JELENTÉS a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

28.3.2012 - (COM (2011)0121 – C7‑0092/2011 – 2011/0058(CNS)) - *

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Marianne Thyssen

Módosítások

• 001-038 (PDF - 198 KB)
• 001-038 (DOC - 230 KB)
• 039-043 (PDF - 112 KB)
• 039-043 (DOC - 251 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM (2011)0121 – C7‑0092/2011 – 2011/0058(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0121),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0092/2011),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–   tekintettel a bolgár Országgyűlés, az ír Képviselőház, a máltai Parlament, a holland Felsőház, a lengyel Szejm, a román Képviselőház, a szlovák Nemzeti Tanács, a svéd Parlament és a brit Alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. Jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0080/2012),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010. március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal. Ellentétesek a magas versenyképességű szociális piacgazdaságra vonatkozó követelményekkel is.	(1) Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010. március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal, az Euró Plusz Paktummal, valamint a magas versenyképességű szociális piacgazdaság létrehozásához szükséges gazdasági, költségvetési és adóügyi integrációval.
Indokolás
Frissítés.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az adóhatóságok közötti fokozottabb együttműködés az Unión belül határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások költségeinek és adminisztratív terheinek jelentős csökkenéséhez vezethet.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A határon átnyúló üzleti tevékenység útjában álló adózási akadályok különösen nagy terhet jelentenek a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek nincsenek forrásaik a piaci hiányosságok kezelésére.	(2) Az adózási akadályok különösen nagy terhet jelenthetnek a határon átnyúló tevékenységet folytató kis- és középvállalkozásoknak, mivel ezeknek többnyire nincsenek forrásaik a piaci hiányosságok kezelésére.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Tagállami, illetve – a költségvetési és jogalkotási hatáskörökkel rendelkező régiók esetében – regionális szinten is ösztönözni kell az adókulcsok terén folyó tisztességes versenyt.
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A belső piac javítása kulcsfontosságú tényező a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésében. A KKTA bevezetése javítja az Unión belüli növekedést és munkahelyteremtést azáltal, hogy csökkenti a társaságok, különösen az egyidejűleg több tagállamban működő kisvállalkozások igazgatási költségeit és a bürokráciát.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Mivel az összes tagállam a belső piachoz tartozik, minden tagállamban be kell vezetni a közös konszolidált társaságiadó-alapot (a KKTA-t). Amennyiben azonban a Tanács nem fogad el egyhangú határozatot a KKTA létrehozását illetően, késedelem nélkül meg kell kezdeni azt az eljárást, amelynek keretében a Tanács a KKTA-t illető megerősített együttműködést engedélyező határozatot fogad el. A megerősített együttműködést a pénznemként az eurót használó tagállamoknak kell kezdeményezniük, de ahhoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében más tagállamok is bármikor csatlakozhatnak.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4b) Az adóverseny, az adóoptimalizáció és az adóarbitrázs egyes agresszív formái csökkenthetik bizonyos tagállamok bevételeit, és torzulásokhoz vezethetnek a mobilis tőke és a kevésbé mobilis munkaerő adóztatását illetően. A megerősített Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződés szigorú fiskális fegyelmet, egyszersmind a kiadások ellenőrzését és elegendő mennyiségű adó beszedését írja elő elsősorban az eurót pénznemként használó tagállamok számára. Ezen okoknál fogva, és mivel az euróövezet állam-, illetve kormányfői által elfogadott Euró Plusz Paktum úgy rendelkezik, hogy a közös társasági adóalap kidolgozása „lehet a nemzeti adózási stratégiák tiszteletben tartása mellett a nemzeti adórendszerek konzisztenciájának biztosítása, a költségvetési fenntarthatóság és az európai üzleti vállalkozások versenyképessége felé vezető, bevételsemleges út”, alapvetően fontos, hogy a pénznemként az eurót használó tagállamok az euróövezet egésze stabilitásának megóvása érdekében teljesítsék költségvetési kötelezettségeiket, és kívánatos, hogy a KKTA-t minél hamarabb minél több társaság tekintetében alkalmazzák.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 4 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4c) Mivel a kkv-k a belső piacon alapvetően fontos szerepet töltenek be, a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k részére a Bizottságnak olyan eszközt kellene kifejlesztenie és rendelkezésre bocsátania, amely csökkenti az adminisztratív terheket és kiadásokat, és ezáltal lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy önként belépjenek a KKTA-rendszerbe.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések nem jelentenek ugyanilyen akadályokat, így nem szükséges, hogy a rendszer (a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően.	(5) Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések nem jelentenek ugyanilyen akadályokat, így nem szükséges, hogy a rendszer (a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően. Következésképpen a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy elsősorban adóhitelek formájában bizonyos adóügyi ösztönzőket fogadjanak el a vállalkozások tekintetében.
Indokolás
Magától értetődik.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Ez az irányelv nem a tagállami társaságiadó-kulcsok harmonizálására irányul. Ha azonban nyilvánvalóvá válik, hogy a minimális adókulcsok bevezetése javítaná a társasági adózás gazdasági hatékonyságát, eredményességét és méltányosságát, az irányelv alkalmazásának értékelésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a helyénvaló lenne-e egy ilyen jellegű harmonizáció. Ez azért is nagyon fontos, mert a társaságiadó-kulcsok tagállamokon belüli alakulása arról tanúskodik, hogy a belső piaci adóverseny fokozódik. Az egységes piacra vonatkozó új stratégiáról szóló Monti-jelentés szellemében ezért helyénvaló megvizsgálni, hogy ez a verseny előnyős vagy hátrányos hatással jár-e a XXI. század belső piacát jellemző adókultúrára nézve. Elsősorban annak kell figyelmet szentelni, hogy a piaci integráció és az adószuverenitás között a háttérben meghúzódó feszültség felszámolása az egyik helyes út-e a piac és a belső piac szociális dimenziójának összeegyeztetéséhez.
Indokolás
Noha az adókulcsok harmonizációja most nincs terítéken, nem zárhatjuk ki teljesen ennek jövőbeli lehetőségét.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A konszolidáció a rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az unióbeli vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. Kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást. Ezenkívül az adóalanyok vesztesége automatikusan levonható az ugyanazon csoport más tagjainak nyereségéből.	(6) A konszolidáció a rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az azonos csoportba tartozó, az Unión belül határon átnyúlóan működő vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. Kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást. Ezenkívül az adóalanyok vesztesége automatikusan levonható az ugyanazon csoport más tagjainak nyereségéből.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A széles adóalap, a konszolidáció és a tagállamok nemzeti társaságiadó-kulcsokra vonatkozó mérlegelési jogköre adósemlegessé teszik a KKTA-t.
Indokolás
Magától értetődik.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) Amennyiben a KKTA befolyásolná a regionális vagy helyi hatóságok adóbevételeit, a tagállamok alkotmányos rendszerüknek megfelelő és ezen irányelvvel összeegyeztethető intézkedéseket hozhatnak e helyzet orvoslására.
Indokolás
Egyes tagállamok különösen erős regionális kormányzati rendszere nem akadálya a KKTA bevezetésének.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Mivel elsődlegesen azoknak a vállalatoknak az igényeit hivatott szolgálni, amelyek határon átnyúló módon működnek, a rendszernek választhatónak kell lennie, a meglévő nemzeti társaságiadó-rendszerek mellett.	(8) Mivel ez az irányelv – anélkül azonban, hogy más vállalatokat ez alól kizárna – elsődlegesen azoknak a vállalatoknak az igényeit hivatott kielégíteni, amelyek határon átnyúló módon működnek, a rendszernek választhatónak kell lennie, amelybe a kritériumoknak megfelelő valamennyi vállalat beléphet. Úgy kell tekinteni, hogy a meghatározásukból adódóan transznacionális jellegű európai társaságok és európai szövetkezetek azt választották, hogy az irányelv rendelkezéseinek tagállamok általi alkalmazását követő két éven belül alkalmazni kezdik az irányelvben foglalt rendszert. A 2003/361/EK bizottsági (kkv) ajánlás1 szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások kivételével minden, az irányelv feltételeinek megfelelő vállalkozásnak legkésőbb az irányelv rendelkezéseinek tagállamok általi alkalmazását követő öt éven belül meg kell kezdenie az irányelv alkalmazását. A KKTA hatásának felmérésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy azt a kkv-k számára is kötelezővé kell-e tenni.
	____________
	1 HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A rendszernek tartalmaznia kell egy általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával.	(20) A rendszernek tartalmaznia kell egy hatékony, általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával. A tagállamokat nem szabad megakadályozni abban, hogy további intézkedéseket vezessenek be és hangoljanak össze egymás között azon Unión kívüli, alacsony adókulcsokkal rendelkező országok által okozott negatív hatások csökkentése érdekében, amelyek nem osztják meg a szükséges adózási információkat.
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három azonos súlyozású tényezőt (munkaerő, eszközök és árbevétel) kell tartalmaznia. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. Végül pedig az árbevételt azért kell figyelembe venni, hogy biztosítható legyen a rendeltetési tagállam méltányos részesedése. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.	(21) A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három tényezőt (munkaerő, eszközök és árbevétel) kell tartalmaznia. Míg a munkaerő- és eszköztényezőknek egyenként 45%-os súlyt kell kapniuk, az árbevétel-tényezőt 10%-os súllyal kell számításba venni. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. Végül pedig az árbevételt azért kell figyelembe venni, hogy biztosítható legyen a rendeltetési tagállam méltányos részesedése. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) A versenyképesség sérülésének elkerülése érdekében a KKTA kiszámítására vonatkozó közös szabályok nem járhatnak aránytalan igazgatási költségekkel a vállalatok számára.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A vállalatcsoportoknak egyetlen adóhatóság („elsődleges adóhatóság”) illetékességébe kell tartozniuk, amely annak a tagállamnak az adóhatósága, ahol a csoport anyavállalata („elsődleges adóalany”) adózási szempontból illetőséggel rendelkezik. Az irányelvnek a rendszer adminisztrációjára vonatkozó eljárásrendet is rögzítenie kell. Az irányelvnek előzetes adómegállapítási mechanizmusról is rendelkeznie kell. Az ellenőrzések kezdeményezése és koordinálása az elsődleges adóhatóság feladata, de bármely tagállam hatóságai is, ahol a csoporttagnak adókötelezettsége van, kezdeményezhetnek ellenőrzést. Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a csoporttag rezidens vagy székhellyel rendelkezik, megtámadhatja az elsődleges adóhatóságnak a választásközlő értesítésre vagy a módosított adómegállapításra vonatkozó döntését az elsődleges adóhatóság tagállamának bíróságai előtt. Az adóalany és az adóhatóságok között felmerülő vitás kérdésekkel az elsődleges adóhatóság tagállamának törvényei értelmében a fellebbezéseket első fokon tárgyalni illetékes közigazgatási szervnek kell foglalkoznia.	(23) A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(23a) A Bizottságnak kezdeményeznie kell a közös transzferár-képzési fórumhoz hasonló új, a KKTA-val foglalkozó fórum létrehozását, amelyhez a társaságok a KKTA-val kapcsolatos kérdésekkel és felvetésekkel fordulhatnak. E fórumnak iránymutatással kell szolgálnia a társaságok és tagállamok számára.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(27a) Ez az irányelv a társasági adózás egyik alapvető elemének radikálisan új megközelítését alkalmazza. A Bizottságnak ezért - amint erre érdemben lehetőség nyílik - alapos elemzést és független értékelést kell végeznie. A társasági adózás alkalmazásából és végrehajtásából adódó ciklikusság miatt elemzésre és értékelésre csak az irányelv hatálybalépését követő öt év eltelte után kerülhet sor. A Bizottság által végzett elemzésnek és értékelésnek a következő pontok vizsgálatát kell magában foglalnia: a KKTA választható jellege, a harmonizációnak az adóalapra való korlátozása, az arányos felosztási képlet, a KKTA hasznossága a kkv-k szempontjából, valamint a tagállamok adóbevételére gyakorolt hatás.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 6 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. cikk
	Az európai társaságok és az európai szövetkezetek
	...-tól/től* kezdődően úgy kell tekinteni, hogy az 1. melléklet a) és b) pontjában említett, a feltételeknek megfelelő európai társaságok és európai szövetkezetek ...-től/től* kezdődően az ezen irányelv szerinti rendszer alkalmazását választják.
	_________________
	* HL: Kérjük, illessze be az időpontot: az irányelv hatálybalépésének dátumától számított két évet követő hónap első napja.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 6 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6b. cikk
	Kkv-k
	A 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozásoktól eltérő, a feltételeknek megfelelő társaságok ...-tól/től* kezdődően alkalmazzák ezt az irányelvet (kkv-k).
	_____________
	* HL: Kérjük, illessze be az időpontot: az irányelv hatálybalépésének dátumától számított öt évet követő hónap első napja.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A levonható kiadások közé tartozik az értékesítés összes költsége, továbbá az adóalanynál a jövedelemszerzéssel vagy annak biztosításával kapcsolatban felmerült, hozzáadottérték-adó nélküli kiadások, ideértve a kutatás és fejlesztés költségét és az üzleti célú (tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő) forrásbevonás költségét.	A levonható kiadások közé tartozik az értékesítés összes költsége, továbbá az adóalanynál a jövedelemszerzéssel vagy annak biztosításával kapcsolatban felmerült, hozzáadottérték-adó nélküli kiadások, ideértve a kutatás és fejlesztés költségét és az üzleti célú (tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő) forrásbevonás költségét. A környezetvédelemmel és a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő rendszeres költségek szintén levonható kiadásoknak minősülnek.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – j pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(j) a III. mellékletben felsorolt adónemek, az energiára, az alkoholra, a szeszes italokra és a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó kivételével.	j) a III. mellékletben felsorolt adónemek.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) A 91/674/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott biztosítók technikai tartalékai, a káringadozási tartalék kivételével levonhatók. A tagállam rendelkezhet a káringadozási tartalék levonásáról. Csoport esetében a káringadozási tartalék levonását a tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. A levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket.	c) A 91/674/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott biztosítók technikai tartalékai, a káringadozási tartalék kivételével levonhatók. Annak a tagállamnak, amely a 91/674/EGK irányelv 62. cikke alapján káringadozási tartalék létrehozására vonatkozó kereskedelmi jogi követelmény bevezetése mellett döntött, ezt a tartalékot az adóból levonhatóvá is kell tennie. A tagállam rendelkezhet a káringadozási tartalék levonásáról. Csoport esetében a káringadozási tartalék levonását a tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. A levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket.
Indokolás
Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 91/674/EGK irányelv 62. cikke alapján az említett irányelv 30. cikke szerinti káringadozási tartalék létrehozására vonatkozó kereskedelmi jogi követelményt vezettek be, ezt a tartalékot a KKTA-val összefüggésben az adóból levonhatóvá is kell tenniük. A követelmény máskülönben elfogadhatatlan. A káringadozási tartalék bevált módszer a jelentős nagyságrendű károkkal való megbirkózásra.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 48 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha az adóalanynál olyan veszteség merült fel az irányelv szerinti rendszer választása előtt, amelyet el lehetne határolni a következő időszakokra az alkalmazandó nemzeti jog értelmében, de amelyet még nem számoltak el az adóköteles nyereséggel szemben, az ilyen veszteségek levonhatók az adóalapból olyan mértékben, amilyet a nemzeti jog lehetővé tesz.	Ha az adóalanynál olyan veszteség merült fel az irányelv szerinti rendszer választása előtt, amelyet el lehetne határolni a következő időszakokra az alkalmazandó nemzeti jog értelmében, de amelyet még nem számoltak el az adóköteles nyereséggel szemben, az ilyen veszteségek levonhatók a korábban alkalmazandó nemzeti jog szerinti tagállamban adózás alá vont adóalap egy részéből olyan mértékben, amilyet a nemzeti jog lehetővé tesz.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 73 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társasági adó kulcsa a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 40%-ánál alacsonyabb;	a) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társasági adó kulcsa a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 70%-ánál alacsonyabb;
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az adóelkerülést célzó színlelt ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni az adóalap kiszámításának alkalmazásában.	Az elsősorban az adóelkerülést célzó színlelt ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni az adóalap kiszámításának alkalmazásában.
Indokolás
A visszaélés elleni általános szabály helyesen a ténybeli vonatkozást és a szándékot egyaránt figyelembe veszi. Az előadó véleménye szerint azonban a színlelt ügyletek végrehajtása esetén (ténybeli vonatkozás) elegendő, ha az adóelkerülés szándéka egyértelmű.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 82 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társaságiadó-kulcs a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 40%-ánál alacsonyabb, vagy a jogalanyra e harmadik ország egyedi rendszere vonatkozik, amely jelentősen alacsonyabb adómértéket tesz lehetővé, mint az általános rendszer;	b) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társaságiadó-kulcs a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 70%-ánál alacsonyabb, vagy a jogalanyra e harmadik ország egyedi rendszere vonatkozik, amely jelentősen alacsonyabb adómértéket tesz lehetővé, mint az általános rendszer;
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A konszolidált adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az A csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely azonos súlyozást ad az értékesítés árbevételének, a munkaerőnek és az eszközöknek, az alábbiak szerint alakul:	(1) A konszolidált adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az A csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely az értékesítés árbevételt, a munkaerőt és az eszközöket tartalmazza, az alábbiak szerint alakul:
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 1 bekezdés – képlet
A Bizottság által javasolt szöveg     Módosítás
Indokolás
Kétféleképpen is ésszerűbb megoldást jelentene egy olyan képlet, amelyben az árbevételt, a munkaerőt és az eszközöket 10%-kal, 45%-kal, illetve 45%-kal súlyozzák. Biztosítaná, hogy a KKTA-rendszer nem tér el túlságosan a végső adóztatási jognak a forrás szerinti állam részére történő biztosítása nemzetközi szinten elfogadott elvétől. Biztosítaná továbbá, hogy a korlátozott hazai piacokkal rendelkező kisebb és közepes méretű tagállamok ne kerüljenek aránytalanul hátrányos helyzetbe az adóalap felosztásakor.
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 110 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az egységes adóbevallási formanyomtatványt a Bizottság tervezi meg a tagállami adóhatóságokkal együttműködésben.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 122 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az elsődleges adóhatóság kezdeményezheti és koordinálhatja is a csoporttagok auditálását. Az audit kezdeményezhető illetékes hatóság kérésére is.	Az elsődleges adóhatóság kezdeményezheti és koordinálhatja is a csoporttagok auditálását. Az audit kezdeményezhető a csoporttag székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának kérésére is.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 123 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	123a. cikk
	KKTA-fórum
	A Bizottságnak kezdeményeznie kell a közös transzferár-képzési fórumhoz hasonló új, a KKTA-val foglalkozó fórum létrehozását, amelyhez a társaságok a KKTA-val kapcsolatos kérdésekkel és felvetésekkel fordulhatnak, és amely iránymutatással szolgál.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 130 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Európai Parlament tájékoztatást kap a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a Bizottság részéről történő megalkotásáról, a velük kapcsolatban megfogalmazott bármely kifogásról és a hatáskörök átruházásának a Tanács részéről történő visszavonásáról.	Az Európai Parlament tájékoztatást kap a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a Bizottság részéről történő megalkotásáról, a velük kapcsolatban megfogalmazott bármely kifogásról és a hatáskörök átruházásának a Tanács részéről történő visszavonásáról. Az eszköz bármely jövőbeli értékeléséről tájékoztatni kell az Európai Parlament illetékes bizottságának tagjait.
Indokolás
A módosítás magától értetődő.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 132 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	132a. cikk
	Határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k
	A Bizottság ...-ig* a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k részére olyan eszközt bocsát rendelkezésre, amely lehetővé teszi, hogy önkéntesen belépjenek a KKTA-rendszerbe.
	______________
	* HL: Kérjük, illessze be az időpontot: az irányelv hatálybalépésének dátumától számított két évet követő hónap első napja.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 133 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
133. cikk	133. cikk
Felülvizsgálat	Felülvizsgálat
Az irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít a Tanácsnak az irányelv működéséről. A jelentésnek külön ki kell térnie az irányelv XVI. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti megosztása szempontjából.	Az irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv működéséről. A jelentésnek többek között ki kell térnie az alábbiak független értékelésen alapuló vizsgálatára:
	a) az irányelv XVI. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálata az adóalapok tagállamok közötti megosztása, valamint az adóbevételekre gyakorolt hatás szempontjából;
	b) az irányelv hasznossága és alkalmazhatósága a kkv-k szempontjából;
	c) a rendszernek a kkv-k számára való kötelezővé tételének előnyei és hátrányai;
	d) ezen irányelv társadalmi-gazdasági következményei, ideértve a társaságok nemzetközi tevékenységére, valamint a feltételeknek megfelelő és nem megfelelő társaságok versenyképességére gyakorolt hatásokat;
	e) a tisztességes és igazságos adóbeszedésre gyakorolt hatás a tagállamokban; f) a minimális adókulcs bevezetésének előnyei és hátrányai.
	Legkésőbb 2020-ig a Bizottság javaslatot nyújt be arról, hogy mely részeiben kell módosítani az irányelvet. A Bizottság ...-ig* jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv potenciális belső piaci következményeiről, különös tekintettel az ebben az irányelvben megállapított szabályok hatálya alá tartozó társaságok és a konszolidációs kritériumokat nem teljesítő társaságok közötti esetleges versenytorzulásokra.
	________________
	*HL: Kérjük, illessze be az időpontot: ezen irányelv hatálybalépését követő két évvel.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 3 melléklet – 15 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Versicherungsteuer	törölve
Indokolás
Általánosságban vélelmezhető, hogy a társasági adó vagy bármely más hasonló adó működési költségként nem vonható le az adóból. Ellenkező esetben az adó a saját alapját csökkentené. Például Németország esetében azonban a biztosítási adó tranzakciós adó, ekként pedig nem hasonlítható a jövedelemadóhoz. A biztosítási adónak („Versicherungsteuer”) ezért levonhatónak kell lennie.

INDOKOLÁS

A közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló irányelv közös szabályokat fektet le az Európai Unióban működő társaságokra alkalmazandó adóalap kiszámítása vonatkozásában.

Ez az uniós adózási keretrendszer átfogó szabályrendszert állapít meg az egyes vállalatok vagy leányvállalatok egyedi adóeredményének megállapításához, ezen eredmények konszolidációjához – amennyiben vannak más csoporttagok –, valamint a konszolidált adóalapnak – amennyiben az pozitív – az arra jogosult tagállamok közötti arányos felosztásához.

A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képlet három azonos súlyozású tényezőt tartalmaz: forgalom, munkaerő és eszközök.

Az adóalanyok adóalapjából az adott tagállamra eső részre minden tagállam a saját adókulcsát fogja alkalmazni. Az irányelv csak az adóalap kiszámítását és arányos felosztását harmonizálja. Az adókulcsok megállapítása tagállami hatáskörben marad.

A harmonizáció a pénzügyi beszámolásra vonatkozó nemzeti szabályokat sem érinti.

A Bizottság javaslata szerint a KKTA-nak választhatónak kell lennie. Minden társaság alkalmazhatja a KKTA-t, függetlenül a méretétől vagy attól, hogy végez-e határokon átnyúló tevékenységet, azonban használatára senkit sem köteleznek. A KKTA-t választó vállalkozás öt évre kötelezi el magát, és a rendszer alkalmazása három évvel automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha a vállalkozás három hónappal az adott alkalmazási időszak lejárta előtt felmondja a rendszerben való részvételt.

A javaslat tartalmaz még visszaélés elleni szabályokat, valamint meghatározza, hogy a tagállamoknak miként kell a KKTA-t az „egyablakos ügyintézéssel” igazgatniuk.

Az irányelv négy tekintetben ad határozatlan időre felhatalmazást a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

Az irányelv felülvizsgálati záradékot is tartalmaz, amely kifejezetten kitér az adóalap arányos felosztására vonatkozó képlet működésére.

Végezetül, az irányelv átültetése során a tagállamoknak megfelelési táblázatot kell átadniuk a Bizottságnak.

Az előadó álláspontja

Az előadó véleménye szerint a KKTA egyrészt az európai belső piac, másrészt az euróövezet stabilitása érdekében szükséges európai gazdasági integráció kiteljesítésének elengedhetetlen eszköze. A jelenlegi válság nem jelenthet akadályt, inkább fel kellene gyorsítania a KKTA bevezetését.

Az előadó ezért örömmel állapítja meg, hogy e jelentést megelőzően valamennyi európai vagy euróövezeti csúcstalálkozó kifejezetten megemlítette a KKTA-t. Megjegyzi, hogy 2011. augusztus 18-án a német kancellár és Franciaország elnöke közös levelet írt az Európai Tanács elnökének, amelyben szorgalmazta a KKTA-ról folyó tárgyalások 2012 vége előtti lezárását, kifejezetten kijelentve (talán a nyomásgyakorlás céljából?), hogy egy kétoldalú, francia-német kormányközi kezdeményezésen dolgoznak.

A KKTA irányában megmutatkozó pozitív érdeklődést bizonyára az Európai Parlament is örömmel fogadja, elsősorban azért, mert az elmúlt években a Parlament maga is hasonlóképpen szorgalmazta a KKTA bevezetését.

Előadóként tehát teljes támogatásomról szeretném biztosítani ezt az irányelvre irányuló javaslatot, és kérem a Tanácsot, hogy haladéktalanul kezdje meg a javaslatról folyó további vitát, és hozzon pozitív döntést.

Egyes nemzeti parlamentek tiltakozásukat fejezték ki, mivel véleményük szerint a Bizottság megsértette a szubszidiaritás elvét. Az előadó nem ért egyet ezekkel tiltakozókkal. A belső piac különböző torzulásai csak közös adminisztratív eljárásokat és egyablakos adminisztrációs rendszert alkalmazó közös szabályrendszer elfogadásával orvosolhatók. Az előadó ezért támogatja a Bizottság azon döntését, hogy nem vizsgálja felül az irányelvre irányuló javaslatot.

Az előadó hangsúlyozni kívánja a KKTA bevezetésének fő előnyeit:

· nagyobb adóügyi átláthatóság, ami méltányosabbá és hatékonyabbá teszi az adórendszert;

· a megfeleléssel kapcsolatos költségek és az adminisztrációs terhek csökkentése, ami javítja a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások növekedési kilátásait, vonzóbbá teszi az Európai Uniót a külföldi befektetők számára, és javítja a belső piacra való belépés lehetőségét azon kkv-k és vállalkozások számára, amelyek még nem folytatnak határokon átnyúló tevékenységet;

· a belső piacon az allokációra vonatkozó döntések várhatóan a jelenleginél inkább az adósemleges jellegű társadalmi és gazdasági megfontolások alapján születnek majd;

· az adózással kapcsolatos problémák két típusának – egyrészt az adóelkerülés és az adócsalás, másrészt a kettős adóztatás – visszaszorítása.

Minél többen vesznek részt a KKTA-rendszerben, annál nagyobbak lesznek az elért előnyök. Az előadó ezért egy olyan menetrendet (fokozatos bevezetést) javasol, amelynek eredményeként egy rövid átmeneti időszakot követően a KKTA kötelezővé válna:

· az első fázisban (2 év után) a KKTA-rendszer a természetüknél fogva határokon átnyúló jellegű európai társaságokra és európai szövetkezetekre vonatkozna;

· 5 év elteltével a KKTA-rendszert kötelezővé kellene tenni a kkv-kon kívül az összes vállalkozásra. A kkv-k meghatározásakor a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban szereplő meghatározást kell irányadónak tekinteni;

· amikor az Európai Bizottság értékeli az irányelv alkalmazását, figyelmet kell fordítani arra, hogy kívánatos, érdemes vagy szükséges-e a KKTA-rendszert kötelező jelleggel a kkv-kra is kiterjeszteni, és adott esetben az irányelv módosítására irányuló javaslattervezetet kell benyújtani.

A lehető legnagyobb előny elérése érdekében a KKTA-t kívánatos lenne az Európai Unió egészében bevezetni. Amennyiben azonban a Tanácsnak nem sikerül elfogadható megállapodásra jutnia az összes tagállammal, az előadó a megerősített együttműködési eljárás azonnali megkezdését javasolja. Ebben az esetben az első fázis célkitűzésének annak kell lennie, hogy az euróövezetbe tartozó összes tagállam belépjen a rendszerbe, és a belépési lehetőséget biztosítani kell az összes többi tagállam részére is.

Egy másik vitatott pont a harmonizáció mértéke. Az előadó egyrészt lát előnyöket az adókulcsok egymáshoz való közelítésében (minimumkulcsokkal vagy korlátozott tartományokkal). Másrészt elismeri, hogy a belső piac megfelelő működéséhez erre nincs igazán szükség, és a jelenlegi időszakban, amikor a legtöbb tagállam vagy államháztartása rendbetételéért, vagy egyensúlyának megőrzéséért küzd, a radikális harmonizáció nem volna helyénvaló. Ha azonban bizonyos idő elteltével úgy tűnik, hogy a tagállamok közötti adóverseny több kárt okoz, mint hasznot, még mindig tovább lehet lépni. Noha ez az irányelv semmiképpen sem tekinthető a társaságiadó-kulcsok harmonizációjának előfutáraként, az előadó javasolja az adókulcsok kérdésének megemlítését a felülvizsgálati záradékban.

Az előadó maradéktalanul támogatja a konszolidáció elvét a belső piac hatékonyságának és a KKTA vállalkozások számára történő vonzóvá tételének érdekében egyaránt. Különös tekintettel arra, hogy a KKTA szerinti adóalap szélesebb az átlagos nemzeti adóalapnál, és a tagállamok maguk állapítják meg az adókulcsokat, a konszolidáció nem jelenthet akadályt a tagállamok számára.

A széles adóalap, a tagállamok adókulcsok megállapítása terén élvezett szuverenitása és a konszolidáció együtt lehetővé teszik, hogy a KKTA a vállalkozásokra és az államháztartásra gyakorolt hatás szempontjából „adósemleges” legyen.

Az irányelvben rögzített arányos felosztási képlet nem befolyásolja az adóalapot, csak annak tagállamok közötti felosztását. A felosztásnak a jogbiztonság követelményét kielégítőnek, kiszámíthatónak, gazdaságilag relevánsnak és méltányosnak kell lennie. A javaslatban szereplő három meghatározó tényezőt e tekintetben jól választották ki: az adatok ismertek és megtalálhatók a könyvelésben, nehezen manipulálhatók, és jelzik a profitot. A munkaerő-tényező helyesen két részből áll, bérköltségből és a munkavállalók számából, mivel ez nagyrészt semlegesíti a tagállamok bérszínvonala közötti különbségeket. A forgalom-tényezőt illető eltérő álláspontok összeegyeztetése érdekében az előadó kompromisszumos megoldásként javasolja, hogy a felosztási képletben e tényező súlyozását csökkentsék, de azt ne töröljék. A fenti okok miatt a három tényezőt egyrészt kívánatos megtartani, másrészt a tényezők relatív súlyozását még egyszer alaposan át kell gondolni, mivel gazdasági szempontból helytálló, ugyanakkor költségvetési szempontból is méltányos képletet kell kialakítani. Az előadó tehát kisebb változtatással támogatja a felosztási képletet, és egyetért a Bizottsággal abban, hogy a képletet indokolt a felülvizsgálati záradék tárgyává tenni.

Az előadó természetesen üdvözli az egyablakos ügyintézés elvét és a nemzeti adóhatóságok közötti fokozott együttműködést. Csak abban kételkedik, hogy az elsődleges adóhatóság azonosításának alapja kellő összhangban van-e a gazdasági realitásokkal, és garantálja-e a tagállamok közötti megfelelő megoszlást.

Végezetül, az előadó nem tiltakozik a KKTA könyvviteli szabályoktól való függetlenítésére vonatkozó javaslat ellen. A másik megoldás egy IFRS alapú rendszer lenne. Ebben az esetben az adóalap megállapítását közvetve kiszervezték volna a magánszektorba, és az ennek eredményeként létrejövő rendszer valószínűleg nem lett volna megfelelő a kkv-k számára.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Sharon Bowles

elnök

Gazdasági és Monetáris Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             A közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat jogalapjáról szóló vélemény (COM(2011)0121 – C7 0092/2011 – 2011/0058(CNS))

Tisztelt Elnök Asszony!

2012. január 12-i levelében Ön az eljárási szabályzat 37. cikkének megfelelően felkérte a Jogi Bizottságot, hogy adjon véleményt a közös konszolidált társaságiadó-alapra (KKTA) vonatkozó tanácsi irányelvre irányuló javaslat elfogadásának megfelelő jogalapjáról.

A Bizottság a javaslatot az EUMSZ 115. cikke alapján terjesztette elő. Az Ön kérdése arra irányul, „nem kellene-e jogalapként az EUMSZ 136. cikkét is feltüntetni”?

A Parlament Jogi Szolgálata 2012. január 23-i levelében elemezte a kérdést és arra a következtetésre jutott, hogy nem indokolt a javaslat jogalapjának az EUMSZ 136. cikke hozzáadásával történő módosítása, és hogy a megfelelő jogalapot az EUMSZ 115. cikke képezi.

Háttér

I. A javaslat

A javaslat célja, hogy közös társaságiadó-alap rendszer létrehozása révén csökkentse az adózás területén a belső piacon működő vállalatok megfelelési költségeit. Konkrétabban, az EU-ban rezidens adóalanyok, valamint harmadik országbeli vállalatoknak az EU területén található leányvállalatai adóalapjának kiszámítására szolgáló közös szabályrendszerként KKTA létrehozását javasolja. A KKTA szabadon választható rendszerként működne, amelyet minden vállalat igénybe vehetne, bármilyen méretű legyen is. A KKTA vállalatcsoportok számára egységes adószabály-rendszert biztosítana az egész Európai Unióban, és így csak egyetlen hatóság illetékességébe tartoznának. A javaslat átfogó szabályrendszert ad a társasági adózáshoz. A KKTA-t választó társaságokra a továbbiakban semmilyen olyan kérdésben nem vonatkoznának a társasági adó nemzeti jogszabályai, amelyekre a közös szabályok az irányadók.

II. A szóban forgó jogalapok

1. A Bizottság javaslatának jogalapja

A bizottsági javaslat az EUMSZ 115. cikkén alapszik, amely így szól:

„115 cikk

A 114. cikk sérelme nélkül a Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy működését.”

A Bizottság a választott jogalapot az indokolásban az alábbiak szerint indokolja:

„A közvetlen adókra vonatkozó jogalkotás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 115. cikkének hatálya alá tartozik. A rendelkezés értelmében a cikk szerinti közelítésre irányuló jogi intézkedéseket irányelvbe kell foglalni.”

2. A jogalap javasolt módosítása

Ön az ECON nevében az alábbi okfejtés alapján kérte a Jogi Bizottság véleményét az EUMSZ 136. cikkének jogalapként való hozzáadásáról: „Ha nem lehetséges a KKTA mind a 27 tagállamra történő alkalmazása, két lehetőség nyílik a tagállamok szűkebb körében történő eljárásra:

- az EUMSZ szerinti rendes megerősített együttműködés, vagy

- az EUMSZ 136. cikke alapján intézkedések azon tagállamokra vonatkozóan, amelyek pénzneme az euro.”

Az ECON bizottságban előterjesztettek egy olyan módosítást, amely ezen indoklás alapján módosítja a jogalapot (15. módosítás).

Az EUMSZ 136. cikkének szövege a következő:

„136 cikk

1. A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása érdekében és a Szerződések vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Tanács a 121. és a 126. cikkben meghatározott eljárások közül a vonatkozó eljárással összhangban – kivéve a 126. cikk (14) bekezdésében említett eljárást – intézkedéseket fogad el azon tagállamokra vonatkozóan, amelyek pénzneme az euro:

(a) ezen tagállamokban a költségvetési fegyelem és a költségvetési felügyelet összehangolásának erősítésére;

(b) gazdaságpolitikai iránymutatások megállapítására ezen tagállamokra vonatkozóan, biztosítva egyúttal ezeknek az Unió egészére vonatkozóan elfogadott iránymutatásokkal való összeegyeztethetőségét és felügyeletét.

2. Az (1) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor a Tanácsnak csak azok a tagjai vesznek részt a szavazásban, akik azon tagállamokat képviselik, amelyek pénzneme az euro.

Az említett tagok minősített többségét a 238. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.”

Az EUMSZ 121. cikke rendelkezéseket tartalmaz a gazdaságpolitikák tagállamok közti összehangolására vonatkozóan, az EUMSZ 1236. cikke pedig megállapítja a túlzott költségvetési hiány előfordulása esetén követendő eljárást.

III. Elemzés

A Bíróság esetjoga a jogalap kiválasztásával kapcsolatban bizonyos alapelvek irányába mutat. Először is, az anyagi hatáskör és az eljárás szempontjából a jogalap következményeit tekintve a helyes jogalap megválasztása alkotmányos jelentőséggel bír[1]. Másodsorban az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyes intézmények a Szerződésben rájuk ruházott hatáskörök keretén belül járnak el[2]. Harmadszor, a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint „egy közösségi intézkedés jogalapjának megválasztásakor objektív, bírósági felülvizsgálatnak alávethető tényezőkből kell kiindulni, többek között elsősorban az intézkedés céljából és tartalmából[3]” Végül a többszörös jogalap tekintetében, amennyiben egy intézkedés egyidejűleg több célkitűzést vagy szétválaszthatatlanul összekapcsolódó, egymáshoz képest nem alárendelődő vagy közvetett összetevőt tartalmaz, az intézkedésnek a Szerződés több vonatkozó rendelkezésén kell alapulnia[4]. Ugyanakkor a két jogalap alkalmazása kizárt, amennyiben az azokra külön-külön előírt eljárások egymással összeegyeztethetetlenek, vagy amennyiben a két jogalap alkalmazása sérthetné a Parlament jogait[5].

A szóban forgó javaslat általános célja „az egységes piacon a növekedést gátló egyes jelentős adózási akadályok kezelése[6]”. Hatályát az 1. cikk az alábbiakban határozza meg: „Ez az irányelv bizonyos vállalatok és vállalatcsoportok adózásához alakít ki közös adóalap-rendszert, és rögzíti az adóalap kiszámításához és alkalmazásához kapcsolódó szabályokat.”

Az EUMSZ két jogalapot tartalmaz a tagállamok „törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek” a belső piacon belüli közelítésére: Az EUMSZ 114. cikke alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a cél „a belső piac megteremtése és működése”, és a 115. cikke, amikor a kérdéses intézkedések „közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy működését”. Az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdése rendelkezik „bármely intézkedés” a Tanács és az Európai Parlament általi, a rendes jogalkotási eljárással összhangban történő elfogadásáról, amely a Tanácsban minősített többséget ír elő. Az EUMSZ 115. cikke értelmében a Tanácsnak az irányelveket az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag kell elfogadnia. A gyakorlatban a 115. cikk mindenekfelett a 114. cikk (2) bekezdése által a 114. cikk (1) bekezdésének alkalmazási köréből kizárt területeken bír jelentőséggel. E kizárások egyike az „adózásra vonatkozó rendelkezéseket” érinti. Ennek tükrében a 115. cikk alkalmasnak tűnik rá, hogy a javasolt intézkedés megfelelő jogalapjaként szolgáljon.

Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy be kell-e venni az EUMSZ 136. cikkét a jogalapok közé, a többszörös jogalapra vonatkozó feltételeket kellene alkalmazni, vagyis azonosíthatónak kellene lennie egy olyan, az EUMSZ 136. cikke szerinti, az első jogalaphoz szétválaszthatatlanul kapcsolódó és azzal egyenlő értékű, második célkitűzésnek vagy összetevőnek. A javaslat nem tartalmaz azon tagállamokra vonatkozó – a gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítását célzó – intézkedéseket, amelyek pénzneme az euro. Továbbá az EUMSZ 121. és 126. cikke szerinti eljárások teljességgel különböznek a konzultációs eljárástól – és így azzal összeegyeztethetetlenek –, amely alapján a szóban forgó aktust javasolták.

A Jogi Bizottság 2012. január 26-i ülésén megvizsgálta a fenti kérdést. A bizottság az ülésen 22 igen szavazat és egy tartózkodás[7] mellett úgy határozott, hogy a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat megfelelő jogalapjaként az EUMSZ 115. cikkét javasolja, továbbá azt, hogy az EUMSZ 136. cikke ne szerepeljen jogalapként.

Üdvözlettel:

Klaus-Heiner Lehne

• [1]  2/00. sz. vélemény a Cartagenai Jegyzőkönyvről, EBHT 2001., I-9713. o., 5. pont; C-370/07 sz. ügy, Bizottság kontra Tanács 46–49. pont; 1/08. sz. vélemény a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményről, EBHT 2009., I-11129. o., 110. pont.
• [2]  C-403/05 sz. ügy, Parlament kontra Bizottság EBHT 2007., I-9045. o., 49. pont és az abban hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
• [3]  Lásd a C-411/06 sz. Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügyet EBHT 2009., I-7585. o.
• [4]  C-165/87 sz. ügy, Bizottság kontra Tanács EBHT 1988., I-5545. o., 11. pont; C-178/03. sz. ügy, Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács, EBHT 2006., I-107. o., 43-56 pont.
• [5] C-178/03. sz. ügy, Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács EBHT 2006., I-207. o., 57. pont.
• [6]  Indokolás, 1. oldal.
• [7]  A következő képviselők voltak jelen a zárószavazáson: Klaus-Heiner Lehne (elnök), Raffaele Baldassarre (alelnök), Evelyn Regner (alelnök), Sebastian Valentin Bodu, Marielle Gallo, Eva Ortiz Vilella, Tadeusz Zwiefka, Françoise Castex, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Antonio Masip Hidalgo, Bernhard Rapkay, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Jiří Maštálka, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Jean-Marie Cavada, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Dagmar Roth-Behrendt, Jan Philipp Albrecht, Eva Lichtenberger.

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (25.1.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0121 – C7‑0092/2011 – 2011/0058(CNS))

A vélemény előadója: Olle Schmidt

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó támogatja az EU Bizottságának azon javaslatát, hogy az EU-ban uniós szintű, önkéntes közös konszolidált társaságiadó-alapot (KKTA) vezessen be.

Az uniós tagállamok különböző adóalapokat alkalmaznak, amelyek a gyakorlatban a növekedést és a foglalkoztatást gátló kereskedelmi akadályok.

A KKTA-javaslat jelentős változásokat eredményezne Európában a társasági adózás terén, és a határokon átnyúló tevékenységet folytató társaságok esetében javulást hozhatna, az igazgatási költségek és a bürokrácia csökkentése révén. Ezáltal hatékonyabbá válna a belső piac, növekedne az uniós társaságok versenyképessége, és javulna az uniós piac globális vonzereje más nagy piacokhoz – például az USA-éhoz és Kínáéhoz – képest.

Az előadó főbb észrevételei:

A KKTA-nak a társaságok számára választhatónak kell lennie. A kötelező rendszer különösen a kkv-k számára költségnövekedéssel jár, és ezért az európai piacon belül nem eredményez növekedést, sem pedig jobb versenyképességet. Az egymással versengő rendszereknek és az intézményi versenynek is van értéke. Nem javasolt a rendszer kötelezővé tétele azelőtt, hogy ismernénk a gyakorlati tapasztalatokat és a rendszer hatásait.

1.  Az adókulcs szintjének a nemzeti parlamentek hatáskörében kell maradnia. A cél a társaságok adóztatási rendszerének javítása, nem pedig az adókulcsok összehangolása.

2.  A határokon átnyúló akadályokat fel kell számolni. Ezért a rendszernek kezdettől fogva lehetővé kell tennie a nyereség és a veszteség konszolidálását a határokon átnyúló tevékenység bővítésének lehetővé tétele érdekében.

3.  A KKTA-nak lehetővé kell tennie az egyszerűsítést azáltal, hogy az egész csoportnak egyetlen bevallást kell benyújtania egyablakos ügyintézés keretében. A KKTA-rendszer számára alapvetően fontos az igazgatási terhek és a bürokrácia csökkentése. Ez mérsékli a megfelelés költségeit, de ösztönzést ad egy közös adóeljárás kidolgozása számára is.

4.  A rendszernek kellően vonzónak kell lennie ahhoz, hogy a társaságok a KKTA alkalmazása mellett döntsenek, és abból számukra valós előnyök származzanak.

Az előadó az alábbi módosításokat javasolja:

A képlet módosítása – az árbevétel-tényező elhagyása: A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek csak két tényezőn, a munkaerőn és az eszközökön kell alapulnia.

A rendeltetési hely szerinti árbevétel jelentős változás a jelenlegi rendszerhez képest, amely a adóztatási jogot végső soron a forrás szerinti államnak adja. A forrás elvének az uniós tagállamok körében erőteljes a beágyazottsága, és az OECD nemzetközi adóztatással kapcsolatos munkájának is hosszú ideje vezérelve.

Emellett a kis hazai piaccal rendelkező kis és közepes méretű tagállamok e képlet révén jelentős adóbevételtől eshetnek el.

A rendeltetési helyen alapuló árbevételi tényező ezenfelül eléggé könnyen manipulálható is lenne. Egy (valamely nem KKTA-államban működő) független ügynököt meg lehetne bízni, hogy az adott piacon közvetítőként értékesítse a termékeket a csoport nevében, és az árbevétel rendeltetési helyét így a „szándék szerinti” államból a választott államba helyezze át. Ezen adótervezési lehetőségek veszélybe sodorhatnák e tényező legitimitását, és minden valószínűség szerint az elkerülésre vonatkozó összetett szabályzást tennének szükségessé.

KKTA-fórum: Egy tagállamok közötti KKTA-fórum bevezetése bíróságon kívüli vitarendezés céljából (a (2) preambulumbekezdés és a 123. cikk módosítása).

Gyorsabb felülvizsgálat: A Bizottságnak már három év után felülvizsgálatot kellene végeznie a KKTA hatásainak felmérésére – 133. cikk.

A KKTA hatásainak felmérése az irányelv felülvizsgálata során: A Bizottság három év elteltével egy uniós szintű KKTA létrehozása céljából értékeli a kötelező rendszer bevezetése melletti és elleni érveket.

A Bizottság elemzi az irányelvnek a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű adóalapjaira gyakorolt hatásait is, ideértve a gazdasági tevékenység és a munkahelyek EU-n belüli áthelyezésével járó társadalmi-gazdasági hatásokat is.

Megfontolandó a KKTA kiterjesztése a társaságokon kívüli adóalanyokra, például partnerségekre: Néhány tagállamban számos társaság partnerségként működhet. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a partnerségek is kezelhetők-e társaságokként.

A teljesítés százalékos arányára vonatkozó elem a hosszú távú szerződésekben: A 24. cikk törlendő, mivel a társaságokat nem szabad e számítás kizárólag adózási célokra való elvégzésére kötelezni. Az a tagállamok számviteli rendszereiben nem közös, és a rendszer összetettségét növeli.

A KKTA vonzerejének növelése: A KKTA-ra vonatkozó rendelkezéseknek a jelenlegi nemzeti rendszereknél előnyösebbeknek kell lenniük a társaságok számára.

Az értékcsökkenési szabályoknak a társaságok számára kedvezőeknek kell lenniük. A 39. cikkben e szintet a társaság eszközhalmazára vonatkozó értékcsökkenési arány 25-áról 35%-ára kell növelni.

Az 59. cikkben foglalt, a csoporton belüli ügyletek rögzítésére vonatkozó követelmény megkérdőjelezhető, mivel a társaságok számára további adminisztrációs terhet és költséget eredményezne.

Egyértelmű auditrendelkezések: a 122. cikkben. Az a helyzet, hogy az adózási joghatóságtól függetlenül bármely illetékes hatóság kezdeményezheti a teljes csoportra vagy a csoport egy részére vonatkozó auditot, elfogadhatatlan igazgatási következményekkel járna.

Szigorúbb szabály visszaélések esetén: A 80. cikkben módosítás szükséges annak érdekében, hogy az adóalap kiszámításakor az elsősorban az adóelkerülést célzó színlelt műveleteket figyelmen kívül kelljen hagyni.

MÓDOSÍTÁSOK

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010. március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal. Ellentétesek a magas versenyképességű szociális piacgazdaságra vonatkozó követelményekkel is.	(1) Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010. március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal. A magas versenyképességű szociális piacgazdaság Unión belüli előmozdítása érdekében szükség van az adóalap fokozottabb egységesítésére.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A közös konszolidált társaságiadó-alapnak (KKTA) az Unión belül működő valamennyi arra jogosult társaság számára közös adóalapot kell eredményeznie. Ez az irányelv ugyanakkor nem tekinthető a tagállami társaságiadó-kulcsok harmonizálása irányába tett első lépésnek.
Módosítás     3 Irányelvre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) A belső piac javítása kulcsfontosságú tényező a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésében. A KKTA bevezetése javítja az Unión belüli növekedést és munkahelyteremtést azáltal, hogy csökkenti a társaságok, különösen az egyidejűleg több tagállamban működő kisvállalkozások igazgatási költségeit és a bürokráciát.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések nem jelentenek ugyanilyen akadályokat, így nem szükséges, hogy a rendszer (a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően.	(5) Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések hozzájárulnak az Unió egészének versenyképességéhez, így nem szabad, hogy a rendszer (a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA)) befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően. Következésképpen a tagállamok számára továbbra is biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy bizonyos adóügyi ösztönzőket fogadjanak el a vállalkozások számára.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A KKTA ezen irányelv szerinti működésének a tagállamokra adóbevétel-semleges hatással kell lennie.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) Amennyiben a KKTA befolyásolná a regionális vagy helyi hatóságok adóbevételeit, a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy alkotmányos rendszerüknek megfelelő és ezen irányelvvel összeegyeztethető intézkedéseket hozzanak e helyzet orvoslására.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) A konszolidációs (csoporttagság-) célú jogosultságot kétrészes, i. az irányítási befolyásra (a szavazati jogok több mint 50%-ával) és ii. a tulajdonosi részesedésre (a tőke több mint 75%-ával) vagy nyereségjogosultságra (a nyereségre jogosító jogok több mint 75%-ával) épülő teszt alapján kell meghatározni. Ez a teszt a csoporttagok közötti nagyfokú gazdasági integrációt biztosítja, amelyet az ellenőrzési viszony és a részvétel magas szintje jelez. A két küszöbértéknek az egész év során meg kell felelni, különben a társaságnak azonnal ki kell lépnie a csoportból. A csoporttagság legalább 9 hónapra szól.	(16) A konszolidációs (csoporttagság-) célú jogosultságot kétrészes, i. az irányítási befolyásra (a szavazati jogok több mint 50%-ával) és ii. a tulajdonosi részesedésre (a tőke több mint 75%-ával) vagy nyereségjogosultságra (a nyereségre jogosító jogok több mint 75%-ával) épülő teszt alapján kell meghatározni. Ez a teszt a csoporttagok közötti nagyfokú gazdasági integrációt biztosítja, amelyet az ellenőrzési viszony és a részvétel magas szintje jelez. A két küszöbértéknek az egész év során meg kell felelni, különben a társaságnak azonnal ki kell lépnie a csoportból. A csoporttagság legalább 12 hónapra szól.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A rendszernek tartalmaznia kell egy általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával.	(20) A rendszernek tartalmaznia kell egy hatékony, általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával. A tagállamokat nem szabad megakadályozni abban, hogy további intézkedéseket vezessenek be és hangoljanak össze egymás között azon Unión kívüli, alacsony adókulcsokkal rendelkező országok negatív hatásainak csökkentése érdekében, amelyek nem osztják meg a szükséges adózási információkat.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három azonos súlyozású tényezőt (munkaerő, eszközök és árbevétel) kell tartalmaznia. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. Végül pedig az árbevételt azért kell figyelembe venni, hogy biztosítható legyen a rendeltetési tagállam méltányos részesedése. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.	(21) A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek két azonos súlyozású tényezőt (munkaerő és eszközök) kell tartalmaznia. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) A versenyképesség sérülésének elkerülése érdekében a KKTA kiszámítására vonatkozó közös szabályok nem okozhatnak aránytalan igazgatási költségeket a vállalatok számára.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(23a) A Bizottságnak kezdeményeznie kell a közös transzferár-képzési fórumhoz hasonló új, a KKTA-val foglalkozó fórumot, amelyhez a társaságok a KKTA-val kapcsolatos kérdésekkel és vitákkal fordulhatnak. E fórumnak iránymutatással kell szolgálnia a társaságok és tagállamok számára.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(27a) A felülvizsgálati záradék alapján elvégzett elemzésnek ki kell térnie a KKTA választható jellegének vizsgálatára és a kkv-k gyakorlati szempontjainak figyelembevételére is.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A levonható kiadások közé tartozik az értékesítés összes költsége, továbbá az adóalanynál a jövedelemszerzéssel vagy annak biztosításával kapcsolatban felmerült, hozzáadottérték-adó nélküli kiadások, ideértve a kutatás és fejlesztés költségét és az üzleti célú (tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő) forrásbevonás költségét.	A levonható kiadások közé tartozik az értékesítés összes költsége, továbbá az adóalanynál a jövedelemszerzéssel vagy annak biztosításával kapcsolatban felmerült, hozzáadottérték-adó nélküli kiadások, ideértve a kutatás és fejlesztés költségét és az üzleti célú (tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő) forrásbevonás költségét. A környezetvédelemmel és a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő, rendszeres költségek szintén levonható kiadásoknak minősülnek.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
24. cikk	törölve
Hosszú lejáratú szerződések
1. Hosszú lejáratú szerződésnek minősül az alábbi feltételeknek megfelelő szerződés:
a) a szerződés tárgya gyártás, beszerelés, építés vagy szolgáltatásnyújtás;
b) időbeli hatálya meghaladja vagy várhatóan meghaladja a 12 hónapot.
2. A 18. cikktől eltérve, a hosszú lejáratú szerződések adózási szempontú elszámolása azon az összegen történik, amely megfelel a szerződés adott adóévben teljesített részének. A teljesítés százalékos aránya az adott évi költségeknek a becsült összköltséghez viszonyított arányára vagy a teljesítési szint adóév végi szakértői becslésére történő hivatkozással állapítható meg.
3. A hosszú lejáratú szerződésekhez kapcsolódó költségeket abban az adóévben kell figyelembe venni, amelyikben felmerültek.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A nem a 36. és a 40. cikkben említett befektetett eszközöket együtt, egy eszközkészletben kell értékcsökkenteni az értékcsökkenési alap 25%-ának megfelelő éves ütemben.	1. A nem a 36. és a 40. cikkben említett befektetett eszközöket együtt, egy eszközkészletben kell értékcsökkenteni az értékcsökkenési alap 35%-ának megfelelő éves ütemben.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 58 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az (1) bekezdéstől eltérve, az adóalany akkor válik csoporttaggá, amikor az 54. cikkben meghatározott küszöböt eléri. A küszöböt legalább kilenc egymást követő hónap során el kell érni; ennek hiányában az adóalanyt számviteli szempontból úgy kell kezelni, mintha sohasem lett volna csoporttag.	2. Az (1) bekezdéstől eltérve, az adóalany akkor válik csoporttaggá, amikor az 54. cikkben meghatározott küszöböt eléri. A küszöböt legalább tizenkét egymást követő hónap során el kell érni; ennek hiányában az adóalanyt számviteli szempontból úgy kell kezelni, mintha sohasem lett volna csoporttag.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az adóelkerülést célzó színlelt ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni az adóalap kiszámításának alkalmazásában.	Az elsősorban az adóelkerülést célzó színlelt ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni az adóalap kiszámításának alkalmazásában.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A konszolidált adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az A csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely azonos súlyozást ad az értékesítés árbevételének, a munkaerőnek és az eszközöknek, az alábbiak szerint alakul:	1. A konszolidált adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az A csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely azonos súlyozást ad a munkaerőnek és az eszközöknek, az alábbiak szerint alakul:
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 1 bekezdés – képlet
A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 95 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
95. cikk	törölve
Az árbevétel-tényező összetétele
1. Az árbevétel-tényező a következőkből áll: a csoporttag (és a 70. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint meglévő állandó telephely) teljes árbevétele mint a tényező számlálója, és a csoport teljes árbevétele mint a tényező nevezője.
2. Az árbevétel az áruk értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó, árengedmények és visszáruk értékének levonása utáni összes bevétel, a hozzáadottérték-adó és egyéb adók és illetékek nélkül. Adómentes bevételek, kamatok, osztalékok, jogdíjak és befektetett eszközök értékesítéséből származó bevétel nem sorolhatók az árbevétel-tényezőhöz, kivéve, amikor a bevételek a szokásos üzletmenet során keletkeznek. Az áruk és szolgáltatások csoporton belüli értékesítése, illetve nyújtása nem sorolható az árbevétel-tényezőhöz.
3. Az árbevételt a 22. cikk szerint kell értékelni.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 96 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
96. cikk	törölve
Rendeltetési hely szerinti árbevétel
1. Az áruértékesítésből származó árbevételt az azon tagállamban található csoporttag árbevétel-tényezőjében kell figyelembe venni, ahol az árut megvásárló személynek történő kiszállítás, kézbesítés befejeződik. Ha ez a hely nem beazonosítható, az áruértékesítést ahhoz a csoporttaghoz kell rendelni, amely az áruk legutolsó beazonosítható helyének tagállamban található.
2. A szolgáltatásnyújtást az azon tagországban található csoporttag árbevétel-tényezőjében kell figyelembe venni, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen megvalósult.
3. Ha az adómentes bevételt, kamatot, osztalékot és jogdíjat, továbbá eszközértékesítésből származó jövedelmet az árbevétel-tényezőben veszik figyelembe, ezeket a kedvezményezetthez kell rendelni.
4. Ha nincs csoporttag abban a tagállamban, ahová az árut szállítják, illetve ahol a szolgáltatást nyújtják, vagy az árut harmadik országba szállítják, illetve a szolgáltatást harmadik országban nyújtják, az árbevételt minden csoporttag árbevétel-tényezőjében figyelembe kell venni munkaerő- és eszköztényezőik arányában.
5. Ha egynél több csoporttag van abban a tagállamban, hová az árukat szállítják, illetve ahol a szolgáltatást nyújtják, az árbevételt minden csoporttag árbevétel-tényezőjében figyelembe kell venni munkaerő- és eszköztényezőik arányában.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 97 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság jogszabályt alkothat, amely részletesen szabályozza a munkaerő-, az eszköz- és az árbevétel-tényező számításának módját, továbbá a személyi állomány és a bérköltség, az eszközök és az árbevételek megfelelő tényezőkhöz rendelését, továbbá az eszközök értékelését. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 131. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell megalkotni.	A Bizottság jogszabályt alkothat, amely részletesen szabályozza a munkaerő- és az eszköztényező számításának módját, továbbá a személyi állomány és a bérköltség és az eszközök megfelelő tényezőkhöz rendelését, továbbá az eszközök értékelését. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 131. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell megalkotni.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 105 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Ha a választásközlő értesítést elfogadják, a különálló adóalany vagy a csoport, a helyzetnek megfelelően, öt adóévig köteles alkalmazni az irányelv szerinti rendszert. A kezdeti időszak lejáratát követően a különálló adóalany vagy a csoport további három évig köteles alkalmazni a rendszert, kivéve, ha értesítés mellett felhagy vele. A megszűnésközlő értesítést benyújthatja az adóalany az illetékes hatóságnak vagy – csoport esetén – az elsődleges adóalany az elsődleges adóhatóságnak a kezdeti vagy bármely azt követő időszak végét megelőző három hónapon belül.	1. Ha a választásközlő értesítést elfogadják, a különálló adóalany vagy a csoport, a helyzetnek megfelelően, három adóévig köteles alkalmazni az irányelv szerinti rendszert. A kezdeti időszak lejáratát követően a különálló adóalany vagy a csoport további három évig köteles alkalmazni a rendszert, kivéve, ha értesítés mellett felhagy vele. A megszűnésközlő értesítést benyújthatja az adóalany az illetékes hatóságnak vagy – csoport esetén – az elsődleges adóalany az elsődleges adóhatóságnak a kezdeti vagy bármely azt követő időszak végét megelőző három hónapon belül.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 122 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az elsődleges adóhatóság kezdeményezheti és koordinálhatja is a csoporttagok auditálását. Az audit kezdeményezhető illetékes hatóság kérésére is.	Az elsődleges adóhatóság kezdeményezheti és koordinálhatja is a csoporttagok auditálását. Az audit kezdeményezhető a csoporttag székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának kérésére is.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 123 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	123a. cikk
	KKTA-fórum – vitarendezési testület
	A Bizottság kezdeményez egy, a közös transzferár-képzési fórumhoz hasonló új, a KKTA-val foglalkozó fórumot, amelyhez a társaságok és a tagállamok a KKTA-val kapcsolatos kérdésekkel és vitákkal fordulhatnak, és amely iránymutatással szolgál.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 130 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Európai Parlament tájékoztatást kap a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a Bizottság részéről történő megalkotásáról, a velük kapcsolatban megfogalmazott bármely kifogásról és a hatáskörök átruházásának a Tanács részéről történő visszavonásáról.	Az Európai Parlament tájékoztatást kap a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a Bizottság részéről történő megalkotásáról, a velük kapcsolatban megfogalmazott bármely kifogásról és a hatáskörök átruházásának a Tanács részéről történő visszavonásáról. Az Európai Parlamentet ezen irányelv minden további értékeléséről is tájékoztatni kell.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 133 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít a Tanácsnak az irányelv működéséről. A jelentésnek külön ki kell térnie az irányelv XVI. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti megosztása szempontjából.	Az irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és arról jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek ki kell térnie az irányelv nemzetgazdaságokra és a nemzeti, regionális és helyi költségvetésekre gyakorolt hatásainak, valamint a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásainak elemzésére.
	A Bizottság e jelentés ismertetése után hatásvizsgálatot végez és kísérleti projekteket hajt végre annak érdekében, hogy jogalkotási javaslatot terjesszen elő arra vonatkozóan, hogy a KKTA-t 2020-ig – a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás1 szerinti mikro-, kis- év középvállalkozások kivételével – a kritériumoknak megfelelő valamennyi vállalat számára kötelezővé tegye. A Bizottság felméri a partnerségek társaságokként való adóztatásának lehetőségét is.
	______________
	1 HL L 124., 2003.5.20, 36. o.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 133 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	133a. cikk
	Védzáradék adóbevétel-kiesés esetére
	Amennyiben a Bizottság 133. cikk szerinti hatásvizsgálata több tagállamban jelentős mértékű adóbevétel-kiesést tár fel, e tagállamok a negatív hatások megszűnéséig felfüggeszthetik az ezen irányelv IX–XII. és XVI. fejezetében meghatározott KKTA alkalmazását.

ELJÁRÁS

Cím	A közös konszolidált társasági adóalap (KKTA)
Hivatkozások	COM(2011)0121 – C7-0092/2011 – 2011/0058(CNS)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 7.4.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 7.4.2011
Vizsgálat a bizottságban	5.12.2011
Az elfogadás dátuma	25.1.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 17 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Cornelis de Jong, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Małgorzata Handzlik, Iliana Ivanova, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Phil Prendergast, Mitro Repo, Robert Rochefort, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Frank Engel, Ildikó Gáll-Pelcz, Anna Hedh, Liem Hoang Ngoc, María Irigoyen Pérez, Emma McClarkin, Olle Schmidt, Kyriacos Triantaphyllides

ELJÁRÁS

Cím	A közös konszolidált társasági adóalap (KKTA)
Hivatkozások	COM(2011)0121 – C7-0092/2011 – 2011/0058(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	6.4.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 7.4.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 7.4.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Marianne Thyssen 10.5.2011
A jogalap vizsgálata        A JURI véleményének dátuma	JURI 26.1.2012
Vizsgálat a bizottságban	11.10.2011	29.11.2011	9.1.2012
Az elfogadás dátuma	21.3.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 7 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Burkhard Balz, Elena Băsescu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Pascal Canfin, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Liem Hoang Ngoc, Gunnar Hökmark, Syed Kamall, Othmar Karas, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Astrid Lulling, Sławomir Witold Nitras, Ivari Padar, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Pervenche Berès, Philippe De Backer, Herbert Dorfmann, Enrique Guerrero Salom, Sophia in ‘t Veld, Thomas Mann, Mario Mauro
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Veronica Lope Fontagné
Benyújtás dátuma	29.3.2012