JELENTÉS a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakról (TSE) és az azokkal kapcsolatos takarmány- és élelmiszer-ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályokról – végrehajtás és kitekintés
26.5.2011 - (2010/2249(INI))
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Dagmar Roth-Behrendt
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakról (TSE) és az azokkal kapcsolatos takarmány- és élelmiszer-ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályokról – végrehajtás és kitekintés
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz és intézett, 2010. július 16-i, „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című közleményére (COM(2010)0384),
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a tagállamokban az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és állatjóllét, valamint a növényegészségügy terén végzett hatósági ellenőrzések végrehajtásáról szóló, 2010. augusztus 25-i jelentésére (COM(2010)0441),
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A csontokról mechanikusan lefejtett hús jövőbeni szükségességéről és felhasználásáról az Európai Unióban, ideértve a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos politikát is” című, 2010. december 2-i közleményére (COM(2010)0704),
– tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2] és az élelmiszer-higiéniáról szóló rendeletek alkalmazása során nyert tapasztalatokról a Bizottság által az Európai Tanács és az Európai Parlament részére készített jelentésre (COM(2009)0403),
– tekintettel az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3],
– tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4] és az említett rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatokról a Bizottság által az Európai Tanács és az Európai Parlament részére készített jelentésre (COM(2009)0334),
– tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5],
– tekintettel a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[6],
– tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1772/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7],
– tekintettel „Az uniós fehérjedeficit: mi a megoldás a hosszú ideje fennálló problémára?” című, 2011. március 8-i állásfoglalására[8],
– tekintettel az egyes tagállamok éves BSE-ellenőrzési programjaik felülvizsgálatára történő felhatalmazásáról szóló 2009/719/EK határozat módosításáról szóló bizottsági határozatra,
– tekintettel a fenti „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című, 2010. július 16-i bizottsági közleményről szóló 2010. október 22-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0195/2011),
A. mivel az 1990-es évek közepén a BSE előfordulása járványszerű méreteket öltött az Európai Unióban, amely egy sor, a BSE és más fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) felszámolására irányuló intézkedés bevezetését vonta maga után,
B. mivel az EU-ban a pozitív BSE-esetek száma 2001-től 2009-ig 2167-ről 67-re csökkent; mivel az esetek számának csökkenésére való tekintettel úgy tekinthető, hogy az ezen időszakban végrehajtott jogszabályok hozzájárultak a BSE és egyéb fertőző szivacsos agyvelőbántalmak EU-n belüli felszámolásához, és mivel – ahogyan e járványok gyakorisága csökken – a jogalkotási javaslatokat a jelenlegi kockázati szintre kell alkalmazni,
C. mivel a BSE-esetek számának folyamatos csökkenése miatt az elmúlt években módosították a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra vonatkozó jogszabályokat, és fontolóra lehetne venni további jövőbeli módosításokat amellett, hogy az Európai Unióban biztosítjuk és fenntartjuk az állat- és a közegészségügy magas szintjét; mivel e módosítások kiterjedhetnének a meghatározott kockázati anyagok (SRM) eltávolításával, az állati fehérjékkel való takarmányozás teljes tilalmára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatával, a surlókór, a kohortselejtezés felszámolásával és a felügyelettel kapcsolatos intézkedésekre,
D. mivel a szója és más fehérjeforrások behozatalától való függőség csökkentése érdekében elengedhetetlen az Unión belüli fehérjenövény-termesztés fokozása,
Általános megjegyzések
1. üdvözli a Bizottság „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című dokumentumát és javaslatait a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak jelenleg hatályos uniós jogi szabályozási rendjének bizonyos módosításaira vonatkozóan; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyes rendelkezéseket alapos értékelésnek kell alávetni, és ezeket csak bizonyos feltételek mellett támogatja majd;
2. hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy a BSE-esetek számának az Európai Unión belüli jelentős csökkenése ne járjon a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal kapcsolatos intézkedések szigorának mérséklésével, sem pedig a szigorú uniós ellenőrző és felügyeleti mechanizmusok enyhülésével; megállapítja, hogy a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra vonatkozó múltbeli és jelenlegi jogszabályok hozzájárultak a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak EU-n belüli felszámolásához;
BSE-felügyelet
3. megállapítja, hogy az egyes tagállamok éves BSE-ellenőrzési programjaik felülvizsgálatára történő felhatalmazásáról szóló 2009/719/EK határozat módosításáról szóló bizottsági határozat 22 tagállamban 72 hónapnál magasabbra emelte a szarvasmarhafélék TSE-vizsgálatára alkalmazandó korhatárt;
4. figyelmezteti a Bizottságot, hogy – annak érdekében, hogy ne kockáztassa az állategészségügy és a fogyasztóvédelem magas szintjét – a fennmaradó tagállamokban a korhatárt csak akkor emelje meg, ha azt megbízható kockázatértékelés támasztja alá;
5. hangsúlyozza, hogy a felügyeleti mechanizmus lényeges eszköz a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak EU-n belüli nyomon követése tekintetében; aggodalmát fejezi ki a szarvasmarhafélék vizsgálatára vonatkozó korhatár újabb emelése miatt, különösen arra való tekintettel, hogy 2013 januárjától a szarvasmarhafélék BSE-ellenőrzési rendszerét a minta nagyságán alapuló vizsgálat határozza majd meg; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a választandó minta nagyságával kapcsolatos előrelépésekről és újabb észrevételekről;
6. sürgeti a Bizottságot, hogy az EU-n belüli BSE-esetszám alakulásának folyamatos nyomon követését és a jövőbeli esetleges újbóli előfordulások korai felismerésének biztosítását célzó lényeges elemként tartsa fenn a fertőzésveszélyt jelentő állatok vizsgálatát;
Az állati fehérjékkel való takarmányozás tilalmának felülvizsgálata
7. különös tekintettel az EU-ban fennálló fehérjedeficitre támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy szüntessék meg a nem kérődző állatok feldolgozott állati fehérjékkel való takarmányozására vonatkozó tilalommal kapcsolatos rendelkezéseket, feltéve, hogy az kizárólag nem növényevő állatokra vonatkozik, továbbá:
– a feldolgozott állati fehérjék csak olyan állatfajoktól származhatnak, amelyekre nem jellemző a TSE,
– a feldolgozott állati fehérjék előállítási és fertőtlenítési módszerei megfelelnek a legmagasabb szintű biztonsági normáknak és az állati melléktermékekről szóló rendeletben meghatározott szabályoknak, és a rendelkezésre álló legújabb és legbiztonságosabb technológiát alkalmazzák,
– a fajon belüli újrahasznosítás („kannibalizmus”) jelenlegi tilalma továbbra is fennmarad,
– a különböző fajoktól származó feldolgozott állati fehérjék előállítási csatornái teljesen elkülönülnek,
– ezen előállítási csatornák különválasztását a tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzik és a Bizottság felügyeli,
– az állati fehérjékkel való takarmányozás tilalmának feloldása előtt megbízható fajspecifikus módszer áll rendelkezésre a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmányban jelen lévő fehérjék faji eredetének meghatározására annak érdekében, hogy a fajon belüli újrahasznosítás és a kérődzőkből származó állati fehérjék jelenléte kizárható legyen, és
– az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozott állati fehérjéből való előállítása legyen tilos, és a feldolgozott állati fehérjék előállításához csak a 3. kategóriába tartozó, emberi fogyasztásra alkalmas anyagot szabadjon felhasználni;
8. hangsúlyozza, hogy ezen intézkedéseknek egy olyan agrárpolitikával kell együtt járniuk, amelynek fő törekvése a növény- és állattenyésztés összekapcsolása, a füves területek megfelelő használata, az őshonos fehérjenövény-termesztés fokozása és a vetésforgórendszerek támogatása;
9. sürgeti a Bizottságot olyan intézkedések bevezetésére, amelyek az állati fehérjékkel való takarmányozás tilalmának feloldása esetén kizárja annak lehetőségét, hogy a szállítási csatornák révén keresztfertőzés alakuljon ki a nem kérődző állatokból származó anyag és a kérődző állatokból származó anyag között;
10. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nem kérődző állatokból és kérődző állatokból egyaránt melléktermékeket előállító vágóhidak külön engedélyeztetésének szükségességét e melléktermékek egyértelmű elkülönítésének biztosítása érdekében;
11. elutasítja mind a nem kérődző állatokból, mind pedig a kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjéknek a kérődző állatoknak szánt takarmányokban való felhasználását;
12. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a feldolgozott állati fehérjék behozatali ellenőrzésének szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy kizárható legyen a fajon belüli újrafelhasználás, az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok felhasználása és a higiéniai szabályok megsértése; hangsúlyozza, hogy e cél érdekében rendszeres, előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzésekre is szükség van;
13. támogatja a tűréshatár bevezetését a nem engedélyezett, nem kérődző állatokból származó fehérjéknek takarmányban jelentéktelen mennyiségben történő előfordulását illetően – amit a technikailag elkerülhetetlen, véletlen kontamináció okoz – feltéve, hogy létezik módszer az említett fehérjék arányának megállapítására;
A meghatározott kockázati anyagok (SRM) jegyzéke
14. elvárja, hogy a Bizottság fenntartsa az uniós SRM-jegyzékben foglalt szigorú normákat; hangsúlyozza, hogy e szigorú normákat nem enyhíthetik a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) arra irányuló kísérletei, hogy az uniós normákat az OIE jegyzékéhez igazítsa;
15. sürgeti a Bizottságot, hogy csak abban az esetben vegye fontolóra az uniós SRM-jegyzék módosítását, ha azt tudományos tények támasztják alá, az elővigyázatosság elvének alkalmazása mellett, amennyiben az emberek és állatok egészségét érintő kockázatok kizárhatók, és az élelmiszer- és takarmánylánc biztonsága szavatolható;
A fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal kapcsolatos kutatás
16. sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze még jobban a juhokban előforduló surlókórnak az állattenyésztés és a beltenyészet, illetve a genetikai sodródás megelőzését célzó tenyészprogramok általi genetikai visszaszorítását;
17. sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik a kecskék surlókórral szembeni rezisztenciájával és az atipikus surlókórral kapcsolatos jelenlegi kutatásokat, mivel az hozzájárulhat a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak EU-n belüli felszámolásához;
18. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a vágás előtti és leölés utáni gyors BSE diagnózistesztek kifejlesztésére irányuló jelenlegi kutatást;
19. elveti a Bizottság javaslatát a TSE-vel kapcsolatos kutatás európai uniós finanszírozásának csökkentésére vonatkozóan;
Kohort selejtezés
20. tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy a BSE marhacsordákban való előfordulásának esetén a kohort selejtezési gyakorlatot felülvizsgálják; hansúlyozza, hogy a fogyasztói bizalom magas szintjének megőrzése érdekében a kohort selejtezési politika bárminemű változtatása előtt figyelembe kell venni az alábbi tényezőket: 1) fogyasztóvédelem, 2) az emberi és állati egészség bárminemű kockáztatása és 3) a kockázatkezelők és a jogalkotók azon lehetőségének biztosítása a továbbiakban is, hogy meghozzák a szükséges azonnali intézkedéseket, amennyiben a BSE újra felütné a fejét az EU-ban;
Élelmiszer- és takarmánybiztonság
21. tudomásul veszi a Bizottságnak a tagállamokban az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és állatjóllét, valamint a növényegészségügy terén végzett hatósági ellenőrzések végrehajtásáról szóló, fent említett jelentését; rámutat, hogy a jelentés bizonyos hiányosságokat tár fel a tagállamok által készített jelentések minőségét illetően, és felhívja a tagállamokat, hogy javítsák jelentéseik minőségét azáltal, hogy – a szabályozói követelmények betartását biztosítandó – javítják a nemzeti ellenőrzéseket, kiválogatják a meg nem felelési eseteket, valamint azáltal, hogy fokozzák az ellenőrző hatóságok és élelmiszeripari vállalatok teljesítményét; felszólítja a Bizottságot, hogy Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatala révén hajtsa végre a tagállamok által végzett ellenőrzések hatékony felügyeletét;
22. aggodalmának ad hangot az élelmiszerek és takarmányok – többek között dioxinnal való – fertőzöttsége miatt, és felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg és alkalmazzák igen szigorúan, szükség esetén pedig szigorítsák az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzésre, illetve a kockázatkezelésre vonatkozó hatályos szabályozást, valamint gondoskodjanak arról, hogy ezt a belső piac egészén közös iránymutatások alkalmazásával összehangoltan végrehajtsák;
23. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra a hallisztre alkalmazandó dioxin-küszöbértéket, mivel a jelenlegi határérték olyan magas dioxinkoncentrációt enged meg, ami kockázatot jelent az emberek és állatok egészségére nézve;
24. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak biztosítására, hogy az 1069/2009/EK rendeletben megfogalmazott követelmények és a végrehajtásáról szóló 142/2011/EU rendeletben az állati melléktermékek biogázzá alakítás előtti kezelésére, illetve az emésztőtraktus-maradványok felhasználására vagy eltávolítására vonatkozóan megfogalmazott feltételek teljesülnek, és hogy és e melléktermékeknek a takarmányláncba való illegális bekerülését megelőzik; sürgeti a Bizottságot, hogy felügyelje azt, hogy a jelenlegi szabályokat a tagállamok miként hajtják végre, annak biztosítása érdekében, hogy e tevékenységet zárt rendszerben végezzék;
A csontokról mechanikusan lefejtett hús
25. aggodalmát fejezi ki a csontokról mechanikusan lefejtett húsra vonatkozó jelenlegi uniós szabályozás és annak tagállamok általi végrehajtása miatt;
26. felhívja a tagállamokat, hogy a hatályos szabályokkal összhangban vizsgálják felül a csontokról mechanikusan lefejtett húsra vonatkozó meghatározások végrehajtását;
27. kéri, hogy az élelmiszerek címkéjén kötelezően fel kelljen tüntetni a csontokról mechanikusan lefejtett húsra vonatkozó információt annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelőbb tájékoztatásban részesüljenek, és így megalapozottan választhassanak;
28. kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a harmadik országokat a TSE-rendelet és a TSE-vel kapcsolatos intézkedések minden változtatásáról;
° °
29. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a végrehajtásról szóló jelentést a Tanácsnak és a Bizottságnak.
INDOKOLÁS
A Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a 2. TSE-ütemtervről szóló közleményhez csatolt bizottsági belső munkadokumentum I. melléklete szerint a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakat (TSE) egy prionnak nevezett fertőző ágens, egy abnormális formájú fehérje váltja ki. A TSE-k csoportja az emberben és az állatokban előforduló betegségeket ölel fel, amelyekre az agyszövet „szivacsszerű” elváltozása jellemző, és amely adott esetben halált okozhat. A betegségcsoportba olyan betegségek tartoznak, mint az embereknél előforduló Creutzfeld-Jakob-kór, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE), a kisebb kérődzőknél (juhoknál és kecskéknél) előforduló surlókór és a szarvasféléknél előforduló krónikus sorvadásos betegség (CWD). Úgy tűnik, hogy a BSE orális úton az emberre is átvihető, és a Creutzfeld-Jacob-kór egy variánsát (vCJD) váltja ki. 1997/1998 folyamán a BSE az EU-n belül járványszerű méreteket öltött, mivel szarvasmarhákat BSE-vel fertőzött, feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó takarmánnyal etettek.
Az EU-n belüli BSE-járványra adott válaszul elfogadták az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (amely „TSE-rendeletként” ismeretes), és első ízben egységes jogalap jött létre a TSE-k és a BSE elleni védekezés és a megelőzés tekintetében. A rendelet egységes szerkezetbe foglalta a TSE-kre vonatkozó valamennyi korábbi uniós jogszabályt. Bevezetése óta többször is módosították, és a TSE-k felszámolása, illetve terjedésének megakadályozása és nyomon követése érdekében több kiegészítő intézkedést módosítottak és vezettek be. Emellett a TSE-kre vonatkozó átfogó biztonsági és felügyeleti rendszerhez más intézkedések is hozzájárulnak. Jelentős eszköz többek között a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (élelmiszer- és takarmány-ellenőrzési rendelet).
A TSE-rendelet számos módosítására komitológiai határozatok útján került sor, ami az intézkedések és egy sor összetett módosítás szövevényét eredményezte. Ez az összkép áttekinthetetlenségét vonta maga után. Ezen okból az előadó 2005-ben felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a TSE-rendelet jövőbeli módosításával, valamint a TSE/BSE elleni küzdelemmel kapcsolatos elképzeléseiről és terveiről. A Bizottság 2005 júliusában ismertette a „TSE-ütemtervet”. Az első ütemterv nyomán a Bizottság 2010-ben közzétette a „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című közleményét. A Bizottság a közleményben vázolja elképzeléseit a TSE felszámolását célzó intézkedésekkel és a TSE-felügyeleti rendszerrel kapcsolatos további módosításokról.
A bizottsági javaslat, az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzési jelentések és egyéb kapcsolódó kérdések – többek között a magas dioxinkoncentrációk és a csontokról mechanikusan lefejtett hús – ismeretében az előadó hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szabályok módosításának fontolóra vételekor az elsődleges és mindenek felett álló célnak a fogyasztóvédelmet, az állatok egészségét és a TSE-k elszámolását kell tekinteni. Ennélfogva az előadó felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is tanúsítsanak éberséget, és amennyiben a TSE/BSE újra felüti a fejét, folytassák a TSE-k alakulásának szoros nyomon követését.
Az előadó ebben a jelentésben figyelembe veszi a Bizottság által tett javaslatokat és a TSE-kkel, valamint az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzésekkel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket is. Az előadó a Bizottság által javasolt néhány módosítással egyetért, ám bizonyos kérdésekkel kapcsolatban aggodalmának ad hangot. A TSE-felügyeleti mechanizmuson belül érvényes korhatárokat érintő módosításokkal kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság egy javaslata értelmében 2011 januárjában új komitológiai szabályok léptek életbe. Az előadó elvben egyetért a korhatárok emelésével, ám aggályainak ad hangot a korhatárok megbízható tudományos bizonyíték hiányában történő bárminemű megemelése miatt, annak érdekében, hogy a pozitív BSE-esetek ne maradjanak felderítetlenül. Noha a fő közegészségügyi védelmi intézkedés az SRM-ek eltávolítása, és a felügyeleti program célja a BSE előfordulásának nyomon követése a szarvasmarha-populációban, a fel nem tárt esetek befolyásolhatják a felügyeleti adatok megbízhatóságát. A BSE felszámolása a betegség hosszú lappangási ideje miatt minden valószínűség szerint még évekbe fog telni. A felügyeleti mechanizmus mint megfigyelő és ellenőrző eszköz jelentőségét ezért nem szabad alábecsülni.
A fentiek mellett a jelentésben felvetett fő pontok az alábbiak:
1. Az elmúlt években az Európai Unióban a TSE/BSE-esetek száma drasztikusan csökkent. Ez fontos bizonyítéka annak, hogy a TSE felszámolását célzó uniós intézkedések eredményesek. Az előadó ugyanakkor kiemeli, hogy e csökkenő tendencia a jövőben nem járhat az ellenőrzési és felügyeleti intézkedések szigorának mérséklődésével. Az e területre vonatkozó bármely intézkedés elsőrendű céljának mindig a lehető legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet és élelmiszer-biztonságot kell tekinteni. Ezenkívül amennyiben a tudományos ismeretek nem kellőképpen kiterjedtek vagy előrehaladottak, mindenkor az elővigyázatosság elvének kell érvényesülnie;
2. Ami a szarvasmarhaféléken végzendő BSE-vizsgálatokra érvényes korhatárok megemelését illeti, a jelentés megállapítja, hogy az fennmaradó tagállamok esetében az emelést csak kockázatértékelést követően szabad fontolóra venni. A Bizottság 2013. januári hatállyal a 72 hónaposnál idősebb, egészségesen levágott állatok általános vizsgálata helyett az egy mintaméreten alapuló vizsgálatra vonatkozó szabályt vezetett be. Csak a minta nagysásának tudományos értékelés alapján való megválasztásával biztosítható, hogy a felügyeleti rendszerben ne maradjon egyetlen feltáratlan BSE-eset sem. Az előadó egyszersmind felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az e kérdéssel kapcsolatos új megállapításokról;
3. Az állati fehérjékkel való takarmányozás tilalmára vonatkozóan javasolt módosítások bizonyos feltételek mellett elfogadhatók. A jelentés kiemeli, hogy az állati fehérjékkel való takarmányozás tilalma a TSE-k felszámolása terén az egyik legfontosabb intézkedés. Az állati fehérjékkel való takarmányozás tilalmára vonatkozó rendelkezések enyhítésére ezért csak bizonyos feltételek teljesülése esetén kerülhet sor. A jelentésben ismertetett legfontosabb feltételek a fajon belüli újrahasznosítás („kannibalizmus”) tilalma, a nem kérődző állatokból és a kérődző állatokból származó anyagok előállítási és szállítási csatornáinak szigorú elkülönítése, valamint egy, a fajoknak a feldolgozott állati fehérjék alapján való azonosítására szolgáló, megbízható módszer. Az előállítási és szállítási csatornák elkülönítése tekinthető az egyetlen olyan megfelelő intézkedésnek, amely megakadályozza, hogy keresztfertőzés alakuljon ki a nem kérődző állatokból származó anyag és a kérődző állatokból származó anyag között. Mivel a kérődző állatok növényevők, a kérődző állatok állati fehérjékkel való táplálását semmilyen körülmények között nem szabad megengedni (ez alól már kivételt képez a halliszt alkalmazása a 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarháknak szánt tejpótlókban, mivel ezen állatoknak különleges táplálkozási szükségleteik vannak). Ami az állati fehérjékkel való takarmányozás tilalmát illeti, az EU-ban fennálló fehérjedeficit fontos tényező a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjék újbóli bevezetésének megfontolásakor. A nem növényevő állatoknak elegendő mennyiségű aminosavra van szükségük, amely a fehérjékben található meg. A feldolgozott állati fehérjék értékes fehérjeforrást jelentenek. A nem kérődző állatokból származó, emberi fogyasztásra alkalmas feldolgozott állati fehérjék az EU-ban fennálló fehérjedeficit megoldásának részét képezhetik. Az EU jelenleg a fehérjenövények harmadik országokból való behozatalára kényszerül, mivel saját fehérjenövény-termesztése nem fedezi a keresletet. Az állati fehérjékkel való takarmányozás jelenlegi tilalma miatt értékes állati eredetű fehérjeforrások mennek veszendőbe, az értékes fehérjeforrások iránti igények pedig növekednek, és egyre sürgetőbbé válnak. Az előadó az EU-ban fennálló fehérjedeficitet az állati fehérjékkel való takarmányozás tilalmának részleges feloldásával kapcsolatban fontos tényezőnek tartja. Újfent hangsúlyozni kell azt is, hogy a kizárólag emberi fogyasztásra alkalmas állati testrészekből származó, feldolgozott állati fehérjéket további fertőtlenítési módszereknek (az úgynevezett túlnyomásos hőkezelésnek) kell alávetni, amely eljáráson nem kell átesniük, amennyiben élelmiszer előállítására szánják őket. Figyelembe véve ezt a feldolgozott állati fehérjék előállítását megelőző további intézkedést, az állatok és az emberek egészségét érintő fertőzési kockázatok kizárhatók;
4. Az SRM-jegyzék mindennemű módosítását ezért alaposan meg kell fontolni. Az uniós SRM-jegyzék az OIE (Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal) jegyzékénél szigorúbb, és az előadó arra ösztönzi a Bizottságot, hogy minden módosítást továbbra is megbízható tudományos tanácsokra alapozzon akkor is, ha az a nemzetközi normánál szigorúbb jegyzéket eredményez;
5. A jelentés elutasítja a jelenlegi kohort selejtezésre vonatkozó rendelkezések módosítását. Mivel az elmúlt években drasztikusan csökkent a BSE-esetek száma, nem kell nagyon gyakran a kohortba tartozó állatok leöléséhez folyamodni. Amennyiben a BSE újra felütné a fejét, e rendelkezések továbbra is hatályban maradnak, és nem lesz szükség jogszabály-módosításra. Hangsúlyozni kell azt is, hogy ma is lehetőség van arra, hogy valamely tagállam számára engedélyezzék a kohortba tartozó állatok leölésének és teljes megsemmisítésének az állatok tenyészképes élettartamának végéig való elhalasztását;
6. A jelentés megállapítja, hogy a tagállamokban az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és állatjóllét, valamint a növényegészségügy terén végzett hatósági ellenőrzések végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés bizonyos minőségi hiányosságokat tár fel a tagállamok általi jelentéstétel tekintetében. A tagállamokat fel kell kérni jelentéseik minőségének javítására. Amint azt fentebb jeleztük, a felügyeleti mechanizmus olyan eszköz, amely jelentős mértékben hozzájárul a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak EU-n belüli felszámolásához. A jelentéseket ezért olyan módon kell benyújtani, hogy azokból a Bizottság következtetéseket vonhasson le az EU-n belüli általános takarmány- és élelmiszer-ellenőrzésekre nézve. A Bizottságot emellett fel kell kérni a halliszt dioxinkoncentrációjára vonatkozó jelenlegi küszöbérték felülvizsgálatára, mivel a jelenlegi határérték kockázatot jelent az emberek és állatok egészségére nézve;
7. Az előadó aggodalmának ad hangot a csontokról mechanikusan lefejtett hús előállítási módszerei miatt. Fontos, hogy a Bizottság nyomon kövesse a jelenlegi helyzetet, és vizsgálja meg a csontokról mechanikusan lefejtett hús meghatározásával, valamint a csontokról mechanikusan lefejtett hús előállítására és címkézésére vonatkozó szabályok szigorú alkalmazásával kapcsolatos problémákat. A Bizottság „A csontokról mechanikusan lefejtett hús jövőbeni szükségességéről és felhasználásáról az Európai Unióban, ideértve a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos politikát is” című közleményéből kitűnik, hogy a csontokról mechanikusan lefejtett hús meghatározását tagállamonként eltérően értelmezik. Amint azt a Bizottság jelentésében megállapítja, a meghatározásbeli eltérések tisztességtelen versenyt eredményezhetnek. Az előadó ezenkívül úgy véli, hogy a meghatározásbeli különbségek félrevezetik a fogyasztókat.
A jelentés hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ösztönözzék a kutatást azokon a területeken, amelyekről ismereteink továbbra sem elégségesek. A jövőbeli politikai döntések csak ilyen módon hozhatók és indokolhatók meg.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
24.5.2011 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
56 0 1 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
János Áder, Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sandrine Bélier, Sergio Berlato, Nessa Childers, Chris Davies, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Jill Evans, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Nick Griffin, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Holger Krahmer, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Gilles Pargneaux, Andres Perello Rodriguez, Mario Pirillo, Vittorio Prodi, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Daciana Octavia Sârbu, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Salvatore Tatarella, Åsa Westlund, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Inés Ayala Sender, Matthias Groote, Riikka Manner, Marisa Matias, Judith A. Merkies, James Nicholson, Marit Paulsen, Michail Tremopoulos, Anna Záborská |
||||