JELENTÉSTERVEZET az Adrian Severin mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
21.6.2011 - (2011/2070(IMM))
Jogi Bizottság
Előadó: Francesco Enrico Speroni
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
az Adrian Severin mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a román Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészi Hivatalának Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatósága által 2011. április 5-én továbbított és a 2011. április 6-i plenáris ülésen ismertetett levélre, amelyben az említett hivatal Adrian Severin képviselői mentelmi jogának felfüggesztését kéri,
– miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően 2011. május 23-án meghallgatta Adrian Severint,
– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bírósága 1964. május 12-i, 1986. július 10-i, 2008. október 15-i és 21-i, valamint 2010. március 19-i ítéleteire[1],
– tekintettel a román alkotmány 72. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel a román büntető törvénykönyv 11. cikkének rendelkezéseire, miszerint a román büntetőjog vonatkozik a Románia határain kívül román állampolgárok által elkövetett bűncselekményekre, amennyiben a kérdéses cselekmény azon ország büntetőjoga szerint is bűncselekménynek minősül, ahol elkövették.
– tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére, valamint 7. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0242/2011),
A. mivel a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság kérte Adrian Severin európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, hogy a román ügyészség nyomozást rendelhessen el és eljárást indíthasson Adrian Severin ellen, házkutatást rendelhessen el nevezett otthonában és irodáiban, szükség esetén átvizsgáltathassa számítógépeit vagy bármilyen más elektronikus keresést végeztethessen, illetve passzív korrupció és/vagy befolyással üzérkedés vádjával – és az illetékes büntetőbíróság által az állítólagos cselekmény(ek) szerint megállapított bármely egyéb vád alapján – büntetőeljárást kezdeményezhessen vele szemben,
B. mivel az Adrian Severin mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem a korrupciós bűncselekmények megelőzéséről, észleléséről és szankcionálásáról szóló 78/2000 sz. román törvény 6. cikke, valamint a román büntető törvénykönyv 254. cikke (korrupció) és 257. cikke (befolyással üzérkedés), továbbá az említett, 78/2000 sz. törvény 81. cikkének b) pontja szerinti feltételezett korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos,
C. mivel az Európai Parlament nem illetékes a képviselő bűnösségének vagy ártatlanságának kimondásában, sem pedig annak megítélésében, hogy a neki felrótt cselekmények miatt kell-e büntetőeljárást indítani,
D. mivel ilyen esetben indokolt javasolni a képviselői mentelmi jog felfüggesztését,
1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Adrian Severin mentelmi jogát, kizárva ugyanakkor személyi szabadságának korlátozását;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését a Román Köztársaság illetékes hatóságainak és Adrian Severinnek.
- [1] 101/63, Wagner/Fohrmann és Krier, ECR 1964., 195. o.; 149/85, Wybot/Faure és mások, ECR 1986., 2391. o.; T-345/05, Mote/Parlament [2008], ECR-II-2849. o.; C-200/07 és C-201/07 egyesített ügyek, Marra/De Gregorio és Clemente [2008], ECR I-7929. o.; T-42/06, Gollnisch/Parlament.
INDOKOLÁS
1. Bevezetés
A 2011. április 6-i ülésen az elnök az Európai Parlament eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentette, hogy 2011. április 5-én levelet kapott a román Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészi Hivatalának Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságától, amelyben az említett hatóság Adrian Severin képviselői mentelmi jogának felfüggesztését kéri.
Az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében az elnök a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta.
2. A tényállás
A romániai Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság 2011. március 21-én eljárást indított Adrian Severin európai parlamenti képviselő ellen azon információ alapján, mely szerint a 2010. december és 2011. március közötti időszakban Adrian Severin európai parlamenti képviselői pozícióját kihasználva 100 000 euró kifizetéséről szóló ajánlatot fogadott el a magát „Taylor Jones Public Affairs” néven feltüntető tanácsadó cég képviselőitől, amely ellenében vállalta, hogy az Európai Parlamentben támogat egy, a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvhez benyújtott, bankcsőd esetén a betétesek kifizetésének határidejére vonatkozó módosítástervezetet.
A román hatóságok szerint a bizonyítékok – ideértve egy másik EP-képviselő nyilatkozatát, a számla másolatát és újságíróktól származó hangfelvételeket – előzetes vizsgálata alapján megalapozott annak gyanúja, hogy az állítólagos tanácsadó cég képviselőivel kötött megállapodást követően Adrian Severin személyesen és titkárságán keresztül is legalább egy európai parlamenti képviselőtársától érdeklődött az iránt, hogy a Jogi Bizottságban valóban benyújtottak-e módosítást a bankcsőd esetén a betétesek kifizetésének határidejére vonatkozóan. Miután a „tanácsadó cég” képviselői felé megerősítette, hogy a szóban forgó módosítást egy román képviselőtársa, Sebastian Bodu benyújtotta a Jogi Bizottságban, Adrian Severin ígéretet tett arra, hogy a módosítást támogatni fogja, majd kérte a cég képviselőitől egy 12 000 eurós első részlet kifizetését az eddig nyújtott szolgáltatásokért, és az összegről számlát is kiállított.
Adrian Severin szerint a Taylor Jones Public Affairs – a Sunday Times angol újság által létrehozott fiktív társaság – nemzetközi tanácsadó bizottsága tagjaként fizetett állást ígért neki. Amint azt az előszerződés is tartalmazza, feladatai közé nem tartozik módosítások kidolgozása, illetve jogszabályok támogatása vagy megváltoztatása.
Adrian Severin szerint biztosították őt arról, hogy a szerződés jogilag rendben van, és nem hoz létre semmilyen érdekütközést parlamenti feladataival. A benyújtott számla pedig tanácsadói szolgáltatásokra vonatkozott. Bodu képviselő úr már korábban benyújtott egy, a fiktív társaság által kért módosítással megegyező módosítást, amihez neki nem volt semmi köze. Adrian Severin leszögezi, hogy fiktív társasággal létesített kapcsolatot és hogy csőbe húzták. Kijelenti továbbá, hogy ennek nincsenek jogi következményei, és hogy egyébként is soha nem végezte parlamenti feladatait pénzért cserébe. Röviden, a társaság és a szerződés fiktív volt. Adrian Severin nem folytatott semmilyen lobbitevékenységet, nem történt semmiféle károkozás és pénzátadás, és a jogszabályok sem módosultak.
Megjegyzendő, hogy a román hatóságok kérésüket a Sunday Times által létrehozott társaság által készített hangfelvételekre és nyilatkozatokra alapozták. E dokumentáció a Sunday Times újságírói által elkövetett manipuláció eredménye, akik hamis személyazonossággal és csalás szándékával érkeztek az Európai Parlamentbe.
Bár az ilyen cselekmény etikai szempontból elítélendőnek tekinthető és zavart okozhat a sajtó és a képviselők korrekt viszonyában, sőt agent provocateur-ökre jellemző tevékenységnek is tűnhet, akik ellen az ügy jelenlegi állása szerint – különös módon – semmilyen jogi eljárás nem indult, semmi nem utal arra, hogy a román hatóságok részéről fumus persecutionis esete állna fenn. Ez azt jelenti, hogy nincs megfelelően komoly és alapos gyanú arra, hogy az eljárást a képviselő politikai lejáratásának szándékával indították volna.
3. Törvényi háttér
A román büntetőjog:
A román jog szerint a fent leírt cselekmény tekintetében a korrupciós bűncselekmények megelőzéséről, észleléséről és szankcionálásáról szóló 78/2000 sz. törvény 6. cikke, valamint a román büntető törvénykönyv 254. cikke (korrupció) és 257. cikke (befolyással üzérkedés) irányadó, továbbá az említett, 78/2000 sz. törvény 81. cikkének b) pontja alkalmazandó.
E rendelkezések a következőképp szólnak:
A korrupciós bűncselekmények megelőzéséről, észleléséről és szankcionálásáról szóló 78/2000 sz. törvény 6. cikke: „A büntető törvénykönyv 254. és 255. cikkében foglalt aktív és passzív vesztegetés, 256. cikkében foglalt jogtalan előny elfogadása, valamint 257. cikkében foglalt befolyással üzérkedés bűncselekményei a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseiben említett büntetéssel sújthatók.”
A büntető törvénykönyv 254. cikke:
(1) Ha egy alkalmazott hivatali kötelezettségeivel kapcsolatos bármely intézkedés megtétele, megakadályozása vagy késleltetése, illetve e kötelezettségek szándékos elmulasztása érdekében közvetlenül vagy közvetve pénzt vagy egyéb jogtalan előnyt kér vagy fogad el, illetve a felajánlott pénzt vagy jogtalan előnyt nem utasítja vissza, háromtól tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogainak felfüggesztésével büntetendő. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt cselekményt ellenőrzési jogosultságokkal felruházott köztisztviselő követi el, háromtól tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogainak felfüggesztésével sújtható.
A büntető törvénykönyv 257. cikke:
(1) Az a hivatalos személy, aki javakat vagy egyéb előnyt kér vagy fogad el, illetve ígéreteket vagy ajándékokat fogad el közvetlenül vagy közvetve a maga vagy valaki más javára azért, hogy állítólagos vagy valós befolyását latba vetve egy másik alkalmazottat rávegyen, hogy a hatáskörébe tartozó valamely intézkedést megtegyen vagy elmulasszon megtenni, kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A korrupciós bűncselekmények megelőzéséről, észleléséről és szankcionálásáról szóló 78/2000 sz. törvény 81. cikkének b) pontja: „A büntető törvénykönyv 254–257. cikke, valamint a jelen törvény 61. és 82. cikke a következő csoportokra is alkalmazandó:
b) olyan nemzetközi szervezetek parlamenti közgyűléseinek tagjai, amelyeknek Románia tagja.”
A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság joghatóságáról a szóban forgó ügyben a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságra vonatkozó 43/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet 13. cikke rendelkezik: „(1) A korrupciós bűncselekmények megelőzéséről, észleléséről és szankcionálásáról szóló 78/2000 sz. törvényben, valamint annak későbbi módosításaiban és kiegészítéseiben foglalt bűncselekmények a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság joghatósága alá tartoznak, amennyiben azok az alább meghatározott körülmények között valósulnak meg:
a) amennyiben – függetlenül az elkövetők beosztásától – a cselekmény által okozott anyagi kár meghaladja a 200 000 euró értéknek megfelelő, román lejben kifejezett összeget, vagy a cselekmény súlyos zavart keltett valamely közhatóság, közintézmény vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező jogalany működésében, vagy amennyiben a korrupciós vétség tárgyát képező pénzösszeg vagy javak értéke meghaladja a 10 000 eurónak megfelelő, román lejben kifejezett összeget;
b) amennyiben – függetlenül az anyagi kár mértékétől, a közhatóság, közintézmény vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező jogalany működésében keltett zavar súlyosságától, vagy a korrupciós vétség tárgyát képező pénzösszeg vagy javak értékétől – a szóban forgó vétséget a [...] 78/2000 sz. törvény (ideértve későbbi módosításait és kiegészítéseit) 81. cikkében meghatározott személyek követték el [...].”
A büntető törvénykönyv 11. cikke: „A büntető törvénykönyv a Románia határain kívül román állampolgárok vagy Romániában állandó lakhellyel rendelkező hontalanok által elkövetett bűncselekményekre is vonatkozik, ha az elkövetés helye szerinti ország büntetőjoga szerint az bűncselekménynek minősül.”
Az európai uniós jog:
A Szerződésekhez csatolt 7. jegyzőkönyv az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről:
„9. cikk:
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai:
a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,
b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a képviselőket, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.
Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze.
A román alkotmány 72. cikkének (2) bekezdése ekképp rendelkezik a román parlament képviselőit megillető mentelmi jogról:
„A képviselőkkel és szenátorokkal szemben indulhat büntetőeljárás és bíróság elé idézhetők olyan cselekmények miatt, melyek nem kapcsolódnak a mandátumuk gyakorlása keretében történő szavazáshoz vagy politikai véleménynyilvánításhoz, de kamarájuk – megfelelő meghallgatásukat követő – jóváhagyása nélkül náluk nem folytatható le házkutatás, nem tartóztathatók le és nem zárhatók el. Velük szemben eljárás indítására és vádemelésre kizárólag a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészsége jogosult. Minden ilyen ügyben a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék illetékes.”
4. Összegzés
A fentiek és az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése alapján, miután megvizsgálta a képviselői mentelmi jog felfüggesztése mellett és ellen szóló indokokat, a Jogi Bizottság javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Adrian Severin képviselői mentelmi jogát, azzal a feltétellel, hogy a jogerős ítélet meghozataláig a képviselőt semmilyen formában nem lehet fogva tartani vagy vizsgálati fogságban tartani vagy más módon akadályozni a képviselői megbízatásából adódó munkavégzésben.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
20.6.2011 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
12 0 0 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Sebastian Valentin Bodu, Christian Engström, Marielle Gallo, Klaus-Heiner Lehne, Bernhard Rapkay, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Eva Lichtenberger, József Szájer |
||||