JELENTÉS a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól – a rövid és középtávú uniós politikáról

24.3.2011 - (2010/2208(INI))

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Silvia-Adriana Ţicău

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól – a rövid és középtávú uniós politikáról

(2010/2208(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához címzett „Intézkedési terv: a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásai” című, 2010. június 14-i közleményére (COM(2010)0308),

–   tekintettel a Tanács ezen intézkedési tervről szóló, 2010. október 1-jei következtetéseire (14146/10),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2010. október 16-i, „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című közleményére (COM(2010)546),

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott, az európai műholdas rádiónavigációs programok félidős értékeléséről szóló 2011. január 18-i jelentésére (COM(2011)0005), amely leszögezi, hogy a műholdas rádiónavigációs infrastruktúra befejezéséhez jelentős finanszírozásra van szükség,

–   tekintettel az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

–   tekintettel az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendeletre[2],

–   tekintettel a műholdas navigációs alkalmazásokról szóló, 2006. december 8-i bizottsági zöld könyvre (COM(2006)0769),

–   tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett, a Galileo-program alakulásáról szóló közleményről szóló, 2004. január 24-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7–0084/2011),

A. mivel a globális navigációs műholdrendszerek alkalmazásai mára valamennyi közlekedési ágazatban folytatott tevékenység központi és nélkülözhetetlen részét képezik, és mivel ezek hatékony és eredményes működtetése a közlekedést biztonságosabbá, fokozottabban környezetbaráttá és gazdaságosabbá teszik,

B.  mivel a közlekedési alkalmazások a globális navigációs műholdrendszerek összes alkalmazásának nagyságrendjüket tekintve 20%-át, értéküket tekintve pedig 44%-át teszik ki, és mivel a – leginkább a közlekedéshez kapcsolódó – biztonsági műveletek ezek további 5%-át adják,

C. mivel az Európai Unió a globális navigációs műholdrendszerek működtetéséhez szükséges alapvető infrastruktúra tekintetében nem függhet vég nélkül az eredetileg más országok által más célokra kifejlesztett rendszerektől,

D. mivel az EGNOS egy, a GPS-t kiegészítő, önálló rendszer, amelynek a számítási és helyesbítési műveletek elvégzéséhez GSP-jeleket kell kapnia, ezért működése ezektől függ; mivel a Galileo üzembe helyezése előtt nem lesznek tökéletesen független GNSS-ek,

E.  mivel Európa EGNOS-rendszerét – az új európai iparpolitika céljaival összhangban – úgy tervezték meg, hogy kielégítse Európa és a világ jelenlegi és jövőbeli jelentős és változatos igényeit, például a közlekedésbiztonság és a nyomonkövethetőség területén, és mivel összeegyeztethető a GPS-szel és a sokkal pontosabb Galileo-rendszerrel is, valamint kiegészíti azokat,

F. mivel a GNSS és a Galileo kereskedelmi közlekedési alkalmazásainak globális piaca bővül, amelyet maximálisan biztosítani kell az európai ipar gazdasági előnyeinek realizálása és a magas képzettséget igénylő munkahelyek létrehozása térdekében,

G. mivel a GNSS-ek alapvető szerepet töltenek majd be az intelligens közlekedési rendszerek (IKR) használatának támogatásában és elősegítésében,

H. mivel a GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások kifejlesztése alapvetően fontos annak biztosítása érdekében, hogy a Galileo jelentette infrastrukturális beruházást teljes mértékben kihasználják, és hogy a Galileo rendszer teljes kapacitása kiépüljön,

I.   mivel az ezen ágazatban végrehajtott beruházás kihatással vannak valamennyi uniós politikára, és mivel bővítésének és végrehajtásának közvetlen hatása lesz az Európa 2020 stratégia megvalósítására és a GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások európai piaci potenciáljának fejlesztése szempontjából a munkahelyteremtésre és Európa versenyképességének fokozására,

J.   mivel a GNSS és a Galileo projekt tekintélyes hozzáadott értéket teremtenek az európai iparpolitika számára, és mivel alapvetően fontos biztosítani ezek sikerét,

1.  üdvözli a Bizottság „Intézkedési terv: a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásai” című közleményét és az abban javasolt számos konkrét ágazati, szabályozási és horizontális intézkedést;

2.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy ezen a ponton a célzott intézkedési terv a legjobb választás ahhoz, hogy az EGNOS és a Galileo fejlesztése és alkalmazása – különösen a közlekedés területén – további lendületre kapjon; hangsúlyozza, hogy a műholdas navigációs rendszereknek biztosítaniuk kell a különböző rendszerek együttműködtethetőségét (a hagyományos rendszereket is ideértve), és mind a személy-, mind pedig az áruszállítási szolgáltatások terén lehetővé kell tenniük a módközi felhasználást is;

3.  megállapítja, hogy az intézkedési tervben szereplő 15 ágazatspecifikus javaslat közül kilenc közvetlenül a közlekedésre vonatkozik, a többi javaslat közül pedig a legtöbbre a megfelelő közlekedési alkalmazások alátámasztásához van szükség;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy az illetékes hatóságok révén mihamarabb biztosítsa az EGNOS polgári repülési célú tanúsítását;

5.  egyetért azzal, hogy az EGNOS és a Galileo a polgári repülés területén való alkalmazásának előmozdítására irányuló intézkedések stratégiai követelmények a SESAR (az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatás) végrehajtása szempontjából, különösen a leszállási eljárásokat és a kisebb repülőtereket illetően;

6.  sajnálja, hogy az EGNOS jelenleg nem terjed ki az Európai Unió egészére, és felszólít arra, hogy az EGNOS-rendszer területi hatályát kiemelt jelleggel terjesszék ki Dél-, Kelet‑, valamint Délkelet-Európára is annak érdekében, hogy Európa-szerte valamennyi közlekedési ágazatban használni lehessen, valamint hangsúlyozza, hogy a területi hatályt fontos a MEDA-országokra, a Közel-Keletre és Afrikára is kiterjeszteni;

7.  hangsúlyozza a GNSS-nek az intelligens közlekedési rendszerek kifejlesztése szempontjából játszott jelentőségét; rámutat, hogy az intelligens közlekedési rendszerek hatékonyabb, tisztább és biztonságosabb közlekedési megoldásokat tudnak nyújtani, valamint hogy számos IKR-szolgáltatás megfelelő végrehajtásához teljes mértékben működő GNSS-rendszerek szükségesek;

8.  támogatja azt a nézetet, miszerint az EGNOS és a Galileo jelentősen hozzájárulhat a közúti forgalom irányításához, valamint hogy az ágazatban tájékoztató kampányra van szükség azon lehetőségek átfogóbb kihasználása érdekében, amelyekkel az EGNOS szolgál a díjbeszedés, az eSegélyhívó, a kamionok biztonságos parkolóinak online foglalási rendszere, valamint a valós idejű nyomon követés tekintetében a biztonságosabb és fokozottabban környezetbarát közúti közlekedéshez való hozzájárulás megvalósítása érdekében;

9.  ezért felszólítja a Bizottságot, hogy terjessze elő a szükséges szabályozási javaslatokat, hogy a GNSS által a közlekedés valamennyi formájának – különösen a közúti közlekedés – biztonsága tekintetében biztosított hozzáadott érték létrejöhessen, továbbá hogy járuljon hozzá az árufuvarozás hatékonyságának növeléséhez;

10. sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza az ipari együttműködést az EU-n kívüli országokkal az EGNOS- és a Galileo-alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésének és interoperabilitásának elősegítése érdekében;

11. egyetért azzal, hogy a Bizottságnak körültekintően kell mérlegelnie a digitális menetírókról szóló hatályos jogszabályok módosításának szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy a GNSS által a hely- és a sebességmeghatározás tekintetében kínált lehetőségeket megfelelően használják fel;

12. egyetért azzal, hogy a GNSS sokat tehet a hajózás biztonságának és hatékonyságának fokozásáért, és hogy a Bizottságnak lépéseket kell tennie a GNSS tengeri és belvízi közlekedési ágazatbeli esetleges alkalmazásaival kapcsolatos tudatosság felkeltése és az ismeretek bővítése, valamint az EGNOS-alapú alkalmazásoknak az IMO és az ICAO szintjén való elfogadtatása érdekében;

13. egyetért a Bizottság azon szándékával, hogy a különböző érdekeltek körében tudatosságfokozó kampányokat indít annak érdekében, hogy elnyerje az európai ipar bizalmát az EU műholdas navigációs projektjeiben rejlő kereskedelmi lehetőségekbe való befektetés iránt;

14. felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre hatékonyan az intézkedési tervben foglalt határozott tudatosságfokozó intézkedéseket annak szavatolása érdekében, hogy az EGNOS-t Európa-szerte valamennyi alkalmazási területen kiterjedten használják, és hogy ezáltal biztosítson összetettebb megközelítéseket;

15. ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság – a költségvetési eljárással és a jövőbeli többéves pénzügyi kerettel összefüggésben – tegyen javaslatot a GNSS-sel kapcsolatos kutatáshoz és fejlesztéshez, valamint a GNSS végrehajtásához szükséges, a megfelelő szintű finanszírozás biztosítását célzó lépésekre; hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazatban már most is szűkös az uniós finanszírozás, és a GNSS további forrásokkal való ellátása nem vonhatja maga után, hogy a közös közlekedéspolitika egyéb prioritásaitól forrásokat vonjanak el; ezen egyedi projekttel, illetve más hasonló projektekkel – többek között a TEN-T-kkel – kapcsolatban ismételten kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő többéves finanszírozási javaslatot, amely túlmutat a többéves pénzügyi keret időtartamán, annak érdekében, hogy stabil és megbízható pénzügyi keretet teremtsen az olyan, nagyobbra törő európai projektek számára, amelyek hatóköre túlterjed a jelenlegi korlátokon;

16. felhívja a Bizottságot annak megfontolására, hogy a kereskedelmi Galileo-tevékenységekből származó bevételeket az Unió költségvetésébe lehet-e utalni;

17. felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy a Galileo üzembe helyezése után miként finanszírozzák majd a 800 millió euróra becsült éves karbantartási költségeket;

18. felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal és az Európai Beruházási Alappal együttműködve terjesszen elő átfogó finanszírozási stratégiát, amely a megfelelő uniós és tagállami hozzájárulások mellett magában foglalhatna többek között összehangolt adókedvezményeket, egyszerűsített támogatásigénylési eljárásokat és olyan megoldásokat, amelyek a kockázati tőkét a kkv-khez irányíthatnák és elősegíthetnék az EGNOS- és a Galileo-alkalmazások kifejlesztését és marketingjét;

19. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a hetedik keretprogramon belüli, kutatás céljaira elkülönített kifizetési előirányzatokból feltehetőleg megmaradó 100 millió eurót a GNSS-alkalmazások fejlesztésére bocsássák rendelkezésre;

20. sürgeti a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az egyszerűsített eljárások miként biztosíthatják a pénzösszegek hatékonyabb és átláthatóbb kifizetését a mindenki javát szolgáló GNSS-kompatibilis közlekedés területén megvalósuló kutatások támogatása érdekében, különös figyelmet fordítva a fogyatékossággal élő személyek szükségleteire, és a kkv-ket előtérbe helyezve;

21. felhívja a Bizottságot, hogy segítse a kkv-kat abban, hogy – különösen a hetedik és nyolcadik keretprogram keretében – könnyebben juthassanak olyan európai uniós finanszírozáshoz, amelynek célja a GNSS-alkalmazásokkal kapcsolatos innováció ösztönzése;

22. sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azt, hogy a GNSS-alkalmazások és szolgáltatások igénybevétele során milyen adatvédelmi aggályok merülhetnek fel, és tegyen meg mindent ezen aggályok elhárítása érdekében;

23. megállapítja, hogy szükség van a GNSS-specifikus alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatásra irányuló befektetésekre – különös tekintettel a fogyatékkal élők speciális igényeire –, mivel azok döntő fontosságúak a GNSS-szolgáltatások megfelelő előkészítéséhez és alkalmazásához;

24. arra kéri a Bizottságot, hogy támogassa az ágazatspecifikus – különösen a tengerészeti ágazattal kapcsolatos – szolgáltatási központok fejlesztését célzó kezdeményezéseket;

25. sajnálatosnak tartja, hogy az EGNOS-, illetve Galileo-alapú alkalmazásokkal kapcsolatos kutatásra és innovációra elkülönített pénzeszközök elégtelensége jelentős mértékben késlelteti a technológiai fejlődést és az ipari kapacitás növekedését, továbbá a környezetvédelmi szempontból hatékony végrehajtást az Európai Unióban, és ezért sürgeti a Bizottságot olyan eszközök létrehozására, amelyek lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások számára, hogy könnyebben juthassanak finanszírozáshoz;

26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL L 196., 2008.7.24, 1. o.
• [2]  HL L 246., 2004.7.20., 1. o.
• [3]  HL L 276., 2010.10.20., 11. o.
• [4]  HL C 96. E, 2004.4.21., 128. o.

INDOKOLÁS

Bevezetés

2010. június 14-én a Bizottság közzétette a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmazott. Az intézkedési terv általános hátterében a globális műholdas navigációs rendszerek általános alkalmazása, konkrétan pedig az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) fejlesztése és alkalmazása állt. Az EGNOS a Galileo-rendszer előfutára. Az ágazat egésze óriási mértékű bővülésen ment keresztül azóta, hogy amerikai műholdlétesítmények 2000-ben először elkezdtek GPS-szolgáltatásokat nyújtani. Becslések szerint 2008-ban a világpiaci értéke 124 milliárd euró volt, és az a becslések szerint 2025-re eléri a 230 milliárd eurót. Ebből 20%-ot tesznek ki az intelligens közlekedési rendszerek (ITR-ek), 5%-ot pedig a biztonsági alkalmazások, ideértve a közlekedésbiztonsági alkalmazásokat.

Az EU azért indította el az EGNOS-projektet (és a Galileót), hogy a polgári alkalmazás tekintetében garantált jeleket szolgáltasson, valamint hogy biztosítsa azt, hogy az európai ipar minden szinten lehetőséggel rendelkezzen arra, hogy ezen a növekvő, stratégiai fontosságú piacon versenyezzen. Európa jelenlegi 25%-os piaci részesedése elmarad a várakozásoktól. Az EGNOS GPS-kompatibilis, de több lehetőséget fog kínálni akkor, amint a Galileo 2013-ban működésbe lép. Az EGNOS tízszer pontosabb a GPS-nél.

A GPS és a Galileo együttműködésére vonatkozóan az EU és az USA között létrejött megállapodás biztosítja az interoperabilitást, és a műholdak számának növekedésével, valamint a fejlett GPS-rendszerek alkalmazásával a sebesség és a pontosság szintje is javul. A legfejlettebb polgári rendszerek alkalmazásával a közeljövőben 45 cm-es pontosság biztosítható.

Az intézkedési terv

Az intézkedési terv felsorolja a Bizottság véleménye szerint ahhoz szükséges lépéseket, hogy a GNSS elérje azt a „kritikus tömeget”, amelytől már biztosított a sikere. A Bizottság egy célzott intézkedési terv kidolgozását kívánatosabbnak tartja egy átfogó intézkedési tervnél – amely azzal a kockázattal jár, hogy megfeneklik a kezdeményezések bőségében –, valamint a puszta konzultációnál, amelynél fennáll az esélye, hogy nem biztosít kellő lendületet. Az intézkedési terv időbeli kerete: 2010–2013.

A közlekedési ágazat az intézkedési tervben

Az intézkedési tervben szereplő 15 ágazati intézkedés közül 9 rendelkezik közvetlen és jelentős közlekedési alkalmazással. Ezek a következők:

– az EGNOS-rendszer tanúsítása a polgári repülés számára az egységes európai égbolt létrehozásának megkönnyítése érdekében,

– tanúsítási testület és eljárások létrehozása az intelligens közúti közlekedési rendszerek, köztük a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek gyártóival együttműködésben,

– az EGNOS- és a Galileo-alkalmazások felhasználása a tengeri közlekedésben, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) konzultálva, különösen a kikötőkben, a part menti területeken és a forgalmas hajózási útvonalakon a tengeri közlekedési navigáció javítása érdekében; egy másik alkalmazás a belvízi közlekedést érintené,

– figyelemfelkeltő kampány, amely bemutatja az EGNOS előnyeit a közúti közlekedésben részt vevők számára, különösen az olyan, az uniós jog által már szabályozott területeken, mint például az elektronikus díjbeszedő rendszerek interoperabilitása, az állatok szállítása vagy például az e-Call és a konténerek valós idejű nyomon követése,

– az Eurocontrollal együtt az Európai Bizottság a következőkben fog részt venni:

a légi járművek gyártóira összpontosító figyelemfelkeltő és piacfejlesztési kampány,

az EGNOS légi közlekedésben való használatának tanúsítását követően az általános légi közlekedés és a kisebb repülőterek,

– hasonlóképpen az Európai Bizottság részt fog venni egy olyan figyelemfelkeltő kampányban, amely a berendezésgyártókra és hajóépítőkre, kikötői hatóságokra, valamint hajótulajdonosokra irányul az EGNOS tengeri ágazatban való rendelkezésre állását illetően,

– szükség lehet néhány szabályozási intézkedésre a GNSS által a közúti biztonság (pl. a veszélyes áruk szállításának nyomon követése vagy a távolsági tömegközlekedés), az árufuvarozás hatékonysága és a hatékonyabb forgalomirányítás tekintetében biztosított hozzáadott érték garantálásához, ennek kiegészítéseként a Bizottság meg fogja vizsgálni a távolsági buszjáratok GNSS-alapú nyomon követésére és a GNSS-alapú multimodális logisztikára vonatkozó irányelvekre vonatkozó javaslatok benyújtásának szükségességét,

– a Bizottság meg fogja vizsgálni a digitális menetírókról szóló rendelet azzal a céllal történő módosításának szükségességét, hogy kihasználják a GNSS-alapú hely-, idő- és sebességmeghatározással kapcsolatos, hitelesített információk rendelkezésre állását,

– a Bizottság meg fogja vizsgálni a gépjárművek GNSS-szel és rádiófrekvencia-azonosítás (RFID) alapján működő fedélzeti funkcionális egységgel való felszereléséről szóló irányelv szükségességét, mind a jármű pontos, hitelesített helymeghatározásának, mind pedig elektronikus azonosításának biztosítása érdekében, megfelelően figyelembe véve a magánélet védelmével és az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat.

Az intézkedési tervben szereplő 9 horizontális intézkedés – mint például az EGNOS népszerűsítése, illetve a tudatosság fokozása harmadik országokban – szintén jelentős hatással lesz a közlekedési ágazatra. Egyértelmű, hogy közép- és hosszú távon ezek az intézkedések együttesen jelentős hatást gyakorolhatnak az összes közlekedési módra.

Mire van most szükség?

A Bizottság van a legjobb helyzetben az intézkedési terv olyan módon való végrehajtásának koordinálásához, hogy elkerülhetők legyenek tagállami szinten az egymást átfedő intézkedések, valamint a GNSS-alkalmazások hatálya alá tartozó uniós politikai területek sokféleségében az általános előrehaladás biztosításához.

Ezt figyelembe véve, és tekintettel arra az óriási pozitív gazdasági hatásra, amelyet az EGNOS – fejlesztése és a lehető legszélesebb körű alkalmazása esetén – a tágabb értelemben vett európai gazdaságra gyakorolni fog, két további intézkedés bizonyul szükségesnek. Először is, a Bizottságnak fontossági sorrendbe kell állítania az általa az intézkedési tervben javasolt intézkedéseket.

Az EGNOS-nak az Európai Unió egészét le kell fednie, és rendkívül fontos lenne a rendszer Észak-, Kelet- és Délkelet-Európára történő kiterjesztése. Ahhoz, hogy az EGNOS közlekedési szempontból teljes mértékben hatékony legyen, hatókörének az egész Unióra, sőt, közeli szomszédainkon túlra is ki kell terjednie.

A polgári légi közlekedés területén a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az EGNOS-alapú leszállási eljárások kifejlesztését és alkalmazását, az EGNOS-alapú eljárásokat és szolgáltatásokat pedig a lehető leghamarabb tanúsításnak kell alávetni a polgári légi közlekedés vonatkozásában. Ez a valóban egységes európai égbolt szempontjából stratégiai fontosságú követelmény.

Az is egyértelmű, hogy az EGNOS és a GNSS általánosságban jelentős mértékben hozzájárulhat a biztonsági és környezetvédelmi célkitűzésekhez és a közlekedés szabadabb áramláshoz a közúti közlekedésben, mivel a közúti díjszedéshez is alkalmazható.

Mindemellett az EGNOS-szal és a Galileóval kapcsolatos tudatosság felkeltése a tengeri közlekedés és a polgári légi közlekedés területein kikövezheti az utat afelé, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) elfogadja az e rendszereken alapuló, a biztonság szempontjából kritikus alkalmazásokat.

Világos azonban, hogy ezek közül semmi nem valósítható meg a kapcsolódó kutatásba és fejlesztésbe való megfelelő befektetés nélkül. E téren pedig aggasztó a finanszírozási hiány.

Ezzel és a fentiekben kifejtettekkel kapcsolatban a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2010. december 1-jén rövid meghallgatást tartott a GNSS közlekedési alkalmazásairól, amelynek keretében meghallgatott két, a GNSS üzleti gyakorlataival foglalkozó szakértőt, akik közül egyik egy viszonylag új technológiai céget, a másik pedig egy olyan vállalkozást képviselt, amely az e téren nyújtott kezdő finanszírozásra szakosodott. E szakértők rámutattak az uniós kockázati tőke finanszírozási hiányára a kis- és középvállalkozásoknál, a 7. és 8. keretprogram esetében pedig az egyszerűsített eljárások szükségességére annak érdekében, hogy azok a kereskedelmi szereplők számára vonzóbbá váljanak. Ezenfelül az iparnak bizonyosságra van szüksége a folyamatos kutatási és fejlesztési finanszírozást illetően, amelyet a 7. keretprogrambeli eredeti szintekre kell visszaállítani. Az EU az egyetlen olyan kereskedelmi blokk, amely nem biztosít közvetlen finanszírozást saját GNSS-programja számára.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (28.1.2011)

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásáról - a rövid és középtávú uniós politikáról
(2010/2208(INI))

A vélemény előadója: Norbert Glante

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) jelentős piaci potenciált jelentenek a járulékos alkalmazások tekintetében, amelyek közül mintegy 25% jut a közlekedési terület alkalmazásaira,

B.  mivel a műholdas navigációs technológia forradalmasítja a közlekedés összes fajtáját, különösen a szárazföldi, légi és tengeri közlekedést, mivel hatékonyabban optimalizálja a forgalmat és alacsonyabb CO₂-kibocsátással jár, valamint javítja a logisztikát és a biztonságot,

C. mivel a műholdas navigációs technológiát az összes közlekedési fajtában össze kellene hangolni a komodalitás megfelelő szinten tartása – például a logisztikai központokban az áruszállítás megfelelő biztosítása – érdekében;

1.  üdvözli a Bizottság GNSS-alkalmazásokról szóló cselekvési tervét (COM(2010)308), amely a járulékos alkalmazások tanúsítás, szabványosítás és az iparral és más országokkal való koordináció, továbbá információterjesztés és tudatosságnövelés, szabályozási intézkedések és megerősített finanszírozás általi fejlesztésének elősegítését célozza;

2.  felhív a fenntarthatóságot növelő GNSS-alkalmazások fejlesztésének előtérbe helyezésére, úgymint: a hatékony közlekedésirányításra és logisztikára, az utak terhelésének optimalizálására, a fenntartható földhasználati tervezésre és forráskezelésre, a környezetvédelem érvényesítésére és a környezet felügyeletére (az erdők és tengerek védelmére);

3.  hangsúlyozza, hogy a GNSS az innováció, a környezetbarátabb és emberközpontú gazdaság és növekedés létrehozásához való hozzájárulás, valamint az éghajlatváltozás és a fenntartható mobilitás tekintetében az EU 2020 stratégia alapját képezi;

4.  megállapítja, hogy a GNSS-ek az internethez hasonlóan nem pusztán önmagukban vett szolgáltatások, hanem szolgáltatási platformok is, mivel a gazdasági tevékenységek katalizátorai, és a kapcsolódó ágazatok egész sorában (a termelési és a forgalmazási láncban), valamint a társadalom egésze számára hasznos társadalmi-gazdasági előnyök teremtése révén makrogazdasági szinten is hozzáadott értéket teremtenek, valamint növelik a foglalkoztatottságot;

5.  rámutat, hogy a kutatásra, az alkalmazás- és GNSS-szolgáltatásfejlesztésre fordított évi átlag 15 millió EUR nem elegendő, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a GNSS-fejlesztéshez szükséges források előteremtése érdekében számottevően növeljék ezt az összeget;

6.  úgy véli, hogy a GNSS-programok bevezetése során a stabilitásnak, a kiszámíthatóságnak és az átláthatóságnak döntő jelentősége van az alkalmazások fejlődése szempontjából; úgy véli, hogy a hatékonyság, a kompatibilitás és az interoperabilitás alapvető jellemzői a jól működő rendszereknek és alkalmazásoknak;

7.  ebben az összefüggésben az EGNOS és a Galileo rendszer fejlesztésének hatékonyabb belső koordinációjára szólít fel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen egy hatékony uniós rendszer kifejlesztését; a résztvevő felek számára előnyös megoldások fellelése, valamint a kompatibilitás és az interoperabilitás biztosítása érdekében az egyéb rendszerekkel – úgymint a GPS-szel és a Glonass-szal – történő külső koordinációra és együttműködésre is felszólít mind az infrastruktúrahasználat, mind az alkalmazásfejlesztés terén;

8.  üdvözli a Bizottság azon terveit, hogy GNSS-utalványprogramot vezessen be annak érdekében, hogy az alkalmazások fejlesztői számára műszaki szakértelmet és pénzügyi tanácsadást nyújtson, valamint egyszerűsítse a hozzáférést a Galileo meglévő tesztelési és szimulációs alkalmazásaihoz;

9.  felhívja a Bizottságot és a GSA-t, hogy megfelelő pályázati felhívások, tudatosságnövelő kampányok és technológiatranszfer-mechanizmusok révén forduljon a helyi és regionális hatóságok, illetve a – mind a világűrrel kapcsolatos technológiai tevékenységet folytató, mind pedig a világűrrel kapcsolatos technológiai tevékenységgel közvetlenül nem foglalkozó – kkv-k mint a GNSS-alkalmazások potenciális végfelhasználói felé;

10. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a GNSS-alkalmazások potenciális fejlesztői, beruházói és felhasználói közötti cserét;

11. felhívja a Bizottságot, hogy az EGNOS-alapú alkalmazások fejlesztésének elősegítése, valamint Európának a külföldi kézben lévő katonai rendszerektől való függetlenségének biztosítása érdekében vegye fontolóra további uniós kutatás-fejlesztési alapok előirányozását a GNSS-alkalmazások részére.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	27.1.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	46 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Ioan Enciu, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Romana Jordan Cizelj, Lena Kolarska-Bobińska, Béla Kovács, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Niki Tzavela, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Antonio Cancian, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Oriol Junqueras Vies, Bernd Lange, Vladko Todorov Panayotov, Silvia-Adriana Ţicău, Catherine Trautmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Marit Paulsen

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	15.3.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 1 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Antonio Cancian, Luis de Grandes Pascual, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Ville Itälä, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Werner Kuhn, Jörg Leichtfried, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Gesine Meissner, Hella Ranner, Vilja Savisaar-Toomast, Olga Sehnalová, Debora Serracchiani, Brian Simpson, Dirk Sterckx, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Thomas Ulmer, Peter van Dalen, Artur Zasada, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Philip Bradbourn, Spyros Danellis, Isabelle Durant, Tanja Fajon, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Ioan Mircea Paşcu, Dominique Riquet, Alfreds Rubiks, Sabine Wils