Eljárás : 2011/2180(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0035/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0035/2012

Viták :

PV 12/03/2012 - 23
CRE 12/03/2012 - 23

Szavazatok :

PV 13/03/2012 - 8.7
CRE 13/03/2012 - 8.7
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0072

JELENTÉS     
PDF 207kWORD 203k
9.2.2012
PE 472.247v02-00 A7-0035/2012

az uniós intézményeknek a bolognai folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról

(2011/2180(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Luigi Berlinguer

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az uniós intézményeknek a bolognai folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról

(2011/2180(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkére,

–    tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és annak 26. cikkére(1),

–    tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és annak 14. cikkére,

–    tekintettel az 1998. május 25-én Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság részéről a négy illetékes miniszter által Párizsban aláírt, az európai felsőoktatási rendszer struktúrájának harmonizációjáról szóló sorbonne-i együttes nyilatkozatra (Sorbonne-i Nyilatkozat)(2),

–    tekintettel az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatási miniszterei által Bolognában aláírt együttes nyilatkozatra (Bolognai Nyilatkozat)(3),

–    tekintettel a felsőoktatásért felelős európai miniszterek konferenciája által 2009. április 28–29-én Leuvenben és Louvain-la-Neuve-ben kiadott közleményre(4),

–    tekintettel a 47 ország oktatási miniszterei által 2010. március 12-én elfogadott Budapest–Bécs Nyilatkozatra, amely hivatalosan elindította az európai felsőoktatási térséget (EHEA)(5),

–    tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–    tekintettel a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(7),

–    tekintettel a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló, 2006. február 15-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(8),

–    tekintettel az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra (EQF-LLL)(9),

–    tekintettel a Tanács 2009. május 12-i következtetéseire az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”)(10),

–    tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében 2009. november 26-án ülésező képviselői által elfogadott következtetésekre az oktatás szerepének a teljes körűen működő tudásháromszög keretében való fejlesztéséről(11),

–    tekintettel a Tanács 2010. május 11-i, a felsőoktatás nemzetközivé válásáról szóló következtetéseire(12),

–    tekintettel az iskolai lemorzsolódás csökkentéséről szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra(13),

–    tekintettel a „Mozgásban az ifjúság – a fiatalok tanulási célú mobilitásának ösztönzése” című, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra(14),

–    tekintettel „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció” című, 2006. május 10-i bizottsági közleményre (COM(2006)0208),

–    tekintettel a Bizottság „EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010) 2020),

–    tekintettel az „Európai digitális menetrend ” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

–    tekintettel az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növeléséről szóló, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0567),

–    tekintettel a „Felsőoktatás Európában 2009-ben: fejlemények a bolognai folyamatban” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2009)(15),

–    tekintettel a „2010-ben középpontban az európai felsőoktatás: a bolognai folyamat hatása” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2010)(16),

–    tekintettel a felsőoktatási reform tárgyában a pedagógusok körében végzett 2007. évi Eurobarométer- felmérésre(17),

–    tekintettel a felsőoktatási reform tárgyában a hallgatók körében végzett 2009. évi Eurobarométer- felmérésre(18),

–    tekintettel az Eurostat 2009. április 16-i, „A bolognai folyamat az európai felsőoktatásban – a társadalmi dimenzióval és mobilitással kapcsolatos legfontosabb mutatók” című kiadványára(19),

–    tekintettel a 2011. szeptember 8–9-én az örményországi Jerevánban megtartott, a felsőoktatás támogatásáról szóló nemzetközi konferencia zárójelentésére(20),

–    tekintettel a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról szóló 2008. szeptember 23-i állásfoglalására(21),

–    tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–    tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7–0035/2012),

A.  mivel a bolognai folyamat céljai – azaz a kompatibilis európai felsőoktatási rendszerek működésének lehetővé tétele, továbbá a külföldön folytatott tanulmányok vagy munkavégzés útjában álló akadályok felszámolása, valamint az európai felsőoktatás vonzóvá tétele számos, részben harmadik országból származó hallgató számára – továbbra is érvényben vannak, és a folyamat folytatása az oktatási rendszer különböző szintjei közötti párbeszéd révén az egyes megelőző szintekre épülő tantervek kidolgozása érdekében az Európa 2020 stratégia tudáson és innováción alapuló növekedéssel kapcsolatos céljait szolgálja, különösen a jelenlegi gazdasági válságban; mivel értékelést kell végezni a folyamat alakulásának meghatározása érdekében és azért, hogy számba vegyék a sikereket, a problémákat, az értetlenséget és az ellenállást;

B.   mivel a felsőoktatásnak az a szerepe, hogy az önállóságot, a kreativitást, a minőségi oktatáshoz való hozzáférést és az ismeretek szélesítését támogató, mindenki számára hozzáférhető, megkülönböztetésmentes tanulási környezetet kínáljon, és ennek érdekében be kell vonni az egyetemi közösség egészét – különösen a hallgatókat, az oktatókat és a kutatókat – az egyetemi képzési rendszer szakaszainak kidolgozásába;

C.  mivel hármas feladatuk (oktatás, kutatás és innováció) következtében az egyetemek rendkívül fontos szerepet játszanak az Unió jövője és polgárai oktatása szempontjából;

D.  mivel az egyetem fontos, közel ezeréves múlttal rendelkező európai vívmány, amelynek a társadalom fejlődésében játszott jelentős szerepe nem korlátozódhat pusztán a gazdasági fejlődésben játszott hatására, és amelynek fejlődése nem függhet csupán a gazdasági szükségletektől;

E.   mivel a tapasztalható nehézségek ellenére a bolognai folyamatban részt vevő országok többségében – bizonyos esetekben sikeresen – a három fokozatból álló struktúrát alkalmazzák;

F.   mivel a reform előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalás nem teljesíthető széttagolt fellépéssel és elegendő pénzügyi támogatás nélkül; mivel az oktatásra fordított állami kiadások csökkentése – amely bizonyos tagállamokban megfigyelhető – nem szolgálja a szükséges reformok előmozdítását;

G.  mivel a mobilitásnak mindenki számára elérhetőnek kell lennie, és az a felsőoktatási reform alapját képezi; mivel a hallgatói mobilitás idővel hozzájárulhat a foglalkoztatási célú mobilitás előmozdításához; mivel azonban az egész folyamat során szem előtt kell tartani, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen;

H.  mivel a tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük az oklevelek kölcsönös elismerésének biztosítása érdekében, amely kulcsfontosságú a folyamat sikeréhez;

I.    mivel a bolognai folyamat megvalósításának nélkülözhetetlen feltételeként erősíteni kell a társadalmi dimenziót az oktatáshoz való jog – különösen a kiszolgáltatott csoportok számára – megfizethető árakon való biztosítása érdekében, hogy tisztességes hozzáférés és jobb munkalehetőségek álljanak mindenki rendelkezésére;

J.    mivel az egyetemeknek, a közigazgatásoknak és a vállalkozásoknak határozottan el kell kötelezniük magukat a foglalkoztathatóság ügye mellett; mivel az egyetemnek mindenki számára biztosítania kell azokat az eszközöket és készségeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a bennük rejlő lehetőségek teljes kibontakoztatásához; mivel az egyetemi képzésnek a munkaerőpiac szükségleteit is tekintetbe kell vennie annak érdekében, hogy a diákok számára biztosítsa azokat a készségeket, amelyekre szükségük lesz, hogy biztos és jól fizetett munkát találjanak;

K.  mivel az oktatáshoz való hozzáférés, amely alapvető uniós érték, a tagállamok, az uniós intézmények és más kulcsszereplők felelőssége, és az Európai Unió fontos szerepet játszik az európai felsőoktatási térség kialakításában a tagállamok ezzel kapcsolatos erőfeszítései és a közöttük zajló együttműködés támogatása révén; mivel az oktatás és a diplomák fokozott koordinációja – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – az európai foglalkoztatást és növekedést megvalósító célok elérésének előfeltétele;

L.   mivel a bolognai folyamat nem lehet visszamenő hatályú azokra a diákokra nézve, akik a bolognai folyamat előtti tervet követően kezdték meg egyetemi tanulmányaikat;

A folyamat jelentősége

1.  hangsúlyozza a tagállamok közötti együttműködés kulcsfontosságú területeként az oktatásügy fontos szerepét az Európa 2020 stratégia alapvető foglalkoztatási és növekedési célkitűzéseinek elérése és az olyannyira szükséges gazdaságélénkítés szempontjából;

2.   felszólít a bolognai folyamat támogatásának uniós szintű növelésére, különösen ami a tudományos képesítések kölcsönös elismerését, az egyetemi követelmények harmonizációját, a mobilitás elősegítését, a szociális dimenziót és a foglalkoztathatóságot, az aktív demokratikus részvételt és a bolognai elvek végrehajtásának vizsgálatát, valamint az adminisztratív akadályok felszámolását illeti; felszólítja a tagállamokat, hogy újítsák meg a folyamat iránti elkötelezettségüket a finanszírozási rendszer megerősítése révén annak érdekében, hogy teljesüljenek az Európa 2020 stratégiában kitűzött növekedési célok;

3.   megállapítja, hogy az európai felsőoktatási térség (EHEA) létrehozása jelentős eredmény a valódi európai polgárság kialakítása és előmozdítása szempontjából; úgy véli, hogy ennek az EHEA megfelelő eszközök és eljárások alkalmazása révén történő megerősítésében kell megmutatkoznia;

4.   kiemeli a bolognai folyamat és az EHEA kulcsfontosságú szerepét az Európa 2020 stratégián belül, valamint – az európai felsőoktatás megkülönböztető jellemzőjeként – ismételten hangsúlyozza az oktatás és a kutatás összefonódásának kulcsfontosságú szerepét;

5.   kiemeli, hogy a bolognai folyamaton belül meghatározott prioritások – mobilitás, elismerés, foglalkoztathatóság – alkotják az annak biztosításához szükséges feltételeket, hogy minden, európai egyetemre beiratkozott hallgató jogosult legyen a minőségi oktatásra, a diplomaszerzésre és képesítésének bármely uniós országban való elismertetésére;

Irányítás

6.   felhív egy hatékony, alulról felfelé építkező megközelítés kialakítására, amely teljes körűen bevonja az összes kulcsfontosságú szereplőt, így például az egyetemeket, a szakszervezeteket, a szakmai szervezeteket, a kutatóintézeteket, az üzleti szférát, mindenekelőtt pedig a tanárokat, a hallgatókat, a diákszervezeteket és az egyetemi személyzetet;

7.   megállapítja, hogy néhány európai egyetem vonakodik megtenni a szilárd európai felsőoktatási térség megteremtéséhez szükséges erőfeszítéseket, ugyanakkor néhányuknak az európai felsőoktatási térség részeként ez jelenti az egyetlen lehetőséget a nagyobb versenyképesség eléréséhez és az általuk létrehozott tudás minőségének javításához;

8.   felhívja az egyetemeket, hogy – optimálisan kihasználva az új technológiákat és elismerve a kiegészítő képzések, például az iskolarendszeren kívüli oktatás jelentőségét – kötelezzék el magukat az olyan új oktatási és új szakmai és egész életen át tartó képzési stratégiák mellett, amelyek a tanulásközpontú, hallgatóközpontú és kutatásközpontú egyetemi rendszer tartóoszlopaira összpontosítnak, amely rendszer képes a kritikai gondolkodás, a kreatív készségek és a folyamatos szakmai fejlődés, továbbá olyan elméleti és gyakorlati tudás biztosítására, amelyre a diákoknak életük munkával eltöltött szakaszában szükségük lesz; felszólítja a tagállamokat és az EU-t, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást az egyetemek azon erőfeszítéseihez, hogy megváltoztassák és fejlesszék oktatási gyakorlatukat;

9.   felszólít a tanárok képzésére irányuló programok megerősítésére és kibővítésére, az egész életen át tartó tanulásban és az új technológiákban rejlő lehetőségek figyelembevételével;

10. hangsúlyozza, hogy az európai egyetemeknek a globális gazdaság igényei és az európai felsőoktatási térség további megszilárdítása felé fordulását az európai egyetemek arra irányuló erőfeszítésének kell tekinteni, hogy segítsék Európát, hogy felülkerekedjen az általános gazdasági bizonytalanság időszakán és visszatérjen a fenntartható fejlődés és növekedés útjára;

11. felhív az egyetemek társadalomra irányuló „harmadik küldetésének” kidolgozására, amelyet figyelembe kell venni a többdimenziós osztályozási kritériumok megalkotása és a kiválóság elismerése terén is;

12. a felsőoktatásba irányuló állami befektetések növelését szorgalmazza, különös tekintettel azokra, amelyek célja, hogy a készségek és a tudás fejlesztésén alapuló növekedés révén leküzdjék a gazdasági válságot, és amelyek jobb minőségű oktatással és szolgáltatásokkal, különösen ösztöndíjakkal, valamint az ezekhez való jobb hozzáféréssel válaszolnak a diákok fokozott igényeire; úgy véli, hogy a költségvetés csökkentése kedvezőtlenül befolyásolja a bolognai folyamat alapjául szolgáló elv, azaz az oktatás szociális dimenziójának megerősítésére irányuló próbálkozásokat; felszólítja ezért a tagállamokat és az uniós intézményeket új, célzott és rugalmas finanszírozási mechanizmusok kidolgozására – és egész Európára kiterjedő ösztöndíjak előmozdítására – az egyetemek növekedése, a kiválósága, valamint egyedi és eltérő szakmai küldetéseinek támogatása céljából; hangsúlyozza egy olyan, több alapot felölelő megközelítés kidolgozásának szükségességét, amelyre egyértelmű és hatékony szabályok vonatkoznak, és amelynek célja, hogy megbirkózzon a jövőbeni uniós finanszírozási modellel, és biztosítsa az egyetemek függetlenségét;

Konszolidálás

13. hangsúlyozza, hogy a bolognai folyamat és az Erasmus program fellendítette a hallgatói mobilitást, és hozzájárulhat a munkaerő mobilitásának fokozódásához; sajnálatosnak tartja azonban, hogy a mobilitás mértéke még mindig viszonylag csekély;

14. felhívja az EU-t, a tagállamokat és az egyetemeket, hogy a strukturált mobilitás elősegítése érdekében hozzanak létre tájékoztatási, valamint pénzügyi és adminisztratív támogatási mechanizmusokat valamennyi hallgató, egyetemi tanár és munkatárs számára; üdvözli, hogy az Erasmus programot a posztgraduális hallgatók számára is bevezetik, és felhív az Erasmus keretében kínált szolgáltatások összességének és az oktatási programok új generációjának megerősítésére szociális kritériumokon alapuló, megnövelt támogatás révén, továbbá úgy, hogy több diák számára teszik lehetővé a programban való részvételt, valós és hatékony kreditelismerés révén, több lehetőség biztosításával arra, hogy a külföldi féléveket a képzés részének tekintsék, valamint a megengedett időkerettel kapcsolatos nagyobb rugalmasság révén; mindazonáltal kitart amellett, hogy a mobilitás semmiképpen sem eredményezheti a rosszabb anyagi helyzetben lévő hallgatók megkülönböztetését;

15. úgy véli, hogy a felsőfokú oktatásban dolgozó tanárok mobilitása nem csak maguknak a tanároknak biztosít új ismereteket és tapasztalatokat, hanem közvetett módon diákjaiknak is, és egyúttal lehetővé teszi, hogy részt vegyenek az oktatási anyagok elkészítésében;

16. felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a kölcsönök és támogatások teljes hordozhatóságára irányuló kötelezettségüknek, és jelentősen javítsák a meggyarapodott új uniós programok keretében mobilizált diákok pénzügyi támogatását; a hatályos jogszabályok azzal kapcsolatos megvizsgálására kéri az EU-t, hogy a mozgás szabadságához való jogok miként mozdíthatók elő a kölcsönök és támogatások hordozhatóságának garantálásával;

17. felkéri az Európai Uniót, hogy a származási országokban szerzett iskolai képesítések elismerésére irányuló jogszabályok megalkotása céljából fokozottabban vegye figyelembe az Afrikából, Ázsiából és Latin-Amerikából érkező bevándorlást;

18. felkéri az EU-t, hogy a kölcsönös bizalom garantálása és az egyetemi képesítések elismerésének megkönnyítése érdekében az EKKR minden tagállamban megvalósuló végrehajtása révén európai és tagállami szinten egyaránt állandósítson egy minőségbiztosítási rendszert; felkéri a tagállamokat, hogy nemzeti minőségbiztosítási rendszereiket az európai minőségbiztosítási szabványokkal és útmutatásokkal (European Standards and Guidelines on Quality Assurance) összhangban valósítsák meg, tiszteletben tartva az egyetemi kurzusok és megközelítések sokféleségét, ami a tartalmat és az oktatási módszereket illeti; a minőségbiztosítási ügynökségeket az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás alkalmazására ösztönzi, valamint európai szintű együttműködésük előmozdítására és a legjobb gyakorlatok cseréjére a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetségén (ENQA) keresztül is;

19. felhívja a figyelmet az egyes tagállamokban alkalmazott különböző osztályozási skálákra és az ECTS-pontok osztályzatokká való megfelelő átszámításának szükségességére;

20. ösztönzi a bolognai folyamatban részt vevő valamennyi országot, hogy alkalmazzák az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszeréhez kapcsolódó nemzeti képesítési keretrendszereket, valamint alakítsák ki és pénzügyileg támogassák a kölcsönös elismerést;

21. felhív a közös képzési alaptantervekről szóló megállapodások határozott pénzügyi támogatására, amelyek jól meghatározott tanulmányi eredményeket garantálnak, többek között a Tuning által és a „Tuning Academy” tapasztalatai alapján kifejlesztett módszertani megközelítés vizsgálata révén; kéri, hogy az egyetemi képzéssel kapcsolatos egyedi ismeretek és készségek meghatározása érdekében fordítsanak külön figyelmet a humán tárgyak tanterveinek mint a demokrácia bástyáinak és az európai kohézió megvalósítása eszközeinek sajátos jellegére, elősegítve ezáltal a mérhető általános (az ismeretek alkalmazásának képességében tükröződő) készségeket, illetve az oktatást és a kutatást mint eredeti kritikai elemzést összekapcsoló képzési struktúrákat; hangsúlyozza, hogy az adott tudományterület ismeretei mellett minden terület minden képzési programjának olyan transzverzális kulcskompetenciákat is nyújtania kell, mint a kritikus gondolkodás, a kommunikáció és a vállalkozási ismeretek;

22. kéri, hogy biztosítsanak további támogatást olyan nemzeti és európai intézkedésekhez, amelyek az oktatás terén igazságos részvételt és méltányos hozzáférést, valamint sikeres előmenetelt és fenntartható támogató rendszert (például a lakhatás, a közlekedési kiadások stb. támogatása) garantálnak valamennyi hallgató számára, továbbá célzott támogatást kér különösen az alulreprezentált csoportokhoz, a szociálisan hátrányos háttérből érkezőkhöz és az anyagi nehézségekkel küzdőkhöz tartozók számára, hogy csökkenjen a képzésből kimaradók száma, és hogy garantálják, hogy az oktatás és képzés független a hátrányokat okozó társadalmi-gazdasági tényezőktől, valamint hogy az oktatás figyelembe vegye az egyéni tanulási szükségleteket; ajánlja a hallgatók részére ingyenes szolgáltatásokat nyújtó tanácsadó és karrierközpontok létrehozásának felgyorsítását;

23. kiemeli a 2007. évi londoni közlemény (22)jelentőségét, amely a bolognai folyamat egyik céljaként az oktatás társadalmi dimenzióját jelölte meg, az oktatáshoz való igazságos, az egyéni háttértől független hozzáférés biztosítása céljából; sajnálatosnak tartja, hogy nem történt megfelelő előrelépés e cél elérése érdekében, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy segítse elő ezt a folyamatot;

24. felszóltja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy ösztönözzék a kölcsönös elismerést az előtte álló adminisztratív akadályok felszámolása révén;

25. felhívja a figyelmet az alapdiplomával, valamint annak tanterveivel, az alapdiplomára épülő mesterképzési programokkal és az alapdiploma alkalmazhatóságával kapcsolatos sajátos igényekre; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a majdani diplomások képzettségi szintjüknek megfelelő, biztos és jól fizető munkahelyeken való elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében egyedi intézkedésekre, például elméleti és gyakorlati tantervek kidolgozására, valamint az egyetemek, a tagállamok és a gazdasági és társadalmi szereplők közötti hatékonyabb együttműködésre van szükség; e tekintetben felhívja a felsőoktatási intézményeket, hogy fejlesszék képzési kínálataikat, valamint javítsák a szakmai gyakorlatok egyetemi képzésbe történő beillesztését;

26. kiemeli, hogy a foglalkoztathatóság előmozdítására irányuló intézkedések, például az egész életen át tartó tanulás, és a munkaerőpiac számára megfelelő készségek szélesebb skálájának fejlesztése első számú prioritást kell hogy képezzen a fenntartható növekedés és a jóléti célkitűzések elérése érdekében; ezzel kapcsolatban erősen támogatja e tekintetben az egyetemi oktatók és hallgatók cseréjét, az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszédet, a gyakorlati képzéseket és a készségútlevelet;

27. úgy véli, hogy a szakmai képesítésekről szóló 2005/36/EK irányelv korszerűsítése elő fogja segíteni Európában a szakmai mobilitást és a diákok mobilitását, mivel EU-szerte garantálni fogja a más tagállamokban szerzett képesítések elismerését;

28. arra kéri a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy támogassák a tudománynak – az európai egyetemeken még mindig elterjedt – „monodiszciplináris” módszertani megközelítéséről az „interdiszciplináris” és „transzdiszciplináris” megközelítésre való átmenetét;

29. felszólítja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy a megszilárdult európai felsőoktatási térség közös célkitűzéseként mozdítsák elő az egyetemek és az üzleti szféra közötti párbeszédet és együttműködést annak érdekében, hogy fokozzák az európai egyetemeken végzett diákok foglalkoztathatóságát;

30. e tekintetben hangsúlyozza, hogy a relevánsabb tantervek kidolgozása, az oktatás egységesebbé tétele és a foglalkoztathatóság növelése érdekében egyedi intézkedésekre, valamint az egyetemek és a munkaerőpiac közötti hatékonyabb együttműködésre van szükség, azonos feltételeket teremtve ezáltal az egyes szakmákba való bejutáshoz;

31. hangsúlyozza a megfelelő gyakorlati óraszám hallgatók számára annak érdekében történő biztosításának fontosságát, hogy elősegítsék a későbbi munkaerő piaci integrációjukat;

32. felszólítja a nemzeti kormányokat és a Bizottságot, hogy alakítsák ki a strukturált együttműködés rendszerét annak érdekében, hogy az egyes tantárgycsoportokon belül közös okleveleket adjanak ki, amelyeket EU-szerte elismernek, mindezt pedig az Erasmus Mundus, valamint a jövőbeni oktatási és képzési program teljesítményének javítása és pénzügyi támogatásának növelése, illetve a közös programok európai akkreditációs rendszere megteremtésének előmozdítása révén;

33. üdvözli a Bizottság javaslatát, amely hivatkozik az Erasmus mesterképzési mobilitási rendszerre;

34. úgy véli, hogy a tudományos doktori fokozat – beleértve a vállalatokkal folytatott együttműködés keretében megszerzetteket is – fontos kapocs a felsőoktatás és a kutatás között, és emlékeztet arra, hogy az akár kulcsfontosságú összetevője is lehet a tudásalapú innováció megteremtésének és a gazdasági növekedésnek; elismeri a vállalatok keretében végzett doktori képzés kiemelkedő szerepét a legmagasabb szintű végzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci integrációjában; üdvözli a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy a Marie Curie fellépések keretében egy európai ipari PhD-rendszert fog kidolgozni;

35. úgy véli, hogy az európai felsőoktatási térség és az európai kutatási térség közötti megfelelőbb együttműködés az európai innováció és fejlődés megerősítésének egyik lehetséges forrása;

36. hangsúlyozza, hogy az EU 7. kutatási keretprogramja, a versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint az Európai Kutatási Térség hozzájárulnak az uniós kutatók mobilitásának megkönnyítéséhez és az innováció és a versenyképesség terén az uniós potenciál mobilizálásához;

37. felhív az európai élethosszig tartó tanulási programok, valamint az intézmények tevékenységébe teljes egészében beépülő és az élethosszig tartó tanulási kultúrát előmozdító fenntartható kezdeményezések támogatására vonatkozó hatékony stratégia kialakítására; felhív továbbá az egész életen át tartó tanulás ösztönzésére a vállalatoknál, hogy a munkavállalóknak lehetősége nyíljon képzettségük és készségeik bővítésére; a felsőoktatási intézményektől és az egyetemektől nagyobb rugalmasságot kér a tanulási eredményeken, a nem formális és informális tanulás és szolgáltatások elismerésén alapuló programok terén, hogy az egyetemek, a vállalkozások, a felsőfokú szakképzési intézmények közötti partnerségek előmozdítása révén támogassák az általuk kínált tanulási formákat annak érdekében, hogy pótolják a tudományos, humán és műszaki készségek terén meglévő hiányosságokat;

38. felhívja a figyelmet a bolognai folyamat előtti hallgatók státusa szabályozásának szükségességére azokban az országokban, amelyekben ezek hátrányt szenvednek a mesterképzési programokba való beiratkozásnál;

39. megállapítja, hogy az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszernek (ECTS) átláthatóbbnak kell lennie, valamint biztosítani kell a képesítések és a diplomák pontosabb összehasonlíthatóságát; arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbfejlesztett európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszert használjanak annak érdekében, hogy elősegítsék a diákok és a szakemberek mobilitását;

Európai fellépés

40. üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy jelentős mértékben növeli az európai oktatási és képzési programokra szánt forrásokat; felkéri a Bizottságot, hogy e pénzösszegek jelentős hányadát fordítsa a felsőoktatás és az egyetemi infrastruktúra korszerűsítésének támogatására, a bolognai folyamat és az EU korszerűsítési programjának célkitűzéseivel összhangban; ösztönzi a Bizottságot, hogy keressen megoldásokat arra, hogy az anyagi nehézségekkel küzdő hallgatók számára is biztosítsa a hozzáférést ezekhez a programokhoz;

41. felhívja a tagállamokat és az EU-t, hogy mérjék fel annak előmozdíthatóságát, hogy a hallgatóknak a képzésük részeként egy időszakot kötelezően egy, a származási országuktól eltérő tagállam egyetemén kell eltölteniük;

42. felhívja a figyelmet a bolognai folyamat és a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv közötti szoros kapcsolatra, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a bolognai folyamattal teljes mértékben összeegyeztethető módon kell a koordinációt végeznie; úgy véli, hogy ezt a kapcsolatot tovább lehet erősíteni azáltal, hogy a hallgatókat ellátják a külföldön szerzett diplomák elismerésével, valamint a külföldi képzés eredményeképpen feltáruló munkalehetőségekkel kapcsolatos összes lényeges gyakorlati információval;

43. a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv felülvizsgálata keretében, valamint egy valódi európai felsőoktatási térség kialakításának előmozdítása érdekében felszólít a képzésre vonatkozó nemzeti minimumkövetelmények összehasonlítására, valamint a tagállamok, az illetékes hatóságok és a szakmai szervezetek közötti rendszeresebb cserekapcsolatok kialakítására;

44. indítványozza, hogy a partner egyetemek által az Erasmus program keretében megszerzett kreditek elismerése legyen kötelező elem az uniós forrásokból támogatott valamennyi diákcserében részt vevő intézmény esetében annak érdekében, hogy erősödjön az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS);

45. felhívja a figyelmet az ECTS következetes bevezetésének fontosságára; felszóltja a Bizottságot, a tagállamokat és a felsőoktatási intézményeket, hogy a következetesség fokozása és a hallgatói és a foglalkoztatási célú mobilitás elősegítése érdekében dolgozzanak ki összehasonlító táblázatot, amely feltünteti a képzésekre adott ECTS-kreditpontok számát; felhívja a figyelmet azokra az akadályokra, amelyekkel a hallgatók néznek szembe, amikor kreditet visznek át egyik egyetemről a másikra, és úgy véli, hogy ezek az akadályok elvehetik a hallgatók kedvét attól, hogy egyetemi cserelehetőségekben vegyenek részt;

46. egy hatékony stratégia kidolgozását kéri, amely az Európai Unió egész területén a tudományos címek teljes harmonizációjára irányul, lehetőség szerint a bolognai folyamat elindításától kezdődően visszamenőleges hatályú elismeréssel egybekötve (a régebbi tudományos címeket is beleértve);

47. felszólítja az uniós tagállamokat, hogy hozzanak végleges és egyértelmű döntést a képesítések és a diplomák teljes kölcsönös elismeréséről, vagy dolgozzanak ki ütemtervet arra vonatkozóan, hogy mikor lesz végre lehetséges ez a döntés;

48. a hallgatók és a személyzet javát szolgálva, a felsőoktatási intézményekre és rendszerekre gyakorolt hatás növelése érdekében felszólít az egyetemek közötti együttműködés szervezettebbé tételére és megerősítésére;

49. javasolja az Európai Bizottság által támogatott mobilitási programok keretében szerzett szakmai gyakorlatnak az aláíró tagállamok egyetemei általi elismerését;

50. felszólít egy adott cserelehetőséget megelőzően a megszerezhető kreditpontok számára vonatkozóan a hallgatók részére nyújtott tájékoztatás átláthatóságának fokozására, és felkéri a tagállamokat és a felsőoktatási intézményeket, hogy működjenek együtt egymással a képzésekért adott kreditpontok számának meghatározása során; a szakemberek és a felsőoktatási intézmények által meghatározott kulcsfontosságú ismeretek és készségek biztosítása céljából a szakmai képesítések automatikus elismerése EU-n belül működő rendszerének(23) példájára ösztönzi közös platformok kialakítását, amelyek eredményeképpen a nemzeti sajátosságok megőrzése mellett lehetne bizonyos diplomákat egymáshoz közelíteni;

51. kéri, hogy az új diplomák elismerésének felgyorsítása, a kreditátvitel előmozdítása, a különböző oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos ismeretek fokozása, valamint az európai programok sokféleségével kapcsolatos hallgatói ismeretek elmélyítése érdekében javítsák az uniós egyetemek közötti hálózatépítést, koordinációt és kommunikációt;

52. felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az új oktatási és képzési program keretében többek között pénzügyi ösztönzők segítségével mozdítsa elő a nemzetközi tantervekkel, közös oklevelekkel és kölcsönös elismeréssel kapcsolatos együttműködést; ösztönzi a szakmai gyakorlatra vonatkozó ERASMUS partnerségek számának növelését;

53. felhívja a figyelmet számos olyan intézmény létezésére, amely az európai felsőoktatással és kutatással foglalkozik; felszólítja az Európai Uniót, hogy mozdítsa elő azokat a formákat, amelyek keretében ezeket az intézményeket egyazon szervezet égisze alatt koordinálják;

54. meggyőződése, hogy kezdeményezéseket kell tenni annak elősegítése érdekében, hogy a diákok diplomájuk megszerzése során elért eredményeiket az egyik egyetemről átvihessék egy másik egyetemre;

55. felszólítja a tagállamokat és az EU-t, hogy többek között a kiszolgáltatott helyzetű csoportok képviseleti arányáról szolgáltasson naprakész és összehasonlítható adatokat, amelyek alapján nyomon követhető az európai felsőoktatási térség megvalósítása, mindezt pedig a bolognai folyamat megvalósítása kapcsán fennálló akadályok felszámolása és a problémák megoldása érdekében, valamint hogy azon intézmények se kerüljenek hátrányos helyzetbe, amelyek még nem láttak hozzá a tervezett reformok megvalósításához; meggyőződése, hogy ezeket az adatokat országonkénti és egyetemenkénti bontásban minden évben nyilvánosságra kell hozni, ami megkönnyíti annak megértését, hogy hol van szükség előrelépésre;

56. ösztönzi az egyetemeket tudományos követelményeiknek az egymás közötti helyes gyakorlatok cseréje általi összehangolására;

57. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a – különösen a konfliktusövezetekben elhelyezkedő – harmadik országok egyetemeivel kölcsönös érdekeken alapuló, meglévő együttműködési és kutatási programokat és hozzanak létre újakat, lehetővé téve az ezekből az országokból származó hallgatók számára a felsőoktatásban való megkülönböztetésmentes részvételt;

58. úgy véli, hogy a bolognai folyamat által létrehozott európai felsőoktatási térség (EHEA) a haladást szolgálja; felszólít ezért arra, hogy ebbe a meglévő struktúrába építsék be az euromediterrán felsőoktatási térséget, és tűzzék ki a keleti partnerségi együttműködésben részt vevő országok hatékony felsőoktatási térsége létrehozásának, valamint az EU-n belüli egyéb államközi térségek kialakításának célját; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a hallgatók és oktatók szabad mozgása előtti akadályok elhárítása érdekében, támogassa az euromediterrán egyetemek hálózatépítését, illetve ennek részeként az Euromediterrán Egyetemet (EMUNI), valamint folytassa a Tempus és Erasmus Mundus programok bevált gyakorlatait;

59. kiemeli, hogy az egyetemek vonzerejének az Európai Unió határain kívül és belül történő növelése érdekében hatékony és egész Európára kiterjedő kommunikációs politika révén javítani kell a bolognai folyamattal és az európai felsőoktatási térséggel (EHEA) kapcsolatos tájékoztatást;

60. arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a mobilitási lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében valamennyi európai országban garantálják a kölcsönök és a támogatások hordozhatóságát, különös tekintettel az érdemek és szükségletek alapján biztosított ösztöndíjakra;

61. ösztönzi az „egységes egyetemi márkák” regionális szintű megteremtését annak érdekében, hogy a bolognai folyamat céljaival összhangban nemzetközi szinten megszilárdítsák az egyetemek hírnevét;

62. felszólítja az uniós intézményeket, hogy vezessenek be olyan mechanizmusokat, amelyek támogatják a tagállamokat és a felsőoktatási intézményeket a bolognai folyamat céljainak teljesítésében, ami rendszeres jelentéstétellel és az uniós programok, köztük a nem uniós országokkal történő együttműködést az európai felsőoktatási térségbe bevonó programok célzott alkalmazásával valósítható meg;

63. kéri, hogy az EU támogassa a bolognai folyamattal kapcsolatos kötelezettségvállalásainak végrehajtását az adott nem uniós országokkal történő együttműködési politikájában; felszólítja a Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy játsszon meghatározó szerepet ezen erőfeszítések élére állva;

64. bízik abban, hogy a jövő évi bukaresti miniszteri találkozón sorra kerülő áttekintés egyértelmű menetrendet eredményez a teljes mértékben működőképes európai felsőoktatási térségnek a 2020-as határidőre történő megvalósítására vonatkozóan; kitart amellett, hogy ágazatközi javaslatokat kell előterjeszteni az ikt-képzés, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás, valamint a szakmai gyakorlatok tekintetében, és hogy ezeknek ténylegesen elő kell mozdítaniuk a befogadást és az intelligens és fenntartható növekedést is, ezáltal is versenyelőnyt teremtve az EU számára a válságot követő világban, a munkahelyteremtés, a humántőke, a kutatás, innováció, a vállalkozói készség és a szélesebb körű tudásalapú gazdaság szempontjából;

65. felszólítja a Bizottságot és az uniós oktatási minisztereket, hogy teljes mértékben használják ki az európai felsőoktatási térségben való közös részvételükből adódó lehetőségeket, és vállaljanak vezető szerepet a bolognai folyamat céljainak teljesítése terén, továbbá felszólítja a minisztereket, hogy a Tanácson belüli uniós szintű közös kötelezettségvállalásokkal segítsék elő a bolognai folyamattal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését annak érdekében,. hogy ez a kölcsönösen támogató folyamat továbbra is kiegyensúlyozottan valósuljon meg;

66. rámutat arra, hogy a bolognai folyamat tárgyában félévente megrendezett miniszteri találkozók 2012. évi bukaresti fordulóján figyelembe kell venni, hogy az európai felsőoktatási térség létrehozásával az EU és a tagállamok erőteljesen és egységesen hozzájárulhatnak a bolognai folyamathoz a felsőoktatás kérdéskörével kapcsolatos megosztott feladatköreik, a folyamatban való közös részvételük és a cselekvésre irányuló megosztott kötelezettségeik alapján, az uniós intézmények politikai nyilatkozatainak támogatását élvezve;

o

o        o

67. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Documents/UDHR_Translations/frn.pdf

(2)

http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/SORBONNE_DECLARATION1.pdf

(3)

http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/BOLOGNA_DECLARATION1.pdf

(4)

http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/Leuven_Louvain-la-Neuve_Communiqu%C3%A9_April_2009.pdf

(5)

http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/Budapest-Vienna_Declaration.pdf

(6)

HL L 255., 2005.9.30., 22. o., Helyesbítés, HL L 271., 2007.10.16., 18. o., Helyesbítés HL L 93, 2008.4.4., 28. o.

(7)

HL L 289., 2005.11.3, 23. o.

(8)

HL L 64., 2006.3.4, 60. o.

(9)

HL C 111., 2008.5.6., 1. o.

(10)

HL C 119., 2009.5.28., 2. o.

(11)

HL C 302., 2009.12.12., 3. o.

(12)

HL C 135., 2010.5.26., 12. o.

(13)

HL C 191., 2011.7.1., 1. o.

(14)

HL C 199., 2011.7.7., 1. o.

(15)

http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/099EN.pdf

(16)

http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/122EN.pdf

(17)

http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl198_en.pdf

(18)

http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_260_en.pdf

(19)

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-78-09-653/EN/KS-78-09-653-EN.PDF

(20)

http://www.ehea.info/news-details.aspx?ArticleId=253

(21)

HL C 8. E, 2010.1.14., 18. o.

(22)

http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/SORBONNE_DECLARATION1.pdf

(23)

A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv V. melléklete (Elismerés a minimálisan kötelező képzései feltételek összehangolása alapján).


INDOKOLÁS

Egy nyitott európai felsőoktatási térség létrehozása jelentős eredmény, és egyben tág intézményi keretet biztosít a bolognai folyamat által elindított nagyra törő vállalkozás végrehajtásához.

A kormányközi együttműködés és az európai intézmények által meghatározott stratégiák ösztönzőként szolgáltak az európai felsőoktatási rendszer átfogó strukturális reformjához. Az európai egyetemek nem csupán alaposan felülvizsgálták és átszervezték oktatási tevékenységeiket a bolognai folyamat által létrehozott háromszintű keretrendszerben, hanem az egyetemi rendszer úgynevezett harmadik küldetéséhez jobban illeszkedő tevékenységekkel társadalmi szerepüket is megerősítették.

Meg kell jegyezni, hogy az említett rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolat nem volt mindig sikeres. Így aztán még mindig érvényes a lisszaboni dokumentumban foglalt megállapítás („az európai egyetemek az oktatás meglehetősen jó minősége ellenére képtelenek teljes mértékben kibontakoztatni a bennük rejlő lehetőségeket a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió, valamint a munkahelyek minőségének és mennyiségének javítása érdekében”). Ez a megállapítás különösen aggasztó a jelenlegi gazdasági világválság idején, és további figyelmet igényel tekintettel az EU céljára, ami abban áll, hogy „[az Európai Unió] a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahelyet kínál, és nagyobb társadalmi kohéziót valósít meg”.

E tekintetben az egész bolognai folyamat megszilárdítása elengedhetetlen az Európa 2020 stratégiában meghatározott növekedési célkitűzések szempontjából: egyrészt ugyanis az uniós belső piac teljes körű integrációjának egyik követelménye, másrészt pedig nélkülözhetetlen eszköz a gazdasági és pénzügyi válság nyomán jelentkező kihívások kezeléséhez.

A bolognai folyamat elsődleges célja továbbra is alapkövetelmény: az európai egyetemekre beiratkozott hallgatók legyenek jogosultak a diplomaszerzésre és képesítésük bármely uniós országban való elismerésére.

Irányítás

Az eredmények szempontjából a haladást lassító tényezők közé tartozik a folyamat felülről lefelé építkező jellege.

A folyamatot először a nemzeti kormányok politikai szándéka indította el, és csak a második szakaszban kapcsolódtak be fokozatosan a felsőoktatási intézmények vezetői az Európai Egyetemek Szövetségének (EUA) keretében. A folyamatnak még ezután kell teljes körű integrációt elérnie az európai egyetemek, hallgatók és családok körében.

Ezért radikális változásra van szükség, valamint arra, hogy minden érdekelt fél nagyobb mértékben közreműködjön a célok irányításában és az annak támogatására szolgáló új intézkedések meghatározásában.

A folyamat „kidolgozatlan irányításának” másik aspektusát az egyes tagállamok széttagolt intézkedései jelentik.

A célkitűzések eléréséhez biztosított szerény költségvetés részben magyarázatul szolgál ugyanezen bírálatra, vagyis annak illúziójára, hogy a bolognai folyamat ráfordítás nélkül megvalósítható.

A jelenlegi pénzügyi válság valószínűleg az egész oktatás terén rendelkezésre álló pénzügyi források további csökkentésével jár majd.

A gazdasági körülményeknek azonban a folyamat felgyorsítására kellene késztetniük bennünket, valamint olyan új formátumok és pénzügyi keretek tanulmányozására, amelyek a növekedéssel és az európai egyetemek kiválóságával kapcsolatos célkitűzések hatékonyabb megvalósítását teszik lehetővé.

A tagállamok mellett az európai intézmények is elengedhetetlen szerepet játszanak a folyamatban, különösen ami a képesítések elismerését és a mobilitási politikákat illeti.

Az európai felsőoktatási térség egyelőre még nem alakult ki teljesen, ezért elengedhetetlen, hogy maximálisan kiaknázzuk a benne rejlő lehetőségeket és számos lezáratlan kérdéssel foglalkozzunk, beleértve az állami szabályozást, a költségvetési megszorításokat, a minőségellenőrzést és a nemzeti akkreditációt is.

A bolognai folyamat egyéb szereplőinek (egyetemek, hallgatók, oktatók, szakszervezetek, üzleti szféra) döntő felelőssége van annak biztosításában, hogy a folyamat tulajdonképpen a társadalommal kapcsolatban álló tudományos testületekben gyökerezzen.

Az is az új oktatási stratégiák alkalmazásának szükségességét bizonyítja, hogy egyes európai egyetemek alig felelnek meg a folyamatra vonatkozó iránymutatásoknak.

Növekvő figyelmet kell fordítani a diákközpontú oktatási rendszer létrehozására is, amelynek keretében az egyetemek és az egyetemi dolgozók arra ösztönzik a hallgatókat, hogy legyenek aktív részesei saját felsőoktatási tapasztalatuk irányításának.

Szűk keresztmetszetek

Mobilitás: A mobilitásnak – az európai felsőoktatási térség alapvető jellemzőjeként – különleges jelentőséget tulajdonítanak, amint azt az Európai Bizottságnak az európai felsőoktatási térség korszerűsítéséről szóló legújabb közleménye és az Európai Parlamentnek a bolognai folyamatról és a hallgatói mobilitásról szóló legutóbbi, 2008. évi állásfoglalása(1) is meghatározta (ez utóbbinak Pack asszony volt az előadója).

A mobilitás nem csupán területi (országokon belüli és országok közötti), hanem horizontális (fokozatok közötti) és vertikális (fokozatokon belüli) vetülettel is rendelkezik.

A hallgatói mobilitás fokozása érdekében több ösztönzőre van szükségünk a finanszírozási politika szintjén, illetve több pénzügyi forrás kiosztására, a kreditek elismerésére vonatkozó minőségi intézkedésekre, valamint megfelelőbb átláthatóságra és tájékoztatásra a mobilitási programokkal kapcsolatban.

A képesítések elismerése és a képesítési keretrendszerek: A bolognai folyamat által bevezetett reformok olyan eszközkészletet foglalnak magukban, amely a képesítések elismerésének ösztönzésére hivatott, ide tartozik például az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer is.

Jelenleg a bolognai folyamatban részt vevő országok többsége még nem valósította meg az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszeréhez kapcsolódó nemzeti képesítési keretrendszert.

A mérhetőség, valamint a formális, nem formális és informális képesítések összehasonlíthatóságának és elismerésének elősegítése érdekében e nemzeti képesítéseknek a tanulmányi eredményeken kell alapulniuk.

E tekintetben érdekes vállalkozás lesz mérlegelni a 2000. évi „Tuning” projekt továbbfejlesztésének módját, amely arra szolgált, hogy konkrét megközelítést kínáljon a bolognai folyamat végrehajtásához, valamint az első és a második képzési ciklushoz tartozó diplomások általános és tárgyspecifikus kompetenciáira vonatkozó közös referenciapontok meghatározásához.

Minőségbiztosítás: A legtöbb országban még folyamatban van a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek felülvizsgálata, amelynek keretében az egyetemek egységes, külső értékelési eljárások által támogatott minőségbiztosítási rendszerek kialakításán dolgoznak.

Az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás fontos eredmény, mint ahogy más eszközök, így például a minőségbiztosításra vonatkozó európai szabványok és iránymutatások kidolgozása is; e tekintetben a nemzeti minőségbiztosítási intézkedések további kiigazításra szorulnak.

A továbbiakban ösztönzőket kell majd kialakítani az országok számára annak érdekében, hogy csatlakozzanak a nyilvántartáshoz és fejlesszék saját önértékelési rendszereiket.

Ezzel összefüggésben különösen vonzó megközelítést alakítottak ki Ausztriában és Dániában, ahol bármilyen minőségbiztosítási ügynökség működhet – mindaddig, amíg szerepel a nyilvántartásban. Így a minőségbiztosítási címkével ellátott diplomák mindegyikét el kell fogadni az európai felsőoktatási térség összes többi országában is.

Társadalmi dimenzió: A társadalmi kohézióval kapcsolatos célkitűzés az európai felsőoktatási térség központi részévé vált, és olyan feltételnek számít, amelynek teljesülnie kell az európai felsőoktatási térség konszolidációjához. Nagyobb fontosságot kell tulajdonítani az igazságos hozzáférésnek és a felsőoktatás valamennyi szinten történő megvalósításának is.

Ehhez a kormányok részéről további támogatásra van szükség olyan intézkedések bevezetése érdekében, amelyek az alulreprezentált csoportokból és a rosszabb társadalmi-gazdasági háttérből érkező hallgatók, valamint a bevándorlók, a kulturális kisebbségek és a fogyatékkal élő hallgatók szélesebb körű hozzáférésének elérésére irányulnak.

Foglalkoztathatóság és alapdiploma: A statisztikai adatok hiánya megnehezíti a diplomások foglalkoztatásának nyomon követését. A foglalkoztathatóság mindenekelőtt azáltal is növelhető, ha a munkáltatókat bevonják a vállalati szakmai gyakorlatok oktatási tantervbe történő integrációjába.

Egy uniós szintű hatékony elismerési rendszer egyúttal elengedhetetlen lesz a munkaerőpiac (köz- és magánszféra) szempontjából fontos kompetenciák és készségek szabványainak meghatározásához.

Az európai felsőoktatási térség (EHEA) és az európai kutatási térség (ERA) közötti hatékonyabb együttműködés: A felsőoktatás és a kutatás közötti legfontosabb kapcsolatot az jelenti, hogy a fokozatok bolognai struktúrájába harmadikként felvették a doktori fokozatot.

Mára világossá vált, hogy meg kell változtatni azt az általános felfogást, miszerint a doktori képzés kizárólag tudományos kutatásra szolgál. Valójában a doktori fokozatok kulcsfontosságú tényezők lehetnek a tudásalapú innováció és a gazdasági növekedés megteremtésében, valamint hozzájárulhatnak az ismeretek és technológiák fejlesztéséhez és terjesztéséhez.

Európai fellépés

Az eredmények javítására és a rendezetlen kérdések megoldására irányuló európai szintű fellépés egyre sürgetőbb. Az egyetemek korszerűsítésének és megerősítésének feladata a tagállamokra, az európai intézményekre és minden egyéb érdekelt félre (vállalkozások, egyetemek, hallgatók) hárul. Európának megvannak az eszközei ahhoz, hogy egyrészt ösztönzők alkalmazásával, másrészt pedig az európai kutatási térséggel fennálló kapcsolatok révén biztosítsa egy hatékonyabb rendszer kialakítását.

Minőségbiztosítás: A képesítések kölcsönös elismerése és kölcsönös bizalom nélkül nem juthatunk előre. Az EU-nak ösztönzők alkalmazásával kell megoldania ezt a kérdést.

Képesítési keretrendszer: Az európai képesítési keretrendszert úgy alkották meg, hogy az az oktatás valamennyi szintjére kiterjedjen. Az uniós tagállamoknak ki kell alakítaniuk az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó nemzeti keretrendszerüket.

Alaptantervek: Hangsúlyt kell helyezni a közös képzési alaptantervekről szóló megállapodásokra az ugyanazon tantárgyakat felölelő programokon belül, hogy azok úgy épüljenek fel, hogy pontosan meghatározott minimális tanulmányi eredményeket garantáljanak.

Közös oklevelek: Az európai felsőoktatási térség egyik legfontosabb céljának az európai oklevelek rendszerének kidolgozását és kialakítását kell tekinteni, amely Európa-szerte biztosítja az oklevelek elismerését, hogy mindazon hallgatók, akik Európában szereznek egyetemi oklevelet, olyan képesítést kapjanak, amely egész Európában elismert és érvényes.

A bukaresti csúcstalálkozó felé

A bolognai folyamat miniszteri szintű konferenciájára 2012 áprilisában kerül sor. Rendkívül fontos, hogy az azt következő miniszteri találkozóig terjedő hároméves időszakra vonatkozó új kötelezettségvállalások megállapítása ne korlátozódjon a referenciaértékek jegyzékének összeállítására, hanem foglaljon magában arra irányuló konkrét intézkedéseket is, hogy előmozdítsák a bolognai folyamat céljainak teljes körű megvalósítását minden egyetemen és tagállamban.

(1)

HL C 8. E, 2010.1.14., 18. o.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (28.11.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

az uniós intézményeknek a bolognai-folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról

(2011/2180(INI))

A vélemény előadója: Emma McClarkin

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza a tagállamok közötti együttműködés kulcsfontosságú területeként az oktatásügy fontos szerepét az Európa 2020 stratégia alapvető foglalkoztatási és növekedési célkitűzéseinek elérése és az olyannyira szükséges gazdaságélénkítés szempontjából;

2.  hangsúlyozza, hogy a bolognai folyamat és az Erasmus program fellendítette a hallgatói mobilitást, és hozzájárulhat a munkaerő mobilitásának fokozódásához; sajnálatosnak tartja azonban, hogy a mobilitás mértéke még mindig viszonylag csekély; ezért felszólítja az EU-t, a tagállamokat és a felsőoktatási intézményeket, hogy hatékonyabb kommunikációt folytassanak egymással és a hallgatókkal a hallgatói mobilitás lehetőségeiről, beleértve az ösztöndíj-lehetőségeket; úgy gondolja továbbá, hogy megfelelő figyelmet kell fordítani az Erasmus program finanszírozásának fellendítésére;

3.  úgy véli, hogy az oktatási ágazat tekintetében az egyablakos ügyintézési pontok megfelelő létrehozása a tagállamokban lényegesen csökkentheti a bolognai folyamat különféle területeinek egyenetlen és rendszertelen végrehajtását, segítheti a felsőoktatással kapcsolatos nemzeti politikák korszerűsítését és lehetővé teheti az EU 27 tagállama közötti nagyobb mértékű együttműködést, koordinációt, kapcsolatot és a bevált gyakorlatok cseréjét;

4.  kiemeli, hogy a foglalkoztathatóság előmozdítására irányuló intézkedések, például az egész életen át tartó tanulás, és a munkaerőpiac számára megfelelő készségek szélesebb skálájának fejlesztése első számú prioritást kell hogy képezzen a fenntartható növekedés és a jóléti célkitűzések elérése érdekében; ezzel kapcsolatban erősen támogatja e tekintetben az egyetemi oktatók és hallgatók cseréjét, az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszédet, a gyakorlati képzéseket és a készségútlevelet;

5.  úgy véli, hogy a felsőfokú oktatásban dolgozó tanárok mobilitása nem csak maguknak a tanároknak biztosít új ismereteket és tapasztalatokat, hanem közvetett módon diákjaiknak is, és egyúttal lehetővé teszi, hogy részt vegyenek az oktatási anyagok elkészítésében;

6.  hangsúlyozza, hogy az EU 7. kutatási keretprogramja, a versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint az Európai Kutatási Térség hozzájárulnak az uniós kutatók mobilitásának megkönnyítéséhez és az innováció és a versenyképesség terén az uniós potenciál mobilizálásához, és felszólít az Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási Térség közötti kapcsolatok szorosabbra fonására;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a felsőoktatásért felelős miniszterek 2012 áprilisában, Bukarestben sorra kerülő találkozóját megelőző kormányközi folyamat során végig támogassa és segítse a tagállamokat; támogatja az Európai Bizottságnak „A növekedés és a foglalkoztatás támogatása – az európai felsőoktatási rendszer modernizációjának menetrendje”(1) című közleményében a közelmúltban tett lépését;

8.  bízik abban, hogy a jövő évi bukaresti miniszteri találkozón sorra kerülő áttekintés egyértelmű menetrendet eredményez a teljes mértékben működőképes európai felsőoktatási térségnek a 2020-as határidőre történő megvalósítására vonatkozóan; kitart amellett, hogy ágazatközi javaslatokat kell előterjeszteni az ikt-képzés, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás, valamint a szakmai gyakorlatok tekintetében, és hogy ezeknek ténylegesen elő kell mozdítaniuk a befogadást és az intelligens és fenntartható növekedést is, ezáltal is versenyelőnyt teremtve az EU számára a válságot követő világban, a munkahelyteremtés, a humántőke, a kutatás, innováció, a vállalkozói készség és a szélesebb körű tudásalapú gazdaság szempontjából;

9.  kiemeli a 2007. évi londoni közlemény jelentőségét, amely a bolognai folyamat egyik céljaként az oktatás társadalmi dimenzióját jelölte meg, az oktatáshoz való igazságos, az egyéni háttértől független hozzáférés biztosítása céljából; sajnálatosnak tartja, hogy nem történt megfelelő előrelépés e cél elérése érdekében, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy segítse elő ezt a folyamatot;

10. felhívja a figyelmet a bolognai folyamat és a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv közötti szoros kapcsolatra, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a bolognai folyamattal teljes mértékben összeegyeztethető módon kell a koordinációt végeznie; úgy véli, hogy ezt a kapcsolatot tovább lehet erősíteni azáltal, hogy a hallgatókat ellátják a külföldön szerzett diplomák elismerésével, valamint a külföldi képzés eredményeképpen feltáruló munkalehetőségekkel kapcsolatos összes lényeges gyakorlati információval;

11. kéri a Bizottságot, hogy hatáskörén belül maradva értékelje a folyamat egyenlőtlen végrehajtását, és készítsen eredménytáblát annak érdekében, hogy a bolognai folyamat valódi eszközzé váljon, amely a szakembereknek nemcsak a tagállamok közötti, hanem az EU és az aláíró harmadik országok közötti mobilitását is megkönnyíti; hangsúlyozza, hogy a bolognai folyamat megvalósításával kapcsolatos eredménytáblának mindenképpen minőségi és mennyiségi szempontból is részletesen elemeznie kell a kérdést, a jövőbeni fejlemények irányítása, valamint annak érdekében, hogy a döntéseket bizonyítékokon alapuló megközelítés keretében lehessen meghozni;

12. a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv felülvizsgálata keretében, valamint egy valódi európai felsőoktatási térség kialakításának előmozdítása érdekében felszólít a képzésre vonatkozó nemzeti minimumkövetelmények összehasonlítására, valamint a tagállamok, az illetékes hatóságok és a szakmai szervezetek közötti rendszeresebb cserekapcsolatok kialakítására;

13. kéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) átláthatóságának megerősítésében annak érdekében, hogy azt összehasonlító eszközként lehessen használni a szakmai képesítések elismerésének elősegítésére, és úgy véli, hogy a különböző ágazatokat jobban össze lehetne hasonlítani egy olyan megközelítés segítségével, amely az eddigieknél nagyobb mértékben a készségeken alapul; annak megfontolására kéri az érintett szereplőket, hogy az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerbe foglaljanak bele a felsőoktatás keretében teljesített képzési időszakokat;

14. felhívja a figyelmet az ECTS-rendszer következetes bevezetésének fontosságára; felszóltja a Bizottságot, a tagállamokat és a felsőoktatási intézményeket, hogy a következetesség fokozása és a hallgatói és a foglalkoztatási célú mobilitás elősegítése érdekében dolgozzanak ki összehasonlító táblázatot, amely feltünteti a képzésekre adott ECTS-kreditpontok számát; felhívja a figyelmet azokra az akadályokra, amelyekkel a hallgatók néznek szembe, amikor kreditet visznek át egyik egyetemről a másikra, és úgy véli, hogy ezek az akadályok elvehetik a hallgatók kedvét attól, hogy egyetemi cserelehetőségekben vegyenek részt;

15. felszólít egy adott cserelehetőséget megelőzően a megszerezhető kreditpontok számára vonatkozóan a hallgatók részére nyújtott tájékoztatás átláthatóságának fokozására, és felkéri a tagállamokat és a felsőoktatási intézményeket, hogy működjenek együtt egymással a képzésekért adott kreditpontok számának meghatározása során; a szakemberek és a felsőoktatási intézmények által meghatározott kulcsfontosságú ismeretek és készségek biztosítása céljából a szakmai képesítések automatikus elismerése EU-n belül működő rendszerének(2) példájára ösztönzi közös platformok kialakítását, amelyek eredményeképpen a nemzeti sajátosságok megőrzése mellett lehetne bizonyos diplomákat egymáshoz közelíteni;

16. kéri, hogy az új diplomák elismerésének felgyorsítása, a kreditátvitel előmozdítása, a különböző oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos ismeretek fokozása, valamint az európai programok sokféleségével kapcsolatos hallgatói ismeretek elmélyítése érdekében javítsák az uniós egyetemek közötti hálózatépítést, koordinációt és kommunikációt.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

22.11.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Cornelis de Jong, Evelyne Gebhardt, Małgorzata Handzlik, Iliana Ivanova, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Hans-Peter Mayer, Phil Prendergast, Mitro Repo, Robert Rochefort, Heide Rühle, Matteo Salvini, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Regina Bastos, María Irigoyen Pérez, George Lyon, Emma McClarkin, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Marc Tarabella, Kyriacos Triantaphyllides, Wim van de Camp

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Ramona Nicole Mănescu

(1)

A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése” című közlemény (COM(2011)0567).

(2)

A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv V. melléklete (Elismerés a minimálisan kötelező képzései feltételek összehangolása alapján).


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.1.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Badia i Cutchet, Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Piotr Borys, Santiago Fisas Ayxela, Lorenzo Fontana, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marco Scurria, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Heinz K. Becker, Ivo Belet, Seán Kelly, Iosif Matula, Georgios Papanikolaou, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Luigi Berlinguer

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat