JELENTÉS az új készségek és munkahelyek menetrendjéről

4.10.2011 - (2011/2067(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Regina Bastos

Módosítások

Eljárás : 2011/2067(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0320/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0320/2011

Viták :

PV 25/10/2011 - 14
CRE 25/10/2011 - 14

Szavazatok :

PV 26/10/2011 - 8.6
CRE 26/10/2011 - 8.6
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0466

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az új készségek és munkahelyek menetrendjéről

(2011/2067(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című, 2010. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2010)0682),

– tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó, „Az Európa 2020 integrált iránymutatás II. része” című iránymutatásokról szóló, 2010. szeptember 8-i jogalkotási állásfoglalására,[1]

– tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2010. október 21-i 2010/707/EU tanácsi határozatra,[2]

– tekintettel a fiatalság munkaerőpiacra való bejutásának, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és gyakorlati képzési lehetőségek előmozdításáról szóló, 2010. július 6-i állásfoglalására,[3]

– tekintettel az atipikus szerződésekről, a foglalkoztatási pályák megóvásáról, a rugalmas biztonságról és a szociális párbeszéd új formáiról szóló, 2010. július 6-i állásfoglalására,[4]

– tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására,[5]

– tekintettel a versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és zöld gazdaságot szolgáló foglalkoztatáspolitikákról szóló, 2010. december 6-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) zöld munkahelyekhez szükséges készségekről szóló, 2010-es tanulmányára,

– tekintettel a munkavállalók Európai Unión belüli mobilitásának előmozdításáról szóló, 2011. október ...-i állásfoglalására,[6]

– tekintettel a 2011–2020-as időszak vonatkozásában a szakképzés területén folytatott fokozott európai együttműködésről szóló bruges-i közleményre, amelyet 2010. december 7-én fogadtak el,[7]

– tekintettel „A középtávú előrejelzés 2020-ig: a szakértelemre vonatkozó kereslet és kínálat Európában” című tanulmányra (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, 2010),[8]

– tekintettel az „Európa jövőjéhez szükséges képesítések: a szakmai képesítésekre vonatkozó igények előrejelzése” című, 2009. májusi CEDEFOP-tanulmányra,

– tekintettel az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC), az Európai Vállalkozói Szövetség (BUSINESSEUROPE), az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UEAPME) és az Általános Gazdasági Érdekű Vállalkozások Európai Központja (CEEP) által aláírt, a befogadó munkaerőpiacokról szóló, 2010. március 25-i keretmegállapodásra,

– tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

– tekintettel az „Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítása” című, 2011. január 12-i bizottsági közleményre (COM(2011)0011), és a közös foglalkoztatási jelentés ahhoz csatolt tervezetére,

– tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078),

– tekintettel „A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetések: a kohéziós politika jövője” című, 2010. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2010)0642),

– tekintettel az „Előrelépés a közös európai célkitűzések felé az oktatásban és a képzésben” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)0526),

– tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre és annak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozat értelmében történő, 2011. január 21-i hatálybalépésére az Unióban, [9]

– tekintettel a Fogyatékos Emberek Számára Szolgáltatást Nyújtó Szervezetek Európai Szövetségének (EASPD) jelentésére, amely szerint a fokozódó európai munkanélküliség mellett egyre nehezebbé válik a fogyatékkal élők számára a munkaszerzés és a munkában maradás, továbbá tekintettel arra, hogy számos országban a fogyatékkal élők között nagyobb mértékű a munkanélküliség, mint a nem fogyatékkal élők körében,

– tekintettel „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia 2010–2015” című, 2010. szeptember 21-i bizottsági közleményre (COM(2010)0491),

– tekintettel a 2011–2020-as időszakra vonatkozóan a nemek közötti egyenlőség európai paktumáról szóló, 2011. március 7-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló bizottsági ajánlásról szóló, 2008. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2008)0639), és az erre vonatkozó, 2009. május 6-i állásfoglalására,[10]

– tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0320/2011),

A. mivel az Eurostat legfrissebb adatai szerint a globális gazdasági válság következtében a munkanélküliség aránya 9,5%-ra nőtt az Európai Unióban, ami összesen 22,828 millió embert jelent, akiknek 19,4%-a tartósan munkanélküli; mivel az ifjúsági munkanélküliség aránya 20,4%, és egyes tagállamokban eléri akár a 40%-ot is,

B. mivel a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a 2020-as célok elérése mozgatórugójának számító kkv-k körében több mint 3,5 millió állás szűnt meg a gazdasági válság következtében,

C. mivel a 2008-as gazdasági válság következményeként az elsődleges és a gyártási ágazatok a vártnál több munkahelyet veszítettek el és a becslések szerint 2020-ig mintegy 2,5 millió munkahelyet fognak elveszíteni,

D. mivel a 2008-as gazdasági recesszió a készségek iránti keresletet és a kínálatot egyaránt érintette a foglalkoztatási ágazatban, és ezzel drasztikusan növelte a munkavállalási kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot, valamint hangsúlyosabbá tette annak szükségességét, hogy az emberek jobban tájékozódjanak a munkaerőpiac foglalkoztatási kilátásairól,

E. mivel a több tagállamban is érvényesített megszorító intézkedések egybeestek a munkanélküliség igen jelentős emelkedésével, és azért részben felelőssé is tehetők,

F. mivel a politikai döntéshozóknak meg kell védeniük a polgárokat a munkanélküliség kockázatával szemben, annak biztosítása révén, hogy a munkaerő-állomány rendelkezik a foglalkoztathatóságának maximalizálására alkalmas készségekkel,

G. mivel az új technológiák előrehaladása és az európai gazdaságok szerkezetében bekövetkező változások elengedhetetlenné teszik, hogy az egyének a munkával töltött életszakaszuk során frissítsék és javítsák készségeiket,

H. mivel a szociális, erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság előmozdítása egyike az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek,

I. mivel a szolgáltatási ágazat – értékesítés, vagyonvédelem, takarítás, étkeztetés, gondozás és személyi szolgáltatások stb. – a várakozások szerint továbbra is nagyszámú munkahelyet fog biztosítani mostantól 2020-ig, és a leggyorsabban növekvő terület lehet,

J. mivel az agrárélelmiszer-ipari ágazat globális szinten kezdi visszanyerni jelentőségét, ami más jellegű és magasabb szintű készségeket tesz szükségessé, ugyanakkor erőteljesen csökkenti az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek számát,

K. mivel a fenntartható növekedés elérése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés, a környezetvédelem és az új zöld technológiák kifejlesztése a megfelelő készségek rendelkezésre állását igényli a jövőben,

L. mivel a technológiai változás és a munkaszervezés új trendjei az ágazatokban természetes módon befolyásolják a foglalkoztatási formákat az egyes foglalkozásokhoz szükséges készségek és képesítési szintek szempontjából,

M. mivel a gazdaságok egyre inkább kreatív, interaktív, kommunikációs és problémamegoldó készségeket kívánnak meg a munkahelyeken, miközben az alacsony képzettséget igénylő munkahelyeket vagy a rutinjellegű feladatokat ellátó munkavállalókat a foglalkoztatás megszűnésének jelentős kockázata fenyegeti,

N. mivel az alacsony képzettségű vagy készségszintű munkavállalók – az egyéb kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokba tartozó munkavállalók mellett – jobban ki vannak téve a munkahely elvesztése, a bizonytalan foglalkoztatási feltételek és a szegénység kockázatának, hacsak nem megfelelő képzési és átképzési lehetőségeket kínálnak számukra, amelyek segítségével lépést tudnak tartani a munkaerő-piaci követelményekkel,

O. mivel a képzés és a felsőoktatás hosszú távú hatékonysága különböző tényezőktől függ, mint például a minőségi oktatás és képzés elérhetősége, a mindenki számára biztosított esélyegyenlőség és akadálymentes hozzáférés, a gondozási szolgáltatások elérhetősége, folyamatos állami beruházások, az államháztartás állapota és hatékony igazgatása, valamint az egyéni és a munkaerő-piaci szükségletek jobb meghatározása,

P. mivel az EU vállalta az iskolázottsági szintek növelését, a korai iskolaelhagyók arányának kevesebb mint 10%-ra történő csökkentését 2020-ig, valamint a felsőfokú vagy azzal egyenértékű tanulmányokat elvégzők arányának legalább 40%-ra történő emelését,

Q. mivel a magas szintű műszaki és tudományos képesítéseket igénylő munkahelyek száma várhatóan nőni fog, és 2020-ban az összes munkahely mintegy felét középszintű képesítéssel rendelkező munkavállalók számára kínálják majd, 35%-ához pedig magas szintű képesítésre lesz szükség (szemben a mai 29%-kal), és mivel a fenntartható gazdaság megteremtése érdekében további új képesítésekre lesz szükség valamennyi foglalkozás és készségszegmens terén,

R. mivel az EU-ba irányuló, az onnan kiinduló, illetve az azon belüli migráció, valamint a demográfiai változások sokféleképpen befolyásolják az aktív népesség jövőbeli létszámát és összetételét a tagállamokban, és fontos következményekkel járnak a készségek iránti keresletre és kínálatra, különösen azon tagállamokban, amelyek népessége gyorsan csökken, vagy amelyek jelentős mértékű „agyelszívással” néznek szembe,

S. mivel a migráns munkavállalók kompetenciáit és készségeit gyakran nem ismerik el megfelelően és nem is használják ki kellőképpen, és mivel a migráns munkavállalók gyakran többek között azért is néznek szembe nehézségekkel a munkaerőpiachoz, valamint az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés terén, mert nem ismerik munkaügyi és szociális jogaikat, és nem vesznek részt munkavállalói szövetségekben; mivel ebből adódóan a bevándorlók oktatáshoz, képzéshez és foglalkoztatáshoz való hozzáférését támogató integrációs politikák jelentős mértékben hozzájárulhatnak a jövőbeni munkaerő-piaci szükségletek kielégítéséhez,

T. mivel, bár a mikrohitel a nők vállalkozásának és a családi vállalkozások létrejöttének elengedhetetlen eszköze, a nők továbbra is alulreprezentáltak a vállalkozói szférában az Európai Unióban, hiszen a vállalkozók teljes létszámának átlagosan csupán 30%-át teszik ki;

U. mivel az egyetemi diplomát szerző diákok több mint 60%-a nő; mivel túl kevés nő és lány érdeklődik a tudományos ágazatok iránt, aminek következtében erős ágazati szegregáció figyelhető meg; továbbá mivel az informatikai ágazatban a nők és a férfiak foglalkoztatása közötti nemi aránytalanság az idők során szélesedett, ahelyett hogy szűkült volna;

V. mivel a nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, és aránytalanul magas számban képviseltetik magukat a részmunkaidős foglalkoztatásban, valamint a munkavégzés új, gyakran bizonytalan formáiban, illetve akadályokba ütköznek a szociális jogokhoz, a szociális védelemhez és a juttatásokhoz való teljes körű hozzáférés terén,

W. mivel a fenntartható gazdasági növekedés növelheti a megfelelő munkahelyek számát és szerte az EU-ban hozzájárulhat a gazdaságok fellendüléséhez,

X. mivel az EU továbbra is kevesebbet fektet be a növekedés és az életszínvonal javításának sarokköveit képező kutatásba, innovációba és oktatásba, mint teszik azt világgazdasági partnerei és versenytársai; mivel jelentős beruházásokra van szükség a know-how gazdaságban, a műszaki képzésekben és a szakképzések javítása terén,

Y. mivel a képzettségi szint célzott és igényekhez igazított javítása elengedhetetlen annak elősegítéséhez, hogy az emberek új készségeket sajátítsanak el, és így részesüljenek a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés előnyeiből; mivel meggyőző gazdasági érvek szólnak a képzettségi szint javítása, a munkaerő-piaci integráció és a társadalmi befogadás mellett; mivel a képzettségi szint javítására irányuló befektetések csökkentése hosszú távon kedvezőtlen hatást eredményez,

A foglalkoztatáspolitikák előtt tornyosuló kihívások

1. emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia keretein belül a tagállamok megállapodtak egy foglalkoztatási célkitűzésben, amely szerint 2020-ra a 20–64 éves férfiak és nők 75%-a bekerül a foglalkoztatásba, és amely szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel, valamint a társadalombiztosítási rendszerek és az államháztartások fenntarthatóságával Európában; emlékeztet arra, hogy a nők foglalkoztatási aránya jelenleg 58,2%; hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási célkitűzés megvalósításának alapvető előfeltételei között szerepel az ifjúsági munkanélküliség drasztikus csökkentése, a nők munkaerő-piaci részvételének erősítése, valamint a stratégia befogadásra vonatkozó prioritásának hatékony végrehajtása; hangsúlyozza, hogy a legtöbb nemzeti reformprogram sem a foglalkoztatásra, sem pedig a szegénységre vonatkozó célkitűzésnek nem felel meg, és felhívja valamennyi érintett felet, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikertörténet legyen;

2. megismétli, hogy az Unió öt fő célkitűzése a foglalkoztatás előmozdítása, az innováció, a kutatás és a fejlesztés feltételeinek javítása, az éghajlat-változási és energetikai célok megvalósítása, az oktatási szintek javítása, valamint a társadalmi integráció előmozdítása;

3. emlékeztet arra, hogy a foglalkoztatási szint lényeges növelése az EU-ban, a strukturális munkanélküliség elleni küzdelem, valamint a munkahelyteremtés – és ezáltal a termelékenység fellendítése, illetve a versenyképesség előmozdítása – jelentős akadályokba ütközik; úgy véli, hogy amellett, hogy jobban működő munkaerőpiacokat kell biztosítani, elsődlegesen többek között azzal a kihívással kell foglalkozni, hogy manapság számos munkavállaló készségei nincsenek összhangban az igényekkel, vagy nem érik el a megfelelő szintet, valamint hogy egyes európai országokban az iskolázottság szintje nemzetközi viszonylatban alacsony; úgy véli, hogy az új fenntartható gazdaságban rejlő lehetőségek maximális kihasználásához elengedhetetlen a szükséges készségbázis kialakítását célzó integrált megközelítés, és felhívja a Bizottságot, hogy a „munkahelyek az új fenntartható gazdaságban” témájú tervezett közleményében számoljon be a Parlament erre vonatkozó kéréseinek nyomon követéséről;

4. rámutat, hogy a foglalkoztatási ráta és a gazdasági teljesítmény kölcsönösen erősítik egymást, különösen a magas szintű gazdasági növekedés és a minőségi foglalkoztatás megteremtése terén; határozottan azt ajánlja azonban, hogy a tagállamok kövessék az Európa 2020 stratégia integrált foglalkoztatási és általános gazdaságpolitikai iránymutatásait, biztosítva, hogy a bevezetett szakpolitikák megfelelnek a nemzeti, regionális és helyi körülményeknek és az egyes tagállamokra jellemző különleges feltételeknek;

5. hangsúlyozza, hogy továbbra is a tagállamok felelősek a szociálpolitika kulcsfontosságú elemeiért, így például az adókért, a szociális jóléti programokért, egyes munkaügyi szabályokért, az egészségügyért és az oktatásért; elengedhetetlennek tartja, hogy a szociálpolitikák reagáljanak a nemzeti, regionális és helyi körülményekre, és különösen az egyes tagállamokban fennálló feltételekre;

6. felhív a gazdaságpolitikák tagállamok közötti jobb összehangolására a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés támogatása, valamint a hatékony verseny elősegítése érdekében, figyelembe véve a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták tekintetében Európa-szerte fennálló regionális egyenlőtlenségeket; sürgeti a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a költségvetési fegyelemre vonatkozó szabályokat azon kockázat csökkentése érdekében, hogy túlzott hiány alakuljon ki náluk, és hatékony költségvetési felügyeletre hív fel, mindemellett lehetővé téve az állami beruházásokat az uniós növekedési és foglalkoztatási célkitűzésekkel összhangban; hangsúlyozza ugyanakkor a Szerződésben előírt társadalmi hatásvizsgálat jelentőségét, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérjék fel a kiadáscsökkentések társadalmi költségeit, különös tekintettel az oktatás és az aktív munkaerő-piaci intézkedések terén eszközölt csökkentésekre, amelyek veszélyeztethetik az európai szakmunkáshiány problémájának megoldása és a gazdasági teljesítmény fenntartása terén elért előrehaladást;

7. támogatja a Bizottságnak az Európa 2020 stratégián belüli kiemelt kezdeményezését mint a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdítására, valamint a fenntartható, intelligensebb és inkluzívabb gazdaságra való áttérésre szolgáló keretet; hangsúlyozza a regionális dimenzió jelentőségét a menetrend teljesítésében; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a kiemelt kezdeményezésen belül a foglalkoztatásra és a készségekre vonatkozó elsőbbséget élvező intézkedéseket, megfelelő jelentőséget tulajdonítva mind a munkaerő-kínálat. mind pedig a munkaerő iránti kereslet előmozdításának egy tudásalapú, fenntartható és inkluzív gazdaság keretében;

8. véleménye szerint az új készségek és munkahelyek menetrendjét az EU kutatási keretprogramjával együtt kell mérlegelni, valamint a kettő közötti szinergiák növekedést és munkahelyeket teremthetnek;

9. hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli gazdasági és munkaerő-piaci fejlemények olyan jövőbeni kihívásokkal kiegészülve, mint például a demográfiai változások vagy a fenntartható gazdaságra való áttérés, jobb foglalkoztatási, oktatási és munkaszervezési stratégiákat követelnek meg, az EU versenyképességének és a munka- és életkörülményeknek a javítása, valamint új munkahelyek teremtése, és ezáltal a teljes foglalkoztatást és a jólétet, valamint a fenntartható termelést és életmódokat összehangoló „intelligens növekedés” előmozdítása érdekében; ezzel összefüggésben kiemeli az egész életen át tartó tanuláshoz, a képesítésekhez és a készségekhez való általános hozzáférés jelentőségét valamennyi korosztály számára; hangsúlyozza a képzettségi szint javítása, a munkaerő-piaci integráció, a társadalmi befogadás, a megkülönböztetés elleni hatékony küzdelem, valamint a valamennyi munkavállaló képességeinek jobb kihasználása mellett szóló gazdasági érveket; emlékeztet arra, hogy a munka és a magánélet egyensúlya, az oktatás és a humántőke-fejlesztés nem gazdasági előnyökkel is jár az egyén számára;

10. hangsúlyozza, hogy az új társadalmi-gazdasági körülmények fényében felül kell vizsgálni, és adott esetben fenn kell tartani, meg kell erősíteni vagy az egyes tagállamok különleges szükségleteihez kell igazítani a rugalmas biztonságra irányuló nemzeti intézkedéseket, a rugalmas, inkluzív és aktív munkaerőpiac, a mindenki számára elérhető hatékony képzés, valamint megfelelő társadalombiztosítási rendszerek biztosítása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy munkaerő-piaci reformjaikat kísérje a szegénységet megakadályozó szociális védelem és munkanélküliség elleni védelem megerősítése, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatok minőségének javítása; hangsúlyozza, hogy a rugalmas biztonságot nem szabad általános megoldásnak tekinteni;

11. hangsúlyozza a nem formális tanulás és a készségek elsajátításának fontosságát a generációk közötti együttműködés erősítésén keresztül, aminek keretében a fiatalok a tapasztalt idősebb munkavállalóktól tanulva sajátíthatnak el új készségeket;

12. sajnálattal tölti el, hogy sok munkavállaló számára továbbra is nehéz feladat a munka és a családi élet összeegyeztetése; felhívja a tagállamokat, hogy minden szülőnek – és különösen a nőknek, az egyszülős családoknak, valamint a hátrányos helyzetű vagy fogyatékos személyeknek– adjanak lehetőséget az integrációra, ne csak a munkában, hanem az egész életen át tartó tanulási folyamatokban is; hangsúlyozza, hogy ennek előfeltételeként a munkaszervezést és a képzési lehetőségeket össze kell egyeztetni a szülői feladatokkal, a gyermekgondozási struktúrákat hatékonyabbá és elérhetőbbé kell tenni, és a szülőket megfelelő támogatásban kell részesíteni; továbbá felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be a családi gondozókat támogató politikákat és programokat;

13. ajánlatosnak tartja olyan környezet kialakítását, amely kedvez a távmunkának, amennyiben az ilyen jellegű megoldások elősegítik a munka és a családi élet megfelelő összeegyeztetését;

Válaszok

Képzett munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása

14. üdvözli az Európai Foglalkoztatási Megfigyelőközpont megalapítását, valamint a Bizottság uniós „készségkörkép” létrehozására, és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatának annak érdekében történő megreformálása irányuló kezdeményezését, hogy a hálózat átláthatóbb és hozzáférhetőbb legyen az álláskeresők számára, és hogy előmozdítsák a foglalkoztatási mobilitást az EU-ban; hangsúlyozza, hogy az EURES kulcsszerepet tölt be az utazó munkavállalók és az álláskeresők jogaival kapcsolatos tanácsadásban, és így a valódi belső piac megvalósításában, és üdvözli az EU27-ben a fiatal munkakeresőket célzó „Az első EURES-állásod” kísérleti projekt beindítását; kiemeli továbbá az EURES határokon átnyúló régiókban betöltött szerepét, és úgy véli, hogy az EURES határokon átnyúló partnerségei számára biztosítani kell a szükséges forrásokat annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni az európai munkaerőpiacon jelentkező kihívásoknak;

15. hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelésének fontosságát – különös tekintettel a szakképzésre – a foglalkoztathatóság biztosítása, a munkaerő készségeinek fejlesztése, valamint a versenyképesség fokozása érdekében; rámutat arra, hogy a továbbképzésben részt vevők arányát szintén növelni kell, hogy a magasabb fokú képzettséggel rendelkező személyek akár idősebb korukig is számukra megfelelő munkahelyet tudjanak találni és betölteni; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy ösztönzőket kell biztosítani a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt, különös hangsúlyt fektetve a kkv-kra; úgy véli, hogy átfogóbb egész életen át tartó tanulási stratégiákat kell megvalósítani, és hogy a szakképzési rendszereket hozzá kell igazítani a munkaerőpiac, a technológiai fejlődés, és a munkaszervezés új megközelítéseinek gyorsan változó igényeihez;

16. sajnálja, hogy a válság idején a tagállamok csökkentették oktatási és képzési költségvetésüket, és nyomatékosan felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék az oktatási és képzési rendszerekbe irányuló befektetéseiket;

17. felszólít, hogy az egyes szakmai ágazatokban a képesítési szintek alapján jobban kövessék nyomon, hogy Európában mire várható kereslet, valamint haladéktalanul ültessék át az eredményeket a tagállamok oktatással, az egész életen át tartó tanulással és egyéb vonatkozó területekkel kapcsolatos szakpolitikáiba; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy növeljék a munkahelyek és életpályák vonzerejét a fiatal munkavállalók számára, és hogy különösen a fiatalokat folyamatosan tájékoztatni kell a munkaerő-piaci fejleményekről, hogy azon készségek fejlesztésére tudjanak összpontosítani, amelyekre ténylegesen igény mutatkozik; úgy véli, hogy a vállalkozásokat, szociális partnereket és az oktatási intézményeket összefogó „tudásszövetség” hasznos eszköz lenne az innováció és a készségek terén mutatkozó hiányosságok kezelésére, és jelentősen hozzájárulna a gazdaság és a társadalom egésze érdekeinek előmozdításához, különös tekintettel a teljes foglalkoztatás elérése, a szegénység felszámolása, a társadalmi befogadás és a világgazdaságban a fenntartható gazdasági növekedés jelentette sürgető kihívásra;

18. hangsúlyozza a készségek iránti igények korai, ajánlottan legalább tízéves távlatban történő meghatározásának fontosságát, és felszólítja a tagállamokat és adott esetben a régiókat, hogy hozzanak létre a jövőbeni foglalkoztatási igényekkel foglalkozó foglalkoztatási megfigyelőközpontokat; hangsúlyozza továbbá annak jelentőségét, hogy megbízhatóbb rendszereket dolgozzanak ki a készségek iránti jövőbeli igények és a készséghiányok előrejelzésére az EU-ban és a tagállamokban, valamint annak jelentőségét, hogy folyamatosan fektessenek be a készségfejlesztésbe, és a képesítések és a munkahelyek közötti nagyobb összhang megteremtésébe; megismétli, hogy biztosítani kell, hogy a lakosság EU-szerte minőségi információkhoz férjen hozzá, és felszólít az e területen megszerzett tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjére; ennek elérése érdekében hangsúlyozza egyrészről az oktatást és képzést nyújtó intézmények, beleértve az egyetemek és kutatóközpontok, másrészről pedig az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek, a vállalkozások és a munkáltatók közötti erőteljesebb és hatékonyabb együttműködés szükségességét;

19. hangsúlyozza, hogy növelni kell azon szakmák és foglalkozások ismertségét és vonzerejét, amelyek tekintetében munkaerő-piaci hiány tapasztalható.

20. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson nagyobb láthatóságot és pénzügyi támogatást a Leonardo da Vinci program számára, amely program lehetővé teszi, hogy új képességeket, tudást és képesítéseket szerezzenek az emberek, és amely a szakképzést mindenki számára vonzóbbá teszi; rámutat továbbá, hogy a munkahelyi képzés különösen fontos, és felhív azon nemzeti rendszerek támogatására, amelyek előmozdítják az ilyen jellegű karrierfejlesztési lehetőségeket;

21. megjegyzi, hogy az Erasmus alprogramnak 100%-hoz közeli a végrehajtási rátája; emlékeztet arra, hogy jól dokumentált bizonyítékok igazolják, hogy az Erasmus jelentősen elősegíti a külföldi tanulást és a diákokat a készségek szélesebb körével ruházza fel, és hogy ez viszont jelentősen javítja az Erasmusban részt vevő diákok későbbi foglalkoztatási kilátásait, és ezzel számottevően hozzájárul Európa versenyképességéhez;

22. hangsúlyozza a jó minőségű állami oktatási rendszer fontosságát, amely mindenki számára ingyenes és egyenlő hozzáférést biztosít;

23. meggyőződése, hogy létfontosságú megfelelő környezetet teremteni a kutatóintézetek és az ipar közötti szoros együttműködéshez, továbbá ösztönözni és támogatni az ipari vállalatokat abban, hogy befektessenek a kutatásba és fejlesztésbe; emlékeztet rá, hogy a felsőoktatási intézmények és a képzési szervezetek, amellett, hogy központi szerepet játszanak a tagállamok regionális gazdaságaiban, egyedülálló helyszínei az innováció, az oktatás, a képzés és a kutatás találkozásának, és hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez, a vállalkozói és egyéb készségek fejlesztéséhez, valamint a foglalkoztatási lehetőségek számának emelkedéséhez; elismeri ezzel összefüggésben az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszédre irányuló kezdeményezés szerepét; felhívja a helyi és regionális hatóságokat, hogy mozdítsák elő az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) és ösztönözzék a gazdasági ágazatokat arra, hogy tegyenek erőfeszítéseket az EMAS nyilvántartásába történő felvételük érdekében;

24. felszólítja a Bizottságot, hogy az új készségek és munkahelyek menetrendjének keretében továbbra is támogassa a foglalkoztatással és készségekkel foglalkozó európai ágazati tanácsok létrehozását, melyeket az összes érintett fél által tett erőfeszítések összehangolásának elősegítése érdekében a tagállamok és a régiók rendelkezésére álló információk összegyűjtésére és cseréjére szolgáló platformként, valamint a szociális párbeszéd előmozdítására szolgáló eszközként támogatni kell;

25. elengedhetetlennek tartja az oktatásba, kutatásba és innovációba való befektetés jelentős mértékű növelését, és ennek megfelelően úgy véli, hogy ahhoz, hogy a tagállamokat ebbe az irányba ösztönözzék, a tagállamok középtávú költségvetési célkitűzéseinek vizsgálatakor külön figyelmet kell fordítani az oktatásra, kutatásra és szakképzésre szánt állami kiadásokra;

26. megjegyzi, hogy ezért megfelelőképpen támogatni kell az olyan eszközöket, mint a különböző ágazatokban megkövetelt, a munkaerőigény felmérésére irányuló, a szociális partnerség keretében végrehajtott vizsgálatok;

27. felszólítja az európai szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságokat, hogy segítsenek a meglévő képzések, illetve a jelenlegi és a jövőbeni igények jobb összepárosításában, a nyomon követési folyamat tekintetében világos célokat és mutatókat meghatározó menetrend segítségével;

28. hangsúlyozza, hogy be kell vonni a munkáltatókat az oktatási intézmények igazgatásába, a tanfolyamok, oktatási módszerek, a gyakornoki jogviszonyok, az értékelés és a képesítés kialakításába; hangsúlyozza az azon munkáltatóknak nyújtott ösztönzők fontosságát, akik alacsonyan képzett vagy képesítés nélküli emberek számára kínálnak képzést, és ebből adódóan lehetőséget arra, hogy közvetlenül a munkahelyen szerezzenek gyakorlati tapasztalatot;

29. sajnálattal tölti el, hogy a lemorzsolódók száma továbbra is magas az EU-ban; rámutat arra, hogy a lemorzsolódók arányának mindössze egy százalékkal történő csökkentése mintegy 500 000 potenciális munkavállalót eredményezhetne a munkaerőpiacon; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a lemorzsolódás megelőzését célzó hatékonyabb – magas szintű, modern oktatásra és szakképzésre épülő – politikákat, hárítsák el a tanulmányok folytatása előtt álló akadályokat, kínáljanak tanulási és képzési alternatívákat a tanulási nehézségekkel küzdő vagy fogyatékos tanulók számára, és alakítsanak ki hatékony kapcsolatokat az alapképzés és az üzleti világ között; hangsúlyozza a korai nevelés jelentőségét, nem csupán az egyén jövőbeli funkcionális készségeinek, hanem a tanulási, szakosodási és továbbfejlődési képességének fejlesztése terén is, és felszólít egy egységes, holisztikus és hosszú távú megközelítés kidolgozására a koragyermekkori nevelést és gondozást illetően, a vonatkozó bizottsági közleményben javasoltak szerint;

30. sajnálatosnak tartja, hogy nem valósult meg számos munkaképes, fogyatékkal élő személy munkaerő-piaci beilleszkedése, és felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan politikákat, amelyek alternatívákat kínálnak a fogyatékkal élők számára az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás tekintetében;

31. felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az alapoktatás állami finanszírozású és megfelelően szabályozott intézményeit, ideértve az óvodákat, az alapfokú és középfokú iskolákat, a szakképzést és a felsőoktatást, megfelelő képzettségű és felkészültségű, kellő bérezésben részesülő, jó feltételek mellett dolgozó oktató és támogató személyzettel;

32. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közoktatási rendszerek mindenki számára hozzáférhetők legyenek, és összhangban álljanak a mindenkit megillető esélyegyenlőség előmozdításával;

33. üdvözli a Bizottság javaslatát, amely – a jövő állásaira felkészítő felsőoktatási specializáció keretében működő – európai kiválósági központok támogatására és a fiatalok e téren megvalósuló mobilitásának javítására irányul; hangsúlyozza az innovatív vállalkozói klaszterek növekedéséhez szükséges feltételek megteremtésének jelentőségét, amelyek jelentősen felgyorsíthatják a helyi gazdasági fejlődést és új munkahelyeket teremthetnek a régiókban; úgy véli, hogy a gazdasági szerkezetváltás ütemének gyorsulásával a szakképzett munkaerő, a vezetői szakértelem, az innováció, a tudomány, a technológia és a zöld munkahelyek mind előfeltételei a fenntartható növekedésnek;

34. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy oktatási rendszereik minden szintjén integrálják az ikt-szakértelmet, a digitális jártasságot, a vállalkozói készséget és az olyan transzverzális kulcskompetenciákat, mint az idegen nyelveken való kommunikációra, a személyes kiteljesedésre és fejlődésre, az aktív polgári szerepvállalásra, a kreativitásra, a kulturális tudatosságra és a kultúrák közötti megértésre való képesség, valamint a környezettel, az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kulcskompetenciákat; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egyén foglalkoztatási lehetőségeinek javítása céljából mind a szoros értelemben vett készségeket (hard skills), mind pedig az egyéni készségeket (soft skills) előmozdítsák és elismerjék; hangsúlyozza az idegen nyelveken való kommunikáció hasznosságát, és támogatja a nyelvtanulást és a nyelvoktatás fejlesztését;

35. hangsúlyozza az innovációra irányuló oktatás szükségességét; rámutat, hogy támogatni kell a nem sematikus és az absztrakt gondolkodást, valamint a műszaki oktatást a jövő igényeinek való megfelelés érdekében;

36. hangsúlyozza, hogy erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy minden gyermek már korai életkorban elsajátítsa az alapvető számítógépes ismereteket, hogy a számítástechnikát az alapfokú oktatás részévé kell tenni, továbbá hogy minden európai polgár számára olcsó és egyszerű internet-hozzáférést kell biztosítani;

37. mivel becslések szerint 2015-ben 383 000 és 700 000 között lesz az a szám, amennyivel kevesebb informatikai szakember áll majd rendelkezésre a munkaerőpiacon, míg az egészségügyben körülbelül 1 millió szakemberrel lesz a szükségesnél kevesebb, és a kutatásból szintén 1 millió szakember hiányzik majd, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák ezeken a területeken a szakképzett emberi erőforrás megfelelő szintjét;

38. megjegyzi, hogy az oktatás nemzetközivé válása társadalmi, kulturális és gazdasági jelentőségű, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy segítse elő a kutatók, diákok, tudósok és előadók nemzetközi mobilitását az EU-n belül és azon kívül egyaránt;

39. aggályainak ad hangot amiatt, hogy a magasan képzett egyének képességeikhez képest alacsonyabb szintű munkát vagy szakképzettséget nem igénylő munkát vállalnak, ami az EU-ban „agypazarláshoz” vezet;

40. sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki tanároknak szóló képzési programokat, amelyek alapot biztosítanak számukra ahhoz, hogy jobban alkalmazkodhassanak a munkaerő-piaci változásokhoz, és az oktatás minden szintjén elsajátítsák a megfelelő készségeket;

41. bátorítja a tagállamokat az oktatás/képzés kettős rendszerét magában foglaló munkahely alapú képzés előmozdítására annak érdekében, hogy a fiatalok a lehető legkorábban beléphessenek a munkaerőpiacra, és mozdítsák elő a gyakornokság és a szakmai gyakorlatok minőségi keretét, ami lehetőség szerint stabil foglalkoztatáshoz vezet; felszólítja továbbá az érdekelt feleket, hogy biztosítsák, hogy a gyakornoki munkát és a szakmai képzéseket magasan képzett oktatók felügyelete alatt végezzék, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő valós készségek és tapasztalatok elsajátítását és új munkahelyek létrejöttét eredményezzék; felkéri a tagállamokat, hogy határozzanak meg a gyakornoki fizetésekre és szociális jogokra vonatkozó minimumszabályokat, és kéri a gyakornokság európai minőségi keretének bevezetését, amely tisztességes munkafeltételeket és a gyakornokok rendes foglalkoztatás helyettesítésére történő alkalmazását megakadályozó szabályokat alakít ki;

42. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a bizonyítékokon alapuló szakpolitikai párbeszédet az oktatásból és képzésből a munkába való átmenet, valamint a tanulási célú mobilitás tárgyában, amelyek hozzájárulnak a fiatalok készségeinek fejlesztéséhez és foglalkoztathatóságához;

43. sürgeti a Bizottságot, hogy a szakmai képesítésekről szóló, küszöbön álló jogalkotási kezdeményezésben erősítse meg a diplomák és szakmai képesítések kölcsönös elismerését, tegyen lépéseket egy, a kompetenciák és készségek, köztük az informális és nem formális képzés keretében elsajátított készségek fokozott kölcsönös elismerésére szolgáló mechanizmus irányába, és hogy terjessze ki ezeket a mechanizmusokat a harmadik országokból érkező munkavállalók elismerésére is; úgy véli, hogy ennek a mechanizmusnak a megfelelő európai keretrendszerekre, például az európai képesítési keretrendszerre (EKKR) és az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszerre (ECVET) kell építenie;

44. felhívja a nemzeti statisztikai szolgálatokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő mutatókat a készségek és saját oktatási rendszerük különféle szintjei minőségének mérésére;

45. úgy véli, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), és különösen a harmadik országokban működő uniós küldöttségek jelentős szerepet tölthetnének be azáltal, hogy tájékoztatást adnak az Európában szükséges készségekről és rendelkezésre álló munkahelyekről, valamint segítséget nyújtanak az Európába való beutazáshoz szükséges eljárásokban;

46. megállapítja, hogy a demográfiai változás eredményeként jelentős az idősebb potenciális önkéntesek száma, ami közösségeink óriási kiaknázatlan erőforrása; felhívja a Bizottságot az idősebb önkéntesek lehetőségeinek előmozdítására, valamint egy „Cselekvő idősek program” kidolgozására az önkéntességre hajlandó, megfelelő tapasztalattal rendelkező idősek egyre növekvő számára való tekintettel, amely a „Cselekvő ifjúság programmal” párhuzamosan működne és kiegészítené azt, továbbá arra, hogy mozdítsa elő a generációk közötti önkéntes és mentori tevékenységekre irányuló egyedi programokat;

47. úgy véli, hogy – az aktív élet meghosszabbítására irányuló stratégia keretében – nem tesznek eleget annak érdekében, hogy segítsék az idősebbeket a számítógépes ismeretek elsajátításában, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre átfogó oktatási programokat e csoport számára;

48. hangsúlyozza a kézművesség hagyománya és az ehhez kapcsolódó képességek megőrzésének és stratégiák kidolgozásának a szükségességét a kézműves vállalkozók számára annak érdekében, hogy megőrizzék a kézműves ágazat kulturális identitását; e tekintetben felhívja a figyelmet a fiatal kézművesek viszonossági alapú szakmai képzése és mobilitása támogatásának fontosságára; megjegyzi, hogy a szakmai gyakorlat – mint a fiatalok ezen ágazatba történő bevonására szolgáló eszköz – előmozdítása támogatásra érdemes, hathatós politikai intézkedés lehet, és felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket e tekintetben; hangsúlyozza e tekintetben a humán tárgyak – mint a múlt vizsgálatának és a kulturális identitás jobb megőrzése területének – fontosságát;

A munkaerő-kereslet és a munkahelyteremtés elősegítése

49. felhívja a figyelmet arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknak is megvan a maguk szerepe az európai gazdaságban, mind számukból, mind pedig a munkanélküliség elleni küzdelemben betöltött stratégiai szerepükből adódóan; emlékeztet arra, hogy az EU-ban a kkv-k biztosítják a munkahelyek 85%-át, és ők állítják elő az Unióban generált összes hozzáadott érték 58%-át; sürgeti az összes érdekelt felet, hogy töröljenek el minden olyan intézkedést, amely akadályozhatja a vállalkozásalapítást és a vállalkozások szabad mozgását; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy könnyítsék meg a vállalkozások alapítását, és ösztönözzék a kis- és közepes vállalkozások növekedését, külön figyelmet fordítva a nők vállalkozásaira, biztosítsanak számukra kedvező szabályozási és adóügyi környezetet, könnyítsék meg piacra jutásukat, készítsenek listát a munkaerő-felvétel akadályairól, csökkentsék minimálisra a bürokrácia szintjét, és javítsák a finanszírozáshoz való hozzájutásukat;

50. úgy véli, hogy a foglalkoztatás növeléséhez az innováció célzottabb alkalmazása és versenyképesebb ipari bázis szükséges; szükségesnek tartja az ifjúsági foglalkoztatás, a K+F alapú üzleti modellek és az álláskeresők szélesebb körének felvételét serkentő egyedi ösztönzők előmozdítását;

51. üdvözli a Bizottság javaslatát, miszerint a jövőben egyszerűsített engedélyezési eljárást vezet be a vállalatcsoportok harmadik országból érkező munkatársainak korlátozott idejű uniós tartózkodása tekintetében;

52. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a foglalkoztatási lehetőségek létrehozása és a szociális kirekesztés mérséklése érdekben fektessenek be többet a munkahelyteremtésbe, valamint mozdítsák elő a vállalkozói kedvet, támogassák az induló vállalkozásokat és az önfoglalkoztatást; véleménye szerint fontos a vállalkozások fejlődése számára megfelelő környezet és ösztönzők kialakítása, valamint az új technológiák bevezetésének támogatása, de mindez nem elegendő az európai gazdasági fejlődéséhez; ezért hangsúlyozza, hogy az oktatás különböző szintjein nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vállalkozói szemlélet és készségek támogatására, az új vállalkozóknak nyújtott tanácsadásra és a kkv-k által foglalkoztatott munkaerő készségeinek fejlesztésére; hangsúlyozza az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és az EBB – különösen az olyan programok, mint a JASMINE és a JEREMIE – szerepét a vállalkozások indításának és fejlesztésének elősegítése, valamint a kkv-k igényeinek kielégítéséhez nyújtott támogatás terén;

53. felszólítja a Bizottságot a „gondolkozz előbb kicsiben” elv betartására, és hogy a foglalkoztatási jogszabályok kidolgozásakor vegye figyelembe a kkv-k igényeit;

54. hangsúlyozza az ingyenes és intelligensen szabályozott internet fontosságát az új vállalkozók és a munkahelyteremtők számára; az új internetes üzleti modellek tekintetében alapvető fontosságúnak tartja az internetfelhasználóknak a rendszerbe vetett bizalmát, és abbéli meggyőződésüket, hogy a rendszer integritása nem fog csorbulni;

55. rámutat arra, hogy az Európai Unióban nincs elég, a kutatásra és a fejlesztésre szakosodott innovatív cég, és az innovációs készségek és a digitális jártasság súlyos hiánya azt jelenti, hogy a kkv-k nem tudnak átvenni innovatív, intelligens üzleti modelleket és új technológiákat;

56. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a továbbiakban is működjenek együtt egy integrált és versenyképes kockázatitőke-piac létrehozása érdekében, ami elengedhetetlen az innovatív kkv-k elindításához és növekedéséhez;

57. úgy véli, hogy be kell fejezni az akadálymentes és versenyképes egységes piac kialakítását a munkavállalók szabad mozgásának megkönnyítése érdekében; úgy véli továbbá, hogy az egységes piac kiteljesítésének együtt kell járnia az egyenlő feltételeket, a társadalombiztosítás határozott koordinációját, valamint a munkavállalók szerzett jogai határokon átnyúló megőrzésének, fenntartásának vagy átvitelének – különösen a nyugdíjak hordozhatóságának – lehetőségét megteremtő munkaügyi jogszabályokkal; e tekintetben felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt a szociális partnerekkel a diákok és a munkavállalók mobilitását gátló akadályok megszüntetéséért, és ösztönözzék a legjobb gyakorlatok és a tapasztalatok megosztását ezen a téren annak felmérése érdekében, hogy miként alakul a belső piac a kereső személyek szociális biztonsága tekintetében, valamint a fogadó államban kínált bérek és munkafeltételek tükrében; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a bérdömpinget meg kell akadályozni;

58. mélyen elítéli a be nem jelentett munkát, mert az veszélyezteti mind a társadalmat, mind a munkavállalókat; felszólítja a tagállamokat, hogy nagyobb számban hajtsanak végre rendszeres ellenőrzéseket, szabjanak ki megfelelő bírságokat, és kezdeményezzenek tájékoztatási kampányokat a munkavállalói jogok és a feketegazdaságban foglalkoztatott munkavállalók által elszenvedett hosszú távú hátrányok tudatosítása érdekében; felkéri továbbá a tagállamokat, hogy a megelőző intézkedéseket és a szankciókat kombinálják olyan ösztönzőkkel, amelyek a be nem jelentett munka szükségességének kiküszöbölését és a be nem jelentett munka szabályos foglalkoztatássá való átalakítását célozzák;

59. úgy véli, hogy az egészségügyi ellátó ágazatnak kulcsfontosságú szerepe van az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében; emellett úgy véli, hogy a demográfiai változás miatt az egészségügyi és szociális ellátó ágazat olyan munkahelyteremtő forrás, amelynek jelentősége nőni fog, továbbá jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi befogadáshoz; szorgalmazza a gondozási szolgáltatások piacának fejlesztését annak érdekében, hogy kielégítsék a valós szükségleteket, és mindenki számára jó minőségű, hozzáférhető gondozási szolgáltatásokat, valamint jó munkavégzési és fizetési feltételeket biztosítsanak a be nem jelentett munkához való folyamodás elkerülése érdekében; felszólítja az Bizottságot, hogy támogassa a háztartásokban dolgozó munkavállalókra vonatkozó ajánlással kiegészített ILO-egyezményt az ezen ágazatban foglalkoztatott munkavállalók munkakörülményeinek javítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen tanulmányt a házi betegellátásban dolgozókról, valamint az önálló életvitelt támogató, egyéb megfelelő és fenntartható megoldásokról annak megállapítására, hogy az uniós jogszabályok elegendő szociális védelmet nyújtanak-e a munkavállalók e kategóriája – többnyire nők – számára;

60. hangsúlyozza a szociális, egészségügyi, gondozási és oktatási szolgáltatásokban rejlő új munkahely-teremtési lehetőséget, továbbá erőteljes és fenntartható befektetést követel e kulcsfontosságú szolgáltatásokba és infrastruktúrákba, valamint tisztességes munkafeltételeket a minőségi szolgáltatásnyújtás érdekében; érdeklődéssel várja a Bizottság cselekvési tervét, amely az egészségügyi munkavállalók kínálata terén fennálló hiánnyal foglalkozik majd;

61. felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat, a szociális partnereket és az egyéb érdekelt feleket, hogy a – többek között a szociális gazdaságban történő – munkahelyteremtés érdekében biztosítsák az olyan uniós alapok, mint az ESZA, az ERFA és a Kohéziós Alap, illetve az olyan eszközök egyszerűsített és szinergikus felhasználását, mint például a mikrofinanszírozási eszköz; rámutat annak előnyeire, amikor a strukturális alapokból finanszírozott beruházásokat a technológiai szempontból magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokban, valamint a fenntarthatóbb növekedési modellekre történő átállás ösztönzése szempontjából kifejezetten fontos ágazatokban megvalósuló oktatásra és képzésre fordítják; szorgalmazza, hogy fordítsanak különös figyelmet azon tagállamokra, ahol a munkanélküliség szintje magas, az átlagos havi jövedelem pedig a szegénységi küszöb alatt marad;

62. hangsúlyozza a különböző európai alapok közötti szinergiák fontosságát és aláhúzza a decentralizált megközelítés fontosságát ezen alapok alkalmazásakor a munkaerő-piaci követelményeknek való megfelelés során; úgy véli, hogy szükség van arra is, hogy az egyének és vállalkozások számára megfelelő ösztönzőket biztosítsanak a képzésbe való beruházáshoz; hangsúlyozza, hogy e tekintetben figyelembe kell venni a kohéziós politikának az erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezésben betöltött szerepét és az általa képviselt fenntartható növekedési potenciált;

63. egyetért azzal, hogy növelni kell a kohéziós politika eszközeinek – nevezetesen az ESZA – hatékonyságát, törekedve a pénzügyi források kevesebb prioritásra való összpontosítására, a partnerségi elv erősítésére, az intézményi reformokhoz szükséges feltételek megerősítésére, egyértelmű és mérhető célok meghatározására, valamint arra, hogy a Bizottság és a tagállamok fejlesztési és partnerségi beruházási szerződéseket írjanak alá;

64. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a vállalkozások közvetlen uniós támogatási rendszereinek jelenlegi keretét és tanulmányozza, mennyiben lehetséges, hogy a támogatás oroszlánrészét a vállalati munkahelyteremtésre, a dolgozók készségeinek fejlesztésére és további képzési programok megvalósítására fordítsák;

A munkaerőpiac működésének javítása

65. megállapítja, hogy az ún. rugalmas biztonságra vonatkozó politikák hangsúlyos helyen szerepelnek az új készségek és munkahelyek menetrendjén belül, és osztja a Bizottság azon értékelését, miszerint a válság komolyan próbára tette a rugalmas biztonságra vonatkozó nemzeti intézkedéseket, többek között azokban az esetekben, ahol széles körben külső rugalmassági intézkedéseket vezettek be a munkaerőpiacokon a társadalombiztosítási rendszerek megfelelő megerősítése nélkül; hangsúlyozza ugyanakkor annak szükségességét, hogy a munkaerő-piaci reformok a sikeres politikák, valamint a nemzeti kormányok és a szociális partnerek közötti konszenzus és bizalom meggyengítése nélkül folytatódjanak; hangsúlyozza, hogy a rugalmas biztonságra vonatkozó intézkedéseket hozzá kell igazítani a szociális adottságokhoz és a nemzeti munkaerőpiac sajátos felépítéséhez, valamint a munkáltatók és munkavállalók érdekeihez;

66. hangsúlyozza azonban, hogy a rugalmas biztonság önmagában nem képes a válságot megoldani, és felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy folytassák a szükséges munkaerő-piaci reformokat, külön figyelmet fordítva a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű csoportokba tartozó munkavállalók munkaerő-piaci integrációjára; ezzel összefüggésben alulról felfelé építkező megközelítés érvényesítését ajánlja annak érdekében, hogy elősegítsék a párbeszédet és politikai és szociális kormányzás minden szintjének részvételét;

67. úgy véli, hogy az új lendületet kapó szociális és gazdasági változások alkalmából a rugalmas biztonság négy pillérét – rugalmas és megbízható szerződéses rendelkezések, aktív munkaerő-piaci politikák, élethosszig tartó tanulás és modern társadalombiztosítási rendszerek – és a köztük lévő egyensúlyt felül kell vizsgálni és meg kell erősíteni a modern munkaerőpiacokon jelenlévő munkavállalók és a vállalatok igényeinek megválaszolása, tisztességes munkahelyek létrehozása, a munkavállalók foglalkoztathatóságának, a kielégítő szociális védelemnek és az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elv nemek közötti egyenlőséggel együtt történő tiszteletben tartásának biztosítása érekében; e folyamat során mindvégig elengedhetetlennek tartja a munkaerő-piaci intézmények erősítését annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalóknak előnyükre váljanak a munkahelyek, foglalkozások, ágazatok vagy foglalkoztatási státuszok közötti váltások; úgy véli továbbá, hogy a szociális párbeszéd részeként a felülvizsgálatban szerepet kell kapniuk a szociális partnereknek is;

68. felszólítja a Bizottságot, hogy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 152. cikkével összhangban – fokozza a munkáltatók és a munkavállalók szerepének előmozdítását minden ipari ágazatban, szerte Európában, önállóságuk tiszteletben tartása mellett;

69. az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 155. cikkével összhangban támogatja a munkáltatók és a munkavállalók közötti párbeszédet, és ösztönzi, hogy szerződéses viszonyba lépjenek egymással, például megállapodásokat kössenek; javasolja, hogy az európai szinten létrejött megállapodások végrehajtásakor a munkáltatók és a munkavállalók minden ipari ágazatban alkalmazzák az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdésében az EUMSZ 153. cikkének hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozóan megállapított eljárást;

70. sürgeti a tagállamokat, hogy a távközlési eszközök és az internet segítségével, szolgáltatásnyújtás vagy munkaviszony formájában fejlesszék a távmunkát, azaz a távolból végzett munka minden típusát, valamint a hely és idő hagyományos keretein kívül elérhető munkaszervezés és/vagy munkavégzés minden formáját;

Társadalmilag befogadó munkaerőpiacok támogatása

71. hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy erősebben kerüljünk ki a gazdasági válságból, hogy nagyobb növekedési és foglalkoztatási szintek mellett javuljon a versenyképesség és a konvergencia, és hogy hosszú távra biztosítsuk jóléti rendszereink jövőjét, Európának jobban ki kell használnia munkaerő-piaci potenciálját minden korcsoportban, javítania kell munkaerőpiaca működését, valamint a társadalmi befogadást és a szociális védelmet egyaránt, továbbá növelnie kell a munkaerő iskolai végzettségét és készségeit;

72. ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a munkaerő-piaci szegmentáció mérséklését oly módon kell elérni, hogy a munkavállalók megfelelő biztonságot élvezzenek, és javuljon a munkaerő-piaci integráció annak érdekében, hogy mindenfajta szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, különösen a leghátrányosabb helyzetű és legveszélyeztetettebb csoportok lehetőségei növekedjenek arra, hogy kilépjenek a munkaerő-piacra és ott előrehaladást érjenek el;

73. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fogyatékkal élő személyek jogait érvényesítsék a menetrend végrehajtása során, valamint az Európa 2020 stratégia valamennyi aspektusában; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelő intézkedések meghozatalával mozdítsa elő az egyetemesen tervezett áruk és szolgáltatások fejlesztését és az ezekhez való hozzáférést a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 29. cikkében foglaltak szerint, ideértve a bevált módszerek cseréjét is;

74. kiemeli, hogy számos tagállamban a bérek a termelékenységnél alacsonyabb mértékben növekednek, és fokozott aggodalommal veszi tudomásul a „szegény munkavállalók” számának növekedését, akiknek bár van jövedelmük, mégsem sikerül átlépniük a szegénységi küszöböt; ezért úgy véli, hogy a helyzet orvoslásához határozott fellépésre van szükség;

75. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalok munkanélküliségének leküzdése prioritást élvezzen; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy erősítsék a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, beleértve a fiatalok és a munkáltatók számára rendelkezésre álló ösztönzők biztosítását, valamint a gyakornokságok és szakmai képzések fejlesztését; hangsúlyozza e vonatkozásban annak kiemelt fontosságát, hogy megkönnyítsék az iskolából a munkába történő átmenetet, személyre szabott iránymutatást és nyomon követést, valamint lehetőségeket biztosítsanak valódi készségek elsajátítására és azok munkaerő-piaci kívánalmakkal összhangban történő aktualizálására; hangsúlyozza, hogy ezt a kezdeményezést szorosan össze kell kapcsolni a Mozgásban az ifjúság kezdeményezéssel;

76. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő feltételeket alakítsanak ki ahhoz, hogy az idősebb munkavállalók tovább a munkaerőpiacon maradhassanak, valamint ahhoz, hogy általánosan érvényesítsék a generációk közötti szolidaritást és együttműködést a foglalkoztatás összefüggésében, továbbá hogy a munkában töltött idő meghosszabbítását előmozdító kezdeményezéseket valósítsanak meg, amilyen például a munkahelymegosztás, a készségek és a karrier újraértékelése, a munkavállalók önkéntessége és a fokozatos nyugdíjazás, a szabadúszók körében is;

77. tekintettel Európa népességének elöregedésére, kéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre eszközöket az idős emberek munkaerőpiacra történő belépésének elősegítése céljából, és az aktív és egészséges időskorra vonatkozó európai innovációs partnerség fényében felhív az idősebbeknek nyújtott iránymutatás és aktivizálásuk előmozdítására, illetve annak széleskörű támogatására, továbbá a munkáltatók ösztönzésére, mivel az üzleti világ kevésbé érdeklődik az idősebb munkavállalók iránt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezek az emberek a munkaerőpiacra való visszatérésüket lehetővé tevő továbbképzésben részesüljenek és új képesítéseket szerezzenek; ezzel összefüggésben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy például coaching projektek révén fel lehet használni az idősebbek tudását és tapasztalatait;

78. a növekvő munkanélküliség fényében felhívja a tagállamokat, hogy modernizálják és erősítsék meg az állami foglalkoztatási szolgálatokat, hogy az egész életpályát végigkísérő szolgáltatókként nagyobb szerepet töltsenek be mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára; véleménye szerint az állami foglalkoztatási szolgálatok a következő területeken nyújthatnak szolgáltatásokat: készségfelmérés, profil meghatározása és egyéni pályaorientáció, tanácsadás szoros együttműködésben a helyi munkáltatókkal, továbbá tájékoztatás a vállalkozói lehetőségekről és a különböző képzési és átképzési programokról;

79. felszólítja a Bizottságot és tagállamokat a szociális gazdaság hozzájárulásának hivatalos elismerésére, amely az uniós munkahelyek 10%-át adja, és központi szerepet játszik az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójában; véleménye szerint fokozni kell a szociális gazdaság fejlesztését, hogy hozzájáruljon a társadalmi szempontból befogadó vagyonteremtéshez és a befogadó munkaerőpiacok kialakításához, a válságba került/leállással fenyegetett ágazatok és vállalkozások esetében a munkahelyek megtartásához, a munkahelyek stabilitási szintjének növeléséhez, az egyes készségek életben tartásához, valamint a munkához vezető csatornák kialakításához a különösen hátrányos helyzetű csoportok számára;

80. hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséget támogató jobb és erőteljesebb szakpolitikáknak, valamint a munka, a családi és a magánélet összeegyeztetésének hozzá kell járulnia az aktív korú nők és a férfiak nagyobb munkaerő-piaci részvételéhez; kiemeli annak fontosságát, hogy képessé tegyék a nőket a munkaerőpiacra való belépésre, az oda való visszatérésre és a munkaerőpiacon történő előrehaladásra, különösen azok számára, akik nehézségekkel szembesülnek, amikor szülési vagy szülői szabadságot követően térnek vissza;

81. véleménye szerint erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy előmozdítsák a lányok körében az olyan műszaki és mérnöki tanulmányokat, mint a matematika, az informatika, a természettudományok és a technológia, és hogy fellépjenek a nemi sztereotípiák és a nők szakmai szegregációja ellen az oktatásban és a munkaerőpiacon; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak célzott intézkedéseket a nők felső és egyéb vezetői beosztásokban való megjelenésének növelésére;

82. úgy véli, hogy az uniós megkülönböztetésellenes jogszabályok jelentősen növelték a védelem szintjét EU-szerte; úgy találja azonban, hogy többet kell tenni a különböző csoportok foglalkoztatás és képzés terén megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésének – ideértve a többszörös hátrányos megkülönböztetést is – kezelése érdekében, hogy az egyenlő bánásmód elve gyakorlattá váljon; úgy véli, hogy a nők fokozottabb munkaerő-piaci részvételét célzott jóléti politikákkal kell elősegíteni, amelyek a gyermekgondozásra és a családok támogatására összpontosítanak a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével foglalkozó programok végrehajtása, továbbá a nők és férfiak önkéntes alapú, nem hagyományos munkakörökbe történő felvételét előmozdító intézkedések révén, különös figyelmet fordítva a hagyományosan túlnyomórészt férfiakat alkalmazó ágazatokra;

83. rámutat az emberi jogi vonatkozásokon túl a megkülönböztetésmentesség mellett szóló gazdasági érvekre; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a megállapodás mielőbbi megkötéséhez, és fogadják el a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a Tanácson belüli technikai nehézségek leküzdését a megállapodás elérése érdekében, mivel egy határozott uniós megkülönböztetés-mentességi politika megerősíti az Európa 2020 stratégiát;

84. fenntartja, hogy ha a női munkavállalók képzettségét és készségeit meg akarják őrizni a változó gazdasági környezetben, és ha azokat, akik szeretnének visszatérni a munkába, segíteni akarják ebben, akkor alapvető fontosságú, hogy a szülői szabadságon lévő munkavállalókat is bevonják a munkáltatójuk által szervezett képzési tevékenységekbe;

85. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a szakmai és a családi élet összeegyeztetésére irányuló intézkedéseket, és fektessenek be a nők munkaerő-piaci részvételébe a sokféleség kezelésének előmozdításán, a nők szakmai ösztönzésén, valamint rugalmasabb munkafeltételekkel kialakított új pozíciók létrehozásán keresztül;

86. hangsúlyozza, hogy az új munkahelyekhez új munkaszerződés-formáknak is kapcsolódniuk kell, amelyek lehetővé teszik az eltartott gyermekeket nevelő munkavállalók számára, hogy más vagy csökkentett munkaidőben dolgozzanak, illetve távmunkát válasszanak;

87. megjegyzi, hogy a nők foglalkoztatási rátájának növelésére nem csak a „fehérköpenyes” szektorban van lehetőség, hanem a honvédelem, a logisztika (beleértve a közlekedést is), az üzleti szolgáltatások – például biztosítás és tanácsadás – szektorában, az ökológiai szektorban, valamint fenntartható állások esetében is;

88. sürgeti, hogy a Bizottság és a tagállamok támogassanak és fejlesszenek ki a nők műszaki szakmákba való toborzását célzó speciális programokat a tudományos pályán dolgozó női szakembereknek nyújtott támogatásokon keresztül, összhangban egyes tagállamok helyes gyakorlatával, mint pl. az „Excellentia” program Ausztriában, amelynek révén a tudományos és technológiai területen dolgozó női egyetemi professzorok száma a kétszeresére nőtt, és amely hozzájárult magas színvonalú, női vezetésű kutatóközpontok létrehozásához;

89. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a magán- és közszektort arra, hogy a nők munkaerőpiacon való részvételének javítása céljából tegyenek meg minden lehetséges és szükséges intézkedést annak érdekében, hogy felszámolják a nemek közötti bérezési különbségeket és a főbb egyenlőtlenségeket a lehetőségekhez való hozzáférés, a bérezés, a karrieralakítás, a részvétel és az irányítás terén; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban az átláthatóság – azaz jobb statisztikák –, valamint az „egyenlő értékű munka” használható meghatározásának fontosságát; üdvözli a Bizottság bejelentését a nyugdíjrendszer átdolgozásáról azok tekintetében, akik munkanélküliség, betegség vagy gondozási kötelezettség miatt csak megszakításokkal tudtak nyugdíjjárulékot fizetni, ami főként a nőket érinti;

A munkaminőség és a munkafeltételek javítása

90. úgy véli, hogy a teljes foglalkoztatottság célkitűzésének megvalósítását ki kell egészíteni olyan megerősített erőfeszítésekkel, amelyek a munkahelyek minőségének és az összes munkavállaló munka- és életfeltételeinek javítására irányulnak, ideértve a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet, valamint a nemek közötti egyenlőséget is;

91. úgy véli, hogy a munkahelyi minőséget multidimenzionális elvként kell támogatni, amely kiterjed a munkaviszonyokra és magára a munkára; felhívja a Bizottságot, hogy növelje az erőfeszítéseket a munkahely minősége uniós definíciójának és közös jelzőszámainak felülvizsgálatára, illetve tegye őket működőképesebbé a tagállamok politikáinak értékelése és összehasonlítása érdekében; úgy véli, hogy a szociális párbeszéd fontos szerepet játszik a tisztességes munka, a minőségi foglalkoztatás és a megfelelő szociális védelem előmozdításában, ezért felszólítja az uniós szintű ipari kapcsolatok területén működő legfontosabb érdekelt feleket, hogy igyekezzenek kidolgozni egy közös európai megközelítést e területen, és aktívan vegyenek részt a munkahely minősége definíciójának és közös jelzőszámainak felülvizsgálatában;

92. úgy véli, hogy a munkahely hozzáférhetősége – különösen az épített környezet és az információs technológiák összefüggésében – alapvető és egyben olyan munkafeltétel, amely elengedhetetlen a fogyatékkal élők szakmai beilleszkedéséhez;

93. üdvözli az egészségügyi és biztonsági jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslatot, és figyelmeztet arra, hogy a bizonytalan munkakörnyezet, a folyamatos munkahelyváltás és a növekvő stressz negatív hatással van a munkavállalók fizikai és mentális egészségére; kéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon a munkavégzéshez köthető veszélyek és megbetegedések elismerésének hiányából adódó problémával;

94. hangsúlyozza az érdekelt felek erőfeszítései integrálásának fontosságát a munkahelyek minőségének javítása céljából, valamint a megfelelő politikai eszközök használatát, beleértve a jogszabályokat, a politikai koordinációt, a bevált gyakorlatok cseréjét és a szociális partnerek autonóm megállapodásait;

95. úgy véli, hogy a munkahelyek minőségét a foglalkozási megbetegedések magas száma és növekvő aránya, különösen a váz- és izomrendszeri megbetegedések elterjedése jelentősen befolyásolja, ezért további erőfeszítéseket kell tenni ennek csökkentésére az idősödő társadalom fenntarthatóbbá tétele érdekében;

96. úgy véli, hogy a foglalkoztatás minősége és így a munka minősége tekintetében is a munkavállalói jogoknak, a szociális partnerek – a munkavállalók és a munkáltatók – közötti párbeszédnek és a munkavállalók szegénységét megakadályozó megfelelő szociális védelemnek kell központi szerepet kapnia;

97. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy fejezze be a jogalkotási szakasz előkészítését és terjessze elő a menetrendben bejelentett jogalkotási javaslatokat, a gazdasági és társadalmi hatásvizsgálatok eredményének és a szociális partnerek maradéktalan tiszteletben tartásával; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy áttekinti a munkahelyek minőségére és a munkafeltételekre vonatkozó jogszabályok hatékonyságát, a fejlemények megfelelő figyelembevételével;

98. hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatás terén kitűzött célokat és az elérésükre szolgáló stratégiákat figyelemmel kell kísérni és össze kell hangolni más fontos területek – így például az államháztartási szektor és a vonatkozó innovációs politikák – céljaival és stratégiáival;

99. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0309.
[2] HL L 308., 2010.11.24., 46. o.
[3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0262.
[4] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0263.
[5] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0299.
[6] Elfogadott szövegek, P7_TA-PROV(2011)0000 (A7-0258/2011. számú jelentés – a 2011.októberi I. plenáris ülésen kerül elfogadásra).
[7] IP/10/1673. sz. bizottsági sajtóközlemény.
[8] CEDEFOP publications, ISBN 978-92-896-0536-6.
[9] HL L 23., 2010.1.27., 35. o.
[10] HL C 212E, 2010.8.5., 23. o.

INDOKOLÁS

Az Európát jelenleg érintő gazdasági, pénzügyi és szociális válság rámutatott az európai gazdasági és szociális modell gyengeségeire és felülírta a korábban elért fejlődés egyes szempontjait.

Európa 5,6 millió munkahelyet veszített el azóta, hogy a válság 2008-ban éreztette hatását a munkaerőpiacokon.

Jelenleg 23,051 millió munkanélküli van az EU-ban, ami az aktív népesség 9,5 %-át teszi ki, és súlyos következményekkel jár az európai növekedésre és jólétre.

Ugyanennyire aggodalmat keltőek azok a nehézségek, amelyekkel egyes munkáltatók a munkaerő toborzása során szembesülnek, különös tekintettel a magas képzettséget kívánó álláshelyekre. Egyes munkáltatók még a válság idején is nehezen találtak a betöltendő álláshelyekre megfelelő képzettségű embereket.

Az emberi tőke és a foglalkoztathatóság készségek frissítése útján történő megerősítése jelentheti azt, hogy Európa a megújulás útjára lép.

Az embereknek megfelelő ösztönzőket kell nyújtanunk ahhoz, hogy aktualizálják készségeiket, az oktatás és a képzés kapcsolatát szorosabbra fűzzék a munkával, kialakuljon a készségek megfelelő eloszlása, és ténylegesen előrelátható legyen, hogy milyen készségekre lesz szükség a jövőben a munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat jobb összhangjának biztosításához.[1]

A tagállamok azt az ambiciózus célt tűzték ki, hogy 2020-ra a 20–64 éves korosztály 75%-a bekerüljön a foglalkoztatásba.

Az EU képes megfelelni e kihívásnak és megvan a potenciálja ahhoz, hogy lényegesen javítsa a foglalkoztatási rátát.

2010. novemberben a Bizottság közleménytervezetet fogadott el, melynek címe „Napirend az új készségekért és munkahelyekért: európai hozzájárulás a teljes foglalkoztatottsághoz”.

Ez az „új készségekre és munkahelyekre vonatkozó napirend” az Európa 2020 stratégia része, amellyel a Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok 2020-ra elérjék a 75%-os foglalkoztatottság ambiciózus célját a 20–64 évesek korcsoportjában.

E cél elérése érdekében a Bizottság által tervezett intézkedések négy prioritást tartalmaznak:

• további munkaerő-piaci reform, amelynek célja a nagyobb rugalmasság és a nagyobb biztonság megvalósítása („flexicurity”);

• megfelelő ösztönzők a magánszemélyek és a vállalkozások számára, hogy segítsék őket a képzésbe történő befektetésben és biztosítsák, hogy az emberek készségeit a munkaerőpiac követelményeivel összhangban folyamatosan aktualizálják;

• a Bizottság által előterjesztendő javaslatok a megfelelő munkafeltételek biztosítása céljából a munkaügyi jogszabályok minőségének egyidejű javítása mellett: felül fogják vizsgálni a munkaidőre vonatkozó irányelvet, valamint azt a jogalkotási kezdeményezést, amelynek célja a munkavállalók ideiglenes kiküldetéséről szóló irányelv javítása;

• intézkedés olyan munkaerő-piaci feltételek biztosítására, amelyek kedveznek a munkahelyteremtésnek, többek között a munkával és mobilitással kapcsolatos adminisztratív terhek és adók csökkentésével, emlékeztetve arra, hogy ez különösen fontos szempont a gyors változás folyamatában lévő ágazatoknak, pl. azoknak, amelyeket az jellemez, hogy fokozottan támaszkodnak a K+F-re.

Az előadó ugyan egyetért a Bizottság megközelítésével, azonban úgy véli, hogy még van lehetőség a javításra, különösen az alábbiak tekintetében:

• az adminisztratív terhek és a kkv-k bürokráciájának csökkentése a munkahelyteremtés érdekében;

• az iskolát idő előtt abbahagyók aránya, emlékeztetve arra, hogy a tagállamoknak kell meghozniuk a megelőző intézkedéseket, valamint nekik kell a diákok számára alternatívákat nyújtani a képzés és a szakmai gyakorlat terén;

• a munka és a magánélet közötti egyensúly javítására irányuló intézkedések;

• a szükséges készségek jobb monitoringja és előrejelzése a jövőre nézve, ezáltal lehetővé téve a kínálathoz való szorosabb alkalmazkodást, illetve a készségek fejlesztésének irányítását a foglalkoztatás egész életre vetített jobb kilátásai tekintetében;

• a fiatalok munkaerő-piaci integrációját már az oktatási intézmény elhagyása előtti időszakban elősegítő intézkedések, különösen az új munkalehetőségekhez vezető gyakornokságok révén;

• annak szükségessége, hogy meg kell erősíteni a rugalmas biztonságra vonatkozó szabályokat, amelyeket az egyes tagállamok társadalmi-gazdasági körülményeihez kell igazítani a rugalmas munkaerőpiac, az e piaccal kapcsolatos proaktív politikák, az egész életen át tartó tanulás és a modern jóléti rendszerek biztosítása érdekében;

• annak szükségessége, hogy javítsák a munkavállalók ideiglenes kiküldetéséről szóló irányelvet a bürokrácia csökkentése és a kettős adózási kérdések megoldása érdekében a munkavállalók szabad mozgásának megkönnyítésére;

• annak szükségessége, hogy további fejlődésre kerüljön sor a képesítések EU és harmadik országok közötti kölcsönös elismerése kapcsán;

• szorosabb együttműködés az oktatási intézményekkel és az üzleti világgal.

Ha hatékony politikát akarunk folytatni a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés terén, valamint meg szeretnénk könnyíteni az egyéni karrierválasztást, javítanunk kell a tagállamok és az Unió azon képességét, hogy előre tudják jelezni és meg tudják ítélni a jövőbeli készségek természetét, illetve biztosítsák ezek összhangját a munkaerő-piaci szükségletekkel.

[1] A kereslet és kínálat tárgyában a készségek európai helyzetéről lásd: „Skills supply and demand in Europe. Medium-term forecast up to 2020”, Luxembourg, 2010: http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/3052_en.pdf

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (1.9.2011)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az új készségek és munkahelyek menetrendjéről
(2011/2067(INI))

A vélemény előadója: Niki Tzavela

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. üdvözli az új készségek és munkahelyek menetrendjét mint a 2020-as stratégia részét, mivel Európának kifejezett célkitűzésekre és konkrét intézkedésekre van szüksége, hogy tovább tudjon haladni a munkahelyteremtés és a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása terén kitűzött célok elérése felé, amelyeket csak a tagállamok összehangolt fellépései révén lehet megvalósítani;

2. üdvözli, hogy a Bizottság elismeri a vállalkozói kedv és az önálló vállalkozás előmozdításának szükségességét; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a vállalkozások létrehozása és fenntartása szempontjából megfelelő környezetet és ösztönzőket hozzanak létre, de mindez nem elég az európai gazdaság fejlődéséhez; ezért hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készségek megfelelő oktatására van szükség a középszintű oktatásban és a felsőoktatásban egyaránt, hogy Európa ne maradjon le más szereplők mögött; hangsúlyozza azt a szerepet, amit az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tölt be a vállalkozások indításának és fejlesztésének elősegítésében, innováció alapú kutatások és a vállalkozásra helyezett erőteljes hangsúly révén;

3. örömmel fogadja, hogy a Bizottság számára elsődleges fontosságú, hogy új lendületet adjon a rugalmas biztonságnak, annak négy alkotóeleme – rugalmas és megbízható szerződéses feltételek, aktív munkaerő-piaci politikák, egész életen át tartó tanulás és képzés, valamint korszerű szociális biztonsági rendszerek – megerősítésével;

4. felszólítja a tagállamokat – és adott esetben – a régiókat, hogy hozzanak létre egy, a jövőbeni foglalkoztatási igényekkel foglalkozó foglalkoztatási megfigyelőközpontot az ilyen igények előrejelzése érdekében, ami nagymértékben növeli az elhelyezkedés esélyeit, különösen a fiatalok esetében;

5. megismétli, hogy az Unió öt fő célkitűzése a foglalkoztatás előmozdítása, az innováció, a kutatás és a fejlesztés feltételeinek javítása, az éghajlat-változási és energetikai célok megvalósítása, az oktatási szintek javítása, valamint a társadalmi integráció előmozdítása;

6. hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási politika nemzeti hatáskörbe tartozó terület, és hogy a munkaerőpiacok szerkezetileg eltérnek egymástól;

7. felhívja a figyelmet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a vállalkozói szellem diákok és kutatók körében történő népszerűsítése érdekében, új pénzügyi eszközöket bocsátva rendelkezésre az induló vállalkozások és a gyorsan növekvő vállalkozások számára, valamint támogatva a sikeres technológiáknak az uniós piacra való bevezetését;

8. felszólítja az európai szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságokat, hogy segítsenek a meglévő képzések, illetve a jelenlegi és a jövőbeni igények jobb összepárosításában, a nyomon követési folyamat tekintetében világos célokat és mutatókat meghatározó menetrend segítségével;

9. felhívja a figyelmet a Bizottság azon megállapítására, amely szerint az új technológiák és a munkaszervezés új formái a munkahelyek számának jelentős mértékű bővülését eredményezik mindenféle munka tekintetében;

10. sajnálja, hogy a válság idején a tagállamok csökkentették oktatási és képzési költségvetésüket, és nyomatékosan felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék az oktatási és képzési rendszerekbe irányuló befektetéseiket;

11. felhívja a figyelmet arra, hogy nem történt javulás azon személyek számának csökkentésében, akik – annak ellenére, hogy foglalkoztatottak – a szegénységi küszöb alatt élnek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a jó minőségű munkahelyeket, amelyek jól fizetnek és amelyek biztos és egészséges munkafeltételeket kínálnak;

12. rámutat az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó átfogó javaslatok fontosságára, valamint arra, hogy a hangsúlyt az információs és kommunikációs technológiák ismeretének és a digitális műveltségnek (digitális jártasság) az oktatási és egész életen át tartó tanulásra vonatkozó politikák vezérfonalába való integrálására kell fektetni, hogy pótolni lehessen a képzett munkaerő – így az ikt-szakemberek és -kutatók – hiányát, ami az EU jövőbeli gazdasági versenyképességének aláásásával fenyeget;

13. hangsúlyozza, hogy be kell vonni a munkáltatókat az oktatási intézmények igazgatásába, a tanfolyamok, oktatási módszerek, a gyakornoki jogviszonyok, az értékelés és a képesítés kialakításába; hangsúlyozza az azon munkáltatóknak nyújtott ösztönzők fontosságát, akik alacsonyan képzett vagy képesítés nélküli emberek számára kínálnak képzést, és ebből adódóan lehetőséget arra, hogy közvetlenül a munkahelyen szerezzenek gyakorlati tapasztalatot;

14. felhívja a figyelmet arra a Bizottság által is elismert tényre, hogy jelentős mértékű beruházásokra van szükség a környezetbarát gazdaságban szükséges készségek terén annak biztosítása érdekében, hogy Európa teljesíteni tudja a „zöld munkavállalók” tekintetében 2020-ra kitűzött céljait, és hogy gazdasági rendszere képes legyen fenntarthatóbban működni és így versenyképesnek maradni a jövőben;

15. hangsúlyozza az innovációra irányuló oktatás szükségességét; rámutat, hogy támogatni kell a nem sematikus és az absztrakt gondolkodást, valamint a műszaki oktatást a jövő igényeinek való megfelelés érdekében;

16. hangsúlyozza, hogy erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy minden gyermek már korai életkorban elsajátítsa az alapvető számítógépes ismereteket, hogy a számítástechnikát az alapfokú oktatás részévé kell tenni, továbbá hogy minden európai polgár számára olcsó és egyszerű internet-hozzáférést kell biztosítani;

17. felszólítja a Bizottságot a „tudásfejlesztési szövetségek” támogatására olyan új képzési programok kidolgozása érdekében, amelyek áthidalják az innovációs készségek terén meglévő hiányosságokat és összhangban vannak a munkaerő-piaci igényekkel;

18. megjegyzi, hogy az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához a tagállamoknak rugalmasabban kell reagálniuk az ipar munkaerő-szükségleteire;

19. úgy véli, hogy – az aktív élet meghosszabbítására irányuló stratégia keretében – nem tesznek eleget annak érdekében, hogy segítsék az idősebbeket a számítógépes ismeretek elsajátításában, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre átfogó oktatási programokat e csoport számára;

20. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a szakoktatás és a szakképzés megerősítésére szerte Európában, a munkaerőpiacon felmerülő új készségigények kielégítésének előmozdítása érdekében;

21. rámutat, hogy a munkaerő tagállamok közötti mobilitása továbbra is alacsony, és kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy páneurópai szolgáltatás kialakítását, amely segítségével a képzett munkaerőt a szabad álláshelyekre lehetne irányítani Európában, így támogatva az európai hozzáadott értéket nyújtó munkaerőpiacot; ebben az összefüggésben nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy szüntessék meg a munkavállalók szabad mozgása előtt álló akadályokat, és kéri az egységes piacra irányuló, Bizottság által javasolt 2012-es projektek teljes körű végrehajtását; hangsúlyozza egy átfogóbb stratégia fontosságát, amely összekapcsolja a munkahelyteremtést, az európai munkaerőpiacon megjelenő új és kialakulóban lévő igényeknek való megfelelést, valamint az EU-ban meglévő munkaügyi korlátozások és az EU belső piacán még fennálló korlátok felszámolását;

22. támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a foglalkoztatással és készségekkel foglalkozó európai ágazati tanácsokat kell létrehozni a tagállamok és a régiók rendelkezésére álló információk összegyűjtése érdekében, hogy segítsék az összes érintett fél erőfeszítéseinek összehangolását;

23. hangsúlyozza, hogy szükség van a készségek és a munkaerő-piaci igények további összehangolására; üdvözli az Bizottság ehhez kapcsolódó kezdeményezését;

24. mivel becslések szerint 2015-ben 383 000 és 700 000 között lesz az a szám, amennyivel kevesebb informatikai szakember áll majd rendelkezésre a munkaerőpiacon, míg az egészségügyben körülbelül 1 millió szakemberrel lesz a szükségesnél kevesebb, és a kutatásból szintén 1 millió szakember hiányzik majd, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák ezeken a területeken a szakképzett emberi erőforrás megfelelő szintjét;

25. hangsúlyozza a kkv-k és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulásuk fontosságát, és üdvözli az új vállalkozások megalapítását elősegítő intézkedéseket, mint például a bürokratikus formaságok csökkentését; kiemeli, hogy az EBB fontos szerepet játszhat, különösen az olyan programok előmozdításával, mint a JASMINE és JEREMIE, amelyek fenntartható támogatást tudnak nyújtani a kkv-k igényeinek kielégítésére; a kkv-knak nyújtandó támogatás kapcsán hangsúlyozza, hogy nem elég megtalálni a megfelelő készségekkel rendelkező embereket, de fejleszteni is kell készségeiket; megjegyzi, hogy az erőforrás-hatékony Európa létrehozására irányuló munkaterv összefüggésében a kkv-knak támogatásra van szükségük, hogy a fenntartható fejlődés, valamint a kutatás és az innováció tekintetében javítsák kompetenciáikat;

26. véleménye szerint a kkv-k nagyon fontos szerepet tölthetnek, illetve töltenek be a képzésben, mind a magas szinten szakosodott, innovatív ágazatokban, mind pedig az olyan alapvető manuális készségeket igénylő ágazatokban, amelyekre sok szolgáltatásban szükség van; megjegyzi, hogy ezért szoros együttműködésre van szükség a kkv-k és az oktatási intézmények között; úgy véli, hogy mérlegelni kell a gyakornoki pozíciók és gyakorlati képzések pénzügyi támogatásának elősegítését a kkv-ágazatban;

27. hangsúlyozza az ingyenes és intelligensen szabályozott internet fontosságát az új vállalkozók és a munkahelyteremtők számára; az új internetes üzleti modellek tekintetében alapvető fontosságúnak tartja az internetfelhasználóknak a rendszerbe vetett bizalmát, és abbéli meggyőződésüket, hogy a rendszer integritása nem fog csorbulni;

28. rámutat, hogy az Európai Unióban nincs elég, a kutatásra és a fejlesztére szakosodott innovatív cég, és az innovációs készségek és a digitális jártasság súlyos hiánya azt jelenti, hogy a kkv-k nem tudnak átvenni innovatív, intelligens üzleti modelleket és új technológiákat;

29. hangsúlyozza, hogy a tagállamokban napjainkban jellemző munkaerő-piaci tendenciákat befolyásolják az adott ország strukturális problémái, és ezért az európai szintű kezdeményezéseknek figyelembe kellene venniük a nemzeti sajátosságokat;

30. felszólítja a Bizottságot a „gondolkozz előbb kicsiben” elv betartására, és hogy a foglalkoztatási jogszabályok kidolgozásakor vegye figyelembe a kkv-k igényeit;

31. tekintettel a növekvő munkanélküliségre, felszólítja a tagállamokat a foglalkoztatási hivatalokban dolgozó alkalmazottak számának növelésére, hogy foglalkozni tudjanak az egyre több munkakeresővel; úgy véli, hogy a foglalkoztatási hivatalok nagyobb szerepet játszhatnak, mint az egész életpályát végigkísérő szolgáltatók, amelyek a következő területeken nyújtanak szolgáltatást: készségfelmérés, profil meghatározása és képzés nyújtása, egyéni pályaorientáció és ügyféltanácsadás (munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt);

32. felszólítja a Bizottságot, hogy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 152. cikkével összhangban – fokozza a munkáltatók és a munkavállalók szerepének előmozdítását minden ipari ágazatban, szerte Európában, önállóságuk tiszteletben tartása mellett;

33. véleménye szerint az új készségek és munkahelyek menetrendjét az EU kutatási keretprogramjával együtt kell mérlegelni, valamint a kettő közötti szinergiák növekedést és munkahelyeket teremthetnek;

34. az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 155. cikkével összhangban támogatja a munkáltatók és a munkavállalók közötti párbeszédet, és ösztönzi, hogy szerződéses viszonyba lépjenek egymással, például megállapodásokat kössenek; javasolja, hogy az európai szinten létrejött megállapodások végrehajtásakor a munkáltatók és a munkavállalók minden ipari ágazatban alkalmazzák az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdésében az EUMSZ 153. cikkének hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozóan megállapított eljárást;

35. hangsúlyozza a közszolgáltatókat, az oktatást és képzést nyújtó intézményeket, valamint a munkáltatókat tömörítő regionális és helyi társulások jelentőségét, mivel ezek regionális és helyi szinten csökkentik a munkanélküliséget;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	31.8.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 0 7
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jean-Pierre Audy, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Lena Ek, Ioan Enciu, Vicky Ford, Gaston Franco, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Edit Herczog, Romana Jordan Cizelj, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Paul Rübig, Konrad Szymański, Michael Theurer, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Niki Tzavela, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Francesco De Angelis, Satu Hassi, Jiří Havel, Marian-Jean Marinescu, Alajos Mészáros, Vladko Todorov Panayotov, Mario Pirillo, Silvia-Adriana Ţicău, Lambert van Nistelrooij

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (18.7.2011)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az új készségek és munkahelyek menetrendjéről
(2011/2067(INI))

A vélemény előadója: Monika Smolková

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. üdvözli az Európa 2020 stratégia részét képező új készségek és munkahelyek menetrendjét, és hangsúlyozza, hogy a versenyképes, fenntartható és innovatív gazdaság megteremtéséhez képzett munkaerőre van szükség, és ki kell dolgozni a tudományos és innovációs rendszer frissítésére irányuló, a jobb foglalkoztathatóságot, a növekedést és a társadalmi kohéziót előmozdító fejlesztéspolitikákat, azért, hogy az új készségek és munkahelyek menetrendjét a válságot követő időszakhoz igazítsák, és hogy megelőzzék a jövőben az ilyen jelenségek megismétlődését; ebben az összefüggésben hangsúlyozza az alkalmazottak képzésére vonatkozó konkrét és következetes intézkedések fontosságát;

2. támogatja a legfontosabb nemzeti, regionális és helyi szereplők részvételével az integrált megközelítések előmozdítását; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a regionális dimenzió jelentőségét az új készségek és munkahelyek menetrendjének teljesítésében; úgy véli, hogy az európai régiók részvétele hozzájárul a menetrend valódi sikeréhez és kéri e dimenzió erősítését;

3. hangsúlyozza a foglalkoztatási szolgálatok munkakeresők és munkáltatók szempontjainak megfelelő javításának és diverzifikálásának szükségességét, továbbá különösen fontos a munkanélküliek, a fiatalok és a sérülékeny csoportok számára személyre szabott állami foglalkoztatási szolgálatok kialakítása;

4. szorgalmazza, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a fiatalok körében a munkanélküliség csökkentésére, mivel közöttük sok a megfelelő oktatásban részesült, magasan képzett fiatal, aki a tapasztalat hiánya, vagy hasonló okok miatt képtelen munkát találni és tegyenek érdekükben tényleges, hatékony lépéseket; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet az EU munkaerőpiacának hosszú távú torzulásához vezethet;

5. tekintettel Európa népességének elöregedésére, kéri a tagállamokat, hogy az idős emberek munkaerőpiacra jutásának megkönnyítése céljából hozzanak létre eszközcsomagot, és az aktív és egészséges időskorra vonatkozó európai innovációs partnerség fényében felhív az idős embereknek nyújtott iránymutatás és aktivizálásuk előmozdítására, illetve annak széleskörű támogatására; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezek az emberek a munkaerőpiacra való visszatérésüket lehetővé tevő továbbképzésben részesüljenek és új képesítéseket szerezzenek; ezzel összefüggésben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy például coaching projektek révén fel lehet használni az idős emberek tudását és tapasztalatait;

6. felhívja a figyelmet arra, hogy a nők körében a növekvő munkanélküliség még a magasan képesített és magas szakképzésben részesült nőket is érinti, és felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen erőfeszítéseket a nők és a férfiak egyenlő munkaerő-piaci lehetőségeinek biztosítására;

7. kiemeli annak szükségességét, hogy biztosítani kell az új készségekre szánt pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználásának és a nemzeti kormányoknak a munkahelyteremtés fellendítésében való nagyobb részvételét, többek között a zöld gazdaság növekedést mutató területén is; hangsúlyozza, hogy a szociális szektort fel lehetne használni a munkahelyteremtésre a társadalmilag kevésbé kedvezményezett helyzetben lévő társadalmi csoportok számára, ami főként az alapok és programok mozgósítását foglalja magában; az Európai Szociális Alapot (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), a Vidékfejlesztési Alapot (EMVA), az egész életen át tartó tanulás programját és a Progress programot és az INTERREG programokat;

8. hangsúlyozza a különböző európai alapok közötti szinergiák fontosságát és aláhúzza a decentralizált megközelítés fontosságát ezen alapok alkalmazásakor a munkaerő-piaci követelményeknek való megfelelés során; úgy véli, hogy szükség van arra is, hogy az egyének és vállalkozások számára megfelelő ösztönzőket biztosítsanak a képzésbe való beruházáshoz; hangsúlyozza, hogy e tekintetben figyelembe kell venni a kohéziós politikának az erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezésben betöltött szerepét és az általa képviselt fenntartható növekedési potenciált;

9. üdvözli az EU27-ben a fiatal munkakeresőket célzó „Az első munkahelyed – EURES” kísérleti projekt beindítását; véleménye szerint a projektbe be kell kapcsolódniuk a fiatalok integrációjával foglalkozó helyi önkormányzatoknak és szervezeteknek is, függetlenül a fiatalok társadalmi vagy földrajzi származási helyétől;

10. egyetért azzal, hogy növelni kell a kohéziós politika eszközeinek – nevezetesen az ESZA – hatékonyságát, törekedve a pénzügyi források kevesebb prioritásra való összpontosítására, a partnerségi elv erősítésére, az intézményi reformokhoz szükséges feltételek megerősítésére, egyértelmű és mérhető célok meghatározására, valamint arra, hogy a Bizottság és a tagállamok fejlesztési és partnerségi beruházási szerződéseket írjanak alá;

11. támogatja az új munkahelyek teremtésére irányuló politikákat, prioritásként figyelembe véve a magánszektorban a munkahelyek kétharmadát biztosító kis- és középvállalkozások (kkv-k) szükségleteit; megállapítja, hogy ki kell alakítani azokat a képzési mechanizmusokat is, amelyekhez a magánszférának szintén hozzá kell járulnia, illetve amelyek igényeiknek megfelelnek; támogatja az új készségek létrehozására irányuló intézkedéseket, különösen a kkv-k vonatkozásában;

12. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a vállalkozások közvetlen uniós támogatási rendszereinek jelenlegi keretét és tanulmányozza, mennyiben lehetséges, hogy a támogatás oroszlánrészét a vállalati munkahelyteremtésre, a dolgozók készségeinek fejlesztésére és további képzési programok megvalósítására fordítsák;

13. különös fontosságot tulajdonít a hatásos ösztönzők és költségmegosztási konstrukciók bevezetésének annak érdekében, hogy mind köz-, mind magánforrásból többet fordítsanak a munkaerő továbbképzésére, illetve az egész életen át tartó tanulásra, különös hangsúlyt fektetve az információs és kommunikációs technológiákra, valamint a digitális ismeretekre, valamint a nyelvtanulásra, a tervezési, elemző, szervezési, problémamegoldó és kommunikációs készségek fejlesztésére és az új helyzetekhez való alkalmazkodás képességének fejlesztésére; hangsúlyozza az információs és kommunikációs technológiák lakóhelytől és társadalmi helyzettől független hozzáférhetősége javításának szükségességét;

14. úgy véli, hogy a kutatás és fejlesztés terén működő magánvállalkozások támogatása új munkahelyek teremtését fogja elősegíteni és lehetővé teszi a piaci igényekre reagáló új készségek kifejlesztését;

15. hangsúlyozza, hogy a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje és a hálózatépítés a felsőoktatás, a kutatás és az üzleti központok közötti mechanizmusok összehangolása nemzeti és uniós szinten fontos szerepet játszik a készségek javításában, illetve azok munkaerő-piaci igényekkel való összehangolásában; fontosnak ítéli a munkáltatói hálózatok megszilárdítását és a legjobb gyakorlatok cseréjét a munkáltatók körében; hangsúlyozza a munkáltatók és a szakképzési intézmények közötti kereslet-kínálat stabil egyensúlyának jelentőségét; felhívja a helyi és regionális hatóságokat, hogy mozdítsák elő az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) és ösztönözzék a gazdasági ágazatokat arra, hogy tegyenek erőfeszítéseket az EMAS nyilvántartásába történő felvételük érdekében;

16. üdvözli a Bizottság javaslatát, amely – a jövő állásaira felkészítő felsőoktatási specializáció keretében működő – európai kiválósági központok támogatására irányul; hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi hatóságok helyzete és képessége különösen a városi területeken a legalkalmasabb az innovatív vállalkozási klaszterek növekedéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez; rámutat arra, hogy a klaszterek kialakulása jelentősen felgyorsíthatja a helyi gazdasági fejlődést és új munkahelyeket teremthet a régiókban;

17. rámutat arra, hogy a stratégia új készségekre és munkahelyekre vonatkozó célkitűzéseinek a megvalósítása elsődlegesen a tagállamok és régióik feladata; ezért úgy véli, hogy feltétlenül szükséges, hogy a Bizottság ellenőrizze, hogy valamennyi tagállam magáénak vallja a stratégia célkitűzéseit;

18. felszólítja a Bizottságot, hogy a munkaerő mobilitásának javítása érdekében tegyen lépéseket az adminisztratív és jogi akadályok megszüntetésére a szakmai képesítések elismerése és a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatósága terén; hangsúlyozza, hogy a regionális egyensúlyzavarok csökkentésének és a kohéziós politika célkitűzései elérésének lehetséges eszközeként növelni kell a munkaerő mobilitását az uniós tagállamok között. üdvözli a Bizottságnak az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES-hálózat) reformjára irányuló kezdeményezését az utazó munkavállalóknak és álláskeresőknek nyújtott szolgáltatások javítása céljából, különösen a határ menti területeken;

19. kéri a nemzeti, regionális és helyi szereplők bevonását a menetrend végrehajtása során bekövetkező változásokat értékelő, kiigazító és meghatározó eljárásokba.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	12.7.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	42 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Catherine Bearder, Victor Boştinaru, Zuzana Brzobohatá, John Bufton, Alain Cadec, Francesco De Angelis, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Elie Hoarau, Brice Hortefeux, Danuta Maria Hübner, Juozas Imbrasas, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva, Petru Constantin Luhan, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Miroslav Mikolášik, Franz Obermayr, Jan Olbrycht, Markus Pieper, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Michael Theurer, Michail Tremopoulos, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Andrea Cozzolino, Karima Delli, Ivars Godmanis, Karin Kadenbach, Marek Henryk Migalski, Vilja Savisaar-Toomast, Elisabeth Schroedter, Derek Vaughan
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Norica Nicolai

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (14.7.2011)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az új készségek és munkahelyek menetrendjéről
(2011/2067(INI))

A vélemény előadója: Katarína Neveďalová

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. rámutat arra, hogy az oktatásba és képzésbe való befektetés, valamint a képzési igények előrejelzése központi szerepet játszanak, amennyiben eleget kívánunk tenni az EU 2020 stratégia szerinti, a képzettségi szint javítására vonatkozó kötelezettségnek, amelynek értelmében az iskolából kimaradók arányát legalább 10%-ra kívánatos csökkenteni, és a felsőfokú vagy ennek megfelelő végzettséggel rendelkezők arányát legalább 40%-ra növelni;

2. sajnálatosnak tartja, hogy az EU-ban a fiatalok körében a munkanélküliség aránytalanul magas; megjegyzi, hogy a fiatalok munkanélkülisége káros a társadalmi kohézióra, a méltányosságra és növekedésre; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy együttesen dolgozzanak az e válság leküzdését célzó, aktív munkaerő-piaci szakpolitikák végrehajtása fontossági sorrendjének meghatározásán;

3. hangsúlyozza, hogy a minőségi közoktatáshoz és az egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő és általános hozzáférés biztosítása mind az egyének szellemi és társadalmi kiteljesedése, mind pedig a szakmai beilleszkedéshez szükséges készségek megszerzése szempontjából elsődleges fontosságú;

4. e célkitűzések elérése érdekében kiemeli a szakmai képesítések és képzettségek megszerzésére irányuló integrált oktatási, képzési és foglalkoztatási programok jelentőségét, valamint a felnőttképzésre és az alapszintű készségek pótlására irányuló, célzott kezdeményezések szükségességét; az állampolgárok alacsonyabb iskolázottságuk és képzettségük miatt leggyengébb csoportjainak bevonása érdekében felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre a területükön karriertanácsadó szolgáltatásokat, amelyek hasznos információkat nyújtanak a potenciális érdeklődők számára a tanulási és képzési lehetőségekről, valamint elvégzik az egyéni kompetenciák felmérését;

5. elismeri azon hozzájárulás fontosságát, amelyet a szakképzésnek kell nyújtania ahhoz, hogy nagyszámú fiatal felismerhesse lehetőségeit, valamint az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósuljanak;

6. úgy véli, hogy a bizottsági közleményben javasolt intézkedések komoly szakpolitikai koordinációt fognak igényelni; ezért sürgeti a tagállamokat és különösen azok érintett minisztériumait, hogy fokozottabban vegyenek részt a képzési igények időben, ajánlottan legalább tízéves távlatban történő meghatározásában; határozott meggyőződése, hogy az oktatási és képzési programok kidolgozása során a munkaerő-piaci szükségletek meghatározása érdekében szükséges a hatékony, különleges mechanizmusokat alkalmazó kommunikáció és együttműködés a munkaadók, a szociális partnerek, az oktatási intézmények és a képzési szervezetek között; megismétli, hogy biztosítani kell, hogy a lakosság EU-szerte minőségi információkhoz férjen hozzá e tekintetben; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy oktatási, képzési és egész életen tartó tanulási programjaikba vegyék fel az információs és kommunikációs technológiákra, a művészi készségekre, a mobilitásra, a demokratikus részvételre és a multikulturalizmusra irányuló transzverzális kompetenciákat; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az informális és nem formális oktatásban szerzett képességeket és készségeket elismerjék és kiaknázzák;

7. megjegyzi, hogy ezért megfelelőképpen támogatni kell az olyan eszközöket, mint a különböző ágazatokban megkövetelt, a munkaerőigény felmérésére irányuló, a szociális partnerség keretében végrehajtott vizsgálatok;

8. megjegyzi, hogy az EU munkaerejének képzettebbé kell válnia, hogy képes legyen a technológiai változáshoz és az új munkaszervezési módszerekhez hozzájárulni és alkalmazkodni; felhívja a tagállamokat, hogy nagyobb mértékben ruházzanak be az oktatási és képzési rendszerekbe a készségekkel szemben támasztott jövőbeli követelményeknek való megfelelés, a kereslet és kínálat összehangolása, valamint a karriertanácsadó szolgáltatások nyújtása érdekében;

9. üdvözli az Európai Foglalkoztatási Megfigyelőközpont megalapítását, és elismeri, hogy egy olyan on-line karrier mobilitási eszköz létrehozása, mint az „uniós készségkörkép”, amely világos információkat nyújt a munkalehetőségekről, segíthetné a jövőbeli munkavállalókat a pályaválasztásban és abban, hogy a készségek megfelelő kombinációját sajátítsák el, például információs és kommunikációs technológiákat és idegen nyelveket, ily módon növelve munkalehetőségeiket és alkalmazkodó képességüket; határozott meggyőződése, hogy az előrejelzésnek e tekintetben tízéves időtartamot kell magában foglalnia;

10. álláspontja szerint az oktatás és az üzleti világ közötti szorosabb kapcsolatok segíteni tudnának az egy adott időpontban szükséges képességek helytálló azonosításában, következésképpen a fiatalok foglalkoztatási piacra való belépésének elősegítésében;

11. emlékeztet rá, hogy a felsőoktatási intézmények és a képzési szervezetek, amellett, hogy központi szerepet játszanak a tagállamok regionális gazdaságaiban, egyedülálló helyszínei az innováció, az oktatás, a képzés és a kutatás találkozásának, és ez munkahelyek teremtéséhez is vezethet; rámutat arra, hogy az egyetemeken belüli tanszékek, maguk az egyetemek, az egyéb felsőoktatási intézmények és képzési szervezetek, régiók, kormányok, civiltársadalmi érdekelt felek, különösen a szociális partnerek, illetve a vállalkozások közötti erőteljes együttműködés alapvetően fontos Európa gazdasági és szociális fejlődése szempontjából; elismeri ezzel összefüggésben az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszédre irányuló kezdeményezés szerepét;

12. megjegyzi, hogy az oktatás nemzetközivé válása társadalmi, kulturális és gazdasági jelentőségű, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy segítse elő a kutatók, diákok, tudósok és előadók nemzetközi mobilitását az EU-n belül és azon kívül egyaránt;

13. aggályainak ad hangot amiatt, hogy a magasan képzett egyének képességeikhez képest alacsonyabb szintű munkát vagy szakképzettséget nem igénylő munkát vállalnak, ami az EU-ban „agypazarláshoz” vezet;

14. hangsúlyozza a kézművesség hagyománya és az ehhez kapcsolódó képességek megőrzésének és stratégiák kidolgozásának a szükségességét a kézműves vállalkozók számára annak érdekében, hogy megőrizzék a kézműves ágazat kulturális identitását; e tekintetben felhívja a figyelmet a fiatal kézművesek visszonossági alapú szakmai képzése és mobilitása támogatásának fontosságára; megjegyzi, hogy a szakmai gyakorlat – mint a fiatalok ezen ágazatba történő bevonására szolgáló eszköz – előmozdítása támogatásra érdemes, hathatós politikai intézkedés lehet, és felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket e tekintetben; hangsúlyozza e tekintetben a humán tárgyak – mint a múlt vizsgálatának és a kulturális identitás jobb megőrzése területének – fontosságát;

15. úgy véli, hogy intézkedéseket kell végrehajtani az informális és munkahelyi képzés rendszerének – például a tanulószerződéses gyakorlati képzésnek – a hagyományos mesterségeken és szakmákon belüli létrehozására vonatkozóan az új készségek és a munkahelyek megszerzésének elérhetőbbé tétele, illetve a munkaerő-piaci diverzifikáció előmozdítása érdekében.

16. hangsúlyozza, hogy növelni kell azon szakmák és foglalkozások ismertségét és vonzerejét, amelyek tekintetében munkaerő-piaci hiány tapasztalható.

17. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson nagyobb láthatóságot és pénzügyi támogatást a Leonardo da Vinci program számára, amely program lehetővé teszi, hogy új képességeket, tudást és képesítéseket szerezzenek az emberek, és amely a szakképzést mindenki számára vonzóbbá teszi; rámutat továbbá, hogy a munkahelyi képzés különösen fontos, és felhív azon nemzeti rendszerek támogatására, amelyek előmozdítják az ilyen jellegű karrierfejlesztési lehetőségeket;

18. megjegyzi, hogy az Erasmus alprogramnak 100%-hoz közeli a végrehajtási rátája; emlékeztet arra, hogy jól dokumentált bizonyítékok igazolják, hogy az Erasmus jelentősen elősegíti a külföldi tanulást és a diákokat a készségek szélesebb körével ruházza fel, és hogy ez viszont jelentősen javítja az Erasmusban részt vevő diákok későbbi foglalkoztatási kilátásait, és ezzel számottevően hozzájárul Európa versenyképességéhez;

19. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az idegen nyelveken való kommunikációs képesség nagyon fontos valamennyi uniós polgár számára és a munkaerőpiacon hasznos készségként tekintenek rá; ezért ösztönzi a műveltség megkövetelését és támogatja a nyelvtanítás fejlesztését, különösen továbbképzés keretében, beleértve a kommunikációs készségek olyan nyelveken történő elsajátítását, amelyek nemzetközi szinten kevésbé elterjedtek és kevésbé használatosak;

20. úgy véli, hogy nem helyeznek kellő hangsúlyt a nem uniós országokból érkező migránsokban a munkaerő-piaci szükségletek kielégítése terén rejlő lehetőségekre;

21. úgy véli, hogy a nem egyetemi szintű felsőfokú szakképzés rendkívül fontos szerepet játszik a készségek elsajátításának a vállalkozások szükségleteivel, valamint a gazdasági növekedésre és termelékenységre vonatkozó célkitűzésekkel való összekapcsolásában;

22. elismeri, hogy a felsőoktatási intézmények és a képzési szervezetek képesek felkészíteni az embereket a munka világára; például a K+F létesítményekkel nem rendelkező kkv-k részesülhetnek az egyetemi kutatási forrásokból és szakértelemből, valamint oktatói tapasztalatuk optimalizálása érdekében minőségi szakmai gyakorlatokat, valamint gyakornoki programokat, és jelentősen növelik a foglalkoztatási lehetőségeket az egyetemisták számára; ezért az egymás közötti szorosabb együttműködésre szólítja fel a felsőoktatási intézményeket, képzési szervezeteket és a kkv-kat, egyidejűleg lehetőséget biztosítva a vállalkozói készségek elsajátítására; említést tesz a kulturális és kreatív iparágak által a tanulási és képzési keret biztosításában betöltött szerepről;

23. felhív a foglalkoztathatóság növelése és a tényleges munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzés terén a tapasztalatcserére, valamint a bevált gyakorlatok ismertetésére és előmozdítására.

24. hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás – mint az egyén élete során a készségek és ismeretek folyamatos bővítése – fontosságát, valamint azt, hogy ez tovább erősíti a társadalmi befogadást, a személyes fejlődést és az aktív polgárságot.

25. felhív a formális és nem formális képzés mint az egész életen át tartó tanulási folyamat szerves részének erőteljesebb támogatására és elismerésére.

26. hangsúlyozza a környezeti minőség megőrzésére és helyreállítására törekvő jelenlegi világpiac számára új, környezetbarát munkahelyek fontosságát.

27. felhívja a tagállamokat, hogy keményen és célzottan dolgozzanak a diákok és munkavállalók mobilitását gátló közigazgatási és jogi akadályok felszámolásán, valamint a diplomák és egyéb végzettségek elismerésén.

28. sürgeti a hátrányos helyzetű csoportok munkafolyamatba történő teljes körű integrációját szolgáló erőfeszítéseket, beleértve a gyakorta kivételes és rendkívüli képességekkel rendelkező, fogyatékkal élők számára megfelelő munkahelytípusok megkeresését;

29. kiemeli az egyes munkaterületeken és beosztásokban tartósan fennálló, nemek közötti hátrányos megkülönböztetést, valamint felhív a férfiak és nők közötti különbségtétel és egyes munkakörök kizárólag férfi vagy női munkakörként történő, sztereotip felfogásának felszámolására;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	14.7.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdi Cristiano Allam, Zoltán Bagó, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marco Scurria, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Heinz K. Becker, Ivo Belet, Nadja Hirsch, Seán Kelly, Iosif Matula, Georgios Papanikolaou
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Sergio Gaetano Cofferati, Olle Schmidt

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (19.7.2011)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az új készségek és munkahelyek menetrendjéről
(2011/2067(INI))

A vélemény előadója: Joanna Katarzyna Skrzydlewska

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az Európa 2020 stratégia egyik célja, hogy a férfiak és nők foglalkoztatási szintjét 75%-ra növeljék, továbbá mivel a nők foglalkoztatási aránya jelenleg 58,2%, és tagállami szinten igen nagy eltéréseket mutat;

B. mivel az Európa 2020 stratégia nagy hangsúlyt fektet a környezetbarát átalakulásra, a megújulóenergia-ágazatra, valamint a tudomány- és technológiaigényes környezetbarát munkahelyekre a fenntartható gazdaság érdekében;

C. mivel, bár a mikrohitel a nők vállalkozásának és a családi vállalkozások létrejöttének elengedhetetlen eszköze, a nők továbbra is alulreprezentáltak a vállalkozói szférában az Európai Unióban, hiszen a vállalkozók teljes létszámának átlagosan csupán 30%-át teszik ki;

D. mivel az egyetemi diplomát szerző diákok több mint 60%-a nő; mivel túl kevés nő és lány érdeklődik a tudományos ágazatok iránt, aminek következtében erős ágazati szegregáció figyelhető meg; továbbá mivel az informatikai ágazatban a nők és a férfiak foglalkoztatása közötti nemi aránytalanság az idők során szélesedett, ahelyett hogy szűkült volna;

E. mivel az Európai Unióban a nemek közötti különbségek – többek között a gyermekvállalás miatt – továbbra is fennállnak a bérezés, a részmunkaidős kontra teljes munkaidős foglalkoztatás aránya, valamint a foglalkoztatási ráták tekintetében; és mivel a foglalkoztatásban fennálló munkaerő-piaci szegregáció a megfelelően működő uniós munkaerőpiac egyik legnagyobb akadálya;

1. kiemeli, hogy a nők foglalkoztatási rátájának növelése érdekében a tagállamoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a diszkriminációellenes jogi szabályozás és a családbarát rendelkezések hatékony végrehajtására, önkéntes intézkedések és elérhető célok kitűzése révén elő kell segíteniük a nem hagyományos állásokba történő felvételt, valamint jó hozzáférést és elszámoltathatóságot kell biztosítaniuk; hangsúlyozza a munkaerőpiac és a készségekkel kapcsolatos elvárások ellenőrzésének fontosságát; felkéri a tagállamokat, hogy nyújtsanak átfogó támogatást a nemzeti munkaügyi és oktatási minisztériumoknak a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével foglalkozó programok végrehajtásához;

2. hangsúlyozza, hogy a magasan képzett és a szakképzett női munkavállalók munkaerőpiacon való jelenlétének érdekében szükséges, hogy képessé tegyék a nőket a munkaerőpiacra való belépésre, az oda való visszatérésre és a munkaerőpiacon történő előrehaladásra, különösen azokat a kiszolgáltatott helyzetben lévőket, akik a közelmúltbeli pénzügyi válság miatt elvesztették munkahelyüket, vagy strukturális munkanélküliséggel és nehézségekkel szembesülnek, amikor szülési vagy szülői szabadságot követően újra munkába állnak, vagy más okból nehézségeik vannak, szükséges, hogy képzettségük javítása céljából átképzési lehetőséget és szakképzéshez való hozzáférést nyújtsanak, függetlenül a munkaszerződés típusától; továbbá hangsúlyozza, hogy a nők számára karrierjük minden szakaszában hozzáférést és ösztönzőket kell nyújtani az egész életen át tartó tanulásban való aktív részvételhez, valamint támogatni kell a műszaki és mérnöki tanulmányokat a lányok körében az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas igazítása céljából, különös tekintettel a magasan képzett munkavállalók iránti igényre;

3. hangsúlyozza a hatékony oktatási és szakképzési tanácsadási rendszerekbe való beruházások szükségességét annak érdekében, hogy a fiatal nők számára felkínálják az – egyetemi vagy egyetemen kívüli – tudományos, mérnöki vagy műszaki felsőoktatást mint választási lehetőséget; megjegyzi, hogy különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az információs és kommunikációs kompetenciákat, a digitális ismereteket és a kommunikációs készségeket beépítsék a szakképzésre és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó tagállami politikákba, és bátorítsák a nőket e lehetőségek kihasználására, illetve bővítsék a nők számára a tanulási lehetőségeket, hogy azok alkalmazkodni tudjanak szakmai pályafutásuk során a munkaerőpiacok változásaihoz, és ezáltal növeljék a nők jelenlétét a jövőbeli fejlődés szempontjából stratégiai ágazatokban; úgy véli, hogy küzdeni kell az oktatásban a nemi sztereotípiák ellen;

4. fenntartja, hogy ha a női munkavállalók képzettségét és készségeit meg kell őrizni a változó gazdasági környezetben, és azokat, akik szeretnének visszatérni a munkába, segíteni kell ebben, alapvető fontosságú, hogy a szülői szabadságon lévő munkavállalókat is be kell vonni a munkáltatójuk által szervezett képzési tevékenységekbe;

5. felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a munkaerőpiac szegregálódásának megakadályozása érdekében azáltal, hogy a strukturális munkaerő-piaci reformjaikba olyan eszközöket vesznek fel, mint pl. az Európai Szociális Alap (ESZA), amelyekkel az előítéletek és sztereotípiák, illetve „üvegplafon” akadályok elleni hatékony intézkedések, valamint a helyes gyakorlatok és a teljesítményértékelési mutatók tagállamok közötti cseréje, továbbá jogalkotási intézkedések – többek között a vezető beosztást betöltő nők számarányának növelését célzó kvóták – révén leküzdhetik a nők szakmai szegregációját, amely egyfelől a vezető beosztást betöltő nők nem megfelelő számarányában, másfelől a nemi szempontból szegregált munkaerőpiacban nyilvánul meg;

6. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a szakmai és a családi élet összeegyeztetésére irányuló intézkedéseket, és fektessenek be a nők munkaerő-piaci részvételébe a sokféleség kezelésének előmozdításán, a nők szakmai ösztönzésén, valamint rugalmasabb munkafeltételekkel kialakított új pozíciók létrehozásán keresztül;

7. hangsúlyozza, hogy az új munkahelyekhez új munkaszerződés-formáknak is kapcsolódniuk kell, amelyek lehetővé teszik az eltartott gyermekeket nevelő munkavállalók számára, hogy más vagy csökkentett munkaidőben dolgozzanak, illetve távmunkát válasszanak;

8. ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a nemek közötti egyenlőség érvényesítését az iparban, hogy lehetővé tegye a férfiak és nők egyenlő részvételét, különös figyelmet fordítva a hagyományosan túlnyomórészt férfiakat alkalmazó ágazatokra;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy egészítse ki a munka és a magánélet egyensúlyára vonatkozó létező jogi keretet, és terjesszen elő új jogalkotási javaslatokat az apasági szabadságra, az örökbefogadási szabadságra és a hozzátartozó ápolása miatti szabadságra; aggodalommal jegyzi meg, hogy a 92/85/EGK irányelv tervezett felülvizsgálata a Tanácsban holtpontra jutott;

10. hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiacot a munka és a családi élet összeegyeztetése érdekében kell megszervezni a gyermekek, idősek és más hozzátartozók gondozására irányuló struktúrák és intézmények létrehozása útján azért, hogy kielégítsék a valós igényeket, és hogy mindenki számára biztosítsák a magas színvonalú, hozzáférhető gondozási szolgáltatást, valamint hogy a dolgozó anyák elérhessék a megfelelő egyensúlyt a munka és a magánélet között a nők munkaerő-piaci részvételének és gazdasági függetlenségének javítása érdekében;

11. hangsúlyozza a rugalmasabb munkaidő és különféle távmunka-lehetőségek bevezetésének szükségességét az alkalmazottak gazdasági függetlenségét veszélyeztetése nélkül, különösen a nők számára, akiket gyakrabban alkalmaznak átmenetileg és – nem önkéntesen – részmunkaidőben; hangsúlyozza, hogy rész-, illetve teljes munkaidőben történő munkavégzés esetén egyaránt szükséges a tisztességes munkabér és a szociális biztonsághoz való hozzáférés elérése;

12. megjegyzi, hogy a nők foglalkoztatási rátájának növelésére nem csak a „fehérköpenyes” szektorban van lehetőség, hanem a honvédelem, a logisztika (beleértve a közlekedést is), az üzleti szolgáltatások – például biztosítás és tanácsadás – szektorában, az ökológiai szektorban, valamint fenntartható állások esetében is;

13. sürgeti, hogy a Bizottság és a tagállamok támogassanak és fejlesszenek ki a nők műszaki szakmákba való toborzását célzó speciális programokat a tudományos pályán dolgozó női szakembereknek nyújtott támogatásokon keresztül, összhangban egyes tagállamok helyes gyakorlatával, mint pl. az „Excellentia” program Ausztriában, amelynek révén a tudományos és technológiai területen dolgozó női egyetemi professzorok száma a kétszeresére nőtt, és amely hozzájárult magas színvonalú, női vezetésű kutatóközpontok létrehozásához;

14. hangsúlyozza, hogy a „környezetbarát munkahelyek” a jövő európai munkaerő-piacának egyik kulcsfontosságú növekedési szegmensévé válhatnak; felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a nők is a férfiakkal azonos mértékben részesülnek ezekből a munkahelyekből; külön figyelmet kér annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiára való átállás és a fizikai infrastruktúra modernizálására irányuló zöld technológiákba való befektetés tisztességes és jó minőségű munka kialakítását is maga után vonja a férfiak és nők számára egyaránt;

15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a magán- és közszektort arra, hogy a nők munkaerőpiacon való részvételének javítása céljából tegyen meg minden lehetséges és szükséges intézkedést annak érdekében, hogy felszámolja a nemek közötti bérezési különbségeket és a főbb egyenlőtlenségeket a lehetőségekhez való hozzáférés, a bérezés, a karrieralakítás, a részvétel és az irányítás terén; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban az átláthatóság – azaz jobb statisztikák –, valamint az „egyenlő értékű munka” használható meghatározásának fontosságát. üdvözli a Bizottság bejelentését a nyugdíjrendszer átdolgozásáról azok tekintetében, akik munkanélküliség, betegség vagy gondozási kötelezettség miatt csak megszakításokkal tudtak nyugdíjjárulékot fizetni, ami főként a nőket érinti;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	13.7.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 2 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Marije Cornelissen, Silvia Costa, Edite Estrela, Ilda Figueiredo, Zita Gurmai, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Nicole Kiil-Nielsen, Astrid Lulling, Barbara Matera, Angelika Niebler, Siiri Oviir, Antonyia Parvanova, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Eva-Britt Svensson, Britta Thomsen, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Izaskun Bilbao Barandica, Vilija Blinkevičiūtė, Christa Klaß, Mojca Kleva, Mariya Nedelcheva, Norica Nicolai, Chrysoula Paliadeli, Antigoni Papadopoulou, Sirpa Pietikäinen, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Jacek Włosowicz

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.9.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 3 14
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Pervenche Berès, Mara Bizzotto, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, David Casa, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Sergio Gaetano Cofferati, Tadeusz Cymański, Frédéric Daerden, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Marian Harkin, Roger Helmer, Nadja Hirsch, Liisa Jaakonsaari, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Raffaele Baldassarre, Jelko Kacin, Ria Oomen-Ruijten, Antigoni Papadopoulou, Evelyn Regner, Emilie Turunen, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat