke), valamint a Bíróság bevett ítélkezési gyakorlatából következően az uniós jogalkotó csak a Szerződésben foglalt hatáskörökön belül és csak a Szerződésben meghatározott intézményi kereten belül cselekedhet.
Az EUSz. 17. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság feladata többek között, hogy „irányítja a programokat”, továbbá „koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el” a Szerződéseknek megfelelően, míg az EUMSz. 291. cikke kimondja, hogy ha valamely kötelező erejű uniós aktus végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie, a végrehajtási hatásköröket a Bizottságra ruházzák. Következésképpen a testületet nem lehet bevonni abba a folyamatba, amelynek során a címet helyszíneknek odaítélik vagy helyszínektől visszavonják.
VI. AZ EURÓPAI PARLAMENT NAGYOBB SZEREPE
A fenti okok miatt jogilag nehezen oldható meg az is, hogy az Európai Parlament a cím odaítélése vagy visszavonása terén nagyobb hatáskörrel rendelkezzen annál, mint a javaslatban foglalt részvétele.
Az EP kiválasztási folyamatba való bevonása javításának egyik módja lenne, hogy felkérik, véleményezze az előzetesen kiválasztott helyszíneket, vagy hogy a kezdeményezéssel kapcsolatban jobb tájékoztatást kap annak korai szakaszában. Az első lehetőség hátulütője az, hogy lelassítaná a projektet.
Az előadó úgy látja, hogy a Bizottságnak nyilvánosságra kellene hoznia az előzetesen kiválasztott helyszínek teljes listáját, és mind az Európai Parlamentet, mind a Tanácsot tájékoztatnia kellene a listáról. Így elegendő idő állna az Európai Parlament rendelkezésére, hogy lépéseket tegyen, ha valamilyen kérdés felmerül.
Következtetés
Az előadó egyetért a hatásvizsgálatban megfogalmazott véleménnyel, amely szerint „a (régi) cím egyedül nem tudta áthidalni a polgárok és az EU között tátongó szakadékot”, de „szerényebb célként azt tűzte ki, hogy más kezdeményezések mellett, amelyek ugyanerre a problémára kerestek megoldást, maga is hozzájáruljon a megoldáshoz.” Egyetért a fenti szöveg a „2009. évi európai szintű választások kiábrándító részvételi arányával” kapcsolatos megjegyzésével is, és számos Eurobarométer-felmérés megállapításával, amelyek „azt mutatják, hogy az elmúlt években az EU-ról alkotott kép nem javult, sőt az EU-ról pozitív véleményt alkotó európaiak száma (45%) 2005 ősze óta a legalacsonyabb”.
Az európai intézményeknek a jelentősebb kérdések terén még sok tennivalójuk van, hogy megváltoztassák ezeket a tényeket. Az „Európai Uniós Örökség” cím, amely erősíti az európai polgárokban (a történelem ismeretén és a kultúrák közötti párbeszédet elősegítő fellépésekben való részvételen keresztül) a közös örökség érzését és még le nem zárult folyamatként előrevetíti az EU építését, ebben az irányban tett lépés.
Az olyan értékek, mint a demokrácia és a szabadság, amelyek az európai kulturális múltba nyúlnak vissza, éppen olyan fontosak, mint az átláthatóság és a szolidaritás, és ma, amikor át kell és át is szeretnénk hidalni az európai intézmények és az EU tagállamainak polgárai közötti távolságot, egyaránt szükség van mindegyikre.
ELJÁRÁS
Cím |
Az „Európai Örökség” cím |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2010)0076 – C7-0071/2010 – 2010/0044(COD) |
|||||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
9.3.2010 |
|||||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
CULT 24.3.2010 |
|||||||
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
REGI 24.3.2010 |
|
|
|
||||
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
REGI 27.4.2010 |
|
|
|
||||
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Chrysoula Paliadeli 23.3.2010 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
23.6.2010 |
2.9.2010 |
|
|
||||
Az elfogadás dátuma |
27.10.2010 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
28 0 0 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Magdi Cristiano Allam, Maria Badia i Cutchet, Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Marek Henryk Migalski, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Joanna Senyszyn, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Milan Zver |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Ivo Belet, Luigi Berlinguer, Knut Fleckenstein, Nadja Hirsch, Oriol Junqueras Vies, Seán Kelly, Timothy Kirkhope, Iosif Matula, Monika Smolková, Rui Tavares, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein |
|||||||
Benyújtás dátuma |
9.11.2010 |
|||||||