JELENTÉS a széles sávú hozzáférésről Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (13.4.2011)

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (13.4.2011)

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (22.3.2011)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

6.6.2011 - (2010/2304(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Niki Tzavela

Eljárás : 2010/2304(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0221/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0221/2011

Viták :

Szavazatok :

PV 06/07/2011 - 6.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0322

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a széles sávú hozzáférésről Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe

(2010/2304(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az újgenerációs hálózatokhoz való szabályozott hozzáférésről szóló, 2010. szeptember 20-i bizottsági ajánlásra[1],

– tekintettel a „Széles sávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” című, 2010. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2010)0472),

– tekintettel 2011. május 11-i állásfoglalására az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatról[2],

– tekintettel az „Európai digitális menetrend ” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról és a „Széles sávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” című bizottsági közleményről szóló véleményére (TEN/434-435 - CESE 362/2011),

– tekintettel a „Közösségi iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról” című, 2009. szeptember 17-i bizottsági közleményre[3],

– tekintettel a „Jelentés Európa digitális versenyképességéről: Az i2010-stratégia 2005–2009 közötti legfontosabb eredményei” című, 2009. augusztus 4-i bizottsági közleményre (COM(2009)0390),

– tekintettel „A tárgyak internete – Cselekvési terv Európáért” című, 2009. június 18-i bizottsági közleményre (COM(2009)0278),

– tekintettel a „Ma beruházni a holnap Európájába” című, 2009. január 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0036),

– tekintettel „A széles sávú szakadék áthidalása” című, 2006. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2006)0129),

– tekintettel az „i2010 eGovernment cselekvési terv: elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára” című, 2006. április 25-i bizottsági közleményre (COM(2006)0173),

– tekintettel az „E-egészségügy – az európai állampolgárok egészségvédelmének javítása: az Európai eEgészségügyi Térségre vonatkozó cselekvési terv” című, 2004. április 30-i bizottsági közleményre (COM(2004)0356),

– tekintettel a tárgyak internetéről szóló 2010. június 15-i állásfoglalására[4],

– tekintettel az „Új európai digitális menetrend: 2015.eu” című, 2010. május 5-i állásfoglalására[5],

– tekintettel a biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről szóló, 2009. március 26-i, a Tanácshoz intézett ajánlására[6],

– tekintettel „A digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázása Európában: a digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója” tárgyú 2008. szeptember 24-i állásfoglalására[7],

– tekintettel a széles sávú kommunikációról szóló európai politika kialakításáról szóló 2007. június 19-i állásfoglalására[8],

– tekintettel „A rádiófrekvenciás spektrummal foglalkozó európai politika felé” című, 2007. február 14-i állásfoglalására[9],

– tekintettel az „Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” című, 2006. március 14-i állásfoglalására[10],

– tekintettel az információs társadalomról szóló 2005. június 23-i állásfoglalására[11],

– tekintettel „A globalizáció és az információs társadalom: a fokozott nemzetközi együttműködés iránti igény” című, 1998. október 14-i állásfoglalására[12],

– tekintettel a különösen a 2002/21/EK irányelvvel (keretirányelv), a 2002/20/EK irányelvvel (engedélyezési irányelv), a 2002/19/EK irányelvvel (hozzáférési irányelv), a 2002/22/EK irányelvvel (egyetemes szolgáltatási irányelv), a 2002/58/EK irányelvvel (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) és az 1211/2009/EK rendelettel (BEREC-rendelet) módosított, elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós jogszabályi keretre,

– tekintettel az európai gazdasági fellendülés tervére (COM(2008)800 végleges),

– tekintettel a 2009. május 25-i 473/2009/EK módosító tanácsi rendelet III. mellékletére,

– tekintettel a Lisszaboni Szerződés 189. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0221/2011),

A. mivel az Európai Unió nagy teljesítményű, széles sávú hálózatokkal való teljes ellátása az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása érdekében létfontosságú ahhoz, hogy lehetővé váljon az intelligens, fenntartható, inkluzív és területi szempontból kohéziós jellegű gazdasági növekedés előmozdítása, a foglalkoztatás helyzetének javítása, Európa versenyképességének megerősítése, a tudományos kutatás és innováció megkönnyítése és ezáltal az, hogy minden régió, város, önkormányzat és társadalmi réteg hasznosíthassa a digitális környezet nyújtotta előnyöket, és lehetőséget kapjon arra, hogy az új digitális technológiákat a közszolgáltatások céljára kihasználhassa,

B. mivel a széles sávú hozzáférést számos (réz, kábel, üvegszálas, fix és mobil vezeték nélküli, műholdas stb.) technológián keresztül biztosítják, és az változatos felhasználókat (például fogyasztókat, vállalkozásokat, kormányzatokat, állami és közhasznú intézményeket, köztük iskolákat, könyvtárakat, kórházakat és közbiztonsági szerveket) vonz, akik a széles sávot számos szolgáltatásra használják (az elektronikus kereskedelem, egészségügyi ellátás, hang- és videokapcsolat, szórakoztatás, flottairányítás, kormányzati szolgáltatások, oktatás, munkahelyi képzés stb. során), illetve ez lehetőséget teremt a gépek közötti alkalmazásokra (intelligens elektronikus mérőműszerek és intelligens hálózatok, vezeték nélküli szívmegfigyelő készülékek, segélyhívó szolgálatok, riasztórendszerek, járművek távmérése, készlet nyomon követése stb.),

C. mivel a különböző technológiáknak, felhasználóknak és szolgáltatásoknak a széles sávú ökoszisztéma részeként történő elismerése és alkalmazása hozzá fog járulni a széles sávú hozzáférés 100%-os biztosításához, és meg fogja valósítani az ebből származó társadalmi előnyöket, amelyek így 100%-os széles sávú alkalmazást fognak előmozdítani; mivel az EU célkitűzései közé kell sorolni azt, hogy minden térség és társadalmi szegmens részesülhessen a digitális környezet előnyeiből,

D. mivel a reális és megvalósítható célok felülről lefelé történő kitűzésével összekapcsolva az infrastruktúrához való fenntartható hozzáférés és a szolgáltatások versenye fogja a következő generációs internetkapcsolatot hatékonyan és a keresletnek megfelelően biztosítani,

E. mivel az uniós széles sávú politikának egy olyan fejlődés számára kell előkészítenie a terepet, amelynek keretében az EU átveheti a vezető szerepet a széles sávhoz való hozzáférés, valamint a széles sávú átviteli sebesség, a mobilitás, a lefedettség és a kapacitás tekintetében; mivel az IKT-ágazatban játszott világszintű vezető szerep alapvető fontosságú az Unió jólétéhez és versenyképességéhez; mivel a belső piac fejlődésének fő mozgatórugója a nagy sebességű széles sávú hálózathoz hozzáféréssel rendelkező közel 500 millió fő alkotta európai piac lehet, amely a felhasználók világméretekben is egyedülálló kritikus tömegét alkotja, új lehetőségeket nyit meg valamennyi régió előtt, többletértéket nyújt mindegyik felhasználónak, és képessé teszi az Uniót arra, hogy a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon; mivel a széles sávú hozzáférés gyors kiépítése alapvető fontosságú az innováció és az uniós termelékenység fellendítéséhez, valamint a kkv-k alapításának ösztönzéséhez és az uniós munkahelyteremtés serkentéséhez,

F. mivel alapvetően fontos, hogy az európai hozzáadott érték érdekében áthidaljuk a digitális szakadékot, és EU-szerte mindenki számára biztosítsuk a széles sávú internetkapcsolatot, különösen a távoli és vidéki területeken, a társadalmi és területi kohézió biztosítása érdekében,

G. mivel a széles sávú hozzáférés fontos az EU tudományos, technológiai és ipari vezető szerepéhez szükséges olyan új technológiai infrastruktúrák megvalósításában,mint a „számítási felhő”, a szuperszámítógépek, a tárgyak internete és az intelligens számítógépes környezet; emlékeztet arra, hogy a megfelelő széles sávú hozzáférés és sebesség alapvető fontosságú az innovatív IKT-technológiák fejlesztéséhez és hatékony felhasználásához; megállapítja továbbá, hogy e technológiák és az általuk nyújtott szolgáltatások célja, hogy a fogyasztók és vállalkozások – köztük a kkv-k – javát egyaránt szolgálják,

H. mivel az állami szereplők jelentős mértékben hozzájárulhatnak a széles sáv mindenki számára, valamint az újgenerációs hozzáférésnek a szolgáltatással nem rendelkező és az alacsony szolgáltatási szintű zónákban történő kiépítéséhez; mivel az állami beruházásoknak a magánberuházásokat kiegészítve kell megvalósulniuk, és támogatniuk kell a versenyt; mivel az újgenerációs hozzáférésbe beruházóknak megfelelő ösztönzőket kell fenntartaniuk a széles sávba történő beruházás folytatása érdekében,

I. mivel a magánszektor az elmúlt évtizedben több százmilliárd eurót fektetett be a széles sávú eszközökbe, szolgáltatásokba, alkalmazásokba és tartalomba, anélkül azonban, hogy az összes európai polgár részesülhetne annak előnyeiből; mivel a széles sávú hozzáférés Unióban történő terjedését továbbra is elsősorban az állami és magánberuházások előmozdításának kell hajtania,

J. mivel az Unió a Mediterrán Térségért 2008. november 4-i marseille-i miniszteri konferenciája úgy határozott, hogy csökkenti a Földközi-tenger két partja közötti digitális megosztottságot, aminek eredményeként létrejött a BB-Med javaslat (széles sávú hálózat a földközi-tengeri térségnek),

1. Széles sáv mindenkinek

1. megjegyzi, hogy a közlemény mindössze egy tágabb csomag részét képezi, amely magában foglalja még a digitális menetrendet, az innovációs uniót, a rádióspektrum-politikai programot, valamint az uniós és nemzeti finanszírozási programokat, hogy a földi vezetékes, mobil vagy műholdas hálózatok hatékony további fejlesztésére, az azokhoz való hozzáférésre és azok alkalmazására szolgáló, kölcsönösen támogató jellegű rendszert hozzon létre;

2. megjegyzi, hogy a széles sáv fogalma folyamatosan változik a technológiák számának növekedésével, illetve azzal, hogy a fogyasztói bázis és a felhasználás módja exponenciálisan megsokszorozódott; a széles sáv mára nem csupán az internetes hozzáférésről szól, s nem korlátozódik a közvetlen emberi kapcsolatokra, hiszen a gépek közötti kapcsolatok és alkalmazások gyors ütemben terjednek;

3. megállapítja, hogy mind a vezetékes, mind pedig a mobil adatforgalom exponenciálisan növekszik, valamint hogy számos intézkedés – úgy mint a vezeték nélküli széles sávú hozzáférés tekintetében a további, harmonizált spektrumkiosztás, a fokozott spektrumhatékonyság, valamint az újgenerációs hozzáférési hálózatok gyors kiépítése – alapvető fontosságú lesz az említett adatforgalom-növekedés kezeléséhez;

4. ezért úgy véli, hogy az EU globális vezető szerepét kell kitűzni célul információs és kommunikációs technológiák (IKT) infrastruktúrája terén; e célkitűzés elérése érdekében 2013-ra valamennyi európai polgár számára 100%-os széles sávú alapszolgáltatást kel nyújtani, valamennyi vidéken élő felhasználó számára legalább 2 megabit/másodperc, az egyéb területeken élők számára pedig sokkal gyorsabb átviteli sebesség biztosításával; felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a digitális szakadék elleni intézkedésként a vidéki területeken az alapvető szolgáltatásnyújtásnak figyelembe kell majd vennie az innovatív internetes szolgáltatások, például az e-kormányzat, az e-egészségügy és e-tanulás növekvő adatátviteli követelményeit; úgy véli, hogy az ilyen célok finanszírozási módjainak átgondolása során rendkívüli figyelmet kell fordítani a versenyre egyrészt a piaci torzulások elkerülése, másrészt annak lehetővé tétele érdekében, hogy a piac első körben szolgáljon megoldásokkal;

5. megjegyzi, hogy a 100 megabit/másodperces célkitűzés érdekében 2015-re az uniós háztartások megközelítőleg 15%-ának kell már legalább ilyen sebességű előfizetéssel rendelkeznie;

6. emlékeztet arra, milyen fontos a digitális menetrend célkitűzéseinek megvalósítása, vagyis annak biztosítása, hogy 2020-ig minden uniós polgár hozzáféréssel rendelkezzen a legalább 30 megabit/másodperc sebességű széles sávú kapcsolathoz, valamint annak lehetővé tétele az Unió számára, hogy a lehető legmagasabb széles sávú átviteli sebességgel és kapacitással rendelkezzen; kiemeli, hogy az Európa 2020 stratégia széles sávra vonatkozó céljainak eléréséhez a digitális menetrendnek mind nemzeti, mind pedig uniós szintű teljesítménymutatókat kell kialakítania a 2013-as, 2015-ös és 2018-as közbeeső évekre;

7. kiemeli, hogy a vidéki területek, hegyvidéki régiók és szigetek széles sávú lefedettségének elérése érdekében a leginkább költséghatékony módon ki kell aknázni minden rendelkezésre álló technológiát, beleértve a mobil és műholdas technológiákat is, anélkül, hogy azok indokolatlan terheket rónának a fogyasztókra, a tagállamok régióira vagy az ágazatra;

8. megjegyzi, hogy a rádióspektrum jövőbeli elosztásának kell kiköveznie az utat Európa vezeték nélküli alkalmazások és új szolgáltatások terén betöltött vezető szerepe előtt; rámutat arra, hogy a – terjedési jellemzői miatt széles területet lefedni képes – alacsony rádiófrekvencia-sávokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú ahhoz, hogy vidéken, a hegyvidéki régiókban és a szigeteken az összes elképzelhető internetes szolgáltatáshoz való hozzáférést megvalósító, vezeték nélküli széles sávú lefedettség lehetővé váljon; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy Európa továbbra is élen járjon a vezeték nélküli szolgáltatások tudományos kutatásának és a technológiai innovációjának területén; megjegyzi, hogy alapvető fontosságú a széles sávú infrastruktúrákhoz való hozzáférés megkönnyítése, a felhasználók földi berendezéseit is beleértve, hogy a felhasználók segítséget kapjanak ahhoz, hogy a vidéki és hegyvidéki területeken, valamint a szigeteken megfizethető módon alkalmazzák a műholdas széles sávú internetet, és az összes előrelátható internetes szolgáltatáshoz hozzáférhessenek;

9. javasolja a digitális frekvenciatöbblet azonnali megvalósításának megkönnyítését az új mobil széles sávú szolgáltatások érdekében egy harmonizált és technológia-semleges páneurópai megközelítésen keresztül, nemzetközi normák alapján, a méretgazdaságosság megvalósításával és a határokon átnyúló káros interferenciaproblémák elkerülésével, és egyben a meglévő digitális televízió/HDTV vétel megzavarása nélkül; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Unió támogassa a „vezeték nélküli városokkal” kapcsolatos projekteket és kísérleteket;

10. alapvetőnek tartja, hogy az oktatási intézmények és a kutatóintézetek hozzáféréssel rendelkezzenek a széles sávú infrastruktúrákhoz, a fiatalabb generáció felkészítése céljából az ismeretek szabad mozgásának biztosítása, valamint az Unió versenyképesebbé tétele érdekében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki európai és nemzeti programokat valamennyi oktatási intézmény és kutatóintézet számára a széles sávú infrastruktúrához 2015-ig történő hozzáférésre nyújtott finanszírozás megkönnyítésére és biztosítására; úgy véli, hogy 2015-re valamennyi európai kutatási és felsőoktatási intézménynek alkalmasnak kell lennie az ultramagas Gbit/s sebességtartományú hálózatokhoz való csatlakozásra, ami létrehozná az egységes európai kutatási térség intranetjét;

11. felhívja a tagállamokat, hogy a közszolgáltatások javításának és a nagy sebességű összeköttetés távoli régiókba való eljuttatásának eszközeként ösztönözzék és terjesszék ki a széles sávú, nyílt hozzáférésű összeköttetést a távoli területeken működő nyilvános infrastruktúra jelentősebb elemeire (iskolák, kórházak, egyéb közintézmények), ezáltal csökkentve a helyi, magánkézben lévő hálózat kiépítésének befektetési költségeit;

12. javasolja, hogy a tagállamokat szólítsák fel arra, hogy valósítsanak meg az új technológiák bevezetését kísérő állami politikákat, és segítsék elő a digitális oktatási módszerek alkalmazását; felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a bevált gyakorlatok tagállamok közötti, valamint a tagállamok és az Európai Unión kívüli államok közötti cseréjét;

13. emlékeztet arra, hogy az új technológiák és a nagy sebességű hálózatokhoz való hozzáférés pozitívan járul hozzá a polgárok oktatásához – többek között oly módon, hogy jó lehetőségeket nyújt a távoktatáshoz, különösen a legkülső régiókban –, valamint tájékozódásához, kapcsolattartásához és kikapcsolódásához;

14. hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belül fenn kell tartani a jövőbeli vezetékes és hordozható kommunikációs technológiák kutatásába történő befektetések szintjét; felhívja a Bizottságot, hogy a továbbiakban is dolgozzon ki közös technológiai kezdeményezéseket ezeken a területeken egyetemek, kutatóintézetek, az eszközök gyártói, szolgáltatók és tartalomszolgáltatók bevonásával; úgy ítéli meg, hogy ezek a platformok az új technológia kifejlesztésének és kihasználásának optimális eszközei, és jelentős versenyelőnyt fognak biztosítani az Unió számára;

15. megjegyzi, hogy a műsorszolgáltatóknak képesnek kellene lenniük sokszínű, minőségi audiovizuális tartalmakat kínálni a meglévő műsorszórási módszerek – köztük a földfelszíni technológiák – és a széles sávú hálózatok alkalmazásával, különös tekintettel a lekérhető szolgáltatásokra, feltéve, hogy a széles sávú hálózatok a szolgáltatási minőség tekintetében ugyanazon követelményeknek felelnek meg, valamint a legnagyobb sávszélesség és lefedettség elérésére törekednek;

16. kéri a Bizottságot, hogy az összes forrást megfelelően rendező, egységes, következetes és hatékony uniós struktúra létrehozása érdekében sürgősen terjesszen elő egy olyan megfelelő stratégiai tervre irányuló javaslatot, amely a hálózati és kritikus informatikai infrastruktúrák teljes körű védelmének és rugalmasságának biztosítása érdekében az Unió internetes biztonságának valamennyi vonatkozásával kapcsolatosan egységes keretet tartalmaz, beleértve a minimális biztonsági standardokat és tanúsítványokat, a közös terminológiát, az informatikai biztonsági incidensek kezelését és egy internetes biztonsági ütemtervet; úgy véli, hogy egy ilyen tervnek meg kell határoznia az egyes szereplőktől – például a Bizottságtól, a tagállamoktól, az ENISA-tól, az Europoltól, az Eurojusttól, az uniós és nemzeti számítástechnikai katasztrófaelhárító csoportoktól és az egyéb releváns uniós és nemzeti szervektől és hatóságoktól, valamint a magánszférától elvárt hozzájárulást, továbbá foglalkoznia kell az Unió nemzetközi szerepével és képviseletével;

17. úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek végső fokon további ösztönzőként szolgálhatnak a széles sáv fejlődéséhez, és szorgalmazza, hogy a Bizottság e tekintetben gyorsan vizsgálja felül az egyetemes szolgáltatások hatályát;

18. felkéri a tagállamokat, hogy valamennyi érdekelt féllel szoros együttműködésben állapítsanak meg a széles sávra vonatkozó nemzeti terveket, és fogadjanak el konkrét intézkedéseket tartalmazó működési terveket a digitális menetrend 2013-ra és 2020-ra vonatkozó céljainak megvalósítása érdekében; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezeket a terveket, tegyen javaslatot az optimális megoldásokra, és koordinálja azok végrehajtását a tagállamokkal;

2. Széles sáv a gazdasági növekedés, az innováció és a globális versenyképesség szolgálatában

19. úgy véli, hogy új nagy sebességű hálózatokra és szolgáltatásokra van szükség az EU nemzetközi versenyképességének előmozdításához és jó minőségű munkahelyek megteremtéséhez;

20. úgy véli, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások terén kialakuló verseny és a gondosan kiválasztott célok párosítása teremti a legjobb alapot a fenntartható beruházáshoz, az innovációhoz és az elterjedéshez; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bizonyos esetekben az érdekeltek közötti fokozott együttműködés szintén elősegítheti a beruházásokat;

21. úgy véli, hogy tekintettel a széles sávú alkalmazások egyre szélesebb körű használatára, a nagy teljesítményű széles sávú hálózatok és a fényvezető szálak hozzáférési hálózatokban (FTTH) történő alkalmazása feltétlenül szükséges a végfelhasználók és azok jövőbeli igényei, valamint a gazdasági fejlődés szempontjából egyaránt;

22. ajánlja a vezetékes és vezeték nélküli széles sávú infrastruktúrába való beruházások és azok alkalmazása versenyképes piacának előmozdítását; megállapítja, hogy a versenyképes piac a hírközlési, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók számára a további befektetés és innováció katalizátora, valamint a digitális gazdaság létfontosságú platformja; elismeri, hogy a szilárd széles sávú platform össze fogja kapcsolni az Atlanti-óceán mindkét partjának kormányzati, egyéni és vállalkozói felhasználóit, és így különösen az EU-nak és különösen az USA-nak merész menetrendeket kell követniük a széles sávú hozzáférés előmozdítása céljából;

23. bátorítja a Bizottságot és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC) és a szolgáltatókat arra, hogy 2013-ig találjanak közös megközelítést az üzlet és a kommunikáció egységes piacának uniós szintű megerősítése érdekében;

24. kiemeli, hogy a versenyképes mobilpiacok megvalósítása szempontjából fontos, hogy a vezeték nélküli széles sávok számára a spektrumsávok – rádióspektrum-politikai programon keresztüli – kiosztása versenyképes és időszerű legyen, és felszólítja a tagállamokat, hogy a meglévő szolgáltatások tiszteletben tartása mellett 2013-ig gondoskodjanak a 800 MHz frekvenciasáv eléréséről;

25. emlékeztet arra, hogy a digitális világ és az IKT-k az innováció motorjai, és hogy ennélfogva a nagy sebességű széles sávú hozzáférés létfontosságú előfeltétel valamennyi európai innovációs partnerségben, mivel fokozza az együttműködést és a polgárok részvételét;

26. kiemeli a kutatáson és fejlesztésen alapuló, a kereskedelemben nem forgalmazott megoldások ezen ágazatok számára történő állami beszerzésének fontosságát, hiszen ez a technológiai fejlődés és a nagy sebességű széles sávú szolgáltatások iránti kereslet hathatós ösztönzésének eszköze lehet;

27. úgy véli, hogy a széles sávú szolgáltatásokra elkülönített állami finanszírozás hatékony húzóerő lehet az európai régiók versenyképességének fokozására, amennyiben azt magas átviteli képességgel rendelkező, korszerű, új generációs infrastruktúrák fejlesztésére fordítják azon térségekben, amelyek a széles sávú kapcsolatok tekintetében komoly hiányosságokkal rendelkeznek; úgy véli, hogy az ilyen térségek – különösen a kiterjedt ipari bázisú és magas népsűrűségű területek – igen hamar részesülhetnének az egyének és a vállalkozások rendelkezésére álló új szolgáltatásokban rejlő innovatív és kreatív potenciál kínálta előnyökből;

28. úgy véli, hogy a széles sávú hálózatok kiterjesztése – mindenekelőtt a vidéki térségekben – elősegíti a jobb kommunikációt, különösen a csökkent mozgásképességű vagy elszigetelt körülmények között élő személyek esetében, valamint javítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és ösztönzi a kkv-k fejlesztését a vidéki térségekben, ily módon elősegítve új munkahelyek és új szolgáltatások kialakítását az említett területeken;

29. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a 2008-ban az európai gazdasági fellendülés tervében bejelentett, a 2010 végéig 100%-os széles sávú lefedettségre utaló 1 milliárd eurós finanszírozást nem osztották szét, és hogy ez a célkitűzés nem valósult meg; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során különítsék el a 2013-ig 100%-os széles sávú lefedettség biztosítására irányuló célkitűzés eléréséhez szükséges összegeket;

30. hangsúlyozza, hogy sürgősen létre kell hozni egy versenyképes egységes digitális piacot, amely a belső piac valamennyi uniós polgár előtti megnyitásának mozgatórugójaként funkcionálna; felszólít minden tagállamot, hogy alakítsa ki a héával kapcsolatos egyablakos ügyintézést annak érdekében, hogy a kkv-k és a vállalkozók számára könnyebbé váljon a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem;

31. fenntartja, hogy az összeköttetés iránti erőteljes keresletet, amely egyidejűleg fellendíti az uniós online gazdaságot, hozzájárul az EU hálózati felkészültségéhez, és reagál az egységes piacon belüli társadalmi változásokra, megfelelő finanszírozással és az európai széles sávú projekt megvalósításához szükséges szilárd versenyinfrastruktúrával kellene támogatni;

32. hangsúlyozza, hogy a széles sávú szolgáltatások kulcsfontosságúak az EU iparának versenyképességéhez, és nagyban hozzájárulnak az Unió gazdasági növekedéséhez, a társadalmi kohézióhoz és a minőségi foglalkoztatáshoz, valamint ahhoz, hogy az Unióban minden régió és társadalmi csoport részt vegyen a digitális életben; úgy véli, hogy a „széles sávú intézkedéscsomag” sikeres végrehajtása kulcsfontosságú a – különösen a fiatalokat érintő – munkanélküliségnek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés biztosítása révén történő kezeléséhez, az Európa 2020 stratégiában előirányzottaknak megfelelőn;

33. üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy 2011 júniusában összehív egy digitális közgyűlést;

3. A beruházások és a verseny ösztönzése

34. kiemeli, hogy a mindenki számára elérhető széles sávú hozzáférést célzó tagállami és ágazati intézkedések a keresleti oldalra összpontosítsanak, ne torzítsák el a piacot, vagy ne rójanak szükségtelen terheket az ágazatra;

35. tudomásul veszi, hogy az új generációs széles sávú infrastruktúra költséges kiépítésében rejlő potenciális kockázatok magasak, és a megtérülési időszakok hosszúak; megállapítja, hogy a szabályozásnak nem lenne szabad eltántorítania az ilyen infrastruktúrába irányuló beruházásokat, és biztosítania kell, hogy az összes piaci szereplő elegendő ösztönzést kapjon a beruházáshoz;

36. hangsúlyozza, hogy az infrastrukturális beruházások költségét a piacnak kell finanszíroznia; megjegyzi ugyanakkor, hogy amennyiben nem valószínű, hogy a nyitott infrastruktúrát ésszerű időn belül a piaci erők révén kiépítik, a széles sávra irányuló állami támogatási keret és a közösségi pénzeszközök – többek között az EBB-n, a strukturális alapokon, valamint az EMVA-n keresztüli – célzott felhasználása lehet a leghaladóbb kiegészítő módja a széles sávú fejlesztések felgyorsításának; felszólítja a Bizottságot, hogy a széles sávra irányuló állami támogatásokkal kapcsolatos iránymutatások felülvizsgálata során biztosítson olyan stabil és következetes keretet, amely támogatja a versenyt és a nyitott hálózatokba történő hatékony beruházásokat, és tegye lehetővé az adott programozási időszakokon belül az uniós pénzeszközök rugalmas elosztását;

37. minden olyan intézkedést támogat, amely elősegíti a mélyépítés költségeinek csökkentését, és hangsúlyozza az innovatív szolgáltatások szükségességét a széles sáv alkalmazásának előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az innovatív szolgáltatások nyújtására, valamint a technológiai változáshoz való alkalmazkodásra szolgáló új készségeket és képességeket, és úgy véli, hogy az új, nyílt és versenyképes hálózatokba való beruházást a költségek mérséklése érdekében a helyi, regionális és nemzeti hatóságok által megtett intézkedéseknek kell alátámasztaniuk; felszólít arra, hogy különítsenek el közpénzeket (nemzeti és uniós pénzeszközöket) a széles sávú kommunikációs infrastruktúráknak az elszigetelt, gyéren lakott vagy külső területeken való kialakítására, amelyek költség-haszon szempontból nem túl kellően vonzóak a szolgáltatók számára;

38. kiemeli, hogy a helyi és regionális hatóságoknak a széles sávú befektetésre vonatkozóan jobb útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy ösztönzést kapjanak az uniós pénzeszközök teljes körű felhasználására, mivel a strukturális alapok kiadásaira vonatkozó számadatok arra engednek következtetni, hogy a régiók számára nehézséget jelent a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása és azoknak a széles sávú hozzáféréssel kapcsolatos projektekre történő, célzott alkalmazása; úgy véli, hogy a széles sávú hozzáféréssel kapcsolatos beruházásokra irányuló állami támogatást a strukturális alapokkal együttesen kell felhasználni a helyi vállalkozások és a helyi gazdaság ösztönzése, a munkahelyteremtés, valamint a verseny távközlési piacon való előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a korlátozott mértékű, akár közvetlenül a tagállamok által, akár az EU-n keresztül nyújtott állami finanszírozás lehető legteljesebb kihasználása érdekében az említett finanszírozásnak egyértelműen azokra a projektekre kell összpontosítaniuk, amelyek esetében elvárható, hogy magánberuházások keretében a lehető legnagyobb hatást váltják ki mind a lefedettség, mind pedig a kapacitás további növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy – a Bizottságnak az állami támogatásról szóló útmutatójával összhangban – állami pénzeszközökre vagy kedvezményes kölcsönökre van szükség, amelyeknek célzottan a jövő próbáit kiálló, tartós és nyitott, a versenyt és a fogyasztói döntéseket támogató infrastruktúrákra kell irányulniuk;

39. hangsúlyozza, hogy a szóban forgó területen végzett tevékenységek elsősorban helyi szintűek, és támogatja a mechanizmusok fejlesztésére és javítására irányuló bizottsági erőfeszítéseket, amelyek lehetővé teszik a helyi szereplők számára a beruházási költségek csökkentéséhez szükséges információk megszerzését; véleménye szerint ahhoz, hogy a széles sávú tervek teljes mértékben megvalósíthatóvá váljanak, nem elegendő a Bizottság és a tagállamok együttműködése, hanem a regionális és helyi hatóságokat is be kell vonni a tervek kidolgozásába;

40. elismeri, hogy szabályozási biztonságra van szükség a beruházások elősegítéséhez és az új generációs hálózatok előtt álló akadályok felszámolásához, és arra ösztönzi a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy folytassanak olyan, a verseny érdekét szolgáló politikákat, amelyek a távközlési nagykereskedelmi piacon biztosítják az átláthatóságot és a megkülönböztetésmentességet, ami lehetővé tenné valamennyi versenytárs számára az infrastruktúrához való tisztességes hozzáférést; felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák be a távközléssel kapcsolatos uniós szabályokat, a nemzeti szabályozó hatóságokat pedig arra, hogy hajtsák végre az új generációs hozzáférésről szóló ajánlást; felszólítja a Bizottságot, hogy a szabályozási keretben alkalmazzon több, a beruházásokat ösztönző tényezőt, és biztosítson ösztönzést az infrastrukturális projektekből eredő szinergiák alkalmazása tekintetében;

41. hangsúlyozza a versenyképes piacoknak a megfizethető széles sávú hozzáférés megvalósítása tekintetében fennálló jelentőségét, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a felülvizsgált távközlési uniós keretet és az új generációs hozzáférésről szóló ajánlást;

42. megállapítja, hogy a tagállamoknak egyértelmű iránymutatásokra van szükségük annak biztosításához, hogy – az intézkedések költséghatékonyságának és arányosságának tiszteletben tartása mellett – a pénzeszközöket időben tereljék a széles sávval kapcsolatos kulcsfontosságú célkitűzések irányába;

43. felszólít egy új generációs hozzáférésre és nagy sebességű vezeték nélküli (mobil és műholdas) hozzáférésre irányuló beruházásbarát keret kialakítására, amely többek között biztosítja a jogbiztonságot és előmozdítja a beruházásokat, a versenyt és a technológiasemlegességet, továbbá a piacra bízza a technológia megválasztását;

44. felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megkülönböztetésmentes hozzáférést a mélyépítési munkálatokhoz, és könnyítsék meg az alépítményekhez való hozzáférést, amely jelentős mértékben csökkenti a befektetési küszöbértéket;

45. felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamok támogatásával térképezze fel a lefedetlen és a rosszul lefedett területeket;

46. megjegyzi, hogy a széles sávú hozzáférés maximalizálása és alkalmazása érdekében az uniós politikának hatékony és megfizethető hálózatok, alkalmazások, hozzáférést biztosító berendezések, szolgáltatások és tartalmak létrehozására kell ösztönöznie; bátorítja a tagállamokat, hogy fejlesszék az elektronikus kormányzatot, az elektronikus demokráciát, az elektronikus tanulást és az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek fellendítenék a széles sávú hozzáférés iránti keresletet;

47. hangsúlyozza, hogy amennyiben a piaci erők képesek versenyképes széles sávú hozzáférés biztosítására, a kormányzati politikának a kiépítés előtti akadályok felszámolásával elő kell mozdítania a magánszektor beruházásait és innovációját;

48. támogatja a Bizottság arra irányuló tevékenységét, hogy az Európai Beruházási Bankkal (EBB) együttműködve javítsa a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű hálózatokra szánt finanszírozást, és hangsúlyozza, hogy ezt a finanszírozást a szolgáltatások sokféleségét támogató nyitott infrastruktúra-projektek felé kell irányítani;

49. üdvözli a Bizottság új pénzügyi források és innovatív finanszírozási eszközök feltérképezésére vonatkozó javaslatát; e célból támogatja egy uniós projektkötvény-rendszer létrehozását, amely az EBB-vel együtt és tagállami költségvetési garancia mellett kezelni fogja a magánbefektetők vonakodásának és a nemzeti költségvetések súlyos megszorításainak betudható, jelenleg fennálló pénzügyi forráshiányt; ennélfogva arra sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő konkrét jogalkotási javaslatokat ezen alternatív finanszírozási forrásnak az európai hozzáadott értékkel rendelkező, nagyobb infrastrukturális projektekre irányuló felhasználását illetően;

50. a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű hálózatok kiépítése érdekében továbbra is ösztönzi a megfelelő állami beruházásokat és szervezeti modelleket – különösen a helyi önkormányzatok bevonásával –, a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és az adókedvezmények alkalmazását; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a kormányzati politikákat minden szinten össze kell hangolni;

51. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a Bizottság állami támogatásokról szóló iránymutatásaival összhangban – a nemzeti és európai finanszírozási programok, valamint a magánberuházások jobb összehangolása érdekében állapodjanak meg egy uniós széles sávú kiépítési egyezményben, amely elsősorban a vidéki területeket célozza, és uniós szintű következetes eredménymutatókkal együtt biztosítja a szükséges összehangolást;

52. felszólít egy magas szintű egységes uniós munkacsoport létrehozására az összes érdekelt fél – köztük az elektronikus hálózatok és szolgáltatások felhasználói és szolgáltatói, a nemzeti szabályozási hatóságok és a BEREC – képviselőinek részvételével, a jövőbeli IT-infrastruktúrára vonatkozó stratégia és konkrét információs társadalmi szolgáltatások kidolgozásával kapcsolatos segítségnyújtás céljából;

53. felszólítja a Bizottságot, hogy óvja az internet semlegességére és nyitottságára vonatkozó elveket, valamint hogy mozdítsa elő a végfelhasználók azon képességét, hogy információkhoz férjenek hozzá és információt terjesszenek, valamint a saját választásuk szerinti alkalmazásokat futtassanak és szolgáltatásokat vegyenek igénybe; utasítja a Bizottságot, hogy értékelje, hogy a felülvizsgált uniós távközlési keret végrehajtásához szükség van-e különleges útmutató szabályokra;

54. felszólítja a tagállamokat annak megállapítására, hogy milyen intézkedések hozhatók azzal a céllal, hogy elősegítsék az új szolgáltatók piacra jutását, a versenykörnyezet ösztönzése érdekében;

55. hangsúlyozza, hogy a funkcionális szétválasztás előírására vonatkozóan meghozható tagállami szabályozási intézkedéseket csak kivételes intézkedésként, a szabályozó hatóságra, a vállalkozásra – különösen annak munkavállalóira és a hálózati beruházásokra irányuló ösztönzőire – gyakorolt várható hatás elemzését követően szabad meghozni; ezt a hatásvizsgálatot meg kell vitatni minden érdekelttel, ideértve a munkavállalók képviselőit;

4. Fogyasztói előnyök

56. tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy iránymutatást készítsen a költségszámításról és a megkülönböztetésmentességről, melyek az Unió kereteiben kulcsfontosságú elvek, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa a versenyt a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű hálózatok terén, valamint hogy biztosítsa minden üzemeltető számára a hálózathoz történő tisztességes hozzáférést annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóknak a szolgáltatások tekintetében széles körű választási lehetőségeket, tisztességes hálózati hozzáférési arányokat és megfizethető árakat lehessen kínálni, valamint hogy ösztönözze a hatékony beruházásokat és a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű hálózatokra történő gyors átállást;

57. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a digitális társadalmi kirekesztéssel és azokkal az egyéb akadályokkal, amelyek miatt a lakosság egy része internetes hozzáférés nélkül marad, különösen az alacsony jövedelmű közösségekben és a fogyatékossággal élők körében, valamint hogy írják elő valamennyi érdekelt fél számára, hogy biztosítsanak képzést és nyilvános hozzáférést a széles sávú szolgáltatásokhoz, gazdasági segítséget a széles sávú szolgáltatások és berendezések megszerzéséhez, valamint ösztönzőket az egyedi felhasználói igényekre irányuló technológia és tartalom kifejlesztéséhez;

58. felszólítja a Bizottságot, hogy a megvalósítható interaktív szolgáltatások elérése és a széles sávra vonatkozó célok követése érdekében a széles sávú hozzáférés vonatkozásában határozzon meg több minőségi jellemzőt, mint amilyen például a fel-és letöltési sebesség, a várakozási idő és a felhasználók által tapasztalt sebesség és az ilyen szolgáltatások hatékony teljesítéséhez szükséges jellemzők; üdvözli a Bizottság munkáját a tényleges felhasználói tapasztalat vonatkozó szempontjainak mérését szolgáló módszer kidolgozása terén;

59. hangsúlyozza az elméleti hálózati sebesség és a tényleges felhasználói tapasztalatok közötti különbséget, mivel a felhasználói tapasztalatok a weboldal kapacitásához és a torlódáshoz stb. is kapcsolódnak; felszólítja a Bizottságot, hogy a BEREC-cel együtt finomítsa a nyújtott széles sávú átviteli sebességre vonatkozó méréseket, céljait pedig ennek megfelelően igazítsa ki, felszólítja továbbá a BEREC-et, hogy dolgozzon ki uniós iránymutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy – az új technológia nyújtotta előnyökkel kapcsolatos átláthatóság biztosítása, az összehasonlíthatóság előmozdítása, valamint a verseny fokozása érdekében – a hirdetett széles sávú átviteli sebességek megfelelően tükrözzék azokat a fel- és letöltési átlagsebességeket, amelyeket a felhasználók ténylegesen elvárhatnak, valamint biztosítsák a fogyasztóknak a felkínált szolgáltatásokkal kapcsolatos teljes körű tájékoztatását; kéri ezért a BEREC-et annak biztosítására, hogy a széles sávú hozzáférés jellemző, fogyasztók által tapasztalható sebességét a hirdetésekben tisztességesen mutassák be az új technológia feltöltéshez és letöltéshez nyújtott előnyeinek átláthatósága érdekében; kéri, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok foganatosítsanak intézkedéseket azon szolgáltatókkal szemben, amelyek nem tartják be a BEREC ajánlásait;

60. megismétli a jövőbeli nagy sebességű szolgáltatások jelentőségét, amelyek megvalósítják majd az EU energiahatékonysággal és biztonsággal kapcsolatos célkitűzéseit, és más kommunikációs lehetőségeket (pl. a hatékony és intelligens közlekedési rendszereket, az emberek, az ember és a gépek, valamint a gépek közötti kommunikációs rendszereket);

61. megállapítja, hogy az új optikai hálózatok jó minőségű, egyenletesen nagyobb sebességű hozzáférést kínálnak a fogyasztók számára, mint a létező technológiák; véleménye szerint az optikai kábeleken alapuló széles sávú hozzáférés kiépítésének ott érdemes elsőbbséget adni, ahol hosszú távon a leggazdaságosabb és legtartósabb megoldást jelenti;

62. kéri a Bizottságot, hogy évente nyújtson be jelentést a Parlament részére az EU-ban ténylegesen elérhető széles sávú kínálatról és választékról, valamint az elektronikus hírközlés keretének és az új generációs hozzáférésről szóló ajánlás megvalósítása felé tett előrelépésről;

63. felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamok között a bevált gyakorlatokat a tömegközlekedésben nyilvánosan hozzáférhető, ingyenes, nagy sebességű WiFi-hálózatok területén;

64. hangsúlyozza, hogy az új információs és kommunikációs technológiák fejlesztése – a széles sávú internettel karöltve – nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy tovább javítsák a polgárok és az Európai Unió intézményei közötti kommunikációt és párbeszédet;

65. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje részletesebben az egyes széles sávú technológiák – különösen az emberek közötti, az ember és a gépek közötti, valamint a gépek közötti kommunikációs rendszerek – egészségre esetlegesen gyakorolt hatásait; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Unió folyamatosan felügyelje és értékelje a vezeték nélküli internet egészségügyi kockázatait, hogy a polgárokat ne tegyék ki egészségkárosító sugárzásnak;

5. E-kezdeményezések: a kereslet előmozdítása

66. külön intézkedések meghozatalát kéri annak biztosítására, hogy a kkv-k teljes mértékben élvezhessék a széles sávú technológiával járó lehetőségeket az elektronikus kereskedelem és az elektronikus közbeszerzés területén; felhívja a Bizottságot a bevált gyakorlatok cseréjére és annak megfontolására, hogy külön programot indítson a kkv-k számára és a széles sávú összeköttetés megvalósítása céljából a digitális menetrenden belül;

67. hangsúlyozza, hogy a hatás és a társadalmi előny optimalizálása érdekében a széles sávú szolgáltatások beindításának együtt kell járnia a kereslet tudatosítására irányuló tájékoztató és oktatási programokkal;

68. felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a hiányos e-ismeretek felszámolása terén tett erőfeszítéseiket az oktatás minden szintjén és a valamennyi polgár számára biztosított élethosszig tartó oktatáson keresztül, különös figyelmet fordítva az informatika területén gyér készségekkel rendelkező polgárokra; rámutat, hogy az Európai Unióban a széles sávú hozzáférésbe történő beruházás csak abban az esetben lehet eredményes, ha a technológiai beruházások és a polgárok informatikai készségeire irányuló beruházások karöltve valósulnak meg; hangsúlyozza az új technológiák szerepét az oktatásban, és megjegyzi, hogy a technikai jártasság a jövőben nem csupán cél, hanem az élethosszig tartó tanulás és a társadalmi kohézió megvalósításának alapvető eszköze;

69. felszólítja a tagállamokat és az ágazatot, hogy átfogó átképzési és képzési programokon keresztül tegye képessé az embereket új készségek megszerzésére, valamint hogy a technológiai változást kísérjék aktív munkaerő-piaci politikák is;

70. felszólítja a tagállamokat, hogy ügyeljenek a Bizottság által az e-kormányzati cselekvési tervben tett ajánlásokra, és alkalmazzanak e-közbeszerzést, fogadjanak el nyílt adatkezelési stratégiát a közszféra adataihoz való hozzáférést illetően, támogassák az elektronikus személyi azonosítást, valamint biztosítsák az aláírások páneurópai és világszintű interoperabilitását; emlékeztet arra, hogy minden intézkedésnek a közigazgatás keretében zajló bürokratikus folyamatok egyszerűsítésére kell irányulnia;

71. felszólítja a Bizottságot, hogy internetes erőforrások és elektronikus számlázás (az e-számlázásra vonatkozó kezdeményezés) alkalmazásával gyorsítsa fel a közbeszerzési műveleteket;

72. támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint például az e-egészségügy és a páneurópai egészségügyi információs infrastruktúra, amely fokozza a betegek önrendelkezését és életminőségét; megállapítja, hogy az EU idősödő lakosságára figyelemmel az ilyen szolgáltatásoknak mindenütt és mindenkor – akár mobilkészülékeken keresztül is – elérhetőnek, és mindenekelőtt megfizethetőnek kell lenniük; úgy véli, hogy a betegközpontú egészségügyi rendszer páneurópai egészségügyi információs infrastruktúrájának végrehajtása érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni:

§ a különböző uniós egészségügyi hatóságok közötti, az olyan normákra vonatkozó uniós szintű megállapodások végrehajtása, amelyek lehetővé fogják tenni az európai egészségügyi információs infrastruktúra keretében a megfelelő információkhoz való integrált hozzáférést; a hatóságok valamennyi – helyi, nemzeti és uniós – szinten történő bevonása;

§ az európai egészségügyi információs infrastruktúra végrehajtása; ez hatalmas fejlesztési erőfeszítéssel fog járni annak érdekében, hogy megkönnyítse a különböző helyeken tárolt információk integrálását, valamint az alapvető betegközpontú szolgáltatások elvégzését a betegek támogatása céljából, a kezeléshez való hozzájárulást és a kifizetést mindenkor és mindenhol biztosítva;

73. támogatja a tengeri ágazatra irányuló innovatív széles sávú szolgáltatásokat, és üdvözli, hogy a Bizottság és a tagállamok tárgyalásokat folytatnak egy új e-tengeri kezdeményezésről a SafeSeaNet projekt alapján, amelynek célja az is, hogy kezelje a logisztikával, vámokkal, határellenőrzéssel, környezettel, halászati műveletekkel, kommunikációval, valamint a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos információkat is;

74. felszólítja a Bizottságot, hogy az európai hozzáadott értéket képviselő projektekben a széles sávú kommunikáció innovatív alkalmazásaként mozdítsa elő a legújabb generációs műholdak alkalmazását, beleértve a globális tengeri vészjelző és biztonsági rendszer, valamint az új generációs, Broadband Global Area Network és a tengeri FleetBroadband szolgáltatások használatának előmozdítását;

75. emlékeztet arra, hogy a digitális menetrendet össze kell kapcsolni az új, növekedést serkentő szolgáltatások – mint például az e-kereskedelem, e-egészségügy, e-tanulás és e-bank – nyújtásával;

76. hangsúlyozza a magánélet védelmére vonatkozó szilárd uniós keret fontosságát, és üdvözli az adatvédelmi irányelv jelenleg folyó felülvizsgálatát;

77. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL L 251., 2010.9.25., 35. o.
[2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0220.
[3] HL C 235., 2009.9.30., 7. o.
[4] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0207.
[5] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0133.
[6] HL C 117.E., 2010.5.6., 206. o.
[7] HL C 8E, 2010.1.14., 60. o.
[8] HL C 146. E, 2008.6.12., 87. o.
[9] HL C 287E., 2007.11.29., 364. o.
[10] HL C 291. E, 2006.11.30., 133. o.
[11] HL C 133E., 2006.6.8., 140. o.
[12] HL

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a széles sávú hozzáférésről Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe
(2010/2304(INI))

A vélemény előadója: Malcolm Harbour

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. tudomásul veszi, hogy valamennyi tagállam rendelkezik széles sávú internet-hozzáféréssel kapcsolatos nemzeti stratégiával, de csak néhányan olyan teljes körű működési tervvel, amely tartalmazza az Európa 2020 stratégiában megállapított európai digitális menetrend kiemelt kezdeményezésének teljes megvalósításához szükséges meghatározott célokat;

2. felhívja a tagállamokat, hogy az új távközlési keretszabályok értelmében teljes mértékben nyissák meg a hálózatok közötti versenyt; felszólítja a nemzeti szabályozókat, hogy éljenek hatáskörükkel annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a piactorzító támogatások és a piaci erőfölénnyel való visszaélések, valamint annak érdekében, hogy a tisztességes verseny biztosítása céljából tartsák be a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályokat;

3. kiemeli a versenyképes piacok fontosságát az elérhető árú széles sávú szolgáltatások biztosítása szempontjából, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak gyorsan és teljes körűen végre kell hajtaniuk a felülvizsgált uniós távközlési keretszabályokat és az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való hozzáférésre vonatkozó ajánlást;

4. hangsúlyozza, hogy a széles sávú szolgáltatások lényegesek a gazdaság versenyképessége szempontjából és előfeltételei annak, hogy valamennyi régió és társadalmi csoport részt vegyen az EU digitális életében;

5. úgy véli, hogy az új hálózatok kiépítésével járó beruházási kockázat csökkenthető olyan intézkedések révén, amelyek a kereslet serkentését szolgálják, különösen az elektronikus közbeszerzés, az elektronikus kereskedelem, az elektronikus kormányzás, az elektronikus egészségügyi szolgáltatások, az interaktív elektronikus oktatás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, interaktív energiatakarékos eszközök terén;

6. kiemeli a kutatáson és fejlesztésen alapuló, a kereskedelemben nem forgalmazott megoldások ezen ágazatok számára történő állami beszerzésének fontosságát, hiszen ez a technológiai fejlődés és a nagy sebességű széles sávú szolgáltatások iránti kereslet hathatós ösztönzésének eszköze lehet;

7. megállapítja, hogy a támogatási eljárás egyszerűsítése és ésszerűsítése elősegítené a széles sávú technika bevezetésének felgyorsítást; felhívja a Bizottságot, hogy pontosítsa az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályokat, és gondoskodjon arról, hogy az állami támogatás a kereslet serkentésére vagy megszilárdítására irányuló intézkedésekre összpontosuljon;

8. külön intézkedések meghozatalát kéri annak biztosítására, hogy a kkv-k teljes mértékben élvezhessék a széles sávú technológiával járó lehetőségeket az elektronikus kereskedelem és az elektronikus közbeszerzés területén; felhívja a Bizottságot a bevált gyakorlatok cseréjére és annak megfontolására, hogy külön programot indítson a kkv-k számára és a széles sávú összeköttetés megvalósítása céljából a digitális menetrenddel kapcsolatos kiemelt kezdeményezésén belül;

9. felhívja a tagállamokat, hogy a közszolgáltatások javításának és a nagy sebességű összeköttetés távoli régiókba való eljuttatásának eszközeként ösztönözzék és terjesszék ki a széles sávú, nyílt hozzáférésű összeköttetést a távoli területeken működő nyilvános infrastruktúra jelentősebb elemeire (iskolák, kórházak, egyéb közintézmények), ezáltal csökkentve a helyi, magánkézben lévő hálózat kiépítésének befektetési költségeit;

10. hangsúlyozza, hogy a hatás és a társadalmi előny optimalizálása érdekében a széles sávú szolgáltatások beindításának együtt kell járnia a kereslet tudatosítására irányuló tájékoztató és oktatási programokkal;

11. megállapítja, hogy az Európa 2020 stratégia széles sávú hozzáférésre vonatkozó céljait – a fogyasztók, a vállalkozások és a közszféra pénzügyi erőforrásait tekintve – nehéz lesz teljesíteni; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy érvényesítsék a megkülönböztetés tilalmát, biztosítsák a rendelkezésre álló technológiák népszerűsítését, valamint gondoskodjanak arról, hogy az infrastruktúrát harmadik felek is használhassák, és arról, hogy az intézkedések nyomán ne háruljon méltánytalan teher a fogyasztókra és a vállalkozásokra, különösen az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek tekintetében; úgy véli, hogy szükség esetén köz- és magánszféra közötti partnerségeket és – többek között a strukturális alapokból támogatott – közberuházásokat kell alkalmazni a széles sávú hálózat kiépítése és a nagy sebességű internet-hozzáférés terjesztése érdekében;

12. felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC), hogy az illetékes állami hatóságokkal folytatott konzultáció alapján segítsék elő a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, és használják fel az egyéb európai pénzügyi eszközöket, köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank nyújtotta eszközöket; üdvözli a Bizottság arra irányuló terveit, hogy az Európai Beruházási Bank kedvező kamatú kölcsöneit a támogatásokra vonatkozó szabályozás hatáskörébe tartozó eszközökhöz sorolja;

13. fenntartja, hogy az összeköttetés iránti erőteljes keresletet, amely egyidejűleg fellendíti az uniós online gazdaságot, hozzájárul az EU hálózati felkészültségéhez, és reagál az egységes piacon belüli társadalmi változásokra, megfelelő finanszírozással és az európai széles sávú projekt megvalósításához szükséges szilárd versenyinfrastruktúrával kellene támogatni;

14. elismeri a széles sávú infrastruktúrába való beruházások lassú felvevőképességét a strukturális alapok tekintetében, és azt, hogy iránymutatást kell adni ezen finanszírozási eszközök felhasználásához; e finanszírozási eszközök alapos elemzését kéri azon szűk keresztmetszetek meghatározásához és kiküszöböléséhez, amelyek eltérítik a tagállamokat és a régiókat igénybevételüktől;

15. úgy véli, hogy a széles sávú hozzáférésnek a piaci ösztönzőket kevésbé kínáló vidéki és távoli területekre való kiterjesztése fontos szerepet játszik a földrajzi és társadalmi kohézió szempontjából, növelve e területek vonzerejét és a vállalatok versenyképességét; úgy ítéli meg, hogy a közpénzekből történő támogatásnak a széles sávú infrastruktúra ilyen helyeken történő kiépítését kellene előtérbe helyeznie;

16. kéri a Bizottságot és a BEREC-et, hogy évente gyűjtsék össze és vessék egybe az adatokat a különböző tagállamokban a fogyasztók és a vállalkozások rendelkezésére álló széles sávú ajánlatok és választék jellemzőiről (sebesség és minőség), valamint kövessék nyomon az uniós távközlési keretszabályok és az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való hozzáférésre vonatkozó ajánlás végrehajtása terén elért előrelépést;

17. megállapítja, hogy az új optikai hálózatok jó minőségű, egyenletesen nagyobb sebességű hozzáférést kínálnak a fogyasztók számára, mint a létező technológiák; véleménye szerint az optikai kábeleken alapuló széles sávú hozzáférés kiépítésének ott érdemes elsőbbséget adni, ahol hosszú távon a leggazdaságosabb és legtartósabb megoldást jelenti; kéri ezért a BEREC-et annak biztosítására, hogy a széles sávú hozzáférés jellemző, fogyasztók által tapasztalható sebességét a hirdetésekben tisztességesen mutassák be az új technológia feltöltéshez és letöltéshez nyújtott előnyeinek átláthatósága érdekében; kéri, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok foganatosítsanak intézkedéseket azon szolgáltatókkal szemben, amelyek nem tartják be a BEREC ajánlásait;

18. megállapítja, hogy egy nagyra törő, előretekintő többéves rádióspektrum-politikai program fontos szerepet tölt be a nagy sebességű, széles sávú hozzáférés Európában történő megteremtésében, amely megfelel az Európa 2020 stratégia céljainak, és biztosítja, hogy Európa világszinten vezető szerepet töltsön be az innovációt és csúcstechnológiát alkalmazó ipari fejlesztés terén;

19. technológiai szempontból semleges megközelítést követel, amely egyaránt figyelembe veszi a rögzített, vezeték nélküli, műholdas és rádiófrekvenciás technológiákat is; kéri a távközlési keretszabályok, köztük az internet semlegességére vonatkozó intézkedések tényleges átültetését annak biztosítása érdekében, hogy a széles sávú hálózatok kiépítése ne korlátozza az innovációt;

20. felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamok között a bevált gyakorlatokat a tömegközlekedésben nyilvánosan hozzáférhető, ingyenes, nagy sebességű WiFi-hálózatok területén;

21. megállapítja, hogy az új generációs mobiltelefon-technológia szintén jelentős szerepet játszhat a széles sávú szolgáltatások kiterjesztésében, különösen a földrajzi szempontból távoli területeken; úgy ítéli meg, hogy az új frekvenciatartomány közelgő kiosztása során a kormányok és a távközlési szabályozók a frekvenciák felszabadítását összeköthetnék a mobiltelefon-szolgáltatók lefedettségre vonatkozó kötelezettségeinek szigorításával;

22. hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belül fenn kell tartani a jövőbeli vezetékes és hordozható kommunikációs technológiák kutatásába történő befektetések szintjét; felhívja a Bizottságot, hogy a továbbiakban is dolgozzon ki közös technológiai kezdeményezéseket ezeken a területeken egyetemek, kutatóintézetek, az eszközök gyártói, szolgáltatók és tartalomszolgáltatók bevonásával; úgy ítéli meg, hogy ezek a platformok az új technológia kifejlesztésének és kihasználásának optimális eszközei, és jelentős versenyelőnyt fognak biztosítani az Unió számára.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a szélessávú hozzáférésről Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe
(2010/2304(INI))

A vélemény előadója: Sabine Verheyen

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az Európa-szerte nagy teljesítményű, széles sávú hálózatokkal való ellátás az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása érdekében létfontosságú ahhoz, hogy lehetővé tegyük az intelligens, fenntartható, inkluzív és területi szempontból kohéziós jellegű gazdasági növekedés előmozdítását, a foglalkoztatás helyzetének javítását, Európa versenyképességének megerősítését, a tudományos kutatás és innováció megkönnyítését és ezáltal minden régió, város, önkormányzat és társadalmi réteg részvételét a digitális életben és azt, hogy lehetőséget kaphassanak arra, hogy a nyilvános szolgáltatások céljára az új digitális technológiákat kihasználhassák,

B. mivel az EU célkitűzései közé kell sorolni azt, hogy minden térség és társadalmi szegmens részesülhessen a digitális környezet előnyeiből,

1. úgy véli, hogy a teljes, igényekre szabott, megfizethető árú lefedettségnek egyetemes szolgáltatásnak kell lennie, mivel elengedhetetlen az Európa egészén belüli egyenértékű életkörülmények és lehetőségek megteremtéséhez, miközben ösztönzi a vidéki területeken a gazdasági tevékenységet, és hozzájárul ezáltal Európában a városi és vidéki térségek, valamint a régiók és a tagállamok közötti digitális választóvonal megszüntetéséhez, ezzel fokozva az EU-s régiók kohézióját;

2. hangsúlyozza a széles sávú hálózatok európai jelentőségét a területi kohézió dimenziójában, és üdvözli a tevékenységek egyes térségekben történő koncentrációját és csoportosulását, az európai együttműködés és fejlődés összefüggésében megvalósuló összekapcsolódás és közös munka keretében;

3. hangsúlyozza, hogy a lehető legjobban ki kell használni az olyan kiegészítő technológiákat, mint a műholdon keresztül biztosított széles sáv vagy a WI-FI-t támogató hálózatok, annak érdekében, hogy az elszigeteltebb vidéki térségekben a fogyasztókra vagy az iparra háruló felesleges terhek nélkül valósuljon meg a gazdasági szempontból fenntartható széles sávú lefedettség;

4. a digitális technológiák elengedhetetlenek a területi kohézió szempontjából, mivel fontosabb szereppel ruházzák fel az Európai Unió legkülső régióit; ezért intézkedéseket kell hozni azon a nehézségek leküzdéséért, amelyekkel a régiók a technológiák és a szolgáltatások elérhetősége, minősége és díjszabása tekintetében szembesülnek, és ily módon közelíteni kell a régiókat az európai átlaghoz;

5. rámutat arra, hogy a széles sávú hálózatok és egyéb technológiák általi lefedettség támogatását célzó intézkedések mellett különösen fontos annak biztosítása, hogy a beruházások egyúttal az IT-infrastruktúrát kihasználó alkalmazások és programok fejlesztésére irányuljanak, amelyek megkönnyítik a lakosság életét, támogatják az elektronikus közszolgáltatások nyújtását és javítják a közigazgatás minőségét;

6. megállapítja, hogy a széles sávú hozzáférés területén nyújtott állami támogatások ésszerűnek tűnnek az uniós pénzeszközök célzott felhasználásának egyik módjaként, amennyiben a széles sávú hálózat kiépítését nem lehet gazdaságosan alakítani; mivel a nemzeti és európai széles sávú hálózatok fejlesztésére szolgáló programok megvalósításával kapcsolatos igazgatási és tervezési költségek igen jelentősek; ezért „az információs társadalom” kezdeményezésekkel összhangban kéri, hogy a Bizottság, a tagállamok és a regionális hatóságok, amennyire csak lehet, biztosítsák a támogatási feltételek és eljárási folyamatok egyszerűsítését, hogy fokozzák az IKT-szolgáltatások diverzifikálására elkülönített uniós pénzeszközök felhasználását, és ennél fogva segítsék elő a széles sávú hozzáférés gyorsított bevezetését azáltal, hogy minden piaci szereplő számára elegendő ösztönzőt biztosítanak a befektetéshez, és gondoskodnak a régiók, városok és önkormányzatok mielőbbi maximális pénzügyi támogatáshoz juthatásáról az érintett területek gazdasági fejlődésének fellendítése érdekében;

7. felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazzon több befektetésösztönző tényezőt a szabályozási kereten belül, és ösztönözze az infrastrukturális projektekből eredő szinergiák alkalmazását;

8. megállapítja, hogy a segélyekről szóló jelenlegi európai jog bizonyos vonatkozásban rugalmatlan és gyakran eredményez jogbizonytalanságot, ami hátráltatja a tervezett beruházásokat; ezért felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy mennyire lehet egyszerűsíteni az előírásokat a befektetés és az innováció előmozdításának céljából, egy, a befektetéseknek még inkább kedvező keret létrehozása, valamint a széles sávú kommunikáció elterjedése előtti akadályok felszámolása érdekében, különösen azokon a területeken, amelyeken egyébként a befektetések nem lennének nyereségesek; úgy véli, hogy az állami támogatásoknak a szélessávú hálózatok mielőbbi kiépítéséhez történő felhasználásáról szóló közösségi iránymutatásoknak továbbá egyértelművé kell tenniük a széles sávú szolgáltatásokat kínáló állami társaságok létrehozását, illetve az önkormányzatok közötti együttműködést vagy a PPP-modelleket; felszólítja a Bizottságot és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC), hogy a hatóságokkal való egyeztetés alapján tegyék lehetővé a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, és alkalmazzanak más európai finanszírozási eszközöket, nem utolsósorban az ERFA, az EBB és az EBRD pénzeszközeit;

9. felszólítja a regionális és helyi hatóságokat, valamint a vállalkozásokat, hogy használják fel az ERFA-ból rendelkezésre álló finanszírozást a területek – különösen a vidéki térségek – széles sávú lefedettségének javítására;

10. támogatja a széles sávú infrastruktúrák gyors kiépítését, és felhívja a tagállamokat az új generációs hozzáférési hálózatokra vonatkozó ajánlás gyors végrehajtására a jogbiztonság, a beruházások és a verseny javítása érdekében; úgy véli, hogy a szabályozó hatóságoknak ennek során gondoskodniuk kell arról, hogy minden piaci résztvevő egyúttal megfelelő verseny- és beruházásösztönzőkkel rendelkezzen;

11. emlékeztet arra, hogy léteznek olyan régiók, amelyek földrajzi és természeti adottságai, különösen pedig az egyenetlen domborzata és nehéz terepviszonyai kivitelezhetetlenné teszik a vezetékes internet-hozzáférést, és ahol az új generációs földfelszíni vezeték nélküli szolgáltatások alternatívát jelenthetnek a széles sávú lefedettségre irányuló célkitűzés eléréséhez;

12. arra kéri a Bizottságot, hogy tulajdonítson különös jelentőséget a köz- és magánszféra közötti partnerségeknek, és e tekintetben segítse elő a strukturális eszközök felhasználását;

13. rámutat, hogy az alapvető szolgáltatásnyújtás meghatározását a jövőben módosítani kell a megváltozott feltételek tükrében, az innovatív internetes szolgáltatások, mint például az e-kormányzati, az e-egészségügyi és e-tanulási szolgáltatások számára folyamatosan emelkedő adatátviteli sebesség alapján;

ennélfogva felszólítja a Bizottságot, hogy mivel a piac várhatóan nem tudja ellátni a vidéki területeket, szigeteket és hegyi településeket új generációs hozzáférési hálózatokkal, a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatások között alternatívaként tüntesse fel a gyors és rendkívül gyors hálózatok, beleértve a polgárok számára készült hálózatok, valamint a közpénzekből fenntartott vagy megvásárolt hálózatok támogatását is annak érdekében, hogy megvalósítsák a városi és vidéki térségek, valamint a gyéren lakott területek közötti egyenlő bánásmódot, és azonos követelményeket érvényesítsenek a minőségre, a hozzáférhetőségre és az árképzésre vonatkozóan;

14. hangsúlyozza az új nagysebességű hálózatokba való befektetések ösztönzésére irányuló, a beruházások és a verseny számára kialakított bejósolható szabályozási környezet megteremtésének célját, valamint a műszaki és gazdasági szempontok alapján célszerű, megkülönböztetéstől mentes hozzáférési és együttműködési lehetőségeket;

15. úgy véli, hogy az új generációs hozzáférési hálózatok vidéki területeken tapasztalható hiánya jelentette problémát hosszú távon még a jelenlegi alapvető szolgáltatásnyújtás mellett sem oldja meg az LTE technológián alapuló digitális frekvenciatöbblet alkalmazása, különösen mivel a rádiókapcsolatok hosszú távon káros egészségügyi következményekkel járhatnak; ezért helyénvalónak tartja e területeken az új generációs hálózatokat szolgáló vezetékekhez rendelkezésre álló minden uniós, nemzeti és regionális finanszírozás mozgósítását; a széles sávú üvegszál alapú hálózat kiépítését azokon a területeken kell előnyben részesíteni, ahol ez hosszú távon a leggazdaságosabb és leginkább fenntartható megoldást jelenti;

16. úgy véli, hogy a széles sávú szolgáltatásokra elkülönített állami finanszírozás hatékony húzóerő lehet az európai régiók versenyképességének fokozására, amennyiben azt magas átviteli képességgel rendelkező, korszerű, új generációs infrastruktúrák fejlesztésére fordítják azon térségekben, amelyek a széles sávú kapcsolatok tekintetében komoly hiányosságokkal rendelkeznek; úgy véli, hogy az ilyen térségek – különösen a kiterjedt ipari bázisú és magas népsűrűségű területek – igen hamar részesülhetnének az egyének és a vállalkozások rendelkezésére álló új szolgáltatásokban rejlő innovatív és kreatív potenciál kínálta előnyökből;

17. úgy véli, hogy – egyebek mellett a köz- és magánszféra közötti partnerségek formájában – elő kell mozdítani az európai régiók technológiai innovációja és gazdasági fejlődése szempontjából előnyös, a nyílt hálózatok kiépítésére irányuló és a verseny tényleges fokozását elősegítő befektetési projekteket;

18. kéri, hogy az alkalmazott különféle pénzügyi eszközök kellő mértékben vegyék figyelembe a régiók egyedi jellemzőit, különös tekintettel azokra, amelyek távoli fekvésük miatt sajátos gazdasági, földrajzi és demográfiai jellemzőkkel, valamint a piacok versenyképessége szempontjából eredendő nehézségekkel rendelkeznek, illetve a méretgazdaságosság hiányával küzdenek;

19. hangsúlyozza, hogy a szóban forgó területen végzett tevékenységek elsősorban helyi szintűek, és támogatja a mechanizmusok fejlesztésére és javítására irányuló bizottsági erőfeszítéseket, amelyek lehetővé teszik a helyi szereplők számára a beruházási költségek csökkentéséhez szükséges információk megszerzését; véleménye szerint ahhoz, hogy a széles sávú tervek teljes mértékben megvalósíthatóvá váljanak, nem elegendő a Bizottság és a tagállamok együttműködése, hanem a regionális és helyi hatóságokat is be kell vonni a tervek kidolgozásába;

20. úgy véli, hogy a széles sávú hálózatok kiterjesztése – mindenekelőtt a vidéki térségekben – elősegíti a jobb kommunikációt, különösen a csökkent mozgásképességű vagy elszigetelt körülmények között élő személyek esetében, valamint javítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és ösztönzi a kis- és középvállalkozások fejlesztését a vidéki térségekben, ily módon elősegítve új munkahelyek és új szolgáltatások kialakítását az említett területeken;

21. felszólítja a tagállamokat annak megállapítására, hogy milyen intézkedések hozhatók azzal a céllal, hogy elősegítsék az új szolgáltatók piacra jutását, a versenykörnyezet ösztönzése érdekében;

22. üdvözli az információs technológia terén a létfontosságú infrastruktúrák védelmére irányuló uniós cselekvési tervet, és kéri az internetes biztonságot javító intézkedések végrehajtását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a szélessávú hozzáférésről Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe
(2010/2304(INI))

A vélemény előadója: Malika Benarab-Attou

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. emlékeztet a Bizottság célkitűzésére, hogy küzd a digitális szakadék ellen és mindenki számára garantálja a szélessávú hozzáférést, amely a földrajzi szempontból elszigetelt területek – köztük a leggyérebben lakott, szigeti, hegyvidéki területek – fejlődését, valamint a digitális készségek és tudás javítását szolgáló alapvető szolgáltatás;

2. felszólítja a Bizottságot a tagállamok arra való ösztönzésére, hogy Európa szélessávú alapszolgáltatásokkal való teljes lefedettségének elérését követően, a digitális menetrend célkitűzéseivel összhangban a vidéki területeken is építsék ki a megfelelő nagysebességű és nagyon nagy sebességű hálózatokat; ennek tudatában úgy véli, a gazdaságtalan átmeneti megoldások elkerülése érdekében még inkább elő kell mozdítani az FTTB és FTTH hálózatok kiépítését;

3. emlékeztet arra, hogy az új technológiák és a nagysebességű hálózatokhoz való hozzáférés pozitívan járulnak hozzá a polgárok oktatásához, tájékozódásához, kapcsolattartásához és szórakozásához;

4. elengedhetetlennek tartja, hogy foglalkozzunk azokkal az akadályokkal, amelyek a lakosság egy részét meggátolják a világhálóra való csatlakozásban, és hogy minél több érdekeltet bevonjunk a következő tevékenységekbe: 1. képzés nyújtása és nyilvános hozzáférés biztosítása a szélessávú szolgáltatásokhoz, 2. gazdasági segítség nyújtása a szélessávú szolgáltatások és berendezések beszerzéséhez, 3. az egyedi felhasználói igényeket szolgáló technológiák és tartalmak fejlesztésének ösztönzése;

5. úgy véli, hogy a digitális infrastruktúra kiépítése eleinte legyen piacvezérelt és technológiai szempontból semleges, de – nemzeti és regionális szinten – a szélessávú hozzáférésre vonatkozó állami pénzügyi támogatási rendszereket kellene létrehozni e területeken, ahol üzleti beruházások végrehajtása kevéssé valószínű;

6. ugyanakkor megjegyzi, hogy az uniós támogatási programok végrehajtását – különösen a kkv-k, valamint a helyi és regionális hatóságok számára – jelentős adminisztratív és tervezési költségek terhelik, valamint a gyakorlatban jogbizonytalanság uralkodik, ami gyakran gátolja a tervezett beruházásokat; ezért felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy mennyire lehet egyszerűsíteni és még inkább beruházásbaráttá tenni a támogatással kapcsolatos szabályozást, valamint miképpen javítható az európai és nemzeti programok közötti összhang;

7. újból megerősíti a hálózatsemlegesség elvét, és úgy véli, hogy a távközlési infrastruktúrákhoz és az információs technológiákhoz való nyílt és egyenlő hozzáférés elengedhetetlen a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéshez;

8. kiemeli, hogy a szélessávú hálózatok kialakítása során a minőségi tartalmaknak az elsődleges célok között kell szerepelniük, illetve hozzá kell járulniuk a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, ezek megosztásához és szórásához, az alkotás és önkifejezés fórumainak kialakításához, valamint az alkotók közötti kapcsolattartáshoz;

9. emlékeztet annak fontosságára, hogy a műsorszolgáltatók képesek legyenek sokszínű, minőségi audiovizuális tartalmakat kínálni a meglévő műsorszórási módszerek – köztük a földfelszíni technológiák – és a szélessávú hálózatok alkalmazásával, különös tekintettel a lekérhető szolgáltatásokra, feltéve, hogy a szélessávú hálózatok a szolgáltatási minőség tekintetében ugyanazon követelményeknek felelnek meg, valamint a legnagyobb sávszélesség és lefedettség elérésére törekednek;

10. hangsúlyozza – utalva a mobil szélessávú hálózatok kiépítése és fejlesztése, valamint a frekvenciapolitika közötti kölcsönös kapcsolatra –, hogy az európai frekvenciapolitikának kétségtelenül figyelembe kell vennie a rádiófrekvenciák gazdasági, társadalmi és kulturális értékeit;

11. erősen hangsúlyozza továbbá a meglévő frekvenciák hatékony felhasználásának szükségességét, és technológiai semlegességre szólít fel;

12. ezért hangsúlyozza, hogy a mobil szélessávú hálózatok kiépítése és további fejlesztése nem veszélyeztetheti a felhasználók jelenlegi frekvenciahasználatát, mint például a rádióadást és a PMSE alkalmazásokat, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a kulturális tartalmak megteremtése és terjesztése, a nyelvi és kulturális sokszínűség, valamint a véleménynyilvánítás és a média sokfélesége támogatásának szempontjából, ezért ezek fejlesztéséhez kellő teret kell biztosítani;

13. megjegyzi, hogy a műsorszolgáltatóknak – annak érdekében, hogy a fogyasztók részére sokszínű és minőségi audiovizuális tartalmakat kínálhassanak elérhető áron – lehetőséget kell biztosítani arra, hogy műszaki és költséghatékonysági megfontolások alapján választhassanak a különböző műsorszórási módszerek közül: a lekérhető szolgáltatásokhoz szükséges szélessávú hálózatok és a lineáris tartalmak nagyközönség számára történő átvitelére szolgáló földfelszíni televíziózás;

14. javasolja a tagállamoknak, hogy támogassák a digitális tartalmakhoz történő méltányos hozzáférést a közlétesítmények, különösen az iskolák és az egyetemek szélessávú hozzáférésének prioritásként történő biztosításával, a tudásmegosztás, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatása és az európai kulturális örökség előtérbe helyezése érdekében; továbbá rámutat arra, hogy az oktatás és a kultúra esetében nem a gazdaság egészétől elkülönülő tényezőkről van szó, és kiemeli az említett ágazatok által teremtett jelentős gazdasági hozzáadott értéket;

15. javasolja, hogy a tagállamokat szólítsák fel arra, hogy valósítsanak meg az új technológiák bevezetését kísérő állami politikákat, és segítsék elő a digitális oktatási módszerek alkalmazását; felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a bevált gyakorlatok tagállamok közötti, valamint a tagállamok és az Európai Unión kívüli államok közötti cseréjét.

16. hangsúlyozza a pozitív lehetőségeket, amelyeket – különösen a peremterületeken – a digitális infrastruktúra kiterjesztése teremt a távoktatás számára;

17. felhívja a Bizottságot, hogy mihamarabb tegyen közzé iránymutatásokat a helyi és regionális hatóságokat célzó szélessávú hálózati beruházásokra – köztük az állami és a magánszektor közötti partnerségekre – vonatkozóan, az uniós források teljes körű felhasználásának előmozdítása érdekében;

18. hangsúlyozza, hogy az új információs és kommunikációs technológiák fejlesztése – a szélessávú internettel karöltve – nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy tovább javítsák a polgárok és az Európai Unió intézményei közötti kommunikációt és párbeszédet.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Christian Engström, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Małgorzata Handzlik, Iliana Ivanova, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Toine Manders, Mitro Repo, Robert Rochefort, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Matteo Salvini, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Eva-Britt Svensson, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Kyriacos Triantaphyllides, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ashley Fox, María Irigoyen Pérez, Constance Le Grip, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Olle Schmidt, Marc Tarabella

Az elfogadás dátuma	26.5.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Jorgo Chatzimarkakis, Adam Gierek, Fiona Hall, Jacky Hénin, Edit Herczog, Romana Jordan Cizelj, Lena Kolarska-Bobińska, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Anni Podimata, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Francisco Sosa Wagner, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Niki Tzavela, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Antonio Cancian, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Ivailo Kalfin, Vladko Todorov Panayotov, Algirdas Saudargas, Silvia-Adriana Ţicău, Catherine Trautmann

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat