Eljárás : 2011/2176(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0009/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0009/2012

Viták :

PV 11/12/2012 - 4
CRE 11/12/2012 - 4

Szavazatok :

PV 11/12/2012 - 8.11
CRE 11/12/2012 - 8.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0476

JELENTÉS     
PDF 183kWORD 141k
10.1.2012
PE 472.331v02-00 A7-0009/2012

a szabadalmi jogviták igazságszolgáltatási rendszere

(2011/2176(INI))

Jogi Bizottság

Előadó: Klaus-Heiner Lehne

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a szabadalmi jogviták igazságszolgáltatási rendszere

(2011/2176(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló, 2011. március 10-i 2011/167/EU tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011) 215),

–   tekintettel az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011) 216),

–   tekintettel a Bíróság 2011. március 8-i 1/09. sz. véleményére(2),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0009/2012),

A. mivel a hatékony európai szabadalmi rendszer az innováción keresztüli növekedés előmozdításának és az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások támogatásának szükséges előfeltételét képezi, és segítségével szembenézhetünk a gazdasági válsággal és a globális versennyel;

B.  mivel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló 2011/167/EU tanácsi határozat értelmében Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia felhatalmazást kaptak az egymás közötti megerősített együttműködés létrehozására az egységes szabadalmi oltalom létrehozása területén és a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása útján;

C. mivel a Tanács felhatalmazást adó határozata alapján a Bizottság 2011. április 13-án elfogadta az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, illetve az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot;

D. mivel 2011. március 8-án a Bíróság véleményt bocsátott ki az Európai és Közösségi Szabadalmi Bíróságra vonatkozó javaslatról, és felvetette ennek az uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét;

E.  mivel az egységes szabadalmi oltalom kizárólag akkor lehet hatékony, ha azt működőképes szabadalmi bíráskodási rendszer kíséri;

F.  mivel a Bíróság véleményét követően a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok egy nemzetközi megállapodás útján megkezdték az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozását;

G. mivel jelentős különbség van az egyszerű nemzetközi megállapodások és az Európai Unió alapító szerződései között, mivel az utóbbiak új jogrendet hoztak létre, amely saját intézményekkel rendelkezik, amelynek javára az államok egyre több területen korlátozták szuverén jogaikat, és amelynek nem csak a tagállamok, hanem állampolgáraik is alanyai; e jogrend őrei az Európai Unió Bírósága, valamint a tagállamok rendes bíróságai és törvényszékei;

H. mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak teljes mértékben be kell tartania az uniós jogot, és a nemzeti bíróságokhoz hasonlóan az Európai Unió Bíróságával együttműködve alkalmaznia kell azt;

I.   mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak az EUMSZ 267. cikkével összhangban előzetes döntéshozatali kérdések továbbítása útján támaszkodnia kell a Bíróság ítélkezési gyakorlatára;

J.   mivel az uniós jog elsőbbségének tiszteletben tartását és megfelelő alkalmazását az EUMSZ 258., 259. és 260. cikke alapján biztosítani kell;

K. mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak integrálódnia kell a szerződő tagállamok igazságszolgáltatási rendszerébe, és kizárólagos hatáskörrel kell rendelkeznie az egységes joghatással bíró uniós szabadalmak, valamint az egy vagy több szerződő tagállamot kijelölő európai szabadalmak terén;

L.  mivel egy hatékony bírósági rendszerben decentralizált elsőfokra van szükség;

M. mivel a bíráskodási rendszer hatékonysága a bírák szakértelmétől és tapasztalatától függ;

N. mivel ugyanazon eljárási szabályokat kell alkalmazni a bíróság valamennyi egysége előtt és bármely fokon zajló eljárás során;

O. mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak törekednie kell arra, hogy indokolatlan eljárási késedelmek nélkül hozzon színvonalas határozatokat, és különösen segítenie kell a kis- és középvállalkozásokat jogaik védelmében és abban, hogy megvédjék magukat a megalapozatlan követelések vagy a visszavonásra érdemes szabadalmak ellen;

1.  felszólít az egységes szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozására, mivel a töredezett szabadalmi piac és a jogszabályokban tapasztalható egyenlőtlenségek hátráltatják a belső piaci innovációt és haladást, bonyolulttá teszik a szabadalmi rendszer használatát, költségesek és gátolják a szabadalmi jogok hatékony védelmét, különösen a kkv-k esetében;

2.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül zárják le a tárgyalásokat és ratifikálják az e tagállamok (a „szerződő tagállamok”) közötti, az Egységes Szabadalmi Bíróságot (a „bíróságot”) létrehozó nemzetközi megállapodást (a „megállapodást”), és ösztönzi Spanyolországot és Olaszországot, hogy vegyék fontolóra részvételüket a megerősített együttműködésben;

3.  kitart amellett, hogy ezzel összefüggésben a Bíróságnak az uniós jog őreként biztosítania kell az uniós jogrend egységességét és az uniós jog elsőbbségét;

4.  véleménye szerint azok a tagállamok, amelyek eddig úgy határoztak, hogy nem vesznek részt az egységes szabadalmi oltalom kialakítása területén folytatott megerősített együttműködésben, a területükre érvényes uniós szabadalmak tekintetében csatlakozhatnak az egységes szabadalmi bíráskodási rendszerhez;

5.  hangsúlyozza, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróság prioritásának a jogbiztonság fokozása és a szabadalmak megerősítése kell, hogy legyen, és eközben megfelelő egyensúlyt kell teremtenie a jogtulajdonosok, illetve az érintett felek érdekei között;

6.  hangsúlyozza a jogviták költséghatékony igazságszolgáltatási rendszerének szükségességét, amelyet oly módon kell finanszírozni, hogy valamennyi szabadalmasnak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, a magánszemélyeknek és a nonprofit szervezeteknek is biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való jogot;

Általános megközelítés

7.  elismeri, hogy a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamokban az egységes szabadalmi bíráskodási rendszert a megállapodás útján kell kialakítani;

8.  ennek megfelelően hangsúlyozza, hogy:

(i)  kizárólag az Európai Unió tagállamai lehetnek szerződő felek;

(ii) a megállapodás akkor lép hatályba, ha azt legalább tizenhárom szerződő tagállam ratifikálta, köztük azon három tagállam, amelyben a legtöbb európai szabadalom volt hatályban a szabadalmi bíráskodási rendszerről szóló megállapodás aláírása céljából megrendezett diplomáciai konferencia összeülését megelőző évben;

(iii) a bíróságnak a szerződő tagállamok közös bíróságának kell lennie, amelyre az uniós jognak való megfelelés tekintetében a nemzeti bíróságokra vonatkozóakkal megegyező kötelezettségek alkalmazandók; ezért például a bíróságnak az EUMSZ 267. cikke értelmében együtt kell működnie a Bírósággal;

(iv) a bíróságnak az uniós jog alapelemeivel összhangban és annak elsőbbségét tiszteletben tartva kell működnie; ha a fellebbviteli bíróság megsérti az uniós jogot, a szerződő tagállamokat egyetemleges felelősség terheli a szóban forgó eljárásban részes felek által elszenvedett károkért; az EUMSZ 258., 259. és 260. cikke szerinti jogsértési eljárást valamennyi szerződő tagállammal szemben alkalmazni kell;

9.  üdvözli, hogy a megállapodás részeként közvetítői és választottbírósági központot kívánnak létrehozni;

A szabadalmi bíráskodási rendszer felépítése

10. véleménye szerint a hatékony bírósági és bíráskodási rendszernek decentralizáltnak kell lennie, és álláspontja szerint:

(i)  a bíróság bíráskodási rendszerének elsőfokból („elsőfokú bíróság”) és fellebbviteli szintből („fellebbviteli bíróság”) kell állnia; a hatékonyságbeli hiányosságok és a hosszadalmas eljárások elkerülése érdekében további bírósági szintek nem állapíthatók meg;

(ii) a decentralizált elsőfoknak egy központi egység mellett helyi és regionális egységekből kell felépülnie;

(iii) a szerződő államokban akkor kerülne sor – kérésre – további elsőfokú helyi egységek kialakítására, ha a megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően vagy azt követően három egymást követő éven keresztül naptári évente száznál több eljárás indult az érintett szerződő tagállamban; javasolja továbbá, hogy az egységek száma szerződő tagállamonként ne haladhassa meg a négyet;

(iv) két vagy több szerződő tagállamonként – kérésükre – regionális egységet kell létrehozni;

A bíróság összetétele és a bírák képesítése

11. hangsúlyozza, hogy a bíráskodási rendszer hatékonysága elsősorban a bírák szakértelmétől és tapasztalatától függ;

12. ennek érdekében:

(i)  elismeri, hogy a fellebbviteli bíróság és az elsőfokú bíróság összetételének többnemzetiségűnek kell lennie; hangsúlyozza, hogy összetételüknek figyelembe kell vennie a már létező bírósági struktúrákat, mindazonáltal szem előtt tartva, hogy a legfontosabb célkitűzés egy valóban egységes, új bíróság felállítása; ezért azt javasolja, hogy a helyi egységek összetétele a lehető legrövidebb időn belül váljon többnemzetiségűvé azzal, hogy az igazgatási bizottság általi elfogadásukat követően egy legfeljebb öt éves átmeneti időszakra indokolt eltérések adhatók ettől az alapelvtől, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a már létező struktúrák legalább ugyanolyan minőségűek és hatékonyak maradnak; véleménye szerint az öt éves időszakot a bírák intenzív képzésére és felkészítésére kell felhasználni;

(ii) véleménye szerint a bíróságnak jogilag és műszakilag egyaránt képzett bírákból kell állnia; a bíráknak a szabadalmi peres eljárások és a kartelljog területén a legmagasabb szintű szaktudással és igazolt képességgel kell rendelkezniük; e képesítés többek között releváns munkatapasztalattal és szakmai képzéssel bizonyítható; a jogi képesítéssel rendelkező bíráknak a szerződő tagállamban a bírói tisztségekbe való kinevezéshez szükséges képesítéssel kell rendelkezniük, a műszaki képesítésű bíráknak valamely műszaki területen szerzett egyetemi diplomával és tapasztalattal, illetve polgári jogi és polgári eljárásjogi ismeretekkel kell rendelkezniük;

(iii) javasolja, hogy a megállapodás bíróság összetételére vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését követően azokat kizárólag abban az esetben módosítsák, ha e rendelkezések miatt nem teljesülnének a bíráskodási rendszer maximális minőségre és hatékonyságra vonatkozó célkitűzései; javasolja, hogy a hatáskörrel rendelkező szerv egyhangú szavazással hozza meg a bíróság összetételére vonatkozó határozatokat;

(iv) úgy véli, hogy a megállapodásnak biztosítékokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy a bírákat csak akkor lehessen kinevezni, ha pártatlanságuk megkérdőjelezhetetlen, különösen akkor, ha egy nemzeti szabadalmi hivatal vagy az Európai Szabadalmi Hivatal fellebbezési testületében tisztséget töltöttek be;

Eljárás

13. az eljárásjogi kérdések tekintetében véleménye szerint:

(i)  a bíróság valamennyi egysége előtt, illetve minden fokon ugyanazon eljárási szabályokat kell alkalmazni;

(ii) a bíróság előtti eljárások – amelyek egy írásbeli, egy közbenső és egy szóbeli eljárásból állnak – során be kell vezetni a megfelelőnek tartott rugalmassági elemeket, és figyelembe kell venni az eljárás gyorsaságára és hatékonyságára vonatkozó célkitűzéseket;

(iii)a helyi vagy regionális egységek előtti eljárások nyelve az egységet befogadó szerződő tagállam hivatalos nyelve vagy a regionális egység működéséért felelős szerződő tagállamok által kijelölt hivatalos nyelv kell, hogy legyen; az illetékes egység jóváhagyása mellett a felek szabadon választhatnák az eljárás nyelvéül a szabadalom megadásának nyelvét; a központi egység előtti eljárások nyelve a szóban forgó szabadalom megadásának nyelve kell, hogy legyen; a fellebbviteli bíróságon az eljárás nyelvének meg kell egyeznie az elsőfokú bíróság előtti eljárás nyelvével;

(iv) a bíróság hatáskörébe tartozna ideiglenes intézkedések elrendelése, amelyekkel megelőzhető a fenyegető jogsértés, illetve megtiltható az állítólagos jogsértés folytatása; e hatáskör gyakorlása ugyanakkor nem vezethet igazságtalan „forum shoppinghoz”; valamint

(v) a feleket kizárólag olyan ügyvédek képviselhetik, akik valamelyik szerződő tagállam területén bíróság előtti eljárásra jogosultak; a felek képviselői mellett szabadalmi ügyvivők is eljárhatnak, akik jogosultak felszólalni a bíróság előtti meghallgatásokon;

Hatáskör és a bíróság határozatainak joghatásai

14. kiemeli, hogy:

(i) a bíróságnak kizárólagos hatáskörrel kell rendelkeznie az egységes joghatással bíró európai szabadalmak és az egy vagy több szerződő tagállamot kijelölő európai szabadalmak tekintetében; ennek érdekében módosítani kell a 44/2001/EK tanácsi rendeletet(3);

(ii) a kérelmezőnek azon tagállambeli helyi egység elé kell vinnie a keresetét, amelynek területén a jogsértés történt vagy megtörténhet, vagy ahol az alperes lakóhellyel vagy telephellyel rendelkezik, illetve azon regionális egységhez, amelynek működtetésében e szerződő tagállam részt vesz; ha az érintett szerződő tagállam területén nem található helyi egység, és nem tartozik valamelyik regionális egységhez, akkor a kérelmezőnek a központi egységhez kell benyújtania a keresetét; a felek szabadon megállapodhatnak abban, hogy az elsőfokú bíróság melyik egységénél (helyi, regionális vagy központi) nyújtják be a keresetüket;

(iii) megsemmisítés iránti ellenkérelem esetében a helyi vagy regionális egység saját belátása szerint úgy dönthet, hogy attól függetlenül lefolytatja a jogsértési eljárást, hogy az ellenkérelmet szintén ez az egység bírálja-e el, vagy azt átteszi a központi egységhez;

(iv) a bíróság illetékességére és hatáskörére vonatkozó rendelkezések hatálybalépését követően azokat kizárólag abban az esetben lehetne módosítani, ha e rendelkezések miatt nem teljesülnének a bíráskodási rendszer maximális minőségre és hatékonyságra vonatkozó célkitűzései; javasolja, hogy a hatáskörrel rendelkező szerv egyhangúlag hozza meg a bíróság illetékességére és hatáskörére vonatkozó határozatokat;

(v) az elsőfokú bíróság valamennyi egysége által hozott határozatoknak, illetve a fellebbviteli bíróság által hozott határozatoknak végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül valamennyi szerződő tagállamban végrehajthatónak kell lenniük;

(vi) a megállapodásban rendezni kell a megállapodás és a 44/2001/EK rendelet(4) közötti kapcsolatot;

Anyagi jog

15. véleménye szerint a bíróság határozatainak az uniós jogon, a megállapodáson, az Európai Szabadalmi Egyezményen és a megállapodással összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokon, a nemzetközi megállapodásokkal szabadalomra vonatkozó és valamennyi szerződő tagállamra kötelező rendelkezésein, továbbá a szerződő tagállamoknak a vonatkozó uniós jogszabályokat tiszteletben tartó nemzeti jogszabályain kell alapulniuk;

16. hangsúlyozza, hogy az egységes hatással bíró európai szabadalomnak olyan jogot kell biztosítani a szabadalmasnak, amellyel megakadályozható a szerződő tagállamok területén a szabadalmas engedélyével nem rendelkező harmadik felek részéről a találmány közvetlen vagy közvetett felhasználása; hangsúlyozza továbbá, hogy a szabadalmas a találmány jogtalan használata esetén jogosult a károk, valamint a jogsértés következtében elszenvedett nyereségkiesés vagy egyéb veszteségek megtérítésére, megfelelő licencdíjra vagy a találmány jogtalan használatából fakadó nyereségre;

o

o        o

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL L 76., 2011.3.22., 53. o.

(2)

HL L 211., 2011.7.16., 2. o.

(3)

HL L 307., 2001.11.24., 28. o.

(4)

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet (Brüsszel I.).


INDOKOLÁS

Az előadó véleménye szerint a hatékony európai szabadalmi rendszer nagymértékben hozzájárulhat az innováció útján való növekedéshez. Az uniós vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak ilyen eszközökre van szükségük ahhoz, hogy szembenézzenek a jelenlegi gazdasági válsággal és globális szinten megőrizzék versenyképességüket.

A jelenlegi európai szabadalmi rendszer a tagállamok iparjogvédelmi hivatalai által megadott nemzeti szabadalmakból vagy az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által megadott európai szabadalomból áll. A szabadalom megadásakor az európai szabadalom egy sor, a nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozó nemzeti szabadalomra bontja azt szét. E költséges rendszerre igen kiterjedt és kockázatos többfórumos bíráskodás vonatkozik, ami gyakran egymásnak ellentmondó ítéleteket eredményez.

A jelenleg a jogalkotási eljárás Parlament és Tanács előtti szakaszában lévő, az egységes szabadalmi oltalomra és a nyelvhasználati rendszerre vonatkozó javaslatok fel kívánják számolni a jelenlegi töredezett szabadalmi rendszert. Az előadó meggyőződése szerint az egységes szabadalmi oltalom tervezett kialakítása elválaszthatatlanul összefonódik az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozatalával. Ezért helyénvalónak tűnik, hogy a Parlament mint a két jogalkotási javaslat társjogalkotója elmondja a véleményét a tervezett megállapodásról.

Az előadó határozottan üdvözli a Tanács arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egységes szabadalmi bíráskodási rendszert hozzon létre a részt vevő tagállamok között.

A bíróság nemzetközi megállapodás általi létrehozása – különösen a Bíróság 1/09. számú véleménye fényében – az egységes szabadalmi bíráskodási rendszer kialakításának életképes és ígéretes útja. Az uniós jog elsőbbségének és megfelelő alkalmazásának bíróság általi tiszteletben tartása az EUMSZ 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás és az EUMSZ 258., 259. és 260. cikke szerinti jogsértési eljárások útján, illetve annak egyértelműsítésével biztosítható, hogy a szerződő tagállamokat terheli a felelősség az uniós jog bíróság általi megsértése eredményeként keletkező károkért. A javasolt rendszer ezenkívül az Unió bírósági rendszerébe illeszkedne, mivel a szerződő tagállamok kizárólag az Unió tagállamai lehetnek.

A szerződő tagállamok szabadalmi bírósági rendszerének jelenlegi felépítésére támaszkodva az eljárások minősége és hatékonysága terén egyaránt maximális teljesítmény érhető el. Az Egységes Szabadalmi Bíróság ezenfelül hozzájárul a bíráskodással kapcsolatos költségek nagymértékű csökkentéséhez, mivel a feleknek nem kell többé párhuzamosan pert indítaniuk a különböző országokban. Tanulmányok azt mutatják, hogy a javasolt bíráskodási rendszer útján az uniós vállalkozások jelentős megtakarításokat érhetnek el.

A bíróság összetételének és a bírák szükséges képesítésének meghatározásakor a minőség és hatékonyság elsődleges célkitűzését szintén figyelembe vették.

Többnemzetiségű paneleket kell létrehozni, feltéve, hogy biztosított a hatékonyság és a minőség megfelelő szintje. Ez a helyi egységek összetételének fokozatosan többnemzetiségűvé való átalakítását teheti szükségessé.

A szabadalmi bíráskodási rendszer működésében alapvető fontosságú a bírák képesítése. A szabadalmi jogszabályok mellett a bíráknak a kartelljogra vonatkozó alapvető ismeretekkel kell rendelkezniük. Ezúton a bírák könnyebben érzékelik, ha a felek esetleg megkísérelnek visszaélni a szabadalmakkal, ezáltal visszaélve piaci erőfölényükkel a versenytársaik kárára. Mivel a szabadalmi jogviták összetett műszaki kérdéseket vetnek fel, a bírósági panelekben műszakilag képzett bíráknak is részt kell venniük.

Kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a feleket a szabadalmi és eljárási jogban egyaránt megfelelő tapasztalattal rendelkező ügyvédek képviseljék. A tagállami bíróság előtti eljárásra nem jogosult szabadalmi ügyvivők jelentős segítséget nyújthatnak, ezért engedélyezni kell a bíróság előtti felszólalásukat.

Az egységes és működőképes szabadalmi bíróság az alkalmazandó jogszabályok egységes értelmezése útján jogbiztonságot teremt. Különösen a kkv-k számára fontos, hogy a létrehozandó bírósági rendszer hatékony, ugyanakkor színvonalas határozatokat hozzon. Ezért a megsemmisítés iránti ellenkérelmek esetén a helyi vagy regionális egységeknek lehetőséget kell adni arra, hogy az ellenkérelmeket áttegyék a központi egységhez, ám ettől függetlenül eljárjanak a jogsértési kérelem ügyében. Ezzel megelőzhetőek a jogsértési eljárásokkal kapcsolatos indokolatlan késedelmek.

A nagymértékben különböző nemzeti bírósági rendszerek és eljárási jogszabályok egységes rendszerrel való felváltása útján egyaránt javítható a szabadalmak végrehajtása, valamint a megalapozatlan kérelmek és – megadást nem érdemlő – szabadalmak elleni védekezés.

Sikertelen próbálkozások hosszú évtizedeit követően elérhetővé válik a szabadalmak valódi, egységes és nemzetközileg versenyképes piaca, amely jogbiztonságot teremthet. A Parlamentnek támogatnia kell ezt a projektet.


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (24.11.2011)

a Jogi Bizottság részére

a szabadalmi jogviták igazságszolgáltatási rendszeréről

(211/2179(INI))

A vélemény előadója: Alajos Mészáros

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a részt vevő tagállamok részéről kifejtett – a szabadalmi oltalom Unión belüli egységességének biztosítása érdekében elengedhetetlen – azon erőfeszítéseket, hogy nemzetközi megállapodás révén egy Egységes Szabadalmi Bíróságot hozzanak létre; emlékeztet arra, hogy az egységes szabadalmi rendszer csak a szabadalmi jogviták jól működő, a beadványokkal időben foglakozni képes igazságszolgáltatási rendszerével együtt lehet hatékony;

2.  úgy véli, hogy az egységes szabadalmi igazságszolgáltatási rendszer, amely csökkenteni fogja a perköltségeket és le fogja rövidíteni a vitarendezés idejét, fontos szerepet fog betölteni:

     - a jogbiztonság erősítésében,

     - a hatékony, kiváló minőségű jogvédelem biztosításának javításában,

     - a kutatás és az innováció serkentésében EU-szerte, valamint

     - az uniós ipar versenyképességének fokozásában, különös tekintettel a kutatókra és a kis-és középvállalkozásokra (kkv-k);

3.  üdvözli a megállapodásban foglalt, decentralizált bírósági struktúrát kialakító megközelítést, amely lehetővé teszi a felek részére, hogy szabadalommal kapcsolatos jogaikat pénz- és időkímélő eljáráson keresztül érvényesítsék az adott tagállamban;

4.  javasolja, hogy a nemzeti szabadalmi fellebbezési testületek, illetve az Európai Szabadalmi Hivatal tagjai – pártatlanságuk biztosítása érdekében – előző megbízatásuk lejártát követően hat hónapig ne tölthessenek be bírói funkciót a Szabadalmi Bíróságon;

5.  rámutat, hogy az elsőfokú szabadalmi bíróság helyi és regionális szekcióinak nemzetközi összetételét ésszerű határidőn belül biztosítani kell;

6.  hangsúlyozza, hogy a bírósági ítéletek magas színvonalának biztosítása érdekében alapvetően fontos, hogy a bírák rendelkezzenek a szükséges képesítésekkel, szakértelemmel és szaktudással, hogy folyamatosan képezzék őket, és hogy szakértői segítséget tudjanak igénybe venni; ebben az összefüggésben rámutat továbbá annak fontosságára, hogy mind a központi, mind a helyi/regionális bíróságokra technikai bírókat is ki kell nevezni, és felhívja a figyelmet arra, hogy a bírák ne adhassanak tanácsot olyan ügyben, ami már a bíróság előtt van; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ennek érdekében hozzák meg a szükséges intézkedéseket;

7.  üdvözli, hogy a megállapodás részeként közvetítői és választottbírósági központot kívánnak létrehozni, és hangsúlyozza, hogy a központ egyik legfőbb céljának a bürokrácia és a perköltségek csökkentésének kell lennie;

8.  hangsúlyozza, hogy egy egyszerű, jól működő, egységes szabadalmi igazságszolgáltatási rendszer különösen hasznára fog válni a kkv-knak és a kisebb piaci szereplőknek, különösen a kutatóknak és az újonnan alapított, innovatív társaságoknak; felhívja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra azt a lehetőséget, hogy a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban(1) meghatározott mikro- és kisvállalkozások esetében – a törvény előtti egyenlőséget messzemenően tiszteletben tartva – külön árszabást alkalmazzanak;

9.  hangsúlyozza a jogbiztonság szükségességét, és ezért úgy véli, hogy a hatáskör annak a szerződő tagállamnak a helyi vagy regionális szekcióját kell, hogy megillesse, ahol az alperes lakóhellyel rendelkezik;

10. sürgeti a részt vevő tagállamokat, hogy késlekedés nélkül ratifikálják a megállapodást.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.11.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Vicky Ford, Adam Gierek, Norbert Glante, Robert Goebbels, Fiona Hall, Jacky Hénin, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan Cizelj, Lena Kolarska-Bobińska, Béla Kovács, Philippe Lamberts, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Anni Podimata, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Francesco De Angelis, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Ivailo Kalfin, Seán Kelly, Holger Krahmer, Werner Langen, Alajos Mészáros, Mario Pirillo, Vladimír Remek

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Cristian Silviu Buşoi

(1)

HL L 124., 2003.5.20., 36. o.


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (15.12.2011)

a Jogi Bizottság részére

a szabadalmi jogviták igazságszolgáltatási rendszeréről

(2011/2176(INI))

A vélemény előadója: Evelyn Regner

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  egyetért azzal, hogy a szabadalmak valóban egységes európai oltalma hozzájárulna az innováción alapuló növekedés célkitűzésének eléréséhez és ezáltal segítené az európai vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat a gazdasági válsággal és a globális versennyel való szembenézésben;

2.  elismeri, hogy az egységes szabadalmi oltalom kizárólag akkor lehet hatékony, ha azt megfelelően működő, külön létrehozott szabadalmi bíráskodási rendszer kíséri; úgy véli, hogy egy ilyen rendszernek el kell ismernie az uniós jog elsőbbségét;

3.  megjegyzi, hogy a Bíróság 2011. március 8-i 1/09. sz. véleményének közzétételét követően a megerősített együttműködésben részt vevő érintett tagállamok nemzetközi megállapodásban vállaltak kötelezettséget az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozására, amely része lesz az aláíró tagállamok igazságszolgáltatási rendszerének;

4.  ennek kapcsán rámutat, hogy jelentős különbség van az egyszerű nemzetközi megállapodások és az Európai Unió alapító szerződései között, mivel az utóbbiak új jogrendet hoztak létre, amely saját intézményekkel rendelkezik, amelynek javára az államok egyre több területen korlátozták szuverén jogaikat, és amelynek nem csak a tagállamok, hanem állampolgáraik is alanyai; e jogrend őrei az Európai Unió Bírósága, valamint a tagállamok rendes bíróságai és törvényszékei;

5.  úgy véli, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróságot nemzetközi megállapodás révén lehetne felállítani; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróságnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot; úgy véli, hogy az uniós jog elsőbbségét és megfelelő alkalmazását többek között annak lehetővé tételével kellene biztosítani, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróság az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatalt kérhessen az Európai Unió Bíróságától; úgy véli továbbá, hogy biztosítani kell, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróság által hozott, az uniós jogot sértő határozat maga után vonhassa egy vagy több tagállam valamiféle vagyonjogi felelősségét;

6.  megjegyzi, hogy a megállapodástervezet akkor léphet hatályba, ha legalább kilenc, a megállapodásban részt vevő tagállam ratifikálja; úgy véli, hogy egy ilyen helyzet a megerősített együttműködésen belüli „megerősített együttműködés” kialakulásához vezethet.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.12.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Andrew Henry William Brons, Carlo Casini, Andrew Duff, Ashley Fox, Giuseppe Gargani, Matthias Groote, Roberto Gualtieri, Enrique Guerrero Salom, Zita Gurmai, Gerald Häfner, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, Morten Messerschmidt, Algirdas Saudargas, Søren Bo Søndergaard, Rafał Trzaskowski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

John Stuart Agnew, Elmar Brok, Sylvie Guillaume, Evelyn Regner, Alexandra Thein, Rainer Wieland


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.12.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Diana Wallis, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jan Philipp Albrecht, Jean-Marie Cavada, Luis de Grandes Pascual, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Arlene McCarthy

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat