Eljárás : 2010/0108(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0346/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0346/2010

Viták :

PV 13/12/2010 - 16
CRE 13/12/2010 - 16

Szavazatok :

PV 14/12/2010 - 9.21
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0472

AJÁNLÁS     ***
PDF 155kWORD 93k
1.12.2010
PE 448.825v02-00 A7-0346/2010

az Európai Unió és Grúzia közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(15507/2010 – C7‑0392/2010 – 2010/0108(NLE))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Nathalie Griesbeck

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió és Grúzia közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(15507/2010 – C7‑0392/2010 – 2010/0108(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (15507/2010),

–   tekintettel az Európai Unió és Grúzia közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás tervezetére (14654/2010),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikke (3) bekezdése és 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjának értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0392/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikke (8) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0346/2010),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Grúzia kormányának és parlamentjének.


INDOKOLÁS

Az Európai Unió 2004-ben 25, majd 2007-ben 27 tagállamra való bővítése alkalmat adott a keleti és déli szomszédaival való együttműködés új keretek közé helyezésére. Az Európai Unió egészen a dél-kaukázusi régióig kibővített szomszédságpolitikát kezdett folytatni, melynek célja az EU külső határain elhelyezkedő országokkal való együttműködés elmélyítése, azok biztonságának, stabilitásának és fejlődésének elősegítése, továbbá annak megelőzése, hogy az európai kontinensen új válaszfalak alakuljanak ki.

Európa egyre fokozódó érdeklődést mutat a dél-kaukázusi államok irányában, és most meg kell felelnie e jövőbeli határai mentén fekvő, biztosítandó zónát képező régió államaival szembeni elkötelezettségének. A dél-kaukázusi stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unió számára, és az EU segítséget nyújthat e régió számára, hogy gazdasági és kereskedelmi téren fejlődjön. Az EU fellépésének elsősorban ösztönöznie kell és a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és a demokrácia teljes körű tiszteletben tartásának elvére kell épülnie. Ezért az Európai Uniónak aktívabb szerepet kell játszania a dél-kaukázusi régióban, ahogy arra az Európai Parlament által 2010 májusában elfogadott 2009/2216(INI) számú állásfoglalás is felhívja a figyelmet, és stratégiát kell kialakítania a stabilitás és a jólét megerősítése, valamint a régión belüli konfliktusok rendezésének elősegítése érdekében.

Az Európai Unió és a dél-kaukázusi országok – köztük Grúzia – közötti kapcsolatok elmélyítése mindenképpen hozzájárul a joggyakorlás és a szabadságjogok tiszteletben tartásának javításához. E célok megvalósításához teljes mértékben hozzájárul majd a Grúziával nemrégiben kötött két megállapodás: az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásról szóló és a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás.

* *

Az előadó helyesli e két, egymással összefüggésben álló és egybevágó megállapodás megkötését Grúziával, melyek kitolják a szabadság és a biztonság térségének határait az Európai Unión túlra, magába foglalva e szomszédos országot.

E két megállapodás mindenekelőtt rendkívül fontos állomást és előrelépést jelent az Európai Unió és Grúzia közötti kapcsolatokban. Az Európai Unió és Grúzia között világosan látszik a közeledésre irányuló egyértelmű szándék, ami az elmúlt években számos olyan jelentős politikai intézkedésben is kifejeződött, amely az Európai Unió és Grúzia közötti kétoldalú együttműködés megerősítésétől Grúzia Európa Tanácshoz és az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozásáig terjedt. Az Európai Unió és Grúzia közötti megállapodások megkötése ezért bátorító előrelépést jelent, tekintve Grúzia európai törekvéseit és így ez az Európai Unió részéről is határozott jelzés. Segíteni fogja a baráti viszony kialakítását, a stabilitást, a biztonságot és a polgárok jólétét.

E megállapodások regionális szempontból is jelentős szereppel bírnak, és támogatni fogják az Uniónak a régió más országaival való együttműködés fokozására irányuló erőfeszítéseit. Grúzia számára előrelépést és az irányú bátorítást jelentenek, hogy elmélyítse szomszédaival és az Európai Unióval való együttműködését.

Emellett e megállapodások arra is ösztönzik Grúziát, hogy végrehajtsa a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén szükséges reformokat. Az előadó meggyőződése, hogy a kölcsönös elkötelezettség szellemében az Európai Unió és Grúzia eredményesen küzdhet az illegális bevándorlás ellen és a két szerződő fél közötti könnyebb utazás és kapcsolattartás elősegítésével hozzájárulhat a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a civil társadalom fejlesztéséhez.

A vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkönnyíti majd a polgárok közötti személyes kapcsolatokat, amelyek a gazdasági, humanitárius, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztésének alapvető feltételét jelentik. A grúz állampolgárok vízummentessége fontos állomást fog jelenteni európai integrációjuk folyamatában. A vízumkönnyítés fontos szerepet játszik az emberek életében, mivel megerősíti a népek közötti kapcsolatokat, és megfoghatóvá teszi a szabad mozgás eszméjét, amely Európában az alapvető jogok egyikét képezi.

Ami e két megállapodás végrehajtását illeti:

Az előadó úgy véli, hogy Grúziában feltétlenül szükség van tájékoztató kampányokra annak érdekében, hogy tájékoztassák a polgárokat az új helyzetről, és hogy a polgárok élni tudjanak az új lehetőségekkel. Mindemellett a vízumpolitikai változásoknak mihamarabb meg kell jelenniük az európai intézmények weboldalain is.

Ezenkívül az előadó azt javasolja az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának és a megállapodások betartásának felügyeletével megbízott Európai Bizottságnak, hogy a megállapodások végrehajtását követően azonosítsák az esetleges akadályokat, valamint a megfelelő alkalmazást és az eljárások kölcsönösségét esetlegesen akadályozó mindenfajta aszimmetrikus korlátozást mind a konzuli szolgálatok, mind a határátlépés tekintetében.

Végezetül az előadó sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlamentet nem vonják be és nem tájékoztatják megfelelően a tárgyalások megindításáról és az ilyen jellegű megállapodásokat érintő tárgyalásokról. Az európai polgárokat közvetlenül képviselő Parlamentnek alapvető szerepe van az EU külső tevékenységei elszámoltathatóságának fokozása és a demokratikus ellenőrzés terén. Az előadó elvárja, hogy az intézmények közötti jóhiszemű együttműködés elvét alkalmazva az Európai Bizottság tájékoztassa a Parlamentet a megállapodások végrehajtásának eredményeiről.

* *


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 52. cikkének (3) bekezdése alapján előterjesztette:

Tatjana Ždanoka, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Rui Tavares, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlamentnek biztosítania kell, hogy az EU-Grúzia visszafogadási megállapodás maradéktalanul megfeleljen az alapvető jogokkal és a menedékjoggal foglalkozó európai és nemzetközi jogszabályoknak. Ez a megállapodás nem köthető meg a jelenlegi visszafogadási megállapodások megfelelő kiértékelése nélkül.

Azért szavaztunk e megállapodás ellen, mert:

–    annak célja a személyek olyan országba való visszaküldése, amelyben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2010–2011-es általános felhívása szerint 212 000 személy több mint 16 éve belső menekültként, megfelelő hajlék és az önellátáshoz szükséges anyagi eszközök nélkül él, valamint ahol a társadalom minden rétegén belül gyakori a szexuális és a nemi alapú erőszak, és ahol szemet hunynak a rendőri visszaélések felett;

–   ez Abházia és Dél-Oszétia azon korábbi lakosaira is vonatkozik, akiket gyakorlatilag semmi nem köt Grúziához;

–   az nem tartalmaz szigorú biztosítékokat az alapvető jogok megsértésére vonatkozóan és a Grúziában alacsony szinten álló visszafogadási normák magas színvonalának biztosítására;

–   az számos olyan hiányosságot és bizonytalanságot tartalmaz, amelyet a visszafogadási vegyes bizottság tisztázhat, azonban e bizottságban sajnos az EP-nek nincs szava, annak ellenére, hogy arra új hatásköreit tekintve teljes mértékben jogosult lenne;

–   nem biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét: az adatok az érintett személy beleegyezése nélkül továbbíthatók „más szerveknek”;


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (7.10.2010)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Unió és Grúzia közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(15507/2010 - C7-0392/2010 - 2010/0108(NLE))

A vélemény előadója: Krzysztof Lisek

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság az európai szomszédságpolitika (ENP)1 megerősítéséről szóló, 2006. december 4-i közleményében ajánlást tett a visszafogadásról és a vízumkiadás megkönnyítéséről szóló tárgyalások ENP-országokkal való megkezdésére.

A keleti partnerséget létrehozó prágai csúcstalálkozó 2009. május 7-i közös nyilatkozata hangsúlyozta, hogy fontos az állampolgárok biztonságos környezetben való mobilitásának támogatása a vízumkiadás megkönnyítéséről és a visszafogadásról szóló megállapodások révén. A vízumliberalizációt hosszú távú célként jelöli meg, amelyet a biztonsági feltételek javulásának kell kísérnie a határokon átívelő bűnözés és az illegális bevándorlás leküzdése érdekében.

A javasolt határozat figyelembe veszi és tükrözi a Grúziával folytatott együttműködés meglévő kereteit, különösen az 1999. július 1-jétől alkalmazott partnerségi és együttműködési megállapodást, a 2006. november 14-én jóváhagyott EU–Grúzia európai szomszédságpolitikai cselekvési tervet, valamint a fent említett prágai nyilatkozatot.

A Grúziával kötött, a visszafogadásról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások hivatalos engedélyezését 2008. november 27-én hagyták jóvá és az elfogadott szöveget 2009. november 25-én parafálták.

A megállapodás megkötésére irányuló határozati javaslat olyan kötelező elemeket tartalmaz, amelyeket az EU és a harmadik országok között létrehozott visszafogadásról szóló megállapodásokba is belefoglaltak. A visszafogadási követelményeket teljes mértékben kölcsönösségi alapon dolgozták ki, és saját állampolgárokra, harmadik országok állampolgáraira és hontalan személyekre vonatkozik, valamint létrehozza ez utóbbi kettő visszafogadására vonatkozó kötelezettség előfeltételeit. A megállapodás a megállapodás gyakorlati alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket határozza meg, ideértve a visszafogadási vegyes bizottság létrehozását, a gyorsított eljárás feltételeit, a költségekkel és adatvédelemmel kapcsolatos záradékokat, valamint az egyéb nemzetközi kötelezettségekkel való viszonyt. A megállapodás Grúzia és az EU területére érvényes, kivéve Írországot és Dániát, míg az Egyesült Királyság kifejezte azon kívánságát, hogy a megállapodás részes fele lehessen.

Grúzia számos vonatkozó nemzetközi egyezményt ratifikált, például a menekültek státuszával kapcsolatos 1951-es genfi egyezményt és az 1967-es jegyzőkönyvet. Tagja az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek. Továbbá Grúzia partnerország a keleti partnerség keretén belül, amelynek alapját a nemzetközi jog elvei és az alapvető értékek, többek között az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása iránti kötelezettségvállalás képezi, valamint 2010. július 15-én megkezdték a tárgyalásokat egy EU és Grúzia között létrehozandó, új és kibővített társulási megállapodás vonatkozásában. Ezenfelül létrehoztak egy emberi jogi párbeszédet az EU és Grúzia között, amelynek harmadik fordulóját 2010. július 9-én tartották barátságos, nyitott és konstruktív légkörben.

A fenti tényeket figyelembe véve a vélemény előadója úgy véli, hogy Grúziában kellően szilárd keretek állnak rendelkezésre annak biztosításához, hogy a megállapodásban szereplő személyek jogait tiszteletben tartsák. A visszafogadási megállapodást időben meg kell kötni és annak a vízumkönnyítési megállapodással egyidejűleg kell hatályba lépnie, mivel a két megállapodás kapcsolódik egymáshoz.

*******

A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek hozzájárulása megadását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.10.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gabriele Albertini, Frieda Brepoels, Andrzej Grzyb, Heidi Hautala, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Nicole Kiil-Nielsen, Andrey Kovatchev, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Vytautas Landsbergis, Krzysztof Lisek, Mario Mauro, Francisco José Millán Mon, María Muñiz De Urquiza, Norica Nicolai, Raimon Obiols, Kristiina Ojuland, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Adrian Severin, Ernst Strasser, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Nikolaos Chountis, Evgeni Kirilov, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Dominique Vlasto

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Marie-Christine Vergiat


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.10.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Sonia Alfano, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Carlos Coelho, Cornelis de Jong, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Salvatore Iacolino, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Juan Fernando López Aguilar, Clemente Mastella, Véronique Mathieu, Nuno Melo, Louis Michel, Claude Moraes, Jan Mulder, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Rui Tavares, Valdemar Tomaševski, Wim van de Camp, Axel Voss, Renate Weber, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Alexander Alvaro, Edit Bauer, Andrew Henry William Brons, Anna Maria Corazza Bildt, Nadja Hirsch, Monika Hohlmeier, Franziska Keller, Ádám Kósa, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Petru Constantin Luhan, Mariya Nedelcheva, Joanna Senyszyn, Cecilia Wikström

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat