Eljárás : 2010/0820(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0185/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0185/2011

Viták :

PV 07/06/2011 - 15
CRE 07/06/2011 - 15

Szavazatok :

PV 08/06/2011 - 6.1
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0254

JELENTÉS     *
PDF 181kWORD 218k
4.5.2011
PE 456.684v03-00 A7-0185/2011

a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár és a Román Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről

(14142/2010 – C7‑0369/2010 – 2010/0820(NLE))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Carlos Coelho

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár és a Román Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről

(14142/2010 – C7‑0369/2010 – 2010/0820(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács tervezetére (14142/2010),

–   tekintettel a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0369/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0185/2011),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét az alábbi módosításokkal;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja saját tervezetét;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1

Határozatra irányuló tervezet

4 preambulumbekezdés

A Tanács tervezete

Módosítás

(4) A Tanács 20XX. …-án/-én [a vonatkozó tanácsi következtetések elfogadásának dátuma] megállapította, hogy Bulgária és Románia a feltételeket az említett területek mindegyikén teljesítette.

(4) A Tanács 20XX. …-án/-én [a vonatkozó tanácsi következtetések elfogadásának dátuma] megállapította, hogy Bulgária és Románia a feltételeket az említett területek mindegyikén teljesítette. Minden egyes érintett tagállam írásban tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az e határozat hatálybalépésének időpontjától kezdődő hathónapos időszakon belül arról, hogy hogyan követte nyomon az értékelő jelentésekben szereplő és a nyomon követési jelentésekben említett ajánlásokat, amelyek még végrehajtásra várnak.


INDOKOLÁS

A schengeni együttműködés háttere

A schengeni együttműködés 1985. június 14-én kezdődött a schengeni megállapodással, amely lehetővé tette a rendszeres határellenőrzések eltörlését az aláíró államok belső határain és a személyek szabad mozgását lehetővé tevő közös terület létrehozását, melynek egyetlen külső határa van (ezeken a külső határokon közös szabályok szerinti határellenőrzés, közös vízumpolitika, rendőrségi és igazságügyi együttműködés érvényesül és felállítják a schengeni információs rendszert (SIS)).

A kezdetben öt tagállam (Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia) száma idővel megnőtt. A schengeni térség jelenleg 25 schengeni tagállamot foglal magában: az uniós államok közül Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, és három társult nem uniós ország, Norvégia, Izland és Svájc (Liechtenstein lesz elvileg a negyedik társult állam, a megfelelő jegyzőkönyvnek elvileg 2011. április 7-én kell hatályba lépnie, a szükséges értékelő látogatásokat követően). Bulgária, Románia és Ciprus jelenleg csak részlegesen alkalmazza a schengeni vívmányokat, így e három tagország határain még mindig végeznek ellenőrzést.

Jelenleg a szabad mozgás egy 42 673 km hosszú külső tengeri határt, egy 7721 km hosszú szárazföldi határt, 25 országot és 400 millió polgárt magában foglaló területen biztosított.

Schengeni értékelési kritériumok

Románia és Bulgária az EU-hoz való csatlakozásakor, 2007-ben elfogadta a schengeni vívmányokat. A csatlakozási szerződés 4. cikke (2) bekezdésének értelmében az értékelési eljárás során végzett ellenőrzés – melynek során megvizsgálják, hogy a schengeni vívmányok összes elemének alkalmazásához szükséges feltételeket (az adatvédelem, a schengeni információs rendszer, a légi határok, a szárazföldi határok, a tengeri határok, a rendőrségi együttműködés és a vízumok tekintetében) teljesítik-e a tagállamok – az előfeltétele annak, hogy a Tanács határozatot hozzon a határellenőrzésnek a belső határokon való megszüntetéséről az adott tagállamokkal.

Bármely új tagállam értékelése az illető tagállam kérését (készségnyilatkozat) követően kezdődhet el. Az értékeléseket a Schengeni Értékelő Munkacsoport (SCH-EVAL) felelőssége alatt végzik, először a tagállam a schengeni vívmányok összes elemére vonatkozó kérdőívet kap, majd az értékelő látogatások következnek. Szakértői csoportokat küldenek a schengeni információs rendszerrel kapcsolatos helyszínekre, a SIRENE-irodákba, a konzulátusokra, a határokhoz stb., majd részletes jelentésekben foglalják össze a tényszerű leírásokat, a felméréseket és azokat az ajánlásokat, amelyekben újabb intézkedéseket és nyomon követő látogatásokat kérhetnek. A végleges jelentésnek meg kell állapítania, hogy az érintett új tagállam a rajta elvégzett teljes értékelési eljárás után teljesíti-e a gyakorlati alkalmazás valamennyi előfeltételét.

A schengeni rendszerbe való integrációról szóló döntést a Tanács hozza meg a már a schengeni térséghez tartozó valamennyi állam kormányának egyhangú határozatával.

A Bulgáriára vonatozó következtetések

Bulgária 2008. január 25-én adta ki készségnyilatkozatát.

Az adatvédelem értékelése pozitív volt. Az Európai Parlament kedvező véleményét követően a Tanács határozatot fogadott el, és 2010. november 10-én Bulgária csatlakozott a schengeni információs rendszerhez és a rendszer teljes mértékben működőképessé vált.

A schengeni információs rendszert értékelő látogatás a SIS és a SIRENE funkcióinak megfelelő, a vonatkozó schengeni vívmányokkal összhangban történő végrehajtásáról számolt be. A további figyelmet igénylő kérdések között az alábbiak merültek fel: a SIRENE-iroda három műszakos modelljének bevezetése; további képzések a végfelhasználók számára a latin karakterek használatát illetően; a manuális beavatkozások minimalizálása a SIRENE-irodában.

A rendőrségi együttműködés területére vonatkozó schengeni vívmányok végrehajtásával kapcsolatos előkészületi munkák legtöbbje az intézményi és működési struktúrák tekintetében lezárult. Véglegesítették a szomszédos országokkal (Románia, Görögország, Szerbia) a bűnügyekben történő, határokon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló megállapodásokat, és más tagállamokkal további megállapodások vannak készülőben.

A vízumkiadás értékelése többnyire pozitív volt, bizonyos szempontból a bevált gyakorlatok mintapéldája. Figyelembe véve néhány nyomon követő intézkedés eredményeit, úgy ítélték meg, hogy Bulgária idővel teljes mértékben képes lesz végrehajtani a schengeni vívmányokat. Az előterjesztett ajánlásokat időközben végrehajtották. A személyzetnek azonban továbbra is tisztában kell lennie az illegális bevándorlási kockázatokkal és a vízumokkal való visszaélés egyéb formáival, valamint az esetlegesen rájuk nehezedő nyomással, amint schengeni vízumot kezdenek kiadni.

Légi határok: a határellenőrzésre használt infrastruktúra megfelel a schengeni határellenőrzési kódex követelményeinek, és többnyire az első és második vonal felszerelése is megfelelő és modern. Mindazonáltal még tapasztalhatók voltak hiányosságok a felszerelés, a határellenőrzés végrehajtása és a képzés, a burgaszi repülőtéren történő fizikai elkülönítés, továbbá az utasok adatainak továbbítására vonatkozó kötelezettség és a nyelvi készségek területén, és jelenleg is dolgoznak a fuvarozói felelősségbiztosítás végrehajtásán.

Tengeri határok: a szisztematikus taktikaikockázat-elemzés, a halászhajók ellenőrzése és a kedvtelési célú vízi járműveken végzett határellenőrzések a bevált gyakorlatok mintapéldájának tekinthetők. A határőrizeti rendszer általánosságban véve megfelel a schengeni határellenőrzési kódex követelményeinek. A nyomon követés azt mutatta, hogy az integrált parti megfigyelőrendszert továbbfejlesztették, és hogy a határellenőrzések, a határok megfigyelése, a vízumkiadás, az infrastruktúra, a személyzet és a nyelvi készségek területén észlelt hiányosságokat orvosolták.

Szárazföldi határok: mind határellenőrzés, mind határmegfigyelés szempontjából professzionális szintű a határon való együttműködés. Az első és második vonalban rendelkezésre álló berendezések mennyiségét pozitívan értékelték, bár a berendezések rendelkezésre bocsátása és az ezzel összefüggő szükséges képzések még folyamatban vannak. Még mindig észleltek hiányosságokat a határellenőrzések, a határok megfigyelése, különösen a helyzetfelismerés javítása, az ügynökségen belüli együttműködés, a légi megfigyelés és a kiválasztott taktikai megoldás területén. A 2010. decemberi újabb látogatás eredményei még mindig nem voltak kielégítőek, ezért 2011. március 21. és 23. között a szárazföldi határokon újabb nyomon követő látogatásra került sor. Az értékelő bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Bulgária jól halad és a külső szárazföldi határokon történő határellenőrzés tekintetében immár megfelel a schengeni követelményeknek.

Azonban a már meghozott intézkedések további erősítése és a teljes csatlakozást követően esetleg növekvő migrációs nyomásra való megfelelő felkészülés érdekében az értékelő bizottság felkéri Bulgáriát, hogy készítse el a kísérő intézkedések „egyedi csomagját”.

A Romániára vonatkozó következtetések

Románia 2007-ben és 2008-ban adta ki készségnyilatkozatát.

Az adatvédelem értékelése pozitív volt. Az Európai Parlament kedvező véleményét követően a Tanács határozatot fogadott el, és 2010. november 5-én Románia csatlakozott a schengeni információs rendszerhez és a rendszer teljes mértékben működőképessé vált.

A schengeni információs rendszert értékelő látogatás a SIS és a SIRENE funkcióinak megfelelő, a vonatkozó schengeni vívmányokkal összhangban történő végrehajtásáról számolt be. Az N.SIS és a SIRENE rendszerben használt felszerelések és berendezések a legmodernebbek. Néhány kérdés azonban további figyelmet igényel, ilyenek a hiányzó A és M formanyomtatványok kérdése a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 95. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekhez (európai elfogatóparancs), de arra a következtetésre jutottak, hogy úgy tűnik, a román hatóságok megfelelőképpen orvosolták a problémát. Ajánlásokat fogalmaztak meg és nyomon követésre került sor számos egyéb kérdés kapcsán, mint például további képzések, a manuális beavatkozások minimalizálása, a PDA mobilterminálok továbbfejlesztése.

Ratifikálták Magyarországgal és Bulgáriával a kétoldalú rendőrségi együttműködési megállapodásokat. A schengeni vívmányok rendőrségi együttműködés tekintetében történő végrehajtására vonatkozó valamennyi előkészületi munka – némi nyomon követés után – immár befejezettnek tekinthető.

A Románia chisinaui nagykövetségének és isztambuli főkonzulátusának vízumkiadási osztályán végzett ellenőrzések és nyomon követő intézkedések azt mutatják, hogy Románia készen áll teljes mértékben végrehajtani a schengeni vívmányokat, valamennyi figyelmet érdemlő vagy felülvizsgálatra szoruló pontot orvosoltak (javították a kockázatértékelést, erősítették az épületek biztonsági jellemzőit és fejlesztették a vízumkérelmek benyújtási és feldolgozási folyamatát stb.), és néhány szempontból a bevált gyakorlatok példáinak tekinthetők.

Légi határok: általában jól strukturált hatóság végzi a határkezelést, megfelelő szakmai felkészültséggel a határvédelemmel foglalkozó rendőrtisztek és alkalmazottak részéről, akik kellőképpen ismerik a schengeni határellenőrzési kódexet. Újabb látogatásra volt szükség, és az értékelés kimutatta, hogy a hiányosságokat (fuvarozói felelősségbiztosítás, a schengeni és nem schengeni térségből származó utasok elkülönítésére szolgáló infrastruktúra, apróbb hiányosságok az első és második vonalbeli felszerelésekben) orvosolták.

Tengeri határok: megfelelő szintű az együttműködés és a kommunikáció, jó a helyzetfelismerés és a reakciós képesség, valamint a kockázatelemzési szint is. A fuvarozói felelősségbiztosítás, a határellenőrzések végrehajtása és a képzés terén tapasztalt hiányosságokat orvosolták.

Szárazföldi határok: megfelelő szintű határellenőrzés, professzionális átfogó taktikai és műveleti megközelítés a határmegfigyelésben. A rendelkezésre álló infrastruktúra és a helyszínen található személyzeti létszám megfelelő szintű. Az észlelt apróbb hiányosságokat megfelelőképpen orvosolták a nyomon követési eljárás során és az ajánlások legtöbbjét végrehajtották (határellenőrzések végrehajtása, első és második vonalbeli felszerelések rendelkezésre állása, a be nem jelentett ellenőrzések számának növelése a korrupció elleni küzdelem jegyében). Az újralátogatást szükségessé tevő két határállomás immár teljes mértékben működőképes és a vonatkozó ajánlásoknak megfelelően felszerelt; továbbá a határellenőrzéshez szükséges berendezések területén észlelt hiányosságokat is megfelelően orvosolták.

Az értékelő jelentések szerint Románia összességében megmutatta, hogy kellően felkészült a schengeni vívmányoknak mind a nem SIS-szel kapcsolatos rendelkezései, mind pedig a SIS-szel kapcsolatos rendelkezései eredményes alkalmazására. Immár teljesültek azok az előfeltételek, melyek a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsi határozathozatalhoz szükségesek és lehetővé teszik a légi, szárazföli és tengeri belső határokon a határellenőrzések megszüntetését.

Az Európai Parlament hozzáférése az értékelési eljárás eredményeihez

2010. november 12-i levelében a Tanács véleményezés céljából a Parlamenthez utalta a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár és a Román Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozat tervezetét.

Az Európai Bíróság intézmények közötti őszinte együttműködés elvével – melyet az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése is tükröz – kapcsolatos esetjogi anyaga értelmében a Parlamentet minden szükséges információval el kell látni, hogy teljes értékű szerepet játszhasson az eljárásban.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke, Juan Fernando López Aguilar által 2010. december 16-án a Tanács belga elnökségének belügyminiszteréhez, Annemie Turtelboomhoz intézett levélben a Parlament kérte a Bulgáriáról és Romániáról szóló értékelő jelentéseket, az újabb látogatásokról készült jelentéseket, valamint az egyes látogatásokat követően tett ajánlásokat és tájékoztatást az ajánlások érintett tagállamok általi végrehajtásának helyzetéről.

A Tanács válasza január 25-én érkezett meg a Parlamenthez, és azt tartalmazta, hogy a kért dokumentumok az elnök, a képviselőcsoportok koordinátorai és az előadók számára tehetők hozzáférhetővé. A dokumentumok megtekintésére a Tanács épületének egyik biztonságos termében nyílt volna lehetőség. Az uniós minősített adatok védelmére irányuló tanácsi biztonsági szabályzattal összhangban a dokumentumok a Tanács birtokában maradnak, és azok tartalmára közvetlenül semmilyen későbbi nyilvános ülésen nem lehet hivatkozni.

Fontos kiemelni azt a tényt, hogy 2007. évi álláspontjához képest, amikor felkérte a Parlamentet, hogy nyilvánítson véleményt 9 ország (Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia) schengeni térséghez való csatlakozásáról, ebben a válaszban a Tanács nagy lépést tett visszafelé, ami elfogadhatatlan.

Ezzel párhuzamosan mind Románia, mind Bulgária nagykövete levélben kérte a Tanácsot, hogy e dokumentumok titkosítását oldják fel és küldjék el valamennyi tagállamnak. A COREPER tagjai többségének támogatásával jóváhagyta a kérelmet, így a dokumentumokat 2011. február 15-én végül elküldték a Parlamentnek, lehetővé téve valamennyi képviselő számára az értékelések, ajánlások és végső következtetések tartalmához való hozzáférést.

A Parlament azonban úgy határozott, hogy e két tagállam külső határvédelmének biztonságára vonatkozó bizalmas adatok miatt bizalmasan kezeli ezeket a dokumentumokat. A képviselők a dokumentumokba egy biztonságos teremben pillanthattak be az Európai Parlament bizalmas dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályainak alkalmazásával.

A szakértők e két ország felkészülésének előrehaladásáról szóló értékelő jelentéseihez való teljes hozzáférés alapvető annak érdekében, hogy a szükséges elemek figyelembevételével az Európai Parlament világosan meg tudja ítélni véleményében, hogy ez a két ország készen áll-e a schengeni térséghez való csatlakozásra.

Az előadó következtetései

Az értékelések eredményeit és a szakértő csoportok által végzett újabb szükséges látogatásokat figyelembe véve az előadó arra a következtetésre jutott, hogy noha van néhány olyan kérdés, amely valamikor a jövőben rendszeres jelentéstételt és nyomon követést fog igényelni, azok nem képezik akadályát annak, hogy ezek a tagállamok a schengeni övezet teljes jogú tagjaivá váljanak.

A szakértők következtetéseit a Tanács már jóváhagyta és elküldte az Európai Parlamentnek, a legutolsó, Bulgária szárazföldi határainak újbóli meglátogatásával kapcsolatos nyomon követési jelentés kivételével, melyet még jóvá kell hagyni és hivatalosan meg kell küldeni az Európai Parlamentnek (még ha az előadónak lehetősége is nyílt arra, hogy a jelentést nem hivatalosan kézhez kapja).

Az előadónak néhány árnyékelőadóval együtt lehetősége nyílt ellátogatni mindkét országba (március 22–25. között) és a helyszínen meggyőződni az aktuális helyzetről és a megtett szükséges fejlesztésekről. Ennélfogva az előadó támogatja azt a határozatot, hogy e tagállamok határait megnyissák.

Jelenleg mind Románia, mind Bulgária bizonyította, hogy kellően felkészült a schengeni vívmányok rendelkezéseinek megfelelő módon történő alkalmazására.

Figyelembe kell azonban venni, hogy illegális migráció szempontjából a Bulgária, Törökország és Görögország övezte terület az EU külső határainak egyik legérzékenyebb területe. Emiatt szükséges, hogy Bulgária néhány további intézkedést is elfogadjon, nevezetesen hogy külön tervet készítsen, amely tartalmazza az ország Schengenhez való csatlakozásának pillanatában végrehajtandó intézkedéseket és egy közös (görög, török, bolgár) megközelítést is, hogy képes legyen válaszolni a migrációs nyomás esetleg komoly növekedésére.

Ezzel összefüggésben az előadó módosítást terjeszt elő, melyben kéri, hogy az érintett tagállamok írásban tájékoztassák az Európai Parlamentet és a Tanácsot az e határozat hatálybalépésének időpontjától kezdődő hathónapos időszak folyamán e további intézkedések végrehajtásáról és a hiányosságokról.

Fontos szem előtt tartani azt is, hogy a belső határellenőrzések megszüntetéséhez magas szintű kölcsönös bizalom szükséges a tagállamok között azzal kapcsolatban, hogy a külső határokon valóban hatékony ellenőrzés zajlik, mivel a schengeni térség biztonsága attól függ, hogy az egyes tagállamok milyen szigorúan és hatékonyan végzik az ellenőrzéseket a külső határok mentén.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2.5.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Emine Bozkurt, Philip Claeys, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Anna Hedh, Sophia in ‘t Veld, Juan Fernando López Aguilar, Monica Luisa Macovei, Louis Michel, Claude Moraes, Jan Mulder, Georgios Papanikolaou, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Wim van de Camp, Daniël van der Stoep, Renate Weber, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Elena Oana Antonescu, Edit Bauer, Anna Maria Corazza Bildt, Ioan Enciu, Stanimir Ilchev, Iliana Malinova Iotova, Franziska Keller, Marian-Jean Marinescu, Mariya Nedelcheva, Jens Rohde, Cecilia Wikström

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Andrey Kovatchev, Traian Ungureanu, Pablo Zalba Bidegain

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat