Eljárás : 2010/2085(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0033/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0033/2011

Viták :

PV 07/03/2011 - 22
CRE 07/03/2011 - 22

Szavazatok :

PV 08/03/2011 - 9.2
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0076

JELENTÉS     
PDF 215kWORD 177k
24.2.2011
PE 452.795v03-00 A7-0033/2011

az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatáról és a piacfelügyeletről

(2010/2085(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Christel Schaldemose

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatáról és a piacfelügyeletről

(2010/2085(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az általános termékbiztonságról szóló 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) ,

–   tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),

–   tekintettel a 2001/95/EK irányelv (az általános termékbiztonságról szóló irányelv) 12. cikke alapján létrehozott Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) és a 11. cikke alapján létrehozott értesítési eljárás irányítására vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 2009. december 16-i 2010/15/EK bizottsági határozatra(4),

–   tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2008)0905),

–   tekintettel az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság 2010. május 18-i, „Az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálata: a tervezett fellépések összefoglalása” című bizottsági munkadokumentumára,

–   tekintettel a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság 2010. április 15-i, „Összehangolás az új jogszabályi kerettel (768/2008/EK határozat)” című ütemtervére,

–   tekintettel az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság 2010. március 25-i, „Az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálata” című ütemtervére,

–   tekintettel az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság 2010. március 2-i, az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv és a 765/2008/EK irányelv piacfelügyeletre vonatkozó rendelkezései közötti kapcsolatról szóló bizottsági munkadokumentumára,

–   tekintettel az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság 2009. szeptember 15-i, „Az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálata: a fő kérdések azonosítása” című bizottsági munkadokumentumára,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából a tagállamok piacfelügyeleti gyakorlatáról szóló, 2009 októberében közzétett tájékoztató dokumentumra,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatáról és a piacfelügyeletről szóló, 2010 szeptemberében közzétett tájékoztató dokumentumra,

–   tekintettel az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatáról és a piacfelügyeletről 2010. szeptember 30-án megrendezett munkaértekezletre,

–   tekintettel a 2010. október 25-én és 26-án Sanghajban tartott EU-USA-Kína háromoldalú csúcstalálkozóra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7–0033/2011),

A. mivel többek között a fogyasztóvédelem magas szintjének garantálása érdekében létfontosságú biztosítani, hogy az EU-ban forgalomba hozott minden termék biztonságos legyen,

B.  mivel az új jogszabályi keretet 2008. júliusban elfogadták és a piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK rendeletet 2010. január 1-jétől alkalmazni kell,

C. mivel az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvet – amely közösségi szinten megállapítja a fogyasztói termékekre vonatkozó általános biztonsági követelményeket – felül kell vizsgálni, és integráció révén összhangba kell hozni az új jogszabályi kerettel, különösen a piacfelügyeletről szóló rendelettel,

D. mivel a termékbiztonságra és a piacfelügyeletre vonatkozó jogszabályi keret a jogi aktusok három rétegéből áll (az általános termékbiztonságról szóló irányelv, az új jogszabályi keret és az ágazatspecifikus harmonizációs irányelvek), ami a belső piacon bizonytalanságot és zavart okoz,

E.  mivel a piacfelügyelet szintje a tagállamokban jelentősen eltérő, továbbá néhány tagállam nem jelölt ki a hatékony piacfelügyelethez szükséges erőforrásokat, és eltérően értelmezi „a súlyos kockázatot jelentő termékek” fogalmát, ami akadályt emelhet az áruk szabad mozgása elé; a belső piacon megzavarhatja a versenyt és veszélyeztetheti a fogyasztók biztonságát,

F.  mivel a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés és a közös piacfelügyeleti intézkedések alapvető fontosságúak, és ezért azokat tovább kell erősíteni, valamint ehhez forrásokat kell elkülöníteni,

G. mivel az irányelvekhez képest a rendeletek előnye az, hogy egyértelműek, kiszámíthatóak és hatékonyak, amint azt a Monti-jelentés is megállapítja,

Piacfelügyelet

Bevezetés

1.  úgy véli, hogy a piacfelügyeletre vonatkozó jelenlegi jogszabályi keret nem kellően következetes, és ezért azt felül kell vizsgálni és összehangoltabbá kell tenni;

2.  javasolja a Bizottságnak, hogy a belső piacon forgalomba hozott, vagy az uniós piacra belépő összes áru tekintetében hozza létre a piacfelügyelet közös európai keretét; felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon aktívabb szerepet az uniós piacfelügyeleti hatóságok, vámhatóságok és a tagállamok illetékes hatóságai tevékenységének összehangolását illetően;

3.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy különítsenek el megfelelő forrásokat a hatékony piacfelügyeleti tevékenységekre; hangsúlyozza, hogy az elégtelen piacfelügyeleti rendszerek torzíthatják a versenyt, kockára tehetik a fogyasztók biztonságát, és alááshatják a polgárok belső piacba vetett bizalmát; rámutat, hogy fontos biztosítani az egységes piac külső határait, különösen a főbb tengeri kikötőknél, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a harmadik országokból származó illegális termékekkel szemben; javasolja, hogy a Bizottság végezzen teljes körű vizsgálatot – többek között a megfelelő ellenőrzés szavatolása érdekében szükséges forrásokra kiterjedően is – arra vonatkozóan, mely pontokon jutnak be a termékek az EU piacára;

4.  felhívja a tagállamokat, hogy összehangolt módon vezessenek be szankciókat, köztük súlyos pénzbüntetéseket is olyan gazdasági szereplők szankcionálásra, amelyek veszélyes vagy az előírásoknak nem megfelelő terméket hoznak forgalomba az egységes piacon; javasolja a nyilvánosság tájékoztatását az árubetiltásokról, amikor csak ez lehetséges, annak érdekében, hogy a határellenőrzések és a piacfelügyelet tevékenysége ismertebb legyen, és ez a jogsértő piaci szereplőket elrettentse;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy a vám- és piacfelügyeleti hatóságok részvételével finanszírozzon további közös piacfelügyeleti fellépéseket;

6.  hangsúlyozza, hogy szükség van a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti megosztására; szorgalmazza a piacfelügyeleti hatóságok közötti közös együttműködést, az ismeretek egyesítését és a legjobb gyakorlatok megosztását; emlékeztet arra, hogy fontos a külső határokon a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok között folytatott együttműködés annak érdekében, hogy a Közösségbe belépő termékeken megfelelő ellenőrzést végezzenek; rámutat az általános termékbiztonságról szóló irányelv keretében történő közös piacfelügyeleti fellépések koordinálásában, valamint a kipróbált és bevált gyakorlatok cseréje terén a PROSAFE által jelenleg betöltött jelentős szerepre; ezért felszólítja a Bizottságot annak megfontolására, hogy a PROSAFE a harmonizált és nem harmonizált termékek esetében milyen feltételek mellett tudna a tagállamok közötti kibővített koordináció fórumául szolgálni; úgy véli, hogy a PROSAFE feladatai végrehajtásához szükséges egy jogalap létrehozása, valamint elegendő források rendelkezésre bocsátása; felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg a PROSAFE-en keresztüli koordináció a források korlátozott mivolta és a szervezet nem hivatalos szervezeti felépítése miatt szűk körű;

7.  felhívja az uniós tagállamokat, hogy osszák meg egymással a termékbiztonságra vonatkozó vizsgálatok és tanulmányok eredményeit; úgy véli, hogy ezekben a tanulmányokban szerepelnie kellene az adott termékek hivatkozási számára való utalásnak annak érdekében, hogy a hatóságok, amelyek a tanulmányban szereplő, lefordított információkból profitálhatnak, könnyen azonosíthassák a terméket; felhívja a tagállamokat, hogy a munka felesleges megkettőzésének elkerülése érdekében tegyék lehetővé illetékes hatóságaik számára azt, hogy többek között egy másik tagállam által végzett vizsgálat vagy tanulmány alapján piacfelügyeleti intézkedéseket hozzanak;

8.  javasolja, hogy hozzanak létre a termékbiztonság témájában oktatást nyújtó irodákat, például a termékinformációs kapcsolattartó pontok keretén belül, amelyek segíthetik a képzést és az információk különböző ágazatok közötti átadását;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyilvános fogyasztói termékbiztonsági információs adatbázist a panasztételt lehetővé tevő platformmal együtt, amely – amennyiben lehetséges – a tagállamok már meglévő regionális és nemzeti rendszereire épül; úgy véli, hogy ezáltal a határokon átnyúlóan növekedni fog a belső piacon a veszélyes termékekkel kapcsolatos tudatosság, és lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy elektronikus úton értesítsék az illetékes hatóságokat a veszélyes termékekről; úgy véli, hogy az adatbázist a már meglévő adatbázisok, például az európai piacfelügyeleti rendszer (ICSMS) vagy a baleseti sérülések adatbázisának (IDB) fejlesztésével lehetne létrehozni; hangsúlyozza, hogy az adatbázis számára jogalapot kell teremteni, és hogy a tagállamok számára elő kell írni a bejelentési kötelezettséget; felhív az erre az adatbázisra épülő baleseti statisztikai rendszer létrehozására, amelynek alapján kötelező éves jelentéseket tennének közzé; szorgalmazza, hogy az adatbázis legyen nyilvánosan hozzáférhető, ugyanakkor a vállalkozások számára legyen biztosítva a szükséges titoktartás;

10. rámutat, hogy a globalizáció, a fokozott mértékű kiszervezés és a nemzetközi kereskedelem bővülése azt vonja maga után, hogy a piacokon világszerte több termékkel kereskednek; úgy véli, hogy a globális szabályozók és a fogyasztói termékek biztonságának egyéb érdekeltjei közötti szoros együttműködés kulcsfontosságú az összetett ellátási lánc és a nagyobb volumenű kereskedelem jelentette kihívások kezelése szempontjából;

11. felhívja a Bizottságot, hogy a kipróbált és bevált gyakorlatok megosztása, valamint az európai egységes piacra való behozatalra szánt veszélyes termékek harmadik országokban történő előállításának megakadályozása érdekében fokozza a nemzetközi együttműködést a fogyasztási cikkek egészségüggyel és biztonsággal kapcsolatos kérdéseivel foglalkozó nemzetközi csoporttal;

Az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálata

Az általános termékbiztonságról szóló irányelv és az új jogszabályi keret összehangolása – az általános termékbiztonságról és a piacfelügyeletről szóló új rendelet

12. a fogalommeghatározások és a gazdasági szereplőknek a 768/2008/EK határozatban rögzített kötelezettségei tekintetében támogatja az általános termékbiztonságról szóló irányelv és a 768/2008/EK rendelet felülvizsgálatát, elkerülve ugyanakkor főként a KKV-kat sújtó felesleges adminisztratív terhek kialakítását; úgy véli, hogy az összevont rendelet az egyetlen járható út az összes termékre vonatkozó egységes piacfelügyeleti rendszer megteremtéséhez; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy valamennyi termékkel kapcsolatosan az általános termékbiztonságról szóló irányelvre és a 765/2009/EK rendeletre is kiterjedő, egyetlen jogalkotási aktuson alapuló, egységes piacfelügyeleti rendszert hozzon létre; úgy véli, hogy az új jogalkotási aktust úgy kellene létrehozni, hogy általa magas színvonalú termékbiztonság és piacfelügyelet jöjjön létre, amely egyértelművé teszi a jogalapot és figyelembe veszi a két meglévő jogalkotási aktusban rögzített rendelkezéseket;

13. a következetes nyomon követhetőségi rendszer garantálása érdekében felhív az általános termékbiztonságról szóló irányelvben és az új jogszabályi keretben meghatározott nyomon követhetőségi követelmények összehangolására, elkerülve újabb bürokratikus akadályok teremtését;

14. arra kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg a biztonság és a termékek uniós jogszabályoknak való meg nem feleléséből eredő kockázatainak értékelésére vonatkozó pontosabb kritériumok kidolgozását;

Az általános termékbiztonságról szóló irányelvben végrehajtandó további konkrét változtatások

15. problematikusnak tartja, hogy a szolgáltatók által működtetett termékekre nem terjed ki az általános termékbiztonságról szóló jelenlegi irányelv hatálya, azaz az általános biztonsági követelmények abban az esetben alkalmazandók, ha a terméket a fogyasztó a szolgáltató telephelyén kezeli, abban az esetben viszont nem, ha ugyanazt a terméket a szolgáltató működteti; hangsúlyozza, hogy szükség van e joghézag orvoslására;

16. felhív a termékbiztonságra vonatkozó európai jogszabályok egyszerűsítésére különösen a Bizottság „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleményében megfogalmazott jobb jogalkotásra és a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvére vonatkozó célkitűzésének tekintetében , és szorgalmazza, hogy a felülvizsgált javaslatba az élelmiszernek látszó termékekre vonatkozó rendelkezéseket foglalják bele;

17. a különösen veszélyeztetett fogyasztók legszélesebb köre biztonságának biztosítása érdekében (a gyermekekre és az idősekre már jelenleg is létező utalások mellett) felhív a fogyatékossággal élő személyekre való utalás bevezetésére;

18. felhívja a Bizottságot, hogy a javaslatba foglalja bele a gyártóknak a tervezési fázis során való kockázatelemzés-készítési kötelezettségét; szorgalmazza, hogy amennyiben kockázatot tárnak fel, azt dokumentálják, és tegyék elérhetővé az állami hatóságok számára;

Közösségi sürgősségi intézkedések

19. hangsúlyozza, hogy hatékonyabb szabályozási keretre van szükség, amely lehetővé teszi a gyors beavatkozást és a megbízható, hosszú távú megoldásokat anélkül, hogy a politikai döntéseket egyértelmű, alapvető szakpolitikai előírások nélkül a szabványügyi testületek vagy a Bizottság hatáskörébe utalnák, ahogyan az a harmonizált jogszabályok esetében is történik;

Nyomonkövethetőség

20. hangsúlyozza, hogy a súlyos kockázatot jelentő termékeket a lehető leggyorsabban véglegesen ki kell vonni vagy vissza kell hívni a piacról, és a nyomon követhetőséget az ellátási lánc egészén biztosítani kell, ami szükségessé teszi, hogy elegendő erőforrást biztosítsanak a piacfelügyeleti hatóságok számára;

21. hangsúlyozza, hogy egy termék élettartamának valamennyi szakasza során fontos a megbízható nyomon követhetőség biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy ez ne járjon az adminisztrációs terhek megnövekedésével;

22. hangsúlyozza a termékek és a címkék nyomon követhetőségének fontosságát a termék származási országa és a felelős gyártó meghatározása szempontjából;

23. ragaszkodik a meglévő azonosítási eljárások hathatós végrehajtásához; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy végezze el az új technológiák használatának felmérését és értékelését, ugyanakkor úgy véli, hogy az új technológiák alkalmazásának arányosnak kell lennie és nem veszélyeztetheti a fogyasztók magánéletét, biztonságát és épségét;

24. hangsúlyozza azonban, hogy az uniós piacon belül nem szabad egyetlen technikai megoldást hivatalos nyomon követhetőségi rendszerként/módszerként előírni, és általános arányosságot kér;

25. hangsúlyozza a harmadik országokból (például a Kínából és Indiából) származó veszélyes termékekre vonatkozó RAPEX-információcsere tökéletesítésének és további megerősítésének és legfrissebb tanulmányai értékelésének szükségességét;

RAPEX

26. elismeri, hogy a RAPEX hasznos és hatékony eszköze a veszélyes termékekre vonatkozóan hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk tagállamok körében történő terjesztését, ám úgy véli, hogy ezt az eszközt tovább lehet fejleszteni;

27. felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a biztonsági szakembereknek, termelőknek, a kereskedelmi és fogyasztói szervezeteknek és a nemzeti hatóságoknak a lényeges információkhoz való hozzáférést, biztosítva egyúttal a szükséges titkosságot; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a RAPEX és az uniós visszahívási rendszerek ismertségének javítását az Unión kívül,

28. üdvözli a RAPEX-re vonatkozó új iránymutatást, amely hozzájárul a RAPEX működésének javításához; felkéri a Bizottságot, hogy a harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó termékek kockázatértékelési módszerének megfelelően egyszerűsítse az új kockázatértékelési módszert annak érdekében, hogy segítse a piacfelügyeleti hatóságok munkáját;

29. felhívja a Bizottságot, hogy tegye világossá a „komoly kockázatot jelentő termékek” besorolását a RAPEX-bejelentésekhez;

30. megállapítja, hogy az európai belső piacon forgalomba hozott fogyasztói termékek egyre nagyobb mértékben harmadik országokból származnak; különösen aggasztónak találja, hogy minden évben nő a Kínából származó termékekkel kapcsolatban a RAPEX rendszerébe tett bejelentések száma, amelyek a RAPEX-bejelentések több mint a felét teszik ki, és ahol úgy tűnik, hogy az esetek 20 százalékában az adott termékek gyártójának azonosítása nem lehetséges; ezért fokozott nemzetközi erőfeszítésekre hív fel és üdvözli az EU, Kína és az USA között a termékek nyomonkövethetőségére vonatkozó stratégia terén folytatott együttműködést; üdvözöl minden támogatást, képzést és szemináriumot, amelyet az uniós és kínai hatóságok a termékbiztonság javítása érdekében szerveznek; hangsúlyozza, hogy e kihívások kezeléséhez többéves programokra van szükség;

31. felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a RAPEX–KÍNA-rendszerhez hasonló felállítását más kereskedelmi partnerek, de különösen azok számára, amelyek termékei a RAPEX-rendszerben rögzítve vannak;

32. kéri a Bizottságot, hogy a szabályok tagállamok általi megsértése esetére építsen be szankciókat a RAPEX-be vagy bármely más uniós szintű megfelelő rendszerbe, hogy az átláthatóság és az ösztönzők valamennyi fél számára biztosítva legyenek;

Online értékesítés és vámellenőrzés

33. aggasztják azok a nehézségek, amelyekkel a piacfelügyeleti hatóságok szembesülnek az online úton értékesített veszélyes termékekkel szemben hozott intézkedések során;

34. üdvözli a Bizottságnak a termékbiztonságra vonatkozó, C2013 elnevezésű projektjét, amely iránymutatással fog szolgálni a vámellenőrzés számára az EU-ban; sürgeti a Bizottságot, hogy határozzon meg konkrét eszközöket a vámhatóságok számára annak érdekében, hogy az importált termékek megfelelő ellenőrzéséből eredő kihívások kezelhetők legyenek; felhív a végrehajtó hatóságok közötti fokozottabb együttműködésre;

35. elismeri, hogy az interneten a fogyasztók egyre nagyobb mértékben vásárolnak harmadik országokból származó olyan termékeket, amelyek nem felelnek meg az európai normáknak és ily módon veszélyeztetik a fogyasztók biztonságát és egészségét; felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg és egységesítse az interneten vásárolt termékek vámellenőrzését, és felügyelje a piacot különösen azon termékeket illetően, amelyek közvetlen kárt okozhatnak a fogyasztók számára, mint például a gyógyszer- és élelmiszer-készítmények; sürgeti a Bizottságot, hogy a fogyasztók e-kereskedelem iránti bizalmának megerősítése érdekében vizsgálja meg e probléma lehetséges megoldásait;

36. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő képzést a tisztviselők számára, hogy még eredményesebb legyen a kockázatot jelentő termékek felderítése; a termékek piacra kerülését megelőzően jobb együttműködést sürget a vám- és piacfelügyeleti hatóságok között, ami ezen a területen is többéves programot tesz szükségessé;

37. felhívja a Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy fejlesszék tovább a fogyasztókat célzó és őket a hamisított termékek főként online megvásárlásának kockázatáról tájékoztató figyelemfelhívó kampányokat;

Szabványosítás

38. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a piacfelügyeleti hatóságok rendszerszerűen vegyenek részt a biztonsággal összefüggő szabványok kialakításának folyamatában, mivel ez megfelelő eszköz annak biztosítására, hogy ismereteik befolyással legyenek a szabványosítási folyamatra, valamint hogy fokozzák a szabványok érthetőségét, ezzel biztosítva, hogy a szabványok önkéntes alkalmazása hozzájáruljon a fogyasztói biztonság és egészség, valamint – lehetővé téve az európai szabványok tagállami hatóságok általi helyes értelmezését és alkalmazását – a jogbiztonság fokozásához;

39. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye egyértelműbbé a szabványokra vonatkozó megbízásokat, és vegye fontolóra a nemzeti és európai szabványosítási rendszereknek a nem harmonizált területen történő javítását és integrációját célzó egyéb előremutató módszereket is, különös hangsúlyt fektetve a kkv-k részvételére, ugyanakkor megtartva a jelenlegi rendszer főbb elemeit;

40. sürgeti az európai szabványok kidolgozására irányuló megbízatások létrehozására alkalmazandó jelenlegi bizottsági eljárások javítását annak biztosítása érdekében, hogy az új vagy felmerülő kockázatokra időben és hatékonyabb módon lehessen választ adni; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az új vagy módosított eljárásokat a Parlament alapos ellenőrzésének is alá kell vetni; nyomatékosítja, hogy a Parlament számára is lehetővé kell tenni a nemzetközi, a nem európai és más szabványok átvételére vagy alkalmazására irányuló eljárások alapos vizsgálatát;

41. kéri az európai szabványügyi szervezeteket és a Bizottságot, hogy vizsgáljanak meg minden olyan lehetséges rendszert, amely képes felgyorsítani a szabványok kialakításának folyamatát, egyúttal biztosítva az összes érintett érdekelt fél bevonását, például gyorsított eljárás bevezetését vagy annak lehetőségét, hogy a Bizottság közzétegye a Bizottság hatáskörén kívül kidolgozott meglévő európai vagy ISO referenciaszabványokat, amennyiben ezek a szabványok megítélésük szerint biztosítják a fogyasztók magas szintű védelmét, vagy hozzanak ideiglenes intézkedést egy adott kockázat kezelésére, amíg a tartós megoldás elérhetővé válik;

42. felhív a Bizottság szabványosításra vonatkozó felhatalmazásainak javítására annak lehetővé tétele érdekében, hogy az európai szabványügyi szervezetek olyan európai szabványokat dolgozhassanak ki, amelyek teljesítik egy adott politikai döntésnek való megfelelés elérésére és értékelésére vonatkozó technikai előírásokat; e tekintetben úgy véli, hogy a kidolgozás során fokozottabb részvételre és együttműködésre van szükség az Európai Bizottság és az európai szabványügyi szervezetek között; figyelembe véve, hogy e szervezetek a konszenzus elve alapján végzik munkájukat, úgy véli, hogy a rendszer megfelelő működése szempontjából döntő fontosságú, hogy a politikai kérdésekkel a politikai döntéshozatal szintjén foglalkozzanak, és azokat ne utalják az Európai Bizottság, a szabványügyi testületek vagy bármilyen végrehajtással foglalkozó közigazgatási szerv hatáskörébe;

43. egy szabvánnyal szemben (például a 768/2008/EK határozatban rögzített) hivatalos kifogás megfogalmazását lehetővé tévő, és az általános termékbiztonságról szóló irányelvbe beépítendő eljárás bevezetésére hív fel; úgy véli, hogy ezen eljárás alkalmazására még a szabványnak az EU Hivatalos Lapjában történő megjelenését megelőzően is sor kerülhet, de az a tagállamok számára nem helyettesítheti a piacfelügyeleti hatóságok részvételének jelentős növelését a szabványosítási rendszerben;

44. felhívja a Bizottságot és minden érdekelt felet, hogy – többek között a köz- és magánszféra partnerségén és a többéves pénzügyi tervezésen keresztül – garantálják az európai szabványosítási rendszer pénzügyi fenntarthatóságát, mivel ez alapvető fontosságú a hatékonyság és eredményesség biztosításához;

45. felhívja a Bizottságot, hogy az új jogalkotási kerettel összhangban tegyen további lépéseket, hogy a szükséges módosítások javítására sor kerülhessen;

°

° °

46. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

             HL L 11., 2002. 1.15., 4. o.

(2)

             HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(3)

             HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(4)

              HL L 22., 2010.1.26, 1. o.


INDOKOLÁS

Bevezetés

A jól működő egységes piac egyenlő a biztonságos termékekkel és a fogyasztói bizalommal. A piacon szabad mozgásra és a termékek még nagyobb kínálatára törekedve nem szabad szem elől téveszteni a fogyasztók biztonságát.

A termékbiztonság területét áttekintve az tapasztalható, hogy a termékbiztonság terén az Európai Unióban az elmúlt évtizedben előrelépés történt. A kormányok és a vállalkozások is felelősséget vállalnak a biztonságosabb termékek biztosításáért, és az uniós szintű jogszabályoknak köszönhetően teret nyert a termékkövetelmények közös megközelítése, aminek következtében javult a belső piacon a termékek általános biztonsága.

Noha látható előrelépés, még mindig van tennivaló, míg ezen a téren ez a fogyasztók biztonságát veszélyeztetheti, adott esetben pedig akár végzetes is lehet.

Évente történnek végzetes balesetek, amikor például gyermekek használnak olyan termékeket, amelyek kialakítása vagy használata nem biztonságos. Ennek egyik legutóbbi példája egy olyan függöny, amelynek a függöny felhúzására és leengedésére szolgáló zsinórja gyermekeket fojtott meg. A jelenlegi jogszabályi struktúrában az ilyen jellegű termékek nem állíthatóak meg és változtathatók meg gyorsan, pedig az általános termékbiztonságról szóló irányelv hatálya alá tartoznak. A termék megváltoztatásához szabvány szükséges, a szabvány kidolgozásának folyamata a jelenleg létező jogszabályok mellett viszont túl időigényes. Ezért ezek a függönyök teljesen jogszerűek és a fogyasztók Európa számos üzletében megvásárolhatják azokat.

Az előadó hangsúlyozni kívánja a termékbiztonsággal kapcsolatos jelenlegi európai jogszabályok felülvizsgálatának fontosságát annak érdekében, hogy a nem biztonságos termékek felderíthetők és leállíthatóak legyenek.

Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv, amely a termékekre vonatkozó általános biztonsági követelményeket szabályozza, majdnem 10 éve került elfogadásra és azt felül kell vizsgálni.

Az általános termékbiztonságról szóló irányelvet egyúttal összhangba is kell hozni a 2008 júliusában elfogadott új jogszabályi kerettel annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a harmonizációs intézkedések alá tartozó és az azok alá nem tartozó termékek egységes belső piacának elérésére irányuló célkitűzés, és hogy a fogyasztói érdekek teljes körű védelme biztosított legyen.

Jelenlegi hatályukat tekintve átfedés mutatkozik az új jogszabályi keret és az általános termékbiztonságról szóló irányelv között. Szükséges annak vizsgálata, hogy miként garantálható a harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó és az azok hatálya alá nem tartozó termékek közötti összhang annak érdekében, hogy biztosított legyen az optimális fogyasztóvédelem és a gyártók számára az eljárások teljes körű átláthatósága. Ezért fontos azt biztosítani, hogy megszűnjön a harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó termékekre alkalmazandó eltérő piacfelügyeleti szabályok – attól függően, hogy fogyasztói termékről vagy másról van-e szó – átfedésben lévő két rétege. Ezenfelül mind az új jogszabályi keret, mind az általános termékbiztonságról szóló irányelv horizontális rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a lex specialis elvének megfelelően az ágazatspecifikus harmonizációs irányelvek mellett alkalmazni kell. A vonatkozó jogi keretet tehát három elem alkotja: az új jogszabályi keret, az általános termékbiztonságról szóló irányelv és az ágazati harmonizációs irányelvek. Ezt az összetettséget felül kell vizsgálni és meg kell oldani.

A piacfelügyelet szorosan kapcsolódik a termékbiztonsághoz, mivel az alapvető elem annak biztosításában, hogy a termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek, és hogy a közérdek semmilyen vonatkozására ne jelentsenek veszélyt. Úgy tűnik, a piacfelügyelet több tagállam számára kihívást jelentő tevékenység, mivel láthatóan nem különítenek el a hatékony piacfelügyelethez szükséges erőforrásokat. Ez meglehetősen aggasztó tendencia, amely aláássa a jobb termékbiztonság elérésére irányuló erőfeszítéseket.

Az előadó által fontosnak tartott kérdések

Az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálata és az új jogszabályi kerettel való összehangolása

Az előadó hangsúlyozza, hogy szükség van az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a termékek biztonsági követelményeit aktualizálják és a jogszabályt az új jogszabályi kerettel összhangba hozzák. Az előadó tudomásul veszi az általános termékbiztonságról szóló irányelv és az új jogszabályi keret közötti jogalkotási különbségeket, ugyanakkor megállapítja, hogy vannak olyan területek, amelyekre egyik jogszabály sem terjed ki, és olyanok, amelyek tekintetében a két jogszabály között átfedés tapasztalható. Ez összehangolást tesz szükségessé, hogy az érintett piacfelügyeleti hatóságokban kétségek ne merüljenek fel.

A piacfelügyelet erősítése

A piacfelügyelet erősítésének szükségességével az előadó is foglalkozik, aki a jelenlegi rendeletek gyakoribb és jobb alkalmazására szólít fel. További ismeret- és tapasztalatcserére van szükség a tagállamok között, hogy a piacfelügyelet terén legjobban bevált gyakorlatok az Európai Unióban elterjedjenek. Ez egy olyan piacot eredményez, ahol a fogyasztók biztonságban érezhetik magukat és egyértelműbbé tehető a vállalatok számára, hogy mely szabályok érvényesülnek Európa egész területén. A tagállamokat ezért arra sürgetik, hogy elegendő erőforrást határoljanak be a szükséges piacfelügyelet végrehajtására.

Annak érdekében, hogy az Unióban egységes legyen a biztonság szintje és erősödjön a piacfelügyelet, az előadó egyik fő elképzelése szerint egyetlen jogi aktust kellene bevezetni, például az általános termékbiztonságról és a piacfelügyeletről szóló rendeletet, amely kiterjedne a harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó és az azok hatálya alá nem tartozó termékekre annak érdekében, hogy a piacon biztosított legyen a biztonságos termékek jelenléte.

Nyomon követhetőség

Az általános termékbiztonságról szóló irányelv meghatározott módosításai tekintetében az előadó a nyomon követhetőség terén konkrét lépéseket javasol. Ha Európában valahol veszélyes termék jelenik meg a piacon, fontos, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek a termék megállítására és a vállalatokat a terméknek az európai piacról való visszahívására vagy kivonására utasíthassák. Ezáltal nő a bizalom a fogyasztók körében az európai piacon forgalmazott termékek vásárlása iránt. Emellett javasolt egy fogyasztói termékbiztonsági információs adatbázis létrehozása, amelynek segítségével az európai fogyasztók és vállalatok megoszthatják a veszélyes termékekkel kapcsolatos információkat és a tapasztalatokat, és statisztikákat közölhetnek az olyan terméktípusokról, amelyek a legtöbb balesetet okozzák.

Az előadó üdvözli a termékek nyomon követésére irányuló új kezdeményezéseket és technológiákat. Ezek lehetővé teszik a hatóságok, a vállalatok és a fogyasztók számára az olyan termékek felderítését, amelyekről az európai piacon való megjelenésük után derült ki, hogy nem biztonságosak. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nyomon követhetőség nem ütközhet az egyes személyek magánélethez való jogába. A nyomon követhetőség terén folytatott együttműködést illetően az előadó azt javasolja, hogy a fent említett adatbázisban javasolt, általánosabb információcsere mellett a biztonsági szakemberek, a fogyasztói szervezetek és a nemzeti hatóságok számára biztosítsanak szélesebb körű hozzáférést a RAPEX rendszerében tárolt információkhoz.

Foglalkozni kell a veszélyeztetett fogyasztók kérdésével

Az előadó azt is javasolja, hogy kapjanak figyelmet az egységes piac legveszélyeztetettebb fogyasztói, azaz a gyermekek, az idősek és a fogyatékkal élő személyek. Az Európai Bizottság különös felelősséggel tartozik e csoportok iránt – a termékbiztonság területén is.

A gyermekek számára vonzó termékek

A termékbiztonsági követelmények és a piacfelügyelet erősítése középpontba állításán belül az előadó ki kívánja emelni a gyermekek védelmét. A gyermekeknek szánt termékek és a gyermekek számára vonzó termékek az előadó által központi jelentőségűnek ítélt két kérdés.

Fokozottabb figyelem a termékbiztonság iránt korai szakaszban

Annak érdekében, hogy minimális legyen a veszélyes termékek piacra kerülésének kockázata, az előadó azt javasolja, hogy a gyártók számára kötelezettségként írják elő a tervezési szakaszban kockázatelemzés készítését. Ezzel biztosítható a termékfejlesztés korai szakaszában a termékbiztonságra helyezett nagyobb hangsúly, és sok jelenleg előforduló tragikus baleset megelőzhető. Az előadó elképzelése szerint az általános termékbiztonságról szóló felülvizsgált irányelv a korai megfontolás és a buktatók felismerésének irányába mozdítja el a gyártókat attól a gyakorlattól, hogy kizárólag baleset esetén intézkednek és orvosolják a károkat okozó hibákat, ami mind a gyártók, mind a fogyasztók javát szolgálja.

Az előadó azt is javasolja, hogy a tagállamokban hozzanak létre a termékinformációs kapcsolattartó pontokhoz kapcsolódó, a biztonságos termékekről oktatást nyújtó irodákat ahhoz hasonlóan, ahogy az az USA-ban történik. Az iroda feladata a gyártók, hatóságok, fogyasztók stb. termékbiztonsági képzésének és oktatásának.

A termékbiztonság általában

A globalizáció egy olyan szempont, amely szintén szerepel a jelentésben. A mai egyre globalizálódó világban, ahol mind több és több termék külföldről– elsősorban Kínából – származik, az előadó üdvözli a termékbiztonság kérdéseiben folytatott nemzetközi együttműködést. Az EU és kereskedelmi partnerei együttműködve már az európai piacra való érkezésük előtt hatékonyan kezelhetnék a termékek biztonságának és nyomon követhetőségének kérdését.

Online kereskedelem

Figyelmet kapnak az online úton értékesített termékek is. Egyre több terméket értékesítenek az interneten és szállítanak Európa határain keresztül. A fogyasztói bizalom erősítése és annak érdekében, hogy az internetes piac átláthatóbbá és elérhetőbbé váljon a vállalatok számára, az előadó az online úton értékesített termékek biztonságára vonatkozó közös szabályokat szorgalmaz.

Szabványosítás – a gyártók bevonása

Végül, a legjobb gyakorlatok megosztásával összhangban, a piacfelügyeleti hatóságoknak aktívan részt kell venniük a szabványok elkészítésének folyamatában, mivel ez megfelelő eszköz ahhoz, hogy a tagállamokban való alkalmazásukkor biztosított legyen a szabványok végrehajthatósága.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (3.12.2010)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatáról és a piacfelügyeletről

(2010/2085(INI))

A vélemény előadója: Małgorzata Handzlik

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  rámutat, hogy a globalizáció, a fokozott mértékű kiszervezés és a nemzetközi kereskedelem bővülése azt vonja maga után, hogy a piacokon világszerte több termékkel kereskednek; úgy véli, hogy a globális szabályozók és a fogyasztói termékek biztonságának egyéb érdekeltjei közötti szoros együttműködés kulcsfontosságú az összetett ellátási lánc és a nagyobb volumenű kereskedelem jelentette kihívások kezelése szempontjából;

2.  megállapítja, hogy az európai belső piacon forgalomba hozott fogyasztói termékek egyre nagyobb mértékben harmadik országokból származnak; e tekintetben hangsúlyozza a termékbiztonság területére vonatkozó nemzetközi együttműködés jelentőségét, különösen főbb kereskedelmi partnereinkkel; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a kétoldalú, háromoldalú (EU–USA–Kína) és többoldalú együttműködés meglévő struktúráit az európai piacon forgalomba hozott termékek biztonságának javítása érdekében;

3.  hangsúlyozza, hogy a valamennyi termékre egységesen alkalmazandó uniós ellenőrző rendszer alapvetően fontos kereskedelmi partnereink és a termékeiket az EU piacán forgalomba hozó harmadik országbeli gyártók számára; úgy véli, hogy a Bizottságnak az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat előkészítésekor bele kell foglalnia az általános termékbiztonságról szóló irányelv piacfelügyeleti rendelkezéseit az új jogalkotási keretbe;

4.  üdvözli a RAPEX–CHINA-rendszer létrehozását, amely a kínai hatóságok számára információkkal szolgál a Kínából származó, az európai piacon betiltott vagy onnan kivont fogyasztói termékekre vonatkozóan; úgy véli, hogy a RAPEX–Kína-rendszert tovább kellene fejleszteni a kivizsgált esetek számának növelése, és a felelős gyártók vagy exportőrök szélesebb körű azonosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a RAPEX-rendszerben rögzített termékek túlnyomó része Kínából származik;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a RAPEX–KÍNA-rendszerhez hasonló felállítását más kereskedelmi partnerek, de különösen azok számára, amelyek termékei a RAPEX-rendszerben rögzítve vannak;

6.  hangsúlyozza a termékek és a címkék nyomon követhetőségének fontosságát a termék származási országa és a felelős gyártó meghatározása szempontjából;

7.  elismeri, hogy az interneten a fogyasztók egyre nagyobb mértékben vásárolnak harmadik országokból olyan termékeket, amelyek nem felelnek meg az európai normáknak és ily módon veszélyeztetik a fogyasztók biztonságát és egészségét; felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg és egységesítse az interneten vásárolt termékek vámellenőrzését, és felügyelje a piacot különösen azon termékeket illetően, amelyek közvetlen kárt okozhatnak a fogyasztók számára, mint pédául a gyógyszer- és élelmiszer-készítmények; sürgeti a Bizottságot, hogy a fogyasztók e-kereskedelem iránti bizalmának megerősítése érdekében vizsgálja meg e probléma lehetséges megoldásait.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.12.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, David Campbell Bannerman, Harlem Désir, Christofer Fjellner, Joe Higgins, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, David Martin, Vital Moreira, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Keith Taylor, Paweł Zalewski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

George Sabin Cutaş, Małgorzata Handzlik, Salvatore Iacolino, Syed Kamall, Maria Eleni Koppa, Jörg Leichtfried, Michael Theurer, Jarosław Leszek Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Markus Pieper, Giommaria Uggias


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (9.12.2010)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

az általános termékbiztonságról és a piacfelügyeletről szóló irányelv felülvizsgálatáról

(2010/2085(INI))

A vélemény előadója: Lara Comi

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  kéri, hogy a Bizottság az egységes piac fokozott harmonizációjának biztosítására és az uniós tagállamokon belüli egységes megközelítés előmozdítására az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatakor vegye fontolóra a piacfelügyelet egységes rendszerét;

2.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot kíván benyújtani;

3.  sürgeti ezért, hogy a Bizottság komolyan vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy az általános termékbiztonságról szóló irányelv piacfelügyeleti rendelkezéseit összhangba hozza az új jogi kerettel;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre a gyors piaci intervenciót és a megbízható, hosszú távú megoldásokat lehetővé tévő hatékony szabályozási keretet;

5.  hangsúlyozza, hogy egy termék élettartamának valamennyi szakasza során fontos a megbízható nyomon követhetőség biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy ez ne járjon az adminisztrációs terhek megnövekedésével;

6.  kéri, hogy a Bizottság a megbízható nyomon követhetőség biztosítására, és a piacfelügyeleti és vámügyi hatóságok által alkalmazott harmonizált gyakorlatok előmozdítására vizsgálja meg a modern és költséghatékony azonosítást szolgáló, megfelelő, a nyomon követhetőségre vonatkozó adatok géppel történő leolvasásának tárolására alkalmas új eszköz hatását, illetve folytasson róla konzultációt (lehetővé téve az RFID- és az ISO-chipek stb. költsége méretgazdaságossági előnyeinek kihasználását), mivel az ilyen eszközt a tanúsítványi és megfelelőségi jelzéseknél nehezebb hamisítani;

7.  arra kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg a biztonság és a termékek uniós jogszabályoknak való meg nem feleléséből eredő kockázatainak értékelésére vonatkozó pontosabb kritériumok kidolgozását;

8.  továbbá az Unión belüli biztonsági szint és a nyomon követhetőségi rendszer szabványosítása érdekében hangsúlyozza a súlyos kockázatot jelentő termékek tagállamok által történő egységes meghatározásának és értékelésének fontosságát;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy a RAPEX-et például a panaszok iktatásának megkönnyítésével, információs szolgálat (helpdesk) felállításával és a hozzáférést nehezítő anyagi vagy nyelvi akadályok csökkentésével tegye jobban hozzáférhetővé a fogyasztók és a kkv-k számára;

10. kéri a Bizottságot, hogy a szabályok tagállamok általi megsértése esetére építsen be szankciókat a RAPEX-be vagy bármely más uniós szintű megfelelő rendszerbe, hogy az átláthatóság és az ösztönzők valamennyi fél számára biztosítva legyenek;

11. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye egyértelműbbé a szabványokra vonatkozó megbízásokat, és vegye fontolóra a nemzeti és európai szabványosítási rendszereknek a nem harmonizált területen történő javítását és integrációját célzó egyéb előremutató módszereket is, különös hangsúlyt fektetve a kkv-k részvételére, ugyanakkor megtartva a jelenlegi rendszer főbb elemeit;

12. felhívja a Bizottságot és minden érdekelt felet, hogy – többek között a köz- és magánszféra partnerségén és a többéves pénzügyi tervezésen keresztül – garantálják az európai szabványosítási rendszer pénzügyi fenntarthatóságát, mivel ez alapvető fontosságú a hatékonyság és eredményesség biztosításához;

13. hangsúlyozza az európai szabványok stabilitásának és egyszerűsítésének, valamint a szabványok kidolgozására fordított idő csökkentésének szükségességét, és felszólítja a nemzeti és az európai szabványügyi szervezeteket, hogy az egyéb szabványokra történő hivatkozások számának csökkentése és felhasználóbarát iránymutatások nyújtása révén egyszerűsítsék a szabványokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

9.12.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Bendt Bendtsen, Jorgo Chatzimarkakis, Pilar del Castillo Vera, Ioan Enciu, Adam Gierek, Norbert Glante, Edit Herczog, Arturs Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Maria Badia i Cutchet, Lara Comi, Francesco De Angelis, Françoise Grossetête, Gunnar Hökmark, Bernd Lange, Werner Langen, Marian-Jean Marinescu, Vladimír Remek, Silvia-Adriana Ţicău


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.2.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Christian Engström, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Małgorzata Handzlik, Iliana Ivanova, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Hans-Peter Mayer, Gianni Pittella, Mitro Repo, Robert Rochefort, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Kyriacos Triantaphyllides, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Frank Engel, Ashley Fox, María Irigoyen Pérez, Constance Le Grip, Morten Messerschmidt, Catherine Soullie

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Claudio Morganti, Alexandra Thein

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat