AJÁNLÁS az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

27.6.2011 - (13989/1/2010 – C7‑0336/2010 – 2010/0143(NLE)) - ***

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Silvia-Adriana Ţicău

Eljárás : 2010/0143(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0259/2011
Előterjesztett szövegek :
A7-0259/2011
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(13989/1/2010 – C7‑0336/2010 – 2010/0143(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (13989/1/2010),

–   tekintettel az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás tervezetére (11282/2010),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése, 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdése és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontja értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0336/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A7-0259/2011),

1.  hozzájárul a megállapodás megkötéséhez;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

INDOKOLÁS

Bevezetés

A jelen ajánlás az Európai Unió és a Brazília közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás (a továbbiakban: „a megállapodás”) megkötéséről szóló tanácsi határozattervezettel foglalkozik. A megállapodást 2010. július 14-én írták alá az Európai Unió részéről, ideiglenesen nem alkalmazzák. Mivel a termékek kereskedelmét akadályozó technikai korlátok felszámolása az Unió kizárólagos hatásköre, a megállapodást tanácsi határozat révén kell megkötni.

Jelenleg csupán hat tagállam tart fenn terméktanúsítást tartalmazó kétoldalú megállapodást Brazíliával. E kétoldalú megállapodások a megállapodás hatálybalépésének napjától hatályukat vesztik. A megállapodás összességében előnyös az Európai Unió számára, hiszen általa valamennyi tagállam vonatkozásában megvalósul a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása a légi alkalmasság valamennyi területén. Megjegyzendő, hogy Brazília nem csupán a világ tizedik legnagyobb gazdasága, de egyben az EU tizedik legnagyobb kereskedelmi partnere is.

A Lisszaboni Szerződés

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben teszi szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. Ezentúl a légi közlekedési megállapodások is idetartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó[1].

Az új szerződés által megerősített parlamenti szerepkör egyben nagyobb felelősséget is jelent a tárgyalások szigorúbb nyomon követése terén, maradéktalanul kiaknázva a Parlament eljárási szabályzata 90. cikkében biztosított lehetőségeket. Nyilvánvalóan kívánatos valamennyi fél számára, hogy a Parlament egyetértés megadására való készségével kapcsolatos komolyabb aggályokat mielőbb azonosítsák és kezeljék, és ezekre ne csupán a tárgyalások lezárása után derüljön fény. Ehhez tartozik, hogy bár üdvözlendő, hogy a megállapodás a mellékletek megváltoztatása révén rugalmasan módosítható, át kell gondolni azt is, hogy hogyan értesül a Parlament a legfontosabb változásokról.

A megállapodás célja

A megállapodás elsődleges célkitűzése az, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások kereskedelmét megkönnyítsék, az értékelések, vizsgálatok és ellenőrzések megismétlését a lehető legnagyobb mértékben a jelentősebb szabályozási különbségekre korlátozzák, és az egyik fél tanúsítási rendszerére bízzák a másik fél követelményeinek való megfelelés ellenőrzését.

A megállapodás tartalma

A megállapodás nagyjából követi a tagállamok és harmadik országok között a repülésbiztonság területén létrejött kétoldalú megállapodások („BASA”) szerkezetét. Ezekhez hasonlóan a másik fél rendszerébe vetett kölcsönös bizalmon és a szabályozási különbségek összehasonlításán alapul. Ezért kötelezettségeket és együttműködési módszereket határoz meg annak érdekében, hogy az importáló hatóság saját tanúsítványt bocsáthasson ki a repüléstechnikai termék, alkatrész vagy berendezés vonatkozásában anélkül, hogy meg kellene ismételnie az exportáló hatóság értékelését.

A megállapodás mellékletei meghatározzák az együttműködés, valamint a légi alkalmasság és karbantartás területére vonatkozó tanúsítás kölcsönös elismerésének módját. A megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a felek bármelyikének alkalmazandó jogszabályaiban megengedett mérték túllépését eredményezné. Az Európai Unió alkalmazandó jogszabálya a 216/2008/EK rendelet, továbbá ennek végrehajtási intézkedései és ezek valamennyi módosítása. Az uniós rendszert teljes egészében tükrözi a szövegtervezet, amely világosan megkülönbözteti a repüléstechnikai termékek és komponensek, illetve az ilyen termékeket és komponenseket tervező és gyártó szervezetek tanúsításához kapcsolódó feladatokat.

A megállapodás vegyes bizottság és albizottságok létrehozását írja elő a légi alkalmasság és karbantartás tanúsítása terén. A megállapodás szövege úgy van kialakítva, hogy a feleknek szükség esetén megfelelő mozgásteret adjon a biztonsági problémákra való azonnali reagáláshoz vagy a védelemnek az általuk elfogadhatónak tartott biztonsági szintre való növeléséhez. Egyedi eljárások kerültek kialakításra annak érdekében, hogy a felek az ilyen helyzeteket a megállapodás érvényességének kockáztatása nélkül tudják kezelni.

Összegzés

Az uniós és brazíliai cégek jelentős előnyökhöz fognak jutni a megállapodás alkalmazásával a rövidebb, egyszerűbb és ezért kevésbé költséges termékengedélyezési eljárások és a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása révén. A megállapodás összességében előnyös az Európai Unió számára, hiszen általa valamennyi tagállam vonatkozásában megvalósul a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása a légi alkalmasság valamennyi területén.

A fenti megjegyzések fényében az előadó azt javasolja, hogy a Parlament adja meg egyetértését a megállapodás megkötéséhez. Mivel a megállapodás csak megkötése után léphet hatályba, igencsak kívánatos lenne, ha a Tanács nem késlekedne az eljárások lezárásával azután, hogy a Parlament meghozta határozatát.

  • [1]               Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontja.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

21.6.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Jim Higgins, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Werner Kuhn, Jörg Leichtfried, Bogusław Liberadzki, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Mike Nattrass, Hubert Pirker, David-Maria Sassoli, Vilja Savisaar-Toomast, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Thomas Ulmer, Peter van Dalen, Artur Zasada, Roberts Zīle

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Philip Bradbourn, Spyros Danellis, Tanja Fajon, Markus Ferber, Dominique Riquet, Laurence J.A.J. Stassen, Ramon Tremosa i Balcells