JELENTÉS az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament

10.4.2012 - (COM(2011)0473 – C7‑0257/2011 – 2011/2202(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Bogusław Liberadzki

Eljárás : 2011/2202(DEC)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0120/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0120/2012

Viták :

PV 10/05/2012 - 9
CRE 10/05/2012 - 9

Szavazatok :

PV 10/05/2012 - 12.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0155

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament

(COM(2011)0473 – C7‑0257/2011 – 2011/2202(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Közösségek 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójára (COM(2011)0473 – C7‑0257/2011)[2],

– tekintettel a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre – I. szakasz – Európai Parlament,[3]

– tekintettel a belső ellenőr 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére,

– tekintettel a Számvevőszék 2010-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére[4] az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

– tekintettel a Számvevőszéknek a 2010-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára,[5]

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke (10) bekezdésére és 318. cikkére, valamint az Euratom Szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[6], és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,

– tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat[7] 13. cikkére,

– tekintettel a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden közösségi intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó kísérő észrevételek követésére,

– tekintettel a 2010-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló 2009. március 10-i állásfoglalására – I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz,[8]

– tekintettel a Parlamentnek a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási becsléseiről szóló, 2009. május 5-i állásfoglalására,[9]

– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére, 80. cikkének (3) bekezdésére, valamint VI. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7‑0000/2012),

A. mivel a számvevőszéki jelentés szerint a 2010. évi igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény kielégítően működtette a költségvetési rendeletben előírt felügyeleti és ellenőrzési rendszereket, és az 58 vizsgált kifizetés 93%-a lényeges hibáktól mentes volt,

B. mivel a főtitkár 2011. június 16-án igazolta, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében,

1. mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2010-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament

(COM(2011)0473 – C7‑0257/2011 – 2011/2202(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[10],

– tekintettel az Európai Közösségek 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójára (COM(2011)0473 – C7‑0257/2011)[11],

– tekintettel a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre – I. szakasz – Európai Parlament,[12]

– tekintettel a belső ellenőr 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére,

– tekintettel a Számvevőszék 2010-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére[13] az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke (10) bekezdésére és 318. cikkére, valamint az Euratom Szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[15], és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,

– tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat[16] 13. cikkére,

– tekintettel a 2010-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló 2009. március 10-i állásfoglalására – I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz,[17]

– tekintettel a Parlamentnek a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási becsléseiről szóló, 2009. május 5-i állásfoglalására,[18]

– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére, 80. cikkének (3) bekezdésére, valamint VI. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7‑0000/2012),

C. mivel a 2010-re vonatkozó mentesítésről szóló viták során a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban felvetett kérdések némelyike túlmutat a konkrétan 2010-re vonatkozó kérdéseken, és a bizottság által feltett, számos területet lefedő kérdések közé tartozik, ez a jelentés elsősorban a 2010-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és a vonatkozó mentesítésre összpontosít, elismerve, hogy a költségvetési kérdések megközelítése másutt is széles körű viták tárgyát képezi,

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos kihívások 2010-ben

1. hangsúlyozza, hogy a 2010-es költségvetés végrehajtása kihívást jelentett, mivel ez volt az első teljes működési év a 2010-es európai választásokat követően, és mivel az év során az Unió továbbra is pénzügyi problémákkal küzdött;

2. megállapítja, hogy a Parlament költségvetése (végleges előirányzatok összege összesen 1 616 760 399 euró, szemben a 2009-es 1 529 970 930 euróval) az Európai Unió 2010-es általános költségvetése V. fejezetének (Igazgatási kiadások) épphogy az egyötöde alatt volt (19,99%; 2009-ben 19,67%, azaz a szokásos 20% alatt);

3. nyugtázza a Parlament titkársága által adott választ, melynek értelmében a Parlament strasbourgi székhelyének éves költsége 2010-ben pontosan 51 500 000 eurót tett ki, ami 33 500 000 euró infrastrukturális költséget és 18 000 000 euró működési költséget foglal magában a tizenkét havi ülésre; kiemeli, hogy ezek a hivatalos számadatok lényegesen elmaradnak a korábban közölt becslésektől, melyek 169 000 000 és 203 000 000 euró körüli összegeket emlegettek;

4. megállapítja, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével bővültek a Parlament hatáskörei és tevékenységei, és megnőtt a jogalkotási munkateher, ami jelentős változtatásokat tett szükségessé a szervezeti felépítésében és munkamódszereiben, annak érdekében, hogy minőségi jogalkotásra lehessen építeni, és folytatódhassanak az előkészületek az Unió Horvátországgal való bővülésére; megállapítja továbbá, hogy az új kihívásokra válaszul lépéseket tettek a költséghatékonyság javítására a termelékenység fokozásán, személyzeti átcsoportosításokon és a munkamódszerek javításán keresztül;

5. megállapítja, hogy a közvetlenül a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő többletköltségek finanszírozása érdekében 9 397 164 eurós költségvetés-módosítást kellett elfogadni (a 2010. május 19-én elfogadott 1/2010. sz költségvetés-módosítás); megállapítja továbbá, hogy a költségvetés-módosítás elsősorban két költségvetési tételt erősített meg (1 2 0 0. jogcím, „Javadalmazás és juttatások” és 4 2 2 0/01. aljogcím „Parlamenti asszisztensek alkalmazása: helyi asszisztensek”) a képviselők támogatásának fokozása érdekében, hogy el tudják látni megnövekedett jogalkotási tevékenységeiket;

6. megállapítja, hogy az év során tovább erősítették és modernizálták az adminisztrációt, és nagyobb hangsúlyt fektettek a kulcstevékenységekre, a szolgálatok átszervezésére, a modern technológiák jobb kihasználására, valamint az intézményközi együttműködés megerősítésére;

7. hangsúlyozza, hogy 2010 volt az első olyan teljes év, amelyben végrehajtásra került az új képviselői statútum és az új asszisztensi szabályzat (mindkettő 2009. július 14-én lépett hatályba), és ezzel együtt hatályba léptek a vonatkozó végrehajtási szabályzatok ideiglenes értékelő csoport által javasolt módosításai is, és hogy mindezek jelentős többletfeladatot képeztek a Parlament igazgatása számára;

8. nyugtázza, hogy az Elnökség 2010. március 24-én középtávú ikt-stratégiát fogadott el (melynek részét képezi különösen a tudásmenedzsment-rendszer), továbbá jóváhagyta a középtávú ingatlanpolitikát, melyek mindegyike jelentős pénzügyi vetülettel bír;

A költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentés

9. megjegyzi, hogy 2010-ben a Parlament összesen 243 094 204 euró (2009-ben 141 250 059 euró) bevételhez jutott, amiből 110 298 523 euró címzett bevétel;

Az Európai Parlament elszámolásának módja

10. tudomásul veszi az adatokat, melyek alapján a Parlament 2010-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

(a) Rendelkezésre álló előirányzatok (euró)
2010-es előirányzatok	1 616 760 399
a 2009-es pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:	10 100 000
a 2009-es pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:	180 265 823
címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2010-ben:	110 298 523
címzett bevételeknek megfelelő áthozatal 2009-ből:	20 637 870
Összesen:	1 938 062 615
(b) Az előirányzatok felhasználása a 2010-es pénzügyi évben (euró)
kötelezettségvállalások:	1 772 219 308
végrehajtott kifizetések:	1.506.555.191
automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:	341.046.482
nem automatikusan átvitt előirányzatok:	9 240 000
törölt előirányzatok:	80 650 726
(c) Költségvetési bevételek (euró)
2010-ben kapott bevételek:	243 094 204
(d) 2010. december 31-i teljes mérleg (euró)	1 612 914 353

11. megállapítja, hogy 2010-ben a végleges előirányzatok 96%-át (2009-ben 93%-át) kötötték le, 4%-os törlési arány mellett (2009-ben 6,7%), és az előző évekhez hasonlóan nagyon magas szinten sikerült végrehajtani a költségvetést;

12. megállapítja ugyanakkor, hogy a 2010-re átvitt előirányzatok összege jelentős volt (190 365 823 euró[19]⁾, ami főként a 2009-es választási év különlegességéből adódik, és felszólít a kiadások megtervezésének javítására, figyelembe véve ezt a problémát a jövőbeni európai választásokat megelőző időszakokban;

13. megállapítja, hogy az összességében magas végrehajtási szint részben a 2010-es pénzügyi év vége előtt tett két célzott átcsoportosításnak köszönhető (9 240 000 euró Európa Ház megvásárlására Szófiában, 10 923 000 euró négy jelentős IT-projekt számára); örömmel látja, hogy 2010 év 2011 között immár második alkalommal nem került sor globális átcsoportosításokra; mindazonáltal arra sürgeti az igazgatását, hogy továbbra is jobb és világosabb költségvetési tervezésre és fegyelemre törekedjen, és megállapítja, hogy teljes pénzügyi átláthatóságot teremtene, ha az ingatlanokkal, az informatikával vagy bármi más területtel kapcsolatos jelentős kiadásokat beépítenének a költségvetésbe; úgy véli, hogy az összes jelentős kiadást teljes egészében előre be kell tervezni az éves költségvetésben, és hogy az ilyen kiadásoknak nem szabad az el nem költött összegek átcsoportosításának szükségességéből adódóan felmerülniük;

A főtitkár megbízhatósági nyilatkozata

14. üdvözli a főtitkárnak mint megbízott vezető utalványozónak az utalványozók 2010. évi éves tevékenységi jelentéseivel összefüggésben tett 2011. június 16-i nyilatkozatát, amelyben igazolja, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében;

Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés

15. megállapítja, hogy a központi szolgálatok az engedélyezésre jogosult szervezeti egységektől kapott tájékoztatás alapján elkészítették az éves jelentést[20] a költségvetési hatóság részére a 2010-ben odaítélt szerződésekről, és hogy a 2009-ben és 2010-ben odaítélt szerződések lebontása a következő:

Szerződéstípus:	2010		2009
Szerződéstípus:	szám	százalék	szám	százalék
szolgáltatási beszerzési kivitelezési építési	143 40 27 4	67 % 19 % 12 % 2 %	157 56 34 5	62 % 22 % 14 % 2 %
Összesen	214	100 %	252	100 %

Szerződéstípus:	2010		2009
Szerződéstípus:	érték (euró)	százalék	érték (euró)	százalék
szolgáltatási beszerzési kivitelezési építési	149 463 916 45 467 211 22 128 145 22 269 303	63 % 19 % 9 % 9 %	415 344 963 34 980 727 36 045 314 70 394 138	75 % 6 % 6 % 13 %
Összesen	239 328 575	100 %	556 765 142	100 %

(A Parlament által 2010-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 5.o.)

16. megállapítja, hogy a 2009-ben és 2010-ben odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti lebontása a következő:

Eljárástípus	2010		2009
Eljárástípus	szám	százalék	szám	százalék
nyílt meghívásos tárgyalásos	72 5 137	34 % 2 % 64 %	73 13 166	29 % 5 % 66 %
Összesen	214	100 %	252	100 %

Eljárástípus	2010		2009
Eljárástípus	érték (euró)	százalék	érték (euró)	százalék
nyílt meghívásos tárgyalásos	143 603 024 2 129 576 93 595 975	60 % 1 % 39 %	415 996 418 9 458 434 131 310 290	75 % 2 % 23 %
Összesen	239 328 575	100 %	556 765 142	100 %

(A Parlament által 2010-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 6–7.o.)

Kivételes tárgyalásos eljárások

17. örömmel látja, hogy 2010-től kezdődően minden főigazgató beszámol az éves tevékenységi jelentése egy külön mellékletében a kivételes tárgyalásos eljárások keretében odaítélt szerződésekről, megindokolva ezen eljárás alkalmazását, valamint további információkkal szolgálva az I. szakasz (Európai Parlament) tekintetében az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalás[21] (50) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően;

18. pozitív fejleménynek tartja, hogy 2009-hez és az azt megelőző évekhez képest 2010-ben – a 25 000 eurónál[22] nagyobb értékű összes szerződés esetében – a kivételes tárgyalásos eljárások számának tekintetében megfordult a trend, ahogy azt az alábbi lebontás is mutatja:

Főigazgatóság (DG)	2010		2009
Főigazgatóság (DG)	szám	a DG által odaítélt összes szerződéshez viszonyított arány (%)	szám	a DG által odaítélt összes szerződéshez viszonyított arány (%)
DG PRES	5	50,00 %	14	53,85 %
DG IPOL	2	5,56 %	0	0,00 %
DG EXPO	0	0,00 %	1	50,00 %
DG COMM	8	14,81 %	29	42,03 %
DG PERS	0	0,00 %	1	16,67 %
DG INLO	24	30,00 %	37	38,14 %
DG INTE	3	27,27 %	3	21,43 %
DG TRAD	0	0,00 %	0	0,00 %
DG ITEC	7	53,85 %	4	36,36 %
DG FINS	0	0,00 %	0	0,00 %
Jogi Szolgálat	0	0,00 %	0	0,00 %
Parliament, összesen	49	22,90 %	89	35,32 %

(A Parlament által 2010-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 11.o.)

19. felhívja a főigazgatóságokat, amelyek esetében az adatok még mindig kimagaslóak – különös tekintettel a DG INLO-ra –, hogy tovább csökkentsék az ilyen eljárások számát/arányát; sürgeti az igazgatást, hogy folytassa ezen eljárások szigorú ellenőrzését, különös tekintettel a lehetséges összeférhetetlenségekre, és hogy erőteljesebb és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzon minden feltárt szabálytalanság esetén;

20. üdvözli, hogy a DG PRES a Tervezési, Költségvetés- és Szerződéskezelési Osztályán belül létrehozott egy közbeszerzési részleget, mivel ez növelni fogja a közbeszerzések átláthatóságát;

A Számvevőszék 2010. évi éves jelentése

Általános észrevételek

21. örömmel látja, hogy a Számvevőszék az ellenőrzése során az összes kifizetést lényeges hibáktól mentesnek találta, és nem talált lényeges hiányosságot, amikor a felügyeleti és ellenőrzési rendszerek költségvetési rendeletnek való megfelelését értékelte;

A látogatói csoportok részére nyújtott támogatások kezelése

22. nyugtázza a Számvevőszék észrevételét, miszerint a 2010-ben érvényben levő eljárások – melyek nem követelik meg a ténylegesen felmerült utazási költségek bizonylatokkal való alátámasztását, és melyek értelmében a csoportvezetőknek készpénzben fizettek – felvetik a túlfizetés kockázatát, és korlátozzák az ilyen kifizetések belső ellenőrzésének lehetőségét, és nyugtázza a rendszer közelmúltbeli megváltoztatását; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a képviselőknek továbbra is lehetőségük van készpénzfizetést kérni a látogatói csoportok számára; kéri, hogy a főtitkár kérje ki a Számvevőszék véleményét a módosított szabályokról;

Szerződéses alkalmazottak foglalkoztatása

23. csalódással állapítja meg, hogy a Számvevőszék az ellenőrzött öt eset közül négy esetben, azaz az esetek nem kevesebb, mint 80%-ában úgy találta, hogy a pályázatok vizsgálatának, a felvételi beszélgetések lebonyolításának, valamint a szerződéses alkalmazottak kiválasztására vonatkozó döntésnek a dokumentálása nem teljes, és hogy ennek semmilyen következménye nincs az érintett alkalmazottakra nézve, ennélfogva semmi sem ösztönzi a helyzet javulását; egyetért a Számvevőszék ajánlásával, miszerint ezentúl a belső ellenőrzések érdekében gondoskodni kell a teljes körű dokumentációról;

Közbeszerzés

24. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék hibákat, következetlenségeket és egyéb hiányosságokat tárt fel a Parlament általa ellenőrzött közbeszerzési eljárásaiban; hangsúlyozza ugyanakkor az eljárások javítása érdekében nemrégiben meghozott intézkedéseket, és ösztönzi igazgatását, hogy tovább javítsa a teljesítményét e területen; üdvözli a szerződésekkel kapcsolatos tevékenységek online elvégzésére lehetőséget nyújtó, 2010-ben létrehozott „Webcontracts” nevű informatikai eszköz kifejlesztését;

25. felhívja az Elnökséget, hogy a közbeszerzésre vonatkozó összes kontrollmechanizmust gondolja át, annak érdekében, hogy a legversenyképesebb árat biztosítsák az ajánlott szolgáltatásokért és termékekért;

A képviselőcsoportok szervezeti felépítése és működése

26. nyugtázza a Számvevőszék képviselőcsoportok által fel nem használt előirányzatok átvitelével, valamint a választási évek engedélyezett átvitelek kiszámítása céljából történő két részre osztásával kapcsolatos észrevételeit; véleménye szerint a 2010 elején felmerült nehézségek jövőbeni megismétlődésének elkerülése érdekében a következő választási évek esetében az egész évet figyelembe kellene venni a képviselőcsoportok által átvitt előirányzatok kiszámítására, hiszen a képviselőcsoportok nem szűnnek meg egy választást követően;

A 2009. évi mentesítésről szóló állásfoglalás főtitkár általi nyomon követése

27. elégedetten veszi tudomásul a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak 2011. október 6-án eljuttatott, a 2009-es mentesítési határozatra adott gyors és kimerítő írásbeli válaszokat, valamint a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság között a 2009. évi mentesítés nyomon követése során, 2011. október 11-én tartott eszmecsere minőségét;

28. üdvözli a fent említett határozatban feltett számos kérdésre adott különféle válaszokat, és várakozással tekint a határozatban megfogalmazott alábbi kérések nyomon követésének lezárása elé:

i. a személyzeti változásokról, valamint az új képviselői statútum és asszisztensi szabályzat által érintett összes szolgálat esetében a költségek alakulásáról szóló átfogó értékelés elkészítése és annak továbbítása az illetékes bizottságokhoz, a Parlament költségvetésére az elkövetkezendő öt évben gyakorolt közvetlen és közvetett pénzügyi hatások felmérésére vonatkozó cselekvési tervvel együtt, beleértve a lehetséges további irodahelyiségekre és költözésre vonatkozó intézkedéseket, valamint a felújítások/átépítések költségeit is ((7) bekezdés);

ii. tájékoztatás nyújtása a soron következő tevékenységi jelentésében a számítástechnikai központok kihelyezésének költségeiről a korábbi költségekkel összehasonlításban ((37) bekezdés);

iii. hivatalos határozat meghozatala az újságírói díj eltörléséről ((93) bekezdés);

iv. beszámoló az elért megtakarítások teljes összegéről, beleértve a három munkahely közötti küldetések további racionalizálása eredményeként elért megtakarításokat ((102) bekezdés);

29. felkéri a főtitkárt, hogy legkésőbb 2012. október 31-ig készítsen jelentést a Parlament illetékes bizottsága számára a végrehajtott vagy végrehajtandó intézkedésekről;

A belső ellenőr éves jelentése

30. örömmel látja, hogy külső értékelők igazolták: a Belső Ellenőrzési Szolgálat a legmagasabb szinten megfelel a belső ellenőrzés szakmai gyakorlatára vonatkozó nemzetközi szabványoknak;

31. megállapítja, hogy az illetékes bizottság 2012. január 24-i ülésén a belső ellenőr ismertette a 2011. június 15-én aláírt éves jelentését és elmondta, hogy 2010-ben a Parlament igazgatása tekintetében az alábbi ellenőrzési tevékenységet végezte el:

- a személyzet személyi juttatásai ellenőrzésének nyomon követése;

- látogatói csoportok ellenőrzése;

- a személyzet kiküldetési költségeinek ellenőrzése;

- a hosszú távú szerződések belső ellenőrzése felülvizsgálatának nyomon követése;

- az informatikai irányítás (tervezés és szervezés) felülvizsgálatának nyomon követése;

- bérkifizetési rendszer kialakításának ellenőrzése;

- a közbeszerzési eljárások és a szerződések végrehajtásának ellenőrzése a DG ITEC tekintetében;

- a parlamenti asszisztensi juttatások ellenőrzésének nyomon követése;

32. tudomásul veszi és támogatja a belső ellenőr alábbiak szükségességével kapcsolatban megfogalmazott véleményét:

– az elmaradt intézkedések mielőbbi meghozatala, különös tekintettel a kritikus intézkedésekre, a Személyzeti Főigazgatóság személyi juttatásokkal kapcsolatos irányítási folyamatainak, valamint ellenőrzési környezetének és tevékenységeinek javítása érdekében, továbbá az eredeti, 2008-as ellenőrzés nyomon követéséről írt 2011. május 6-i 10/04. sz. belső ellenőrzési jelentésben a kiküldetési költséggel kapcsolatban meghatározott négy elmaradt intézkedés meghozatala; a látogatói csoportok fogadására vonatkozó belső szabályok pénzügyi rendelkezéseinek módosítása, annak érdekében, hogy a finanszírozás jobban igazodjon a látogatók tényleges költségeihez;

- az informatikai irányítás területén meglévő 20 elmaradt intézkedés lezárása;

A belső ellenőrzési jelentések jellege és célja

33. utal az előző mentesítési határozatokban a belső ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatosan megfogalmazott észrevételeire; elismeri, hogy a belső ellenőrzési jelentések eszközt biztosítanak a rendszerek és a teljesítmény javítására, és csak akkor érik el céljukat, ha a bennük foglalt ajánlások alapján elvégzik a változtatásokat és eredményeket érnek el; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a költségvetési rendelet folyamatban lévő felülvizsgálata az Európai Unió Bíróságának e témával kapcsolatos ítélete nyomán foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az ilyen jelentések kérésre hozzáférhetőek legyenek-e;

A PARLAMENT IGAZGATÁSÁNAK IRÁNYÍTÁSA

A főigazgatók tevékenységi jelentései

34. megelégedéssel állapítja meg, hogy 2010-ben minden főigazgató fenntartásoktól mentes megbízhatósági nyilatkozatot állított ki a költségvetés szolgálatai által történt végrehajtása tekintetében; tudatában van annak, hogy a tevékenységi jelentések olyan belső irányítási eszköznek tekinthetők, amelyek elsődleges célja, hogy a főtitkár számára világos áttekintést nyújtsanak az igazgatás működéséről és különösen annak hiányosságairól;

Kockázatkezelő

35. elégedetten jegyzi meg, hogy a kockázatkezelő 2010. június 1-jén megkezdte munkáját, és hogy közvetlenül a főtitkár alá van beosztva; üdvözli a kockázatkezelési útmutató 2011. december 16-i megjelenését, és ismételten kéri, hogy bocsássák illetékes bizottsága rendelkezésére a kockázatkezelő 2010-es évre vonatkozó éves tevékenységi jelentését, valamint hogy tájékoztassák a Parlament új kockázatkezelési politikájának végrehajtásáról;

36. kéri, hogy az érzékeny álláshelyek azonosítása és kezelése érdekében 2012. szeptember végéig tájékoztassák illetékes bizottságát a megközelítésről és a meghozott lépésekről;

Elnökségi Főigazgatóság (DG PRES)

Biztonság

37. megjegyzi a biztonsággal kapcsolatos költségvetés 2009 és 2010 közötti csekély mértékű, 45 980 000 euróról 45 590 000 euróra történő csökkenését; üdvözli a 2011-es költségvetési kiadásokban 2010-hez képest tapasztalt további csökkenő tendenciát (végleges előirányzatok: 42 830 000 euró), továbbá azt, hogy az Elnökség 2011 júliusában elfogadta az átfogó biztonsági koncepciót, amely korszerűbb és hatékonyabb biztonságot teremt a Parlament számára;

38. ismételten kéri a főtitkárt, hogy tegye kötelezővé, hogy a Parlament épületeiben be- és kilépéskor a képviselők bemutassák a belépőkártyájukat; javasolja, hogy a képviselők belépőkártyáját elektronikusan is ellenőrizzék;

39. megállapítja, hogy nem vették figyelembe a Parlament igazgatás felé megfogalmazott azon kérését, hogy a felelős biztonsági igazgatót bízzák meg új feladatokkal, mivel még mindig a helyén van a 2009-ben és 2010-ben elkövetett lopások idején is hivatalban lévő igazgató;

40. hangsúlyozza, hogy a képviselői irodákban annak ellenére lopások történtek, hogy az irodák be voltak zárva, ami az irodai biztonság gyengeségét jelzi; felszólítja a főtitkárt, hogy sürgősen intézkedjen a jelenlegi helyzet javítása érdekében;

41. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Parlament parkolóinak biztonsági szintje alacsony; megjegyzi, hogy a brüsszeli parkolóban több személygépkocsit is szándékosan megrongáltak; felszólítja az Elnökséget, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a helyzet javítása érdekében;

42. ismételten felkéri a főtitkárt, hogy 2012. június 30-ig terjesszen elő javaslatokat a biztonságos és csalásbiztos aláírási rendszer hatékonyabbá tételére (beleértve az aláírásra vonatkozó nyitvatartási idő felülvizsgálatát) és különösen egy lehetséges jövőbeli elektronikus aláírási rendszerrel kapcsolatban a képviselők számára egyrészt különböző dokumentumok (például módosítások) aláírására, másrészt jelenlétük digitális aláírással történő regisztrálására, jóllehet tudatában van annak, hogy a költségekre és megtakarításokra várhatóan mindez csupán minimális hatással lesz;

43. elégedetten veszi tudomásul, hogy az Elnökség 2010. július 5-i határozatát követően jelenleg véglegesítik az akkreditációs szolgálatok intézményen belülivé tételét; azt várja, hogy az új akkreditációs rendszer fejlettebb és hatékonyabb szolgáltatást nyújt majd; úgy véli, hogy a Parlament biztonságát tovább kell javítani és modernizálni, és ebből a célból megfelelő módon professzionálisabbá is kell tenni, elsősorban különleges kiválasztási és felvételi eljárások, valamint a szükséges munkahelyi képzések, továbbképzések és ismeretfrissítő képzések révén; érdeklődéssel várja az új átfogó biztonsági koncepció kidolgozását, különös tekintettel a zónák közötti különbségtételt, ami jelentős javuláshoz fog vezetni, nem utolsósorban a képviselők irodáit érintő biztonsági problémák tekintetében;

Átszervezés

44. megjegyzi, hogy az Elnökségi Főigazgatóság 2010-ben jelentős átalakításon ment keresztül; üdvözli a pénzügyi feladatköröknek, a beszerzések tervezésének és irányításának, valamint a biztonságnak a 2010 márciusában létrehozott Erőforrások Igazgatóságába történő központosítását;

Belső Politikák Főigazgatósága (DG IPOL) és Külső Politikák Főigazgatósága (DG EXPO)

45. emlékeztet a küldöttségeknek a Parlament munkájában betöltött politikai jelentőségére mind az Unión belül, mind azon kívül, azonban megjegyzi a különböző küldöttségekben részt vevő egy-egy képviselőre jutó napi költségekben tapasztalt láthatólag jelentős eltéréseket (1400 és 5300 euró), különös tekintettel az Unión kívüli küldöttségekre; sürgeti az Elnökséget, hogy az összes érintett főigazgatósággal együttműködésben dolgozzon ki a küldöttségi látogatásokra vonatkozó gazdaságosabb és egységes költségszerkezetre vonatkozó elveket, különös figyelmet fordítva politikai jelentőségükre és időtartamukra, valamint a képviselők és a személyzet optimális arányára; kéri, hogy fejlesszenek ki egy, a költségvetés konszolidálására szolgáló informatikai rendszert, amely részletes információkat tartalmaz az egyes küldöttségek költségvetéséről, és javítja a kiadáskezelést;

Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM)

46. aggasztónak tartja, hogy a jogalkotási figyelővel kapcsolatos költségek kivételével a 3 2 4 2. jogcím (Közzétételi, tájékoztatási és állami rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos költségek) nem kellően átlátható, és úgy véli, hogy az átláthatóság elkövetkező számviteli években történő javítása érdekében különösen a 3 2 4 2/01. aljogcím alatti kiadásokat részletezni kellene;

Látogatóközpont (Parlamentárium)

47. megjegyzi, hogy a 3 2 4 3. jogcímhez (Látogatóközpont) rendelet előirányzatok jelentős mértékben (+227%) emelkedtek a 2009-es alacsony felhasználási szinthez képest, és összegük 12 725 985 euróra emelkedett; rámutat az álmennyezetek biztonságával kapcsolatos súlyos problémára, amely 2010-ben a projekt halasztását eredményezte, és amely miatt az igazgatás kénytelen volt törölni a 2009-ről 2010-re automatikusan átvitt 1 000 000 eurót;megállapítja, hogy a becsült teljes költség 20 530 000 euró, ami 2007-hez képest 15,3%-os növekedést jelent; biztosítékokat kér annak megelőzésére, hogy más több millió eurós terv esetében ne következzen be ilyen emelkedés;

48. üdvözli a Látogatóközpont 2011. október 14-i megnyitását (amit eredetileg a 2009-es európai választásokra terveztek); mindazonáltal sajnálatosnak tartja a projekt jelentős csúszását és tervezettnél magasabb költségeket; kéri, hogy a Látogatóközpont működését a gazdaságilag előnyös üzemelés biztosítása érdekében a megnyitásától számított egy év után vizsgálják felül annak értékelésére, hogy a nyilvánosság hogyan fogadta a központot, melyek az intézmény erősségei/gyengeségei, és milyen költségekkel/hasznokkal jár a működtetés;

Az Európai Történelem Háza

49. megállapítja, hogy 2010. július 5-én az Elnökség elfogadta a Parlament frissített kommunikációs stratégiáját, amely tartalmazta az Európai Történelem Háza projektet, továbbá hogy a projektet 2010 szeptemberében egy nemzetközi zsűri vizsgálta meg; megjegyzi továbbá, hogy a 10 6. alcímből (Tartalék fejlesztés alatt álló prioritási projektek számára) nem használtak fel előirányzatokat e projektre, mivel az alcím összes előirányzatát (5 000 000 eurót) átcsoportosították a 2 1 0. jogcímcsoport (Informatika és telekommunikáció) alá; ragaszkodik ahhoz, hogy tegyék közzé a projekt összes pénzügyi vonzatát, különös tekintettel az abból eredő komplikációkra, hogy a Maalbeek-folyó az épület alapzata alatt folyik;ismételten hangsúlyozza azon elvárását, hogy az üzleti tervben foglalt költségtervet szigorúan be kell tartani;

50. sajnálja, hogy az Elnökség és más testületek Európai Történelem Háza projekttel kapcsolatos döntéseit nem egy teljesen működőképes projekt „becsült” végleges költségei alapján hozták meg; javasolja, hogy az Elnökség és a quaestorok a jövőben ne hagyjanak jóvá olyan projekteket vagy kezdeményezéseket, amelyek esetében nem mutatták be az összes közvetlen és közvetett költségre vonatkozó becslést;

Látogatócsoportok

51. elismeri, hogy a látogatói programok fontos szerepet játszanak abban, hogy felhívják a figyelmet a Parlamentre és jogalkotási munkájára; tudomásul veszi a látogatócsoportokkal kapcsolatos kifizetési rendszer 2010-ben életbe lépett módosításait, és sürgeti az új kifizetési és visszatérítési rendszer értékelését a költségek alakulásának és annak feltárása érdekében, hogy a kifizetések milyen mértékben tükrözik a csoportok tényleges költségeit; javasolja, hogy a Számvevőszék kövesse nyomon ezt a folyamatot, és várakozással tekint a belső ellenőrnek az új rendszer megvalósításával kapcsolatos észrevételei elé;

52. sürgeti a Parlament igazgatását, hogy készítsen jelentést a Parlament számára a hivatalos látogatócsoportok méretére vonatkozó módosított szabályokkal kapcsolatos általános tapasztalatairól, és különösen arról, hogy e szabályok milyen hatással voltak a szervezésre és a kapacitások kihasználására;

53. a nyilvánvaló biztonsági és a Parlament imázsával kapcsolatos okok miatt aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az intézmény nagy összegeket ad készpénzben a látogatócsoportok vezetőinek;

WebTV

54. sajnálja, hogy az EuroparlTV a számára 2010-ben juttatott jelentős, mintegy 9 000 000 eurós finanszírozás (3 2 4 6. jogcím) dacára nem tekinthető sikertörténetnek a közvetlen egyéni felhasználók rendkívül alacsony száma[23] miatt (eltekintve azoktól, akik partnerségi megállapodások révén regionális TV-ken keresztül nézik az adást); üdvözli projekt költségvetésének 2011-ben és az azt követő években történő 14%-os (8 000 000 euróra) csökkentésére irányuló erőfeszítéseket; sajnálattal ismeri fel azonban, hogy nem indokolható a további támogatás, és felhívja a főtitkárt, hogy nyújtson be javaslatokat az illetékes bizottságnak a művelet befejezéséről;

Díjak

55. megjegyzi, hogy a LUX Prize költségei 2010-ben 380 666,18 eurót tettek ki; aggasztónak tartja, hogy 2011-ben a rendezvény költségei (több mint 50%-kal) 573 722,08 euróra emelkedtek, és sürgeti e tendencia látványos visszafordítását 2012-től kezdve; külön kéri, hogy a költségek csökkentése érdekében korlátozzák az alábbi tevékenységeket:

- drága belső hirdetések a Parlament épületein belül,

- promóciós tevékenységek nemzetközi filmfesztiválokon,

- a Lux-díjhoz kapcsolódó miniesemények tagállamokban történő megszervezéséhez kapcsolódó jelentős kiadások;

56. Tudomásul veszi a díjakkal kapcsolatos kiadásokat a 2009–2011-es időszakban:

	2009	2010	2011
Újságírói díj	€105 000	€118 059	€154 205
Szaharov-díj	€300 000	€654 542	€652 348
Ifjúsági Károly-díj	€24 000	€34 000	€35 000
Lux-díj	€320 000	€380 666	€573 722
Összesen:	€749 000	€1 187 267	€1 415 275

57. úgy véli, hogy a díjakkal kapcsolatos kiadások 89%-os növekedése 2009 és 2011 között olyan összegek felhasználását eredményezte, amelyeket máshol jobban lehetett volna felhasználni; felszólít a díjakkal kapcsolatos jövőbeli kiadások lecsökkentésére a 2009-es szintre;

58. megjegyzi, hogy az újságírói díj költségei 2010-ben 118 059 eurót tettek ki, ami 18%-os növekedést jelent a 2009-es összeghez képest; aggasztónak tartja, hogy az esemény költségei 2011-ben több mint egynegyedével nőttek, és a díj megszűnésével szorgalmazza, hogy a sajtóval folytatott kapcsolatok terén és minden más területen történő bármilyen kezdeményezés kidolgozása előtt végezzenek teljes költség-hasznon elemzést;

59. a díjak odaítélését nem tekinti parlamenti alaptevékenységnek, és kéri, hogy készítsenek költség-haszon elemzést, mielőtt bármilyen új kezdeményezést elfogadnak a díjakkal kapcsolatban, figyelembe véve a valamennyi tagállam romló pénzügyi és gazdasági helyzetét.

Tájékoztatási irodák/Európa Házak

60. megjegyzi az Erőforrások Igazgatósága főigazgatóságon belüli 2011-es létrehozását többek között a közbeszerzési eljárás centralizált koordinációjának végrehajtására, ami ezáltal lehetővé teszi, hogy a kulcsfontosságú személyzet érzékeny álláshelyekről történő elmozdításának gyakorlata kevésbé érintse a decentralizált tájékoztatási irodákat;

61. megjegyzi, hogy a 32 tájékoztatási iroda 978 darab brüsszeli és strasbourgi kiküldetésének költsége összesen 944 330 euró volt – átlagosan 701 euró egy brüsszeli kiküldetés és 1 064 euró egy strasbourgi kiküldetés esetén; megjegyzi, hogy egy Luxembourgból Brüsszelbe történő kiküldetés átlagos költsége 250 euró, míg egy Luxembourgból Strasbourgba történő kiküldetés átlagos költsége 630 euró; kéri, hogy a jövőben tájékoztassák a kiküldetések átlagos költségéről is (a kérdőívre adott válaszok 68. oldala);

Washingtoni összekötő iroda

62. megjegyzi a Parlament washingtoni összekötő irodájának 2010 áprilisában történt megnyitását és az egyes időszakonként négy tisztviselőt tartalmazó egyéves kiküldetési rendszert, amely 2010 októberében lépett életbe; megjegyzi, hogy bár a washingtoni összekötő iroda létrehozása nem járt új álláshelyek létrehozásával, az elkerülhetetlenül egyéb költségeket eredményezett; tájékoztatást kíván kapni e költségek alakulásáról 2011-ben és 2012-ben; kéri, hogy az iroda struktúrájának, tevékenységének és költségeinek felülvizsgálatáról nyújtsanak be az Elnökség részére egy dokumentumot, amelyet másolatban juttassanak el az illetékes bizottságoknak is;

Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS)

63. üdvözli, hogy bizonyos feladatok (pl. bölcsődék irányítása) kiszervezésének köszönhetően a főigazgatóságnak sikerült javítani a teljesítményét, valamint hogy a személyzeti akták kezelésében fokozta az informatikai eszközök alkalmazását; üdvözli a Streamline számítógépes alkalmazás bevezetését;

64. megjegyzi a Tanács 2009. decemberi határozatának hatásait, amelynek értelmében az éves bérkiigazítást a Bizottság által ajánlott és javasolt 3,7% helyett csupán 1,85%-ban állapította meg, ami (6 000 000 eurónál valamivel alacsonyabb, azaz 1,4%-os) fennálló kötelezettségvállalásokat eredményezett az 1 2 0 0. jogcím (Javadalmazás és juttatások) alatt;

65. megjegyzi, hogy a Parlament teljes létszámtervét 6285 álláshelyben állapították meg: 5348 (azaz 85,1%) a Parliament titkárságánál és 937 (azaz 14,9%) a képviselőcsoportoknál, ami 2009-ről 2010-re 3,35%-os (+204 álláshely) növekedést jelent; ez nagyrészt a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően kibővült feladatköreinek következménye;

66. megjegyzi a Titkárság struktúrájában bekövetkezett változásokat, amelyeket az Elnökség 2009-ben fogadott el, és amelyek 2010 elején léptek életbe az új parlamenti időszak előkészítéseként, különösen a képviselőknek nyújtott szolgáltatások megerősítése érdekében; megjegyzi, hogy ezek a változások elsősorban a DG PRES, a DG PERS és a DG INLO átszervezését, illetve erőforrások igazgatóságának létrehozását eredményezték a DG PRES, a DG IPOL, a DG EXPO és DG COMM esetében, azaz az alapvetően politikai hatáskörrel rendelkező négy főigazgatóságon;

67. megjegyzi, hogy 2010. december 31-én a titkársági személyzet (58,4%), illetve az adminisztrátori (AD) kategória munkatársainak többsége (51,7%) nő volt; üdvözli, hogy a felső és középvezetők szintjén 2010-ben nőtt a női főigazgatók (36,4%-ra, azaz 11-ből négyre) és osztályvezetők (26,2%-ra) aránya;

68. jelzi, hogy nehézségek merültek fel tisztviselők vagy más alkalmazottak bizonyos tagállamokból, például Németországból, az Egyesült Királyságból, Ausztriából vagy Hollandiából, történő felvételekor, amelyek országok esetében a parlamenti Titkárság személyzetének aránya jelentősen alacsonyabb, mint ezen országok Unión belüli „demográfiai súlya”[24], és megjegyzi, hogy a Parlament munkahelyeinek elhelyezkedése miatt viszonylag magas a belga (13,6%) vagy luxemburgi (2,3%) állampolgárságú alkalmazottak aránya; kéri az Elnökséget, hogy tekintse át a felvételi eljárásokat és követelményeket, hogy kiderítse, mi okozhatja a nehézségeket a munkaerő-felvétel terén;

Küldetések a három munkahelyre / Küldetési költségek

69. megállapítja, hogy 2010-ben 33 200 küldetés (hivatalos út) zajlott, ami 98 629 küldetési napot jelentett, amelyek többsége a Parlament három munkahelye közötti utazás volt; ismételten hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a három munkahely közötti felesleges küldetéseket és az ezekkel járó költségeket szisztematikusabb és megfelelőbben dokumentált igazolásokkal és jobb ellenőrzéssel; felhívja a főtitkárt, hogy a mentesítési eljárás részeként tegyen jelentést a további ésszerűsítések eredményeként elért megtakarításokról, valamint a kevesebb kiküldetést eredményező további kezdeményezésekről vagy előkészületekről; úgy véli továbbá, hogy általában nem kellene bizottsági üléseket tartani Strasbourgban, kivéve azon bizottságokéit, amelyek napirendje közvetlenül kapcsolódik az adott üléshét napirendjén szereplő jelentésekhez vagy vitákhoz; arra buzdítja a Számvevőszéket, hogy elemezze tovább a jelenlegi kiküldetési eljárásokat, és készítsen ajánlásokat hatékonyságuk javítása érdekében; kéri a főtitkárt, hogy külön tekintse át a Brüsszelen kívüli munkahelyek helyzetét – különösen azon alkalmazottak esetében, akik rendszeresen brüsszeli kiküldetésekre járnak –, megvizsgálva, hogy nem kell-e azokat áthelyezni. javasolja, hogy a vizsgálják felül a luxemburgi hatóságokkal kötött megállapodást, amely rögzíti a Parlament luxemburgi székhelyű alkalmazottainak számát, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a Parlament változó igényeit;

Képviselői statútum és asszisztensi szabályzat

70. elégedetten állapítja meg, hogy az ezen új alkalmazási rendszerre történő áttérés alapvetően költségvetés-semleges, és ennek keretében körülbelül 15 alkalmazott kezeli mintegy 1400 asszisztens alkalmazását, továbbá várja, hogy kézhez kaphassa az új alkalmazási rendszer megvalósításáról, összes közvetett és közvetlen költségéről – beleértve a Bizottság által fizetett munkanélküliségi járulékokat is – szóló jelentést;

71. megállapítja, hogy még nem született megoldás a Számvevőszék által az asszisztensek magángépjárművekkel végrehajtott kiküldetéseinek dokumentálása és nyomonkövethetősége terén tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatosan tett észrevételekre; sürgeti a Parlament igazgatását, hogy a lehető leghamarabb átlátható és nyomon követhető megoldást találjon erre a kérdésre;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO)

Épületek/ingatlanpolitika

72. tudomásul veszi az Elnökség által 2010. március 24-én elfogadott közép- és hosszú távú ingatlanpolitikát (épületekkel kapcsolatos stratégia) és annak főbb paramétereit:

i. bérlet helyett vásárlás a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően,

ii. ingatlanpolitikával kapcsolatos költségek előtörlesztése (azaz a hitelek lehető mihamarabb történő visszafizetése),

iii. az épületek földrajzi koncentrációja a három munkahelyen,

iv. különleges hangsúly az épületek karbantartásán és felújításán,

v. a Parlament lehetséges legmagasabb fokú integrálása a városi környezetbe,

vi. a Parlament megközelíthetőségének lehető legkönnyebbé tétele fogyatékkal élők számára, valamint a legmagasabb fokú biztonsági, egészségügyi és jóléti normák megvalósítása,

vii. a Parlament lehető legkörnyezetbarátabbá tétele;

73. hangsúlyozza, hogy az épületek karbantartásának, fenntartásának, működtetésének és takarításának költségei mindhárom munkahelyen emelkedtek (2009-ben összesen 33 700 000 euró, míg 2010-ben 38 700 000 euró), valamint hogy az előrejelzések alapján a 2011–2013-as időszakra további növekedés várható a 2013-ra előre jelzett luxembourgi költségek csekély csökkenése kivételével; megjegyzi továbbá az energia- és közműfogyasztás – bár kevésbé drasztikus –, ám szintén folyamatosan emelkedését ugyanezen időszakban;

74. megjegyzi a bérletidíj-fizetések csökkenését 2010-ben (5 700 000 euró a 2008-as 58 600 000 euróhoz képest, amely az utóbbi évek legmagasabb összege volt), megjegyzi a bérleti költségek kevésbé szélsőséges ingadozását (2010-ben 25 300 000 euró a 2006-os 31 200 000 eurós legmagasabb és a 2007-es 19 900 000 eurós legalacsonyabb összeghez képest), továbbá szintén megjegyzi a 2006-ban 165 900 000 eurós, 2009-ben 0 euró, majd 2010-ben 20 200 000 eurós, épületekre költött összegek változását;

75. elégedetten állapítja meg, hogy a mentesítési kérdőívre kapott válaszok alapján az előrejelzések szerint ha az intézmény valamennyi épületét bérelte volna, a 2010-es költségvetésben további 163 000 000 eurós költségekre vonatkozó (azaz a teljes költségvetés 10%-ának megfelelő) összegű tartalékot kellett volna képezni; ezért támogatja a bérlet helyett a vásárlásra irányuló politikát, amelyet a Számvevőszék több éve határozottan ajánl, és amelyet legutóbb az ingatlankiadásokról szóló 2/2007. sz. különjelentésében fogalmazott meg;

76. megjegyzi, hogy a 2010-ben lezajlott azbesztmentesítési munkálatok költségei három strasbourgi épület esetében 2 464 701 eurót tettek ki, amelyet – 2 015 000 eurós hozzájárulás révén – nagy részben Strasbourg városa fedezett;

77. megjegyzi, hogy 2010. január 27-én a belga állam a Willy Brandt és az Antall József épületek területrendezési költségeinek és a Brüsszel-Luxembourg vasútállomás tetőszerkezetével kapcsolatos kivitelezési költségek fedezése címén 85 987 000 eurót visszatérített a Parlamentnek; rámutat arra, hogy ez az összeg a költségvetési rendeletnek megfelelően „címzett bevételként” került be az elszámolása és ingatlanprojektek finanszírozására költötték;

78. felhívja a figyelmet a brüsszeli REMARD épület 2010-ben történt megvásárlására (11 000 000 euró) és a szófiai Európa Ház megvásárlásáról (9 240 000 euró) szóló határozatra; sajnálatosnak tartja, hogy a beszűkült piac miatt szükségtelenül magasak a karbantartási, felújítási és vásárlási költségek és nehéz fenntartani a tárgyalások bizalmas jellegét; úgy véli, hogy a felülvizsgált költségvetési rendelet értelmében az intézményekre vonatkozó azon javasolt követelmény, amelynek értelmében bizonyos számú évre előre közzé kell tenniük az ingatlanokkal kapcsolatos terveiket, jelentős költségeket eredményezne mind az intézmények, mind az adófizetők számára;

79. megjegyzi, hogy az épületek közvetlen finanszírozásának a felülvizsgált költségvetési rendeletben szereplő lehetősége lehetővé tenné a Parlament számára, hogy harmadik felek bevonása nélkül alkalmazzon kölcsönöket, és ezáltal csökkentse a költségeket, ugyanakkor növelje az átláthatóságot; rámutat arra, hogy már most is ez a helyzet a luxembourgi KAD-épület finanszírozása esetében, ahol az Európai Beruházási Bankkal kötött partnerségi megállapodás keretében ez utóbbi a források 50%-át biztosítja;

80. ennek kapcsán kéri, hogy készítsenek részletes pénzügyi kimutatást a luxembourgi KAD épülettel kapcsolatban már felmerült és a következő 20 évben tervezett költségekről, továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy részletesen tegyék közzé az építés összes várt költségét, a becsült üzemeltetési költségeket, valamint az épület felépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos egyéb kiadásokat;

81. üdvözli, hogy a főtitkár biztosította, hogy már nincsenek lobbisták vagy alapítványok számára fenntartott irodák, azonban megjegyzi, hogy 2011. december 31-ig a Pegasus alapítvány és a Kangaroo csoport számára irodákat biztosítottak a Parlament épületeiben;

82. sajnálja, hogy 2010-ig az akkreditált lobbiszervezetek irodákat használtak, ami preferenciális bánásmódot biztosított e szervezetek számára az uniós adófizetők pénzén;

Étkezdék

83. megismétli felhívását, hogy biztosítsanak diverzifikáltabb étkezési lehetőségeket a Parlament épületeiben, jelenlegi szerződésének lejártakor megszüntetve az egyetlen vendéglátó-ipari vállalkozás számára biztosított monopóliumot;

Fordítási Főigazgatóság (DG TRAD) és Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság (DG INTE)

84. megjegyzi, hogy 2010-ben összesen 1 721 191 oldalt fordítottak le (amiből 1 033 176, azaz az egész 60%-át belső fordítás keretében), és üdvözli, hogy a Fordítási Főigazgatóság a szavazáshoz szükséges valamennyi dokumentumot időben elkészítette, továbbá a fordítások 90%-a határidőre elkészült annak ellenére, hogy a fordítási igények 65%-át késve nyújtották be (azaz a Többnyelvűségi Magatartási Kódexben megállapított 10 munkanapon kívül);

85. elégedetten jegyzi meg, hogy a Fordítási Főigazgatóság egyre termelékenyebb és hatékonyabban használja fel a rendelkezésére álló költségvetést, ugyanakkor biztosítja a többnyelvűség érvényesülését; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a belső termelékenység évi 1500 oldalról 1800 oldalra nőtt;üdvözölné a termelékenységi mutatók nyelvi osztályok szerinti lebontásban történő közzétételét;

86. tudomásul veszi azonban, hogy miután a többnyelvűségi magatartási kódexnek való megfelelési arány 2008 és 2009 (alkalmazásának első éve) között több mint 10%-kal nőtt, a megfelelési arány 2009 és 2010 között romlott[25]^; felhívja a bizottságokat, a küldöttségeket és a képviselőcsoportokat, hogy szigorúan tartsák be a magatartási kódexben szereplő határidőket;

87. üdvözli a Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság által a képviselőknek kínált új, személyi tolmácsolási szolgáltatást (IAP), amelyet a 2010-ben indult kísérleti projektet követően hoztak létre;

Pénzügyi Főigazgatóság (DG FINS)

88. elégedettséggel jegyzi meg, hogy 2010-ben a számlák kifizetési ideje átlagosan 21 napra csökkent;

Szállítási költségek

89. megjegyzi, hogy 2010-ben a képviselők és a személyzet útiköltségei mintegy utazási költségei mintegy 107 000 000[26] eurót tettek ki (ami a teljes végleges előirányzatok 6,6%-ának felel meg), és hogy jelenleg 5%-os csökkentés van érvényben; úgy véli, hogy meg kellene vizsgálni a repült kilométerek összevonásán alapuló további csökkentés lehetőségét;

Utazási iroda

90. megállapítja, hogy 2010-ben az utazási irodára vonatkozó végleges előirányzatok összege 1 438 000 euró volt, igen magas (94%-os) végrehajtási arány mellett; megjegyzi továbbá, hogy a légitársaságok kedvezményes árakat biztosítanak, ami azt jelenti, hogy a legjobb szolgáltatásért átlagos árat kell fizetni; hangsúlyozza azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy adott nap vagy utazás esetében ne lehetne jobb árat kapni az utazásszervezőnél történő közvetlen foglalással; független vizsgálatra szólít fel az utazási iroda pénzügyi ellenőrzésének lefolytatása érdekében, amely megvizsgálja struktúráját és működését; felszólítja a jelenlegi utazásszervező ügynökséget, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy mindig a legolcsóbb lehetőségeket kínálják a képviselőknek és az alkalmazottaknak; felhívja továbbá a megfelelő igazgatóságot, hogy ellenőrizze az utazási iroda által nyújtott szolgáltatások színvonalát, és hogy azok mennyire költséghatékonyak, és 2012 végéig készítsen erről jelentést a megfelelő parlamenti bizottságnak;

91. sajnálja, hogy az utazási iroda nem minden esetben a legjobb árat kínálja, összehasonlítva más online vagy valós utazási ügynökségekkel; kéri a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy dolgozzon ki megfelelő ellenőrző mechanizmusokat, amelyek biztosítják a legjobb minőség/ár-arányt;

92. úgy véli, hogy összehasonlítható repülőjegyárakat tartalmazó adatokra van szükség annak eldöntésére, hogy mi a legjobb ár az adott viszonylatban;

93. úgy véli, hogy a Parlamentnek minden lehetséges esetben fel kellene hagynia a monopolisztikus szerződések odaítélésével, és hogy csökkenő költségekkel és a képviselőknek és alkalmazottaknak nyújtott jobb szolgáltatásokkal járna, ha egynél több utazási iroda állna rendelkezésükre;

Gyűjtő átcsoportosítások

94. üdvözli, hogy amint azt a Költségvetési Ellenőrző Bizottság az elmúlt években kérte, a 2010-es pénzügyi év végén nem alkalmazták a gyűjtő átcsoportosításokra vonatkozó eljárást, és így elkerülhetővé vált a tervezett és a végrehajtott költségvetés jelentős eltérése, amint az a korábbi években történt, és meggyőződése, hogy valamennyi uniós intézmény megkönnyíthetné az ellenőrzést és a költségvetési mentesítést az elkövetkező években, ha az épületekkel kapcsolatos kiadásokat átlátható módon tervezné a költségvetési eljárásban;

Nyugdíjpénztárak

95. megjegyzi, hogy bár a befektetési piacok 2008-as globális pénzügyi válságból történő kilábalásának köszönhetően 2010-ben 13,3%-kal nőtt az önkéntes nyugdíjpénztár vagyonának értéke, 2010. december 31-én az önkéntes nyugdíjpénztár hiánya 178 960 000 euró volt, ami az alap lehetséges fizetésképtelenségével kapcsolatos aggodalomra ad okot; emlékeztet, hogy a Parlament minden volt és jelenlegi képviselőnek garantálja az ebben az önkéntes nyugdíjalapban keletkezett nyugdíjjogosultságok kifizetését, amennyiben az nem tud eleget tenni kötelezettségeinek; tájékoztatást kér arról, hogy ilyen esetben a Parlament miként és mely költségvetési sorból tesz eleget e kötelezettségének;

96. elismeri, hogy az alapba történő befizetések kétharmadát közvetlenül a Parlament teljesítette, nem pedig az egyes képviselők; emlékezteti az alap tagjait, hogy hozzájárulásuk önkéntes volt, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament ne nyújtson további pénzügyi hozzájárulást a kifizetések teljesítése vagy a valószínűleg a kezdetektől fogva nem megfelelően strukturált alap hiányának csökkentése érdekében;

97. megállapítja továbbá, hogy az Európai Parlament képviselőit megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályzatból (PEAM-szabályok) következő, rokkantsági és túlélő hozzátartozói nyugdíjra vonatkozó kötelezettségek (II. melléklet) összege 28 950 000 euró; rámutat, hogy további összegeket használnak fel 195 640 000 euró összegben azokban az elsősorban olasz és francia képviselőket érintő – esetekben, ha a nemzeti és európai parlamenti nyugdíjrendelkezések eltértek (III. melléklet), illetve 152 210 000 eurót az újonnan létrehozott statútumrendszerre (amely utóbbi összeg évről évre növekszik majd); felhívja a figyelmet arra, hogy e kiadás fedezésére nincsenek források;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság (DG ITEC)

98. tudomásul veszi az Elnökség 2009. június 17-i és 2010. október 18-i határozatait, amelyek a Parlament vezeték nélküli hálózati hozzáférési rendszerét (wifi-hálózat) kiterjesztik az ülésteremre, a bizottsági üléstermekre, a képviselők irodáira, valamint a brüsszeli és strasbourgi nyilvános terekre (a projekt első szakaszának költsége 7 878 000 euró);kéri a DG ITEC-et, hogy tegye lehetővé az egyes képviselők számára, hogy kérhessék, hogy a jövőben ne kapjanak papíron dokumentumokat azon bizottsági ülésekről, ahol az e-Committee-t használják; úgy véli, hogy ez meggyorsíthatja a projekt sikerét;

99. üdvözli a Parlament internetes oldalának grafikai újratervezését az Elnökségnek „Az Európai Parlament jövőbeli online jelenlétére vonatkozó stratégia – az EP honlapjának átdolgozása” című 2010. november 22-i határozata nyomán; a honlap támogatásának javítására, és különösen rendszeres tesztelésre szólít fel;

100. üdvözli a 2010-ben bevezetett AT4AM rendszert, amely megkönnyíti a képviselők számára a javasolt jogalkotási és nem jogalkotási szövegek módosítását;

101. elégedetten állapítja meg, hogy az informatikai részlegben 2010 óta létrejött fejlesztéseket, amelyek eredménye a következő: a fontosabb szempontok házon belüli kezelésével kapcsolatos fokozottabb kapacitás, a tevékenységek intézményen belülre szervezésének folyamata, a vállalatirányítás kulcsszerveinek létrehozása (IKT Innovációs Stratégiai Bizottság, IKT Innovációs Irányítóbizottság, az informatikai tervezési feladatkör, valamint az IT-fejlesztési projektek helyzetével kapcsolatos jelentéstételi rendszer létrehozása és az átlátható rövid távú tervezés módszertanának kidolgozása; üdvözli, hogy e főigazgatóság kiterjedten használja a teljesítménymutatókat; aggodalmának ad hangot a Parlament ikt-rendszereibe történő illegális behatolás és azok manipulálásának fokozódó kockázata miatt, és úgy véli, hogy a lehető legsürgősebben ki kell dolgozni egy hosszú távú stratégiát azok védelmére; kéri a főtitkárt, hogy tájékoztassa az ennek érdekében tett lépésekről;

Közbeszerzések a DG ITEC-nél

102. sürgeti a DG ITEC-et, hogy törekedjen a beszerzési eljárások jobb előkészítésére, különösen a gyakran összetett keretszerződések estén azáltal, hogy az egyszerű kimenet helyett az elérendő eredmények tekintetében állapít meg szerződéses kötelezettségeket és megfelelőbb módon határozza meg a Parlament igényeit és céljait; javasolja, hogy a szankciókra vonatkozó záradékok helyett a Parlament kérjen kártérítést a nem teljesítő szállítótól vagy szolgáltatótól, vagy keretszerződések esetében alkalmazza a jövőbeli megrendelések elvesztésével kapcsolatos fenyegetést;

Új szavazó és tolmácsberendezések

103. megjegyzi, hogy az ülésteremben használt új szavazó berendezés 2 135 623 euróba került és az összeget teljes egészében a 2010-es előirányzatokból finanszírozták, továbbá megjegyzi, hogy a szavazó berendezés karbantartási és műszaki segítségnyújtási költségei 2010-ben 147 149 eurót tettek ki;

Képviselőcsoportok (4 0 0 0. költségvetési jogcím)

104. tudomásul veszi, hogy 2010-ben a 4 0 0 0. költségvetési jogcím előirányzatait a következőképpen használták fel:

Képviselő-csoportok	2010					2009
Képviselő-csoportok	Éves előirányzatok*	Saját források és átvitt előirányzatok	Kiadások	Az éves előirányzatok felhasználási szintje	A következő időszakra átvitt összegek	Éves előirányzatok	Saját források és átvitt előirányzatok	Kiadások	Az éves előirányzatok felhasználási szintje	A következő időszakra átvitt összegek (2010)
EPP (volt EPP-ED)	19.990	2.392	20.662	103,36 %	1.720	19.715	7.782	25.314	128,40 %	2.182
S&D (volt PSE)	14.011	4.629	13.359	95,35 %	5.281	14.235	6.999	16.750	117,67 %	4.483
ALDE	6.262	2.240	6.160	98,37 %	2.342	6.441	3.065	7.328	113,77 %	2.178
Verts/ALE	3.896	1.188	3.893	99,92 %	1.191	3.360	1.055	3.235	96,28 %	1.179
GUE/NGL	2.531	1.065	2.525	99,76 %	1.071	2.673	1.487	3.102	116,05 %	1.057
UEN	-					1.417	1.452	2.552	180,10 %	0
IND/DEM	-					775	1.023	1.048	135,23 %	0
ECR	3.648	398	3.362	92,16 %	684	1.788	3	1.415	79,14 %	376
EFD	2.201	419	1.799	81,74 %	821	1.113	1	701	62,98 %	413
Független képviselők	1.234	248	828	67,10 %	409	1.169	348	925	79,13 %	248
Összesen	53.773	12.579	52.588	97,80 %	13.519	52.686	23.215	62.370	118,38 %	12.116

* valamennyi összeg ezer euróban

** a 2009 júliusában tartott parlamenti választások miatt a 2009-es év két külön pénzügyi évből állt. A 2009-re vonatkozó, táblázatban szereplő adatok a 2009_1 és a 2009_2 számadatok összegét jelentik.

A 2009-es európai választásokat követően az UEN és az IND/DEM képviselőcsoportok megszűntek és két új képviselőcsoport (ECR és EFD) jött létre.

105. üdvözli a parlamenti irányítás számvevőszéki jelentésben szereplő elkötelezettségét, hogy két külön félév helyett elmozdulást tegyen a teljes naptári év használata felé a képviselőcsoportok által választási évek végén átvitt összegek kiszámításakor; üdvözli a pénzügyi előrejelzés nyilvánvaló javulását, amit az is jelez, hogy 2010-ben a képviselőcsoportok nem térítettek vissza fel nem használt előirányzatokat;

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

106. tudomásul veszi, hogy 2010-ben a 4 0 2 0. és a 4 0 3 0. költségvetési jogcím előirányzatait a következőképpen használták fel[27]:

Párt	Rövidítés	Saját források*	EP támogatás	Összes bevétel	EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)	Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség
Európai Néppárt	EPP	1.413	4.959	6.372	85 %	429
Európai Szocialisták Pártja	PSE	914	3.395	4.310	80 %	2
Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt	ELDR	379	1.554	1.933	85 %	77
Európai Zöldek Pártja	EGP	365	1.055	1.420	85 %	170
Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége	AECR	58	327	386	85 %	0
Európai Baloldal Pártja	EL	200	708	908	71 %	-90
Európai Demokrata Párt	EDP/PDE	95	424	519	85 %	12
Európai Szabad Szövetség	EFA	77	339	416	85 %	17
EUDemokraták	EUD	35	176	211	85 %	-17
Európai Keresztény politikai Mozgalom	ECPM	55	208	264	85 %	3
Összesen		3.591	13.145	16.739	83 %	603

(*) valamennyi összeg ezer euróban

Alapítvány	Rövidítés	Kapcsolódó párt	Saját források*	EP támogatás	Összes bevétel	EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)
Európai Tanulmányok Központja	CES	EPP	615	2.928	3.543	83 %
Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa	FEPS	PSE	366	2.136	2.502	85 %
Európai Liberális Fórum	ELF	ELDR	117	658	775	85 %
Zöld Európai Alapítvány	GEF	EGP	119	674	794	85 %
Európa Átalakítása	TE	EL	87	475	562	85 %
Európai Demokraták Intézete	IED	PDE	36	197	233	85 %
Alapítvány a Demokratikus EU-ért	FEUD	EUD	20	122	142	85 %
Maurits Coppieters Központ	CMC	EFA	27	156	183	85 %
Új Irány	ND	AECR	92	404	496	84 %
Összesen			1.479	7.750	9.230	84 %

(*) valamennyi összeg ezer euróban

107. megjegyzi a 2010 óta történ változásokat, beleértve a vezetői látogatásokat, amelyek során szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek a költségvetés, személyzetfelvétel, beszerzések és egyéb rendszerek területén;

Környezetbarát Parlament

108. megjegyzi az Elnökség által 2010-ben elfogadott CO₂ cselekvési tervet; üdvözli, hogy a Parlament strasbourgi székhelyének jelentősen – 2006 és 2010 között 74%-kal – csökkent az energiafogyasztása; sajnálja azonban, hogy a strasbourgi székhely szénlábnyoma a 2010-es energiafogyasztás tekintetében 1533 tonna szén-dioxid volt;

109. úgy véli, hogy figyelembe kellene venni annak lehetőségét, hogy egyszerre érjenek el környezetvédelmi javulást és megtakarításokat a Parlament költségvetésében olyan eltérő munkamódszerek révén, amelyek zöldebbek és olcsóbbak, miközben nem korlátozzák a parlamenti munkát, például távkonferenciák révén;

110. üdvözli a harmadikfeles fizetési rendszer NMBS/SNCB[28] brüsszeli bérletek tekintetében történt 2010. decemberi bevezetését, amelynek értelmében a Parlament 50%-kal járul hozzá az alkalmazottai által kiváltott egyéni éves bérletek költségeihez; sürgeti az igazgatási szerveket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a mind vasúti, mind a városi közlekedést igénybe vevő alkalmazottak számára is lehetőség nyíljon visszatérítésre; álláspontja szerint ez tovább ösztönözheti a tömegközlekedés használatát és csökkentheti a Parlament szén-dioxid-kibocsátását;

111. üdvözli az EMAS cselekvési terv részeként 2010-ben lezajlott logisztikai kísérleti projekteket (pl. alacsony kibocsátású, EURO 5 szabványú járművek vásárlása, a sofőrök és költöztetők számára környezetbarát vezetéssel kapcsolatos képzés, ládamegosztás a munkadokumentumok szállítására, amely akciók mintegy 33%-kal csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást ezeken a területeken);

112. üdvözli, hogy 2010. november 10-én az Elnökség elfogadta az épületekkel, közlekedéssel és a környezetbarát Parlamenttel foglalkozó munkacsoport javaslatát, amely felülvizsgálja a hivatali gépkocsik európai parlamenti képviselők általi használatára vonatkozó szabályokat, mert ez lehetővé tette a Parlament számára, hogy kevésbé szennyező gépkocsik beszerzésével korszerűsítse gépjárműparkját, és hogy VIP kisbuszok segítségével megszervezze a csoportos szállítást a brüsszeli és strasbourgi repülőterekre.

Külön plenáris vita a Parlament mentesítéséről

113. felhívja az Elnökök Értekezletét, hogy a többi mentesítési jelentésről szóló vitáktól eltérő időpontban tűzzék napirendre a Parlament mentesítéséről szóló vitát, hogy a képviselők kiemelt figyelmet tudjanak fordítani saját intézményük mentesítésére;

114. javasolja az Elnökségnek, hogy tűzzön napirendjére egy vitát a mentesítési állásfoglalásról a plenáris ülésen történő elfogadását követően.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.3.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Inés Ayala Sender, Andrea Češková, Tamás Deutsch, Martin Ehrenhauser, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ingeborg Gräßle, Iliana Ivanova, Bogusław Liberadzki, Monica Luisa Macovei, Jan Mulder, Eva Ortiz Vilella, Aldo Patriciello, Crescenzio Rivellini, Petri Sarvamaa, Bart Staes, Georgios Stavrakakis, Søren Bo Søndergaard, Michael Theurer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Philip Bradbourn, Zuzana Brzobohatá, Christofer Fjellner, Edit Herczog, Ivailo Kalfin, Marian-Jean Marinescu, Véronique Mathieu, Olle Schmidt, Barbara Weiler

[1] HL L 64., 2010.3.12.
[2] HL C 332., 2011.11.14., 1. o.
[3] HL C 167., 2011.6.7., 1. o.
[4] HL C 326., 2011.11.10., 1. o.
[5] HL C 332, 2011.11.14., 134.o.
[6] HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
[7] PE 349.540/Bur/ann/def.
[8] HL C 87 E, 2010.4.1., 327. o.
[9] HL C 212 E, 2010.8.5., 244. o.
[10] HL L 64., 2010.3.12.
[11] HL C 332., 2011.11.14., 1. o.
[12] HL C 167., 2011.6.7., 1. o.
[13] HL C 326., 2011.11.10., 1. o.
[14] HL C 332, 2011.11.14., 134. o.
[15] HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
[16] PE 349.540/Bur/ann/def.
[17] HL C 87 E, 2010.4.1., 327. o.
[18] HL C 212 E, 2010.5.8., 244. o.
[19] Automatikusan áthozott összegek: 180 265 823 euró, nem automatikusan áthozott összegek: 10 100 000 euró.
[20] Elérhetőség: http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201109/20110913ATT26546/20110913ATT26546EN.pdf
[21] ^{HL L 252., 2010.9.25., 3. o.}
[22] Az Európai Parlament által 2010-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, (38) és (39) bekezdés.
[23] 2010-ben havonta 11 000 és 66 000 közötti megtekintés (ami kevesebb mint 30 000 átlagot jelent)
[24] A személyzet aránya és a demográfiai súly aránya: Németország: 6,4% / 16,3%, Egyesült Királyság: 4,4% / 12,4%, Ausztria: 1% / 1,67%, Hollandia: 2,7% / 3,3 %,
Forrás: EP Social Report 2010, 2011. december és Eurostat
[25] A DG TRAD éves tevékenységi jelentése, 8. oldal
[26] Az 1 0 0 4. jogcím (Szokásos utazási költségek), a 1 0 0 5. jogcím (Egyéb utazási költségek) és a 3 0 0. jogcímcsoport (Személyzeti kiküldetési költségek) végleges előirányzatainak összege 106 718 500 euró.
[27] Forrás: Az Elnökség 2011. szeptember 12-i ülésének jegyzőkönyve, 12. pont (A főtitkár feljegyzése: SG note D(2011)32179, PE469.487/BUR).
[28] Belga Államvasutak

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat