JELENTÉS az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig történő alkalmazásáról szóló 732/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

7.3.2011 - (COM(2010)0142 – C7‑0135/2010 – 2010/0140(COD)) - ***I

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó : Helmut Scholz

Eljárás : 2010/0140(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0051/2011
Előterjesztett szövegek :
A7-0051/2011
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig történő alkalmazásáról szóló 732/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2010)0142 – C7–0135/2010 – 2010/140(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0142),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C7–0135/2010),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7–0051/2011),

1.  elfogadja első olvasatbeli álláspontját, amely megegyezik a Bizottság javaslatával;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül nyújtson be az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról szóló új rendeletre irányuló javaslatot;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

INDOKOLÁS

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) 1968-ban ajánlotta az általános preferenciarendszer (GSP) létrehozását, amelynek értelmében az iparosodott országok nem kölcsönös alapon kereskedelmi preferenciákat adnak valamennyi fejlődő országnak, nem csak a volt gyarmatoknak.

Az Európai Közösség volt az első, amely a GSP-rendszert 1971-ben bevezette. Létrehozása óta a GSP az egyik legfontosabb uniós kereskedelem- és fejlesztéspolitikai eszköz, amely a nemzetközi kereskedelmen keresztül bevételek előteremtésével segíti a fejlődő országokat a szegénység csökkentésében. A fejlett országok ilyen rendszerei közül ez a leginkább kihasznált rendszer.

Az EU GSP-rendszere a GSP-re jogosult országokból behozott termékek számára vagy vámmentes hozzáférést, vagy vámcsökkentést biztosít, attól függően, hogy az adott országra milyen GSP-előírás vonatkozik.

A kedvezményezett országok tekintetében az előírások három típusa van érvényben:

1) valamennyi kedvezményezett ország élvezi az általános előírás előnyeit;

2) a fenntartható fejlődésre és a felelősségteljes kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (a „GSP+”) további előnyöket nyújt azoknak az országoknak, amelyek megerősítették és végrehajtják az emberi jogok és a munkajog, a környezetvédelem, valamint a kábítószer és a korrupció elleni küzdelem terén felsorolt, jelenleg 27 nemzetközi egyezményt és jegyzőkönyvet;

3) a legkevésbé fejlett országoknak szóló különleges előírás – amit „fegyver kivételével mindent” (EBA) kezdeményezésnek is nevezünk – nyújtja mindegyik előírás közül a legkedvezőbb elbánást, a legkevésbé fejlett országok számára az EU piacaihoz vámmentes és kvótamentes hozzáférés biztosításának céljával.

Ütemezés

A GSP végrehajtása külön-külön hároméves hatályú, egymást követő rendeletek útján történik. Az első többéves végrehajtási rendelet 2006. január 1. és 2008. december 31. között volt érvényes. A második 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig érvényes.

A jelenleg hatályban lévő rendeletre irányuló javaslatot 2008-ban utalták a konzultációs eljárás keretében a Parlament elé. A korábbi GSP-rendelet alapvető rendelkezései változatlanok maradtak, de ezeket a rendszer alkalmazásának megkönnyítése érdekében átdolgozták.

Sajnálatos módon és ellentétben a Parlament által kinyilvánított óhajjal, a Bizottság nem továbbította javaslatát kellő időben (2007. június 1-jéig) ahhoz, hogy az Európai Parlamenttel ésszerű időn belül teljes körűen konzultálni lehessen. Valójában a Bizottság csak 2007. december 21-én terjesztette elő javaslatát. A Tanács 2008. január 31-én kérte fel a Parlamentet véleményének április 10-ig történő benyújtására. Ebből adódóan az Európai Parlamenttel folytatandó konzultáció folyamata túlzott sietséggel zajlott.

A Parlament 2008. június 5-i állásfoglalásában világossá tette, hogy ez nem kielégítő, illetve hogy a jövőben a Parlamentnek több időre lesz szüksége ahhoz, hogy betölthesse szerepét, és a következő módosítást javasolta: „A 2012. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált rendeletre irányuló javaslatot a Bizottság 2010. június 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.”

A jelenlegi program 2011. december 31-én zárul. A Bizottság 2010. május 26-án javaslatot nyújtott be.

Meghosszabbítás

Ez a javaslat azonban nem az új rendeletre irányuló kért javaslat, hanem csak a meglévő rendelet meghosszabbítása.

A Bizottság az új javaslat előkészítése céljából csak 2010 márciusában indított nyilvános konzultációt. Meg kellett vizsgálni az eredményeket, össze kellett gyűjteni a statisztikákat, és készíteni kellett egy hatásvizsgálatot.

Ezért a Bizottság szerint szükséges a meghosszabbítás, mert a GSP-rendelet alkalmazásának hátralévő időszaka nem elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára egy új rendeletre irányuló javaslat előterjesztését, illetve a Parlament és a Tanács számára ahhoz, hogy a jelenlegi GSP-rendelet lejárta előtt a rendes jogalkotási eljárás keretében megállapodást érjenek el a következő rendeletről.

Az előadó egyetért azzal, hogy ez a meghosszabbítás szükséges a jogbiztonság biztosításához és mind az EU, mind a kedvezményezett országok érdekeinek garantálásához. Mindazonáltal az előadó hangsúlyozza, hogy ez a meghosszabbítás nem jelentheti azt, hogy a jelenlegi nem kielégítő helyzet további két évvel meghosszabbodik.

A Lisszaboni Szerződés

Noha a javaslatot jóval a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után tették közzé, mivel meghosszabbítás, nem vette tekintetbe az Európai Parlament hatásköreit kereskedelmi ügyekben bővítő Szerződés által előírt információmegosztási és döntéshozatali eljárásokat.

A jelenlegi rendelet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után két évvel jár le. A javasolt meghosszabbítással ez a helyzet további két éven át, 2013. december 31-ig fennmaradna, vagyis a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése utáni négy éven át.

A jelenlegi rendelet alapján a Parlamentnek nincs beleszólási joga a jogosultsági kritériumokkal, a kedvezményezett országok felsorolásával, a GSP+ kedvezményezettek felsorolásával, az egyezmények hatékony végrehajtásával, a preferenciális előírások ideiglenes visszavonásával stb. kapcsolatban.

Valójában a Parlament képviselőinek kötelessége, hogy biztosítsák az Európai Unióban élők választott képviselői által a Lisszaboni Szerződéssel megszerzett jogok és hatáskörök tiszteletben tartását.

Az EUMSZ 207. cikkének (2) bekezdése szerint a GSP-rendelet elfogadására és módosítására szolgáló eljárás a rendes jogalkotási eljárás, ami következményekkel jár azokra a jogokra nézve, amelyeknek meg kell illetniük a Parlamentet a rendelet demokratikus ellenőrzése során.

Az előadó úgy véli, hogy a 732/2008/EK rendeletnek vannak olyan elemei, amelyeket módosítani kell a Parlament által a Lisszaboni Szerződéssel szerzett új hatáskörök tiszteletben tartásához, különösen annak biztosításához, hogy a Parlamentnek az EUMSZ felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló 290. cikke szerinti új hatásköreit tiszteletben tartsák. Valójában az előadó azonosítja azokat a GSP-rendelet alapján hozott intézkedéseket, amelyeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak kell tekinteni: a 10. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (7) és (8) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, a 19. cikk (3), (4) és (5) bekezdése és a 25. cikk, amely vétójogot és ezáltal sokkal erőteljesebb ellenőrzési hatásköröket ad a Parlamentnek, mint amelyek a jelenleg alkalmazott eljárás keretében megilletik.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok végrehajtására, ellenőrzésére és esetleges visszavonására vonatkozó szabályok megállapítása céljából be kell illeszteni a 27a., 27b., 27c., 27d. és 27e. cikkeket.

Tekintettel e rendelet elfogadásának sürgősségére, a kedvezményezettek jogbiztonságának szavatolása és a párhuzamos tárgyalások elkerülése érdekében azonban megállapodás született arról, hogy a közös kereskedelempolitikán belüli jogszabályok elfogadására irányuló valamennyi eljárást a Lisszaboni Szerződéssel összhangban kiigazító horizontális jogalkotási javaslatokról („gyűjtő javaslatok”) folytatott tárgyalások során foglalkozni kell az Európai Parlament aggályaival. Az Európai Bizottság időközben kötelezettséget vállalt az Európai Parlamenttel való fokozottabb információmegosztásra irányuló jogos kérések teljesítésére.

Új rendelet

Ezért az előadó a jelen időpontban nem javasol semmilyen változtatást, jóllehet meggyőződése, hogy szükség van a GSP és a GSP+ rendszerek általános átdolgozására.

Az előadó egyetért azzal, hogy a rendelet általános felülvizsgálatával az új rendeletre irányuló javaslatban kell foglalkozni, amelynek a Parlament kéri késedelem nélküli előterjesztését.

Az előadó mindazonáltal hangsúlyozni kívánja, hogy a rendeletre irányuló új javaslat alapvető célkitűzéseinek a következőknek kell lenniük: (1) hatékonyabb és a kedvezményezett országok és gazdasági szereplők érdekeire jobban reagáló rendszer létrehozása; (2) olyan szabályok kialakítása, amelyek jobban szabályozott reformfolyamatról gondoskodnak, amelyben a kedvezményezett országok részvétele garantált; (3) annak biztosítása, hogy a rendelet kellő súlyt adjon a Parlament által elvégzendő demokratikus ellenőrzés feladatának.

Ahogy azt az Európai Parlament 2008-ban, Helmut Markov jelentésében hangsúlyozta, a nagyobb átláthatóságnak és a jogbiztonságnak az EU megkülönböztető jegyének kell lennie. Az új javaslatnak arra kell törekednie, hogy világosabb és átláthatóbb rendszerré tegye a GSP-t.

Származási szabályok

A származási szabályok és az azokhoz kapcsolódó adminisztratív eljárások képezik a GSP által biztosított kereskedelmi preferenciák nem elégséges kihasználásának egyik fő okát, különösen a legkevésbé fejlett országok részéről. A származási szabályok megakadályozhatják a papíron létező preferencia kedvező hatását, és fennáll annak a veszélye, hogy elérhetetlen célok kitűzésével kereskedelmi akadályt képeznek, így a preferenciát nem, illetve nem elégséges mértékben használják ki.

Új, átdolgozott származási szabályoknak kell hatályba lépniük, legalább az új GSP-rendszerrel párhuzamosan.

A reformnak lehetővé kell tennie a regionális összevonást, valamint a régiók közötti horizontális összevonás lehetőségét, illetve a globális összevonást a GSP különleges előírásait élvező országok vonatkozásában. Ugyanezen irányvonalak mentén megfontolás tárgyává kell tenni kedvezőbb szabályok bevezetését a termék származásának elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében. Javasoljuk, hogy az Európai Unió adjon hangot azon kívánságának, hogy prioritást biztosítana a GSP-nek a WTO keretében a származási szabályok harmonizálása tekintetében folyó munkával összefüggésben.

Érintett országok

A rendszer hatálya alá tartozó országok köre bírálat tárgyát képezte a kedvezményezett országok és nem kormányzati szervezetek, valamint a kutatók részéről egyaránt. Gyakorta fordul elő olyan helyzet, hogy a diverzifikált gazdasággal rendelkező szegény országok azonnal kizárásra kerülnek a legelőnyösebb rendszerekből.

A behozatali értékhatárt más kritériumokkal is fel lehetne váltani, amelyek egyértelműbbek, és elsősorban jobban kapcsolódnak a fejlettség szintjéhez (a Gini-együttható jó példa egy ilyen kritériumra). Azok az országok, amelyeknek a legtöbb előnye származhatna a tarifális preferenciákból, gyakran azok, amelyek nem felelnek meg a GSP+-ra való jogosultsághoz szükséges rászorultsági vizsgálaton.

Ezen túlmenően a preferenciák elapadásának megelőzése érdekében a következő rendelethez értékelni kell a jelenleg „érzékenyként” besorolt termékek „nem érzékeny” kategóriába való átsorolásának lehetőségeit is.

Technikai segítségnyújtás

Az előadó úgy véli, hogy szükség van a jelenlegi rendszer hatásának fokozására és a GSP kihasználtsági fokának javítására, olyan technikai segítségnyújtáson keresztül, amelyet a leginkább rászoruló országok számára kifejezetten abból a célból alakítottak ki, hogy kiépíthessék a nemzetközi kereskedelem és a GSP előnyeinek legmesszemenőbb kihasználását lehetővé tevő intézményi és szabályozói kapacitást.

Segítséget kell nyújtani például együttműködési programok formájában is, hogy segítsék a GSP+ kedvezményezettjeit az ezen ösztönző előírás által megkövetelt nemzetközi egyezmények és kötelezettségvállalásaik hatékony végrehajtásában.

A Bizottságnak aktívan ellenőriznie kell, hogy az ilyen kötelezettségeket betartják-e. Automatikusan vizsgálatot kell indítania minden esetben, amikor az ILO normák alkalmazásával foglalkozó bizottsága „külön bekezdést” szentel egy kedvezményezett országnak, amely nem felel meg az alapvető munkaügyi normáknak. A vizsgálatoknak mindig magukban kell foglalniuk az Európai Parlamenttel és az érintett ország civil társadalmának képviselőivel – így a szociális partnerekkel – folytatott együttműködést.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (10.11.2010)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig történő alkalmazásáról szóló 732/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2010)0142 – C7‑0135/2010 – 2010/0140(COD))

A vélemény előadója: Eva Joly

RÖVID INDOKOLÁS

A GSP

Az EU általános preferenciarendszere (Generalised System of Preferences, GSP) olyan kereskedelmi mechanizmus, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy csökkentett tarifák révén, nem kölcsönösségi alapon piaci hozzáférést biztosítson a fejlődő országoknak.

A minden fejlődő ország számára rendelkezésre álló „normál” GSP-hozzáférés mellett néhány ország a GSP+ rendszerre is jogosult. Ez további kedvezményeket jelent azon fejlődő országoknak, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek.

A GSP-rendszer megfelelési kritériuma a sebezhetőség/függőség – amely akkor áll fenn, ha az adott ország öt legnagyobb áruosztályra vonatkozó, Unióba irányuló GSP-exportja meghaladja a teljes GSP-export háromnegyedét, és ha az adott ország Unióba irányuló GSP-exportja nem teszi ki az Unióba irányuló teljes GSP-import 1%-ának értékét. A GSP+ rendszer kedvezményezettjeinek emellett mintegy 27 nemzetközi egyezményt is ratifikálniuk kellett és végre kellett hajtaniuk az emberi jogok, az alapvető munkaügyi normák, a fenntartható fejlődés és a jó kormányzás területén. Amennyiben valamely ország nem teljesíti ezeket a kritériumokat, a GSP+ szerinti kedvezmények felfüggeszthetők.

Mind a 49 legkevésbé fejlett ország jogosult a „fegyver kivételével mindent” (Everything but Arms) rendszer igénybevételére, amely a teljes kivitel vonatkozásában vám- és kvótamentes hozzáférést jelent az EU piacához.

Időkeret

A jelenlegi GSP-rendszert a 732/2008/EK tanácsi rendelet hozta létre. Ez 2011 végén hatályát veszti, így a GSP is érvényét veszti, amennyiben egy helyettesítő rendszer nem lép a helyébe.

A Bizottság tervei szerint 2011 elején nyújt be új javaslatot, ami azt jelentené, hogy a régit felváltó új GSP-rendszer legkorábban csak 2012 közepén, tehát több mint hat hónapos joghézagot követően lépne hatályba.

Ezért a jelenlegi javaslat célja, hogy további legfeljebb két évvel, az új rendelet hatálybalépéséig meghosszabbítsa a jelenlegi GSP-rendszer hatályát.

A vélemény előadója szerint ez nem ideális megoldás – azt jelenti, hogy az EP-nek csak négy évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után lehet beleszólása a rendszerbe. Megfelelő megközelítésnek tekinthető azonban annyiban, hogy megelőzi a GSP-program folyamatosságának nem kívánt megszakadását. Nyilvánvalóan káros lenne a fejlődő országokra nézve, ha – csak átmenetileg is – kénytelenek lennének visszatérni az EU legnagyobb kedvezményes vámtarifáihoz, és elvesztenék a preferenciális bánásmódot.

Mindezeket figyelembe véve fontos, hogy a Bizottság a lehető legrövidebb időn belül elkészítse a GSP-re vonatkozó új javaslatát, és hogy a jogalkotási eljárás a lehető leggyorsabban lezáruljon. Az új GSP-rendszerről azonban, elődjétől eltérően, a Tanács és a Parlament együttdöntéssel határoz; a Parlament az idő szorításában sem fosztható meg demokratikus előjogaitól. Teljes mértékben ki kell használnia a Lisszabon utáni új hatásköreit a kereskedelem területén.

A jelenlegi javaslat

Az új GSP-rendelet jövő évi kidolgozása során valószínűleg sor kerül a GSP-rendszer jelentősebb felülvizsgálatára. Ennek ellenére a vélemény előadója számos módosító javaslatot nyújtott be a jelenleg hatályos GSP-rendelethez.

Mindenekelőtt a fejlődő országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolataink vonatkozásában kulcsfontosságú a preferenciális és megkülönböztetett bánásmód elve. A fejlődő országok kivitelének részaránya elhanyagolható a teljes uniós importon belül. Az általunk biztosított kereskedelmi kedvezmények ugyanakkor esélyt adnak számukra a segélyektől való függőség ördögi körének megtörésére. Az EU és a fejlődő országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat az egyenlő elbírálás felé mozdító javaslatok nem reálisak, amíg az EU jelenleg kapacitásai és komparatív előnyei révén jelentős előnyben van.

A Lisszaboni Szerződés 208. cikke természetesen előírja az EU számára, hogy „azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit.” Ez azt jelenti, hogy az EU kötelezettséget vállal arra, hogy kerüli az olyan politikai döntéseket, amelyek aláássák a fejlesztési együttműködés során végzett munkáját, és a politikai paletta egészén a fejlődő országok előnyére váló lépéseket tesz. Ez kiváltképpen alkalmazandó a kereskedelemre.

Alapvető fontosságú az is, hogy a Bizottság – a Parlament ellenőrzése mellett – szorosan és szigorúan nyomon kövesse a GSP+ rendszerre való jogosultságot biztosító kritériumok kedvezményezett országok általi folyamatos betartását.

A Bizottság jelenleg a GSP fenntarthatósági hatásvizsgálatát végzi. A Parlamentnek tájékoztatást kell kérnie a Bizottságtól e vizsgálat feladatmeghatározásáról, eredményeiről, az abból levont tanulságokról, valamint a fenntarthatósági hatásvizsgálatnak az új GSP-rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó jövőbeli szándékairól.

A vélemény előadója szilárdan hisz a nem kizárólag a profiton, hanem az etikán, a demokrácián és az átláthatóságon alapuló globális kereskedelmi rendszer szükségességében, amely nem csak korlátozott számú vállalkozás, de a társadalom egészének javát szolgálja. Az emberi jogokra, munkaügyi normákra, a környezetvédelemre és a kormányzásra vonatkozó, nemzetközi megállapodáson alapuló normák betartása a GSP+ rendszer nélkülözhetetlen eleme, amelyet esetlegesen még szigorúbbá kell tenni a jövőben. Ezért rendkívül fontos az olyan ágazatok, mint a halászat, az erdőgazdálkodás és a bányászat – hogy csak néhányat említsünk –, valamint a nőkkel és a kisebbségekkel szemben a munkaerőpiachoz való hozzáférésük és munkakörülményeik tekintetében tanúsított bánásmód szoros felügyelete.

A demokrácia és az átláthatóság érdekében fontos az is, hogy a kedvezményezett országokkal a GSP+ kritériumainak folyamatos tiszteletben tartásával kapcsolatban folytatott mindennemű konzultáció a nemzeti parlamentekkel és a helyi civil társadalmi szereplőkkel folytatott párbeszédet is magában foglalja.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 1 a pont (új)

732/2008/EK rendelet

2 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A (2) preambulumbekezdés után a szöveg a következő új preambulumbekezdéssel egészül ki:

 

(2a) Az EU azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, köteles figyelembe venni a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit, ezért a GSP-rendszernek hozzá kell járulnia az EU fejlesztési célkitűzéseihez, többek között a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 1 a pont (új)

732/2008/EK rendelet

5 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„Az 1. cikk (2) bekezdésében említett előírások alkalmazásában a származó termékek fogalmának meghatározására vonatkozó származási szabályokat, valamint az igazgatási együttműködés eljárásait és módszereit a 2454/93/EGK rendelet határozza meg. A származási szabályok rendszerének formáját, lényegét és eljárásait rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy értékeljék annak a GSP felhasználási arányaira kifejtett hatását, és hogy az jobban szolgálja a gazdasági fejlődés előmozdításának célját.”

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 4 pont

732/2008/EK rendelet

10 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A 10. cikk (3) bekezdésének b) pontjának végén a pont helyébe pontosvessző lép, és a bekezdés a következőkkel egészül ki:

(4) A 10. cikk a következőképpen módosul:

 

a) A 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) A Bizottság megvizsgálja a 9. cikk (2) bekezdésében említett információkkal együtt benyújtott kérelmet. A kérelem megvizsgálásakor a Bizottság figyelembe veszi a megfelelő nemzetközi szervezetek és intézmények megállapításait. A Bizottság a kérelmező ország felé mindennemű lényegesnek ítélt kérdést feltehet, és a kapott tájékoztatást a kérelmező országgal, illetve bármely más megfelelő forrással ellenőriztetnie kell, ideértve az Európai Parlamentet és a civil társadalom képviselőit, többek között a társadalmi partnereket.”

 

b) A (3) bekezdés b) pontjának végén a pont helyébe pontosvessző lép, és a bekezdés a következőkkel egészül ki:

„vagy

vagy

c) 2011. december 15-ig a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alá tartozó kérelem esetén;

c) 2011. december 15-ig a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alá tartozó kérelem esetén;

vagy

vagy

d) 2013. június 15-ig a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja alá tartozó kérelem esetén.”

d) 2013. június 15-ig a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja alá tartozó kérelem esetén.”

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 4 a pont (új)

732/2008/EK rendelet

10 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A 10. cikk után a szöveg a következő új cikkel egészül ki:

 

10a. cikk

 

„A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet a GSP keretében végrehajtott fenntarthatósági hatásvizsgálat kimeneteléről.”;

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 4 b pont (új)

732/2008/EK rendelet

17 cikk – -1 bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b) A 17. cikk (1) bekezdése előtt a szöveg a következő új bekezdéssel egészül ki:

 

„(-1) A Bizottság rendszeresen ellenőrzi, hogy a kedvezményezett államok teljesítik-e kötelezettségvállalásaikat, és hogy a preferenciális bánásmód ideiglenes visszavonásának a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott okai közül egyik sem áll-e fenn. A Bizottság éves jelentést készít az ideiglenes visszavonásokról, és azt megküldi a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak.”

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 4 c pont (új)

732/2008/EK rendelet

18 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4c) A 18. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

 

„(3) A Bizottság felkutat minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítél, beleértve az ENSZ, az ILO és más illetékes nemzetközi szervezetek, valamint egyéb európai intézmények vonatkozó felügyelő testületei révén rendelkezésre álló értékeléseket, észrevételeket, határozatokat, ajánlásokat és következtetéseket. Ezek kiindulási alapul szolgálnak annak vizsgálatához, hogy indokolt-e az ideiglenes visszavonás a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ok miatt. A Bizottság a kapott információkat az érintett gazdasági szereplőkkel, a civil társadalom szereplőivel és a kedvezményezett országgal közösen ellenőrizheti.”

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 4 a pont (új)

732/2008/EK rendelet

18 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A 18. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(3) A Bizottság felkutat minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítél, beleértve az ENSZ, az ILO és más illetékes nemzetközi szervezetek vonatkozó felügyelő testületei révén rendelkezésre álló értékeléseket, észrevételeket, határozatokat, ajánlásokat és következtetéseket. Ezeket az átláthatóság érdekében nyilvánosságra kell hozni, és kiindulási alapul szolgálnak annak vizsgálatához, hogy indokolt-e az ideiglenes visszavonás a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ok miatt. A Bizottság a kapott információkat ellenőrizheti az érintett gazdasági szereplőkkel és a kedvezményezett országgal.”

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 4 a pont (új)

732/2008/EK rendelet

19 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A 19. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) A Bizottság a megállapításairól jelentést nyújt be a 27. cikkben említett bizottságnak, valamint az Európai Parlamentnek.”

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 4 b pont (új)

732/2008/EK rendelet

19 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b) A 19. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(4) Amennyiben úgy találja, hogy ideiglenes visszavonásra van szükség, a Bizottság – miután tájékoztatta az Európai Parlamentet – megfelelő javaslatot nyújt be a Tanácshoz, amely két hónapon belül minősített többséggel határoz. A (3) bekezdésben említett esetben a Bizottság a bekezdésben említett időszak végén nyújtja be javaslatát.”

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 4 c pont (új)

732/2008/EK rendelet

20 cikk – 7 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4c) A 20. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(7) Amikor az azonnali cselekvést igénylő kivételes körülmények lehetetlenné teszik a vizsgálatot, a Bizottság – a 27. cikkben említett bizottság, valamint az Európai Parlament tájékoztatását követően – minden olyan megelőző intézkedést megtehet, amely feltétlenül szükséges.”

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 4 d pont (új)

732/2008/EK rendelet

22 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4d) A 22. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) A Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatja az érintett kedvezményezett országot minden olyan határozatáról, amelyet a 20. vagy a 21. cikknek megfelelően hozott, még annak hatálybalépését megelőzően. A Bizottság erről értesíti a Tanácsot, az Európai Parlamentet és a tagállamokat is.”

ELJÁRÁS

Cím

Az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig történő alkalmazásáról szóló 732/2008/EK rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2010)0142 – C7-0135/2010 – 2010/0140(COD)

Illetékes bizottság

INTA

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

15.6.2010

 

 

 

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Eva Joly

22.6.2010

 

 

Az elfogadás dátuma

9.11.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Thijs Berman, Corina Creţu, Nirj Deva, Charles Goerens, Catherine Grèze, András Gyürk, Eva Joly, Filip Kaczmarek, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Bill Newton Dunn, Maurice Ponga, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Alf Svensson, Eleni Theocharous, Ivo Vajgl, Anna Záborská, Iva Zanicchi

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Judith Sargentini

ELJÁRÁS

Cím

Az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig történő alkalmazásáról szóló 732/2008/EK rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2010)0142 – C7-0135/2010 – 2010/0140(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

26.5.2010

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

15.6.2010

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

15.6.2010

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Helmut Scholz

1.6.2010

 

 

Vizsgálat a bizottságban

2.12.2010

 

 

 

Az elfogadás dátuma

3.3.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Daniel Caspary, Christofer Fjellner, Metin Kazak, David Martin, Vital Moreira, Cristiana Muscardini, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Keith Taylor, Paweł Zalewski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Josefa Andrés Barea, George Sabin Cutaş, Béla Glattfelder, Elisabeth Köstinger, Georgios Papastamkos, Carl Schlyter, Jarosław Leszek Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Derk Jan Eppink, Eider Gardiazábal Rubial, Kartika Tamara Liotard, Bart Staes

Benyújtás dátuma

7.3.2011