Eljárás : 2011/0801(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0048/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0048/2011

Viták :

Szavazatok :

PV 08/03/2011 - 9.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0078

JELENTÉS     
PDF 172kWORD 107k
3.3.2011
PE 456.892v02-00 A7-0048/2011

Harald Wögerbauer a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C7-0029/2011 – 2011/0801(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Inés Ayala Sender

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 I. MELLÉKLET Harald Wögerbauer ÉLETRAJZA
 2. MELLÉKLET Harald Wögerbauer KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Harald Wögerbauer a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C7-0029/2011 – 2011/0801(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EUMSZ 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0029/2011),

–   tekintettel arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2011. március 3-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának javasolt jelöltet,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0048/2011),

A. mivel Harald Wögerbauer megfelel az EUMSZ 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek,

1.  kedvezően véleményezi a Tanács Harald Wögerbauer számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Közösség többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek


I. MELLÉKLET Harald Wögerbauer ÉLETRAJZA

MR/PR Mag.Dr.Harald Wögerbauer

Stadiongasse 5/1

1010 Wien

e-mail: harald.woegerbauer@oevpklub.at

Telefonszám: +431/40110/4403

Személyes adatok:

született: 1953. július 27., Bécs

házas, két gyermeke van.

Képzés:

1959 – 1963: általános iskola, Bécs

1963 – 1971:   középiskola: a Mária Terézia Akadémia alapítványi gimnázium, Bécs

1971: érettségi vizsga

1971 – 1972: katonai szolgálat az osztrák hadseregben

1971 – 1974: jogtudományi és közgazdasági tanulmányok

1974: jogi diploma, magiszteri és doktori címpolitológia tanulmányok Franciaországban

1975 – 1976: az állami jogtudományi akadémia versenyvizsgája emelt szintű számviteli versenyvizsga

Szakmai pályafutás:

1974 óta: az osztrák számvevőszék tagja

1974 – 1979: számvevőszéki számvizsgáló – az osztrák társadalombiztosítási alap ellenőrzése

1979 óta: kihelyezés az osztrák parlamentnél, majd az Osztrák Néppárt parlamenti klubjához – feladatok többek között a számvevőszéki bizottságnál – munkaügyi és szociális bizottság – egészségügyi bizottság – külügyi bizottság – tudományos bizottság – gazdasági bizottság – alkotmányügyi bizottság – ipari bizottság és igazságügyi bizottság

1992 óta: az ÖVP parlamenti klub politikai igazgatója

1995 óta: a számvevőszék miniszteri tanácsa és

1999 óta: a parlamenti vezetőség parlamenti tanácsa

pályafutásom során betöltött további funkciók:

Ø az adatvédelmi bizottság elnöke éveken át

Ø regionális és kábel műsorszóró hatóság, illetve magánműsorszóró hatóság

Ø alapjogi reformbizottság

Ø országos választási hivatal

Nyelv:

anyanyelv német – francia (folyékony) – angol (folyékony) – orosz (alapfok)


2. MELLÉKLET Harald Wögerbauer KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Kérdéssor a Számvevőszék tagjelöltjei számára

Szakmai tapasztalat

1. Kérjük, sorolja fel az államháztartás, irányítás és a vállalatirányítás auditálása terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő aspektusait.

Jogi tanulmányaimat követően (emellett még közgazdaságtanból szereztem diplomát) azonnal az osztrák számvevőszéken kezdtem dolgozni: 1974 és1979 között az osztrák társadalombiztosítási alapot ellenőriztem. 1979-ben kezdtem a parlamentben dolgozni az ÖVP parlamenti klub munkatársaként, azonban mostanáig az osztrák számvevőszék tagja maradtam. Parlamenten belüli feladatkörömbe tartozott a számvevőszéki bizottság, a munka- és szociális ügyi bizottság, az egészségügyi bizottság, a külügyi bizottság, a tudományos bizottság, a gazdasági bizottság, az alkotmányügyi bizottság, az ipari bizottság és az igazságügyi bizottság átfogó irányítása mind szakmai (főként jogi), mind politikai szempontból.

Munkám egyik fontos részét képezte a vizsgálóbizottságok keretében végzett munkám is. Mivel természetszerűleg egy ilyen bizottságban a kutatás döntő részét a büntetőjog mellett a megfelelő ügyvitel kérdései képezték, számomra ehelyütt nagyszerű alkalom nyílott arra, hogy az osztrák számvevőszéken szerzett tapasztalataimat alkalmazzam és továbbfejlesszem.

Parlamenti fő tevékenységem mellett más alkotmányügyi és igazgatási területeken is intenzíven részt vettem. Éveken át az alapjogi reformbizottság, a regionális és kábelműsorszóró hatóság, a magánműsorszóró hatóság, az országos választási hivatal tagja voltam, illetve sok éven át elnököltem az adatvédelmi tanácsban.

Emellett a frakció politikai igazgatója voltam azzal, hogy megbízatásom az ÖVP parlamenti klubja, a szövetségi kormány, az országos pártvezetés, az ÖVP tartományi klub és az országos pártok közötti koordinációra szólt. Hasonlóképpen a feladataim közé tartozott a politikai tervezés, az átfogó elemzés és a sajtómunka. Az ÖVP 1986-os kormányzati részvétele óta a mindenkori koalíciós kormányzati program minden tárgyalásán részt vettem továbbá, és e megbeszéléseken a munka és a szociális ügyekben, valamint az egészségügyi kérdésekben nem jelentéktelen szerepet játszottam, illetve a kormány mindenkori munkaprogramjának kialakítása során együttdöntési joggal vettem részt.

Eddigi egész tevékenységem elsődleges célja mindenekelőtt az volt, hogy a nyilvános ügyvitel, a jogszerűség, a gazdaságosság, a célszerűség és a takarékosság jegyében áttörést vigyek véghez a költségvetés alkotmánynak megfelelő céljai elérésében az osztrák alkotmánynak megfelelően, reformok minden olyan területen való véghez vitele révén, amelyekre nekem befolyásom lehetett.

2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

Sok éves számvizsgálói tapasztalatom alapján, amelyet az osztrák társadalombiztosítás igazgatásában szereztem, alapos betekintést nyerhettem ezen intézmények problémáiba, mindenekelőtt a nyugdíj- és a betegbiztosítás terén, illetve a balesetbiztosítás kérdésében is.

Miután az osztrák parlament szakmai, illetve politikai színterére léptem, az illetékes nemzeti tanács és szövetségi tanács bizottságok szakmai és politikai felelőseként lehetővé vált számomra, hogy ismereteimet tartalmi és szervezési problémafelvetésekhez szükséges reformintézkedések jövő formáló döntéseinél is alkalmazzam. Ennek megfelelően 1986 óta minden nyugdíjreformban aktívan részt vettem, mindenekelőtt az utóbbi két nagy reformban. Ezek révén hosszú távra tudtam biztosítani az osztrák nyugdíjrendszer finanszírozását és meg lehetett valósítani az évtizedeken át áhított „nagy dobást” az összes nyugdíjséma harmonizálása révén. Sikerült továbbá többéves vitákat követően a munkavállalók nyugdíjbiztosítóit egy átfogó strukturális reform révén egyetlen intézetté alakítani, aminek útján nagy szinergia- és megtakarítási potenciált lehetett kiaknázni. Közreműködésem mellett a munkavállalók és közalkalmazottak régóta várt egyenjogúsítása is megvalósult a nagy munkajogi területeken.

Szakmai tevékenységem egyik fontos részét képezte még az elmúlt évtizedekben az osztrák adatvédelmi tanács is, amely adatvédelmi ügyekben a szövetségi kormány független tanácsadó testülete. Éveken át tartó elnökségem alatt biztosítani tudtam, hogy ebben a tanácsadó testületben szinte már nem került sor politikai összetűzésre, hanem szinte minden döntés egyhangúlag született és minden politikai csoportosulás, érdekképviselet és területi önkormányzat között megtaláltuk a közös nevezőt. Ezáltal sikerült az adatvédelmet Ausztriában megóvnom a politikai összetűzésektől és minden társadalmi különbség ellenére az adatvédelmi bizottság döntéseit valamennyi fél számára elfogadhatóvá tenni. E fejlődésnek az lett az eredménye, hogy az adatvédelem és vele az adatvédelmi tanács nem csak egyre nagyobb társadalmi, hanem politikai elfogadást is nyert, és ezáltal jelentősége folyamatosan nőtt. Az utóbbi években az adatvédelmi tanács ajánlásai ezért egyre nagyobb mértékben találtak közvetlen utat a nemzeti és a szövetségi tanács jogalkotási folyamatába is.

A média szintén eddigi szakmai pályafutásom egyik sarokpontja volt. Az akkor újonnan alapított regionális és kábel műsorszóró hatóság, valamint a magánműsorszóró hatóság tagjaként Ausztriában az 1990-es évek végén az e hatóságok alapításáig nem létező, jogilag új terület született. E hatóságok munkájában nyújtott közreműködésemmel sikerült először a rádiópiacot liberalizálni, illetve licenszeket és frekvenciákat magánrádió szolgáltatóknak kiadni, amit aztán a magán televíziók követtek. Számomra ez az osztrák médiapiac liberalizálásában egy mérföldkő volt, és ezért nekem rendkívül érdekesnek bizonyult, illetve kihívást jelentett, hogy e folyamatban a legmagasabb szinten részt vehettem.

Függetlenség

3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan értelmezné ezt a kötelezettséget jövőbeli feladataira?

Ez a kötelezettségvállalás számomra a pályafutásom során nem újdonság, mivel ezt a függetlenséget már a számvevőszék tagjaként is be kellett tartanom. Emellett olyan intézményekben töltöttem be vezető tisztséget, amelyek esetében a hivatal független ellátása ugyancsak mindig is különös jelentőséggel bírt.

Teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy a számvevőszék akaratérvényesítő készsége és nyilvános értékítélete, valamint hitelessége megfelelő függetlenségtől és pártatlanságtól, illetve tagjainak ilyen irányú pártatlanságától függ.

Természetesen az Európai Számvevőszék tagjaként szigorúan betartanám a Szerződés és a Számvevőszék tagjai magatartási kódexének vonatkozó előírásait, valamint külső befolyás nélkül, megfelelően végezném munkámat.

4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, amennyiben ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

Ausztriában nincs ilyen fajta eljárás.

5. Vannak-e olyan üzleti vagy pénzügyi részesedései vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Ha jelenleg peres ügyben érdekelt, kérjük, részletezze azt.

Nincsenek olyan üzleti vagy pénzügyi részesedéseim vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataimmal. Természetesen készen állok arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozzam és nyilvánossá tegyem minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat. Nem vagyok érintett folyamatban lévő bírósági eljárásban.

6. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Nem töltök be ilyen hivatalt, illetve tisztséget.

7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő szereplők érintettek?

A csalással és/vagy korrupcióval kapcsolatos esetek, illetve az EU igazgatásában előforduló szabálytalanságok elleni küzdelem különösen fontos az európai polgároknak az uniós intézményekbe vetett bizalma szempontjából. Ha egy általam vezetett vizsgálat során merül fel csalás vagy korrupció, illetve egy jogellenes cselekmény, ezen információt továbbítanám a Számvevőszék elnökének, valamint értesíteném az Európai Csalás elleni Hivatalt. Nem tennék semmilyen különbséget, ha a szereplők ausztriai illetőségűek lennének. Ha e súlyos jogellenes magatartások üldözése során akár a legkisebb jel vagy gyanú utalna arra, hogy nem tudok pártatlanul eljárni, e tényállások üldözését másra bíznám és vonatkozó hatásköreimet nem gyakorolnám.

Feladatok végrehajtása

8. Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban?

A gazdaságirányítás egyik jellemzője először is mindenféleképpen az, hogy az eljáró szervek tisztában legyenek jog- és szabályszerű eljárási kötelezettségükkel, illetve hogy figyelmet kell fordítaniuk ennek során a számukra rendelkezésre álló nyilvános eszközök felelősségteljes alkalmazására. Ezt a tudatosságot a közigazgatás minden eljáró szintén és tisztségében szorgalmazni és biztosítani kell. A gazdaságirányítás azonban nem csak a törvényes eljárás biztosítását jelenti, hanem egyben a takarékosság, a gazdaságosság és a hatékonyság biztosítását is. Annak érdekében, hogy ezen elveket ne csak utólag, hanem már előre érvényesíteni lehessen, az ügyvitel hatékony és intenzív ellenőrzésére van szükség. Ezen okokból az Európai Számvevőszék feladatai a költségvetési irányítás gazdaságosságának megvalósítása során különös jelentőséggel bírnak. Ezzel egyidejűleg az ellenőrzési rendszerek működését minden szinten biztosítják, akár belső, akár külső könyvvizsgálatok formájában. Elengedhetetlen azonban, hogy a vizsgálati jelentések megállapításaiból következtetéseket vonjunk le, legyenek azok rendszerjellegűek vagy egyéniek. A gazdaságosság elvének megvalósítása érdekében kimondottan döntő jelentőségű, hogy a hiányosságok megállapítását követően az ezért felelős intézményekkel együttműködve kerüljön sor intézkedések kialakítására a felismert hibák kiküszöbölésére; emellett pedig megvizsgálásra kerül, hogy mely területeken fordulhatnak elő hasonló problémák. Véleményem szerint a felismert negatív fejlemények leállításának figyelemmel kísérését felül kell vizsgálni, ami különösen fontos. A figyelemmel kísérés gazdaságosságát és vizsgálatát ennek során a külső és belső ellenőrzések révén össze kell hangolni, és e tevékenységek eredményéről tájékoztatni kell azon politikai intézményt, amelytől a felülvizsgált eszközök származtak.

9. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan jellemezné az Európai Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrzési Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét?

Olyan országból származom, ahol a Számvevőszék mint legfelső szerv a nemzeti tanács, illetve a tartományi parlamentek egyik szerveként az állami források ellenőrzéséért felelős. Akkor is ez a helyzet, ha a kormánynak a Számvevőszék által évente elkészített éves beszámoló általi mentesítését végzik, ha az a kormány megfelelő eljárását igazolja és a parlament ezt elfogadja. Ezért az osztrák számvevőszékben végzett tevékenységem óta hozzá vagyok szokva, hogy a parlamenti intézményekkel szorosan együttműködjem. Ismerem azonban az érem másik oldalát is, mégpedig a parlamenti ellenőrző bizottságok számvevőszékkel folytatott együttműködését. E feladatkörökben is mindent megtettem napi munkám során azért, hogy a lehető legszorosabban együttműködjem a parlamenti ellenőrző szervvel.

Természetesen teljesen világos számomra, hogy az EU-ban a jogi helyzet e két intézmény kapcsán valamelyest másként alakul. A Parlament és az EU Számvevőszéke azonban az annak biztosítására irányuló közös feladattal bír, hogy az uniós polgárok adóbefizetéseit helyes, körültekintő és gazdaságos módon költsék el. Ennek biztosítása és kommunikálása mindkét intézmény kifejezetten fontos feladata, melynek célja, hogy az EU-nak pozitív fogadtatása legyen az egyes országokban. A Számvevőszék segíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési feladataik gyakorlása során. A Parlament feladata az is, hogy a Tanács ajánlására a Bizottság mentesítést adjon ennek végrehajtására. Ennek során az Európai Parlament és a Tanács mentesítő hatósági szerepkörükben különösen az Európai Számvevőszéknek a számvitel megbízhatóságáról, valamint az alapul szolgáló folyamatok jogszerűségéről és megfelelőségéről szóló éves nyilatkozatára támaszkodhat. A Parlament és a Számvevőszék valamennyi ezen közös érdeke és kettőjük európai jogrendben előírt szoros együttműködése minden résztvevő saját érdekében azt engedi láttatni, hogy egy lehető legszorosabb együttműködés megvalósítása – és lehetőség szerint – akár annak javítása lehet a cél. Én személy szerint legmélyebb meggyőződésemmel kijelenthetem, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel azon leszek, hogy az Európai Számvevőszék és a Parlament közös munkáját hatékonyan és tartósan elősegítsem és támogassam.

Az Európai Számvevőszék támogatja a költségvetési hatóságokat a költségvetési terv végrehajtásának ellenőrzése során. E célból továbbítsák az Európai Parlamentnek a Számvevőszék által készített beszámolókat (éves beszámoló, igazoló nyilatkozatokat és különbeszámolókat), illetve azokat megvitatják, elsősorban a költségvetési ellenőrző bizottságban. A beszámolók kidolgozása során biztosítani kellene, hogy azok pontosak és megbízhatóak, azért hogy sikeres válaszokat lehessen adni a vizsgált helyek érveivel szemben, illetve egyidejűleg mindezt olyan tempóban, hogy azok ne csak a költségvetési ellenőrző bizottság számára legyenek érdekesek és neki adjanak lehetőséget a következtetések előterjesztésekből való levonására a további károk elkerülésére vagy gyors javítások eszközlésére, hanem hogy ezáltal a nyilvánosság lehető leggyorsabb tájékoztatása is megtörténhessen. Számomra ugyancsak elsődlegességgel bír az igazgatás és a gazdaságossági vizsgálat, valamint a teljesítmény ellenőrzések szorgalmazása. Az Európai Parlament által a Számvevőszék beszámolóinak előterjesztése eredményeképpen megfogalmazott észrevételeket a Számvevőszék köteles alaposan megvizsgálni annak biztosítására, hogy a parlament határozatait betartják, és ezt aztán új vizsgálatok végrehajtása is követhet. Az éves munkaprogramok keretében (jelentéstervezés) a Parlamenttel folytatott hasznos együttműködést is figyelembe kell venni, aminek során azonban a Számvevőszék függetlenségét továbbra is biztosítani kell.

10. Véleménye szerint mi a teljesítmény-ellenőrzés hozzáadott értéke, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányításba?

Jelentős személyi erőforrásokat igényel az Európai Számvevőszék azon rendkívül fontos feladata, hogy az Európai Parlamentben és a Tanácsban évente igazoló nyilatkozatot terjesszen elő a számvitel megbízhatóságáról, valamint az annak alapjául szolgáló folyamatok jog- és szabályszerűségéről, ami a gazdaságossági vizsgálatok és a teljesítményellenőrzések végrehajtására vonatkozó kapacitásainak rovására megy. A Számvevőszék e tény kapcsán meghatározta a stratégiai célt, miszerint csökkenti az igazoló nyilatkozat megalkotásához szükséges erőforrás-bevitelét annak érdekében, hogy szorgalmazza a gazdaságossági vizsgálatok és a teljesítményellenőrzések ágazatát. Úgy vélem, hogy a gazdaságossági vizsgálatok és a teljesítményellenőrzések megerősítése révén az uniós források felhasználása terén széles körben válna lehetővé a hatékonyság növelése. Különöse figyelmet kellene a forrásfelhasználás célszerűségére fordítani. Egy adott terület átfogó vizsgálatai, vagy akár a forrásfelhasználás helyszíni vizsgálatai is segíthetnének a célok megvalósításában fellépő hiányosságok konkrét megállapítása, valamint az ezen alapuló ajánlások révén a negatív folyamatok felszámolásában, illetve elkerülésében, illetve az uniós forrásfelhasználás hatékonyabb alakításában. A teljesítményellenőrzés ezért kifejezetten fontos annak érdekében, hogy ne csak a gazdasági költségvetés alapelveit biztosítsák, hanem hogy az egyes politikai területeken fellépő hibakockázat éves szintű javítása megvalósuljon és a forrásfelhasználás javítása értelmes módon való továbbfejlődése lökést kapjon. A teljesítményellenőrzés intézményen belül és kívül is megvalósulhat. Egy külső vizsgálat többlet értéke abban áll, hogy a külső hatóság független, az eredmények pedig nem csak a hatóságok, hanem a Parlament számára is meg vannak határozva, amely utóbbi az ajánlásokból maga is tud következtetéseket levonni. A dolog természetéből adódik, hogy az olyan megállapítások, amelyeket egy teljesítményellenőrzés kapcsán tesznek, az igazgatás területén különböző módokon kaphatnak figyelmet. Egy lehetőség abban áll, hogy a vizsgálók és vizsgáltak közötti bizalmi és pozitív légkörben a vizsgált helyet meg lehet győzni a számvizsgálók által javasolt intézkedések végrehajtásának értelméről, (közvetlen végrehajtás). Egy további lehetőség annyiban áll fenn, hogy a vizsgált hely felettes intézménye követi a Számvevőszék ajánlásait és következtetéseit és azokat saját területén végrehajtja. E területen azonban az Európai Parlamentnek is nagy jelentősége lesz, amennyiben határozatokkal reagál a számára fontosnak tűnő esetekben. A teljesítményellenőrzés keretén belül is döntő jelentőségű tartósan és rendszeresen ellenőrizni azokat az intézkedéseket, amelyeket a Számvevőszék által megállapított eredmények és ajánlások következményeként hoznak.

11. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzését illető együttműködésen?

A nemzeti számvizsgáló szervek rendszeresen ellenőrzik azokat a pénzügyi folyamatokat, amelyek a megosztott forrásfelhasználásból adódnak. Ezeket a közösségi szervek rendelkezésére bocsátják. Az Európai Parlament vizsgálataira az egyes államok számvevőszékeinek szerveivel együtt, a mindenkori függetlenség betartása mellett kerül sor. Ennek során a nemzeti vizsgáló szerveket nagyban ösztönözni kel, hogy a Számvevőszék vizsgálati felkéréseit saját országokban kövessék. Az Európai Számvevőszék és a nemzeti vizsgáló szervek elnökei egész évben kapcsolattartó bizottságokban találkoznak az együttműködés további fejlesztése érdekében. Ennek alkalmával mindenekelőtt az EU keretében megjelenő vizsgálati normák harmonizálásának problémája van középpontban. Emellett a nemzeti számviteli eredmények további figyelmet kapnak az Európai Számvevőszék révén. Még fontosabb lenne a számviteli ellenőrzési hatóságoknak az ellenőrzési témák ügyében tanúsított érzékenységének felkeltése, amely a Parlament és különösen a költségvetési bizottság érdeklődésére tart számot a költségvetési irányítás szabályszerűsége és minősége vonatkozásában. A Számvevőszék pontosan ezen a területen használhatná fel optimálisan a nemzeti számvevőszéki szervek megállapításait.

Egyértelmű, hogy a nemzeti számvizsgáló szervek és az Európai Számvevőszék között egyre inkább korrekcióra szorul az együttműködés, és talán ennek kapcsán tanácsos lenne évente egynél többször ülésezni a már meglévő kapcsolattartó bizottságban azért, hogy minden problémát a lehető legrövidebb időn belül meg lehessen beszélni és arról tanácskozni lehessen.

Egyéb kérdések

Lemondana-e a jelöltségéről, ha az Ön számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Igen, mivel a Számvevőszék és a Parlament közötti együttműködés az Európai Számvevőszék tagjának egyik legfontosabb feladata és e két intézmény közötti ideális bizalmi tőke ezáltal tartósan károsodna és egy közös munka szempontjából nem lenne támogatható.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

3.3.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

4

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Inés Ayala Sender, Andrea Češková, Jorgo Chatzimarkakis, Luigi de Magistris, Martin Ehrenhauser, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ville Itälä, Iliana Ivanova, Elisabeth Köstinger, Monica Luisa Macovei, Christel Schaldemose, Bart Staes, Georgios Stavrakakis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Zuzana Brzobohatá, Derk Jan Eppink, Christofer Fjellner, Monika Hohlmeier, Ivailo Kalfin, Marian-Jean Marinescu, Véronique Mathieu, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Adam Gierek

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat