Eljárás : 2010/0112(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0046/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0046/2011

Viták :

PV 24/03/2011 - 4
CRE 24/03/2011 - 4

Szavazatok :

PV 24/03/2011 - 6.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0106

AJÁNLÁS     ***
PDF 177kWORD 97k
2.3.2011
PE 454.627v02-00 A7-0046/2011

a Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozattervezete az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről

(15381/2010 – C7‑0385/2010 – 2010/0112(NLE))

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Előadó: Artur Zasada

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozattervezete az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről

(15381/2010 – C7‑0385/2010 – 2010/0112(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozattervezetre (15381/2010),

–   tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, 2007. évi légiközledési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvtervezetre (09913/2010),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikke (2) bekezdése, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontja, valamint 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdésének megfelelően a Tanács által benyújtott egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0385/2010),

–   tekintettel az EU és az USA közötti légügyi megállapodásról szóló, 2010. június 17-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A7-0046/2011),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, illetve az Egyesült Államok Kongresszusának.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0239.


INDOKOLÁS

Bevezetés

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé a Parlament egyetértését a nemzetközi megállapodások megkötéséhez. A légi közlekedési megállapodások is ide tartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó(1). Korábban a Parlamenttel az ilyen megállapodások vonatkozásában csak konzultáció folyt. Így most a légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv a Parlament egyetértéséhez kötött, miközben az eredeti megállapodás megkötésére a Parlamenttel való konzultációt követően került sor.

Az EU–USA légiközlekedési piac együttesen a világ légi forgalmának mintegy 60%-át teszi ki. A piac uniós és amerikai légitársaságok előtti, megkülönböztetésmentes alapon történő megnyitása az utasok és a teherfuvarozók számára választék és költségek tekintetében egyaránt jobb szolgáltatást kínál, jelentős gazdasági hasznot hoz és munkahelyeket teremt. Ezen túlmenően a szabályozásbeli konvergencia sokat tehet a tisztességes verseny előmozdításáért, különösen az állami támogatások, szociális és környezetvédelmi előírások tekintetében.

A korábbi tárgyalások

Az első fordulós megállapodás 2008 márciusában történt ideiglenes alkalmazásáig az EU és az USA között a légiközlekedési szolgáltatásokat az egyes tagállamok és az USA közötti kétoldalú megállapodások alapján üzemeltették. Az Európai Bíróság 2002 novemberében kimondta, hogy e kétoldalú megállapodások egyes rendelkezései a közösségi joggal összeegyeztethetetlenek.

A Tanács ezért 2003 júniusában felhatalmazást adott a Bizottságnak, amely az EU és az USA között nyitott légiközlekedési terület (OAA) létrehozását tűzte ki célul, amely által az EU és az USA között egységes légiközlekedési piac jönne létre, ahol szabadon áramolhatnak a befektetések, és ahol az európai és az amerikai légiközlekedési vállalatok korlátozás nélkül működtethetnek légi járatokat, akár a két fél belföldi piacán is. Elismerték azonban, hogy ez jelentős jogszabályi változtatásokat követelne az Egyesült Államokban, különösen a külföldiek tulajdonjogára, az amerikai légiközlekedési vállalatok ellenőrzésére, valamint a kabotázsra vonatkozó hatályos korlátozások megszüntetését. Ezért a lépcsőzetes megközelítést tekintették elfogadhatónak, a későbbi szakaszokba való továbblépés garanciái biztosításának feltételével.

Az első fordulós megállapodás lehetővé tette az európai légitársaságok számára, hogy az EU bármely pontjáról az USA bármely pontjára repüljenek. Ennek eredményeként megnőtt a járatszám. A megállapodás szorosabb együttműködést is létrehozott az EU és az USA között az új – például a biztonsági és a környezetvédelmi – kihívások kezelésére. Kötelezte egyben mindkét oldalt a piacok megnyitását, illetve a fogyasztók, a légitársaságok, a munkaerő és a közösségek előnyeinek maximalizálását célzó tárgyalások folytatására, illetve olyan kérdések megoldására, mint a beruházások előmozdítása. Az első fordulós megállapodás részét képezte egy felfüggesztési záradék, amelyet akkor lehetett volna igénybe venni, ha a második fordulós megállapodás 2010. november 10-ig nem született volna meg.

Nyolc tárgyalási fordulót követően a tárgyalók 2010. március 25-én parafálták a második fordulós megállapodást. Ez a megállapodás nyitotta meg az utat a további beruházások és piacra jutás jövőbeli lehetőségei előtt, illetve a biztonsági és különösen a környezetvédelmi – mely utóbbi esetében mindkét fél elfogadott egy külön környezetvédelmi nyilatkozatot – szabályozási területeken folyó együttműködés erősítése előtt.

A második fordulós megállapodás tartalma

Noha a második fordulós megállapodás nem teljesíti be a piac mindkét oldalról korlátozásmentes teljes megnyitásának célkitűzését, a reformot elősegítő számos ösztönzőt tartalmaz. Különösen, amint az USA oly módon módosítja jogszabályait, hogy engedélyezi az uniós befektetők számára, hogy többségi tulajdont szerezzenek amerikai légitársaságokban, az EU viszonzásképpen engedélyezni fogja, hogy uniós légitársaságokban amerikai befektetők többségi tulajdont szerezzenek, és az USA-beli légitársaságok élvezni fogják az EU-ba, illetve onnan induló repülési piacra való bejutás további előnyeit.

A megállapodás egyben erősíteni fogja a környezetvédelmi kérdésekben folyó együttműködést is, a piaci alapú intézkedések (mint a kibocsátáskereskedelmi rendszer) összeegyeztethetőségének és együttes működésének előírásával a párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében, illetve a környezetbarát technológiák, üzemanyagok és légiforgalmi irányítás erősítésével. Első alkalommal került a megállapodásba külön cikk az EU–USA repülési kapcsolatok szociális dimenziójáról. Ez biztosítja a légitársasági alkalmazottak már meglévő jogainak megőrzését. Ezen túlmenően a megállapodás fokozni fogja a biztonsági téren folytatott együttműködést is az erőforrások megfelelőbb elosztása érdekében, a másik fél biztonsági intézkedései kölcsönös elismerésének, illetve az új veszélyekre vonatkozó gyors és összehangolt válaszlépések előmozdításával.

A megállapodás tovább bővíti a megállapodás végrehajtását nyomon követő és a szabályozói együttműködés különféle munkafolyamatait koordináló EU–USA vegyes bizottság szerepét. A vegyes bizottság ezért képes lesz az új kezdeményezések előmozdítása révén az együttműködés erősítésére. Az új szabályok csökkenteni fogják a bürokratikus terheket, többek között a két fél szabályozói döntéseinek kölcsönös elismerésével, és megelőzik az erőforrások pazarló megkettőzését (pl. közös biztonsági kezdeményezések, egyszeri védelmi ellenőrzés és az utasok utazásának egyszerűsítése).

A piacra lépés lehetősége tovább javul azzal, hogy az uniós légi fuvarozók nagyobb részesedést kaphatnak az USA kormányzati finanszírozású forgalmából. A zajkibocsátáson alapuló repülőtéri korlátozások jogszabályi keretrendszere bizonyos változásainak feltételével az uniós légitársaságok a jövőben új kereskedelmi lehetőségekhez jutnak az USA és a nem uniós országok közötti repülés terén.

Értékelés

Noha üdvözlendőek a piac további megnyitásának ösztönzői, csalódásra ad okot, hogy nincsen jelentős előrelépés a külföldi beruházásokra vonatkozó idejétmúlt szabályozási korlátozások felszámolása terén, mivel ez fenn fogja tartani az Egyesült Államokban a külföldi érdekeltségekre és ellenőrzésre vonatkozó jelenlegi kiegyensúlyozatlan korlátozásokat. Ezenkívül az uniós légi fuvarozók csak korlátozott részesedést fognak kapni az USA kormányzati finanszírozású forgalmából. Ez ismét csak a kiegyensúlyozatlan helyzet fennmaradását jelenti, tekintve, hogy az uniós kormányok hasonló megszorításokat nem írnak elő.

Jelentős előrelépést képvisel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében való együttes munkára, illetve a bevált zajcsökkentési gyakorlatok cseréjére vonatkozó megállapodás. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a légügyi szabályozás különféle szempontjait – beleértve a zajvédelmet és az éjszakai repülésre vonatkozó korlátozásokat – a szubszidiaritás elvének teljes tiszteletben tartása mellett, helyi szinten kell meghatározni; Ennélfogva fontos, hogy e kérdések európai szintű koordinálásakor a Bizottság teljes mértékben vegye figyelembe a tagállamok nemzeti jogszabályait.

A szociális dimenzió fontosságának elismerése, valamint a vegyes bizottságra az egyezmény szociális hatásainak nyomon követése és adott esetben a megfelelő válaszlépések kidolgozása tekintetében ruházott felelősség a második fordulós megállapodás fontos újítása. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak a megállapodást arra kell felhasználnia, hogy szorgalmazza a szociális jogokra vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal való összhangot, különös tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben szereplő munkajogi normákra (ILO, 1930–1999), a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatásokra (1976, felülvizsgálva 2000-ben) és a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló római egyezményre (1980).

Biztonsági kérdésekben fokozott egyeztetésre és együttműködésre van szükség, különösen az aktuális nemzetközi helyzet fényében. Ennek azonban nem szabad a megfelelő kockázatértékelést nélkülöző, túlzó vagy összehangolatlan intézkedésekhez vezetnie. Ezeknek az intézkedéseknek olyan nyilvánvaló előnyöket kell felmutatniuk, amelyek ellensúlyozzák az utazókra és légi fuvarozóikra háruló jelentős terheket. Ezért kívánatos lenne, ha a Bizottság és az Egyesült Államok a biztonsági láncban mutatkozó gyengeségek és átfedések elkerülése érdekében felülvizsgálná a 2001 óta elfogadott további biztonsági intézkedések hatékonyságát. Ezzel összefüggésben a célkitűzésnek az utasok és poggyászaik minden átszálláskor végrehajtott ismételt vizsgálata helyett az „egyszeri védelmi ellenőrzés” koncepciójának kell lennie.

A 2010. május 25-i európai parlamenti állásfoglalásban kért követelményeknek megfelelően alapvető fontosságú az európai és amerikai polgárok magánéletének védelmének tiszteletben tartása az utasok személyes adatainak az uniós hatóságok és az Egyesült Államok hatóságai közötti megosztása során. Különösen a személyes adatok biztonsági célból történő továbbítását kell az uniós polgárokat védő biztosítékoknak kísérniük, és a továbbítás során tiszteletben kell tartani az eljárási garanciákat és az adatvédelmi jogokat, valamint meg kell felelni a nemzeti és európai szintű adatvédelmi jogszabályoknak. Ezen túlmenően sürgősen létre kell hozni az adatvédelem és a magánélet védelmének világszinten érvényesülő normáit.

Nem kevésbé üdvözlendő az EU és az Egyesült Államok légi közlekedési biztonságért felelős hatóságai között minden szinten zajló együttműködés. Ezzel összefüggésben fontos hangsúlyozni az előírásoknak meg nem felelő légi fuvarozók európai fekete listájának, illetve az USA légi fuvarozók ellenőrzésére szolgáló rendszerének fontosságát. Az erre a kérdéskörre vonatkozó információkat mindkét félnek meg kell osztania annak biztosítása érdekében, hogy az előírások nemzetközi szinten szigorodjanak.

Következő lépések

Noha a második fordulós megállapodás jelentős előrelépést képvisel, fontos, hogy azt ne tekintsük a transzatlanti légiközlekedési piac megteremtésére irányuló folyamat végpontjának. A vegyes bizottság megnövekedett szerepe azt is fogja jelenteni, hogy a szabályozói együttműködés és harmonizáció terén további előrelépés lehetséges. A bizottságot különösen arra kell ösztönözni, hogy a szabályozás javításának elvével összhangban készítsen további javaslatokat a szabályozási döntések kölcsönös elismerésére vonatkozóan. Ennek hozzá kell járulnia az európai és az egyesült államokbeli légiforgalmi irányítási rendszerek („SESAR” és „Next Gen”) fejlesztése területén megvalósuló, fokozott együttműködéshez, amelynek célja az interoperabilitás és a kompatibilitás elérése, valamint a környezetre gyakorolt hatások mérséklésének elősegítése.

A Bizottságnak arról is gondoskodnia kell, hogy a Parlament folyamatosan teljes körű tájékoztatást kapjon, illetve egyeztessenek vele a vegyes bizottság munkájáról, tekintettel a bizottság munkájának az európai polgárok és vállalatok számára fennálló jelentőségére.

Ugyanakkor el kell ismerni, hogy az új jegyzőkönyvvel módosított megállapodás számos kérdésről továbbra sem rendelkezik. Ezért a Bizottságnak továbbra is törekednie kell a megállapodás újabb szakaszának tárgyalására, a következő kérdésekre kiterjedően:

· a forgalmi jogok további liberalizálása;

· további külföldi beruházási lehetőségek;

· a környezetvédelmi intézkedések és az infrastrukturális korlátok hatása a forgalmi jogok gyakorlására;

· az utasjogokra vonatkozó politikák jobb összehangolása az utasok lehető legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében.

Az utasjogokra – a mozgásukban korlátozott személyek jogait is ideértve – vonatkozó következetes normák különösen fontosak annak a helyzetnek a megelőzése érdekében, hogy az utasok nem egységes bánásmódban részesülhetnek, ha az utazás több olyan szakaszból áll, amelyekre jelenleg különböző szabályozások vonatkoznak. Ez megoldaná a felelős megtalálásának problémáját is az olyan utazások során felmerülő problémák esetében is, amelyek egy vagy több repülési csomóponton történő átszállással járnak.

A Parlament és az USA Kongresszusa közötti módszeresebb párbeszéd és információcsere, amely lehetőséget nyújt az EU–USA repülési politika minden releváns kérdésének megvitatására, jelentősen hozzájárulhat a további tárgyalások előmozdításához.

Összegzés

Noha az előadó a második fordulós megállapodást egyáltalán nem tartja tökéletesnek, az fontos előremutató elemeket tartalmaz. Kivédi továbbá azt a kockázatot, hogy a megállapodás hiányában valamelyik fél a felfüggesztési záradékhoz folyamodjék. A felfüggesztés azzal a következménnyel járhatna, hogy az európai utasok és légitársaságok elveszítik a 2008 márciusa óta élvezett jelentős előnyöket. Emiatt az előadó azt javasolja, hogy a Parlament adja egyetértését az EU–USA légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvhöz.

(1)

             Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontja.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.2.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Georges Bach, Antonio Cancian, Saïd El Khadraoui, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Eva Lichtenberger, Hella Ranner, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Dirk Sterckx, Keith Taylor, Giommaria Uggias, Thomas Ulmer, Peter van Dalen, Artur Zasada, Roberts Zīle

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Philip Bradbourn, Frieda Brepoels, Spyros Danellis, Kósa Ádám, Janusz Władysław Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Karin Kadenbach

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat