JELENTÉS az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
26.3.2012 - (COM(2011)0315 – C7‑0150/2011 – 2011/0150(COD)) - ***I
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Előadó: Lara Comi
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0315 – C7‑0150/2011 – 2011/0150(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0315),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7 0150/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. szeptember 21-i véleményére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0069/2012),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az európai szabványosítás elősegíti a vállalkozások versenyképességének növelését különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, a hálózatok, a kommunikációs eszközök interoperabilitásának, a technológiai fejlesztésnek és az innováció előmozdításával. A szabványok többek között a belső piacon a gazdasági átjárhatóság fokozása, valamint az új és jobb termékek vagy piacok fejlődésének ösztönzése és a jobb ellátási feltételek elősegítése révén jelentős pozitív gazdasági hatásokat gyakorolnak. A szabványok így általában fokozzák a versenyt, és csökkentik a kibocsátási és értékesítési költségeket, ami az egész gazdaság számára előnyös. A szabványok fenntarthatják és javíthatják a minőséget, információt nyújthatnak, és biztosíthatják az interoperabilitást és kompatibilitást, ezzel növelve az értéket a fogyasztók számára. |
(2) Az európai szabványosítás elősegíti a vállalkozások versenyképességének növelését különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, a hálózatok, a kommunikációs eszközök interoperabilitásának, a technológiai fejlesztésnek és az innováció előmozdításával. Amennyiben az európai szabványosítás a nemzetközi szabványügyi szervezetekkel, nevezetesen a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal (IEC) és a Nemzetközi Távközlési Unióval (ITU) összehangolt módon történik, megerősíti az európai ipar globális versenyképességét. A szabványok többek között a belső piacon a gazdasági átjárhatóság fokozása, valamint az új és jobb termékek vagy piacok fejlődésének ösztönzése és a jobb ellátási feltételek elősegítése révén jelentős pozitív gazdasági hatásokat gyakorolnak. A szabványok így általában fokozzák a versenyt, és csökkentik a kibocsátási és értékesítési költségeket, ami az egész gazdaság, de különösen a fogyasztók számára előnyös. A szabványok fenntarthatják és javíthatják a minőséget, információt nyújthatnak, és biztosíthatják az interoperabilitást és kompatibilitást, ezzel növelve a biztonságot és az értéket a fogyasztók számára. |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az európai szabványokat továbbra is az európai szabványügyi testületeknek, nevezetesen az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak (CENELEC) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI) kell elfogadni. |
(3) Az európai szabványosítási rendszer önkéntes és piacvezérelt rendszer, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás VII. mellékletében meghatározott elvek szerint alakítottak ki. Az európai szabványokat az európai szabványügyi szervezetek, nevezetesen az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) fogadják el. |
Indokolás | |
Az európai szabványok stratégiai jövőképéről szóló bizottsági közlemény ((2011)311 végleges) a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodásra hivatkozik a szabványosítás alapelveinek nemzetközi megállapodás szerinti alapjaként. E rendelet keretében és a szabványokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködés előmozdítására irányuló uniós erőfeszítésekkel összhangban hivatkozni kell a WTO nemzetközileg elismert kritériumaira; az elveket tartalmazó új listák létrehozása esetén fennáll az e kritériumokkal való ütközés kockázata. | |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az európai szabványok igen fontos szerepet játszanak a belső piac szempontjából, különösen azáltal, hogy a forgalomba hozott termékek tekintetében vélelmezhető az e termékekre vonatkozóan az uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított alapvető követelményeknek való megfelelés. |
(4) Az európai szabványok igen fontos szerepet játszanak a belső piac szempontjából, például azáltal, hogy a forgalomba hozott termékek tekintetében vélelmezhető az e termékekre vonatkozóan az uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított alapvető követelményeknek való megfelelés. |
Indokolás | |
A szabványok többsége nem támogat közvetlenül európai politikákat és jogszabályokat, ami félrevezetővé teszi a szöveget. | |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) A szabványosítás egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi kereskedelemben és a piacok megnyitásában. Az ISO és a CEN közötti műszaki együttműködésről szóló megállapodással (bécsi megállapodás) és a drezdai megállapodással összhangban az Unió a szabványok nemzetközi szinten történő kidolgozására törekszik, erősítve nemzetközi szinten az európai vállalatok és iparágak versenyképességét. A szabványosítást ugyanakkor harmadik országok versenyt korlátozó eszközként is felhasználhatják, technikai akadályokat teremtve a kereskedelem terén. Erre való tekintettel alapvető fontosságú az európai és a nemzetközi szabványügyi szervek közötti együttműködés, de az Uniónak a kétoldalú megközelítéseket is elő kell mozdítania, partnereivel összehangolva szabványosítási tevékenységeit, például a transzatlanti párbeszéd keretében. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4b) Az európai szabványokat a megállapodásokról szóló tárgyalások során a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is elő kell mozdítani, illetve szabványügyi szakértők harmadik országokba történő kiküldése révén, ahogy az Kína esetében történt. Hasonló kezdeményezést kellene megvalósítani mindenekelőtt Indiával, Oroszországgal és Brazíliával is. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 4 c preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4c) A nemzeti, európai és nemzetközi szabványügyi szervezetek által kidolgozott szabványok mellett fórumok és konzorciumok műszaki előírásokat dolgoznak ki. E műszaki előírások akkor bizonyulnak hasznosnak, ha nem állnak rendelkezésre létező szabványok. E műszaki előírások különösen a fórumok és konzorciumok nemzetközi dimenziójának köszönhetően lehetővé teszik az Unión kívüli piacok megnyitását és csökkentik a kereskedelmet nehezítő technikai akadályokat elsősorban az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén. Az Uniónak ösztönöznie kell a szabványügyi szervek és e fórumok, illetve konzorciumok közötti kapcsolatokat, elkerülve ugyanakkor a szabványosítással versenyző rendszer kialakulását. |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 4 d preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4d) Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a termékek forgalomba hozatalának feltételeit harmonizáló uniós jogszabályokban pontosan kell fogalmaznia az alapvető követelmények meghatározásakor, elkerülendő a jogszabályban megszabott célkitűzések és a védelmi szint szabványügyi szervezetek általi hibás értelmezését. |
Indokolás | |
Lásd az európai szabványosítás jövőjéről szóló európai parlamenti jelentés (A7-0276/2010) 15. bekezdésének megfogalmazását. | |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5a) Az európai szabványosítás jövőjéről szóló, 2010. október 21-i európai parlamenti állásfoglalás1 jelentős számú stratégiai ajánlást határozott meg az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálata tekintetében. |
|
_____________ |
|
1HL C 70. E, 2012.3.8., 56 o. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8a) Amikor a Bizottság az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban felkéri az európai szabványügyi szervezeteket egy európai szabvány vagy egy európai szabvány jellegű dokumentum tervezetének elkészítésére, tiszteletben kell tartania az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást az EUMSZ-ben, különösen annak 14., 151., 152., 153., 165., 166. és 168. cikkében, valamint az általános érdekű szolgáltatásokról szóló26. számú jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően a szociálpolitikával, a szakképzéssel, a közegészségüggyel és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások is magukban foglaló általános érdekű szolgáltatásokkal összefüggésben. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(10) Az Európai Unióban a nemzeti szabványokat nemzeti szabványügyi testületek fogadják el, ami adott esetben egymással ellentétes szabványokhoz és technikai akadályokhoz vezethet a belső piacon. A belső piac és az uniós szabványosítás eredményességének szempontjából tehát szükség van a nemzeti szabványügyi testületek, az európai szabványügyi testületek és a Bizottság között fennálló rendszeres, a jelenlegi és a jövőbeli szabványosításról folytatott információcsere megerősítésére. Ezen információcserét hozzá kell igazítani az 1973 és 1979 közötti kereskedelmi tárgyalások eredményeként létrejött többoldalú megállapodások megkötéséről szóló, 1979. december 10-i 80/271/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletéhez. |
(10) Az Európai Unióban a nemzeti szabványokat nemzeti szabványügyi szervezetek fogadják el, ami adott esetben egymással ellentétes szabványokhoz és technikai akadályokhoz vezethet a belső piacon. A belső piac és az uniós szabványosítás eredményességének szempontjából tehát szükség van a nemzeti szabványügyi szervezetek, az európai szabványügyi szervezetek és a Bizottság között fennálló rendszeres, a jelenlegi és a jövőbeli szabványosításról folytatott információcsere megerősítésére, ideértve az európai szabványügyi szervezetek keretében a nemzeti szabványügyi szervezetekre alkalmazandó szünetelési rendelkezéseket. Ezen információcserét hozzá kell igazítani az 1973 és 1979 közötti kereskedelmi tárgyalások eredményeként létrejött többoldalú megállapodások megkötéséről szóló, 1979. december 10-i 80/271/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletéhez. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(12) A szabványok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy segítségükkel az európai politika főbb társadalmi kihívásokra is megoldást tudjon találni, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható erőforrás-felhasználás, az elöregedés és általában az innováció. Az említett, bővülő piacokon forgalmazható árukra és technológiákra vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványok kidolgozásának irányításával Európa versenyelőnyt tud teremteni vállalatai számára, és elő tudja segíteni a kereskedelmet. |
(12) Jóllehet a szabványok elsősorban piacvezérelt, az érdekeltek által önkéntes alapon használt eszközök, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy segítségükkel az európai politika az olyan főbb társadalmi kihívásokra is megoldást tudjon találni, mint a globalizáció, a gazdasági és pénzügyi válság, az innováció, a belső piac hiányosságai, az éghajlatváltozás, a fenntartható erőforrás-felhasználás, az elöregedő népesség, a fogyatékossággal élő személyek integrációja, a fogyasztóvédelem, a munkavállalók biztonsága és körülményei és a társadalmi befogadás. Az említett, bővülő piacokon forgalmazható árukra és technológiákra vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványok kidolgozásának irányításával Európa versenyelőnyt tud teremteni vállalatai, különösen az európai vállalatok nagy többségét képviselő kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és elő tudja segíteni a kereskedelmet. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) A szabványok fontos eszközt jelentenek a vállalatok és különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) számára, amelyek azonban nem vesznek részt megfelelően a szabványosítási rendszerben, így fennáll annak veszélye, hogy a szabványok nem veszik figyelembe a kkv-k igényeit és problémáit. Következésképpen alapvető fontosságú lenne a szabványosítási folyamatokban, különösen a műszaki bizottságokban való képviseletük és részvételük erősítése. |
(13) A szabványok fontos eszközt jelentenek a vállalatok és különösen a kkv-k versenyképessége szempontjából, amelyeknek a szabványosítási folyamatban való részvétele alapvető az EU technológiai fejlődéséhez. Ennek megfelelően a szabványosítási szabályoknak ösztönözniük kell a kkv-kat, hogy innovatív technológiai megoldásaikkal tevékenyen járuljanak hozzá a szabványosítási erőfeszítésekhez, nagyobb részvételt vállalva nemzeti szinten, ahol az alacsonyabb költségek és a nyelvi akadályok hiánya következtében hatékonyabbak lehetnek, összhangban a nemzeti delegálás elvével. Következésképpen alapvető fontosságú lenne, hogy e rendelet erősítse a kkv-k képviseletét és részvételét a nemzeti műszaki bizottságokban, valamint megkönnyítse a szabványokhoz való hatékony hozzáférésüket. A nemzeti szabványügyi szervezeteknek bátorítaniuk kell képviselőiket, hogy az európai műszaki bizottságokban vegyék figyelembe a kkv-k szempontjait.
|
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(13a) Fontos ösztönözni a legjobb gyakorlatok nemzeti szabványügyi szervezetek közötti cseréjét arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a legjobban megkönnyíteni és fokozni a kkv-k szabványosítási tevékenységekben való részvételét. |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(14) Az európai szabványok alapvető fontosságúak a kkv-k versenyképességéhez, azonban a kkv-k a szabványosítás területén – különösen európai szinten – általában alulreprezentáltak. Ennélfogva a rendelet egy meghatározott minősítéssel rendelkező szervezet révén biztosítja a kkv-k megfelelő képviseletét az európai szabványosítás folyamatában. |
(14) Az európai szabványok alapvető fontosságúak a kkv-k versenyképességéhez, azonban a kkv-k az európai szabványosítási tevékenységek tekintetében számos területen alulreprezentáltak. Emellett a rendelet egy olyan szervezet révén segíti elő és bátorítja a kkv-k megfelelő részvételét az európai szabványosítás folyamatában, amely ténylegesen kapcsolatban áll a kkv-kkal és azok nemzeti szintű szervezeteivel, és azokat megfelelően képviseli. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(15) A szabványok jelentős hatást gyakorolhatnak a társadalomra, különösen a polgárok biztonságára és kényelmére, a hálózatok hatékonyságára, a környezetre, a hozzáférhetőségre és egyéb politikai területekre. Ezért a fogyasztói érdekeket, a környezetet és a társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetek támogatásával szükséges biztosítani a társadalmi érdekcsoportok szerepének növekedését és hozzájárulásuk erősítését a szabványok kidolgozása terén. |
(15) A szabványok jelentős hatást gyakorolhatnak a társadalomra, különösen a polgárok biztonságára és kényelmére, a hálózatok hatékonyságára, a környezetre, a munkavállalók biztonságára és körülményeire, a hozzáférhetőségre és egyéb politikai területekre. Ezért a fogyasztókat, köztük a fogyatékossággal élőket, a közegészségügyet, a környezetet és más társadalmi érdekcsoportokat, köztük a munkaadókat és a munkavállalókat („szociális partnereket”) képviselő szervezetek támogatásával szükséges biztosítani a köz- és társadalmi érdekeket képviselő érdekcsoportok szerepének növekedését és hozzájárulásuk erősítését a szabványok kidolgozása terén. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15a) A legtöbb tagállam hatóságai csekély érdeklődést mutatnak a szabványok kidolgozási folyamatában való részvétel iránt annak ellenére, hogy a szabványosítás fontos eszközt jelent az uniós politikák és jogalkotás támogatása terén. E rendeletnek ennélfogva biztosítania kell a hatóságok részvételét a Bizottság által kért szabványok fejlesztését vagy felülvizsgálatát tükröző valamennyi nemzeti műszaki bizottságban. A nemzeti hatóságok részvétele alapvető fontosságú a jogszabályok megfelelő működése szempontjából az „új megközelítés” részét képező területeken, és annak elkerülése érdekében is, hogy a harmonizált szabványok ellen utólag kifogást emeljenek; |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(16) A szabványoknak a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat. A Bizottság Közös Kutatóközpontja fontos és nyilvánosan elérhető eszközöket fejlesztett ki az említett hatásoknak az életciklus során történő elemzésére. |
(16) A szabványoknak a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) fontos és nyilvánosan elérhető eszközöket fejlesztett ki az említett hatásoknak az életciklus során történő elemzésére. E rendeletnek ennélfogva biztosítania kell, hogy a JRC aktív szerepet tölthessen be az európai szabványosítási rendszerben. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(17) A Bizottság és az európai szabványosítási rendszer közötti együttműködés életképessége a szabványok kidolgozása iránti jövőbeli kérések előrelátó tervezésétől függ. Ez a tervezés különösen az érdekelt felek hozzájárulása révén fejleszthető. Mivel a 98/34/EK irányelv már rendelkezik az európai szabványügyi testületek európai szabványok kidolgozása iránti felkérésének lehetőségéről, indokolt jobb és átláthatóbb tervezést bevezetni egy valamennyi olyan, szabvány kidolgozására vonatkozó kérést tartalmazó éves munkaprogramban, amelyet a Bizottság az európai szabványügyi testületek elé kíván terjeszteni. |
(17) A Bizottság és az európai szabványosítási rendszer közötti együttműködés életképessége a szabványok kidolgozása iránti jövőbeli kérések előrelátó tervezésétől függ. Ez a tervezés különösen az érdekelt felek hozzájárulása révén fejleszthető, az érdekelt felek körében történő véleménygyűjtést és a közöttük való információcserét szolgáló mechanizmusok bevezetése által. Mivel a 98/34/EK irányelv már rendelkezik az európai szabványügyi szervezetek európai szabványok kidolgozása iránti felkérésének lehetőségéről, indokolt jobb és átláthatóbb tervezést bevezetni egy valamennyi olyan, szabvány kidolgozására vonatkozó kérést tartalmazó éves munkaprogramban, amelyet a Bizottság az európai szabványügyi szervezetek elé kíván terjeszteni. Mivel azonban a szabványok elsősorban piaci eszközök, magas szintű együttműködést kell biztosítani az európai szabványügyi szervezetek és a Bizottság között az éves európai szabványosítási munkaprogram kidolgozása során annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság által az európai szabványügyi szervezetektől kérni kívánt szabványok piacvezéreltek legyenek. |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17a) Jobb konzultáció szükséges a Bizottság és az európai szabványügyi szervezetek között az új szabványosítási munkára irányuló kérelem kiállítása előtt is annak lehetővé tétele érdekében, hogy az európai szabványügyi szervezetek elemezzék a javasolt tárgykör piaci relevanciáját, biztosítsák, hogy ez a jogalkotó által kitűzött szakpolitikai célok eléréséhez szükséges technikai eszközök meghatározására korlátozódjék, valamint gyorsabb választ adjanak arra vonatkozóan, hogy a kért szabványosítási munkát vállalni tudják-e. |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17b) A szabványosítási folyamat felgyorsítása és valamennyi érdekelt fél e folyamatban való részvételének lehetővé tétele érdekében az európai és nemzeti szabványügyi szervezeteknek munkamódszereikben a lehető legnagyobb mértékben fel kell használniuk az információs és kommunikációs technológiákat. |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(18) Több, termékek forgalmazására vonatkozó feltételeket harmonizáló irányelv megállapítja, hogy a Bizottság felkérheti az európai szabványügyi testületeket harmonizált európai szabványok kidolgozására, amelyek alapján vélelmezhető az alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelés. Több jogi aktus azonban számos rendelkezést tartalmaz e szabványokkal szembeni kifogásokról, amennyiben a szabványok nem vagy nem teljesen felelnek meg az alkalmazandó követelményeknek. A gazdasági szereplőket és az európai szabványügyi testületeket elbizonytalanító eltérő rendelkezéseket különösen az alábbi jogi aktusok tartalmaznak: A gazdasági szereplőket és az európai szabványügyi szerveket elbizonytalanító eltérő rendelkezéseket különösen az alábbi jogi aktusok tartalmaznak: az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelv, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló, 1993. április 5-i 93/15/EGK tanácsi irányelv, a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1995. június 29-i 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. május 29-i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a mérőműszerekről szóló, 2004. március 31-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az egyszerű nyomástartó edényekről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a nem automatikus működésű mérlegekről szóló, 2009. április 23-i 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv Ennélfogva szükséges e rendeletbe belefoglalni a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott egységes eljárást, valamint ezen irányelvek érintett rendelkezéseit hatályon kívül helyezni. |
(18) Több, termékek forgalmazására vonatkozó feltételeket harmonizáló irányelv megállapítja, hogy a Bizottság felkérheti az európai szabványügyi szervezeteket harmonizált európai szabványok kidolgozására, amelyek alapján vélelmezhető az alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelés. Több jogi aktus azonban számos rendelkezést tartalmaz e szabványokkal szembeni kifogásokról, amennyiben a szabványok nem vagy nem teljesen felelnek meg az alkalmazandó követelményeknek. A gazdasági szereplőket és az európai szabványügyi testületeket elbizonytalanító eltérő rendelkezéseket különösen az alábbi jogi aktusok tartalmaznak: A gazdasági szereplőket és az európai szabványügyi szervezeteket elbizonytalanító eltérő rendelkezéseket különösen az alábbi jogi aktusok tartalmaznak: az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelv, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló, 1993. április 5-i 93/15/EGK tanácsi irányelv, a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1995. június 29-i 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. május 29-i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a mérőműszerekről szóló, 2004. március 31-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az egyszerű nyomástartó edényekről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a nem automatikus működésű mérlegekről szóló, 2009. április 23-i 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. Ennélfogva szükséges e rendeletbe belefoglalni a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott egységes eljárást, valamint ezen irányelvek érintett rendelkezéseit hatályon kívül helyezni, az Európai Parlamentre is kiterjesztve ezen túlmenően azt a jogot, hogy kifogást emeljen az olyan harmonizált szabványok ellen, amelyek nem vagy nem teljes mértékben fedik le a megfelelő jogszabály valamennyi alkalmazandó alapkövetelményét, amennyiben azt a rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el. |
Indokolás | |
Lásd az európai szabványosítás jövőjéről szóló európai parlamenti jelentés (A7-0276/2010) 25. bekezdésének megfogalmazását. Mivel az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangú félként vesz részt a rendes jogalkotási eljárásban, jogos az Európai Parlamentre is kiterjeszteni a harmonizált szabványok kifogásolásának jogát. | |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(19) A hatóságoknak a hardverek, szoftverek és informatikai szolgáltatások közbeszerzése során jobban figyelembe kellene venniük a releváns szabványok széles köréből fakadó lehetőségeket, például olyan szabványok kiválasztása révén, amelyek alkalmazására valamennyi érdekelt szállító képes. Ez élénkítené a versenyt, és csökkentené a gyártóhoz kötöttség veszélyét. A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv úgy rendelkezik, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírást a következőkre vagy azokkal egyenértékűekre történő hivatkozással kell kidolgozni: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki előírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki előírások. Az információs és kommunikációs technológiák területén a szabványokat azonban gyakran más szabványalkotó szervezetek dolgozzák ki, és nem tartoznak a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben meghatározott szabványok vagy tanúsítványok egyik kategóriájába sem. Ezért szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírások hivatkozhassanak az információs és kommunikációs technológiák területén kidolgozott szabványokra annak érdekében, hogy lépést tartsanak az információs és kommunikációs technológiák terén zajló gyors fejlődéssel, elősegítsék a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását, serkentsék a versenyt és előmozdítsák az interoperabilitást és innovációt. |
(19) A hatóságoknak a hardverek, szoftverek és informatikai szolgáltatások közbeszerzése során jobban figyelembe kellene venniük a releváns műszaki előírások széles köréből fakadó lehetőségeket, például olyan műszaki előírások kiválasztása révén, amelyek alkalmazására valamennyi érdekelt szállító képes. Ez élénkítené a versenyt, és csökkentené a gyártóhoz kötöttség veszélyét. A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv úgy rendelkezik, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírást a következőkre vagy azokkal egyenértékűekre történő hivatkozással kell kidolgozni: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki előírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki előírások. Az információs és kommunikációs technológiák területén a műszaki előírásokat azonban gyakran más szabványalkotó szervezetek dolgozzák ki, és nem tartoznak a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben meghatározott szabványok vagy tanúsítványok egyik kategóriájába sem. Ezért szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírások hivatkozhassanak az információs és kommunikációs technológiák területén kidolgozott műszaki előírásokra annak érdekében, hogy lépést tartsanak az információs és kommunikációs technológiák terén zajló gyors fejlődéssel, elősegítsék a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását, serkentsék a versenyt és előmozdítsák az interoperabilitást és innovációt. |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(20) Az információs és kommunikációs technológiák területén néhány szabványt nem a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően dolgoztak ki. Ezért e rendelet eljárást ír elő az információs és kommunikációs technológiák területén a közbeszerzések során alkalmazható szabványok kiválasztására az érdekeltek – ideértve az európai szabványügyi testületeket, vállalkozásokat és hatóságokat is – széles körének bevonásával. Továbbá e rendelet – egy, a jellemzőiket tartalmazó lista formájában – meghatározza ezen szabványok és a hozzájuk kapcsolódó szabványosítási eljárások követelményeit. Ezekkel a jellemzőkkel biztosítható a közpolitikai célok és a társadalmi szükségletek tiszteletben tartása, és a szabványosítás nemzetközi szervezetei részére a WTO-nál kidolgozott követelményeken alapulnak. |
(20) Az információs és kommunikációs technológiák területén néhány műszaki előírást nem a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően dolgoztak ki. Ezért e rendelet eljárást ír elő az információs és kommunikációs technológiák területén a közbeszerzések során alkalmazható műszaki előírások kiválasztására az érdekeltek – ideértve az európai szabványügyi szervezeteket, vállalkozásokat és hatóságokat is – széles körének bevonásával. Továbbá e rendelet – egy, a jellemzőiket tartalmazó lista formájában – meghatározza ezen műszaki előírások és a hozzájuk kapcsolódó kidolgozási eljárások követelményeit. Ezekkel a jellemzőkkel biztosítható a közpolitikai célok és a társadalmi szükségletek tiszteletben tartása, és a szabványosítás nemzetközi szervezetei részére a WTO-nál kidolgozott követelményeken alapulnak. |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(21) Az innováció és szabványosított megoldások közötti verseny serkentése érdekében egy adott műszaki előírás elismerése nem akadályozhatja meg, hogy az adott előírással versenyző más műszaki előírás is elismerjenek e rendelet rendelkezései alapján. Az elismerést a teljesített jellemzők alapján indokolt megadni, ha az adott műszaki előírás eléri a piaci elfogadottság minimálisan meghatározott szintjét. A piaci elfogadottság nem értelmezendő az adott megoldás széles körű piaci alkalmazásaként. |
(21) Az innováció és a verseny serkentése érdekében egy adott műszaki előírás elismerése nem akadályozhatja meg, hogy valamely műszaki előírást is elismerjenek e rendelet rendelkezései alapján. Az elismerést a teljesített jellemzők alapján indokolt megadni, ha az adott műszaki előírás eléri a jelentős szintű piaci elfogadottságot. |
Indokolás | |
A szabványosított megoldások nem lehetnek egymással ellentétesek. A szabványoknak egymással összhangban kell állniuk. A szabványosított műszaki megoldásoknak egyenlő lehetőségeket kell biztosítaniuk a vállalkozások számára, hogy a formatervezés és a szolgáltatások tekintetében versenyképesek lehessenek. A fogyasztók számára a szabványosított műszaki megoldásoknak egyértelmű jelzéssel kell szolgálniuk arra nézve, hogy mit vásároljanak. | |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(22) Az információs és kommunikációs technológiák területén kiválasztott szabványok hozzájárulhatnak az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához, amely a 2010–2015 közötti időszakra egy, az európai közigazgatások, közösségi intézmények és szervek közötti átjárhatósági megoldásokról szóló programot hoz létre, amely az átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldásokat nyújt. |
(22) Az információs és kommunikációs technológiák területén kiválasztott műszaki előírások hozzájárulhatnak az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához, amely a 2010–2015 közötti időszakra egy, az európai közigazgatások, közösségi intézmények és szervek közötti átjárhatósági megoldásokról szóló programot hoz létre, amely az átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldásokat nyújt. |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(23) Előfordulhatnak olyan helyzetek az információs és kommunikációs technológiák terén, amikor helyénvaló lehet bizonyos szabványok uniós szintű használatának vagy az azoknak történő megfelelés uniós szinten való előírása az egységes piaccal való együttműködési képesség biztosítása és a felhasználók választási szabadságának javítása érdekében. Más esetekben előfordulhat, hogy bizonyos európai szabványok már nem felelnek meg a fogyasztók igényeinek vagy hátráltatják a technológiai fejlődést. Ezért az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy szükség esetén felkérje az európai szabványügyi testületeket szabványok kidolgozására, illetve hogy összeállítsa és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegye a szabvány-, illetve előírásjegyzéket annak érdekében, hogy elősegítse azok használatát, kötelezővé tegye azok alkalmazását, vagy szabványokat és/vagy előírásokat töröljön az említett jegyzékből. |
(23) Előfordulhatnak olyan helyzetek az információs és kommunikációs technológiák terén, amikor helyénvaló lehet bizonyos szabványok uniós szintű használatának vagy az azoknak történő megfelelés uniós szinten való előírása az egységes piaccal való együttműködési képesség biztosítása és a felhasználók választási szabadságának javítása érdekében. Más esetekben előfordulhat, hogy bizonyos európai szabványok már nem felelnek meg a fogyasztók igényeinek vagy hátráltatják a technológiai fejlődést. Ezért az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy szükség esetén felkérje az európai szabványügyi szervezeteket szabványok kidolgozására, illetve hogy összeállítsa és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegye a szabvány-, illetve előírásjegyzéket annak érdekében, hogy elősegítse azok használatát, vagy szabványokat és/vagy előírásokat töröljön az említett jegyzékből. |
Indokolás | |
A szabványok nem kötelező erejűek; önkéntességen alapulnak, és ennek továbbra is így kell maradnia. | |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(29) A szabványosítási tevékenységek finanszírozásának fedeznie kell ezenkívül a szabványok vagy az egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásához kapcsolódó előkészítő és kiegészítő tevékenységeket. Erre elsősorban a kutatómunkák, a jogszabályokat előkészítő dokumentumok kidolgozása, a laboratóriumi körvizsgálatok, valamint a szabványok jóváhagyása és értékelése esetén van szükség. A szabványosítás európai és nemzetközi szintű támogatásának tovább kell folytatódnia a harmadik országokkal folytatott együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok keretében. A piacra jutás javítása és az uniós vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében lehetővé kell tenni más szervek esetében az ajánlattételi felhíváson vagy adott esetben szerződések odaítélésén alapuló támogatásnyújtást. |
(29) A szabványosítási tevékenységek finanszírozásának fedeznie kell ezenkívül a szabványok vagy az egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásához kapcsolódó előkészítő és kiegészítő tevékenységeket. Erre elsősorban a kutatómunkákhoz, a jogszabályokat előkészítő dokumentumok kidolgozásához, valamint a laboratóriumi körvizsgálatokhoz van szükség. A szabványosítás európai és nemzetközi szintű támogatásának tovább kell folytatódnia a harmadik országokkal folytatott együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok keretében. A piacra jutás javítása és az uniós vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében lehetővé kell tenni a fenti tevékenységet ellátó szervezetek esetében az ajánlattételi felhíváson vagy adott esetben szerződések odaítélésén alapuló támogatásnyújtást. |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(33) A Szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni e rendelet mellékleteinek módosításai – az európai és nemzeti szabványügyi testületek jegyzékének aktualizálása, az információs és kommunikációs technológiák területén szabványok elismerésére vonatkozó kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása, valamint a kkv-kat és társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetekre vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejlődésekhez történő igazítása – tekintetében jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. |
(33) A Szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni e rendelet mellékleteinek módosításai – az európai és nemzeti szabványügyi szervezetek jegyzékének aktualizálása, az információs és kommunikációs technológiák területén szabványok elismerésére vonatkozó kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása, valamint a kkv-kat és társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetekre vonatkozó feltételeknek a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejlődésekhez történő igazítása – tekintetében jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(34) A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, a kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is. |
törölve |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(36) A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában még nem hirdették ki, és az adott szabvány még nem vezetett a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezéséhez. |
(36) A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az éves európai szabványosítási munkaprogrammal és a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában még nem hirdették ki, és az adott szabvány még nem vezetett a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezéséhez. |
Indokolás | |
A szabványosítási munkaprogrammal kapcsolatban konzultálni kell a tagállamokkal. | |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(37) A vizsgálati eljárást kell alkalmazni a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában már kihirdették, és a határozat következményekkel járhat a kapcsolódó alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezésére vonatkozóan. |
(37) A vizsgálati eljárást kell alkalmazni a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában már kihirdették, és a határozat következményekkel járhat a kapcsolódó alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezésére vonatkozóan. A nemzeti hatóságoknak nemzeti szabványügyi szervezeteiken keresztül közre kell működniük a szabányosítási folyamatban annak érdekében, hogy a harmonizált szabványok státuszának módosításai minimálisra csökkenjenek e szabványok hivatkozásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése után. |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(39) Ezért a 98/34/EK, 89/686/EGK, 93/15/EGK, 94/9/EK, 94/25/EK, 95/16/EK, 97/23/EK, 98/34/EK, 2004/22/EK, 2007/23/EK, 2009/105/EK és 2009/23/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(39) Ezért a 89/686/EGK, 93/15/EGK, 94/9/EK, 94/25/EK, 95/16/EK, 97/23/EK, 98/34/EK, 2004/22/EK, 2007/23/EK, 2009/105/EK és 2009/23/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell. |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
E rendelet szabályokat állapít meg az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek és a Bizottság közötti együttműködés, az uniós jogszabályok és politikák végrehajtása érdekében a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) területén műszaki előírások elismerése, valamint az európai szabványosítás finanszírozása tekintetében. |
E rendelet szabályokat állapít meg az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi szervezetek és a Bizottság közötti együttműködés, az uniós jogszabályok és politikák végrehajtása érdekében a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) területén műszaki előírások elismerése, az európai szabványosítás finanszírozása, valamint az érdekelt felek európai szervezeteinek kiegyensúlyozott képviseletét biztosító feltételek tekintetében. |
|
(E módosítás a szöveg egészére vonatkozik. Elfogadása esetén az egész szövegben megfelelő változtatásra van szükség.) |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) „szabvány”: ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára jóváhagyott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: |
(1) „szabvány”: konszenzus révén megállapított, egy elismert szabványügyi szervezet által ismételt vagy folyamatos használat céljára jóváhagyott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) „nemzetközi szabvány”: egy nemzetközi szabványügyi testület által elfogadott szabvány; |
a) „nemzetközi szabvány”: valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány; |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) „európai szabvány”: valamely európai szabványügyi testület által elfogadott szabvány; |
b) „európai szabvány”: valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány, amelyet azonos nemzeti szabványként való közzététele révén hajtanak végre, és amely kötelezi a nemzeti szabványügyi szervezeteket a létező és ütköző nemzeti szabványok visszavonására; |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) „harmonizált szabvány”: a Bizottság kérésére az uniós harmonizációs jogszabályokban történő alkalmazás céljára elfogadott európai szabvány; |
c) „harmonizált szabvány”: a Bizottság kérésére az uniós harmonizációs jogszabályokban történő alkalmazás céljára elfogadott európai szabvány, amelynek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik; |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – d pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
d) „nemzeti szabvány”: egy nemzeti szabványügyi testület által elfogadott szabvány; |
d) „nemzeti szabvány”: valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány; |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – e pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
e) „IKT-szabvány”: az információs és kommunikációs technológiák területén elfogadott szabvány. |
törölve |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 4 pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) „műszaki előírás”: egy dokumentumban szereplő részletes leírás, amely az alábbi tulajdonságok valamelyikét határozza meg: |
(4) „műszaki előírás”: egy olyan dokumentumban szereplő részletes leírás, amely megszabja, hogy valamely terméknek, folyamatnak, szolgáltatásnak vagy rendszernek mely előírásoknak kell megfelelnie, és amely az alábbi tulajdonságok valamelyikét határozza meg: |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 4 pont – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) egy termék előírt tulajdonságai, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, interoperabilitás, a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék megnevezése, a szóhasználat, jelzések a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőségértékelési eljárások; |
a) egy termék előírt tulajdonságai, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, interoperabilitás, a környezetvédelmi, közegészségügyi szempont, a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék megnevezése, a szóhasználat, jelzések a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőségértékelési eljárások; |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 4 pont – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) egy szolgáltatás előírt tulajdonságai, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, az interoperabilitás, a biztonság, beleértve a szolgáltatóra alkalmazandó olyan követelményeket, mint a szolgáltatás igénybevevőinek rendelkezésére bocsátott, a 2006/123/EK irányelv 22. cikkének (1)–(3) bekezdésében említett információk; |
c) egy szolgáltatás előírt tulajdonságai, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, az interoperabilitás, a környezetvédelmi, közegészségügyi szempont, a biztonság, beleértve a szolgáltatóra alkalmazandó olyan követelményeket, mint a szolgáltatás igénybevevőinek rendelkezésére bocsátott, a 2006/123/EK irányelv 22. cikkének (1)–(3) bekezdésében említett információk; |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 4 a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) „IKT műszaki előírás”: az információs és kommunikációs technológiák területén elfogadott műszaki előírás; |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 7 a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7a) „nemzeti szabványügyi szervezet”: az Ia. mellékletben említett szervezet; |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az európai és nemzeti szabványügyi testület legkésőbb a munkaprogram közzétételekor értesíti annak elkészültéről az európai és nemzeti szabványügyi testületeket, valamint a Bizottságot. |
(4) Az európai és nemzeti szabványügyi szervezet legkésőbb két hónappal a munkaprogram közzététele előtt értesíti annak elkészültéről az európai és nemzeti szabványügyi szervezeteket, valamint a Bizottságot, ez utóbbiak pedig legkésőbb egy hónappal az értesítést követően megküldik az észrevételeiket. |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) A nemzeti szabványügyi testületek nem emelhetnek kifogást egy adott szabványosításnak valamely európai szabványügyi testület munkaprogramjába történő felvétele iránt. |
(5) A nemzeti szabványügyi szervezetek nem emelhetnek kifogást egy adott szabványosításnak valamely európai szabványügyi szervezet munkaprogramjába történő felvétele ellen, amikor belső piaci vonatkozású, kedvezőtlen észrevételeknek adnak hangot. |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az európai és nemzeti szabványügyi testületek – kérésre – a többi európai és nemzeti szabványügyi testület és a Bizottság számára elküldik minden nemzeti és európai szabvány, illetve európai szabvány jellegű dokumentum tervezetét. |
(1) Az európai és nemzeti szabványügyi szervezetek – kérésre – a többi európai és nemzeti szabványügyi szervezet és a Bizottság számára legalább elektronikus formában elküldik minden nemzeti és európai szabvány, illetve európai szabvány jellegű dokumentum tervezetét. A nemzeti szabványtervezetek címét az adott nemzeti nyelv mellett angolul is elküldik. |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az európai és nemzeti szabványügyi testületek kötelesek haladéktalanul válaszolni és figyelembe venni a többi európai és nemzeti szabványügyi testület és a Bizottság részéről benyújtott észrevételt. |
(2) Az európai és nemzeti szabványügyi szervezetek kötelesek két hónapon belül válaszolni és figyelembe venni a többi európai és nemzeti szabványügyi szervezet és a Bizottság részéről benyújtott észrevételt. |
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) szabványtervezeteiket oly módon teszik közzé, hogy más tagállamban letelepedett felek azokra vonatkozó észrevételeket tehessenek; |
a) oly módon biztosítják a nemzeti szabványtervezeteik közzétételéhez való hozzáférést, hogy minden érintett fél, különösen a más tagállamban letelepedett felek észrevételeket tehessenek a tervezetekre vonatkozóan; |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) Valamely európai szabvány előkészítése során vagy jóváhagyása után a nemzeti szabványügyi szervezetek nem tehetnek olyan lépéseket, amelyek sérthetnék a tervezett harmonizációt, és a szóban forgó területen különösen nem tehetnek közzé új vagy felülvizsgált nemzeti szabványt, amely bármely érvényes európai szabvánnyal nem áll teljes mértékben összhangban. Az új európai szabvány kihirdetése után minden ütköző nemzeti szabványt vissza kell vonni. |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 4 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4a. cikk |
|
Az internet és az információs és kommunikációs technológiák használata a szabványosítási rendszerben |
|
A nemzeti és az európai szabványügyi szervezetek elősegítik az internet és az információs és kommunikációs technológiák szabványosítási rendszerben való használatát, különösen az alábbiak révén: |
|
a) valamennyi érintett fél számára könnyen használható, online konzultációs mechanizmus biztosítása a szabványtervezetekre vonatkozó észrevételek benyújtásához; továbbá |
|
b) a műszaki bizottságok számára lehetőség szerint virtuális ülések (többek között webkonferenciák vagy videokonferenciák) szervezése. |
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az európai szabványügyi testületek biztosítják a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok megfelelő – különösen a III. mellékletben említett szervezeteken keresztül történő – részvételét a politika kialakítása során, valamint legalább az európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának alábbi szakaszaiban: |
(1) Az európai szabványügyi szervezetek ösztönzik és megkönnyítik valamennyi érintett érdekelt fél, többek között a hatóságok, ideértve a piacfelügyeleti hatóságokat,a kkv-k, a fogyasztók érdekeit, köztük a fogyatékossággal élő személyek érdekeit képviselő szervezetek, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok, ideértve a szociális partnereket, megfelelő – különösen a III. mellékletben említett, érdekelt feleket képviselő szervezeteken keresztül történő – részvételét a politika kialakítása során, valamint legalább az európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának alábbi szakaszaiban: |
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
da) konszenzusépítés; |
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) Az európai szabványügyi szervezetek ösztönzik és megkönnyítik az érdekelt felek e rendelet III. számú mellékletében említett szervezeteinek hatékony részvételét képviseletük erősítése érdekében. Az ilyen részvétel nem jelenti azt, hogy a fenti szervezeteknek szavazati vagy vétójogot kell adni a szabványfejlesztés folyamata során. |
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az európai szabványügyi testületek a műszaki szinten biztosítják a vállalkozások, kutatóközpontok, egyetemek és minden egyéb jogi személy megfelelő képviseletét a jelentős politikai vagy műszaki innovációs hatású új területekre vonatkozó szabványalkotói tevékenységek során, ha az érintett jogi személyek az adott területtel kapcsolatos és az Európai Unió által, egy kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogram keretében finanszírozott projektben vesznek részt. |
(2) Az európai szabványügyi szervezetek a műszaki szinten megkönnyítik a vállalkozások, kutatóközpontok, a Bizottság Közös Kutatóközpontja, egyetemek, tagállami piacfelügyeleti hatóságok, szociális partnerek és minden egyéb jogi személy megfelelő képviseletét a jelentős politikai vagy műszaki innovációs hatású új területekre vonatkozó szabványalkotói tevékenységek során, ha az érintett jogi személyek az adott területtel kapcsolatos és az Európai Unió által, egy kutatási, innovációs és technológiai fejlesztési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogram keretében finanszírozott projektben vesznek részt. |
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 5 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5a. cikk |
|
A kkv-k szabványokhoz való hozzáférése |
|
1. A nemzeti szabványügyi szervezetek a nemzeti delegálás elvének megfelelően ösztönzik és megkönnyítik a kkv-k számára a szabványokhoz és azok kidolgozásához való hozzáférést, különösen az alábbiak révén: |
|
a) a honlapjukon díjmentesen rendelkezésre bocsátják a szabványok kivonatát; |
|
b) éves munkaprogramjukban meghatározzák a kkv-k érdeklődésére különösen számot tartó szabványosítási projekteket; |
|
c) a kkv-k számára hozzáférést biztosítanak a szabványosítási tevékenységekhez anélkül, hogy köteleznék őket a nemzeti szabványosítási szervezetbe való belépésre; |
|
d) a kkv-k számára ingyenes hozzáférést biztosítanak a szabványtervezetekhez; |
|
2. Az (1) bekezdésben említett hozzáférésen kívül a nemzeti szabványügyi szervezetek a nemzeti delegálás elvének megfelelően ösztönzik és megkönnyítik a mikro- és kisvállalkozások számára a szabványokhoz és azok kidolgozásához való hozzáférést, különösen az alábbiak révén: |
|
a) egyedi díjakat alkalmaznak a szabványokhoz való hozzáférés esetében, és csökkentett áron kínálnak szabványcsomagokat; |
|
b) ingyenes hozzáférést vagy legalább egyedi díjakat biztosítanak a szabványosítási tevékenységekben való részvételhez. |
|
3. Nemzeti szinten kell maghatározni, hogy kinek a feladatkörébe tartozik az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak következtében keletkező költségek fedezése. |
|
4. A nemzeti szabványügyi szervezetek kétévente jelentést küldenek az európai szabványügyi szervezetek számára az (1) és (2) bekezdés szerinti előírásoknak való megfelelés érdekében tett lépéseikről, valamint a kkv-k szabványosítási tevékenységeikben való részvételének fokozását szolgáló egyéb intézkedésekről. A nemzeti szabványügyi szervezetek e jelentést honlapjukon is közzéteszik. |
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 5 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5b. cikk |
|
A kkv-k érdekét szolgáló bevált gyakorlatok cseréje |
|
A nemzeti szabványügyi szervezetek megosztják egymással az arra irányuló bevált gyakorlatokat, hogy a kkv-k szabványosítási tevékenységekben való részvételét növeljék és a szabványok használatát bővítsék és megkönnyítsék. |
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 5 c cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5c. cikk |
|
A hatóságok európai szabványosítási folyamatban való részvétele |
|
A tagállamok ösztönzik a hatóságok, köztük a piacfelügyeleti hatóságok részvételét a Bizottság által a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban kért szabványok kidolgozására vagy felülvizsgálatára irányuló nemzeti szabványosítási tevékenységekben. |
Indokolás | |
A hatóságok részvételének biztosítása helyett sokkal reálisabb cél részvételük ösztönzése, ezzel éppúgy elismerjük az általuk betöltött fontos szerepet. | |
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Bizottság éves európai szabványosítási munkaprogramot fogad el, amely tartalmazza azokat az európai szabványokat és szabvány jellegű dokumentumokat, amelyek kidolgozására a 7. cikk szerint európai szabványügyi testületeket szándékozik felkérni. |
(1) A Bizottság az európai szabványügyi szervezetekkel és valamennyi érintett érdekelt féllel, köztük a III. számú mellékletben említett felekkel való konzultációt követően éves európai szabványosítási munkaprogramot fogad el, amely tartalmazza azokat az európai szabványokat és szabvány jellegű dokumentumokat, amelyek kidolgozására a 7. cikk (1) bekezdése szerint európai szabványügyi szervezeteket szándékozik felkérni. |
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az (1) bekezdésben említett európai szabványosítási munkaprogramnak magában kell foglalnia az európai szabványosítás nemzetközi dimenzióját szolgáló célokat, segítve az uniós jogalkotást és politikákat, továbbá meghatározza, hogy ki milyen feladatokat végez a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében. |
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) Az (1) bekezdésben említett európai szabványosítási munkaprogram meghatározza, hogy hogyan illeszkedik a szabványosítás az Európa 2020 stratégiába, és hogyan teremthető meg a stratégia és a munkaprogram közötti koherencia. |
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 b bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2b) A Bizottság az (1) bekezdésben említett európai szabványosítási munkaprogramot közzéteszi a honlapján, és megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
6a. cikk |
|
Közös Kutatóközpont |
|
A Bizottság Közös Kutatóközpontja hozzájárul a 6. cikk (1) bekezdésében említett európai szabványosítási munkaprogram előkészítéséhez, és részt vesz az európai szabványügyi szervezetek tevékenységében azáltal, hogy szakterületein tudományos adatokat szolgáltat annak biztosítása érdekében, hogy a szabványok figyelembe vegyék a gazdasági versenyképességet és a társadalmi szükségleteket, így a környezeti fenntarthatóságot és a biztonsági és védelmi kérdéseket is. |
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Bizottság felkérhet egy vagy több európai szabványügyi testületet európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum megadott határidőn belüli kidolgozására. E dokumentumoknak piacvezéreltnek kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és konszenzuson kell alapulniuk. |
(1) A Bizottság felkérhet egy vagy több európai szabványügyi szervezetet európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum ésszerű határidőn belüli kidolgozására. E dokumentumoknak piacvezéreltnek kell lenniük, figyelembe kell venniük a Bizottság kérésében világosan megjelölt politikai célkitűzéseket, és konszenzuson kell alapulniuk. Az erre irányuló kérelem benyújtása előtt a Bizottság ésszerű határidon belül konzultációt folytat az európasi szabványügyi szervezetekkel, valamennyi érintett érdekelt féllel, különösen a III. mellékletben említettekkel, valamint – amennyiben megfelelő ágazati irányelv létezik – az ágazati irányelv által létrehozott, nemzeti szakértőkből álló bizottsággal, továbbá tájékoztatja az európai átláthatósági nyilvántartásban szereplő valamennyi érdekelt felet. A Bizottság a kérelem benyújtása előtt és a kérelem végrehajtásának értékelése során biztosítja a szolgáltatásokra vonatkozó jogi keret végrehajtását, teljes mértékben tiszteletben tartva az Unió és a tagállamok közötti, az EUMSZ-ben rögzített hatáskörmegosztást. A Bizottság e kérelem révén nem sértheti az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint a szervezett fellépéshez való jogot. |
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A Bizottság a felkérés (2) bekezdésben említett elfogadásától számított három hónapon belül tájékoztatja az európai szabványügyi testületet az európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum kidolgozása érdekében odaítélt támogatásról. |
(3) A Bizottság a felkérés (2) bekezdésben említett elfogadásától számított egy hónapon belül tájékoztatja az európai szabványügyi szervezetet az európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum kidolgozása érdekében odaítélt támogatásról. |
Indokolás | |
A Bizottságnak képesnek kell lennie éppolyan gyorsan dolgozni, mint az európai szabványügyi szervezeteknek, akik a 7. cikk (2) bekezdésében egyhónapos határidőt kaptak. | |
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a követelményeknek, amelyekre az vonatkozik, és amelyek a vonatkozó uniós jogszabályban vannak meghatározva, értesíti a Bizottságot. |
(1) Amennyiben egy tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a követelményeknek, amelyekre az vonatkozik, és amelyek a vonatkozó uniós jogszabályban vannak meghatározva, arról részletes indokolással értesíti a Bizottságot. |
Indokolás | |
Lásd az európai szabványosítás jövőjéről szóló európai parlamenti jelentés (A7-0276/2010) 25. bekezdésének megfogalmazását. Mivel az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangú félként vesz részt a rendes jogalkotási eljárásban, az Európai Parlamentnek jogot kell kapnia arra, hogy kifogást emeljen a harmonizált szabványok ellen. | |
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) Ha a Bizottságot nem tájékoztatták egy harmonizált szabvánnyal szembeni kifogásról, vagy úgy ítélte meg, hogy a kifogás nem indokolt, azt késedelem nélkül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) A Bizottság honlapján közzéteszi és rendszeresen frissíti azoknak a harmonizált szabványoknak a jegyzékét, amelyek tekintetében a (2) bekezdésben említett határozat született. |
Indokolás | |
A piac biztonsága szempontjából fontos, hogy a Bizottság arra vonatkozó határozata, hogy nem ismer el egy harmonizált szabványt a jogszabálynak való megfelelést biztosító szabványként, a lehető legátláthatóbb legyen. | |
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett határozatot a 18. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kell elfogadni. |
(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett határozatot ésszerű határidőn belül a megfelelő ágazati irányelv – amennyiben létezik ilyen irányelv – által létrehozott nemzeti szakértőkből álló bizottsággal folytatott egyeztetést követően, a 18. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kell elfogadni. |
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) A (2) bekezdés b) pontjában említett határozatot a 18. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó vizsgálati eljárás szerint kell elfogadni. |
(5) A (2) bekezdés a) pontjában említett határozatot ésszerű határidőn belül a megfelelő ágazati irányelv – amennyiben létezik ilyen irányelv – által létrehozott nemzeti szakértőkből álló bizottsággal folytatott egyeztetést követően, a 18. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás szerint kell elfogadni. |
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 8 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
8a. cikk
|
|
Az érdekelt szervezetek értesítése |
|
A Bizottság bejelentési rendszert hoz létre az érdekelt európai üzleti szövetségek és a III. mellékletben szereplő érdekelt szervezetek számára annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő konzultációt és a piaci relevanciát az alábbiakat megelőzően: |
|
- a 6. cikk (1) bekezdésében említett éves európai szabványosítási munkaprogram elfogadása; |
|
- a 6. cikk (2) bekezdésében említett szabványosítási kérelmek elfogadása; |
|
- döntéshozatal a harmonizált szabványokkal kapcsolatos kifogásokra vonatkozóan, a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően. |
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat IV fejezet – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Szabványok az IKT területén |
Műszaki előírások az IKT területén |
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Műszaki előírások elismerése az IKT területén |
Műszaki előírások elismerése és alkalmazása az IKT területén |
Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A Bizottság a 2004/18/EK irányelvben említett hatóságok javaslatára vagy saját kezdeményezésére a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak nem minősülő műszaki előírásokat IKT-szabványként ismerhet el. |
A Bizottság valamely tagállam javaslatára vagy saját kezdeményezésére, az európai szabványügyi szervezetekkel és valamennyi érintett érdekelt féllel – többek között a Bizottság által létrehozott, az IKT-szabványokkal foglalkozó, számos érdekelt felet bevonó európai platformmal – folytatott egyeztetést követően határozhat a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak nem minősülő IKT műszaki előírások besorolásáról. |
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
IKT-szabványok használata közbeszerzésben |
Az IKT-ra vonatkozó műszaki előírások használata közbeszerzésben. |
Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A 9. cikkben említett IKT-szabványok a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben, valamint a 2342/2002/EK rendeletben említett közös műszaki előírásnak minősülnek. |
Az e rendelet 9. cikkében említett IKT műszaki előírások a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben, valamint a 2342/2002/EK rendeletben említett közös műszaki előírásnak minősülnek. |
Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) az európai szabványosítással kapcsolatos előkészítő vagy kiegészítő munka, mint például tanulmányok, együttműködési tevékenységek, szemináriumok, értékelések, összehasonlító elemzések, kutatómunka, laboratóriumi munka, laboratóriumi körvizsgálatok végzése és a megfelelőség értékelése, valamint az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának és felülvizsgálatának időtartamát csökkentő intézkedések; |
c) az európai szabványosítással kapcsolatos előkészítő vagy kiegészítő munka, mint például tanulmányok, együttműködési tevékenységek – többek között nemzetközi együttműködés –, szemináriumok, értékelések, összehasonlító elemzések, kutatómunka, laboratóriumi munka, laboratóriumi körvizsgálatok végzése és a megfelelőség értékelése, valamint az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának és felülvizsgálatának időtartamát csökkentő intézkedések, anélkül hogy ez a nyitottság, a minőség, az átláthatóság és a valamennyi érdekelt fél közötti konszenzus elvének kárára válna; |
Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – d pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
d) az európai szabványügyi testületek központi titkárságainak tevékenységei, ideértve a politika kialakítását, a szabványosítási tevékenységek összehangolását, a technikai munka előkészítését és az érdekelt felek információkkal való ellátását is; |
d) az európai szabványügyi szervezetek központi titkárságainak tevékenységei, ideértve a politika kialakítását, a szabványosítási tevékenységek összehangolását, a nemzetközi szabályozási párbeszédet, a technikai munka előkészítését és az érdekelt felek információkkal való ellátását, valamint ezen információk fogyatékossággal élő személyek részére való eljuttatását is; |
Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – e pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
e) az Európai Unió politikáinak és jogalkotásának elősegítésére használt európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok szükség szerinti fordítása az európai szabványügyi testületek munkanyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelvekre vagy kellően indokolt esetben az unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre; |
e) az Európai Unió politikáinak és jogalkotásának elősegítésére használt európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok fordítása az európai szabványügyi szervezetek munkanyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelvekre vagy kellően indokolt esetben az unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre; |
Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – f pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
f) a szabványokat vagy európai szabvány jellegű dokumentumokat magyarázó, értelmező és egyszerűsítő tájékoztatások, ideértve az útmutatók és a legjobb gyakorlatra vonatkozó tájékoztatások készítését, valamint a tudatosságot növelő intézkedéseket is; |
f) elérhető, a szabványokat vagy európai szabvány jellegű dokumentumokat magyarázó, értelmező és egyszerűsítő tájékoztatások, ideértve az útmutatók, a szabványkivonatok és a legjobb gyakorlatra vonatkozó tájékoztatások készítését, valamint a tudatosságot növelő intézkedéseket, stratégiákat és képzési programokat is. Ezek a tájékoztatások és anyagok hozzáférhető elektronikus formátumban és a fogyatékossággal élők számára hozzáférhető formátumban állnak rendelkezésre; |
Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) más testületek számára, amelyeket az (1) bekezdés a), c) és g) pontjában említett tevékenységeknek az európai szabványügyi testületekkel közösen történő elvégzésével bíztak meg. |
b) más nemzeti és nemzetközi testületek számára, amelyeket az (1) bekezdés a), c) és g) pontjában említett tevékenységeknek az európai szabványügyi szervezetekkel közösen történő elvégzésével bíztak meg. |
Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) jogi és műszaki szakértői vizsgálatok, ideértve az európai szabványok és az európai szabvány jellegű dokumentumok iránti igény és kidolgozásának vizsgálatával kapcsolatos tanulmányokat is; |
b) jogi és műszaki szakértői vizsgálatok, ideértve az európai szabványok és az európai szabvány jellegű dokumentumok iránti igény és kidolgozásának vizsgálatával kapcsolatos tanulmányokat, vagy a szakértőképzéseket is; |
Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – d pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
d) az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok ellenőrzése minőségi szempontból és a vonatkozó uniós politikáknak és jogszabályoknak való megfelelés szempontjából; |
törölve |
Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b pont – i alpont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
i) a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása és felülvizsgálata; |
törölve |
Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A Bizottság rendelkezik az (1) és (2) bekezdésben említett finanszírozási módokról, valamint tevékenységi típusonként a támogatások összegéről és legnagyobb százalékos arányáról. |
(3) A Bizottság az európai szabványügyi szervezetekkel folytatott egyeztetést követően rendelkezik az (1) és (2) bekezdésben említett finanszírozási módokról, valamint tevékenységi típusonként a támogatások összegéről és legnagyobb százalékos arányáról. |
Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a kkv-k, fogyasztóvédelmi szervezetek, környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok számára az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti megfelelő képviseletet biztosítanak a szabványosítás során. |
b) az európai szabványügyi szervezetek a kkv-k, fogyasztóvédelmi szervezetek, környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok – többek között a szociális partnerek – számára megkönnyítik az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti megfelelő részvételt a szabványosításban. |
Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) az európai szabványügyi testületek I. mellékletben meghatározott jegyzékének aktualizálása; |
a) az európai szabványügyi szervezetek I. mellékletben meghatározott jegyzékének aktualizálása a nevük vagy felépítésük tekintetében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében; |
Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – a a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
aa) a nemzeti szabványügyi szervezetek Ia. mellékletben meghatározott jegyzékének összeállítása és aktualizálása; |
Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) az IKT területén a szabványok elismerésére vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása; |
b) az IKT területén a műszaki előírások elismerésére vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása anélkül, hogy új kritériumot vezetnének be vagy a kritériumok egyikét törölnék; |
Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) a kkv-kat és társadalmi érdekcsoportokat képviselő, a III. mellékletben meghatározott szervezetekre vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejlődéshez történő igazítása. |
c) a kkv-kat és társadalmi érdekcsoportokat képviselő, a III. mellékletben említett szervezetekre vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejlődéshez történő igazítása anélkül, hogy létrehoznának vagy megszüntetnének egy kritériumot vagy szervezetet. |
Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) Az (1) bekezdés a) és a b) pontjában említett határozatokat az európai szabványügyi szervezetekkel folytatott egyeztetést követően fogadják el. |
Indokolás | |
A döntések alapvetőek a szabványosítási rendszer szempontjából, következésképpen be kell vonni az európai szabványügyi szervezeteket. | |
Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg. |
A magyar változatot nem érinti. |
Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A 16. cikkben említett, a Bizottság részére adott felhatalmazás 2013. január 1-jétől határozatlan időre szól. |
(2) A Bizottság a 2013. január 1-jét követő ötéves időszakra felhatalmazást kap a 16. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb az ötéves időszak lejárta előtt kilenc hónappal jelentést készít a hatáskör-átruházásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb az egyes időtartamok lejárta előtt három hónappal nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben, a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. |
Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. |
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 16. cikkben említett felhatalmazást. Az az intézmény, amely a felhatalmazás visszavonása céljából kezdeményezte a belső döntéshozatali eljárást, minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a végleges döntés meghozatala előtt tájékoztassa a Bizottságot a felhatalmazás várható visszavonásáról és annak esetleges okairól. |
|
A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti egyetlen már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességét sem. |
Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) A 16. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik. |
A magyar változatot nem érinti. |
Módosítás 96 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. |
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. A bizottság évente legalább kétszer ülésezik az európai és nemzeti szabványügyi szervezetekkel. |
Indokolás | |
A döntések alapvetőek a szabványosítási rendszer szempontjából, ezért szükséges bevonni az európai szabványügyi szervezeteket. | |
Módosítás 97 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) A Bizottság az I., az Ia. és a III. mellékletben említett szervezeteket, valamint más érdekelteket megfigyelőként meghívhat az (1) bekezdésben említett bizottság üléseire. |
Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az európai szabványügyi testületek e rendelet végrehajtásáról éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentésnek részletes tájékoztatást kell tartalmazni az alábbiakról: |
(1) Az európai szabványügyi szervezetek e rendelet végrehajtásáról rövid és tömör éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentésnek tájékoztatást kell tartalmaznia az alábbiakról: |
Indokolás | |
Az angol változatban a „részletes” szót használták, ami nagyobb bürokráciát eredményezhet anélkül, hogy a végrehajtás tekintetében hasznos lenne. A jelentésnek ehelyett célratörőnek és viszonylag tömörnek kell lennie. | |
Módosítás 99 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a kkv-k, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok nemzeti szabványügyi testületekben való képviselete. |
b) a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok nemzeti szabványügyi szervezetekben való képviselete; |
Módosítás 100 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ba) a kkv-k képviselete az 5a. cikk (3) bekezdésében említett jelentések alapján. |
Módosítás 101 Rendeletre irányuló javaslat 19 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
19a. cikk |
|
Felülvizsgálat |
|
A Bizottság, figyelembe véve a 19 cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jelentést, megvizsgálja, hogy szükség van-e további intézkedésekre az európai szabványosítás egyszerűsítése és az európai szabványügyi szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. Következtetéseiről 2015. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, továbbá szükség esetén az e rendeletet módosító jogalkotási javaslatot terjeszt elő. |
Módosítás 102 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a nemzeti szabványügyi testületek jegyzékét és annak minden későbbi módosítását. |
A Bizottság az európai szabványügyi szervezetekkel folytatott konzultációt követően honlapján és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a nemzeti szabványügyi szervezetek jegyzékét és annak minden későbbi módosítását. |
Módosítás 103 Rendeletre irányuló javaslat I a melléklet (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ia. melléklet |
|
Nemzeti szabványügyi szervezetek |
Módosítás 104 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
2. a műszaki előírásokat nonprofit szervezet dolgozta ki, amely olyan szakmai társadalmi, ipari, kereskedelmi vagy egyéb, tagsággal rendelkező szervezet, amely szakterületén az alábbi feltételeknek megfelelő eljárásban szabványokat dolgoz ki az információs és kommunikációs technológiák területén, és nem minősül európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványügyi testületnek: |
2. a műszaki előírásokat nonprofit szervezet dolgozta ki, amely olyan szakmai társadalmi, ipari, kereskedelmi vagy egyéb, tagsággal rendelkező szervezet, amely szakterületén az alábbi feltételeknek megfelelő eljárásban műszaki előírásokat dolgoz ki az információs és kommunikációs technológiák területén, és nem minősül európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványügyi szervezetnek: |
Módosítás 105 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – a pont – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a műszaki előírást a piacon vagy a szabvány által érintett piac minden szereplője számára hozzáférhető, nyilvános döntéshozatali folyamatban dolgozták ki. |
a műszaki előírást olyan nyilvános döntéshozatali folyamatban dolgozták ki, amely az előírás által érintett piac vagy piacok minden érdekelt fele számára hozzáférhető volt. |
Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a szabványosítási eljárás együttműködésen és konszenzuson alapult. Az eljárás nem részesítette előnyben egyik érdekelt felet sem. A konszenzus egy olyan általános megállapodás, amely esetén a lényeges érintett érdekek egyike sem áll ellentétben tartósan az érdemi kérdésekkel, és az eljárás valamennyi érintett fél álláspontjának figyelembevételére és az ellentétes érvek egyeztetésére törekszik. A konszenzus nem jelent egyhangúságot. |
a műszaki előírások kidolgozásával kapcsolatos eljárás együttműködésen és konszenzuson alapult. Az eljárás nem részesítette előnyben egyik érdekelt felet sem. A konszenzus egy olyan általános megállapodás, amely esetén a lényeges érintett érdekek egyike sem áll ellentétben tartósan az érdemi kérdésekkel, és az eljárás valamennyi érintett fél álláspontjának figyelembevételére és az ellentétes érvek egyeztetésére törekszik. A konszenzus nem jelent egyhangúságot. |
Módosítás 107 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – c pont – ii pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
ii) az (új) szabványosítási tevékenységekről megfelelő és hozzáférhető eszközökön keresztül széles körű tájékoztatást nyújtottak. |
ii) az (új) szabványosítási tevékenységekről megfelelő és hozzáférhető eszközökön keresztül nyilvános és széles körű tájékoztatást nyújtottak. |
Módosítás 108 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – c pont – iii pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
iii) a kiegyensúlyozottságra való törekvés miatt az érdekelt felek minden csoportja számára biztosított volt a részvételi lehetőség. |
A magyar változatot nem érinti. |
Módosítás 109 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – a pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) A kkv-kat az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely: |
a) A kisüzemi vállalkozásokat és a kkv-kat az európai szabványosítási tevékenységek során egyedül képviselő horizontális európai szervezet, amely: |
Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – a pont – iii alpont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
iii) a tagállamok legalább kétharmadában a kkv-kat képviselő nonprofit szervezetek részéről megbízást kapott a kkv-k érdekeinek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére. |
iii) az összes tagállamban a kkv-k többségét képviselő nonprofit szervezetek részéről megbízást kapott a kkv-k érdekeinek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére. |
Módosítás 111 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – b pont – ii pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
ii) alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a fogyasztói érdekeknek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete; |
ii) alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a fogyasztói érdekeknek, beleértve a különösen a szellemi vagy testi fogyatékosság, az életkoruk vagy hiszékenységük miatt kiszolgáltatott fogyasztók érdekeinek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete; |
Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – d pont –bevezetõ rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
d) A társadalmi az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely: |
d) A társadalmi érdekeket – többek között a szociális partnereket – az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely: |
Módosítás 113 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – d pont – i pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
i) nem kormányzati, nonprofit szervezet, független bárminemű ipari, kereskedelmi és üzleti érdektől, és egyéb összeférhetetlenség sem áll fenn. |
i) nem kormányzati, nonprofit, reprezentatív szervezet, független bárminemű ipari, kereskedelmi és üzleti érdektől, és egyéb összeférhetetlenség sem áll fenn. |
- [1] HL C 376., 2011.12.22., 69. o.
INDOKOLÁS
Alberto Norman emlékére, akinek emberi és szakmai kvalitásai mindent felülmúltak
I. Az Európai Bizottság javaslata
2011. június 1-jén az Európai Bizottság elfogadta a „szabványosítási csomagot”, amely az európai szabványosítás hatályos jogi keretét felülvizsgáló és felváltó rendeletre irányuló javaslatból[1], egy hatástanulmányból és az európai szabványosítás következő évtizedre szóló stratégiai koncepcióját ismertető közleményből áll.
A javasolt rendelet két, 2009-ben és 2010-ben lefolytatott általános nyilvános konzultációra, az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatával foglalkozó szakértői csoport (EXPRESS) által végzett munkára, „Az IKT-szabványosítás modernizálása az Európai Unióban – Az előttünk álló út” című fehér könyvre és az európai szabványosítás jövőjéről szóló 2010. október 21-i európai parlamenti állásfoglalásra[2] épül
II. II. Az előadó általános álláspontja
Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatára, amely javaslat megfelelően tekintetbe veszi a Parlament olyan felülvizsgálatra irányuló kérését, amelynek célja a rendszer számos sikeres elemének megőrzése, a hiányosságok orvoslása és megfelelő egyensúly teremtése a nemzeti, európai és nemzetközi dimenziók között.
E jelentés kidolgozása során az előadó figyelembe vette a számos jelentős ajánlást tartalmazó EXPRESS-jelentés megállapításait, valamint a Bizottság európi szabványosítási rendszerről szóló nyilvános konzultációja során kapott válaszokat. Az előadó az IMCO bizottság által 2011. november 23-án szervezett nyilvános meghallgatásból levonható következtetéseket is tekintetbe vette, és lehetősége volt arra, hogy a nemzeti és az európai szabványügyi szervezetek képviselőivel és a szabványosítási folyamatban érintett legfontosabb érdekeltekkel széles körű konzultációt folytasson. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét (előadó: A. Pezzini) az előadó szintén megfelelően figyelembe vette.
Az előadó viszonylag kevés módosítást foglalt bele a jelentéstervezetbe, mert az európai szabványosítási rendszert jelenlegi határain belül és a Tanáccsal szorosan együttműködve szándékozik javítani.
a) A szabványokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a kkv-k szabványosítási folyamatban való részvételének erősítése
Bár a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az európai gazdaság központi elemét, bevonásuk a szabványosítási eljárásba nem mindig áll arányban gazdasági jelentőségükkel. A szabványok kidolgozásakor nem mindig veszik figyelembe a kkv-k – különösen a kis-, mikro- és kisipari vállalkozások – jellemzőit és környezetét. Ezért biztosítani kell, hogy a szabványok érthetők és könnyen alkalmazhatók legyenek, hogy azokat valamennyi felhasználó jobban végre tudja hajtani. Lépéseket kell tenni továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k teljes mértékben részt tudjanak venni a szabványok kidolgozásában és azokhoz könnyen hozzáférhessenek. Ennek érdekében az előadó számos módosítást azzal az általános céllal vezetett be, hogy különösen nemzeti szinten erősödjön a kkv-k szabványosítási folyamatban való részvétele, továbbá hogy könnyebben hozzáférjenek a szabványokhoz.
b) A hatóságok európai szabványosítási folyamatban való részvételének biztosítása
Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy a legtöbb tagállam hatóságai csekély érdeklődést mutatnak a szabványok kifejlesztésének folyamatában való részvétel iránt annak ellenére, hogy a szabványosítás fontos eszközt jelent az uniós jogalkotás és a politikák támogatása terén. Az előadó úgy véli, hogy a tagállamoknak – és különösen a piacfelügyeleti hatóságoknak – képviselőket kellene küldeniük a Bizottság által kért szabványok fejlesztését tükröző valamennyi nemzeti műszaki bizottságba. A nemzeti hatóságok részvétele alapvető fontosságú a jogszabályok megfelelő működése szempontjából az „új megközelítés” részét képező területeken, és annak elkerülése érdekében is, hogy a harmonizált szabványok ellen utólag kifogást emeljenek;
c) Az érdekelt társadalmi szereplők európai szabványosítási folyamatban való részvételének lehetővé tétele
Az előadó elismeri a nemzeti delegálás elvének fontosságát az európai szabványosítási rendszer alapvető elemeként, különösen a CEN és a CENELEC szabványfejlesztési folyamatában; Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ahogy azt számos tanulmány is megerősítette, a társadalmi érdekeket képviselő csoportok, például fogyasztók (köztük fogyatékkal élő személyek), környezetvédők és munkavállalók részvétele a nemzeti műszaki bizottságokban továbbra is meglehetősen gyenge vagy meg sem valósul. Ezért európai szinten kell biztosítani ezen érdekeltek közvetlen részvételét az olyan európai szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatás révén, amelyeket azért hoztak létre, hogy a fenti közérdekeket képviseljék. Részvételükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a rendszer legitimitásához, javítják a konszenzust és erősítik az európai szabványok reprezentativitását.
d) Szabványosítás a szolgáltatások terén
Annak ellenére, hogy a szabványok hozzájárultak a termékek minőségének és biztonságosságának jelentős javulásához, hozzáférhetőségük a szolgáltatások területén még egyáltalán nem mérhető az ágazat gazdasági erejéhez és lehetőségeihez. Az európai szolgáltatási szabványok fejlődése – amint arról a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezik – révén a szolgáltatási ágazatban vélhetően fokozódik a harmonizáció, nő az európai szolgáltatások átláthatósága, minősége és versenyképessége, erősödik a verseny, az innováció, a kereskedelmi korlátok lebontása és a fogyasztóvédelem; Ezért az előadó támogatja, hiogy a bizottsági javaslat a szolgáltatási szabványokat is illessze az európai szabványosítás jogi keretébe, mivel így megfelelő jogalap jön létre, amelyre hivatkozva a Bizottság felkérheti az európai szabványosítási szervezeteket szabványok kidolgozására jól körülhatárolt és alaposan megvizsgált területeken, miközben biztosítja, hogy a szolgáltatási szabványok a piac és a fogyasztók igényeihez igazodjanak, figyelembe véve a közérdeket.
e) Az európai szabványalkotási folyamat javítása és felgyorsítása nagyobb átláthatóság és több konzultáció révén
Az előadó úgy véli, hogy alapvető fontosságú, hogy az európai szabványokat ésszerű időn belül kidolgozzák, különösen azokon a területeken, ahol a közérdek és a gyorsan változó piaci körülmények követelményeinek való megfelelés érdekében sürgősen szükség van a szabványokra; Az előadó ezért felkéri az európai és nemzeti szabványügyi szervezeteket, hogy továbbra is javítsák eredményességüket, figyelembe véve, hogy a szabványosítási folyamatot nem szabad a nyíltság, a minőség, az átláthatóság és az érdekelt felek közötti egyetértés elvének rovására felgyorsítani;
Az előadó úgy gondolja, hogy a szabványosítási folyamat részben fel fog gyorsulni a Bizottság és az európai szabványügyi szervezetek közötti jobb konzultáció révén, amelyre egy adott megbízás kiadása előtt sor kerül, ami lehetővé teszi számukra a javasolt téma piaci relevanciájának vizsgálatát, annak biztosítását, hogy mindez a jogalkotó által kitűzött szakpolitikai célok elérését szolgáló technikai eszköz meghatározására korlátozódjon, valamint hogy gyorsabban választ adjanak arra a kérdésre, hogy el tudják e végezni a szabványosítást. Ennek érdekében az előadó azt javasolja, hogy a megbízás előkészítése idején kerüljön sor a Bizottság, az európai szabványügyi szervezetek és az ügyben érdekelt felek közötti konzultációra, hogy biztosított legyen a kért szabványok piaci relevanciája. Széles körű konzultációt kell tartani az összes érintett érdekelttel az európai szabványosításra vonatkozó éves bizottsági munkaprogram elfogadása előtt is.
Az előadó felhívja a figyelmet továbbá a javasolt rendelet 18. cikkében említett bizottság fontosságára, amely a Bizottság és a tagállamok között a szabványosítással kapcsolatos kérdések megvitatásának fóruma. Az előadó úgy gondolja, hogy a fenti bizottságnak szükség esetén nyitottnak kell lennie a nemzeti és az európai szabványosítási szervezetek és minden érintett érdekelt megfigyelői részvételére.
f) Az IKT-ra vonatkozó műszaki előírások
Az előadó elismeri, hogy a különböző fórumok és konzorciumok jelentősen hozzájárulnak a szabványosítási rendszerhez azáltal, hogy az IKT-ra vonatkozóan olyan, globális jelentőséggel bíró műszaki előírásokat biztosítanak, amelyek gyakran fogékonyabbak az innovatív technológiákra; Az előadó egyetért azon új rendszer bevezetésével, amely lehetővé teszi – különösen a közbeszerzések terén – az európai szabványügyi szervezeteken kívüli szervezetek által kidolgozott előírások alkalmazását. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ezen előírásoknak a szabványokétól eltérő státusszal kell rendelkezniük, valamint hogy a folyamat során konzultálni kell az európai szabványügyi szervezetekkel a rendszer koherenciájának szavatolása érdekében.
g) Finanszírozás
Az előadó tisztában van azzal, hogy az európai szabványosítást elősegítő uniós támogatás jelenlegi rendszere gyakran frusztráció forrása az ellenőrzés magas költségei és a kifizetések késedelmes engedélyezése következtében, és előfordul, hogy mindez semlegesíti a finanszírozási támogatás előnyeit. A Bizottság javaslatában jelentős erőfeszítést tett az európai szabványügyi szervezetekre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében, például azzal, hogy lehetőséget teremt az átalányösszegek nagymértékű egyszerűsítésére, teljes mértékben függetlenítve ezeket a végrehajtás tényleges költségeinek ellenőrzésétől. E javaslat további elmozdulást jelent az elfogadott mutatók és célok meghatározásán nyugvó, teljesítményalapú rendszer irányába. Az előadó felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát, és az uniós költségvetési rendelet jövőbeni felülvizsgálatának tükrében javasoljon további intézkedéseket az adminisztratív terhek csökkentése céljából.
III. Következtetés
E jelentéstervezet célja a bizottsági vita megkönnyítése érdekében azon kulcskérdések áttekintése, amelyek a javaslat keretében részletes megfontolást igényelnek. Miközben az előadó fenntartja a jogot újabb módosítások beterjesztésére a Bizottsági javaslatának további értékelése és későbbi konzultációk nyomán, ebben a szakaszban az a célja, hogy eredményes bizottsági vitára kerüljön sor, emellett várja a további javaslatokat.
- [1] – A Tanács 1986. december 22-i 87/95/EGK határozata az információtechnológia és a távközlés terén történő szabványosításról
– Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról
– Az Európai Parlament és a Tanács 2006. október 24-i 1673/2006/EK határozata az európai szabványosítás finanszírozásáról - [2] Az Európai Parlament 2010. október 21-i állásfoglalása az európai szabványosítás jövőjéről (2010/2051(INI))
VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (3.2.2012)
a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére
az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0315 – C7‑0150/2011 – 2011/0150(COD))
A vélemény előadója: Franck Proust
RÖVID INDOKOLÁS
Ez a rendeletre irányuló bizottsági javaslat felülvizsgálja a hatályos irányelveket. Mivel a jelenlegi rendszer meglehetősen jól működik, fontos lenne, hogy a rendelet a meglévő eredmények továbbvitelét biztosítsa anélkül, hogy forradalmi változásokat vezetne be.
A szabványosítás hozzájárul a gazdasági tevékenység számos aspektusához, nevezetesen a növekedéshez, a termelékenységhez és a piacok megnyitásához. Sok tekintetben befolyásolja a kereskedelmet is. Bizonyos protekcionista országok technikai korlátként is felhasználhatják a kereskedelem akadályozása céljából
Az Európai Uniónak ezért elő kell segítenie a nemzetközi szabványok kidolgozását, ahogy ezt teszi is a nemzetközi szabványügyi szerveken keresztül vagy kétoldalú megközelítések révén, például a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során. Az is hasznos lenne, ha a Bizottság beépítené munkaprogramjába a nemzetközi célokat.
E vélemény elsősorban az IKT-ágazat műszaki előírásaival foglalkozik. Ezeket az előírásokat a leggyakrabban olyan fórumok és konzorciumok, azaz különböző méretű vállalatok csoportosulásai dolgozzák ki, amelyek célja, hogy közösen végezzék el ezt a feladatot. E fórumok és konzorciumok többnyire nemzetközi dimenzióval rendelkeznek, és munkájuk így nemzetközi hatással bír. Nem kötik őket olyan kötelezettségek, mint az európai szabványügyi szerveket. Az IKT-ágazat különösen dinamikusan működik, a rá vonatkozó szabványosításnak rendkívül gyorsan kell reagálnia ahhoz, hogy szavatolja az interoperabilitást és egyúttal ösztönözze a versenyt és az innovációt. Ez a magyarázata annak, hogy az IKT-ágazatban jóval magasabb az előírások száma, mint más területeken.
Nemzetközi szempontból támogatni kell a műszaki előírások kidolgozását, mivel ha nemzetközi szervezetek készítik el őket, akkor lehetővé teszik az Európán kívüli piacok megnyitását, és csökkentik a kereskedelem technikai akadályait.
Ennek ellenére európai szinten elismertségük jelenleg nem megfelelő, és számos tagállam nem hivatkozhat rájuk a közbeszerzési ajánlattételi felhívásokban.
A Bizottság javaslatában azt indítványozza, hogy az IKT-ágazatra vonatkozó fenti műszaki előírások IKT-szabványként való elismerése bármely tagállam vagy a Bizottság javaslata alapján legyen lehetséges, ha az előírások megfelelnek bizonyos követelményeknek. Véleményünk szerint azonban ez a megközelítés nem teszi lehetővé a fent említett problémák megoldását.
A Bizottság ezzel mindenekelőtt beleavatkozna a szabványosítás folyamatába, mivel saját kezdeményezésére dönthet úgy, hogy szabványnak tekint egy adott műszaki előírást, amelyet pedig nem valamelyik európai szabványügyi szerv dolgozott ki. A politikának távol kell tartania magát a szabványosítástól, mivel ez utóbbi önkéntes alapon működő folyamat. Továbbá jóllehet a műszaki előírásoknak ahhoz, hogy IKT-szabványként elismerjék őket, meg kell felelniük az ajánlattétel mellékleteiben részletezett követelményeknek, a Bizottság milyen alapon fog szabványként elismerni egy adott műszaki leírást, egy másikat pedig nem?
A másik probléma emellett az, hogy mindez összemossa a szabványokat és a műszaki előírásokat. A fórumokat és konzorciumokat nem kötik olyan kötelezettségek, mint az európai szabványügyi szerveket, különösen ami a kkv-kal, a szociális, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szervekkel való konzultálást illeti. Nem kötelesek tiszteletben tartani a koherencia elvét sem, amely szerint nem lehet elfogadni egymással ellentétes szabványokat vagy olyan szabványt kidolgozni, amely egy másik másolata. Úgy véljük, hogy világos különbséget kell tenni a szabványok és a műszaki előírások között, ha nem akarjuk kockáztatni párhuzamos szabványrendszerek létrejöttét.
Hiányosnak tűnnek végül azok a kritériumok, amelyeket az IKT-ra vonatkozó műszaki előírásoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy szabvánnyá váljanak. Kimaradt közülük a WTO által meghatározott kritériumok egy része, különösen a koherencia elve.
Végül 2011. november 28-i, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. november 30-án kihirdetett határozatában a Bizottság úgy döntött, hogy létrehoz az IKT-szabványokkal foglalkozó, számos érdekelt felet bevonó európai platformot, amely a tagállamok és az EFTA-országok nemzeti hatóságai, a kkv-k és az ágazat képviselőiből, valamint a civil társadalom egyéb érdekelt feleiből áll. E platform feladata, hogy tanácsokat adjon az Európai Bizottságnak az IKT-ágazattal kapcsolatos szabványosítás tekintetében (munkaprogram, szükségletek, végrehajtás stb.).
Így nem kisebbítve a fórumok és konzorciumok által az IKT területén végzett munkát, azt javasoljuk, hogy a Bizottság az IKT-szabványokkal foglalkozó, számos érdekelt felet bevonó platformmal való konzultációt követően minden tagállam számára tegye lehetővé, hogy a közbeszerzési ajánlattételi felhívásokban vagy az európai uniós politikák végrehajtása során hivatkozhasson a műszaki előírásokra, amennyiben azok megfelelnek a WTO-kritériumok mindegyikét tartalmazó mellékletben megadott követelményeknek.
MÓDOSÍTÁSOK
a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az európai szabványokat továbbra is az európai szabványügyi testületeknek, nevezetesen az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak (CENELEC) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI) kell elfogadni. |
(3) A magyar változatot nem érinti. |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) A szabványosítás egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi kereskedelemben és a piacok megnyitásában. A Drezdai és a Bécsi Egyezmény következtében az Unió a szabványok nemzetközi szinten történő kidolgozásának elősegítésére törekszik, erősítve nemzetközi szinten az európai vállalatok és iparágak versenyképességét. A szabványosítást ugyanakkor harmadik országok versenyt korlátozó eszközként is felhasználhatják, technikai akadályokat teremtve a kereskedelem terén. Erre való tekintettel alapvető fontosságú az európai szabványügyi szervek és a nemzetközi szabványügyi szervek közötti együttműködés, de az Uniónak a kétoldalú megközelítéseket is elő kell mozdítania, partnereivel összehangolva szabványosítási tevékenységeit, például a transzatlanti párbeszéd keretében. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4b) Az európai szabványokat a megállapodásokról szóló tárgyalások során a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is elő kell mozdítani, illetve szabványügyi szakértők harmadik országokba történő kiküldése révén, ahogy az Kína esetében történt. Hasonló kezdeményezést kellene megvalósítani mindenekelőtt Indiával, Oroszországgal és Brazíliával is. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 4 c preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4c) A nemzeti, európai és nemzetközi szabványügyi szervek által kidolgozott szabványok mellett fórumok és konzorciumok műszaki előírásokat dolgoznak ki. Ezek az előírások hasznosnak bizonyulnak akkor, ha nem létező szabványokat kell pótolni. E műszaki előírások különösen a fórumok és konzorciumok nemzetközi dimenziójának köszönhetően lehetővé teszik az Európán kívüli piacok megnyitását és csökkentik a kereskedelmet nehezítő technikai akadályokat elsősorban az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén. Az Uniónak ösztönöznie kell a szabványügyi szervek és e fórumok, illetve konzorciumok közötti kapcsolatokat, figyelve ugyanakkor arra, hogy ezzel ne jöjjön létre a szabványosítással versenyző rendszer. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) A szabványok fontos eszközt jelentenek a vállalatok és különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) számára, amelyek azonban nem vesznek részt megfelelően a szabványosítási rendszerben, így fennáll annak veszélye, hogy a szabványok nem veszik figyelembe a kkv-k igényeit és problémáit. Következésképpen alapvető fontosságú lenne a szabványosítási folyamatokban, különösen a műszaki bizottságokban való képviseletük és részvételük erősítése. |
(13) A szabványok fontos eszközt jelentenek a vállalatok és különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) számára, amelyek azonban nem vesznek részt megfelelően a szabványosítási rendszerben, így fennáll annak veszélye, hogy a szabványok nem veszik figyelembe a kkv-k igényeit és problémáit. A szabványosítással kapcsolatos szabályoknak bátorítaniuk kell a kkv-kat, hogy innovatív technológiai megoldásaikkal tevékenyen járuljanak hozzá a szabványosításra irányuló erőfeszítésekhez. Továbbá alapvető fontosságú lenne a szabványosítási folyamatokban, különösen a műszaki bizottságokban való képviseletük és részvételük erősítése |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(14) Az európai szabványok alapvető fontosságúak a kkv-k versenyképességéhez, azonban a kkv-k a szabványosítás területén – különösen európai szinten – általában alulreprezentáltak. Ennélfogva a rendelet egy meghatározott minősítéssel rendelkező szervezet révén biztosítja a kkv-k megfelelő képviseletét az európai szabványosítás folyamatában. |
(14) (14) Az európai szabványok alapvető fontosságúak a kkv-k versenyképességéhez, azonban a kkv-k a szabványosítás területén – különösen európai szinten – néhány területen alulreprezentáltak. Ennélfogva a rendelet egy meghatározott minősítéssel rendelkező szervezet révén biztosítja a kkv-k megfelelő képviseletét az európai szabványosítás folyamatában, miközben fenntartja a nemzeti delegálás elvét és elkerüli a struktúrák európai szinten való fölösleges megkettőzését. A nemzetközi szabványosítási munka tekintetében külön figyelmet kell szentelni a kkv-k képviseletére és szükségleteire. |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(19) A hatóságoknak a hardverek, szoftverek és informatikai szolgáltatások közbeszerzése során jobban figyelembe kellene venniük a releváns szabványok széles köréből fakadó lehetőségeket, például olyan szabványok kiválasztása révén, amelyek alkalmazására valamennyi érdekelt szállító képes. Ez élénkítené a versenyt, és csökkentené a gyártóhoz kötöttség veszélyét. A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv úgy rendelkezik, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírást a következőkre vagy azokkal egyenértékűekre történő hivatkozással kell kidolgozni: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki előírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki előírások. Az információs és kommunikációs technológiák területén a szabványokat azonban gyakran más szabványalkotó szervezetek dolgozzák ki, és nem tartoznak a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben meghatározott szabványok vagy tanúsítványok egyik kategóriájába sem. Ezért szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírások hivatkozhassanak az információs és kommunikációs technológiák területén kidolgozott szabványokra annak érdekében, hogy lépést tartsanak az információs és kommunikációs technológiák terén zajló gyors fejlődéssel, elősegítsék a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását, serkentsék a versenyt és előmozdítsák az interoperabilitást és innovációt. |
(19) A hatóságoknak a hardverek, szoftverek és informatikai szolgáltatások közbeszerzése során jobban figyelembe kellene venniük a releváns szabványok széles köréből fakadó lehetőségeket, például olyan szabványok kiválasztása révén, amelyek alkalmazására valamennyi érdekelt szállító képes. Ez élénkítené a versenyt, és csökkentené a gyártóhoz kötöttség veszélyét. A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv úgy rendelkezik, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírást a következőkre vagy azokkal egyenértékűekre történő hivatkozással kell kidolgozni: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki előírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki előírások. Az információs és kommunikációs technológiák területén a szabványokat azonban gyakran más szabványalkotó szervezetek dolgozzák ki, és nem tartoznak a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben meghatározott szabványok vagy tanúsítványok egyik kategóriájába sem. Ezért szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy közbeszerzések esetén az ajánlattételi felhívások hivatkozhassanak bizonyos, az információs és kommunikációs technológiák területén kidolgozott műszaki előírásokra annak érdekében, hogy lépést tartsanak az információs és kommunikációs technológiák terén zajló gyors fejlődéssel, elősegítsék a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását, serkentsék a versenyt és előmozdítsák az interoperabilitást és innovációt. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(20) Az információs és kommunikációs technológiák területén néhány szabványt nem a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően dolgoztak ki. Ezért e rendelet eljárást ír elő az információs és kommunikációs technológiák területén a közbeszerzések során alkalmazható szabványok kiválasztására az érdekeltek – ideértve az európai szabványügyi testületeket, vállalkozásokat és hatóságokat is – széles körének bevonásával. Továbbá e rendelet – egy, a jellemzőiket tartalmazó lista formájában – meghatározza ezen szabványok és a hozzájuk kapcsolódó szabványosítási eljárások követelményeit. Ezekkel a jellemzőkkel biztosítható a közpolitikai célok és a társadalmi szükségletek tiszteletben tartása, és a szabványosítás nemzetközi szervezetei részére a WTO-nál kidolgozott követelményeken alapulnak. |
(20) Az információs és kommunikációs technológiák területén néhány műszaki előírást nem a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően dolgoztak ki. Ezért e rendelet eljárást ír elő az információs és kommunikációs technológiák területén a közbeszerzések során alkalmazható műszaki előírások kiválasztására az érdekeltek – ideértve az európai szabványügyi testületeket, vállalkozásokat és hatóságokat is – széles körének bevonásával. Továbbá e rendelet – egy, a jellemzőiket tartalmazó lista formájában – meghatározza ezen műszaki előírások és a hozzájuk kapcsolódó szabványosítási eljárások követelményeit. Ezekkel a jellemzőkkel biztosítható a közpolitikai célok és a társadalmi szükségletek tiszteletben tartása, és a szabványosítás nemzetközi szervezetei részére a WTO-nál kidolgozott követelményeken alapulnak. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(22) Az információs és kommunikációs technológiák területén kiválasztott szabványok hozzájárulhatnak az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához, amely a 2010–2015 közötti időszakra egy, az európai közigazgatások, közösségi intézmények és szervek közötti átjárhatósági megoldásokról szóló programot hoz létre, amely az átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldásokat nyújt. |
(22) Az információs és kommunikációs technológiák területén kiválasztott műszaki előírások hozzájárulhatnak az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához, amely a 2010–2015 közötti időszakra egy, az európai közigazgatások, közösségi intézmények és szervek közötti átjárhatósági megoldásokról szóló programot hoz létre, amely az átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldásokat nyújt. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – e pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(e) „IKT-szabvány”: az információs és kommunikációs technológiák területén elfogadott szabvány. |
törölve |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
2. Az európai és nemzeti szabványügyi testületek kötelesek haladéktalanul válaszolni és figyelembe venni a többi európai és nemzeti szabványügyi testület és a Bizottság részéről benyújtott észrevételt. |
2. Az európai és nemzeti szabványügyi testületek kötelesek egy hónapon belül válaszolni és figyelembe venni a többi európai és nemzeti szabványügyi testület és a Bizottság részéről benyújtott észrevételt. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) szabványtervezeteiket oly módon teszik közzé, hogy más tagállamban letelepedett felek azokra vonatkozó észrevételeket tehessenek; |
(a) szabványtervezeteiket oly módon teszik haladáktalanul közzé, hogy más tagállamban letelepedett felek azokra vonatkozó észrevételeket tehessenek; |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. Az európai szabványügyi testületek biztosítják a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok megfelelő – különösen a III. mellékletben említett szervezeteken keresztül történő – részvételét a politika kialakítása során, valamint legalább az európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának alábbi szakaszaiban: |
1. Az európai szabványügyi testületek bátorítják a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), a fogyasztóvédelmi szervezetek, a munkavállalói, környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok megfelelő – különösen a III. mellékletben említett szervezeteken keresztül történő – részvételét a politika kialakítása során, valamint legalább az európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának alábbi szakaszaiban: |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
2. Az európai szabványügyi testületek a műszaki szinten biztosítják a vállalkozások, kutatóközpontok, egyetemek és minden egyéb jogi személy megfelelő képviseletét a jelentős politikai vagy műszaki innovációs hatású új területekre vonatkozó szabványalkotói tevékenységek során, ha az érintett jogi személyek az adott területtel kapcsolatos és az Európai Unió által, egy kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogram keretében finanszírozott projektben vesznek részt. |
2. Az európai szabványügyi testületek a műszaki szinten bátorítják a vállalkozások, kutatóközpontok, egyetemek és minden egyéb jogi személy megfelelő képviseletét a jelentős politikai vagy műszaki innovációs hatású új területekre vonatkozó szabványalkotói tevékenységek során, ha az érintett jogi személyek az adott területtel kapcsolatos és az Európai Unió által, egy kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogram keretében finanszírozott projektben vesznek részt. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 5 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5a. cikk |
|
A legjobb gyakorlatok modelljei |
|
Az európai szabványügyi testületek támogatják, előmozdítják és terjesztik a különböző érdekképviseletek nemzeti szabványügyi testületekben való részvételét elősegítő legjobb gyakorlatait bemutató modelleket. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az európai szabványosítás munkaprogramjának magába kell foglalnia az európai szabványosítás nemzetközi dimenzióját szolgáló célokat, segítve az uniós jogalkotást és politikákat, továbbá meghatározza, hogy ki milyen feladatokat végez a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 b bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2b. Az (1) bekezdésben említett európai szabványosítási munkaprogram meghatározza, hogy hogyan illeszkedik a szabványosítás az Európa 2020 stratégiába, és hogyan teremthető meg a kettő közötti koherencia. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 c bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2c. Az (1) bekezdésben említett európai szabványosítási munkaprogramot véleményezésre továbbítani kell az Európai Parlament és a Tanács számára. |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. A Bizottság felkérhet egy vagy több európai szabványügyi testületet európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum megadott határidőn belüli kidolgozására. E dokumentumoknak piacvezéreltnek kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és konszenzuson kell alapulniuk. |
1. A Bizottság felkérhet egy vagy több európai szabványügyi testületet európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum megadott ambiciózus határidőn belüli kidolgozására, amely határidőt a követelmények, a köztes célok és a közfinanszírozás részleteinek világos felsorolása kísér. E dokumentumoknak piacvezéreltnek kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és konszenzuson kell alapulniuk. |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A Bizottság a felkérés (2) bekezdésben említett elfogadásától számított három hónapon belül tájékoztatja az európai szabványügyi testületet az európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum kidolgozása érdekében odaítélt támogatásról. |
A Bizottság a felkérés (2) bekezdésben említett elfogadásától számított két hónapon belül tájékoztatja az európai szabványügyi testületet az európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum kidolgozása érdekében odaítélt támogatásról. |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat IV fejezet – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Szabványok az IKT területén |
Műszaki előírások az IKT területén |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Műszaki előírások elismerése az IKT területén |
Műszaki előírások alkalmazása az IKT területén |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A Bizottság a 2004/18/EK irányelvben említett hatóságok javaslatára vagy saját kezdeményezésére a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak nem minősülő műszaki előírásokat IKT-szabványként ismerhet el. |
A Bizottság a 2004/18/EK irányelvben említett hatóságok javaslatára vagy saját kezdeményezésére azt követően, hogy konzultált az IKT-szabványokkal foglalkozó, számos érdekelt felet bevonó európai platformmal, a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak nem minősülő, az IKT területén érvényes műszaki előírásokat ismerhet el közbeszerzések lebonyolítása vagy az Unió politikáinak végrehajtása érdekében. |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
10. cikk |
törölve |
IKT-szabványok használata közbeszerzésben |
|
A 9. cikkben említett IKT-szabványok a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben, valamint a 2342/2002/EK rendeletben említett közös műszaki előírásnak minősülnek. |
|
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk –1 bekezdés – e pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(e) az Európai Unió politikáinak és jogalkotásának elősegítésére használt európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok szükség szerinti fordítása az európai szabványügyi testületek munkanyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelvekre vagy kellően indokolt esetben az unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre; |
(e) az Európai Unió politikáinak és jogalkotásának elősegítésére használt európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok szükség szerinti fordítása az európai szabványügyi testületek munkanyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelvekre vagy az unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre, ha ezzel lehetővé válik az európai szabványok harmadik országokban való előmozdítása; |
(Ki kell javítani a bizottsági javaslat francia változatának téves számozását.) | |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
3. A Bizottság rendelkezik az (1) és (2) bekezdésben említett finanszírozási módokról, valamint tevékenységi típusonként a támogatások összegéről és legnagyobb százalékos arányáról. |
3. A Bizottság rendelkezik az (1) és (2) bekezdésben említett finanszírozási módokról, valamint tevékenységi típusonként a támogatások összegéről és legnagyobb százalékos arányáról. A Bizottság biztosítja, hogy az Unió által nyújtott finanszírozás csak kiegészítő jellegű legyen és egyedi követelmények teljesítésétől függjön, és így az európai szabványosítás finanszírozását túlnyomórészt továbbra is a magánszektor fedezze. |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(b) az IKT területén a szabványok elismerésére vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása; |
(b) az IKT területén a szabványok elismerésére vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása anélkül, hogy új kritériumot vezetnének be vagy a kritériumok egyikét törölnék; |
(Ki kell javítani a bizottsági javaslat francia változatának téves számozását.) | |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(c) a kkv-kat és társadalmi érdekcsoportokat képviselő, a III. mellékletben meghatározott szervezetekre vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejlődéshez történő igazítása. |
(c) a kkv-kat és társadalmi érdekcsoportokat képviselő, a III. mellékletben meghatározott szervezetekre vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejlődéshez történő igazítása anélkül, hogy létrehoznának vagy megszüntetnének egy kritériumot vagy szervezetet. |
(Ki kell javítani a bizottsági javaslat francia változatának téves számozását.) | |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – bevezetés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
2. a műszaki előírásokat nonprofit szervezet dolgozta ki, amely olyan szakmai társadalmi, ipari, kereskedelmi vagy egyéb, tagsággal rendelkező szervezet, amely szakterületén az alábbi feltételeknek megfelelő eljárásban szabványokat dolgoz ki az információs és kommunikációs technológiák területén, és nem minősül európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványügyi testületnek: |
2. a műszaki előírásokat nonprofit szervezet dolgozta ki, amely olyan szakmai társadalmi, ipari, kereskedelmi vagy egyéb, tagsággal rendelkező szervezet, amely szakterületén az alábbi feltételeknek megfelelő eljárásban műszaki előírásokat dolgoz ki az információs és kommunikációs technológiák területén, és nem minősül európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványügyi testületnek: |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a műszaki előírást a piacon vagy a szabvány által érintett piac minden szereplője számára hozzáférhető, nyilvános döntéshozatali folyamatban dolgozták ki. |
a műszaki előírást minden, a műszaki előírás által érintett piacon vagy piacokon érdekelt fél számára hozzáférhető, nyilvános döntéshozatali folyamatban dolgozták ki. |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a szabványosítási eljárás együttműködésen és konszenzuson alapult. Az eljárás nem részesítette előnyben egyik érdekelt felet sem. A konszenzus egy olyan általános megállapodás, amely esetén a lényeges érintett érdekek egyike sem áll ellentétben tartósan az érdemi kérdésekkel, és az eljárás valamennyi érintett fél álláspontjának figyelembevételére és az ellentétes érvek egyeztetésére törekszik. A konszenzus nem jelent egyhangúságot. |
a műszaki előírások kidolgozásával kapcsolatos eljárás együttműködésen és konszenzuson alapult. Az eljárás nem részesítette előnyben egyik érdekelt felet sem. A konszenzus egy olyan általános megállapodás, amely esetén a lényeges érintett érdekek egyike sem áll ellentétben tartósan az érdemi kérdésekkel, és az eljárás valamennyi érintett fél álláspontjának figyelembevételére és az ellentétes érvek egyeztetésére törekszik. A konszenzus nem jelent egyhangúságot. |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 3 bekezdés – f a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
fa) koherencia: |
|
i. a műszaki előírások nem lehetnek ellentétesek az érvényes vagy éppen kidolgozás alatt álló nemzeti, európai és nemzetközi szabványokkal, és nem lehetnek azok másolatai. |
|
ii. e rendelkezésnek tiszteletben kell tartania a technológiasemlegesség elvét, és nem alkalmazható a versenyt akadályozó módon. |
ELJÁRÁS
Cím |
Az európai szabványosítás |
||||
Hivatkozások |
COM(2011)0315 – C7-0150/2011 – 2011/0150(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
IMCO 23.6.2011 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
INTA 23.6.2011 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
23.11.2011 |
20.12.2011 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
26.1.2012 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
21 6 0 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, María Auxiliadora Correa Zamora, Marielle De Sarnez, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, Emilio Menéndez del Valle, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Keith Taylor, Jan Zahradil, Paweł Zalewski |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Amelia Andersdotter, José Bové, George Sabin Cutaş, Mário David, Syed Kamall, Silvana Koch-Mehrin, Inese Vaidere, Pablo Zalba Bidegain |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Véronique De Keyser, Jutta Haug, Pier Antonio Panzeri, Traian Ungureanu |
||||
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (1.3.2012)
a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére
az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0315 – C7‑0150/2011 – 2011/0150(COD))
A vélemény előadója: Adam Gierek
RÖVID INDOKOLÁS
Az európai parlamenti és tanácsi rendelet célja, hogy fokozza az európai szabványoknak a belső piac működésére, a gazdasági növekedésre, az innovációra és a cégek versenyképességére gyakorolt pozitív hatását. Többek között arra törekszik, hogy lerövidítse a szabványosítási folyamatot azokban az esetekben, amikor a szabványokat a Bizottság kérésére dolgozzák ki, annak biztosítására, hogy a kkv-k és az érdekelt társadalmi szereplők megfelelően képviseltessék magukat a szabványosítási eljárásban (különösen amikor a szabványokat a Bizottság kérésére dolgozzák ki), és hogy az információs és kommunikációs technológia alkalmazását jobban elterjesszék, ami által javul az interoperabilitás és emelkedik az innovatív és gyorsan fejlődő gyártási technológiákkal – így a nanotechnológiával, a biotechnológiával és a nukleáris technológiával – kapcsolatos szabványok száma, továbbá felgyorsul a meglévő jogalkotási keretek egységesítése.
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság úgy határozott, hogy él az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása által nyújtott lehetőséggel, amely módosítás a technológiai fejlődés és a globalizált gazdaságra való tekintettel vált szükségessé. Feltétlenül szükséges, hogy az új jogszabályt úgy szövegezzük meg, hogy egységes szerkezetbe foglalja a szabványosítási politikáról szóló, korábban bevezetett irányelveket, és a fenti irányelveket naprakésszé tegyük.
A legfontosabb változások a Bizottság, valamint a műszaki szabványokkal és rendeletekkel kapcsolatos bizottság hatáskörének meghatározását érintik. A közelmúltbeli változások között szerepel, hogy a szolgáltatásokra vonatkozó szabványosítást a jogalkotási keretbe illesztették, illetve hogy az információs és kommunikációs technológiát külön kezelik. Az uniós szabványosítás finanszírozásának alapja is felülvizsgálatra került.
Az előadó álláspontja
Az előadó üdvözli az új európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, amelynek célja a meglévő uniós szabványosítási politika megszilárdítása, és új elemek bevezetése az új kihívások figyelembevétele érdekében, továbbá úgy véli, hogy a javaslat szilárd alapot teremt az EU és az európai szabványosítási rendszer közötti kapcsolatok korszerűbbé tétele számára. Ilyen elem többek között a szabványosítás figyelembevétele a szolgáltatások területén, és a szabványosítás beillesztése a bejelentési rendszerbe. Üdvözlendő az európai szabványosítás Bizottság általi finanszírozására vonatkozó szakasz, amely megfelelőbb jogalapot hoz létre, és egyszerűsíti az eljárásokat.
A javaslat egyes elemei ugyanakkor aggodalmakra adnak okot a köz- és a magánszféra partnerségeinek működésbeli hatékonyságát tekintve.
A rendelet rendelkezéseinek módosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a rendelet egy, a belső piacot támogató végrehajtási eszközzé váljon, továbbá hogy alkalmazzák az európai szabványokat a versenyképesség és az innováció fokozása érdekében, megkönnyítsék az érdekeltek részvételét és biztosítsák a fenntartható fejlődést. Az európai szabványosítási rendszert új, hozzáadott értéket teremtő elemekkel kell jobbá tenni.
Konkrét megjegyzések
1) A hatályos európai szabványosítási szabályok nincsenek meghatározva, sem megemlítve.
2) Nem történik hivatkozás a nemzeti képviselet elvére, ami pedig az európai (és nemzetközi) szabványosítás alapját képezi.
3) Nincsenek a nyugalmi elvre vonatkozó rendelkezések, amely elv a szabványok uniós szintű harmonizációjához alapvetően szükséges.
4) Számos rendelkezés általános jellegű, és – tekintettel a Bizottságnak adott, széles körű felhatalmazásra – túl tág teret ad az értelmezésnek. Pontosításra van szükség. Ez bizonyos fogalommeghatározásokat és fellépéseket is érint, különösen azokon a területeken, amelyeken a Bizottság a meglévő rendszer működését és annak egységességét befolyásoló javaslatokat terjesztett elő.
5) A bizottsági javaslattervezet azt javasolja, hogy európai szabványok helyett különböző fórumok és konzorciumok előírásait alkalmazzák, mivel ezen előírások feltételeit könnyebb teljesíteni. A demokratikus szabványosítási folyamat egyik alapját a társadalmi konszenzus jelenti. Az európai szabványosítási rendszer erőssége az egységesség, mivel számos szabvány között összhangot biztosít. A fórumok és konzorciumok rendszerbe való bevonása nem járhat egymásnak ellentmondó szabványok vagy egymással versengő előírások bevezetésével, és nem akadályozhatja a kkv-k részvételét (a fórumokon való részvétel költségei magasak, a döntéshozatali kritériumok pedig nem mindig demokratikusak). Ezenfelül egyes fórumokat és konzorciumokat az Európai Unión kívüli szereplők dominanciája jellemezhet. Ezért a szabványok meghatározását lehetőség szerint a jelenleg elismert európai szabványügyi szervezetekre kell korlátozni, és ki kell használni az ezen szervezetek által a dokumentumok megszövegezése tekintetében nyújtott számos előnyt, egy felgyorsított, konszenzusalapú eljárás alkalmazásával, valamennyi uniós tagállam valamennyi érdekelt felének bevonásával (pl. tematikus konferenciák szervezése révén).
A fórumok/konzorciumok előírásainak alkalmazását csak szigorúan meghatározott esetekben szabad megengedni (pl. olyan közbeszerzési eljárásokban, amelyek esetében nem léteznek szabványok), ugyanakkor az alábbiakra vonatkozó követelményeket fenn kell tartani: konszenzus, nyitottság, önkéntes részvétel, átláthatóság stb., valamint az európai szabványügyi szervezetek.
6) Nem történik utalás a legmodernebb technológiákra, így a nanotechnológiára, a biotechnológiára vagy a nukleáris technológiára.
MÓDOSÍTÁSOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az európai szabványosítás elősegíti a vállalkozások versenyképességének növelését különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, a hálózatok, a kommunikációs eszközök interoperabilitásának, a technológiai fejlesztésnek és az innováció előmozdításával. A szabványok többek között a belső piacon a gazdasági átjárhatóság fokozása, valamint az új és jobb termékek vagy piacok fejlődésének ösztönzése és a jobb ellátási feltételek elősegítése révén jelentős pozitív gazdasági hatásokat gyakorolnak. A szabványok így általában fokozzák a versenyt, és csökkentik a kibocsátási és értékesítési költségeket, ami az egész gazdaság számára előnyös. A szabványok fenntarthatják és javíthatják a minőséget, információt nyújthatnak, és biztosíthatják az interoperabilitást és kompatibilitást, ezzel növelve az értéket a fogyasztók számára. |
(2) Az európai szabványosítás elősegíti a vállalkozások versenyképességének növelését különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, a hálózatok, a kommunikációs eszközök interoperabilitásának, a technológiai fejlesztésnek és az innováció előmozdításával. Amennyiben a nemzetközi szabványosítási rendszerrel összehangolt módon történik, az európai szabványosítás erősíti a vállalkozások versenyképességét. A szabványok többek között a belső piacon a gazdasági átjárhatóság fokozása, valamint az új és jobb termékek vagy piacok fejlődésének ösztönzése és a jobb ellátási feltételek elősegítése révén jelentős pozitív gazdasági hatásokat gyakorolnak. A szabványok így általában fokozzák a versenyt, és csökkentik a kibocsátási és értékesítési költségeket, ami az egész gazdaság számára előnyös. A szabványok fenntarthatják és javíthatják a minőséget, információt nyújthatnak, és biztosíthatják az interoperabilitást és kompatibilitást, ezzel növelve az értéket a fogyasztók számára. |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az európai szabványokat továbbra is az európai szabványügyi testületeknek, nevezetesen az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak (CENELEC) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI) kell elfogadni. |
(3) Az európai szabványosítási rendszert továbbra is az érdekelteknek kell működtetnie az érdekeltek számára, a kohézió, az átláthatóság, a nyitottság, a konszenzus, az egyedi érdekektől való függetlenség, a piacnak való megfelelőség, a hatékonyság és a döntéshozatalban való nemzeti képviselet elveivel összhangban, és az európai szabványokat továbbra is az európai szabványügyi szervezeteknek, nevezetesen az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak (CENELEC) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI) kell elfogadnia. |
Indokolás | |
Ez a jelenlegi helyzetre emlékeztet. | |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az európai szabványok igen fontos szerepet játszanak a belső piac szempontjából, különösen azáltal, hogy a forgalomba hozott termékek tekintetében vélelmezhető az e termékekre vonatkozóan az uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított alapvető követelményeknek való megfelelés. |
(4) Az európai szabványok igen fontos szerepet játszanak a belső piac szempontjából, például azáltal, hogy a forgalomba hozott termékek tekintetében vélelmezhető az e termékekre vonatkozóan az uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított alapvető követelményeknek való megfelelés. |
Indokolás | |
Az európai szabványok jelentős része (70%-a) nem támogatja közvetlenül az uniós politikákat vagy jogszabályokat, ami miatt a szöveg némileg félrevezető. | |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) Az önkéntes szolgáltatási szabványok kidolgozását a piacnak kell irányítania, és annak a gazdasági szereplők és az adott szabvány által közvetve vagy közvetlenül érintett érdekeltek szükségleteinek szem előtt tartásával, a közérdek figyelembevételével és konszenzusos alapon kell történnie. E szabványok középpontjában elsődlegesen a termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak kell állniuk. |
(8) A szolgáltatási tevékenységek gyakran nemzeti sajátosságoknak felelnek meg. Ezért az önkéntes szolgáltatási szabványok kidolgozásának pontosan meghatározott és alaposan felmért területekre kell kiterjednie. E folyamatnak piacvezéreltnek kell lennie, és a gazdasági szereplők és az adott szabvány által közvetve vagy közvetlenül érintett érdekeltek szükségleteinek szem előtt tartásával, a közérdek figyelembevételével és konszenzusos alapon kell történnie. E szabványok középpontjában elsődlegesen a termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak kell állniuk. A szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 hatályán belül a szabványosítás csak a szubszidiaritás alapján megengedett. |
|
_________ |
|
1 HL L 255., 2005.9.30, 22. o. |
Indokolás | |
A szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv célja annak biztosítása, hogy az Unióban a (szakmai) képesítések magas színvonalúak legyenek, és ekként végleges szabályokat állapít meg a kölcsönös elismerésre vonatkozó eljárások továbbfejlesztése érdekében, amelyeknek érvényesség tekintetében elsőbbségben kell részesülniük. | |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(10) Az Európai Unióban a nemzeti szabványokat nemzeti szabványügyi testületek fogadják el, ami adott esetben egymással ellentétes szabványokhoz és technikai akadályokhoz vezethet a belső piacon. A belső piac és az uniós szabványosítás eredményességének szempontjából tehát szükség van a nemzeti szabványügyi testületek, az európai szabványügyi testületek és a Bizottság között fennálló rendszeres, a jelenlegi és a jövőbeli szabványosításról folytatott információcsere megerősítésére. Ezen információcserét hozzá kell igazítani az 1973 és 1979 közötti kereskedelmi tárgyalások eredményeként létrejött többoldalú megállapodások megkötéséről szóló, 1979. december 10-i 80/271/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletéhez. |
(10) Az Európai Unióban a nemzeti szabványokat nemzeti szabványügyi szervek fogadják el, ami adott esetben egymással ellentétes szabványokhoz és technikai akadályokhoz vezethet az uniós belső piacon. Az uniós belső piac és az uniós szabványosítás eredményességének szempontjából tehát szükség van a nemzeti szabványügyi szervek, az európai szabványügyi szervezetek és a Bizottság között fennálló rendszeres, a jelenlegi és a jövőbeli szabványosításról és – az európai szabványügyi szervezetek alá tartozó nemzeti szervekre való alkalmazásuk tekintetében – a nyugalmi elvről szóló szabályozásokról folytatott információcsere megerősítésére. Ezen információcserét hozzá kell igazítani az 1973 és 1979 közötti kereskedelmi tárgyalások eredményeként létrejött többoldalú megállapodások megkötéséről szóló, 1979. december 10-i 80/271/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletéhez. |
Indokolás | |
A nyugalmi elv (a 98/34/EGK irányelv 4. és 7. cikke) nem jelenik meg. A szüneteltetés kitűnő eszköz, amely lehetővé teszi a kereskedelem technikai akadályainak elhárítását, és amely az uniós szintű technikai harmonizációt is elősegíti. | |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(12) A szabványok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy segítségükkel az európai politika főbb társadalmi kihívásokra is megoldást tudjon találni, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható erőforrás-felhasználás, az elöregedés és általában az innováció. Az említett, bővülő piacokon forgalmazható árukra és technológiákra vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványok kidolgozásának irányításával Európa versenyelőnyt tud teremteni vállalatai számára, és elő tudja segíteni a kereskedelmet. |
(12) A szabványok – amennyiben főként piacvezérelt, az érdekelt felek által önkéntesen alkalmazott eszközök – hozzájárulhatnak ahhoz, hogy segítségükkel az európai politika főbb társadalmi kihívásokra is megoldást tudjon találni, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható erőforrás-felhasználás, az elöregedés és általában az innováció. Az említett, bővülő piacokon forgalmazható árukra és technológiákra vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványok kidolgozásának irányításával Európa versenyelőnyt tud teremteni vállalatai számára, és elő tudja segíteni a kereskedelmet. |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) A szabványok fontos eszközt jelentenek a vállalatok és különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) számára, amelyek azonban nem vesznek részt megfelelően a szabványosítási rendszerben, így fennáll annak veszélye, hogy a szabványok nem veszik figyelembe a kkv-k igényeit és problémáit. Következésképpen alapvető fontosságú lenne a szabványosítási folyamatokban, különösen a műszaki bizottságokban való képviseletük és részvételük erősítése. |
(13) A szabványok fontos eszközt jelentenek a vállalatok és különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) számára, amelyek azonban néha alulreprezentáltak és nem vesznek részt megfelelően a szabványosítási rendszerben, így fennáll annak veszélye, hogy a szabványok nem veszik figyelembe a kkv-k megfelelő igényeit és problémáit, sem pedig az innovatív technológiákhoz való hozzájárulásukban rejlő lehetőségeiket. A szabványosítással kapcsolatos szabályoknak bátorítaniuk kell a kkv-kat, hogy innovatív technológiai megoldásaikkal tevékenyen járuljanak hozzá a szabványosításra irányuló innovatív erőfeszítésekhez. Következésképpen alapvető fontosságú lenne a szabványosítási folyamat valamennyi szakaszában, különösen a műszaki bizottságokban való képviseletük és részvételük erősítése. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(14) Az európai szabványok alapvető fontosságúak a kkv-k versenyképességéhez, azonban a kkv-k a szabványosítás területén – különösen európai szinten – általában alulreprezentáltak. Ennélfogva a rendelet egy meghatározott minősítéssel rendelkező szervezet révén biztosítja a kkv-k megfelelő képviseletét az európai szabványosítás folyamatában. |
(14) Az európai szabványok alapvető fontosságúak a kkv-k versenyképességéhez, azonban a kkv-k a szabványosítás területén – különösen európai szinten – egyes területeken alulreprezentáltak. Ennélfogva a rendelet biztosítja a kkv-k megfelelő képviseletét az európai szabványosítás folyamatában. Az, hogy a kkv-k ténylegesen – szavazati joggal bíró – tagjaivá válhatnak az európai szabványügyi szervezeteknek, várhatóan kedvező hatást gyakorol a kkv-k szabványosításba való bevonására és abban való részvételére. |
Indokolás | |
Az érintett felek – többek között a kkv-k – nemzeti szinten vesznek részt az európai szabványosításban, aminek során hasonló cégekkel és helyi kormányzatokkal tárgyalnak, és saját anyanyelvükön dolgozhatnak. A kkv-k részvételével elért nemzeti konszenzust ezután a nemzeti szerv küldötte révén (a nemzeti képviselet elve) eljuttatják a megfelelő uniós szintű technikai bizottságokhoz. | |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(15) A szabványok jelentős hatást gyakorolhatnak a társadalomra, különösen a polgárok biztonságára és kényelmére, a hálózatok hatékonyságára, a környezetre, a hozzáférhetőségre és egyéb politikai területekre. Ezért a fogyasztói érdekeket, a környezetet és a társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetek támogatásával szükséges biztosítani a társadalmi érdekcsoportok szerepének növekedését és hozzájárulásuk erősítését a szabványok kidolgozása terén. |
(15) A szabványok jelentős hatást gyakorolhatnak a társadalomra, különösen a polgárok biztonságára és kényelmére, a hálózatok hatékonyságára, a környezetre, a hozzáférhetőségre és egyéb politikai területekre. Ezért a fogyasztói érdekeket, a környezetet és a társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetek támogatásával szükséges biztosítani a társadalmi érdekcsoportok szerepének növekedését és hozzájárulásuk erősítését a szabványok kidolgozása terén. Az, hogy e szervezetek ténylegesen – szavazati joggal bíró – tagjaivá válhatnak az európai szabványügyi szervezeteknek, kedvező hatást gyakorol majd a szabványok minőségére. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(16) A szabványoknak a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat. A Bizottság Közös Kutatóközpontja fontos és nyilvánosan elérhető eszközöket fejlesztett ki az említett hatásoknak az életciklus során történő elemzésére. |
(16) A szabványoknak a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat. A Bizottság Közös Kutatóközpontja fontos és nyilvánosan elérhető eszközöket fejlesztett ki az említett hatásoknak az életciklus során történő elemzésére. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(17) A Bizottság és az európai szabványosítási rendszer közötti együttműködés életképessége a szabványok kidolgozása iránti jövőbeli kérések előrelátó tervezésétől függ. Ez a tervezés különösen az érdekelt felek hozzájárulása révén fejleszthető. Mivel a 98/34/EK irányelv már rendelkezik az európai szabványügyi testületek európai szabványok kidolgozása iránti felkérésének lehetőségéről, indokolt jobb és átláthatóbb tervezést bevezetni egy valamennyi olyan, szabvány kidolgozására vonatkozó kérést tartalmazó éves munkaprogramban, amelyet a Bizottság az európai szabványügyi testületek elé kíván terjeszteni. |
(17) A Bizottság és az európai szabványosítási rendszer közötti együttműködés életképessége a szabványok kidolgozása iránti jövőbeli kérések előrelátó tervezésétől függ. Ez a tervezés különösen az érdekelt felek hozzájárulása révén fejleszthető, az érdekelt felek körében történő véleménygyűjtést és a közöttük való információcserét szolgáló mechanizmusok bevezetése által. Mivel a 98/34/EK irányelv már rendelkezik az európai szabványügyi testületek európai szabványok kidolgozása iránti felkérésének lehetőségéről, indokolt jobb és átláthatóbb tervezést bevezetni egy valamennyi olyan, szabvány kidolgozására vonatkozó kérést tartalmazó éves munkaprogramban, amelyet a Bizottság az európai szabványügyi testületek elé kíván terjeszteni. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(19) A hatóságoknak a hardverek, szoftverek és informatikai szolgáltatások közbeszerzése során jobban figyelembe kellene venniük a releváns szabványok széles köréből fakadó lehetőségeket, például olyan szabványok kiválasztása révén, amelyek alkalmazására valamennyi érdekelt szállító képes. Ez élénkítené a versenyt, és csökkentené a gyártóhoz kötöttség veszélyét. A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] úgy rendelkezik, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírást a következőkre vagy azokkal egyenértékűekre történő hivatkozással kell kidolgozni: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki előírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki előírások. Az információs és kommunikációs technológiák területén a szabványokat azonban gyakran más szabványalkotó szervezetek dolgozzák ki, és nem tartoznak a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben meghatározott szabványok vagy tanúsítványok egyik kategóriájába sem. Ezért szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírások hivatkozhassanak az információs és kommunikációs technológiák területén kidolgozott szabványokra annak érdekében, hogy lépést tartsanak az információs és kommunikációs technológiák terén zajló gyors fejlődéssel, elősegítsék a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását, serkentsék a versenyt és előmozdítsák az interoperabilitást és innovációt. |
(19) A hatóságoknak a hardverek, szoftverek és informatikai szolgáltatások közbeszerzése során jobban figyelembe kellene venniük a releváns szabványok és műszaki előírások széles köréből fakadó lehetőségeket, például olyan szabványok és műszaki előírások kiválasztása révén, amelyek alkalmazására valamennyi érdekelt szállító képes, ami élénkítené a versenyt, és csökkentené a gyártóhoz kötöttség veszélyét. A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv úgy rendelkezik, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírást a következőkre vagy azokkal egyenértékűekre történő hivatkozással kell kidolgozni: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki előírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki előírások. Az információs és kommunikációs technológiák területén a műszaki előírásokat azonban gyakran más szabványalkotó szervezetek dolgozzák ki, és nem tartoznak a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben meghatározott szabványok vagy tanúsítványok egyik kategóriájába sem. Ezért szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírások hivatkozhassanak az információs és kommunikációs technológiák területén kidolgozott műszaki előírásokra annak érdekében, hogy lépést tartsanak az információs és kommunikációs technológiák terén zajló gyors fejlődéssel, elősegítsék a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását, serkentsék a versenyt és előmozdítsák az interoperabilitást és innovációt. |
Indokolás | |
A szabványokat a származási régiójuknak vagy kifejlesztésük módjának megfelelően és nem az ipari ágazatnak megfelelően határozzák meg. | |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(20) Az információs és kommunikációs technológiák területén néhány szabványt nem a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően dolgoztak ki. Ezért e rendelet eljárást ír elő az információs és kommunikációs technológiák területén a közbeszerzések során alkalmazható szabványok kiválasztására az érdekeltek – ideértve az európai szabványügyi testületeket, vállalkozásokat és hatóságokat is – széles körének bevonásával. Továbbá e rendelet – egy, a jellemzőiket tartalmazó lista formájában – meghatározza ezen szabványok és a hozzájuk kapcsolódó szabványosítási eljárások követelményeit. Ezekkel a jellemzőkkel biztosítható a közpolitikai célok és a társadalmi szükségletek tiszteletben tartása, és a szabványosítás nemzetközi szervezetei részére a WTO-nál kidolgozott követelményeken alapulnak. |
(20) Az információs és kommunikációs technológiák területén néhány műszaki előírást nem a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően dolgoztak ki. Ezért e rendelet eljárást ír elő az információs és kommunikációs technológiák területén a közbeszerzések során alkalmazható műszaki előírások kiválasztására az érdekeltek – ideértve az európai szabványügyi testületeket, vállalkozásokat és hatóságokat is – széles körének bevonásával. Továbbá e rendelet – egy, a jellemzőiket tartalmazó lista formájában – meghatározza ezen műszaki előírások és a hozzájuk kapcsolódó szabványosítási eljárások követelményeit. Ezekkel a jellemzőkkel biztosítható a közpolitikai célok és a társadalmi szükségletek tiszteletben tartása, és a WTO-nál kidolgozott nemzetközi szabványosítási követelményeken alapulnak. |
Indokolás | |
A szabványokat a származási régiójuknak vagy kifejlesztésük módjának megfelelően és nem az ipari ágazatnak megfelelően határozzák meg. | |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(21) Az innováció és szabványosított megoldások közötti verseny serkentése érdekében egy adott műszaki előírás elismerése nem akadályozhatja meg, hogy az adott előírással versenyző más műszaki előírás is elismerjenek e rendelet rendelkezései alapján. Az elismerést a teljesített jellemzők alapján indokolt megadni, ha az adott műszaki előírás eléri a piaci elfogadottság minimálisan meghatározott szintjét. A piaci elfogadottság nem értelmezendő az adott megoldás széles körű piaci alkalmazásaként. |
(21) Az innováció és a verseny serkentése érdekében egy adott műszaki előírás elismerése nem akadályozhatja meg, hogy valamely műszaki előírást is elismerjenek e rendelet rendelkezései alapján. Az elismerést a teljesített jellemzők alapján indokolt megadni, ha az adott műszaki előírás eléri a jelentős szintű piaci elfogadottságot. |
Indokolás | |
A szabványosított megoldások nem lehetnek egymással ellentétesek. A szabványoknak egymással összhangban kell állniuk. A szabványosított műszaki megoldásoknak egyenlő lehetőségeket kell biztosítaniuk a vállalkozások számára, hogy a formatervezés és a szolgáltatások tekintetében versenyképesek lehessenek. A fogyasztók számára a szabványosított műszaki megoldásoknak egyértelmű jelzéssel kell szolgálniuk arra nézve, hogy mit vásároljanak. | |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(22) Az információs és kommunikációs technológiák területén kiválasztott szabványok hozzájárulhatnak az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához, amely a 2010–2015 közötti időszakra egy, az európai közigazgatások, közösségi intézmények és szervek közötti átjárhatósági megoldásokról szóló programot hoz létre, amely az átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldásokat nyújt. |
(22) Az információs és kommunikációs technológiák területén kiválasztott műszaki előírások hozzájárulhatnak az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához, amely a 2010–2015 közötti időszakra egy, az európai közigazgatások, közösségi intézmények és szervek közötti átjárhatósági megoldásokról szóló programot hoz létre, amely az átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldásokat nyújt. |
Indokolás | |
A szabványokat a származási régiójuknak vagy kifejlesztésük módjának megfelelően és nem az ipari ágazatnak megfelelően határozzák meg. | |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(23) Előfordulhatnak olyan helyzetek az információs és kommunikációs technológiák terén, amikor helyénvaló lehet bizonyos szabványok uniós szintű használatának vagy az azoknak történő megfelelés uniós szinten való előírása az egységes piaccal való együttműködési képesség biztosítása és a felhasználók választási szabadságának javítása érdekében. Más esetekben előfordulhat, hogy bizonyos európai szabványok már nem felelnek meg a fogyasztók igényeinek vagy hátráltatják a technológiai fejlődést. Ezért az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy szükség esetén felkérje az európai szabványügyi testületeket szabványok kidolgozására, illetve hogy összeállítsa és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegye a szabvány-, illetve előírásjegyzéket annak érdekében, hogy elősegítse azok használatát, kötelezővé tegye azok alkalmazását, vagy szabványokat és/vagy előírásokat töröljön az említett jegyzékből. |
(23) Előfordulhatnak olyan helyzetek az információs és kommunikációs technológiák terén, amikor helyénvaló lehet bizonyos szabványok uniós szintű használatának vagy az azoknak történő megfelelés uniós szinten való előírása az egységes piaccal való együttműködési képesség biztosítása és a felhasználók választási szabadságának javítása érdekében. Más esetekben előfordulhat, hogy bizonyos európai szabványok már nem felelnek meg a fogyasztók igényeinek vagy hátráltatják a technológiai fejlődést. Ezért az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy szükség esetén felkérje az európai szabványügyi testületeket szabványok kidolgozására, illetve hogy összeállítsa és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegye a szabvány-, illetve előírásjegyzéket annak érdekében, hogy elősegítse azok használatát, vagy szabványokat és/vagy előírásokat töröljön az említett jegyzékből. |
Indokolás | |
E határértékek nem kötelező erejűek; önkéntességen alapulnak, és ennek továbbra is így kell maradnia. | |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(29) A szabványosítási tevékenységek finanszírozásának fedeznie kell ezenkívül a szabványok vagy az egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásához kapcsolódó előkészítő és kiegészítő tevékenységeket. Erre elsősorban a kutatómunkák, a jogszabályokat előkészítő dokumentumok kidolgozása, a laboratóriumi körvizsgálatok, valamint a szabványok jóváhagyása és értékelése esetén van szükség. A szabványosítás európai és nemzetközi szintű támogatásának tovább kell folytatódnia a harmadik országokkal folytatott együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok keretében. A piacra jutás javítása és az uniós vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében lehetővé kell tenni más szervek esetében az ajánlattételi felhíváson vagy adott esetben szerződések odaítélésén alapuló támogatásnyújtást. |
(29) A szabványosítási tevékenységek finanszírozásának fedeznie kell ezenkívül a szabványok vagy az egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásához kapcsolódó előkészítő és kiegészítő tevékenységeket. Erre elsősorban a kutatómunkák, a jogszabályokat előkészítő dokumentumok kidolgozása, a laboratóriumi körvizsgálatok, valamint a szabványok jóváhagyása és értékelése esetén van szükség. A szabványosítás európai és nemzetközi szintű támogatásának tovább kell folytatódnia a harmadik országokkal folytatott együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok keretében. A piacra jutás javítása és az uniós vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében lehetővé kell tenni a fenti tevékenységet ellátó szervek esetében az ajánlattételi felhíváson vagy adott esetben szerződések odaítélésén alapuló támogatásnyújtást. |
Indokolás | |
Fontos, hogy az európai szabványokat kizárólag a nemzeti és az európai szabványügyi szervezetek érvényesíthessék és vizsgálhassák felül. Egyéb esetben a kkv-k, nem kormányzati szervezetek stb. szükséges bevonását nem lehet biztosítani. Ugyanakkor amennyiben más szervezetek is érvényesíthetik és felülvizsgálhatják a szabványokat, fennáll a párhuzamos rendszerek létrehozásának kockázata is. | |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(36) A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában még nem hirdették ki, és az adott szabvány még nem vezetett a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezéséhez. |
(36) A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az éves európai szabványosítási munkaprogrammal és a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában még nem hirdették ki, és az adott szabvány még nem vezetett a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezéséhez. |
Indokolás | |
A szabványosítási munkaprogrammal kapcsolatban konzultálni kell a tagállamokkal. | |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(37) A vizsgálati eljárást kell alkalmazni a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában már kihirdették, és a határozat következményekkel járhat a kapcsolódó alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezésére vonatkozóan. |
(37) Az európai szabványügyi szervezeteknek történő valamennyi szabványosítási bejelentéssel, valamint az információs és kommunikációs technológia, a nanotechnológia, a biotechnológia és a nukleáris technológia területén a műszaki előírások elismerésével kapcsolatban a vizsgálati eljárást kell alkalmazni a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában már kihirdették, és a határozatok következményekkel járhatnak a kapcsolódó alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezésére vonatkozóan. |
Indokolás | |
Az új technológiák területén a műszaki előírások elismerési folyamatában rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok megtehessék észrevételeiket. | |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
E rendelet szabályokat állapít meg az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek és a Bizottság közötti együttműködés, az uniós jogszabályok és politikák végrehajtása érdekében a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) területén műszaki előírások elismerése, valamint az európai szabványosítás finanszírozása tekintetében. |
E rendelet szabályokat állapít meg az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek és a Bizottság közötti együttműködés, az uniós jogszabályok és politikák végrehajtása érdekében a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) területén műszaki előírások elismerése, az európai szabványosítás finanszírozása, valamint az érdekelt felek európai szervezeteinek kiegyensúlyozott képviseletét biztosító feltételek tekintetében. |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) „szabvány”: ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára jóváhagyott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: |
(1) „szabvány”: egy elismert szabványosítási testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára jóváhagyott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) „harmonizált szabvány”: a Bizottság kérésére az uniós harmonizációs jogszabályokban történő alkalmazás céljára elfogadott európai szabvány; |
c) „harmonizált szabvány”: a Bizottság kérésére az uniós jogszabályokban történő alkalmazás céljára elfogadott európai szabvány, amelynek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik; |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – e pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
e) „IKT-szabvány”: az információs és kommunikációs technológiák területén elfogadott szabvány. |
törölve |
Indokolás | |
A szabványokat a származási régiójuknak vagy kifejlesztésük módjának megfelelően és nem az ipari ágazatnak megfelelően határozzák meg. Ezenfelül e meghatározásban az „IKT-szabvány” fogalom valódi jelentése tekintetében nincs kellő egyértelműség. | |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) „szabványtervezet”: egy adott témára vonatkozó műszaki előírás szövegét tartalmazó dokumentum, amelynek a vonatkozó szabványosítási eljárásnak megfelelő elfogadása megfontolás alatt áll, miután ezen a dokumentumon már elvégezték az előkészítő munkát, és nyilvános véleményezés vagy vizsgálat céljából közzétették; |
(3) „szabványtervezet”: egy véleményezésre, szavazásra vagy jóváhagyásra beterjesztett szabványjavaslatot tartalmazó dokumentum; |
Indokolás | |
A megfelelő európai szabvány meghatározását kell alkalmazni. | |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 4 bekezdés – első rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) „műszaki előírás”: egy dokumentumban szereplő részletes leírás, amely az alábbi tulajdonságok valamelyikét határozza meg: |
(4) „műszaki előírás”: a valamely termék, eljárás vagy szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket részletező dokumentum, amely az alábbi tulajdonságok valamelyikét határozza meg: |
Indokolás | |
EN 45020-ként jóváhagyva. | |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 8 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8a) „nyugalmi elv”: a nemzeti szabványügyi szervek tartózkodnak a már folyamatban lévő projektek továbbvitelétől; |
Indokolás | |
E meghatározás a 98/34/EK irányelv 4. és 7. cikkében jelenik meg. | |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) A nemzeti szabványügyi testületek nem emelhetnek kifogást egy adott szabványosításnak valamely európai szabványügyi testület munkaprogramjába történő felvétele iránt. |
törölve |
Indokolás | |
A nemzeti szabványügyi testületek, amelyek az európai szabványügyi testületek tagjai, szabadon tiltakozhatnak valamely szabványosítandó téma munkaprogramba való felvétele ellen. Ez a szabadság biztosítja mind a szabványosítás önkéntes jellegét, mind pedig az Európai Bizottság által nyújtott szabványosítási felhatalmazás tényleges piaci relevanciáját. | |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5a) Valamely európai szabvány kidolgozása közben, illetve jóváhagyása után a nemzeti szabványügyi szervek nem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a harmonizáció célját, és különösen – egy meghatározott területen belül – nem tehetnek közzé olyan újabb vagy aktualizált szabványt, amely nem áll teljes összhangban a meglévő európai szabvánnyal. |
Indokolás | |
Ez a rendelkezés megfelelne a 98/34/EK irányelvből átvett nyugalmi elvnek. | |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) szabványtervezeteiket oly módon teszik közzé, hogy más tagállamban letelepedett felek azokra vonatkozó észrevételeket tehessenek; |
a) szabványtervezeteiket oly módon teszik közzé, hogy más tagállamban letelepedett felek azokra vonatkozó észrevételeket tehessenek. Amennyiben fordítás szükséges, azt az érdekelt fél költségén kell elkészíteni; |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Az érdekeltek részvétele az európai szabványosításban |
Az érdekeltek részvétele az európai szabványosításban és a szabványokhoz való hozzáférés megkönnyítése |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az európai szabványügyi testületek biztosítják a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok megfelelő – különösen a III. mellékletben említett szervezeteken keresztül történő – részvételét a politika kialakítása során, valamint legalább az európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának alábbi szakaszaiban: |
(1) Az európai szabványügyi testületek ösztönzik, elősegítik és támogatják a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok megfelelő – különösen a III. mellékletben említett szervezetek támogatása révén történő – részvételét a politika kialakítása során, valamint legalább az európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának alábbi szakaszaiban: |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) A szabványokat olyan módon kell kidolgozni és kiigazítani, hogy figyelembe vegyék a kkv-k sajátosságait és a kkv-k környezetét, különösen a kisüzemi vállalkozások és mikrovállalkozások esetében, ami által lehetőségük nyílik a szabványokhoz való jobb és kevésbé költséges hozzáférésre. |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 b bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1b) Az uniós jogszabályokat és politikákat támogató európai szabványokhoz való felhasználói hozzáférés biztosítása érdekében szükséges differenciált rendszereket kidolgozni az árak meghatározására, valamint a különleges díjak és kedvezményes szabványcsomagok bevezetésére, különösen a kkv-k, mikrovállalkozások és kisüzemi vállalkozások számára. |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az európai szabványügyi testületek a műszaki szinten biztosítják a vállalkozások, kutatóközpontok, egyetemek és minden egyéb jogi személy megfelelő képviseletét a jelentős politikai vagy műszaki innovációs hatású új területekre vonatkozó szabványalkotói tevékenységek során, ha az érintett jogi személyek az adott területtel kapcsolatos és az Európai Unió által, egy kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogram keretében finanszírozott projektben vesznek részt. |
(2) Az európai szabványügyi testületek a műszaki szinten lehetővé teszik a vállalkozások, kutatóközpontok, egyetemek, tagállami piacfelügyeleti testületek és minden egyéb jogi személy megfelelő képviseletét a jelentős politikai vagy műszaki innovációs hatású új területekre vonatkozó szabványalkotói tevékenységek során, ha az érintett jogi személyek az adott területtel kapcsolatos és az Európai Unió által, egy kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogram keretében finanszírozott projektben vesznek részt. |
Indokolás | |
„A megfelelő képviselet”olyan tág fogalom, amely – a képviselet biztosításának kötelező előírásával egyesítve – a szabványosítási rendszer egészét akadályozhatja. A szabványügyi szervezet mindent megtehet azért, hogy bevonja az érdekelteket, de ha ők nem vesznek részt a munkában, az a rendszert nem akadályozhatja. A tagállami piacfelügyeleti testületeket ugyanakkor be kell vonni a szabványosítási folyamatba, és azoknak a folyamat során biztosítaniuk kell a minőséget és a szakértelmet. | |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Bizottság éves európai szabványosítási munkaprogramot fogad el, amely tartalmazza azokat az európai szabványokat és szabvány jellegű dokumentumokat, amelyek kidolgozására a 7. cikk szerint európai szabványügyi testületeket szándékozik felkérni. |
(1) A Bizottság az európai szabványügyi szervezetekkel és az érintett – többek között a III. mellékletben foglalt – érdekelt felekkel, valamint a nemzeti szabványügyi szervezetekkel való konzultációt követően éves európai szabványosítási munkaprogramot fogad el, és annak közzétételéről tájékoztatja őket. A munkaprogram tartalmazza azokat az európai szabványokat és európai szabvány jellegű dokumentumokat, amelyek kidolgozására a 7. cikk szerint európai szabványügyi testületeket szándékozik felkérni. |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Bizottság felkérhet egy vagy több európai szabványügyi testületet európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum megadott határidőn belüli kidolgozására. E dokumentumoknak piacvezéreltnek kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és konszenzuson kell alapulniuk. |
(1) A Bizottság felkérhet egy vagy több európai szabványügyi testületet európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum megadott határidőn belüli kidolgozására. E dokumentumoknak piacvezéreltnek kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és konszenzuson kell alapulniuk. A Bizottság az érintett érdekelt felekkel – többek között az (1) bekezdés szerinti felkérések által érintett valamennyi érdekelt féllel – konzultációt folytat és tájékoztatja őket. |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az európai szabványügyi testület a felkérés kézhezvételétől számított egy hónapon belül köteles jelezni, hogy elfogadja-e az (1) bekezdésben említett felkérést. |
(2) Az európai szabványügyi testület a felkérés kézhezvételétől számított két hónapon belül köteles jelezni, hogy elfogadja-e az (1) bekezdésben említett felkérést. |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A Bizottság a felkérés (2) bekezdésben említett elfogadásától számított három hónapon belül tájékoztatja az európai szabványügyi testületet az európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum kidolgozása érdekében odaítélt támogatásról. |
(3) A Bizottság a felkérés (2) bekezdésben említett elfogadásától számított egy hónapon belül tájékoztatja az európai szabványügyi szervezetet az európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum kidolgozása érdekében odaítélt támogatásról. |
Indokolás | |
Az indokolás kiemeli, hogy foglalkozni kell a szabványok kidolgozásához szükséges idő kérdésével. Az eljárások optimalizálásának valamennyi érdekelt félre hatással kell lennie. Ezért javasolt, hogy a támogatás odaítéléséről szóló döntés meghozatalához szükséges időt egy hónapra csökkentsék (ugyanennyi idő áll az európai szabványügyi szervezetek rendelkezésére, hogy egy kérelem elfogadásáról határozatot hozzanak). | |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett határozatot a 18. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kell elfogadni. |
(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett határozatot a 18. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint, az ágazatra vonatkozó megfelelő irányelv szerinti monitoringbizottsággal való konzultációt követően kell elfogadni. |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) A (2) bekezdés b) pontjában említett határozatot a 18. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó vizsgálati eljárás szerint kell elfogadni. |
(5) A (2) bekezdés b) pontjában említett határozatot a 18. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás szerint, az ágazatra vonatkozó megfelelő irányelv szerinti monitoringbizottsággal való konzultációt követően kell elfogadni. |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat IV. fejezet – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Szabványok az IKT területén |
Műszaki előírások az IKT területén |
Indokolás | |
A szabványokat a származási régiójuknak vagy kifejlesztésük módjának megfelelően és nem az ipari ágazatnak megfelelően határozzák meg. Ezenfelül a szabvány meghatározásában az „IKT műszaki előírások” fogalom valódi jelentése tekintetében nincs kellő egyértelműség. | |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A Bizottság a 2004/18/EK irányelvben említett hatóságok javaslatára vagy saját kezdeményezésére a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak nem minősülő műszaki előírásokat IKT-szabványként ismerhet el. |
A Bizottság a 2004/18/EK irányelvben említett hatóságok javaslatára vagy saját kezdeményezésére, a valamennyi érdekelt fél, köztük az európai szabványügyi testületek képviselőivel való konzultációt követően úgy határozhat, hogy a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, az IKT területére vonatkozó, nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak nem minősülő műszaki előírásokat a közbeszerzések és politikák területén való alkalmazás és az interoperabilitás biztosítása céljából elismeri. Annak értékelésekor, hogy a műszaki előírások megfelelnek-e a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, a Bizottság megfelelően figyelembe veszi a konzultációban részt vevő érdekelt felek – többek között az európai szabványügyi testületek – véleményét. |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – e pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
e) az Európai Unió politikáinak és jogalkotásának elősegítésére használt európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok szükség szerinti fordítása az európai szabványügyi testületek munkanyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelvekre vagy kellően indokolt esetben az unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre; |
e) az Európai Unió politikáinak és jogalkotásának elősegítésére használt európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok fordítása az európai szabványügyi testületek munkanyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelvekre vagy kellően indokolt esetben az unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre; |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – f pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
f) a szabványokat vagy európai szabvány jellegű dokumentumokat magyarázó, értelmező és egyszerűsítő tájékoztatások, ideértve az útmutatók és a legjobb gyakorlatra vonatkozó tájékoztatások készítését, valamint a tudatosságot növelő intézkedéseket is; |
f) a szabványokat vagy európai szabvány jellegű dokumentumokat magyarázó, értelmező és egyszerűsítő tájékoztatások, ideértve az útmutatók, a szabványok összegzései és a legjobb gyakorlatra vonatkozó tájékoztatások készítését, a tudatosságot növelő intézkedéseket, valamint a képzési modulokat is; |
(Ki kell javítani a bizottsági javaslat francia változatának téves számozását.) | |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a kkv-k, fogyasztóvédelmi szervezetek, környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok számára az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti megfelelő képviseletet biztosítanak a szabványosítás során. |
b) a kkv-k, fogyasztóvédelmi szervezetek, környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok számára az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti megfelelő képviseletet biztosítanak a szabványosítás során, amennyiben ezen érdekelt felek érintett szakértői rendelkezésre állnak, és készek a részvételre. |
Indokolás | |
A szabványügyi szervezet mindent megtehet azért, hogy bevonja az érdekelteket, de ha ők nem vesznek részt a munkában, az a rendszert nem akadályozhatja. | |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a kkv-knak teljes mértékben hasznukra váljon az európai harmonizált szabványok megértése és alkalmazása, az európai szabványügyi testületek számára fordítás céljára nyújtott finanszírozásnak az összes felmerülő költség jelentős hányadát fedeznie kell, és a fordításfinanszírozási eljárásokat egyszerűsíteni kell. A 11. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt, fordítási tevékenységek számára nyújtott támogatást oldalankénti, előlegként fizetendő átalányösszeg formájában kell biztosítani, annak bizonyítása után, hogy az európai szabványokat ténylegesen lefordítják. |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) az európai szabványügyi testületek I. mellékletben meghatározott jegyzékének aktualizálása; |
törölve |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) az IKT területén a szabványok elismerésére vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása; |
b) az IKT területén a műszaki előírások elismerésére vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása; |
Indokolás | |
A javasolt meghatározásokkal való terminológiai összhangot célzó módosítás. | |
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A 16. cikkben említett, a Bizottság részére adott felhatalmazás 2013. január 1-jétől határozatlan időre szól. |
(2) A 16. cikkben említett, a Bizottság részére adott felhatalmazás 2013. január 1-jétől öt évre szól. A Bizottság legkésőbb hat hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést nyújt be a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a felhatalmazást nem vonja vissza, a felhatalmazás automatikusan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. |
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikkben említett felhatalmazást. Az az intézmény, amely a felhatalmazás visszavonása céljából kezdeményezte a belső döntéshozatali eljárást, minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a végleges döntés meghozatala előtt tájékoztassa a Bizottságot a felhatalmazás várható visszavonásáról és annak esetleges okairól. |
|
A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. |
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. A bizottság évente legalább kétszer tart ülést az európai és a nemzeti szabványügyi szervezetekkel, valamint a tagállamokkal. |
Indokolás | |
A határozatok a szabványosítási rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, és ennélfogva be kell vonni az európai szabványügyi szervezeteket és a tagállamokat. | |
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az európai szabványügyi testületek e rendelet végrehajtásáról éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentésnek részletes tájékoztatást kell tartalmazni az alábbiakról: |
(1) Az európai szabványügyi testületek e rendelet végrehajtásáról rövid és tömör éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentésnek tájékoztatást kell tartalmazni az alábbiakról: |
Indokolás | |
Az angol változatban a „részletes” szót használták, ami nagyobb bürokráciát eredményezhet anélkül, hogy a végrehajtás tekintetében hasznos lenne. A jelentésnek ehelyett célratörőnek és viszonylag tömörnek kell lennie. | |
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) 2015. december 31-ig, valamint azt követően ötévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentés az uniós politikák és jogszabályok követelményeire tekintettel értékelést tartalmaz az uniós finanszírozásban részesülő szabványosítási tevékenységek helytállóságáról. |
(3) A Bizottság 2015. december 31-ig, valamint azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentés az uniós politikák és jogszabályok követelményeire tekintettel értékelést tartalmaz az uniós finanszírozásban részesülő szabványosítási tevékenységek helytállóságáról. |
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – c pont – ii pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
ii. az (új) szabványosítási tevékenységekről megfelelő és hozzáférhető eszközökön keresztül széles körű tájékoztatást nyújtottak. |
ii. az (új) szabványosítási tevékenységekről megfelelő és hozzáférhető eszközökön keresztül nyilvános és széles körű tájékoztatást nyújtottak. |
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – c a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ca) megfelelő képviselet: |
|
i. a műszaki előírásokat az összes érdekelt fél részvételével dolgozták ki; |
|
ii. az érdekelt felek valamennyi kategóriájának képviselete kiegyensúlyozott volt. |
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – a pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) A kkv-kat az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely: |
a) A kisüzemi vállalkozásokat és a kkv-kat az európai szabványosítási tevékenységek során egyedül képviselő horizontális európai szervezet, amely: |
(Ki kell javítani a bizottsági javaslat francia változatának téves számozását.) | |
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – a pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) A kkv-kat az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely: |
a) A kisüzemi vállalkozásokat és a kkv-kat az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan horizontális európai szervezet, amely: |
ELJÁRÁS
Cím |
Európai szabványosítás |
||||
Hivatkozások |
COM(2011)0315 – C7-0150/2011 – 2011/0150(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
IMCO 23.6.2011 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ITRE 23.6.2011 |
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Adam Gierek 28.6.2011 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
5.10.2011 |
20.12.2011 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
28.2.2012 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
38 5 2 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Gabriele Albertini, Josefa Andrés Barea, Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Maria Da Graça Carvalho, Jürgen Creutzmann, Pilar del Castillo Vera, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Teresa Riera Madurell, Jens Rohde, Paul Rübig, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Alejo Vidal-Quadras |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Maria Badia i Cutchet, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Seán Kelly, Alajos Mészáros, Vladko Todorov Panayotov, Mario Pirillo, Pavel Poc, Vladimír Remek, Jean Roatta, Hannu Takkula |
||||
ELJÁRÁS
Cím |
Az európai szabványosítás |
||||
Hivatkozások |
COM(2011)0315 – C7-0150/2011 – 2011/0150(COD) |
||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
1.6.2011 |
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
IMCO 23.6.2011 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
INTA 23.6.2011 |
EMPL 23.6.2011 |
ENVI 23.6.2011 |
ITRE 23.6.2011 |
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
EMPL 7.7.2011 |
ENVI 13.7.2011 |
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Lara Comi 11.7.2011 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
5.10.2011 |
23.11.2011 |
25.1.2012 |
28.2.2012 |
|
Az elfogadás dátuma |
21.3.2012 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
36 0 2 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Pablo Arias Echeverría, Cristian Silviu Buşoi, Jorgo Chatzimarkakis, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia de Campos, Cornelis de Jong, Christian Engström, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Mikael Gustafsson, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Iliana Ivanova, Philippe Juvin, Edvard Kožušník, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Sirpa Pietikäinen, Mitro Repo, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Catherine Stihler, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Regina Bastos, Frank Engel, Ashley Fox, Marielle Gallo, María Irigoyen Pérez, Constance Le Grip, Antonyia Parvanova, Sabine Verheyen |
||||
Benyújtás dátuma |
26.3.2012 |
||||