AJÁNLÁS a kikötő szerinti államok által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására hozandó intézkedésekről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről

13.4.2011 - (05571/2011 – C7‑0068/2011 – 2010/0389(NLE)) - ***

Halászati Bizottság
Előadó: Carmen Fraga Estévez

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a kikötő szerinti államok által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására hozandó intézkedésekről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről

(05571/2011 – C7‑0068/2011 – 2010/0389(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (05571/2011),

–   tekintettel a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás tervezetére (05571/2011),

–   tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0068/2011),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására (A7-0142/2011),

1.  egyetért a megállapodás jóváhagyásával;

2.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodások, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek, a halászati partnerségi megállapodások és az Unió fejlesztési politikájának keretében tevékenyen mozdítsa elő a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodás aláírását, megerősítését és végrehajtását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének, illetve az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete főigazgatójának.

INDOKOLÁS

Előzmények

2001-ben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a felelősségteljes halászatra vonatkozóan 1995-ben elfogadott magatartási kódex keretében a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló nemzetközi cselekvési tervet (IPOA-IUU) dolgozott ki. Az IPOA-IUU átfogó megközelítést alkalmaz, előkészíti a lobogó szerinti, parti és kikötő szerinti államok által alkalmazandó fellépéseket. Negyedik alkalommal született megállapodás a kikötő szerinti államok intézkedéseiről nemzetközi jogszabály keretében, amely a halászati tevékenység nyomon követésének és ellenőrzésének eszközéül szolgál. Az előző három jogszabály az 1993. évi FAO betartási megállapodás, a halállományokról szóló 1995. évi ENSZ-megállapodás és a FAO 1995. évi felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexe.

A kikötő szerinti államok megerősített és összehangolt intézkedéseinek lehetséges hatékonyságát széles körben gyorsan felismerték, továbbá méltányolták az intézkedések költséghatékonyságát és a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem egyéb eszközeinek – például a nemzetközi kereskedelemre és a lobogó szerinti államok felelősségére vonatkozóak – megerősítésében játszott központi szerepüket. Ennek eredményeképpen a FAO 2005-ben elfogadta a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló intézkedéseire vonatkozó mintatervet. Ez a mintaterv önkéntes alapon alkalmazható, jogilag nem kötelező eszköz, amely olyan minimumszabványokat tartalmaz, amelyek vélhetően elősegítik, hogy az államok intézkedéseket fogadjanak el a kikötőiket használni szándékozó, külföldi lobogó alatt közlekedő hajók nyomon követése, ellenőrzése és vizsgálata érdekében.

Ezen túlmenően egyes regionális halászati gazdálkodási szervezetek a kikötő szerinti államok tekintetében olyan jogilag kötelező erejű mechanizmusokat vezettek be, amelyeket e szervezetek tagjainak alkalmazniuk kell a kirakodások és átrakások, valamint a kikötőikben zajló egyéb műveletek jogszerűségének nyomon követése érdekében. Egyes regionális halászati gazdálkodási szervezetek ezenkívül különleges szabályokat hoztak, amelyek értelmében a kikötőbe való belépés megtagadható olyan hajóktól, amelyek szerepelnek az adott szervezet által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytató vagy támogató hajókról készített jegyzékben.

A FAO Halászati Bizottságának 2007. évi ülésén megegyezés született arról, hogy a kikötő szerinti államok által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására hozandó intézkedések tárgyában egy jogilag kötelező erejű nemzetközi okmányt kell kidolgozni. E tárgyban 2007 szeptemberében Washingtonban szakértői konzultációra került sor.

A FAO ezt követően négy – a FAO valamennyi fele előtt nyitott – technikai konzultációt tartott (2008 júniusában, valamint 2009 januárjában, májusában és augusztusában) a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló nemzetközi okmány tervezetének véglegesítése céljából.

Az Európai Unió a kezdetektől fogva közreműködött ebben a folyamatban, valamint tevékeny és konstruktív szerepet játszott a megállapodás tervezetének kidolgozásában.

Egy egész évig tartó intenzív tárgyalásokat követően a FAO konferenciájának 2009. november 18–23. között Rómában megtartott 36. ülésszakán a FAO alapszabálya XIV. cikkével összhangban jóváhagyták a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), hogy azt a FAO tagjai elé terjesszék.

A megállapodás az Európai Unió nevében 2009. november 22-én aláírásra került, annak későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel.

A tanácsi határozatra irányuló javaslat célja a megállapodásnak – az Európai Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban való egyetértését követően – az Európai Unió nevében történő jóváhagyása.

A megállapodás tartalma

A megállapodás célja, hogy a kikötő szerinti államok által végrehajtott hatékony intézkedések révén megelőzze, megakadályozza és felszámolja a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot, és ezáltal biztosítsa az élő tengeri erőforrások és a tengeri ökoszisztémák hosszú távú védelmét és fenntartható felhasználását.

A megállapodást a felek kikötő szerinti ország minőségükben fogják alkalmazni, azokra a hajókra vonatkozóan, amelyek nem jogosultak ezen országok lobogói alatt hajózni, és akkor, amikor e hajók a kikötőbe való belépést kérelmezik, vagy a kikötőben tartózkodnak. A megállapodás nem csupán a halászhajókra alkalmazandó, hanem a „halászati tevékenységet” végzőkre is, például azokra a szállítóhajókra, amelyek halászati termékek szállítására használhatóak. A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat meghatározását tág értelemben fogalmazza meg, körébe bevon sokféle szabályozatlan halászati műveletet.[1]

A megállapodás részes feleinek ki kell jelölniük azokat a kikötőket, amelyekre vonatkozóan a hajók belépési engedélyt kérelmezhetnek. A megállapodás meghatározza azokat az eljárásokat, amelyeket kikötőbe való belépést kérelmező hajóknak, illetve amelyeket a kikötő szerinti államoknak a hajók ellenőrzésével és egyéb feladataikkal, például az ellenőrzés eredményeinek átadásával kapcsolatban követniük kell.

A feleknek meg kell tagadniuk a kikötőikbe való belépést, ha elégséges bizonyítékkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a kikötőjükbe való belépést kérelmező hajó jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot vagy azt támogató halászati tevékenységet folytat, különösen ha a szóban forgó hajónak az ilyen jellegű halászatot vagy az azt támogató halászati tevékenységet folytató hajók listájára történő felvételét valamely érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet jóváhagyta. Ha a hajó már belépett egyik kikötőjébe, a kikötőhasználatot meg kell tagadni többek között abban az esetben, ha a fél úgy találja, hogy a hajó nem rendelkezik engedéllyel halászat vagy halászati tevékenység folytatására, ha egyértelmű bizonyítékot kap arra nézve, hogy a fedélzeten lévő halrakományt az előírt követelmények megsértésével fogták ki, vagy ha a félnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a hajó egyébként jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot vagy azt támogató tevékenységeket folytat.

A megállapodás 4. része az ellenőrzésekről és nyomon követési intézkedésekről rendelkezik. A feleknek annyi hajót kell ellenőrizniük kikötőikben, amennyi az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges ellenőrzések éves szintjének eléréséhez elő van írva.

A megállapodás szerves részét képező mellékletek meghatározzák a felek kikötőibe való belépést kérelmező hajók által előzetesen közlendő információkat, valamint az ellenőrzési eljárásokra vonatkozó iránymutatásokat, az ellenőrzési eredmények kezelésének módját, az információs rendszereket és a képzési követelményeket.

Az azonnali információcsere a megállapodás egyik alapvető szempontja. A feleknek fel kell készülniük és képesnek kell lenniük az információcserére (az érintett államokkal, a FAO-val, más nemzetközi szervezetekkel és a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel) azokról a hajókról, amelyekkel kapcsolatban gyanú vagy bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytatnak.

A feleknek együtt kell működniük egy – lehetőség szerint a FAO által koordinált – információ-megosztási mechanizmusnak más, kapcsolódó többoldalú és kormányközi kezdeményezésekkel egyetemben történő létrehozása, valamint az e megállapodáshoz kapcsolódó jelenlegi adatbázisok közötti információcsere megkönnyítése érdekében.

A 20. cikk a lobogó szerinti államok szerepére vonatkozik, amelyeknek együtt kell működniük a kikötő szerinti államokkal a megállapodásnak megfelelő ellenőrzések és egyéb fellépések, köztük a végrehajtási intézkedések esetében.

A megállapodás számos, a nemzetközi jogszabályokkal összhangban álló védelmi mechanizmust tartalmaz (ilyen például a „vis maior vagy vészhelyzet” és a fellebbezési eljárás).

A 21. cikk a fejlődő államok különleges igényeire összpontosít, és elismeri annak szükségességét, hogy valamennyi fél számára – földrajzi helyzetétől és fejlettségi szintjétől függetlenül – biztosítva legyenek a megállapodás végrehajtásához szükséges emberi és anyagi eszközök. A feleknek együtt kell működniük a fejlődő államokat e megállapodás végrehajtásában segítő, megfelelő finanszírozási mechanizmusok létrehozásában. A feleknek ad hoc munkacsoportot kell felállítaniuk, amely rendszeres időközönként jelentést tesz és ajánlásokat fogalmaz meg az ilyen mechanizmusok létrehozásával kapcsolatban, beleértve a hozzájárulásokat, a pénzeszközök azonosítását és mobilizálását, a végrehajtást irányító gazdálkodási kritériumok és eljárások kifejlesztését, valamint a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásában elért fejlődést.

A megállapodás a huszonötödik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

A 2011. január 31-i állapot szerint 23 FAO-tag írta alá a megállapodást, és két csatlakozó okiratot helyeztek letétbe.

Összegzés

A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat jelenti továbbra is az egyik legkomolyabb veszélyt az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázására nézve. A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem a közös uniós halászati politika alapvető eleme, ezért az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló nemzetközi okmány elfogadási folyamatában való tevékeny és építő jellegű közreműködés révén előmozdítsa a nemzetközi együttműködést e tárgyban.

Az Unió tagja a FAO-nak, valamint 13 regionális halászati gazdálkodási szervezetnek. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek által a kikötő szerinti államok intézkedései tárgyában elfogadott mechanizmusok az unós jog részévé váltak, amely általános szabályokat[2] ír elő a kikötői szolgáltatások igénybevételére, a halászati termékeknek az uniós kikötőkben tartózkodó harmadik országbeli hajók általi kirakodására és átrakására, valamint az Unió és a harmadik országok közötti együttműködési és segítségnyújtási mechanizmusokra vonatkozóan.

Az előadó üdvözli az Európa Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló FAO-megállapodáson alapuló határozatokat fogadjanak el. Az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) 2010 márciusában a dél-koreai Busanban tartott plenáris ülésén az Unió által előterjesztett kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló határozatot fogadott el (2010/11. számú határozat). Az Unió hasonló javaslatokat terjesztett elő más a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben is annak érdekében, hogy a kikötő szerinti államok jelenleg hatályos intézkedéseit megerősítsék és összehangolják a megállapodás követelményeivel. Sajnos e javaslatok elfogadására több esetben nem kerülhetett sor számos, latin-amerikai és kis csendes-óceáni szigetország ellenállása miatt. Az előadó határozottan támogatja és ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy továbbra is munkálkodjon e javaslatok elfogadtatása érdekében, mivel a megállapodásban előírt intézkedések csak akkor válnak valóban hatékonnyá a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben, ha átfogó, egységes és átlátható módon globálisan végrehajtják azokat a joghézagok elkerülése érdekében, amelyeket könnyen kihasználhatnak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytatók.

A FAO Halászati Bizottságának 2011. január 31. és február 4. között Rómában tartott 29. ülésszakán egyetértés született arról, hogy a kikötő szerinti államok intézkedései a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem hathatós és költséghatékony eszközei, és a bizottság kérte a FAO-t, hogy hozzon létre nyitott munkacsoportot vagy hasonló mechanizmust a 21. cikkben említett, a fejlődő országokat e jogszabály végrehajtásában segítő ad hoc munkacsoport feladatainak megfogalmazására. A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem különböző eszközök együttes használatát igényli, az Unió pedig egyéb, a FAO által e tárgyban a közelmúltban indított kezdeményezésekben is komolyan részt vesz, például a lobogó szerinti állam teljesítményének értékelési kritériumaira vonatkozó nemzetközi iránymutatások kidolgozásában és a halászhajók, a hűtött szállítást végző hajók és az ellátóhajók egész világra kiterjedő nyilvántartásának kidolgozásában.

Az Európai Unió a nemzetközi halászat egyik meghatározó szereplője, valamint a halászati termékek egyik fő globális piaca, ezért érdekében áll, hogy fejlessze a megállapodást és eredményesen közreműködjön annak végrehajtásában.

A fentiek tükrében az előadó javasolja, hogy a Parlament értsen egyet a megállapodás megkötésével, amely jelentősen hozzájárul a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat ellen jelenleg folytatott küzdelemhez.

• [1]  A „hajó” meghatározása szerint halászatra vagy „halászati tevékenységekre” használt, ilyen célú felhasználásra felszerelt vagy ilyen célú felhasználásra szánt hajó vagy másfajta vízi jármű, a „halászati tevékenységekbe” pedig beletartozik „a halászatot támogató vagy előkészítő bármely művelet, beleértve olyan halak kirakodását, csomagolását, feldolgozását, átrakását vagy szállítását, amelyeket előzőleg nem szállítottak partra, valamint a személyzet, üzemanyag, felszerelések és egyéb készletek tengeren történő biztosítását”.
• [2]  Lásd különösen a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletet és az e rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 22-i 1010/2009/EK bizottsági rendeletet.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	12.4.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	14 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Josefa Andrés Barea, Alain Cadec, Marek Józef Gróbarczyk, Carl Haglund, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Maria do Céu Patrão Neves, Britta Reimers, Struan Stevenson, Catherine Trautmann, Jarosław Leszek Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Paul Besset, Antolín Sánchez Presedo
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Agnès Le Brun