JELENTÉS a szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról

    28.1.2011 - 2010/2053(INI)

    Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
    Előadó: Evelyne Gebhardt

    Eljárás : 2010/2053(INI)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A7-0012/2011
    Előterjesztett szövegek :
    A7-0012/2011
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    a szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról

    2010/2053(INI)

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

    –   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 49. és 56. cikkére,

    –   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

    –   tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1],

    –   tekintettel a Bizottságnak a Versenyképességi Tanács részére készített, a szolgáltatási irányelv végrehajtásának helyzetéről szóló, 2010. május 18-i tájékoztató feljegyzésére,

    –   tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

    –   tekintettel a Bizottság elnöke számára készített, „Az egységes piac új stratégiája” című jelentésre,

    –   tekintettel „Az egységes piac létrehozásáról a fogyasztók és az állampolgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására[2],

    –   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 119. cikkének (2) bekezdésére,

    –   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7‑0012/2010),

    A. mivel a szolgáltatási irányelv célja, hogy a szolgáltatások belső piaca kiváló minőség és magas fokú társadalmi kohézió biztosítása mellett valósuljon meg,

    B.  mivel a szolgáltatási irányelv az Európai Unió növekedésének eszköze, és mivel végrehajtásának illeszkednie kell az Európa 2020 stratégia és az egységes piaci intézkedéscsomag keretébe,

    C. mivel a szolgáltatásnyújtás szabadsága szerepel a szerződésekben,

    D. mivel a letelepedés jogára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, valamint – a szolgáltatók, különösen a kkv-k segítése érdekében – az egyablakos ügyintézési pontok létrehozásával a szolgáltatási irányelv átültetése nagy kihívást jelent a tagállamok, a közigazgatás és a helyi hatóságok számára,

    E.  mivel az irányelvnek a gazdaságra, a vállalkozásokra és a polgárokra gyakorolt hatása csak akkor mérhető fel, ha azt az Unió összes tagállamában teljes egészében és megfelelő módon átültették,

    F.  mivel az irányelv tagállamok általi végrehajtásának minősége ugyanolyan fontos, mint a végrehajtására kitűzött határidők tiszteletben tartása,

    G. mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv jelentősen megkönnyíti az önálló vállalkozók, valamint a kis- és középvállalkozások számára tevékenységük folytatását, új üzleti területek kialakítását, továbbá azt, hogy más tagállamokból vegyenek fel új alkalmazottakat,

    H. mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek az EU GDP-jének és a munkahelyeknek a 40%-át adják, és ennél fogva kulcsfontosságú ágazatot jelentenek a gazdasági növekedés és a munkanélküliség elleni küzdelem szempontjából; mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv célja felszabadítani a szolgáltatások európai belső piacának hatalmas gazdasági és munkahelyteremtő potenciálját, amely becslések szerint az Unió GDP-jének 0,6–1,5%-át teszi ki; mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv további törekvése az EUMSZ 3. cikkében felsorolt célok elérése,

    I.   mivel egy dinamikusabb és több munkaerőt igénylő szolgáltatási ágazat hozzájárulhatna a növekedés fenntartásához,

    1.  emlékeztet a szolgáltatási irányelvről folytatott, eleddig példátlan nyilvános és politikai vitára és az Európai Parlamentnek az e tárgyalásban betöltött szerepére; ezért úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek biztosítania kell az irányelv tagállamok általi végrehajtásának hatékony nyomon követését; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az átültetés helyzetéről;

    2.  hangsúlyozza, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv jelentős lépés a szolgáltatások valóban egységes piaca felé, amelynek lehetővé kell tennie a vállalatok, különösen a kkv-k számára azt, hogy a belső piac egészén, versenyképes áron, jobb szolgáltatásokat nyújtsanak a polgárok számára; ugyanakkor úgy véli, hogy a teljes átültetés után rendkívül fontos átfogó értékelést készíteni a szolgáltatásokról szóló irányelv hatásairól;

    3.  örömét fejezi ki amiatt, hogy a szolgáltatási irányelv végrehajtása példa nélkül álló, dinamikus korszerűsítési folyamatot indított el az összes tagállamban, ami új munka- és értékelési módszerekben nyilvánul meg; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek és a szakmai szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak az átültetési folyamatban; felkéri a Bizottságot, hogy ez utóbbiakat teljes mértékben vonja be a kölcsönös értékelés szakaszába;

    4.  megjegyzi, hogy a tagállamok többsége a horizontális jogszabályok útján történő átültetést választotta; ugyanakkor megjegyzi, hogy az átültetés módja a tagállamok belső szervezetének sajátos jellegétől függ; ennek értelmében felszóltja az érintett tagállamokat az átláthatóság javításának biztosítására, elsősorban oly módon, hogy fokozzák a nemzeti parlamentek részvételét a megfelelési táblázatok készítésében;

    5.  emlékeztet arra, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását a tagállamok nagy részének nem úgy kellene tekintenie, mint különböző speciális szabályok és rendelkezések mechanikus és horizontális megszüntetéséből álló egyszerű végrehajtási eljárást, hanem éppen ellenkezőleg, mint a szabályozás frissítésének és egyszerűsítésének és a szolgáltatási ágazat jelentős mértékű átalakításának lehetőségét, figyelembe véve a közérdek védelmére irányuló célkitűzéseket, amint az maga az irányelv is kimondja;

    6.  úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a szolgáltatók megfelelő módon részesülhessenek a szolgáltatási irányelv előnyeiből, biztosítani kell annak maradéktalan és időben történő végrehajtását valamennyi tagállamban mind jogi, mind operatív tekintetben;

    7.  felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi tagállamban szorosan kövesse figyelemmel az irányelv végrehajtását, és erről rendszeresen készítsen jelentést; véleménye szerint e jelentésnek ki kell térnie az irányelv által az EU foglalkoztatására gyakorolt tényleges közép- és hosszú távú hatásokra;

    8.  bízik benne, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv valóban kedvező hatást gyakorol majd tisztességes, fenntartható és minőségi munkahelyek létrehozása, valamint a szolgáltatások minőségének és biztonságának fokozása révén;

    9. elismeri annak lehetőségét, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv még egységesebbé teheti az EU gazdaságát és újból beindíthatja az egységes piacot a gazdasági virágzás és a versenyképesség elősegítése, valamint annak révén, hogy hozzájárul a foglalkoztatáshoz és a munkahelyteremtéshez, mivel az EU-ban a szolgáltatások a GDP és a foglalkoztatás jelentős részét teszik ki; úgy véli, hogy az irányelv minden tagállamban való gyors és megfelelő végrehajtása fontos feltétel a kohézió és regionális politika céljainak elérése során, és megerősítheti a belső piac és a kohéziós politika egymást kölcsönösen támogató kapcsolatát, valamint hozzájárulhat az EU 2020 stratégia céljainak eléréséhez, miközben elősegítheti a belső piaccal kapcsolatos fásultság megszűnését a szolgáltatási szektorban;

    10. reméli, hogy az irányelv célkitűzéseinek teljesítése a közeljövőben elkezdődhet, és hogy az EU egésze és annak valamennyi régiója élvezheti annak előnyeit, hozzájárulva ezzel a valódi gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz;

    11. kéri a Bizottságot, hogy kezdettől fogva hatékonyan ellenőrizze és mérje fel az irányelv régiókra gyakorolt hatását, és biztosítsa valamennyi politika hatékony összehangolását ezen irányelv alkalmazásával összefüggésben; kéri a Bizottságot, hogy az irányelv céljainak elérése céljából folytasson tájékoztató kampányokat a helyi és regionális hatóságoknak az irányelv alkalmazásával kapcsolatos támogatására;

    12. arra számít, hogy az irányelv valóban a – különösen a szolgáltatások terén túlsúlyban lévő kkv-kat érintő – adminisztratív terhek csökkenését és a jogbizonytalansági esetek számának visszaszorítását eredményezi; úgy véli, hogy az adminisztratív terhek csökkenésének köszönhetően további szolgáltatásokat lehet kialakítani a vidéki, távoli és peremterületeken;

    13. helyesli a gazdasági és pénzügyi válság következményei által leginkább érintett innovatív kkv-k támogatására szolgáló nemzeti stratégiák végrehajtását;

    Értékelési folyamat

    14. úgy véli, hogy a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát szabályozó nemzeti jogszabályok átvilágítási folyamata az irányelv alappillérét jelenti; megjegyzi, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás elősegítése érdekében ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó engedélyezési rendszerek és követelmények korszerűsítését;

    15. meggyőződése, hogy a kölcsönös értékelés jelentős mértékben hozzájárul a belső piaci szabályok minőségéhez és hatékonyságához, amennyiben a végrehajtás szisztematikus értékelése és a végrehajtás kapcsolódó ellenőrzései megkövetelik, hogy a nemzeti hatóságok fordítsanak figyelmet az Unió szükségleteire és nemzeti szintű végrehajtásaikra;

    16. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a szolgáltatások egységes piacának további fejlődése érdekében a szolgáltatásokról szóló irányelvben előirányzott és a tagállamok által jelenleg átültetett kölcsönös értékelési folyamat értelmében;

    17. emlékeztet arra, hogy a tagállamok csak abban az esetben tarthatják fenn engedélyezési rendszereiket és egyes előírásaikat, ha azok egyértelműen megfelelnek a szükségesség, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség követelményeinek; kiemeli, hogy ennek keretében a tagállamok számos engedélyezési rendszert úgy tartottak fenn, hogy azokat elérhetőbbé és átláthatóbbá tették a szolgáltatók számára; sajnálattal veszi tudomásul, hogy néhány tagállam nem tűzött ki ambiciózusabb célokat és nem használta ki maradéktalanul a szolgáltatási irányelvben rejlő lehetőségeket az igazgatás és szabályozás egyszerűsítése tekintetében;

    18. felhívja a figyelmet a szakképesítések, különösen az egészségügyi szakmák elismerése terén felmerült nehézségekre; emlékeztet arra, hogy a szolgáltatási irányelv nem alkalmazható az ágazati irányelvekben már meghatározott rendelkezésekre; felkéri a Bizottságot, hogy ezt a helyzetet a szakmai képesítésekről szóló irányelv felülvizsgálata keretében tisztázza;

    19. felhívja a figyelmet a letelepedés jogára és a valamely másik tagállamban nyújtott átmeneti szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezések különleges jellegére; felkéri a Bizottságot, hogy értékelésében teljes mértékben vegye figyelembe ezt a különleges jelleget;

    20. felszólítja a Bizottságot és tagállamokat, hogy vessenek véget a fogyasztók közötti, állampolgárságuk vagy lakóhelyük szerinti indokolatlan megkülönböztetésnek azáltal, hogy biztosítják a szolgáltatási irányelv 20. cikke (2) bekezdésének hatékony végrehajtását, és azt, hogy a nemzeti hatóságok és bíróságok megfelelően alkalmazzák az ezen megkülönböztetésmentességi szabályt a tagállamok nemzeti jogrendszerében végrehajtó nemzeti rendelkezéseket; emlékeztet arra, hogy a 20. cikk (2) bekezdése nem hivatott arra, hogy megakadályozza az általános feltételekben az olyan objektív szempontok alapján történő különböző bánásmódot, mint az ügyfélnek más tagállamban történő szolgáltatásnyújtás miatti távolság vagy magasabb költségek;

    21. hangsúlyozza, hogy az irányelv keretében megkezdett átvilágítási folyamat nagy munkát jelent a nemzeti közigazgatások számára, és hogy ezt a terhet figyelembe kell venni az átültetés értékelésekor;

    22. kiemeli, hogy a tagállamok erőfeszítéseket tettek a kölcsönös értékelési folyamat végrehajtása érdekében; úgy véli, hogy az értékelési eljárás fontos eszközt jelent az irányelv tagállamokon belüli végrehajtása terén tett előrelépések megállapítására; úgy véli, hogy a folyamat jelenlegi állása alapján még nem értékelhető annak hatékonysága; hangsúlyozza, hogy a szóban forgó eljárásnak segítséget kell nyújtania annak megállapításában, hogy a tagállamokban érvényben lévő hatályos szabályok megfelelnek-e a belső piaci előírásoknak és nem járulnak hozzá újabb akadályok létrehozásához; kifejezi azon óhaját, hogy a Bizottság az egységes piaci intézkedéscsomag keretében végezze el az új módszerben rejlő lehetőségek mélyreható vizsgálatát;

    23. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek nem vesznek részt nagyobb mértékben a kölcsönös értékelési folyamatban;

    24. felkéri a Bizottságot, hogy jelöljön meg a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szempontjából problémás néhány foglalkozást és ágazatot, és végezze el a vonatkozó jogszabályok és működési rendellenességek okainak alapos vizsgálatát;

    Egyablakos ügyintézési pont

    25. úgy véli, hogy az egyablakos ügyintézési pontok bevezetése nélkülözhetetlen eleme az irányelv hatékony végrehajtásának; elismeri, hogy ehhez a tagállamoknak pénzügyi, technikai és szervezési szempontból további jelentős erőfeszítéseket kell tenniük; hangsúlyozza, hogy ebbe a szociális partnereket és a szakmai szervezeteket is be kell vonni;

    26. sürgeti a tagállamokat, hogy az egyablakos ügyintézési pontokat fejlesszék tovább olyan szolgáltatók számára létrehozott átfogó e-kormányzati portálokká, akik vállalkozást kívánnak létrehozni vagy határon átnyúló szolgáltatásokat kívánnak nyújtani; felkéri a tagállamokat, hogy javítsák továbbra is az egyablakos ügyintézési pontok hozzáférhetőségét, beleértve a távügyintézés, illetve az elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét az egyablakos ügyintézési pontokon belül, valamint az igénybevevőknek, különösen a kkv-knak nyújtott információk és eljárások minőségét és helyességét, beleértve a tagállamokban érvényes és a szolgáltatókra vonatkozó munka- és adójoggal kapcsolatos információkat és – például a héával és a társadalombiztosítási nyilvántartással kapcsolatos – eljárásokat; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az egyablakos ügyintézési pontok által nyújtott valamennyi információ a nemzeti nyelvtől eltérő más nyelveken is rendelkezésre álljon, különös tekintettel a szomszédos országok nyelveire;

    27. sürgeti a tagállamokat, hogy javítsák az elektronikus ügyintézés rendelkezésre állását, beleértve az összes megfelelő űrlap lefordítását; felhívja a tagállamokat, hogy az egyablakos ügyintézési pontok igénybevevőinek kínáljanak nyomon követési lehetőséget a folyamatban lévő eljárások menetének figyelemmel kísérésére;

    28. elismeri az egyablakos ügyintézési pontok működése során a személyazonosság igazolásával, az elektronikus aláírás használatával és az eredeti dokumentumok vagy hitelesített másolatok benyújtásával kapcsolatban felmerült problémákat, elsősorban határokon átnyúló esetekben; felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket e kérdések kezelésére annak érdekében, hogy a kkv-k részesülhessenek az egységes piac előnyeiből, és hogy el lehessen kerülni a jogi és technikai bizonytalanságokat;

    29. hangsúlyozza, hogy a felhasználóbarát kialakítás érdekében különösen fontos tisztázni, hogy mely előírások érvényesek a vállalkozások állandó létrehozására, szemben az ideiglenes, határon átnyúló szolgáltatásnyújtással;

    30. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egyablakos ügyintézési pontok által nyújtott tanácsok még nem jutnak el a potenciális szolgáltatókhoz, és hogy az egyablakos ügyintézési pontokkal történő kapcsolatfelvétel módjai még nem ismertek széles körben; felkéri a Bizottságot, hogy a 2012-es költségvetési tervezetben irányozzon elő megfelelő mértékű összeget az egyablakos ügyintézési pontok széles körű, uniós szintű népszerűsítéséi kampányának megindítására a szolgáltatóknak kínált lehetőségek megismertetése érdekében; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érintett felekkel együttműködve mihamarabb indítsanak célzott népszerűsítő. tájékoztató és képzési kampányokat; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az eu-go domainnév láthatóságát és felismerhetőségét, és szerepeltessenek rajtuk az egyablakos ügyintézési pontokat használó vállalkozásokról szóló esettanulmányokat, valamint a számukra felmerülő előnyöket;

    31. úgy véli, hogy a tagállamok közötti párbeszéd és a bevált gyakorlatok cseréje a szóban forgó ügyintézési ablakok javításának és további fejlesztésének igen fontos tényezői; hangsúlyozza, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni azon tagállamokban, ahol az egyablakos ügyintézési pontok még nem léteznek, vagy működésük nem kielégítő; felkéri a tagállamokat, hogy többszörözzék meg erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy valamennyi szükséges ügyintézést és eljárást sikeresen le lehessen bonyolítani az egyablakos ügyintézési pontokban;

    32. sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a nemzeti egyablakos ügyintézési pontok honlapjai rendelkezésre bocsássák az információkkal kapcsolatos új kötelezettségeket, amelyeket a szolgáltatók számára a fogyasztónak történő előnyök biztosítása érdekében írnak elő;

    33. felkéri a tagállamokat, hogy a Bizottság számára rendszeresen adják meg az egyablakos ügyintézési pontok működésének és európai szintű hatásának értékeléséhez szükséges összehasonlítható statisztikai adatokat, különös tekintettel a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra; felkéri a Bizottságot, hogy állapítson meg az egyablakos ügyintézési pontok értékelésére vonatkozó egyértelmű kritériumokat; úgy véli, hogy e kritériumoknak mind mennyiségi, mind minőségi mutatókon kell alapulniuk;

    34. megjegyzi, hogy az egyablakos ügyintézési pontok határokon átnyúló használatának lehetővé tétele érdekében bizonyos tagállamoknak meg kellene oldaniuk számos jogi és műszaki kérdést; felkéri ezeket a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket, kiemelt figyelmet fordítva az elektronikus aláírások elismerésére; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen folyamatos erőfeszítéseket az elektronikus eljárások együttműködtethetőségének és kölcsönös elismerésének javítására, és hozza meg a szükséges támogató intézkedéseket az egyablakos ügyintézési pontok határokon átnyúló használatának elősegítése érdekében; javasolja, hogy a Bizottság hozzon létre a szolgáltatók számára az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre álló, a tagállamok egyablakos ügyintézési pontjaira irányuló közvetlen elektronikus linket;

    35. sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az egyablakos ügyintézési pontok teljes körű elektronikus együttműködtethetőségének biztosítása érdekében; hangsúlyozza az egységes piaci intézkedéscsomag elektronikus aláírásokról, elektronikus hitelesítésről és elektronikus azonosításról szóló 22. javaslatával való kapcsolatot;

    36. emlékeztet rá, hogy a tagállamok kötelesek kockázatértékelést végezni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozásokra ne nehezedjenek túlzott mértékű terhek abban az esetben, ha az ügyintézést elektronikusan kívánják bonyolítani; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a vállalkozások saját elektronikus azonosítási/hitelesítési eszközeiket használhassák, ha másik tagállamban veszik igénybe az egyablakos ügyintézési pontokat;

    37. úgy véli, hogy szabályozás összetettsége fényében valamennyi polgár számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az illetékes hatóságokhoz fordulhasson, és pontos választ kaphasson kérdéseire; úgy véli, hogy a jogbizonytalanság felszámolása érdekében be kell vezetni az előzetes közigazgatási határozat fogalmát a munkajog és a társadalombiztosítás területén; úgy véli továbbá, hogy az átláthatóság fokozása érdekében közzé kell tenni a meghozott határozatokat;

    Adminisztratív együttműködés

    38. felhívja a figyelmet a közigazgatási együttműködésre és a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések fontosságára; úgy véli, hogy e rendelkezések végrehajtása a feltétele annak, hogy az Európai Unióban biztosítani lehessen a szolgáltatók tényleges ellenőrzését, valamint a szolgáltatások kiváló minőségét és magas fokú biztonságát;

    39. örömét fejezi ki amiatt, hogy egyre több, a szolgáltatások ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóság jelentkezik be a belső piaci információs rendszerbe (IMI), lehetővé téve ezáltal a közvetlen, gyors és hatékony információcserét; úgy véli, hogy a belső piaci információs rendszert egyéb vonatkozó irányelvekhez is fel lehetne használni;

    40. úgy véli, hogy a belső piaci információs rendszer és az egyablakos ügyintézési pontok – mivel nagyobb erőfeszítést követelnek meg a hatóságok közötti adminisztratív együttműködés terén – elősegíthetik az együttműködési képesség erősítését és a további hálózatépítést EU-szerte nemzeti, regionális és helyi szinten; úgy véli, hogy ennek működési szabályai és eljárásai megállapításakor bizonyos rugalmasságra van szükség az EU-n belüli regionális különbségeknek megfelelően, és hogy evégett minden intézkedést a partnerekkel együtt, helyi és regionális szinten folytatott érdemi vitát követően kell elfogadni;

    41. hasznosnak tartja az uniós tagállamok közigazgatásainak európai hálózatán belüli együttműködést és a szolgáltatók megbízhatóságával kapcsolatos kölcsönös információcserét annak érdekében, hogy le tudjuk építeni a határokon átnyúló tevékenységek kiegészítő ellenőrzését;

    42. hangsúlyozza, hogy képzéseket kell szervezni a nemzeti és regionális hatóságok szolgáltatások minőségének ellenőrzésével foglalkozó tisztviselői részére; elismeri a tagállamok által ennek érdekében már megtett erőfeszítéseket, és felkéri a tagállamokat, hogy folytassák a nemzeti IMI-hálózatok további megszilárdítását azok gyakorlati működésének folyamatos figyelemmel kísérése és a megfelelő képzés biztosítása révén; emlékeztet rá, hogy az IMI fenntartható sikere a megfelelő közösségi szintű beruházástól függ; ezért felkéri a Bizottságot, hogy ebből a célból vezessen be többéves programot, és mozgósítson a megfelelő végrehajtásához szükséges valamennyi eszközt;

    43. azt a nézetet vallja, hogy az igazgatási eljárásoknak hatékonyabbá kell válniuk; ebben az összefüggésben ésszerűnek tartja, hogy szoros együttműködés alakuljon ki az egyablakos ügyintézési pontok között, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatosan Európa különböző régióiban szerzett tapasztalatokat meg lehessen egymással osztani;

    Hatály

    44. emlékeztet rá, hogy az irányelv hatálya számos területre, különösen a nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásokra, az egészségügyi szolgáltatásokra és a szociális szolgáltatások többségére nem terjed ki; megállapítja továbbá, hogy az irányelv nem vonatkozik a munkajogra, és a tagállamok által a szociális biztonság terén hozott jogszabályozására sincs hatással;

    45. megjegyzi a bizonyos tagállamokban az irányelv hatálya alól kizárt szolgáltatásokkal kapcsolatban folytatott vitákat; megjegyzi, hogy a tagállamok többsége nem tapasztalt jelentős problémákat a szolgáltatási irányelv végrehajtása során annak hatálya tekintetében; emlékeztet arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat a sajátos jellegük miatt zárták ki, és bizonyos esetekben azokhoz ágazati közösségi jogszabályi keretre lehet szükség; megjegyzi, hogy a Bizottság „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleménye kötelezettséget vállal a tekintetben, hogy 2011-ben javaslatot tesz az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó fellépéscsomagra;

    46. kéri az irányelvben az általános gazdasági érdekű szolgáltatások tekintetében előírt korlátozások alkalmazásának megfelelő és alapos ellenőrzését a hatáskörök tagállamokkal való megosztásának tiszteletben tartása mellett; rámutat arra, hogy ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy a közösségi joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük.

    47. kéri, hogy a helyi önkormányzatiság alapelve a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása során is kapjon nagyobb figyelmet, és – amennyire lehetséges – elkerülhetők legyenek az igazgatási terhek, valamint a helyi szinten való döntési szabadságnak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos korlátozásai;

    48. úgy véli, hogy a szolgáltatások belső piacának megvalósításához szükséges kiegészítő intézkedéseknek teljes mértékben illeszkedniük kell az egységes piaci intézkedéscsomagról indított vita keretébe;

    49. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

    INDOKOLÁS

    A szolgáltatásokról szóló (2006/123/EK) európai irányelv 2006. december 28-án hatályba lépett. Célja, hogy az Európai Unióban megnyissa a piacot a szolgáltatók számára, megszüntesse a szolgáltatói tevékenységek gyakorlását gátló protekcionista korlátokat a tagállamokban, és teljesítse a szabad mozgás elvét, amely a közös piac alapját képezi: egyszóval lehetővé kell tenni, hogy az európai szolgáltatók bürokratikus akadályok nélkül kínálhassák tevékenységüket bárhol az EU-ban.

    Tévesen állítják újra és újra, hogy az irányelv deregulációs és liberalizáló hatást gyakorol a szolgáltatási szektorra. Ez nem így van. Az irányelv célja az, hogy úgy alakítsa a tagállamok piacaihoz való hozzáférést, hogy megszűnjenek az önkényes akadályok, illetve hogy a tagállamokban továbbra is fenntartott szabályok megfelelőek és megkülönböztetésmentesek legyenek. Az irányelv kifejezetten meghatározza, hogy a jogszabálytervezet nem érinti sem a munkajogot, sem pedig a munkavállalók jogait – az Európai Parlament ezt különösen fontosnak tartotta.

    Így meg lehetett őrizni az európai és a nemzeti vívmányokat. Az irányelv eltörölte a származási ország elvét, amelyet a szociális dömping előmozdítójaként ért bírálat, és amelynek értelmében a szolgáltatóknak más uniós tagállamban folytatott tevékenységek esetén csupán saját országuk szabályainak kell megfelelniük, és ehelyett bevezetésre került a célország elve. Az irányelv tehát engedélyezi az országok számára, hogy a foglalkoztatási feltételekre vonatkozóan saját szabályaikat alkalmazzák, beleértve az általánosan kötelező érvényű kollektív megállapodásokban rögzített szabályokat is.

    Megjegyzendő, hogy a jogalkotás hajtóerejévé az Európai Parlament vált, az pedig egyedülálló, hogy a Tanács legnagyobbrészt az Európai Parlament javaslataihoz igazodott. Különösen igaz ez a 16. cikk megfogalmazására, amely egyértelműen kimondja, hogy „A szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam nem akadályozható abban, hogy követelményeket írjon elő a szolgáltatói tevékenység nyújtásával kapcsolatban, amennyiben azok közrendi, közbiztonsági, közegészségügyi, illetve környezetvédelmi szempontból indokoltak, és összhangban vannak az (1) bekezdéssel. Az adott tagállam abban sem akadályozható meg, hogy a közösségi joggal összhangban a foglalkoztatási feltételekre vonatkozó saját szabályait alkalmazza, beleértve a kollektív megállapodásokban meghatározott feltételeket is.”

    A Parlament kezdeti megfigyelései szerint a szolgáltatásokról szóló irányelv átültetése során a tagállamokban egyelőre késedelmek és részben heves viták tapasztalhatók. Ennek alapján az a döntés született, hogy az átültetési folyamatot szorosan nyomon kell követni és figyelemmel kell kísérni. Szóba kerültek az átültetés során tapasztalt hiányosságok, valamint az irányelv értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdések is. Ez vezetett ehhez a jelentéshez.

    Hatály

    A szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya alá tartozik alapvetően a valamely tagállamban letelepedett szolgáltatók által nyújtott valamennyi kereskedelmi szolgáltatás. Nem tartoznak az irányelv hatálya alá többek között az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatások, a pénzügyi szolgáltatások, a közlekedés területén nyújtott szolgáltatások, a munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásai, az egészségügyi szolgáltatások és az ápolás, a gyermekgondozás és a lakásépítés terén nyújtott szociális szolgáltatások. Az irányelv nem kérdőjelezi meg az általános érdekű szolgáltatásokat, és semmi esetre sem szolgál az állami alapellátás aláásására.

    Az előadó hangsúlyozza, hogy az irányelv hatályát világosan és egyértelműen kell alkalmazni. Csak így jöhet létre ugyanis jogbiztonság. Az előadó különösen hangsúlyozza azt is, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv átültetése nem használható fel arra, hogy a tagállamokban deregulációs vagy privatizációs intézkedések ürügyként szolgáljon. Amennyiben egy kormány deregulációt kíván végrehajtani, saját tettéért vállalnia kell a felelősséget is.

    Az átültetési folyamat során világossá vált, hogy egyes szolgáltatók számára nem egyértelmű, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás az irányelv hatálya alá tartozik, vagy sem. Ez különösen vonatkozik a 2. cikk j) pontjára. Ezen a téren szükség van arra, hogy a tagállamok felhasználják és alkalmazzák az irányelvben biztosított eszközöket azokban az esetekben, amikor például a kisgyermekek ellátásának a szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazási köréből való kivételéről van szó.

    Az előadó azon kívül hangsúlyozza, hogy nemcsak arra van szükség, hogy világosan megkülönböztessük egymástól az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokat és az általános érdekű szolgáltatásokat, hanem arra is, hogy jogszabályi keret megalkotásával biztosítsuk az általános gazdasági érdekű szolgáltatások védelmét.

    Egyablakos ügyintézési pont

    A közigazgatási eljárások egyszerűsítése és az egyablakos ügyintézési pontok létrehozása minden bizonnyal jelentős előnyökkel jár a szolgáltatókra nézve. Megfelelő felszereltség esetén ez az eszköz különös jelentőséggel bírhat a kis- és középvállalkozások számára.

    Szükséges lenne, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdéséhez és gyakorlásához szükséges valamennyi eljárás és alaki követelmény ezeknek az ügyintézési pontoknak a segítségével legyen intézhető. Ezen a téren az alaki követelményekkel, a közigazgatási eljárásokkal, a betartandó jogszabályokkal stb. kapcsolatos információkat pontosan, hiánytalanul és érthető módon kell rendelkezésre bocsátani. A vállalkozóknak ezen kívül segítséget kell nyújtani a szükséges közigazgatási eljárások lebonyolítása során. Szükséges, hogy az eljárást lehetőleg elektronikus úton lehessen intézni.

    Az előadó abból indul ki, hogy az egyablakos ügyintézési pontok létrehozása során valamennyi érdekelt felet, vagyis a vállalkozókon kívül a munkavállalók képviselőit is bevonják annak biztosítása érdekében, hogy – különösen a betartandó munkajoggal kapcsolatban – minden fontos információt meg lehessen adni a felmerülő problémák lehetőség szerinti gyors és egyszerű megoldása érdekében.

    Az előadó azonban úgy érzi, nem lenne helyénvaló, ha az egyablakos ügyintézési pontok kizárólag elektronikus formára korlátozódnának. A képzett személyzet által nyújtott személyes tanácsadásnak kellene az irányadó szabályt képeznie. Az egyablakos ügyintézési pontokat ezért kötelezni kell arra, hogy a szolgáltatókat tájékoztassák a betartandó munkajogi és társadalombiztosítási jogi előírásokról. Csak ilyen módon akadályozható meg az, hogy egy szolgáltató arra hivatkozhasson, hogy nem ismerte az érintett ország jogi normáit. Ezen kívül az egyes helyeket össze is kellene hangolni annak érdekében, hogy ilyen módon el lehessen juttatni a szolgáltatókhoz a legfrissebb információkat.

    Szintén magától értetődik, hogy a kínálat legyen több nyelven elérhető.

    Adminisztratív együttműködés

    Az igazgatási együttműködéssel kapcsolatban a szolgáltatásokról szóló irányelv egyértelmű szemléletet fogalmaz meg a letelepedés helye szerinti tagállamok és a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamok kötelezettségeire vonatkozóan. A belső piaci információs rendszer (Internal Market Information System – IMI) pedig támogatást nyújt a tagállamok illetékes hatóságai számára a gyakorlati akadályok leküzdésében. Az IMI dicséretre méltó rendszer, mivel olyan módon támogatja az igazgatási rendszerek munkáját, hogy segítségével felölelhetők az igazgatási kultúra különbözőségei, a nyelvi nehézségek vagy a más tagállamokban működő partnerintézmények azonosítása kapcsán jelentkező problémák. Az előadó a jövőben fokozottabban figyel majd arra, hogy ezt a rendszert valóban alkalmazzák is. Ezen a téren a tagállamoknak még fel kell zárkózniuk.

    Kölcsönös értékelés

    Az előadó ismételten hangsúlyozni kívánja, hogy a Tanács által akkoriban bevezetett kölcsönös értékelési eljárás nemzeti, regionális és helyi szinten szükségtelen adminisztratív terheket ró a tagállamok igazgatási rendszereire.

    Azon a nagyszámú nemzeti jogszabályon felül, amelyeket a szolgáltatásokról szóló irányelvhez kellett igazítani, a tagállamoknak még jelentést is kell tenniük a Bizottság számára az engedélyezési rendszereikről (9. cikk (2) bekezdés), továbbá a letelepedés szabadságával (15. cikk), valamint a több ágazatot átfogó tevékenységekkel (25. cikk (3) bekezdés) kapcsolatos követelményeikről.

    Ennek az eljárásnak a lehetséges előnyeit még pontosan meg kell vizsgálni, mivel az adminisztratív többletráfordítás, valamint az eljárás során keletkező igazgatási költségek az előadó véleménye szerint továbbra is fennállnak.

    VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (16.12.2010)

    a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

    a szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról
    (2010/2053(INI))

    A vélemény előadója: Sophie Auconie

    JAVASLATOK

    A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    A. mivel a szolgáltatásnyújtás szabadságát a szerződések tartalmazzák,

    B. mivel a szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek az EU GDP-jének és a munkahelyeknek 40%-át adják, és ennél fogva kulcsfontosságú ágazatot jelentenek a gazdasági növekedés és a munkanélküliség elleni küzdelem szempontjából; mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv célja felszabadítani a szolgáltatások európai belső piacának hatalmas gazdasági és munkahelyteremtő potenciálját, amely becslések szerint az Unió GDP-jének 0,6–1,5%-át teszi ki; mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv további törekvése az EUMSZ 3. cikkében felsorolt célok elérése,

    1. hangsúlyozza, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv jelentős lépés a szolgáltatások valóban egységes piaca felé, amelynek lehetővé kell tennie a vállalatok, különösen a KKV-k számára azt, hogy a belső piac egészén, versenyképes áron, jobb szolgáltatásokat nyújtsanak a polgárok számára; ugyanakkor úgy véli, hogy a teljes átültetés után rendkívül fontos átfogó értékelést készíteni a szolgáltatásokról szóló irányelvnek a gazdasági tevékenységre, a foglalkoztatás minőségi és mennyiségi szintjére, szociális védettségre, a környezetvédelmi célok elérésére és a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások minőségére gyakorolt hatásáról;

    2. felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az egyablakos ügyintézési pontok minden tagállamban elérhetőek, hatékonyak és együttműködtethetőek legyenek; különösen azt tartja fontosnak, hogy ezek az egyablakos ügyintézési pontok megfelelő és átfogó tájékoztatással szolgáljanak a tagállamokban hatályban lévő munkaügyi jogokról és adózási feltételekről, különösen a HÉÁ-t illetően; úgy véli, hogy nem elég egyetlen elektronikus hozzáférési pont az egyablakos ügyintézési pontokhoz, és kéri, hogy tegyenek az EP számára hozzáférhetővé egy, az egyablakos ügyintézési pontok teljesítményéről kézzelfogható mutatók alapján készült elemzést; javasolja, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv által a helyi és regionális hatóságokra rótt adminisztratív terhet minden esetben tartsák az arányosság és ésszerűség határain belül;

    3. megjegyzi, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazási körét nehéz meghatározni, különösen az általános érdekű szolgáltatások tekintetében; ezért kéri a Bizottságot, hogy egységes piaci intézkedéscsomag egészében biztosítson valamennyi szolgáltatás számára világos jogi hátteret;

    4. hangsúlyozza, hogy az átültetés folyamatának mielőbb le kell zajlania, átlátható módon; kiemeli az adminisztrációs együttműködés jelentőségét, és hangsúlyozza, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak gyorsabban és hatékonyabban kell kommunikálniuk a belső piaci információs rendszer jobb kihasználása révén; elvárja, hogy a Bizottság jelentése az irányelv hatékony és teljes körű alkalmazásának biztosításához szükséges kiigazítások elemzését is tartalmazza; különösen azt tartja helyénvalónak, hogy mérjék fel a választott (vízszintes vagy függőleges) átültetési módszer horderejét abból a szempontból, hogy milyen minőségű és mennyire érthető a szolgáltatók és polgárok számára.

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    13.12.2010

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    36

    2

    3

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Burkhard Balz, Udo Bullmann, Pascal Canfin, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Gunnar Hökmark, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Ivari Padar, Anni Podimata, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Marta Andreasen, Elena Băsescu, Pervenche Berès, Thijs Berman, Sari Essayah, Robert Goebbels, Carl Haglund, Syed Kamall, Klaus-Heiner Lehne, Thomas Mann, Gay Mitchell

    VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (10.11.2010)

    a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

    a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásáról
    (2010/2053(INI))

    A vélemény előadója: Jean-Luc Bennahmias

    JAVASLATOK

    A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    A. mivel a szolgáltatások belső piaca kiteljesedésének oly módon kell megvalósulnia, hogy az ne ássa alá az európai szociális modellt, különösen a tisztességes és biztos foglalkoztatás, valamint az általános jólét szempontjából,

    B.  mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv jelentősen megkönnyíti elsősorban az önálló vállalkozók, valamint a kis- és középvállalkozások számára tevékenységük folytatását, új üzleti területek kialakítását, továbbá azt, hogy más tagállamokból vegyenek fel új alkalmazottakat,

    C. mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása továbbra is kulcsfontosságú az egységes piac kiteljesítése tekintetében,

    D. mivel a szolgáltatási ágazat – az EU munkahelyeinek és GDP-jének 70%-ával – az Európai Unió legnagyobb gazdasági szektora, és mivel az elmúlt évtized folyamán a növekvő kereslet következtében azt tapasztalhatjuk, hogy az euróövezet túlnyomó részében a szolgáltatási ágazat nettó munkahelyteremtő volt,

    E.  mivel egy dinamikusabb és több munkaerőt igénylő szolgáltatási ágazat hozzájárulhatna a növekedés fenntartásához,

    1.  bízik benne, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv valóban kedvező hatást gyakorol majd tisztességes, fenntartható és minőségi munkahelyek létrehozása, valamint a szolgáltatások minőségének és biztonságának fokozása révén;

    2.  megállapítja, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv átfogó, következetes és megfelelő időben történő átültetése nélkülözhetetlen az irányelv célkitűzéseinek teljes körű teljesítéséhez;

    3.  úgy véli, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelvnek meg kell erősítenie a társadalmi jólétet és a munkavállalók jogait, valamint tisztességes munkakörülményeket kell biztosítania az Európai Unió valamennyi polgára számára;

    4.  emlékeztet rá, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelvet a Szerződések új rendelkezéseinek fényében kell értelmezni, különös tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 9. cikkének horizontális szociális záradékára, az EUMSz. 14. cikkére, a Szerződésekhez csatolt (26.) jegyzőkönyvre és az Európai Unió Alapjogi Chartájára;

    5.  megállapítja, hogy az elmúlt években problémák merültek fel a belső piac, és különösen a szabad mozgás tekintetében, és hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv például több tagállamban problémákat okozott; felszólítja a tagállamokat és az EU-intézményeket, hogy folytassák az e problémák megoldása érdekében végzett munkát, a Viking, Laval és Rüffert ügyekben hozott európai bírósági ítéletek fényében értelmezve a szolgáltatásokról szóló irányelvet, valamint felülvizsgálva a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv rendelkezéseit; kiemeli ezzel összefüggésben, hogy az uniós jogszabályok megalkotásakor és végrehajtásakor az egységes piac alapvető gazdasági szabadságait az alapvető jogokkal, köztük az alapvető szociális jogokkal kell ellensúlyozni annak érdekében, hogy a belső piac ne élvezzen elsőbbséget az európai szociális modellel szemben, és ne legyen fontosabb ennél;

    6.  emlékeztet rá, hogy az irányelv hatálya számos területre, különösen a nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásokra, az egészségügyi szolgáltatásokra és a szociális szolgáltatások többségére nem terjed ki; megállapítja továbbá, hogy az irányelv nem vonatkozik a munkajogra, és a tagállamok által a szociális biztonság terén hozott jogszabályozására sincs hatással;

    7.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további pontosításokat az irányelv hatályát illetően, különös tekintettel a „gazdasági tevékenységek”, az „általános gazdasági érdekű szolgáltatások” és az „általános érdekű szociális szolgáltatások” fogalmára, valamint az irányelvnek az általános érdekű szociális szolgáltatások terén az engedélyezési rendszerekre történő alkalmazása tekintetében, megfelelően figyelembe véve a szubszidiaritás elvét;

    8.  úgy véli, hogy az egyablakos ügyintézési pontoknak valamennyi tagállamban könnyen elérhetőknek kell lenniük elektronikus úton és fizikailag egyaránt, és hogy ezek elsősorban akkor hatékonyak, ha könnyen megtalálhatók, valamint gyakorlatias és többnyelvű megközelítést alkalmaznak; úgy véli továbbá, hogy meg kell erősíteni az egyablakos ügyintézési pontok azon megbízatását, hogy bürokratikus akadályoktól mentesen tanácsokkal szolgáljanak a kis- és középvállalkozásoknak, valamint tájékoztatást nyújtsanak a polgároknak az irányelvvel kapcsolatos kérdésekben, és különösen az irányelv értelmében hatályos munkajog és munkavállalói jogok vonatkozásában; a szabályozás összetettsége miatt úgy véli, hogy a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás terén illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések alkalmával a párbeszédre, a tanácsadásra és a tájékoztatásra kell helyezni a hangsúlyt;

    9.  úgy véli, hogy szabályozás összetettsége fényében valamennyi polgár számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az illetékes hatóságokhoz fordulhasson, és pontos választ kaphasson kérdéseire; úgy véli, hogy a jogbizonytalanság felszámolása érdekében be kell vezetni az előzetes közigazgatási határozat fogalmát a munkajog és a társadalombiztosítás területén; úgy véli továbbá, hogy az átláthatóság fokozása érdekében közzé kell tenni a meghozott határozatokat;

    10. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok még nem hajtották végre teljes mértékben a szolgáltatásokról szóló irányelvet, és kéri, hogy ezt – amint lehetséges – tegyék meg;

    11. úgy véli, hogy eljárást kell indítani és szankciókat kell kiszabni azok ellen, akik (például be nem jelentett munka vagy az önálló vállalkozás látszatát keltő munkaviszonyok révén) megkerülik a foglalkoztatással kapcsolatos nemzeti szabályozásokat;

    12. felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi tagállamban szorosan kövesse figyelemmel az irányelv végrehajtását, és erről rendszeresen készítsen jelentést; véleménye szerint e jelentésnek ki kell térnie az irányelv által az EU foglalkoztatására gyakorolt tényleges közép- és hosszú távú hatásokra.

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    9.11.2010

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    40

    1

    4

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Sergio Gaetano Cofferati, Marije Cornelissen, Frédéric Daerden, Karima Delli, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Pascale Gruny, Marian Harkin, Roger Helmer, Stephen Hughes, Martin Kastler, Ádám Kósa, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Georges Bach, Raffaele Baldassarre, Jürgen Creutzmann, Julie Girling, Jelko Kacin, Jan Kozłowski, Antigoni Papadopoulou, Evelyn Regner, Csaba Sógor

    VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (3.12.2010)

    a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

    a szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról
    (2010/2053(INI))

    A vélemény előadója: Filiz Hakaeva Hyusmenova

    JAVASLATOK

    A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    1.  elismeri annak lehetőségét, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv még egységesebbé teheti az EU gazdaságát és újból beindíthatja az egységes piacot a gazdasági virágzás és a versenyképesség elősegítése, valamint annak révén, hogy hozzájárul a foglalkoztatáshoz és a munkahelyteremtéshez, mivel az EU-ban a szolgáltatások a GDP és a foglalkoztatás jelentős részét teszik ki; úgy véli, hogy az irányelv minden tagállamban való gyors és megfelelő végrehajtása fontos feltétel a kohézió és regionális politika céljainak elérése során, és megerősítheti a belső piac és a kohéziós politika egymást kölcsönösen támogató kapcsolatát, valamint hozzájárulhat az EU 2020 stratégia céljainak eléréséhez, miközben elősegítheti a belső piaccal kapcsolatos fásultság megszűnését a szolgáltatási szektorban;

    2.  úgy véli, hogy a belső piaci információs rendszer és az egyablakos ügyintézési pontok – mivel nagyobb erőfeszítést követelnek meg a hatóságok közötti adminisztratív együttműködés terén – elősegíthetik az együttműködési képesség erősítését és a további hálózatépítést EU-szerte nemzeti, regionális és helyi szinten; úgy véli, hogy ennek működési szabályai és eljárásai megállapításakor bizonyos rugalmasságra van szükség az EU-n belüli regionális különbségeknek megfelelően, és hogy evégett minden intézkedést a partnerekkel együtt, helyi és regionális szinten folytatott érdemi vitát követően kell elfogadni; az egyablakos ügyintézési pontokat továbbá arra kellene ösztönözni, hogy tegyék magukévá a többnyelvűség elvét, hogy az igazgatási eljárások igényre szabottabbak legyenek, és hogy elősegítsék a hatékony, közvetlen és gyors kommunikációt; azon a nézeten van, hogy jó lenne, ha az egyablakos ügyintézési pontoknak többnyelvű honlapja lenne; ugyanakkor megjegyzi, hogy ennek nem szabad további terheket róni az érintett felekre, különösen a helyi és regionális hatóságokra;

    3.  megjegyzi, hogy az egyablakos ügyintézési pontokat állami szervként, illetve a szolgáltatók számára központi kiindulópontul szolgáló hatóságként kellene létrehozni,

    4.  hasznosnak tartja az uniós tagállamok közigazgatásainak európai hálózatán belüli együttműködést és a szolgáltatók megbízhatóságával kapcsolatos kölcsönös információcserét annak érdekében, hogy le tudjuk építeni a határokon átnyúló tevékenységek kiegészítő ellenőrzését;

    5.  reméli, hogy az irányelv célkitűzéseinek teljesítése a közeljövőben elkezdődhet, és hogy az EU egésze és annak valamennyi régiója élvezheti annak előnyeit, hozzájárulva ezzel a valódi gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz; hangsúlyozza a strukturális alapok és az egyéb finanszírozási eszközök szerepét, hogy hozzáférést biztosítsanak az infrastruktúrákhoz, így például a közlekedéshez, a távközléshez, valamint a kutatáshoz, innovációhoz és oktatáshoz, illetve garantálják azok elérhetőségét, hogy szavatolják a közjavakhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférést a régiókon belül – különösen a befektetők számára érdektelen területeken, azáltal, hogy az ilyen területeken való befektetést ösztönző eszközöket dolgoznak ki és bocsátanak rendelkezésre –, és hogy segítsék a kulcsfontosságú szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjének ösztönzését; ezzel összefüggésben megköveteli a fokozottabb következetességet és összehangolást valamennyi politika között;

    6.  azt a nézetet vallja, hogy az igazgatási eljárásoknak hatékonyabbá kell válniuk; ebben az összefüggésben ésszerűnek tartja, hogy szoros együttműködés alakuljon ki az egyablakos ügyintézési pontok között, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatosan Európa különböző régióiban szerzett tapasztalatokat meg lehessen egymással osztani;

    7.  kéri a Bizottságot, hogy kezdettől fogva hatékonyan ellenőrizze és mérje fel az irányelv régiókra gyakorolt hatását, és biztosítsa valamennyi politika hatékony összehangolását ezen irányelv alkalmazásával összefüggésben; kéri a Bizottságot, hogy az irányelv céljainak elérése érdekében támogassa az irányelv alkalmazásával kapcsolatosan a helyi és regionális hatóságok által végzett tájékoztató kampányt;

    8.  arra számít, hogy az irányelv valóban a – különösen a szolgáltatások terén túlsúlyban lévő kkv-kat érintő – adminisztratív terhek csökkenését és a jogbizonytalansági esetek számának visszaszorítását eredményezi; éppen ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy építsék le a helyi és regionális hatóságok azon adminisztratív terheit, amelyek a társulási szabályok megváltoztatásáról szóló értesítési kötelezettségből fakadnak; úgy véli, hogy az adminisztratív terhek csökkenésének köszönhetően további szolgáltatásokat lehet kialakítani a vidéki, távoli és peremterületeken;

    9.  helyesli a gazdasági és pénzügyi válság következményei által leginkább érintett innovatív kkv-k támogatására szolgáló nemzeti stratégiák végrehajtását;

    10. rámutat arra, hogy az általános érdekű szolgáltatásokat ott lehet és kell szabályozni, ahol nyújtják őket és ahol a polgárok igénybe veszik őket; ezért kéri, hogy az önkormányzatok kapjanak elegendő teret a cselekvésre;

    11. kéri az irányelvben az általános gazdasági érdekű szolgáltatások tekintetében előírt korlátozások alkalmazásának megfelelő és alapos ellenőrzését a hatáskörök tagállamokkal való megosztásának tiszteletben tartása mellett; rámutat arra, hogy ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy a közösségi joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük.

    12. kéri, hogy a helyi önkormányzatiság alapelve a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása során is kapjon nagyobb figyelmet, és – amennyire lehetséges – elkerülhetők legyenek az igazgatási terhek, valamint a helyi szinten való döntési szabadságnak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos korlátozásai.

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    30.11.2010

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    41

    2

    1

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Charalampos Angourakis, Sophie Auconie, Jean-Paul Besset, Victor Boştinaru, Zuzana Brzobohatá, Alain Cadec, Francesco De Angelis, Tamás Deutsch, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Juozas Imbrasas, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Evgeni Kirilov, Constanze Angela Krehl, Jacek Olgierd Kurski, Petru Constantin Luhan, Ramona Nicole Mănescu, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Csanád Szegedi, Nuno Teixeira, Michail Tremopoulos, Viktor Uspaskich, Lambert van Nistelrooij, Hermann Winkler, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Vasilica Viorica Dăncilă, Jens Geier, Andrey Kovatchev, Elisabeth Schroedter, Dimitar Stoyanov, László Surján, Evžen Tošenovský, Derek Vaughan, Sabine Verheyen

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Andrea Češková

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    26.1.2011

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    32

    1

    5

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Pablo Arias Echeverría, Cristian Silviu Buşoi, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Christian Engström, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Iliana Ivanova, Sandra Kalniete, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Gianni Pittella, Mitro Repo, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Matteo Salvini, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Laurence J.A.J. Stassen, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Kyriacos Triantaphyllides, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Damien Abad, Cornelis de Jong, Ashley Fox, Liem Hoang Ngoc, Morten Løkkegaard, Konstantinos Poupakis