JELENTÉS a keleti partnerség kereskedelmi vonatkozásairól

5.6.2012 - (2011/2306(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Miloslav Ransdorf

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a keleti partnerség kereskedelmi vonatkozásairól

(2011/2306(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EU, illetve Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán közötti, lényeges kereskedelmi elemeket is tartalmazó társulási megállapodásokra irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokra,

–   tekintettel a Tanács 2007. január 22-i következtetéseire, amelyekben a Tanács elfogadta az EU–Ukrajna társulási megállapodásra és ezen belül a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló tárgyalások irányelveit,

–   tekintettel a Tanács 2010. május 10-i következtetéseire, amelyekben a Tanács elfogadta az EU–Örményország és az EU–Grúzia közötti társulási megállapodásokra, és ezeken belül egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló tárgyalások irányelveit,

–   tekintettel a Tanács 2009. június 15-i következtetéseire, amelyekben a Tanács elfogadta az EU–Moldova társulási megállapodásra irányuló tárgyalások irányelveit, és tekintettel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló tárgyalások kiegészítő, részletes irányelveire, amelyeket a Tanács 2011. június 20-án fogadott el,

–   tekintettel a Tanács 2010. május 10-i következtetéseire, amelyekben a Tanács elfogadta az EU–Azerbajdzsán társulási megállapodásra irányuló tárgyalások irányelveit,

–   tekintettel az Európai Közösség és az egykori Szovjetunió között 1989-ben megkötött kereskedelmi és együttműködési megállapodásra, amelyhez később Belarusz is csatlakozott,

–   tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, 2011. május 25-i közös közleményére (COM(2011)0303),

–   tekintettel az európai szomszédságpolitika (ENP) 2004 óta tartó fejlődésére és különösen a Bizottságnak az ENP végrehajtásában elért eredményekről szóló, 2006. december 4-i jelentésére,

–   tekintettel a Moldovával, Grúziával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal kötendő társulási megállapodásokról szóló tárgyalásokra irányuló ajánlásaira;

–   tekintettel az Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Moldovával közösen elfogadott cselekvési tervekre, illetve az Ukrajnával való társulás menetrendjére,

–   tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó, 2009. május 7-i prágai csúcstalálkozón, valamint keleti partnerséggel fogalkozó 2011. szeptember 29–30-i varsói csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozatokra,

–   tekintettel az EURONEST Parlamenti Közgyűlés 2011. május 3-i alapító okirattal történő létrehozására,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 8. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0183/2012),

A. mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozását magukban foglaló társulási megállapodások megkötése és végrehajtása a keleti partnerek vonatkozásában a felülvizsgált európai szomszédságpolitika kiemelt célja és törekvése;

B.  mivel a keleti partnerség hat országából négy már tagja a WTO-nak, Azerbajdzsán és Belarusz kormánya pedig csak megfigyelői státusszal rendelkezik;

C. mivel az EU déli szomszédságában 2011-ben lezajlott, arab tavaszként ismert forradalmi megmozdulásokat követően az EU figyelme déli szomszédai felé fordult; mivel a keleti partnerség országai és az Unió közötti kereskedelmi kapcsolatok figyelmet érdemelnek az EU részéről;

D. mivel Kína gazdasági jelenléte a keleti partnerség országaiban egyre növekszik;

E.  mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló Ukrajnával folytatott tárgyalások 2011. októberében befejeződtek; mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás csak az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás megkötése után lép hatályba, amely utóbbi tárgyalása az ukrán belpolitikai fejleményekkel és az igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatos uniós fenntartások miatt jelenleg szünetel;

F.  mivel a Tanács 2011 decemberében jóváhagyta a Grúziával és Moldovával folytatandó, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését, és az első tárgyalási fordulókra 2012 tavaszán kell sort keríteni;

G.  mivel Örményország 2011-ben jelentős lépéseket tett a legfontosabb ajánlások teljesítése felé, így a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló, az EU és Örményország közötti tárgyalások 2012 februárjában megindultak, illetve 2012. március 6-án el is kezdődtek;

H. mivel Azerbajdzsán WTO-hoz történő csatlakozása 1997 óta napirenden van, azonban mérsékelt az előrehaladás, ami az egyik legfőbb akadálya az EU-val a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások megindításának;

I.   mivel Belarusz ezidáig csak korlátozott mértékben vett részt a keleti partnerség különböző platformjainak munkájában; mivel ez veszélyezteti a keleti partnerség végső céljának elérését, ami nem más, mint a demokrácia erősítése, a fejlődés, a stabilitás és a jólét előmozdítása az EU keleti szomszédságában; tudomásul veszi az Oroszország, Kazahsztán és Belarusz alkotta új gazdasági térség gazdasági dinamikáját, és arra bátorítja tagjait, hogy kereskedelmi tevékenységüket a nemzetközileg elfogadott, azaz a WTO által előírt kereskedelmi szabályok és normák betartásával folytassák;

J.   mivel az EU összes keleti partnerországa – a volt Szovjetunió tagállamai –azonos történelmi és intézményi háttérrel rendelkezik, és az elmúlt két évtizedben lezajlott politikai és társadalmi–gazdasági átmenet során hasonló kihívásokkal szembesült;

Általános megfontolások

1.  

hangsúlyozza, hogy a partnerországok számára az Unióval létrehozandó mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások képezik az egyik legfontosabb ösztönző erőt arra, hogy folytassák reformtörekvéseiket;

úgy véli, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások létrehozása az Unió kétoldalú kereskedelmi politikájának egyik legjelentősebb eszköze az alapvető jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartó kiegyensúlyozott, átlátható és kiszámítható gazdasági környezet kialakítására, amely a kereskedelem előtt álló akadályok fokozatos lebontásával nemcsak a nagyobb gazdasági integrációt segíti elő, hanem hozzájárul a jogszabályok közelítéséhez az áruk és szolgáltatások kereskedelemére hatást gyakorló területeken, nevezetesen a beruházások védelmének, a vám- és határellenőrzési eljárások egységesítése, a kereskedelem technikai és egyéb nem vámjellegű akadályainak csökkentése, az egészségügyi és növény-egészségügyi szabályok megerősítése, az állatjólét javítása, a verseny és a közbeszerzés jogi kereteinek megerősítése, valamint a fenntartható fejlődés biztosítása révén; úgy véli, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások megkötése alapvetően fontos a világméretű protekcionizmus irányába mutató tendenciák elleni küzdelemben;

2.  elismeri, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások létfontosságú kereskedelmi eszközt jelentenek az EU számára a harmadik országokkal fenntartott hosszú távú gazdasági kapcsolatok kialakítása terén; elismeri, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások olyan hatást gyakorolnak az Unió kereskedelmi partnerországainak teljes működésére, ami messze túlmutat a pusztán kereskedelmi kérdéseken, és a demokrácia helyzetét, a jogállamiságot, illetve egyéb közös normákat is befolyásol;

3.  hangsúlyozza, hogy a lehetséges uniós partnerek kereskedelmi tárgyalásokra való felkészültségének vizsgálatára irányuló döntéshozatali eljárásnak tartózkodnia kell a politikai előítéletektől, és sokkal inkább arra kell támaszkodnia, hogy a kereskedelmi partner ténylegesen képes-e a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozó feltételek hatékony végrehajtására;

4.  elismeri, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások egy szélesebb körű politikai megállapodás (társulási megállapodás) alapvető elemei lehetnek; hangsúlyozza azonban, hogy olyan esetekben, amikor nem lehetséges vagy nem tanácsos társulási megállapodást kötni egy bizonyos harmadik országgal, az EU gazdasági és kereskedelmi céljainak hatékony megvalósítása érdekében megfelelő kereskedelmi megállapodás megkötését (például egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás formájában) kell fontolóra venni;

5.  hangsúlyozza, hogy az átfogó intézményfejlesztési program, a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) és az ikerintézményi programok jelentős segítséget nyújtanak a keleti partnereknek az alapvető ajánlások teljesítéséhez, illetve végrehajtási kapacitásuk növeléséhez;

6.  elismeri, hogy a gazdasági struktúrák alapvető változását megkövetelő fokozottabb kereskedelmi integráció rövid és középtávon jelentős erőfeszítéseket kíván meg keleti partnerországainktól, azonban meggyőződése, hogy hosszú távon az ilyen integrációval járó előnyök ellensúlyozni fogják a kifejtett erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy a helyi civil társadalom és a nemzetközi nem kormányzati szervek támogatása és a hosszú távú előnyök előmozdításában való részvételük kulcsfontosságú reformfolyamataik sikeréhez;

7.  támogatja az EU és keleti partnerországai közötti együttműködés megerősítését több ágazatban is, kiváltképpen az ipar, a kkv-k, a kutatás, a fejlesztés és az innováció, az IKT és az idegenforgalom terén;

8.  úgy véli, hogy – amint az „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, fent említett közös közleményben is szerepel– a „többet többért” elv alkalmazása párosulva a differenciálással szintén a jó irányba mozdítja el a keleti partnerországokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat, mivel elismeri a legnagyobb előrehaladást elérők törekvéseit, a többieket pedig erőfeszítéseik fokozására ösztönzi; úgy véli, hogy a kereskedelemnek elő kell segítenie a változást, és hangsúlyozza a feltételességi záradékok, illetve azok végrehajtásának fontosságát;

9.  meggyőződése, hogy a keleti partnerországok és az EU közötti gazdasági integrációt politikai és társadalmi reformok, a civil társadalom döntéshozatali folyamatban való részvétele és a keleti partnerországok egymás közötti gazdasági integrációja nélkül nem lehet hatékonyan végrehajtani; hangsúlyozza, hogy az említett országok között olyan nyílt gazdasági integrációt kell megvalósítani, amelynek előnyeit ki lehet használni; sajnálattal állapítja meg ezzel kapcsolatban, hogy a befagyott regionális konfliktusok hosszú éveken keresztül ártottak a határokon átnyúló kereskedelem hatékonyságának és fejlődésének, valamint hatalmas gazdasági veszteségeket okoznak ma is egyes keleti partnerországoknak, illetve gazdasági elszigetelődésükhöz vezet;

10. fontosnak tartja, hogy az EU a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet összes partnerének felkínálja azokat a rugalmas feltételeket, amelyekre a WTO-szabályok értelmében jogosultak;

11. hangsúlyozza a gazdasági és társadalmi kohézió révén megvalósuló konfliktusmegelőzés fontosságát;

12. felszólítja a Bizottságot, hogy mindenekelőtt biztosítson olyan rugalmas feltételeket, amelyek előmozdítják a fiatal iparágak kiépítését a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet partnerországaiban;

13. üdvözli a Bizottság javaslatát, amely a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül az európai szomszédságpolitika finanszírozásának 40%-os emelését irányozza elő; hangsúlyozza álláspontját, miszerint a keleti partnerországok nem képesek egyedül viselni a jogszabályok közelítésének költségeivel és a szükséges intézményi és strukturális reformokkal járó terheket, valamint, hogy az EU pénzügyi támogatása – amely saját reformtörekvéseiket hivatott kiegészíteni – szintén hathatósan hozzájárulhat ezen országok sikeréhez; ezzel összefüggésben felkéri a Tanácsot, hogy tartsa fenn a Bizottság által javasolt pénzügyi támogatást;

14. hangsúlyozza, hogy az EU keleti partnerországainak nemzeti parlamentjei fontos szerepet játszanak abban, hogy a kereskedelmi jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós vívmányokkal, ami előfeltétele a jövőbeni mélyreható és átfogó kereskedelmi megállapodások megkötésének és megfelelő végrehajtásának; ezzel összefüggésben felkéri az EU-t és tagállamait, hogy nyújtsanak ezen országoknak nagyobb technikai segítséget, és felhívja különösen az újonnan csatlakozott uniós tagállamokat, hogy osszák meg velük szakértelmüket és a bevált gyakorlatokat, amelyekre saját nemzeti jogszabályaiknak a kereskedelmi vonatkozású közösségi vívmányokkal való összehangolása során tettek szert;

15. üdvözli, hogy Ukrajna és Moldova csatlakozott az Energiaközösségről szóló szerződéshez, tekintettel arra, hogy az Energiaközösség alapvető szerepet tölthet be az EU energiabiztonsági célkitűzései elérésének biztosításában és az említett országok biztonságához is alapvetően hozzájárulhat;

16. üdvözli a keleti partnerség erősítésére irányuló valamennyi erőfeszítést, különösen a kkv-kra – ideértve a keleti partnerség kkv-k támogatására létrehozott eszközét is –, valamint a Bizottság regionális energiapiacokra és az energiahatékonyságra irányuló kiemelt kezdeményezéseit;

17. felszólítja a Bizottságot az EU fekete-tengeri stratégiájának továbbfejlesztésére, mivel az fontos eleme az EU külső energiastratégiájának a térség geostratégiai szerepe folytán, amely jelentős potenciált kínál az energiabiztonság és az ellátás diverzifikálása szempontjából;

18. elismeri az EURONEST Parlamenti Közgyűlés fontosságát – különös tekintettel annak gazdasági integrációval, valamint a jogszabályok közelítésével és az uniós politikákhoz való közelítéssel foglalkozó bizottságára, illetve energiabiztonsággal foglalkozó bizottságára – az Európai Parlament tagjai, illetve az EU keleti partnerországainak parlamenti képviselői közötti kereskedelmi tárgyú eszmecserék szempontjából; kifejezi reményét, hogy belátható időn belül teljesülnek annak a feltételei, hogy a belarusz parlament tagjai csatlakozzanak az EURONEST Parlamenti Közgyűléshez;

19. kiemeli, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás nem a keleti partnerországoknak nyújtott támogatást jelent, hanem olyan kereskedelmi egyezséget, amely mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel és kötelezettségekkel jár; sajnálja, hogy az ESZP felülvizsgálata továbbra sem tér ki annak bővebb kifejtésére, hogy egy ilyen kereskedelempolitika kialakítása előmozdíthatná az EU gazdasági érdekeit azáltal, hogy jelentős előnyökhöz juttatja az uniós fogyasztókat, társaságokat és munkavállalókat; hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások nemcsak gazdasági hasznot hozhatnak a keleti partnereknek, hanem emellett felgyorsíthatják az intézményi reformokat, a modernizációt és a fejlődést;

20. tudomásul veszi, hogy a Független Államok Közössége tagjainak többsége 2011. október 18-án létrehozott egy szabadkereskedelmi övezetet, amely Grúzia és – egyelőre – Azerbajdzsán kivételével magában foglalja az EU keleti partnerországait; úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások más országokkal való megkötésének nem szabad kedvezőtlenül hatnia azon mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokra, amelyeket a keleti partnerség országai kötnek az EU-val, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: fontos, hogy az EU vonzó és megvalósítható alternatívát nyújtson a keleti partnereknek;

21. ragaszkodik ahhoz, hogy az Oroszországra irányuló uniós stratégiának megfelelően figyelembe kell vennie a keleti partnerországokra gyakorolt orosz befolyást; tudomásul veszi, hogy Oroszország vámuniót hozott létre Kazahsztánnal, valamint az egyik keleti partnerországgal, Belarusszal; sajnálja, hogy Oroszország vélhetően aláásta az EU és több keleti partnerország – így különösen az Ukrajna – közötti kereskedelmi tárgyalásokat azáltal, hogy olyan alternatív irányt kínált számukra, amely rövid távú megoldásokon, így például alacsonyabb gázárakon alapul; úgy véli, hogy ezek az alternatívák hosszú távon a várakozásokkal épp ellentétes eredményekkel járnak majd a keleti partnerországok számára;

22. hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások sikere nagymértékben függ majd az intézmények kiépítésétől és a kötelezettségvállalások megfelelő végrehajtásától, amit csak egy nyitott, átlátható és korrupciómentes üzleti környezetben lehet biztosítani, ami a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások sikeres végrehajtásának egyik előfeltétele.

23. megjegyzi, hogy az Unió keleti szomszédságának jóléte és stabilitása az EU egyik legfőbb érdeke, továbbá, hogy az EU és keleti partnerei közötti stabil és kiszámítható kapcsolatok mindkét irányban kétségkívül növelni fogják a kereskedelem volumenét;

24. ugyanakkor megjegyzi, hogy az EU a keleti partnerség legtöbb országának fő kiviteli partnere;

25. rámutat arra, hogy az alapvető ajánlások – így a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások elindítását lehetővé tevő feltételek – teljesítése terén tanúsított elégséges előrelépések dacára Grúziának és Moldovának még garantálnia kell, hogy a reformfolyamat iránti elkötelezettsége hosszú távú, és hogy a tárgyalások folyamán tartós reformfolyamat véghezvitelébe kezd; hangsúlyozza, hogy még mindkét országnak jelentős lépéseket kell tennie a kereskedelmet gátló technikai akadályokat, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseket, a szellemi tulajdonjogokat és a versenyjogot érintő szabályozási reform területén;

26. aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a keleti partnerek intézményi kapacitása elegendő-e egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás tényleges végrehajtására; hangsúlyozza, hogy egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötése önmagában nem garantálja a sikert, hacsak nem kerül sor a hatékony végrehajtására, valamint nem kísérik hathatós versenyjogi és korrupcióellenes intézkedések;

27. megjegyzi, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások megkötésekor tiszteletben kell tartani a nemzetközi szinten elfogadott munkaügyi előírásokat; megjegyzi, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által jóváhagyott alapvető munkaügyi jogok betartása az emberi jogok tiszteletben tartásának egyik legfontosabb eleme;

28. nagyra törő megközelítés alkalmazására szólít fel az EU és a keleti partnerséghez tartozó országok gazdaságának a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások révén megvalósuló integrációja során, mégpedig a szabad és tisztességes kereskedelemhez kapcsolódó további szempontok beillesztésével; azt ajánlja, hogy valamennyi mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás tartalmazzon egy kötelező erejű, fenntartható fejlődésről szóló fejezetet, amely rendelkezéseket állapít meg a környezetvédelemre és a nemzetközi munkaügyi jogokra vonatkozóan;

Örményország

29. üdvözli, hogy az örmény kormány 2011-ben fokozta az alapvető ajánlások teljesítésére tett erőfeszítéseit, aminek eredményeképpen 2012 februárjában megkezdődtek a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások;

30. üdvözli, hogy az EU és Örményország között 2012 februárjában elindultak, illetve 2012. március 6-án meg is kezdődtek a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások; arra buzdítja Örményországot, hogy használja ki a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásban rejlő lehetőségeket az ország gazdaságának, a kiviteli lehetőségek és az uniós piachoz való hozzáférés fellendítésére, a szükséges reformok felgyorsítására, valamint általában véve Örményország normáinak európai szintre való fejlesztésére; hangsúlyozza, hogy az EU-val kialakított szorosabb gazdasági integrációnak hozzá kell járulnia a térség politikai stabilitásának és biztonságának megerősítéséhez; reméli, hogy az EU–Örményország közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások hamar lezárulnak;

31. üdvözli a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások elindítását, amelyek lehetőséget biztosítanak majd a két fél közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésére; úgy véli, hogy szükségszerű a reformok fenntartása egy olyan kiegyensúlyozott és átlátható gazdasági környezet kialakításához, amely vonzó a külföldi befektetések számára, fokozza a növekedést és munkahelyeket teremt;

32. úgy véli, hogy egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötése ösztönzőleg hat majd Örményország gazdaságára, többek között a verseny fellendítése révén;

33. sajnálattal jegyzi meg, hogy a hegyi-karabahi konfliktus miatt az örmény–azeri és az örmény–török határ, illetve az Örményországba vezető utak továbbra is le vannak zárva, ezért az ország gazdaságilag elszigetelt helyzetben van; hangsúlyozza, hogy a határok megnyitása – többek között – a külföldi befektetések odavonzásának is egyik fontos feltétele;

34. aggályait fejezi ki a politikai és üzleti körök között fennálló szoros kapcsolatokra utaló jelek és az üzleti vállalkozások előtt álló komoly akadályok – többek között az átláthatatlan adórendszer és a befektetések gyenge védelme – miatt; elismeri, hogy a hatékony végrehajtási mechanizmus beépítése érdekében a közbeszerzések és a versenypolitika erős intézményi keretére van szükség;

35. üdvözli Örményország azon döntését, hogy 2011 decemberében újra csatlakozott a WTO többoldalú közbeszerzési megállapodásához; meggyőződése, hogy ez a lépés kedvezően hat Örményország megítélésére, és az országot megbízható kereskedelmi partnernek fogják tekinteni;

36. kiemeli, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás keretében Örményországnak el kell köteleznie magát amellett, hogy nemzeti szabályozását az európai uniós szabványokhoz közelítve átalakítja, amelyekhez hathatós korrupcióellenes intézkedések párosulnak;

37. javasolja továbbá, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás tartalmazzon a versenyjogi jogalkalmazás javítását célzó intézkedéseket, lehetővé téve, hogy a külföldi befektetők és társaságok részt vegyenek különösen Örményország építőiparában és energiaiparában;

38. szorgalmazza, hogy Örményország gyorsítsa fel az uniós egészségügyi és növény-egészségügyi rendelkezések teljesítésének folyamatát, aminek köszönhetően lehetővé válhat az ország kivitelének diverzifikálása a mezőgazdasági termékekre való kiterjesztése érdekében;

39. meggyőződése, hogy Örményország határainak megnyitása és a nemzetközi együttműködés erősítése eredményeképpen mérséklődik az országnak az orosz kereskedelmi és kormányzati támogatásoktól való függése, és fokozódik gazdasági növekedése; meggyőződése továbbá, hogy az EU-val megkötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás e tekintetben különösen előnyös lehet;

Azerbajdzsán

40. elismeri azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Azerbajdzsán az uniós vívmányokhoz való közelítés érdekében tett, valamint az e téren elért eredményeket; ezzel összefüggésben üdvözli az új vámkódex és építési kódex nemrégiben történt elfogadását;

41. hangsúlyozza, hogy Azerbajdzsán WTO-hoz való csatlakozása a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások megnyitásának és ennélfogva az EU–Azerbajdzsán kereskedelmi kapcsolatok magasabb szintre emelésének legfontosabb előfeltétele; megjegyzi, hogy az azeri gazdaság szerkezete nem ösztönzi az ország kormányát a WTO-tagság elnyerésére és egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére az EU-val; hangsúlyozza azonban, hogy egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás nem pusztán gazdasági előnyökkel jár, hanem a helyi gazdaságot is fejlesztheti olyan mértékben, hogy ne kelljen túlságosan az energiaexportra támaszkodnia; sürgeti ezért az azeri kormányt, hogy fokozza a WTO-tagság elnyerésére irányuló erőfeszítéseit; ezzel kapcsolatban felkéri az EU-t, hogy biztosítsa Azerbajdzsán számára a szükséges segítséget;

42. kifejezi elismerését Azerbajdzsán utóbbi években tapasztalt figyelemreméltó gazdasági növekedése iránt; rámutat ugyanakkor, hogy az olajágazat biztosítja Azerbajdzsán GDP-jének 50%-át, kivitelének 95%-át és költségvetési bevételeinek 60%-át, ezért az azeri gazdaság sebezhetővé vált az olajár ingadozásával és a globális kereslet valamennyi változásával szemben; felkéri ezért az azeri kormányt, hogy fontolja meg az ország gazdaságának diverzifikálását célzó hatékony és következetes intézkedések meghozatalát;

43. emlékeztet arra, hogy a versenyképes mezőgazdasági termelés fejlesztése terén Azerbajdzsán potenciállal rendelkezik, és javasolja, hogy az azeri kormány úgy tekintsen erre a területre, mint amely – az uniós egészségügyi és növény-egészségügyi előírások teljesítése esetén – komoly lehetőséget jelent a gazdaság és az EU-ba, illetve más országokba irányuló kivitel diverzifikálására;

44. felkéri az azeri kormányt, hogy ténylegesen lépjen fel a korrupció és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen, amelyek társadalmi nyugtalanságot eredményezhetnek, javítsa a vállalkozások finanszírozáshoz jutását, és tegye ezáltal versenyképesebbé és vonzóbbá az ország gazdaságát a külföldi befektetők számára;

45. határozottan támogatja, hogy a jövőbeni EU–Azerbajdzsán társulási megállapodás kereskedelmi fejezetét az összes feltétel teljesülése esetén minősítsék mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak;

Belarusz

46. sajnálja, hogy Belarusz – a benne rejlő nyilvánvaló lehetőségek ellenére – egyre inkább távolodik az EU-tól általános politikai és gazdasági normái, valamint gazdasági modellje tekintetében;

47. hangsúlyozza, hogy Belarusz fontos stratégiai helyzetben van, mivel az energiaszállítás és különösen az EU-ba irányuló földgázszállítás területén a tranzitország szerepét tölti be; felszólítja ezért Belaruszt, hogy haladéktalanul ratifikálja és megfelelően hajtsa végre az Energia Chartában foglaltakat;

48. emlékeztet arra, hogy Oroszország után az EU Belarusz második legnagyobb kereskedelmi partnere;

49. hangsúlyozza, hogy a közigazgatási szervezet teljesítményének javítása érdekében több uniós támogatásra és különösen a korrupció elleni küzdelemre van szükség;

50. rámutat arra, hogy a valós belarusz gazdasági helyzet értékelése a hivatalos statisztikák miatt nehézségekbe ütközik, mert független megfigyelők szerint azok elleplezik azt az állítólagos tényt, hogy a belarusz lakosság 20%-a a létminimum alatt él;

51. megjegyzi, hogy a vállalatok 80%-a állami tulajdonban van, és a magánszektor fejlődését diszkriminatív és önkényes intézkedések, a jogszabályok változásai és súlyos adóterhek gátolják, ami a magánszektort arra kényszeríti, hogy részben a feketegazdaságban tevékenykedjen;

52. emlékeztet arra, hogy a Belaruszban uralkodó kedvezőtlen politikai és gazdasági viszonyok miatt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1996-ban befagyasztotta Belarusznak nyújtott hiteleit, majd 1997-ben az EU is ugyanezt tette; rámutat arra, hogy mindez eltántorította és ma is eltántorítja a külföldi befektetőket, így a közvetlen külföldi befektetések jelenleg csupán az ország GDP-jének 1%-át teszik ki;

53. úgy véli, hogy az EU-nak segítséget kell nyújtania a belarusz civil társadalom megerősítéséhez oly módon, hogy az uniós forrásokat ebbe az irányba csoportosítják át;

54. meg van győződve arról, hogy mélyreható intézményi és strukturális reformokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy megkezdődhessen egy működő, átlátható és nyitott piacgazdaság kiépítése;

55. rámutat, hogy az EU-val megkötendő bármiféle szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésének feltétele az ország WTO-hoz való csatlakozása; ezzel összefüggésben felkéri Belaruszt, hogy ténylegesen indítsa el a WTO-hoz való csatlakozás folyamatát; rámutat, hogy Belarusz az Oroszországgal és Kazahsztánnal fennálló vámunió tagjaként támaszkodhatna Oroszországnak a WTO-hoz történő csatlakozása során nyert tapasztalataira;

56. meggyőződése, hogy az EU-nak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy Belaruszt valódi politikai és gazdasági párbeszédre bírja, és gondoskodnia kell olyan ösztönzőkről, amelyek elősegítik a belarusz állampolgárok számára nélkülözhetetlen és rendkívül fontos reformok véghezvitelét; e tekintetben tudomásul veszi a Belarusz ellen jelenleg alkalmazott uniós gazdasági korlátozó intézkedéseket; úgy véli, hogy az EU-nak a civil társadalom és a vállalkozók folyamatos támogatása mellett továbbra is alkalmaznia kellene egyéni gazdasági korlátozó intézkedéseit nemcsak a gazdasági feltételek javítása, hanem a jogállamiság, az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem fokozása érdekében is;

Grúzia

57. kiemeli, hogy a Világbank értékelése szerint Grúzia a világ egyik leggyorsabban átalakuló gazdasága, és a Világbank rangsorolása alapján a világon a 16. legjobb helyszín üzleti vállalkozás folytatására;

58. elismeri a 2008. évi háború után Grúziában elvégzett újjáépítési munkát és az ország részéről új piacok megnyitását;

59. elismeri, hogy a grúz kormány igyekszik erősíteni a szellemi tulajdonjogok védelmét, azonban rámutat arra, hogy valamennyi ország közül állítólag még mindig Grúziában a legelterjedtebbek a kalózszoftverek; felkéri ezért a grúz kormányt, hogy dolgozzon ki törvényeket a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére, egyúttal megfelelően figyelembe véve az emberi jogokat és az arányosság elvét is;

60. figyelembe veszi, hogy Grúzia jelentős gazdasági növekedést és befektetési szintet ért el, és hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás olyan tényező lenne, amely támogatná a széles alapokon nyugvó növekedést és vonzaná a külföldi beruházásokat;

61. arra ösztönzi Grúziát, hogy tökéletesítse saját jogszabályait, javítsa intézményei hatékonyságát, termékei vonatkozásában pedig gondoskodjon magas szintű minőségellenőrzési előírásokról annak érdelében, hogy megfeleljen az Európai Bizottság által meghatározott követelményeknek;

62. üdvözli Grúzia új közbeszerzési rendszerét, amely a projektek méretétől és jellegétől függetlenül mindenfajta szerződés esetében lehetővé teszi az e-aukció alkalmazását; rámutat, hogy Grúzia e téren az EU tagállamai számára is példaként szolgálhat;

63. felszólítja Grúziát, hogy biztosítsa, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások lezárását követően csak a grúz államhoz való kötődésüket hivatalosan elismerő térségekből származó termékek legyenek jogosultak a kereskedelmi előnyökre;

Moldova

64. elégedettséggel és elismeréssel állapítja meg, hogy Moldova – gazdaságának sérülékenysége ellenére – az utóbbi években figyelemreméltó reformfolyamaton ment keresztül, és jelentősen javította gazdasági teljesítményét; rávilágít arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott pénzügyi támogatás és az EU által biztosított makroszintű pénzügyi támogatás létfontosságú szerepet tölt be e téren;

65. úgy véli, hogy a jövőbeni mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást Moldova egész – a moldovai államhoz való kötődését hivatalosan elismerő – területére kell majd alkalmazni;

66. megjegyzi, hogy a moldovai export nagy részét jelenleg a mezőgazdasági termékek jelentik, így az ország kíméletlen versennyel és szigorú követelményekkel szembesül az uniós piacon; úgy véli, hogy egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elősegítené a moldovai kivitel diverzifikálását és az ország versenyképesebbé tételét, valamint lehetővé tenné, hogy Moldova vonzóvá váljon a külföldi befektetések számára annak érdekében, hogy véget vessen a hazautalásoktól való függőségének, és megvalósítsa a kiviteli szempontból versenyképes piacgazdaságra történő átállást;

67. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Moldova folytassa műszaki szabályozási, szabványosítási, megfelelőségértékelési, tesztelési, piacfelügyeleti és metrológiai infrastruktúrájának és rendszereinek az uniós követelményekkel való összehangolását;

68. rámutat, hogy jelentős előrelépésre van még szükség a szolgáltatások és a befektetések védelme területén;

69. felkéri az uniós hatóságokat, hogy aktívabban működjenek közre a Moldova területi újraegyesítését lehetővé tevő, békés megoldás megtalálásában;

Ukrajna

70. üdvözli az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötését, amely az EU és egy keleti partnerország között létrejött legelső szabadkereskedelmi megállapodás; úgy véli, hogy ez az úttörő megállapodás és a tárgyalások során szerzett tapasztalatok kétségkívül hasznos példaként szolgálnak majd a jövőbeni mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások folyamán;

71. rámutat, hogy Ukrajna az EU legnagyobb keleti partnerországa, és hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás egy 46 milliós fogyasztói piacot nyit meg az EU előtt; úgy véli, hogy az EU számára a legnagyobb hasznot a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása nyomán létrejövő stabilabb és kiszámíthatóbb ukrán kereskedelmi és beruházási rendszer jelenti majd;

72. üdvözli, hogy az ukrán hatóságok erőfeszítéseket tesznek a társadalmi és földrajzi, de különösen a főváros és a vidéki térségek közötti egyenlőtlenségek leküzdésére;

73. sajnálattal veszi tudomásul a társulási megállapodás aláírásának késlekedését, hiszen az aláírás a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás hatályba lépésének feltétele; kifejezi reményét, hogy hamarosan elhárulnak az akadályok a megállapodás aláírása elől;

74. tudomásul veszi, hogy a Bizottság kizárta annak lehetőségét, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást a társulási megállapodás megkötését, illetve az Európai Parlament jóváhagyását megelőzően ideiglenesen alkalmazni lehessen ; rámutat arra, hogy a társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazása strukturális és politikai reformokat is magával hoz majd, ezért reméli, hogy mielőbb sor kerül mindkét megállapodás végrehajtására;

75. elismeri, hogy az európai struktúrákhoz történő illeszkedés tekintetében Ukrajna tett némi előrelépést, és elkezdte jogrendszerének fokozatosan az uniós és a nemzetközi normákhoz való igazítását, továbbá jelentős lépéseket tett az OECD szabványainak és előírásainak átvétele felé; ugyanakkor megjegyzi, hogy az ukrajnai üzleti környezet a Világbank „Doing Business” jelentése szerint még mindig a 152. helyen áll, a határokon átnyúló kereskedelemhez fűződő problémák fokozatos súlyosbodása mellett;

76. hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának sikere nagyban függ majd a politikai akarattól és attól, hogy lesz-e elegendő közigazgatási kapacitás a megállapodás valamennyi rendelkezésének megfelelő időben és módon történő végrehajtására; úgy véli, hogy ez komoly kihívás Ukrajna számára, amely a gazdaság és az állam átalakítása terén vegyes eredményeket tud felmutatni, és amely azért küzd, hogy teljesítse a WTO-csatlakozás folyamatához kapcsolódó valamennyi kötelezettségét, valamint a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló kötelezettségeit;

77. ismételten hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megfelelő végrehajtásának biztosítása és az abból származó előnyök kiaknázása érdekében, a civil társadalmi szervezetek és hálózatok széles körű és állandó közreműködésével fel kell gyorsítani az alapvető gazdasági, politikai és intézményi reformokat, és azokat átfogóbb és konzisztensebb módon kell véghezvinni; kiváltképpen felszólít a gazdasági reformok folytatására a mezőgazdasági, az energetikai és a közlekedési ágazat terén;

78. aggályait fejezi ki az ukrán üzleti és beruházási környezettel kapcsolatos kedvezőtlen jelek miatt, amelyek az olyan intézményi és rendszerszintű hiányosságokból erednek, mint a piacra jutást gátló akadályok, a közigazgatási engedélyek, a túl sok közigazgatási ellenőrzés, az átláthatatlan adó- és vámrendszer és a rossz ügyvitel, az instabil és átláthatatlan jogrendszer és annak rossz működése, a gyenge és korrupt közigazgatás és igazságszolgáltatás, a szerződések teljesítésének nem hatékony kikényszerítése és a szellemi tulajdonjogok elégtelen védelme, az infrastruktúra alulfejlettsége és monopol jellege; sürgeti az ukrán kormányt, hogy a szabad és tisztességes üzleti élet és kereskedelem útjában álló, fent felsorolt akadályok kiküszöbölése érdekében gyorsítsa fel a reformfolyamatot;

79. kéri, hogy az ukrán kormány hatékonyabban foglalkozzon az üzleti ágazat által jelzett problémákkal, elsősorban a hitelhez és a földterülethez , valamint a fejlődő mezőgazdasági kisvállalkozások esetében a jelzáloghitelhez és a kedvezményes hitelekhez való hozzáférés vonatkozásában; egyszerűsített és átláthatóbb adóbeszedési rendszer, a hozzáadottérték-adó visszatérítése az exportőrök számára, vámkezelés és behozatali engedélyezési eljárások, a kkv-szektor támogatása, valamint hatékonyabb bűnüldözés az anyagi javak és a szellemi tulajdon védelme terén, tekintve, hogy mindezen tényezők mennyiségi és minőségi szempontból is azonnali és közvetlen hatással vannak az Unióval fenntartott kereskedelmi kapcsolatokra, valamint az uniós közvetlen külföldi befektetések Ukrajnába való beáramlására;

80. felkéri Ukrajnát, hogy jogszabályait alakítsa át a területén áthaladó és az EU tagállamaiba irányuló szabad és folyamatos gázszállítás elősegítése érdekében; megjegyzi, hogy e folyamatnak ki kell terjednie a gázágazat szerkezetátalakítására és az energetikai infrastruktúrák tisztességes szabályozásának kialakítására annak érdekében, hogy azonos elbírálás alá essenek a külföldi beszállítók, a külföldi fogyasztók és a helyi energiakereslet; az energiaágazatban fokozott együttműködést kér az EU és Ukrajna között, szorgalmazza az ukrán energiaágazat európai energiagazdálkodásba való integrálását, valamint közös korszerűsítési és fejlesztési projektek kezdeményezését az energetikai infrastruktúra területén; felszólítja a kormányt a harmadik energiacsomag végrehajtására;

81. kifejezi reményét, hogy Ukrajnában meglesz a kellő politikai akarat és bátorság ahhoz, hogy megteremtsék a politikai és szabályozási feltételeket a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás teljes körű és kellő időben történő végrehajtásához, amely jelentős előnyökkel járna az ország lakossága számára;

82. felkéri az EU hatóságait, hogy nagyobb mértékben támogassák az ukrán közigazgatási rendszer teljesítményének javítását, és a kormányzás területén mozdítsák elő az uniós normák alkalmazását;

*

* *

83. felkéri a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy kellő mértékben vegyék figyelembe a fenti megfontolásokat és ajánlásokat az Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Moldovával és Ukrajnával létesített társulási megállapodások kereskedelmi fejezeteinek tárgyalása és végrehajtása folyamán, valamint a Belarusz és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése során;

84. felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be rendszeres és minden részletre kiterjedő jelentéseket az Európai Parlamentnek a tárgyalások előrehaladásáról, és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások hatálybalépése után azok végrehajtásának előrehaladásáról;

85. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EKSZ-nek, valamint a tagállamok és a keleti partnerséghez tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	30.5.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Maria Badia i Cutchet, Daniel Caspary, María Auxiliadora Correa Zamora, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Metin Kazak, Franziska Keller, Vital Moreira, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Iuliu Winkler, Jan Zahradil, Paweł Zalewski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Josefa Andrés Barea, George Sabin Cutaş, Silvana Koch-Mehrin, Elisabeth Köstinger, Emma McClarkin, Miloslav Ransdorf, Tokia Saïfi, Jarosław Leszek Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Zuzana Roithová