Eljárás : 2010/2123(IMM)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0015/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0015/2011

Viták :

Szavazatok :

PV 03/02/2011 - 8.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0029

JELENTÉS     
PDF 172kWORD 80k
31.1.2011
PE 454.685v02-00 A7-0015/2011

a Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2010/2123(IMM))

Jogi Bizottság

Előadó: Francesco Enrico Speroni

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2010/2123(IMM))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a magyar igazságügyi hatóságok által 2010. június 9-én eljuttatott és a plenáris ülésen 2010. július 8-án bejelentett, Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Deutsch Tamást,

–   tekintettel az Európai Unió 1965. április 8-i, kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvének 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Unió Bíróságának 1964. május 12-i, 1986. július 10-i és 2008. október 21-i ítéletére(1)

–   tekintettel az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésére, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. §-ának (1) bekezdésére és a 2004. évi LVII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére, valamint 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0015/2011),

A. mivel egy magyar állampolgár büntetőeljárást indított Deutsch Tamás ellen, akit a budapesti II. és III. kerületi bíróságon rágalmazással vádolnak a magyar büntető törvénykönyv 179. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja értelmében,

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkében foglaltak értelmében az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament képviselői saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességet élvezik; mivel nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésekor tetten érnek; és mivel a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze,

C. mivel az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

D. mivel az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint valamely képviselő ellen büntetőeljárást csak a Magyar Országgyűlés előzetes beleegyezésével lehet indítani vagy lefolytatni, továbbá az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az Európai Parlament dönt az európai parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről,

E.  mivel Deutsch urat rágalmazással vádolják, amelyet állítólag egy 2010. március 25-i rádióműsorban – ahová mint politikust és az Európai Parlament képviselőjét hívták meg – a magánvádlóra vonatkozóan tett kijelentéseivel követett el,

F.  mivel ezért helytálló az a megállapítás, hogy Deutsch úr európai parlamenti képviselőként munkáját végezve adott hangot véleményének,

1.  úgy határoz, hogy nem függeszti fel Deutsch Tamás mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését az Magyar Köztársaság illetékes hatóságának.

(1)

101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), a 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.), illetve a C-200/07. és a C-201/07 Marra kontra De Gregorio és Clemente összevont ügyek, amelyeket a Bírósági Határozatok Tárában még nem tettek közzé.


INDOKOLÁS

I. TÉNYÁLLÁS

Az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2010. július 8-i ülésen az elnök bejelentette, hogy 2010. június 9-én levelet kapott a magyar igazságügyi hatóságoktól, amelyben Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztését kérik.

Az elnök a 6. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kérést a Jogi Bizottságnak továbbította.

A budapesti II. és III. kerületi bíróság azzal fordult az Európai Parlamenthez, hogy függessze fel képviselője, Deutsch Tamás mentelmi jogát, aki ellen büntetőeljárás folyik az említett bíróságon. Deutsch Tamást a budapesti bíróságon jelenleg zajló eljárásban a magyar büntető törvénykönyv 179. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja értelmében rágalmazás bűntettével vádolják.

A Deutsch Tamás elleni vád szerint a Klubrádióban 2010. március 25-én közvetített Megbeszéljük című rádióműsorban Deutsch Tamás számos, állítólag hamis állítást fogalmazott meg a magánvádló múltjára vonatkozóan, aki ezt rágalmazásnak tarja. A magánvádló ezért büntetőeljárást indított Deutsch Tamás ellen.

II.       AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK MENTELMI JOGÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

1. Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 8. és 9. cikke így szól:

8. cikk:

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

9. cikk:

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament képviselői:

a.        saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességet élvezik;

b.        a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a képviselőket, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze.

2. Az Európai Parlamentben az eljárást a Parlament eljárási szabályzatának 6. és 7. cikke szabályozza. A vonatkozó rendelkezések így szólnak:

6. cikk: A parlamenti mentelmi jog

1.        Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.

2.        A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.

(...)

7. cikk: Mentességgel kapcsolatos eljárások

1.        Az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, a benyújtás sorrendjében vizsgálja meg.

2.        A bizottság határozati javaslatot tesz, amelyben kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.

3.        A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást nyújtson. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra, és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.

(...)

6.        A mentelmi jog vagy kiváltságok védelmére vonatkozó esetekben a bizottság megállapítja, hogy a körülmények mennyiben jelentik a képviselő mozgásszabadságának igazgatási vagy egyéb korlátozását a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás esetén, illetve képviselői megbízatásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás esetén, illetve mennyiben felelnek meg a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott – nemzeti jog hatálya alá nem tartozó – szempontoknak, majd javaslatot tesz, amelyben felkéri az érintett hatóságot a szükséges következtetések levonására.

7         A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

(...)’

III. A JAVASOLT HATÁROZATTAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK ÉS INDOKOLÁS

A fentiek értelmében a budapesti II. és III. kerületi bíróság kérelmét olyan európai parlamenti határozatra irányuló kérelemnek kell tekinteni, amelynek alapján felfüggesztik Deutsch Tamás mentelmi jogát, hogy felelősségét büntetőjogi szempontból meg lehessen állapítani, ahogy ez a magyar jog szerint lehetséges.

Ami a Jegyzőkönyv 8. cikkének alkalmazását illeti, meg kell említeni, hogy a Deutsch Tamás ellen felhozott vádak olyan véleménynyilvánításokra vonatkoznak, amelyeket európai parlamenti képviselőként végzett munkája során fogalmazott meg.

A 9. cikk tekintetében pedig mivel a Deutsch Tamás ellen felhozott vádak Magyarországon elkövetett állítólagos bűncselekményekre utalnak, amely országnak Deutsch Tamás az adott időszakban állampolgára volt, az egyetlen alkalmazandó rendelkezés az, amely szerint „az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik.

Meg kell állapítani, hogy Deutsch úr politikai tevékenysége és a rádióműsorban tett kijelentések kapcsolatban állnak egymással. Deutsch úr valójában csupán nyilvánosan megjegyzéseket fűzött olyan tényekhez, amelyek a Népszabadság napilapban 2002 nyarán nyilvánosságra hozott dokumentumokon alapultak. A magánvádló azt állítja, hogy ezek a dokumentumok hamisítványok voltak, mivel tartalmuk nem felelt meg a valóságnak, és hogy a Magyar Nemzet napilap 2002. augusztus 22-i számában értesítette a sajtót a dokumentumokban lévő ellentmondásokról, és a tájékoztatást azóta is folytatja. Azt is meg kell állapítani, hogy a megjegyzések a magyar politikai életre vonatkoztak, és Deutsch úr állítása szerint uniós ügyeket is érintettek, mivel a vádló fontos uniós hivatal betöltésére pályázott. Az a következtetés vonható tehát le, hogy a fentiekkel kapcsolatos észrevételek megfogalmazásával Deutsch Tamás európai parlamenti képviselőként a munkáját végezte, amikor a választói számára közérdekű ügyben kifejezte véleményét.

Deutsch úr tehát európai parlamenti képviselőként a munkáját végezte. A demokratikus társadalmakban elfogadhatatlan az, hogy a jogosan közérdeklődésre számot tartó ügyekben a Parlament képviselőinek véleménynyilvánítását bírósági eljárással próbálják megakadályozni, valamint sérti a jegyzőkönyv 9. cikkét, amely a képviselők a Parlament intézménye érdekében végzett feladataik ellátása során kifejtett véleménye szabadságának védelméről szól.

Az eddigi megállapítások és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kijelenthető, hogy Deutsch Tamás mentelmi jogát nem szükséges felfüggeszteni.

IV. KÖVETKEZTETÉS

A fenti megállapítások alapján és az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett és ellen szóló indokok végiggondolása után a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Parlament ne függessze fel Deutsch Tamás parlamenti mentelmi jogát.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.1.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Marielle Gallo, Klaus-Heiner Lehne, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sajjad Karim, Eva Lichtenberger

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat