AJÁNLÁS a mezőgazdasági termékekre és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek, és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

1.2.2012 - (15975/2010 – C7‑0432/2010 – 2010/0248(NLE)) - ***

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: José Bové

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a mezőgazdasági termékekre és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek, és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(15975/2010 – C7‑0432/2010 – 2010/0248(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (15975/2010),

–   tekintettel a mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodástervezetre,

–   tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdése első albekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0432/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére (A7-0023/2012),

1.  Egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Marokkói Királyság kormányának és parlamentjének.

INDOKOLÁS

Az 1995-ben elindított barcelonai folyamat keretében az Európai Unió társulási megállapodásokat kötött körülbelül tizenkét, a Földközi-tenger déli részén fekvő országgal a párbeszéd és az együttműködés megerősítése, valamint a béke, a biztonság és a jólét övezetének megteremtése céljával.

A későbbiekben egy szabadkereskedelmi térség kialakításának szándéka került előtérbe, és megkezdődött a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációja. 2005-ben a rabati menetrendnek megfelelően az Európai Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy több mediterrán országgal kezdjen tárgyalásokat a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmének liberalizációját meghatározó feltételek megállapításáról. A Marokkói Királyság is szerepelt az érintett országok listáján.

Az Európai Unió és Marokkó közötti társulási megállapodás 2000-ben lépett hatályba. 2010 decemberében az Európai Unió Tanácsa dokumentumot írt alá, amely az Európai Parlament ratifikációját követően lehetővé tenné, hogy megkezdődjön az Európai Parlament és a Marokkói Királyság között a mezőgazdasági és halászati termékekre irányuló kereskedelem liberalizációjának második szakasza.

A 2011 tavaszán Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában és Szíriában történtek fényében az előadó megállapítja, hogy ezidáig az elindított liberalizációs megállapodások nem érték el a kitűzött célokat, és kétségei vannak afelől, hogy helyénvaló-e egy olyan politika folytatása, amelyik előnyben részesíti a befolyásos szereplők gazdasági érdekeit anélkül, hogy értékelné az érintett lakosságra kiható szociális következményeket és a megállapított környezeti károkat.

A mezőgazdaságot és a halászatot illetően ez az új megegyezés minden szempontból privilegizálja az ipari jellegű, erősen kapitalizált mezőgazdaság megerősítését a hagyományos családi gazdaság kárára. A csökkentett vámtételű kvóták növelése a zöldségek (paradicsom, padlizsán, cukkini, fokhagyma, uborka) és a gyümölcsök (narancs, klementin, dinnye, eper) széles skálájára vonatkozóan nehéz versenyhelyzetbe juttatja az európai termelőket, anélkül hogy a marokkói mezőgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését eredményezné.

A gyümölcsök és a zöldségek árának összetételében szerepet játszó legfontosabb tényező a munkaerőköltség. A mezőgazdasági munkások bére Marokkóban napi 5 euró körül van. A fizetések azért ilyen alacsonyak, mert a marokkói munka törvénykönyve szerint a mezőgazdasági munkások nem léphetnek szakszervezetbe és ily módon nem folytathatnak kollektív tárgyalásokat.

Magyarázatként szolgál a gyermekmunka tartós megléte is. Az UNICEF jelentése szerint Marokkóban több mint másfél millió iskoláskorú gyermek nem élhet az oktatáshoz való jogával. A jelentés kiemeli, hogy az iskolába nem járó gyermekek nagy részét gazdasági kizsákmányolás fenyegeti a rájuk bízott kézműves és mezőgazdasági munkában, amelyet az egészségükre és pszichológiai egyensúlyukra nézve nem mindig kielégítő körülmények között végeznek.

A szakszervezeti jogok elismerése és tiszteletben tartása, valamint a gyermekmunka elleni küzdelemre irányuló proaktív politika kialakítása a Marokkóval kötendő kereskedelmi megállapodás ratifikálásának nélkülözhetetlen előfeltételei között szerepel.

A gyümölcsök és zöldségek belépési árára vonatkozó rendszer megbízhatósága problematikus. Több termelői szervezet aggasztónak tartja a behozatal belépésiár-rendszerének megkerülését ebben az ágazatban, különösen a friss paradicsomok vonatkozásában. Ez a működésképtelenség teszi lehetővé azt, hogy a kereskedők helytelenül alkalmazzák a vámértékre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket, és így kevesebbet fizetnek a gyümölcsök és zöldségek behozatali jogáért. Mellesleg a FEPEX (a gyümölcs- és zöldségtermelők és -exportőrök spanyolországi szervezete) ebben az ügyben az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordult.

A piacok kiegészítő kvóták számára történő további megnyitását megelőzően a tarifális védelmet hatékonnyá kell tenni, az importált értékek ellenőrzését pedig biztosítani kell.

A kiviteli kvótákat Marokkóban az 1986-ban alapított nemzeti szervezet, az EACCE (exportok ellenőrzésére és koordinálására létrehozott autonóm intézmény) irányítja, amely a vegyes tőkével rendelkező nagy (elsősorban marokkói–francia) exportcsoportosulásokat részesíti előnyben. Például a marokkói paradicsom exportjának 70%-át három csoport bonyolítja. A marokkói családi gazdaságoknak tehát e megállapodásból csak kevés hasznuk származna. A marokkói „zöld terv” külföldi befektetők csalogatásával az exportra termelő mezőgazdaság fejlesztését támogatja.

A legjobb öntözött területek az ő használatukban vannak. Számos marokkói kutató és közéleti személyiség tartja elégtelennek a családi és élelmiszer-termelő gazdaságok rendelkezésére bocsátott eszközöket.

A legeklatánsabb példa az Európai Unió által finanszírozott Invest in MED program ENPI-nek (Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz) készített tanulmányában (14. sz. felmérés, 2010. április, 83. o.) jelent meg, amelynek tudományos pontosságát aligha lehet megkérdőjelezni. Az Abu Dhabiban székelő TIRIS EURO ARAB (TEA) vagyonkezelői alap beruházásáról van szó, amelynek 700 000 hektár földterületet adtak a dél-marokkói Guelmin városa mellett citrus- és olajfaültetvények telepítése, illetve zöldségtermesztés céljából. Az ilyen típusú projektek kifejlesztése mutatja, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás perspektívája arra ösztönzi a pénzügyi szereplőket, hogy előre felkészüljenek és megfelelően helyezkedjenek az Unió kapujában.

Az eredmény környezetvédelmi szempontból is negatív, és megkérdőjelezi az Európai Unió elvét, miszerint védi a környezetet és csökkenti az éghajlatváltozás kockázatát. Egy, az INRA (Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet) által készített összehasonlító tanulmány szerint 1 kg paradicsom termesztéséhez Marokkóban 100 liter víz szükséges, míg Franciaországban csak 10 liter.

250 000 tonna paradicsom exportálása 25 millió m³ víz exportálásának felel meg. A berlini Humboldt egyetem tanulmányában az olvasható, hogy a dél-marokkói Souss régióban, ahol a paradicsomtermesztés koncentrálódik, az egymást követő évek alacsony csapadékmennyisége miatt a talajvíz évente 1-2 méterrel csökken. Az éves vízveszteséget 260 millió m³-re becsülik. A paradicsomexport tehát közel 10%-ot tesz ki ebből a veszteségből. Ennek az egyre ritkábbá váló természeti erőforrásnak a használata a helyi élelmiszer-termelés kárára történik.

2006 óta agráripari gazdaságok települnek Dakhla városa köré (Nyugat-Szahara) és kimerítik a parti talajvízkészleteket. E készletek túlságos kiaknázása idővel az édesvíz sóssá válását fogja eredményezni, veszélyeztetve a helyi lakosság vízellátását.

E megállapodás társadalmi, környezeti és gazdasági hatásait a Bizottság mind a mai napig nem értékelte, kizárólag vámügyi kérdésekkel foglalkozott. Mélyreható tanulmány szükséges ahhoz, hogy a Parlament a tények teljes ismeretében tudjon véleményt alkotni.

Az Európai Unió által aláírt szabadkereskedelmi megállapodásoknak a vámbevételek eltűnését követően közvetlen mechanikus hatásuk van a közösségi költségvetés saját forrásaira. Az előadó sajnálja, hogy az Európai Bizottság csak nagyon hozzávetőleges becsléseket adott ezzel kapcsolatosan. Az előadó kéri, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb készítsen tanulmányt, és javasoljon az Európai Unió költségvetésének sérthetetlenségét biztosító megoldásokat.

Az előadó az elmúlt hónapok során többször is felvetette az Európai Unió és Marokkó közötti megállapodás területi vonzatának kérdését. Több ország is, köztük az Egyesült Államok, a Nyugat-Szaharát határozottan kizáró szabadkereskedelmi megállapodást írt alá a Marokkói Királysággal. Ez azért történt így, hogy ne befolyásolják az ENSZ égisze alatt, a felek közötti békés megoldás érdekében folyó nemzetközi tárgyalások eredményeit. Mivel az Európai Bizottság és az Európai Parlament jogi szolgálata eltérő véleményen van a kérdést illetően, az előadó úgy ítéli meg, hogy nem tudja garantálni, hogy ez a szabadkereskedelmi megállapodás összhangban álljon az Európai Uniót és valamennyi tagállamát kötelező nemzetközi szerződésekkel.

Tiszteletben tartva az Európai Parlament eljárási szabályzatának 52. cikkét az előadó közli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által elfogadott véleménnyel és az előadó által az indokolásban kifejtett érvekkel ellentétben a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság javasolja az Európai Unió és Marokkó közötti megállapodás elfogadását.

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (13.7.2011)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a mezőgazdasági termékekre és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek, és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(15975/2010 – C7‑0432/2010 – 2010/0248(NLE))

A vélemény előadója: Lorenzo Fontana

PA_Leg_Consent

RÖVID INDOKOLÁS

A javasolt megállapodás lehetővé teszi Marokkó számára, hogy azonnal liberalizálja az Európai Unióból érkező behozatal (értékének) 45%-át, míg a Marokkóból az Európai Unió területére érkező behozatal 55%-át liberalizálnák. A megállapodás többek között kilátásba helyezi az engedmények kiterjesztését a zöldség-gyümölcs ágazatra, amelyben a marokkói termékek az Európai Unióba érkező import 80%-át teszik ki.

Egy ilyen típusú megállapodás jóváhagyásával a közösségi piacot a lehetséges negatív gazdasági következményekből eredő kockázatoknak tehetjük ki a zöldségtermesztésre szakosodott térségekben. A zöldség-gyümölcs piacokat sújtó komoly gazdasági válság idején a harmadik országokból érkező termékek még kis mennyiségben is képesek utólag instabilitást okozni.

Aggodalomra ad okot többek között az, hogy a közösségi rendszer mennyire tudja ellenőrizni és betartatni az ütemterveket és a vámkontingenseket, melyeket a marokkói kereskedők gyakran figyelmen kívül hagynak, ahogy ezt számos ágazati szervezet kihangsúlyozta 2009-ben és 2010-ben.

Összefoglalva, nyilvánvaló az aránytalanság a két fél által kötött vámcsökkentéseket illetően.

A Marokkóból az Európai Unióba importált termékek esetén nem érvényesül a szigorú közösségi előírásokkal egyenértékű szabályozás a környezetvédelmet, a munkakörülményeket, a szakszervezeti érdekvédelmet, a dömpingellenes jogalkotást és az élelmiszerbiztonságot illetően.

A környezetvédelem vonatkozásában különösen nagy különbség mutatkozik az uniós és a marokkói termékek között az egészségügy és a növény-egészségügy tekintetében.

A javasolt megállapodás nem helyezi kilátásba a földrajzi árujelzők kapcsán jelentkező problémák megoldását, azt a megállapodás hatályba lépését követő tárgyalásokra halasztották.

A Nyugat-Szahara területének kérdése – amelynek kapcsán az Európai Parlament Jogi Szolgálatát felkérték jogi véleményének megfogalmazására – megfontolt értékelést tesz szükségessé. Eltekintve attól a kérdéstől, hogy ezek a területek a megállapodás hatálya alá tartozhatnak-e vagy sem, az emberi jogok rendszeres megsértésének problémája folyamatosan fennáll. Annak érdekében, hogy tényleges védelmet tudjon biztosítani, az Európai Unió gazdasági és kereskedelmi érvekhez folyamodhatna, függővé téve az ilyen típusú megállapodások aláírását az emberi jogok tényleges tiszteletben tartásától.

Ebben a konkrét esetben a megállapodás kiemeli azokat a már jelenleg is komoly versenyképességi problémákat, amelyeket az uniós és a marokkói munkaerőköltségek közötti különbségek okoznak. Marokkó mezőgazdasági és élelmiszerpolitikája ugyanis a fejlesztésekre és jelentős mennyiségű exportra összpontosít.

Ráadásul a közösségi termelőknek a többi mediterrán országgal kötött megállapodásokból következő komoly kontingensnövekedéssel kell már így is szembenéznie.

Az európai termelőkre káros hatással van az, hogy a marokkói termékek, mint például a paradicsom, nem olyan időszakban érkeznek a közösségi piacra, mint ahogy az európai termékek szokásos kereskedelmi forgalomba hozatala történik, ami komoly következményekkel jár a piacok működésére, és mindenekelőtt az árak ingadozására.

Másfelől, ahogyan azt a Lisszaboni Szerződés is kilátásba helyezi, az Európai Parlamentet olyan képességekkel kellene felruházni, hogy szinergiák kialakításán, együttműködésen, a problémák megosztásán és a bevált gyakorlatok cseréjén keresztül a teljes jogalkotási eljárás során jelentősen hozzá tudjon járulni a Bizottság munkájához.

Amennyiben ez volna a helyzet, a megállapodás egyensúlyát helyre lehetne állítani, ha belefoglalnánk a belépési árak reformját, csökkentenénk a növény-egészségügy szintjén fennálló különbségeket és a megállapodásba illesztenénk a szükséges szociális és dömpingellenes klauzulákat.

*******

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek a javaslat elutasítását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	12.7.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 14 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Richard Ashworth, Liam Aylward, José Bové, Luis Manuel Capoulas Santos, Vasilica Viorica Dăncilă, Paolo De Castro, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Lorenzo Fontana, Iratxe García Pérez, Béla Glattfelder, Sergio Gutiérrez Prieto, Martin Häusling, Esther Herranz García, Peter Jahr, Elisabeth Jeggle, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Agnès Le Brun, George Lyon, Gabriel Mato Adrover, Mairead McGuinness, Mariya Nedelcheva, James Nicholson, Georgios Papastamkos, Marit Paulsen, Britta Reimers, Ulrike Rodust, Alfreds Rubiks, Giancarlo Scottà, Czesław Adam Siekierski, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Alyn Smith, Marc Tarabella
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Luís Paulo Alves, Salvatore Caronna, Spyros Danellis, Giovanni La Via, Maria do Céu Patrão Neves
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Oreste Rossi

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (28.9.2011)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek, és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(15975/2010 – C7‑0432/2010 – 2010/0248(NLE))

A vélemény előadója: Carmen Fraga Estévez

PA_Leg_Consent

A Halászati Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek hozzájárulása megadását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.9.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	12 8 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Josefa Andrés Barea, Alain Cadec, João Ferreira, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Marek Józef Gróbarczyk, Carl Haglund, Iliana Malinova Iotova, Werner Kuhn, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Guido Milana, Maria do Céu Patrão Neves, Crescenzio Rivellini, Ulrike Rodust, Struan Stevenson
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Luis Manuel Capoulas Santos, Diane Dodds, Matthias Groote, Raül Romeva i Rueda, Nikolaos Salavrakos
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Iratxe García Pérez

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.1.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 7 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, María Auxiliadora Correa Zamora, Marielle De Sarnez, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, Emilio Menéndez del Valle, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Keith Taylor, Jan Zahradil, Paweł Zalewski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Amelia Andersdotter, José Bové, George Sabin Cutaş, Mário David, Syed Kamall, Silvana Koch-Mehrin, Inese Vaidere
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Véronique De Keyser, Jutta Haug, Younous Omarjee, Pier Antonio Panzeri, Jean Roatta