JELENTÉS a Daphne programról: eredmények és kilátások

5.1.2012 - (2011/2273(INI))

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Előadó: Regina Bastos

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Daphne programról: eredmények és kilátások

(2011/2273(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–   tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács erőszakról szóló, 2010. március 8-i következtetéseire,

–   tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia 2010–2015 című, 2010. szeptember 21-én előterjesztett bizottsági stratégiára (COM(2010)0491),

–   tekintettel a Stockholmi Programban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a politikai prioritások végrehajtását célzó, a 2010 és 2014 közötti időszakra szóló, 2010. április 20-án előterjesztett cselekvési tervre (COM(2010)0171),

–   tekintettel a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó, új uniós politikai keret prioritásairól és körvonalairól szóló 2011. április 5-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló egyedi program (Daphne III. program) létrehozásáról szóló, 2007. június 20-i 779/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[2],

–   tekintettel a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló közösségi cselekvési program (a Daphne II. program) (2004–2008) elfogadásáról szóló, 2004. április 21-i 803/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[3],

–    tekintettel a gyermek, a fiatalok és a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelmet szolgáló megelőző intézkedésekre vonatkozó közösségi cselekvési program (Daphne program) (2000–2003) elfogadásáról szóló, 2000. január 24-i 293/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[4],

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Daphne III. program időközi értékeléséről szóló, 2011. május 11-i jelentésére (COM(2011) 0254),

–   tekintettel a Daphne III. program éves munkaprogramjainak elfogadásáról szóló bizottsági határozatokra,

–   tekintettel a Jogok és polgárság programot a 2014-2020 közötti időszakra létrehozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0758),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A7-0006/2012),

A. mivel a Daphne program 1997. évi indítása óta mind az érdekelt felek (kedvezményezettek, hatóságok és egyetemek, nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűség, mind az e keretek között finanszírozott projektek hatékonysága tekintetében valódi siker;

B.  mivel a Daphne az egyetlen ilyen típusú, a gyermekek és a fiatalok elleni erőszakkal szembeni európai uniós szintű küzdelmet célzó program, mivel ezért a Daphne program további finanszírozása kulcsfontosságú a jelenleg hatályban lévő intézkedések fenntartása és olyan új intézkedések meghozatala érdekében, amelyek hatékonyan segítik elő a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak minden formája elleni küzdelmet;

C. mivel a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszak megakadályozása és az ellene való fellépés továbbra is ugyanolyan sürgető gond, mint 1997-ben, a Daphne kezdeményezés elfogadásának évében; mivel a program létrehozása óta az erőszak új formáit fedte fel, így a bölcsődékben elkövetett erőszakos cselekményeket, az idősekkel való rossz bánásmódot és a tizenévesek közti szexuális erőszakot;

D. mivel a Parlament számos állásfoglalásban rámutatott, hogy a Daphne programot eddig alulfinanszírozták, és hangot adott annak a szándékának, hogy megfelelő finanszírozást kíván biztosítani a program számára annak érdekében, hogy megfeleljen a nőkkel, gyermekekkel és fiatalokkal szembeni erőszak valamennyi formája elleni küzdelem során felmerülő tényleges igényeknek;

E.  mivel a Daphne rendkívül jelentős eszköz a nők elleni erőszak problémájának láthatóbbá tételére, valamint arra, hogy a nőszervezetek és más elkötelezett érdekelt felek számára lehetőséget teremtsünk az e téren végzett munkára és konkrét fellépésre;

F.  mivel a közelmúltban az online közösségi hálózatok egyre növekvő használata az erőszak új formáinak megjelenését hozta;

G. mivel a jelenlegi gazdasági válság és költségvetési szigor közepette a nők kevesebb erőforrással rendelkeznek maguk és gyermekeik erőszaktól való védelmére, és mivel még fontosabb kiküszöbölni azokat a pénzügyi következményeket, amelyekkel a nők és a gyermekek elleni erőszak az igazságszolgáltatási rendszert, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendszerét közvetlenül megterheli; mivel fennáll továbbá az esélye a nemzeti programok és az erőszak áldozatainak szükségleteivel foglalkozó nem kormányzati szervezetek finanszírozása csökkenésének;

H. mivel a nemek közötti egyenlőség 2010–2015 közötti időszakra vonatkozó stratégiájában a Bizottság hangsúlyozza, hogy a nemi alapú erőszak az egyik olyan kulcsfontosságú probléma, amelyet a nemek közötti valódi egyenlőség megteremtése érdekében meg kell oldani;

I.   mivel annak érdekében, hogy a tagjelölt országokban a nők jogai közelebb kerüljenek az uniós normákhoz, fontos kiterjeszteni rájuk a Daphne III. program hatályát;

J.   mivel a nők elleni erőszak a nemi alapú, tartósan fennálló egyenlőtlenségekben gyökerezik és a társadalmunkban tapasztalható, a nők és férfiak közti egyenlőtlen hatalommegosztásból eredő strukturális jelenség; mivel ugyanakkor az jelentősen csökkenthető a nemi sztereotípiák elleni célzott fellépések ötvözésével az oktatásban, a nemek közti egyenlőség megteremtésére irányuló politikákban és a médiában, valamint az ilyen típusú erőszak leküzdhető a jelenségnek az egészségügy, a rendőrség és az igazságszolgáltatási rendszer területén való tudatosítása révén;

K. mivel a nők, a gyermekek és fiatalok elleni erőszak az emberi jogok megsértésének széles körét foglalja magába, ilyen jogsértés például a szexuális visszaélés, a nemi erőszak, a családon belüli erőszak, a szemérem elleni erőszak és szexuális zaklatás, a prostitúció, az embercsempészet, a szexuális és reproduktív jogok megsértése, a nők és fiatalok elleni munkahelyi erőszak, a nők, gyermekek és fiatalok elleni, konfliktushelyzetekben elkövetett erőszak, a nők, gyermekek és fiatalok elleni, börtönben vagy ellátó intézetekben elkövetett erőszak, valamint számos káros hagyományos gyakorlat, pl. a nemi szervek megcsonkítása; mivel a felsorolt visszaélések bármelyike mély pszichológiai sebeket okozhat, és károsíthatja a nők, gyermekek és fiatalok testi és szellemi épségét, egyes esetekben pedig akár halálukhoz is vezethet;

L.  mivel a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépés nem szerepel a Bizottság „Jogok és polgárság” című, a 2014-2020 pénzügyi időszakra szóló, a Daphne III. programot, a PROGRESS program nemek közti egyenlőségre és megkülönböztetésmentességre vonatkozó szakaszát és az Alapvető jogok és polgárság programot összeolvasztó programra irányuló javaslatának célkitűzései között; mivel ez alááshatja a Daphne program láthatóságát és következetességét, illetve veszélyeztetheti sikerét; mivel az új program javasolt költségvetése alacsonyabb a jelenlegi programok költségvetéseinél; mivel a javaslat nem garantálja a benne megfogalmazott célkitűzések finanszírozásának kiszámíthatóságát;

M. mivel az Európai Unióban a nők ellen elkövetett erőszak különböző típusairól nincs rendszeres és összevethető adatgyűjtés, ami megnehezíti a jelenség valós mértékének megállapítását és a probléma megfelelő megoldásainak meghatározását; mivel a megbízható adatok összegyűjtése igen nehéz, mert a félelem és szégyenérzet miatt a nők és férfiak nem szívesen számolnak be tapasztalataikról;

N. mivel a családon belüli erőszak rendkívül sokba kerül a társadalomnak, ahogyan ez az egyik Daphne projektből is kiderül, melynek becslései szerint csupán a családon belüli erőszak évi 16 milliárd euróba kerül az Európai Unióban – ez magában foglalja az összes közvetlen orvosi költséget (baleseti szolgáltatások, kórházi ápolás, járóbeteg-ellátás, gyógyszerek), a bírósági és rendőrségi költségeket, a jóléti költségeket (lakhatás és a segítségnyújtás egyéb formái), valamint a gazdasági költségeket (teljesítménykiesés)[5];

O. mivel a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos számos vizsgálat becslései alapján az európai nők egyötöde-egynegyede szenvedett már el felnőttkorában legalább egyszer fizikai erőszakot, és több mint egytizedüket ért szexuális erőszak, amely során fizikai erőt alkalmaztak; mivel a kutatásokból az is kiderül, hogy a gyermekek és fiatal felnőttek 26%-a számol be gyermekkorban megélt fizikai erőszakról;

P.  mivel a roma nők és gyermekek a társadalmi kirekesztés és marginalizáció következtében rendkívül ki vannak téve az erőszak kockázatának, mivel az elmúlt évek során a Daphne program sikeresen támogatott számos olyan kezdeményezést, amely megkísérelte felfedni a társadalmi kirekesztés, a szegénység és az erőszak közötti összefüggéseket;

Q. mivel a nemi alapú erőszak egész Európában és az egész világon elterjedt strukturális probléma, elkövetőinek és áldozatainak életkora, iskolázottsága, jövedelmi szintje és társadalmi helyzete széles skálán mozog, és mint jelenség, összefügg társadalmunkban a hatalom férfiak és nők közötti egyenlőtlen elosztásával;

R.  mivel a tagállamokban érvényesülő különböző politikák és jogi szabályozás miatt az Európai Unióban a nőket nem védik egyenlően a férfiak által elkövetett erőszakos cselekményekkel szemben;

S.  mivel a Daphne program jogalapja az EUMSZ népegészségügyre vonatkozó 168. cikke, azonban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Unió szélesebb hatáskörrel rendelkezik,

1.  nagy érdeklődéssel szerzett tudomást a programnak „a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Daphne III. program időközi értékeléséről szóló jelentésében” és az annak elkészítését segítő előzetes tanulmányokban[6] kifejtett, valamint a DAPHNE támogatások kedvezményezettjeinek beszámolóiban megemlített sikereiről, népszerűségéről és néhány nehézségéről;

2.  tudomásul vészi, hogy a Daphne programot 2014-től beépítik a Jogok és polgárság programba, ugyanakkor kulcsfontosságúnak tartja, hogy a program célkitűzései, különösen a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépés, a 2014–2020 közötti időszakban megmaradjanak az új Jogok és polgárság program célkitűzései között, valamint fenntartja, hogy a programnak továbbra is a korábbi programnak nyújtott finanszírozáshoz hasonlítható finanszírozásban kell részesülnie, és az utódprogram keretein belül is előtérben kell maradnia, tekintettel sikerére, hatékonyságára és népszerűségére;

3.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Jogok és polgárság programot a 2014-2020 közötti időszakra létrehozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló bizottsági közlemény (COM(2011)0758) szövegének 4. cikke („konkrét célkitűzések”) nem tesz kifejezetten említést a gyermekekkel, tizenévesekkel és nőkkel szembeni erőszak elleni fellépésről;

4.  üdvözli, hogy a Jogok és polgárság programra vonatkozó előirányzat teljes összege csaknem érintetlen maradt; úgy véli, hogy a finanszírozás tisztességes évenkénti felosztása biztosítaná a folytonosságot a célkitűzések és tevékenységek tekintetében;

5.  kéri továbbá a Bizottsággal együtt dolgozó tagállamokat és érintett partnereket, hogy járuljanak hozzá az uniós programokkal és az azok által kínált finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos információk különösen a nem kormányzati szerveztek körében, helyi szinten és azokban a tagállamokban való terjesztéséhez, ahol alacsony a programban való részvétel;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy keressen megoldást a fent említett időközi jelentésben ismertetett néhány problémára, különösen a következőkkel kapcsolatban:

– a program ne álljon átfedésben más közösségi programokkal, nehogy a DAPHNE által érintett problémák elveszítsék kiemelt helyzetüket,

– javuljon a programok átláthatósága és eredményeik ismertetése,

– a programokat kiegyensúlyozottabb módon osszák fel a tagállamok között,

– az adminisztratív terhek csökkentése, a támogatás iránti kérelemre vonatkozó eljárások egyszerűsítése, valamint a pályázati felhívások közzététele és a szerződések megkötése közötti idő lerövidítése, mivel számos kisméretű, nem kormányzati szervezet az említett problémák miatt nem nyújtott be Daphne projekteket;

– a támogatási célból létrehozott, multidiszciplináris, Európa egészére kiterjedő partnerségek megerősítésére képes európai szervezetek számára nyújtott működési támogatások hatékonyságának fokozása; a nem kormányzati szervezetek nemzeti és európai politikák meghatározására és befolyásolására vonatkozó képességének megerősítése, különös tekintettel a közép- és kelet-európai országokban működő kisebb, nem kormányzati szervezetekre;

7.  a program hatásának felerősítése érdekében felhívja a Bizottságot, hogy még inkább kövesse különös figyelemmel azokat a nőket, gyermekeket és fiatalokat, akik a társadalmi kirekesztés és marginalizáció következtében különösen ki vannak téve az erőszak kockázatának;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a Daphne III. program szerint támogathatók körét terjessze ki a tagjelölt országokra;

9.  kéri továbbá a tagállamokat és az érintett partnereket, hogy járuljanak hozzá a programok tagállamok közötti jobb felosztására vonatkozó célkitűzéshez;

10. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson nagyobb mértékben pénzeszközöket azon projektek számára, amelyek különösen az erőszak az online közösségi hálózatok növekvő használatával párhuzamosan megjelenő új formáira (fenyegetések, pszichológiai nyomásgyakorlás, zaklatás, internetes gyermekpornográfia) kívánják felhívni a fiatalok figyelmét, melyek az erőszak egyéb formáinál kevésbé láthatóak, de ugyanúgy testi vagy lelki sebeket okozhatnak;

11. felhívja a tagállamokat, hogy rendszeresen gyűjtsenek adatokat a nőkkel szembeni erőszakról a probléma elterjedtségének feltérképezése érdekében;

12. hangsúlyozza, hogy a Daphne program hozzáadott értéket képvisel az EU számára, mivel a program révén számos, a tagállamokban működő szervezet működhet együtt az erőszak megelőzése és csökkentése érdekében, illetve részesülhet az ismeretek és legjobb gyakorlatok cseréjének előnyeiből; ezenfelül rámutat, hogy a Daphne III. program révén finanszírozott projektek olyan társulásokat és szilárd struktúrákat hoztak létre, amelyek a jövőben is hosszabb távon támogatni fogják a célcsoportokat, és amelyek a szakpolitikák módosítására ösztönöztek nemzeti és uniós szinten;

13. hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a női nemi szervek megcsonkítása és a becsület védelmében elkövetett bűncselekmények gyakorlatának megszüntetését célzó projektekre;

14. felhívja a Bizottságot, hogy engedélyezze a kis méretű, nonprofit szervezetek részvételével végrehajtott nemzeti projektek finanszírozását, és kéri, hogy a kisebb nem kormányzati szervezetek a jövőben is nagy számban részt vállalhassanak a szervezetek közötti partnerségek tevékenységében, illetve ezzel összefüggésben támogatáshoz juthassanak, hiszen e szervezetek igen fontos szerepet játszanak a kevésbé ismert, tabunak minősülő vagy új problémák feltárásában és azok újszerű módon történő kezelésében, valamint az áldozatok védelmében és támogatásában;

15. elismeri a Daphne III. program keretében sorra kerülő, a nőkkel szembeni erőszak megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó fellépések fontosságát, ugyanakkor megismétli, hogy európai szintű jogalkotási intézkedésekre van szükség a nemi alapú erőszak megszüntetésére;

16. felhívja a Bizottságot, hogy fordítsa le a Toolkit online segédlet weboldalát az EU valamennyi hivatalos nyelvére, valamint hogy az eredmények és a Daphne program projektjeinek eredményein alapuló ajánlások hangsúlyozása révén aktualizálja azt, hogy az oldal valamennyi érdekelt fél számára adatbázisként szolgálhasson; felhívja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki honlapján különleges, felhasználóbarát, kizárólag a Daphne programnak és – 2014-től – a Jogok és polgárság program a nők, gyermekek és tinédzserek elleni erőszakkal szembeni küzdelmet szolgáló projektjeinek szentelt oldalakat;

17. emlékeztet rá, hogy a Bizottság a Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési tervében elkötelezte magát arra, hogy 2011–2012-ben közleményt tesz közzé a nők elleni erőszak, a családon belüli erőszak és a női nemi szervek csonkítása elleni küzdelemről szóló stratégiáról, melyet uniós cselekvési tervnek kell követnie[7];

18. felhívja a Bizottságot, hogy a Jogok és polgárság program népszerűsítésekor tegye lehetővé, hogy a Daphne projekt célkitűzéseihez kötődő projekteket továbbra is ezen, széles körben ismert néven azonosíthassák, hogy ekként a program a lehető leginkább a figyelem középpontjában maradjon;

19. javasolja, hogy a bizottság bővítse ki a Jogérvényesülési Főigazgatóság Daphne csapatának hatáskörét, hogy abba az adminisztratív és pénzügyi ellenőrzési feladatokon túl egy konkrétabb kommunikációs szerep is helyet kapjon;

20. javasolja, hogy a Bizottság hasznosítsa a projektek eredményeit a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszak megakadályozását és az ellene való fellépést célzó európai és nemzeti szakpolitikák befolyásolása érdekében;

21. felhívja a Bizottságot, hogy szenteljen különös figyelmet a nemek közti egyenlőség legkorábbi életkortól való ösztönzését célzó, a szemléletmód megváltoztatása és a sztereotípiák megszüntetése érdekében a megelőzést és az oktatást középpontba helyező projektekkel kapcsolatos pályázatoknak;

22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0127.
• [2]  HL L 173., 2007.7.3., 19. o.
• [3]  HL L 143., 2004.4.30., 1. o.
• [4]  HL L 34., 2000.2.9., 1. o.
• [5]  „IPV EU Cost” JLS/DAP/06-1/073/WY, 2006. évi Daphne projekt, „Estimating the economic cost of conjugal violence in Europe” (A házastársak közötti erőszak becsült költsége Európában), Maïté Albagly, Sandrine Baffert, Claude Mugnier, Marc Nectoux, Bertrand Thellot.
• [6]  A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Daphne III program időközi értékeléséről szóló jelentés, (COM(2011)0254).
• [7]  COM(2010)0171, A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában – A Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési terv, 13. o.

INDOKOLÁS

Előzmények

Az 1997-ben létrehozott Daphne program az egyetlen európai program, amely a nőkkel, a gyermekekkel és a fiatalokkal szembeni erőszak elleni küzdelmet tűzi zászlajára.

A Daphne kezdeményezést a nem kormányzati szervezetek, az Európai Parlament és a Bizottság képviselőinek, továbbá a fiatalkorúak védelmének területén dolgozó szakembereknek és az igazságszolgáltatási rendszer tagjainak részvételével 1997-ben szervezett tanácskozás nyomán hozták létre. A Daphne program célja a nem kormányzati szervezetek általi fellépés előmozdítása volt az európai szintű együttműködés fokozása érdekében. A kezdeményezés egy évre három millió ECU összegű előirányzatban részesült, feladata pedig az volt, hogy támogassa az olyan, legalább két tagállam nem kormányzati szervezeteinek részvételével zajló szerény projekteket, amelyek keretében a szervezetek együttműködnek a kutatás, az adatgyűjtés és -elemzés, a helyes gyakorlatok meghatározása és megosztása, az információcsere és a hálózatépítés, a figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányok, az áldozatokat segítő közvetlen fellépések és a politikai és gyakorlati eszközök kidolgozása terén. A kezdeményezés valamennyi tagállam előtt nyitva állt.

A projektekre javaslatot tevő nem kormányzati szervezeteket arra buzdították, hogy keressenek partnereket a kutatóintézetek, a bűnüldöző és egyéb hatóságok és az oktatási intézmények körében, valamint a média területén, mivel az ezekkel való együttműködés igen hasznos lehet az erőszak elleni küzdelemben.

A nem kormányzati szervezetek tömegesen reagáltak a Bizottság ajánlatára, és a program a következő két évben 5 millió ECU finanszírozásban részesült.

2000-től kezdődően a Daphne kezdeményezés a 2000–2003 közötti időszakra szóló többéves programmá alakult, és 20 millió EUR finanszírozásban részesült. A programot mind az Európai Unió, mind a gyermekek üzleti célú szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek nagy érdeklődéssel fogadták.

A Daphne II. és a Daphne III. program 2004-ben, illetve 2007-ben indult, a Daphne II. program 10 millió, a Daphne III. 16,7 millió EUR átlagos évi költségvetéssel.

A Daphne III. program (2007–2013) az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretébe illeszkedett.

A Daphne III. általános célkitűzése, hogy hozzájáruljon a gyermekek, a fiatalok és a nők védelméhez az erőszak minden formájával szemben, és az egészségvédelem, a jólét és a társadalmi kohézió magas szintjét valósítsa meg. Ezt a közösségi politikák elmélyítésének – különösen a közegészségügy, az emberi jogok és a nők és férfiak közötti egyenlőség területén történő – elősegítése, továbbá a gyermekek jogainak védelme érdekében, illetve az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás ellen végrehajtott fellépések ösztönzése révén valósítja meg. A program a nem kormányzati szervezetek, a hatóságok és az intézmények (elsősorban a 27 uniós tagállam egyetemei és kutatóintézetei) előtt áll nyitva.

Az eredmények nagyon kedvezőek, mindazonáltal szükség van néhány kiigazításra

1997 óta több mint 500 projektet hajtottak végre, amelyekről részletes tájékoztatás a Bizottság Daphne Toolkit weboldalán olvasható[1]..

A program nagy érdeklődést keltett a nem kormányzati szervezetek körében, amelyek jóval nagyobb számban terjesztettek javaslatokat a Bizottság elé, mint amennyi projektet az e célra szánt költségvetési keretből finanszírozni lehetett.

A projektek olyan különböző területekkel foglalkoztak mint a különböző közegekben (intézmények, iskola, család) előforduló szexuális, pszichikai és fizikai erőszak.

A különösen sikeres projektek a gyermekek internethasználatával kapcsolatos veszélyeket, a fiatalokat öncsonkításra késztető bizonyos kevéssé ismert magatartászavarokat, az emberkereskedelem áldozataivá váló nők egészségügyi igényeit, a női nemi szerv megcsonkítását, a gyermekpornográfia megelőzését és az iskolai pszichikai zaklatás ("bullying") jelenségét érintették.

A Daphne program 2011. május 11-i időközi értékelő jelentése megjelölt bizonyos pontokat, amelyek esetében kiigazításokat javasolt a program 2013-ig tartó alkalmazásában.

A jelentés nevezetesen rámutatott, hogy nem minden tagállam vesz részt egyenlő mértékben a programban. A 2004 óta csatlakozott országok, de néhány más ország is, igen csekély arányban képviseltetik magukat. A jelentés szerint javítani kellene a projektek eredményeinek terjesztését, és néhány intézkedést javasolt a programigazgatás hatékonyságának növelésére.

A jelentés végül azt kérte, hogy a programok az EU cselekvési prioritásait helyezzék középpontba. E célból azt ajánlotta, hogy finanszírozzanak kevesebb, de nagyobb szabású programot.

A program jövője

A Bizottság elhatározta, hogy koherens és hatékony politikák végrehajtása keretében meghozza az időközi jelentésben jelzett problémák orvoslására szolgáló intézkedéseket.

A Bizottság a 2011. november közepéig, a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó jogszabálycsomag részeként beterjesztendő két határozati javaslatban meghatározza a „Jogérvényesülés” és a „Jogok és polgárság” utódprogramokkal kapcsolatos szándékait.

• [1]  http://ec.europa.eu/justice_home/daphnetoolkit/

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	20.12.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Andrea Češková, Marije Cornelissen, Silvia Costa, Tadeusz Cymański, Edite Estrela, Iratxe García Pérez, Zita Gurmai, Mikael Gustafsson, Mary Honeyball, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Nicole Kiil-Nielsen, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Astrid Lulling, Barbara Matera, Elisabeth Morin-Chartier, Siiri Oviir, Antonyia Parvanova, Raül Romeva i Rueda, Nicole Sinclaire, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Marc Tarabella, Britta Thomsen, Marina Yannakoudakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Kent Johansson, Christa Klaß, Mariya Nedelcheva, Angelika Werthmann