JELENTÉS a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

9.12.2010 - (COM(2006)0456 – C7‑0050/2010 – 2006/0167(COD)) - ***I

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Yannick Jadot

Módosítások

• 001-023 (PDF - 152 KB)
• 001-023 (DOC - 114 KB)
• 024-024 (PDF - 138 KB)
• 024-024 (DOC - 97 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2006)0456 – C7‑0050/2010 – 2006/0167(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0456),

–   tekintettel az EK-Szerződés 133. cikkére,

–   tekintettel „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0050/2010),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0364/2010),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A megállapodás hozzájárult a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság hatásának enyhítéséhez a magánszektorban hitelhez másképp nem jutó vállalkozások kereskedelmének és beruházásainak támogatása által teremtett munkahelyek révén.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Az exporthitel-ügynökségeknek figyelembe kellene venniük és tiszteletben kellene tartaniuk az Európai Unió célkitűzéseit és politikáit. Az uniós vállalatok támogatása során ezen ügynökségeknek meg kell felelniük az uniós alapelveknek és normáknak – köztük a demokrácia megszilárdításának, az emberi jogok tiszteletben tartásának és a fejlesztési politikák egységességének –, illetve ösztönözniük kell ezeket.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) Ugyanakkor a tagállamok exporthitel-ügynökségeinek körültekintően meg kell vizsgálniuk a benyújtott pályázatokat, figyelembe véve, hogy az exporthitelként nyújtott hivatalos támogatás közép- és hosszú távon hozzájárulhat az adott tagállam államháztartási hiányához, különös tekintettel a pénzügyi válság utóhatásaként kialakult fokozott fizetésképtelenségi kockázatra.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 2 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d) Az exporthitel-ügynökségeknek alaposan meg kellene vizsgálniuk a beérkezett pályázatokat a hivatalosan nyújtott támogatások előnyeinek maximalizálása érdekében, figyelembe véve, hogy a megfelelően célzott exporthitelek hozzájárulnak új piaci hozzáférési lehetőségek biztosításához európai uniós vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok (kkv-k) számára, ugyanakkor elősegítik a nyílt és tisztességes kereskedelmet, valamint a kölcsönösen előnyös növekedést a válságot követően.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 2 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2e) Az OECD megköveteli tagállamaitól az exporthitel-ügynökségekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozását annak érdekében, hogy megakadályozza őket abban, hogy protekcionista vagy piactorzító magatartást tanúsítsanak. Az Unión belül biztosítani kell az átláthatóságot annak érdekében, hogy a tagállamok számára azonos versenyfeltételek jöjjenek létre.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 2 f preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2f) Az exporthitel-ügynökségek a fejlődő országok legfontosabb hivatalos finanszírozóivá váltak. Ezért a velük szembeni tartozások a fejlődő országok nyilvános adósságállományában a legnagyobb tételt jelentik. Az exporthitelből történő projektfinanszírozási tevékenységek jelentős része olyan ágazatokra összpontosul, mint a közlekedés, az olaj, a gáz és a bányászat, valamint a nagyszabású infrastrukturális beruházások, például a gátak.
Indokolás
Az exporthitel-ügynökségek a fejlődő országok legfontosabb hivatalos finanszírozóivá váltak, ugyanakkor az általuk alkalmazott hitelkamatok továbbra is magasabbak a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap kamatainál. Így az exporthitel-ügynökségek váltak az említett országok legjelentősebb hivatalos hitelezőivé, és a velük szembeni tartozások a fejlődő országok nyilvános adósságállományában a legnagyobb tételt jelentik: egyes tanulmányok szerint ezek a tartozások elérik a teljes hivatalos államadósság 30–40%-át.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 2 g preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2g) A megállapodás résztvevői egy megszakítás nélküli folyamat részesei, amelynek célja a piactorzulás minimalizálása és olyan egyenlő feltételek megteremtése, amelyek mellett az OECD tagjainak hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökségei által felszámolt díjak a kockázatokon alapulnak, és hosszú távon fedezik működési költségeiket és veszteségeiket. Az e cél irányában való előrehaladás érdekében átláthatóságra és jelentéstételre van szükség a hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökségek részéről.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 2 h preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2h) Az OECD-n belül az OECD-tagok hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökségeire vonatkozó magasabb átláthatósági és jelentéstételi normákra irányuló és azon is túlmutató, szünet nélkül zajló folyamat támogatása végett az Uniónak az e határozat 1a. mellékletében meghatározottak szerint további intézkedéseket kell hoznia az Unió területén székhellyel rendelkező és hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökségek átláthatósága és jelentéstétele vonatkozásában.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat 2 i preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2i) A demokrácia fejlesztésének és megerősítésének, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának – az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében megfogalmazottak és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak szerint –, továbbá a környezetvédelmi alapelveknek és a vállalati társadalmi felelősségvállalás általános elveinek – kiegészülve más nemzetközileg bevált gyakorlatokkal – kell iránymutatásként szolgálniuk az uniós székhellyel rendelkező, hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökségek által támogatott valamennyi projekt vonatkozásában, és társadalmi és környezeti hatásvizsgálatot kell tartalmazniuk, amely magában foglalja az emberi jogokat és az exporthitel-ügynökségek által finanszírozott ágazatok és projektek szempontjából releváns uniós környezetvédelmi és szociális jogszabályokban foglalt normákat. Az OECD „közös megközelítései” már jelenlegi megfogalmazásukban is kifejezetten tartalmazzák a megvesztegetésekre, a fenntartható hitelezésre és a környezetvédelemre vonatkozó uniós standardok viszonyítási pontként történő használatának lehetőségét a projektek felülvizsgálata során. E rendelkezés használatát tovább kellene bátorítani, figyelembe véve, hogy a projekt támogatói, az exportőrök, a pénzintézetek és az exporthitel-ügynökségek szerepe, felelőssége és gazdaságélénkítő hatása eltérő a hivatalos támogatásban részesülő projektek esetében.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat 2 j preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2j) Az uniós és nemzetközi elkötelezettségek tekintetében az Európai Unió és tagállamai éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek kell iránymutatónak lennie az uniós székhellyel rendelkező, hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökségek által támogatott projektek számára. Ide tartoznak a következők: az állam- és kormányfők 2009. szeptember 24–25-i pittsburghi G20-as csúcstalálkozón kiadott, a fosszilis üzemanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésével kapcsolatos zárónyilatkozata; az Unió azon célkitűzései, hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 30%-kal csökkenti, az energiahatékonyságot 20%-kal növeli, és energiafelhasználásának 20%-a megújuló energiaforrásokból származik majd; továbbá az Unió azon célkitűzése, hogy 2050-ig 80–95%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A fosszilis üzemanyagok támogatásának megszüntetésével egy időben olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy az a dolgozók és a szegények életszínvonalát nem érinti hátrányosan.
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat 2 k preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2k) A vállalati társadalmi felelősségvállalás meghatározó elvei, amelyeket nemzetközi szinten teljes mértékben elismernek – úgy az OECD, mint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az ENSZ – a vállalkozások felelősségteljes magatartására vonatkoznak, és elsődlegesen feltételezik a hatályos jogszabályok tiszteletben tartását a foglalkoztatás, a társadalmi kapcsolatok, az emberi jogok, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem és a fogyasztók számára biztosított átláthatóság, valamint a korrupció és az adóelkerülés elleni küzdelem tekintetében. Ezenkívül figyelembe kell venni a kkv-k sajátos helyzetét és képességeit.
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat 2 l preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2l) Tekintettel a verseny kiéleződésére a világpiacokon, és annak elkerülése érdekében, hogy az Unió vállalatai versenyhátrányba kerüljenek, a Bizottságnak és a tagállamoknak fokozniuk kell az OECD arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elérje azokat az országokat, amelyek nem részesei a megállapodásnak, és kétoldalú és többoldalú tárgyalások révén globális szabványokat kell létrehozniuk a hivatalosan támogatott exporthitelek tekintetében. Globális szabványok nélkül nem lehet egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a világkereskedelemben.
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat 2 m preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2m) Bár az OECD-országoknak iránymutatást ad a megállapodás, a nem OECD-országok és elsősorban a fejlődő országok nem részesei a megállapodásnak, és ezért ezen országok exportőrei tisztességtelen előnyhöz juthatnak. Arra kell ezért ösztönözni ezeket az országokat, hogy csatlakozzanak az OECD-hez és vegyenek részt a megállapodásban.
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat 2 n preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2n) Tekintettel a hatályos szabályozás egyszerűsítésére és javítására irányuló uniós szabályozásjavító politikára, a Bizottság és a tagállamok a megállapodás jövőbeli felülvizsgálatai során a vállalkozásokra és a nemzeti hatóságokra, köztük az exporthitel-ügynökségekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését helyezik a középpontba.
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat 2 o preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2o) A megállapodásban eszközölt javítások biztosítsanak teljes koherenciát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkével a demokrácia és a jogállamiság kiépítésére és erősítésére, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartására vonatkozó általános célkitűzés megvalósítása érdekében. Az OECD-megállapodás és az uniós jog közötti összhang szavatolása érdekében tehát további intézkedéseket kell alkalmazni az Unióban az OECD-megállapodás uniós jogba történő átültetésekor.
Indokolás
A felülvizsgálat lehetőséget teremt az EUMSz. 208. cikkének alkalmazására, amely kimondja, hogy az uniós fejlesztési együttműködési politika elsődleges célja a szegénység csökkentése és felszámolása. Ezt a célt tiszteletben kell tartani azokban az esetekben, amikor az Unió által végrehajtott politikák hatással lehetnek a fejlődő országokra.
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat 2 p preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2p) Az exporthitel-ügynökségek követelményeinek való megfelelést biztosító társadalmi és környezeti hatásvizsgálati módszertannak teljes mértékben összhangban kell lennie az EU fenntartható fejlődési stratégiájával, a Cotonoui Megállapodással és a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzussal, tükröznie kell az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény (CBD) értelmében, továbbá az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak (MDGs) elérése érdekében vállalt uniós kötelezettségvállalásokat és kötelezettségeket, valamint a nemzetközi megállapodásokban foglalt társadalmi, munkaügyi és környezeti normákat.
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ezért a 2001/76/EK határozat hatályát veszti és helyébe ezen, a megállapodás módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazó határozat lép és a 2001/77/EK határozat hatályát veszti,	(4) Ezért a 2001/76/EK határozat hatályát veszti és helyébe ezen, a megállapodás módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazó, 1. mellékletként hozzácsatolt határozat lép, és a 2001/77/EK határozat hatályát veszti.
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodás iránymutatásait a Közösségben alkalmazni kell.	A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodás iránymutatásait az Unióban alkalmazni kell.
Módosítás  19 Határozatra irányuló javaslat 1 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. cikk
	A Bizottság az e határozatot a lehető leghamarabb hatályon kívül helyező és annak helyébe lépő új határozatra irányuló javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amint az OECD-országok határoznak a megállapodás új szövegéről, illetve annak hatálybalépését követő két hónapon belül.
Módosítás  20 Határozatra irányuló javaslat 1 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1b. cikk
	Az Unióban alkalmazandó, az átláthatóságra és jelentéstételre vonatkozó további intézkedéseket e határozat 1a. melléklete tartalmazza.
Módosítás  21 Határozatra irányuló javaslat 1 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1c. cikk
	A Tanács évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a hivatalosan támogatott exporthitelekkel kapcsolatos iránymutatásokról szóló megállapodás egyes tagállamok által történő végrehajtásáról.
Módosítás  22 Határozatra irányuló javaslat 1 d cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1d. cikk
	Bármely tagállam exporthitel-ügynöksége mérlegének teljes kimutatást kell adnia az ügynökség követeléseiről és tartozásairól. A mérlegen kívüli eszközök exporthitel-ügynökségek által történő alkalmazása teljes mértékben átlátható módon történik.
	Az exporthitelben részesülő, nem a kkv-k közé tartozó vállalatok minden évben országonkénti pénzügyi kimutatást tesznek közzé.
Módosítás                23 Határozatra irányuló javaslat 1 a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ia. melléklet
	1) A nemzeti exporthitel-programok felügyeletét ellátó tagállami intézmények előjogainak sérelme nélkül minden tagállam éves tevékenységi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak. Ez az éves tevékenységi jelentés az alábbiakat tartalmazza: •      Valamennyi olyan nemzeti eszköz és program – illetve a megállapodásnak való megfelelőségük – ellenőrzése, amelyre a megállapodás vonatkozik, különösen arra vonatkozólag, hogy a díjak kockázatalapúak-e és fedezik-e a hosszú távú működési költségeket; •      A jelentési időszak főbb tevékenységeinek áttekintése, és azok megfelelése a megállapodásnak (új kötelezettségvállalások felsorolása, kockázat, díjak felszámítása, kifizetett kárigények és visszafizetések, továbbá a környezeti kockázatok beárazásának mechanizmusai); •      A tagállam arra vonatkozó politikájának ismertetése, hogy miként biztosítja, hogy az uniós fejlesztéspolitika célkitűzései vezetik exporthitelekkel kapcsolatos tevékenységeit a környezetvédelem, a szociális kérdések, az emberi jogok, a fenntartható hitelezés és a korrupció elleni küzdelem terén. 2) A Bizottság elemzést készít az éves tevékenységi jelentésről, melyben értékeli a tagállami fellépések uniós fejlesztési politikával mutatott koherenciáját, és kommentálja az általános szakpolitikai fejleményeket az Európai Parlament számára. 3) A Bizottság éves jelentést készít az Európai Parlament számára a nemzetközi együttműködés különböző területein – beleértve az OECD-t és a G-20-akat, valamint a harmadik országokkal folytatott kétoldalú találkozókat, a partnerségi és együttműködési megállapodásokról és a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló csúcstalálkozókat és tárgyalásokat – annak érdekében tett erőfeszítésekről, hogy harmadik országok, különösen a fejlődő országok olyan iránymutatásokat alkalmazzanak exporthitel-ügynökségeik átláthatósága vonatkozásában, amelyek legalábbis elérik az OECD közös megközelítéseinek szintjét.

INDOKOLÁS

A legtöbb iparosodott országban, köztük az összes uniós tagállamban és a legtöbb feltörekvő országban létezik legalább egy hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökség, amely többnyire az állam hivatalos vagy félhivatalos szerveként működik. Az exporthitel-ügynökségek alkotják a magánszektor állami finanszírozásának legfőbb forrását a világban. A fejlődő országokban folyó nagy ipari és infrastrukturális projektek exporthitel-ügynökségek általi jegyzésének mértéke többszörösen meghaladja az összes multilaterális fejlesztési bank éves összesített finanszírozásának mértékét. Az uniós tagállamok exporthitel-ügynökségei által nyújtott exporthitel-garanciák összvolumene a 2004–2009 közötti időszakban megközelítőleg 468 milliárd EUR volt.

Az exporthitel-ügynökségek ott serkentik a legális kereskedelmet, ahol a magántőke-piac arra nem képes. Kockázatviselő képességük jóval nagyobb a magánszféra szereplőinél, mivel nem kell adót fizetniük és profitot termelniük, így a magántulajdonú bankokhoz képest sokkal nagyobb mozgásterük van nullszaldóra hozni a mérleget hosszú távú hitelek esetén. Ugyanebből az okból kifolyólag azonban az exporthitel-ügynökségek jelentősen hozzájárulhatnak a kereskedelem torzulásához is, amennyiben finanszírozási műveleteiket nem szabályozzák közös rendelkezések.

A legfontosabb közös szabályokat az exporthitelekkel foglalkozó OECD-csoport keretében folytatott tárgyalások eredményeképpen megszületett „hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás” (a továbbiakban: a megállapodás) határozza meg. A szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló – az állami támogatásokat szabályozó kötelező érvényű nemzetközi jogi keretet meghatározó – WTO-megállapodás értelmében a magántársaságoknak nyújtott exporthitel nem tekintendő állami támogatásnak, amennyiben azt az OECD-megállapodásnak megfelelően folyósítják. A megfelelés feltétele az, hogy az exporthitelekre adott határidőn belüli visszafizetési kötelezettség vonatkozzon, és hogy az exporthitel vissza nem fizetésének (a hitelkockázat) fedezésére a kockázat minőségét figyelembe vevő és a hosszú távú működési költségek és veszteségek fedezésére alkalmas minimális hiteldíjat (MPR) kell megállapítani.

Az exporthitel-ügynökségek és az átláthatóság terén tapasztalható hiányosságok

Az előadó teljes mértékben elismeri, hogy az exporthitel-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a kereskedelmi forgalom fenntartásának és az európai társaságok befektetésének támogatásában. A legtöbb uniós tagállam államháztartási hiányának tükrében azonban kiemelkedő fontosságú, hogy működésük pénzügyi szempontból hatékony és eredményes legyen. A közvélemény szemében aláásná az exporthitel-ügynökségek támogatottságát, ha az adófizetőhöz kellene fordulniuk műveleteik újrafinanszírozása érdekében.

Lehetetlennek bizonyul azonban utánajárni annak, hogy az exporthitel-ügynökségek mit finanszíroznak, és hogy mit finanszíroztak a múltban. Csak hiányos adatok állnak rendelkezésre. Egyes nemzeti exporthitel-ügynökségek nem is készítenek rendszeres beszámolót működésük éves mérlegéről. Sok más ügynökség nem készít ágazati vagy földrajzi szempontból bontott jelentést. Mindez a 2005-ös OECD-megállapodásban előírt, az összes uniós tagállam által elfogadott és nemsokára az uniós jog részévé váló átláthatósági követelmények ellenére történik.

Az átláthatóság hiánya az OECD-megállapodásban szereplő nullszaldóelveknek ellentmondó módon a költségvetés és a határidők nagymértékű túllépéséhez vezet. Emellett a megvesztegetés és a korrupció számára is kedvező környezetet teremt.

Az előadó véleménye szerint az OECD-megállapodásban előírt jelentéstételi kötelezettség nem elégséges az európai exporthitel-ügynökségek pénzügyi tevékenységének ellenőrzéséhez. Aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy – különösen a pénzügyi és gazdasági válság nyomán – a jövőben valószínűleg növekedni fog a nem fizetések száma. Általában a finanszírozásról szólva az előadó úgy véli, hogy a jelenlegi pénzügyi válságnak rá kell ébresztenie a jogalkotókat arra, az OECD-megállapodásban jelenleg szereplőknél szigorúbb jelentéstételi kötelezettségeket kell szabni.

Az OECD-megállapodásban nincs előírás a tisztességes díjszabás biztosítása érdekében sem, mivel az nem része az átláthatósági kritériumoknak, valamint a társadalmi és környezeti kockázatszámításra vonatkozó minimumkövetelményeknek. Az OECD-megállapodás az ilyen számításokat illetően csak önkéntes közzétételről rendelkezik. Mindezt úgy, hogy az exporthitel-ügynökségek által támogatott projektek annyira kockázatosak, hogy a magántőke nem kívánja azokat finanszírozni. A társadalmi és környezeti kockázati tényezők hitel- vagy garanciadíjakba történő beszámítására vonatkozó minimumkövetelmények hiánya a minél alacsonyabb hitelköltségek elérésére irányuló versenyhelyzetet teremt még az uniós tagállamok exporthitel-ügynökségei között is, és ezzel a burkolt protekcionizmust segíti elő.

Az előadó a kockázatszámításra és a mérlegen kívüli eszközök nyilvánosságra hozatalára vonatkozó átláthatósági kritériumok tisztázását és a társadalmi és környezeti kockázatszámítások nyilvánosságra hozatalának kötelezővé tételét javasolja. Az előadó konkrétan azt javasolja, hogy kötelezzék az EU tagállamait arra, hogy exporthitel-ügynökségeik tevékenységeinek e vonatkozásairól évente tegyenek jelentést a Bizottságnak.

Az exporthitel-ügynökségek és az uniós politika következetessége

Az exporthitel-ügynökségek jó pozícióban lévő állami eszközök az Unió által képviselt nemzetközi célkitűzések finanszírozására, különösen az éghajlatváltozást és a szegénység csökkentését illetően. A Lisszaboni Szerződés megerősíti az uniós külső fellépések következetességére vonatkozó követelményt. Az exporthitel-ügynökségeket is ezen célkitűzések fényében kell értékelni.

Becslések szerint azonban az exporthitel-ügynökségek kétszer annyi olaj-, gáz- és bányászati projektet támogatnak, mint a multilaterális fejlesztési bankok összességükben. A fejlődő országokban az összes CO2-kibocsátásintenzív ipari projekt fele élvez valamilyen formájú exporthitel-ügynökségi támogatást. Ez részben azért van így, mert e projektek többsége a környezeti, politikai, társadalmi és kulturális hatás miatt magas kockázatot hordoz, és az exporthitel-ügynökségek támogatása és pénzügyi segítsége nélkül nem jöhetne létre.

Az exporthitel-ügynökségek tehát a fejlesztési stratégia olyan mozgatórugói, amelyek hatalmas szerepet játszanak a társaságok környezetromboló tevékenységében. Államilag támogatott intézményekként az exporthitel-ügynökségeknek nemzeti kormányuk éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaival összhangban inkább az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállást kellene támogatniuk

Annak ellenére, hogy az Európai Unió működéséről szóló Lisszaboni Szerződés új helyzetet teremtett, és hogy az exporthitel-ügynökségek túlnyomó többsége hitelt és garanciát biztosít olyan olaj-, bányászati és kitermelési projektekhez, amelyek a Világbank szerint a legkevésbé járulnak hozzá a szegénység csökkentéséhez, a Bizottság jogalkotási javaslatában nem tartja szükségesnek az OECD-megállapodásnak az uniós politikák és célkitűzések tükrében történő felülvizsgálatát ((1) preambulumbekezdés) vagy hatástanulmány elkészítését ((2) preambulumbekezdés).

Az előadó javasolja, hogy kerüljenek olyan horizontális követelmények a jogalkotási aktusba, amelyek iránymutatást nyújtanak az uniós tagállamok exporthitel-ügynökségeinek abban, hogy hogyan járulhatnak hozzá az uniós politikák és célkitűzések megvalósításához.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (27.10.2010)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2006)0456 – C7‑0050/2010 – 2006/0167(COD))

A vélemény előadója: Bart Staes

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság és a Tanács jelenleg végzi a jogalkotási keret (az exporthitelekkel foglalkozó OECD-csoport keretében folytatott tárgyalások eredményeképpen megszületett ún. „hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás”) felülvizsgálatát az európai uniós jogba történő átvétel érdekében. A cél az, hogy a tagállamok exporthitel-ügynökségei további jogi biztosítékokat kapjanak arra vonatkozólag, hogy tevékenységükre nem terjeszthető ki a WTO vitarendezési mechanizmusa. A felülvizsgálat megnyitja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikke alkalmazásának lehetőségét, amely kimondja, hogy az uniós fejlesztési együttműködési politika elsődleges célja a szegénység csökkentése és felszámolása. Ezt a célt tiszteletben kell tartani azokban az esetekben, amikor az Unió által végrehajtott politikák hatással lehetnek a fejlődő országokra. Ebben az összefüggésben az exporthitel-ügynökségek a közérdeket szolgáló, hatékony eszközként hozzájárulhatnak az Unió külső céljainak megvalósításához (különösen a szegénység és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez), kielégítve az EU külső fellépéseinek összességére vonatkozó koherencia követelményét is. Ebből következik, hogy e célkitűzésekhez képest kell megítélni őket.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Multilaterális pénzintézetek és az Európai Beruházási Bank fokozatosan társadalmi és környezetvédelmi referenciaértéket dolgoztak ki, amelyek számos területre kiterjednek a 2006-os egyenlítői alapelvektől, amelyek a projektek társadalmi és környezeti kockázatainak kezelésére vonatkozó jelentősebb önkéntes szabványok, a világbanki védintézkedésekig, beleértve olyan ágazati tevékenységeket, mint a Világbank nyersanyag-kitermelő iparágakról készített áttekintő jelentésében foglalt ajánlások és a Gátügyi Világbizottság ajánlásai. A megállapodás „közös megközelítéseiben” megjelenő társadalmi és környezetvédelmi szabványok egy folyamatos felülvizsgálati és frissítési folyamat részei.
Indokolás
A társadalmi és környezetvédelmi referenciaértékek bevezetése hozzájárul a hivatalosan támogatott exporthitelekkel és a környezetvédelemmel kapcsolatos politikák közötti egységesség elősegítéséhez, beleértve a nemzetközi megállapodásokat és egyezményeket és ezzel hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) Az exporthitel-ügynökségek a fejlődő országok legfontosabb hivatalos finanszírozóivá váltak. Ezért a velük szembeni tartozások a fejlődő országok nyilvános adósságállományában a legnagyobb tételt jelentik. Az exporthitel-ügynökségek projektfinanszírozási tevékenységeinek jelentős része olyan ágazatokra összpontosul, mint a közlekedés, az olaj, a gáz és a bányászat, valamint a nagyszabású infrastrukturális beruházások, például a gátak.
Indokolás
Az exporthitel-ügynökségek a fejlődő országok legfontosabb hivatalos finanszírozóivá váltak, ugyanakkor az általuk alkalmazott hitelkamatok továbbra is magasabbak a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap kamatainál. Így az exporthitel-ügynökségek váltak az említett országok legjelentősebb hivatalos hitelezőivé, és a velük szembeni tartozások a fejlődő országok nyilvános adósságállományában a legnagyobb tételt jelentik: egyes tanulmányok szerint ezek a tartozások elérik a teljes hivatalos államadósság 30–40%-át.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 3 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3c) 2009. szeptember 24–25-i pittsburghi csúcstalálkozójukon a G-20 országok vezetői kötelezettséget vállaltak a fosszilis üzemanyagok hatékonyságot nélkülöző támogatásának középtávon történő ésszerűsítésére és megszüntetésére. A kötelezettségvállalást megerősítették a G-20 országok vezetőinek 2010. június 26–27-i torontói csúcsértekezletén.
Indokolás
A javaslatnak biztosítania kell, hogy az OECD iránymutatásaiban megjelenjenek a G-20 keretében és a csúcstalálkozókon elfogadott, a globális éghajlatváltozással kapcsolatos uniós politikák.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 3 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3d) A megállapodásban eszközölt javítások biztosítsanak teljes koherenciát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkével a demokrácia és a jogállamiság kiépítésére és erősítésére, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartására vonatkozó általános célkitűzés megvalósítása érdekében. Az OECD-megállapodás és az uniós jog közötti összeférhetőség szavatolása érdekében tehát további intézkedéseket kell alkalmazni az Unióban az OECD-megállapodás uniós jogba történő átültetésekor.
Indokolás
A felülvizsgálat lehetőséget teremt az EUMSz. 208. cikkének alkalmazására, amely kimondja, hogy az uniós fejlesztési együttműködési politika elsődleges célja a szegénység csökkentése és felszámolása. Ezt a célt tiszteletben kell tartani azokban az esetekben, amikor az Unió által végrehajtott politikák hatással lehetnek a fejlődő országokra.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 3 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3e) Az exporthitel-ügynökségek által finanszírozott valamennyi projekt esetében az uniós politikákból és jogból származó, és a nemzetközi bevált gyakorlat más példáival kiegészített európai uniós elveknek és normáknak kell útmutatóul szolgálniuk, és társadalmi és környezeti hatásvizsgálatot kell tartalmazniuk, amely magában foglalja az emberi jogokat és az exporthitel-ügynökségek által finanszírozott ágazatok és projektek szempontjából releváns uniós környezetvédelmi és szociális jogszabályokban foglalt normákat.
Indokolás
Ezek az elvek az Európai Unió általános célkitűzéseit tükrözik az EUMSz-ben foglaltaknak megfelelően. Ennek megfelelően ezek képezik az Európai Beruházási Bank hitelezési gyakorlatának alapját, amint azt az EBB 2009. évi környezetvédelmi és szociális elvekről és szabványokról szóló nyilatkozata és a környezetvédelmi és szociális gyakorlatokról szóló 2010-es kézikönyve kimondja. Ezzel összefüggésben a vezérelveket ismételten hangsúlyozni kell az európai pénzintézetek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 3 f preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3f) Az exporthitel-ügynökségeknek a projekt teljes ciklusa során társadalmi és környezeti hatásvizsgálatot kell végezniük az általuk finanszírozott valamennyi projekt fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A vizsgálatoknak tartalmazniuk kell a társadalmi és környezeti kockázatokra vonatkozó számításokat.
Indokolás
A „közös megközelítéseknek” javasolniuk kellene, hogy az exporthitel-ügynökségek által támogatott projekteket nemzetközi emberi jogi normák alapján kell értékelni annak megelőzése érdekében, hogy a projektek emberi jogi jogsértéseket idézzenek elő vagy hozzájáruljanak ilyen jogsértésekhez. Minden exporthitel-ügynökségnek egyértelmű politikával kell rendelkeznie a környezeti károk és az emberi jogok megsértésének megelőzése, valamint az ennek érdekben gyakorolt megfelelő elővigyázatosság tekintetében.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 3 g preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3g) Az exporthitel-ügynökségek követelményeinek való megfelelést biztosító társadalmi és környezeti hatásvizsgálati módszertannak teljes mértékben összhangban kell lennie az EU fenntartható fejlődési stratégiájával, a Cotonoui Megállapodással és a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzussal, tükröznie kell az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC), a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény (CBD) és az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak (MDGs) elérése értelmében vállalt uniós kötelezettségvállalásokat és kötelezettségeket, valamint a nemzetközi megállapodásokban foglalt társadalmi, munkaügyi és környezeti normákat.
Indokolás
In full consistency and coherence with the provisions of Article 208 TFEU, Official support shall only be provided:
· when ECAs comply with human and social rights, based on international treaties and conventions, including the European Convention on Human Rights and the ILO Conventions;
· when the officially supported export credits contribute to the financing of international objectives to which the EU is committed to, especially regarding climate change and poverty alleviation;
· when Environmental and Social Impact Assessments are implemented, prior to the project approval, taking dully into account the interests of affected or interested communities;
· the officially supported export credits are consistent with and do not undermine development objectives, as identified through project appraisal;
when ECAs do not contravene obligations under international treaties and agreements related to environmental protection, human rights and sustainable development.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 2 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. cikk
	Az Unió által az EUMSz. 208. cikkének teljes körű megvalósítása érdekében alkalmazandó további intézkedéseket az e határozathoz csatolt Ia. melléklet tartalmazza.
Indokolás
A melléklet kísérletet tesz arra, hogy tisztázza az exporthitel-ügynökségek társadalmi és környezeti normák iránti kötelezettségvállalásaival kapcsolatos félreérthetőség problémáját azáltal, hogy egyértelmű keretet teremt a tekintetben, hogy mit várnak el az exporthitel-ügynökségektől annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az EUMSz. 208. cikkéhez.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat I a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ia. melléklet
	EGYSÉGESSÉG ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG
	A. RÉSZ Konzultáció, átláthatóság és az információkhoz való nyilvános hozzáférés
	A Bizottság vállalja, hogy megosztja az Európai Parlamenttel a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodás végrehajtásával kapcsolatos információkat. Ennek megfelelően éves „átláthatósági jelentést” készít a megállapodás végrehajtásáról. Az átláthatósági jelentés tartalmazza az összes jóváhagyott egyedi tranzakció listáját a támogatást nyújtó országonként a következők megjelölésével:
	• hivatalos támogatást nyújtó ország neve;• az exporthitel-ügynökség neve; • áruk rendeltetési helye; szolgáltatások helyszíne; • az exporthitel-ügynökség által jóváhagyott tranzakció időpontja; • exportőr vagy szolgáltató neve; • tranzakció típusa: áruk vagy berendezések értékesítése; kutatás vagy tervezés végrehajtása; munkák elvégzése; szolgáltatásnyújtás; • közvetítő bank neve; • adós neve; • kezes neve; • hivatalos támogatás típusa (OECD-megállapodás szerinti besorolás): 1) Exporthitel-garancia vagy exporthitel-biztosítás (tiszta fedezet); 2) Hivatalos finanszírozási támogatás: a) közvetlen hitel/finanszírozás és refinanszírozás, vagy b) kamatláb-támogatás.
	Tovább információkat kell biztosítani a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos uniós politikákkal való összhangról. Az Unió szilárd jogalapot biztosít a fejlesztési együttműködéshez az Európai Unió működéséről szóló szerződésben. Az EUMSz. 208. cikkének (1) bekezdése szerint az Unió „azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit.” Az EUMSz. 208. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint „[a]z Unió és a tagállamok teljesítik azokat a kötelezettségeket és figyelembe veszik azokat a célkitűzéseket, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete és a hatáskörrel rendelkező egyéb nemzetközi szervezetek keretében fogadtak el”. Az egyes tranzakciókkal kapcsolatos további információknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:
	• súlyosan eladósodott szegény országokban végrehajtott tranzakciók esetében: az exporthitel-ügynökségek jelentést tesznek a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) hitelein keresztül támogatott országokat célzó projektek számáról és értékéről, valamint ismertetik az országspecifikus adósságfenntarthatósági keret alkalmazására és annak biztosítására vonatkozó módszereket, hogy a kiadások kizárólag produktív célokat szolgáljanak. Ez tartalmazza az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy nem történtek szerződéshez kapcsolódó illegális kifizetések. Az illegális kifizetések tilalmának bármilyen megszegése az állam fizetési kötelezettségének megszüntetését eredményezi.
	• feltételekhez kötött segélyhitelek esetében: az exporthitel-ügynökségek jelentést tesznek a feltételekhez kötött segélyprojektek számáról és értékéről az OECD-megállapodás szerinti besorolást alkalmazva, valamint a megállapodások betartásának biztosítására használt módszerekről;
	• projektek végrehajtása esetében: az exporthitel-ügynökségek tájékoztatást nyújtanak a kérelmező által a fogadó országban hatályos környezeti, szociális és emberjogi jogszabályok, valamint a nemzetközi legjobb gyakorlatok, többek között az uniós politikákból és jogból származó uniós elvek és normák betartása érdekében tett intézkedésekről. Ez tartalmazza az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy be fogja tartania a fogadó ország hatályos törvényeit és a nemzetközi legjobb gyakorlatokat;
	• az exporthitel-ügynökségek tájékoztatást nyújtanak arról, hogy az ügyfél betartja a nemzetközi és nemzeti büntetőjogot. Ez tartalmazza az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy be fogja tartania a nemzetközi és nemzeti büntetőjogot;
	• gátakkal kapcsolatos projektek esetében: az exporthitel-ügynökségek tájékoztatást nyújtanak arról, hogy az ügyfél betartja a Gátügyi Világbizottság iránymutatásait;
	• nyersanyag-kitermelő iparágakkal kapcsolatos projektek esetében: az exporthitel-ügynökségek tájékoztatást nyújtanak arról, hogy az ügyfél betartja a Világbank nyersanyag-kitermelő iparágakról készített áttekintő jelentésében foglalt ajánlásokat.
	Az exporthitel-ügynökségek a pályázatok elfogadását megelőzően az érintett közösségek, civil szervezetek és más érdekelt felek rendelkezésére bocsátják a projekt értékelésével kapcsolatos információkat. Ezen információk valamennyi projekt esetében tartalmazzák a környezeti és társadalmi hatásvizsgálatot, valamint a részt vevő vállalatok nevét.
	Ezenkívül a fenntartható fejlődési hatásvizsgálatok közzététele az exporthitel-ügynökség által nyújtott támogatás odaítélését megelőzően történik.
	B. RÉSZ Éghajlatváltozás
	Az exporthitel-ügynökség hozzájárul az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) szerinti uniós kötelezettségvállalásokhoz és kötelezettségekhez az EUMSz. 208. cikkének megfelelően.
	Az európai éghajlat-változási politika beillesztése az exporthitel-ügynökség műveleteibe adott esetben az alábbiakból áll:
	• részletes éves jelentéstétel az exporthitel-ügynökség által támogatott projektek teljes szén-dioxid-kibocsátásáról vagy az egyes projektek helyi és regionális hatásairól;
	• a szén-dioxid-kibocsátásról szóló elemzést be kell illeszteni a környezeti értékelési folyamatba annak megállapítása érdekében, hogy a projektpályázatok maximalizálják-e az energiahatékonysági fejlesztéseket;
	• azon projektek/technológiák tilalmi listájának bevezetése, amelyeket az exporthitel-ügynökségek nem támogatnak, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat érintő projektek számára nyújtott pénzügyi tranzakciók fokozatos megszüntetését;
	• egyértelmű szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékek meghatározása mind hosszú, mind rövid távon és éves kibocsátási határértékek meghatározása;
	• értékelési eljárások meghatározása a fejlődő országok éghajlatváltozással és fejlődéssel kapcsolatos szükségleteinek figyelembevétele érdekében az UNFCCC alkalmazkodásra irányuló nemzeti cselekvési programokban (NAPA), valamint az EU regionális és az országokra vonatkozó stratégiai dokumentumaiban (RSPs/CSPs) meghatározottak szerint;
	• a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzések meghatározása a regionális/országos stratégiai terveknek megfelelően.
Indokolás
The annex includes a wide range of issues aimed at complying with Article 208 TFEU and plug important gaps such as the absence of any reference to human rights standards within the Common Approaches. The annex also seeks to establish an arrangement by which the EU should provide an annual report on transactions by or on behalf of a government for export of goods and/or services within the scope of the Arrangement. Also, the scope of the Common Approaches must be widened to ensure that all official support provided by ECAs is covered, not only transactions with a repayment term of two years or more. Finally, the part devoted to climate change highlights the EU's international commitments on climate change in order to phase out fossil fuel subsidies over the medium term and provide targeted support to enable the poorest countries adapt to climate change.

ELJÁRÁS

Cím	A hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazása
Hivatkozások	COM(2006)0456 – C7-0050/2010 – 2006/0167(COD)
Illetékes bizottság	INTA
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 9.9.2010
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Bart Staes 3.6.2010
Vizsgálat a bizottságban	30.8.2010
Az elfogadás dátuma	26.10.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Thijs Berman, Michael Cashman, Véronique De Keyser, Nirj Deva, Charles Goerens, Catherine Grèze, Enrique Guerrero Salom, András Gyürk, Eva Joly, Filip Kaczmarek, Franziska Keller, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Bill Newton Dunn, Birgit Schnieber-Jastram
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Horst Schnellhardt, Bart Staes
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Eider Gardiazábal Rubial, Anna Ibrisagic, Miroslav Mikolášik

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (24.11.2010)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2006)0456 – C7‑0050/2010 – 2006/0167(COD))

A vélemény előadója: Arturs Krišjānis Kariņš

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó úgy véli, az exporthitelek az európai uniós vállalkozások támogatásának fontos eszközei. A hivatalosan támogatott exporthitelek iránti megnövekedett igény fényében elengedhetetlen, hogy az új tagállamokban a lehető leghamarabb bevezessék az ezen eszközre vonatkozó legfrissebb OECD-rendeletet.

A közép- és hosszú távú exporthitelek támogatása hatékony eszköz, amelyet számos tagállamban nem használnak még ki teljes mértékben, és ezért ösztönözni kell. Az exporthitelek segíthetnek a munkahelyteremtésben olyan projektek finanszírozásának biztosításával, amelyek egyébként korlátozottabb mértékben jutnának tőkéhez nem piaci jellegüknél fogva.

Az előadó megjegyzi, hogy az e téren születő bármely új jogszabálynak törekednie kell a már meglévő költségeket tovább növelő újabb bürokratikus rendelkezések elkerülésére. Az exporthitelek európai szintű felügyeletét kivételesen, a belső piaci versenyhelyzet torzulása esetén kell bevezetni. A szubszidiaritás elvét mindig tiszteletben kell tartani.

MÓDOSÍTÁSOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás     1 Határozatra irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A megállapodás hozzájárult a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság hatásának enyhítéséhez a magánszektorban hitelhez másképp nem jutó vállalkozások kereskedelmének és beruházásainak támogatása által teremtett munkahelyek révén.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Az exporthitel-ügynökségeknek figyelembe kellene venniük és tiszteletben kellene tartaniuk az Európai Unió célkitűzéseit és politikáit. Az uniós vállalatok támogatása során ezen ügynökségeknek meg kell felelniük az uniós alapelveknek és normáknak – köztük a demokrácia megszilárdításának, az emberi jogok tiszteletben tartásának és a politikák fejlesztési célú egységességének –, illetve ösztönözniük kell ezeket.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) Ugyanakkor a tagállamok exporthitel-ügynökségeinek körültekintően meg kell vizsgálniuk a benyújtott pályázatokat, figyelembe véve, hogy az exporthitelként nyújtott hivatalos támogatás közép- és hosszú távon hozzájárulhat az adott tagállam államháztartási hiányához, különös tekintettel a pénzügyi válság utóhatásaként kialakult fokozott fizetésképtelenségi kockázatra.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 2 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d) Az exporthitel-ügynökségeknek alaposan meg kellene vizsgálniuk a beérkezett pályázatokat a hivatalosan nyújtott támogatások előnyeinek maximalizálása érdekében, figyelembe véve, hogy a megfelelően célzott exporthitelek hozzájárulnak új piaci hozzáférési lehetőségek biztosításához európai uniós vállalatok, különösen kkv-k számára, ugyanakkor elősegítik a nyílt és tisztességes kereskedelmet, valamint a kölcsönösen előnyös növekedést a válságot követően.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 2 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2e) Az OECD megköveteli tagállamaitól az exporthitel-ügynökségekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozását annak érdekében, hogy megakadályozza őket abban, hogy protekcionista vagy piactorzító magatartást tanúsítsanak. Az Unión belül biztosítani kell az átláthatóságot annak érdekében, hogy a tagállamok számára azonos versenyfeltételek jöjjenek létre.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 1 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. cikk
	A Bizottság az e határozatot a lehető leghamarabb hatályon kívül helyező és annak helyébe lépő új határozatra irányuló javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amint az OECD-országok határoznak a megállapodás új szövegéről, illetve annak hatálybalépését követő két hónapon belül.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 1 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1b. cikk
	A Tanács évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a hivatalosan támogatott exporthitelekkel kapcsolatos iránymutatásokról szóló megállapodás egyes tagállamok által történő végrehajtásáról.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 1 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1c. cikk
	Bármely tagállam exporthitel-ügynöksége mérlegének teljes kimutatást kell adnia az ügynökség követeléseiről és tartozásairól. A mérlegen kívüli eszközök exporthitel-ügynökségek által történő alkalmazása teljes mértékben átlátható módon történik.
	Az exporthitelben részesülő, nem a kkv-k közé tartozó vállalatok minden évben országonkénti pénzügyi kimutatást tesznek közzé.

ELJÁRÁS

Cím	A hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazása
Hivatkozások	COM(2006)0456 – C7-0050/2010 – 2006/0167(COD)
Illetékes bizottság	INTA
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 6.7.2010
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Arturs Krišjānis Kariņš 6.7.2010
Vizsgálat a bizottságban	18.10.2010		9.11.2010
Az elfogadás dátuma	22.11.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 0 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Burkhard Balz, Udo Bullmann, Pascal Canfin, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Philippe Lamberts, Werner Langen, Hans-Peter Martin, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Olle Schmidt, Peter Simon, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Herbert Dorfmann, Sari Essayah, Ashley Fox, Robert Goebbels, Enrique Guerrero Salom, Sophia in ‘t Veld, Gay Mitchell, Gianni Pittella

ELJÁRÁS

Cím	A hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazása
Hivatkozások	COM(2006)0456 – C7-0050/2010 – 2006/0167(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	1.3.2010
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 6.7.2010
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 9.9.2010		ECON 6.7.2010
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Yannick Jadot 19.4.2010
Vizsgálat a bizottságban	1.6.2010		13.7.2010		9.11.2010
Az elfogadás dátuma	1.12.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, David Campbell Bannerman, Harlem Désir, Christofer Fjellner, Joe Higgins, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, David Martin, Vital Moreira, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Keith Taylor, Paweł Zalewski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	George Sabin Cutaş, Małgorzata Handzlik, Salvatore Iacolino, Syed Kamall, Maria Eleni Koppa, Jörg Leichtfried, Michael Theurer, Jarosław Leszek Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Markus Pieper, Giommaria Uggias
Benyújtás dátuma	9.12.2010