JELENTÉS az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

17.10.2011 - (COM(2011)0072) – C7‑0077/2011 – 2011/0046(NLE)) - *

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Jan Březina

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (NLE)

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011/0072)),

–   tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 7. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0077/2011),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A7-0360/2011),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az alábbi módosításokkal;

2.  úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatban előterjesztett elsődleges referenciaösszeg nem egyeztethető össze a jelenlegi 2007–2013-as többéves pénzügyi keret (MFF) 1a. alfejezetében meghatározott felső határértékkel; tudomásul veszi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] 21–23. pontja alapján az MFF felülvizsgálatára vonatkozó 2011. április 20-i bizottsági javaslatot (COM (2011)0226)[2], amelynek célja, hogy az ITER számára a 2012 és 2013 közötti időszakban pótlólagos, előre nem tervezett finanszírozást biztosítsanak; az intézményközi megállapodás által biztosított valamennyi eszköz alapján tárgyalni kíván a költségvetési hatóság másik ágával annak érdekében, hogy 2011 végére gyors megállapodás szülessen az Euratom kutatási program finanszírozásáról; emlékeztet arra, hogy ellenez az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja[3] terhére történő, a fent említett bizottsági javaslatban szereplő bármilyen átcsoportosítást;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével és az Európai Atomenergiaközösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban;

4.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

5.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A keretprogram (2012–2013) kialakításának és végrehajtásának az egyszerűség, a stabilitás, az átláthatóság, a jogbiztonság, a következetesség, a kiválóság és a bizalom elvén kell alapulnia a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről szóló európai parlamenti jelentésben megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A nukleáris biztonság fokozását és adott esetben a védelmi szempontokat a nukleáris balesetek határokon átnyúló hatásai miatt prioritásként kell kezelni.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az európai fenntartható atomipari kezdeményezés (ESNII) célja, hogy hozzájáruljon a negyedik generációs, zárt üzemanyag-ciklusú gyorsneutronos reaktorok 2035 és 2040 között történő üzembe helyezéséhez. Ez három technológiafejlesztési irányt követ, és négy jelentős projektet foglal magában: a (nátriumhűtéses) ASTRID prototípust , a (gázhűtéses) ALLEGRO kísérleti modellt, az (ólomhűtéses) ALFRED demonstrátort, valamint az utóbbi technológia támogató infrastruktúrájaként szolgáló (ólom-bizmut hűtéses) MYRRHA gyors neutronbesugárzó létesítményt.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) A hetedik Euratom-keretprogramban (2007–2011) három jelentős európai együttműködési kezdeményezés indult útjára a nukleáris tudomány és technológia területén: az atomenergia fenntartható hasznosításával foglalkozó technológiai platform (Sustainable Nuclear Energy Technology Platform – SNETP), a geológiai hulladékelhelyezés gyakorlati megvalósításával foglalkozó technológiai platform (Implementing Geological Disposal Technology Platform – IGDTP) és az alacsony sugárdózisokra vonatkozó európai multidiszciplináris kezdeményezés (Multidisciplinary European Low-Dose Initiative – MELODI). Az SNETP és az IGDTP is összhangban áll a SET-terv célkitűzéseivel.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 6 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6c) A japán fukusimai nukleáris erőműben a 2011. március 11-i földrengés és szökőár miatt történt baleset fényében további kutatásokra van szükség az atommaghasadás biztonságossága tekintetében annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az uniós polgárokat arról, hogy az Unióban található nukleáris létesítmények biztonságossága megfelel a legszigorúbb nemzetközi normáknak. Ez a kiegészítő munka szükségessé teszi az atommaghasadással kapcsolatos tevékenységekre szánt költségvetés növelését.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9a) Az ITER kizárólag a többéves pénzügyi keret 2011-ben fel nem használt tartalékainak átcsoportosításával történő, a hetedik uniós keretprogramból (2007–2013) származó pénzeknek a (2012–2013) keretprogram kutatásaihoz történő átcsoportosítása nélküli további finanszírozásáról szóló megállapodás lehetővé tenné a program 2011-es gyors elfogadását.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A Tanács 2008. december 1–2-i ülésén a nukleáris területhez tartozó készségek szükségességéről elfogadott tanácsi következtetések elismerik annak alapvető fontosságát, hogy az atomenergia területén a Közösség magas szintű képzést tartson fenn.	(11) A nukleáris területhez tartozó készségek szükségességéről szóló, 2008. december 1–2-i következtetéseiben a Tanács elismerte annak alapvető fontosságát, hogy a Közösség magas szintű képzést tartson fenn és megfelelő munkakörülményeket biztosítson az atomenergia területén.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A Bizottság, az Európai Tanács, a Tanács és a tagállamok elindítanak egy folyamatot az Euratom-Szerződés módosítására, megerősítve a szerződésnek a Parlament információs és társjogalkotási jogaira, valamint az Euratom kutatási és környezetvédelmi kérdéseire vonatkozó rendelkezéseit, többek között a jövőbeni költségvetési eljárások megkönnyítése érdekében.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Ennek a határozatnak a keretprogram (2012–2013) teljes időtartamára vonatkozóan meg kell határoznia azt a pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára az elsődleges hivatkozási alapot képezi.	(16) Ennek a határozatnak a keretprogram (2012–2013) teljes időtartamára vonatkozóan meg kell határoznia azt a pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (IIA) 37. pontja értelmében az elsődleges hivatkozási alapot képezi a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során. Annak érdekében, hogy a keretprogramot (2012–2013) a 2012-es és 2013-as évben is hozzá lehessen igazítani a többéves pénzügyi kerethez, ez utóbbit az 1a. alfejezet plafonösszegének növelésével kell módosítani. Amennyiben nincs mód a többéves pénzügyi keret 2011-es tartalékaiból 2012-ben és 2013-ban átcsoportosítani az 1a. alfejezethez, az intézményközi megállapodás 27. pontjában előírtaknak megfelelően a rugalmassági eszközt kell mobilizálni.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) A 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret esetében az ITER projektre szánt pénzügyi forrásokat a teljes programozási periódusra rögzíteni kell annak érdekében, hogy az ITER építési szakaszában, amelynek véglegesítését jelenleg 2020-ra tervezik, az EU-ra háruló 6,6 milliárd eurón kívüli esetleges költségtúllépést a többéves pénzügyi keret plafonértékein túlmenően finanszírozzák.
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A kölcsönös előnyhöz jutás érdekében a nemzetközi és a globális dimenziónak fontos szerepe van az európai kutatásban. A keretprogramnak (2012–2013) nyitva kell állnia egyfelől azon országok részvétele előtt, amelyek megkötötték az ehhez szükséges megállapodásokat, másfelől – projektszinten és a kölcsönös előny elve alapján – a harmadik országok jogalanyai és a tudományos együttműködés területén működő nemzetközi szervezetek részvétele előtt.	(18) A kölcsönös előnyhöz jutás érdekében a nemzetközi és a globális dimenziónak fontos szerepe van az európai kutatásban. Biztosítani kell a keretprogramban (2012–2013) való részvétel lehetőségét egyfelől azon országok számára, amelyek megkötötték az ehhez szükséges megállapodásokat, másfelől – projektszinten és a kölcsönös előny elve alapján – a harmadik országok szervezetei és a tudományos együttműködés területén működő nemzetközi szervezetek számára. Ez azt is jelenti továbbá, különös tekintettel az ITER-projektre, hogy a nemzetközi partnereknek maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk pénzügyi kötelezettségvállalásaikat.
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A keretprogram (2012–2013) törekszik a Szerződés 1. cikkében és 2. cikkének a) pontjában meghatározott általános célkitűzések megvalósítására, és hozzájárul az innovatív Unió létrehozásához és az európai kutatási térség kiépítéséhez.	(1) A keretprogram (2012–2013) célja, hogy előmozdítsa a Szerződés 1. cikkében és 2. cikkének a) pontjában meghatározott általános célkitűzések megvalósítását, különös hangsúlyt helyezve a nukleáris biztonságra és védelemre, valamint a sugárvédelemre, és az Európai Kutatási Térségre építve hozzájáruljon az Innovatív Unió létrehozásához.
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. A keretprogramnak (2012–2013) hozzá kell járulnia a SET-terv megvalósításához. Tevékenységei során figyelembe kell vennie a nukleáris energiával foglalkozó három európai technológiai platform, az SNETP, az IGDTP és a MELODI stratégiai kutatási menetrendjét.
Indokolás
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a 2012 és 2013 közötti időszakban folytatandó kutatási és képzési tevékenységek, illetve az Euratom hetedik keretprogramjában elindított három nagy európai együttműködési kezdeményezés, vagyis a SET-tervbe tartozó európai fenntartható atomipari kezdeményezés (ideértve az atomenergia fenntartható hasznosításával foglalkozó technológiai platformot (SNETP) és a geológiai hulladékelhelyezés gyakorlati megvalósításával foglalkozó technológiai platformot (IGDTP)) és az alacsony sugárdózisokra vonatkozó európai multidiszciplináris kezdeményezés (MELODI) közötti összhangra.
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A hetedik keretprogram (2012–2013) végrehajtására legfeljebb 2 560 270 000 EUR összeg áll rendelkezésre. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg (EUR):	A hetedik keretprogram (2012–2013) végrehajtására legfeljebb 2 100 270 000 EUR összeg áll rendelkezésre. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg (EUR):
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a fúziós energia kutatására: 2 208 809 000,	– a fúziós energia kutatására: 1 748 809 000;
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– az atommaghasadás és a sugárvédelem területére: 118 245 000,	– az atommaghasadásra, különösen a biztonságra, a nukleáris hulladék jobb kezelésére és a sugárvédelem területére: 118 245 000;
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a JRC nukleáris tevékenységeire: 233 216 000.	– a JRC nukleáris biztonsággal, környezetvédelemmel és leszereléssel kapcsolatos nukleáris tevékenységeire: 233 216 000.
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Külön figyelmet kell szentelni az olyan szerződéses rendelkezések kialakításának, amelyek csökkentik a teljesítésmulasztás kockázatát, illetve a kockázatok és a költségek idővel történő átcsoportosítását.
Módosítás  19 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Külön figyelmet kell szentelni az alapvető nukleáris kutatásokat kiegészítő kezdeményezéseknek, különösen a humán tőkébe történő befektetések, a megfelelő munkakörülmények, valamint az elkövetkező években várhatóan jelentkező munkaerőhiány kivédésére irányuló cselekvések tekintetében.
Módosítás  20 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok és a Bizottság megalkotják a nukleáris területtel kapcsolatos uniós „készségek, képzettségek és szakmai képesítések értékelését”, amelynek révén teljes képet lehetne kapni a helyzetről, illetve meg lehetne határozni és alkalmazni lehetne a megfelelő megoldásokat.
Módosítás  21 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – I.A rész – 2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Egy célirányos, a fizika és a technológia területére összpontosító program foglalkozik a Közös Európai Tórusz (JET) és az ITER szempontjából releváns más mágneses plazmaösszetartó megoldások hasznosításával. A program értékeli az ITER alaptechnológiáit, véglegesíti az ITER kapcsán meghozott döntéseket, és előkészíti az ITER üzemét.	Egy célirányos, a fizika és a technológia területére összpontosító program foglalkozik a Közös Európai Tórusz (JET) és az ITER szempontjából releváns más mágneses plazmaösszetartó megoldások hasznosításával (adott esetben akár az ITER-rel párhuzamosan végrehajtandó és elvégzendő új kísérlek révén). A program értékeli az ITER alaptechnológiáit, véglegesíti az ITER kapcsán meghozott döntéseket, és előkészíti az ITER üzemét.
Módosítás  22 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – I.B rész – Célkitűzés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Szilárd tudományos és műszaki alapokat teremteni a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék biztonságosabb kezelésére vonatkozó gyakorlat fejlődésének felgyorsítása érdekében, ösztönözni különösen a nukleáris energia biztonságos, erőforrás- és költséghatékony hasznosítását, és megbízható és társadalmilag elfogadott rendszert biztosítani az embernek és a környezetnek az ionizáló sugárzással szembeni védelmére.	Szilárd tudományos és műszaki alapokat teremteni a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék biztonságosabb kezelésére vonatkozó gyakorlat fejlődésének felgyorsítása érdekében, ösztönözni különösen a nukleáris energia biztonságos, erőforrás- és költséghatékony hasznosítását, és megbízható és társadalmilag elfogadott rendszert biztosítani az embernek és a környezetnek az ionizáló sugárzással szembeni védelmére. Az elavult rendszerek leszerelésekor különösen oda kell figyelni a hosszú felezési idejű hulladékokra.
Módosítás  23 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – I.B rész – 3 szakasz – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tudományos szakértelem és munkaerő-kapacitás megtartásának és további fejlesztésének támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a nukleáris ágazatban hosszú távon megfelelően képzett kutatók, mérnökök és más alkalmazottak álljanak rendelkezésre.	Az Unió nukleáris függetlenségének fenntartása érdekében folyamatosan támogatni kell a képzett munkaerő megtartását és fejlesztését, illetve következetesen fenn kell tartani és fokozni kell a nukleáris biztonság szintjét. Alapvető fontosságú, hogy megtartsuk az Unió sugárvédelemben és nukleáris létesítmények leszerelésében jártas szakembereit, mivel a nukleáris energia kulcsszerepet játszik majd az Unió energiamixében, ideértve a leszerelési és a hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok kezelésére irányuló tevékenységeket is.
Módosítás  24 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 2 szakasz – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Mindehhez egyértelműen szükség van a tudás, a készségek és a képességek olyan irányú fejlesztésére, amely lehetővé teszi az atomreaktorok és az üzemanyagciklusok biztonságára, a nukleáris biztosítéki rendszerre és a nukleáris védelemre vonatkozó uniós szakpolitikai törekvések támogatásához szükséges, a tudomány mindenkori színvonalának megfelelő, független és megbízható szakértői bázis fenntartását. Amellett, hogy – a küldetési nyilatkozatában hangsúlyos helyet elfoglaló elvet követve – ügyfélközpontú szemléletet érvényesít az Unió szakpolitikai törekvéseinek támogatásában, a JRC proaktív szerepet is be fog tölteni az európai kutatási térségen belül azáltal, hogy az iparral és más szervezetekkel szoros együttműködésben magas színvonalú kutatási tevékenységeket vállal, és tagállami köz- és magánszektorbeli intézmények részvételével hálózatokat alakít ki.	Mindehhez egyértelműen szükség van a tudás, a készségek és a képességek olyan irányú fejlesztésére, amely lehetővé teszi a nukleáris biztosítéki rendszerre és a nukleáris védelemre vonatkozó uniós szakpolitikai törekvések támogatásához szükséges, a tudomány mindenkori színvonalának megfelelő, független és megbízható szakértői bázis fenntartását. A JRC feladata lesz az is, hogy proaktív szerepet töltsön be az európai kutatási térségen belül azáltal, hogy az iparral és más szervezetekkel szoros együttműködésben magas színvonalú kutatási tevékenységeket vállal, és tagállami köz- és magánszektorbeli intézmények részvételével hálózatokat alakít ki. Külön hangsúlyt kap majd az a szerepköre, amelynek keretében információkkal látja el a nyilvánosságot.
Módosítás  25 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 3 szakasz – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Nukleáris védelem: a Közösség által vállalt kötelezettségek teljesítésének további támogatása különösen az üzemanyagciklushoz kapcsolódó berendezések ellenőrzési módszereinek fejlesztése, a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtása (ideértve a környezeti mintavételezést is), az integrált biztosítéki rendszer alkalmazása, valamint a nukleáris és a radioaktív anyagoknak az illegális kereskedelemmel összefüggő eltérítésével kapcsolatos megelőző tevékenység (ideértve a nukleáris kriminalisztikát is) területén.	3. Nukleáris védelem: a Közösség által vállalt kötelezettségek teljesítésének további támogatása különösen az üzemanyagciklushoz kapcsolódó berendezések ellenőrzési módszereinek fejlesztése, a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtása (ideértve a környezeti mintavételezést is), az integrált biztosítéki rendszer alkalmazása, valamint a nukleáris és a radioaktív anyagoknak az illegális kereskedelemmel összefüggő eltérítésével kapcsolatos megelőző tevékenység (ideértve a nukleáris kriminalisztikát is) területén. Olyan monitoring eszközöket kell alkalmazni, amelyek képesek valamennyi polgári célú nukleáris tevékenység nyomon követésére, ideértve a radioaktív anyagok szállítási műveleteinek vagy tárolási helyének ellenőrzését.
Módosítás  26 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – a pont – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Együttműködésen alapuló projektek	1. Együttműködésen alapuló projektek
Különböző országok résztvevőiből álló konzorciumok által végrehajtott olyan kutatási projektek támogatása, amelyek új tudás, új technológia, termékek vagy közös kutatási célú erőforrások létrehozására irányulnak. A projektek mérete, tárgya és belső szervezete kutatási területtől és témától függően változhat. A projektek a kis- és közepes méretű, célzott kutatási cselekvésektől a nagyobb, egy adott célkitűzés elérése érdekében jelentős mennyiségű forrást mozgósító integráló jellegű projektekig változhatnak. A projektek munkaterveiben szerepelnie kell a kutatók képzéséhez és pályafutásának fejlesztéséhez szükséges támogatásnak is.	Különböző országok résztvevőiből álló konzorciumok által végrehajtott olyan kutatási projektek támogatása, amelyek új tudás, új technológia, termékek vagy közös kutatási célú erőforrások létrehozására irányulnak. A projektek mérete, tárgya és belső szervezete kutatási területtől és témától függően változhat. A projektek a kis- és közepes méretű, célzott kutatási cselekvésektől a nagyobb, egy adott célkitűzés elérése érdekében jelentős mennyiségű forrást mozgósító integráló jellegű projektekig változhatnak. A projektek munkaterveiben szerepelnie kell a kutatók képzéséhez és pályafutásának fejlesztéséhez szükséges támogatásnak is. A szabványosítási tevékenységeket a projektek munkaprogramja tartalmazza majd.
Módosítás  27 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – a pont – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Koordinációs és támogatási cselekvések	3. Koordinációs és támogatási cselekvések
Kutatáskoordináló és kutatástámogató tevékenységek (hálózatba szervezés, cserék, transznacionális hozzáférés biztosítása kutatási infrastruktúrához, tanulmányok, konferenciák, új infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott hozzájárulás stb.), valamint a humánerőforrás fejlesztése céljából végrehajtott tevékenységek (hálózatba szervezés, képzési rendszerek felállítása stb.) támogatása. Ilyen cselekvések pályázati felhívás közzététele nélkül is végrehajthatók.	Kutatáskoordináló és kutatástámogató tevékenységek (hálózatba szervezés, cserék, transznacionális hozzáférés biztosítása kutatási infrastruktúrához, tanulmányok, konferenciák, részvétel a szabványügyi testületekben, új infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott hozzájárulás stb.), valamint a humánerőforrás fejlesztése céljából végrehajtott tevékenységek (hálózatba szervezés, képzési rendszerek felállítása stb.) támogatása. Ilyen cselekvések pályázati felhívás közzététele nélkül is végrehajthatók.
Módosítás  28 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – bevezetés – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az európai kutatásfinanszírozás irányításának a projektek valamennyi fázisában bizalomalapúnak és kockázattűrőbbnek kellene lennie, biztosítva ugyanakkor az elszámoltathatóságot, olyan rugalmas uniós szabályok mellett, amelyek a különböző meglévő nemzeti szabályozásokkal, valamint az elismert számviteli gyakorlatokkal lehetőség szerint nagyobb összhangban alkalmazhatók.
Módosítás  29 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – bevezetés – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az uniós kutatásfinanszírozás eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása során egyensúlyt kell teremteni a bizalom és az ellenőrzés, vagyis a kockázatvállalás és az adott kockázat jelentette veszélyek között.

• [1]               HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
• [2]               COM(2011)0226.
• [3]               HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

INDOKOLÁS

A Bizottság 2011. március 7-én adta ki azt a jogalkotási csomagot, amely javaslatokat tartalmaz az Euratom nukleáris kutatásokkal és képzéssel kapcsolatos tevékenységeinek 2012. és 2013. évi folytatásáról.

A jogalkotási csomagot a keretprogramról szóló tanácsi határozattervezet, közvetlen és közvetett cselekvésekre irányuló egyedi programok, valamint azok a szabályok alkotják, amelyek azt határozzák meg, hogy a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek miként vehetnek részt a keretprogram cselekvéseiben, és hogyan kerüljön sor a kutatási eredmények terjesztésére.

1. Az előadó üdvözli és támogatja a javaslatban megjelenő általános elképzelést

A jogalkotási csomag célja az Euratom hetedik keretprogramja részeként (2007–2011) a nukleáris területen végzett kutatási és fejlesztési tevékenységek további támogatása. A javaslatok csupán két évet fednek le (2012–2013), összhangban a jelenlegi pénzügyi kerettel (2007–2013), illetve az EU hetedik keretprogramjának időkeretével (2007–2013).

Az Euratom által nyújtott társfinanszírozásra támaszkodó kutatás nagy szerepet játszik az atommaghasadáson alapuló energiatermelés és az ionizáló sugárzás más ipari és gyógyászati alkalmazásai biztonságosságának, illetve erőforrás-felhasználási és költséghatékonyságának növelésében, míg egyes kutatási programok fontos kezdeményező szerepet töltenek be az európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) alapján 2010-ben elindított hat európai ipari kezdeményezés egyikében, a tevékenységét a közelmúltban megkezdő európai fenntartható atomipari kezdeményezésben (European Sustainable Nuclear Industrial Initiative – ESNII).

Az Euratom-keretprogramra vonatkozó javaslatok egyértelműen kapcsolódnak az Európa 2020 és az Energia 2020 stratégiában kitűzött célokhoz. A program az innovatív Unióra vonatkozó kiemelt kezdeményezés megvalósításához a kereskedelmi hasznosítás előtti kutatás támogatásával, valamint a kutatóhelyek és az ipar közötti technológiaátadás folyamatának elősegítésével, az erőforrás-hatékony Európára vonatkozó kiemelt kezdeményezés megvalósításához pedig az atomenergia fenntarthatóságának nagyarányú növelésével járul hozzá. Az Euratom-keretprogram számos területen hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez azáltal, hogy valamennyi tevékenységében hangsúlyt helyez a szakemberképzésre, növeli a meglévő atomipar versenyképességét, és – kiemelten a fúziós energia területén – új, csúcstechnológiát képviselő ágazatot hoz lére.

2. Az előadó az alábbi, prioritást élvező témaköröket emeli ki:

Ø Fukusima következményei

Az előadó úgy véli, hogy a fukusimai katasztrófát követően Európának nem kevesebb nukleáris kutatásra és fejlesztésre van szüksége, hanem többre. Függetlenül attól, hogy egyes tagállamok a nukleáris energia fokozatos felszámolása mellett döntöttek, európai szinten fontos továbbvinni a nukleáris jellegű kutatási és fejlesztési tevékenységeket annak érdekében, hogy fokozni lehessen az atommaghasadás biztonságosságát, működtetni lehessen a meglévő létesítményeket, gondoskodni lehessen a hulladékkezelésről, a leállítással és leszereléssel kapcsolatos tennivalókról, valamint a nukleáris sugárzás egyéb, ipari és orvosi felhasználásáról, illetve a nukleáris biztonság fokozásáról (nukleáris biztosítékok, nonproliferáció, valamint az illegális kereskedelem és a nukleáris bűnözés elleni küzdelem).

A közös európai nukleáris kutatás és fejlesztési alapvető fontosságú az európai versenyképesség és a gazdasági növekedés fokozása, valamint a tudományos kiválóság szempontjából. A megfelelő koordináció és a tudásmegosztás bebizonyíthatná, hogy a balesetekhez kapcsolódó jelenségek jobb megértését követően a kutatási és fejlesztési eredményeket hatékonyan alkalmazzák az atomerőművekben. A biztonságra összpontosító Euratom-program tehát a feltörekvő (elsősorban ázsiai) gazdaságok folytatódó gyors fejlődésével együttesen értékes lehet az európai, orosz és amerikai nukleáris programok számára. Ez adott esetben hatalmas piacokat jelenthet a nukleáris ipar számára, mivel az európai nukleáris ipar élvezi majd az Euratom-cselekvések és -programok támogatását annak érdekében, hogy visszaszerezze hitelességét a létesítmények biztonsági szintjét illetően.

Ø Az atommaghasadás terén végzett kutatások

A nukleáris energia jelentős szerepet játszik az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) rögzített célok (a széndioxid-kibocsátás csökkentése, az ellátás biztonságának fokozása, a világ bizonytalan régióiból származó energiaforrásoktól való függőség csökkentése, az ipari versenyképesség fokozása) elérésében. Jelenleg Európa energiafelhasználásának egyharmadát atommaghasadásból fedezzük.

Az előadó hangsúlyozza a Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris tevékenységeinek fontosságát a biztosítéki rendszer és a nonproliferáció, a hulladékkezelés, a nukleáris létesítmények és az üzemanyagciklus biztonsága, a környezeti radioaktivitás és a sugárvédelem területén. E cél eléréséhez folyamatosan naprakészen kell tartani az ismereteket, a készségeket és a szaktudást annak érdekében, hogy az atomreaktorok biztonsága és a nukleáris védelem területén a megkívánt, legkorszerűbb szakértelem álljon rendelkezésre. A JRC által tervezett valamennyi cselekvést a legmagasabb szinten kell tartani.

Az előadó az európai fenntartható atomipari kezdeményezéssel (ESNII) összhangban alapvető fontosságúnak tartja olyan új technológiák kifejlesztését, mint például a IV. generációs gyorsneutronos reaktorok. A mai nukleáris rendszerek az urániumforrásokban rejlő potenciál 1%-át sem használják ki. A biztonságosabb és hatékonyabb IV. generációs rendszerek révén az urániumforrások mintegy ötvenszer hatékonyabban használhatók fel, és több ezer évre elegendők lesznek, csökkentve ezáltal a radioaktív hulladék mennyiségét és elérve, hogy a nukleáris energia hosszú távon járulhasson hozzá az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság kialakításához.

Ø Az atommagfúzió terén végzett kutatások

Az előadó szerint az ITER (Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor) egyértelmű európai hozzáadott értéket felmutató projekt, amely a kutatás és az innováció terén jelentős továbbgyűrűző hatásokkal járhat. Az ITER kutatási projekt azért is fontos, mert ez Európa egyik lehetséges jövőbeni energiaforrása, amely biztonságos, fenntartható, környezeti szempontból felelős és gazdaságilag is életképes, finanszírozását ezért nem szabad megszakítani.

Fontos biztosítani a finanszírozást az ITER és az hozzá kapcsolódó kutatási és fejleszti programok számára, ideértve a JET létesítményt, amely a nagy-britanniai Culham Science Centre-ben található, és jelenleg a világ legnagyobb Tokamak-létesítménye. A JET létfontosságú elem az ITER sikere és költséghatékonysága szempontjából (az ITER-ben felhasznált anyagok és alkotóelemek közül sokat a JET-ben tesztelnek). A JET jelenlegi szerződése az év végén lejár, új szerződés pedig csak a 2012–2013-as Euratom-keretprogram elfogadása után köthető. Mindezek fényében egyértelműen fontos biztosítani, hogy a JET 2012-ben is finanszírozáshoz jusson, és ezt mihamarabb jelezni is kell.

Ø A fúzió és a hasadás közötti egyensúly

Az előadó úgy véli, hogy – bár nyilvánvalóan továbbra is támogatni kell a fúziós energiatermelést – ez a módszer legkorábban az évszázad végén juthat el a kereskedelmi üzemeltetés fázisába. Ezzel szemben az atommaghasadáson alapuló energiatermelés már kereskedelmi szinten is bizonyította megbízhatóságát, a IV. generációhoz hasonló új rendszerek pedig az energiaigény nagyobb biztonsággal, fokozott forráshatékonysággal és kevesebb hulladéktermeléssel járó kielégítésével kecsegtetnek a 2050-ig, majd 2100-ig tartó időszakra tekintve.

Az atommaghasadással foglalkozó szakemberek jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a fúziós kutatások több területéhez is, és a helyzet fordítva is igaz, hiszen a hasadáson alapuló IV. generációs rendszerek feltételezik az ITER-hez vagy a fúziós erőművekhez hasonló technológiai megoldások alapos ismeretét. Szem előtt tartva a hasadással és a fúzióval kapcsolatos kutatások közötti szinergiákat, a jövőbeni keretprogramokon belül folytatni kell a kutatásokat, illetve megfelelő módszereket kell kialakítani a két terület szakembereinek közös kutatási lehetőségeinek azonosítására és ösztönzésére.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (22.9.2011)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2011)0072 – C7‑0077/2011 – 2011/0046(NLE))

A vélemény előadója: Carl Haglund

RÖVID INDOKOLÁS

A Költségvetési Bizottság előadója

– úgy véli, hogy az ITER kutatási projekt az egyik lehetséges jövőbeli energiaforrás lehet Európa számára, és finanszírozását nem szabad megszakítani;

– úgy véli, hogy az ITER projekt nyilvánvaló európai hozzáadott értéket nyújt, európai komponensének továbbra is közösségi alapokon kell nyugodnia, fontos tovagyűrűző hatásokkal a kutatás és innováció tekintetében;

– megjegyzi, hogy a projekt megvalósítása jelenleg folyamatban van; üdvözli az ITER és az F4E irányításában, ellenőrzésében és ellenőrzési struktúráiban az utóbbi 12 hónapban történt jelentős változásokat; elvárja, hogy az ITER és az F4E vezetésének Parlament iránti kötelezettségeit a megfelelő időben végrehajtsák; elvárja valamennyi folyamat rendszeres ellenőrzését, hogy a költséghatékony irányítás számára stabil döntéshozói környezetet hozzanak létre;

– javasolja, hogy az ITER alapkoncepció építési szakaszának 6,6 milliárd eurós összköltsége alapján a forrásokat külön keretben el kell különíteni annak érdekében, hogy az ITER-re szánt forrásokat más uniós prioritások – például a kutatási keretprogram – veszélyeztetése nélkül lehessen biztosítani;

– javasolja, hogy a forrásokat a következő kritériumok teljesülése után kell felszabadítani:

•   rendszeresen tájékoztatni kell a Parlamentet, és garantálni kell az átláthatóságot,

•   egyértelmű menetrendet kell készíteni a projekthez, többek között célkitűzésekkel, közbenső célokkal, valamint előzetes értékeléssel és utólagos megfelelőségi ellenőrzésekkel,

•   rendszeresen jelentéseket kell készíteni a projekt pénzügyi szükségleteiről, különös tekintettel a tervezési módosításokra, a nyersanyagköltségek emelkedésére, a Japánban bekövetkezett földrengés és a földrengés által az ITER projekthez kapcsolódó egyes japán létesítményekre gyakorolt hatások miatt az ITER menetrendjében jelentkező változásokra, valamint a többi ITER-tag által tapasztalt nehézségekre,

•   az F4E-re vonatkozó költségvetési rendeletet össze kell hangolni a Parlament mentesítési jelentésében kifejtett álláspontjával és a Számvevőszék 4/2008. számú véleményében foglalt ajánlásaival,

•   teljes átláthatóság és európai parlamenti hozzáférés szükséges a belső ellenőrzési dokumentációhoz;

– ismételten aggodalmainak ad hangot az ITER-projekt költségeinek újraszámolásánál alkalmazott átláthatatlan eljárások miatt, melyekben érintett a Bizottság, a Tanács és a tagállamok, melyek valamennyien képviselve vannak az ITER-tanácsban, ugyanakkor nem konzultáltak az Európai Parlamenttel, amelynek részvétele szükséges bármely, az ITER finanszírozását érintő döntéshozatali eljárásnál, mivel a költségvetési hatóság egyik ága;

– sürgeti a Bizottságot, az Európai Tanácsot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy indítsanak el egy folyamatot az Euratom-Szerződés módosítására, megerősítve a szerződésnek a Parlament információs és társjogalkotási jogaira, valamint az Euratom kutatási kérdéseire vonatkozó rendelkezéseit, többek között a jövőbeni költségvetési eljárások megkönnyítése érdekében;

– emlékeztet rá, hogy a Bizottság 2011. április 20-án az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 21–23. pontjai alapján javaslatot terjesztett elő, amely a tárgyalások alapjául szolgál majd; kijelenti, hogy egy olyan megállapodás, amelynek értelmében az ITER-t a többéves pénzügyi keret 1a. alfejezetéhez történő további átcsoportosítások révén finanszíroznák, lehetővé tenné az Euratom kutatási program 2011-ben történő gyors elfogadását;

– azon a határozott véleményen van, hogy az ITER további finanszírozása nem oldható meg az 1a. alfejezeten belüli átcsoportosításokkal a hetedik keretprogram (FP7) finanszírozásának 2012-ben 100 millió euróval, 2013-ban pedig 360 millió euróval történő csökkentése révén, mivel ez jelentősen csökkentené az FP7 hozzájárulásait az Európa 2020 stratégia fő céljainak eléréséhez és kiemelt kezdeményezéseinek végrehajtásához;

– egyértelművé kívánja tenni az FP7 finanszírozásának megóvása iránti eltökéltséget; e célból nem lát más megoldást, mint hogy 2012-ben és 2013-ban ideiglenesen 460 millió euróval csökkentsék az ITER finanszírozását annak érdekében, hogy világossá váljon a Parlament álláspontja, és hogy ezáltal elő lehessen mozdítani az intézményközi tárgyalásokat az ITER 2012-re és 2013-ra vonatkozó teljes körű finanszírozásáról szóló, kölcsönösen elfogadható megállapodás irányába;

– jelzi, hogy kész tárgyalni a Bizottsággal és a Tanáccsal a többéves pénzügyi keret kiegészítő módosításáról a 2012-es és 2013-as évekre vonatkozóan, az ITER finanszírozása érdekében növelve az 1a. alfejezet felső korlátját 2012-re és 2013-ra, a Bizottság 2011. április 20-i, a hatályban lévő intézményközi megállapodás 21–23. pontjai alapján tett javaslata értelmében;

– hangsúlyozza, hogy fontos elkerülni az összeférhetetlenséget az ITER és az F4E irányítási struktúráiban érintett személyek és a projekt vállalkozói között;

– nem ért egyet a Bizottság álláspontjával a hatásvizsgálat lemondásáról olyan helyzetben, amikor a program éves finanszírozása várhatóan megkétszereződik a 2007–2011. évi programhoz képest, és ezt jelentős változásnak kell tekinteni;

– hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a nukleáris biztonság és a sugárvédelem szempontjait, ezért az előirányzatok átcsoportosítását kéri a nukleáris biztonsághoz és a sugárvédelemhez, figyelembe véve ugyanakkor a Bizottság által javasolt program felső határát;

– elismeri továbbá annak fontosságát, hogy az ITER projekt nemzetközi partnerei mind pénzben, mind természetben teljes mértékben hozzájárulnak az ITER projekthez, a nemzetközi ITER-megállapodásban vállalt kötelezettségeiknek megfelelően;

– kiemeli, hogy a jogalkotási hatóság által az Euratom-keretprogramra vonatkozó kedvező döntés nem sértheti a költségvetési hatóság által az éves költségvetési eljárás keretében hozott határozatokat.

MÓDOSÍTÁS

A Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatban előterjesztett elsődleges referenciaösszeg nem egyeztethető össze a jelenlegi 2007–2013-as többéves pénzügyi keret (MFF) 1a. alfejezetében meghatározott felső határértékkel; tudomásul veszi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 21–23. pontja alapján az MFF felülvizsgálatára vonatkozó 2011. április 20-i bizottsági javaslatot (COM (2011)0226), amelynek célja, hogy az ITER számára a 2012 és 2013 közötti időszakban pótlólagos, előre nem tervezett finanszírozást biztosítsanak; az intézményközi megállapodás által biztosított valamennyi eszköz alapján tárgyalni kíván a költségvetési hatóság másik ágával annak érdekében, hogy 2011 végére gyors megállapodás szülessen az Euratom kutatási program finanszírozásáról; emlékeztet arra, hogy ellenez a hetedik kutatási keretprogram terhére történő, a fent említett bizottsági javaslatban szereplő bármilyen átcsoportosítást;
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A Bizottság, az Európai Tanács, a Tanács és a tagállamok elindítanak egy folyamatot az Euratom-Szerződés módosítására, megerősítve a szerződésnek a Parlament információs és társjogalkotási jogaira, valamint az Euratom kutatási kérdéseire vonatkozó rendelkezéseit, többek között a jövőbeni költségvetési eljárások megkönnyítése érdekében.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Ennek a határozatnak a keretprogram (2012–2013) teljes időtartamára vonatkozóan meg kell határoznia azt a pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára az elsődleges hivatkozási alapot képezi;	(16) Ennek a határozatnak a keretprogram (2012–2013) teljes időtartamára vonatkozóan meg kell határoznia azt a pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (IIA) 37. pontja értelmében az elsődleges hivatkozási alapot képezi a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során. 2011. április 20-án a Bizottság az IIA 21–23. pontja alapján javaslatot (COM (2011)0226) nyújtott be a 2007–2013-as időszakra szóló, jelenlegi MFF felülvizsgálatára annak érdekében, hogy az 1a. alfejezet felső korlátjának növelése révén az ITER számára a 2012 és 2013 közötti időszakban pótlólagos, előre nem tervezett finanszírozást biztosítsanak. A javaslatnak a költségvetési hatóság két ága közötti megállapodást kell megalapoznia, amelyet az IIA-ban rögzített valamennyi eszköz alapján kell megkötni, anélkül, hogy forrásokat csoportosítanának át a hetedik kutatási keretprogramból az Euratom keretprogramhoz;
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) A 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret esetében az ITER projektre szánt pénzügyi forrásokat a teljes programozási időszakra rögzíteni kell annak érdekében, hogy az ITER kivitelezési szakaszában, melynek véglegesítését jelenleg 2020-ra tervezik, az EU-ra háruló 6,6 milliárd eurót meghaladó esetleges költségtúllépést ne az MFF felső határértékeit túllépve fedezzék („források korlátozása”);
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A kölcsönös előnyhöz jutás érdekében a nemzetközi és a globális dimenziónak fontos szerepe van az európai kutatásban. A keretprogramnak (2012–2013) nyitva kell állnia egyfelől azon országok részvétele előtt, amelyek megkötötték az ehhez szükséges megállapodásokat, másfelől – projektszinten és a kölcsönös előny elve alapján – a harmadik országok jogalanyai és a tudományos együttműködés területén működő nemzetközi szervezetek részvétele előtt.	(18) A kölcsönös előnyhöz jutás érdekében a nemzetközi és a globális dimenziónak fontos szerepe van az európai kutatásban. Biztosítani kell a keretprogramban (2012–2013) való részvétel lehetőségét egyfelől azon országok számára, amelyek megkötötték az ehhez szükséges megállapodásokat, másfelől – projektszinten és a kölcsönös előny elve alapján – a harmadik országok szervezetei és a tudományos együttműködés területén működő nemzetközi szervezetek számára. Ez azt is jelenti továbbá, különös tekintettel az ITER-projektre, hogy a nemzetközi partnereknek maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk pénzügyi kötelezettségvállalásaikat.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A hetedik keretprogram (2012–2013) végrehajtására legfeljebb 2.560.270.000 EUR összeg áll rendelkezésre. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg (EUR):	A hetedik keretprogram (2012–2013) végrehajtására legfeljebb 2 100 270 000 EUR összeg áll rendelkezésre. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg (EUR):
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a fúziós energia kutatására: 2 208 809 000;	– a fúziós energia kutatására: 1 748 809 000; ebbe az összegbe tartoznak a culhami JET program folytatásához szükséges pénzeszközök;
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- az atommaghasadás és a sugárvédelem területére: 118.245.000;	– az atommaghasadásra, különösen a biztonságra, a nukleáris hulladék jobb kezelésére és a sugárvédelem területére: 118 245 000;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.9.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Francesca Balzani, Reimer Böge, James Elles, Göran Färm, Eider Gardiazábal Rubial, Ivars Godmanis, Carl Haglund, Lucas Hartong, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Giovanni La Via, Vladimír Maňka, Barbara Matera, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jan Mulder
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Kinga Gál

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.10.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 6 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Christian Ehler, Ioan Enciu, Vicky Ford, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Edit Herczog, Romana Jordan Cizelj, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Béla Kovács, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Michael Theurer, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Niki Tzavela, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Antonio Cancian, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Werner Langen, Vladko Todorov Panayotov, Mario Pirillo, Catherine Trautmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Werner Schulz