JELENTÉS a versenyképes egységes digitális piacról – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés

3.4.2012 - (2011/2178(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Silvia-Adriana Ţicău

Eljárás : 2011/2178(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0083/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0083/2012

Viták :

PV 19/04/2012 - 19
CRE 19/04/2012 - 19

Szavazatok :

PV 20/04/2012 - 10.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0140

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a versenyképes egységes digitális piacról – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés

(2011/2178(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a belső piac és az információs társadalom területén elért közösségi vívmányokra,

– tekintettel az „Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

– tekintettel „Az európai digitális menetrend” című bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

– tekintettel az „Új európai digitális menetrend Európa számára: 2015.eu” című, 2010. május 5-i állásfoglalására,[1]

– tekintettel az e-kereskedelemi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására,[2]

– tekintettel az európai digitális menetrendről szóló, 2010. május 31-i európai tanácsi következtetésekre,

– tekintettel Európai Tanácsnak az Európa 2020 stratégiáról szóló, többek között a digitális menetrenddel is foglalkozó (7. pont), 2010. június 17-i következtetéseire,

– tekintettel a Bizottság által 2011. december 23-án közzétett, „Útmutató a szabványalapú ikt-beszerzésekhez – A helyes gyakorlat elemei” („Guide for the procurement of standards-based ICT – Elements of Good Practice”) című dokumentumra,

– tekintettel „Az elektronikus számlázás előnyeinek kiaknázása Európában” című bizottsági közleményre (COM(2010)0712),

– tekintettel az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra,[3]

– tekintettel „A 2011–2015-ös időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési tervről – Az IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában” című bizottsági közleményre (COM(2010)743),

– tekintettel „Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé” című bizottsági közleményre, valamint a közleménynek az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási stratégiáról (EIS) szóló 1. mellékletére és az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási keretről (EIF) szóló 2. mellékletére (COM(2010)0744),

– tekintettel az „i2010 eGovernment cselekvési terv: az elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára” című bizottsági közleményre (COM(2006)0173),

– tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – »Együtt egy újfajta növekedésért«” című bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

– tekintettel „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelméről: »Eredmények és következő lépések: a globális kiberbiztonság felé«” című, 2011. március 31-i bizottsági közleményre (COM(2011)0163),

– tekintettel „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelméről: »Európa védelme a nagyszabású számítógépes támadások és hálózati zavarok ellen: a felkészültség, a védelem és az ellenálló képesség fokozása«” című, 2009. március 30-i bizottsági közleményre (COM(2009)0149),

– tekintettel a Bizottság 2011 decemberében közzétett „Nyílt adatok” csomagjára, amely a következő dokumentumokból áll: a „Nyílt adatok – az innováció, a növekedés és az átlátható kormányzás mozgatórugói” című bizottsági közlemény, a Bizottság javaslata a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre (COM(2011)0877) és a Bizottság 2011. december 12-i határozata a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról 2011/833/EU,

– tekintettel a Bizottság által 2011-ben készíttetett, a közszféra információinak gazdasági hatásairól szóló tanulmányra (Vickery-tanulmány),

– tekintettel a közös európai adásvételi jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0635),

– tekintettel az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére”című bizottsági közleményre (COM (2011)0942),

– tekintettel a „Zöld könyv – A kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtése” című bizottsági közleményre (COM(2011)0941),

– tekintettel az európai digitális menetrendről 2011. december 22-én közzétett 2011. évi eredményjelentésre,

– tekintettel a „Jelentés Európa digitális versenyképességéről : az i2010-stratégia 2005–2009 közötti legfontosabb eredményei” című bizottsági közleményre (COM(2009)0390),

– tekintettel „A széles sávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” című 2011. július 6-i állásfoglalására,[4],

– tekintettel az ikt társadalmi hatásáról 2010. április 30-án közzétett tanulmányra (SMART 2007/0068),

– tekintettel az ikt gazdasági hatásáról 2010 januárjában közzétett jelentésre (SMART 2007/0020),

– tekintettel a Bizottság számára készített, „i2010 e-kormányzat cselekvési terv – Eredményjelentés (SMART 2008/0042)” című, 2009 novemberében közzétett jelentésre,

– tekintettel a svéd elnökség a „Visby-program: e-Unió létrehozása 2015-ig” című konferenciát követő, 2009. november 10-i következtetéseire,

– tekintettel a svéd elnökség „A környezetbarát tudásalapú társadalom – 2015-ig tartó ikt-menetrend Európa jövőbeli tudásalapú társadalmáért” („A Green Knowledge Society: An ICT policy agenda to 2015 for Europe’s future knowledge society”) című, 2009 szeptemberében közzétett jelentésére,

– tekintettel a Bizottság „Számítási felhő – Jelentés a nyilvános konzultációról” („Cloud Computing: Public Consultation Report”) című, 2011. december 5-én közzétett jelentésére,

– tekintettel a „Cselekvési terv az elektronikus aláírásról és az elektronikus azonosításról az egységes piacon a határokon átívelő közszolgáltatások nyújtásának megkönnyítése érdekében” című bizottsági közleményre (COM(2008)0798),

– tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,[5]

– tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0083/2012),

A. mivel az információs és kommunikációs technológiák (ikt) mélyreható közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak az EU polgárainak politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és mindennapi életére; mivel egy versenyképes, egységes digitális piac, amely megszüntetné a határokon átnyúló elektronikus szolgáltatások akadályait és mentes lenne a versenytorzulásoktól, jelentős haszonnal járna az uniós polgárok számára;

B. mivel az e-kormányzat az online információkhoz, tájékozódáshoz és adminisztratív eljárásokhoz kapcsolódó valamennyi technológiát és felhasználási módot magában foglalja;

C. mivel az évi 660 milliárd eurós piaci értéket teremtő ikt-ágazat az EU GDP-jének 5%-át termeli meg közvetlenül, a termelékenység általános növekedéséhez azonban ennél jóval nagyobb arányban járul hozzá (az ikt-ágazat közvetlenül 20%-kal, az ikt-beruházások 30%-kal),

D. mivel az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályozás nem egységes, és az általa nyújtott előnyök nagy része még kiaknázatlan;

E. mivel az ikt jelentősen hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia megvalósításához, különösen a foglalkoztatás, a fenntartható gazdasági és termelékenységnövekedés, a polgárok szerepvállalása, a K+F, az energiaügy, az innováció és a környezetvédelem területén, valamint a nagyobb társadalmi kihívásokkal való megbirkózáshoz;

F. mivel a kkv-k különösen fontos szerepet játszanak a digitális piacon;

G. mivel annak ellenére, hogy a számítási felhő olyan környezetbarát gazdasági eszköz, amely javítja az állami és magánvállalatok informatikai teljesítményét és csökkenti az adatfeldolgozás és -tárolás költségeit – melyek egyértelműen előnyként értékelendők –, a felhasználó és a szerver közötti kapcsolat nem elég biztonságos, a felhasználó pedig úgy érzékeli, hogy bizonyos mértékben elveszti ellenőrzését a rendszer felett;

H. mivel a digitális menetrend 2011-es eredménytáblája fejlődést mutat, azonban az uniós polgárok 26%-a soha nem használta az internetet, a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó személyeknek pedig mindössze 48%-a használja;

I. mivel a digitális szakadék, akár az internethez való hozzáférés, akár az e-készségek és a digitális jártasság terén mutatkozik meg, közvetlenül érinti az e-kormányzat bevezetését, és károsan hat a polgárok közéletben és demokráciában való részvételére;

J. mivel a versenyképes egységes digitális piacnak a gyéren lakott régiók demográfiai fenntarthatóságának biztosítása érdekében biztosítania kell az ultragyors szélessávú és távközlési hálózatok sikeres kiépítését az EU összes régiójában, és ki kell küszöbölnie az infrastruktúrák szintje közötti különbségeket az uniós tagállamok között, illetve azokon belül;

1. tudatában van annak, hogy az ikt ágazat jelentősen hozzájárul az Unió iparpolitikájához, innovációjához, növekedéséhez, versenyképességéhez és kereskedelmi mérlegéhez;

2. hangsúlyozza, hogy a digitális stratégia középpontjában a felhasználók állnak, és hogy sürgető szükség van arra, hogy az EU erősítse a felhasználók tudatosságát, szerepét, részvételét, lehetőségeit és bizalmát az információs társadalmat illetően a biztonsággal, a védelemmel és a magánélettel kapcsolatos kérdésekben, valamint fejlessze az ikt-vel foglalkozó humántőkét;

3. ismételten hangsúlyozza, hogy az e-kormányzat felelősebbé teszi az uniós polgárokat, és az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozása, valamint a közszolgáltatások költségeinek csökkentése révén elősegíti a közigazgatás megreformálását és korszerűsítését;

4. hangsúlyozza, hogy az e-kormányzat bevezetése előtt álló akadályok nem szükségszerűen csupán technológiai, hanem szervezési, politikai, jogi és kulturális jellegűek is, valamint hogy a sikeres megoldások és gyakorlatok rendszerint nagyban függenek a helyi feltételektől;

5. hangsúlyozza, hogy az európai e-kormányzati térség létrehozása a Horizont 2020 menetrend alapvető részévé válhat azáltal, hogy fellendíti a gazdasági és társadalmi növekedést, ösztönzi az innovációt és a humántőke-fejlesztést, és elősegíti az EU előtt álló társadalmi és politikai kihívásoknak való megfelelést;

6. hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a digitális szakadékot és küzdeni kell ellene;

7. megállapítja, hogy a számítási felhő lehetővé teszi az informatikai erőforrásokhoz történő megosztott hozzáférést, amely erőforrások minimális kezelői erőfeszítéssel, a szolgáltató részéről pedig minimális beavatkozással egymáshoz kapcsolhatók, és a felhő hatékonysága rugalmasságában, az általa biztosított fokozott termelékenységben és a környezetvédelemben betöltött szerepében rejlik, elsősorban és mindenekelőtt azonban műszakilag megbízhatónak és ellenállónak kell lennie;

Az e-kormányzati cselekvési terv

8. üdvözli a 2011–2015. közötti időszakra szóló európai e-kormányzati cselekvési terv, valamint az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási stratégia (EIS) és európai interoperabilitási keret (EIF) elfogadását; felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsan végezzék el nemzeti stratégiáiknak az ezen átfogó szakpolitikákhoz való hozzáigazítását;

9. támogatja azt az általános célkitűzést, hogy az e-kormányzati szolgáltatások használata 2015-re a polgárok esetében (41%-ról) 50%-ra, a vállalkozások esetében pedig (75%-ról) 80%-ra növekedjen, azonban arra szólítja fel a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e célkitűzéseket minimális küszöbnek tekintsék;

10. különleges programok és e-kormányzati platformok kidolgozását kéri a helyi, regionális, etnikai és nyelvi sokszínűség védelme és előmozdítása céljából;

11. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a digitális menetrend 2011-es eredménytáblája szerint az e-kormányzat felhasználóinak csupán 50%-a vette igénybe az online nyomtatványkitöltési lehetőségeket;

12. tudomásul veszi a GDP és az e-kormányzati szolgáltatások rendelkezésre állása közötti összefüggést, és nemzeti és európai szinten egyaránt megfelelő forrásokat kér az e-kormányzat fejlesztéséhez;

13. hangsúlyozza, hogy mind a polgárok, mind a vállalkozások növekvő ütemben veszik igénybe a mobil eszközökön elérhető internetszolgáltatást, és szorgalmazza, hogy az e-kormányzati szolgáltatásokat tegyék alkalmassá arra, hogy azok többféle csatornán, így hívóközpontokon és a mobil interneten (m-kormányzat) keresztül is elérhetők legyenek;

14. rámutat, hogy a sikeres e-kormányzathoz szükség van a közigazgatási folyamatok átfogó integrációjára és optimalizálására, minden szinten figyelembe véve a helyi önigazgatáshoz való jogot;

15. kiemeli, hogy az e-kormányzat különösen kedvező az uniós polgárok és vállalkozások számára – különös tekintettel a kkv-kra–, akik az Unión belüli, határokon átnyúló működés során gyakran leküzdhetetlen akadályokkal szembesülnek, mivel kevesebb adminisztratív költséggel és teherrel jár, fokozza a termelékenységet, a hatékonyságot, a versenyképességet, az átláthatóságot, a nyitottságot, a politikai eredményességet, növeli a hozzáférhetőséget, valamint egyszerűsíti az eljárásokat, és mivel bizonyosan hozzájárul a vállalatok közötti szinergiák kiépítéséhez és az erőforrások és képességek megosztásához, valamint együttműködőbb szakmai környezetet hoz létre a kkv-k számára;

16. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a közérdekű adatokat géppel olvasható formában (és valós időben), nyílt forráskódú licenszekkel tegye közzé annak érdekében, hogy lehetővé tegye a közigazgatási adatok innovatív újrafelhasználását az egyetemek, a tanulók és a nagyközönség, valamint a kutatás és a vállalkozásfejlesztés számára, javítva ezzel az átláthatóságot is;

17. rámutat, hogy a „közigazgatási adatok” kifejezésnek még mindig nincs egyértelmű meghatározása, és hogy a pontos jelentés tisztázása érdekében nyilvános vita útján kell közös megegyezésre jutni;

18. felkéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási intézmények és kulturális létesítmények továbbra is a 2003/98/EK irányelv hatályán kívül maradjanak;

19. megjegyzi, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférést leginkább az e-azonosítás és e-aláírások használata gátolja, továbbá hogy e téren nincs uniós szintű interoperabilitás;

20. úgy véli, hogy az Európai Unió közigazgatásai és polgárai és/vagy vállalkozásai közötti kétirányú és/vagy automatikus kapcsolatot biztosító, Európa-szerte határokon átnyúló, hatékony e-kormányzati szolgáltatások érdekében az e-hitelesítés, e-azonosítás és e-aláírások kölcsönös elismerését garantáló egyértelmű és koherens uniós jogi keretre van szükség;

21. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folyamatosan tájékoztassák a polgárokat a meglévő internetes portálokról – például a SOLVIT- és az Európa Önökért portálról –, mivel a jelenlegi információhiány késlelteti az üzleti környezet és a fogyasztóvédelmi intézkedések további fejlődését, különösen a határokon átnyúló esetekben;

22. felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel az általa és a tagállamok által működtetett összes online problémamegoldó eszközt és információs portált, és – amennyiben lehetséges – kapcsolja össze, illetve egységesítse azokat; javasolja, hogy csak akkor hozzanak létre új internetes portálokat, ha a meglévő portálokba való beépítés nem megvalósítható;

23. üdvözli az elektronikus aláírással és az elektronikus azonosítással kapcsolatos cselekvési terv, valamint a STORK kísérleti projekt elfogadását és hozzájárulását a határokon átívelő közszolgáltatások interoperabilitásához; felszólítja a Bizottságot az e-aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatára, és szorgalmazza az e-azonosítás és e-hitelesítés kölcsönös elismerését biztosító határozat megalkotását;

24. hangsúlyozza, hogy amennyiben az oktatási intézményekben és kulturális létesítményekben adatfeldolgozási eljárást alkalmaznak, a személyes adatokra egyéni hozzáférési jogoknak kell vonatkozniuk az illetéktelen felhasználás megakadályozása érdekében;

25. úgy véli, hogy az elektronikus aláírás interoperabilitásának az e-kormányzat szempontjából jogi vonatkozásai (az elektronikus aláírás használata a közszektorban – az elektronikus aláírásról szóló irányelv 3. cikkének (7) bekezdése; az aláírás és a hitelesítés, illetve a felügyelet és az akkreditáció közötti kapcsolattal összefüggő dilemma; nemzeti nézőpont; biztonsági szintek; az aláírások minősítése) és műszaki vonatkozásai is vannak (tanúsítványok azonosítói; aláírástípus; aláírás-formátum; aláírás-hitelesítés); az a véleménye, hogy ahhoz, hogy az alkalmazások az aláírások hitelesítése céljából az európai elektronikus aláírások teljes körű interoperabilitást biztosító szolgáltatás irányába fejlődjenek, a legfontosabb ajánlás az, hogy létre kell hozni a hitelesítő hatóságok szövetségét, amely az államok nemzeti hitelesítő hatóságai között közvetít;[6]

26. nyugtázza, hogy a Bizottság megbízta a CEN-t, a CENELEC-et és az ETSI-t az e-aláírások szabványosítását szolgáló európai keretrendszer korszerűsítésével és racionalizálásával; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai szabványügyi szervezetek által évente kétszer benyújtott jelentések alapján terjesszen a Parlament elé éves jelentést az elért előrehaladásról;

27. felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre nyilvános oktatási szoftvereket az európai oktatási intézményekben, osszák meg a bevált gyakorlatokat, valamint fejlesszenek ki az iskolai oktatási anyagokkal és erőforrásokkal kapcsolatos együttműködést szolgáló, a diákok számára ingyenes online platformokat, megfelelően figyelembe véve az adatvédelmi és szerzői jogi szabályokat;

28. kiemeli, hogy az e-kormányzati alkalmazásokat felül kell vizsgálni, és szükség esetén úgy kell módosítani, hogy a nem honos felhasználók előtt is nyitva álljanak; hangsúlyozza, hogy az interoperabilitásra helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten is szükség van;

29. úgy véli, hogy az e-kormányzati alkalmazások interoperabilitásához a tagállamok saját kulcsú rendszereinek (PKI) interoperabilitására van szükség, ami egy európai érvényesítési szolgáltatás (európai híd) segítségével biztosítható;

30. üdvözli az ikt szabványosítása és a közbeszerzés közötti kapcsolatra vonatkozó iránymutatás-tervezet tárgyában indított nyilvános konzultációt, és kéri a témával kapcsolatos javaslat kidolgozását;

31. felkéri a tagállamokat, hogy az európai digitális egységes piac és az európai e-kormányzati térség kialakítására szolgáló eszközként dolgozzanak ki nemzeti e-kormányzati stratégiákat, összhangban az e-kormányzati cselekvési terv és a digitális menetrend célkitűzéseivel;

32. rámutat arra, hogy az e-kormányzati uniós cselekvési terv, az infrastruktúra és a szolgáltatások kialakítása során minden szinten be kell tartani a biztonságtechnikai követelményeket, és garantálni kell a magánélet és a személyes és pénzügyi adatok elérhető lehető legnagyobb fokú védelmét, megakadályozva azok bármiféle jogellenes felügyeletét;

33. felszólítja a tagállamokat, hogy használjanak ikt-eszközöket az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a polgárok részvételének javítása, a hatékonyság és a versenyképesség növelése, az adminisztratív terhek, az időráfordítás és a költségek csökkentése, a közigazgatási eljárások javítása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az állami források megtakarítása és a nagyobb részvételen alapuló demokrácia elősegítése – egyszersmind a bizalom erősítése – érdekében;

34. ösztönzi a tagállamokat, hogy kötelezzék a közjogi szervezeteket arra, hogy – közérdekű adatok tárolására szolgáló tárhelyek és ilyen adatokat tartalmazó jegyzékek fenntartása által – tegyék hozzáférhetővé az adatokat, és gondoskodjanak az adatok nyilvánosságra hozatalára és újbóli felhasználására vonatkozó szabályok megállapításáról, kellően figyelembe véve a szerzői jogi és az adatbázisok védelméről szóló jogszabályokat;

35. felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre egyablakos ügyintézőhelyeket és használjanak közvetítőket, hogy tökéletes, integrált és könnyen hozzáférhető kapcsolattartási pontokat biztosítsanak mind a belföldi, mind pedig a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások felhasználói számára;

36. hangsúlyozza, hogy az e-kormányzat javíthatja a demokrácia minőségét, és fontos szerepet játszhat a polgárok – különösen a fiatal generációk – és vállalkozások közéletben és politikában, valamint a demokratikus folyamatokban vállalt aktív részvételének megerősítésében; e tekintetben megállapítja, hogy különösen helyi szinten ösztönözni kell a kísérleti konzultációkat vagy népszavazásokat;

37. üdvözli az ISA-program keretében a Bizottság javaslatára kifejlesztett, online adatgyűjtésre szolgáló szoftver (OCS) elindítását, amely a tervek szerint 2012. április 1-jétől lehetővé teszi az aláíróknak, hogy online jelezzék, ha támogatnak egy javasolt polgári kezdeményezést, továbbá biztosítja, hogy egy petíció szervezői online gyűjtsenek, tároljanak és nyújtsanak be aláírásokat; ezért reméli, hogy az e-kormányzati stratégiák mielőbb megvalósulnak;

38. hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló interoperábilis e-kormányzati szolgáltatásokhoz fel kell használni az innovatív architektúrákat és technológiákat (állami számításifelhő-szolgáltatások és szolgáltatásorientált architektúrák), és felszólít az IPv6-alapú e-kormányzati infrastruktúra és az egyéb közérdekű online szolgáltatások megújítására;

39. elismeri, hogy a számítási felhő a vállalkozások és a magánszemélyek számára egyaránt nagy lehetőségeket rejt; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a számításifelhő-szolgáltatások fokozott használata megköveteli az informatikai erőforrások áthelyezésének felügyeletét és a szerverekhez és adatokhoz való hozzáférés alapos ellenőrzését – többek között az egyéb felek általi nem engedélyezett kereskedelmi használat megakadályozása érdekében –, és hogy ennek következtében ezekkel a kérdésekkel a Bizottság javaslatainak (COM(2012)0011), COM(2012)0010) megfelelően az európai adatvédelmi szabályok reformjának keretében foglalkozni kell;

40. hangsúlyozza, hogy a határokon átívelő, biztonságos e-kormányzati rendszer a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program szerves részét képezi; megfelelő intézkedéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy biztosítható legyen az adatok és a magánélet védelme, és minimálisra lehessen csökkenteni a számítógépes támadásokkal szembeni sebezhetőséget; elismeri, hogy az ENISA fontos szerepet játszik az EU és a tagállamok biztonságos és kikezdhetetlen e-kormányzati szolgáltatások biztosítására irányuló erőfeszítéseinek elősegítésében; kéri, hogy valóban demokratikus módszereket vezessenek be az adatfelhasználás és a felhasználási módszerek ellenőrzésére;

41. üdvözli az IDA, IDABCD és ISA programok, a versenyképességi és innovációs program részeként indított nagyszabású kísérleti projektek, valamint az ePractice fórum hozzájárulását a határokon átnyúló interoperábilis megoldások megtervezéséhez és végrehajtásához; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak ezen intézkedések hosszú távú fenntarthatóságáról;

42. üdvözli és támogatja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozó javaslatot, amely közel 9,2 milliárd eurót irányoz elő a gyors és szupergyors szélessávú hálózatokba és a páneurópai digitális szolgáltatásokba irányuló beruházások támogatására; az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásokat fog nyújtani az elektronikus személyi igazolvány, az e-azonosítás, az e-kormányzat, az e-közbeszerzés, az e-egészség, az e-igazságszolgáltatás és a vámokkal kapcsolatos szolgáltatások bevezetéséhez szükséges infrastruktúra kiépítéséhez, valamint biztosítani fogja az interoperabilitást és az infrastruktúra európai szintű, a tagállami infrastruktúrákkal összekapcsolt működése költségeinek fedezését;

43. úgy véli, hogy az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés magánforrásokat fog mozgósítani a jövőbeni kulcsfontosságú uniós infrastruktúrákra – például közutakra, vasutakra, energiahálózatokra és csővezetékekre, valamint szélessávú hálózatokra – irányuló célzott beruházásokhoz;

44. ismételten hangsúlyozza a jövőbeni nagysebességű szolgáltatások fontosságát, amelyek elősegítik az EU energiahatékonysági és biztonsági célkitűzéseinek megvalósítását, valamint az egyéb kommunikációs képességek jelentőségét (pl. hatékony és intelligens közlekedési rendszerek, ember és gép közötti kommunikációs rendszerek);

45. üdvözli a „Nyílt adatok” csomag elfogadását, és felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a közszféra információinak innovatív módon történő újabb felhasználását (nem személyes adatok); szorgalmazza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb mértékben segítsék elő a közszféra információihoz való hozzáférést, ami javítja a nyilvánosság, a vállalkozások és az intézmények tájékoztatását, és elősegíti az új munkahelyek létrehozását, valamint fellendíti a fejlődést helyi és regionális szinten.

46. hangsúlyozza az e-kormányzat és a demokrácia hatékonyságát és eredményességét középpontba helyező, SMART[7] célkitűzéseket felhasználó (minőségi és mennyiségi) mérési módszerek jelentőségét, amelyeket a kormányoknak aktívan alkalmazniuk kellene;

47. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a tagállamok még nem hagyták jóvá a határokon átnyúló összes alapvető közszolgáltatást tartalmazó jegyzéket, amelyet 2015-től online elérhetővé kell tenni; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az e cél elérésére irányuló erőfeszítéseit;

48. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre és működtessenek speciális ikt-eszközöket az e-részvétel – mint a petíció benyújtására szolgáló, hétköznapinak számító elektronikus rendszerek – előmozdítása érdekében, azzal a céllal, hogy biztosítsák az uniós polgárok és a képviseleti szervek számára a gyakorlati eszközöket ahhoz, hogy élhessenek az EUSZ 11. cikkében megállapított, a polgári kezdeményezésről szóló rendelkezések által biztosított jogaikkal;

49. emlékeztet arra a kulcsfontosságú kötelezettségvállalásra, amely szerint 2015-ig felére kell csökkenteni a digitális jártasság és kompetenciák terén mutatkozó hiányosságokat, és ezzel összefüggésben üdvözli a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális társadalmi befogadás javítását célzó javaslatokat, különösen azt, amely szerint az Európai Szociális Alapról szóló rendeletnek (2014–2020) kiemelten kell foglalkoznia a digitális jártassággal és az ahhoz kapcsolódó kérdésekkel; megismétli, hogy olyan szemléletmódra van szükség, amely szerint egyetlen polgár sem maradhat le, és a rendszernek kialakításánál fogva biztosítania kell az integrációt, továbbá hangsúlyozza, hogy az e-kormányzati szolgáltatásokat felhasználó- és polgárközpontúan kell kialakítani;

50. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak digitális képzési programokat az e-kormányzati szolgáltatások teljes körű kihasználásának előmozdítása, a digitális jártasság megerősítése, valamint a kkv-k és a lakosság hátrányos helyzetű csoportjai – például az idősek, a fogyatékos személyek, a kisebbségek, a bevándorlók, a munkanélküliek és az Unió távoli területein élők – előtt álló e-korlátok leküzdése érdekében; ebből a célból az e-oktatást be kell építeni a nemzeti oktatási és képzési politikákba, beleértve a programok meghatározását, a képzési eredmények értékelését és a tanárok és oktatók szakmai fejlődését;

51. sajnálja, hogy a közszektor weboldalainak 2015-től kezdődő teljes körű hozzáférhetőségét célzó jogalkotási javaslat benyújtása késedelmet szenved; üdvözli a digitális társadalmi befogadás ütemtervének megalkotását, és felszólít arra, hogy az e-kormányzati oldalak esetében hajtsák végre a Web-hozzáférhetőségi kezdeményezést (WAI), beleértve a webtartalmak hozzáférhetőségére vonatkozó iránymutatásokat (WCAG) is, valamint kéri, hogy álljanak rendelkezésre a fogyatékos személyek számára kialakított, testre szabott és megfizethető terminálok;

52. javasolja, hogy az említett szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében hangolják össze ezeket a szolgáltatásokat olyan nemzetközi szabványokkal, normákkal és helyes gyakorlatról szóló útmutatókkal, mint az információbiztonsággal kapcsolatos ISO 27001, vagy az információstechnológiai szolgáltatások menedzsmentjében alkalmazott folyamatok minőségére vonatkozó ISO 20000;

Elektronikus közbeszerzés

53. kiemeli, hogy az e-közbeszerzés lehetővé teszi, hogy a hatóságok uniós közbeszerzéseket bonyolítsanak le, és nagy választási lehetőséget biztosít számukra, ami a kiadások hatékonyságát, átláthatóságot, elszámoltathatóságot, a nyilvánosság bizalmát és a belső piac és a verseny erősödését eredményezi;

54. hangsúlyozza, hogy a 27 tagú EU-ban a közkiadások a GDP 16%-át teszik ki, és sürgeti, hogy 2015-re minden közbeszerzést e-közbeszerzés útján bonyolítsanak le; szorgalmazza, hogy koncessziók esetén is e-közbeszerzést alkalmazzanak;

55. sajnálattal állapítja meg, hogy 2010-ben az uniós vállalkozásoknak csupán 13%-a használta az internetet arra, hogy állami elektronikus tenderrendszeren keresztül nyújtsa be ajánlatát a hatóságoknak; felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a kkv-kat az e-közbeszerzésben való részvételre;

56. hangsúlyozza, hogy az e-közbeszerzésnek két szakasza van: az odaítélés előtti[8] és az odaítélés utáni[9] szakasz; felszólítja a tagállamokat, hogy 2015-ig mindkét szakaszt maradéktalanul valósítsák meg és építsék be e-közbeszerzési oldalaikba;

57. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a közigazgatási ikt-projektek minőségét, biztosítva az innovációval kapcsolatos igazgatási stratégiai célok megvalósítását, valamint az általános normák megemelését a közbeszerzések minősége, időtartama és költségei tekintetében;

58. ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az államigazgatási szervek és helyi önkormányzatok körében mozdítsák elő a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés modelljét, amely lehetővé teszi az állami közbeszerzők számára az új termékek és szolgáltatások megtervezéséből, a prototípus-alkotásból és a teszteléséből eredő kockázatoknak és előnyöknek a szolgáltatókkal való megosztását, több ajánlatkérő erőforrásainak összevonását, a széles körű kereskedelmi bevezetés optimális feltételeinek kialakítását, a K+F tevékenységek eredményeinek figyelembevételét, valamint annak elősegítését, hogy az ilyen projekteket a számukra előirányzott működési költségvetésnek megfelelően valósítsanak meg;

59. kiemeli a nagyszabású PEPPOL és e-CERTIS e-közbeszerzési kísérleti projektek sikeres működését;

60. hangsúlyozza, hogy a tagállamok e-közbeszerzési rendszereit fejleszteni kell a határokon átnyúló szolgáltatások előmozdítása és a szolgáltatásokról szóló irányelv teljes körű végrehajtása érdekében;

61. sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be fehér könyvet az e-közbeszerzési stratégiáról és az EU e-közbeszerzési kapacitásainak összekapcsolásáról;

62. felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be olyan végrehajtásfigyelő mechanizmust, amellyel nyomon követhetők az e-közbeszerzés tagállami bevezetésével kapcsolatban elért eredmények, az akadályok, a korrekciós intézkedések stb.;

63. megítélése szerint a Bizottságnak vezető szervként példát kell mutatnia, és valamennyi szervében be kell vezetnie az e-közbeszerzési rendszert;

Elektronikus számlázás

64. üdvözli az e-számlázási kezdeményezést, amelynek célja, hogy 2020-ra az e-számlázás legyen a meghatározó számlázási módszer az EU-ban, továbbá üdvözli a Bizottság határozatát az e-számlázással foglalkozó többoldalú európai fórum (EMSFEI) létrehozásáról;

65. kiemeli az elektronikus számlázás által biztosított jelentős előnyöket, mivel az egy olyan eszköz, amely – a köz- és a magánszférában egyaránt – hatékonyabbá és könnyebbé teszi az ügyfelek és szolgáltatók közötti kapcsolatokat azáltal, hogy rövidülnek a fizetési határidők, csökken a hibák száma, hatékonyabbá válik a héa beszedése, csökkennek a nyomtatási- és postaköltségek, valamint megvalósul az üzleti folyamatok integrációja; kiemeli továbbá, hogy egy ilyen eszköz növeli a számlák kiállításával járó információáramlás és -csere átláthatóságát;

66. tudatában van annak, hogy az e-számlázásra vonatkozó nemzeti szabályok miatt a piac nem egységes; sajnálja, hogy a kkv-k mindössze 22%-a kap vagy küld elektronikus számlát;

67. üdvözli az e-számlázással kapcsolatos új héa-szabályokat[10], amelyek egyenértékűvé teszik a papír alapú és az elektronikus számlákat;

68. hangsúlyozza a héával foglalkozó egyablakos ügyintézőhelyek fontosságát a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem kkv-k számára történő megkönnyítése és az elektronikus számlázás előmozdítása érdekében;

69. hangsúlyozza a jogbiztonság, az áttekinthető technikai környezet és a közös jogi követelményeken, üzleti eljárásokon és műszaki előírásokon alapuló nyitott és interoperábilis e-számlázási megoldások jelentőségét, mivel ezek elősegíthetik a tömeges alkalmazást;

70. felkéri az ipari szereplőket és az európai szabványügyi szervezeteket, hogy tegyenek erőfeszítéseket egy közös e-számlázási adatmodell létrehozása érdekében;

71. nagyra értékeli, hogy Dánia, Finnország, Olaszország, Spanyolország és Svédország a hatóságok számára kötelezővé tette az e-számlázást, és felszólít arra, hogy az e-számlázást 2016-ig minden közbeszerzés esetén tegyék kötelezővé;

72. megállapítja, hogy az e-aláírások határokon átnyúló interoperabilitásával kapcsolatos problémák lelassítják a határokon átívelő e-számlázási megoldások bevezetését;

73. felkéri a Bizottságot, hogy az EMSFEI segítségével vizsgálja meg a kérdés jogi szempontjait, és hangolja össze a nemzeti kezdeményezéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be éves jelentéseket, és az EP képviselőit kérje fel az EMSFEI ülésein való részvételre;

74. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre az e-számlázással foglalkozó nemzeti fórumokat, biztosítva az érintettek kiegyensúlyozott képviseletét;

75. úgy véli, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a fogyasztókat, akik korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá az internethez, és hogy mindig biztosítani kell, hogy a fogyasztók papír alapú számlát kaphassanak;

Általános észrevételek

76. elismeri azt a hozzáadott értéket, amelyet a versenyképességi és innovációs keretprogram részeként az információs és kommunikációs technológiára vonatkozó politikatámogatási program stratégiai prioritásainak jegyében végrehajtott 132 projekt nyújtott, és hangsúlyozza a K+F és az innováció szerepét a határokon átnyúló szolgáltatások fejlesztésében és tökéletesítésében; felszólít az ikt-t célzó uniós K+F forrásokhoz való „egyszerű és gyors” hozzáférés támogatására, valamint a határokon átívelő e-kormányzati szolgáltatások és infrastruktúrák számára biztosított pénzügyi források növelésére a 2014 és 2020 közötti időszakban;

77. elismeri, hogy az ISA-program jelentős szerepet tölt be az interoperabilitási megoldások és keretek európai közigazgatások számára történő megvalósításának meghatározásában, előmozdításában és támogatásában, a szinergiák elérésében és az infrastruktúrák, digitális szolgáltatások és szoftvermegoldások újrafelhasználásának előmozdításában, valamint a közigazgatások interoperabilitási követelményeinek a digitális szolgáltatásokra vonatkozó leírásokká és szabványokká való átalakításában, és kéri az uniós közigazgatások közötti átjárhatósági megoldások (ISA-program) számára kiutalt források növelését a 2014 és 2020 közötti időszakban;

78. hangsúlyozza, hogy a 2011–2015-re szóló európai e-kormányzati cselekvési terv egyedülálló lehetőséget jelent az európai és nemzeti közigazgatások korszerűsítésére és költségeinek csökkentésére, ami képessé teszi őket arra, hogy teljes mértékben kihasználják a további európai integrációban rejlő lehetőségeket, és elősegítsék a növekedést, az innovációt, a polgárok mobilitását és a vállalkozások – különösen a kkv-k – szakmai lehetőségeit, valamint a nyilvánosság politika alakításában való részvételét; hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontosságát és a magánszektor szerepét az innovatív megoldások, alkalmazások és szolgáltatások biztosításában az EU-n belül átjárható e-kormányzati infrastruktúra kialakítása és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében;

79. felszólítja a Bizottságot, hogy évente értékelje a digitális menetrend – különösen az e-kormányzati cselekvési tervvel kapcsolatos – céljainak teljesülését, és évente nyújtson be jelentést a Parlamentnek;

80. üdvözli, hogy az EU Tanácsának svéd, spanyol, lengyel és dán elnöksége elsőbbségként kezelte az e-kormányzat és a digitális piac kérdéseit, és hangsúlyozza az e-kormányzattal foglalkozó malmöi, poznani és madridi konferenciák pozitív hozzájárulását; megítélése szerint 2012–2013 kritikus jelentőségű időszak az e-kormányzati szolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitása szempontjából, és ezért érdeklődéssel várja a 2012 márciusában tartandó koppenhágai e-kormányzati konferenciát és annak következtetéseit;

81. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL C 81 E, 2011.3.15., 45. o.
[2] HL C 50E., 2012.2.21, 1. o.
[3] HL L 260., 2009.10.3., 20. o.
[4] Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0322.
[5] HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
[6] IDABC- Előzetes tanulmány az elektronikus aláírások kölcsönös elfogadásáról az e-kormányzati alkalmazásokban, 2007
[7] SMART: konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött.
[8] e-hirdetmény, e-pályázat, e-leadás, e-aláírások elfogadása
[9] e-megrendelés, e-számlázás, e-kifizetés, e-aláírások használata
[10] 2010/45/EU irányelv

INDOKOLÁS

2010-ben az Európai Bizottság elfogadta az Európa 2020 stratégiát azzal a céllal, hogy megteremtse az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, és javítsa a gazdasági kormányzást. Az európai növekedési stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike az „európai digitális menetrend”, amelynek lényege a digitális technológiák gyors fejlődéséből következő potenciál kihasználása.

A digitális menetrend egyik fontos eleme, hogy az intelligens, biztonságos, fenntartható és innovatív e-kormányzat előmozdítása érdekében kihasználja az ikt nyújtotta lehetőségeket. Az e-kormányzathoz kapcsolódó intézkedések közé tartoznak a következők: az akadálymentes és határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások támogatása (84), az e-kormányzati szolgáltatások teljes interoperabilitásának biztosítása a tagállamok részéről (89), egyablakos ügyintézési pontok teljes hatáskörű e-kormányzati központokként való működésének biztosítása a tagállamok részéről (90), a határokon átnyúló alapvető közszolgáltatások közös jegyzékének tagállamok általi létrehozása (91), az e-egészségügyi rendszerekre EU-szerte alkalmazható szabványok, interoperabilitási vizsgálatok és tanúsítványok előmozdítása (77), a betegek adatainak minimális körére vonatkozó ajánlás megtétele (76), tanácsi és parlamenti határozat az elektronikus személyazonosítás kölcsönös elismeréséről (83), határokon átnyúló e-környezetvédelmi szolgáltatások nyújtása (86), az elektronikus közbeszerzésben rendelkezésre álló kapacitások EU-beli összekapcsolásáról szóló fehér könyv (87), az ikt interoperabilitásával kapcsolatos jogszabályokra vonatkozó javaslat (21), ikt-szabványosításra és a közbeszerzésre vonatkozó útmutatás biztosítása (23).

A digitális menetrend 2011-es eredménytáblája a következő előrehaladást mutatja: a lakosság 65%-a rendszeresen használja az internetet, a vezetékes szélessávú hálózatok lefedettsége elérte a 95,3%-ot (a vidéki lefedettség a lakosság 82,4%-ára terjed ki), a 10 Mbps feletti előfizetések aránya közel 30%-ra nőtt, a háztartások 28,7%-ának lehetősége van 30 Mbps vagy nagyobb sebességű hálózathoz való hozzáférésre, a lakosság 40%-a használta az internetet javak vagy szolgáltatások vásárlására, az internetfelhasználók 57%-a vett részt az e-kereskedelemben, a határokon átnyúló online vásárlásokat lebonyolítók aránya elérte a 8,8%-ot, a kkv-k 28%-a hajtott végre online vásárlást, 12,9%-uk pedig online eladást.

Az e-kormányzat lényege az információs és kommunikációs technológiák (ikt) kínálta eszközök és rendszerek felhasználása a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott jobb közszolgáltatások érdekében. A legtöbb tagállam szerint az e-kormányzat fejlődésének egyik fő pillére az irodaautomatizálás és a közigazgatások összekapcsolódó hálózata, a másik pedig a megfelelő digitális tartalmak és alkalmazások fejlesztése.

Az Unióban 2001 óta 20 alapvető közszolgáltatás ellenőrzése van folyamatban, ezek közül tizenkettő a polgárokat célozza (jövedelemadók, munkakeresés, társadalombiztosítási ellátások, személyes dokumentumok, gépjármű-regisztráció, építési engedély, rendőrségi bejelentés, közkönyvtárak, családi állapot igazolása, címváltozás, e-egészségügy, jelentkezés felsőoktatási intézménybe), nyolc pedig a vállalkozásokat (munkavállaló után fizetendő társadalombiztosítási járulék, társasági adó, héa, cégbejegyzés, adatok benyújtása a statisztikai hivatalhoz, vámnyilatkozat, környezetvédelmi engedélyek, e-közbeszerzés). A szolgáltatások online nyújtásának fejlődése négy fokozat felhasználásával mérhető: online tájékoztatás, egyirányú kapcsolat (nyomtatványletöltés), kétirányú kapcsolat (nyomtatványletöltés, online nyomtatványkitöltés) és teljes körű online műveletek, beleértve a szállítást és a kifizetést is.

Az e-kormányzat az eEurope, eEurope+ és eEurope2005 cselekvési tervek és az „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” elnevezésű politikai keretprogram fő eleme volt.

A 9. teljesítménymérésről szóló jelentés szerint 2010-ben a közszolgáltatások átlagosan 82%-ban voltak online elérhetők az EU-ban. A legjobb teljesítményt Ausztria, Írország, Málta, Olaszország, Portugália és Svédország nyújtotta. A jelentésből kiderült, hogy a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások fejlettebbek a polgároknak nyújtott szolgáltatásoknál.

A versenyképes digitális piac megteremtéséhez a bürokrácia csökkentésére és a társaságok alapításához szükséges közszolgáltatások ésszerű biztosítására van szükség. A társaságok alapításához szükséges szolgáltatások 55%-a egy e célra fenntartott portálon keresztül vagy automatikusan elérhető Ausztriában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Írországban és Svédországban. A munkanélküliek számára hasznos szolgáltatásoknak jelenleg csak a 46%-a érhető el egy e célra fenntartott portálon keresztül. A 20 alapvető online szolgáltatás fejlettségét tekintve Málta, Portugália, Svédország, Ausztria, Szlovénia és Észtország áll az élen.

Az Eurostat adatai szerint 2010-ben a kisvállalkozások 66%-a, a középvállalkozások 85%-a és a nagyvállalkozások 90%-a nyújtott be a hatóságoknak elektronikusan kitöltött nyomtatványokat. Az EU 27 tagállamában a vállalkozások és a hatóságok közötti internetes kapcsolat leggyakoribb típusa az elektronikus nyomtatványok letöltése volt (76%), amit az információhoz jutás (74%) és a kitöltött nyomtatványok benyújtása (69%) követett. Az EU-27-ben a kitöltött nyomtatványokat elektronikusan benyújtó vállalkozások több mint 70%-a az internetet használta a héabevalláshoz (76%) és a munkavállaló után fizetendő társadalombiztosítási járulék – a megfelelő nemzeti hatóságnak történő – bevallásához (72%). A vállalkozások 54%-a használta az internetet a társaságiadó-bevalláshoz, és csupán 31%-uk a vámnyilatkozathoz és a jövedékiadó-bevalláshoz.

2010-ben a kisebb önkormányzatok csak feleannyi online szolgáltatást kínáltak, mint a nagyobbak. A tagállamoknak különösen támogatniuk kell azokat a kisebb önkormányzatokat, amelyek online szolgáltatásnyújtáshoz mérsékeltebb kapacitással (stratégia, finanszírozás, képességek) rendelkeznek.

Legfontosabb összetevők

A sikeres e-kormányzat legfontosabb előfeltételei mindenekelőtt az interoperábilis elektronikus személyazonosság-kezelés (eIDM) és a nyílt szabványok.

A hatóságok és a polgárok és/vagy vállalkozások közötti kétirányú és/vagy automatikus kapcsolatot biztosító hatékony e-kormányzati rendszerhez az e-személyazonosítás, az e-hitelesítés, az e-aláírás és a saját kulcsú rendszerek (PKI) kölcsönös elismerésére és interoperabilitására van szükség.

Az uniós szintű interoperabilitás a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott ország e-kormányzati alkalmazásának el kell fogadnia bármely más ország természetes vagy jogi személyei által küldött e-aláírásokat, akkor is, ha az aláírás létrehozásához nem az adott tagállam hitelesítésszolgáltatóitól származó azonosító adatokat használtak fel. Mivel számos alkalmazás a tagállamok saját akkreditációs szervei által akkreditált hitelesítésszolgáltatókra támaszkodik, a teljes interoperabilitás azt jelentené, hogy vagy a nemzeti akkreditációs szerveknek kell képesnek lenniük a külföldi hitelesítésszolgáltatók akkreditálására, vagy pedig a különböző országok akkreditációs szervei közötti többoldalú megállapodásokat kell kötni.

A tagállamok az elektronikus aláírásokkal működő e-kormányzati alkalmazások különféle típusait használják, és a legtöbb uniós tagállam úgy vezette be e-kormányzati alkalmazásaiba az e-aláírásokat, hogy nem vette figyelembe a többi tagállam társaságai és magánszemélyei által létrehozott e-aláírásokat. A szabályozási, technikai és szervezeti keretek meghatározását mindig szigorúan nemzeti szempontok vezérlik. Számos alkalmazás a tagállamok saját akkreditációs hatóságai által akkreditált hitelesítésszolgáltatókra támaszkodik. Következésképpen a külföldieknek fizikai regisztrációra van szükségük abban az országban, ahol az alkalmazás fut. Csak kevés nemzeti e-kormányzati alkalmazás áll nyitva a külföldiek előtt: Finnország – Lomake.fi, a közszektor online nyomtatványszolgáltatása; Írország – Revenue on-line service, ROS (online visszatérítési szolgáltatás); Hollandia – Elektronische aangifte, Szlovénia – egyablakos állami portál az üzleti vállalkozások számára; Svédország – elektronikus cégbejegyzési szolgáltatás.

Az e-aláírások határokon átnyúló használatának legfőbb akadálya a más tagállamokból származó e-aláírások iránti bizalom hiánya, illetve az ezen e-aláírások érvényesítésének nehézségei. A tagállamok a hasonló alkalmazásokhoz nem feltétlenül azonos típusú e-aláírást írnak elő. Előfordulhat, hogy egy adott alkalmazás használatához az egyik tagállamban elegendő egy felhasználói azonosító/jelszó, míg a másik egy azonos típusú művelethez minősített e-aláírást követel meg. Így tehát az e-kormányzati és e-közigazgatási alkalmazásokban használt aláírások biztonsági szintjének meghatározásakor a tagállamoknak tekintettel kell lenniük a határokon átnyúló interoperabilitásra.

A tagállamoknak felül kell vizsgálniuk e-aláírási rendszereik követelményeit, hogy elhárítsák a határokon átnyúló szolgáltatások előtti akadályokat. A határokon átnyúló interoperábilis e-kormányzati alkalmazásoknak olyan hitelesítésszolgáltatókra kell támaszkodniuk, amelyek nem írnak elő semmilyen egyedi, nem szabványos interfészt.

A minősített elektronikus aláírások interoperábilis és határokon átívelő használata felé tett jelentős lépés volt a 2009/767/EK határozat elfogadása, amely megállapította az ellenőrzött/akkreditált – és különösen a minősített hitelesítést kibocsátó – megbízható hitelesítésszolgáltatók listájával kapcsolatos közösségi követelményeket.

Az Európai Bizottság javasolni fogja az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatát, hogy biztosítsa a biztonságos e-hitelesítési rendszerek határokon átnyúló elismerését és interoperabilitását, és határozatot fog javasolni az e-azonosítás és e-hitelesítés kölcsönös elismerésének biztosítására az Európai Unió egészében.

A páneurópai interoperábilis e-kormányzat működtetéséhez teljes mértékben fel kell használni az innovatív technikai megoldásokat, mint a kormányzati felhőszolgáltatások és a szolgáltatásorientált architektúra (SOA). A SOA moduláris felépítése révén elősegíti az e-kormányzati rendszerek határokon átnyúló interoperabilitását. A SOA biztosítja a szolgáltatások újrafelhasználhatóságát, az információmegosztást és a szolgáltatások interfészről való leválasztását, ezzel elősegíti az e-kormányzat interoperabilitását és több szolgáltató közreműködését. Az e-kormányzatban például a biztonsági rendszereknek az alkalmazástól függetleneknek és méretezhetőknek kell lenniük. Az innovatív e-kormányzathoz ezenkívül az IPv6-alapú e-kormányzati infrastruktúra (portálok, weboldalak, alkalmazások stb.) fejlesztésére van szükség.

Nagyhatású szolgáltatások

A nagyhatású elektronikus kormányzati szolgáltatások megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy az ikt-t az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatába lehessen állítani. A nagyhatású szolgáltatások fontosak a költségtakarékosság, a határokon átnyúló interoperabilitás és az egységes piac megvalósulása szempontjából.

Figyelembe véve, hogy a közbeszerzési piacon keletkezik az EU GDP-jének 16%-a, és hogy az uniós vállalkozások 99%-át a kkv-k teszik ki, különösen elő kell segíteni az e-közbeszerzési rendszerek határokon átnyúló interoperabilitását és az e-számlázás tömeges elterjedését. Noha a hatóságok 70%-a már alkalmazta az e-közbeszerzést, annak alacsony elterjedtsége (az összes közbeszerzés 5%-a) miatt még nem származott belőle jelentős haszon. Ha teljes körűen rendelkezésre állna és szélesebb körben alkalmaznák, az e-közbeszerzés 30%-os költségmegtakarítást jelenthetne a közbeszerzésekben. Mindazonáltal 14 tagállam már az odaítélés előtti szakasz, 12 pedig az odaítélés utáni szakasz végrehajtásánál tart.

Az EU a 2007–2013-as időszakban a kohéziós programon keresztül 15,2 milliárd eurót irányzott elő az információs és kommunikációs ágazat támogatására, az európai gazdaságélénkítési terv keretében pedig 1,02 milliárd eurót szánt a szélessávú infrastruktúrába irányuló beruházásokra azzal céllal, hogy 2010-re sikerüljön elérni a 100%-os lefedettséget, amely célkitűzést 2013-ra tolták ki. Az európai összekapcsolódási eszközre (CEF) vonatkozó javaslat közel 9,2 milliárd eurót irányoz elő a gyors és szupergyors szélessávú hálózatokra és a páneurópai digitális szolgáltatásokra irányuló beruházások támogatására. A CEF támogatásokat fog nyújtani az elektronikus személyazonosító, az e-azonosítás, az e-kormányzat, az e-közbeszerzés, az európai e-egészségügy, az e-igazságügy és a vámüggyel kapcsolatos szolgáltatások tömeges elterjesztéséhez szükséges infrastruktúra kiépítéséhez, biztosítani fogja az interoperabilitást, továbbá fedezni fogja a tagállamok infrastruktúráinak összekötésével létrejövő európai infrastruktúra működtetésének költségeit.

A felhasználók igényei szerint kialakított e-kormányzati szolgáltatások révén felelősséggel kell felruházni a polgárokat és a vállalkozásokat. Az e-kormányzati szolgáltatások megvalósítása a tagállamok felelőssége. Az e-kormányzati szolgáltatások európai szintű interoperabilitását elősegítő európai támogatásokat kiegészítve a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nagyhatású e-kormányzati szolgáltatások nyújtásához szükséges pénzügyi forrásokat, technikai segítséget és emberi erőforrást. A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy alkalmazzák az új technológiák, nyílt specifikációk, innovatív architektúrák legjobb kombinációját, hogy minden szinten hatékony, eredményes, biztonságos és a határokon átívelő interoperábilis e-kormányzati szolgáltatásokat nyújthassanak.

Az e-kormányzat uniós és nemzeti fejlesztésének a hatóságok közötti együttműködésen kell alapulnia, amelynek során maximálisan tiszteletben kell tartani az európai közszolgáltatások alapelveit: a szubszidiaritás és arányosság elvének tiszteletben tartását, felhasználó-központúságot, a magánélet tiszteletben tartását, a többcsatornás kézbesítést, a befogadást és hozzáférhetőséget, a biztonságot, a többnyelvűséget, az egyszerűsített adminisztrációt, az átláthatóságot, az információk megőrzését, a nyitottságot, az újrafelhasználhatóságot, a technológiák semlegességét és adaptálhatóságát, az eredményességet és hatékonyságot.

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (22.11.2011)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a versenyképes egységes digitális piacról – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés
(2011/2178(INI))

A vélemény előadója: Gianni Pittella

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. hangsúlyozza, hogy a polgárok és a vállalkozások javára teljes mértékben ki kell használni az online szolgáltatások fejlesztése terén fennálló európai lehetőségeket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák és gazdagítsák az online rendelkezésre álló információkat és adminisztratív eljárásokat;

2. felkéri a Bizottságot egy átfogó stratégia kidolgozására egy olyan, ténylegesen digitális Európa létrehozása érdekében, amelynek az e-kormányzat az egyik építőeleme; hangsúlyozza, hogy a 2011–2015 közötti időszakra vonatkozó európai e-kormányzati cselekvési terv egyedülálló lehetőséget kínál az európai és nemzeti közigazgatások korszerűsítésére és költségeik csökkentésére, lehetővé téve számukra, hogy teljes mértékben kiaknázzák a további európai integrációban rejlő potenciált és előmozdítsák a növekedést, az innovációt a polgárok és szakemberek mobilitását, a vállalkozások – különösen a kkv-k – lehetőségeit és a szakpolitikai döntéshozatalban való nyilvános részvételt;

3. felhívja a figyelmet az e-kormányzati cselekvési terv célkitűzései és az EU digitális menetrendjének hatékony végrehajtása közötti kapcsolatra; rámutat, hogy az e-kormányzat technikai előfeltételektől függ a határokon átnyúló interoperabilitás, a nyílt specifikációk, az információk megosztása (és olyan kulcstényezők, mint például az elektronikus személyazonosság-kezelés és fizetési rendszerek) tekintetében;

4. úgy véli, hogy az e-kormányzatot a kormányzás egy nyitott formája felé irányuló lépésként kell értékelni, amely átlátható, részvételen alapuló és együttműködő; e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy a polgárok részvételének növelése érdekében mozdítsák elő a nyilvános adatokhoz való nyílt hozzáférést és a Web 2.0 alkalmazását; úgy véli, hogy a nyílt kormányzás elvét lépésről lépésre haladva kell megvalósítani, a következő, egymást követő szakaszokban: az átláthatóság növelése, a részvétel lehetővé tétele, az együttműködés elősegítése, valamint a minisztériumok közötti kormányzási folyamat megvalósítása;

5. hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piaccal kapcsolatban az Uniónak teljes mértékben meg kell valósítania az új technológiai fejlesztésekben, az IKT-ban és az internetben rejlő lehetőségeket, ezzel nagyban segítve az európai polgárokat, a fogyasztókat, a helyi közösségeket és a kkv-kat a kevésbé költséges, hatékonyabb és átláthatóbb e-kormányzati és e-közigazgatási rendszerek létrehozásában Európában;

6. felhívja a Bizottságot, hogy iránymutatások és támogatás biztosítása, a legjobb gyakorlatok összegyűjtése, valamint a tagállamok közötti információcsere elősegítése révén vegyen tevékenyebben részt az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztésében;

7. hangsúlyozza, hogy szükség van a mobilitás megkönnyítésére a belső piacon – például a szociális biztonsági jogosultságok tényleges hordozhatóságának biztosításával –, a polgárok mindennapi élete tekintetében pedig a bürokrácia csökkentésére, lehetővé téve a polgárok számára a kommunikációt, ügyletek végrehajtását, valamint dokumentumok és információk elektronikus formában történő küldését/fogadását a nemzeti közigazgatások és a polgárok között szerte az EU-ban; hangsúlyozza, hogy az online eljárások és információk hozzáférhetőségének köszönhetően csökkenhet a bürokrácia és a költségek mértéke, növekedhet a kormányzás hatékonysága és jelentősen javulhatnak az igazgatás valamennyi szintje és a lakosság közötti kapcsolatok és az EU-n belüli üzleti környezet;

8. hangsúlyozza, hogy a tagállamok közigazgatásának további digitális fejlesztése és modernizálása során figyelembe kell venni a hétköznapi polgárok alapvető igényeit, különös tekintettel a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, mint például a fiatalok, a képzettséggel nem rendelkezők, a fogyatékkal élők és az internet-hozzáféréssel nem rendelkezők, hogy minden uniós polgár számára egyenlő hozzáférést biztosítsanak a magas színvonalú közszolgálathoz;

9. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folyamatosan tájékoztassák a polgárokat a meglévő internetes portálokról – például a SOLVIT- és az Európa Önökért portálról –, mivel a jelenlegi információhiány késlelteti az üzleti környezet és a fogyasztóvédelmi intézkedések további fejlődését, különösen a határokon átnyúló esetekben;

10. felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel az általa és a tagállamok által működtetett összes online problémamegoldó eszközt és információs portált, és – amennyiben lehetséges – kapcsolja össze, illetve egységesítse azokat; javasolja, hogy csak akkor hozzanak létre új internetes portálokat, ha a meglévő portálokba való beépítés nem megvalósítható;

11. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre átfogó jellegű e-kormányzati portálokat a vállalkozások számára a vállalkozásalapítás és a határokon átnyúló tevékenységek megkönnyítése érdekében; véleménye szerint a szolgáltatási irányelvben szereplő egyablakos ügyintézési pontok jó alapként szolgálhatnak az ilyen szolgáltatásokhoz; megjegyzi, hogy számos különbség figyelhető meg a különböző tagállamokban működő egyablakos ügyintézési pontok felhasználóbarát jellege, hozzáférhetősége és az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon ezt a helyzetet, és szükség esetén biztosítson tanácsadást és támogatást a tagállamoknak;

12. ragaszkodik ahhoz, hogy az e-kormányzat előmozdítását és a kkv-kat célzó biztonságos elektronikus szolgáltatások fejlesztését a versenyképes egységes digitális piac létrehozásának egyik legfontosabb prioritásának kell tekinteni, a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal és a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvvel összhangban;

13. hangsúlyozza, hogy az e-kormányzati cselekvési terv alapján kifejlesztendő infrastruktúrák és szolgáltatások kialakítása során egységesen biztosítani és alkalmazni kell a személyes adatok védelmének optimális szintjeit és szabályait a tagállamokban, a személyes – például vásárlási szokásokkal, egészségügyi állapottal vagy orvosi információkkal kapcsolatos – adatok bármiféle engedély nélküli nyomon követésének megakadályozása céljából, valamint annak garantálása érdekében, hogy az adatokat csak olyan jogszerű célokra használják fel, mint az adóelkerülés elleni küzdelem, és hogy az összegyűjtött információk cseréje csak a legszükségesebb mértékben valósul meg;

14. hangsúlyozza a kutatás-fejlesztésből eredő legfejlettebb technológiák támogatásának és alkalmazásának fontosságát, az adatok védelme és az adatok számítógépes támadásoktól való megóvása érdekében;

15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a polgároknak, vállalatoknak és intézményeknek nyújtott tájékoztatás javítása és új munkahelyek helyi és regionális szinten való létrehozásának megkönnyítése érdekében a közszférabeli információk hozzáférhetősége tekintetében erősítsék a helyi és regionális hatóságok szerepét anélkül, hogy ez a nemzeti, regionális és helyi szintű tájékoztatásnyújtásban átfedéseket eredményezne;

16. ösztönzi a tagállamokat, hogy kötelezzék a közjogi szervezeteket arra, hogy – közérdekű adatok tárolására szolgáló tárhelyek és ilyen adatokat tartalmazó jegyzékek fenntartása által – tegyék hozzáférhetővé az adatokat, és gondoskodjanak az adatok nyilvánosságra hozatalára és újbóli felhasználására vonatkozó szabályok megállapításáról, kellően figyelembe véve a szerzői jogi és az adatbázisok védelméről szóló jogszabályokat;

17. kitart amellett, hogy az egységes piacon belül tovább kell fejleszteni a biztonságos és hatékony elektronikus szolgáltatásokat, például az elektronikus személyazonosítást és az elektronikus hitelesítést, és az olyan elektronikus üzleti alkalmazásokat, mint például az elektronikus számlázás; ezért üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy biztosítsa az elektronikus hitelesítés és az elektronikus személyazonosítás kölcsönös elismerését szerte az EU-ban, valamint az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatát, az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló bizottsági közleménnyel összhangban; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az elektronikus számlázás Európai Unióban történő harmonizálására vonatkozóan;

18. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék az interoperabilitás szintjét a tagállamokban már létező különféle e-közbeszerzési platformok között; támogatja, hogy növeljék a PEPPOL-hoz és az e-CERTIS-hez hasonló kezdeményezéseknek juttatott forrásokat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szükséges képzést az e-közbeszerzések valamennyi felhasználója számára, különös tekintettel a kkv-kra, hogy jobban megértsék a rendszer működését és hatékonyabban használják azt;

19. emlékeztet annak fontosságára, hogy megfelelő jogalkotási intézkedéseket fogadjanak el az elektronikus aláírások és az elektronikus személyazonosítás tekintetében, a biztonságos, hatékony és kölcsönösen összekapcsolt európai e-közbeszerzési piac megvalósítása érdekében, amely fokozza a versenyképességet, az innovációt és a kkv-k részvételét;

20. sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság cselekvési tervében nem fordít több figyelmet olyan kérdésekre, mint a hivatali szervek hozzájárulása a nyilvános vitakultúra élénkítéséhez; rámutat, hogy javítani kell a nyilvánosság részvételét a politikai folyamatban; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy vezessenek be egy elektronikus szavazási rendszert a civil társadalom politikai folyamatokban való nagyobb mértékű részvételének előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy fontos minden olyan politika támogatása, amely az alapvető infokommunikációs ismeretek bővítését célozza; hangsúlyozza, hogy megfelelő és egyértelmű tájékoztatást kell nyújtani az e-szolgáltatásokról mind a polgárok, mind pedig a vállalkozások számára;

21. hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén szerzett alapvető ismeretek bővítésének támogatása, valamint a hozzáférési lehetőségek és a polgárok technikai felszereltsége szempontjából fennálló különbségek felszámolása alapfeltétele az IKT fokozottabb igénybevételének a polgárok körében;

22. úgy véli, hogy az e-kormányzatnak a demokratikus részvétel fokozását kell célul kitűznie, átlátható nyilvános konzultációk és a politikai döntéshozatal folyamatában való részvétel előmozdítása által, megszólítva valamennyi polgárt, az érdekelt feleket és a helyi hatóságokat; felhívja a tagállamokat, hogy a döntéshozatali eljárás állandó elemeként vezessék be a társadalmi konzultáció nyílt mechanizmusait; álláspontja szerint a tagállamoknak ezenkívül innovatív technikákat és polgári részvételi eszközöket kell kidolgozniuk saját közigazgatásukban, és ellenőrizniük kell a társadalmi konzultációk eredményességét a nem kormányzati szervekkel összehasonlítva;

23. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre és működtessenek speciális IKT-eszközöket az e-részvétel – mint a petíció benyújtására szolgáló, hétköznapinak számító elektronikus rendszerek – előmozdítása érdekében, azzal a céllal, hogy biztosítsák az uniós polgárok és a képviseleti szervek számára a gyakorlati eszközöket ahhoz, hogy élhessenek az EUSZ 11. cikkében megállapított, a polgári kezdeményezésről szóló rendelkezések által biztosított jogaikkal.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.11.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pablo Arias Echeverría, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Cornelis de Jong, Małgorzata Handzlik, Iliana Ivanova, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Hans-Peter Mayer, Gianni Pittella, Phil Prendergast, Mitro Repo, Robert Rochefort, Heide Rühle, Matteo Salvini, Christel Schaldemose, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Regina Bastos, María Irigoyen Pérez, Constance Le Grip, George Lyon, Emma McClarkin, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Marc Tarabella, Kyriacos Triantaphyllides, Wim van de Camp
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Ramona Nicole Mănescu

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (18.11.2011)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a versenyképes egységes digitális piacról – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés
(2011/2178(INI))

A vélemény előadója: Marietje Schaake

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. kiemeli, hogy a páneurópai e-kormányzati platformok megkönnyíthetik a közigazgatási információkhoz (PSI), politikákhoz, kormányzati és közigazgatási közleményekhez, a kultúrához és az oktatáshoz való hozzáférést, illetve hozzájárulnak a kormányzati hatékonysághoz, az átláthatósághoz és az egységes piacon belüli mobilitáshoz, miközben az állampolgároknak a politikai döntéshozatali folyamatba való bevonásával erősítik a demokratizálódást;

2. hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a digitális szakadékot és küzdeni kell ellene;

3. hangsúlyozza, hogy a mindenki számára elérhető e-kormányzat létrehozásához ösztönözni kell a digitális ismereteket és a bizalmat, megkönnyítve a polgárok bevonását vagy részvételét; ebben az összefüggésben lényegesnek tartja, hogy küzdjünk azon akadályok ellen, amelyek miatt a lakosság egy részének nincs internetes hozzáférése; hangsúlyozza, hogy javítani kell a digitális ismereteket, elsősorban azok körében, akik a legalapvetőbb e-tudással sem rendelkeznek;

4. kéri különleges programok és e-kormányzati platformok kidolgozását a helyi, regionális, etnikai és nyelvi sokszínűség védelme és előmozdítása céljából;

5. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják be a polgárokat, vállalkozásokat, helyi hatóságokat és oktatási intézményeket a felhasználók által alakított e-kormányzati platformok fejlesztésébe, amennyiben lehetséges nyílt forráskódú szoftverek és interoperábilis szabványok alkalmazásával, ezzel előmozdítva a részvételi demokráciát és bizalmat építve a demokratikus kormányzati formák iránt;

6. rámutat, hogy a sikeres e-kormányzathoz szükség van a közigazgatási folyamatok átfogó integrációjára és optimalizálására, figyelembe véve a minden szinten érvényes helyi önkormányzatra vonatkozó jogokat;

7. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a közérdekű adatokat géppel olvasható formában (és valós időben), nyílt forráskódú licenszekkel tegye közzé annak érdekében, hogy lehetővé tegye a közigazgatási adatok innovatív újrafelhasználását az egyetemek, a tanulók és a nagyközönség, valamint a kutatás és a vállalkozásfejlesztés számára, javítva ezzel az átláthatóságot is;

8. rámutat, hogy a „közigazgatási adatok” kifejezésnek még mindig nincs egyértelmű meghatározása, és hogy a pontos jelentés tisztázása érdekében nyilvános vita útján kell közös megegyezésre jutni;

9. felkéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási intézmények és kulturális létesítmények továbbra is a 2003/98/EK irányelv hatályán kívül maradjanak;

10. hangsúlyozza, hogy amennyiben az oktatási intézményekben és kulturális létesítményekben adatfeldolgozási eljárást alkalmaznak, a személyes adatokra egyéni hozzáférési jogoknak kell vonatkozniuk az illetéktelen felhasználás megakadályozása érdekében;

11. felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre nyílt oktatóprogramokat az európai oktatási intézményekben a legjobb gyakorlatok megosztása céljából, valamint az iskolai oktatási anyagokkal és erőforrásokkal kapcsolatos együttműködést szolgáló, a diákok számára ingyenes online platformok létrehozása érdekében, megfelelően figyelembe véve az adatvédelmi és szerzői jogi szabályokat;

12. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vezessék be és fejlesszék tovább az e-kormányzatot azon tagállamokban, amelyekben az csak kevéssé vagy egyáltalán nem fejlett, mivel ez hatékony eszköz a közszféra adminisztratív költségeinek csökkentésére;

13. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a digitális írástudatlanság aránya Európában továbbra is magas, és ez jelentősen korlátozza a digitális technológia által nyújtott előnyöket, és sürgeti a tagállamokat, hogy illesszék bele az oktatási rendszerükbe a digitális ismeretek és a kapcsolódó átfogó képességek oktatását, és fektessenek be saját állampolgáraik életkortól független digitális képzésébe;

14. megjegyzi, hogy az e-kormányzati projektek gyakran a tervezettnél drágábbak, és felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe, hogy fontos ezeket a projekteket a számukra előirányzott költségvetésen belül megvalósítani;

15. hangsúlyozza, hogy fontos olyan e-kormányzati szolgáltatásokat nyújtani, amelyek lehetővé teszik az uniós polgárok számára, hogy valamennyi tagállamban vállalkozást működtessenek, tanuljanak és munkát vállaljanak, és rámutat arra, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk az állami kiadások csökkentéséhez.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	10.11.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdi Cristiano Allam, Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marco Scurria, Joanna Senyszyn, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, Sampo Terho, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Sabine Verheyen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Liam Aylward, Heinz K. Becker, Ivo Belet, Timothy Kirkhope, Hans-Peter Martin, Georgios Papanikolaou
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Pablo Zalba Bidegain

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (26.1.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a versenyképes egységes digitális piacról – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés
(2011/2178(INI))

A vélemény előadója: Jean-Marie Cavada

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az e-kormányzat az online információkhoz, tájékozódáshoz és adminisztratív eljárásokhoz kapcsolódó valamennyi technológiát és felhasználási módot magában foglalja;

B. mivel az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályozás nem egységes, és az általa nyújtott előnyök nagy része még kiaknázatlan;

C. mivel az Európai Unió számára előnnyel járna az egységes európai piacot mint funkcionális valóságot megszilárdító, és a közigazgatások, vállalkozások és polgárok számára konkrét előnyökkel járó intézkedések végrehajtása;

D. mivel az „informatikai felhő” olyan környezetbarát gazdasági eszköz, amely javítja az állami és magánvállalatok informatikai teljesítményét, csökkenti az adatfeldolgozás és -tárolás költségeit, előnyöket biztosítva ezáltal, ugyanakkor hiányosságokat is mutat a felhasználó és a szerver közötti kapcsolat biztonságossága és a felhasználói befolyás bizonyos mértékű elvesztése miatt;

1. emlékeztet az e-kormányzat fejlesztésére vonatkozó helyes gyakorlatok és bevált módszerek mielőbbi meghatározásának szükségességére az interoperabilitás módozatainak, a biztonsági szabályoknak és az érdekelt felek hozzáférésének rögzítése révén;

2. megállapítja, hogy az informatikai „felhők” lehetővé teszik az informatikai erőforrásokhoz történő megosztott hozzáférést, amely erőforrások minimális kezelői erőfeszítéssel, a szolgáltató részéről pedig minimális beavatkozással egymáshoz kapcsolhatók, továbbá azt is megállapítja, hogy a „felhők” hatékonysága rugalmasságukban, fokozott termelékenységükben és környezetbarát jellegükben rejlik, de elsősorban műszakilag megbízhatónak és ellenállónak kell lenniük;

3. kitart azon véleménye mellett, hogy a „felhők” fokozott használata megköveteli a szoftverek biztonságosságát, az informatikai erőforrások kihelyezésének szabályozott keretben történő végrehajtását és a szerverekhez és adatokhoz történő hozzáférés alapos ellenőrzését, emiatt közös normákat kell kidolgozni annak biztosítására, hogy a tárolt adatokhoz a „felhő” személyzete se férjen hozzá, és azokat mások se használhassák fel kereskedelmi célokra, továbbá az adatvesztés megakadályozására legyen egy minimális számú mentési pont;

4. emlékeztet, hogy az informatikai felhőkhöz az engedélyezési és hitelesítési rendszereket integráló felelősségi rendszert és műszaki szabványokat (például digitális aláírás) kell kidolgozni, és hogy a felhasználót tájékoztatni kell az adattárolás helyéről és a tárolási helyre vonatkozó joghatóságról;

5. emlékeztet, hogy a műszaki infrastruktúrák és az e-kormányzati termékek és szolgáltatások megfelelő működése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió a versenyképesség fenntartásához szükséges látásmódot és szakpolitikákat fogadjon el.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.1.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jan Philipp Albrecht, Jean-Marie Cavada, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Dagmar Roth-Behrendt
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Eva Ortiz Vilella

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	21.3.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	56 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriele Albertini, Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Jürgen Creutzmann, Christian Ehler, Vicky Ford, Gaston Franco, Adam Gierek, András Gyürk, Fiona Hall, Jacky Hénin, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Béla Kovács, Bernd Lange, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Michèle Rivasi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Salvador Sedó i Alabart, Alyn Smith, Francisco Sosa Wagner, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	António Fernando Correia de Campos, Norbert Glante, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Seán Kelly, Werner Langen, Alajos Mészáros, Mario Pirillo, Hannu Takkula, Silvia-Adriana Ţicău

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat