Eljárás : 2009/0165(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0085/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0085/2011

Viták :

PV 04/04/2011 - 14
CRE 04/04/2011 - 14

Szavazatok :

PV 06/04/2011 - 8.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0136

JELENTÉS     ***I
PDF 748kWORD 656k
24.3.2011
PE 452.774v02-00 A7-0085/2011

a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2009)0554 – C7‑0248/2009 – 2009/0165(COD))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Sylvie Guillaume

(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 87. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET : AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2009)0554 – C7‑0248/2009 – 2009/0165(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0554),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és az EK-Szerződés 63. cikke első albekezdése 1. pontjának d) alpontjára és 2. pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0248/2009),

–   tekintettel „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményére (COM(2009)0665),

–   tekintettel az EUMSz. 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 78. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel a közös európai menekültügyi rendszer jövőjéről szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására,

–   tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak küldött 2010. február 2-i levélre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0085/2011),

A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelemmel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásaira;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Mozgósítani kell az Európai Menekültügyi Alap és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a Közös Európai Menekültügyi Rendszer második szakaszában előírt szabályok végrehajtásával kapcsolatban tett tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi rendszerére – főként földrajzi elhelyezkedésük és népességi helyzetük miatt – különös nyomás nehezedik.

(8) Mozgósítani kell az Európai Menekültügyi Alap és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal erőforrásait többek között azért, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a Közös Európai Menekültügyi Rendszer második szakaszában előírt szabályok végrehajtásával kapcsolatban tett tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi rendszerére – főként földrajzi elhelyezkedésük és népességi helyzetük miatt – különös nyomás nehezedik. A lakosságuk méretéhez képest aránytalanul magas számú menedékkérelmet fogadó tagállamokban az Európai Menekültügyi Alap, valamint az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal keretében haladéktalanul pénzügyi támogatást és adminisztratív/technikai támogatást kell mozgósítani, hogy lehetővé váljon számukra az irányelvnek való megfelelés.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Ezen irányelv különösen elő kívánja mozdítani a Charta 1., 18., 19., 21., 24., és 47. cikkének alkalmazását, és ennek megfelelően kell végrehajtani.

(13) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Ezen irányelv különösen elő kívánja mozdítani a Charta 1., 4., 18., 19., 21., 24., és 47. cikkének alkalmazását, és ennek megfelelően kell végrehajtani.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a) A tagállamok kötelesek teljes mértékben tiszteletben tartani a visszaküldés tilalmának elvét, valamint a menedékjogot, amely magában foglalja a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést mindenki számára, aki menedéket kíván kérni, és aki a joghatóságuk alá tartozik, beleértve a valamely uniós vagy tagállami szerv tényleges ellenőrzése alatt álló személyeket is.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Elengedhetetlen, hogy valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsolatos határozatot a tények alapján, továbbá első fokon olyan hatóságok hozzák meg, amelyek személyzete a menekültügyi és menekültekkel kapcsolatos területen megfelelő tudással rendelkezik, vagy az ehhez szükséges képzésben részesül.

(15) Elengedhetetlen, hogy valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsolatos határozatot a tények alapján, továbbá első fokon olyan hatóságok hozzák meg, amelyek személyzete a menekültügyi és menekültekkel kapcsolatos területen megfelelő tudással rendelkezik, és az ehhez szükséges képzésben részesül.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosultként  védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek, valamennyi kérelmező számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljárásokhoz, az ügyük szempontjából szükséges tények bemutatása érdekében lehetővé kell tenni számukra a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való együttműködést, valamint megfelelő kommunikációt és megfelelő eljárási garanciákat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás valamennyi szakaszában folytathassák. A nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásoknak, továbbá az eljáró hatóság döntéséig alapesetben a kérelmezők számára biztosítaniuk kell legalább az ott-tartózkodáshoz való jogot, amennyiben a hatóságok általi meghallgatásra kerül sor, az ügy bemutatásához a tolmácsi szolgáltatáshoz való hozzáférés jogát, a lehetőséget az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (a továbbiakban: UNHCR) képviselőjével és a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadást és segítséget biztosító szervezetekkel  való kapcsolattartásra, a döntésről való megfelelő értesítéshez és az e döntésre vonatkozó ténybeli és jogi indokoláshoz fűződő jogot, a jogi vagy egyéb tanácsadóval folytatott konzultáció lehetőségét, továbbá jogot ahhoz , hogy az eljárás döntő mozzanataikor jogi helyzetükről olyan nyelven kapjanak tájékoztatást, amelyet ésszerűen feltételezhetően megértenek, valamint elutasító határozat esetén bíróság vagy törvényszék előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot.

(18) Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosultként védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek, valamennyi kérelmező számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljárásokhoz, az ügyük szempontjából szükséges tények bemutatása érdekében lehetővé kell tenni számukra a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való együttműködést, valamint megfelelő kommunikációt és hatékony eljárási garanciákat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás valamennyi szakaszában folytathassák. A nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásoknak továbbá az eljáró hatóság végleges döntéséig és – kedvezőtlen döntés esetén – a bírósági jogorvoslat igénybevételéhez szükséges ideig, és ameddig egy illetékes bíróság azt engedélyezi alapesetben a kérelmezők számára biztosítaniuk kell legalább az ott-tartózkodáshoz való jogot, amennyiben a hatóságok általi meghallgatásra kerül sor, az ügy bemutatásához a tolmácsi szolgáltatáshoz való hozzáférés jogát, a lehetőséget az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (a továbbiakban: UNHCR) képviselőjével és a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadást és segítséget biztosító szervezetekkel való kapcsolattartásra, a döntésről való megfelelő értesítéshez és az e döntésre vonatkozó ténybeli és jogi indokoláshoz fűződő jogot, a jogi vagy egyéb tanácsadóval folytatott konzultáció lehetőségét, továbbá jogot ahhoz, hogy az eljárás döntő mozzanataikor jogi helyzetükről olyan nyelven kapjanak tájékoztatást, amelyet megértenek, vagy indokoltan feltételezhetően megérthetnek, valamint elutasító határozat esetén bíróság vagy törvényszék előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) A vizsgálati eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosítása céljából, a nemzetközi védelmet kérelmező személyekkel elsőként kapcsolatba kerülő – különösen a szárazföldi és tengeri határok felügyeletét ellátó vagy a határellenőrzést végző – tisztviselők számára utasításokat kell adni és megfelelő képzést kell biztosítani arról, hogyan ismerhetik fel és miként foglalkozzanak a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel. E tisztviselőknek el kell tudniuk látni az ország területén – ideértve a tagállamok határát, felségvizeit vagy tranzitzónáit is – tartózkodó, nemzetközi védelmet kérelmezni szándékozó harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket valamennyi szükséges információval arra vonatkozóan, hogy hol és hogyan nyújthatnak be nemzetközi védelem iránti kérelmet. Amennyiben az említett személyek a tagállam felségvizein tartózkodnak, a szárazföldre kell szállítani őket, és ezen irányelvvel összhangban meg kell vizsgálni kérelmüket.

(19) A vizsgálati eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosítása céljából, a nemzetközi védelmet kérelmező személyekkel elsőként kapcsolatba kerülő – különösen a szárazföldi és tengeri határok felügyeletét ellátó vagy a határellenőrzést végző – tisztviselők számára utasításokat kell adni és megfelelő képzést kell biztosítani arról, hogyan ismerhetik fel, hogyan regisztrálhatják és miként továbbíthatják a döntéshozó hatóságoknak a nemzetközi védelem iránti kérelmeket. E tisztviselőknek el kell tudniuk látni az ország területén – ideértve a tagállamok határát, felségvizeit vagy tranzitzónáit is – tartózkodó, nemzetközi védelmet kérelmezni szándékozó harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket valamennyi szükséges információval arra vonatkozóan, hogy hol és hogyan nyújthatnak be nemzetközi védelem iránti kérelmet. Amennyiben az említett személyek a tagállam felségvizein tartózkodnak, a szárazföldre kell szállítani őket, és ezen irányelvvel összhangban meg kell vizsgálni kérelmüket.

Indokolás

A „miként foglalkozzanak a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel” kifejezés túl általános. Pontosan meg kell határozni, hogy a döntéshozó hatóságokon kívül más hatóságok csak a kérelem regisztrálására és a kérelem kivizsgálását végző döntéshozó hatósághoz történő továbbítására illetékesek.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) Ezen túlmenően különleges eljárási garanciákat kell megállapítani a kiszolgáltatott helyzetű kérelmezők – például kiskorúak, kísérő nélküli kiskorúak, kínzás, nemi erőszak vagy egyéb súlyos erőszakos cselekmény áldozatául esett személyek vagy fogyatékossággal élő személyek – számára az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló tényezők felmutatása érdekében.

(20) Ezen túlmenően különleges eljárási garanciákat kell megállapítani a kiszolgáltatott helyzetű kérelmezők – például kiskorúak, kísérő nélküli kiskorúak, terhes nők, kínzás, nemi erőszak vagy egyéb súlyos erőszakos cselekmény, például nemen alapuló erőszak és káros hagyományos gyakorlatok áldozatául esett személyek vagy fogyatékossággal élő személyek – számára az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló tényezők felmutatása érdekében.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) A nő és férfi kérelmezők közötti tényleges egyenlőség biztosítása céljából a vizsgálati eljárásokat nemek szerint kell differenciálni. A személyes meghallgatásokat különösen olyan formában kell megszervezni, amely mind a nő, mind a férfi kérelmezők számára lehetővé teszik, hogy elmondhassák nemi alapon történő üldözetést érintő múltbeli tapasztalataikat. A nemekkel kapcsolatos igények összetettségét kellőképpen figyelembe kell venni a biztonságos harmadik ország, a biztonságos származási ország, illetve az ismételt kérelem elvén alapuló eljárásokban.

(22) A nő és férfi kérelmezők közötti tényleges egyenlőség biztosítása céljából a vizsgálati eljárásokat nemek szerint kell differenciálni. A személyes meghallgatásokat különösen olyan formában kell megszervezni, amely mind a nő, mind a férfi kérelmezők számára lehetővé teszik, hogy elmondhassák nemi alapon történő üldözetést érintő múltbeli tapasztalataikat egy azonos nemű kérdezőnek, aki a nemi alapon történő üldöztetéssel kapcsolatos meghallgatások tárgyában külön képzésen vett részt. A nemekkel kapcsolatos igények összetettségét kellőképpen figyelembe kell venni a biztonságos harmadik ország, a biztonságos származási ország, illetve az ismételt kérelem elvén alapuló eljárásokban.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) A nemzetközi védelmi igények elbírálására alkalmazott eljárásokat úgy kell szervezni, hogy lehetővé tegye a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a nemzetközi védelem iránti kérelmek alapos megvizsgálását.

(24) A nemzetközi védelmi igények elbírálására alkalmazott eljárásokat úgy kell szervezni, hogy lehetővé tegye az eljáró hatóságok számára a nemzetközi védelem iránti kérelmek alapos megvizsgálását.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) A tagállamok minden kérelmet érdemben vizsgálnak meg, azaz értékelik, hogy a szóban forgó kérelmező a …/…/EK irányelvvel [az elismerésről szóló irányelv] összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre, kivéve, ha ezen irányelv másként rendelkezik, különösen, ha ésszerűen feltételezhető, hogy egy másik ország elvégzi a vizsgálatot, vagy megfelelő védelmet nyújt. A tagállamok különösen akkor nem kötelesek elvégezni a nemzetközi védelem iránti kérelem érdemi értékelését, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekültjogállást, vagy egyéb megfelelő védelmet biztosított, és a kérelmezőt ez az ország visszafogadja.

(30) A tagállamok minden kérelmet érdemben vizsgálnak meg, azaz értékelik, hogy a szóban forgó kérelmező a …/…/EU irányelvvel [az elismerésről szóló irányelv] összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre, kivéve, ha ezen irányelv másként rendelkezik, különösen, ha biztosítható, hogy egy másik ország elvégzi a vizsgálatot, vagy hatékony védelmet nyújt. A tagállamok különösen akkor nem kötelesek elvégezni a nemzetközi védelem iránti kérelem érdemi értékelését, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekültjogállást, vagy egyéb hozzáférhető és hatékony védelmet biztosított, és a kérelmezőt ez az ország visszafogadja. A tagállamok kizárólag akkor járhatnak el így, ha ez a kérelmező az érintett harmadik országban biztonságban van.

Indokolás

Az „elegendő védelem” megfogalmazás nincs egyértelműen meghatározva a javaslatban. Ha a kérelmezőt egy másik országba küldik vissza, a számára biztosítandó védelemnek tehát hatékonynak és a gyakorlatban hozzáférhetőnek kell lennie.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32) Egyes, különösen magas szintű emberi jogi és menekültvédelmi előírásokat követő, európai harmadik országok tekintetében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen európai harmadik országból a területükre belépő kérelmezők esetében a menedékjog iránti kérelmeket ne, vagy ne teljes egészében kelljen megvizsgálniuk.

törölve

Indokolás

A „biztonságos harmadik európai országok” fogalom, mint olyan nem elfogadható. E fogalom nem nyújt semmilyen minimális garanciát vagy elvet, hiszen mind a területre történő belépést, mind pedig a menekültügyi eljárás igénybevételét elutasíthatják. A legfrissebb tanulmányok kimutatták többek között azt, hogy jelenleg egyetlen állam sem használja a gyakorlatban e fogalmat.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) „kérelmező” vagy „nemzetközi védelmet kérelmező”: harmadik ország olyan állampolgára, vagy olyan hontalan személy, akinek nemzetközi védelem  iránti kérelme tárgyában még nem hoztak jogerős határozatot;

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) „különleges igényeket támasztó kérelmező”: olyan kérelmező, akinek kora, neme, testi vagy szellemi fogyatékossága, illetve kínzás, nemi erőszak, vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának következményei miatt sajátos garanciákra van szüksége ahhoz, hogy részesülhessen a jogokból és ezen irányelv szerint eleget tehessen kötelezettségeinek;

d) „különleges igényeket támasztó kérelmező”: olyan kérelmező, akinek kora, neme, szexuális irányultsága, nemi identitása, testi vagy szellemi fogyatékossága, illetve kínzás, nemi erőszak, vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának következményei miatt sajátos garanciákra van szüksége ahhoz, hogy részesülhessen a jogokból és ezen irányelv szerint eleget tehessen kötelezettségeinek;

Indokolás

A szexuális irányultsággal és a nemi identitással összefüggő esetekre is utalni kell, hogy e kérelmezők adott esetben különleges garanciákat élvezhessenek.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – p a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

pa) „családtagok”: a kérelmező családjának az i)-v) pontban felsorolt azon tagjai, akik a nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsolatosan ugyanabban a tagállamban tartózkodnak:

 

i. a menedékkérő házastársa vagy vele tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársa, amennyiben idegenrendészeti jogszabályai alapján az érintett tagállam jogszabályai vagy gyakorlata az össze nem házasodott párokat a házaspárokéhoz hasonló bánásmódban részesíti;

 

ii. az i. pontban említett pár vagy a kérelmező kiskorú gyermekei, feltéve, hogy nem házasok, és függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti joguk alapján örökbe fogadták őket;

 

iii. az i. pontban említett pár vagy a kérelmező házas kiskorú gyermekei – függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti joguk értelmében örökbe fogadták őket –, amennyiben elsőrendű érdekükben áll, hogy a kérelmezővel együtt tartózkodjanak;

 

iv. a kérelmező apja, anyja vagy gondviselője, amennyiben az előbbi kiskorú és nem házas, vagy amennyiben kiskorú és házas, azonban elsőrendű érdekében áll, hogy apjával, anyjával vagy gondviselőjével együtt tartózkodjon;

 

v. a kérelmező kiskorú, nem házas testvérei, amennyiben az előbbi kiskorú és nem házas, vagy amennyiben a kérelmező vagy kiskorú testvérei kiskorúak és házasok, azonban legalább egyikük elsőrendű érdekében áll, hogy együtt tartózkodjanak.

Indokolás

A „családtagok” fogalmát nem határozza meg a meghatározásokat tartalmazó 2. cikk, ugyanakkor az átdolgozott szöveg többször hivatkozik e fogalomra. Ezért tehát a harmonizáció érdekében mindenképpen ki kell egészíteni a szöveget e fogalom meghatározásával, és át kell venni a befogadásról és az elismerésről szóló irányelvek, valamint a dublini rendelet módosítására irányuló javaslatokban szereplő meghatározásokat. Ily módon egyúttal e meghatározást is módosítani kell, mivel a családi egység tiszteletben tartása nem függhet attól, hogy a család létezett-e már a származási országból való elmenekülés előtt is.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – p b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

pb) „új tények és körülmények”: valamely korábbi határozat felülvizsgálatához esetlegesen hozzájáruló, a kérelem érdemi részét alátámasztó tények.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) a 2. cikk d) pontjában meghatározott, különleges igényeket támasztó kérelmezők;

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a nemi hovatartozás, a trauma és életkor szerepének tudatosítása;

b) a nemi hovatartozás, a szexuális irányultság, a trauma és életkor szerepének tudatosítása, különös figyelmet fordítva a kísérő nélküli kiskorúakra;

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. A mennyiben a (3) bekezdés rendelkezéseivel összhangban kijelölnek egy hatóságot , a tagállamok biztosítják, hogy e hatóság személyzete az ezen irányelv végrehajtása során teljesítendő feladatokhoz megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, illetve részesüljön az azokhoz szükséges képzésben .

4. Amennyiben a (3) bekezdés rendelkezéseivel összhangban kijelölnek egy hatóságot, a tagállamok biztosítják, hogy e hatóság személyzete az ezen irányelv végrehajtása során teljesítendő feladatokhoz megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, és részesüljön az azokhoz szükséges képzésben.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani kívánóknak ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy kérelmüket mielőbb benyújtsák a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.

2. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani kívánóknak ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy kérelmüket mielőbb benyújtsák a hatáskörrel rendelkező hatósághoz. Amennyiben a kérelmezők nem tudják személyesen benyújtani kérelmüket, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egy jogi képviselő a nevükben benyújthassa a kérelmüket.

Indokolás

Lényeges, hogy a jogi képviselők kérelmet nyújthassanak be azon kérelmezők nevében, akiknek ezt nem áll módjukban megtenni (például egészségügyi okok miatt).

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. A tagállamok biztosítják, hogy egy kiskorúnak jogában álljon személyesen, illetve szülei vagy egyéb felnőtt családtagjain keresztül nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani.

5. A tagállamok biztosítják, hogy egy kiskorúnak – amennyiben a nemzeti jog szerint eljárás megindítása tekintetében cselekvőképes – jogában álljon személyesen, illetve jogi képviselőjén vagy az utóbbi feljogosított képviselőjén keresztül nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani. Minden más esetben a 6. cikk (6) bekezdését kell alkalmazni.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 7 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) melyek azok az esetek, amelyekben a nemzetközi védelem iránti kérelem egyben egy nem házas kiskorú személy nemzetközi védelem iránti kérelmének is minősül.

törölve

Indokolás

E módosítás kevéssé egyértelmű megfogalmazása úgy tűnik, hogy ellentmond a felülvizsgált 6. cikk (7) bekezdése c) pontjának, amely lehetőséget ad minden kiskorú számára arra, függetlenül attól, hogy házas vagy sem, hogy szülein vagy családja más felnőtt tagjain keresztül nemzetközi védelmet kérjen. Semmi sem indokolja azt, hogy a házas kiskorúak ne élvezhessék ezt az eljárási garanciát. A házas állapot nincs kapcsolatban a kiskorú személy érettségének fokával vagy önállóságával.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8. A tagállamok biztosítják, hogy a határőrök, a rendőrség és a bevándorlási hatóságok, valamint az idegenrendészeti központok személyzete utasításokat kapjon és szükséges képzésben részesüljön a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozására. Amennyiben e hatóságokat az (1) bekezdés alapján hatáskörrel rendelkező hatóságokként jelölik ki, az utasítások között szerepelnie kell a kérelem nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettségnek. Egyéb esetekben az utasításoknak elő kell írniuk a kérelem hatáskörrel rendelkező hatóságok számára történő továbbítását a kérelem, valamint a vonatkozó információk nyilvántartásba vétele céljából.

8. A tagállamok biztosítják, hogy a határőrök, a rendőrség és a bevándorlási hatóságok, valamint az idegenrendészeti központok személyzete utasításokat kapjon, és szükséges képzésben részesüljön a nemzetközi védelem iránti kérelmek azonosítására, regisztrálására és továbbítására. Amennyiben e hatóságokat az (1) bekezdés alapján hatáskörrel rendelkező hatóságokként jelölik ki, az utasítások között szerepelnie kell a kérelem nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettségnek. Egyéb esetekben az utasításoknak elő kell írniuk a kérelem hatáskörrel rendelkező hatóságok számára történő továbbítását a kérelem, valamint a vonatkozó információk nyilvántartásba vétele céljából.

Indokolás

A „nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozása” kifejezés félreértések forrása lehet, ezért pontosan meg kell határozni azt, hogy a döntéshozó hatóságokon kívül más hatóságok csak a kérelem regisztrálására és a kérelem kivizsgálását végző döntéshozó hatósághoz történő továbbítására illetékesek.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadást biztosító szervezetek – a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival kötött megállapodás függvényében – eljuthassanak a határátkelőhelyekre – ideértve a tranzitzónákat is – és az idegenrendészeti központokba.

3. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők számára jogi tanácsadást és/vagy képviseletet biztosító szervezetek könnyen eljuthassanak a határátkelőhelyekre – ideértve a tranzitzónákat is – és az idegenrendészeti központokba.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok szabályokat írhatnak elő ilyen szervezetek e cikkben előírt területeken történő jelenlétére vonatkozóan.

A tagállamok szabályokat írhatnak elő ilyen szervezetek e cikkben előírt területeken történő jelenlétére vonatkozóan, mindaddig, amíg nem korlátozzák a kérelmezők tanácsadáshoz való hozzáférését.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A kérelmezők részére engedélyezni kell, hogy kizárólag az eljárás lefolytatása céljából a tagállamban maradhassanak mindaddig, amíg az eljáró hatóság a III. fejezet rendelkezései szerinti elsőfokú határozatot meg nem hozta. A tagállamban maradás joga tartózkodási engedélyre nem jogosít.

1. A kérelmezők részére engedélyezni kell, hogy kizárólag az eljárás lefolytatása céljából a tagállamban maradhassanak mindaddig, amíg az eljáró hatóság jogerős határozatot nem hozott, többek között akkor, ha a kérelmező fellebbezést nyújt be, továbbá mindaddig, amíg ezt a hatáskörrel rendelkező bíróság vagy törvényszék engedélyezi. A tagállamban maradás joga tartózkodási engedélyre nem jogosít.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Egy tagállam a (2) bekezdés alapján csak akkor adhatja ki a kérelmezőt egy harmadik ország számára, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok megbizonyosodtak afelől, hogy a kiadatási határozat nem okoz az adott tagállam nemzetközi és közösségi kötelezettségeit sértő közvetlen vagy közvetett visszaküldést (refoulement).

3. Egy tagállam a (2) bekezdés alapján csak akkor adhatja ki a kérelmezőt egy harmadik ország számára, ha a kiadatási határozat nem okoz az adott tagállam nemzetközi és közösségi kötelezettségeit sértő közvetlen vagy közvetett visszaküldést (refoulement) és nem teszi ki a kérelmezőt embertelen vagy megalázó bánásmódnak a harmadik országba való megérkezéskor.

Indokolás

A diplomáciai biztosítékok nem bizonyultak elégségesnek annak szavatolásához, hogy a helyszínen tapasztalható helyzet biztonságos legyen a kérelmező számára. Az UNCHR és az EASO említett folyamatban való részvétele orvosolná a helyzetet.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a pontos és naprakész információ beszerzésére különböző forrásokból kerüljön sor, mint például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától és az Európai Menekültügyi Támogató Hivataltól a kérelmezők származási országában, és ahol szükséges, az azon országokban uralkodó általános helyzetről szóló információk, melyeken át a kérelem benyújtásának államáig eljutottak; továbbá, hogy ezek az információk a kérelmek vizsgálatáért és a döntéshozatalért felelős személyzet és – abban az esetben, ha az eljáró hatóság ezt a határozathozatal céljából figyelembe veszi – a kérelmező és jogi tanácsadója rendelkezésére álljanak;

b) a pontos és naprakész információ beszerzésére különböző forrásokból kerüljön sor, mint például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától, az Európai Menekültügyi Támogató Hivataltól, valamint a nemzetközi emberi jogi szervezetektől a kérelmezők származási országában, és ahol szükséges, az azon országokban uralkodó általános helyzetről szóló információk, melyeken át a kérelem benyújtásának államáig eljutottak; továbbá, hogy ezek az információk a kérelmek vizsgálatáért és a döntéshozatalért felelős személyzet és – abban az esetben, ha az eljáró hatóság ezt a határozathozatal céljából figyelembe veszi – a kérelmező és jogi tanácsadója rendelkezésére álljanak;

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a kérelmeket elbíráló és azokról határozatot hozó személyzet ismerje a menedékjoggal és a menekültüggyel kapcsolatos vonatkozó rendelkezéseket;

c) a kérelmeket elbíráló és azokról határozatot hozó személyzet ismerje a menedékjoggal és a menekültüggyel kapcsolatos vonatkozó rendelkezéseket és az emberi jogi törvényeket, valamint elvégezte a 4. cikk (1) bekezdésében említett kezdeti és nyomon követő képzéseket;

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a kérelmeket elbíráló és azokról határozatot hozó személyzet kapjon utasítást és lehetőséget arra, hogy szükség esetén, olyan sajátos kérdésekben – mint például az egészségügyi, kulturális, gyermekeket és nemet érintő kérdések – szakértőktől kérjenek tanácsot

d) a kérelmeket elbíráló és azokról határozatot hozó személyzet kapjon utasítást és lehetőséget arra, hogy szükség esetén, olyan sajátos kérdésekben – mint például az egészségügyi, kulturális, gyermekeket és a nemet, vallást vagy szexuális irányultságot érintő kérdések – szakértőktől kérjenek tanácsot.

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) a kérelmező és jogi tanácsadója hozzáfér a d) pontban hivatkozott szakértők által közölt információkhoz.

Indokolás

Az Európai Unió Bíróságának a vád és a védelem egyenlő erőviszonyának elvét és joggyakorlatát tiszteletben tartva a Bizottság a 9. cikk (3) bekezdésének b) pontjában előírja, hogy a kérelmezőnek és jogi képviselőjének hozzá kell férnie a származási országokra vonatkozó információkhoz. Ily módon a koherencia és a szigor biztosítása érdekében a kérelmező és jogi képviselője azon információkhoz való hozzáférésének lehetőségét is fel kell venni a szövegbe, amelyeket a döntéshozó hatóság által felkért szakértői vélemények tartalmaznak.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy egy menekült jogállásra és/vagy kiegészítő védelmi jogállásra irányuló kérelem elutasítása esetén a határozat tartalmazza a ténybeli és jogi indokolást, valamint írásbeli tájékoztatással kell szolgálnia arról is, hogy az elutasító határozatot hogyan lehet megtámadni.

2. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy egy menekült jogállásra és/vagy kiegészítő védelmi jogállásra irányuló kérelem elutasítása vagy megadása esetén a határozat kiadásának időpontjában a határozat pontosan tartalmazza a ténybeli és jogi indokolást, valamint írásbeli tájékoztatással kell szolgálnia arról is, hogy az elutasító határozatot hogyan lehet megtámadni, és a határozatot az átvevő a kézhezvételkor aláírja.

Indokolás

A szöveg e hivatkozással való kiegészítése biztosítja, hogy a kérelmező gyorsan hozzájut a tájékoztatáshoz, így pedig lehetséges számára, hogy a további közigazgatási intézkedésekre vonatkozó, határidőkkel kapcsolatos bármely követelményt teljesítse.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamoknak nem kell információt szolgáltatniuk az elutasító határozat írásbeli megtámadásának módjáról olyan határozattal kapcsolatosan, amely esetében a kérelmezőt egy korábbi stádiumban – akár írásban, akár a számára hozzáférhető elektronikus úton – már tájékoztatták.

törölve

Indokolás

A kérelmezők elutasító határozat elleni fellebbezési lehetőségére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség alapvető eljárási garancia, amely ilyen módon nem korlátozható. Nehéz biztosítani azt, hogy a fellebbezési lehetőségekre vonatkozó, elektronikus úton közölt tájékoztatás valóban hozzáférhető legyen a kérelmezők számára.

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. A (3) bekezdés nem vonatkozik azon esetekre, amikor a személy sajátos körülményeinek családtagjai számára történő feltárása veszélyeztetheti az említett személy érdekeit, ideértve a nemi alapon és/vagy életkor alapján történő üldöztetést is. Ezekben az esetekben külön határozatot kell megküldeni az érintett személy számára.

4. A (3) bekezdés nem vonatkozik azon esetekre, amikor a személy sajátos körülményeinek családtagjai számára történő feltárása veszélyeztetheti az említett személy érdekeit, ideértve a nemi alapon vagy a szexuális irányultság, a nemi identitás és/vagy életkor alapján történő üldöztetést is. Ezekben az esetekben külön határozatot kell megküldeni az érintett személy számára.

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a kérelmezőt tájékoztatni kell a lefolytatandó eljárásról, az eljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kötelezettségei nem teljesítésének, illetve a hatóságokkal való együtt nem működésnek az esetleges következményeiről, olyan nyelven, amelyet ésszerűen feltételezhetően megért. Tájékoztatást kell kapnia a […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4. cikkében említett bizonyítékok benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítéséhez rendelkezésére álló határidőről és eszközökről. E tájékoztatást kellő időben kell nyújtani ahhoz, hogy a menedékkérő gyakorolhassa az ezen irányelvben garantált jogait, és eleget tehessen a 12. cikkben foglalt kötelezettségeinek;

a) a kérelmezőt tájékoztatni kell a lefolytatandó eljárásról, az eljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kötelezettségei nem teljesítésének, illetve a hatóságokkal való együtt nem működésnek az esetleges következményeiről, olyan nyelven, amelyet megért vagy ésszerűen feltételezhetően megért. Tájékoztatást kell kapnia a […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4. cikkében említett bizonyítékok benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítéséhez rendelkezésére álló határidőről és eszközökről. E tájékoztatást kellő időben kell nyújtani ahhoz, hogy a menedékkérő gyakorolhassa az ezen irányelvben garantált jogait, és eleget tehessen a 12. cikkben foglalt kötelezettségeinek;

Indokolás

Lényeges, hogy ezeket az információkat olyan nyelven közöljék, amelyet a kérelmezők értenek, hogy megfelelő és tényleges lehetőséget kapjanak arra, hogy az eljárás elindítása után a lehető leghamarabb megértsék, milyen módon kell eljárniuk, és melyek a jogaik és a kötelezettségeik.

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) a kérelmezőt – amennyiben nem segíti, vagy nem képviseli jogi vagy egyéb tanácsadó – olyan nyelven kell tájékoztatni az eljáró hatóság döntésének eredményéről, amelyet ésszerűen feltételezhetően megért. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 10. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint az elutasító határozatot hogyan lehet írásban megtámadni.

e) a kérelmezőt – amennyiben nem segíti, vagy nem képviseli jogi vagy egyéb tanácsadó – olyan nyelven kell tájékoztatni az eljáró hatóság döntésének eredményéről, amelyet megért vagy ésszerűen feltételezhetően megért. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 10. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint az elutasító határozatot hogyan lehet írásban megtámadni.

 

Indokolás

A fellebbezés tényleges lehetőségének biztosítása érdekében nélkülözhetetlen, hogy a kérelmezőket olyan nyelven tájékoztassák a velük szemben hozott határozatról, amelyet megértenek, valamint, hogy rendelkezzenek a kellően megalapozott fellebbezés megindításához szükséges információkkal.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A nemzetközi védelmet kérelmezők együttműködnek az hatáskörrel rendelkező hatóságokkal személyazonosságuk, valamint a […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb elemek megállapítása céljából. A tagállamok a kérelem elbírálásához szükséges mértékben a hatáskörrel rendelkező hatósággal való együttműködésre vonatkozó egyéb kötelezettségeket is meghatározhatnak a kérelmezők számára.

1. A nemzetközi védelmet kérelmezők – fizikai és pszichés képességeiknek megfelelő mértékben – kötelesek segíteni a helyzet tisztázásában, és kötelesek felfedni személyazonosságukat, állampolgárságukat, valamint a […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb elemeket az illetékes hatóságok előtt. A kérelmezők – ha nem rendelkeznek érvényes útlevéllel vagy az útlevelet helyettesítő egyéb okmánnyal – kötelesek együttműködni a személyazonossági okmány beszerzésében. Mindaddig, amíg a kérelmezők a nemzetközi védelem keretében a kérelem elbírálásáig a tagállamban maradhatnak, nem kötelesek felvenni a kapcsolatot származási országuk hatóságaival, ha okkal feltételezhető az állam általi üldöztetés. A tagállamok a kérelem elbírálásához szükséges mértékben a hatáskörrel rendelkező hatósággal való együttműködésre vonatkozó egyéb  kötelezettségeket is meghatározhatnak a kérelmezők számára.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a hatáskörrel rendelkező hatóságok átkutathatják a kérelmezőt és/vagy a nála levő tárgyakat, feltéve, hogy az átkutatást azonos nemű személy végzi;

d) a hatáskörrel rendelkező hatóságok átkutathatják a kérelmezőt és/vagy a nála levő tárgyakat, feltéve, hogy az átkutatást azonos nemű személy végzi, aki érzékeny az életkori és kulturális sajátosságokra és teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóság elvét, valamint a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jogot;

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Mielőtt az eljáró hatóságok határozatot hoznak, a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy nemzetközi védelem iránti kérelmét személyes meghallgatás során terjessze elő egy, a nemzeti jog értelmében a meghallgatás levezetésére jogosult személy előtt. A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben megvizsgáló meghallgatásokat mindig az eljáró hatóság személyzetének kell levezetnie.

1. Mielőtt az eljáró hatóságok határozatot hoznak, a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy nemzetközi védelem iránti kérelmét személyes meghallgatás során valamely általa értett nyelven terjessze elő egy, a nemzeti jog értelmében a meghallgatás levezetésére jogosult személy előtt. A nemzetközi védelem iránti kérelmet, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatóságát érdemben megvizsgáló meghallgatásokat mindig az eljáró hatóság személyzetének kell levezetnie.

Indokolás

Tekintettel az elfogadhatatlanságot megállapító határozat lehetséges súlyos következményeire, a kérelem elfogadhatóságára vonatkozó személyes meghallgatást a döntéshozó hatóságnak kell lefolytatnia, amely a Bizottság javaslatának 4. cikkével összhangban megkapja a szükséges képzést az olyan összetett fogalmak alkalmazására, mint például a biztonságos harmadik országok és az első menedékjogot nyújtó ország.

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják azokat az eseteket, amikor biztosítani kell a kiskorú személyes meghallgatását.

A tagállamok nemzeti jogszabályaikban meghatározzák azokat az eseteket, amikor biztosítani kell a kiskorú személyes meghallgatását, megfelelően figyelembe véve a gyermek felsőbbrendű érdekét és sajátos szükségleteit.

Indokolás

A gyermek felsőbbrendű érdeke elvének megerősítése érdekében, a tagállamoknak nemzeti jogukba fel kell venniük azt, hogy minden gyermeknek joga van a meghallgatáshoz, azzal a fenntartással, hogy e meghallgatásnak a gyermek felsőbbrendű érdekét kell szolgálnia, és azt olyan személyzetnek kell levezetnie, amely rendelkezik a kiskorúak sajátos igényeire vonatkozóan szükséges, megfelelő ismeretekkel (lásd még a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontját).

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) ha a hatáskörrel rendelkező hatóság véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Kétség esetén az eljáró hatóság orvos szakértőt kér fel annak megállapítására, hogy az állapot átmeneti vagy állandósult.

b) ha az eljáró hatóság véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Kétség esetén az eljáró hatóság orvos szakértőt kér fel annak megállapítására, hogy az állapot átmeneti vagy állandósult.

Indokolás

Utalni kell az eljáró hatóságra, hogy biztosítva legyen, hogy a bizottsági javaslat konzisztens legyen azon elv elsőbbségének hangsúlyozása terén, hogy csupán egyetlen eljáró hatóságnak kell lennie.

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a tagállam nem biztosítja a kérelmező vagy adott esetben az eltartott számára a b) pont szerinti személyes meghallgatásra való lehetőséget, kellő erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kérelmező vagy az eltartott további információkat tudjon szolgáltatni.

Amennyiben az eljáró hatóság nem biztosítja a kérelmező vagy adott esetben az eltartott számára a b) pont szerinti személyes meghallgatásra való lehetőséget, az eljáró hatóság lehetővé teszi, hogy a kérelmező vagy az eltartott személyes meghallgatására más időpontot kérjen és további információkat szolgáltasson.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. E cikk alapján a személyes meghallgatás mellőzése nem akadályozhatja az eljáró hatóságot a nemzetközi védelem  iránti kérelemre vonatkozó határozat meghozatalában.

törölve

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) biztosítják, hogy a meghallgatást olyan személy végezze, aki képes figyelembe venni a kérelem hátterében álló személyes vagy általános körülményeket ideértve a kérelmező kulturális gyökereit, nemét vagy kiszolgáltatott helyzetét is,

a) biztosítják, hogy a meghallgatást olyan, képesítéssel és képzéssel rendelkező személy végezze, aki képes figyelembe venni a kérelem hátterében álló személyes és általános körülményeket, ideértve a kérelmező kulturális gyökereit, nemét, szexuális irányultságát, nemi identitását vagy kiszolgáltatott helyzetét;

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) olyan hozzáértő tolmácsot választanak ki, aki képes megfelelő kommunikációt biztosítani a kérelmező és a meghallgatást végző személy között. A kommunikációnak nem feltétlenül kell a kérelmező által előnyben részesített nyelven zajlania, ha van más olyan nyelv is, amelyet a kérelmező megért, és amelyen érthetően képes kommunikálni. Lehetőség szerint a tagállamok a kérelmezővel azonos nemű tolmácsot biztosítanak, amennyiben a kérelmező ezt kéri;

c) olyan hozzáértő tolmácsot választanak ki, aki képes megfelelő kommunikációt biztosítani a kérelmező és a meghallgatást végző személy között, és köteles tiszteletben tartani a tolmács jogait és kötelezettségeit meghatározó magatartási kódexet. A kommunikációnak nem feltétlenül kell a kérelmező által előnyben részesített nyelven zajlania, ha van más olyan nyelv is, amelyet a kérelmező megért, és amelyen érthetően képes kommunikálni. Lehetőség szerint a tagállamok a kérelmezővel azonos nemű tolmácsot biztosítanak, amennyiben a kérelmező ezt kéri;

Indokolás

A tolmácsok képzettsége tekintetében a közelmúltban nyilvánvalóvá tett hiányosságok kapcsán nemzeti szinten mindenképpen elő kell írni a tolmácsok számára egy magatartási kódexet. Ennek köszönhetően a kérelmezőnek megfelelő és tényleges lehetőség biztosítható a védelem iránti kérelme alátámasztásához, és garantálható a tolmácsok és a meghallgatás levezetéséért felelős személyzet közötti jobb megértés és együttműködés. Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal hozzájárulhat a tolmácsok magatartási kódexének kidolgozásához.

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) biztosítják, hogy a kiskorúakkal végzett meghallgatások gyermekbarát módon történjenek.

e) biztosítják, hogy a kiskorúakkal végzett meghallgatások gyermekbarát módon történjenek, és azokat olyan személy végezze, aki rendelkezik a kiskorúak különleges szükségleteivel és jogaival kapcsolatos kellő ismeretekkel.

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A tagállamok vonatkozó rendelkezéseket írnak elő annak biztosítására, hogy pártatlan és képzett orvosi szakértelem álljon rendelkezésre a (2) bekezdésben említett orvosi vizsgálat céljából.

3. A tagállamok vonatkozó rendelkezéseket írnak elő annak biztosítására, hogy pártatlan és képzett orvosi szakértelem álljon rendelkezésre a (2) bekezdésben említett orvosi vizsgálat céljából, valamint hogy kevésbé tolakodó jellegű orvosi vizsgálatot válasszanak akkor, ha a kérelmező kiskorú.

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való jog

Eljárási és jogi tanácsadáshoz, jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való jog

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) ingyenes jogi segítségnyújtás biztosítanak a III. fejezet szerinti eljárásokban. Ez magában foglalja legalább a kérelmező tájékoztatását az eljárásról sajátos körülményei fényében, valamint elutasító határozat esetén a ténybeli és jogi okok ismertetését;

a) ingyenes tanácsadást biztosítanak eljárási és jogi kérdésekben a III. fejezet szerinti eljárásokban. Ez magában foglalja legalább a kérelmező tájékoztatását az eljárásról sajátos körülményei fényében, a szükséges eljárási dokumentumok előkészítését, ideértve a személyes meghallgatást is, valamint elutasító határozat esetén a ténybeli és jogi okok ismertetését; Ezt a tanácsadást képzett nem kormányzati szerv vagy képzett szakember nyújthatja.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) ingyenes jogi segítségnyújtást biztosítanak az V. fejezet szerinti eljárásokban. Ez magában foglalja legalább az előírt eljárási dokumentumok előkészítését, valamint a kérelmező nevében az elsőfokú bíróság vagy törvényszék előtti meghallgatáson történő részvételt.

b) ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet biztosítanak az V. fejezet szerinti eljárásokban. Ez magában foglalja legalább az előírt eljárási dokumentumok előkészítését, valamint a kérelmező nevében az elsőfokú bíróság vagy törvényszék előtti meghallgatáson történő részvételt.

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) kizárólag a nemzeti jog által kifejezetten a nemzetközi védelmet kérelmezők segítésére és képviseletére kijelölt jogi vagy egyéb tanácsadókon keresztül van lehetőség;

b) kizárólag a nemzeti jog által kifejezetten a nemzetközi védelmet kérelmezők segítésére és képviseletére kijelölt jogi vagy egyéb tanácsadók által nyújtott szolgáltatásokon keresztül van lehetőség;

Indokolás

Az eredetileg ügyetlen megfogalmazásra tekintettel szükséges egyértelművé tétel.

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az V. fejezetben előírt eljárások tekintetében a tagállamok élhetnek azzal a választási lehetőséggel, hogy az ingyenes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet csak akkor teszik elérhetővé a kérelmezők számára, amennyiben e segítségnyújtás a kérelmezők igazságszolgáltatáshoz történő hatékony hozzáférésének biztosításához szükséges. A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdéssel összhangban megítélt jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet önkényesen nem korlátozzák.

Az V. fejezetben előírt eljárások tekintetében a tagállamok élhetnek azzal a választási lehetőséggel, hogy az ingyenes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet csak akkor teszik elérhetővé a kérelmezők számára, amennyiben e segítségnyújtás a kérelmezők igazságszolgáltatáshoz történő hatékony hozzáférésének biztosításához szükséges. A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdéssel összhangban megítélt jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet önkényesen nem korlátozzák. A tagállamok ilyen jogi segítséget és/vagy képviseletet csak akkor nyújthatnak, ha a bíróság szerint elegendő esély van a sikerre.

Módosítás  52

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. A tagállamok engedélyezhetik, hogy egy nem kormányzati szervezet ingyenes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet biztosítson a nemzetközi védelmet kérelmezők számára a III. és/vagy V. fejezetben előírt eljárásokban.

5. A tagállamok engedélyezik és elősegítik, hogy egy nem kormányzati szervezet ingyenes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet biztosítson a nemzetközi védelmet kérelmezők számára a III. és V. fejezetben előírt eljárásokban.

Módosítás  53

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A tagállamok lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy a személyes meghallgatásra a nemzeti jogszabályok szerint engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadó kísérje el.

3. A tagállamok lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy a személyes meghallgatásra a nemzeti jogszabályok szerint engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadó, illetve képzett szakember kísérje el.

Módosítás  54

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1. A [menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv) 21. cikkével összhangban a tagállamok nemzeti jogszabályaikban olyan eljárásokat írnak elő, amelyekkel már a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásakor megállapítható, hogy a kérelmezőnek vannak-e különleges igényei és ezen igények milyen jellegűek.

Indokolás

A különleges igényeket támasztó kérelmezőket támogató, a Bizottság javaslatára bevezetett különleges garanciák nem hajthatók végre hatékonyan, ha nem hoznak létre az e kérelmezők azonosítását lehetővé tevő módszeres mechanizmust.

Módosítás  55

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Amennyiben az eljáró hatóság úgy véli, hogy a kérelmező – [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv) 21. cikkében leírtak szerint – kínzásnak, nemi erőszaknak, vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának esett áldozatul, a kérelmező számára megfelelő időt és kellő támogatást kell biztosítani a kérelme érdemi részéről tartandó szóbeli meghallgatás előkészítéséhez.

2. Amennyiben az eljáró hatóság úgy véli, hogy a kérelmező – [a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló] […/…/EK] irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv) 21. cikkében leírtak szerint – kínzásnak, nemi erőszaknak, vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának esett áldozatul, a kérelmező számára megfelelő időt és kellő támogatást kell biztosítani a kérelme érdemi részéről tartandó szóbeli meghallgatás előkészítéséhez. Külön figyelmet kell fordítani azokra a kérelmezőkre, akik szexuális irányultságukat nem említették meg azonnal.

Módosítás  56

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. A 18. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban, a különleges igényeket támasztó kérelmezők ingyenes jogi segítséget kapnak az ezen irányelv szerinti minden eljárásban.

Indokolás

Ily módon kell biztosítani a 20. cikkben előírt, megerősített garanciák hatékony végrehajtását.

Módosítás  57

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a lehető legrövidebb időn belül intézkedni annak érdekében, hogy a kérelem benyújtása és  elbírálása tekintetében képviselő képviselje és segítse a kísérő nélküli kiskorút. E képviselőnek pártatlannak kell lennie, és megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a gyermekgondozás területén. Ez a képviselő a […/…/EK] irányelvben [a befogadási feltételekről szóló irányelv] említett képviselő is lehet;

a) haladéktalanul intézkedni annak érdekében, hogy a kérelem benyújtása és elbírálása tekintetében képviselő képviselje és segítse a kísérő nélküli kiskorút. E képviselőnek pártatlannak kell lennie, és megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a gyermekgondozás területén. Ez a képviselő a […/…/EK] irányelvben [a befogadási feltételekről szóló irányelv] említett képviselő is lehet;

Módosítás  58

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) biztosítani, hogy a képviselőnek tájékoztathassa a kísérő nélküli kiskorút a személyes meghallgatás jelentőségéről és esetleges következményeiről, és adott esetben arról, hogyan készüljön fel a személyes meghallgatásra. A tagállamok biztosítják, hogy a meghallgatáson egy képviselő és/vagy jogi tanácsadó, illetve a nemzeti jog által ilyennek elfogadott egyéb tanácsadó is jelen legyen, és kérdéseket tehessen fel, valamint kifejhesse észrevételeit a meghallgatást vezető személy által biztosított keretek között.

b) biztosítani, hogy a képviselőnek tájékoztathassa a kísérő nélküli kiskorút a személyes meghallgatás jelentőségéről és esetleges következményeiről, és adott esetben arról, hogyan készüljön fel a személyes meghallgatásra. A tagállamok biztosítják, hogy a meghallgatáson egy képviselő és/vagy jogi tanácsadó, illetve a nemzeti jog által ilyennek elfogadott egyéb tanácsadó vagy más képzett szakember is jelen legyen, és kérdéseket tehessen fel, valamint kifejthesse észrevételeit a meghallgatást vezető személy által biztosított keretek között.

Módosítás  59

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. A tagállamoknak nem kell képviselőt kijelölniük, ha a kísérő nélküli kiskorú:

törölve

a) minden valószínűség szerint nagykorúvá válik az elsőfokú határozat meghozatala előtt; vagy

 

b) házas, vagy korábban házas volt.

 

Indokolás

A 21. cikk (2) bekezdésének a) pontját törölni kell annak érdekében, hogy a tagállamok ne próbálják késleltetni a határozathozatalt első fokon, miközben éppen ellenkezőleg, egy nagyvonalúbb – és nem megkülönböztető – megközelítést kell támogatni azon gyermekek esetében, akik az eljárás lefolytatása alatt ténylegesen nagykorúvá válnak. Ugyanez vonatkozik a 21. cikk (2) bekezdésének b) pontjára is. Egyes országokban a házasságkötés korhatára igen alacsony lehet, de a házas állapot nincs kapcsolatban a kiskorú személy érettségének vagy önállóságának fokával.

Módosítás  60

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) amennyiben ezen irányelv 13., 14. és 15. cikke alapján a kísérő nélküli kiskorút nemzetközi védelem iránti kérelme ügyében személyesen hallgatják meg , a meghallgatást olyan személy végezze, aki rendelkezik a kiskorú különleges szükségleteinek megfelelő szakértelemmel;

a) amennyiben ezen irányelv 13., 14. és 15. cikke alapján a kísérő nélküli kiskorút nemzetközi védelem iránti kérelme ügyében személyesen hallgatják meg, a meghallgatást olyan személy végezze, aki rendelkezik a kiskorú különleges szükségleteinek és jogainak megfelelő szakértelemmel;

Módosítás  61

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a kiskorúak különleges szükségletei tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkező tisztviselő készítse elő az eljáró hatóság számára a kísérő nélküli kiskorú kérelme ügyében hozandó határozatot.

b) a kiskorúak különleges szükségletei és jogai tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkező tisztviselő készítse elő az eljáró hatóság számára a kísérő nélküli kiskorú kérelme ügyében hozandó határozatot.

Módosítás  62

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. A 18. cikkben előírt feltételekkel összhangban a kísérő nélküli kiskorúak számára ingyenes jogi segítségnyújtást kell biztosítani az ezen irányelvben előírt valamennyi eljárás tekintetében.

4. A 18. cikkben előírt feltételekkel összhangban a kísérő nélküli kiskorúak és kijelölt képviselőjük számára – az ezen irányelvben előírt valamennyi eljárás tekintetében – ingyenes eljárási és jogi tanácsadást, valamint ingyenes képviseletet kell biztosítani.

Módosítás  63

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. A tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálása során orvosi vizsgálatot is igénybe vehetnek a kísérő nélküli kiskorú életkorának meghatározásához , amennyiben a tagállamoknak a kísérő nélküli kiskorú által tett általános nyilatkozatok vagy egyéb vonatkozó bizonyítékok után is kétségük marad a kiskorú életkora felől.

5. A tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálása során orvosi vizsgálatot is igénybe vehetnek a kísérő nélküli kiskorú életkorának meghatározásához, amennyiben a tagállamoknak a kísérő nélküli kiskorú által tett általános nyilatkozatok vagy egyéb vonatkozó bizonyítékok után is kétségük marad a kiskorú életkora felől. Ha e kétségek az orvosi vizsgálatot követően továbbra is fennállnak, akkor a döntést mindenkor a kísérő nélküli kiskorú javára kell meghozni.

Módosítás  64

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az orvosi vizsgálatokat az egyén méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell végezni, a kevésbé tolakodó jellegű vizsgálat kiválasztásával.

A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.

Indokolás

A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.

Módosítás  65

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az orvosi vizsgálatokat az egyén méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell végezni, a kevésbé tolakodó jellegű vizsgálat kiválasztásával.

Az orvosi vizsgálatokat az egyén méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett képzett és pártatlan egészségügyi szakembereknek kell végezniük, a legmegbízhatóbb és kevésbé tolakodó jellegű vizsgálat kiválasztásával.

Módosítás  66

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a kísérő nélküli kiskorút nemzetközi védelem iránti kérelmének elbírálása előtt tájékoztatják arról, hogy életkorát orvosi vizsgálattal is megállapíthatják, és mindezt olyan nyelven, amelyet ésszerűen feltételezhetően megért. E tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia a vizsgálati módszerről, valamint az orvosi vizsgálat eredményének a nemzetközi védelem  iránti kérelem elbírálását illető lehetséges következményeiről, valamint annak következményeiről, ha a kísérő nélküli kiskorú megtagadja az orvosi vizsgálaton való részvételt;

a) a kísérő nélküli kiskorút nemzetközi védelem iránti kérelmének elbírálása előtt tájékoztatják arról, hogy életkorát orvosi vizsgálattal is megállapíthatják, és mindezt olyan nyelven, amelyet ésszerűen feltételezhetően megért. E tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia a vizsgálati módszerről, valamint az orvosi vizsgálat eredményének a nemzetközi védelem  iránti kérelem elbírálását illető lehetséges következményeiről, valamint annak következményeiről, ha a kísérő nélküli kiskorú megtagadja az orvosi vizsgálaton való részvételt;

Indokolás

Gyakorlati okokból, valamint a nyelvi jártasság bizonyításának nehézségére való tekintettel a jelenlegi irányelv megfogalmazását kell előnyben részesíteni.

Módosítás  67

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a nemzetközi védelem  iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy a kísérő nélküli kiskorú nem vetette alá magát ezen orvosi vizsgálatnak.

c) a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor azon az alapon, hogy a kísérő nélküli kiskorú nem vetette alá magát ezen orvosi vizsgálatnak.

Indokolás

Ezen orvosi vizsgálatnak egy elszigetelt kiskorú személy esetében történő elutasítása számos okkal igazolható, amelyek nem függenek össze az életkorával vagy a védelem iránti kérelme okaival.

Módosítás  68

Irányelvre irányuló javaslat

22 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

22a. cikk

 

Kiskorúak fogva tartása

Kiskorúak fogva tartása minden körülmények között szigorúan tilos.

Módosítás  69

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Amennyiben a tagállamok nemzeti jogukban rendelkeznek a kérelem kifejezett visszavonásának lehetőségéről, ha a kérelmező kifejezetten visszavonja nemzetközi védelem iránti kérelmét, a tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság határozatot hozzon az eljárás megszüntetéséről vagy a kérelem elutasításáról.

1. Amennyiben a tagállamok nemzeti jogukban rendelkeznek a kérelem kifejezett visszavonásának lehetőségéről, ha a kérelmező kifejezetten visszavonja nemzetközi védelem iránti kérelmét, a tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság határozatot hozzon az eljárás megszüntetéséről, valamint elmagyarázzák a kérelmező számára a visszavonás következményeit.

Indokolás

A kérelem kifejezett visszavonásának az eljárás lezárását és nem a kérelem elutasítását kell eredményeznie. Elutasításról szóló határozatot valójában csak a kérelem érdemi vizsgálata után lehetne hozni.

Módosítás  70

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. A tagállamok biztosítják, hogy jogosult ügyének újbóli megnyitását kérelmezni az a kérelmező, aki az e cikk (1) bekezdésében említett, az eljárás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalát követően újra jelentkezik a hatáskörrel rendelkező hatóságnál.

2. A tagállamok biztosítják, hogy jogosult ügyének újbóli megnyitását kérelmezni az a kérelmező, aki az e cikk (1) bekezdésében említett, az eljárás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalát követően újra jelentkezik a hatáskörrel rendelkező hatóságnál. A menedékügyi eljárás során csak egyetlen alkalommal nyújtható be kérelem az ügy újbóli megnyitása iránt.

Módosítás  71

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az állítólagos üldöző(k)től vagy a súlyos sérelem állítólagos elkövetőjétől (elkövetőitől) oly módon megszerezni bármely információt, amely azt eredményezné, hogy az említettek közvetlen tájékoztatást kapnak arról, hogy az érintett kérelmező kérelmet nyújtott be, továbbá amely a kérelmező és/vagy eltartottjai testi épségét, vagy a még a származási országban élő családtagjainak szabadságát és biztonságát veszélyeztetné.

b) az állítólagos üldöző(k)től vagy a súlyos sérelem állítólagos elkövetőjétől (elkövetőitől) oly módon megszerezni bármely információt, amely azt eredményezné, hogy az említettek tájékoztatást kapnak arról, hogy az érintett kérelmező kérelmet nyújtott be, továbbá amely a kérelmező és/vagy eltartottjai testi épségét, vagy a még a származási országban élő családtagjainak szabadságát és biztonságát veszélyeztetné.

Indokolás

A cikk a) pontjában lefektetett követelménnyel való koherencia érdekében szükséges ez a módosítás.

Módosítás  72

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A (3) bekezdésben előírt határidőn belüli határozathozatal elmulasztásának következményeit a nemzeti joggal összhangban határozzák meg.

A (3) bekezdésben meghatározott határidő végén, a határozathozatal elmulasztása esetén az eljáró hatóságnak kell bizonyítania a kérelmező védelem alá helyezésének vitatását.

Indokolás

A közös európai menekültügyi rendszer harmonizációs céljaival ellentétes, eltérő értelmezések és alkalmazások elkerülése végett, mindenképpen meg kell határozni, hogy milyen következményekkel jár, ha nem hoznak határozatot a megszabott határidőkön belül.

Módosítás  73

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. A tagállamok – a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban – elsőbbséget biztosíthatnak egy nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásának:

5. Az eljáró hatóságok – a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban – elsőbbséget biztosíthatnak egy nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásának:

Módosítás  74

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 5 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) ha a kérelmezőnek különleges igényei vannak;

b) ha a kérelmezőnek különleges igényei vannak, különösen a kísérő nélküli kiskorúak esetében;

Módosítás  75

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 6 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) a kérelmező összefüggéstelen, ellentmondásos, valószínűtlen vagy elégtelen nyilatkozataival világossá tette, hogy kérelme nem meggyőző az […./../EK] irányelvben [az elismerésről szóló irányelvben] említett üldöztetése tekintetében; vagy

Indokolás

A 2005/85/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének g) pontját meg kell tartani. A kérelem gyorsított eljárásban való elutasításának lehetőségét azokra az esetekre is elő kell írni, amikor a védelmet kérő személyek által benyújtott beadványok egyértelműen megbízhatatlanok és hiteltelenek.

Módosítás  76

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 6 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) a nemzetközi védelem iránti kérelmet olyan nem házas kiskorú nyújtotta be, akire a 6. cikk (7) bekezdésének c) pontja vonatkozik, azt követően, hogy a felügyeletéért felelős szülő vagy szülők kérelmét elutasították, és a kérelemben nem szolgáltatott saját különleges körülményeire vagy származási országának helyzetére vonatkozó újabb, lényeges elemeket. vagy

törölve

Indokolás

Lásd a 9. módosításhoz fűzött indokolást.

Módosítás  77

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 6 bekezdés – f c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fc) komoly okok miatt úgy tekinthető, hogy a menedékkérő veszélyt jelent a tagállam nemzetbiztonságára, vagy a kérelmezőt a nemzeti jogszabályokban meghatározott komoly közbiztonsági vagy közrendvédelmi okokból kitoloncolták.

Indokolás

A 2005/85/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének m) pontját meg kell tartani. A biztonságra veszélyt jelentő személyek haladéktalan eltávolítása elrendelésének lehetőségére sürgős szükség van egy olyan korban, amikor a terroristahálózatok világszintű tevékenységet folytatnak.

Módosítás  78

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9. A nemzetközi védelem iránti kérelemnek az ország területére való szabálytalan belépést követő vagy a határon – ideértve a tranzitzónát is – történő benyújtása, illetve az okmányok hiánya vagy hamisított okmányok felhasználása önmagában nem vonja automatikusan maga után gyorsított vizsgálati eljárás alkalmazását.

9. A nemzetközi védelem iránti kérelemnek az ország területére való szabálytalan belépést követő vagy a határon – ideértve a tranzitzónát is – történő benyújtása, illetve belépéskor az okmányok hiánya vagy hamisított okmányok felhasználása önmagában nem vonja automatikusan maga után gyorsított vizsgálati eljárás alkalmazását.

Indokolás

Elképzelhető, hogy a menedékkérőknek hamisított úti okmányokat kell használniuk ahhoz, hogy elhagyják az üldöztetésük helyszínéül szolgáló országot. Valós személyazonosságukat azonban fel kell fedniük az eljáró hatóságoknak a belépést követően. Az üldöztetés egyedi esete csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező személyazonossága és állampolgársága ismert. Óriási biztonsági kockázatot jelent, ha lehetővé teszik olyan személyek tartózkodását, akik személyazonosságát nem sikerült megállapítani az együttműködés részükről tanúsított elutasítása miatt.

Módosítás  79

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 23. cikk sérelme nélkül a tagállamok csak akkor minősíthetnek egy nemzetközi védelem iránti kérelmet megalapozatlannak, ha az eljáró hatóság megállapította, hogy a kérelmező a […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] értelmében nem minősül nemzetközi védelemre jogosultnak.

A tagállamok csak akkor minősíthetnek egy nemzetközi védelem iránti kérelmet megalapozatlannak, ha az eljáró hatóság megállapította, hogy a kérelmező a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] értelmében nem minősül nemzetközi védelemre jogosultnak.

Indokolás

A nemzetközi védelem iránti kérelem csak és kizárólag akkor tekinthető megalapozatlannak, ha a döntéshozó hatóság megállapította, hogy a kérelmező nem felel meg az e kérelem benyújtásához megkövetelt feltételeknek.

Módosítás  80

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Mielőtt a tagállamok határozatot hoznának egy kérelem elfogadhatatlannak minősítéséről, lehetővé teszik a kérelmezők számára, hogy kifejtsék nézeteiket a 29. cikkben említett okok sajátos körülményeikre történő alkalmazásáról. E célból a tagállamok személyes meghallgatást végeznek a kérelem elfogadhatóságának elbírálása céljából. A tagállamok ez alól csak a 36. cikkel összhangban, az ismételt kérelmek esetében tehetnek kivételt.

1. Mielőtt a tagállamok határozatot hoznának egy kérelem elfogadhatatlannak minősítéséről, lehetővé teszik a kérelmezők számára, hogy kifejtsék nézeteiket a 29. cikkben említett okok sajátos körülményeikre történő alkalmazásáról. E célból az eljáró hatóság személyes meghallgatást végez a kérelem elfogadhatóságának elbírálása céljából. A tagállamok ez alól csak a 36. cikkel összhangban, az ismételt kérelmek esetében tehetnek kivételt.

Indokolás

Tekintettel az elfogadhatatlanságot megállapító határozat lehetséges súlyos következményeire, a kérelem elfogadhatóságára vonatkozó személyes meghallgatást a döntéshozó hatóságnak kell lefolytatnia, amely a Bizottság javaslatának 4. cikkével összhangban megkapja a szükséges képzést az olyan összetett fogalmak alkalmazására, mint például a biztonságos harmadik országok és az első menedékjogot nyújtó ország.

Módosítás  81

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. A tagállamok biztosítják, hogy ne viseljenek egyenruhát az eljáró hatóság azon munkatársai, akik a kérelem elfogadhatóságával kapcsolatos meghallgatást végzik.

Indokolás

A koherencia biztosítása érdekében a kérelem elfogadhatóságára vonatkozó meghallgatást végző személyzetre ugyanolyan egyenruha-viselési tilalomnak kell vonatkoznia, mint a kérelem megalapozottságára vonatkozó meghallgatást végző személyzetre vonatkozó tilalom. Az egyenruha viselése megzavarhatja a kérelmezőt a meghallgatását végző személy pontos tisztsége tekintetében, és ily módon ronthatja a meghallgatás megfelelő lefolytatásához nélkülözhetetlen bizalmasságról és pártatlanságról alkotott képet.

Módosítás  82

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a kérelmező ebben az országban egyéb, elegendő védelmet élvez, beleértve a visszaküldés tilalma elleni védelmet is,

b) a kérelmező ebben az országban egyéb, tényleges védelmet élvez, beleértve a visszaküldés tilalma elleni védelmet is,

Indokolás

Az „elegendő védelem” megfogalmazás itt nem egyértelmű. Ha a kérelmezőt az első menedékjogot nyújtó országba küldik vissza, a számára biztosítandó védelemnek tehát hatékonynak és a gyakorlatban hozzáférhetőnek kell lennie.

Módosítás  83

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első menedék országa elvének egy adott nemzetközi védelmet kérelmező személy különleges körülményei tekintetében való alkalmazása során a tagállamok figyelembe vehetik a 32. cikk (1) bekezdésében foglaltakat.

Az első menedék országa elvének egy adott nemzetközi védelmet kérelmező személy különleges körülményei tekintetében való alkalmazása során a tagállamok figyelembe veszik a 32. cikk (1) bekezdésében foglaltakat. A kérelmező vitathatja az első menedékjogot nyújtó ország fogalmának alkalmazását azzal az indokkal, hogy az említett első menedékjogot nyújtó ország az ő esetében nem biztonságos.

Indokolás

A visszaküldés tilalma elvének mellőzése elleni garanciák megerősítése érdekében a tagállamoknak a biztonságos harmadik országok tekintetében a 32. cikk (1) bekezdésében bevezetett biztonsági követelményekre kell hivatkozniuk. Ugyanilyen módon, bár a 30. cikk biztosítja a személyes meghallgatáshoz való jogot, a 31. cikk (2) bekezdése hivatott arra, hogy a kérelmező számára tényleges lehetőséget biztosítson arra, hogy a saját esetében elutasítsa a biztonságosságra vonatkozó feltételezést, a biztonságos harmadik ország fogalmának alkalmazásáról szóló 32. cikk (2) bekezdésének c) pontjában nyújtott biztosítékoknak megfelelően.

Módosítás  84

Irányelvre irányuló javaslat

32 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A biztonságos harmadik ország elve

törölve

1. A tagállamok csak akkor alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország elvét, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok meggyőződtek arról, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező  az érintett harmadik országban az alábbi elvekkel összhangban levő bánásmódban részesül:

 

a) életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződés miatt;

 

b) nem áll fenn a […./../EK] irányelvben [az elismerésről szóló irányelv] meghatározott súlyos sérelem veszélye;

 

c) a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;

 

d) tiszteletben tartják a nemzetközi jog azon szabályát, miszerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve; és

 

e) biztosított a menekültjogállás kérelmezésének lehetősége, és menekültként történő elismerése esetén a genfi egyezménnyel összhangban való védelem lehetősége.

 

2. A biztonságos harmadik ország elve a nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek függvényében alkalmazható, amelyek magukban foglalják:

 

a) a nemzetközi védelmet kérelmező személy  és az érintett harmadik ország közötti kapcsolat fennállását előíró azon szabályokat, amelynek alapján ésszerűnek tűnik, hogy a kérelmező ebbe az országba menjen;

 

b) azokat a módszertani szabályokat, amelyek segítségével a hatáskörrel rendelkező hatóságok meggyőződnek arról, hogy a biztonságos harmadik ország elve alkalmazható-e egy adott országra vagy egy adott kérelmezőre. Az ilyen módszer magában foglalja az ország biztonságos voltának egy adott kérelmező vonatkozásában eseti alapon történő megállapítását és/vagy az általában biztonságosnak minősített országok nemzeti szinten történő meghatározását;

 

c) azokat a szabályokat, melyek a nemzetközi joggal összhangban megengedik annak egyedi elbírálását, hogy az érintett harmadik ország biztonságos-e egy adott kérelmező számára, és amelyek legalább azt lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy kifogásolja a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazását azon az alapon, hogy sajátos körülményeire tekintettel a harmadik ország nem biztonságos  . A kérelmező számára ugyancsak lehetővé teszik, hogy kétségbe vonja a harmadik ország és közte lévő, az a) pont szerinti kapcsolat fennállását . A kizárólag e cikk alapján hozott határozatok végrehajtásakor a tagállamok:

 

3. A kizárólag e cikk alapján hozott határozatok végrehajtásakor a tagállamok:

 

a) a kérelmezőt megfelelően tájékoztatja; and

 

b) a kérelmező számára kiállít egy dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem vizsgálták.

 

4. Amennyiben a harmadik ország a nemzetközi védelmet kérelmező személy  számára nem engedélyezi a területére való belépést, a tagállamoknak a II. fejezetben leírt alapelvekkel és garanciákkal összhangban biztosítaniuk kell számára az eljárás megindításának lehetőségét.

 

5. A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyek vonatkozásában ez az elv e cikk rendelkezései értelmében alkalmazásra kerül.

 

Módosítás  85

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Harmadik országok biztonságos származási országgá nyilvánítása nemzeti szinten

törölve

1. A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan jogszabályokat, amelyek a II. melléklettel összhangban lehetővé teszik egyes országoknak a nemzetközi védelem  iránti kérelmek elbírálása céljából nemzeti szinten biztonságos származási országokká nyilvánítását.

 

2. A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják az e cikkel összhangban biztonságosnak nyilvánított harmadik országokban fennálló helyzetet.

 

3. Széleskörű információs forrásokat kell alapul venni – különös tekintettel a más tagállamoktól, az Európai Menekültügyi Támogató Hivataltól,  az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától, az Európa Tanácstól és más megfelelő nemzetközi szervezetektől származó információkra – annak felmérése során, hogy egy ország e cikkel összhangban biztonságos származási országnak minősül-e.

 

4. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyeket e cikk rendelkezéseinek megfelelően biztonságos származási országgá nyilvánítottak.

 

Indokolás

A cél egy közös európai menedékjogi rendszer létrehozása. A biztonságos harmadik országok fogalommeghatározásainak ezért szintén egységesnek kell lenniük valamennyi tagállamban.

Módosítás  86

Irányelvre irányuló javaslat

34 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A biztonságos származási ország elve

törölve

1. Az ezen irányelv  rendelkezéseivel összhangban biztonságos származási országgá nyilvánított harmadik ország – a kérelem egyéni elbírálását követően – csak akkor tekinthető e kérelmező tekintetében biztonságos származási országnak, ha:

 

a) a kérelmező annak az országnak az állampolgára, vagy

 

b) a kérelmező olyan hontalan személy, aki abban az országban korábban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett;

 

c) és nem adott elő semmilyen komoly indokot arra vonatkozóan, hogy az ő egyedi körülményei szempontjából és menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosult személyként  való elismerése tekintetében az ország nem minősül biztonságos származási országnak a […./../EC] irányelvvel [az elismerésről szóló irányelv] összhangban.

 

2. A tagállamok nemzeti jogszabályaikban további rendelkezéseket és szabályokat állapítanak meg a biztonságos származási ország elvének alkalmazására.

 

Indokolás

A cél egy közös európai menedékjogi rendszer létrehozása. A biztonságos harmadik országok fogalommeghatározásainak ezért szintén egységesnek kell lenniük valamennyi tagállamban.

Módosítás  87

Irányelvre irányuló javaslat

35 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Ha egy tagállamban egy személy nemzetközi védelem  iránti kérelmet nyújtott be, és ezt követően ugyanabban a tagállamban további előterjesztéseket vagy ismételt kérelmet nyújt be, a tagállam ezeket a további előterjesztéseket vagy az ismételt kérelem elemeit a korábbi kérelem elbírálásának vagy a felülvizsgálat, illetve fellebbezés alatt álló határozat elbírálásának keretei között bírálja el, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságok e keretek között számításba vehetik és mérlegelhetik a további előterjesztések vagy ismételt kérelem valamennyi elemét.

1. Ha egy tagállamban egy személy nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, és ezt követően ugyanabban a tagállamban további előterjesztéseket vagy ismételt kérelmet nyújt be, a tagállam ezeket a további előterjesztéseket vagy az ismételt kérelem elemeit a korábbi kérelem elbírálásának vagy a felülvizsgálat, illetve fellebbezés alatt álló határozat elbírálásának keretei között bírálja el, amennyiben az eljáró hatóság e keretek között számításba veheti és mérlegelheti a további előterjesztések vagy ismételt kérelem valamennyi elemét.

Indokolás

Kizárólag az eljáró hatóság illetékes arra, hogy értékelje a további előterjesztéseket vagy az ismételt kérelmet alátámasztó összes tényt. E magyarázat nagy mértékben hozzájárul azon erőfeszítésekhez, amelyek az eljárás racionalizálását és a határozathozatali folyamat minőségének javítását célozzák.

Módosítás  88

Irányelvre irányuló javaslat

35 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. A tagállam dönthet úgy is, hogy csak azokban az esetekben vizsgálja tovább a kérelmet, ha az érintett kérelmező rajta kívül álló ok miatt az előző eljárásban nem volt képes az e cikk (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott helyzeteket kihasználni, különösen a 41. cikk alapján a hatékony jogorvoslathoz fűződő jogának gyakorlása útján.

törölve

Indokolás

A tagállamoknak nem kellene módszeresen elutasítaniuk egy korábbi kérelem vizsgálatát azzal a kifogással, hogy a kérelmező érvényesíthette volna az új elemeket vagy tényeket az előző eljárás vagy a fellebbezése során. Ez az automatizmus a visszaküldés tilalma elvének megsértéséhez vezethet.

Módosítás  89

Irányelvre irányuló javaslat

37 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az e helyszíneken benyújtott kérelem elfogadhatósága; és/vagy

a) a 29. cikk értelmében, az e helyszíneken benyújtott kérelem elfogadhatósága; és/vagy

Indokolás

Tekintettel az elfogadhatatlanságot megállapító határozat lehetséges súlyos következményeire, a kérelem elfogadhatóságára vonatkozó személyes meghallgatást a döntéshozó hatóságnak kell lefolytatnia, amely a Bizottság javaslatának 4. cikkével összhangban megkapja a szükséges képzést az olyan összetett fogalmak alkalmazására, mint például a biztonságos harmadik országok és az első menedékjogot nyújtó ország. A Bizottság javaslata ismét megerősíti azt, hogy a határon folytatott eljárásoknak is meg kell felelniük a 11. fejezetben meghatározott alapelveknek és alapvető garanciáknak.

Módosítás  90

Irányelvre irányuló javaslat

37 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben meghatározott eljárás keretei között a határozathozatalra ésszerű időn belül kerüljön sor. Ha négy héten belül nem hoznak határozatot, a kérelmező részére engedélyezni kell az országba való belépést annak érdekében, hogy kérelmét ezen irányelv egyéb rendelkezéseivel összhangban bírálhassák el.

2. A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben meghatározott eljárás keretei között a határozathozatalra ésszerű időn belül kerüljön sor. Ha négy héten belül nem hoznak határozatot, a kérelmező részére engedélyezni kell az országba való belépést annak érdekében, hogy kérelmét ezen irányelv egyéb rendelkezéseivel összhangban bírálhassák el. A kérelmezőknek a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban való feltartóztatása a 22. cikkben meghatározott őrizetbe helyezéssel egyenértékű.

Indokolás

A kérelmezőknek a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban való feltartóztatása az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 5. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint az ezen egyezmény alkalmazásáért felelős bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében meghatározott őrizetbe helyezéssel egyenértékű. A kérelmezőnek a tagállamok határán vagy tranzitzónájában tartása során tehát eleget kell tenni a Bizottság befogadási feltételekről szóló javaslatában (COM(2008) 815 végleges) foglalt, e területre vonatkozó követelményeknek.

Módosítás  91

Rendeletre irányuló javaslat

38 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai biztonságos harmadik ország fogalma

A biztonságos harmadik ország fogalma

1. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a menedékjog iránti kérelmet és a kérelmező biztonságát különleges körülményeire való tekintettel nem, vagy csak részben vizsgálják meg a II. fejezetben meghatározott módon, ha az illetékes hatóság a tények alapján azt állapította meg, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező  egy, a (2) bekezdés értelmében biztonságos harmadik ország területéről kíván belépni, vagy lépett be illegálisan az ország területére.

 

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában egy harmadik ország csak akkor tekinthető biztonságos harmadik országnak, ha:

1. Egy harmadik ország csak akkor tekinthető biztonságos harmadik országnak, ha a nemzetközi védelmet kérelmező személy az érintett harmadik országban az alábbi elvekkel összhangban levő bánásmódban részesül:

a) az a genfi egyezmény rendelkezéseit megerősítette és tiszteletben tartja mindenfajta földrajzi korlátozás nélkül;

a) életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződés miatt;

b) jogszabályi előírásokon alapuló menekültügyi eljárással bír; és

b) nem áll fenn a […./../EK] irányelvben [az elismerésről szóló irányelv] meghatározott súlyos sérelem veszélye;

c) megerősítette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt és tiszteletben tartja annak rendelkezéseit, beleértve a hatékony jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat is.

c) a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;

 

d) tiszteletben tartják a nemzetközi jog azon szabályát, miszerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve;

 

e) van lehetőség menekültstátusz vagy más ahhoz hasonló kiegészítő védelmi mód kérésére a […/…/EU irányelvvel] [az elismerésről szóló irányelv] összhangban, és amennyiben megkapja e státuszt vagy védelmet, a […/…/EK irányelvnek] [az elismerésről szóló irányelv] megfelelő védelemben részesül;

 

f) a genfi egyezmény rendelkezéseit megerősítette és tiszteletben tartja mindenfajta földrajzi korlátozás nélkül;

 

g) jogszabályi előírásokon alapuló menekültügyi eljárással bír; and

 

h) azt a Tanács és a Parlament a (2) bekezdéssel összhangban annak nyilvánította.

 

2. Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében eljárva elfogadja vagy módosítja az (1) bekezdés alkalmazásában biztonságos harmadik országoknak tekinthető harmadik országok listáját.

3. Az érintett tagállamok a visszaküldési tilalmának elvével összhangban, beleértve a humanitárius vagy politikai okokból, illetve nemzetközi közjogi rendelkezésekből következő, az e cikk alkalmazása alóli kivételeket is, nemzeti jogukban meghatározzák az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására és a határozatok következményeire vonatkozó részletes szabályokat.

3. Az érintett tagállamok nemzeti jogukban meghatározzák az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó eljárásokat és szabályokat:

 

a) a nemzetközi védelmet kérelmező személy és az érintett harmadik ország közötti kapcsolat fennállását előíró azon szabályokat, amelynek alapján ésszerűnek tűnik, hogy a kérelmező ebbe az országba menjen;

 

b) azokat a módszertani szabályokat, amelyek segítségével a hatáskörrel rendelkező hatóságok meggyőződnek arról, hogy a biztonságos harmadik ország elve alkalmazható-e egy adott országra vagy egy adott kérelmezőre. E módszer magában foglalja az ország biztonságos voltának egy adott kérelmező vonatkozásában való eseti alapon történő megállapítását;

 

c) azokat a szabályokat, melyek a nemzetközi joggal összhangban megengedik annak egyedi elbírálását, hogy az érintett harmadik ország biztonságos-e egy adott kérelmező számára, és amelyek legalább azt lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy kifogásolja a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazását azon az alapon, hogy sajátos körülményeire tekintettel a harmadik ország nem biztonságos  . A kérelmező számára ugyancsak lehetővé teszik, hogy kétségbe vonja a harmadik ország és közte lévő, az a) pont szerinti kapcsolat fennállását.

4. A kizárólag az e cikk alapján meghozott határozatok végrehajtásakor az érintett tagállam:

4. Az e cikk alapján meghozott határozatok végrehajtásakor az érintett tagállam a kérelmezőt megfelelően tájékoztatja;

a) a kérelmezőt megfelelően tájékoztatja; és

 

b) a kérelmező számára kiállít egy dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem vizsgálták.

 

5. Amennyiben a biztonságos harmadik ország nem fogadja vissza a szóban forgó menedékkérőt, a tagállam biztosítja a menedékjog iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás megindítását a II. fejezetben meghatározott alapelvekkel és garanciákkal összhangban.

5. Amennyiben a biztonságos harmadik ország nem fogadja vissza a szóban forgó menedékkérőt, a tagállam biztosítja a menedékjog iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás megindítását a II. fejezetben meghatározott alapelvekkel és garanciákkal összhangban.

 

5a. A tagállamok nem állíthatnak össze nemzeti listákat a biztonságos származási országokról vagy biztonságos harmadik országokról.

Módosítás  92

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. A tagállamok meghatározzák a kérelmező által az (1) bekezdés szerinti hatékony jogorvoslathoz fűződő jog gyakorlásához szükséges ésszerű határidőket és egyéb szabályokat.

4. A tagállamok meghatározzák a kérelmező által az (1) bekezdés szerinti hatékony jogorvoslathoz fűződő jog gyakorlásához szükséges minimális határidőket és egyéb szabályokat.

Indokolás

Figyelembe véve, hogy a tagállamok által meghatározott határidők igen eltérőek, és az EUMSz. 78. cikke szerinti közös európai menekültügyi rendszer létrehozása szükséges, közös minimális határidő bevezetésére van szükség, amelynek köszönhetően a kérelmező mind jogilag, mind pedig a gyakorlatban élvezheti a hatékony jogorvoslat lehetőségét.

Módosítás  93

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A határidők nem teszik lehetetlenné vagy nem nehezítik meg túlságosan a kérelmezők (1) bekezdés szerinti hatékony jogorvoslathoz történő hozzáférését. A tagállamok a 37. cikk szerint hozott határozatok hivatalból történő felülvizsgálatáról is rendelkezhetnek.

A kérelmezők hatékony jogorvoslathoz való jogának gyakorlására vonatkozó minimális határidőt a tagállamok negyvenöt munkanapban állapítják meg. A 27. cikk (6) bekezdésében meghatározott gyorsított eljárás alá tartozó kérelmezők esetében a tagállamok harminc napos minimális határidőt írnak elő. A határidők nem teszik lehetetlenné vagy nem nehezítik meg túlságosan a kérelmezők (1) bekezdés szerinti hatékony jogorvoslathoz történő hozzáférését. A tagállamok a 37. cikk szerint hozott határozatok hivatalból történő felülvizsgálatáról is rendelkezhetnek.

Indokolás

Figyelembe véve, hogy a tagállamok által meghatározott határidők igen eltérőek, és az EUMSz. 78. cikke szerinti közös európai menekültügyi rendszer létrehozása szükséges, közös minimális határidő bevezetésére van szükség, amelynek köszönhetően a kérelmező mind jogilag, mind pedig a gyakorlatban élvezheti a hatékony jogorvoslat lehetőségét. A meghatározott határidő az adott esetben alkalmazott eljárástól függően változik.

Módosítás  94

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. A 27. cikk (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárás során hozott határozatok, valamint a 29. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, egy kérelem elfogadhatatlannak minősítésére vonatkozó határozatok esetében, és amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő, hogy a kérelmezőnek jogában áll a tagállamban maradni, amíg ügye folyamatban van, egy bíróság vagy törvényszék – az érintett kérelmező kérésére vagy hivatalból – döntést hozhat arról, hogy a kérelmező a tagállam területén maradhat-e.

6. A 27. cikk (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárás során hozott határozatok, valamint a 29. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, egy kérelem elfogadhatatlannak minősítésére vonatkozó határozatok esetében, és ha ilyen esetekben a nemzeti jogszabályok nem írják elő, hogy a kérelmezőnek jogában áll a tagállamban maradni, amíg ügye folyamatban van, egy bíróság vagy törvényszék – az érintett kérelmező kérésére vagy hivatalból – döntést hozhat arról, hogy a kérelmező a tagállam területén maradhat-e.

Indokolás

A megfogalmazás félreértést okozhat, ezért szükséges e módosítás.

Módosítás  95

Irányelvre irányuló javaslat

45 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság legkésőbb […]-ig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelv alkalmazásáról, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra. A tagállamok a Bizottság részére minden olyan információt megküldenek, amely a jelentés összeállításához megfelelő lehet. A jelentés benyújtását követően a Bizottság ötévenként jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv tagállamokban történő alkalmazásáról.

A Bizottság legkésőbb […]-ig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelv alkalmazásáról és pénzügyi költségéről, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra. A tagállamok a Bizottság részére minden olyan információt és pénzügyi adatot megküldenek, amely a jelentés összeállításához megfelelő lehet. A jelentés benyújtását követően a Bizottság kétévenként jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv tagállamokban történő alkalmazásáról.

Módosítás  96

Irányelvre irányuló javaslat

46 cikk – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 27. cikk (3) bekezdésének legkésőbb [az átültetés dátumától számított három év]-ig megfeleljenek E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 27. cikk (3) bekezdésének legkésőbb [az átültetés dátumától számított két év]-ig megfeleljenek E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

(1)

HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


INDOKOLÁS

Előzmények

A Közös Európai Menekültügyi Rendszer (a továbbiakban: KEMR) létrehozására irányuló munka közvetlenül az Amszterdami Szerződés 1999. májusi hatálybalépését követően kezdődött el, az Európai Tanács tamperei ülésén jóváhagyott elvek alapján. A KEMR első szakaszának (1999–2005) célja az volt, hogy a tagállamok jogi kereteit minimumszabályok alapján összehangolják. A menekültügyi eljárásokról szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban „az irányelv” illetve „az eljárási irányelv”) az Európai Unió (EU) öt menekültügyi jogalkotási eleme közül az utolsó.

Ennek az első szakasznak az eredményeképpen, amint azt az Európai Tanács tamperei következtetései meghatározták és a hágai program ismételten kérte, a Bizottság javaslatokat terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé, hogy megfelelő megoldásokat találjanak a tapasztalt hiányosságokra, és fokozottabb, az Unión belül jobban összehangolt védelmi szabályokat garantáljanak. 2009. október 21-én a Bizottság tehát az eljárási irányelv átdolgozásáról szóló javaslatot terjesztett be a két társjogalkotóhoz.

A menekültügyi jogalkotási munka második szakaszának célja, amelyre a stockholmi program is hangsúlyozottan emlékeztetett, hogy 2012-ig közös védelmi és szolidaritási térséget hozzon létre, amelynek többek között a közös menekültügyi eljárás az alapja. a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a „minimumszabályoknak” az EKSz. 63. cikkében említett fogalma helyébe a sokkal szélesebb „közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan” szöveg lépett (EUMSz. 78. cikk, (2) bekezdés, d) pont).

A harmonizáció új szakaszának tétjei

A menekültügy terén tíz éve folytatott harmonizációs erőfeszítések ellenére továbbra is jelentős különbségek vannak a nemzeti rendelkezések között, valamint ezek alkalmazási szintjén is. Az ilyen jellegű eltérések nem egyeztethetők össze egy közös európai menekültügyi rendszerrel, és megannyi akadályt jelentenek e rendszer felépítésével szemben. Ellentétesek a dublini rendszer egyik alapkövével, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a tagállamok menekültügyi rendszerei összehasonlíthatók: függetlenül attól, hogy mely tagállamban nyújtják be a menekültügyi kérelmeiket az érintettek, magas szintű és az egész Unióban egyenértékű bánásmódot kell élvezniük. Bár a jogszabályok harmonizációja önmagában nem elegendő az ilyen jellegű különbségek csökkentésére, és a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés fokozásával kell párosulnia, egy erős európai jogi keret elfogadása sine qua non feltétel, ha az Unió, ahogyan már számos alkalommal vállalta, adekvát és hatékony módon létre kíván hozni egy közös európai menekültügyi rendszert.

Ma a tétek egyértelműek: csak az eljárások és az azokhoz kapcsolódó garanciák javításával és harmonizációjával lehet közös rendszert elérni. Ebben az összefüggésben mindenképpen szükséges az eljárási irányelv alapvető felülvizsgálata egy elérhető, méltányos és hatékony eljárás biztosításához, mind a menedékkérők, mind pedig a tagállamok érdekében.

Az Európai Bizottság pragmatikus és ambiciózus javaslata

Az Európai Bizottság egy világos megállapításból indul ki: az előző szöveg, amely minimalista megközelítést képviselt, nem csupán a nemzeti szinten sokféle eljárási szabályok elterjedését ösztönözte, hanem a menedékkérők számára nyújtandó eljárási garanciák terén a hiányosságokat is.

Összességében véve, az előadó véleménye szerint a Bizottság által javasolt átdolgozási munka valóban a következő jellegzetességeket mutatja:

- fokozottabb harmonizáció, a menekültügyi eszközök koherenciájának javításával, a jogi fogalmak és eljárási mechanizmusok egyértelművé tételével és egységes szerkezetbe foglalásával, és következésképpen alkalmazásuk egyszerűsítésével;

- a nemzetközi védelmi szabályok javítása az Unióban, új eljárási garanciák bevezetésével, a teljes és tökéletes kompatibilitás biztosítása érdekében az EU vívmányainak szabályai, valamint az Európai Bíróság (EB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélkezési gyakorlatában lefektetett szabályok között, és

- a menekültügyi eljárások hatékonyságának és minőségének fokozása azáltal, hogy már az eljárás kezdetétől szolgáltatásokat, tanácsadást és szakértelmet biztosít, valamint arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ésszerű időn belül már első fokon kellően megalapozott határozatokat hozzanak. A Bizottság által javasolt eljárás („frontloading”) segítségével jobban lehetne azonosítani a megalapozott, a megalapozatlan és a rosszhiszemű kérelmeket; javítani lehetne az elutasító határozatok indokolását, és csökkenteni lehetne az illetékes jogorvoslati szervek általi megsemmisítés veszélyét; valamint csökkenteni lehetne a tagállamok befogadási és eljárási költségeit. A közös szabályok, valamint azok jobb és koherensebb alkalmazásának az Unión belüli másodlagos migráció megelőzéséhez és mérsékléséhez, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom növeléséhez kell vezetnie.

Javasolt módosítások

Az előadó által javasolt módosítások tehát a Bizottság javaslatának és „frontloading” megközelítésének irányvonalához illeszkednek, amelynek célja, hogy a közös európai menekültügyi rendszer keretében harmonizált, méltányos és hatékony eljárások jöjjenek létre.

A következőkről van szó:

- meg kell szilárdítani a „döntéshozó” hatóság és az „illetékes” hatóság fogalma alkalmazásának koherenciáját az egyetlen és egységes határozathozatalért felelős hatóság elve érdekében;

- javítani kell a menekültügyi eszközök közötti koherenciát (a meghatározások és a létrehozott mechanizmusok terén);

- növelni kell az EB és az EJEB ítélkezési gyakorlatában lefektetett minimális eljárási biztosítékokat (mindenekelőtt a vád és a védelem egyenlő erőviszonyának elve, a tájékoztatáshoz való jog, a meghallgatáshoz való jog és az ingyenes jogi segítséghez való jog terén), valamint a szövegekben történő alkalmazásuk koherenciáját;

- biztosítani kell, hogy ténylegesen figyelembe vegyék a kiszolgáltatott kérelmezők igényeit, valamint a gyermek felsőbbrendű érdekét;

- felül kell vizsgálni néhány lényeges eljárási eszközt, úgymint a biztonságos származási ország, a biztonságos harmadik ország és a biztonságos harmadik európai ország fogalmát, hogy biztosítható legyen a garanciák és minimális jogelvek egységes alkalmazása és tiszteletben tartása.

Az előadó tisztában van azzal, hogy a Tanácsban továbbra is igen erős fenntartásokat támasztanak e javaslattal szemben, ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek mint társjogalkotónak a második szakasz jogalkotási munkáiban ezúttal mindenképpen meg kell ragadnia a méltányos és hatékony közös európai menekültügyi rendszer felépítésére kínálkozó lehetőséget. A menekültügyi politikák közvetlen hatással vannak a védelmet kereső személyekre, valamint az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének igazi térsége építésére és létrehozására irányuló képességére.


MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

JOGI BIZOTTSÁG

ELNÖK

Hivatkozási szám: D(2010)5201

Fernando LOPEZ AGUILAR úr

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi

Bizottság elnöke

ASP 11G306

Brüsszel

Tárgy:     A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (átdolgozás)

           COM(2009)554 végleges, 2009.10.21. – 2009/0165 (COD)

Tisztelt Elnök Úr!

Az általam vezetett Jogi Bizottság az eljárási szabályzat átdolgozásról szóló 87. cikkének értelmében, az Európai Parlament eljárási szabályzatában foglaltak szerint megvizsgálta a fent említett javaslatot.

A szabályzat (3) bekezdése a következő:

„Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz a megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosítást, úgy arról tájékoztatja az illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 156. és a 157. cikkben támasztott feltételeken túl az illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

Ha azonban az intézményközi megállapodás 8. pontjával összhangban az illetékes bizottság módosításokat kíván benyújtani a javaslat kodifikált részeihez is, e szándékáról haladéktalanul értesítenie kell a Tanácsot és a Bizottságot, és ez utóbbinak az 54. cikk szerinti szavazást megelőzően tájékoztatnia kell a bizottságot a módosításokkal kapcsolatos álláspontjáról és arról, hogy vissza szándékozik-e vonni az átdolgozásra irányuló javaslatot.”

Az Jogi Szolgálat – amelynek képviselői részt vettek az átdolgozásra irányuló javaslatot vizsgáló tanácsadó munkacsoport ülésein – véleménye alapján és a vélemény előadójának ajánlásaival összhangban a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó javaslat nem tartalmaz lényegi változtatásokat a javaslatban vagy a tanácsadó munkacsoport véleményében lényegi változtatásként feltüntetetteken kívül, valamint hogy a korábbi jogszabályokban szereplő, változatlanul hagyott rendelkezések és az említett változtatások hivatalos egységes szerkezetbe foglalását illetően a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli, egyszerű, hivatalos egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

Továbbá az eljárási szabályzat 87. cikkének értelmében a Jogi Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fent említett munkacsoport véleményében javasolt technikai jellegű kiigazítások szükségesek annak érdekében, hogy a javaslat megfeleljen az átdolgozás szabályainak.

Következésképpen, miután a Jogi Bizottság 2010. január 27-i ülésén megvitatta azt, 22 támogató szavazattal és tartózkodás nélkül(1) azt javasolja az Ön bizottságának, mint illetékes bizottságnak, hogy a javaslatait figyelembe véve és a 87. cikkel összhangban vizsgálja meg a fent említett javaslatot.

Tisztelettel,

Klaus-Heiner LEHNE

Melléklet: A tanácsadó munkacsoport véleménye.

(1)

Klaus-Heiner Lehne, Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Marielle Gallo, Mészáros Alajos, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Antonio Masip Hidalgo, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Christian Engström, Jiří Maštálka, Francesco Enrico Speroni, Piotr Borys, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Arlène McCarthy, Toine Manders, Eva Lichtenberger, Sajjad Karim.


MELLÉKLET : AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE

 

 

 

A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ

TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT

Brüsszel, 2009. november 23.

VÉLEMÉNY

 A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE: AZ EURÓPAI PARLAMENT

                                                              A TANÁCS

                                                              A BIZOTTSÁG

A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (átdolgozás)

COM(2009)0554, 2009.10.21. – 2009/0165(COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2009. október 29-én és november 4-én ülést tartott, hogy többek között megvizsgálja a fent említett bizottsági javaslatot.

Ezeken az üléseken(1) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átdolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat vizsgálata alkalmával a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel az alábbiakat állapította meg:

1) Az átdolgozásra irányuló javaslat szövegének következő részeit kellett volna az érdemi változások jelölésére általánosan használt szürke háttérrel kiemelni:

- a (30) preambulumbekezdésben a „menekültnek minősülnek-e” szavak „jogosult-e nemzetközi védelemre” szavakkal való javasolt felváltása;

- a 13. cikk (4) bekezdésében a „(2) bekezdés b) pontja” szavak és az „és c) pontja, valamint a (3) bekezdés” szavak javasolt elhagyása;

- a 21. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg, és a 21. cikk (3) bekezdése a) pontjában az „és 14.” szavak javasolt elhagyása, valamint a szöveg „és 15.” szavakkal javasolt kiegészítése;

- a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában a szöveg 15. cikk számmal való kiegészítése, és a 14. cikk számának 16. cikk számmal való javasolt felváltása;

- a 36. cikk (3) bekezdésének b) pontjában az „32. cikk (2) bekezdése” cikk szám javasolt elhagyása és a szöveg „35. cikk (3) bekezdése” cikk számmal javasolt kiegészítése;

- a 40. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában a szöveg „és 15.” szavakkal javasolt kiegészítése;

- a 46. cikk első bekezdésének utolsó mondata: „E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak”;

- a 46. cikk negyedik bekezdésének záró szavai: „valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot”.

2) Az 50. cikkbe vissza kell illeszteni a 2005/85/EK irányelv 46. cikkének záró szavait („az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban”).

Ennek eredményeként a javaslat vizsgálata alapján a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapíthatta, hogy a javaslat a benne, illetve az e véleményben meghatározottakon kívül nem tartalmaz érdemi módosításokat. A meglévő jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a tanácsadó munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

C. PENNERA                                  J.-C. PIRIS                           L. ROMERO REQUENA

jogtanácsos                                      jogtanácsos                           főigazgató

(1)

A tanácsadó munkacsoport, amely számára a javaslat angol, francia és német nyelvű változata állt rendelkezésre, az angol nyelvű változat alapján dolgozott, mivel ez volt a tárgyalt szöveg eredeti nyelvi változata.


ELJÁRÁS

Cím

A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályai (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2009)0554 – C7-0248/2009 – 2009/0165(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

21.10.2009

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

12.11.2009

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

12.11.2009

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Sylvie Guillaume

11.1.2010

 

 

Vizsgálat a bizottságban

1.12.2009

16.3.2010

27.9.2010

10.1.2011

 

28.2.2011

17.3.2011

 

 

Az elfogadás dátuma

17.3.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

22

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Mario Borghezio, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Philip Claeys, Carlos Coelho, Rosario Crocetta, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Gál, Kinga Göncz, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Sophia in ‘t Veld, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Nuno Melo, Louis Michel, Claude Moraes, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Renate Sommer, Rui Tavares, Daniël van der Stoep, Axel Voss, Renate Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Michael Cashman, Ioan Enciu, Elisabetta Gardini, Nadja Hirsch, Monika Hohlmeier, Stanimir Ilchev, Iliana Malinova Iotova, Franziska Keller, Petru Constantin Luhan, Marian-Jean Marinescu, Kyriacos Triantaphyllides, Cecilia Wikström

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Cătălin Sorin Ivan, Traian Ungureanu, Sabine Verheyen, Åsa Westlund, Anna Záborská, Csaba Őry

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat