Eljárás : 2010/2201(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0062/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0062/2011

Viták :

PV 05/04/2011 - 14
CRE 05/04/2011 - 14

Szavazatok :

PV 06/04/2011 - 8.17
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0143

JELENTÉS     
PDF 180kWORD 123k
18.3.2011
PE 454.393v02-00 A7-0062/2011

az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet alkalmazásáról

(2010/2201(INI))

Alkotmányügyi Bizottság

Előadó: Marietta Giannakou

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet alkalmazásáról

(2010/2201(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdésére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 224. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 12. cikkének (2) bekezdésére,

   tekintettel az európai szintű politikai pártokra (a rendelet 2. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározottak alapján a politikai pártokra és kapcsolódó európai politikai alapítványaikra) vonatkozó szabályokról és finanszírozásukról szóló 2003. novemberi 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (finanszírozási rendelet), különösen annak 12. cikkére,

–   tekintettel az európai politikai pártokról szóló, 2006. március 23-i állásfoglalására(2),

   tekintettel főtitkárának az európai szintű pártok finanszírozásáról és a finanszírozási rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. március 29-i határozatának 15. cikke alapján az Elnökség számára készített, 2010. október 18-i jelentésére,

–   tekintettel a 2011. január 10-i elnökségi feljegyzésre, amely a 2010. december 13-i elnökségi határozat felülvizsgált változata,

–   tekintettel eljárási szabályzata 210. cikkének (6) bekezdésére, valamint 48. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0062/2011),

A. mivel az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy „az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához”, míg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 224. cikkével összhangban a Parlament és a Tanács fekteti le az e pártokra és politikai alapítványaikra vonatkozó szabályokat, és különösen a finanszírozásukra vonatkozó szabályokat,

B.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája egyértelműen kimondja, hogy az uniós szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai polgárok politikai akaratának kifejezéséhez,

C. mivel az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Uniónak a képviseleti demokrácia elve alapján kell működnie,

D. mivel az európai szintű politikai pártok alapjait a Maastrichti és a Nizzai Szerződés fektette le, bevezetve a finanszírozás lehetőségét és megadva számukra a működési autonómiát a parlamenti csoportokkal szemben,

E.  mivel 2007-ben a Parlament felhívását(3) követően a Bizottság javaslatot terjesztett elő, bevezetve az európai szintű politikai alapítványok (európai politikai alapítványok) finanszírozását, amelyet 2007 decemberében fogadtak el, hogy a közérdekű politikai kérdésekről és az európai integrációról folytatott vita során támogassák az európai szintű politikai pártokat,

F.  mivel a 2007. évi módosító rendelet(4) célja az európai politikai pártok integrációs folyamatának megkönnyítése a politikai pártok Unión belüli hatékonyabb struktúrájának és szervezettségének elősegítése révén,

G. mivel a 2007. évi módosító rendelet jelentősen erősítette az európai politikai pártok szerepét az európai parlamenti választásokban, mivel kimondta, hogy kiadásaik között szerepelhet a választási kampányok finanszírozása; mivel azonban ezt a lehetőséget korlátozta az a feltétel, hogy az érintett előirányzatokat nem szabad a nemzeti politikai pártok vagy jelöltek közvetlen vagy közvetett finanszírozására fordítani,

H. mivel valamennyi finanszírozásban részesülő európai politikai párt aláírt egy, a választási kampányok során követendő szabályokat tartalmazó magatartási kódexet, amelyet az Elnökség valamennyi pártra nézve kötelezőnek tekint,

I.   mivel az európai politikai pártok szerepének erősítése szükségszerűen az európai parlamenti választásokon történő részvételéhez kapcsolódik,

J.   mivel a 2007. évi módosító rendelet az európai politikai pártok hivatalosabb elismerésére szólít fel,

K. mivel a 2007. évi módosító rendelet az intézményesítés kiegyensúlyozott folyamata révén megvalósuló, az európai és tagállami szinten teljes mértékben szervezett és hatékony politikai pártok létrehozására irányul,

L.  mivel a 2007. évi módosító rendelet célja az európai szintű politikai pártok és alapítványaik szervezeti közelítése, elismerve ugyanakkor, hogy a politikai pártok és a politikai alapítványok eltérő feladatokat végeznek,

M. mivel e szervezeti közelítés csak úgy valósítható meg, ha az európai politikai pártok számára közös politikai, jogi és adóügyi státuszt alakítunk ki, anélkül, hogy ez az európai politikai pártok és alapítványaik szervezeti egységesítését is maga után vonná, ami az európai politikai pártok és alapítványok kizárólagos illetékességi körébe tartozik,

N. mivel az európai politikai pártoknak és politikai alapítványaiknak az európai uniós jogszabályokon alapuló alapszabály elfogadása egyértelmű követelmény és jelentős lépés a demokrácia Unión belüli erősítése felé,

O. mivel a szervezeti és működési konvergencia és a finanszírozási eljárás javítása csak úgy lehetséges, ha valamennyi európai politikai párt és azok politikai alapítványai számára egységes és közös, az európai uniós jogszabályokon alapuló, európai alapszabályt fogadnak el,

P.  mivel az európai szintű politikai pártokról szóló rendelet nem választja külön a politikai pártok elismerését és finanszírozását,

Q. mivel a 2011. január 10-i elnökségi feljegyzésben az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó kritériumok szigorítását javasolták; mivel ez a pártok európai szintű versenyének korlátozását jelenti, amennyiben a politikai pártok jogi elismerésére és finanszírozására ugyanazon kritériumok vonatkoznak,

R.  mivel a 2007. évi módosító rendelet egyértelmű jogi és pénzügyi alapot biztosít az európai szintű, integrált politikai pártok létrehozásához az európai tudatosság növelése és az Európai Unió polgárai akaratának hatékony kinyilvánítása érdekében,

S.  mivel az európai politikai pártok finanszírozására a költségvetési rendelet(5) VI. címe (Támogatások) és annak végrehajtási szabályai(6) vonatkoznak,

T.  mivel a finanszírozási rendelet végrehajtásáért a Parlamenten belül felelős szervezetként az Elnökség 2006-ban a végrehajtási szabályok számos jelentős javításáról határozott, ilyen volt például a prefinanszírozási lehetőség 50%-ról 80%-ra történő emelése az eljárás egyszerűsítése és a kedvezményezettek fizetőképességének javítása érdekében, továbbá a kedvezményezettek költségvetési fejezetek közötti átcsoportosításaira vonatkozó szabályok lazítása költségvetéseik politikai körülményekhez történő igazításának lehetővé tétele érdekében,

U. mivel az európai politikai pártok és kapcsolódó európai politikai alapítványaik finanszírozásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatták, hogy nagyobb rugalmasság és összehasonlítható feltételek szükségesek a források következő pénzügyi évre való átvitele és a kiadásaik előírt minimális arányán felüli és túli, saját forrásokból finanszírozandó tartalékképzés vonatkozásában,

V. mivel az európai politikai pártok átlagosan költségvetésük közel felét fordítják központosított adminisztrációra (személyzet, bérleti díjak stb.), további negyedét a pártszervek alapszabályzatban előírt vagy nem előírt üléseire, a fennmaradó részt pedig választási kampányokra és a kapcsolódó szervezetek támogatására fordítják,

W. mivel az európai politikai alapítványok kiadási mintája ettől eltér, mivel ezek átlagosan költségvetésük 40%-át fordítják központosított adminisztrációra és ülésekre és további 40%-át külső szolgáltatásokra, például tanulmányokra, kutatásra, publikációkra és szemináriumokra,

X. mivel az európai politikai pártok saját forrásai főként a párttagok tagdíjaiból folynak be, és mivel teljes bevételük kevesebb mint 5%-a származik független személyek tagdíjaiból és adományaiból,

Y. mivel az európai politikai pártok esetében az Unió költségvetéséből származó források aránya a teljes bevételben magasabb, mint az európai politikai alapítványok esetében,

Z.  mivel az adományok egyelőre nem képezik a finanszírozás jelentős részét, 2009-ben összesen csak három párt és két alapítvány kapott rendszeres adományokat,

AA. mivel potenciális konfliktus áll fenn egyrészt a finanszírozás megkönnyítésének és felgyorsításának célja, ezáltal a finanszírozás hatékonyabbá tétele, másrészt pedig az uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi kockázat minimalizálásának célja között,

BB. mivel az e jelentés által lefedett időszakban, azaz 2008 és 2011 között semmilyen szankciót nem kellett kivetni egyetlen finanszírozott pártra vagy alapítványra sem,

CC. mivel ahhoz, hogy finanszírozásban részesüljenek, az európai politikai pártoknak és alapítványoknak jogi személyiséget kell szerezniük a székhelyük szerinti tagállam jogszabályainak megfelelően, és mivel nem rendelkeznek közös jogállással,

DD. mivel az európai politikai pártok és alapítványok támogatása „támogatásnak” számít a költségvetési rendelet VI. címének és a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai értelmében, ugyanakkor egyedi jellegük miatt ezek a támogatások nem hasonlíthatók össze a Bizottság által nyújtott és kezelt támogatásokkal; mivel ezt tükrözi a kivételeket megállapító finanszírozási rendelet számos rendelkezése is; mivel ez a megoldás nem kielégítő,

Az új politikai környezet

1.  megjegyzi, hogy a politikai pártok – és kapcsolódó politikai alapítványaik – a parlamenti demokrácia elengedhetetlen eszközei, amelyek elszámoltathatóvá teszik a parlamenti képviselőket, segítenek alakítani a polgárok politikai akaratát, politikai programokat kidolgozni, jelölteket képezni és kiválasztani, párbeszédet fenntartani a polgárokkal és lehetővé tenni számukra nézeteik kifejtését;

2.  hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés az európai polisz, az uniós szintű politikai tér és az európai demokrácia megteremtése érdekében – amelyeknek az európai polgári kezdeményezés kulcsfontosságú elemét képezi – gondoskodik a politikai pártok és alapítványok e szerepéről;

3.  megállapítja, hogy az európai politikai pártok jelenlegi állapotukban nem képesek teljes mértékben eleget tenni e szerepnek, mivel pusztán a nemzeti pártok ernyőszervezetei és nem állnak közvetlen kapcsolatban a tagállamok választóival;

4.  elégedetten jegyzi meg, hogy az európai politikai pártok és alapítványok mindazonáltal elengedhetetlen szereplőkké váltak az Európai Unió politikai életében, különösen a különböző „politikai családok” különböző álláspontjainak alakításában és kifejezésében;

5.  hangsúlyozza, hogy az összes európai politikai pártnak meg kell felelnie a belső pártdemokrácia legmagasabb szintű normáinak (a pártszervezetek demokratikus úton történő megválasztása és a demokratikus a döntéshozatali folyamatok tekintetében, ideértve a jelöltek kiválasztását is);

6.  azon a véleményen van, hogy amennyiben eleget tesz az európai szintű politikai párttá válás követelményeinek, az adott párt csak akkor juthat finanszírozáshoz, ha legalább egy taggal képviselteti magát az Európai Parlamentben;

7.  rámutat, hogy a politikai pártoknak jogaik, kötelezettségeik és felelősségeik vannak, ezért egymással összeegyeztethető általános szervezeti mintákat kell követniük; úgy véli, hogy e szervezeti közelítés csak úgy valósítható meg, ha az európai politikai pártok és politikai alapítványaik számára közös jogi és adóügyi státuszt alakítanak ki;

8.  meggyőződése, hogy az európai politikai pártok közvetlenül az európai uniós jogszabályokon alapuló hiteles jogállása és saját jogi személyisége lehetővé teszi az európai politikai pártok és politikai alapítványaik számára, hogy az európai közérdek képviselőiként lépjenek fel;

9.  véleménye szerint az európai politikai pártoknak párbeszédet kell folytatniuk és három szinten kell versenyezniük a közös európai kihívásokhoz, valamint az Európai Unióhoz és annak fejlődéséhez kapcsolódó kérdésekben: regionálisan, országosan és európai szinten; véleménye szerint alapvető fontosságú, hogy az európai politikai pártok uniós és nemzeti szinten, valamint azon túlmenően is hatékonyak és termelékenyek legyenek;

10. hangsúlyozza azokat a fontos kihívásokat, amelyekkel az európai politikai pártoknak szervezeti kapacitásuk tekintetében szembe kell nézniük, tekintettel az európai választási rendszer esetleges reformjára (egy további választókörzet létrehozása, országok feletti listákat állítása);

11. megjegyzi, hogy ez elvileg összhangban áll azzal az elképzeléssel, hogy az európai politikai pártok részt vegyenek a népszavazási kampányokban, ha a szóban forgó népszavazás témája közvetlenül kapcsolódik európai uniós kérdésekhez;

12. ezért úgy határoz, hogy felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az európai politikai pártokra vonatkozó alapszabály tervezetére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkének megfelelően;

13. megjegyzi, hogy rövidebb távon az európai politikai pártok és alapítványok szabályozási környezetének javítására van szükség, melynek első lépése az európai alapszabály elfogadása lenne;

További reformjavaslatok

14. véleménye szerint a regionális parlamentekben vagy közgyűlésekben ülő képviselőket a finanszírozási feltételek teljesítésével kapcsolatosan csak akkor kellene figyelembe venni , ha a szóban forgó parlament vagy közgyűlés jogalkotási hatáskörrel van felruházva;

15. rámutat, hogy az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásának odaítélése és elszámolása bürokratikus és nehézkes eljárás; véleménye szerint ez nagymértékben annak tudható be, hogy a finanszírozási kifizetés a költségvetési rendelet szerinti „támogatásnak” számít, amely projektek vagy egyesületek finanszírozására megfelelő, de pártok finanszírozására nem;

16. véleménye szerint ezért a Bizottságnak javasolnia kell egy új, kizárólag az európai pártok és alapítványok finanszírozásának szentelt cím létrehozását és testre szabását a költségvetési rendeletben; véleménye szerint a végrehajtást illetően a finanszírozási rendeletnek ezen új cím rendelkezéseire kell hivatkoznia;

17. hangsúlyozza, hogy a pártok és alapítványok önfinanszírozása az életképesség jele; véleménye szerint ezt ösztönözni kell az adományok jelenlegi 12 000 eurós felső határának adományozónként évi 25 000 euróra történő emelésével, ugyanakkor megkövetelve, hogy az adományozók nevét, a hatályos jogszabályoknak megfelelően és az átláthatóság érdekében az adomány beérkezésekor közzétegyék;

18. úgy véli, hogy a finanszírozás előfeltételeként az „éves munkaprogramok” benyújtására vonatkozó követelmény a politikai pártok esetében nem helyénvaló; rámutat továbbá, hogy semelyik uniós tagállamban sem létezik ilyen követelmény;

19. hangsúlyozza, hogy a finanszírozás ütemezése döntő fontosságú, amennyiben valóban teljesíteni kívánja célját; szorgalmazza, hogy a költségvetési rendelet végrehajtási szabályaitól eltérően a finanszírozás a pénzügyi év elején 80% helyett 100%-ban legyen elérhető; úgy véli, hogy tekintettel a múlt pozitív tapasztalataira, a kockázat a Parlamentre nézve elhanyagolható mértékű;

20. rámutat, hogy a költségvetési rendelet előírja, hogy „a támogatás nem finanszírozhatja a kedvezményezett szerv teljes működési költségét”; megállapítja, hogy e szabály betartása az alapítványok számára rendkívül nehéz és elkerülő könyvelési technikákhoz vezet (például „természetbeni juttatások”); rámutat, hogy szinte egyik tagállam finanszírozási rendszere sem követeli meg a részleges önfinanszírozást, mivel ez hátrányosan érintheti a kisebb vagy nemrégiben alakult pártokat;

21. rámutat, hogy az európai politikai pártoktól megkövetelt független források igazolását teljes költségvetésük 10%-ára lehetne csökkenteni fejlődésük további ösztönzése érdekében; ugyanakkor úgy véli, hogy a tárgyi eszközökben megtestesülő saját források mértéke nem haladhatja meg teljes költségvetésük 7,5%-át;

22. megjegyzi, hogy az európai politikai alapítványok esetében a jogi eszköz felülvizsgálatát a saját forrás igazolására vonatkozó követelmény eltörlésére kellene felhasználni;

23. rámutat arra, hogy e felülvizsgálat keretében meg kell szüntetni azt az európai politikai alapítványokra megállapított korlátozást, miszerint forrásaikat az Európai Unión belül kell felhasználniuk; ez lehetővé tenné az alapítványok EU-n belüli és kívüli szerepvállalását;

24. hangsúlyozza azonban, hogy a finanszírozási rendszer lazítását a finanszírozási rendelet által előírt, ám abban jelenleg nem szereplő szankciókkal kellene ellensúlyozni; ez a szankció például az adományok átláthatóságára vonatkozó szabályok megsértése esetén pénzbírság is lehetne; hangsúlyozza, hogy az előírtakon felüli, saját forrásokból finanszírozandó tartalékképzés és a források átvitele tekintetében ugyanazon feltételek szükségesek mind az európai politikai pártok, mind pedig a kapcsolódó európai politikai alapítványaik számára;

25. rámutat, hogy az európai politikai pártok 2008 óta jogosultak a támogatásként kapott összegeket „az európai parlamenti választások keretében folytatott kampányok” finanszírozására fordítani (finanszírozási rendelet 8. cikk (3) bekezdés); ugyanakkor rámutat, hogy ezen összegek nem fordíthatók népszavazási kampányok finanszírozására; azonban úgy véli, hogy ha az európai politikai pártok uniós szinten politikai szerepet akarnak betölteni, úgy mindaddig jogukban állhatna ilyen kampányokban részt venni, amíg a népszavazás témája közvetlenül kapcsolódik az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekhez;

26. felszólítja az európai politikai pártokat, hogy kezdjenek hozzá az egyének közvetlen egyéni tagságára és a pártok belső tevékenységeiben és döntéshozatali folyamataiban vállalt közvetlen vagy közvetett részvételével kapcsolatos megfelelő intézkedésekre vonatkozó feltételek kialakításához;

27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 297., 2003.11.15., 1. o., a 1524/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 5. o.) módosított rendelet.

(2)

HL C 292. E, 2006.12.1., 127. o.

(3)

Az európai politikai pártokról szóló 2006. március 23-i állásfoglalás (14) bekezdése (HL C 292. E, 2006.12.1., 127. o.).

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 18-i 1524/2007/EK rendelete (HL L 343., 2007.12.27., 5. o.)

(5)

A Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(6)

A Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.), HL L 357., 2002.12.31., 1. o.


INDOKOLÁS

I.    Jogszabályi háttér

Az európai politikai pártok fejlődése kulcsfontosságú az uniós ügyek iránti közérdeklődés felkeltése szempontjából. A „ki irányít és hogyan” gyakran feltett kérdésén túlhaladva egy másik kérdésre irányítja a figyelmet: kit irányítanak? Az európai pártok szabályozásáról folyó közbeszéd hangsúlyozása a tekintetben ad komolyabb aggodalomra okot, hogy hogyan hozzunk közösen létre egy nemzeteken átívelő polgári teret, amelyet szabad és egyenlő állampolgárok alkotnak, valamint amely a különböző népek közötti „polgári szerződés” formáját öltő közös alap révén az integráció jövőjét hozhatja el. Elsősorban az EU rendszeréből adódó összetettség miatt nem könnyű feladat az európai politikai pártok számára egy olyan reformcsomag kidolgozása, amely mobilizálni tudja az egyéni és szervezetben lévő polgárok demokratikus energiáit. Ám ebből előnyt lehet kovácsolni, amennyiben kiderül, hogy mi is az európai politikai pártok „alapvető feladata”, illetve a politikai fejlődésükről szóló tájékozott és elvi alapokon álló párbeszéd hogyan segítheti elő egy olyan plurális démosz megjelenését, amelynek tagjai a központi intézmények felé, illetve ezeken keresztül tudják irányítani demokratikus követeléseiket. Mivel az EU-nak lenne szabad eltávolodnia az alakulásakor meghatározott identitásától, az európai „démosz” létrehozása egy közbeszédnek helyet adó polgári térre utal, ahol politikai szempontból egymáshoz közel álló állampolgárok szabadon hozhatnak létre közös demokratikus „alapot” politikai céljaik elérésére. Az európai politikai pártok megerősítése a részvételen alapuló kormányzás EU-n belüli növelését, és végső soron a demokrácia megerősítését szolgálja.

A 2003-ban elfogadott 2004/2003 sz. rendelet az európai szintű politikai pártok számára átlátható finanszírozási keretet biztosít. Mindez az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdését tükrözi, amely kimondja, hogy „az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához”, míg az EUMSZ 224. cikke úgy rendelkezik, hogy a pártok finanszírozására vonatkozó szabályokat a rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni. Továbbá az 1524/2007 sz. rendelet által módosított rendeletben ugyanilyen finanszírozási eljárás vonatkozik a politikai alapítványokra, illetve a rendelet előírja szerepüket is.

A finanszírozás elsődleges követelménye az, hogy a szervezet a rendelet 2. cikke (3) bekezdése és 3. cikke értelmében vett európai szintű politikai pártnak/alapítványnak számítson. Egy európai szintű politikai párt minden évben finanszírozási pályázatot nyújthat be az Európai Parlamenthez. A rendelet politikai pártként a polgárok olyan szerveződését nevezi meg, amely politikai célkitűzések érdekében munkálkodik, és amelyet legalább egy tagállam nemzeti jogának megfelelően alakítottak meg illetve ismertek el. Ahhoz, hogy egy párt „európai szintű politikai pártként” legyen elismerve:

–  jogi személyiséggel kell rendelkeznie azon tagállamban, amelyben a székhelye található;

–  európai parlamenti képviselői révén a tagállamok legalább egynegyedében kell képviseltetnie magát, illetve a nemzeti vagy a regionális parlamentekben vagy a regionális gyűlésekben, vagy a legutóbbi európai parlamenti választásokon a tagállamok legalább egynegyedében meg kellett kapnia az adott tagállamokban leadott szavazatok legalább 3%-át;

–  különösen programjában és tevékenysége során tiszteletben kell tartania azon elveket, amelyeken az Európai Unió alapul, azaz a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának elvét, valamint a jogállamiság elvét;

–  részt kellett vennie az európai parlamenti választásokon vagy kifejeznie erre irányuló szándékát.

Az Európai Parlament biztosítja, hogy az európai szintű politikai pártok továbbra is teljesítsék ezeket a feltételeket. Ha e feltételek közül bármelyik nem teljesül, az adott párt elveszíti az „európai szintű politikai párt” státuszát és ebből következően kizárja magát a jelen rendelet szerinti finanszírozásból.

Egy európai szintű politikai párthoz kapcsolódó politikai alapítvány e párton keresztül nyújthat be finanszírozási pályázatot. A rendelet az „európai szintű politikai alapítvány” fogalmát az egyik uniós tagállamban jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezetként (vagy szervezetek hálózataként) határozza meg, amely kapcsolódik egy európai szintű politikai párthoz. Az európai szintű politikai alapítványok feladata különösen az európai választások tekintetében a viták megfigyelése, elemzése, az azokról való tájékoztatás és a vitákban való részvétel. Az alapítványokra vonatkozó pénzügyi szabályok azonosak a pártokra vonatkozó szabályokkal. A finanszírozási pályázat benyújtásakor igazoló dokumentumokat kell csatolni, amelyek bizonyítják, hogy a pályázó európai szintű politikai párt. Továbbá a párt politikai programját is be kell nyújtani, valamint azon alapszabályt, amely meghatározza különösen a politikai és pénzügyi vezetésért felelős szerveket, továbbá az érintett tagállamokban a törvényes képviselettel megbízott természetes személyeket. A fent említett dokumentumok ezt követő bármely módosításáról két hónapon belül értesíteni kell az Európai Parlamentet. E tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a finanszírozást felfüggesztik. Az Európai Parlament a finanszírozás iránti pályázat kézhezvételétől számított három hónapon belül meghozza döntését.

II.  A reform iránti igény és az arra vonatkozó javaslatok

Rendkívül fontos, hogy az Unióban a demokráciát támogató európai politikai pártoknak közös és egységes jogállásuk legyen. A pártok számára célkitűzéseik elérése érdekében minden eddiginél fontosabbnak tűnik egy uniós jogszabályokon alapuló európai alapszabály elfogadása. Az európai politikai pártoknak jogi személyiséggel kellene rendelkezniük az európai politikai pártokra és az Európai Unió intézményeire vonatkozó pénzügyi eljárás közötti széles szakadék áthidalására. A főtitkár 2010. évi jelentésében javasolt reformok és az Elnökség 2010. december 13-i határozatai a jelen helyzet alapos elemzése következtében születtek meg, amelyek általánosságban véve pozitív válaszokat adnak az európai politikai pártok által felvetett kérdésekre, aggodalmakra és megjegyzésekre. A jelentéstervezetben szereplő javaslatok az európai politikai pártok szervezeti egységessége irányába mutatnak. E szervezeti konvergencia csak az európai politikai pártok közös politikai, jogi és adóügyi státuszának kialakításával valósítható meg.

Az előadó határozottan üdvözli az európai politikai pártok számára egy speciális és egységes európai jogi forma létrehozását, főként a szervezeti és adóügyi konvergencia miatt.

Az elismerés feltételeire való tekintettel az előadó javasolja, hogy csak nemzeti és regionális pártok legyenek jogosultak európai pártot alakítani. Az európai pártok alapítására vonatkozóan az európai pártok alapszabálya egyformán figyelembe veszi az európai, nemzeti és regionális szinten megválasztott képviselőket, amennyiben a regionális képviselők a regionális parlamenteket képviselik. Ezért fenn kell tartani a regionálisan választott képviselők pártalapításnál történő elismerésének lehetőségét, de csak a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező régiók esetében. Emellett minden európai politikai pártnak legalább egy képviselővel kellene rendelkeznie az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament által történő finanszírozáshoz az európai pártoknak legalább egy európai parlamenti képviselővel kell képviseltetniük magukat az Európai Parlamentben. Továbbá a nemzeti, regionális és európai politikai pártok összetételénél és megalapításánál figyelembe kellene venni, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják-e a belső demokráciára vonatkozó kritériumokat is. Ez a követelmény azt jelentené, hogy az a párt, amelyik nem teljesíti a belső demokráciára vonatkozó feltételt, az a finanszírozási rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján nem teljesíti a legalább hét tagállamban történő képviseletre vonatkozó követelményt.

Az európai politikai pártok esetében a független források igazolására vonatkozó követelményt 10%-ra lehetne csökkenteni fejlődésük további ösztönzése érdekében. Továbbá 7,5%-ra kellene korlátozni az „ellentmondásos” tárgyi eszközökre vonatkozó igazolást. Az európai politikai alapítványok esetében azonban az előadó úgy véli, hogy a jogi eszköz felülvizsgálatát a saját eszközök igazolásával kapcsolatos követelmény eltörlésére kellene felhasználni. Ezért azt a források felhasználására vonatkozó egységes kritériumokról szóló, az európai pártokkal és alapítványaikkal kötött egyezménnyel együtt kell elfogadni. A felek között nincsenek problémák és ellentétek a tekintetben, hogy az alapítványok számára lehetőséget kell biztosítani a tartalékképzésre és a források átvitelére. Az adományozással kapcsolatban elegendő lenne az adomány összegének szélső határait ésszerű módon lazítani, ha ezek az értékek a 12 000 EUR és 25 000 EUR közötti sávban mozognak.

A jelentésben leírtaknak, valamint az európai politikai pártoknak a jelentés elkészítését megelőző meghallgatásának megfelelően is, az európai politikai pártok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy részt vegyenek a csak az Európai Unióhoz szorosan kapcsolódó témákról rendezett népszavazásokon. A jogi személyiség és az európai politikai pártok közös európai alapszabálya további lehetőséget fog biztosítani az európai parlamenti képviselőknek a Duff-jelentésben is javasolt nemzetek feletti listájának elfogadására. Egy nemzetek feletti pártrendszer létrehozása ugyan nehéz, de a jelenlegi körülmények minden eddiginél alkalmasabbnak tűnnek erre. Az első lépés a jogi személyiség és az európai politikai pártok európai alapszabálya, az azt követő pedig az európai parlamenti képviselők nemzetek feletti listájának elfogadása.

A finanszírozási eljárás vonatkozásában az előadó a maximális átláthatóságot támogatja. Az átlátható finanszírozás a demokratikus értékek támogatásának és a jó kormányzás előmozdításának alapvető eleme. Amint azt a Transparency International is megjegyezte, a 2004/2003 sz. rendelet 2007. évi módosítását követően valóban fokozódott az átláthatóság; valamennyi párt és alapítvány pénzügyi jelentése a módosított rendelet 9a. cikkének megfelelően az Európai Parlament honlapján könnyen megtalálható. Az európai politikai pártoknak szánt pénzeszközöket odaítélési határozat keretében kell jóváhagyni, és az erre vonatkozó eljárást ésszerűsíteni kell. Az európai politikai alapítványok számára lehetővé kell tenni a tartalékképzést és a pénzeszközök átvitelét. Az európai politikai pártokhoz hasonlóan az európai politikai alapítványok is térítés ellenében használhatják az EP műszaki berendezéseit. A jobb átláthatóság szavatolása érdekében lehetővé kellene tenni a pénzeszközök utólagos ellenőrzését.

Nézete szerint jogos és támogatja is az európai politikai pártok azon kérését, hogy jogállásuk megfeleljen az európai intézmények jogállásának, és kéri, hogy a Parlament Elnöksége továbbra is kísérje figyelemmel az ügyet.

III. Záró megjegyzések

Az európai politikai pártok működése és finanszírozása érdekében rendkívül demokratikus cselekedetnek számít a biztonságos és átlátható környezet megteremtése. Szükség van a működő politikai pártok számára egy olyan (európai) térre, amely a polgárokat az Unió középpontja felé tereli és segíti őket mindennapi életük során. Az egyedi szabályok elfogadása elősegíti ezt a célt, amely kettős: egyrészt az európai politikai pártok és közös európai jogállásuk kialakítása tekintetében friss, gyors és mindenki számára elérhető tájékoztatással szolgál. A polgárok tudják, hogy egy európai politikai pártban való részvétel azt jelenti, hogy rájuk az Európai Unió törvényei vonatkoznak, valamint azt, hogy a politikai pártoknak jogaik és kötelezettségeik is vannak. Másrészt viszont az európai politikai pártok európai alapszabálya a nemzetek feletti pártrendszer megteremtését segíti elő. Ez az első és nélkülözhetetlen lépés a nagyobb fokú részvétel, nagyobb fokú demokrácia és végül a „több Európa” irányába.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.3.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Andrew Henry William Brons, Carlo Casini, Andrew Duff, Ashley Fox, Matthias Groote, Roberto Gualtieri, Enrique Guerrero Salom, Zita Gurmai, Gerald Häfner, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, David Martin, Morten Messerschmidt, Paulo Rangel, Potito Salatto, Algirdas Saudargas, György Schöpflin, Søren Bo Søndergaard, Indrek Tarand, Rafał Trzaskowski, Luis Yáñez-Barnuevo García

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Elmar Brok, Marietta Giannakou, Íñigo Méndez de Vigo, Helmut Scholz, Rainer Wieland

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat