JELENTÉS az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
15.7.2011 - (COM(2010)0061 – C7‑0045/2010 – 2010/0039(COD)) - ***I
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Simon Busuttil
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2010)0061 – C7‑0045/2010 – 2010/0039(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0061),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 74. cikkére és 77. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0045/2010),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv értelmében a lengyel szenátus által benyújtott, indokolással ellátott véleményre, amely azt hangsúlyozza, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2010. július 15-i véleményére[1],
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2011. július 7-i levelében tett azon vállalására, hogy a Parlament álláspontját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadják,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A7–0278/2011),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[2]*
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, valamint 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
a rendes jogalkotási eljárás keretében eljárva,
mivel:
(1) Az előretekintő és átfogó, az emberi jogokon, a szolidaritáson és a különösen a sajátos vagy aránytalan nyomással szembenéző tagállamokért vállalt felelősségen alapuló európai migrációs politika kidolgozása továbbra is az Európai Unió egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzése.
(2) A külső határokkal kapcsolatos uniós politika célja egy olyan, az ellenőrzés és a határőrizet egységes és magas szintjét biztosító integrált irányítás megvalósítása, amely a személyek Unión belüli szabad mozgásának szükséges következménye, és amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető alkotóeleme. Ennek érdekében meg kell fontolni a külső határok ellenőrzésére irányuló előírásokra és eljárásokra vonatkozó közös szabályok felállítását.
(3) A közös szabályok hatékony végrehajtása a tagállamok közötti operatív együttműködés fokozottabb összehangolását igényli.
(4) E rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által rögzített alapvető jogokat és alapelveket, nevezetesen az emberi méltósághoz való jogot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a menedékjogot, a származási országba való visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetés-mentességet, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot. E rendeletet a tagállamoknak e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk. Az erőszak bármifajta alkalmazásának összhangban kell lennie a fogadó tagállam nemzeti jogával, beleértve a szükségesség és arányosság elvét is.
(4a) E rendelet végrehajtása nem érinti a tagállamoknak az ENSZ tengerjogi egyezménye, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény, a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezmény, valamint a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény szerinti kötelezettségeit.
(5) A Tanács 2004-ben elfogadta az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex)[3] (a továbbiakban: Ügynökség) felállításáról szóló 2007/2004/EK rendeletet, amely Ügynökség 2005 májusában kezdte meg működését.
(6) A 2007/2004/EK rendeletet 2007-ben a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló 863/2007/EK rendelet[4] módosította.
(7) A külső határok forgalomellenőrzés és őrizet révén történő eredményes igazgatásának elő kell segítenie az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és csökkentenie kell a tagállamok belső biztonságát, közrendjét, közegészségügyét és nemzetközi kapcsolatait fenyegető veszélyeket.
(8) A külső határoknál végzett határellenőrzés végrehajtása nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely belső határain megszüntette a határellenőrzést.
(8a) Az Ügynökség szerepének további bővítése összhangban van az Unió azon céljával, hogy olyan politikát alakítson ki, amely az integrált határigazgatás fokozatos bevezetésére irányul. A Tanács integrált határirányításról szóló, 2006. december 26-i következtetéseiben meghatározottaknak megfelelően az Ügynökség megbízatásának korlátain belül támogatja a tagállamokat e koncepció végrehajtásában.
(9) A polgárok szolgálatában álló, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos, az Európai Tanács 2009. december 10-11-i ülésén elfogadott többéves program (stockholmi program) az Európai Unió külső határainak igazgatása terén az Ügynökség által játszott szerep egyértelművé tételére és fokozására szólít fel.
(10) Ezért – különösen az Ügynökség műveleti kapacitásainak erősítése érdekében – felül kell vizsgálni annak megbízatását, biztosítva egyúttal, hogy az összes meghozott intézkedés arányos legyen a kitűzött célokkal, hatékony legyen és teljes mértékben tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, valamint a menekültek és a menedékkérők jogait, így elsősorban a visszaküldés tilalmát.
(11) A külső határok igazgatásának operatív kérdéseit illetően meg kell erősíteni a tagállamok részére történő tényleges segítségnyújtás jelenlegi lehetőségeit a rendelkezésre álló műszaki eszközök vonatkozásában; az Ügynökségnek megfelelő pontossággal meg kell tudnia tervezni a közös műveletek vagy kísérleti projektek összehangolását.
(12) A tagállamok és/vagy az Ügynökség által az éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kötelezően biztosított, szükséges műszaki eszközök minimális szintje nagymértékben hozzá fog járulni az Ügynökség által összehangolt, tervezett műveletek megfelelőbb tervezéséhez és végrehajtásához.
(13) Az Ügynökség kezeli a tagállamok vagy az Ügynökség által, illetve a tagállamok és az Ügynökség által közösen birtokolt műszaki eszközök jegyzékeit, azáltal, hogy műszakieszköz-bázis keretében központi nyilvántartást hoz létre és vezet. E nyilvántartásnak tartalmaznia kell az Ügynökség tevékenységeinek végzéséhez szükséges műszaki eszközök minimális számú kategóriáját.
(14) A hatékony műveletek biztosítása érdekében az Ügynökségnek határőrizeti csapatokat kell létrehoznia. A tagállamoknak e csapatokhoz kiküldés céljából megfelelő számú, szakképzett határőrt kell rendelkezésre bocsátaniuk, kivéve, ha a tagállam a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesül.
(15) Az Ügynökségnek hozzá kell tudnia járulni a tagállamok által az Ügynökséghez tartósan kirendelt határőrökből álló csapatokhoz, amelyekre – feladataik és hatásköreik gyakorlása során – a tagállamok által közvetlenül a csapatokhoz kiküldött határőrökével azonos jogi keretek vonatkoznak. Az Ügynökségnek ki kell igazítania a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó belső szabályzatát annak érdekében, hogy a közös műveletek és kísérleti projektek során a fogadó tagállam közvetlen utasításokat adhasson a határőröknek.
(16) A részt vevő tagállamokkal folytatott konzultáció mellett az Ügynökség és a fogadó tagállam között a műveletek megkezdése előtt megállapított, jól meghatározott operatív terv – beleértve az értékelést és az események bejelentésére irányuló kötelezettséget is – a műveletek koordinálásának szempontjából összehangoltabb működési renddel nagymértékben hozzá fog járulni e rendelet célkitűzéseihez.
(17) az események jelentésére szolgáló rendszert az Ügynökség arra használja, hogy a megfelelő hatóságoknak és az igazgatótanácsnak továbbítson minden, különösen a 2007/2004/EK rendeletnek vagy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexnek és különösen az alapvető jogoknak a közös műveletek és kísérleti projektek és gyorsreagálású küldetések során történt megsértéseivel kapcsolatos szavahihető állításokra vonatkozó információt;
(18) A kockázatelemzés a külső határoknál végzett műveletek lefolytatása tekintetében kulcsfontosságú elemnek bizonyult. Annak minőségét a tagállamoknak a felmerülő kihívásokkal – beleértve a tagállamok külső határainál a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel és nyomással – szembeni ellenállásra irányuló kapacitás értékelésére szolgáló módszerrel történő kiegészítésével kell javítani. Ezen értékelések azonban nem sérthetik a schengeni értékelési mechanizmust.
(19) Az Ügynökség európai szinten folyó – az alapjogokra, a nemzetközi védelemmel és a menedékjoggal kapcsolatos eljárásokra is kiterjedő – képzést biztosít a határőrök nemzeti oktatói számára, valamint további képzéseket és szemináriumokat szervez az illetékes nemzeti szolgálatok tisztviselői számára a külső határok ellenőrzésére és őrizetére, illetve a tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozóan. Az Ügynökség a tagállamokkal együttműködve képzési programokat – többek között csereprogramot – szervezhet a tagállamok területén. Ebből a szempontból a tagállamoknak határőreik nemzeti képzési programjaiba be kell építeniük az Ügynökség munkájának eredményeit.
(20) Az Ügynökség nyomon követi és elősegíti a működési területére vonatkozó tudományos kutatási eredményeket, és az ilyen információkat továbbítja a Bizottság és a tagállamok felé.
(21) A tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének operatív vonatkozásai a legtöbb tagállamban a külső határok ellenőrzéséért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. Mivel e feladatok uniós szinten történő megvalósítása egyértelműen hozzáadott értékkel bír, az Ügynökség ennek megfelelően – az uniós visszatérési politikával teljes mértékben összhangban – biztosítja a tagállamok közös visszatérési műveleinek összehangolását, illetve megszervezését, továbbá meghatározza az úti okmányok megszerzésének helyes gyakorlatát, illetve a tagállamok területén illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során alkalmazandó magatartási kódexet. Uniós finanszírozási eszközök nem tehetők elérhetővé olyan tevékenységek és műveletek számára, amelyeket nem az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban hajtanak végre.
(22) Feladatának teljesítése érdekében és a feladatának teljesítéséhez szükséges mértékben az Ügynökség – a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban megkötött munkamegállapodások keretében – együttműködhet az Europollal, az Európai Menekültügyi Támogató Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és más uniós ügynökségekkel és szervekkel, harmadik országok illetékes hatóságaival, valamint a 2007/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekkel. Az Ügynökség az Unió külkapcsolati politikájának keretében megkönnyíti a tagállamok és a harmadik államok közötti operatív együttműködést.
(23) A 2007/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó ügyekben harmadik országokkal folytatott együttműködés egyre fontosabbá válik. Egy szilárd együttműködési modellnek a megfelelő harmadik országokkal való létrehozása érdekében az Ügynökség számára biztosítani kell a lehetőséget technikai segítségnyújtásra irányuló projektek megindítására és finanszírozására az adott országok illetékes hatóságaival való együttműködésben, valamint összekötő tisztviselők harmadik országba történő kiküldésére. Az Ügynökség számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy harmadik országok képviselőit – a szükséges képzés biztosítását követően – meghívja a tevékenységeiben való részvételre. A harmadik országokkal való együttműködés kiépítése az európai határigazgatási normák – köztük az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása – elterjesztése szempontjából is fontos.
(24) A személyzet vonatkozásában a nyitott és átlátható alkalmazási feltételek, valamint az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az Ügynökség személyzetére és ügyvezető igazgatójára az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) vonatkoznak, beleértve a szakmai titoktartási szabályokat, illetve az egyéb, ezzel egyenértékű titoktartási kötelezettségeket.
(24a) Ezenkívül az Ügynökség igazgatótanácsa olyan egyedi rendelkezéseket fogad el, amelyek lehetővé teszik a tagállamokból kiküldött nemzeti szakértők alkalmazását az Ügynökségen belül. E rendelkezések egyebek mellett meghatározzák, hogy a közös műveletek, gyorsreagálású műveletek és kísérleti projektek során bevetésre kerülő kihelyezett nemzeti határőröket kirendelt határőröknek kell tekinteni, az azzal járó feladatokkal és hatáskörökkel.
(25) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[5] alkalmazni kell a személyes adatok Ügynökség által való feldolgozására. Ezért az európai adatvédelmi biztosnak figyelemmel kell kísérnie a személyes adatok Ügynökség általi feldolgozását, és hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Ügynökségtől a vizsgálódásaihoz szükséges valamennyi információba betekintést nyerjen.
(26) Amennyiben a tagállamok személyes adatokat dolgoznak fel, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvet[6] teljes mértékben alkalmazni kell.
(27) Az információtechnológiai rendszerek operatív igazgatásának biztosítása során az Ügynökség – a legmagasabb szakmai követelmények figyelembe vétele mellett – az európai és nemzetközi normákat követi, ideértve az adatvédelemre vonatkozókat is.
(28) Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen az Európai Unió tagállamainak külső határain való operatív együttműködés integrált igazgatásának létrehozásához való hozzájárulást – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban az Unió intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.
(29) Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek a továbbfejlesztését képezi, amelyek az e megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[7] 1. cikkének A) pontjában említett területre vonatkoznak. Következésképpen az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság küldöttségei tagként vesznek részt az Ügynökség igazgatótanácsának munkájában, bár szavazati joguk korlátozott.
(30) Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok[8] azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek a megállapodásnak az Európai Közösség nevében való megkötéséről szóló 2008/146/EK tanácsi határozat 3. cikkével összefüggésben az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak. Következésképpen a Svájci Államszövetség delegációja korlátozott szavazati jog mellett részt vesz az ügynökség igazgatóságában.
(31) Liechtenstein tekintetében ez a rendelet a Tanács az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között létrejött, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek a jegyzőkönyvnek az Unió nevében való aláírásáról szóló 2011/350/EU tanácsi határozat 3. cikkével összefüggésben az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak. Következésképpen a Liechtensteini Hercegség delegációja korlátozott szavazati jog mellett részt vesz az ügynökség igazgatóságában.
(32) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében Dánia nem vesz részt az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe szerinti intézkedések Tanács által történő elfogadásában, az azon harmadik országokat meghatározó intézkedések kivételével, „amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük”, illetve azon intézkedések kivételével, „amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”. Ez a javaslat a schengeni vívmányokra épül, a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címében „szabályozott, a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányuló javaslaton vagy kezdeményezésen alapuló tanácsi intézkedés elfogadását követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt az intézkedést.”
(33) E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[9] összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt annak elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.
(34) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak[10] megfelelően nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt annak elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.
(35) Az Ügynökség – az igazgatótanács által eseti alapon meghatározott szabályokkal összhangban – megkönnyíti az olyan operatív fellépések megszervezését, amelyben a tagállamok igényt tarthatnak az Írország és az Egyesült Királyság által esetlegesen felajánlott szakértelemre és eszközökre. Ennek érdekében Írország és az Egyesült Királyság képviselőit meg kell hívni az igazgatótanács üléseire azért, hogy az ilyen operatív fellépéseket előkészítő tanácskozásokon teljes mértékben részt tudjanak venni.
(36) Gibraltár határainak megállapítása a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között vita tárgyát képezi.
(37) E rendelet Gibraltár határaira való alkalmazhatóságának felfüggesztése nem jelent semmiféle változást az érintett államok helyzetére nézve,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikkMódosítás
A 2007/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:
(1) A 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„2. Figyelembe véve azt, hogy a külső határok ellenőrzése és őrizete a tagállamok felelőssége, az Ügynökség a 15. cikkben meghatározott uniós szervezetként és a 19. cikkel összhangban megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a külső határok igazgatására vonatkozó meglévő és jövőbeli közösségi intézkedések[11] alkalmazását ▌. azáltal, hogy biztosítja a tagállamok ezen intézkedések végrehajtása érdekében tett lépéseinek összehangolását, és ezzel hozzájárul a személyek ellenőrzésének és az Európai Unió tagállamai külső határőrizetének hatékony, magas és egységes szintű megteremtéséhez.
Az Ügynökség a vonatkozó uniós jog, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája, a nemzetközi jog, többek között a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény, a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek, különösen a visszaküldés tilalmának elve és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával végzi feladatait, figyelembe véve a 26a. cikkben említett konzultatív fórumot.”
(1a) A 1. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„3. „Az Ügynökség továbbá biztosítja a Bizottság és a tagállamok számára a külső határok ellenőrzéséhez szükséges technikai támogatást és szakértelmet, és előmozdítja a különösen a sajátos vagy aránytalan nyomással szembenéző tagállamok közötti szolidaritást.”
(2) Az 1a. cikk a következőképpen módosul:
a) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„1a. »európai határőrizeti csapatok«: a 3., 3b., 3c, 8. és 17. cikk alkalmazásában olyan csapatok, amelyeket közös műveletek és kísérleti projektek során vetnek be; a 8a–8g cikk alkalmazásában a gyorsreagálású határvédelmi műveletek (a továbbiakban „gyorsreagálású műveletek”) során bevetésre kerülő csapatok és a 863/2007/EK rendelet értelmében és a 2. cikk (1) bekezdése ea) és g) pontja és az 5. cikk alkalmazásában a közös műveletek, a kísérleti projektek és a gyorsreagálású műveletek során bevetésre kerülő csapatok;”
aa) a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2. »fogadó tagállam«: az a tagállam, amelynek területén gyorsreagálású művelet, közös művelet vagy kísérleti projekt végrehajtására kerül sor, vagy amelynek területéről azt elindítják;”
b) a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:
„4. „a csapatok tagjai”: a európai határvédelmi csapatokban szolgálatot teljesítő tagállami határőrök, akik nem a fogadó tagállam határőrei;”
c) a 5. pont helyébe a következő szöveg lép:
„5. „kérelmező tagállam”: az a tagállam, amelynek illetékes hatóságai az ügynökségtől a tagállam területére gyorsreagálású műveletek kiküldését kérik;”
(3) A 2. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:
i) i. a c) és d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„c) kockázatelemzés végzése, beleértve a tagállamoknak a külső határoknál megjelenő fenyegetések és nyomás leküzdésére irányuló képességének értékelését;
d) külső határok ellenőrzését és határőrizetét érintő kutatások kidolgozásában való részvétel;”
ia) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„da) a tagállamok segítése a külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülmények esetén, figyelembe véve, hogy egyes helyzetek humanitárius vészhelyzeteket és tengerből való mentést is magukban foglalhatnak;”
ib) Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:
„e) a külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő, különösen a sajátos vagy aránytalan nyomással szembenéző tagállamok segítése;”
ic) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„ea) európai határvédelmi csapatok felállítása, amelyek bevetésére közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálású műveletek esetén kerül sor;”
ii) az f) pont helyébe a következő szöveg lép:
"f) a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez szükséges támogatás, többek között – kérelemre – azok összehangolásának biztosítása a tagállamok részére;”
iia) a g) pont helyébe a következő szöveg lép:
„g) az uniós határőrizeti csapatokból a határőrök tagállamokba történő kiküldése közös műveletek, kísérleti projektek vagy gyorsreagálású műveletek során, a 863/2007/EK rendelettel összhangban;”
iii) a cikk a következő ▌pontokkal egészül ki:
"h) a külső határokon felmerülő kockázatokra vonatkozó információk gyors és megbízható cseréjét lehetővé tevő információs rendszerek – többek között a 2005/267/EK tanácsi határozattal* létrehozott információs és koordinációs hálózat – kifejlesztése és működtetése a 45/2001/EK rendelettel összhangban;
i) európai határőrizeti rendszer kialakításához és működtetéséhez szükséges támogatás biztosítása, valamint – adott esetben – közös információmegosztási környezet kifejlesztése, beleértve a rendszerek kölcsönös átjárhatóságát.
__________________
HL L 83., 2005.4.1., 48. o.”
b) a szöveg a következő a ▌bekezdéssel egészül ki:
"1a. Az uniós és nemzetközi joggal összhangban egyetlen személy sem szállítható partra olyan országban, vagy adható át egyéb módon olyan ország hatóságainak, amely megsérti a visszaküldés tilalmára vonatkozó elvet, vagy ahol fennáll a visszaküldés tilalmának elvét sértő más országba való kiutasítás vagy visszaküldés veszélye. Az uniós és nemzetközi joggal összhangban figyelmet kell fordítani a gyermekek, a csempészet áldozatai, az orvosi segítségre szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, továbbá más veszélyeztetett személyek különleges szükségleteire.
c) a (2) bekezdés utolsó albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok tájékoztatják az Ügynökséget a külső határokon az Ügynökség keretén kívül végzett operatív tevékenységekről. Az ügyvezető igazgató rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az igazgatótanácsot ezekről az ügyekről.”
(3a) Az irányelv szövege a következő cikkel egészül ki:
„2a. cikk
Magatartási kódex
Az Ügynökség kidolgozza és továbbfejleszti a magatartási kódexet, amelyet az Ügynökség által koordinált valamennyi műveletre alkalmazni kell. A magatartási kódex meghatározza a jogérvényesülés és az alapvető jogok tiszteletben tartása elvének biztosítását célzó eljárásokat, különös figyelmet fordítva a kíséret nélküli gyermekekre és a veszélyeztetett személyekre, valamint a nemzetközi védelmet kereső személyekre, és az az Ügynökség munkájában részt vevő minden személyre vonatkozik.
A magatartási kódexet a 26a. cikken említett konzultatív fórummal együttműködésben kell kidolgozni.”
(4) A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
Közös műveletek és kísérleti projektek a külső határokon
1. Az Ügynökség értékeli, jóváhagyja és összehangolja a tagállamok által javasolt közös műveleteket és kísérleti projekteket, beleértve a tagállamoknak a fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel kapcsolatos kérelmeit, különösen sajátos és aránytalan nyomás eseteire vonatkozóan.
Az Ügynökség önmaga is kezdeményezheti és végrehajthatja a résztvevő tagállamokkal együttműködve és a fogadó tagállamokkal egyetértésben megvalósítandó közös műveleteket és kísérleti projekteket.
Az Ügynökség dönthet úgy, hogy műszaki eszközeit a közös műveletekben vagy kísérleti projektben részt vevő tagállamok rendelkezésére bocsátja.
A közös műveleteket és kísérleti projekteket alapos kockázatelemzésnek kell megelőznie.
1a. Az Ügynökség az érintett tagállam tájékoztatását követően be is fejezheti a közös műveleteket és kíséreli projekteket, amennyiben már nem állnak fenn e kezdeményezések folytatásának feltételei.
A részt vevő tagállamok kérhetik, hogy az Ügynökség zárjon le egy adott közös műveletet vagy kísérleti projektet.
A származási tagállam saját jogával összhangban gondoskodik a megfelelő fegyelmi eljárásokról és egyéb intézkedésekről az alapvető jogok és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségek ilyen tevékenységek során történő megsértésének eseteire vonatkozóan.
Az Ügynökség ügyvezető igazgatója részben vagy egészben felfüggeszti vagy megszünteti a kísérleti projekteket vagy közös műveleteket, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó jogsértés súlyos természetű vagy várhatóan tartósan fenn fog állni.
2. Az Ügynökség – a 3b. cikk rendelkezéseivel összhangban – létrehozza a határőröknek a „európai határőrizeti csapatok” elnevezésű bázisát, az (1) bekezdésben említett közös műveletek és kísérleti projektek keretében történő esetleges kiküldés céljából. A humán erőforrások és műszaki eszközök kiküldéséről a 3a. és 7. cikkel összhangban határoz.
3. A közös műveletek és kísérleti projektek gyakorlati megszervezése során az Ügynökség a 16. cikkben meghatározott szakosított részlegein keresztül is működhet.
4. Az Ügynökség értékeli a közös műveletek és kísérleti projektek eredményeit, és a részletes értékelési jelentéseket a 26a. cikkben említett alapjogi tiszt észrevételeivel együtt a tevékenység befejezését követő 60 napon belül továbbítja az igazgatótanács részére. Az Ügynökség az eredményekről a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott éves jelentésben közzéteendő, átfogó, összehasonlító elemzést készít a jövőbeli műveletek és projektek minőségének, összehangoltságának és hatékonyságának javítása céljából.
5. Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza az (1) bekezdésben említett közös műveleteket és kísérleti projekteket.”
5a. Az (1a) és az (5) bekezdés a gyorsreagálású műveletekre is alkalmazandó.”
(5) A szöveg a következő ▌cikkekkel egészül ki:
„3a. cikk
A közös műveletek és kísérleti projektek szervezési vonatkozásai
1. Az ügyvezető igazgató operatív tervet dolgoz ki a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységekre vonatkozóan. Az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam a tevékenység tervezett megkezdése előtt a részt vevő tagállamokkal való konzultáció mellett kellő időben megállapodik a szervezési vonatkozásokat részletesen tartalmazó operatív tervben.
Az operatív terv a közös műveletek és kísérleti projektek végrehajtásához szükségesnek ítélt valamennyi aspektusra kiterjed, beleértve a következőket:
a) a helyzet leírása, a kiküldetés eljárási módjával és céljaival együtt, a műveleti célt is beleértve;
b) a közös művelet vagy kísérleti projekt előrelátható időtartama;
c) az a földrajzi terület, ahol a közös műveletre vagy kísérleti projektre sor kerül;
d) a feladatok és a különleges utasítások leírása a kiküldött határőrök számára, ideértve a fogadó tagállamban az adatbázisokba való engedélyezhető betekintésre és a viselhető, illetve tartható, engedélyezhető szolgálati fegyverekre, lőszerekre és felszerelésekre vonatkozókat is;
e) a kiküldött határőrök csapatainak összetétele, és más, ehhez kapcsolódó személyzet kihelyezése;
f) parancsnoklási és ellenőrzési rendelkezések, beleértve a fogadó állam azon határőreinek neve és rendfokozata, akik a kiküldött határőrökkel és az Ügynökséggel való együttműködésért felelnek, különösen azon határőröké, akik a kiküldetés időtartama alatt a csapatok parancsnoki tisztét betöltik, valamint a csapatok helye a parancsnoklási rendben;
g) közös műveletek vagy kísérleti projektek során kiküldendő műszaki eszközök, beleértve az olyan külön előírásokat, mint a használati útmutató, az igényelt személyzet, szállítási és egyéb logisztika, valamint a pénzügyi rendelkezések;
ga) a rendkívüli események Ügynökség általi, az igazgatótanács és a megfelelő nemzeti állami hatóságok felé történő azonnali bejelentésére vonatkozó részletes rendelkezések.
h) az események bejelentésére, az értékelési jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra, valamint a végleges értékelésnek a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban történő benyújtásának végső időpontjára vonatkozó ▌jelentési és értékelési rendszer.
i) a tengeri műveletek tekintetében a joghatóság alkalmazásával kapcsolatos információk, valamint a közös művelet elvégzésének helye szerinti földrajzi területre vonatkozó jogszabályok, beleértve a feltartóztatásra, a tengerből való mentésre és a partra szállításra vonatkozó nemzetközi és uniós jogra való hivatkozást is;
j) a harmadik országokkal, a többi uniós ügynökséggel és szervvel, illetve a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés feltételei.
2. Az operatív terv bármilyen módosítását vagy kiigazítását az ügyvezető igazgatónak és a fogadó tagállamnak egyaránt jóvá kell hagynia. A módosított vagy kiigazított operatív terv egy másolatát az ügynökség haladéktalanul megküldi a résztvevő tagállamoknak.
3. Az Ügynökség – összehangolással kapcsolatos feladatai részeként – biztosítja valamennyi szervezési vonatkozás operatív végrehajtását, beleértve az Ügynökség valamely alkalmazottjának az e cikkben említett közös műveletek és kísérleti projektek során való jelenlétét.
3b. cikk
Az európai határőrizeti csapatok összetétele és kiküldése
1. Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak abszolút többségével határoz az európai határőrizeti csapatok számára rendelkezésre bocsátandó határőrök profiljáról és összlétszámáról. A határőrök profiljában és összlétszámában beálló további változások tekintetében ugyanezen eljárás alkalmazandó. Az európai határőrizeti csapatokhoz a tagállamok a különféle meghatározott profilokon alapuló nemzeti bázison keresztül járulnak hozzá, a kívánt profiloknak megfelelő határőrök kinevezésével.
2. A tagállamok részéről a határőreik tekintetében, meghatározott műveletekre irányulóan tett, az elkövetkező évre szóló hozzájárulásokat az Ügynökség és a tagállamok között létrejött éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásokkal összhangban a tagállamok az Ügynökség kérésére a határőröket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha a tagállam a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesül. E kérelmet az igényelt kiküldés előtt legalább negyvenöt nappal kell benyújtani. Ez nem befolyásolja a származási tagállam önállóságát a személyzet kiválasztása és kiküldetésük időtartamának megválasztása terén.
3. Az Ügynökség a 17. cikk (5) bekezdése értelmében a tagállamok által nemzeti szakértőkként kirendelt hozzáértő határőrökkel járul hozzá az európai határőrizeti csapatokhoz. A tagállamok részéről a határőreiknek az Ügynökséghez való kiküldése tekintetében tett, az elkövetkező évre szóló hozzájárulásokat az Ügynökség és a tagállamok között létrejött éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni.
E megállapodásokkal összhangban a tagállamok a határőröket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha ez súlyosan befolyásolná a nemzeti feladatok ellátását. Ilyen helyzetben a tagállamok visszahívhatják kiküldött határőreiket.
Az ilyen kirendelések maximális időtartama tizenkét hónapos időszakonként nem haladhatja meg a hat hónapot. E személyeket e rendelet alkalmazásában kiküldött határőröknek kell tekinteni, és a 10. cikkben említett feladatokat és hatásköröket látják el. A 3c., 10. és 10b. cikk alkalmazásában a szóban forgó határőröket kirendelő tagállamot kell az 1a. cikk (3) bekezdésében meghatározott „származási tagállamnak” tekinteni. Az Ügynökség által ideiglenesen alkalmazott, határellenőrzési feladatok elvégzésére irányuló képzettséggel nem rendelkező egyéb személyzet a közös műveletek és kísérleti projektek során kizárólag koordinációs feladatok teljesítésére küldhető ki.
4. Az európai határőrizeti csapatok tagjai a feladataik ellátása során kötelesek az alapvető jogokat – köztük a menedékjogot – és az emberi méltóságot teljes mértékben tiszteletben tartani. A feladataik ellátása során hozott valamennyi intézkedésnek arányosnak kell lennie az azok által elérni kívánt céllal. Feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során tilos nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő hátrányos megkülönböztetés alkalmazása.
5. Az Ügynökség a 8g. cikkel összhangban koordinátort nevez ki minden olyan közös műveletre vagy kísérleti projektre, amelynek keretében az európai határőrizeti csapatok közös támogató csapat tagjainak kiküldésére kerül sor.
A koordinátor feladata a fogadó és részt vevő tagállamok együttműködésének elősegítése.
6. Az Ügynökség – a 8h. cikkel összhangban – fedezi azokat a tagállami költségeket, amelyek határőreiknek az európai határőrizeti csapatok számára – az 1. cikknek megfelelően – történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan merültek fel.
6a. Az Ügynökség évente tájékoztatja az Európai Parlamentet az egyes tagállamok által e cikkel összhangban az európai határőrizeti csapatok számára biztosított határőrök számáról.
3c. cikk
Az európai határőrizeti csapatoknak adott utasítások
1. Az európai határőrizeti csapatok kiküldetése során a csapatok számára, az utasításokat a 3a. cikk (1) bekezdésében említett operatív tervvel összhangban a fogadó tagállam adja ki.
2. Az ügynökség a 3b. cikk (5) bekezdésében említett koordinátora útján közölheti a fogadó tagállammal ezen utasításokkal kapcsolatos véleményét. Amennyiben így jár el, a fogadó tagállam figyelembe veszi ezt a véleményt.
3. A 8g. cikkel összhangban a fogadó tagállam minden szükséges támogatást megad az ügynökség koordinátorának, ideértve az európai határőrizeti csapatokhoz való korlátlan hozzáférést a kiküldetés teljes időtartama alatt.
4. Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során az európai határőrizeti csapatok tagjaira továbbra is származási tagállamuk fegyelmi eljárásai vonatkoznak.”
(6) A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„4. cikk
Kockázatelemzés
Az Ügynökség közös integrált kockázatelemzési modellt dolgoz ki és alkalmaz.
Az Ügynökség általános és egyedi esetre vonatkozó kockázatelemzést egyaránt készít, amelyeket mind a Tanács, mind a Bizottság részére továbbít.
▌
Kockázatelemzés céljával az Ügynökség az érintett tagállamokkal folytatott előzetes egyeztetést követően értékelheti a felmerülő kihívásokkal – beleértve az Európai Unió külső határainál a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel és nyomással – szembeni ellenállásra irányuló kapacitását, elsősorban azon tagállamok tekintetében, amelyekre sajátos és aránytalan nyomás nehezedik. Ennek érdekében az Ügynökség értékelheti a tagállamok határellenőrzéssel kapcsolatos ▌eszközeit és forrásait. Az értékelés az adott tagállam által biztosított információ, valamint a közös műveletekről, kísérleti projektekről, gyorsreagálásról és az Ügynökség egyéb tevékenységeiről készült jelentések és azok eredményei alapján történik. Ezen értékelések nem sértik a schengeni értékelési mechanizmust.
Ezen értékelések eredményeit ▌ismerteti az Ügynökség igazgatótanácsával.
A tagállamok e célból biztosítják az Ügynökség számára a külső határokon tapasztalható helyzetre és esetleges fenyegetésekre vonatkozó valamennyi szükséges információt.
Az Ügynökség a közös integrált kockázatelemzési minta eredményeit felhasználja a határőrök képzésének az 5. cikkben említett egységes alaptanterve kidolgozásakor.”
(7) A 5. cikk a következőképpen módosul:
a) az első bekezdés elé az alábbi bekezdés kerül beillesztésre:
„Az európai határőrizeti csapatok tagjai közé tartozó határőrök számára az ügynökség a feladataikkal összefüggő továbbképzéseket biztosít, valamint a továbbképzéseknek és gyakorlatoknak az Ügynökség éves munkaprogramjában említett ütemtervével összhangban rendszeres gyakorlatokat is tart.
Az Ügynökségnek azokat a szükséges kezdeményezéseket is meg kell tennie, amelyek biztosítják, hogy a tagországok minden határőre és egyéb személyzete, amely részt vesz az európai határőrizeti csapatokban, valamint az Ügynökség személyzete az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való részvétele előtt megfelelő képzésben részesüljön a kapcsolódó uniós és nemzetközi jogszabályokról, beleértve az alapvető jogokat és a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, valamint azokat az iránymutatásokat is, amelyek célja, hogy azonosítsák a védelmet kérő személyeket és a megfelelő intézményekhez irányítsák őket.”
b) az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
Az Ügynökség létrehozza és továbbfejleszti a határőrök képzésének egységes alaptanterveit, illetve európai szinten képzést biztosít a tagállamok nemzeti határőreinek oktatói részére. A tagállamok felhasználják az egységes alaptantervet nemzeti határőreik képzése során, beleértve az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel, valamint a vonatkozó tengerjoggal kapcsolatos képzést is.
Az egységes alaptantervet a 26a. cikkben említett konzultatív fórummal folytatott konzultációt követően kell elkészíteni.
A tagállamok felhasználják az egységes alaptantervet nemzeti határőreik képzése során, beleértve az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre vonatkozó képzést is.”
c) az utolsó bekezdés után az alábbi bekezdés kerül beillesztésre:
„Az Ügynökség létrehoz egy csereprogramot, amely lehetővé teszi a tagállamok határőrei számára, hogy részt vegyenek az európai határőrizeti csapatokban, és így a külföldi bevált gyakorlatokat és tapasztalatokat megismerve tudást és szakismereteket szerezzenek azáltal, hogy együtt dolgoznak a határőrökkel más tagállamokban.”
(8) A 6. és a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„6. cikk
A kutatások nyomon követése és elősegítése
Az Ügynökség proaktívan nyomon követi és elősegíti a külső határok ellenőrzésének és őrizetének terén elért tudományos kutatási eredményeket, és ezeket az információkat továbbítja a Bizottságnak és a tagállamoknak.”
7. cikk
Műszaki eszközök
1. Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a közös műveletek, kísérleti projektek, gyorsreagálási és visszatérési műveletek vagy technikai segítségnyújtási projektek során kiküldendő műszaki eszközöket vásárolhat vagy bérelhet – egyedül vagy valamely tagállammal közösen – külső határellenőrzési célokra. Az Ügynökségre nézve jelentős költségekkel járó eszközök vásárlására vagy bérlésére alapos igény esetén, valamint előzetes költség–haszonelemzés alapján kerülhet sor. Az ilyen kiadásokat az Ügynökségnek az igazgatótanács által a 29. cikk (9) bekezdésével összhangban elfogadott költségvetéséből kell fedezni. Amennyiben az Ügynökség a közös műveletekben felhasználandó, nyílttengeri vagy parti járőrhajókhoz vagy járművekhez hasonló, fontos műszaki eszközöket vásárol illetve bérel, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
– vétel és közös tulajdonlás esetén az Ügynökség hivatalosan megállapodik valamely tagállammal, hogy az utóbbi biztosítja, a tagállam alkalmazandó jogszabályaival összhangban, az eszköz nyilvántartásba vételét;
– bérlet esetén az eszközt valamely tagállamban kell nyilvántartásba vetetni.
Az Ügynökség által készített megállapodás-minta alapján a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam és az Ügynökség megállapodik a közös tulajdonban levő eszközöknek meghatározott időszakokra az Ügynökség számára való teljes körű rendelkezésre bocsátását biztosító részletes szabályokról, valamint az eszközök használatának feltételeiről.
A műszaki eszközök nyilvántartása helye szerinti tagállam vagy a beszállító biztosítja a szükséges szakértőket és műszaki személyzetet a műszaki eszközök jogi szempontból megfelelő és biztonságos módon történő üzemeltetése érdekében.
2. Az Ügynökség a külső határok ellenőrzését szolgáló, a tagállamok vagy az Ügynökség tulajdonát képező, vagy közös tulajdonukban lévő műszaki eszközökből álló műszakieszköz-bázis keretében központi nyilvántartást hoz létre és vezet az eszközökről. A műszakieszköz-bázis tartalmazza az e cikk (5) bekezdésével összhangban meghatározott műszaki eszközök típusonkénti minimális számát. A műszakieszköz-bázisban szereplő eszközöket a 3., 8a. és 9. cikkben említett tevékenységek során alkalmazzák.
3. A tagállamok hozzájárulnak a (2) bekezdésben említett műszakieszköz-bázishoz. A tagállamok részéről a bázishoz tett hozzájárulásokat, valamint a műszaki eszközök meghatározott műveletekhez való kiküldését az Ügynökség és a tagállamok között létrejött éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásokkal összhangban, valamint amennyiben valamely eszköz egy adott év tekintetében a minimális számú eszközök részét képezi, a tagállamok – az Ügynökség kérésére – műszaki eszközeiket ▌kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha nemzeti feladataik ellátását jelentősen érintő, kivételes helyzettel szembesülnek. E kérelmet az igényelt kiküldés előtt legalább negyvenöt nappal kell benyújtani. A tagállamok műszakieszköz-bázishoz való hozzájárulását évente felülvizsgálják.
4. Az Ügynökség a következőképpen vezeti a műszakieszköz-bázisra vonatkozó nyilvántartást:
a) eszköztípus és művelettípus szerinti besorolás;
b) tulajdonos (tagállam, Ügynökség, egyéb) szerinti besorolás;
c) a szükséges eszközök teljes mennyisége;
d) adott esetben személyzeti igények;
e) egyéb információk, például nyilvántartásba vételi adatok, szállítási és karbantartási előírások, az alkalmazandó nemzeti export szabályozások, műszaki utasítások, illetve az eszköz helyes kezeléséhez szükséges egyéb, vonatkozó információk.
5. Az Ügynökség finanszírozza azon eszközök kiküldését, amelyek részét képezik a valamely tagállam által egy adott év tekintetében biztosított minimális számú eszköznek . A minimális számú eszközök körébe nem tartozó eszköz kiküldését az Ügynökség a támogatható kiadások legfeljebb 100 %-áig társfinanszírozhatja, figyelembe véve az eszközöket kiküldő tagállamok sajátos helyzetét.
Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára a 24. cikkel összhangban évente határozza meg a szabályokat, beleértve az eszköztípusonként szükséges minimális összes darabszámot, a kiküldési feltételeket, valamint a költségek visszatérítését. Költségvetési okokból ezt a döntést az igazgatótanácsnak március 31-ig kell meghoznia.
Az eszközök minimális darabszámára az Ügynökség tesz javaslatot szükségletei, és különösen annak alapján, hogy a szóban forgó évre vonatkozó munkaprogramjával összhangban el tudja végezni a közös műveleteket, kísérleti projekteket, gyorsreagálási és visszatérési műveleteket.
Ha az eszközök minimális száma elégtelennek bizonyul a közös műveletek, kísérleti projektek, gyorsreagálási vagy visszatérési műveletek tekintetében megállapított operatív terv teljesítéséhez, akkor azt az Ügynökség az indokolt igények, valamint az Ügynökség és a tagállamok közötti megállapodás alapján felülvizsgálja.
6. Az Ügynökség havonta jelenti az igazgatótanácsnak a műszakieszköz-bázis részét képező eszközök összetételét és kiküldését. Amennyiben az (5) bekezdésben említett minimális eszközszámot nem érik el, az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács sürgősen döntést hoz a műszaki eszközök kiküldésének elsőbbségi rendjéről, és a meghatározott hiányosságok orvoslása céljából megteszi a megfelelő lépéseket. Tájékoztatja a Bizottságot a megállapított hiányosságokról és a megtett lépésekről. A Bizottság ezt követően – saját értékelésével együtt – tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
6a. Az Ügynökség évente tájékoztatja az Európai Parlamentet az egyes tagállamok által a műszakieszköz-bázis számára e cikkel összhangban szolgáltatott műszaki felszerelések számáról.
(9) A 8. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, egy vagy több tagállam támogatást kérhet az Ügynökségtől, amennyiben a külső határok ellenőrzéséhez és őrizetéhez kapcsolódó kötelezettségei végrehajtásának teljesítése sajátos és aránytalan nyomással, valamint fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesül. Az Ügynökség a 3. cikkel összhangban megfelelő technikai és operatív segítségnyújtást szervez a kérelmező tagállam(ok) részére.
b) a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„(ba) határőrök kiküldése az európai határőrizeti csapatokból.”
c) az (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"3. „Az ügynökség a külső határok ellenőrzéséhez és őrizetéhez technikai felszerelést szerezhet be, amelyet szakértői a gyorsreagálás keretében a kiküldetésük ideje alatt használnak fel.
(9a) A 8a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„8a. cikk
Gyorsreagálás
Sürgős és kivételes megterhelést jelentő helyzetben lévő tagállam kérésére, különösen akkor, ha a külső határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, aki az adott tagállam területére illegálisan próbál belépni, az ügynökség korlátozott időtartamra egy vagy több európai határőrizeti csapatot (a továbbiakban: „csapat”/„csapatok”) küldhet megfelelő időtartamra a kérelmező tagállam területére a 863/2007/EK rendelet 4. cikkével összhangban.
(9b) a 8d. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"5. Amennyiben az ügyvezető igazgató egy vagy több csapat kiküldéséről dönt, úgy az Ügynökség és a kérelmező tagállam a 8e. cikkel összhangban haladéktalanul, de legkésőbb a döntés napját követő két munkanapon belül operatív tervet készít.”
(10) A 8e. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
a) az e), f) és g) pont helyébe a következő szöveg lép:
e) a csapatok összetétele és egyéb kapcsolódó személyzet kihelyezése;
f) parancsnoklási és ellenőrzési rendelkezések, beleértve a fogadó állam azon határőreinek neve és rendfokozata, akik a ▌csapatokkal való együttműködésért felelnek, különösen azon határőröké, akik a kiküldetés időtartama alatt a csapatok parancsnoki tisztét betöltik, valamint a csapatok helye a parancsnoklási rendben.
g) a csapatokkal együtt kiküldendő műszaki eszközök, beleértve az olyan különös követelményeket, mint a használati útmutató, az igényelt személyzet, szállítási és egyéb logisztika, valamint a pénzügyi rendelkezések.”
b) a szöveg a következő ▌pontokkal egészül ki:
"h) a rendkívüli események Ügynökség általi, az igazgatótanács és a megfelelő nemzeti állami hatóságok felé történő azonnali bejelentésére vonatkozó részletes rendelkezések
i) az események bejelentésére, ▌az értékelési jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra, valamint a végleges értékelésnek a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban történő benyújtásának végső időpontjára vonatkozó jelentési és értékelési rendszer
j) a tengeri műveletek tekintetében a közös művelet elvégzésének helye szerinti földrajzi területen alkalmazandó joghatóságra és jogszabályokra vonatkozó tájékoztatás, beleértve a feltartóztatásra, a tengerből való mentésre és a partra szállításra vonatkozó nemzetközi és uniós jogra való hivatkozást is
k) a harmadik országokkal, más uniós ügynökségekkel és szervekkel, illetve nemzetközi szervezetekkel való együttműködés szabályai.”
(11) A 8h. cikk (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
"1. Az ügynökség teljes mértékben fedezi a tagállamoknak a határőreik 3. cikk (2) bekezdésében, valamint a 8a. és 8c. cikkekben említett célokra való rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült alábbi költségeit:”
(12) A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„9. cikk
Visszatérési együttműködés
1. Az Ügynökség –– az Unió visszatérítési politikájára, és különösen a 2008/115/EK irányelvre[12]* – is figyelemmel, és a visszatérési határozatok érdemi vizsgálata nélkül megadja a szükséges segítséget, valamint a részt vevő tagállamok kérésére biztosítja a tagállamok közös visszatérési műveleteinek összehangolását vagy megszervezését, beleértve légi járművek bérbevételét is ilyen műveletek céljaira. Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza az e bekezdésben említett műveleteket és projekteket. Az Ügynökség igénybe veheti a visszatérés terén rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközöket is. Az Ügynökség gondoskodik arról, hogy a tagállamokkal kötött támogatási megállapodásaiban bármely pénzügyi támogatást a az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartásától tegyen függővé.
2. Az Ügynökség az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok ▌visszaküldésére vonatkozó magatartási kódexet dolgoz ki, amelyet az Ügynökség által koordinált valamennyi közös visszatérési művelet során alkalmazni kell. A kódex leírja azt a közös, egységesített eljárást, amely leegyszerűsíti a kitoloncolásra szolgáló műveletek megszervezését, illetve garantálja, hogy a kitoloncolásra emberséges módon, valamint az alapvető jogok – különösen az emberi méltóság, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának elvei, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, és a megkülönböztetés-mentesség – teljes körű tiszteletben tartásával kerüljön sor.
3. A magatartási kódex különös figyelmet fordít egyrészt a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (6) bekezdésében megállapított azon kötelezettségre, hogy gondoskodni kell a kitoloncolás hatékony ellenőrzési rendszeréről, másrészt a 26a. cikk (19 bekezdésében említett alapjogi stratégiára. A közös visszatérési műveletek ellenőrzése objektív és átlátható kritériumok alapján történik, és kiterjed az adott művelet egészére, az indulást megelőző szakasztól a kitoloncolt személyek visszafogadó államnak történő átadásig. ▌
4. A tagállamok rendszeresen tájékoztatják az Ügynökséget ▌ arról, hogy milyen mértékben van szükségük az Ügynökség segítségére vagy az általa végzett összehangolásra Az Ügynökség gördülő operatív tervet dolgoz ki, hogy biztosítsa a kérelmező tagállamok számára a szükséges operatív támogatást, beleértve a 7. cikk (1) bekezdésében említett műszaki eszközöket. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára a 24. cikkel összhangban meghatározza a gördülő operatív terv tartalmát és működési rendjét.
5. Az Ügynökség együttműködik a 14. cikkben említett, megfelelő harmadik országok illetékes hatóságaival, megállapítja az úti okmányok beszerzésének és az illegálisan jelen lévő harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének helyes gyakorlatát.”
(13) A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"2. A kiküldött határőrök feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során betartják az uniós és a nemzetközi jogot, az alapvető jogokat, és a fogadó tagállam nemzeti jogát.”
(14) A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„11. cikk
Információcsere-rendszerek
Az Ügynökség minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét a Bizottsággal és a tagállamokkal, és ha szükséges, a 13. cikkben említett uniós ügynökségekkel. Kifejleszti és működteti a minősített információknak, közöttük a 11a., 11b., és a 11c. cikkekben említett személyes adatoknak a fent említett szereplőkkel történő cseréjére alkalmas információs rendszert..
Az Ügynökség minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét az Egyesült Királysággal és Írországgal azon tevékenységek esetében, amelyekben a 12. cikkel és a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban részt vesznek.
(15) A szöveg a következő ▌cikkekkel egészül ki:
„11a. cikk
Adatvédelem
A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozására a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.
Az igazgatótanács megállapítja a 45/2001/EK rendelet Ügynökség általi alkalmazásának szabályait, köztük az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozókat is. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően állapítják meg. Az Ügynökség a személyes adatokat – a 11b. és a 11c. cikk sérelme nélkül – adminisztratív célokra felhasználhatja.
11b. cikk
Személyes adatok feldolgozása közös visszatérési műveletek keretében
A 11a. cikkben említett intézkedéseknek megfelelően:
1. Az Ügynökség a 9. cikkben említett – a tagállamok közös visszatérési műveleteinek szervezésével és koordinációjával kapcsolatos – feladatainak ellátása során feldolgozhatja e közös visszatérési műveletek alanyainak személyes adatait.
2. E személyes adatok kezelése során tiszteletben kell tartani a szükségesség és arányosság elvét. Különösen biztosítani kell, hogy e feldolgozás szigorúan a közös visszatérési műveletek céljaira szükséges személyes adatokra korlátozódjon.
3. A személyes adatokat a gyűjtésük céljainak megvalósítását követően azonnal, de legkésőbb a közös visszatérési műveletet követő 10 napon belül törölni kell.
4. Ha egy tagállam nem továbbíthatja a személyes adatokat az adathordozóra, akkor az Ügynökség továbbíthatja ezeket az adatokat.
11c. cikk
A közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálási fellépések során gyűjtött személyes adatok feldolgozása
A 11a. cikkben említett intézkedéseknek megfelelően:
1. A közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálási fellépések keretében gyűjtött személyes adatok tekintetében a tagállamokat megillető hatáskör sérelme nélkül, valamint a (2) és (3) bekezdésben előírt korlátozások fenntartásával az Ügynökség a tagállamok által a fent említett operatív tevékenységek során gyűjtött – és az uniós tagállamok külső határainak biztonságához való hozzájárulás érdekében az Ügynökség számára továbbított – személyes adatokat további feldolgozás alá vetheti.
2. A személyes adatok Ügynökség általi további feldolgozását olyan személyek személyes adataira kell korlátozni, akiket a tagállamok illetékes hatóságai megalapozottan gyanúsítanak határokon átnyúló bűnözésben való részvétellel, illetve illegális bevándorláshoz vagy emberkereskedelemhez nyújtott segítséggel, a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló, 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelv* 1. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának meghatározása szerint.
3. A (2) bekezdésben említett személyes adatok Ügynökség általi további feldolgozása kizárólag az alábbi célokra történhet:
a) az adatok eseti alapon történő továbbítása az Europol vagy a 13. cikk alá tartozó más uniós bűnüldöző szerv számára,
b) a 4. cikkben említett kockázatelemzések elkészítéséhez történő felhasználás. Az adatokat az elkészült kockázatelemzésekben személyhez nem köthető módon kell szerepeltetni.
4. Az adatokat azonnal törölni kell, mihelyt megtörtént továbbításuk az Europol vagy más uniós bűnüldöző szerv számára, illetve felhasználásuk a 4. cikkben említett kockázatelemzések elkészítéséhez. A tárolás időtartama semmilyen esetben sem haladhatja meg az adatok gyűjtésének napját követő három hónapot.
5. E személyes adatok kezelése során tiszteletben kell tartani a szükségesség és arányosság elvét. A személyes adatokat az Ügynökség nem használhatja fel az illetékes nemzeti hatóságok hatásköre alá eső nyomozások céljaira.
Különösen biztosítani kell, hogy e feldolgozás szigorúan a (3) bekezdésben említett célokra szükséges személyes adatokra korlátozódjon.
6. Az 1049/2001/EK rendelet sérelme nélkül, tilos az Ügynökség által kezelt személyes adatok továbbítása vagy másfajta átadása a tagállamok vagy harmadik országok számára.
11d. cikk
A minősített és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok
1. Az ügynökség alkalmazza a Bizottságnak a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat mellékletében megállapított biztonsági szabályait**. Ezek többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkoznak.
2. Az Ügynökség alkalmazza a nem minősített érzékeny információk tekintetében az Európai Bizottság által elfogadott és végrehajtott biztonsági elveket. Az igazgatóság intézkedéseket hoz meg e biztonsági elvek alkalmazása érdekében.
________________
* HL L 328., 2002.12.5., 17. o.
** HL L 317, 2001,12.3., 1.o.”
(16) A 13. és a 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„13. cikk
Együttműködés az Unió ügynökségeivel és szerveivel, valamint a nemzetközi szervezetekkel
Az Ügynökség együttműködhet az Europollal, Európai Menekültügyi Támogató Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Unió más ügynökségeivel és szerveivel, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekkel az e szervezetekkel megkötött munkamegállapodások keretében, a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel és az e szervezetek hatásköréről szóló rendelkezésekkel összhangban. Az Ügynökség minden esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet az ilyen megállapodásokról.
Az Ügynökség által kezelt személyes adatok továbbítása vagy másfajta átadása más uniós ügynökségek vagy szervek számára a személyes adatok cseréjére vonatkozó egyedi munkamegállapodások hatálya alá esik, és csak az európai adatvédelmi biztos előzetes hozzájárulásával lehetséges.
Az Ügynökség emellett az érintett tagállam(ok) hozzájárulásával meghívhatja az Európai Unió ügynökségei és szervei, valamint nemzetközi szervezetek megfigyelőit, hogy vegyenek részt az Ügynökségnek a 3., 4. és 5. cikkben említett tevékenységeiben, amennyiben jelenlétük összhangban van e tevékenységek célkitűzéseivel, adott esetben hozzájárul az együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréje javításához, és nem sérti e tevékenységek általános biztonságát. E megfigyelők részvételére a 4. és 5. cikkben említett tevékenységek tekintetében kizárólag az érintett tagállam, a 3. cikkben említett tevékenységek tekintetében pedig kizárólag a fogadó tagállam egyetértésével kerülhet sor. A megfigyelők részvételére vonatkozó részletes szabályokat be kell építeni a 3a. cikk (1) bekezdésében említett operatív tervbe. E megfigyelőket az Ügynökség – részvételüket megelőzően – megfelelő képzésben részesíti.
14. cikk
A harmadik országokkal való operatív együttműködés és a harmadik országok illetékes hatóságaival való együttműködés elősegítése
1. A tevékenységi körébe tartozó ügyekben és a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben az Ügynökség elősegíti a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködést az Unió külkapcsolati politikájának keretében, így az alapvető jogok vonatkozásában is.
Az Ügynökség és a tagállamok a harmadik országokkal az azok területén folytatott együttműködés során is legalább az uniós jogban foglaltakkal egyenértékű szabályokat és normákat tartanak be.
A harmadik országokkal folytatott együttműködés lehetővé teszi az európai határigazgatási normák – különösen az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása – előmozdítását.
2. Az Ügynökség a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban együttműködhet a harmadik országoknak e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes hatóságaival, az ezen hatóságokkal kötött munkamegállapodások keretében. E munkamegállapodások kizárólag a műveleti együttműködés irányítására vonatkozhatnak.
3. Az Ügynökség összekötő tisztviselőket küldhet ki harmadik országokba, akik feladataik ellátása során a lehető legmagasabb szintű védelemben részesülnek. Az Ügynökség összekötő tisztviselői a tagállamok bevándorlási összekötő tisztviselőinek a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló, 2004. február 19-i 377/2004/EK tanácsi rendelet* alapján létrehozott helyi vagy regionális együttműködési hálózatának részét képezik. Összekötő tisztviselők kizárólag olyan harmadik országokba küldhetők ki, amelyek határigazgatási gyakorlata tiszteletben tartja az emberi jogok minimális normáit. Kihelyezésüket az igazgatótanács hagyja jóvá. Az EU külkapcsolati politikájának keretében a kiküldés tekintetében elsőbbséget kell biztosítani azoknak a harmadik országoknak, amelyek kockázatelemzés alapján az illegális bevándorlás vonatkozásában származási vagy tranzitországnak minősülnek. Az Ügynökség kölcsönösségi alapon az adott harmadik országokból kiküldött összekötő tisztviselőket is fogadhat határozott időtartamra. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára a 24. cikk rendelkezéseivel összhangban évente fogadja el az elsőbbségi jegyzéket.
4. Az Ügynökség összekötő tisztviselőinek feladata többek között – az uniós jog betartása mellett és az alapvető jogokkal összhangban – kapcsolatok kiépítése és fenntartása a kirendelésük szerinti harmadik országok illetékes hatóságaival az illegális bevándorlás megelőzése és az elleni küzdelem, valamint az illegális bevándorlók visszaküldésének elősegítése céljából.
5. Az Ügynökség – az Unió külkapcsolati politikáját támogató, megfelelő eszközök rendelkezéseivel összhangban – uniós finanszírozásban részesülhet. Technikai segítségnyújtási projekteket indíthat és finanszírozhat harmadik országokban az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben.
6. Az Ügynökség az érintett tagállam(ok) hozzájárulásával harmadik országok megfigyelőit is felkérheti, hogy vegyenek részt az Ügynökségnek a 3., 4. és 5. cikkben említett tevékenységeiben, amennyiben jelenlétük összhangban van e tevékenységek célkitűzéseivel, adott esetben hozzájárul az együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréje javításához, és nem sérti e tevékenységek általános biztonságát. E megfigyelők részvételére a 4. és 5. cikkben említett tevékenységek tekintetében kizárólag az érintett tagállam, a 3. cikkben említett tevékenységek tekintetében pedig kizárólag a fogadó tagállam egyetértésével kerülhet sor. A megfigyelők részvételére vonatkozó részletes szabályokat be kell építeni a 3a. cikk (1) bekezdésében említett operatív tervbe. Ezeket a megfigyelőket az Ügynökség – részvételüket megelőzően – megfelelő képzésben részesíti.
7. A 2. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően harmadik országokkal kétoldalú megállapodások megkötésekor a tagállamok ▌az Ügynökség szerepére és hatásköreire vonatkozó rendelkezéseket is belefoglalhatnak azokba, különösen az Ügynökség által a 3. cikkben említett tevékenységek során kiküldött csapatok tagjai végrehajtási jogköreinek gyakorlására vonatkozóan.
8. A (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységekhez a Bizottság előzetes ▌véleménye szükséges, és az Európai Parlamentet a lehető legrövidebb időn belül teljes körűen tájékoztatni kell.
____________________
HL L 64., 02.03.04, 1. o.”
(16a) Az 15. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az Ügynökség uniós szerv. Jogi személyiséggel rendelkezik.
(17) A szöveg a következő ▌cikkel egészül ki:
„15a. cikk
Székhely-megállapodás
Az Ügynökségnek a székhelye szerinti tagállamban történő elhelyezésére és az ezen állam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az Ügynökség ügyvezető igazgatójára, igazgatótanácsának tagjaira, személyzetére és családtagjaikra az ügynökségnek otthont adó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az ügynökség és a székhelye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni. A székhely-megállapodás az igazgatótanács jóváhagyását követően köthető meg. Az Ügynökség székhelye szerinti tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – így többnyelvű, európai szemléletű iskolázatást, és megfelelő közlekedési kapcsolatokat – kell biztosítania az ügynökség megfelelő működéséhez.”
(18) A 17. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"3. A 3b. cikk (5) bekezdésének végrehajtása céljából, kizárólag az Ügynökségnek az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó alkalmazottja, valamint az Ügynökség által az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek II. címe alapján alkalmazott személy jelölhető ki a 8g. cikk szerinti koordinátornak. A 3b. cikk (3) bekezdésének végrehajtása céljából kizárólag a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértők rendelhetők az európai határőrizeti csapatokhoz. Az Ügynökség az említett cikkel összhangban kijelöli azokat a nemzeti szakértőket, akik az európai határőrizeti csapatokhoz rendelendők.
b) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:
"4. Az igazgatótanács – a Bizottsággal egyetértésben – elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően.
5. Az igazgatótanács elfogadhatja azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamokból kiküldött nemzeti szakértők alkalmazását az Ügynökségnél. Az említett rendelkezések figyelembe veszik a 3b. cikk (3) bekezdésének követelményeit, különösen azt, hogy a nemzeti szakértőket kiküldött határőröknek kell tekinteni, valamint, hogy a 10. cikkben említett feladatokkal és hatáskörökkel rendelkeznek. Ezeknek rendelkezniük kell a kihelyezés feltételeiről.”
▌
(20) A 20. cikk a következőképpen módosul:
a) az (2) bekezdés a következőképpen módosul:
i) a h) pont helyébe a következő szöveg lép:
"h) meghatározza az Ügynökség szervezeti felépítését, és elfogadja az Ügynökség személyzeti politikáját, különösen a többéves személyzeti politikai tervet ▌. A többéves személyzeti politikai tervet az 1605//2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – be kell nyújtani a Bizottságnak és – a Bizottság kedvező véleményének megszerzését követően – a költségvetési hatóságnak;”
ii) a szöveg a következő i) ponttal egészül ki:
"i) elfogadja az Ügynökségnek az Ügynökség tevékenységeire vonatkozó, jövőbeli hosszú távú stratégia körvonalazására szolgáló többéves tervét.”
b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"4. Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a külső határok operatív igazgatásának kialakításához szorosan kapcsolódó kérdésben, beleértve a 6. cikkben meghatározott kutatásokkal kapcsolatos tevékenységeket is.”
(21) A 21. cikk a következőképpen módosul:
a) A 1. pont utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
„E hivatali idő meghosszabbítható.”
b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"3. A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az Ügynökség munkájában. Ezen országok mindegyike az Igazgatótanácsban egy képviselővel és egy póttaggal rendelkezik. Társulási megállapodásaik vonatkozó rendelkezései alapján megállapodásokat dolgoztak ki, amelyek többek között meghatározzák ezen országok Ügynökség munkájában való részvételének természetét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, beleértve a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetükre vonatkozó rendelkezéseket is.”
:
(22) A 25. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"2. Az Európai Parlament vagy a Tanács felhívhatja az Ügynökség ügyvezető igazgatóját, hogy számoljon be feladatainak elvégzéséről, különösen az alapjogi stratégia végrehajtásáról és ellenőrzéséről, az Ügynökség előző évi általános beszámolójáról, következő évre vonatkozó munkaprogramjáról és az Ügynökségnek a 20. cikk i) pontjában említett többéves tervéről.”
b) a (3) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
„g) biztosítja a 3a. és 8g. cikkben említett operatív terv végrehajtását.”
(22a) A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„26a. cikk
Alapjogi stratégia
1. Az Ügynökség kidolgozza, továbbfejleszti és végrehajtja alapjogi stratégiáját. Az Ügynökség hatékony mechanizmust hoz létre annak ellenőrzésére, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása az Ügynökség valamennyi tevékenységében érvényesül-e.
2. Az Ügynökség konzultatív fórumot hoz létre, amely az alapvető jogokat érintő kérdésekben segítséget nyújt az igazgató és az igazgatótanács számára. Az Ügynökség felkéri az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, az Alapjogi Ügynökséget, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosát és egyéb érintett szervezetet, hogy vegyenek rész a konzultatív fórumban. Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács határoz a konzultatív fórum összetételéről és munkamódszereiről, valamint a fórum számára történő információtovábbítás részletes szabályairól.
A konzultatív fórummal egyeztetni kell az alapjogi stratégia, a magatartási kódex és az egységes alaptanterv továbbfejlesztéséről és végrehajtásáról.
A konzultatív fórum tevékenységeiről éves jelentést készít. E jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
3. Az Ügynökség igazgatótanácsa alapjogi tisztet jelöl ki. Az alapjogi tiszt megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik az alapvető jogok terén. Alapjogi tiszti feladatainak ellátása során közvetlenül az igazgatótanácsnak és a konzultatív fórumnak tesz jelentést. Az alapjogi tiszt rendszeresen jelentést tesz, és ennek révén hozzájárul az alapvető jogok ellenőrzésének mechanizmusához.
4. Az alapjogi tiszt és a konzultatív fórum az Ügynökség minden tevékenysége tekintetében hozzáféréssel rendelkezik az alapvető jogokat érintő valamennyi információhoz.”
(23) Az 33. cikk a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„2a. A következő értékelésben elemzik a tagállamok külső határai igazgatásának további fokozottabb koordinálására vonatkozó igényt is, beleértve az európai határőrizeti rendszer létrehozásának megvalósíthatóságát is.
2b. Az értékelés külön elemzést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a rendelet alkalmazásának megfelelően miként tartották tiszteletben az Európai Unió Alapjogi Chartáját.”
2. cikkHatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződéseknek megfelelően.
Kelt ,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
MELLÉKLET
Az Európai Parlament nyilatkozata
Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy az EU intézményeinek semleges szóhasználatra kell törekedniük az olyan, harmadik országbeli állampolgárokat érintő jogalkotási szövegeikben, akiknek a tagállamok területén való jelenlétét a tagállamok hatóságai nem – vagy már nem – engedélyezik. Ilyen esetekben az uniós intézményeknek nem „illegális bevándorlásra” vagy „illegális migránsokra”, hanem inkább „szabálytalan bevándorlásra” és „szabálytalan migránsokra” kellene hivatkozniuk.
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
- [2] * * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
- [3] HL L 349., 2004.11.25., 1. o.
- [4] HL L 199., 2007.7.31., 30. o.
- [5] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
- [6] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
- [7] HL L 176., 1999.7.10., 31. o.
- [8] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
- [9] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.
- [10] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.
- [11] HL L 105., 2006.4.13., 1. o.
- [12] *HL L 348., 2008.12.24., 98.o.
INDOKOLÁS
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös uniós térség egyik jellemzője a belső határok felszámolása, különösen a schengeni térségen belül. Másfelől ez az uniós tagállamok külső határait közössé tette és még sürgetőbbé vált a külső határok integrált ellenőrzése.
A szabad mozgást biztosító schengeni térség 42 672 km külső tengeri határral és 8826 km szárazföldi határral 25 országot foglal magában (beleértve három nem uniós államot is), ami mintegy félmilliárd ember számára teszi lehetővé a földrészen belüli szabad utazást. A belső határok felszámolása korábban nem tapasztalható módon megkönnyítette a polgárok szabad mozgását.
Ez azonban összehangolt megközelítést tesz szükségessé a külső határok biztosítása terén. Miközben a külső határok ténylegesen nyitva maradnak a jóhiszemű utazók és a védelmet igénylők számára, le kell zárni őket a határokon átnyúló bűnözés és egyéb jogellenes tevékenységek előtt.
Ezért egységes és magas szintű ellenőrzést és felügyeletet biztosító integrált irányításra van szükség. Ez közös szabályok elfogadását és alkalmazását, így a tagállamok között fokozott együttműködést követel meg a külső határok biztosítása terén. Fokozni kell az összehangolt erőfeszítéseket és a források összevonását.
Alapvető fontosságú, hogy az együttműködés a tagállamok közötti szolidaritáson alapuljon, különösen a határok mentén fekvő tagállamok tekintetében, amelyek földrajzi vagy demográfiai helyzetükből adódóan határaikon súlyos migrációs nyomással néznek szembe. Jó példa erre a Frontex gyorsreagálású határvédelmi csapatainak első bevetése, melyre 2010 októberében került sor Görögország kérésére az ország Törökország felőli határán kialakult vészhelyzet miatt.
A koordináció és a szolidaritás fokozásának szükségessége fényében a Frontex ügynökség fontos szerepet játszik.
Az Ügynökséget 2004-ben hozták létre, és 2005-ben kezdte meg működését. Az elmúlt öt évben az Ügynökség a migrációs áramlások terén gyorsan változó helyzettel szembesült az Unió külső határain. Több mint 200 főt alkalmazó szervezetté nőtte ki magár, amely több közös szárazföldi, légi és tengeri műveletben vett részt. Hatékonysága azonban nem érte el a várt szintet.
Tanulnunk kell az első évek tapasztalataiból és meg kell újítanunk az Ügynökség megbízatását, a hatékonyság növelése érdekében több forrást és eszközt biztosítva számára.
A Hágai Program előírása szerint a Bizottság 2008. február 13-án a Frontex értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről szóló közleményt terjesztett elő. A Frontex ügynökség helyzetével az Európai Parlament is foglalkozott a bevándorlással, a bevándorlási és menekültügyi csomaggal és a Stockholmi Programmal kapcsolatos állásfoglalásaiban. Mindezen dokumentumok általános üzenete az, hogy az Ügynökség működését számos szempontból javítani kell.
Visszatérő probléma, hogy az Ügynökség által irányított küldetésekben részt vevő személyzet és felszerelés mozgósítása tekintetében a Frontex túlságosan függ a tagállamoktól. A tagállamok részvétele ingadozó volt és kevesen vállaltak kötelezettséget felszerelés biztosítására. Ezek a hiányosságok jelentősen akadályozták az Ügynökség hatékony működését. További probléma volt a harmadik országok részéről tapasztalható együttműködés hiánya.
Az Európai Parlament saját részéről következetesen támogatta az Ügynökséget, különösen azáltal, hogy az évek során jelentősen növelte a Frontex műveleteinek támogatására rendelkezésre álló költségvetést. A Parlament többször is kérte az Ügynökség működését lehetővé tevő jogszabályok javítását a hiányosságok orvoslása és az Ügynökség hatékonyságának növelése érdekében.
A Bizottság által ismertetett javaslat lépés az Ügynökségnek a működés első évei során szerzett tapasztalatok alapján történő fejlesztése irányába. Olyan módosításokról rendelkezik, amelyek az elkövetkező években szükségesek az Ügynökség megbízatásának megfelelőbb meghatározásához és működésének javításához.
Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát, és reméli, hogy az e jelentésben foglalt módosítások javítani fogják azt.
A Frontex ügynökség jövője
Az előadó úgy véli, hogy egyértelműen meg kell határoznunk, hogy mit akarunk a Frontextől, és milyen formában akarjuk működtetni az elkövetkező években. A Lisszaboni Szerződés, a Stockholmi Program és az egységes piacra vonatkozóan javasolt jogszabály mind megerősíti, hogy Európa célja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló egységes térség kialakítása polgárai javára. Ebben a tekintetben meg kell bizonyosodnunk róla, hogy az e térséggel kapcsolatos mechanizmusok megfelelnek ezeknek a törekvéseknek. A Frontex nem kivétel, és a működését lehetővé tevő jogszabályt meg kell változtatni annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség jobban el legyen látva a szerepének betöltéséhez szükséges eszközökkel.
A Frontexnek ezért Európa külső határőrizeti ügynökségének kell lennie, amely összehangolja az uniós tagállamok külső határaival kapcsolatos közös uniós fellépést. A Frontexnek különösen arra kell alkalmasnak lennie, hogy segítse a külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő, különösen a sajátos vagy aránytalan nyomással szembenéző tagállamokat. Ennek során az ügynökségnek meg kell testesítenie az európai szolidaritást, melynek keretében a különböző tagállamok erőforrásait össze kell vonni a nehézségben lévő tagállamok vagy az Unió külső határain lévő egyes sérülékeny vagy összehangolt fellépést igénylő pontok támogatására.
A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem során a Frontexnek együtt kell működnie a többi európai ügynökséggel, nevezetesen az Europollal és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységgel (Eurojust). Ezenkívül együtt kell működnie az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban védelmet kereső harmadik országokbeli állampolgárok hozzáférjenek az európai menekültügyi rendszerekhez megfelelő, legális utakon.
A Frontexnek szükség esetén mindig rendelkezésre kell állnia, beleértve a vészhelyzeteket is. Európa nem maradhat tehetetlen a vészhelyzetek során azért, mert képtelen a források és eszközök összegyűjtésére. A Frontexnek ezért rendelkeznie kell az időben és hatékonyan történő reagáláshoz szükséges eszközökkel és felszereléssel, és a rá vonatkozó jogszabályoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az Ügynökség teljesítse e célt.
Az előadó úgy véli, hogy a Frontexnek ezért képesnek kell lennie arra, hogy összegyűjtse a különböző EU tagországok nemzeti határőreit egy uniós határőrökből álló bázis keretében, avagy valójában egy uniós határőrizeti rendszer keretein belül. Ennek a bázisnak az Ügynökség részvételével zajló közös műveletek, gyorsreagálású határvédelmi küldetések és kísérleti projektek céljából kell létrejönnie, és az összes tagországtól meg kell követelni a benne való részvételt. Az Ügynökségnek szakképzések és más kezdeményezések segítségével is támogatnia kell ezt a bázist. Ez a rendszer egy olyan kezdeti állapotban lévő struktúrát jelenthetne, amely a jövőben teljes jogú uniós határőrizeti ügynökséggé válhatna.
Alapvető jogok
Az összes többi uniós ügynökséghez és szervhez hasonlóan a Frontexnek is kötelessége szemmel betartani és megvédeni az alapvető jogokat működése összes területén. Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatában található számos azon elemet, amelyek kiemelik az alapvető jogok fontosságát, és amelyek megerősítik a Frontex arra irányuló lehetőségeit, illetve kötelezettségét, hogy biztosítsa, hogy az ilyen jogok tiszteletben tartása a határigazgatás szerves részét képezze.
Javasolt módosítások
A fentiek fényében az előadó a Frontexre vonatkozó rendelet módosítását javasolja a következő célokból:
1. Az alapvető emberi jogokra vonatkozó rendelkezések megerősítése.
2. A Frontex közös támogató csapatai és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítását biztosító cikkek egy cikkbe való összevonása, amely rendelkezik az uniós határőrizeti rendszerről, mely utóbbi a nemzeti határőrök olyan bázisba való összevonását jelenti, amelyet az ügynökség igénybe vehet közös műveleteinek, gyorsreagálású határvédelmi küldetéseinek és kísérleti projektjeinek céljára. Ez egyszerűsíti a rendelet előírásait, növeli az átláthatóságot, elkerüli az átfedéseket és a szerepek összekeveredését, valamint – ami különösen fontos – világosabb európai öntudatot kölcsönöz az ügynökség küldetéseinek.
3. A Bizottság azon javaslatának támogatása, amely megköveteli a tagországoktól az uniós határőrizeti rendszerben való részvételt a saját nemzeti határőreik révén – kötelező szolidaritási záradék –, és képessé teszi az Ügynökséget saját felszerelés vásárlására vagy bérlésére.
4. Az ügynökség megbízása azzal, hogy fordítson külön figyelmet a nemzeti menekültügyi rendszereikre nehezedő sajátos és aránytalan terhekkel szembenéző tagállamokra.
5. A gyorsreagálású határőrizeti küldetések indítására vonatkozó határidők lerövidítése. Az összes cselekvési határidő lerövidítése, hogy a gyorsreagálású beavatkozás valóban alkalmas legyen a vészhelyzetek kezelésére.
6. A Frontex nagyobb szerepe az önkéntes visszatérések segítése terén, a másfajta visszatérésekben betöltött szerepe mellett.
7. A regionális műveleti irodákra való hivatkozás, az első regionális műveleti iroda Görögországban nemrégiben történt megnyitásának tapasztalatai alapján.
8. Az Ügynökség felruházása a személyes adatok kezelésének jogával, annak érdekében, hogy nagyobb szerepet kaphasson a határokon átnyúló bűnözés és a jogellenes bevándorlás elleni küzdelemben. Ugyanakkor kellő biztosítékok bevezetése a személyes adatok védelmére vonatkozóan. Az adatokat tehát csak korlátozott céllal lehet feldolgozni, nevezetesen olyan személyeket érintő helyzetekben, akik megalapozottan gyanúsíthatók határokon átnyúló bűnözői tevékenységben, illegális bevándorlásban vagy embercsempészetben való érintettséggel, akik ilyen tevékenységek áldozatai, és akiknek az adatai ilyen illegális tevékenységek elkövetőihez vezethetnek, valamint akik az Ügynökség részvételével zajló visszatérési műveletekben érintettek. Ezen adatok kezelésére vonatkozóan szigorú feltételeket kell bevezetni.
9. Az Ügynökség demokratikus ellenőrzésének növelése azáltal, hogy az Európai Parlament nagyobb szerepet kap az Ügynökség munkájának ellenőrzésében, többek között annak harmadik országokkal kötött munkamegállapodásaival kapcsolatban.
10. Az Ügynökség által kapott megbízatás öt év múlva történő felülvizsgálatának megkövetelése, az uniós határőrizeti rendszer továbbfejlesztésének elemzése céljából.
A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
Juan Fernando López Aguilar
elnök
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
BRÜSSZEL
Tárgy: Vélemény az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat jogalapjáról(COM(2010)0061 – C7
‑0045/2010 – 2010/0039(COD))
Tisztelt Elnök Úr!
2011. április 14-i levelében Ön az eljárási szabályzat 37. cikkével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a fenti rendeletre irányuló javaslat jogalapjának módosítását.
A Bizottság által javasolt jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 74. cikke, valamint 77. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, amelyek mind az V. cím („A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség”) alá tartoznak.
A Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott tárgyalásokra tekintettel és annak érdekében, hogy első olvasatban kompromisszum szülessen, javasoltuk, hogy a második jogalap az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára változzon.
I. – Háttér
A Bizottság a fenti javaslatot 2010 februárjában terjesztette elő azzal a céllal, hogy az elvégzett értékelések és a gyakorlati tapasztalatok tükrében a 2007/2004/EK tanácsi rendelet kiigazítása révén megerősítse a Frontexet, egyértelművé téve az ügynökség megbízatását és kezelve a feltárt hiányosságokat.
A 2007/2004/EK tanácsi rendeletet 2007-ben a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosította, amely az EK-Szerződés megfelelő rendelkezésein – azaz a 62. cikk (2) bekezdésének a) pontján és a 66. cikken – alapult.
Mint tudjuk, a Lisszaboni Szerződés megszüntette a pilléres szerkezetet, és most gyakorlatilag az összes, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területére tartozó jogalkotási aktust a rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság ezért a szóban forgó javaslat esetében az EUMSZ 74. cikkét, valamint 77. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontját jelölte meg jogalapként.
II. – A Szerződések vonatkozó cikkei
A Bizottság javaslatának jogalapjaként az EUMSZ alábbi cikkei vannak feltüntetve (a kiemelés utólagos):
74. cikk
A Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő igazgatási együttműködés biztosítására. A Tanács, a 76. cikkre is figyelemmel, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.
76. cikk
A 4. és 5. fejezetben említett jogi aktusokat, valamint a 74. cikkben meghatározott, az e fejezetekben említett területeken az igazgatási együttműködést biztosító intézkedéseket:
a) a Bizottság javaslata alapján vagy
b) a tagállamok egynegyedének kezdeményezése alapján kell elfogadni.
77. cikk
(1) Az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja:
a) annak biztosítása, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól,
b) a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon,
c) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése.
(2) ...
a) ...
b) ...
c) ...
d) ...
e) ...
(3) ...
(4) ...
A javaslat szerint a Bizottság által ajánlott második jogalap helyett az EUMSZ alábbi cikke kerülne alkalmazásra:
77. cikk
(1) ...
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:
a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika,
b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni,
c) azok a feltételek, amely mellett harmadik országok állampolgárai rövid ideig szabadon mozoghatnak az Unión belül,
d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés,
e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.
(3) ...
(4) ...
A 863/2007/EK rendelet általi 2007-es módosítás jogalapjai az alábbi cikkek voltak:
Az EK-Szerződés 62. cikke
A Tanács a 67. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves időszakon belül:
(1) intézkedéseket fogad el azzal a céllal, hogy a 14. cikknek megfelelően mind az uniós polgárokra, mind harmadik országok állampolgáraira vonatkozóan biztosítsa, hogy a személyeket a belső határok átlépésekor ne ellenőrizzék;
(2) intézkedéseket fogad el a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozóan, amelyek meghatározzák:
a) az ilyen határoknál a személyek ellenőrzése során a tagállamok által követendő szabályokat és eljárásokat;
b) ...
i. ...
ii. ...
iii. ...
iv. ...
(3) ...
Az EK-Szerződés 66. cikke
A Tanács a 67. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően intézkedéseket tesz a tagállamok közigazgatásának megfelelő szervezeti egységei, valamint ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő együttműködés biztosítására.
Az EK-Szerződés 67. cikke
(1) Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves átmeneti időszak során a Tanács a Bizottság javaslata vagy valamely tagállam kezdeményezése alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz.
(2) Ennek az ötéves időszaknak a letelte után:
—a Tanács a Bizottság javaslatai alapján határoz; a Bizottság megvizsgálja a bármely tagállam által arra vonatkozóan benyújtott kérelmet, hogy a Bizottság terjesszen javaslatot a Tanács elé;
— a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz arról, hogy az e cím alá tartozó valamennyi területre vagy egyes területekre a 251. cikkben említett eljárást alkalmazzák, valamint a Bíróság hatáskörével kapcsolatos rendelkezéseket kiigazításáról.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a 62. cikk 2. b) pontjának i. és iii. alpontjában említett intézkedéseket a Tanács az Amszterdami Szerződés hatálybalépésétől kezdődően a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel fogadja el.
(4) A (2) bekezdéstől eltérve, a 62. cikk 2. b) pontjának ii. és iv. alpontjában említett intézkedéseket az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves időszak letelte után a Tanács a 251. cikkben említett eljárásnak megfelelően fogadja el.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el:
— a 63. cikk 1. pontjában és 2. a) pontjában foglalt intézkedéseket, feltéve hogy a Tanács — az (1) bekezdéssel összhangban — előzőleg már elfogadta az ezen ügyekben irányadó közös szabályokat és alapelveket meghatározó közösségi jogszabályokat.
— a 65. cikkben foglalt rendelkezéseket, kivéve azokat, amelyek családjogi vonatkozásúak.
III. – A javasolt jogalapok
Az EUMSZ 74. cikke, amely a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködés területére vonatkozóan az EUMSZ 76. cikkében meghatározott eljárásra utal, rögzíti a tagállamok illetékes szervezeti egységei közötti adminisztratív együttműködés általános szabályát. E két cikk szerint az intézkedéseket a Tanács egyedül fogadja el, a Parlamenttel csak konzultál. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az EUSZ 16. cikkének (3) bekezdéséből kifolyólag a Tanács minősített többséggel határoz, minthogy az EUMSZ 76. cikke nem rendelkezik másképpen.
A 77. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja kimondja, hogy az Unió politikát alakít ki a külső határokon a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása, valamint a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése céljából.
A 77. cikk (2) bekezdése feljogosítja a Parlamentet és a Tanácsot, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogadjanak el az (1) bekezdésben rögzített politika kialakítása céljából. A cikk emellett felsorolja azokat az egyedi feladatokat és területeket, amelyekre vonatkozóan intézkedéseket állapítanak meg; ezen belül a b) és a d) pont konkrétan a személyek ellenőrzését, illetve a külső határok integrált határőrizeti rendszerét nevezi meg.
IV. – Ítélkezési gyakorlat a jogalap terén
A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében „egy közösségi intézkedés jogalapja megválasztásának objektív, bírói úton ellenőrizhető tényezőkön kell alapulnia, amelyek között szerepel nevezetesen az aktus célja és tartalma”[1]. A nem megfelelő jogalap megválasztása ezért indokolhatja az érintett jogi aktus megsemmisítését.
A Melki ügyben[2] a Bíróság a személyek belső határok átlépésekor történő ellenőrzés alóli mentességét érintő intézkedések elfogadásával kapcsolatban az EK-Szerződés 62. cikkének helyébe lépő jogalapként az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdését nevezte meg, nem pedig az EUMSZ 77. cikkének (1) bekezdését.
V. – A javasolt rendelet célja és tartalma
A javasolt rendelet preambuluma a célt az alábbiak szerint határozza meg:
a) A külső határokkal kapcsolatos uniós politika célja az ellenőrzés és a határőrizet egységes és magas szintjét biztosító integrált irányítás megvalósítása, aminek érdekében meg kell állapítani a külső határok ellenőrzésére irányuló előírásokra és eljárásokra vonatkozó közös szabályokat. A közös szabályok hatékony végrehajtása a tagállamok közötti operatív együttműködés fokozottabb összehangolását igényli.
b) A stockholmi program az Európai Unió külső határainak igazgatása terén a Frontex szerepének egyértelművé tételére és fokozására szólít fel, ezért – különösen a műveleti kapacitások erősítése érdekében – felül kell vizsgálni az ügynökség megbízatását.
c) Az ügynökség által kiküldhető határőrcsapatokat kell létrehozni a közös műveletekben és kísérleti projektekben való részvétel érdekében, emellett az ügynökségnek európai szintű – az alapjogokra is kiterjedő – képzést kell biztosítania a határőrök nemzeti oktatói számára, valamint további képzéseket és szemináriumokat kell szerveznie az illetékes nemzeti szolgálatok tisztviselői számára a külső határok ellenőrzésére és őrizetére, illetve a tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozóan.
d) Feladatának teljesítése érdekében az ügynökségnek együtt kell működnie az Europollal, az Európai Menekültügyi Támogató Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és más uniós ügynökségekkel és szervekkel, harmadik országok illetékes hatóságaival, valamint az illetékes nemzetközi szervezetekkel, továbbá az Európai Unió külkapcsolati politikájának keretében elő kell segítenie a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködést.
e) A harmadik országokkal való együttműködés kiépítése az európai határigazgatási normák – köztük az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása – elterjesztése szempontjából is fontos.
A rendelkező rész az alábbiakat tartalmazza:
Az 1. cikk a rendeletben javasolt módosításokat rögzíti. Az új cikkek a következők:
o a külső határokon megvalósítandó közös műveletekről és kísérleti projektekről szóló 3. cikk;
o a közös műveletek és kísérleti projektek szervezési vonatkozásairól szóló 3a. cikk;
o a Frontex alá tartozó közös támogató csapatok összetételéről és kiküldéséről, illetve a nekik adott utasításokról szóló 3b. és 3c. cikk;
o a kockázatelemzésről szóló 4. cikk;
o a kutatások nyomon követéséről és elősegítéséről szóló 6. cikk;
o a műszaki eszközökről szóló 7. cikk;
o az illegálisan tartózkodó harmadik országokbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos visszatérési együttműködésről szóló 9. cikk;
o az információcsere-rendszerekről, az adatvédelemről és a minősített információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályokról szóló 11–11b. cikkek;
o az Európai Unió ügynökségeivel és szerveivel, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésről szóló 13. cikk;
o a harmadik országokkal való együttműködésről szóló 14. cikk;
o a székhely-megállapodásról szóló 15. cikk.
A 2. cikk a hatálybalépésről szól.
VI. – A megfelelő jogalap meghatározása
A javaslat céljából és tartalmából kiviláglik, hogy az előterjesztett módosítások a módosított rendelet céljával és tartalmával azonos kérdéseket érintenek. A módosított rendelet azonban – későbbi módosításaihoz hasonlóan – az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének a) pontján, 66. cikkén és 67. cikkén alapult.
Bár a Bizottság által javaslatában javasolt második jogalap, az EUMSZ 77. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja érinti a személyek külső határokon történő ellenőrzését és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítását, valamint a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetését, az csupán azt írja elő, hogy az Uniónak e tekintetben politikát kell kialakítania. Ezért az nem minősül olyan jogalapnak, amelynek alapján jogalkotási aktusokat lehet elfogadni.
A javasolt alternatív jogalap, az EUMSZ 77. cikke (2) pontjának b) és d) pontja ugyanezeket a kérdéseket érinti, de emellett az EUMSZ 77. cikkének (1) bekezdése szerinti politikák kidolgozása tekintetében kifejezetten rendelkezik az intézkedések együttdöntési eljárás keretében történő elfogadásáról is. Továbbá a Bíróság ítélkezési gyakorlatában az EK-Szerződés 62. cikkének helyébe lépő jogalapként az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdését nevezte meg, nem pedig az EUMSZ 77. cikkének (1) bekezdését. A javasolt alternatív jogalap ezért egyértelműen megfelelő jogalapnak minősül ebben az esetben.
Noha az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdésétől eltérően az EUMSZ 74. és 76. cikke nem rendelkezik a rendes jogalkotási eljárás alkalmazásáról, azt előírja, hogy a Tanács minősített többséggel határozzon. Következésképpen e cikkek eljárási szempontból nem összeférhetetlenek.
VII. – Következtetés és ajánlások
A bizottság 2011. május 24-i ülésén megvizsgálta a fenti kérdést.
A Jogi Bizottság 2011. május 24-i ülésén ennek megfelelően egyhangúan úgy határozott[3], hogy az alábbi ajánlásokat teszi: Az EUMSZ 77. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontját az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára kell változtatni, hogy az EUMSZ 74. cikkével együtt az képezze az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)0061) jogalapját.
Tisztelettel:
Klaus-Heiner LEHNE
- [1] 45/86. sz. Bizottság kontra Tanács („Általános preferenciális vámkedvezmények”) ügy, EBHT 1987., I-1439. o., 5. pont.; C-440/05. sz. Bizottság kontra Tanács ügy, EBHT 2007., I-9097. o.; C-411/06. sz. Bizottság kontra Parlament és Tanács ügy (2009. szeptember 8.) (HL C 267, 2009.11.7., 8. o.).
- [2] Az Európai Bíróság C-188/10. sz. Aziz Melki és C-189/10. sz. Sélim Abdeli egyesített ügyekben hozott 2010. június 22-i ítélete (az EBHT-ban még nem tették közzé), 65. pont.
- [3] A zárószavazáson az alábbi képviselők voltak jelen: Klaus-Heiner Lehne, Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Pablo Arias Echeverría, Mészáros Alajos, Rainer Wieland, Tadeusz Zwiefka, Luigi Berlinguer, Françoise Castex, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Antonio Masip Hidalgo, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Christian Engström, Syed Kamall, Zbigniew Ziobro, Jiří Maštálka, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Piotr Borys, Kurt Lechner, Szájer József, Eva Lichtenberger.
VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (18.1.2011)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2010)0061 – C7‑0045/2010 – 2010/0039(COD))
A vélemény előadója: Barbara Lochbihler
RÖVID INDOKOLÁS
2010. február 24-én a Bizottság jogalkotási javaslatot fogadott el, amely javasolja az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosítását.
A jogalkotási javaslat célja a rendelet kiigazítása a Frontex értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről szóló 2008-as bizottsági közlemény és az igazgatótanács ajánlásai alapján az ügynökség működési képességeinek megerősítése érdekében. A javaslat megerősítené az ügynökség szerepét a műveletek előkészítése, összehangolása és végrehajtása terén, különös tekintettel az uniós tagállamokkal történő feladatmegosztásra, konkrétan az emberi erőforrások és a technikai berendezések mozgósítása tekintetében. Ezenkívül a javaslat értelmében a Frontex belső és külső megbízatása, valamint hatáskörei jelentősen kibővülnének. Az ügynökség a tagállamokkal együtt közösen vezethetne határőrzési feladatokat, harmadik országokba küldhetne összekötő tisztviselőket, közös műveleteket koordinálhatna, továbbá kísérleti projekteket indíthatna és finanszírozhatna.
A Frontex megbízatásának felülvizsgálata az ügynökség költségvetésének jelentős és fokozatos növelése után zajlik. Az ügynökség költségvetése, amely működésének 2004-es kezdetekor 6,2 millió euró volt, 2009-ben 83 millió euróra emelkedett.
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése olyan új jogi keretet teremt, amelyet figyelembe kell venni e véleményben, mivel közösségi hatály alá vonja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség témakörét, kiterjeszti az Európai Unió Bíróságának joghatóságát erre a területre, kibővíti az Európai Parlament jogkörét azáltal, hogy a Tanáccsal egyenértékű jogalkotói szereppel ruházza fel, továbbá az Alapjogi Charta kötelező érvényűvé tételével és az EU Emberi Jogok Európai Bíróságához történő csatlakozásának elindításával megerősíti az alapvető jogok elveit.
Az Emberi Jogi Albizottság által a Külügyi Bizottság számára készített vélemény célja ezért annak vizsgálata, hogy megbízatásának felülvizsgálata és kibővítése fényében az ügynökség hogyan képes szavatolni, megvédeni és előmozdítani az alapvető jogokat az uniós ügynökségként rá vonatkozó kötelezettségek értelmében. Ugyanakkor további célja, hogy foglalkozzon az ügynökség felelőssége és elszámoltathatósága, valamint az átláthatóságát jellemző hiányosságok kérdésével a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek és szellemének megfelelő kiigazítása érdekében. A Bizottság javaslatában a tagállami tisztviselők, a befogadó tagállam határőrei és a Frontex személyzete feladatköreinek kérdése továbbra sem egyértelmű, és félreérthető, és ezzel a Parlament illetékes bizottságának a bevándorlókat sújtó emberi jogi jogsértések eseteivel kapcsolatos panaszokban illetékes testületre vonatkozó nyílt kérdésekkel együtt kell foglalkoznia.
A Bizottság által javasolt módosítások pozitív fejleményt jelentenek, és hivatalossá teszik az ügynökségnek az alapvető jogok alábbi területeken történő tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalásait és kötelezettségeit:
- a Frontex műveleteire vonatkozó jogi keret tisztázása annak megerősítésével, hogy az ügynökség tevékenységeinek meg kell felelniük a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexnek és azokat az uniós és a nemzetközi joggal, valamint a nemzetközi védelemhez és az alapvető jogokhoz kapcsolódó kötelezettségekkel összhangban kell végezni,
- a közös műveletekben részt vevő személyzet számára nyújtott kötelező képzés az alapvető jogok területén,
- a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi és értékelési rendszer létrehozása,
- a közös visszaküldési műveletek pénzügyi támogatásának az Európai Unió Alapjogi Chartája tiszteletben tartásától történő függővé tétele,
- magatartási kódex kidolgozása harmadik országok valamely ország területén szabálytalanul tartózkodó állampolgárainak visszaküldésére, beleértve a kitoloncolások felügyeletére vonatkozó hatékony rendszer kialakítását, amelyet függetlenül hajtanak végre, és amelynek keretében egy független ellenőr jelentést tesz a Bizottságnak,
- az igazgatótanács által ötévente végzett értékelésben külön elemzés kérése arra vonatkozóan, hogy „miként tartották tiszteletben az Európai Unió Alapjogi Chartáját”.
Ezek a javaslatok azonban továbbra is korlátozott jellegűek és nem szisztematikusak. Ahhoz, hogy hatékony mechanizmusokká válhassanak, a javasolt intézkedéseket szisztematikusan és jogilag kötelező érvényűen kell végrehajtani. Ezenkívül a Frontex által végrehajtott műveletek valamennyi szintjén és szakaszában elengedhetetlennek tartjuk az alapvető jogokkal és a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos független és magas szintű szakmai ismereteket.
Az ügynökség tevékenységeinek az igazgatótanács által ötévente végzett értékelési folyamata eddig azt igazolta, hogy annak ellenére, hogy 2008. december 18-i állásfoglalásában az Európai Parlament sürgette, hogy értékeljék „a FRONTEX tevékenységeinek az alapvető jogokra és szabadságjogokra gyakorolt hatását, különösen az emberek védelméért viselt felelősség tekintetében”, az ügynökség tevékenységeinek emberi jogokra gyakorolt hatásait részletesen még soha sem értékelték. Ennek következtében a Frontex partnereinek, köztük az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának, továbbá a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező nem kormányzati szervezeteknek a részvételével történő átfogó és független értékelés nélkülözhetetlen fontosságú tekintettel az ügynökség belső és külső megbízatásának javasolt megerősítésére. Ezenkívül az előadó javasolja, hogy az új 33. cikk (2b) bekezdését úgy módosítsák, hogy az értékelés arra összpontosuljon, hogy az Alapjogi Charta szerinti jogokat hogyan szavatolják, ne pedig arra, hogy a Chartát miként tartják be. Még célszerűbb lenne az ilyen értékelést a Frontex általános éves jelentéséhez csatolni.
Az ötéves értékelésen kívül a Frontex közös műveletekről és kísérleti projektekről készült saját elemzései is módszeres és független ellenőrzést és értékelést tesznek szükségessé a tekintetben, hogy az alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségeknek hogyan tettek eleget a gyakorlatban, és nem szabad pusztán a működési célkitűzések megvalósulására szorítkozniuk. A felülvizsgált rendeletnek elvként kell tartalmaznia e független beszámoló elkészítését. Az alapvető jogok betartásának értékelése ezenkívül valódi esélyt teremtene a Bizottság számára arra, hogy reagálni tudjon a Frontexnek az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos műveleteiből eredő hiányosságokra. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával folytatott jelenlegi együttműködést ki kellene terjeszteni annak érdekében, hogy az ENSZ-ügynökség számára lehetővé váljon a közös műveletek előkészítésében és végrehajtásában való részvétel, konkrétan a menedékkéréssel kapcsolatos vonatkozások esetében.
Bár a rendkívüli eseményekről szóló rendelkezéseket tartalmazó jelentéstételi és értékelési rendszer jogalkotási javaslatba történő beillesztése a helyes irányba mutat, továbbra sem tartalmaz konkrét eljárást az Alapjogi Charta betartásának szavatolására, valamint az elszámoltathatóság és a felelősség nyomon követésére, és ez utóbbi továbbra is igen pontatlan a Bizottság javaslatában. A közös visszaküldési műveletek esetében bevezetett nyomon követési követelményeknek megfelelően a felülvizsgált rendeletnek kötelező előírást kellene tartalmaznia a Frontex műveletek független megfigyeléséről és ezekről az uniós intézmények számára történő jelentéstételről az uniós jogszabályok és az alapvető jogok betartásának szempontjából.
Üdvözöljük a jogalkotási javaslat azon új rendelkezését, amely előírja, hogy a megfelelő képzésnek kötelező jellegűvé kell válnia a közös műveletekben részt vevő valamennyi fél számára. A Frontex és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége nemrégiben együttműködési megállapodást írt alá, amely konkrétan a Frontex alkalmazottak képzési szükségleteinek értékelését, valamint az alapvető jogokkal kapcsolatos képzési tevékenységek végrehajtásának értékelését irányozza elő. A Frontex és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága közötti levélváltás ezenkívül 2008 óta hivatalossá teszi az ezen a téren folytatott együttműködést.
Mindazonáltal a Bizottságnak hozzáférést kell biztosítania a Parlament számára a képzésekkel kapcsolatos információkhoz, köztük az Alapjogi Ügynökség által nyújtandó értékelésekhez. A képzéshez hasonló kapacitásfejlesztési kezdeményezések terén mind az Alapjogi Ügynökséggel, mind az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával folytatott megerősített együttműködés egyértelmű hozzáadott értéknek tekinthető. A civil társadalmi szervezeteknek a képzési programok kidolgozásába és végrehajtásába történő bevonását ugyanakkor a Frontexnek kell biztosítania.
Az előadó álláspontja szerint a Frontexen belüli jogi tanácsadási tevékenységet jelentős mértékben meg kell erősíteni az idegenek jogaival és a nemzetközi védelemmel, többek között a menedékjog kérdéseivel foglalkozó szakembergárda létrehozásával. A szakembergárdát, amelynek fő feladata, hogy tanáccsal lássa el a menedékkérőket és más, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket, például várandós nőket, gyermekeket és az embercsempészet áldozatait, módszeresen be kell vonni a Frontex műveleteibe és munkájába az illetékes nemzeti menedékügyi szolgálatok és a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező nem kormányzati szervezetek mellett.
A Frontex kibővített külső megbízatása aggályos lehet emberi jogi szempontból és egy sor biztosítékot tesz szükségessé az EU alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeinek betartása érdekében. Az előadó nyomatékosan javasolja, hogy a jogalkotási javaslat tartalmazzon egyértelmű hivatkozást a visszaküldés tilalmára vonatkozó elv tiszteletben tartására az Alapjogi Charta 19. cikkének megfelelően, továbbá minden ember azon jogának tiszteletben tartására, hogy elhagyhasson bármely országot, köztük saját hazáját a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 12. cikke (2) bekezdésének és az Emberi Jogok Európai Bírósága 4. jegyzőkönyve 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően. A Bizottság javaslata biztosítja, hogy az összekötő tisztviselők az uniós jog és az alapvető jogok betartásával végezzék feladataikat, továbbá hogy „olyan harmadik országokba küldhetők ki, amelyek határigazgatási gyakorlata tiszteletben tartja az emberi jogok minimális normáit”. Ezeknek a biztosítékoknak azonban mindenképpen vonatkozniuk kell ezen összekötő tisztviselőkre. E tekintetben az előadó hangsúlyozza, hogy tisztázni kell az összekötő tisztviselők funkcióját, amely nem hasonlítható a nemzeti összekötő tisztviselők által időről időre végzett tanácsadói feladatokkal, továbbá magas színvonalú képzést kell biztosítani számukra az alapvető jogok és a nemzetközi védelemhez való hozzáférés témáiban. Ezenkívül a harmadik országokkal folytatott megerősített együttműködés, amelyet a Frontex és harmadik országok közötti kétoldalú munkamegállapodások tesznek hivatalossá, e megállapodások megkötését megelőzőn megköveteli az emberi jogok helyzetnek értékelését az érintett harmadik országban.
Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint „külön jogalapra van szükség, amely egyrészt a Frontex általi személyesadat-feldolgozás kérdésére vonatkozik, másrészt rendelkezik azon körülmények tisztázásáról, amelyek esetén az ügynökség általi ilyen jellegű adatkezelésre sor kerülhet szilárd adatvédelmi biztosítékoknak megfelelően”. Az előadó ezért alapvető fontosságúnak tartja a megfelelő jogalap és a biztosítékok e jogalkotási javaslatba történő beillesztését, figyelembe véve az ügynökség kibővített belső és külső feladatait, és különösen a származási országba való visszaküldés tilalmára vonatkozó elv tiszteletben tartását.
A Frontex és harmadik országok hatóságai közötti munkamegállapodásokat illetően a Bizottság javaslata csupán a Bizottság előzetes jóváhagyására hivatkozik az Európai Parlament által végzett demokratikus ellenőrzés nélkül. Mivel a Frontex uniós szerv, amelyre a teljes körű demokratikus ellenőrzés és átláthatóság elvei érvényesek, célszerű és jogos, hogy az Európai Parlamentet teljes körűen tájékoztassák az ilyen munkamegállapodásokról. Ezenkívül a fokozottabb átláthatóságot és a különböző iratokhoz, például a kockázatelemzésről szóló jelentésekhez, a közös műveletek értékeléseihez, valamint a megállapodások megkötését megelőzően megkövetelt emberjogi értékelésekhez történő szélesebb körű hozzáférést a Parlament számára is biztosítani kell.
MÓDOSÍTÁSOK
A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 4 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(4) E rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által rögzített alapvető jogokat és alapelveket, nevezetesen az emberi méltóságot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a menedékjogot, a származási országba való visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetésmentességet, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot. E rendeletet a tagállamoknak e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk. |
(4) E rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája („a Charta”) által rögzített alapvető jogokat és alapelveket, nevezetesen az emberi méltóságot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a menedékjogot, a származási országba való visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetésmentességet, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot. E rendelet támogatja a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv1, a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2, továbbá a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi irányelv3 és a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003. január 27-i 2003/9/E tanácsi irányelv4 rendelkezéseit. E rendeletet a tagállamoknak e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk. | |||||||||||||||
|
|
___________________ 1 HL L 304., 2004.9.30., 12–23. o. | |||||||||||||||
|
|
2 HL L 348., 2008.12.24., 98-107. o. | |||||||||||||||
|
|
3 HL L 326., 2005.12.13., 13-34. o. | |||||||||||||||
|
|
4 HL L 31., 2003.2.6., 18-25. o. | |||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Határigazgatási tevékenységei keretében a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségeinek megfelelően a Frontexnek tiszteletben kell tartania a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit. | ||||||||||||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
|
(4a) Az ügynökségnek maradéktalanul végre kell hajtania mind a Charta rendelkezéseit a bevándorlók emberi jogainak tiszteletben tartása és védelme tekintetében, mind a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi genfi egyezményt. Az ügynökség valamennyi tevékenységének összhangban kell lennie a vonatkozó nemzetközi joggal, valamint a nemzetközi védelemhez való hozzáféréshez kapcsolódó kötelezettségekkel; | |||||||||||||||
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 7 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(7) A külső határok forgalomellenőrzés és őrizet révén történő eredményes igazgatásának elő kell segítenie az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és csökkentenie kell a tagállamok belső biztonságát, közrendjét, közegészségügyét és nemzetközi kapcsolatait fenyegető veszélyeket. |
(7) A külső határok hatékony forgalomellenőrzés és hatásos őrizet révén történő eredményes igazgatásának elő kell segítenie a szabálytalan bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és csökkentenie kell a tagállamok belső biztonságát, közrendjét, közegészségügyét és nemzetközi kapcsolatait fenyegető veszélyeket. | |||||||||||||||
|
|
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Jóváhagyása esetén az egész szövegben megfelelő változtatásra van szükség.) | |||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Az előadó az „illegális” kifejezés „szabálytalan” kifejezésre történő cseréjét javasolja az „illegális” bevándorlás és bevándorlókra történő hivatkozások esetén annak érdekében, hogy a rendelet szövege megfeleljen az e témához kapcsolódó más vonatkozó jogszabályok szövegének. | ||||||||||||||||
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 10 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(10) Ezért – különösen az Ügynökség műveleti kapacitásainak erősítése érdekében – felül kell vizsgálni az Ügynökség megbízatását, biztosítva egyúttal, hogy az összes meghozott intézkedés arányos legyen a kitűzött célokkal és teljes mértékben tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, valamint a menekültek és a menedékkérők jogait, így elsősorban a visszaküldés tilalmát. |
(10) A fenti kihívások, beleértve a migrációs csatornák egyre nagyobb összetettségét és sokrétűségét, azt jelenti, hogy – különösen az Ügynökség műveleti kapacitásainak erősítése érdekében – felül kell vizsgálni az Ügynökség megbízatását, biztosítva egyúttal, hogy az összes meghozott intézkedés arányos legyen a kitűzött célokkal és teljes mértékben tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, valamint a menekültek és a menedékkérők jogait, így elsősorban a visszaküldés tilalmát. | |||||||||||||||
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 19 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(19) Az Ügynökség európai szinten folyó – az alapjogokra is kiterjedő – képzést biztosít a határőrök nemzeti oktatói számára, valamint további képzéseket és szemináriumokat szervez az illetékes nemzeti szolgálatok tisztviselői számára a külső határok ellenőrzésére és őrizetére, illetve a tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozóan. Az Ügynökség a tagállamokkal együttműködve képzési programokat szervezhet a tagállamok területén. Ebből a szempontból a tagállamoknak határőreik nemzeti képzési programjaiba be kell építeniük az Ügynökség munkájának eredményeit. |
(19) Az Ügynökség európai szinten folyó – az alapjogokra, a nemzetközi jogra és a nemzeti menekültügyi hatóságok struktúrájára kiterjedő – képzést biztosít a határőrök nemzeti oktatói számára, valamint további képzéseket és szemináriumokat szervez az illetékes nemzeti szolgálatok tisztviselői számára a külső határok ellenőrzésére és őrizetére, illetve a tagállamokban szabálytalanul tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozóan. Az Ügynökség a tagállamokkal együttműködve képzési programokat szervezhet a tagállamok területén. Ebből a szempontból a tagállamoknak határőreik nemzeti képzési programjaiba be kell építeniük az Ügynökség munkájának eredményeit. | |||||||||||||||
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 21 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(21) A tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének operatív vonatkozásai a legtöbb tagállamban a külső határok ellenőrzéséért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. Mivel e feladatok uniós szinten történő megvalósítása egyértelműen hozzáadott értékkel bír, az Ügynökség ennek megfelelően – az uniós visszatérési politikával teljes mértékben összhangban – biztosítja a szükséges segítséget a tagállamok közös visszatérési műveleinek megszervezéséhez és összehangolja azokat, továbbá meghatározza az úti okmányok megszerzésének helyes gyakorlatát, illetve a tagállamok területén illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során alkalmazandó magatartási kódexet. Uniós finanszírozási eszközök nem tehetők elérhetővé olyan tevékenységek és műveletek számára, amelyeket nem az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban hajtanak végre. |
(21) A tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének operatív vonatkozásai a legtöbb tagállamban a külső határok ellenőrzéséért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. Mivel e feladatok uniós szinten történő megvalósítása egyértelműen hozzáadott értékkel bír, az Ügynökség ennek megfelelően – az uniós visszatérési politikával teljes mértékben összhangban – biztosítja a szükséges segítséget a tagállamok közös visszatérési műveleinek megszervezéséhez és összehangolja azokat, továbbá meghatározza az úti okmányok megszerzésének helyes gyakorlatát, illetve a tagállamok területén illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során alkalmazandó magatartási kódexet. Az Unió nem végezhet, illetve finanszírozhat sem olyan tevékenységeket, sem olyan műveleteket, amelyek nincsenek összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Az Alapjogi Charta megsértése esetén fel kell függeszteni a visszatérési műveleteket, és ki kell vizsgálni az esetet. | |||||||||||||||
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 23 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(23) A 2007/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó ügyekben harmadik országokkal folytatott együttműködés egyre fontosabbá válik. Egy szilárd együttműködési modellnek a megfelelő harmadik országokkal való létrehozása érdekében az Ügynökség számára biztosítani kell a lehetőséget technikai segítségnyújtásra irányuló projektek megindítására és finanszírozására, valamint összekötő tisztviselők harmadik országba történő kiküldésére. Az Ügynökség számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy harmadik országok képviselőit – a szükséges képzés biztosítását követően – meghívja a tevékenységeiben való részvételre. A harmadik országokkal való együttműködés kiépítése az európai határigazgatási normák – így az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásának – elterjesztése szempontjából is fontos. |
(23) A 2007/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó ügyekben harmadik országokkal folytatott együttműködés egyre fontosabbá válik. Egy szilárd együttműködési modellnek a megfelelő harmadik országokkal való létrehozása érdekében az Ügynökség számára biztosítani kell a lehetőséget technikai segítségnyújtásra irányuló projektek megindítására és finanszírozására, valamint összekötő tisztviselők harmadik országba történő kiküldésére. Az Ügynökség számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy harmadik országok képviselőit – a szükséges képzés biztosítását követően – meghívja a tevékenységeiben való részvételre. A harmadik országokkal való együttműködés kiépítése az európai határigazgatási normák – így az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásának – elterjesztése szempontjából is fontos. | |||||||||||||||
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 1 pont 2007/2004/EK rendelet 1 cikk – 2 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Az uniós ügynökségként rá vonatkozó kötelezettségek keretében a Frontexnek végre kell hajtania a külső határok igazgatásával kapcsolatos uniós intézkedéseket és az Alapjogi Chartában foglalt elveket. | ||||||||||||||||
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont – a pont 2007/2004/EK rendelet 2 cikk – 1 bekezdés – c pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Fontos, hogy kockázatelemzési folyamatába a Frontex foglalja bele a bevándorlók tranzitországokbeli emberjogi helyzetéről szóló független és átfogó megállapításokat. | ||||||||||||||||
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont – b pont 2007/2004/EK rendelet 2 cikk – 1 a bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A Frontex összekötő tisztviselői számára egyértelműen kötelezővé kellene tenni, hogy harmadik országbeli küldetéseiket megelőzően képzésben részesüljenek a vonatkozó uniós és nemzetközi jogra, így az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre vonatkozóan. | ||||||||||||||||
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 4 pont 2007/2004/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Az Ügynökség közös műveleteket csak a fogadó tagállam egyetértésének beszerzését követően kezdeményezhet. | ||||||||||||||||
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 4 pont 2007/2004/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A fogadó tagállamnak döntő szava és szerepe kell, hogy legyen a műveletek befejezésében. | ||||||||||||||||
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 4 pont 2007/2004/EK rendelet 3 cikk – 4 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Az értékeléseknek nem szabad csupán arra a kérdésre szorítkozniuk, hogy teljesültek-e egy adott művelet célkitűzései, hanem részletes értékelést kell tartalmazniuk az alapvető jogok betartásáról, amely része a Frontex műveleteket szabályozó jogi keretnek. | ||||||||||||||||
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 pont 2007/2004/EK rendelet 3 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Az operatív tervnek külön utalnia kell a közös műveletek és kísérleti projektek elvégzésére vonatkozó valamennyi alapvető elemre. | ||||||||||||||||
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 pont 2007/2004/EK rendelet 3 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – e pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Az operatív tervnek részletes utalást kell tartalmaznia arra nézve, hogy hogyan mozgósítják a kiküldött határőrök csapatait és a többi személyzetet. | ||||||||||||||||
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 pont 2007/2004/EK rendelet 3 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – h pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstétel és azok értékelése alapvető fontosságú a Frontex-műveletekre vonatkozó jogi keret megfelelő érvényesítése érdekében. Egyértelművé kell tenni, hogy rendkívüli eseménynek számít a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex és az alapvető jogok megsértése, amint azt a javasolt 17. preambulumbekezdés kimondja. | ||||||||||||||||
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 pont 2007/2004/EK rendelet 3 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – i pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A tengeri műveleteknek a vonatkozó alkalmazandó jogszabályokon kell alapulniuk. | ||||||||||||||||
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 pont 2007/2004/EK rendelet 3 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – i a pont (új) | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A harmadik országokkal folytatott együttműködés jellegét minden esetben a műveleti tervbe kell illeszteni, és annak összhangban kell lennie a vonatkozó műveleti együttműködési megállapodásokkal. | ||||||||||||||||
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 pont 2007/2004/EK rendelet 3 b cikk – 3 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Az egyes tagállamok egyes műveletekhez való hozzájárulásának pontos feltételeit az Ügynökség és az adott tagállam közötti éves kétoldalú megállapodások határozzák meg. | ||||||||||||||||
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 7 pont 2007/2004/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Az Európai Parlament számára hozzáférést kell biztosítani a képzéssel kapcsolatos információkhoz. A képzéshez hasonló kapacitásfejlesztési kezdeményezések terén mind az Alapjogi Ügynökséggel, mind az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával folytatott megerősített együttműködés egyértelmű hozzáadott értéknek tekinthető. | ||||||||||||||||
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 8 pont 2007/2004/EK rendelet 7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés - 1 francia bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A nemzeti jogszabályokat minden esetben tiszteletben kell tartani az új berendezések regisztrációja esetében. | ||||||||||||||||
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 8 pont 2007/2004/EK rendelet 7 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Minden tagállam számára fontos, hogy a berendezés működtetési költségét az Ügynökség fedezze. | ||||||||||||||||
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 10 pont – a a pont (új) 2007/2004/EK rendelet 8 e cikk – 1 bekezdés – g a pont (új) | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Rendkívüli esemény esetén az Ügynökségnek azonnal tájékoztatnia kell az igazgatótanácsot és a megfelelő nemzeti állami hatóságokat. | ||||||||||||||||
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 10 pont – b pont 2007/2004/EK rendelet 8 e cikk – 1 bekezdés – h pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A rendkívüli események jelentéséről külön esik szó az előző pontban. | ||||||||||||||||
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 10 pont – b pont 2007/2004/EK rendelet 8 e cikk – 1 bekezdés – i pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A tengeri műveleteknek az e területen alkalmazandó jogszabályokon kell alapulniuk. | ||||||||||||||||
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 12 pont 2007/2004/EK rendelet 9 cikk – 2 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A visszaküldés felfüggesztésének lehetősége alapvető fontosságú eljárási biztosíték abban az esetben, ha az alapvető jogok sérülnének. | ||||||||||||||||
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 12 pont 2007/2004/EK rendelet 9 cikk – 3 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A kitoloncolások átfogó és hatékony ellenőrzése érdekében az ellenőrök számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi vonatkozó létesítményhez. Az ellenőrzés minősége és hatékonysága attól is függ, hogy az ellenőrök megfelelő képzésben részesülnek-e. | ||||||||||||||||
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 16 pont 2007/2004/EK rendelet 13 cikk | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 16 pont 2007/2004/EK rendelet 14 cikk – 1 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 16 pont 2007/2004/EK rendelet 14 cikk – 2 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 16 pont 2007/2004/EK rendelet 14 cikk – 3 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A harmadik országokba kiküldött összekötő tisztviselők tevékenységeit illetően a rendeletnek egyértelmű hivatkozást kellene tartalmaznia minden ember azon jogának tiszteletben tartására, hogy elhagyhasson bármely országot, köztük saját hazáját a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 12. cikke (2) bekezdésének és az Emberi Jogok Európai Bírósága 4. jegyzőkönyve 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően. | ||||||||||||||||
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 16 pont 2007/2004/EK rendelet 14 cikk – 4 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Annak érdekében, hogy tükröződjön az Európai Bizottság javaslatát kísérő hatásértékelésben megfogalmazott elv, nem szabadna uniós támogatásban részesíteni olyan harmadik országokat, ahol feltételezhető, hogy a közös műveletek az alapvető jogok megsértését eredményezhetik. | ||||||||||||||||
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 16 pont 2007/2004/EK rendelet 14 cikk – 5 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A tagállamok harmadik országokkal kötött olyan kétoldalú megállapodásai esetében, amelyek rendelkezéseket tartalmaznak a Frontex szerepéről és hatásköréről, az Európai Parlamentnek lehetőséget kell biztosítani az ellenőrzésre, és az Európai Bizottság rendelkezésére kell bocsátani azokat annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a tagállamok uniós jog szerinti kötelezettségeinek és az alapvető jogoknak, az e rendeletben foglaltaknak megfelelően. | ||||||||||||||||
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 16 pont 2007/2004/EK rendelet 14 cikk – 6 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Uniós ügynökségként tevékenységei során a Frontex köteles maradéktalanul tiszteletben tartani és elősegíteni az alapvető jogokat (az Alapjogi Charta 51. cikke). Ezeknek az alapelveknek a harmadik országokkal való együttműködési megállapodások megkötésekor is érvényesülniük kell. | ||||||||||||||||
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 16 pont 2007/2004/EK rendelet 14 cikk – 7 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Uniós szervként a Frontexre a teljes demokratikus ellenőrzés és átláthatóság elvei vonatkoznak. Ezeknek a munkamegállapodásoknak összhangban kell lenniük az EU külpolitikájával, a Bizottságnak pedig meg kell indokolnia kedvező véleményét. | ||||||||||||||||
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 23 pont 2007/200404/EK rendelet 33 cikk – 2 b bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosítása |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2010)0061 – C7-0045/2010 – 2010/0039(COD) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
LIBE |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFET 11.3.2010 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Barbara Lochbihler 30.3.2010 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
14.10.2010 |
10.1.2011 |
|
|
||||
|
Az elfogadás dátuma |
13.1.2011 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
43 5 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Gabriele Albertini, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Ana Gomes, Heidi Hautala, Richard Howitt, Anna Ibrisagic, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Krzysztof Lisek, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Barry Madlener, Mario Mauro, Kyriakos Mavronikolas, Francisco José Millán Mon, Alexander Mirsky, Andreas Mölzer, María Muñiz De Urquiza, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Norica Nicolai, Justas Vincas Paleckis, Ioan Mircea Paşcu, Vincent Peillon, Alojz Peterle, Cristian Dan Preda, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, Werner Schulz, Ernst Strasser, Charles Tannock, Zoran Thaler, Kristian Vigenin, Graham Watson |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Kinga Gál, Liisa Jaakonsaari, Georgios Koumoutsakos, Barbara Lochbihler, Norbert Neuser, Jacek Protasiewicz, Judith Sargentini, Marietje Schaake, Indrek Tarand, Janusz Władysław Zemke |
|||||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosítása |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2010)0061 – C7-0045/2010 – 2010/0039(COD) |
||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
24.2.2010 |
|
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
LIBE 11.3.2010 |
|
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFET 11.3.2010 |
DEVE 11.3.2010 |
|
|
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
DEVE 17.3.2010 |
|
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Simon Busuttil 21.4.2010 |
|
|
|
|
|
A jogalap vizsgálata A JURI véleményének dátuma |
JURI 24.5.2011 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
11.10.2010 |
26.10.2010 |
15.11.2010 |
26.1.2011 |
|
|
|
24.5.2011 |
12.7.2011 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
12.7.2011 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
42 5 7 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jan Philipp Albrecht, Sonia Alfano, Alexander Alvaro, Roberta Angelilli, Gerard Batten, Vilija Blinkevičiūtė, Mario Borghezio, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Philip Claeys, Carlos Coelho, Rosario Crocetta, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Véronique Mathieu, Nuno Melo, Jan Mulder, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Renate Sommer, Rui Tavares, Wim van de Camp, Daniël van der Stoep, Renate Weber, Tatjana Ždanoka |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Edit Bauer, Anna Maria Corazza Bildt, Luis de Grandes Pascual, Ioan Enciu, Monika Hohlmeier, Jean Lambert, Antonio Masip Hidalgo, Mariya Nedelcheva, Hubert Pirker, Michèle Striffler, Kyriacos Triantaphyllides, Cecilia Wikström |
||||
|
Benyújtás dátuma |
15.7.2011 |
||||