JELENTÉS a Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
26.5.2011 - (2010/2213(IMM))
Jogi Bizottság
Előadó: Diana Wallis
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Budai Központi Kerületi Bíróság által 2010. július 6-én eljuttatott és a plenáris ülésen 2010. szeptember 6-én bejelentett, a Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,
– miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Hankiss Ágnest,
– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bíróságának 1964. május 12-i, 1986. július 10-i, 2008. október 15-i és 21-i, valamint 2010. március 19-i ítéletére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0196/2011),
A. mivel a Budai Központi Kerületi Bíróság egy Hankiss Ágnes ellen folyamatban volt büntetőügyben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által elrendelt új eljárás lefolytatása érdekében kérte Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését,
B. mivel Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztése egy, a „Péntek 8 mondatvadász” című műsor 2004. január 23-i adásában elhangzott kijelentés eredményeként a kegyeletsértés vétsége (magyar Büntető Törvénykönyv 181. §) miatt emelt váddal függ össze,
C. mivel Hankiss Ágnest egy magánvádló 2004. február 18-án kelt és a Budai Központi Kerületi Bírósághoz 2004. február 23. napján benyújtott feljelentésben vádolta meg; mivel a Budai Központi Kerületi Bíróság 2005. június 28-án hozott ítélete, amely ellen fellebbezést nyújtottak be a Fővárosi Bíróságon, és a Fővárosi Bíróság az ítéletet 2006. február 3-án hatályon kívül helyezte,
D. mivel ennek eredményeként az ügy visszakerült a Budai Központi Kerületi Bírósághoz, amely 2009. február 6-án felmentette Hankiss Ágnest a vádak alól; mivel a magánvádló ezen ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Bíróságra, amely 2009. március 25-én a kerületi bíróság ítéletét – annak indokaival maradéktalanul egyetértve – helybenhagyta,
E. mivel 2009. november 12-én a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Budai Központi Kerületi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította,
F. mivel Hankiss Ágnes 2009. július 15. óta parlamenti képviselő,
G. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik; és mivel ez a tény nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze,
H. mivel a büntetőeljárásról szóló magyar törvény 552. § (1) bekezdése előírja, hogy a mentességet élvező személyekkel szemben a büntetőeljárás felfüggesztése mellett indítványozni kell a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult döntését, és mivel e törvény 551. § (1) bekezdése kimondja, hogy többek között az Európai Parlament képviselői ellen csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás,
I. mivel a 2004. évi LVII. törvény 12. § (1) bekezdése értelmében a magánvádas ügyekben az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet a bíróság nyújtja be az Európai Parlament elnökének,
J. mivel a hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárás során Hankiss Ágnes úgy nyilatkozott, hogy az Európai Parlament képviselője, következésképpen a Budai Központi Kerületi Bíróság a büntetőeljárásról szóló magyar törvény 552. § (1) bekezdése és a LVII. törvény 12. § (1) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a büntetőeljárást felfüggeszti, és kéri Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését,
K. mivel ezért ebben az esetben helyénvaló javaslatot tenni a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére,
1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Ágnes Hankiss mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését haladéktalanul továbbítsa Magyarország illetékes hatóságának és Hankiss Ágnesnek.
- [1] 101/63. számú ügy (Wagner kontra Fohrmann és Krier) [1964] EBHT 195., 149/85. számú ügy (Wybot kontra Faure és társai) [1986] EBHT 2391., T-345/05. számú ügy (Mote kontra Parlament) [2008] EBHT II-2849., C-200/07. és C-201/07. számú egyesített ügy (Marra kontra De Gregorio és Clemente) [2008] EBHT I-7929., és T-42/06. számú ügy (Gollnisch kontra Parlament).
INDOKOLÁS
1. Háttér
A 2010. szeptember 6-i plenáris ülésen az elnök az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentette, hogy kézhez kapta a Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. július 6-i keltezésű levelét, amelyben a bíróság kérte Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését.
Az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében az elnök a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy büntetőügyben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által 2009. november 12-én hozott ítéletben elrendelt megismételt eljárással összefüggésben kéri az Európai Parlamenttől egyik képviselője, Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését. Hankiss Ágnes ellen magánvádló tett feljelentést egy, a 2004. január 23-án a „Péntek 8 mondatvadász” című műsorban elhangzott kijelentés miatt a Btk. 179. §-ában meghatározott, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és különösen halott ember – a magánvádló édesapja – emléke meggyalázásának vétsége vádjával (Btk 180. §). A 2004. február 18-i keltezésű feljelentést 2004. február 23-án nyújtották be a Budai Központi Kerületi Bírósághoz. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2005. június 28-án hozott ítéletet, amely ellen fellebbezést nyújtottak be a Fővárosi Bíróságon, és a Fővárosi Bíróság az ítéletet 2006. február 3-án hatályon kívül helyezte. Ennek eredményeként az ügy visszakerült a Budai Központi Kerületi Bírósághoz, amely 2009. február 6-án felmentette Hankiss Ágnest a vádak alól. A magánvádló ezen ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Bíróságra, amely 2009. március 25-én a kerületi bíróság ítéletét – annak indokaival maradéktalanul egyetértve – helybenhagyta,
Ezt követően a magánvádló a fellebbviteli bíróság ítélete ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be a magyar Legfelsőbb Bíróságra, mivel álláspontja szerint a felmentésre a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. 2009. november 12-én a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértése valóban megtörtént, és a Budai Központi Kerületi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A bíróságnak az új eljárást a Legfelsőbb Bíróság határozatában kifejtett szempontok alapulvételével kell lefolytatnia.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. március 31-én indította meg az új eljárást. Az eljárást ugyanezen a napon fel is függesztették azzal az indokkal, hogy Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként mentességet élvez. A Bíróság 2010. július 6-án kérelmezte a mentelmi jog felfüggesztését.
2. Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogára vonatkozó jogszabályok és eljárás
Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 8. és 9. cikke így szól:
8. cikk:
A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.
9. cikk:
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők:
a) saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességet élvezik,
b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a képviselőket, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.
Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze.
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 12. §-a így szól: „(1) Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Európai Parlament dönthet.
(2) üres
(3) üres
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtó hatóság minden olyan információt és felvilágosítást az Európai Parlament, illetve annak mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága rendelkezésére köteles bocsátani, amelyet az a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos véleményének kialakításához szükségesnek tart.
(5) A mentelmi jog felfüggesztése esetén a mentelmi joggal kapcsolatban minden olyan határozatról, amelyet a mentelmi jog felfüggesztésének következtében hoznak a határozatot hozó bíróság vagy hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlament elnökét.
(6) üres
(7) Az európai parlamenti képviselő-választáson jelöltként igazolt személy mentelmi jogának felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
A 2004. évi LVII. törvény 10. §-a így szól:
„(1) Az európai parlamenti képviselőt megilletik az Európai Közösségek egységes Bizottságának létrehozásáról szóló 1965. április 8-i szerződés mellékletét képező, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt kiváltságok és mentességek.
(2) Az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(3) üres”
A büntetőeljárásról szóló magyar törvény 552. § (1) bekezdése előírja, hogy a mentességet élvező személyekkel szemben a büntetőeljárás felfüggesztése mellett indítványozni kell a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult döntését, és e törvény 551. § (1) bekezdése kimondja, hogy többek között az európai parlamenti képviselők ellen csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás.
Az Európai Parlamentben az eljárást a Parlament eljárási szabályzatának 6. és 7. cikke szabályozza. A vonatkozó rendelkezések így szólnak:
6. cikk – A parlamenti mentelmi jog
1. Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.
2. A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják. (...)
7. cikk – Mentességgel kapcsolatos eljárások
1. Az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, a benyújtás sorrendjében vizsgálja meg.
2. A bizottság határozati javaslatot tesz, amelyben kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.
3. A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást nyújtson. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat. (...)
6. A mentelmi jog vagy kiváltságok védelmére vonatkozó esetekben a bizottság megállapítja, hogy a körülmények mennyiben jelentik a képviselő mozgásszabadságának igazgatási vagy egyéb korlátozását a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás esetén, illetve képviselői megbízatásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás esetén, illetve mennyiben felelnek meg a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott – nemzeti jog hatálya alá nem tartozó – szempontoknak, majd javaslatot tesz, amelyben felkéri az érintett hatóságot a szükséges következtetések levonására.
3. A határozati javaslat indokolása
Tekintettel arra, hogy eljárás egy, a vád szerint Magyarországon – amelynek állampolgárságát Hankiss Ágnes a kérdéses időszakban élvezte – elkövetett vétséggel függ össze, amelyet Magyarországon követtek el, az egyetlen alkalmazandó rendelkezés a következő: „az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai: a) saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességet élvezik.” Az alkalmazandó magyar jogszabály a 2004. évi LVII. törvény 10. és 12. §-a.
A parlamenti mentelmi jog fenntartásáról vagy felfüggesztéséről szóló döntés meghozatala során a Parlament saját következetes elveit alkalmazza.
Jelen esetben az előadó véleménye szerint az ügy nincs összefüggésben Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként folytatott politikai tevékenységeivel. Ehelyett egy 2004-ben, azaz jóval európai parlamenti képviselővé történő megválasztása előtt tett kijelentését érinti. Az előadó nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis esetére, azaz arra sem, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az ügyet a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából nyújtották volna be a bírósághoz,
Meg kell jegyezni azonban, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2009. november 12-i, új eljárás lefolytatását elrendelő határozata akkor született, amikor Hankiss Ágnes már az Európai Parlament képviselője volt, és parlamenti mentelmi jogot élvezett, és ennek felfüggesztését akkor nem kérvényezték. Felvethető az az érv, hogy ez eljárási hibának tekinthető. Az új eljárás megindítása után azonban az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. március 31-én megfelelően kérte a mentelmi jog felfüggesztését, és a büntetőeljárásról szóló magyar törvény 552. § (1) bekezdése és a 2004. évi LVII. törvény 12. § alapján eljárva felfüggesztette az eljárást, és kérte a mentelmi jog felfüggesztését.
Ezért ebben az esetben helyénvaló javasolni a parlamenti mentelmi jog felfüggesztését.
4. Következtetés
A fenti megfontolások alapján és az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése szerint – a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett és ellen szóló érveket megfontolva – a Jogi Bizottság javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Hankiss Ágnes parlamenti mentelmi jogát.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
24.5.2011 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
9 0 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Sebastian Valentin Bodu, Christian Engström, Klaus-Heiner Lehne, Jiří Maštálka, Bernhard Rapkay, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Diana Wallis, Tadeusz Zwiefka |
||||