Eljárás : 2011/0901A(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0185/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0185/2012

Viták :

PV 04/07/2012 - 13
CRE 04/07/2012 - 13

Szavazatok :

PV 05/07/2012 - 13.1
CRE 05/07/2012 - 13.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0294

JELENTÉS     ***I
PDF 288kWORD 2603k
5.6.2012
PE 475.771v02-00 A7-0185/2012

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről

(02074/2011 – C7‑0090/2011 – 2011/0901(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Alexandra Thein

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről

(02074/2011 – C7‑0090/2011 – 2011/0901(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bíróságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott kérelmére (02074/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 257. cikkének első és második bekezdésére és 281. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján a jogszabálytervezetet benyújtották a Parlamenthez (C7-0090/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) és (15) bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság véleményére (COM(2011)0596),

–   tekintettel a Bíróság 2012. május 8-i levelére,

–   tekintettel a Bizottság 2012. május 30-i levelére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0185/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  megállapítja, hogy – tekintettel a Bíróság 2012. október 7-i részleges megújítására, valamint arra, hogy sürgősen megoldást kell találni a Közszolgálati Törvényszék megfelelő működésének biztosítására – az alapokmánynak a Bíróságra, a Törvényszék szervezetére és a Közszolgálati Törvényszékre vonatkozó, javasolt módosításait haladéktalanul el kell fogadni, amint azt 2012. május 8-i levelében az Európai Unió Bíróságának elnöke is hangsúlyozta;

3.  fenntartja a jogot, hogy a Bíróság kérelmének a Törvényszék tagjairól szóló részét később vizsgálja meg;

4.  úgy határoz, hogy a közeljövőben vitát tart a Parlamentben a különvélemények Bíróságnál történő esetleges bevezetésének előnyeiről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bíróságnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(1)*

a jogszabálytervezethez

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS…/2012/EU, EURATOM RENDELETE

(ÉÉÉÉ/HH/NN)

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak ▌257. cikke első és második bekezdésére, valamint 281. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia‑közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bíróság kérelmére(2),

tekintettel az Európai Bizottság véleményére(3),

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)         A Bíróság nagytanácsának a határozathozatalában az összes bíró részvételének fokozása érdekében növelni kell azon bírák számát, akik ezen ítélkező testületben ülésezhetnek, és indokolt megszüntetni az öt bíróból álló összes tanács elnökének állandó részvételét.

(2)         A nagytanács és a teljes ülés határozatképességére vonatkozó szabályokat következésképpen módosítani kell.

(3)         A Bíróság elnökére és a Törvényszék elnökére háruló feladatok mennyiségének növekedése miatt mindkét igazságszolgáltatási fórumon létre kell hozni az ▌elnökhelyettes tisztségét, aki az ▌elnököt segíti feladatai ellátásában.

(5)         A Törvényszék előtt indított eljárások száma, hatáskörének a létrehozása óta történő fokozatos bővítése miatt, folyamatosan növekszik.

(6)         Az ezen igazságszolgáltatási fórumhoz érkező ügyek száma meghaladja az évente elbírált ügyek számát, aminek következtében az előtte folyamatban lévő ügyek mennyisége jelentősen megnőtt, az eljárások időtartama pedig meghosszabbodott.

(7)         A Törvényszék jelentős munkaterhe miatt folyamatosan kihívást jelent az ügyek elhúzódásának kezelése, ezért lépéseket kell tenni a megfelelő intézkedéseknek az ezen igazságszolgáltatási fórum bírói kara 2013. évi részleges megújításáig történő meghozatala érdekében.

(7a)       Figyelembe véve a Bíróság 2012. október 7‑i részleges megújítását, és az Európai Unió Bírósága elnökének 2012. május 8‑i levelével összhangban, első lépésként az alapokmánynak kizárólag a Bíróság és a Törvényszék szervezetére vonatkozó módosításait kell elfogadni. A Bíróság kérelmének a Törvényszék tagjairól szóló részét később kell megvizsgálni.

(7b)       Figyelembe véve, hogy sürgősen megoldást kell találni a Közszolgálati Törvényszék megfelelő működésének biztosítására, a Közszolgálati Törvényszékre vonatkozó módosításokat a Bíróságra vonatkozó módosításokkal együtt kell elfogadni.

(10)       Annak érdekében, hogy a különös hatáskörű törvényszékek megfelelően működhessenek azon bíró távolléte esetén, aki nincs a teljes munkaképtelenség állapotában, de hosszú ideig akadályozva van abban, hogy részt vegyen az ügyek elbírálásában, lehetővé kell tenni e törvényszékek bírói karának helyettesítő bírákkal való kiegészítését.

(11)       Ezért az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyvet és I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

1.          Az alábbi cikk kerül beillesztésre:

9a. cikk

A Bíróság elnökét és elnökhelyettesét a bírák maguk közül választják meg, hároméves időtartamra. Az elnök és az elnökhelyettes újraválasztható.

Az elnökhelyettes az eljárási szabályzatban megállapított feltételek szerint segíti az elnököt. Az elnököt, annak akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség betöltetlen, ▌az elnökhelyettes helyettesíti.”

2.          A 16. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A nagytanács tizenöt bíróból áll. Az elnöki tisztet a Bíróság elnöke tölti be. A Bíróság elnökhelyettese, valamint három, öt bíróból álló tanács elnöke és ▌más, az eljárási szabályzatban megállapított feltételek szerint kinevezett bírák szintén tagjai a nagytanácsnak.”

3.          A 17. cikk harmadik és negyedik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A nagytanács határozatai csak akkor érvényesek, ha tizenegy tag jelen van.

A teljes ülés határozatai csak akkor érvényesek, ha tizenhét tag jelen van.”

4.          A 20. cikk negyedik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A szóbeli szakasz a meghatalmazottaknak, tanácsadóknak és ügyvédeknek, továbbá a főtanácsnok indítványainak a Bíróság részéről történő meghallgatásából, valamint az esetleges tanúk és szakértők ki‑, illetve meghallgatásából áll.”

5.          A 39. cikk második bekezdésének helyébe a következő két bekezdés lép:

„Az első bekezdésben említett hatásköröket az eljárási szabályzatban meghatározott feltételek szerint a Bíróság elnökhelyettese is gyakorolhatja.

Az elnököt és az elnökhelyettest akadályoztatása esetén az eljárási szabályzatban megállapított feltételek szerint ▌egy másik bíró helyettesíti.”

6a.        A 47. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 9. cikk első bekezdését, a 9a. cikket, a 14. és 15. cikket, a 17. cikk első, második, negyedik és ötödik bekezdését, valamint a 18. cikket a Törvényszékre és tagjaira is alkalmazni kell.”

8.          A 62c. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„Az Európai Parlament és a Tanács, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 257. cikke alapján eljárva, a különös hatáskörű törvényszékek bírói karát helyettesítő bírákkal egészítheti ki azon bírák helyettesítése érdekében, akik nincsenek a teljes munkaképtelenség állapotában, de hosszú ideig akadályozva vannak abban, hogy részt vegyenek az ügyek elbírálásában. Ebben az esetben az Európai Parlament és a Tanács megállapítja a helyettesítő bírák kinevezésére vonatkozó feltételeket, e bírák jogait és kötelezettségeit, valamint a hivatali feladataik ellátására és megbízatásuk megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat.”

2. cikk

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv I. mellékletében a 2. cikk jelenlegi rendelkezése az (1) bekezdés jelölést kapja, és a 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2)     A helyettesítő bírák az (1) bekezdés első albekezdésében említett bírák karát egészítik ki azon bírák helyettesítése érdekében, akik nincsenek a teljes munkaképtelenség állapotában, de hosszú ideig akadályozva vannak abban, hogy részt vegyenek az ügyek elbírálásában.”

3. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Az 1. cikk 1., 2., 3., ▌5. és 6a. pontját az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv 9. cikke szerinti, ▌következő részleges megújításkor kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt…‑ban/‑ben, …‑án/‑én/‑jén.

Az Európai Parlament részéről                                   A Tanács részérőlAz elnök

  Az elnök

(1)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2)

           A 2011. március 28-i kérelem (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)

           A 2011. szeptember 30-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)

           Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata.


INDOKOLÁS

Előzmények

A Bíróság javaslatokat nyújtott be a Bíróság alapokmányának és az I. mellékletnek a módosítására vonatkozóan.

(1) A Bíróságra vonatkozó javaslatok

A Bíróság indokoltnak tartja a Bíróság elnökhelyettese tisztségének létrehozását és a nagytanács összetételére vonatkozó szabályok módosítását.

A nagytanács működésének jelenlegi formája és szabályai – azaz a Bíróság elnökének és az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek a nagytanács elé utalt valamennyi ügyben való részvétele, a határozatképességhez szükséges kilenc bíró – a 2003. február 1-jén hatályba lépett Nizzai Szerződéssel bevezetett módosítások eredménye. Azóta számos változás kihatással volt a Bíróság munkájára: (i) 12 új tagállam csatlakozása; (ii) a kettő helyett 2004 májusában három, majd 2006 októberében négy, öt bíróból álló tanács létrejötte; (iii) a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás 2008. márciusi bevezetése; és (iv) a Közszolgálati Törvényszék felállítását követően a felülvizsgálati eljárás bevezetése.

Jelenleg a Bíróság elnökének és az öt bíróból álló tanácsok elnökének munkaterhe jelentős, míg a többi bíró a nagytanács elé utalt ügyekben viszonylag keveset ülésezik.

A javaslat az alábbiakat irányozza elő: a) több bíró részvétele a nagytanács elé utalt ügyekben, lehetővé téve számukra a jelenleginél sokkal gyakoribb ülésezést. Ezt eredményezné az alapokmány 16. és 17. cikkének módosítása, amely tizenötre növeli a nagytanácsot alkotó bírák számát, és már nem írja elő az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek a nagytanács elé utalt ügyekben való állandó részvételét. Ennek megfelelően módosulnának a nagytanács és a teljes ülés határozatképességére vonatkozó szabályok. b) az elnökhelyettesi tisztség létrehozása: az elnökhelyettes a nagytanács elé utalt minden egyes ügyben a Bíróság elnöke mellett foglalna helyet. E két személy állandó, valamint a többi bíró gyakoribb részvétele a nagytanács munkájában lehetővé tenné ezen ítélkező testület ítélkezési gyakorlata koherenciájának biztosítását. Az elnökhelyettes – a nagytanács elé utalt ügyekben való részvételén kívül – segítené a Bíróság elnökét a feladatai ellátásában.

(2) A Törvényszékre vonatkozó javaslatok

A Törvényszék által elbírált ügyek száma több éve alacsonyabb a beérkezett ügyek számánál, olyannyira, hogy a folyamatban lévő ügyek száma folyamatosan nő. 2011. január 1. és október 12. között 572 ügy érkezett be, és 549 ügyet bíráltak el. 2011. október 12-én 1 323 ügy volt folyamatban. Összehasonlításképpen 2010. január 1. és október 12. között 514 ügy érkezett be, és 401 ügyet bíráltak el. 2010. október 12-én 1 304 ügy volt folyamatban.

Noha két egymás utáni évet nehéz összehasonlítani, ebből először az tűnik ki, hogy a beérkező ügyek száma tovább emelkedik (az egy évvel korábbi dátumhoz képest 58-cal, azaz 11,3%-kal). Másodszor, a Bíróság hatásfoka növekedett (37%-kal, azaz az egy évvel korábbi dátumhoz képest 148 üggyel). Harmadszor, a folyamatban lévő ügyek száma tovább emelkedik (19-cel). A Bíróság ennek következtében jelentős erőfeszítései ellenére sem tud lépést tartani a növekedéssel. Ráadásul ezekből az adatokból nem derül ki, mekkora a gyorsított eljárásra, illetve az ideiglenes intézkedésekre – e két erőforrás-intenzív tevékenységre – irányuló kérelmek száma.

A Bíróság szemléltetésül közli, hogy a folyamatban lévő ügyek aktái 505 folyóméternyi helyet foglalnak el.

A munkateher jelenlegi növekedésének okai a következők: (i) a tagállamok által indított keresetek egyes típusainak elbírálására vonatkozó hatáskör 2004-től történt átruházása a Törvényszékre; (ii) a peres ügyek számának a 2004-es és 2007-es bővítéseket követő növekedése; (iii) az uniós intézményeknek, szerveknek és hivataloknak az európai integráció elmélyülése nyomán intenzívebbé és változatosabbá váló jogalkotói és szabályozó tevékenysége következtében indult peres eljárások, valamint (iv) a közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelmekkel kapcsolatos peres ügyek számának növekedése. Megjegyzendő, hogy a Bíróság leterheltségét növelő okok közül sokat nem lehetett előre látni.

A Bíróság ugyanakkor nem maradt tétlen e dömping láttán. Eljárási szabályzatát úgy módosította, hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben lehetővé váljon a szóbeli eljárás nélküli határozathozatal, ugyanakkor egyértelműbbé tette ezen esetekben a beavatkozók jogállását, aminek következtében gyorsabban lehet velük foglalkozni.

Másrészt a Bíróság 2007-ben úgy határozott, hogy nyolc különböző összetételű tanácsra és egy fellebbezési tanácsra osztja fel magát. Bevezetett egy dinamikus ügykezelési rendszert is. Harmadrészt a tárgyalásra szóló jelentést már minden esetben összegzés formájában készítik el. Negyedrészt az elnök az új ügyeket azon tanácsok elé utalhatja, amelyek más, hasonló jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak. Ötödrészt új módszereket vezettek be az ítéletek és végzések megszövegezésére, és hatodrészt nagy teljesítményű számítógépes alkalmazásokat vezettek be az iratanyag azonnali elérésének biztosítása, valamint a kabinetek közötti, illetve a kabinetek, a hivatal és a Bíróság különböző főosztályai közötti gyors információcsere lehetővé tétele érdekében.

A Bíróság úgy véli, hogy sürgős strukturális megoldásra van szükség. A Szerződések alapján két reform lehetséges:

a) különös hatáskörű törvényszékek létrehozása, amelyek meghatározott területre vonatkozó közvetlen keresetek elbírálására rendelkeznének hatáskörrel, az EUMSZ 257. cikkének első bekezdésével összhangban. A szellemi tulajdon területe merült fel e tekintetben; b) a Törvényszéket alkotó bírák számának növelése az alapokmány 48. cikkének – az EUMSZ 281. cikke második bekezdésében foglaltak alapján történő – módosításával.

A két lehetőség hosszas mérlegelését követően a Bíróság végül úgy döntött, hogy a bírák számának növelése egyértelműen előnyösebb, mint különös hatáskörű törvényszék felállítása a szellemi tulajdon területén. E döntés oka a javasolt megoldás hatékonyságában, a helyzet sürgető voltában, a tervezett intézkedés rugalmasságában, valamint az uniós jog koherenciájában rejlik.

A Bíróság tehát szükségesnek tartja, hogy a Törvényszék tagjainak a számát legalább tizenkét taggal harminckilencre növeljék.

A bizottság szerint a Bíróság által felhozott érvek meggyőzőek. Ugyanakkor miközben elvi megállapodás van a Törvényszék tagjai számának növelésére vonatkozóan, kinevezésük módszerét még nem határozták meg. A bizottság ezért egyelőre nem foglalkozik a Bíróság kérelmének ezen vonatkozásával, és a kérelem két részre bontása érdekében törölte a szövegből a vonatkozó részeket. A bizottság úgy véli, hogy a Bíróság kérelmének Törvényszékre vonatkozó többi részét még függőben kell hagyni, és fenntartja magának a jogot, hogy egy külön rendeletben történő elfogadás céljából később vizsgálja meg azokat.

(3) A Bizottság véleménye

A bizottság a Bizottság legtöbb ajánlását átvette. Ugyanakkor úgy érzi, hogy nem lenne bölcs dolog előírni a Bíróság számára, hogy legalább két különös hatáskörű tanácsot hozzon létre. Nézete szerint ez túlságosan merev rendelkezés lenne. Ehelyett meghagyná annak a lehetőségét, hogy a tanácsokat a Bíróság eljárási szabályzatában hozza létre. Ezenfelül tudatában van annak, hogy a Bíróságnak már jelenleg is van hatásköre arra, hogy a hasonló jellegű ügyeket egy vagy több különös hatáskörű tanács elé utalja.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (27.1.2012)

a Jogi Bizottság részére

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(02074/2011 – C7-0090/2011 – 2011/0901A(COD))

A vélemény előadója: Angelika Werthmann

RÖVID INDOKOLÁS

2011. március 28-i két kérelmében az Európai Unió Bírósága javaslatot tett alapokmányának több módosítására, valamint a Közszolgálati Törvényszék helyettesítő bíráiról szóló rendelet elfogadására. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése következtében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak első ízben rendes jogalkotási eljárás szerint kell elfogadnia ezeket a rendelkezéseket.

A javasolt módosítások különböző mértékben érintik a jelenleg az Európai Unió Bíróságát alkotó három bíróságot, vagyis a Bíróságot, a Törvényszéket és a Közszolgálati Törvényszéket.

A lényegi változtatások mellett két javaslat a személyzeti állomány változását/növelését célozza, melyhez kiegészítő eszközökre van a szükség, így közvetlenül az uniós költségvetést érintik.

1. A Bíróság alelnöki hivatalának létrehozása

A Bíróság az Európai Unió Bíróságán belül továbbá egy alelnöki hivatal létrehozását javasolja.

a. Indokolás:

A Bíróság azzal érvel, hogy elnökének munkaterhe időközben jelentősen nőtt, és hasznosnak tűnik, hogy feladatainak gyakorlása során egy elnökhelyettes helyettesíthesse vagy segíthesse.

A Bíróság elnöke sokféle feladatot tölt be, amelyek ellátása alapvetően fontos a Bíróság megfelelő működése szempontjából. Elsősorban az ő felelőssége az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárások és az ideiglenes intézkedések elleni fellebbezések intézése. Esetenként előfordul, hogy a Bíróság ideiglenes intézkedésre irányuló eljárásokban hozott végzéseivel szembeni fellebbezések elbírálása egy évnél is hosszabb ideig elhúzódik. Az alelnöki hivatal létrehozása hozzájárulhatna ahhoz, hogy a helyzet javuljon ebből a szempontból.

b. Költségvetési vonzat:

A Bíróság által benyújtott információk szerint a Bíróság alelnöki hivatalának létrehozása megközelítőleg 38 000 euró többletköltséget jelentene fizetés, juttatások és egyéb költségtérítések formájában.

2. A Törvényszék bíróinak 12 fővel való növelése

a. Indokolás:

A Bíróság azzal érvel, hogy már néhány éve folyamatosan egyre szélesebb a szakadék a Törvényszék által feldolgozott ügyek és az új eljárások között, és a feldolgozatlan ügyek száma egyre nő. 2010-ben év végén 1 300 függőben lévő ügy volt és 527 ügyet dolgoztak fel az év során. 2004 és 2010 között az ügyek átlagos feldolgozási ideje 20,9 hónapról 27,2 hónapra nőtt. 2000 és 2010 között az új esetek száma 65 százalékkal nőtt. A Bíróság abból indul ki, hogy a jövőben az eljárások száma évente továbbra is nőni fog.

Alapos mérlegelés után a Bíróság úgy határozott, hogy támogatja a bírók számának növelését, mivel csak így lehet sürgősen biztosítani a szükséges hatékonyságot, sürgősséget, rugalmasságot és következetességet a Bíróság ítélkezési gyakorlatában.

b. Költségvetési vonzat:

A bírók számának 12 fővel való növelése, valamint a számukra szükséges új személyzet álláshelyei, a bútorok, stb., az első évben 16 052 000 euró többletköltséget okoznak, a következő években ez az összeg 13 652 000 euró.

A Bíróság becslése a 2012-es költségvetéssel kapcsolatban – vagyis abban az időben, amikor a módosított statútum várhatóan hatályba lép – összesen 354 000 000 eurót irányoz elő a teljes költségvetésre.

Ezzel tehát a Bíróság arra irányuló javaslata, hogy növeljék a Törvényszék bíróinak számát, a következő évben 3,8%-os növekedést jelentene az Európai Bíróság éves költségvetésében. Amennyiben a Parlament és a Tanács jóváhagyja a statútum Bíróság által javasolt megváltoztatását, az ebből eredő többletköltségekkel 2012-ben költségvetés-módosításban kell foglalkozni.

c. Javaslat:

Az előadó tisztában van azzal, hogy a Bíróság javaslatainak milyen hatása van az uniós költségvetésre, különösen mivel jelenleg a legtöbb tagállam nehéz gazdasági helyzetben találja magát és az uniós költségvetés is rendkívül szoros. Rá kíván mutatni ugyanakkor, hogy egyrészt a hatékony bírói jogvédelem biztosítása – beleértve az ésszerű határidőn belül történő igazságszolgáltatást – elsőrendű követelmény, másrészt pedig a kevéssé hatékony igazságszolgáltatás kedvezőtlen gazdasági következményei – még ha nem is annyira nyilvánvalóak, mint a költségvetési kiadások emelkedése – nagy valószínűség szerint költségesebbek az utóbbiaknál.

*******

A Költségvetési Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja az Európai Parlamentnek, hogy az első olvasat során elfogadandó álláspontjában hagyja jóvá a Bíróság javaslatát.

 

 

ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

Hivatkozások

02074/2011 – C7-0090/2011 – 2011/0901A(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

7.4.2011

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

29.9.2011

 

 

 

Az elfogadás dátuma

25.1.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Reimer Böge, Lajos Bokros, Jean-Luc Dehaene, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Carl Haglund, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, George Lyon, Barbara Matera, Claudio Morganti, Dominique Riquet, Potito Salatto, László Surján, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

François Alfonsi, Peter Jahr, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Paul Rübig, Adina-Ioana Vălean

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Derk Jan Eppink


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (5.3.2012)

a Jogi Bizottság részére

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(02074/2011 – C7‑0090/2011 – 2011/0901A(COD))

A vélemény előadója: Morten Messerschmidt

RÖVID INDOKOLÁS

A Bíróság négy reformra tesz javaslatot, amelyeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell elfogadnia a Bizottság véleményének kézhezvétele után (rendes jogalkotási eljárás, az EP és a Tanács közötti egyenlő feltételeken alapul)(1).

Általános megjegyzés: A Bíróság javaslatainak elemzését megnehezíti az Európai Unió bírói ágának felépítése, mivel az Európai Unió Bíróságában benne foglaltatik a Bíróság, a Törvényszék és a különös hatáskörű törvényszékek(2) (mostanáig csak az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke), valamint az, hogy az ezen bírói testületek felépítésével és működésével foglalkozó előírások négy különböző dokumentumban vannak megfogalmazva – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), a Bíróság alapokmánya (alapokmány, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyv) és az eljárási szabályzat, amelyek egymással szoros kapcsolatban állnak, illetve kiegészítik egymást.

A Bíróság javaslata négy fő pontból áll (A–D. pont).

A.  A Bíróság alelnöki hivatalának létrehozása (lásd a bírósági javaslat 1. cikkének  1. és 2. pontját)

A reform célja

A nagytanács elé utalt minden egyes ügyben a Bíróság elnöke mellett foglal helyet. Helyettesíti az elnököt bírósági tisztségeinek ellátásában annak akadályoztatása esetén.

Segíti, illetve helyettesíti az elnököt egyéb tisztségei ellátásában (képviselet, adminisztráció stb.).

Észrevételek

A Bíróság elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra. „Az elnök irányítja a Bíróság munkáját és szervezeti egységeit; elnököl a tárgyalásokon és a zárt tanácskozásokon.”(3).

Mint azt a Bíróság megállapítja: „Az elnökségre háruló feladatok ugyanis az Unió egymást követő bővítéseinek következtében jelentősen megnövekedtek, többek között a Bíróság képviseletét és igazgatását illetően.”

B.  A nagytanács felépítésének megváltoztatása és a nagytanácsot alkotó bírák számának tizenháromról tizenötre növelése (lásd a bírósági javaslat 1. cikkének 2. pontját)

A reform célja

A nagytanács kapacitásának növelése és további bírák bevonása annak tevékenységébe.

Az öt-öt bíróból álló négy tanács elnökei jelenleg a nagytanács állandó vagy „hivatalos” tagjai. A Bíróság ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását javasolja; a javaslatnak megfelelően a nagytanács tizenöt bíróból állna(4).

Észrevételek

A Bíróság megjegyzi, hogy jelenleg a Bíróság elnökének és az öttagú bírói tanácsok elnökeinek munkaterhe jelentős, míg a többi bíró a nagytanács elé utalt ügyekben viszonylag keveset ülésezik.

C. A Közszolgálati Törvényszéken működő bírói kar helyettesítő bírákkal való kiegészítésének lehetővé tétele (a bírósági javaslat 1. cikkének 8. pontja és 2. cikke az alapokmány módosításáról)

A reform célja

A Közszolgálati Törvényszék bírájának helyettesítése abban az esetben, ha egészségügyi okokból valószínűleg több mint három hónapig akadályozva lesz abban, hogy részt vegyen az ügyek elbírálásában.

Észrevételek

A helyettesítő bírákat a Bíróság három korábbi bírájából álló listáról választanák, amelyet a Tanács állít össze a Bíróság elnökének javaslata alapján. A helyettesítő bíró kizárólag addig végezné a munkáját, ameddig az általa helyettesített bíró akadályoztatva van munkájának elvégzésében. A Bíróság véleménye szerint ez a megoldás rugalmas és garantálja, hogy a szóban forgó bírák kinevezésüket követően azonnal munkába állhassanak. A reformjavaslat vonatkozna az EUMSZ 257. cikke alapján létrehozott további különös hatáskörű törvényszékekre is (mostanáig csak az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke létezik).

D. A Törvényszéknél dolgozó bírák számának huszonhétről harminckilencre emelése (a bírósági javaslat 1. cikkének 7. pontja)

A reform célja

Annak biztosítása, hogy a Törvényszék képes legyen megbirkózni a folyamatban lévő ügyek egyre növekvő száma miatt felhalmozott hátralékkal, és meg tudjon felelni az Alapjogi Chartában és az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben foglalt „ésszerű időn belüli tárgyalás” elvének.

Észrevételek

„A Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll”(5). A Törvényszék bíráit „a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki ...”(6). Számukat jelenleg az alapokmány huszonhétben határozza meg(7).

A Törvényszék hatásköre kiterjed első fokon a jogalkotási aktusok jogszerűségére, illetve az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek(8) jogalkotási aktusaira vonatkozó keresetek elbírálására azon keresetek kivételével, amelyeket bizonyos esetekben a tagállamok indítanak az Európai Unió valamely intézménye ellen, vagy valamely intézmény indít egy másik intézmény(9) ellen. A Törvényszék határozataival szemben kizárólag jogi kérdésekben a Bírósághoz lehet fordulni(10). Így a Törvényszéknek kell megbirkóznia az eljárások nagy részével, beleértve a különösen összetett ügyeket, amelyeknél jelentős mennyiségű tényszerű információt kell figyelembe venni, mint a versennyel és az állami támogatással kapcsolatos ügyek, valamint az utóbbi időben jelentős számú, közösségi védjegybejelentésekkel kapcsolatos ügyek. A Bíróság felhívja a figyelmet a folyamatban lévő ügyek növekvő számára, a 2000. évi 787-ről 2010. évi 1300-ra (=65%).

A Bíróság két megoldási lehetőséget vizsgál meg a Törvényszék felhalmozott ügyeinek problémájára: Egy olyan különös hatáskörű törvényszék felállítása, amely meghatározott területre vonatkozó keresetek elbírálására(11) rendelkezne hatáskörrel, illetve a bírák számának növelése(12).

Az első lehetőséget maga a Törvényszék vetette fel a szellemi tulajdon területével kapcsolatban(13).

A Bíróság végül úgy döntött, hogy a bírák számának növelése egyértelműen előnyösebb, mint egy különös hatáskörű törvényszék felállítása a szellemi tulajdon területén. A Bíróság különösen a hatékonyság, a sürgősség és a rugalmasság szempontját veszi figyelembe.

A specializáció által hatékonyabb működésre való törekvést a Bíróságon belüli tanácsok létrehozásával is meg lehet valósítani. A bírák számának növelése és kinevezésük rövidebb idő alatt valósítható meg, mint egy új törvényszék létrehozása. Ami a rugalmasságot illeti, a Bíróság vitatja, hogy a Törvényszék könnyen hozzá tudná igazítani humán erőforrásait a bírósági eljárások különböző területein jelentkező ügyek változó mennyiségéhez.

A Törvényszék a következő módon indokolja meg egy különös hatáskörű törvényszék létrehozására irányuló javaslatát: A bírói ág Nizzai Szerződésben bevezetett és a Lisszaboni Szerződés által megerősített megreformálásának az volt a célja, hogy az elsőfokú ügyeket lehetőség szerint különös hatáskörű törvényszékek bírálják el. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek kezelésére ideális megoldás, hogy egy különös hatáskörű törvényszékhez utalják őket, mert a kezelendő ügyek köre sajátos, homogén és egyértelműen meghatározott. Már jelenleg is az ilyen típusú ügyek teszik ki a Törvényszék által kezelt ügyek nagy hányadát, körülbelül egyharmadát. Azok a bírák, az előadó bírók és hivatalnokok, akiket egy bizonyos területen szerzett sajátos szakértelmükért választottak ki, sokkal produktívabb munkát végeznek mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Az EU Közszolgálati Törvényszékének példája mutatja, hogy a magasabb fokú produktivitás alacsonyabb költségekkel jár. A Törvényszéken dolgozó bírák számának egymást követő növelése nem tűnik járható útnak az ügyek felhalmozódásának problémája szempontjából, amely probléma újra jelentkezni fog a jövőben.

A Bíróság javaslata nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hogyan neveznék ki a további 12 bírát. Ezért a fentiekben már megnevezett, a tagállamok kormányai általi közös megegyezéssel való kinevezés általános elve lenne érvényes, vagy valamilyen rotációs rendszert kellene bevezetni.

A Törvényszék munkaterhének csökkentése érdekében ezenkívül az is megoldást jelenthetne, ha a jelenleg az alapokmány 51. cikkében meghatározottnál több típusú ügyet utalnának a Bíróság hatáskörébe, úgy tűnik ugyanis, hogy a Bíróság túlterheltsége nem olyan mértékű, mint a Törvényszéké.

E.  A „különvélemény” bevezetése a Bíróság gyakorlatában

A különvélemény azt jelenti, hogy az a bíró, akinek eltérő álláspontja van egy, a bírók többsége által elfogadott határozattal, vagy a határozat indokolásával kapcsolatban, a tanácskozások folyamán hangot adhat e véleményének, majd azt az ítélettel együtt nyilvánosságra hozhatja. Ezért ez az eljárás kivételt jelent a tanácskozások titkosságának elve alól. A különvélemény lehetőségének bevezetése a Bíróság eljárásaiban nem most merül fel először. Nyomós okok léteznek e gyakorlat bevezetésére. Jelentős számú – pontosan kilenc – alkotmánybíróság alkalmazza ezt a gyakorlatot az Európai Unióban: Dánia, Finnország, Németország, Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság, anélkül, hogy azt megkérdőjeleznék, vagy csökkentené a bíróság kollegialitását, illetve aláásná a hírnevét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is alkalmazza ezt a módszert mint általános gyakorlatot. Ha azonban bevezetésre kerül, ennek oly módon kell történnie, amely nem veszélyezteti a bírák függetlenségét, és a kérdésről elmélyült vitát kell folytatni.

MÓDOSÍTÁS

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

(1) A Bíróság nagytanácsának a határozathozatalában az összes bíró részvételének fokozása érdekében növelni kell azon bírák számát, akik ezen ítélkező testületben ülésezhetnek, és indokolt megszüntetni az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek állandó részvételét.

(1) A Bíróság nagytanácsához utalt ügyekben az összes bíró részvételének fokozása és gyakoribb ítélkezésének lehetővé tétele érdekében növelni kell azon bírák számát, akik ezen ítélkező testületben ülésezhetnek, és indokolt megszüntetni az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek állandó részvételét.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

(1a) A források növelése lehetővé tenné az „egyéb ügyek” kategóriájába tartozó eljárások elsőbbségi sorrend szerinti szervezeti átalakítását, különösen a versenyügyek esetében, amelyeknél fokozottan ügyelni kell ésszerű határidő betartására.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

(1b) A bírák számának növelése nem elegendő a késedelmek orvoslásához. Szükséges egyes tanácsok nagyobb fokú szakosodáson alapuló működése is, ami javítaná a Törvényszék rugalmasságát és hatékonyságát.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

(5) A Törvényszék előtt indított eljárások száma, hatáskörének a létrehozása óta történő fokozatos bővítése miatt, jelenleg folyamatosan növekszik.

(5) A Törvényszék előtt indított eljárások száma, hatáskörének a létrehozása óta történő fokozatos bővítése miatt, jelenleg folyamatosan növekszik, és az eljárások során tapasztalt késedelem is egyre jelentősebb.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

(9) Következésképpen el kell fogadni azokat az intézkedéseket, amelyekkel ez a helyzet orvosolható, és a Szerződések által biztosított azon lehetőség, hogy a Törvényszéket alkotó bírák száma növelhető, biztosítja, hogy rövid időn belül csökkenjen mind a folyamatban lévő ügyek mennyisége, mind az ezen igazságszolgáltatási fórum előtti eljárások túl hosszú időtartama.

(9) Következésképpen el kell fogadni azokat az intézkedéseket, amelyekkel ez a helyzet orvosolható, és a Szerződések által biztosított azon lehetőség, hogy a Törvényszéket alkotó bírák száma 27-ről 39-re növelhető, biztosítja, hogy rövid időn belül csökkenjen mind a folyamatban lévő ügyek mennyisége, mind az ezen igazságszolgáltatási fórum előtti eljárások túl hosszú időtartama. A Törvényszék által tárgyalt ügyeknek a megfelelő tanácsok közötti hatékonyabb felosztása hasonlóképpen jelentősen csökkenthetné az eljárások terén tapasztalható késedelmeket.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

(9a) A Törvényszék bírói létszámának növelése után természetesen felmerül kinevezésük kérdése. A bírák kinevezésére vonatkozó rendszerrel kapcsolatban a tagállamoknak olyan szabályokról kell megállapodniuk, amelyek mindenben garantálják a kinevezett személyek függetlenségét és pártatlanságát, hozzáértését és alkalmasságát, valamint egyenlőségüket és egyensúlyukat a küldő tagállam tekintetében.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

(9b) Alapelvként a Törvényszéket tagállamonként legalább egy és legfeljebb két – az adott tagállam állampolgárságával rendelkező – bírónak kell alkotnia.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

9 c preambulumbekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

(9c) A Törvényszék hatékonyabb működésének lehetővé tétele és annak biztosítása érdekében, hogy ésszerű időn belül lehessen tárgyalni az ügyeket és ítéletet hozni, a Törvényszék szakosított tanácsokat állíthat fel, amennyiben ezt az adott szakterületen zajló eljárások száma indokolja.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

9 d preambulumbekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

(9d) A Törvényszék belső szervezeti felépítését illetően a Bíróság esetében elfogadott megközelítésnek megfelelően az elnök segítése céljából létre kell hozni az alelnöki tisztséget.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

(10) Annak érdekében, hogy a különös hatáskörű törvényszékek megfelelően működhessenek azon bíró távolléte esetén, aki nincs a teljes munkaképtelenség állapotában, de hosszú ideig akadályozva van abban, hogy részt vegyen az ügyek elbírálásában, lehetővé kell tenni e törvényszékek bírói karának helyettesítő bírákkal való kiegészítését.

(10) Annak érdekében, hogy a különös hatáskörű törvényszékek megfelelően működhessenek azon bíró távolléte esetén, aki nincs a teljes munkaképtelenség állapotában, de hosszú ideig akadályozva van abban, hogy részt vegyen az ügyek elbírálásában, lehetővé kell tenni e törvényszékek bírói karának helyettesítő bírákkal való kiegészítését. A helyettesítő bírák kinevezésének mindenben garantálnia kell a kinevezett személyek függetlenségét és pártatlanságát, hozzáértését és alkalmasságát, valamint egyenlőségüket és egyensúlyukat a küldő tagállam tekintetében.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

(10a) A helyettesítő bírák tekintélyével kapcsolatos bármely kétely kiküszöbölése érdekében rendkívül fontos, hogy kiválasztásuk úgy történjen, hogy a Bíróság tekintélye ne sérüljön, és teljes függetlenségük biztosítva legyen.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

(10b) A helyettesítő bírákra vonatkoznia kell a függetlenség, a pártatlanság, a hozzáértés és az alkalmasság követelményének, valamint feladataik ellátása során ugyanazokkal a jogokkal kell rendelkezniük, mint az állandó bíráknak.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

10 c preambulumbekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

(10c) Amennyiben a Bíróságon bevezetésre kerül a különvélemények kinyilvánítását lehetővé tévő rendszer, ez mindazonáltal nem veszélyeztetheti a bírák függetlenségét; e kérdésről elmélyült vitát kell folytatni szakértők, jogászok és az egyéb érdekelt felek bevonásával.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

6a. A 47. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

 

„A 9a., a 14. és 15. cikket, a 17. cikk első, második, negyedik és ötödik bekezdését, valamint a 18. cikket a Törvényszékre és annak tagjaira is alkalmazni kell.”

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

7. A 48. cikkben a „huszonhét” kifejezés helyébe a „harminckilenc” kifejezés lép.

7. A 48. cikk helyébe a következő szöveg lép:

 

„A Törvényszék harminckilenc bíróból áll.

 

A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, felváltva húsz, illetve tizenkilenc bírót érint.”

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

7a. A 48. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„A tagállamokat legalább egy, de legfeljebb két, az adott tagállam állampolgárságával rendelkező bíró képviseli.”

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 b pont (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

7b. Az 50. cikk az első bekezdést követően a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„A nagy mennyiségű folyamatban lévő ügyet képviselő területeken a Törvényszék megfelelő számú szakosított tanácsot állíthat fel, amelyek között el kell osztani az érintett jogterületeken folyó eljárásokat.”

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

A 62c. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

A 62c. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„A Parlament és a Tanács, az EUMSZ 257. cikk alapján eljárva, a különös hatáskörű törvényszékek bírói karát helyettesítő bírákkal egészítheti ki azon bírák helyettesítése érdekében, akik nincsenek a teljes munkaképtelenség állapotában, de hosszú ideig akadályozva vannak abban, hogy részt vegyenek az ügyek elbírálásában. Ebben az esetben a Parlament és a Tanács megállapítja a helyettesítő bírák kinevezésére vonatkozó feltételeket, e bírák jogait és kötelezettségeit, valamint a hivatali feladataik ellátására és megbízatásuk megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat.”

„A Parlament és a Tanács, az EUMSZ 257. cikk alapján eljárva, a különös hatáskörű törvényszékek bírói karát helyettesítő bírákkal egészítheti ki azon bírák helyettesítése érdekében, akik nincsenek a teljes munkaképtelenség állapotában, de hosszú ideig akadályozva vannak abban, hogy részt vegyenek az ügyek elbírálásában. Ebben az esetben a Parlament és a Tanács megállapítja a helyettesítő bírák kinevezésére vonatkozó feltételeket, e bírák jogait és kötelezettségeit, valamint a hivatali feladataik ellátására és megbízatásuk megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat. A bírósági ítéletek megkérdőjelezhetetlenségének garantálása érdekében e rendelkezések továbbá biztosítják, hogy a helyettesítő bírák ugyanazokat a jogokat élvezzék és ugyanazokat a tisztségeket vállalhassák, mint az állandó bírák.”

(Ez a módosítás a véleménytervezet (PE 470.092 v01-00) 4. módosítása helyébe lép.)

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bíróságtól származó tervezet

Módosítás

 

2a. Az e rendelet hatálybalépését követően kinevezett tizenkét bíró eskütétele után azonnal hivatalba lép. Sorshúzással kiválasztanak közülük hat bírót, akik megbízatása a Törvényszék e rendelet hatálybalépését követő első részleges megújítása után hat évvel jár le. A másik hat bíró megbízatása a Törvényszék e rendelet hatálybalépését követő második részleges megújítása után hat évvel jár le.

ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

Hivatkozások

02074/2011 – C7-0090/2011 – 2011/0901A(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

7.4.2011

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFCO

15.9.2011

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Morten Messerschmidt

12.7.2011

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

11.10.2011

 

 

 

Az elfogadás dátuma

28.2.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alfredo Antoniozzi, Andrew Henry William Brons, Andrew Duff, Ashley Fox, Zita Gurmai, Gerald Häfner, Daniel Hannan, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, Jaime Mayor Oreja, Morten Messerschmidt, Paulo Rangel, Algirdas Saudargas, József Szájer, Søren Bo Søndergaard, Rafał Trzaskowski, Luis Yáñez-Barnuevo García

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

John Stuart Agnew, Elmar Brok, Vital Moreira, Evelyn Regner, György Schöpflin, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Leonardo Domenici

(1)

Az EUMSZ 281. cikkének (2) bekezdése.

(2)

Az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdése.

(3)

Az EUMSZ 253. cikkének (3) bekezdése, az eljárási szabályzat 8. cikke.

(4)

Az Alapokmány 16. cikkének (2) bekezdése, az eljárási szabályzat 11b. cikkének (1) és (2) bekezdése.

(5)

Az EUSZ 19. cikke (2) bekezdésének második albekezdése

(6)

Az EUSZ 19. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése.

(7)

Az EUMSZ 254. cikkének (1) bekezdése és az alapokmány 48. cikke.

(8)

Az EUMSZ 256. cikke (1) bekezdésének első albekezdése.

(9)

Az alapokmány 51. cikke.

(10)

Az EUMSZ 256. cikke (1) bekezdésének második albekezdése.

(11)

Az EUMSZ 257. cikkének értelmében.

(12)

Az EUSZ 19. cikke (2) bekezdésének, az EUMSZ 254. cikke (1) bekezdésének és az alapokmány 48. cikkének értelmében.

(13)

A 2009. december 22-én a Bíróság elnökének küldött dokumentum.


ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

Hivatkozások

02074/2011 – C7-0090/2011 – 2011/0901A(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

7.4.2011

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

29.9.2011

AFCO

15.9.2011

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Alexandra Thein

12.4.2011

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

21.6.2011

21.11.2011

26.1.2012

 

Az elfogadás dátuma

31.5.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Gerald Häfner, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Evelyn Regner, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Zbigniew Ziobro, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sergio Gaetano Cofferati, Luis de Grandes Pascual, Eva Lichtenberger, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Mikael Gustafsson, Elisabeth Morin-Chartier

Benyújtás dátuma

5.6.2012

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat