AJÁNLÁS a trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

    18.7.2011 - (05812/2011 – C7-0061/2011 – 2006/0263(NLE)) - ***

    Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
    Előadó: Vital Moreira

    Eljárás : 2006/0263(NLE)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A7-0280/2011
    Előterjesztett szövegek :
    A7-0280/2011
    Viták :
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

    a trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

    (05812/2011 – C7-0061/2011 – 2006/0263(NLE))

    (Egyetértés)

    Az Európai Parlament,

     tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (05812/2011),

     tekintettel a trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodás tervezetére (11964/2007),

     tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. és 207. cikke, valamint 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjának értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0061/2011),

     tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikke (8) bekezdésére,

     tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A7-0280/2011),

    1.        egyetért a megállapodás megkötésével;

    2.        felkéri a Bizottságot, hogy a Parlament kérésére mindig nyújtson aktuális tájékoztatást a megállapodás végrehajtásával kapcsolatban, azaz a cselekvési tervekről és programokról, valamint a megállapodás által létrehozott szervek határozatairól;

    3.        felkéri a Bizottságot, hogy az alkalmazás utolsó évében és a megállapodás megújítására irányuló tárgyalások megkezdését megelőzően nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a megállapodás alkalmazásáról, különösen az erdészeti ágazatra vonatkozóan a jogszabályok végrehajtására, az irányításra és a kereskedelemre vonatkozó európai uniós saját eszközökkel való összehasonlításban;

    4.        utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezetének.

    INDOKOLÁS

    A trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodásnak (ITTA, 2006) az Európai Unió nevében történő megkötéséről és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat egy olyan eljárással kapcsolatos újbóli konzultáció, amelyet már 2007-ben a Parlamenthez utaltak. 2008. szeptember 23-án a Parlament elfogadott egy, az INTA által előterjesztett állásfoglalást (P6_TA(2008)0454), amely kifejti, hogy a Parlament miért határozott úgy, hogy nem fogadja el a trópusi faanyagokról szóló, 2006. évi nemzetközi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra (11964/2007 – C6-0326/2007 – 2006/0263(CNS)) irányuló javaslatról szóló jelentéstervezetet (A6-0313/2008). Az új előterjesztés megerősíti a Parlament arra vonatkozó eredeti kérését, hogy az EUMSZ 207. cikkének és 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján rendelkeznie kell a megállapodáshoz való hozzájáruláshoz vagy annak elutasításához való joggal.

    A trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodás és a Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezete

    Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) égisze alatt létrehozott tárgyalókonferencia 2006. január 27-én jóváhagyta a trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodás szövegét. A 2006. évi megállapodás a trópusi faanyagokról szóló meghosszabbított, a 2006. évi megállapodás hatálybalépéséig hatályban maradó 1994. évi megállapodás helyébe lép. Valamennyi uniós tagállam kifejezte azon szándékát, hogy a 2006. évi megállapodást aláírja, és szükség szerint hozzájárul annak ideiglenes alkalmazásához.

    A fatermékek termelői és fogyasztói között megkötött 2006. évi megállapodás 10 évre szól, és azt ötévenként felül kell vizsgálni. A 2006. évi megállapodás céljai közé tartozik, hogy elősegítse a fenntartható erdőgazdálkodás keretében, törvényesen kitermelt trópusi fa nemzetközi kereskedelmének kiterjesztését és diverzifikációját, továbbá támogassa a trópusi fa kitermelésére hasznosított erdők fenntartható erdőgazdálkodás révén történő kezelését azáltal, hogy hatékony kereteket biztosít a tagok közötti egyeztetés, nemzetközi együttműködés és a szakpolitika kialakítása számára a világ fakereskedelmének valamennyi releváns vonatkozása tekintetében.

    A megállapodás olyan intézkedésként határozza meg egy hiteles engedélyezési rendszer biztosításának módjait, amely arra szolgál, hogy kizárólag legálisan előállított fatermékek kerüljenek a piacra[1], valamint megerősíti a trópusi faanyagokról szóló 1983. évi nemzetközi megállapodás által létrehozott, a Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezetének fennállását és működési mechanizmusait. A trópusi fatermékek előállítóinak és importőreinek több mint 80%-a tagja a szervezetnek és az ITTA szerződő fele.[2]

    Az EU-nak az illegális fakitermelés elleni küzdelemre irányuló további intézkedései

    Az EU az illegális fakitermelés egyre nagyobb problémájának kezelése érdekében 2003-ban bevezette az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) vonatkozó cselekvési tervet. A FLEGT cselekvési tervek meghatározzák az illegális fakitermelés elleni küzdelemre, valamint az olyan többoldalú partnerségek kialakítására vonatkozó intézkedéseket, amelyek a közvélemény tudatosságának növelésére szolgálnak az illegális fakitermelés negatív következményeinek tekintetében. A FLEGT alapja és külső megnyilvánulása az önkéntes és partnerségi megállapodás, amelyet az EU köt az egyes faexportáló országokkal. Az önkéntes és partnerségi megállapodás aláíró felei vállalják, hogy az ellátási lánc mentén hatékonyabb irányítási és nyomon követhetőségi mechanizmusokat segítenek elő. Az önkéntes és partnerségi megállapodás alapján az EU-ba exportált faanyag törvényességének igazolására szolgáló ellenőrző mechanizmusokat vezetnek be. Eddig az EU Kamerunnal, Kongóval (Brazzaville) és Ghánával írt alá önkéntes és partnerségi megállapodást.[3] Még tartanak a tárgyalások a Közép-afrikai Köztársasággal, a Kongói Demokratikus Köztársasággal, Gabonnal, Indonéziával, Libériával, Malajziával és Vietnammal.

    2010. október 20-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010/EU rendeletet.[4] A rendelet megtiltja az illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából származó fatermékeknek a belső piacon történő első forgalomba hozatalát. A kereskedőknek az ellátási lánc egészében képesnek kell lenniük azon piaci szereplők vagy kereskedők azonosítására, akiktől a fát vagy fatermékeket vásárolták, valamint adott esetben azon kereskedők azonosítására, akiknek a fát vagy fatermékeket eladták. Továbbá a rendelet bevezeti a kellő gondosság elvén alapuló rendszert, amely megköveteli a piaci szereplőktől, hogy kellő gondossággal járjanak el, amikor fát vagy fatermékeket első alkalommal hoznak forgalomba a belső piacon, azaz egy olyan rendszert, amely a kockázatkezeléshez szorosan hozzátartozó három elemből áll (információkhoz való hozzáférés – kockázatértékelési eljárások – a megállapított kockázatok csökkentése, intézkedések és eljárások beépítésével).

    Ami a szankciókat illeti, a tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok alkalmazásának biztosítása érdekében. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és a következő formában nyilvánulhatnak meg: a környezeti kárral, az érintett fa vagy fatermékek értékével és a jogsértés miatt bekövetkező adóveszteséggel és gazdasági hátránnyal arányos bírság; az érintett fa és fatermékek lefoglalása; vagy a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedély azonnali felfüggesztése.

    Következtetés

    Az OECD becslései szerint évente egy Görögország méretű eredeti erdőtakaró tűnik el, kipusztulással fenyegetve a pótolhatatlan biológiai sokféleséget és növelve a globális felmelegedés kockázatát. Jóllehet több mint 20 év telt el a trópusi faanyagokról szóló első megállapodás megkötése óta, a túlzott mértékű kizsákmányolás és az illegális kitermelés továbbra is széles körben elterjedt jelenség. Az olyan térségekben, mint például az Amazonasnál, a Kongó-medencében, Délkelet-Ázsiában és Oroszországban végzett összes kitermelési tevékenység csaknem fele illegális.

    Az Európai Unió Tanácsa és Bizottsága támogatja a trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodást, amely véleményük szerint a faipar legsürgetőbb kérdéseivel foglalkozik. A Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezete (ITTO) folytatni fogja az olyan kérdésekkel kapcsolatos tevékenységét, mint például az erdőirtás és az illegális fakitermelés, de még többet lehet tenni az erdészeti jogszabályok végrehajtásának biztosításával kapcsolatban, amint azt az EU által elfogadott, fent említett további intézkedések szemléltetik.

    Az előadó addig is üdvözli ezt a megállapodást és javasolja, hogy a Parlament adja hozzájárulását.

    Az Európai Parlament és a jelenlegi javaslat

    A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése kibővült hatásköröket ruházott a Parlamentre a nemzetközi kereskedelmi megállapodások tekintetében. Az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás[5] 19. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a] Bizottság a nemzetközi megállapodások – köztük a kereskedelmi megállapodások – kapcsán időben és egyértelműen tájékoztatja a Parlamentet a megállapodások előkészítésének szakaszában és a nemzetközi tárgyalások folytatása és lezárása során. A tájékoztatás kiterjed a tárgyalási irányelv-tervezetekre, az elfogadott tárgyalási irányelvekre, a tárgyalások folytatására és lezárására.” Az említett tájékoztatást „időben továbbítani kell a Parlamentnek, hogy adott esetben véleményt nyilváníthasson, és a Bizottság – amennyire lehet – figyelembe tudja venni a Parlament álláspontját”. Az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése előírja, hogy „[az] Európai Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell”. Garantálni kell tehát e kötelezettség teljes körű alkalmazását, amint azt az Európai Parlament és a Bizottság közötti felülvizsgált keretmegállapodásról szóló, 2010. február 9-i parlamenti állásfoglalás 3. pontjának h) alpontja kimondja.

    Az Európai Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodás alkalmazásáról. Ennek során az Európai Unió az erdészeti jogszabályok végrehajtásával, az irányítással és a kereskedelemmel kapcsolatos saját eszközeivel összevetve ellenőrzi a trópusi faanyagokról szóló nemzetközi megállapodás végrehajtását.

    Az Európai Parlament 2008. szeptember 24-i jogalkotási állásfoglalásával[6] összhangban az előadó emlékeztet arra, hogy a trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodás felülvizsgálatára irányuló tárgyalási mandátum kidolgozásakor a Bizottságnak a jelenlegi szöveg felülvizsgálatát kellene javasolnia annak érdekében, hogy a megállapodás középpontjába a trópusi erdők védelme, a fenntartható erdőgazdálkodás, valamint a leromlott erdőterületek helyreállítása kerüljön, hangsúlyozva az erdőirtás problémájában érintett országokban az oktatás és a tájékoztatási politika jelentőségét a közvélemény tudatosságának növelésében a faanyagforrások helytelen módon történő kiaknázásának negatív következményeiről.00 A trópusi fával folytatott kereskedelmet csak az ezen előzetes célkitűzésekkel összeegyeztethető mértékben szabad ösztönözni. A trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodás felülvizsgálatára vonatkozó mandátumnak a Trópusi Faanyagok Nemzetközi Tanácsa vonatkozásában különösen olyan szavazási mechanizmust kell javasolnia, amely egyértelműen díjazza a trópusi erdők megőrzését és fenntartható használatát.

    • [1]          http://www.itto.int/about_itto/
    • [2]          http://www.itto.int/about_itto/
    • [3]      Attah/F. Ioras/I.V. Abrudan/ J. Ratnasingam: „The Voluntary Partnership Agreement: the Ghanaian and Malaysian experience” (Az önkéntes partnerségi megállapodás: a ghánai és malajziai tapasztalatok), megjelent: International Forestry Review, 11. kötet, 3. szám, 311 - 319. o.; Chris Beeko / Camilla Adelle: „The Implementation Of The EU’s Voluntary Partnership Agreement Initiative To Combat Illegal Logging: Reflections From The Supply Side”(Az EU illegális fakitermelési elleni küzdelmet célzó, önkéntes partnerségi megállapodási kezdeményezésének végrehajtása – vélemények az ellátási oldalról), megjelent: Studia Diplomatica, LXII. kötet, 2009, 4. szám, 173. o.
    • [4]          HL L 295., 2010.11.12., 23. o.
    • [5]          HL C 117. E, 2006.5.18., 123. o.
    • [6]  P6_TA-PROV(2008)0453

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    13.7.2011

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    25

    0

    1

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Kader Arif, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Marielle De Sarnez, Christofer Fjellner, Metin Kazak, David Martin, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Keith Taylor, Paweł Zalewski

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Josefa Andrés Barea, George Sabin Cutaş, Norbert Glante, Syed Kamall, Elisabeth Köstinger

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Rosa Estaràs Ferragut, Vicky Ford