JELENTÉS a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

2.4.2012 - (COM(2011)0285 – C7‑0139/2011 – 2011/0137(COD)) - ***I

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Előadó: Jürgen Creutzmann
A vélemény előadói (*):
Josefa Andrés Barea, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Marielle Gallo, Jogi Bizottság
(*) Társbizottságok – az eljárási szabályzat 50. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0285 – C7‑0139/2011 – 2011/0137(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0285),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0139/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7‑0046/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk forgalomba hozatala súlyos kárt okoz a jogosultak, a törvénytisztelő gyártók és a kereskedők számára. Ezen felül megtéveszti a fogyasztókat, és egyes esetekben veszélyezteti egészségüket és biztonságukat. Az ilyen áruk piacra jutását a lehető legtöbb eszközzel akadályozni kell, és intézkedéseket kell hozni e jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében anélkül, hogy ez a jogszerű kereskedelmet fenyegetné.	(2) A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk forgalomba hozatala súlyos kárt okoz a jogosultak, a törvénytisztelő gyártók és a kereskedők számára. Ezen felül megtéveszti a fogyasztókat, és egyes esetekben veszélyezteti egészségüket és biztonságukat. Az ilyen áruk vámterületre történő belépését és piacra jutását a lehető legtöbb eszközzel akadályozni kell, és intézkedéseket kell hozni e jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében anélkül, hogy ez a jogszerű kereskedelmet fenyegetné. Ezért a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell az ilyen áruk megvásárlásához kapcsolódó kockázatokról.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az 1383/2003/EK rendelet felülvizsgálata rámutatott, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének erősítése érdekében a jogi kereteket illetően bizonyos fejlesztésekre van szükség, egyúttal a rendelkezések jogi egyértelműségét is biztosítani kell, figyelembe véve a gazdasági, kereskedelmi és jogi fejleményeket is.	(3) Az 1383/2003/EK rendelet felülvizsgálata rámutatott, hogy a szellemitulajdon-jogok vámhatóságok általi érvényesítésének erősítése érdekében a jogi kereteket illetően bizonyos fejlesztésekre van szükség, egyúttal a rendelkezések jogi egyértelműségét is biztosítani kell, figyelembe véve a gazdasági, kereskedelmi és jogi fejleményeket is.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Lehetővé kell tenni a vámhatóságok számára, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében ellenőrizzék azokat az árukat, amelyek az Unió vámterületén vámfelügyelet alatt állnak, vagy ilyen felügyelet alatt kellett volna állniuk. A szellemitulajdon-jogoknak a határokon történő érvényesítése mindenkor az erőforrások hatékony felhasználásával jár, amikor az áruk a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet meghatározása szerinti „vámfelügyelet” alatt állnak, vagy az alatt kellett volna állniuk. Amennyiben a vámszervek az árukat a határon lefoglalják, csak egy jogi eljárásra van szükség, míg ugyanilyen szintű jogérvényesítéshez számos különálló eljárásra lenne szükség a piacra került áruk megbontott és a kiskereskedőkhöz szállított tételeivel szembeni fellépés esetén. Kivételt kell tenni a végfelhasználási rendszer keretében szabad forgalomba bocsátott áruk tekintetében, mivel azok vámfelügyelet alatt maradnak még akkor is, ha szabad forgalomba bocsátották őket. Helyénvaló továbbá nem alkalmazni a rendeletet az utasok által a személyes poggyászukban szállított árukra sem, feltéve, hogy ezek az utasok személyes használatára szolgálnak, és nem merülnek fel a kereskedelmi forgalomra utaló jelek.	(4) Lehetővé kell tenni a vámhatóságok számára, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében ellenőrizzék azokat az árukat, amelyek az Unió vámterületén vámfelügyelet alatt állnak, vagy ilyen felügyelet alatt kellett volna állniuk, ideértve a felfüggesztő eljárás alá vont árukat is. A szellemitulajdon-jogoknak a határokon történő érvényesítése mindenkor az erőforrások hatékony felhasználásával jár, amikor az áruk a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet meghatározása szerinti „vámfelügyelet” alatt állnak, vagy az alatt kellett volna állniuk. Amennyiben a vámszervek az árukat a határon lefoglalják, csak egy jogi eljárásra van szükség, míg ugyanilyen szintű jogérvényesítéshez számos különálló eljárásra lenne szükség a piacra került áruk megbontott és a kiskereskedőkhöz szállított tételeivel szembeni fellépés esetén. Kivételt kell tenni a végfelhasználási rendszer keretében szabad forgalomba bocsátott áruk tekintetében, mivel azok vámfelügyelet alatt maradnak még akkor is, ha szabad forgalomba bocsátották őket. Helyénvaló továbbá nem alkalmazni a rendeletet az utasok által a személyes poggyászukban szállított árukra sem, feltéve, hogy ezek az utasok személyes használatára szolgálnak, és nem merülnek fel a kereskedelmi forgalomra utaló jelek.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az 1383/2003/EK rendelet nem terjed ki bizonyos szellemitulajdon-jogokra és kizár bizonyos jogsértéseket. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének erősítése érdekében a vámhatósági ellenőrzést ki kell terjeszteni más típusú jogsértésekre is, így a párhuzamos kereskedelemből eredő jogsértésekre, valamint a vámhatóságok által már érvényesített, de az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá nem tartozó más jogsértésekre. Ugyanebből az okból indokolt a rendelet hatálya alá vonni – a már eddig is az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó jogok mellett – a kereskedelmi neveket, amennyiben azok a nemzeti jog alapján kizárólagos tulajdonjogként védettek, a félvezető termékek topográfiáit, a használati mintákat, a műszaki megoldások megkerülését szolgáló eszközöket, valamint az uniós jogszabályok által létrehozott bármely kizárólagos szellemitulajdon-jogot.	(5) Az 1383/2003/EK rendelet nem terjed ki bizonyos szellemitulajdon-jogokra és kizár bizonyos jogsértéseket. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének erősítése érdekében a vámhatósági ellenőrzést ki kell terjeszteni más típusú jogsértésekre is, amelyek nem tartoznak az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá. E célból indokolt a rendelet hatálya alá vonni – a már eddig is az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó jogok mellett – a kereskedelmi neveket, amennyiben azok a nemzeti jog alapján kizárólagos tulajdonjogként védettek, a félvezető termékek topográfiáit, a használati mintákat, a műszaki megoldások megkerülését szolgáló eszközöket, valamint az uniós jogszabályok által létrehozott bármely kizárólagos szellemitulajdon-jogot.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A tagállamok elegendő forrást bocsátanak rendelkezésre ahhoz, hogy vámhatóságaik képesek legyenek a megnövekedett feladatok ellátására, valamint megfelelő képzést biztosítanak vámtisztviselőik számára. A Bizottság és a tagállamok irányvonalakat fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá eső jogsértések különböző típusai tekintetében végrehajtandó vámellenőrzésekre megfelelően és egységes módon kerüljön sor.
Indokolás
El kell oszlatni az aggodalmakat abban a tekintetben, hogy a vámhatóságok képesek lesznek-e hatékonyan ellátni a rendelet hatálya alá újonnan bevont jogsértés-típusokkal kapcsolatos feladataikat, ezért érdemes kiemelni annak fontosságát, hogy a vámhatóságok számára elegendő forrást kell rendelkezésre bocsátani, megfelelő képzést kell biztosítani és irányvonalakat kell kidolgozni.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5b) Ez a rendelet maradéktalan végrehajtását követően hozzájárul továbbá az egységes piachoz, amely biztosítja a jogosultak hatékonyabb védelmét, ösztönzi a kreativitást és az innovációt, valamint megbízható és jó minőségű termékeket nyújt a fogyasztók számára, ami cserébe megerősíti a fogyasztók, vállalkozások és kereskedők közötti határokon átnyúló tranzakciókat;
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 5 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5c) A szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében a Bizottságnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie az új jogi keretek vámhatóságok általi harmonizált – és szükségtelen késlekedés nélküli – alkalmazásának biztosítása érdekében az egész Unióban, ami a kereskedelem hátráltatása nélkül védelmezi a jogosultakat. A Modernizált Vámkódex – különösen egy interoperábilis e-vám rendszer – jövőbeli végrehajtása előmozdíthatná a jogérvényesítést.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 5 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5d) A tagállamok erőforrásai a vámigazgatás terén egyre korlátozottabbak. Az új rendeletek ezért nem róhatnak további pénzügyi terheket a nemzeti hatóságokra. Az új kockázatkezelő technológiák előmozdítása és a nemzeti hatóságok rendelkezésére álló erőforrások maximalizálására irányuló stratégiákat támogatni kell.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Ez a rendelet a vámhatóságokra vonatkozó eljárási szabályokat tartalmaz. Ennek megfelelően ez a rendelet nem vezet be semmiféle új kritériumot a szellemi alkotásokra alkalmazandó jog megsértésének igazolása céljából.	(6) Ez a rendelet a vámhatóságokra vonatkozó eljárási szabályokat tartalmaz. Ennek megfelelően ez a rendelet nem ír elő semmiféle új kritériumot a szellemi alkotásokra alkalmazandó jog megsértésének igazolása céljából.
Indokolás
Következetesen igazodni kell ahhoz a célhoz, hogy az eljárási és az elemi jogszabályokat a szellemitulajdon-jogok terén egyértelműen el kell különíteni, ezért a rendelet nem írhat elő semmilyen új kritériumot a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértés meghatározása tekintetében. Minden meglévő rendelkezést, amelynek ilyen értelmezés adható, törölni kell.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A szellemitulajdon-jogok gyors érvényesítésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy ha a vámhatóságok megfelelő bizonyítékok alapján azt gyanítják, hogy a felügyeletük alatt álló áruk szellemitulajdon-jogot sértenek, akkor akár saját kezdeményezésükre, akár kérelemre felfüggeszthessék az áruk kiadását, vagy lefoglalhassák azokat annak érdekében, hogy a vámhatóságok intézkedését kezdeményező kérelem előterjesztésére jogosult személy eljárást indíthasson annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.	(10) A szellemitulajdon-jogok gyors érvényesítésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy ha a vámhatóságok elegendő jelek alapján azt gyanítják, hogy a felügyeletük alatt álló áruk szellemitulajdon-jogot sértenek, akkor akár saját kezdeményezésükre, akár kérelemre felfüggeszthessék az áruk kiadását, vagy lefoglalhassák azokat annak érdekében, hogy a vámhatóságok intézkedését kezdeményező kérelem előterjesztésére jogosult személy eljárást indíthasson annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Ha felmerül annak gyanúja, hogy valamely tranzitáru az Unióban szellemitulajdon-jog oltalma alatt álló termék utánzata vagy másolata, akkor a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa köteles eleget tenni az áruk végső rendeltetési helyére vonatkozó bizonyítási kötelezettségnek. A nyilatkozattevő, az áruk birtokosa vagy tulajdonosa által nyújtott világos és meggyőző bizonyíték hiányában az áruk vélelmezett végső rendeltetési helye az uniós piac. A Bizottság – figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát – iránymutatásokat fogad el, amelyek kritériumokat tartalmaznak a vámhatóságok számára az átirányítás és az uniós piacon történő forgalombahozatal veszélyének hatékony értékelése céljából
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Ha nem hamisított vagy kalózáru válik jogsértés gyanújának tárgyává, a vámhatóságoknak nehéz lehet pusztán szemrevételezéssel megállapítaniuk, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés. Ezért indokolt eljárás megindítását előíró intézkedésről rendelkezni, kivéve ha az érintett felek – nevezetesen az áruk birtokosa és a jogosult – beleegyeznek az áruk megsemmisítésébe. Az ilyen eljárásokkal foglalkozó illetékes hatóságok feladata, hogy eldöntsék, történt-e szellemitulajdonjog-sértés, illetve hogy az adott árukra vonatkozó szellemitulajdonjog-sértésekkel kapcsolatos megfelelő döntéseket meghozzák.	törölve
Indokolás
A kizárólag hamisított és kalózárukra vonatkozó egyszerűsített eljárás a gyakorlatban jogbizonytalansághoz vezetne, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kell alkalmazni a védjegyet/szerzői jogot és más szellemitulajdon-jogokat (pl. szabadalmak) egyaránt sértő áruk esetén. Javasoljuk ezért, hogy a 20. cikk érintett bekezdései helyébe a 23. cikk elfogadott megszövegezése lépjen, amelynek alkalmazása a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre kiterjedne.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Az 1383/2003/EK rendelet lehetővé tette, hogy a tagállamok olyan eljárásról rendelkezzenek, amely megengedi bizonyos áruk megsemmisítését anélkül, hogy kötelező lenne eljárást indítani a szellemitulajdonjog-sértés tényének megállapítására. Amint azt a hamisításnak a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló 2008. december 18-i európai parlamenti állásfoglalás elismeri, ez az eljárás nagyon hasznosnak bizonyult azokban a tagállamokban, ahol élhettek vele. Ezért ezt az eljárást mindazon szemmel látható jogsértések esetére kötelezővé kell tenni, amikor a vámhatóságok puszta szemrevételezéssel könnyen megállapíthatják a jogsértést, és az eljárást a jogosult kérelmére alkalmazni kell, amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áru birtokosa nem emel kifogást a megsemmisítés ellen.	(12) Az 1383/2003/EK rendelet lehetővé tette, hogy a tagállamok olyan eljárásról rendelkezzenek, amely megengedi bizonyos áruk megsemmisítését anélkül, hogy kötelező lenne eljárást indítani a szellemitulajdonjog-sértés tényének megállapítására. Amint azt a hamisításnak a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló 2008. december 18-i európai parlamenti állásfoglalás elismeri, ez az eljárás nagyon hasznosnak bizonyult azokban a tagállamokban, ahol élhettek vele. Ezért ezt az eljárást kötelezővé kell tenni minden jogsértés tekintetében, és a jogosult kérelmére alkalmazni kell, amennyiben a jogosult megerősítette a szellemitulajdon-jog megsértését és hozzájárult a megsemmisítéshez, és amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áru birtokosa nem emel kifogást a megsemmisítés ellen.
Indokolás
A kizárólag hamisított és kalózárukra vonatkozó egyszerűsített eljárás a gyakorlatban jogbizonytalansághoz vezetne, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kell alkalmazni a védjegyet/szerzői jogot és más szellemitulajdon-jogokat (pl. szabadalmak) egyaránt sértő áruk esetén. A jogosultnak azon túlmenően, hogy hozzájárulását kell adnia a megsemmisítéshez, azt is meg kell erősítenie, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő valamely jogát megsértették – megadva egyúttal, melyiket –, ezáltal biztosítva a megsemmisítéssel kapcsolatos felelősségét.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása érdekében a hamisított és kalózáruk kis tételei vonatkozásában egyedi eljárást kell bevezetni, amely a jogosult beleegyezése nélkül is lehetővé tenné az áruk megsemmisítését. Az arra vonatkozó küszöbérték megállapítása érdekében, hogy milyen szállítmányok minősülnek kis tételnek, ebben a rendeletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni a Bizottság számára általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására. Fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson.	(13) (13)Az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása érdekében – a felhasználók azon jogának sérelme nélkül, hogy a vámhatóságok intézkedéseinek jogalapjáról ésszerű időn belül megfelelő tájékoztatást kapjanak – az áruk kis tételei vonatkozásában egyedi eljárást kell bevezetni, amely a jogosult beleegyezése nélkül is lehetővé tenné az áruk megsemmisítését, amennyiben az általa benyújtott kérelemben kérte a különleges eljárás alkalmazását.
Indokolás
Az áruk „kis tételeinek” meghatározása, és különösen az azok megállapításához szükséges határértékek a javaslat tárgyát képező rendelet lényeges elemeit képezik. Ebből következően a társjogalkotókat illeti meg a jogosultság, hogy a meghatározás és az alkalmazandó küszöbértékek tekintetében döntést hozzanak.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Amikor a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat készít elő és szövegez, biztosítania kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, gyors és megfelelő továbbítását az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.	törölve
Indokolás
Az áruk „kis tételeinek” meghatározása, és különösen az azok megállapításához szükséges határértékek a javaslat tárgyát képező rendelet lényeges elemeit képezik. Ebből következően a társjogalkotókat illeti meg a jogosultság, hogy a meghatározás és az alkalmazandó küszöbértékek tekintetében döntést hozzanak.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A jogi egyértelműség érdekében – valamint a törvénytisztelő kereskedők érdekeinek védelmében a határokon történő jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezésekkel való esetleges visszaélésekkel szemben – indokolt megváltoztatni a szellemitulajdonjog-sértés gyanúja esetén lefoglalható árukra vonatkozó határidőket, azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámhatóságok kötelesek átadni a jogosultak számára a szállítmányokra vonatkozó információkat, illetve amelyek mellett az áruk vámfelügyelet mellett történő megsemmisítését lehetővé tevő eljárás kérelmezhető a hamisítástól és kalózáru-forgalmazástól eltérő szellemitulajdonjog-sértés gyanúja esetén, valamint olyan rendelkezést bevezetni, amely lehetővé teszi az áruk tulajdonosa számára, hogy álláspontját a vámhatóságok előtt még azt megelőzően kifejthesse, hogy azok meghoznák – számára esetlegesen kedvezőtlen – határozatukat.	(15) A jogi egyértelműség érdekében – valamint a törvénytisztelő kereskedők érdekeinek védelmében a határokon történő jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezésekkel való esetleges visszaélésekkel szemben – indokolt megváltoztatni a szellemitulajdonjog-sértés gyanúja esetén lefoglalható árukra vonatkozó határidőket, azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámhatóságok kötelesek átadni a jogosultak számára a szállítmányokra vonatkozó információkat, valamint azokat, és amelyek mellett az áruk vámfelügyelet mellett történő megsemmisítését lehetővé tevő eljárás kérelmezhető szellemitulajdonjog-sértés gyanúja esetén. Ha a vámhatóságok a kérelem jóváhagyását követően intézkednek, indokolt továbbá olyan rendelkezést bevezetni, amely lehetővé teszi az áruk tulajdonosa számára, hogy álláspontját a vámhatóságok előtt még azt megelőzően kifejthesse, hogy a vámszerv a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk kiadását felfüggesztené vagy azokat lefoglalná, mivel a vámhatóságoknak nehéz lehet pusztán szemrevételezéssel megállapítaniuk, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.
,
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) a hamisítástól és kalózkodástól eltérő szellemitulajdonjog-sértések gyanúja miatt vámhatósági ellenőrzés alatt álló áruk megsemmisítését lehetővé tevő eljárás alkalmazásának feltételeit; és indokolt egy olyan rendelkezés bevezetése, amely az áruk birtokosa számára lehetővé teszi véleményének kifejtését azt megelőzően, hogy a vámszerv őt hátrányosan érintő döntést hozna. Figyelemmel az e területen a vámhatóságok által elfogadott intézkedések ideiglenes és megelőző jellegére, valamint az intézkedések által érintett felek érdekellentéteire, a rendelet gördülékeny alkalmazásának biztosítása érdekében, az érintett felek jogainak tiszteletben tartása mellett, az eljárásokat bizonyos szempontok szerint módosítani kell. Ezért, figyelemmel az e rendeletben előírt különféle értesítésekre, a vámhatóságoknak a vámkezelésre vagy az áruk elhelyezésére vonatkozó dokumentumok alapján a legmegfelelőbb személyt kell értesíteniük. Annak érdekében, hogy az érintett felek részére küldött értesítések valamennyi határidejét összhangba hozzák, az e rendeletben a szükséges értesítések tekintetében meghatározott határidőket attól az időponttól kell számítani, amikor a vámhatóságok kiküldték az értesítéseket. A hátrányos tartalmú határozat meghozatala előtti meghallgatásra vonatkozó jog határidejét három munkanapban kell meghatározni, feltéve hogy az intézkedésre vonatkozó határozat iránti kérelmet előterjesztők önként kérték a vámhatóságoktól az intézkedést, és a nyilatkozattevőket vagy az áruk birtokosait áruik vámfelügyelet alá helyezésekor tájékoztatni kell azok különleges helyzetéről. A kis tételekre vonatkozó egyedi eljárás esetében, amikor is a fogyasztók várhatóan közvetlenül érintettek és nem várható el tőlük ugyanolyan fokú gondosság, mint a vámeljárások teljesítésében általában érintett egyéb gazdasági szereplőktől, a szóban forgó határidőt jelentősen meg kell hosszabbítani.	(16) a hamisítástól és kalózkodástól eltérő szellemitulajdonjog-sértések gyanúja miatt vámhatósági ellenőrzés alatt álló áruk megsemmisítését lehetővé tevő eljárás alkalmazásának feltételeit; és indokolt egy olyan rendelkezés bevezetése, amely az áruk birtokosa számára lehetővé teszi véleményének kifejtését azt megelőzően, hogy a vámszerv őt hátrányosan érintő döntést hozna. Figyelemmel az e területen a vámhatóságok által elfogadott intézkedések ideiglenes és megelőző jellegére, valamint az intézkedések által érintett felek érdekellentéteire, a rendelet gördülékeny alkalmazásának biztosítása érdekében, az érintett felek jogainak tiszteletben tartása mellett, az eljárásokat bizonyos szempontok szerint módosítani kell. Az e rendeletben a szükséges értesítések tekintetében meghatározott határidőket a kézhezvétel időpontjától kell számítani. A hamisított vagy kalózáruktól eltérő áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása előtti meghallgatásra vonatkozó jog határidejét a kézhezvételtől számított három munkanapban kell meghatározni, ha az intézkedésre vonatkozó határozat iránti kérelmet előterjesztők önként kérték a vámhatóságoktól az intézkedést. A kis tételekre vonatkozó egyedi eljárás esetében, amikor is a fogyasztók várhatóan közvetlenül érintettek és nem várható el tőlük ugyanolyan fokú gondosság, mint a vámeljárások teljesítésében általában érintett egyéb gazdasági szereplőktől, a meghallgatáshoz való jogot minden fajta áru esetében biztosítani kell, a jog gyakorlására vonatkozó határidőt pedig meg kell hosszabbítani. Tekintettel az e rendelet előírásai szerint a vámhatóságokra háruló lehetséges munkateherre, a vámhatóságnak előnyben kell részesíteniük a nagy tételek kezelését.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozat értelmében a TRIPS-megállapodást úgy lehet, sőt, kell értelmezni és végrehajtani, hogy az támogassa a WTO tagjainak a közegészség védelméhez való jogát, és különösen segítse elő a gyógyszerek mindenki számára elérhetővé tételét. Az olyan gyógyszerszállítmányoknak az Európai Unió területén keresztül – átrakással, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási mód vagy eszköz megváltoztatásával vagy ezek nélkül – történő továbbítása esetén, amikor az áthaladás az Unió területén kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, a szellemitulajdon-jogok megsértése kockázatának vizsgálatakor a vámhatóságoknak mérlegelniük kell, hogy fennáll-e annak a jelentős valószínűsége, hogy ezeket az árukat átirányítják és az uniós piacon hozzák forgalomba.	(17) A WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozat értelmében a TRIPS-megállapodást úgy lehet, sőt, kell értelmezni és végrehajtani, hogy az támogassa a WTO tagjainak a közegészség védelméhez való jogát, és különösen segítse elő a gyógyszerek mindenki számára elérhetővé tételét. Ezért különösen fontos, hogy a vámhatóság valamennyi intézkedése összhangban álljon az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és hogy ne foglaljon le generikus gyógyszereket, illetve ne függessze fel azok kiadását az Európai Unió területén keresztül – átrakással, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási mód vagy eszköz megváltoztatásával vagy ezek nélkül – történő továbbítása esetén, amikor az áthaladás az Unió területén kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, amennyiben megfelelő tények alapján nem áll fel az alapos gyanúja annak, hogy eladásukat az Unióban kívánják megvalósítani. Annak meghatározása érdekében, fennáll-e annak kockázata, hogy a gyógyszereket jogellenesen az uniós piacon hozzák forgalomba, a vámhatóság többek között figyelembe veszi, hogy az áruk címzettje vagy birtokosa rendelkezik-e kereskedelmi engedéllyel vagy visszatérítésre jogosult státusszal valamelyik tagállamban.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A hamis védjeggyel vagy kereskedelmi megjelöléssel ellátott gyógyszerek eredete és minősége hamisan van feltüntetve, így azok az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerint hamisított gyógyszernek minősülnek. Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak megakadályozása érdekében, hogy az ilyen és más, hamis védjeggyel vagy kereskedelmi megjelöléssel ellátott egészségügyi termékek eljussanak a betegekhez és a fogyasztókhoz. A Bizottságnak ...*-ig jelentést kell készítenie, amelyben elemzi a hamisított gyógyszerek elleni küzdelemre vonatkozó hatályos vámintézkedések hatékonyságát.
	______________
	1 HL L 174., 2011.7.1, 74. o.
	*HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónap.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17b) A szellemi tulajdonjog megsértése elleni fellépés fokozása érdekében a hamisítás és a kalózkodás európai megfigyelőközpontjának fontos szerepet kell játszania abban, hogy olyan hasznos információkat szolgáltat a vámhatóságoknak, amelyek lehetővé teszik hatékony és gyors fellépésüket.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 17 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17c) A szellemitulajdon-jogok megsértése ellen az Unió külső határain folytatott küzdelmet a forrásnál történő célzott erőfeszítésekkel kell kiegészíteni. Ez együttműködést igényel mind harmadik országokkal, mind nemzetközi szinten, amelynek során a Bizottságnak és a tagállamoknak tiszteletet kell kialakítaniuk, és elő kell mozdítaniuk a szellemitulajdon-jogok védelmének magas színvonalát. Ennek magában kell foglalnia a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi megállapodásokba való felvételét és érvényesítését, a technikai együttműködést, a vita ösztönzését a különböző nemzetközi fórumokon, az információk közlését és cseréjét, valamint a harmadik országokkal és az érintett ágazatokkal folytatott operatív együttműködés területén történő további lépéseket.
Indokolás
A fokozott kétoldalú együttműködésnek, valamint az összehangolt nemzetközi fellépésnek elő kell segítenie a szellemitulajdon-jogok bitorlása elleni küzdelmet.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 17 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17d) A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk nemzetközi kereskedelmének megszüntetése céljából a TRIPS-egyezmény 69. cikke úgy rendelkezik, hogy a WTO-tagoknak elő kell mozdítaniuk a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk kereskedelmére vonatkozó, vámhatóságok közötti információcserét Ennek az információcserének a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk gyártásának és terjesztésének az ellátási lánc korábbi szakaszában történő leállítása érdekében lehetővé kell tennie a csempészhálózatok nyomon követését. Ezért meg kell határozni az Unió vámhatóságai és az érintett harmadik országbeli hatóságok közötti információcsere feltételeit, többek között az adatvédelem tekintetében is.
Indokolás
Tekintettel a hamisítás nemzetközi jellegére és a hamisítók kiterjedt, határokon átnyúló hálózataira, rendkívüli jelentőségű, hogy a vámhatóságok képesek legyenek – harmadik országokkal is – megosztani és felhasználni az információkat a hálózatok és a hamisítók által használt útvonalak felderítése érdekében.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 17 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17e)A hamisítás, a kalózkodás és a bejegyzett jogtulajdonosok jogait megsértő termékekkel való illegális párhuzamos kereskedelem elleni küzdelem terén való nemzetközi együttműködés megerősítésére irányuló uniós célkitűzéssel összhangban a hamisítás és a kalózkodás új európai megfigyelőközpontjának kulcsszerepet kell betöltenie azáltal, hogy releváns és megfelelően időzített tájékoztatást biztosít valamennyi tagállam vámhatósága számára, hogy azok megfelelően tudják ellenőrizni a szellemitulajdon-jogokat valószínűleg megsértő engedélyezett importőröket és forgalmazókat a belső piacon, valamint a külföldi piacokra szállító exportőröket. E szerep még nagyobb hangsúlyt kaphat azáltal, ha létrehozzák a regisztrált védjegyek, formatervezési minták és szabadalmak által védett uniós termékek és szolgáltatások adatbázisát, amely az Unióval a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme és érvényre juttatása terén együttműködő külföldi vámhatóságok számára is rendelkezésre bocsátható;
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Amennyiben a vámhatóságok előzetes kérelemre járnak el, indokolt rendelkezni arról, hogy a vámhatóságok általi intézkedést elrendelő határozat jogosultja térítse meg a vámhatóságok részéről az ő szellemitulajdon-jogainak érvényesítése során felmerült valamennyi költséget. Ez azonban nem zárhatja ki a határozat jogosultjának azt a jogát, hogy kártérítést követeljen a jogsértőtől vagy bármely más, az érintett tagállam jogszabályai szerint felelősnek tekinthető személytől. Amennyiben a harmadik fél által a szellemi tulajdon alapján előterjesztett kérelem értelmében lefoglalt áruk esetében a vámintézkedés következtében a vámszervektől eltérő más személyek részéről költségek és károk merülnek fel, akkor ezekre az egyes esetekre vonatkozó egyedi jogszabályokat kell alkalmazni.	(20) Amennyiben a vámhatóságok előzetes kérelemre járnak el, indokolt rendelkezni arról, hogy a vámhatóságok általi intézkedést elrendelő határozat jogosultja térítse meg a vámhatóságok részéről az ő szellemitulajdon-jogainak érvényesítése során felmerült valamennyi költséget. A határozat jogosultjának azonban joggal kell rendelkeznie arra, hogy kártérítést követeljen a jogsértőtől vagy bármely más, az érintett tagállam jogszabályai szerint felelősnek tekinthető személytől, úgymint egyes közvetítőktől, például a fuvarozóktól. Amennyiben a harmadik fél által a szellemi tulajdon alapján előterjesztett kérelem értelmében lefoglalt áruk esetében a vámintézkedés következtében a vámszervektől eltérő más személyek részéről költségek és károk merülnek fel, akkor ezekre az egyes esetekre vonatkozó egyedi jogszabályokat kell alkalmazni.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20a) E rendelet lehetőséget vezet be a vámhatóság számára annak engedélyezésére, hogy a megsemmisítésre utalt árukat az Unió vámterületén belül fekvő különböző helyszínek között, vámfelügyelet mellett szállíthassa. A vámhatóságot bátorítani kell arra, hogy a szükséges biztonsági intézkedések mellett éljen ezzel a lehetőséggel annak érdekében, hogy megkönnyítse ezen áruk gazdasági és környezetvédelmi szempontból megfelelő megsemmisítését, illetve oktatási vagy kiállítási célokra történő felhasználását..
Indokolás
Engedélyezni kell az áruk oktatási vagy kiállítási célokra történő szállítását is. Egyrészt felhasználhatók vámtisztviselők képzéséhez, különös tekintettel a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos új és bonyolult jogsértésekre. Másrészt a fogyasztók számára is tanulságos lehet, hogyan tudnak ilyen árukat felismerni, és növelheti éberségüket az ilyen árukkal kapcsolatos kockázatok tekintetében.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) Az uniós jogszabályoknak az adatbázis következő elemeit kell meghatároznia: az adatbázist ellenőrző és kezelő jogalany, és az adatbázisban rögzített adatok feldolgozásának biztonságát biztosító jogalany. Bármilyen típusú lehetséges interoperabilitás vagy csere bevezetésének mindenekelőtt meg kell felelnie a célhoz kötöttség elvének, azaz az adatokat arra a célra lehet felhasználni, amelyre az adatbázist létrehozták, illetve e célon túlmenően további csere vagy összekapcsolása nem megengedett.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Ezt a rendeletet alkalmazni kell az Unió vámterületén áthaladó, feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő tranzitárukra.
Indokolás
Az átláthatóság érdekében az új rendeletben kifejezetten foglalkozni kell a tranzitáruk kezelésével. Amennyiben fennáll az uniós és a tagállami anyagi szellemitulajdon-jogi jogszabályok által biztosított jogok bitorlásának gyanúja és az áruk áthaladás közbeni belső piacra történő átirányításának konkrét kockázata, a vámhatóságok jogszerűen lefoglalhatják az árukat.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – k pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
k) valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott használati minta;	k) valamely tagállam jogszabályai szerint kizárólagos szellemitulajdon-jogként oltalmazott használati minta;
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 5 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) valamely védjegyhez fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező olyan áruk, amelyek engedély nélkül olyan védjeggyel vagy megjelöléssel vannak ellátva, amely megegyezik az ugyanolyan típusú árukra érvényesen bejegyzett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől;	a) valamely védjegyhez fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező olyan áruk, amelyek engedély nélkül olyan védjeggyel vagy megjelöléssel vannak ellátva, amely megegyezik az ugyanolyan típusú árukra érvényesen bejegyzett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől, továbbá bármely márkajelzés, még ha elkülönítve tüntették is fel, és a hamisított áruk megjelölésével ellátott csomagolások;
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 7 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) „feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk”: olyan áruk, amelyek vonatkozásában a vámhatóságok számára elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy első látásra úgy véljék, hogy a tagállamban fellelt áruk:	(7) „feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk”: olyan áruk, amelyek vonatkozásában a vámhatóságok számára elegendő jel áll rendelkezésre ahhoz, hogy első látásra úgy véljék, hogy a tagállamban fellelt áruk:
Indokolás
Nem lehet egyszerre úgy „vélni”, hogy valamely áru szellemi tulajdonjogot sért, emellett pedig elegendő „bizonyíték” meglétét kérni.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 7 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az uniós jog vagy az adott tagállam joga szerint szellemitulajdon-jogot sértő intézkedés tárgyát képező áruk;	a) az áruk fellelésének helye szerinti tagállam joga szerint szellemitulajdon-jogot sértő intézkedés tárgyát képező áruk;
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 7 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) minden olyan öntőforma vagy minta, amelyet kifejezetten szellemitulajdon-jogot sértő áruk gyártásához terveztek, vagy ilyen célból alakítottak át, ha az öntőforma vagy minta az uniós jog vagy az adott tagállam jogszabályai szerint sérti a jogosult jogait; „kérelem”:	c) minden olyan öntőforma vagy minta, amelyet kifejezetten szellemitulajdon-jogot sértő áruk gyártásához terveztek, vagy ilyen célból alakítottak át, ha az öntőforma vagy minta az áruk fellelésének helye szerinti tagállam jogszabályai szerint sérti a jogosult jogait;
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 13 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (18) bekezdésében említett nyilatkozattevő; „megsemmisítés”:	(13) „nyilatkozattevő”: az a személy, aki a saját nevében – vagy azon személy nevében, akinek nevére a vámárunyilatkozatot kiállították – nyilatkozatot tesz;
Indokolás
A jogi egyértelműség biztosítása érdekében helyénvaló. hogy a fogalmak meghatározása egy másik jogalkotási aktusra való külső hivatkozás helyett magában a javaslat tárgyát képező rendeletben szerepeljen.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 15 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (13) bekezdésében említett, vámhatóságok általi felügyelet; „az Unió vámterülete”:	(15) „vámfelügyelet”: az általában a vámhatóság által végrehajtott intézkedés, amelynek célja a vámügyi jogszabályok – és adott esetben az ilyen intézkedések tárgyát képező árukra alkalmazandó egyéb rendelkezések – tiszteletben tartásának biztosítása;
Indokolás
A jogi egyértelműség biztosítása érdekében helyénvaló. hogy a fogalmak meghatározása egy másik jogalkotási aktusra való külső hivatkozás helyett magában a javaslat tárgyát képező rendeletben szerepeljen.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 17 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) „kis tétel”: egyetlen darabból álló, kereskedelmi jellegű csomag, amely:
	a) háromnál kevesebb árutételt tartalmaz; vagy
	b) olyan árutételeket tartalmaz, amelyek együttes súlya kevesebb, mint 2 kilogramm.
Indokolás
Az áruk „kis tételeinek” meghatározása, és különösen az azok megállapításához szükséges határértékek a javaslat tárgyát képező rendelet lényeges elemeit képezik. Ebből következően a társjogalkotókat illeti meg a jogosultság, hogy a meghatározás és az alkalmazandó küszöbértékek tekintetében döntést hozzanak.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 17 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17b) „romlandó áru”: olyan áru, amelynek értéke az idő múlásával jelentősen csökken, vagy – természetéből következően – a megsemmisülés veszélye fenyegeti.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) kollektív szellemitulajdonjog-kezelő testületek, amelyeket szabályszerűen elismernek mint a szerzői jogok vagy szomszédos jogok jogosultjait képviselő szervezetet;	b) kollektív szellemitulajdonjog-kezelő testületek, amelyek jogszerűen képviselik a szerzői jogok vagy szomszédos jogok jogosultjait;
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) szakmai védelmi testületek, amelyeket szabályszerűen elismernek mint a szerzői jogok jogosultjait képviselő szervezetet;	c) szakmai védelmi testületek, amelyek jogszerűen képviselik a szerzői jogok jogosultjait;
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A 4. cikkben említett személyeknek a valamely tagállamban vagy az Unióban védelem alatt álló minden egyes szellemitulajdon-jogra csupán egyetlen kérelmet kell benyújtaniuk.
Indokolás
A módosítás célja az ugyanazon szellemitulajdon-jogra vonatkozó kérelmek többszöri, valamint a nemzeti és uniós szintű kérelmek párhuzamos benyújtásának elkerülése, a múltban ez ugyanis sok zavart okozott.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság végrehajtási aktusok formájában dolgozza ki a kérelmezési nyomtatványt. E végrehajtási aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	A Bizottság végrehajtási aktusok formájában dolgozza ki a kérelmezési nyomtatványt. E végrehajtási aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Végrehajtó hatáskörének gyakorlása során a Bizottság egyeztet az európai adatvédelmi biztossal.
Indokolás
E módosítás az európai adatvédelmi biztos véleményében (2011/C 363/01) meghatározott ajánlásokat követi.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) az eredeti áruk pontos leírása és műszaki adatai, adott esetben képek csatolásával;	g) az eredeti áruk pontos leírása és műszaki adatai, a jelölés, mint például a vonalkód, valamint adott esetben képek csatolásával;
Indokolás
A párhuzamos behozatal nyomon követhetőségének megkönnyítése érdekében a jogosultaknak és képviselőiknek meg kell adniuk a vámhatóságok számára az eredeti termékek azonosítása szempontjából lényeges minden információt, mint például a jelölést és az engedélyezett forgalmazókat.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i) bármely olyan információ, amely felhasználható a vámhatóságok által az érintett szellemitulajdon-jog(ok) megsértése kockázatának elemzése és értékelése során;	i) olyan információ, amely felhasználható a vámhatóságok által az érintett szellemitulajdon-jog(ok) megsértése kockázatának elemzése és értékelése során, mint például az engedélyezett forgalmazók;
Indokolás
Túlzás volna a jogosultaktól megkövetelni, hogy továbbítsanak és frissítsenek „bármely” felhasználható információt, mivel még a legkisebb részlettel kapcsolatban is érvként hozható fel, hogy „felhasználható”. A párhuzamos behozatal nyomon követhetőségének megkönnyítése érdekében a jogosultaknak és képviselőiknek meg kell adniuk a vámhatóságok számára az eredeti termékek azonosítása szempontjából lényeges minden információt, mint például a jelölést és az engedélyezett forgalmazókat.
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – o pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
o) a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy beleegyezik az általa szolgáltatott adatok Bizottság általi feldolgozásába;	törölve
Indokolás
E rendkívül érzékeny és bizalmas információ kizárólag a vámhatóság által e rendelet céljaira történő felhasználásra szolgál. A szóban forgó bekezdés nem pontosítja, hogy a Bizottság milyen célokra kívánja az adatokat feldolgozni, és mely más személyek rendelkeznének az azokhoz való hozzáféréssel. Ez problémákat okozna a rendelet végrehajtása tekintetében, és sértené a jogosultak kereskedelmi érdekeit (titkosság, versenykorlátozás stb.).
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyet a 45/2001/EK rendelet és a 95/46/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok értelmében az adatalany számára meg kell adni.
Indokolás
E módosítás az európai adatvédelmi biztos véleményében (2011/C 363/01) meghatározott ajánlásokat követi.
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Amennyiben rendelkezésre áll számítógépes rendszer a kérelmek átvételére és feldolgozására, akkor a kérelmeket elektronikus adatfeldolgozó technikát használva kell benyújtani.	(4) Amennyiben rendelkezésre áll számítógépes rendszer a kérelmek átvételére és feldolgozására, akkor a kérelmeket elektronikus adatfeldolgozó technikát használva kell benyújtani. Az ilyen rendszereket a tagállamok legkésőbb 2014. január 1-ig bocsátják rendelkezésre.
Indokolás
A szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatban jogi kötelezettséggé kell tenni az interoperábilis „e-vám” eljárásokba történő beruházást és azok végrehajtását.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem pótolja a hiányzó információkat, az illetékes vámszerv elutasítja a kérelmet.	(2) Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem pótolja a hiányzó információkat, az illetékes vámszerv elutasíthatja a kérelmet. Ilyen esetben az illetékes vámszerv megindokolja a döntését és tájékoztatást nyújt a jogorvoslati eljárással kapcsolatban.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kérelemnek helyt adó határozat jogosultja értesíti a határozatot elfogadó illetékes vámszervet a következők bármelyikéről:	A kérelemnek helyt adó határozat jogosultja öt munkanapon belül értesíti a határozatot elfogadó illetékes vámszervet a következők bármelyikéről:
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés - b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) nem teljesíti a minták visszaszolgáltatásáról szóló 18. cikk (2) bekezdésében foglalt előírásokat;	törölve
Indokolás
A minták visszaszolgáltatása nem valósulhat meg minden esetben, a szöveg pedig nem pontos azzal kapcsolatban, hogy ki dönti el, hogy a minták visszaszolgáltatását a körülmények lehetővé teszik-e vagy sem. Egyetlen helyzet továbbá nem határozhatja meg a jogosult által megtett jövőbeli lépéseket, a szövegnek pedig kielégítően rugalmas megközelítést kell nyújtani az uniós piac védelme érdekében.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) nem indít eljárást a 20. cikk (1) bekezdése, a 23. cikk (4) bekezdése vagy a 24. cikk (9) bekezdése szerint.	d) nem indít eljárást a 20. cikk (4) bekezdése vagy a 24. cikk (9) bekezdése szerint.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a tagállam vámhatóságai az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében lévő, az intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozatban foglalt szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő árukat tárnak fel, akkor határozatot hoznak az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról.	(1) Amennyiben a tagállam vámhatóságai az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében lévő, az intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozatban foglalt szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő árukat tárnak fel, akkor az áruk kiadást felfüggesztik, vagy lefoglalják azokat.
Indokolás
Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy az áruk lefoglalása a jogosult döntésétől függően nem képez határozathozatalra szolgáló helyzetet.. Javasolt ezért a „határozatot” szó törlése.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok bármely vonatkozó információ szolgáltatását kérhetik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjától. A vámhatóságok továbbá tájékoztathatják a határozat jogosultját a szóban forgó tételek tényleges vagy vélt számáról, azok jellegéről, és adott esetben képeket is közölhetnek róluk.	(2) Az áruk kiadásának felfüggesztését vagy lefoglalását megelőzően a vámhatóságok bármely vonatkozó információ szolgáltatását kérhetik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjától. A vámhatóságok továbbá tájékoztatják a határozat jogosultját – annak kérésére – a szóban forgó tételek tényleges vagy vélt számáról, azok jellegéről, és adott esetben fényképeket is közölhetnek róluk.
Indokolás
Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy az áruk lefoglalása a jogosult döntésétől függően nem képez határozathozatalra szolgáló helyzetet.. Javasolt ezért a „határozatot” szó törlése. A vámhatóságok kötelezettségévé kell tenni, hogy a jogosult számára – annak kérésére – megadják a fenti tárgyakkal kapcsolatos információkat. Ez segítséget nyújt a jogosultnak abban, hogy a jogsértéseket azonosítása, és további lépéseket tegyen a jogsértővel szemben.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok közlik szándékukat a nyilatkozattevővel vagy – az áruk tervezett lefoglalása esetén – az áruk birtokosával. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy a tájékoztatást követő három munkanapon belül kifejthesse álláspontját.	(3) Ha a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk nem hamisított vagy kalóz áruk, a vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztése vagy az áruk lefoglalása előtt közlik szándékukat a nyilatkozattevővel vagy – az áruk tervezett lefoglalása esetén – az áruk birtokosával. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követő három munkanapon belül kifejthesse álláspontját.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A feltehetően az Unióban szellemitulajdon-jog oltalma alatt álló termék utánzatának vagy másolatának minősülő áruk felfüggesztő eljárás alá történő helyezése esetén a vámhatóságok felszólítják a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát, hogy a felszólítás kézhezvételét követő három munkanapon belül nyújtson megfelelő bizonyítékot arra, hogy az áruk végső rendeltetési helye az Unión kívül található. Megfelelő ellenkező értelmű bizonyíték nyújtása hiányában a vámhatóságok vélelmezik, hogy a végső rendeltetési hely az Unió területe.
	A Bizottság 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban ......*ig iránymutatásokat fogad el az első albekezdésben említett áruk uniós piacra történő elterelése kockázatának értékelésére vonatkozóan.
	*HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatról az annak elfogadását követő egy munkanapon belül értesítik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát.	A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról egy munkanapon belül értesítik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát. Emellett a vámhatóságok felszólíthatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, hogy ennek megfelelően értesítse a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja biztosítja, hogy eleget tesz az e rendeletben meghatározott határidőknek és kötelezettségeknek.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa részére küldött értesítésnek tartalmaznia kell a hamisított és kalózáruknak nem minősülő áruk tekintetében a 20. cikkben, a hamisított és kalózáruknak minősülő áruk tekintetében pedig a 23. cikkben foglalt jogi következményekre vonatkozó tájékoztatást.	A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa részére küldött értesítésnek tartalmaznia kell a 20. cikkben foglalt jogi következményekre vonatkozó tájékoztatást
Indokolás
A kizárólag hamisított és kalózárukra vonatkozó egyszerűsített eljárás a gyakorlatban jogbizonytalansághoz vezetne, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kell alkalmazni a védjegyet/szerzői jogot és más szellemitulajdon-jogokat (pl. szabadalmak) egyaránt sértő áruk esetén. Javasoljuk ezért, hogy a 20. cikk érintett bekezdései helyébe a 23. cikk elfogadott megszövegezése lépjen, amelynek alkalmazása a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre kiterjedne.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A vámhatóságok tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát azon áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről és tényleges vagy feltehető jellegéről – beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó képeket –, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak.	(5) A vámhatóságok tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát azon áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről és tényleges vagy feltehető jellegéről – beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó fényképeket –, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok – az áruk tényleges vagy becsült mennyiségére és tényleges vagy feltehető jellegére vonatkozó, beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó képeket tartalmazó, információkon túlmenő további tájékoztatás nélkül – felkérhetnek a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosult bármely személyt arra, hogy a hatóságok részére bármilyen érdemi tájékoztatással szolgáljon.	(2) Az áruk kiadásának felfüggesztését vagy azok lefoglalását megelőzően a vámhatóságok – az áruk tényleges vagy becsült mennyiségére és tényleges vagy feltehető jellegére vonatkozó, beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó fényképeket tartalmazó, információkon túlmenő további tájékoztatás nélkül – felkérhetnek a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosult bármely személyt arra, hogy a hatóságok részére bármilyen érdemi tájékoztatással szolgáljon.
Indokolás
Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy az áruk lefoglalása a jogosult döntésétől függően nem képez határozathozatalra szolgáló helyzetet.. Javasolt ezért a „határozatot” szó törlése.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok közlik szándékukat a nyilatkozattevővel vagy – az áruk tervezett lefoglalása esetén – az áruk birtokosával. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy a tájékoztatást követő három munkanapon belül kifejthesse álláspontját.	törölve
Indokolás
Ez a kiegészítő kötelezettség aránytalan igazgatási költségeket okozna a vámhatóság számára, és esetleges következménye a lehetséges lefoglalások számának csökkenése. Az EU-ba árukat importáló gazdasági szereplők nagyon is tisztában vannak azzal, hogy szállítmányaik vámellenőrzések tárgyát képezhetik, amelyek az áruk kiadásának felfüggesztésének következményével is járhatnak. Ez nem sérti az importőr jogait, mivel a vámhatóságok fellépése csupán a jogszabályokban rögzített jogait és kötelezettségeit érinti.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A feltehetően az Unióban szellemitulajdon-jog oltalma alatt álló termék utánzatának vagy másolatának minősülő áruk felfüggesztő eljárás alá történő helyezése esetén a vámhatóságok felszólítják a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát, hogy a felszólítás feladását követő három munkanapon belül nyújtson megfelelő bizonyítékot arra, hogy az áruk végső rendeltetési helye az Unión kívül található. Megfelelő ellenkező értelmű bizonyíték nyújtása hiányában a vámhatóságok vélelmezik, hogy a végső rendeltetési hely az Unió területe.
	A Bizottság 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban ......*ig iránymutatásokat fogad el az első albekezdésben említett áruk uniós piacra történő elterelése kockázatának értékelésére vonatkozóan.
	*HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap.
Indokolás
Mivel erősen bizonytalan, hogy az unióban védett áruk utánzatainak vagy másolatainak minősülő áruknak pusztán a tranzitja miatt anyagi jogszabályokat módosítanának, e további garancia beillesztése javasolt annak megakadályozására, hogy ezek az áruk belépjenek a belső piacra. Két feltételnek kell teljesülnie, hogy a vámhatóságok az áruk kiadását felfüggeszthessék, illetve azokat lefoglalhassák: az árukkal szemben hamisítás vagy kalózkodás gyanúja szükséges, a nyújtott bizonyítéknak pedig nem megfelelőnek kell lennie.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Ha nem azonosítható a kérelem benyújtására jogosult személy, a vámhatóságok a kérelem benyújtására jogosult személy azonosítása érdekében együttműködnek az illetékes hatóságokkal.
Indokolás
E módosítás célja a vámhatóságok és az illetékes hatóságok közötti együttműködés javítása a kérelem benyújtására jogosult személy azonosítása érdekében. Ez megoldaná azt a jelenlegi problémát, hogy a vámhatóságoknak engedélyezniük kell a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk kiadását, vagy véget kell vetniük azok lefoglalásának, ha egy munkanapon belül nem képesek azonosítani a kérelem benyújtására jogosult személyt.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatról az annak elfogadását követő egy munkanapon belül értesítik a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát.	A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról egy munkanapon belül értesítik a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát.
Indokolás
Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy az áruk lefoglalása a jogosult döntésétől függően nem képez határozathozatalra szolgáló helyzetet.. Javasolt ezért a „határozatot” szó törlése.
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Ez a cikk romlandó árukra nem vonatkozik.	törölve
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A vámhatóságok kizárólag elemzési célból és a hamisított vagy kalózárukkal kapcsolatos további eljárás elősegítése céljából mintákat vehetnek, illetve a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja kérésére mintákat adhatnak át a részére. Ezeknek a mintáknak az elemzése a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kizárólagos felelőssége mellett történik.	A vámhatóságok kizárólag elemzési célból és a hamisított vagy kalózárukkal kapcsolatos további eljárás elősegítése céljából az összes áru tekintetében reprezentatív mintákat vehetnek, illetve a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja kérésére mintákat adhatnak át vagy küldhetnek meg a részére. Ezeknek a mintáknak az elemzése a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kizárólagos felelőssége mellett történik.
Indokolás
A hamisítás elleni hatékony küzdelem érdekében ösztönözni kell a vámhatóságok és a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjai közötti hatékony és nem költséges együttműködést.
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A vámhatóságok kérelemre tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját az áruk címzettjének, feladójának, bejelentőjének vagy birtokosának a nevéről és címéről, ha ezen adatok ismertek, valamint a vámeljárásról és a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk származásáról, eredetéről és rendeltetési helyéről.	(3) A vámhatóságok kérelemre tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját és – adott esetben – a bűnüldöző hatóságokat és ügynökségeket az áruk címzettjének, feladójának, bejelentőjének vagy birtokosának a nevéről és címéről, ha ezen adatok ismertek, valamint a vámeljárásról és a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk származásáról, eredetéről és rendeltetési helyéről.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) eljárás indítása annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés;	a) eljárás indítása annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés, illetve ilyen eljárás során;
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) további lépések a szellemitulajdon-jogokat megsértő személy azonosítása érdekében;
Indokolás
A jogosultakat fel kell jogosítani, hogy az információt felhasználhassák arra, hogy további lépéseket tegyenek a szellemitulajdon-jogokat megsértő személy azonosítása érdekében, pl. vizsgálatokat indíthassanak és információkat küldhessenek a végrehajtó hatóságoknak, közöttük akár harmadik országok hatóságainak is.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – a b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) bűnvádi eljárás kezdeményezése, illetve az információk ilyen eljárásokban való felhasználása;
Indokolás
A jogosultakat fel kell jogosítani, hogy az információt felhasználhassák a jogsértőkkel szembeni bűnvádi eljárás kezdeményezésére, illetve ilyen eljárások lefolytatása során.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) kártalanítás érvényesítése a jogsértővel vagy más személyekkel szemben, ha az árukat a 20. cikk (3) bekezdése vagy a 23. cikk (3) bekezdése alapján megsemmisítik.	b) kártalanítás érvényesítése a jogsértővel vagy más személyekkel szemben, ha az árukat a 20. cikk (3) bekezdése alapján megsemmisítik.
Indokolás
A kizárólag hamisított és kalózárukra vonatkozó egyszerűsített eljárás a gyakorlatban jogbizonytalansághoz vezetne, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kell alkalmazni a védjegyet/szerzői jogot és más szellemitulajdon-jogokat (pl. szabadalmak) egyaránt sértő áruk esetén. Javasoljuk ezért törölni a javaslat 20. cikkének bekezdéseit, és azokat a javaslat 23. cikkének szövegével felváltani, amely ezt követően a szellemitulajdon-jogok valamennyi megsértésére vonatkozna.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az információk bűnügyi nyomozás vagy büntetőeljárás érdekében vagy során – ideértve a valamely szellemitulajdon-joghoz kapcsolódó nyomozást vagy eljárást is – történő felhasználása.
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – b b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) az információk peren kívüli egyezségre irányuló tárgyalások során történő felhasználása.
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 19 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	19a. cikk
	Vámhatóságok közötti információ- és adatcsere
	A Bizottság a megfelelő adatvédelmi biztosítékokra is figyelemmel dönthet úgy, hogy a 18. cikk (3) bekezdése alapján összegyűjtött információkat és adatokat meg kell osztani az uniós vámhatóságok és a harmadik országbeli illetékes hatóságok között, és megállapíthatja ennek feltételeit.
Indokolás
A harmadik országokkal való együttműködés alapvető ahhoz, hogy fel lehessen venni a küzdelmet a szellemitulajdon-jogot sértő áruk kereskedelmének elterjedése ellen. Ahhoz, hogy ez az együttműködés eredményes legyen, az uniós vámhatóságoknak képesnek kell lenniük megosztani harmadik országbeli partnereikkel a szellemitulajdon-jogok megsértésére vonatkozó információkat és adatokat, titoktartás mellett, feltéve hogy szigorú adatvédelmi biztosítékok állnak rendelkezésre.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 2 szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Eljárás indítása és az áruk várható kiadása	Az áruk megsemmisítése, eljárás indítása és az áruk várható kiadása
Indokolás
A kizárólag hamisított és kalózárukra vonatkozó egyszerűsített eljárás a gyakorlatban jogbizonytalansághoz vezetne, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kell alkalmazni a védjegyet/szerzői jogot és más szellemitulajdon-jogokat (pl. szabadalmak) egyaránt sértő áruk esetén. Javasoljuk ezért, hogy a 20. cikk érintett bekezdései helyébe a 23. cikk elfogadott megszövegezése lépjen, amelynek alkalmazása a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre kiterjedne.
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Eljárás indítása	Az áruk megsemmisítése és eljárások indítása
Indokolás
A kizárólag hamisított és kalózárukra vonatkozó egyszerűsített eljárás a gyakorlatban jogbizonytalansághoz vezetne, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kell alkalmazni a védjegyet/szerzői jogot és más szellemitulajdon-jogokat (pl. szabadalmak) egyaránt sértő áruk esetén. Javasoljuk ezért, hogy a 20. cikk érintett bekezdései helyébe a 23. cikk elfogadott megszövegezése lépjen, amelynek alkalmazása a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre kiterjedne.
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a 23. és 24. cikkek hatálya alá nem tartozó áruk tekintetében merül fel a szellemitulajdonjog-sértés gyanúja, a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított 10 munkanapon belül eljárást indít annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.	(1) Azok az áruk, amelyek kiadását felfüggesztették, illetve amelyeket a 16. cikkel összhangban lefoglaltak, vámellenőrzés mellett megsemmisíthetők annak megállapításának szükségessége nélkül, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés azon tagállam joga szerint, ahol az árukat fellelték, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
Amennyiben a szellemitulajdonjog-sértés a gyanúja romlandó áruk tekintetében merül fel, az első albekezdésben említett eljárás megindításának határideje az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított 3 munkanap.	a) a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban rendelkezésére bocsátott információ alapján írásban, az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 10 munkanapon, illetve romlandó áruk esetében három munkanapon belül megerősítette a vámhatóságok számára, hogy egyik szellemitulajdon-jogát megsértették megjelölve egyúttal azt is, hogy melyik szellemitulajdon-jogról van szó;
	b) a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – írásban megerősítette a vámhatóság számára, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe;
	c) a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – írásban megerősítette a vámhatóságoknak azt, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe.
Indokolás
A 23. cikk módosított (1) bekezdése: A jogosultnak azon túlmenően, hogy hozzájárulását kell adnia a megsemmisítéshez, a vámhatóságtól kapott tájékoztatás alapján azt is meg kell erősítenie, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő valamely jogát megsértették, megadva egyúttal, melyiket. A megsemmisítés csak ezután történhet meg, azzal a feltétellel, hogy a nyilatkozattevő/az áruk birtokosa ahhoz hozzájárul. Az értesítés küldésével kapcsolatos problémák elkerülése érdekében a határidőt az értesítés elküldésére történő hivatkozás helyett a kézhezvételére történő hivatkozással kell megállapítani.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjától az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem kapnak tájékoztatást a következők valamelyikéről:	(2) Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk tulajdonosa az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőn belül nem erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben annál a vámhatóságnál, amely elfogadta az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatot, akkor a vámhatóság úgy tekinti, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa hozzájárult a megsemmisítéshez.
a) eljárás indítása annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés;
b) írásbeli megállapodás a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja és az áruk birtokosa között arról, hogy hozzájárulnak az áruk megsemmisítéséhez.
Indokolás
A 23. cikk módosított (2) bekezdése: A jogi egyértelműség biztosítása érdekében az (1) bekezdés c) pontjára való hivatkozás mondatbeli helye módosításra kerül, így egyaránt értendő mind a megsemmisítésre, mind pedig a megsemmisítés kifogásolására. Ezen kívül biztosítani kell, hogy a hozzájárulás vélelmezése alkalmazandó, ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa elmulasztja a kifogás emelését, ezért az „úgy tekintheti” kifejezést az „úgy tekinti” kifejezéssel kell felváltani, miként ez több tagállam gyakorlatában már így is van..
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés b) pontjában említett megállapodás születik az áruk megsemmisítéséről, a megsemmisítést a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére és felelősségére, vámellenőrzés alatt kell elvégezni, ha az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam jogszabályai másként nem rendelkeznek.	(3) A megsemmisítést a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére és felelősségére, vámellenőrzés alatt kell elvégezni, ha az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam jogszabályai másként nem rendelkeznek. A megsemmisítés előtt mintavétel végezhető.
Indokolás
A 23. cikk (3) bekezdésének eredeti szövege a 20. cikkbe került át, mert a módosított 23. cikk a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre alkalmazandó.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére a vámhatóságok az (1) bekezdés első albekezdésében említett határidőt indokolt esetben legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbíthatják.	(4) Ha nem születik megállapodás a megsemmisítésről, illetve ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa kifogást emel a megsemmisítéssel szemben, akkor a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – eljárást indít annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.
Romlandó áruk esetében az (1) bekezdés második albekezdésében említett időtartamot nem hosszabbítják meg.
Indokolás
A 23. cikk (4) bekezdésének módosított szövege: A jogosultaknak módot kell adni arra, hogy az eljárás megindítása előtt megvárja, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az (1) bekezdés c) pontjában megszabott határidőn belül kifogást emel-e a megsemmisítéssel szemben, Ezért a szóban forgó határidőt 10 munkanappal meg kell hosszabbítani.
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően adott esetben haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja nem tájékoztatja őket a következők valamelyikéről:
	a) a jogosult az (1) bekezdés b) pontjában említett határidőn belül hozzájárul a megsemmisítéshez;
	b) A jogosult a (4) bekezdésben említett határidőn belül eljárást kezdeményezett annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.
Indokolás
A 23. cikk (5) bekezdésének eredeti szövege a 20. cikkbe került át, mert a módosított 23. cikk a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre alkalmazandó.
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 20., 23. vagy 24. cikkek alapján megsemmisítésre szánt áruk:	(1) A 20. vagy 24. cikkek alapján megsemmisítésre szánt áruk:
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérve a vámhatóságok meghatalmazhatják a hamisítás ellen küzdő és e műveleteket megelőzően egyénileg engedélyezett állami és magánszervezeteket a fenti intézkedések alkalmazására. A meghatalmazott szervezetek a megsemmisítésre szánt árukat a megsemmisítés előtt elemzés és a hamisítás elleni küzdelem célját szolgáló információs adatbázis létrehozása céljából a meghatalmazásban meghatározott feltételek szerint tárolhatják. A meghatalmazott szervezeteket a Bizottság honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Indokolás
A hamisított vagy kalózáruk tanulmányozása a probléma megértésével kapcsolatos információt nyújt, és lehetővé teszi a megfelelő küzdelmi stratégia bevezetését. Képeseknek kell tehát lenniük ezen áruk vizsgálatára azok megsemmisítése előtt.
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A vámhatóságok engedélyezhetik, hogy az (1) bekezdésben említett árukat az Unió vámterületén belül található különböző helyek között, vámfelügyelet alatt átszállítsák abból a célból, hogy vámellenőrzés alatt megsemmisítsék őket.	(2) A vámhatóságok engedélyezhetik, hogy az (1) bekezdésben említett árukat az Unió vámterületén belül található különböző helyek között, vámfelügyelet alatt átszállítsák abból a célból, hogy vámellenőrzés alatt megsemmisítsék, vagy a megfelelő biztonsági intézkedések mellett oktatási vagy kiállítási célokra használják fel azokat.
Indokolás
Engedélyezni kell az áruk oktatási vagy kiállítási célokra történő szállítását is. Egyrészt felhasználhatók vámtisztviselők képzéséhez, különös tekintettel a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos új és bonyolult jogsértésekre. Másrészt a fogyasztók számára is tanulságos lehet, hogyan tudnak ilyen árukat felismerni, és növelheti éberségüket az ilyen árukkal kapcsolatos kockázatok tekintetében.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat 3 szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. szakasz	törölve
Hamisított és kalózáruk
Indokolás
A kizárólag hamisított és kalózárukra vonatkozó egyszerűsített eljárás a gyakorlatban jogbizonytalansághoz vezetne, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kell alkalmazni a védjegyet/szerzői jogot és más szellemitulajdon-jogokat (pl. szabadalmak) egyaránt sértő áruk esetén. Javasoljuk ezért, hogy a 20. cikk érintett bekezdései helyébe a 23. cikk elfogadott megszövegezése lépjen, amelynek alkalmazása a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre kiterjedne.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
23. cikk	törölve
Megsemmisítés és eljárás indítása
(1) A feltehetően hamisított vagy kalózáruk vámellenőrzés alatt megsemmisíthetők annak megállapítása nélkül, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés azon tagállam joga szerint, ahol az árukat fellelték, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – írásban tájékoztatta a vámhatóságokat arról, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe;
b) a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – írásban megerősítette a vámhatóságoknak azt, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe.
(2) Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőkön belül nem erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben annál a vámhatóságnál, amelyik elfogadta az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatot, akkor a vámhatóság úgy tekintheti, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa beleegyezett a megsemmisítésbe.
A vámhatóságok értesítik erről a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját.
Ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa ellenzi az áruk megsemmisítését, akkor a vámhatóság értesíti erről a kifogásról a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját.
(3) A megsemmisítést a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére és felelősségére, vámellenőrzés alatt kell elvégezni, ha az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam jogszabályai másként nem rendelkeznek. A megsemmisítés előtt mintavétel végezhető.
(4) Ha nem születik megállapodás a megsemmisítésről, a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított 10 munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – eljárást indít annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.
A vámhatóságok a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére, indokolt esetben legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbíthatják az első albekezdésében említett határidőt.
Romlandó áruk esetén ezek a határidők nem hosszabbíthatók meg.
(5) A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően adott esetben haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja nem tájékoztatja őket a következők valamelyikéről:
a) a jogosult az (1) bekezdés a) pontjában említett határidőn belül beleegyezik a megsemmisítésbe;
b) A jogosult a (4) bekezdésben említett határidőn belül eljárást kezdeményezett annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.
Indokolás
A kizárólag hamisított és kalózárukra vonatkozó egyszerűsített eljárás a gyakorlatban jogbizonytalansághoz vezetne, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kell alkalmazni a védjegyet/szerzői jogot és más szellemitulajdon-jogokat (pl. szabadalmak) egyaránt sértő áruk esetén. Javasoljuk ezért, hogy a 20. cikk érintett bekezdései helyébe a 23. cikk elfogadott megszövegezése lépjen, amelynek alkalmazása a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre kiterjedne.
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) feltehetően hamisított vagy kalózáruk;	a) a feltehetően szellemitulajdon-jogokat sértő áruk;
Indokolás
Az alkalmazás egyszerűsítése, valamint a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme érdekében a kis tételekre vonatkozó különleges eljárás alkalmazandó a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre.
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) A kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az általa benyújtott kérelemben kérte a különleges eljárás alkalmazását;
Indokolás
A jogosult „opt-in” döntését kötelezővé kell tenni ahhoz, hogy a kérelmében nevezett jogsértésekre ezt a különleges eljárást alkalmazzák, mivel a raktározás és a megsemmisítés költségeit ugyancsak a jogosultnak kell előzetesen megfinanszíroznia.
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 16. cikk (3), (4) és (5) bekezdését és a 18. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni.	(2) A 16. cikk (4) és (5) bekezdését és a 18. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni.
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy az álláspontját az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését követő 20 munkanapon belül kifejthesse.	(4) A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy az álláspontját az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül kifejthesse.
Indokolás
Indokolatlannak és aránytalannak tűnik a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa számára 20 munkanapot biztosítani ahhoz, hogy megerősítse hozzájárulását az áruk megsemmisítéséhez. Ez szükségtelenül lassítaná az eljárásokat és megnövelné a raktározási költségeket.
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az érintett áruk megsemmisíthetők, ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését követő 20 munkanapon belül megerősíti a vámhatóságoknak azt, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe.	(5) Az érintett áruk megsemmisíthetők, ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az írásban megerősítette a vámhatóságoknak azt, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe E megsemmisítésre a vámellenőrzés során és a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére kerül sor.
Indokolás
Nem szükséges korlátozni azt az időszakot, amelyen belül a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa megerősítheti, hogy hozzájárul az áruk megsemmisítéséhez. Így az eljárás rugalmasabban alkalmazható, pl. ha a vámhatóságok egy nappal később, illetve az után kapják meg a beleegyezést, hogy a jogosult kapcsolatba lépett az áruk birtokosával/a nyilatkozattevővel. A határidőt ezen kívül összhangba kell állítani a 21. cikkhez fűzött 34. módosításban meghatározott módszerrel is. Végül, a 24. cikk módosított (7) bekezdése ebbe a bekezdésbe került.
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A megsemmisítésre a vámhatóságok költségére, vámellenőrzés alatt kerül sor.	törölve
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 7 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A vámhatóságok megadják az intézkedésnek helyt adó határozat jogosultja számára a megsemmisített képező tételek tényleges vagy vélelmezett számával, és adott esetben azok természetével kapcsolatos információkat.
Indokolás
A jogosultaknak hozzáférést kell biztosítani az ezen eljárás szerint megsemmisített árukkal kapcsolatos információkhoz, amelyeket vizsgálataik során felhasználhatnak. Ennek egyik hatékony, a vámhatóságok számára aránytalan költségeket nem támasztó szervezési módja lehet egy olyan elektronikus adatbázis, amelyben az intézkedésnek helyt adó határozat tárgyát képező valamennyi árut nyilvántartanak. Az intézkedésnek helyt adó határozat jogosultjai kizárólag az ezen árukkal kapcsolatos információkhoz rendelkezhetnek hozzáféréssel.
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa ellenzi az áruk megsemmisítését, akkor a vámhatóság értesíti a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját erről a kifogásról, a tételek számáról, azok jellegéről és adott esetben képeket küld a szóban forgó tételekről.	(8) Ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem erősítette meg hozzájárulását a megsemmisítéshez, illetve nem emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben, akkor a vámhatóság tájékoztatja a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját a hozzájárulás, illetve a kifogás hiányáról, a tételek számáról, azok jellegéről és adott esetben képeket küld a szóban forgó tételekről vagy mintákról.
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 10 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e cikk alkalmazásában a kis tételekre vonatkozó küszöbérték meghatározása céljából a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.	törölve
Indokolás
Az áruk „kis tételeinek” meghatározása, és különösen az azok megállapításához szükséges határértékek a javaslat tárgyát képező rendelet lényeges elemeit képezik. Ebből következően a társjogalkotókat illeti meg a jogosultság, hogy a meghatározás és az alkalmazandó küszöbértékek tekintetében döntést hozzanak.
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A vámhatóságok kérésére a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja megtéríti az áruknak a vámhatóság részéről a 16. és 17. cikkel összhangban végzett vámfelügyelet alatt tartása, valamint a 20. és 23. cikkel összhangban történő megsemmisítése során felmerült költségeket.	(1) A vámhatóságok kérésére a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja megtéríti az áruknak a vámhatóság részéről a 16. és 17. cikkel összhangban végzett vámfelügyelet alatt tartása, valamint a 20. és 24. cikkel összhangban történő megsemmisítése során felmerült költségeket. A határozat jogosultjának kérésére a vámhatóságok tájékoztatást nyújtanak számára arról, hogy hol és milyen módon tárolják a lefoglalt árukat és e tárolás milyen költségekkel jár, valamint lehetőséget kell adni a számára a tárolással kapcsolatos álláspontjának kifejtésére.
Indokolás
Ha az egyszerűsített eljárást csak a hamisított és a kalózáruk esetében alkalmaznák, akkor ez a gyakorlatban jogbizonytalanságot keltene, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kellene alkalmazni abban az esetben, amikor az áruk egyéb szellemitulajdon-jogokat is sértenek. A jogosultak számára a kis tételekre vonatkozó egyedi eljárások költségeit is vissza kell téríteni. Ezen túlmenően, az a követelmény, amely szerint a jogosultnak az eljárásra vonatkozó kérelem benyújtásakor gazdasági számításokat kell végeznie, gondokat okozhat a kis- és középvállalkozások számára, és ahhoz vezethet, hogy a jogosult inkább nem nyújtja be a kérelmet, és így a jogsértő áruk átlépik a határt.
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ha a jogsértő nem azonosítható, kártérítésre nem kötelezhető vagy azt nyújtani nem képes, úgy a határozat jogosultja kártérítést követelhet az áruk tulajdonosától vagy attól a személytől, aki az áruk felett hasonló rendelkezési joggal bír.
Indokolás
A jogosultak számára lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kártérítést a címzettől követeljék, a címzettek ugyanis közvetlenül részt vesznek a kereskedelmi ügyletben.
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A (2a) bekezdés a 24. cikkben említett eljárásra nem alkalmazandó.
Indokolás
Kis tételek esetében, amikor a címzettek gyakran jóhiszeműen cselekvő fogyasztók, a (2a) (új) bekezdés nem alkalmazandó.
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az e rendelet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó közigazgatási szankciókat a tagállamok határozzák meg, és megteszik az azok végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. A meghatározott közigazgatási szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.	A tagállamok a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül alkalmazzák az e rendelet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó közigazgatási szankciókat, és megteszik az azok végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. A meghatározott közigazgatási szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat 5 fejezet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
BIZOTTSÁG, FELHATALMAZÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK	BIZOTTSÁG ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Indokolás
Az áruk „kis tételeinek” meghatározása, és különösen az azok megállapításához szükséges határértékek a javaslat tárgyát képező rendelet lényeges elemeit képezik. Ebből következően a társjogalkotókat illeti meg a jogosultság, hogy a meghatározás és az alkalmazandó küszöbértékek tekintetében döntést hozzanak.
Módosítás  98 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
30. cikk	törölve
A felhatalmazás gyakorolása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.
(2) A 24. cikk (10) bekezdésében említett felhatalmazás az e rendelet hatálybalépésnek időpontjától számított határozatlan időtartamra szól.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikk (10) cikkében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 24. cikk (10) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról az Európai Parlament és a Tanács értesítését követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha a fenti határidő lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. A fenti határidő az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.
Indokolás
Az áruk „kis tételeinek” meghatározása, és különösen az azok megállapításához szükséges határértékek a javaslat tárgyát képező rendelet lényeges elemeit képezik. Ebből következően a társjogalkotókat illeti meg a jogosultság, hogy a meghatározás és az alkalmazandó küszöbértékek tekintetében döntést hozzanak.
Módosítás  99 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az illetékes vámszervek tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:	(1) Az illetékes vámszervek megadják a Bizottságnak a szükséges tájékoztatást az alábbiak vonatkozásában:
a) kérelmek, ideértve az esetleges fénykép(ek)et, kép(ek)et, tájékoztató füzet(ek)et;	a) a kérelmekhez – közöttük az intézkedés iránti kérelmekhez – jogot biztosító határozatok és bármely fénykép, kép, tájékoztató füzet;
b) a kérelmeknek helyt adó határozatok;	b) a vámhatóságok általi intézkedés megtételére rendelkezésre álló határidőt meghosszabbító határozatok, vagy a kérelemnek helyt adó vagy azt módosító határozat visszavonásáról szóló határozatok;
c) a vámhatóságok általi intézkedés megtételére rendelkezésre álló határidőt meghosszabbító határozatok, vagy a kérelemnek helyt adó vagy azt módosító határozat visszavonásáról szóló határozatok;	c) kérelemnek helyt adó határozat felfüggesztése.
d) kérelemnek helyt adó határozat felfüggesztése.
Módosítás  100 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett valamennyi információt a Bizottság központi adatbázisában kell tárolni.	(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett valamennyi információt a Bizottság központi adatbázisában kell tárolni. Miután a Bizottság központi adatbázisa megkezdte működését, az (1) és (2) bekezdésben említett információkat ezen adatbázison keresztül kell továbbítani.
Módosítás  101 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság az (1) és (2) bekezdésekben említett érdemi információkat elektronikus formában elérhetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára.	(4) A Bizottság az (1) és (2) bekezdésekben említett érdemi információkat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2015. január 1-ig elektronikus formában elérhetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára.
	(4a) Az (1)–(4) bekezdésekben említett információk feldolgozásának biztosítása érdekében a (3) bekezdésben említett központi adatbázist elektronikus formában kell létrehozni. A központi adatbázis a 6. cikk (3) bekezdésében, valamint a 13. és 31. cikkekben említett információkat tartalmazza, közöttük személyes adatokat is.
	(4b) A tagállamok vámhatóságai és a Bizottság hozzáféréssel rendelkezik a központi adatbázisban tárolt információkhoz.
	(4c) A vámhatóság feltölti a központi adatbázisba az illetékes vámszervhez benyújott kérelmekkel kapcsolatos információkat. Az a vámhatóság, amely az információkat feltöltötte a központi adatbázisba, szükség esetén módosítja, kiegészíti, helyesbíti vagy törli ezeket az információkat. Minden vámhatóság, amely információkat töltött fel a központi adatbázisba, felelősséget visel ezen információk pontosságáért, hitelességéért és mérvadó jellegéért.
	(4d) A Bizottság megfelelő technikai és szervezeti megállapodásokat hoz létre és tart fenn a központi adatbázis megbízható és biztonságos működése tekintetében. Minden tagállam vámhatósága megfelelő technikai és szervezeti megállapodásokat hoz létre és tart fenn az eljárás bizalmas jellegének és biztonságának garantálása érdekében, a vámhatóságaik által lefolytatott műveleti eljárások, valamint a központi adatbázisnak az adott tagállam területén található termináljai tekintetében.
	(4e) A személyes adatok központi adatbázisban történő feldolgozásának a 32. cikkel összhangban kell történnie.
Módosítás  102 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A személyes adatoknak a Bizottság központi adatbázisában történő feldolgozása a 45/200126/EK rendelettel összhangban és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt történik.	(1) A személyes adatoknak a Bizottság központi adatbázisában történő feldolgozása a 45/2001/EK rendelettel összhangban és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt történik. Az elfogadandó végrehajtási intézkedéseknek mindenesetre részletesen meg kell határozniuk az adatbázis működési és műszaki jellemzőit.
Módosítás  103 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 2 a-f bekezdések (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A személyes adatok gyűjtése és felhasználása kizárólag e rendelet céljaira történhet. Az így gyűjtött személyes adatoknak pontosaknak kell lenniük, és azokat frissíteni kell.
	(2b) Minden vámhatóság, amely személyes adatokat tölt fel a központi adatbázisba, egyúttal az ellenőri feladatot is ellátja ezen adatok feldolgozása tekintetében.
	(2c) Az adatalanynak joga van a központi adatbázisban feldolgozott, rá vonatkozó adatokhoz hozzáférni, valamint adott esetben e személyes adatokat a 45/2001/EK rendelettel vagy a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokkal összhangban módosítani, törölni vagy zárolni.
	(2d) Az adatokhoz történő hozzáféréshez, illetve azok módosításához, törléséhez vagy zárolásához fűződő jog gyakorlására irányuló minden kérelmet az illetékes vámszervhez kell benyújtani, és a kérelmet az illetékes vámszerv bírálja el. Amennyiben az adatalany egy másik vámhatósághoz vagy a Bizottság egyik hivatalához kérelmet nyújtott be, amelyben az adatokhoz történő hozzáféréshez, illetve azok módosításához, törléséhez vagy zárolásához fűződő jogának gyakorlását igényelte, úgy a kérelmet kézhez vett hivatal azt továbbítja az illetékes vámszervhez.
	(2e) A személyes adatok legfeljebb a kérelemnek helyt adó határozat visszavonásától napjától számított hat hónapig tárolhatók, illetve addig, amíg a vámhatóság fellépésére előírt időszak hatálya le nem jár.
	(2f) Ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az e rendelet 20. cikkének (1) bekezdésével vagy 24. cikkének (9) bekezdésével összhangban eljárásokat kezdeményezett, és az illetékes vámszervet értesítette ezen eljárások kezdeményezéséről, akkor a személyes adatokat attól a naptól számított hat hónapig őrzik meg, amelyen végleges megállapításra került, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.
Módosítás  104 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Hatálybalépés és alkalmazás	Hatálybalépés és jelentéstétel
Módosítás  105 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A Bizottság ... * jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentést – szükség esetén – megfelelő javaslatok és/vagy ajánlások kísérik.
	_______________
	*HL: kérem a következő dátumot beilleszteni: az e rendelet elfogadásától számított 36 hónap.
Indokolás
A jelentés hasznos információt nyújt majd e rendelet működésével kapcsolatban, különösen a további szellemitulajdon-jogok vámhatóságok általi érvényesítésével és a kis tételekre vonatkozó különös eljárással kapcsolatban.
Módosítás  106 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 24. cikk (1)–(9) bekezdése azonban 20XX XX XX-tól/től alkalmazandó.	törölve
Indokolás
Az áruk „kis tételeinek” meghatározását, és különösen az azok megállapításához szükséges határértékeket e rendelet állapítja mezőgazdasági, ezért nincs szükség a 24. cikk (1)–(9) bekezdésének alkalmazására vonatkozó előírásra.

INDOKOLÁS

Előzmények

A szellemitulajdon-jogok alapvető fontosságúak az innováció szempontjából, ami az Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – kiemelt prioritása. Tekintettel a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértések számának és a jogsértő áruk nemzetközi kereskedelmének növekedésére, az Unióban a gazdasági növekedés és a munkahelyek jelentős része a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésétől függ. A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás becslések szerint minden évben 250 milliárd euróval károsítja meg az európai üzleti életet.

A szellemitulajdon-jogok megsértése az üzleti életre gyakorolt káros hatásain túlmenően komoly fenyegetést jelenthet a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve is. 2010-ben az összes lefoglalt áru 14,5%-a hétköznapi használatra szánt és olyan termék volt (élelmiszerek és italok, testápolási cikkek, gyógyszerek, elektromos háztartási eszközök és játékok), amely potenciálisan veszélyeztethette a fogyasztók egészségét és biztonságát.

A vámhatóságok viszonylag jó helyzetben vannak ahhoz, hogy a szellemitulajdon-jogokat az EU külső határain érvényesítsék, még mielőtt az áruk belépnének a belső piacra. Mihelyt az áruk terjesztése a különböző tagállamok között történik, sokkal nehezebbé és költségesebbé válik a jogsértő áruk felderítése és az eljárások megindítása.

A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésének jelentőségét hangsúlyozza, hogy 2009 és 2010 között a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás feltárt eseteinek száma csaknem megkétszereződött. A vámhatóságok 2009-ben 43 572 esetet rögzítettek, 2010-ben ezek száma 79 112-re nőtt. Az online eladások a postai forgalomban történő lefoglalások számának különösen látványos, 200%-os emelkedését okozták, igen gyakran ruházati cikkekről, cipőkről és elektronikus árukról volt szó, de a lefoglalt termékek 69%-át gyógyszerek képezték.

Az Európai Bizottság a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó stratégiájának részeként a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésének megerősítése, valamint a jogi egyértelműség javítása érdekében javasolta a 1383/2003/EK rendelet felülvizsgálatát és rendelkezéseinek az új fejleményeket figyelembe vevő kiigazítását. A rendelet felülvizsgálata ugyancsak bekerült a Tanács által megerősített 2009–2012-es vámügyi cselekvési tervbe, valamint az egységes piaci intézkedéscsomagba is.

Ajánlások

Az előadó üdvözli a rendelet felülvizsgálatát, ugyanakkor azonban a következő ajánlásokat kívánja előterjeszteni:

A rendelet hatálya

Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat tárgyát képező rendeletben előírt eljárások egyedüli rendeltetése a vámhatóságok képessé tétele olyan áruk mozgásának megelőzésére, amelyeket a szellemitulajdon-jogok megsértése szempontjából gyanúsnak találnak. A szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértések meghatározásának alapját ezzel szemben kizárólag a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós elemi jogszabályok, illetve a tagállamok nemzeti jogszabályai képezik. Ebből következően a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos számos jelentős probléma nem oldható meg a javaslat tárgyát képező rendelettel, hanem csak az elemi jogszabályok – például a védjegyekről szóló irányelv és a közösségi védjegyrendelet – felülvizsgálata révén kezelhető.

A Bizottság azonban nem követi kellő következetességgel ezt a megközelítést, amikor az utasok személyes poggyászára vonatkozó kivétel fenntartását javasolja. Azt a kérdést, hogy hamisított áruk végfelhasználók által végrehajtott behozatala a szellemitulajdon-jogok megsértésének minősülő cselekedet-e, az elemi jogszabályok már szabályozzák. A szóban forgó kivétel tehát pusztán deklaratív természetű, ugyanakkor azt a hamis üzenetet közvetíti a vámhatóságok, a fogyasztók és a kereskedelmi vállalatok számára, hogy jogsértő áruk személyes használatra történő behozatala elfogadható.

Az előadó véleménye szerint a szellemi tulajdonra vonatkozó elemi jogszabályokban el kell ismerni, hogy a hamisított áruk még személyes használat esetén is sértik a szellemitulajdon-jogokat, ezért az előadó arra bátorítja a Bizottságot, hogy ezt a problémát az elemi jogszabályok felülvizsgálata révén kezelje.

Az előadó üdvözli a rendelet hatályának kiterjesztését az EU és a tagállamok elemi jogszabályozása szerint a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértésnek tekintendő cselekedetek valamennyi típusára, közöttük a párhuzamos kereskedelemre és az úgynevezett „overrun” ügyletekre (a szellemitulajdon-jogok jogosultjának hozzájárulása nélkül gyártott árukkal való kereskedelemre). A párhuzamos behozatal több tagállam elemi jogszabályozása szerint jogellenes, és lehetővé kell tenni, hogy a vámhatóságok érvényre juttathassák a szellemi tulajdonra vonatkozó elemi jogszabályokban előírt rendelkezéseket. A párhuzamos behozatal esetei – amelyek gyakran keverednek a termékhamisítással és a minőségellenőrzés hiányával is – megtévesztik a fogyasztókat, valamint veszélyeztethetik egészségüket és biztonságukat is.

Valamely szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk kiadásának felfüggesztése vagy ezen áruk lefoglalása

Szükséges volna, hogy amennyiben egy tagállam vámhatósága intézkedést elrendelő határozat hatálya alá eső, feltehetően valamely szellemitulajdon-jogot sértő árukat azonosít, úgy a szóban forgó áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat meghozatala előtt köteles legyen a jogosult számára – annak kérésére – megadni a kérdéses tételekre vonatkozó tájékoztatást. Ez segítséget nyújtana a jogosultnak abban, hogy a jogsértéseket azonosítása, és további lépéseket tegyen a jogsértővel szemben.

Az a további kötelezettség azonban, hogy a vámhatóságoknak a kedvezőtlen határozat meghozatalát megelőzően lehetőséget kell biztosítaniuk a véleménynyilvánításra, aránytalan igazgatási költségeket okozna számukra, és potenciálisan a szellemitulajdon-jogok védelmi színvonalának romlásához vezetne. Az EU-ba árukat importáló gazdasági szereplők egyébként is tisztában vannak azzal, hogy szállítmányaik vámellenőrzések tárgyát képezhetik. Ez nem sérti az importőr jogait, mivel a vámhatóságok fellépése csupán a jogszabályokban rögzített jogait és kötelezettségeit érinti. Ez azonban nem zárhatja ki a fogyasztókat vélhetően közvetlenül érintő kis tételekre vonatkozó különleges eljárás során történő véleménynyilvánítás jogát.

Eljárás indítása

Az előadó üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely szerint az egyszerűsített eljárás alkalmazását kötelezővé kell tenni minden tagállamban. Az előadó ugyanakkor úgy véli, hogy az egyszerűsített eljárást nem csak a hamisított és kalózáruk, hanem a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértés esetében alkalmazni kellene. Ha az egyszerűsített eljárást csak a hamisított és a kalózáruk esetében alkalmaznák, akkor ez a gyakorlatban jogbizonytalanságot keltene, mivel nem világos, hogy melyik eljárást kellene alkalmazni abban az esetben, amikor az áruk egyaránt sértik a márkanév/copyright jogokat és egyéb szellemitulajdon-jogokat (pl. a szabadalmakat) is.

Kis tételek

Az előadó üdvözli azt a javaslatot, amely szerint a kis tételek esetében különleges, egyszerűsített eljárást kell alkalmazni, de e tekintetben több módosítást is ajánl:

A „kis tételek” fogalmának meghatározása a javaslat tárgyát képező rendelet lényegi eleme, ezért e meghatározásnak magában a rendeletben kell szerepelnie. Az előadó által javasolt meghatározás alapja az egyetlen csomag tartalmát képező árutételek száma (háromnál kevesebb) és összesített súlya (2 kg-nál kevesebb). Ezek a kritériumok és küszöbértékek a nyilvános konzultáció keretében az érintett szereplők által adott különböző válaszok alapján kerültek megállapításra. Az előadó a tételek értékét mellőzte, mivel nem létezik megállapodás arra vonatkozóan, hogy melyik értéket – a gyanús áruk értékét vagy a tényleges áruk értékét – kellene figyelembe venni, és nem állnak rendelkezésre olyan objektív kritériumok sem, amelyek alapján a vámhatóságok megállapíthatnák a hamisított áruk értékét.

Az eljárást az egyéb árukra kialakított megközelítéssel következetes összhangban a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértésre alkalmazni kellene.

Az áruk vámhatóság általi megsemmisítése – amennyiben azt a szellemitulajdon-jogok jogosultja vagy egy bíróság nem erősíti meg – elfogadhatatlan ütközéseket okozna a tulajdonhoz való alapvető joggal. A jogosultak számára ezért kötelezővé kell tenni az „opt-in” döntést, azaz a vámügyi intézkedésre irányuló kérelmükben kérniük kell a kis tételekre vonatkozó különleges eljárás alkalmazását. E kérelemmel a jogosultak elfogadnák, hogy a raktározás és a megsemmisítés költségeit nekik kell előzetesen megfinanszírozniuk.

A nyilatkozattevő/az áruk birtokosa számára – aki feltehetően a fogyasztó – biztosítani kell a véleménynyilvánításhoz való jogot. Az e tekintetben előírt határidőt azonban le kell rövidíteni, mert különben szükségtelenül lassítja az eljárást és növeli a raktározási költségeket.

Végezetül, a jogosultaknak hozzáférést kell biztosítani az ezen eljárás szerint megsemmisített árukkal kapcsolatos információkhoz, amelyeket vizsgálataik során felhasználhatnak. Ennek egyik hatékony szervezési módja lehet egy olyan elektronikus adatbázis, amelyben az intézkedésnek helyt adó határozat tárgyát képező valamennyi árut nyilvántartanak. A Vám Világszervezet által kifejlesztett „Interface Public Members” (IPM) rendszer e tekintetben modellül szolgálhatna.

Költségek

Az előadó üdvözli a javaslat világos szemléletét abban a tekintetben, hogy a jogosult, aki egyfelől köteles előzetesen megfinanszírozni a raktározás és a megsemmisítés valamennyi költségét, másfelől kártérítést igényelhessen a jogsértőtől vagy más személyektől.

Az előadó ugyanakkor pontosítana néhány feltételen, amelyek mellett a kereskedelmi ügyletben részt vevő, de a jogsértőtől eltérő személyek felelőssége érvényesíthető. Ez segítene a jogosultnak abban, hogy kártérítéshez jusson azokban az esetekben, amikor a jogsértők azonossága rejtett, kártérítésre nem kötelezhetők (például azért, mert harmadik országban tartózkodnak) vagy fizetésképtelenek.

Ilyen esetben a jogosultak számára lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kártérítést először a címzettektől követeljék, mert a címzettek közvetlenül vesznek részt a kereskedelmi ügyletben.

Amennyiben a címzett sem azonosítható, kártérítésre nem kötelezhető vagy fizetésképtelen, úgy a jogosultak számára lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kártérítést közvetítőktől, például fuvarozóktól és szállítmányozóktól követelje, amennyiben azok a szállítmány kezelése során nem a kellő gondossággal jártak el. Az e mulasztás megállapítására szolgáló kritériumokat a javaslat tárgyát képező rendeletben pontosan meg kell határozni.

Árutovábbítási eljárás (tranzit) alatt álló áruk

Az előadó üdvözli a harmadik országból érkező és külső árutovábbítási eljárás alá vont, a vámhatóságok gyanúja szerint az EU-ban védett szellemitulajdon-jogot sértő áruk kezelése tekintetében javasolt pontosításokat, amelyek hozzájárulnak majd az EU-val szemben a WTO keretein belül indított vita megoldásához, és egyúttal megkönnyítik a gyógyszerekhez való hozzáférést a fejlődő országokban.

A javaslat a szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében fenntartja a vámhatóságok azon lehetőségét, hogy az árukat ellenőrzésnek vessék alá, amennyiben azok az EU vámterületén a felügyeletük alatt állnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós elemi jogszabályozásnak megfelelően az ilyen áruk csak akkor minősülhetnek az EU-ban védett szellemitulajdon-jogot sértő árunak, amennyiben megállapítást nyer, hogy azokat az EU-ban kívánják eladni.

Az Európai Bíróság a közelmúltban meghatározta, hogy a vámhatóságok mely feltételek mellett élhetnek azzal a gyanúval, hogy az árutovábbítási eljárás alá bejelentett árukat valójában az EU-ban kívánják eladni. Ezeket a pontosításokat a jogi egyértelműség biztosítása érdekében fel kell venni a javaslat tárgyát képező rendelet szövegébe.

Az árutovábbítás szabadságának elvét sohasem kívánták a jogellenes kereskedelemre alkalmazni, így a szellemitulajdon-jogot sértő áruk kereskedelmére sem. Az előadó ezért bátorítja a Bizottságot, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó elemi jogszabályok jövőbeli felülvizsgálatai során biztosítsa, hogy a felfüggesztő eljárás alá helyezett olyan árukat, amelyek az EU-ban szellemitulajdon-jog védelme alatt álló áruk utánzatai vagy másolatai, minden esetben hamisított és kalózáruknak lehessen minősíteni.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről(*) (30.1.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0285 – C7‑0139/2011 – 2011/0137(COD))

Előadó (*): Josefa Andrés Barea

(*) Társbizottság – az eljárási szabályzat 50. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

A globalizált gazdaságban a szellemi tulajdon az európai versenyképesség jelentős tényezőjévé vált. A tudás védelme egyet jelent Európa kutatással, innovációval és munkahelyekkel kapcsolatos befektetéseinek védelmével. Ugyanakkor a szellemitulajdon-jogok megsértése és a hamisított áruk ebből eredő világkereskedelme egyre több aggodalomra ad okot, mind az európai ipart érintő gazdasági következményeket, mind a fogyasztók egészségét és biztonságát érintő kockázatokat tekintve.

Az Unió külső határain foganatosított lefoglalásokra vonatkozó statisztikákból[1] nyilvánvaló a szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő szállítmányok számának egyértelmű növekedése. Jóllehet a megbízható adatok hiánya akadályozza a probléma teljes nagyságrendjének felmérését, az uniós vámhatósági fellépések statisztikái szembeszökően emelkedő tendenciát jeleznek, különösen az internetes vásárlásokkal kapcsolatos kisméretű postai vagy futárszolgálati csomagok lefoglalásai terén. 2010-ben a postai forgalomban lefoglalt árucikkek csaknem 69%-ban gyógyszerekből álltak.

A vámhatóságok az Unió határain egyrészt a frontvonalban, másrészt kiváltságos helyzetben vannak, hogy fellépjenek az áruk hamisítása és az EU-ba való jogellenes belépése ellen, és ezzel biztosítsák az európai kereskedelmi környezet versenyképességét. Mivel a vámügyi szabályok és gyakorlatok létfontosságú szerepet játszanak a hatékony fellépésben, örvendetes a határokon történő érvényesítésről szóló jelenlegi 1383/2003/EK rendelet átdolgozására irányuló bizottsági javaslat, amelynek célja a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének a vámeljárások egyszerűsítése mellett történő javítása.

Ez a javaslat az Európa 2020 közleményben körvonalazott szélesebb tudásalapú stratégia, valamint a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló új, 2009–2012-re szóló uniós vámügyi cselekvési terv részét alkotja.

Az előadó javaslatai

Mivel a vámalakiságok közvetlen kihatással vannak a nemzetközi kereskedelemre, rendkívül fontos, hogy maguk a végrehajtási intézkedések ne váljanak a jogszerű kereskedelem akadályává. A kereskedelem megkönnyítésének általános célkitűzései, a visszaéléssel szembeni biztosítékok meghatározása, valamint a megerősített jogbiztonság mellett ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival is.

Többek között ezek tartoznak a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság előadójaként tett javaslataim alapjául szolgáló tényezők közé. Ebben a véleményben három szempontra szeretném felhívni a figyelmet, amelyek a külkereskedelem vonatkozásában különösen érdekesek: a tranzitárukra, párhuzamos kereskedelemre és a nemzetközi együttműködésre.

Árutovábbítási eljárás (tranzit) alatt álló áruk

A tranzittal kapcsolatos kérdések külön figyelmet érdemelnek. Az 1383/2003/EK rendelet helyébe lépő új rendelettervezet (17) preambulumbekezdése egy nagyon sajátos esetre utal: a generikus gyógyszerek behozatalára. Ez az utalás azoknak a jól ismert aggodalmaknak a következménye, amelyekre az átmenő forgalomban belépő gyógyszerek állítólagos szabadalombitorlás miatti lefoglalásának esetei, valamint az ennek kapcsán a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) India és Brazília által az EU-val szemben indított viták adtak okot.

A (17) preambulumbekezdés az EU azon kötelezettségvállalásának örvendetes újbóli megerősítése, hogy megkönnyíti a gyógyszerekhez való hozzáférést a fejlődő világban, valamint azon WTO-szabályokon alapuló kötelességének, hogy garantálja az árutovábbítás szabadságát. Ezáltal növeli az átláthatóságot és a jogbiztonságot a jogszerű érdekelt felek számára, „különösen” az olyan gyógyszerek vámkezelését illetően, amelyek csak áthaladnak az EU-n, és amelyeket nem az EU belső piacára szánnak, illetve amelyek esetében nem is áll fenn az oda való átirányítás kockázata.

A jelenlegi javaslat alapján a szellemitulajdon-jogok megsértése kockázatának vizsgálatakor a vámtisztviselőknek mérlegelniük kell, hogy fennáll-e „annak a jelentős valószínűsége, hogy ezeket az árukat átirányítják” és az uniós piacon hozzák forgalomba. A vámhatóságok tehát csak akkor foglalhatnának le nem uniós tagállamokból érkező tranzitárukat, ha elégséges bizonyítékkal rendelkeznek arra nézve, hogy azokat jogellenesen át fogják irányítani a belső piacra. A javaslat azonban elmulaszt bármiféle iránymutatást vagy kritériumokat adni azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell értelmezni az áruk EU-ban történő értékesítésének szándékát. Az új rendeletnek e tekintetben tehát javára válna a további pontosítás.

Az új rendeletnek fel kell továbbá hatalmaznia a vámhatóságokat arra, hogy lefoglalják a feltehetően hamisított árukat, még akkor is, ha tranzitárukról van szó. Máskülönben a tiltott áruk „tranzitáruként” továbbra is belépnének az uniós piacra, a származásra és az érkezési helyre vonatkozó hamis nyilatkozatok alapján, mint arról az érintett vállalkozások beszámoltak.

Soha nem volt cél, hogy az árutovábbítás szabadságának garantálása a tiltott kereskedelemre vonatkozzon. Ezenkívül nem szabad korlátozni az ellenőrzéseket, ha fennáll annak a gyanúja, hogy veszélyben lehet a lakosság egészsége, tekintet nélkül az áruk végső szállítási helyére. A vámhatóságok fellépéseit a megelőzésnek és az elővigyázatosságnak kell vezérelnie. Miközben a (2) preambulumbekezdés elismeri a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk egészségügyi és biztonsági kockázatait, a rendeletnek meg kell határoznia, hogy az uniós vámhatóságok minden gyanús árut lefoglalhatnak, akár tranzitárut is, ha fennáll annak a konkrét kockázata, hogy azt átirányítják az uniós piacra.

Kis tételek

Mivel a szellemitulajdon-jogok árutovábbítás közbeni megsértése továbbra is kihívást jelent a tagállami vámhatóságok számára, örvendetes újdonság a hamisított áruk megsemmisítésére vonatkozó egyszerűsített eljárás egész EU-ra kiterjedő kötelező alkalmazásának bevezetése, anélkül hogy bíróságon hivatalosan meg kellene állapítani a jogsértést. Ez jelentős kedvező fejleménynek tekinthető mind a jogosultakra, mind a vámigazgatásokra nehezedő terhek csökkentése szempontjából – és várhatóan eredményekhez vezet a kereskedelem megkönnyítése terén.

Ez különösen a gyanús áruk kis tételeire vonatkozik, amelyek internetes értékesítésből származnak, és a postaszolgálaton vagy egy kereskedelmi futárszolgálaton keresztül lépnek be az EU-ba, tekintettel a jogsértő áruknak a tárolás és az igazságügyi eljárások költségterhéhez viszonyított értékére.

A „kis tételek” fogalmát és a kapcsolódó eljárási határidőt illetően azonban hasznos lehet a további vizsgálat. Ugyanilyen fontos, hogy a vámhatóságok tájékoztassák a jogosultakat a kis hamisított tételek bármilyen jelentős mozgásáról, hogy segítsék őket a hamisítás útvonalainak és tendenciáinak nyomon követésében.

Párhuzamos kereskedelem

Örvendetes a rendelettervezet hatálya alá tartozó jogsértések körének további bővítése. Az uniós vámhatóságoknak az uniós piacon párhuzamos import keretében forgalomba hozott termékeknek a jogosult engedélye nélküli lefoglalására vonatkozó felhatalmazása minden bizonnyal a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének javulásához vezet majd. Míg a vámhatóságok egyedülálló helyzetben vannak a tiltott párhuzamos kereskedelem ellenőrzése tekintetében, a „szürkepiaci áruk” feltartóztatása és a tényleges jogsértések megállapítása várhatóan továbbra is problémát okoz.

Ami azt illeti, növekedhet a jogszerű kereskedelem akadályozásának kockázata. A megalapozatlan elkobzások elkerülése érdekében a jogosultaknak a vámhatóság rendelkezésre kell bocsátaniuk minden információt, amely szükséges ahhoz, hogy lehetővé tegye a vámhatóság számára a párhuzamos import keretében érkező áruk határon történő lefoglalását. A rendelet bővített hatályát megfelelő erőforrásokkal és a vámhatóságok munkatársainak képzésével kell kiegészíteni.

Nemzetközi együttműködés

A szellemitulajdon-jogok megsértésével szemben az uniós határokon folytatott küzdelmet a forrásnál végzett célzott fellépésekkel kell összekapcsolni a tiltott áruk EU-ba történő kivitelének megelőzése érdekében. Ez együttműködést tesz szükségessé mind harmadik országokkal, mind nemzetközi szinten, többek között a WTO-n, a Vámigazgatások Világszervezetén és a Szellemi Tulajdon Világszervezetén belül.

A származási és más fogyasztó országokkal való együttműködés máris megvalósult az EU-ban olyan konkrét kezdeményezések révén, mint a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó EU–Kína vámügyi együttműködési cselekvési terv. A párbeszédek és a technikai együttműködésre tett erőfeszítések, az adatcsere, az iparral való együttműködés, valamint a jogalkotás terén elért bizonyos előrelépés ellenére hiányzik a tényleges hatás. Ami azt illeti, továbbra is Kína[2] az EU-ba érkező szellemitulajdon-jogokat sértő áruk fő forrása. 2010-ben a szellemitulajdon-jogokat sértő, uniós vámhatóságok által lefoglalt összes áru 85%-a Kínából érkezett (ez 2009-hez képest 64%-os emelkedést jelent).

Míg folyik a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének 2004-es uniós stratégiájának felülvizsgálata, és várat magára az új FISCUS program, az előadó egyértelműen szükségesnek tartja különösen az EU partnereivel folytatott célzott és testre szabott szellemitulajdon-jogi technikai együttműködés felgyorsítását, és különösen az olyan kiemelt országokkal, mint például Kína, biztosítva a szellemitulajdon-jogok védelmének maximális szintjét mind a jogszerű vállalkozások, mind a fogyasztók érdekében.

Az uniós vámhatóságok közötti, illetve a harmadik országokkal folytatott további operatív együttműködést, ideértve az információcserét, valamint az iparral folytatott együttműködést is fel kell gyorsítani. Továbbá amikor az EU a kereskedelmi megállapodások szellemitulajdon-jogokra vonatkozó rendelkezéseit tárgyalja meg, az Unión belüli védelem szintjével azonos szintű védelemre kell törekednie.

MÓDOSÍTÁS:

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk forgalomba hozatala súlyos kárt okoz a jogosultak, a törvénytisztelő gyártók és a kereskedők számára. Ezen felül megtéveszti a fogyasztókat, és egyes esetekben veszélyezteti egészségüket és biztonságukat. Az ilyen áruk piacra jutását a lehető legtöbb eszközzel akadályozni kell, és intézkedéseket kell hozni e jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében anélkül, hogy ez a jogszerű kereskedelmet fenyegetné.	(2) A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk forgalomba hozatala súlyos kárt okoz a jogosultak, a törvénytisztelő gyártók és a kereskedők számára. Ezen felül megtéveszti a fogyasztókat, és egyes esetekben veszélyezteti egészségüket és biztonságukat. Az ilyen áruk piacra jutását a lehető legtöbb eszközzel akadályozni kell, és intézkedéseket kell hozni e jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében anélkül, hogy ez a jogszerű kereskedelmet fenyegetné. Ezért a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell az ilyen áruk megvásárlásához kapcsolódó kockázatokról.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Ha nem hamisított vagy kalózáru válik jogsértés gyanújának tárgyává, a vámhatóságoknak nehéz lehet pusztán szemrevételezéssel megállapítaniuk, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés. Ezért indokolt eljárás megindítását előíró intézkedésről rendelkezni, kivéve ha az érintett felek – nevezetesen az áruk birtokosa és a jogosult – beleegyeznek az áruk megsemmisítésébe. Az ilyen eljárásokkal foglalkozó illetékes hatóságok feladata, hogy eldöntsék, történt-e szellemitulajdonjog-sértés, illetve hogy az adott árukra vonatkozó szellemitulajdonjog-sértésekkel kapcsolatos megfelelő döntéseket meghozzák.	(11) A vámhatóságoknak nehéz lehet pusztán szemrevételezéssel megállapítaniuk, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés. Ezért indokolt eljárás megindítását előíró intézkedésről rendelkezni, kivéve ha az érintett felek – nevezetesen az áruk birtokosa és a jogosult – beleegyeznek az áruk megsemmisítésébe. Az ilyen eljárásokkal foglalkozó illetékes hatóságok feladata, hogy eldöntsék, történt-e szellemitulajdonjog-sértés, illetve hogy az adott árukra vonatkozó szellemitulajdonjog-sértésekkel kapcsolatos megfelelő döntéseket meghozzák.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) Az Unión belül védjeggyel védett termékek utánzatainak, illetve az Unión belül szerzői jog vagy szomszédos jogok, illetve formatervezési mintaoltalom által védett termékek másolatainak az Unió vámterületén való áthaladása és a belső piacon történő forgalomba hozatala nemcsak jelentős veszteséget jelent a jogszerű uniós vállalkozások számára, hanem a polgárokat érintő egészségügyi és biztonsági kockázatokkal is jár. A vámhatóságokat ezért fel kell hatalmazni arra, hogy elővigyázatosságból minden szellemitulajdon-jogsértés szempontjából gyanús árut ellenőrizhessenek és lefoglalhassanak, amennyiben feltételezhető, hogy azt a belső piacon fogják értékesíteni.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17b) Bizonyítéknak tekintendő arra vonatkozóan, hogy ezen árukat az Unión belül kívánták értékesíteni, ha azokat egy Unión belüli ügyfélnek eladták vagy eladásra felkínálták, illetve uniós fogyasztók számára eladás céljából hirdették, vagy amennyiben dokumentumok vagy levelezés tanúsítja, hogy azokat az Unió belső piacán kívánják értékesíteni. Amennyiben az áruk célállomását nem jelentették be, jóllehet erre szükség lenne, valamint azokban az esetekben, ahol hiányzik a pontos meghatározás vagy a megfelelő információ a termék gyártójára vagy forgalmazójára vonatkozóan, amennyiben nincs együttműködés a vámhatóságokkal, illetve ha olyan dokumentumokat találnak, amelyek azt mutatják, hogy azokat a belső piacon kívánták forgalomba hozni, a nyilatkozattevőnek, illetve az áruk birtokosának a feladata annak bizonyítása, hogy az árukat nem szándékozták az Unióban eladni.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 17 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17c) A szellemitulajdon-jogok megsértése ellen az Unió külső határain folytatott küzdelmet a forrásnál történő célzott erőfeszítésekkel kell kiegészíteni. Ez együttműködést igényel mind harmadik országokkal, mind nemzetközi szinten, amelynek során a Bizottságnak és a tagállamoknak tiszteletet kell kialakítaniuk, és elő kell mozdítaniuk a szellemitulajdon-jogok védelmének magas színvonalát. Ennek magában kell foglalnia a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi megállapodásokba való felvételét és érvényesítését, a technikai együttműködést, a vita ösztönzését a különböző nemzetközi fórumokon, az információk közlését és cseréjét, valamint a harmadik országokkal és az érintett ágazatokkal folytatott operatív együttműködés területén történő további lépéseket.
Indokolás
A fokozott kétoldalú együttműködésnek, valamint az összehangolt nemzetközi fellépésnek elő kell segítenie a szellemitulajdon-jogok bitorlása elleni küzdelmet.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 17 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17d) A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk nemzetközi kereskedelmének megszüntetése céljából a TRIPS-egyezmény 69. cikke úgy rendelkezik, hogy a WTO-tagoknak elő kell mozdítaniuk a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk kereskedelmére vonatkozó, vámhatóságok közötti információcserét. Ennek az információcserének a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk gyártásának és terjesztésének az ellátási lánc korábbi szakaszában történő leállítása érdekében lehetővé kell tennie a csempészhálózatok nyomon követését. Ezért meg kell határozni az Unió vámhatóságai és az érintett harmadik országbeli hatóságok közötti információcsere feltételeit, többek között az adatvédelem tekintetében is.
Indokolás
Tekintettel a hamisítás nemzetközi jellegére és a hamisítók kiterjedt, határokon átnyúló hálózataira, rendkívüli jelentőségű, hogy a vámhatóságok képesek legyenek – harmadik országokkal is – megosztani és felhasználni az információkat a hálózatok és a hamisítók által használt útvonalak felderítése érdekében.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 17 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17e) A hamisítás, a kalózkodás és a bejegyzett jogtulajdonosok jogait megsértő termékekkel való illegális párhuzamos kereskedelem elleni küzdelem terén való nemzetközi együttműködés megerősítésére irányuló uniós célkitűzéssel összhangban a hamisítás és a kalózkodás új európai megfigyelőközpontjának kulcsszerepet kell betöltenie azáltal, hogy releváns és megfelelően időzített tájékoztatást biztosít valamennyi tagállam vámhatósága számára, hogy azok megfelelően tudják ellenőrizni a szellemitulajdon-jogokat valószínűleg megsértő engedélyezett importőröket és forgalmazókat a belső piacon, valamint a külföldi piacokra szállító exportőröket. E szerep még nagyobb hangsúlyt kaphat azáltal, ha létrehozzák a regisztrált védjegyek, formatervezési minták és szabadalmak által védett uniós termékek és szolgáltatások adatbázisát, amely az Unióval a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme és érvényre juttatása terén együttműködő külföldi vámhatóságok számára is rendelkezésre bocsátható;
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4a. Ezt a rendeletet alkalmazni kell az Unió vámterületén áthaladó, feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő tranzitárukra.
Indokolás
Az átláthatóság érdekében az új rendeletben kifejezetten foglalkozni kell a tranzitáruk kezelésével. Amennyiben fennáll az uniós és a tagállami anyagi szellemitulajdon-jogi jogszabályok által biztosított jogok bitorlásának gyanúja és az áruk áthaladás közbeni belső piacra történő átirányításának konkrét kockázata, a vámhatóságok jogszerűen lefoglalhatják az árukat.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az uniós jog vagy az adott tagállam joga szerint szellemitulajdon-jogot sértő intézkedés tárgyát képező áruk;	a) az uniós jog vagy az adott tagállam joga szerint szellemitulajdon-jogot sértő intézkedés tárgyát képező áruk, illetve olyan áruk, amelyek esetében nem zárható ki, hogy ilyen cselekmény tárgyát képezik, és amelyek egyidejűleg egyértelmű fenyegetést jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve;
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) az eredeti áruk pontos leírása és műszaki adatai, adott esetben képek csatolásával;	g) az eredeti áruk pontos leírása és műszaki adatai, a jelölés, mint például a vonalkód, valamint adott esetben képek csatolásával;
Indokolás
A párhuzamos behozatal nyomon követhetőségének megkönnyítése érdekében a jogosultaknak és képviselőiknek meg kell adniuk a vámhatóságok számára az eredeti termékek azonosítása szempontjából lényeges minden információt, mint például a jelölést és az engedélyezett forgalmazókat.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i) bármely olyan információ, amely felhasználható a vámhatóságok által az érintett szellemitulajdon-jog(ok) megsértése kockázatának elemzése és értékelése során;	i) bármely olyan információ, amely felhasználható a vámhatóságok által az érintett szellemitulajdon-jog(ok) megsértése kockázatának elemzése és értékelése során, mint például az engedélyezett forgalmazók;
Indokolás
A párhuzamos behozatal nyomon követhetőségének megkönnyítése érdekében a jogosultaknak és képviselőiknek meg kell adniuk a vámhatóságok számára az eredeti termékek azonosítása szempontjából lényeges minden információt, mint például a jelölést és az engedélyezett forgalmazókat.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Amennyiben valamely szellemitulajdon-jog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező más okból már nem tartozik a kérelem benyújtására jogosult személyek körébe, a vámhatóságok nem tesznek intézkedést. A kérelemnek helyt adó határozatot a döntést hozó vámhatóság visszavonja vagy megfelelően módosítja.	3. Amennyiben valamely szellemitulajdon-jog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező más okból már nem tartozik a kérelem benyújtására jogosult személyek körébe, a kérelmező értesíti erről a vámhatóságokat, a vámhatóságok pedig nem tesznek további intézkedést. A kérelemnek helyt adó határozatot a döntést hozó vámhatóság visszavonja vagy megfelelően módosítja.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben valamely szellemitulajdon-jog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező más okból már nem tartozik a kérelem benyújtására jogosult személyek körébe, a vámhatóságok nem tesznek intézkedést. A határidő meghosszabbításának helyt adó határozatot a döntést hozó vámhatóság visszavonja vagy megfelelően módosítja.	Amennyiben valamely szellemitulajdon-jog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező más okból már nem tartozik a kérelem benyújtására jogosult személyek körébe, a kérelmező értesíti erről a vámhatóságokat, a vámhatóságok pedig nem tesznek további intézkedést. A határidő meghosszabbításának helyt adó határozatot a döntést hozó vámhatóság visszavonja vagy megfelelően módosítja.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 19 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	19a. cikk
	Vámhatóságok közötti információ- és adatcsere
	A Bizottság a megfelelő adatvédelmi biztosítékokra is figyelemmel dönthet úgy, hogy a 18. cikk (3) bekezdése alapján összegyűjtött információkat és adatokat meg kell osztani az uniós vámhatóságok és a harmadik országbeli illetékes hatóságok között, és megállapíthatja ennek feltételeit.
Indokolás
A harmadik országokkal való együttműködés alapvető ahhoz, hogy fel lehessen venni a küzdelmet a szellemitulajdon-jogot sértő áruk kereskedelmének elterjedése ellen. Ahhoz, hogy ez az együttműködés eredményes legyen, az uniós vámhatóságoknak képesnek kell lenniük megosztani harmadik országbeli partnereikkel a szellemitulajdon-jogok megsértésére vonatkozó információkat és adatokat, titoktartás mellett, feltéve hogy szigorú adatvédelmi biztosítékok állnak rendelkezésre.

ELJÁRÁS

Cím	A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítése
Hivatkozások	COM(2011)0285 – C7-0139/2011 – 2011/0137(COD)
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 7.6.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 7.6.2011
Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	17.11.2011
Vizsgálat a bizottságban	11.10.2011	20.12.2011
Az elfogadás dátuma	26.1.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 4 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, María Auxiliadora Correa Zamora, Harlem Désir, Christofer Fjellner, Carmen Fraga Estévez, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, Emilio Menéndez del Valle, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Keith Taylor, Jan Zahradil, Paweł Zalewski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Josefa Andrés Barea, George Sabin Cutaş, Mário David, Albert Deß, Jutta Haug, Syed Kamall, Silvana Koch-Mehrin, Jean Roatta, Inese Vaidere

• [1]  http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/statistics/
• [2]  http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/statistics/statistics_2010.pdf

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről(*) (26.1.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0285 – C7‑0139/2011 – 2011/0137(COD))

A vélemény előadója (*): Marielle Gallo

(*)           Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Előzmények

A Bizottság 2011. május 24-én „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca felé” címmel közleményt fogadott el, amelynek célja a kreativitás és az innováció támogatása Európában. Ez az átfogó és koherens stratégia tervet határoz meg több olyan kezdeményezés tekintetében, amelyet a Bizottság 2012-ig különböző területeken kíván előterjeszteni.

E kezdeményezések keretében a Bizottság többek között javaslatot tett a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló új rendeletre, amelyet az 1383/2003/EK rendelet folytatásának szán.

A javaslat figyelembe veszi a 2010-ben készült, 89 hozzájárulást összegző hatástanulmány elemzését, valamint a nemzetközi körülményeket, nevezetesen a generikus gyógyszerek árutovábbítási eljárásban (tranzit) történő szállítása tekintetében egyrészt az Európai Unió, másrészt India és Brazília között kialakult kereskedelmi konfliktust követően.

Ebben az összefüggésben a vélemény előadója különösen az alábbi vonatkozásokra kívánja felhívni a figyelmet:

Megfontolások

Mindenekelőtt, ami a javaslat tárgyát képező rendelet hatályát illeti, a vélemény előadója úgy véli, hogy azt ki kellene bővíteni, bevonva a rendelet hatálya alá a kereskedelmi neveket, a félvezető termékek topográfiáját és a használati mintákat.

Az előadó emellett ugyancsak a rendelet hatálya alá vonná a technikai intézkedések megkerülését szolgáló eszközökből eredő jogsértéseket, továbbá azon egyéb jogok megsértését is, amelyek tiszteletben tartásának ellenőrzése már a vámszervek feladata.

A vélemény előadója ezzel szemben nem tartja helyesnek, hogy a párhuzamos behozatalok az új rendelet hatálya alá kerüljenek. Nyilvánvaló, hogy ez a gyakorlat jelentős gazdasági károkat okozhat a jogtulajdonosok számára. A rendeletnek azonban biztosítania kell a vámhatóságok beavatkozásának hatékonyságát és gyorsaságát, korlátozva egyúttal a jogszerű kereskedelem akadályozásának kockázatait is. Amennyiben egyébként a jogtulajdonosok érvényre kívánják juttatni jogaikat, úgy élhetnek az egyes tagállamok jogszabályozásában előírt jogorvoslati eszközökkel.

A vélemény előadója végül támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amelynek célja, hogy megerősítse a vámügyi beavatkozás által esetleg érintett felek jogait. A vélemény előadójának megítélése szerint ugyanakkor különbséget kell tenni a vámügyi formaságokat rendszeresen teljesítő gazdasági szereplők és a végső fogyasztó között.

A vámügyi formaságokat rendszeresen teljesítő szereplők kitűnően ismerik a vámeljárásokat. Nem szabad tehát nehézkes, az illetékes vámhatóság hatékony és gyors fellépését akadályozó adminisztratív eljárásokat bevezetni. Ezzel szemben a végső fogyasztó számára, aki tulajdonképpen nem teljesít vámügyi formaságokat, nagyobb védelmet kell nyújtani. Ebből következően a végső fogyasztó számára biztosítani kell a jogot, hogy álláspontját még a vámhatóságok határozatának meghozatala előtt kifejthesse.

A vélemény előadója különösen támogatja a kis szállítmányok tárgyát képező hamisított áruk megsemmisítésére vonatkozó különleges eljárás bevezetését. A postai forgalomban végrehajtott lefoglalások száma jelentősen emelkedett – 2009-ben 15 000 volt, 210-ben már több, mint 43 000 –, következésképpen egyszerű és hatékony eljárást kell bevezetni az e téren elkövetett jogsértések visszaszorítása érdekében, tiszteletben tartva eközben a végső fogyasztó jogait és érdekeit.

Végezetül, a tagállamok és az Európai Bizottság közötti adatcsere – nevezetesen a Bizottság központi adatbázisának létrehozása – tekintetében maradéktalanul tiszteletben kell tartani a 45/2001/EK rendelet és a 95/46/EK irányelv rendelkezéseit, valamint az európai adatvédelmi biztos 2011. október 12-i véleményét[1].

MÓDOSÍTÁSOK

a Jogi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk forgalomba hozatala súlyos kárt okoz a jogosultak, a törvénytisztelő gyártók és a kereskedők számára. Ezen felül megtéveszti a fogyasztókat, és egyes esetekben veszélyezteti egészségüket és biztonságukat. Az ilyen áruk piacra jutását a lehető legtöbb eszközzel akadályozni kell, és intézkedéseket kell hozni e jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében anélkül, hogy ez a jogszerű kereskedelmet fenyegetné.	(2) A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk forgalomba hozatala súlyos kárt okoz a jogosultak, a törvénytisztelő gyártók és a kereskedők számára. Ezen felül megtéveszti a fogyasztókat, és egyes esetekben veszélyezteti egészségüket és biztonságukat. Az ilyen áruk az Unió vámterületére történő belépését és piacra jutását a lehető leginkább meg kell akadályozni, és intézkedéseket kell hozni e jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében anélkül, hogy ez a jogszerű kereskedelmet gátolná.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az 1383/2003/EK rendelet nem terjed ki bizonyos szellemitulajdon-jogokra és kizár bizonyos jogsértéseket. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének erősítése érdekében a vámhatósági ellenőrzést ki kell terjeszteni más típusú jogsértésekre is, így a párhuzamos kereskedelemből eredő jogsértésekre, valamint a vámhatóságok által már érvényesített, de az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá nem tartozó más jogsértésekre. Ugyanebből az okból indokolt a rendelet hatálya alá vonni – a már eddig is az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó jogok mellett – a kereskedelmi neveket, amennyiben azok a nemzeti jog alapján kizárólagos tulajdonjogként védettek, a félvezető termékek topográfiáit, a használati mintákat, a műszaki megoldások megkerülését szolgáló eszközöket, valamint az uniós jogszabályok által létrehozott bármely kizárólagos szellemitulajdon-jogot.	(5) Az 1383/2003/EK rendelet nem terjed ki bizonyos szellemitulajdon-jogokra és kizár bizonyos jogsértéseket. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének erősítése érdekében a vámhatósági ellenőrzést ki kell terjeszteni az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá nem tartozó, egyéb típusú jogsértésekre is. Ebből az okból indokolt a rendelet hatálya alá vonni – a már eddig is az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó jogok mellett – a kereskedelmi neveket, amennyiben azok a nemzeti jog alapján kizárólagos tulajdonjogként védettek, a félvezető termékek topográfiáit, a használati mintákat, a műszaki megoldások megkerülését szolgáló eszközöket.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A szellemitulajdon-jogok gyors érvényesítésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy ha a vámhatóságok megfelelő bizonyítékok alapján azt gyanítják, hogy a felügyeletük alatt álló áruk szellemitulajdon-jogot sértenek, akkor akár saját kezdeményezésükre, akár kérelemre felfüggeszthessék az áruk kiadását, vagy lefoglalhassák azokat annak érdekében, hogy a vámhatóságok intézkedését kezdeményező kérelem előterjesztésére jogosult személy eljárást indíthasson annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.	(10) A szellemitulajdon-jogok gyors érvényesítésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy ha a vámhatóságok megfelelő mutatók alapján azt gyanítják, hogy a felügyeletük alatt álló áruk szellemitulajdon-jogot sértenek, akkor akár saját kezdeményezésükre, akár kérelemre felfüggeszthessék az áruk kiadását, vagy lefoglalhassák azokat annak érdekében, hogy a vámhatóságok intézkedését kezdeményező kérelem előterjesztésére jogosult személy eljárást indíthasson annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.
Indokolás
A módosítás összhangot teremt a Bíróság 2011. december 11-i, Philips kontra Nokia C-446/09 számú és C-495/09 számú összevont ügyekben hozott (hivatalosan még nem közzétett) ítéletében alkalmazott szóhasználattal..
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Ha nem hamisított vagy kalózáru válik jogsértés gyanújának tárgyává, a vámhatóságoknak nehéz lehet pusztán szemrevételezéssel megállapítaniuk, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés. Ezért indokolt eljárás megindítását előíró intézkedésről rendelkezni, kivéve ha az érintett felek – nevezetesen az áruk birtokosa és a jogosult – beleegyeznek az áruk megsemmisítésébe. Az ilyen eljárásokkal foglalkozó illetékes hatóságok feladata, hogy eldöntsék, történt-e szellemitulajdonjog-sértés, illetve hogy az adott árukra vonatkozó szellemitulajdonjog-sértésekkel kapcsolatos megfelelő döntéseket meghozzák.	(11) Ha nem hamisított vagy kalózáru válik jogsértés gyanújának tárgyává, a vámhatóságoknak nehéz lehet pusztán szemrevételezéssel megállapítaniuk, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés. Ezért indokolt eljárás megindítását előíró intézkedésről rendelkezni, kivéve ha az érintett felek – nevezetesen a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa és a jogosult – beleegyeznek az áruk megsemmisítésébe. Az ilyen eljárásokkal foglalkozó illetékes hatóságok feladata, hogy eldöntsék, történt-e szellemitulajdonjog-sértés, illetve hogy az adott árukra vonatkozó szellemitulajdonjog-sértésekkel kapcsolatos megfelelő döntéseket meghozzák.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása érdekében a hamisított és kalózáruk kis tételei vonatkozásában egyedi eljárást kell bevezetni, amely a jogosult beleegyezése nélkül is lehetővé tenné az áruk megsemmisítését. Az arra vonatkozó küszöbérték megállapítása érdekében, hogy milyen szállítmányok minősülnek kis tételnek, ebben a rendeletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni a Bizottság számára általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására. Fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson.	(13) Az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása érdekében – a végső fogyasztó azon jogának sérelme nélkül, hogy ésszerű időn belül megfelelő tájékoztatást kapjon a vámhatóságok által foganatosított intézkedések jogalapjáról –az áruk kis tételei vonatkozásában egyedi eljárást kell bevezetni, amely a jogosult beleegyezése nélkül is lehetővé tenné az áruk megsemmisítését Az arra vonatkozó küszöbérték megállapítása érdekében, hogy milyen szállítmányok minősülnek kis tételnek, ebben a rendeletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni a Bizottság számára általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására. Fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő és nyilvános konzultációkat folytasson a fogyasztói szervezetekkel, a polgári jogi szervezetekkel és szakértői szinten is.
Indokolás
Az adminisztratív terhek és költségek csökkentése érdekében az áruk kis tételeire vonatkozó egyedi eljárás bevezetése nem rendítheti meg a fogyasztónak az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmát, lásd még a 16. preambulumbekezdést is, a hozzá tartozó indokolással.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A jogi egyértelműség és annak érdekében, hogy a törvénytisztelő kereskedők érdekeit megvédjék a határokon történő jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezésekkel való esetleges visszaélésektől, indokolt megváltoztatni a szellemitulajdonjog-sértés gyanúja esetén lefoglalható árukra vonatkozó határidőket; azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámhatóságok kötelesek átadni a jogosultak számára a szállítmányokra vonatkozó információkat; a hamisítástól és kalózkodástól eltérő szellemitulajdonjog-sértések gyanúja miatt vámhatósági ellenőrzés alatt álló áruk megsemmisítését lehetővé tevő eljárás alkalmazásának feltételeit; és indokolt egy olyan rendelkezés bevezetése, amely az áruk birtokosa számára lehetővé teszi véleményének kifejtését azt megelőzően, hogy a vámszerv őt hátrányosan érintő döntést hozna.	(15) A jogi egyértelműség és annak érdekében, hogy a törvénytisztelő kereskedők érdekeit megvédjék a határokon történő jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezésekkel való esetleges visszaélésektől, indokolt megváltoztatni a szellemitulajdonjog-sértés gyanúja esetén lefoglalható árukra vonatkozó határidőket; azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámhatóságok kötelesek átadni a jogosultak számára a szállítmányokra vonatkozó információkat;
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) a hamisítástól és kalózkodástól eltérő szellemitulajdonjog-sértések gyanúja miatt vámhatósági ellenőrzés alatt álló áruk megsemmisítését lehetővé tevő eljárás alkalmazásának feltételeit; és indokolt egy olyan rendelkezés bevezetése, amely az áruk birtokosa számára lehetővé teszi véleményének kifejtését azt megelőzően, hogy a vámszerv őt hátrányosan érintő döntést hozna. Figyelemmel az e területen a vámhatóságok által elfogadott intézkedések ideiglenes és megelőző jellegére, valamint az intézkedések által érintett felek érdekellentéteire, a rendelet gördülékeny alkalmazásának biztosítása érdekében, az érintett felek jogainak tiszteletben tartása mellett, az eljárásokat bizonyos szempontok szerint módosítani kell. Ezért, figyelemmel az e rendeletben előírt különféle értesítésekre, a vámhatóságoknak a vámkezelésre vagy az áruk elhelyezésére vonatkozó dokumentumok alapján a legmegfelelőbb személyt kell értesíteniük. Annak érdekében, hogy az érintett felek részére küldött értesítések valamennyi határidejét összhangba hozzák, az e rendeletben a szükséges értesítések tekintetében meghatározott határidőket attól az időponttól kell számítani, amikor a vámhatóságok kiküldték az értesítéseket. A hátrányos tartalmú határozat meghozatala előtti meghallgatásra vonatkozó jog határidejét három munkanapban kell meghatározni, feltéve hogy az intézkedésre vonatkozó határozat iránti kérelmet előterjesztők önként kérték a vámhatóságoktól az intézkedést, és a nyilatkozattevőket vagy az áruk birtokosait áruik vámfelügyelet alá helyezésekor tájékoztatni kell azok különleges helyzetéről. A kis tételekre vonatkozó egyedi eljárás esetében, amikor is a fogyasztók várhatóan közvetlenül érintettek és nem várható el tőlük ugyanolyan fokú gondosság, mint a vámeljárások teljesítésében általában érintett egyéb gazdasági szereplőktől, a szóban forgó határidőt jelentősen meg kell hosszabbítani.	(16) a hamisítástól és kalózkodástól eltérő szellemitulajdonjog-sértések gyanúja miatt vámhatósági ellenőrzés alatt álló áruk megsemmisítését lehetővé tevő eljárás alkalmazásának feltételeit; és indokolt egy olyan rendelkezés bevezetése, amely az áruk birtokosa számára lehetővé teszi véleményének kifejtését azt megelőzően, hogy a vámszerv őt hátrányosan érintő döntést hozna. Figyelemmel az e területen a vámhatóságok által elfogadott intézkedések ideiglenes és megelőző jellegére, valamint az intézkedések által érintett felek érdekellentéteire, a rendelet gördülékeny alkalmazásának biztosítása érdekében, az érintett felek jogainak tiszteletben tartása mellett, az eljárásokat bizonyos szempontok szerint módosítani kell. Ezért, figyelemmel az e rendeletben előírt különféle értesítésekre, a vámhatóságoknak a vámkezelésre vagy az áruk elhelyezésére vonatkozó dokumentumok alapján a legmegfelelőbb személyt kell értesíteniük. A kis tételekre vonatkozó egyedi eljárás esetében, amikor is a fogyasztók várhatóan közvetlenül érintettek és nem várható el tőlük ugyanolyan fokú gondosság, mint a vámeljárások teljesítésében általában érintett egyéb gazdasági szereplőktől, még a vámhatóságok határozatának meghozatala előtt biztosítani kell a jogot az érintett személy számára, hogy kifejthesse álláspontját.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozat értelmében a TRIPS-megállapodást úgy lehet, sőt, kell értelmezni és végrehajtani, hogy az támogassa a WTO tagjainak a közegészség védelméhez való jogát, és különösen segítse elő a gyógyszerek mindenki számára elérhetővé tételét. Az olyan gyógyszerszállítmányoknak az Európai Unió területén keresztül – átrakással, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási mód vagy eszköz megváltoztatásával vagy ezek nélkül – történő továbbítása esetén, amikor az áthaladás az Unió területén kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, a szellemitulajdon-jogok megsértése kockázatának vizsgálatakor a vámhatóságoknak mérlegelniük kell, hogy fennáll-e annak a jelentős valószínűsége, hogy ezeket az árukat átirányítják és az uniós piacon hozzák forgalomba.	(17) A WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozat értelmében a TRIPS-megállapodást úgy lehet, sőt, kell értelmezni és végrehajtani, hogy az támogassa a WTO tagjainak a közegészség védelméhez való jogát, és különösen segítse elő a gyógyszerek mindenki számára elérhetővé tételét. A generikus gyógyszerek szállítmányainak az Európai Unió területén keresztül – átrakással, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási mód vagy eszköz megváltoztatásával vagy ezek nélkül – történő továbbítása esetén, amikor az áthaladás az Unió területén kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, a szellemitulajdon-jogok megsértése kockázatának vizsgálatakor a vámhatóságoknak mérlegelniük kell, hogy fennáll-e annak a jelentős valószínűsége, hogy ezeket az árukat átirányítják és az uniós piacon hozzák forgalomba.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Amennyiben a vámhatóságok előzetes kérelemre járnak el, indokolt rendelkezni arról, hogy a vámhatóságok általi intézkedést elrendelő határozat jogosultja térítse meg a vámhatóságok részéről az ő szellemitulajdon-jogainak érvényesítése során felmerült valamennyi költséget. Ez azonban nem zárhatja ki a határozat jogosultjának azt a jogát, hogy kártérítést követeljen a jogsértőtől vagy bármely más, az érintett tagállam jogszabályai szerint felelősnek tekinthető személytől. Amennyiben a harmadik fél által a szellemi tulajdon alapján előterjesztett kérelem értelmében lefoglalt áruk esetében a vámintézkedés következtében a vámszervektől eltérő más személyek részéről költségek és károk merülnek fel, akkor ezekre az egyes esetekre vonatkozó egyedi jogszabályokat kell alkalmazni.	(20) Amennyiben a vámhatóságok előzetes kérelemre járnak el, indokolt rendelkezni arról, hogy a vámhatóságok általi intézkedést elrendelő határozat jogosultja térítse meg a vámhatóságok részéről az ő szellemitulajdon-jogainak érvényesítése során felmerült valamennyi költséget. A határozat jogosultjának ugyanakkor rendelkeznie kellene azzal a joggal, hogy kártérítést követeljen a jogsértőtől vagy bármely más, az érintett tagállam jogszabályai szerint felelősnek tekinthető személytől. Amennyiben a harmadik fél által a szellemi tulajdon alapján előterjesztett kérelem értelmében lefoglalt áruk esetében a vámintézkedés következtében a vámszervektől eltérő más személyek részéről költségek és károk merülnek fel, akkor ezekre az egyes esetekre vonatkozó egyedi jogszabályokat kell alkalmazni.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – 13 alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
m) az uniós jogszabályok szerint kizárólagos szellemitulajdon-jognak minősülő bármely más jog;	törölve
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – 1 alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) valamely védjegyhez fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező olyan áruk, amelyek engedély nélkül olyan védjeggyel vagy megjelöléssel vannak ellátva, amely megegyezik az ugyanolyan típusú árukra érvényesen bejegyzett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől;	a) valamely védjegyhez fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező olyan áruk, amelyek engedély nélkül olyan védjeggyel vagy megjelöléssel vannak ellátva, amely megegyezik az ugyanolyan típusú árukra érvényesen bejegyzett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől, továbbá bármely márkajelzés, még ha elkülönítve tüntették is fel, és a hamisított áruk megjelölésével ellátott csomagolások;
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
7. „feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk”: olyan áruk, amelyek vonatkozásában a vámhatóságok számára elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy első látásra úgy véljék, hogy a tagállamban fellelt áruk:	7. „feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk”: olyan áruk, amelyek vonatkozásában a vámhatóságok számára elegendő mutató áll rendelkezésre ahhoz, hogy első látásra úgy véljék, hogy a tagállamban fellelt áruk:
Indokolás
A módosítás összhangot teremt a Bíróság 2011. december 11-i, Philips kontra Nokia C-446/09 számú és C-495/09 számú összevont ügyekben hozott (hivatalosan még nem közzétett) ítéletében alkalmazott szóhasználattal.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Amennyiben a kérelem átvételekor az illetékes vámszerv úgy véli, hogy az nem tartalmazza a 6. cikk (3) bekezdésében előírt összes információt, az illetékes vámszerv felkéri a kérelmezőt arra, hogy az értesítés küldésétől számított 10 munkanapon belül pótolja a hiányzó információkat.	1. Amennyiben a kérelem átvételekor az illetékes vámszerv úgy véli, hogy az nem tartalmazza a 6. cikk (3) bekezdésében előírt összes információt, az illetékes vámszerv felkéri a kérelmezőt arra, hogy pótolja a hiányzó információkat.
Ilyen esetekben a 8. cikk első albekezdésében említett határidőt a szükséges információk beérkezéséig felfüggesztik.
(Lásd még az 7. cikk (2) bekezdését.)
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem pótolja a hiányzó információkat, az illetékes vámszerv elutasítja a kérelmet.	2. Amennyiben a kérelmező nem pótolja a hiányzó információkat, az illetékes vámszerv elutasíthatja a kérelmet.
(Lásd még az 7. cikk (1) bekezdését.)
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok bármely vonatkozó információ szolgáltatását kérhetik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjától. A vámhatóságok továbbá tájékoztathatják a határozat jogosultját a szóban forgó tételek tényleges vagy vélt számáról, azok jellegéről, és adott esetben képeket is közölhetnek róluk.	2. Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok bármely vonatkozó információ szolgáltatását kérhetik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjától. A vámhatóságok továbbá tájékoztathatják a határozat jogosultját a szóban forgó tételek tényleges vagy vélt számáról, azok jellegéről, és adott esetben fényképeket is közölhetnek róluk.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok közlik szándékukat a nyilatkozattevővel vagy – az áruk tervezett lefoglalása esetén – az áruk birtokosával. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy a tájékoztatást követő három munkanapon belül kifejthesse álláspontját.	törölve
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. A vámhatóságok tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát azon áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről és tényleges vagy feltehető jellegéről – beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó képeket –, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak.	5. A vámhatóságok tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát azon áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről és tényleges vagy feltehető jellegéről – beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó fényképeket –, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok – az áruk tényleges vagy becsült mennyiségére és tényleges vagy feltehető jellegére vonatkozó, beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó képeket tartalmazó, információkon túlmenő további tájékoztatás nélkül – felkérhetnek a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosult bármely személyt arra, hogy a hatóságok részére bármilyen érdemi tájékoztatással szolgáljon.	2. Az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok – az áruk tényleges vagy becsült mennyiségére és tényleges vagy feltehető jellegére vonatkozó, beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó fényképeket tartalmazó, információkon túlmenő további tájékoztatás nélkül – felkérhetnek a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosult bármely személyt arra, hogy a hatóságok részére bármilyen érdemi tájékoztatással szolgáljon.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok közlik szándékukat a nyilatkozattevővel vagy – az áruk tervezett lefoglalása esetén – az áruk birtokosával. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy a tájékoztatást követő három munkanapon belül kifejthesse álláspontját.	törölve
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. Ez a cikk romlandó árukra nem vonatkozik.	törölve
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A vámhatóságok kizárólag elemzési célból és a hamisított vagy kalózárukkal kapcsolatos további eljárás elősegítése céljából mintákat vehetnek, illetve a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja kérésére mintákat adhatnak át a részére. Ezeknek a mintáknak az elemzése a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kizárólagos felelőssége mellett történik.	2. A vámhatóságok kizárólag elemzési célból és a hamisított vagy kalózárukkal kapcsolatos további eljárás elősegítése céljából a teljes áruszállítmányból reprezentatív árumintákat vehetnek, illetve a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja kérésére mintákat adhatnak át a részére. Ezeknek a mintáknak az elemzése a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kizárólagos felelőssége mellett történik.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) írásbeli megállapodás a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja és az áruk birtokosa között arról, hogy hozzájárulnak az áruk megsemmisítéséhez.	b) írásbeli megállapodás a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja és a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa között arról, hogy hozzájárulnak az áruk megsemmisítéséhez.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőkön belül nem erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben annál a vámhatóságnál, amelyik elfogadta az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatot, akkor a vámhatóság úgy tekintheti, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa beleegyezett a megsemmisítésbe.	2. Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőkön belül nem erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben annál a vámhatóságnál, amelyik elfogadta az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatot, akkor a vámhatóság úgy tekinti, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa beleegyezett a megsemmisítésbe.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A megsemmisítést a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére és felelősségére, vámellenőrzés alatt kell elvégezni, ha az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam jogszabályai másként nem rendelkeznek. A megsemmisítés előtt mintavétel végezhető.	3. A megsemmisítést a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére és felelősségére, vámellenőrzés alatt kell elvégezni, ha az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam jogszabályai másként nem rendelkeznek. A megsemmisítés előtt a teljes áruszállítmányból reprezentatív mintavétel végezhető.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A 16. cikk (3), (4) és (5) bekezdését és a 18. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni.	2. A 16. cikk (4) és (5) bekezdését és a 18. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy az álláspontját az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését követő 20 munkanapon belül kifejthesse.	4. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy az álláspontját az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését követő öt munkanapon belül kifejthesse.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. Az érintett áruk megsemmisíthetők, ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését követő 20 munkanapon belül megerősíti a vámhatóságoknak azt, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe.	5. Az érintett áruk megsemmisíthetők, ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését követő 10 munkanapon belül megerősíti a vámhatóságoknak azt, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az e rendelet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó közigazgatási szankciókat a tagállamok határozzák meg, és megteszik az azok végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. A meghatározott közigazgatási szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.	A tagállamok a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül alkalmazzák az e rendelet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó közigazgatási szankciókat, és megteszik az azok végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. A meghatározott közigazgatási szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az illetékes vámszervek tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:	1. Az illetékes vámszervek megadják a Bizottságnak a szükséges tájékoztatást az alábbiak vonatkozásában:
a) kérelmek, ideértve az esetleges fénykép(ek)et, kép(ek)et, tájékoztató füzet(ek)et;	a) a kérelmekhez – közöttük az intézkedés iránti kérelmekhez – jogot biztosító határozatok és bármely fénykép, kép, tájékoztató füzet;
b) a kérelmeknek helyt adó határozatok;	b) a vámhatóságok általi intézkedés megtételére rendelkezésre álló határidőt meghosszabbító határozatok, vagy a kérelemnek helyt adó vagy azt módosító határozat visszavonásáról szóló határozatok;
c) a vámhatóságok általi intézkedés megtételére rendelkezésre álló határidőt meghosszabbító határozatok, vagy a kérelemnek helyt adó vagy azt módosító határozat visszavonásáról szóló határozatok;	c) kérelemnek helyt adó határozat felfüggesztése.
d) kérelemnek helyt adó határozat felfüggesztése.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Az (1) és (2) bekezdésekben említett valamennyi információt a Bizottság központi adatbázisában kell tárolni.	3. Az (1) és (2) bekezdésekben említett valamennyi információt a Bizottság központi adatbázisában tárolják, és e tárolás időtartama nem haladhatja meg az e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához szükséges időtartamot.

ELJÁRÁS

Cím	A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítése
Hivatkozások	COM(2011)0285 – C7-0139/2011 – 2011/0137(COD)
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 7.6.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 7.6.2011
Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	17.11.2011
Vizsgálat a bizottságban	10.10.2011	20.12.2011
Az elfogadás dátuma	26.1.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jan Philipp Albrecht, Jean-Marie Cavada, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Dagmar Roth-Behrendt
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Eva Ortiz Vilella

• [1] http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Opinions/2011/11-10-12_Intellectual_property_rights_EN.pdf

ELJÁRÁS

Cím	A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítése
Hivatkozások	COM(2011)0285 – C7-0139/2011 – 2011/0137(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	24.5.2011
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 7.6.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 7.6.2011	JURI 7.6.2011
Társbizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 17.11.2011	INTA 17.11.2011
Előadó(k) A kijelölés dátuma	Jürgen Creutzmann 13.7.2011
Vizsgálat a bizottságban	31.8.2011	5.10.2011	22.11.2011	6.2.2012
Az elfogadás dátuma	29.2.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Jorgo Chatzimarkakis, Sergio Gaetano Cofferati, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Cornelis de Jong, Christian Engström, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Phil Prendergast, Mitro Repo, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Matteo Salvini, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Raffaele Baldassarre, Simon Busuttil, Jürgen Creutzmann, Frank Engel, Marielle Gallo, María Irigoyen Pérez, Olle Schmidt, Laurence J.A.J. Stassen, Marc Tarabella, Kyriacos Triantaphyllides, Wim van de Camp
Benyújtás dátuma	6.3.2012