JELENTÉS a Morvai Krisztina mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
7.3.2012 - (2010/2285(IMM))
Jogi Bizottság
Előadó: Eva Lichtenberger
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Morvai Krisztina mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Pesti Központi Kerületi Bíróság részéről 2010. október 13-án eljuttatott, és a 2010. november 24-i plenáris ülésen bejelentett kérelemre, amelynek tárgya Morvai Krisztina mentelmi jogának felfüggesztése a nevezett bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatban,
– miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Morvai Krisztinát,
– tekintettel a Jogi Bizottságnak az eljárási szabályzat 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban tett, további tájékoztatást és magyarázatokat igénylő kérelmére válaszolva a Pesti Központi Kerületi Bíróság által 2011. december 19-én benyújtott írásos dokumentációra,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7. sz.) jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bírósága 1964. május 12-i, 1986. július 10-i, 2008. október 15-i és 21-i, 2010. március 19-i és szeptember 6-i ítéleteire[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7–0050/2012),
A. mivel a Pesti Központi Kerületi Bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatban kérte az Európai Parlament egyik képviselője, Morvai Krisztina mentelmi jogának felfüggesztését;
B. mivel a nevezett bíróság kérelmének háttere nyilvános rágalmazás bűncselekményével kapcsolatos büntetőeljárás, Morvai Krisztina Magyarországon, egy magánszemélyre tett nyilatkozataival összefüggésben;
C. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá;
D. mivel a jelen ügyben a bíróság által a Jogi Bizottság elé terjesztett tények azt mutatják, hogy a nyilatkozat megtételének időpontjában Morvai Krisztina nem volt az Európai Parlament képviselője;
1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Morvai Krisztina mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa e határozatot és az Európai Parlament illetékes bizottságának jelentését Magyarország illetékes hatóságainak és Morvai Krisztinának.
- [1] 101/63. sz. ügy: Wagner kontra Fohrmann és Krier [1964] EBHT 195, 149/85. sz. ügy: Wybot kontra Faure és mások [1986] EBHT 2391, T-345/05. sz. ügy: Mote kontra Parlament [2008] EBHT II-2849, C-200/07. sz. és C-201/07 sz. egyesített ügyek: Marra kontra De Gregorio és Clemente [2008] EBHT I-7929, T-42/06. sz. ügy: Gollnisch kontra Parlament (az EBHT-ben még nem hozták nyilvánosságra) és C-163/10. sz. ügy Patriciello (az EBHT-ben még nem hozták nyilvánosságra).
INDOKOLÁS
1. Előzmények
A 2010. november 24-i ülésen az elnök az eljárási szabályzat 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően bejelentette, hogy 2010. október 13-án kérelmet kapott a Pesti Központi Kerületi Bíróság részéről, amelynek tárgya Morvai Krisztina mentelmi jogának felfüggesztése, hivatkozással az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére.
Az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében az elnök a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta. Az eljárási szabályzat 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően 2011. április 25-én sor került Morvai Krisztina meghallgatására, és ezt követően a Jogi Bizottság úgy határozott, hogy további tájékoztatást és magyarázatokat kér – ugyancsak az eljárási szabályzat 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban – a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól. A bíróság az igényelt tájékoztatást és magyarázatokat 2011. december 19-i levelében rendelkezésre bocsátotta.
A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem háttere a következő: 2005. április 14-én a Németországban élő Zombori János feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon „ismeretlen elkövetők” ellen, a magyar Büntető Törvénykönyv 179. cikkének (1) bekezdésében foglalt nyilvános rágalmazás bűncselekménye miatt, a 2005 márciusában és áprilisában nyomtatott cikkekben, az interneten és a televízióban megjelent számos médiabeszámoló kapcsán, amelyek szerint Zombori úr állítólag fizikailag és mentálisan bántalmazta kisfiát. A panaszos 2005. május 8-án és július 15-én listát nyújtott be a hasonló állításokat tartalmazó további médiabeszámolókról, és kérte a cikkek szerzői, a beszámolók összeállítói és kiadói, valamint az állításokat tevő személyek azonosítását és elszámoltatását.
A panaszos 2006. december 6-án lefolytatott meghallgatását követően a bíróság vizsgálat indítását rendelte el. E vizsgálat eredményeként 2007. február 12-én az állítólagos elkövetők – közöttük Morvai Krisztina – neveit tartalmazó listát nyújtottak be és vettek nyilvántartásba, és a panaszos 2007. március 14-én kinyilvánította azon kívánságát, hogy valamennyi állítólagos elkövetővel szemben folytassák le az eljárásokat.
A bíróság 2008. május 28-re meghallgatást tűzött ki – amelyre mind a panaszos, mind Morvai Krisztina megfelelő módon idézést kapott, de indokolták távolmaradásukat –, és úgy határozott, hogy az eljárásokat két ügyre különíti el: az egyik az azonosított állítólagos elkövetőkkel, a másik pedig a továbbra is azonosítatlan személyekkel foglalkozik majd.
Az utóbbi ügyben a bíróság 2008. december 15-én úgy határozott, hogy az eljárásokat azonosított személyek hiányában lezárja. A határozattal szemben a panaszos fellebbezést nyújtott be, és a Budapesti Fővárosi Bíróság 2009. február 26-i határozatában a határozatot érvénytelenítette, így az eljárásokat újra megindították.
2009. szeptember 30-ára a bíróság ismét meghallgatást tűzött ki, de mivel a panaszos ezen nem jelent meg, a meghallgatást 2010. május 4-ére elhalasztották, ami után a panaszost felszólították, hogy tegye világosabbá a vádakat. 2010. június 23-án a panaszos jelezte, hogy a büntetőeljárás lefolytatását két azonosított állítólagos elkövetővel szemben igényli, akik a televízióban meghatározott nyilatkozatokat tettek, az egyikük Morvai Krisztina volt.
A bíróság 2010. október 8-án felfüggesztette az eljárásokat annak érdekében, hogy az Európai Parlamenttől Morvai Krisztina mentelmi jogának felfüggesztését kérje.
A bíróság tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv szerint valamely bűncselekmény elévülési ideje az előírt büntetés legfelső határának felel meg, de nem lehet rövidebb három évnél. Mivel a nyilvános rágalmazás büntetéséül előírt legmagasabb büntetés a Büntető Törvénykönyv szerint két év szabadságvesztés, az e bűncselekmény elévülési ideje ezért legalább három év. Az elévülési időt azonban az állítólagos elkövetőkkel szemben kezdeményezett büntetőeljárások megszakították.
Morvai Krisztina a maga részéről azt terjesztette elő, hogy a Parlament tartsa fenn mentelmi jogát. Jóllehet elismeri, hogy a szóban forgó nyilatkozatokat megtette, azokat nőjogi aktivistaként tette, és a 2005. április 14-e és 2008. április 14-e közötti időszakban, amelynek végén az elévülési időnek le kellett járnia, semmilyen módon sem tájékoztatták arról, hogy vele szemben bármilyen vizsgálatok vagy eljárások lennének folyamatban. Az elévülési idő eszerint 2010. október 8-án, amikor az európai parlamenti képviselői mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtották, már lejárt. Morvai Krisztina megítélése szerint a panaszos és a bíróság az eljárásokat csak azután folytatta vele szemben, hogy őt 2009-ben az Európai Parlament képviselőjévé választották.
2. Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogára vonatkozó jogszabályok és eljárás
Az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7. sz.) jegyzőkönyv 8. és 9. cikke kimondja (utólagos kiemelés):
8. cikk
A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.
9. cikk
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai:
a. saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,b.
a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a képviselőket, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.
Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.
Az Európai Parlamentben az eljárást a Parlament eljárási szabályzatának 6. és 7. cikke szabályozza. A vonatkozó rendelkezések kimondják (utólagos kiemelések):
6. cikk: A parlamenti mentelmi jog
1. Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.2.
A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják. (...)
7. cikk: Mentességgel kapcsolatos eljárások
1. Az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, a benyújtás sorrendjében vizsgálja meg.2.
A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.3.
A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához a bizottság által szükségesnek tartott bármely információt vagy felvilágosítást nyújtson. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat. (...)7.
A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.(...)
3. Az ajánlott határozat indokolása
A szóban forgó nyilatkozatokra 2005-ben került sor, tehát még azelőtt, hogy Morvai Krisztina a 2009-es európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlament képviselőjévé vált.
Az Európai Bíróság megerősítette, hogy a 8. cikkben előírt abszolút mentelmi jog hatályát „kizárólag a közösségi jog alapján kell megállapítani”[1]. A Bíróság a közelmúltban azt is kimondta, hogy „az európai parlamenti képviselő által az Európai Parlamenten kívül tett olyan nyilatkozat, amelynek következtében az e képviselő származása szerinti tagállamban hamis vád bűncselekménye miatt büntetőeljárás indult, csak akkor minősül a parlamenti képviselői feladatok ellátása során kifejtett, az e rendelkezés szerinti mentelmi jog hatálya alá tartozó véleménynek, ha e nyilatkozat olyan szubjektív értékelésnek számít, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatot mutat az ilyen feladatok ellátásával” (utólagos kiemelés) [2] .
A Pesti Központi Kerületi Bíróságtól kapott dokumentumok, valamint a bizottság kérésére szolgáltatott kiegészítő tájékoztatás és magyarázatok alapján úgy tűnik, hogy a Morvai Krisztinával szemben indított büntetőeljárás az eljárások megindításának napja, 2005. április 14-e és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtásának dátuma, 2010. október 8-a között több alkalommal megszakadt, továbbá hogy az elévülési idő csupán rendkívül korlátozott időtartamok alatt futott, amikor a panaszos felszólítást kapott, hogy adjon felvilágosításokat vagy szolgáltasson további információkat a bíróság számára. Az állítólagos bűncselekményre vonatkozó elévülési idő ezért 2010. október 8-án még nem járt le.
Mindezek alapján a Jogi Bizottság véleménye az, hogy az ügy tényei – amint azok a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemből, a bizottsághoz benyújtott írásos dokumentációból és Morvai Krisztina meghallgatásából kiderülnek – az mutatják, hogy a szóban forgó nyilatkozatra olyan időpontban került sor, amikor Morvai Krisztina még nem volt az Európai Parlament tagja, és hogy a büntetőeljárások megkezdését követő, az állítólagos bűncselekményre vonatkozó elévülési idő még nem járt le.
A Jogi Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó nyilatkozatok megtételének időpontjában Morvai Krisztina nem az európai parlamenti tagjaként végzett feladatainak ellátása során cselekedett.
4. Következtetés
A fent említett megfontolások alapján, valamint az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett és azzal szemben szóló okok megfontolása után a Jogi Bizottság javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Morvai Krisztina képviselői mentelmi jogát.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
1.3.2012 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
13 0 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Luigi Berlinguer, Françoise Castex, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Dimitar Stoyanov, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Piotr Borys, Eva Lichtenberger, Dagmar Roth-Behrendt |
||||