Eljárás : 2011/0417(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0193/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0193/2012

Viták :

PV 12/09/2012 - 17
CRE 12/09/2012 - 17

Szavazatok :

PV 13/09/2012 - 11.10
CRE 13/09/2012 - 11.10
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 12/03/2013 - 10.4
CRE 12/03/2013 - 10.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0346
P7_TA(2013)0071

JELENTÉS     ***I
PDF 655kWORD 368k
5.6.2012
PE 483.701v02-00 A7-0193/2012

az európai kockázatitőke-alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0860 – C7‑0490/2011 – 2011/0417(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Philippe Lamberts

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az európai kockázatitőke-alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0860 – C7‑0490/2011 – 2011/0417(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0860),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0490/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 26-i véleményére(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és Jogi Bizottság véleményére (A7–0193/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai kockázatitőke-alapokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(3),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A kockázati tőke finanszírozást nyújt olyan vállalkozásoknak, amelyek általában nagyon kicsik, vállalati fejlődésük kezdeti szakaszában vannak, valamint jelentős növekedési és terjeszkedési lehetőségeik vannak. Noha a kockázatitőke-alapok gyakran induló vállalkozásokba fektetnek be, előfordulnak olyan esetek, amikor helyénvaló már öt évnél régebben létrehozott vállalkozásokba átalakítási célú befektetéseket eszközölni. A kockázatitőke-alapok emellett értékes szakértelmet és tudást, üzleti kapcsolatokat, márkaértéket adnak és stratégiai tanácsadást nyújtanak ▌a vállalkozásoknak. A kockázatitőke-alapok azáltal, hogy finanszírozást és tanácsadást nyújtanak ezeknek a vállalkozásoknak, serkentik a gazdasági növekedést, hozzájárulnak munkahelyek létrehozásához és a tőke mobilizációjához, elősegítik az innovatív vállalkozások létrehozását és bővülését, növelik azok kutatási-fejlesztési befektetéseit, és táplálják a vállalkozói szellemet, az innovációt és a versenyképességet, összhangban az EU 2020 stratégia célkitűzéseivel és a tagállamok előtt álló hosszú távú kihívásokkal – mint például az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer „Globális trendek 2030-ig” című jelentésében azonosított kihívásokkal – összefüggésben. A kis- és középvállalkozásokba (kkv-k) történő beruházások fellendítése érdekében az e rendelet szerint eszközölt befektetéseket be kell építeni a Bizottság által a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram keretében végrehajtandó beruházások közé. A Bizottságnak integrált stratégiát kell előterjesztenie a kkv-knak szóló pénzügyi eszközökről, és értékelnie kell a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II)(5), a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) és a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) hatását a kockázati tőke rendelkezésre állására.

(2)       Szükség van közös keretszabályok meghatározására az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés használata, különösen az e megnevezéssel működő alapok portfólió-összetétele, azok finanszírozható befektetési célja, az általuk használható befektetési eszközök, valamint az ilyen alapokba történő befektetés szempontjából az Európai Unióban egységes szabályok szerint elfogadható befektetői csoportok vonatkozásában. Ilyen közös keretrendszer hiányában fennáll annak kockázata, hogy a tagállamok nemzeti szinten olyan eltérő intézkedéseket hoznak, amelyek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piacra és akadályozzák annak megfelelő működését, mivel az egész Európai Unióban működtetni kívánt kockázatitőke-alapokra az egyes tagállamokban különböző szabályok lennének érvényesek. A portfólió-összetételre, a befektetési célokra és az elfogadható befektetőkre vonatkozó eltérő minőségi követelmények emellett eltérő befektetővédelmi szinteket eredményezhetnek, továbbá az „európai kockázatitőke-alapok” befektetési ügyletei tekintetében zavaros elképzelésekhez vezethetnek. Emellett a befektetőknek össze kell tudniuk hasonlítani a különböző kockázatitőke-alapok befektetési ügyleteit. Fel kell számolni a kockázatitőke-alapok határokon átnyúló forrásbevonási tevékenységét akadályozó jelentős tényezőket, meg kell akadályozni az említett alapok közötti verseny torzulását, és elejét kell venni annak, hogy a jövőben bármely olyan további tényező léphessen fel, amely akadályozhatná az alapok forgalmazását és jelentős mértékben torzíthatná a versenyt. Ebből következően a megfelelő jogalap az EUMSZ-nek az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke.

(3)       Szükség van olyan rendelet elfogadására, amely az európai kockázatitőke-alapokra alkalmazandó egységes szabályokat állapít meg, és valamennyi tagállamban ennek megfelelő kötelezettségeket ír elő azokra az alapkezelőkre vonatkozóan, amelyek „európai kockázatitőke-alap” megnevezés alatt kívánnak forrásbevonást végrehajtani az Európai Unióban. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell azon befektetők bizalmát, amelyek kockázatitőke-alapokba kívánnak befektetni.

(3a)     Az új alapok piacon történő létrehozásával járó költségek enyhítése érdekében az európai kockázatitőke-alap létrehozási folyamatának a lehető leggyorsabbnak kell lennie.

(4)       Az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés használatára vonatkozó minőségi követelmények rendeletben történő megállapítása biztosítaná azt, hogy a megállapított követelmények közvetlenül alkalmazandók legyenek az olyan kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek e megnevezést használva alatt végeznek forrásbővítést. Így egy irányelv átültetésével a nemzeti követelmények különbözőségei megszüntethetők lennének, amely biztosítaná a megnevezés használatának egységes feltételeit. E rendelet következtében a szóban forgó megnevezést használó kollektív befektetési vállalkozásokra az Európai Unió egészében azonos szabályok lennének érvényesek, ami azoknak a befektetőknek a bizalmát is növelné, amelyek kockázatitőke-alapokba kívánnak befektetni. A rendelet csökkentené a szabályozás bonyolultságát és az alapkezelőknek a kockázatitőke-alapokat szabályozó, gyakran eltérő nemzeti szabályoknak való megfeleléssel járó költségeit, különösen azon alapkezelők esetében, amelyek határokon átnyúló módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. A rendeleti szabályozás hozzájárul a verseny torzulásának megakadályozásához is. A Bizottságnak 2012 végéig jelentést kell előterjesztenie a különböző tagállamokban a kockázatitőke-alapok előtt álló adózási akadályokról, és továbbra is az adózási szempontból egyenlő feltételek elérésén kell munkálkodnia.

(5)       Az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokra és azok alapkezelőire vonatkozó szabályok közötti kapcsolat tisztázása végett szükséges megállapítani, hogy ez a rendelet kizárólag az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i, 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke szerinti, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoktól eltérő, olyan kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőire alkalmazandó, amelyek székhelye az Európai Unióban található, és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i, 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette őket. A rendeletet továbbá kizárólag azokra az alapkezelőkre kell alkalmazni, amelyek olyan minősített kockázatitőke-alapok portfólióit kezelik, amelyek összesített eszközértéke nem haladja meg az 500 millió EUR küszöbértéket. Azon kockázatitőkealap-kezelőknek, amelyeket e rendelet alapján vettek nyilvántartásba, és amelyek teljes eszközállományának értéke a későbbiekben túllépi az 500 millió EUR küszöbértéket, és amelyeket ezért a 2011/61/EU irányelv 6. cikkével összhangban a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságainak kell engedélyeznie, továbbra is meg kell engedni, hogy használják az „európai kockázatitőke-alap” megnevezést, és a minősített kockázatitőke-alapok Unión belüli forgalmazásával kapcsolatban e rendelet alapján működjenek, feltéve, hogy a minősített kockázatitőke-alapok vonatkozásában továbbra is mindenkor megfelelnek ennek a rendeletnek.

(6)       Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni akkor, ha a kollektív befektetési vállalkozás nem kívánja használni az „európai kockázatitőke-alap” megnevezést. Ezekben az esetekben továbbra is a meglévő nemzeti és az általános uniós előírások érvényesek.

(6a)     Jóllehet az európai kockázatitőke-alapok fontos szerepet játszhatnak a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának előmozdításában, és még ha biztosítékokat építettek is be annak biztosítására, hogy az alapokat megfelelően használják fel, fennáll annak a kockázata, hogy az európai kockázatitőke-alapokat nem rendeltetésszerű célokra használják fel. A felügyeleti hatóságoknak ébernek kell lenniük e tekintetben, és felülvizsgálatot kell végezni annak biztosítása céljából, hogy minden lehetséges joghézagot kiküszöböljenek.

(7)       E rendelet feladata, hogy megállapítsa a minősített kockázatitőke-alapok jellegére, nevezetesen az olyan potfólióvállalkozásokra vonatkozó egységes szabályokat, amelyekbe a minősített kockázatitőke-alapok jogosultak befektetni, valamint az alkalmazandó befektetési eszközökre vonatkozó egységes előírásokat. Ez azért szükséges, hogy a minősített kockázatitőke-alapok fogalma világosan elhatárolódjon az olyan egyéb alapoktól, amelyek más, kevésbé szakosodott befektetési stratégiát alkalmaznak, mint például a magántőke- vagy ingatlanbefektetések.

(8)       Az e rendelettel szabályozott kollektív befektetési vállalkozások pontos körülírásának céljával összhangban, és annak biztosítása érdekében, hogy e befektetési vállalkozások a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő kisvállalkozások tőkeellátását segítsék, az „európai kockázatitőke-alap” megnevezést ▌olyan alapokra kell korlátozni, amelyek az e rendelet szerinti első befektetést követő két évben lehívott tőkéjüknekaz összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek rövid távú állományának levonása után – átlagosan legalább 55%-át, később pedig legalább 70%-át ilyen vállalkozásokba fektetik be. A vonatkozó költségeknek magukban kell foglalniuk minden közvetlenül vagy közvetetten a befektetők által viselt díjat, illetéket és kiadást, amelyről a minősített kockázatitőke-alap kezelője és a befektetők megállapodtak.

(8a)     A minősített kockázatitőke-alap kezelőinek képesnek kell lenniük arra, hogy az alap élettartama alatt további tőke-hozzájárulásokat vonzzanak.

(8b)     A kvázi-sajáttőke-eszközök olyan típusú finanszírozási eszközökből állnak, amelyek esetében a befektetés hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az instrumentum visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított. Ezek az eszközök finanszírozási eszközök széles körét foglalják magukban, így például alárendelt kölcsönöket, csendes részesedéseket, nyereségrészesedésre jogosító hiteleket, nyereségrészesedési jogokat, átváltható kötvényeket és opciós utalványt is tartalmazó kötvényeket.

(9)       A minősített kockázatitőke-alapok befektetéseit kizárólag a közvetlenül kibocsátott eszközökbe történő befektetésre szükséges korlátozni, mert így biztosítható, hogy az e rendelet szerinti minősített kockázatitőke-alapok megkülönböztethetőek legyenek a kibocsátott értékpapírokkal a másodlagos piacon kereskedő alternatív befektetési alapok szélesebb körű kategóriájától.

(10)     A minősített kockázatitőke-alapok bizonyos fokú befektetési és likviditáskezelési rugalmasságának biztosítása érdekében a rendelet lehetővé tenné a – például a nem minősített portfóliótársaságok részvényeivel vagy részesedéseivel való – másodlagos kereskedést az e rendelet szerinti első befektetést követő két évben az alap lehívott tőkéjének – az összes vonatkozó költség levonása után – átlagosan 45%-át, később pedig 30% százalékát meg nem haladó maximális küszöbértékig. A készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek rövid távú állományát nem kell figyelembe venni e küszöbérték számításakor.

(11)     Annak érdekében, hogy az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés az Európai Unió egész területén a befektetők számára megbízható és könnyen azonosítható legyen, a rendeletben elő kell írni, hogy a minősített kockázatitőke-alapok Európai Unióban történő forgalmazásakor az „európai kockázatitőke-alap” megnevezést kizárólag azok az alapkezelők használhatják, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított egységes minőségi kritériumoknak.

(12)     Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok a céljuknak megfelelő, elkülönült és azonosítható profillal rendelkezzenek, egységes szabályokat kell bevezetni az ilyen minősített alapok portfólió-összetételére és engedélyezett befektetési technikáira vonatkozóan, ideértve a kölcsönöket is.

(13)     Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok ne járuljanak hozzá rendszerszintű kockázatok kialakulásához, valamint ▌hogy az ilyen alapok befektetési tevékenységük során a minősített portfóliótársaságok támogatására összpontosítsanak, az alap kölcsönfelvételét vagy tőkeáttétel alkalmazását csak a le nem hívott lekötött tőke mértékéig ▌szabad megengedni. Annak érdekében azonban, hogy az alapok fedezni tudják azokat a rendkívüli likviditási hiányokat, amelyek a lehívható tőkének a befektetőktől történő lehívása és az alap számláján történő tényleges jóváírása között előfordulhatnak, a rövid távú kölcsönfelvételt meg kell engedni.

(14)     Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazása olyan befektetők részére történjen, akik rendelkeznek az ilyen alapok által hordozott kockázatok vállalásához szükséges tudással, tapasztalattal és képességekkel, valamint a minősített kockázatitőke-alapok iránti befektetői bizalom megtartása érdekében bizonyos biztosítékokról kell rendelkezni. A minősített kockázatitőke-alapokat ebből kifolyólag általában csak szakmai ügyfelek részére, vagy a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében szakmai ügyfélnek tekinthető befektetők részére szabad forgalmazni. Ebbe a kategóriába beletartoznak azok a kockázatitőkealap-kezelők is, amelyek maguk is befektetnek kockázatitőke-alapokba. Annak érdekében azonban, hogy a kockázatitőke-alapok befektetőinek köre megfelelően széles legyen, kívánatos, hogy egyes más befektetők, többek között a magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek is hozzáférhessenek a minősített kockázatitőke-alapokhoz. Ezen egyéb befektetők tekintetében azonban külön biztosítékokat kell megállapítani annak garantálására, hogy a minősített kockázatitőke-alapokat kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek az ilyen befektetésekhez megfelelő profillal rendelkeznek. Ezek a biztosítékok kizárják a rendszeres megtakarítási formákon keresztül történő forgalmazást. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a kockázatitőkealap-kezelő ügyvezetői, igazgatói és alkalmazottai befektetéseket hajtsanak végre, ha azok az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapba irányulnak.

(15)     Annak érdekében, hogy csak azok a kockázatitőkealap-kezelők használhassák az „európai kockázatitőke-alap” megnevezést, amelyek piaci viselkedésük tekintetében teljesítik az egységes minőségi kritériumokat, a rendeletben szabályokat kell megállapítani az üzletvitelre, valamint a kockázatitőke-alap kezelőjének a befektetőivel fenntartott kapcsolatára vonatkozóan. Ugyanezen okból a rendeletben meg kell határozni az összeférhetetlenségnek az alapkezelők általi kezelésére vonatkozó egységes feltételeket. A szabályoknak azt is meg kell követelniük, hogy az alapkezelő rendelkezzék az összeférhetetlenség megfelelő kezeléséhez szükséges szervezeti és adminisztratív eszközökkel.

(16)     Az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés integritásának biztosítása érdekében a rendeletben elő kell írni a kockázatitőkealap-kezelő szervezeti felépítésére vonatkozó minőségi kritériumokat. Ezért rendelkezni kell a minősített kockázatitőke-alapok szabályszerű kezelésére szolgáló megfelelő technikai és emberi erőforrások, valamint elegendő saját forrás meglétére vonatkozó egységes és arányos követelményekről.

(17)     A befektetővédelem érdekében gondoskodni kell a minősített kockázatitőke-alap eszközeinek megfelelő értékeléséről. Így a minősített kockázatitőke-alapok alapító dokumentumaiban meg kell határozni az eszközértékelési szabályokat. Ezzel biztosítható az értékelés integritása és átláthatósága.

(18)     Annak biztosítása érdekében, hogy az „európai kockázatitőke-alap” megnevezést használó kockázatitőkealap-kezelők megfelelően számot adjanak tevékenységükről, egységes szabályokat kell megállapítani az éves beszámolóra vonatkozóan.

(19)     Annak érdekében, hogy a befektetők szemében meg lehessen őrizni az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés integritását, fontos, hogy ezt a megnevezést csak azok a kockázatitőke-alapkezelők használhassák, amelyek a befektetési politikájuk és befektetési céljaik tekintetében teljes mértékben átláthatóak. A rendeletben ezért egységes szabályokat kell megállapítani a kockázatitőkealap-kezelőknek a befektetőik felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeire vonatkozóan. Nevezetesen, meg kell határozni a minősített alapok befektetési stratégiájával és célkitűzéseivel, az alkalmazott befektetési eszközökkel, a költségekre és a kapcsolódó díjakra vonatkozó információkkal, valamint a minősített alap által ajánlott befektetés kockázat-nyereség profiljával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettségeket. A nagyfokú átláthatóság érdekében a tájékoztatási kötelezettségnek azokra az információkra is ki kell terjednie, amelyek arra vonatkoznak, hogy hogyan számítják ki a kockázatitőke-alap kezelőjének díjazását.

(20)     Az e rendeletben foglalt egységes követelményeknek való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli, hogy a kockázatitőkealap-kezelők megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott egységes követelményeknek. Ezért az a minősített kockázatitőkealap-kezelő, aki az alapjait az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés alatt kívánja forgalmazni, köteles értesíteni szándékáról a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Az illetékes hatóságnak nyilvántartásba kell vennie a kockázatitőkealap-kezelőt, ha valamennyi szükséges információ benyújtásra került, és megfelelő intézkedések biztosítják az e rendelet követelményeinek való megfelelést. A nyilvántartás az Európai Unió egész területén érvényes.

(21)     Az e rendeletben megállapított egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a rendeletben meg kell állapítani annak szabályait, hogy mely körülmények fennállása esetén kell frissíteni a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott adatokat.

(22)     Az e rendeletben foglalt követelmények hatékony ellenőrzése érdekében rendelkezni kell az illetékes felügyeleti hatóságok közötti, határokon átnyúló értesítési eljárásról, amelyet a kockázatitőke-alapok kezelőinek a székhelyük szerinti tagállamban történt nyilvántartásba vétele indít el.

(23)     Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazásának feltételei az Európai Unió egész területén átláthatók legyenek, az 1095/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH)) számára elő kell írni egy olyan központi adatbázis működtetését, amely tartalmazza az e rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett valamennyi minősített kockázatitőke-alapot.

(24)     Az e rendeletben foglalt egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony ellenőrzése érdekében a rendelet felsorolja azokat a felügyeleti jogköröket, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell.

(25)     A megfelelő végrehajtás érdekében a rendeletben szankciókat kell előírni arra az esetre, ha megsértik a rendelet fő előírásait, azaz a portfólió összetételére, az elfogadható befektetők személyazonosságát érintő biztosítékokra, valamint az „európai kockázatitőke-alap” megnevezésnek a nyilvántartásba vett kockázatitőkealap-kezelők általi kizárólagos használatára vonatkozó szabályokat. El kell rendelni, hogy e legfontosabb előírások megsértése az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés használatának megtiltását, és a kockázatitőkealap-kezelőnek a nyilvántartásból való törlését vonja maga után.

(26)     A székhely szerinti és a fogadó tagállamnak, valamint az EÉPH-nak információcserét kell folytatnia a felügyeleti információkra vonatkozóan.

(27)     Az e rendeletben szabályozott egységes kritériumoknak való megfelelés felügyeletével megbízott szervek közötti hatékony szabályozói együttműködés megköveteli, hogy valamennyi érintett nemzeti hatóságra és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságra (EÉPH) magas szintű szakmai titoktartási kötelezettség legyen érvényben.

(28)     A pénzügyi szolgáltatások terén alkalmazott technikai standardoknak Európai Unió-szerte következetes harmonizációt és magas szintű felügyeletet kell biztosítaniuk. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az EÉPH-t mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet megbízni olyan – a Bizottsághoz benyújtandó – végrehajtás-technikai standard-tervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(29)     A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke szerinti végrehajtási aktusok révén, valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az EÉPH-t meg kell bízni az e rendeletben említett bejelentési eljárás ▌formájára vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával.

(30)     Az e rendeletben meghatározott követelmények pontosítása érdekében – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében – át kell ruházni a Bizottságra a jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört ▌a kockázatitőkealap-kezelők által kerülendő összeférhetetlenségi helyzetek típusainak meghatározása és az ezzel összefüggésben teendő lépések tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(32)     ▌ E rendeletet a 2011/61/EU irányelv felülvizsgálatával egyidejűleg vagy közvetlenül azt követően – a kockázatitőke-piac változásainak figyelembevétele céljából – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő módosítási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(32a)   A kockázatitőke-piac támogatása érdekében szükséges biztosítani, hogy a Bizottság rendszeresen értékelje az Unióban alkalmazott állami rendszerek hatékonyságát.

(32b)   Annak biztosítása érdekében, hogy az európai kockázatitőke-alapoknak nyújtott tagállami támogatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok ténylegesen ösztönözzék az innovációt és szavatolják a tisztességes versenyt, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos és a versenypolitikai biztos közötti szoros együttműködés különös jelentőséggel bír.

(32c)   Tekintettel arra a célkitűzésre, hogy az Unió az energia- és erőforrás-hatékonyság terén világvezető szerepre tegyen szert, el kell ismerni, hogy a környezetbarát technológiákba való kockázatitőke-befektetések az uniós gazdaság átalakításának egyik fő hajtóerejét képezik. A Bizottságnak ezért 2012 végéig jelentést kell előterjesztenie, amely részletezi a kockázati tőkét a környezetbarát technológiához vonzó szabályozói ösztönzés biztosítását célzó megfelelő jogi lehetőségeket.

(33)     Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, beleértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk) és a vállalkozás szabadságát (16. cikk).

(34)     A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) az irányadó a személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan. A személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) az irányadó a személyes adatoknak az e rendelet keretében az EÉPH által és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végzett feldolgozására vonatkozóan.

(35)     Ez a rendelet nem érinti az állami támogatási szabályok minősített kockázatitőke-alapokra történő alkalmazását.

(36)     Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazására vonatkozó egységes követelmények alkalmazását és a kockázatitőkealap-kezelők számára egyszerű nyilvántartási rendszer létrehozását – teljes mértékben figyelembe véve az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés használatához kapcsolódó biztonság és megbízhatóság, illetve a kockázatitőke-piac hatékony működése és a különböző érdekelt felek költségei közötti egyensúly megteremtésének szükségességét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azokat méreténél és hatásainál fogva az Unió szintjén jobban el lehet érni, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen  cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet ▌nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(36a)   E rendelet kiegészítéseként a kutatást és az innovációt, valamint a kkv-k versenyképességét támogató uniós keretprogramok hozzájárulnak a kockázati tőkének kedvező európai gazdasági rendszer megteremtéséhez. Ezek a keretprogramok a kockázatitőke-kínálat ösztönzésére szolgáló, elsősorban határokon átnyúló intézkedéseket foglalnak magukban. Az intézkedések az európai kockázatitőke-befektetők hálózatára, így az Európai Kockázati és Magántőke Egyesületre, a Kockázatitőke-alapok Befektetőinek Európai Hálózatára és a Nemzetközi Kockázatitőke-klubra támaszkodnak.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZETTÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez a rendelet egységes követelményeket határoz meg az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés alatt működő kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozóan, valamint meghatározza az ilyen elnevezés alatt működő kollektív befektetési vállalkozásoknak az Unióban folytatott forgalmazási tevékenységére vonatkozó feltételeket, így hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez. A rendelet egységes szabályokat állapít meg a minősített kockázatitőke-alapoknak az elfogadható befektetők számára Unió-szerte történő forgalmazására, a minősített kockázatitőke-alapok portfólió-összetételére, a minősített kockázatitőke-alapok által alkalmazható befektetési eszközökre és technikákra, valamint az Unió-szerte minősített kockázatitőke-alapokat forgalmazó kockázatitőkealap-kezelők szervezeti felépítésére, üzletvitelére és átláthatóságára vonatkozóan.

Az Európai Beruházási Bank és a Bizottság az EBA fő részvényeseiként biztosítják, hogy amennyiben az EBA kockázatitőke-alapokba fektet be, elsőbbséget biztosítson az európai kockázatitőke-alapokba irányuló befektetések számára.

2. cikk

(1)       Ez a rendelet a 3. cikk b) pontja szerinti kollektív befektetési vállalkozások olyan alapkezelőire alkalmazandó, amelyek székhelye az Európai Unióban található, és amelyek a 2011/61/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságainál bejegyzéskötelesek, vagy amelyeket az irányelvvel összhangban engedélyeztek, feltéve, hogy olyan minősített kockázatitőkealap-portfóliókat kezelnek, amelyek összesített eszközértéke induláskor nem haladja meg az 500 millió EUR küszöbértéket, vagy – azokban a tagállamokban, amelyeknek nem az euró a hivatalos pénzneme – e küszöbértéknek e rendelet hatálybalépése napján nemzeti valutában kifejezett egyenértékét.

(1a)     Azok a kockázatitőkealap-kezelők, amelyeket e rendelet alapján a 13. cikkel összhangban nyilvántartásba vettek, és amelyek összesített eszközértéke a nyilvántartásba vételt követően túllépi az 500 millió EUR-t, és amelyeket emiatt a 2011/61/EU irányelv 6. cikkével összhangban a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságainak kell engedélyeznie, továbbra is használhatják az „európai kockázatitőke-alap” megnevezést, és a minősített kockázatitőke-alapok Unión belüli forgalmazásával kapcsolatban továbbra is működhetnek e rendelet feltételei alapján, feltéve hogy a minősített kockázatitőke-alapok vonatkozásában továbbra is mindenkor megfelelnek e rendeletnek.

(1b)     Az e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett európai kockázatitőkealap-kezelők a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyköteles ÁÉKBV-t is kezelhetnek, feltéve hogy külső kezelőkként járnak el.

(2)       Az (1) bekezdésben említett küszöbérték számításakor a kollektív befektetési vállalkozások nem minősített kockázatitőke-alapokat kezelő alapkezelőinek nem kell figyelembe venniük az ezekben az egyéb alapokban kezelt eszközöket.

3. cikk

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)        „minősített kockázatitőke-alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amelynek tőkéje az alap felszámolása előtt nem váltható vissza, és amely az e rendelet szerinti első befektetést követő két évben lehívott tőkéjének – az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek rövid távú állományának levonása után – átlagosan legalább 55%-át, később pedig legalább 70%-át minősített befektetésekbe helyezi ki;

aa)      „vonatkozó költségek”: minden közvetlenül vagy közvetetten a befektető által viselt díj, illeték és kiadás, amelyről a minősített kockázatitőke-alap kezelője és a befektetők megállapodtak;

b)        „kollektív befektetési vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét azzal a céllal, hogy azt meghatározott befektetési politikának megfelelően ezen befektetők hasznára befektesse, és a 2009/65/EK irányelv 5. cikke alapján nem engedélyköteles;

c)        „minősített befektetés”: a következő eszközök bármelyike:

i.         olyan sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-eszköz, amelyet:

-          minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és a minősített kockázatitőke-alap közvetlenül a minősített portfólióvállalkozástól szerzi meg, vagy

-          minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírért cserébe; vagy

-          olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, és amelyet a minősített kockázatitőke-alap a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírért cserébe szerzett meg;

ii.        minősített portfólióvállalkozás részvényei, amelyeket a szóban forgó vállalkozás meglévő részvényeseitől szereztek meg;

iii.      egy vagy több minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyei vagy részvényei;

d)        „minősített portfólióvállalkozás” olyan vállalkozás:

i.         amelyet a minősített kockázatitőke-alap által eszközölt befektetés idején:

-          nem jegyeztek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott szabályozott piacon;

-          250 főnél kevesebb személyt alkalmaz; valamint

-          éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t;

ii.        amely önmaga nem kollektív befektetési vállalkozás;

iii.      amely a pénzügyi technológiaszolgáltatóktól eltérően nem pénzügyi termékeket vagy szolgáltatást nyújt;

iv.       amelyet nem olyan harmadik országban hoztak létre, amely off-shore pénzügyi központként hirdeti magát vagy amelyben nem léteznek adók vagy csak névleges adók léteznek, amely a külföldi adóhatóságokkal nem folytat tényleges információcserét, amelyben a jogalkotási, igazságszolgáltatási vagy igazgatási rendelkezések nem kellően átláthatóak, amely nem ír elő lényeges helyi jelenlétet;

e)        „sajáttőke”: tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formája;

f)         „kvázi-sajáttőke”: olyan típusú finanszírozási eszköz, amely saját tőkét és adósságot egyesít magában, vagy amely adósságelemmel rendelkezik, és amelynek hozama elsősorban a minősített portfólióvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, és amely nemfizetés esetére nincs biztosítva;

g)        „forgalmazás”: valamely kockázatitőkealap-kezelő kezdeményezésére vagy annak nevében az általa kezelt valamelyik kockázatitőke-alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy az említett befektetési jegyek, illetve részvények ilyen befektetők részére történő kibocsátása;

h)        „lehívható tőke”: olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján az érintett személy köteles részesedést szerezni a kockázatitőke-alapban vagy tőkehozzájárulást teljesíteni a kockázatitőke-alap részére;

i)         „kockázatitőkealap-kezelő”: olyan jogi személy, amelynek alaptevékenysége legalább egy minősített kockázatitőke-alap kezelése;

j)         „székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a kockázatitőke-alap kezelőjének alapítási helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye van;

k)        „fogadó tagállam”:

i.         az – a székhely szerint tagállamtól eltérő – tagállam, amelyben a kockázatitőke-alap kezelője a kockázatitőke-alapokat kezeli; vagy

ii.        az – a székhely szerint tagállamtól eltérő – tagállam, amelyben a kockázatitőke-alap kezelője valamely kockázatitőke-alap befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazza;

l)         „illetékes hatóság”: az a nemzeti hatóság, amelyet a székhely szerinti tagállam törvényben vagy rendeletben kijelöl arra a feladatra, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőinek nyilvántartását vezesse;

la)       „pénzügyi szolgáltató”: a következők bármelyike:

a)        az alábbiak, attól függetlenül, hogy az Unióban vagy harmadik országban jegyezték be őket;

i.         2006/48/EK irányelv 1. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti hitelintézet;

ii.        a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése szerinti befektetési vállalkozás;

iii.      a 2009/138/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdése szerinti biztosító;

iv.       a 2006/48/EK irányelv 19. cikke szerinti pénzügyi holdingtársaság;

v.        a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti vegyes tevékenységű holdingtársaság;

b)        a 2004/39/EK irányelv I. mellékletében vagy a 2006/48/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egyet vagy többet ellátó jogalany;

c)        az a) és a b) pontban említett jogalanyok termékeinek forgalmazása során közvetítőként eljáró jogalany.

Az első albekezdés a) pontja vonatkozásában a minősített kockázatitőke-alap nem hozható létre olyan harmadik országban, amely off-shore pénzügyi központként hirdeti magát vagy amelyben nem léteznek adók vagy csak névleges adók léteznek, amely a külföldi adóhatóságokkal nem folytat tényleges információcserét, amelyben a jogalkotási, igazságszolgáltatási vagy igazgatási rendelkezések nem kellően átláthatóak, amely nem ír elő lényeges helyi jelenlétet.

Az első albekezdés i) pontja vonatkozásában amennyiben a kockázatitőke-alap jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és az alap irányító testülete úgy dönt, hogy nem jelöl ki külső kezelőt, akkor maga a kockázatitőke-alap az, amely ez esetben engedélyt kap a kockázatitőkealap-kezelőként való működésre.

II. FEJEZETAZ „EURÓPAI KOCKÁZATITŐKE-ALAP” MEGNEVEZÉS HASZNÁLATÁNANK FELTÉTELEI

4. cikk

Azok a kockázatitőkealap-kezelők, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek, jogosultak az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés használatára a minősített kockázatitőke-alapok Európai Unióban történő forgalmazásakor.

5. cikk

(1)       A kockázatitőkealap-kezelő biztosítja, hogy a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetés esetén az alap lehívott tőkéjének átlagosan legfeljebb:

a)        az e rendelet szerinti első befektetést követő két évben 45%-át; valamint

b)        később 30%-át

fektetik a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe, a vonatkozó költségek levonása után; a rövid távú pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket nem kell figyelembe venni e határérték számításánál.

(2)       A kockázatitőkealap-kezelő a minősített kockázatitőke-alap szintjén csak azzal a feltétellel vehet fel kölcsönt, bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, vagy vállalhat garanciát, ha ezeket a kölcsönöket, garanciákat vagy kitettségeket le nem hívott kötelezettségvállalások fedezik, és így nem emelik az alap kockázatát a kötelezettségvállalásainak szintjét meghaladóan.

6. cikk

(1)       A kockázatitőkealap-kezelők a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeit és részvényeit kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek minősülnek, vagy amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének II. szakaszával összhangban, kérésre, szakmai ügyfélként kezelhetők, vagy egyéb befektetők részére, amennyiben:

a)        az egyéb befektetők legalább 50 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget;

aa)      az egyéb befektetők valamely hitelintézet, a pénzügyi szektor másik, a 2004/39/EK irányelv hatálya alá tartozó szakembere vagy a 2009/65/EK irányelv értelmében vett alapkezelő társaság által készített értékelést nyújtanak be a kockázatitőke-alap kezelőjének, amely igazolja, hogy rendelkeznek a kellő szakértelemmel, tapasztalattal és tudással ahhoz, hogy megfelelően fel tudjanak mérni egy kockázati tőkébe való befektetést;

(1a)     Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a kockázatitőkealap-kezelő ügyvezetői, igazgatói és alkalmazottai által végrehajtott befektetésekre, ha azok az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapokba irányulnak.

7. cikk

A kockázatitőke-alap kezelője az általa kezelt minősített kockázatitőke-alappal kapcsolatban:

a)        kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységeinek gyakorlása során;

b)        megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a jogosult portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

c)        üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy a lehető legnagyobb mértékben előmozdítja az általa kezelt minősített kockázatitőke-alapok és az ilyen alapokba befektetők érdekeit, valamint a piac integritását; egyenlően kezeli a befektetőket;

d)        a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése során kellő gondossággal jár el;

e)        megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet.

8. cikk

(1)      A kockázatitőkealap-kezelő köteles felismerni és megakadályozni az összeférhetetlenségi helyzeteket, illetve amennyiben az összeférhetetlenség nem kerülhető el, úgy köteles azt kezelni és nyomon követni, valamint a (4) bekezdésnek megfelelően nyilvánosságra hozni annak megakadályozása céljából, hogy az összeférhetetlenségi helyzet hátrányosan befolyásolja a minősített kockázatitőke-alapok és az azokba befektetők érdekeit, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az általa menedzselt minősített kockázatitőke-alapokat méltányosan kezeljék.

(2)      A kockázatitőkealap-kezelő különösen az alábbiak között esetleg felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket veszi figyelembe:

a)      kockázatitőkealap-kezelők, a kockázatitőkealap-kezelői tevékenységét ténylegesen ellátó személyek, a kockázatitőkealap-kezelő felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy a kockázatitőkealap-kezelő által közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött alkalmazott vagy egyéb személy, valamint a kockázatitőkealap-kezelők által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az azokba befektetők;

b)     a minősített kockázatitőke-alap vagy az abba befektetők, valamint valamely egyéb, ugyanazon kockázatitőkealap-kezelő által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az abba befektetők.

(3)           A kockázatitőkealap-kezelők hatékony szervezeti és adminisztratív megoldásokkal biztosítják, hogy megfeleljenek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(4)      Az összeférhetetlenségi helyzetet azokban az esetekben kell az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozni, amikor a kockázatitőkealap-kezelő által az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére és nyomon követésére alkalmazott szervezeti megoldások nem elegendőek ahhoz, hogy kellő megbízhatósággal garantálják a befektetők érdeksérelme kockázatának elkerülését. A kockázatitőke-alap kezelőjének – mielőtt a befektetők nevében üzleti tevékenységet végezne – világosan fel kell tárnia a befektetők előtt az összeférhetetlenség általános jellemzőit vagy forrását.

(5)      A Bizottság a 23. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)      az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;

b)     a kockázatitőkealap-kezelőktől elvárható, az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében megteendő lépések.

9. cikk

A kockázatitőkealap-kezelőknek mindenkor rendelkezniük kell elegendő saját forrással, valamint a minősített kockázatitőke-alapok megfelelő kezeléséhez szükséges, megfelelő és kielégítő emberi és technikai erőforrással.

Az illetékes hatóság ellenőrzi az első bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését.

10. cikk

Az eszközök értékelésére vonatkozó szabályokat a minősített kockázatitőke-alap alapító dokumentumaiban kell meghatározni.

10a. cikk

(1)       Az alap kezelője minden egyes általa kezelt európai kockázatitőke-alap vonatkozásában biztosítja, hogy e cikkel összhangban egyetlen letétkezelőt jelöljenek ki.

(2)       A letétkezelő olyan intézmény lehet, amelyre prudenciális szabályozás vonatkozik, és folyamatos ellenőrzés alatt áll. Olyan intézménynek kell lennie, amely a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok által letétkezelési tevékenység folytatására jogosultként meghatározott intézménykategóriák közé tartozik.

(3)       A letétkezelőnek kell felelnie a tulajdonjogok ellenőrzéséért és a minősített európai kockázatitőke-alapok értékeinek nyilvántartásáért.

(4)       A letétkezelőnek felelnie kell a minősített kockázatitőke-alap és annak befektetői felé a gondatlanság vagy szándékos mulasztás következtében elszenvedett veszteségekért.

11. cikk

(1)       A kockázatitőke-alap kezelője az általa kezelt valamennyi minősített kockázatitőke-alapról éves beszámolót nyújt be a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához a pénzügyi év végétől számított 6 hónapon belül. A beszámoló ismerteti a minősített kockázatitőke-alap portfólió-összetételét és az eltelt évben folytatott tevékenységét. A beszámoló tartalmazza a minősített kockázatitőke-alap auditált pénzügyi elszámolásait. Megerősíti, hogy a pénzt és az eszközöket az alap nevében tartják, és hogy a kockázatitőkealap-kezelő megfelelő nyilvántartásokat és ellenőrző intézkedéseket hozott létre és tart fenn a kockázatitőke-alap és befektetőinek pénzével és eszközeivel kapcsolatos bármilyen megbízás felhasználása vagy az azok feletti ellenőrzés tekintetében. A beszámolót a mindenkori beszámolási standardoknak, valamint a kockázatitőkealap-kezelő és a befektetők közötti megállapodásoknak megfelelően kell elkészíteni. A kockázatitőkealap-kezelő a beszámolót a befektetők kérésére a befektetők rendelkezésére bocsátja. A kockázatitőke-alapkezelők és a befektetők a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban egyéb megállapodásokat is köthetnek egymással.

(2)       Amennyiben a kockázatitőkealap-kezelőnek a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(11) összhangban a minősített kockázatitőke-alapról éves pénzügyi beszámolót kell közzétennie, úgy az (1) bekezdésben említett információk külön vagy az éves pénzügyi beszámoló kiegészítéseként is rendelkezésre bocsáthatók.

12. cikk

(1)       A kockázatitőkealap-kezelő a befektetőket a befektetési döntéseik meghozatala előtt az alábbiakról tájékoztatja, egyértelmű és érthető módon:

a)        a kockázatitőkealap-kezelő, valamint a vele a minősített kockázatitőke-alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatainak ismertetése;

b)        a minősített kockázatitőke-alap befektetési stratégiájának és céljainak leírása, beleértve a minősített portfólióvállalkozások típusainak és minden egyéb nem minősített befektetés leírását, amelyeket a minősített kockázatitőke-alap eszközölhet, valamint az alkalmazható befektetési technikák és az érvényes befektetési korlátozások ismertetését;

c)        a minősített kockázatitőke-alap kockázati profiljának ismertetése, és minden olyan kockázat leírása, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;

d)        a minősített kockázatitőke-alap értékelési eljárásának, valamint az eszközértékelés árazási módszerének leírása, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;

e)        a kockázatitőkealap-kezelőt illető díj kiszámítási módszerének ismertetése, valamint a kockázatitőke-alap nyereségének nyilvánosságra hozatala;

f)         a befektetőkre közvetlenül vagy közvetetten terhelendő minden díj, illeték és költség, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;

g)        amennyiben rendelkezésre áll, a minősített kockázatitőke-alap korábbi teljesítménye;

h)        azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyekkel a minősített kockázatitőke-alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.

A b) pont a más minősített kockázatitőke-alapokba befektető minősített kockázatitőke-alapokra megfelelően alkalmazandó.

(2)       Amennyiben a minősített kockázatitőke-alapnak az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(12) vagy a nemzeti joggal összhangban a minősített kockázatitőke-alapról tájékoztatót kell közzétennie, úgy az e cikk (1) bekezdésében említett információk külön vagy a tájékoztató részeként is rendelkezésre bocsáthatók.

III. FEJEZET

FELÜGYELET, IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

13. cikk

(1)       Azok a kockázatitőkealap-kezelők, amelyek az „európai kockázatitőke-alap” megnevezés használata mellett kívánják minősített kockázatitőke-alapjaikat forgalmazni, tájékoztatják e szándékukról a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságát, és közlik az alábbi adatokat:

a)        a minősített kockázatitőke-alapok kezelését ténylegesen végző személyek adatai;

b)        azoknak a minősített kockázatitőke-alapoknak a megnevezése, amelyek befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, valamint az alapok befektetési stratégiája;

c)        információk a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről;

d)        azoknak a tagállamoknak a felsorolása, amelyekben a kockázatitőkealap-kezelő forgalmazni kívánja az egyes minősített kockázatitőke-alapokat;

(2)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága csak akkor veszi nyilvántartásba a kockázatitőke-alap kezelőjét, ha meggyőződött az alábbiakról:

a)        az (1) bekezdésben előírt adatok hiánytalanul beérkeztek, és

b)        az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés.

(3)       A nyilvántartásba vétel az Unió egész területén érvényes, és jogosulttá teszi a kockázatitőkealap-kezelőt arra, hogy Európai Unió-szerte „európai kockázatitőke-alap” megnevezésű minősített kockázatitőke-alapokat forgalmazzon.

14. cikk

A kockázatitőke-alapkezelő köteles tájékoztatni a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, amennyiben:

a)        új minősített kockázatitőke-alapot kíván forgalmazni;

b)        már létező minősített kockázatitőke-alapot kíván forgalmazni a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.

15. cikk

(1)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a kockázatitőkealap-kezelő nyilvántartásba vétele után a nyilvántartás megtörténtéről haladéktalanul értesíti a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti tagállamokat és az EÉPH-t.

(2)       A 13. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti fogadó tagállamok a 13. cikk szerint nyilvántartásba vett kockázatitőkealap-kezelővel szemben nem írhatnak elő semmiféle követelményt vagy adminisztratív eljárást a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazásával kapcsolatban, továbbá nem köthetik a forgalmazást előzetes jóváhagyáshoz.

(3)       E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az értesítés formáját meghatározó végrehajtás-technikai standard-tervezeteket dolgoz ki.

(4)       Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standard-tervezeteket [dátum beszúrása]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

(5)       A Bizottság felhatalmazást kap az e cikk 3. bekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő elfogadására.

16. cikk

Az EÉPH az interneten keresztül nyilvánosan hozzáférhető központi adatbázist tart fenn, amely tartalmazza az Unióban és a működésük helye szerinti országokban az e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett valamennyi európai kockázatitőke-alapot és kockázatitőkealap-kezelőt.

17. cikk

(1)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(1a)     Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatósága világos és bizonyítható indokok alapján úgy véli, hogy a területén működő kockázatitőkealap-kezelő belül megsérti e rendeletet, erről azonnal tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát. A székhely szerinti tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(1b)     Ha a kockázatitőkealap-kezelő a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által tett intézkedések ellenére sem tesz eleget e rendeletnek, vagy ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága nem jár el ésszerű időn belül, a fogadó tagállam illetékes hatósága a befektetők védelmében megtesz minden szükséges intézkedést, miután tájékoztatta a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát.

(1c)     A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a fogadó tagállam illetékes hatósága közötti, az európai kockázatitőke-alap fogadó piaci befektetők számára való megfelelőségével kapcsolatos véleménykülönbség esetén az illetékes hatóságok bármelyike vagy mindegyike az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján az EÉPH elé terjesztheti az ügyet.

18. cikk

Az illetékes hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel. Az illetékes hatóságok különösen az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:

a)        betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

b)        haladéktalan adatközlésre szólíthatják fel a kockázatitőkealap-kezelőt;

c)        bárkitől tájékoztatást kérhetnek a kockázatitőkealap-kezelő vagy a minősített kockázatitőke-alap tevékenységéről;

d)        helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e)        felszólíthatják a kockázatitőke-alap kezelőjét az e rendelet előírásainak betartására, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet előírásainak megszegését jelentheti.

19. cikk

(1)       A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)       A tagállamok [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig értesítik a Bizottságot és az EÉPH-t az (1) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az EÉPH-t.

20. cikk

(1)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága meghozza a (2) bekezdésben említett megfelelő intézkedéseket, amennyiben a kockázatitőkealap-kezelő:

a)        nem tesz eleget a portfólió-összetételre vonatkozó követelményeknek és ezzel megszegi az 5. cikkben foglaltakat;

b)        a minősített kockázatitőke-alapot nem elfogadható befektetők részére forgalmazza és ezzel megszegi a 6. cikkben foglaltakat;

c)        elmulasztja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságánál történő nyilvántartásba vételt és ezzel megszegi a 13. cikk előírásait.

(2)       Az (1) bekezdésben említett esetekben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága szükség szerint a következő intézkedéseket teszi meg:

a)        megtiltja a kockázatitőkealap-kezelő által kezelt egy vagy több, minősített kockázatitőke-alap „európai kockázatitőke-alap” megnevezéssel történő forgalmazását;

b)        törli a kockázatitőkealap-kezelőt a nyilvántartásból.

(3)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti fogadó tagállamok illetékes hatóságait a kockázatitőkealap-kezelőnek a nyilvántartásból történő, az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti törléséről.

(4)       A minősített kockázatitőke-alapoknak az Európai Unióban „európai kockázatitőke-alap” megnevezés alatti forgalmazási joga azonnali hatállyal megszűnik az illetékes hatóság (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti döntésének napján.

21. cikk

(1)       E rendelet alkalmazása céljából az illetékes hatóságok ▌az 1095/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek az EÉPH-val.

(2)       Az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendelettel összhangban haladéktalanul az EÉPH rendelkezésére bocsátják a feladatainak ellátásához szükséges valamennyi információt. Az EÉPH és az illetékes hatóságok konkrétan megosztanak egymással minden olyan információt és dokumentumot, amely az e rendelet előírásai megszegésének megállapításához és a kötelességszegések orvoslásához szükséges.

22. cikk

(1)       Minden olyan személyre, aki az illetékes hatóságoknál vagy az EÉPH-nál dolgozik vagy korábban dolgozott, valamint az illetékes hatóságok által megbízott könyvvizsgálókra és szakértőkre egyaránt vonatkozik a szakmai titoktartás kötelezettsége. Ezek a személyek semmilyen, a feladataik ellátása során szerzett bizalmas információt nem tárhatnak fel más személy vagy hatóság számára, kivéve, ha az összefoglaló vagy összesítő formában történik, úgy, hogy a kockázatitőke-alapkezelőket és minősített kockázatitőke-alapokat ne lehessen egyenként azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek és az e rendelettel kapcsolatos eljárások kivételével.

(2)       A tagállamok illetékes hatóságai és az EÉPH információcserét folytathatnak az e rendelettel vagy egyéb, a kockázatitőkealap-kezelőkre és a minősített kockázatitőke-alapokra alkalmazandó uniós joggal összhangban.

(3)       Ha az illetékes hatóságok vagy az EÉPH bizalmas adatokat kap a (2) bekezdésben foglaltak alapján, akkor ezeket az adatokat kizárólag a feladataik ellátása során, és csak az igazgatási és bírósági eljárások céljára használhatják.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

(1)       A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)       A Bizottság a ▌8. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazása négy éves időtartamra szól …-tól/-től kezdődő hatállyal(13). A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt nem ellenzi a meghosszabbítást, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)       A ▌8. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)       A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusról, annak elfogadását követően, haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)       A ▌8. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács a jogi aktusról való értesítést követő három hónapon belül nem emel kifogást, illetve ha az említett határidő leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

23a. cikk

Az EÉPH …-ig(14) értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

24. cikk

(1)       A Bizottság 2017. július 22-ig felülvizsgálja e rendeletet. A felülvizsgálat tartalmazza a rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok általános felmérését, többek között a következőket:

a)        milyen széles körben használták a kockázatitőke-alapok kezelői az „európai kockázatitőke-alap” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átívelő módon;

b)        a rendelet hatálya, beleértve az európai kockázatitőke-alap forgalmazásának a lakossági befektetőkre való kiterjesztésének lehetőségét is;

ba)      a 12. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettségek megfelelősége, különösen azt illetően, hogy elegendőek-e ahhoz, hogy a befektetők számára lehetővé tegyék a megalapozott befektetési döntések meghozatalát;

bb)      a tagállamok által e rendelettel összhangban meghatározott szankciók hatékonysága, arányossága és alkalmazása;

bc)      az európai kockázatitőke-alapok által eszközölt befektetések földrajzi és ágazati eloszlása;

bd)      e rendelet hatása a kockázatitőke-piacra és a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének II. és III. részében meghatározott, az Unió iparának vezető szerepéhez, illetve a társadalmi változásokhoz való hozzájárulása.

A felülvizsgálat magában foglalja a más európai pénzügyi szabályok és kkv-knak szóló európai finanszírozási eszközök által az e rendeletben foglalt szabályok működésére gyakorolt lehetséges kedvezőtlen vagy kedvező hatások felmérését is.

(2)       A Bizottság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálatot és az EÉPH-val folytatott konzultációt követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

25. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. július 22-étől kell alkalmazni, a ▌8. cikk (5) bekezdésének kivételével, amely e rendelet hatálybalépésekor azonnal alkalmazandóvá válik.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(3)

              HL C […], […], […] o.

(4)

              HL C (…), (…), (…). o.

(5)

             HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

(6)

             HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(7)

             HL L 177., 2006.6.30., 201. o.

(8)

             HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(9)

            HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(10)

             HL L 8., 2001.1.21., 1. o.

(11)

           HL L 390., 2004.12.31., 38. o.

(12)

           HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

(13)

           HL: kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésének dátuma.

(14)

           HL: kérjük, illessze be a dátumot: az e rendelet elfogadásától számított 12 hónap.


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (27.4.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az európai kockázatitőke-alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0860 – C7‑0490/2011 – 2011/0417(COD))

A vélemény előadója: Dimitar Stoyanov

RÖVID INDOKOLÁS

A rendeletre irányuló javaslat meghatározza azt a jogi keretet, amelynek értelmében a különböző típusú beruházási alapok megkaphatják az „európai kockázatitőke-alap” státuszt és a „kockázatitőke-útlevelet”. A cél egy európai kockázatitőke-befektetési ágazat kialakítása a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára.

A rendeletre irányuló javaslat meghatározza azokat a kritériumokat – szabadon felhasználható eszközökben kifejezve –, amelyeket egy alapnak be kell tartania ahhoz, hogy megkapja a fent említett státuszt és útlevelet. Megszabja továbbá, hogy a kockázatitőkealap-kezelőknek milyen előírásokat kell teljesíteniük, illetve korlátozza, hogy egy adott alap eszközeinek felhasználásával milyen befektetések hajthatók végre.

Meg kell jegyezni, hogy a beruházási alapokra vonatkozóan már létezik két irányelv: a 2011/61/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. Ezek tartalmazzák a beruházási alapokra és az azok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint az ilyen alapok befektetőire alkalmazandó szabályokat. E vélemény célja annak biztosítása, hogy a rendeletre irányuló javaslat összhangban álljon ezekkel a már létező jogszabályokkal.

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A kockázati tőke finanszírozást nyújt olyan vállalkozásoknak, amelyek általában nagyon kicsik, vállalati fejlődésük kezdeti szakaszában vannak, valamint jelentős növekedési és terjeszkedési lehetőségeik vannak. A kockázatitőke-alapok emellett értékes szakértelmet és tudást, üzleti kapcsolatokat, márkaértéket adnak és stratégiai tanácsadást nyújtanak e vállalkozásoknak. A kockázatitőke-alapok azáltal, hogy finanszírozást és tanácsadást nyújtanak ezeknek a vállalkozásoknak, serkentik a gazdasági növekedést, hozzájárulnak munkahelyek létrehozásához, erősítik az innovatív vállalkozásokat, növelik azok kutatási-fejlesztési befektetéseit, és táplálják a vállalkozói szellemet, az innovációt és a versenyképességet az Unióban.

(1) A kockázati tőke finanszírozást nyújt olyan vállalkozásoknak, amelyek általában nagyon kicsik, vállalati fejlődésük kezdeti szakaszában vannak, valamint jelentős növekedési és terjeszkedési lehetőségeik vannak. A kockázatitőke-alapok emellett értékes szakértelmet és tudást, üzleti kapcsolatokat, márkaértéket adnak és stratégiai tanácsadást nyújtanak e vállalkozásoknak. A kockázatitőke-alapok azáltal, hogy finanszírozást és tanácsadást nyújtanak ezeknek a vállalkozásoknak, serkentik a gazdasági növekedést, hozzájárulnak munkahelyek létrehozásához és a tőkebevonáshoz, elősegítik az innovatív vállalkozások létrehozását és fejlesztését, növelik azok kutatási-fejlesztési befektetéseit, és táplálják a vállalkozói szellemet, az innovációt és a versenyképességet az Unióban.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) „minősített kockázatitőke-alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70%-át minősített befektetésekbe helyezi ki;

a) „minősített kockázatitőke-alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70%-át minősített befektetésekbe helyezi ki, függetlenül attól, hogy az adott kollektív befektetési vállalkozás nyíltvégű vagy zártvégű-e;

Indokolás

Egyértelművé teszi a szöveget annak érdekében, hogy megszüntessen egy olyan joghézagot, amely szubjektív értelmezésekre adhatna okot.

ELJÁRÁS

Cím

Európai kockázatitőke-alapok

Hivatkozások

COM(2011)0860 – C7-0490/2011 – 2011/0417(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

17.1.2012

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

17.1.2012

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Dimitar Stoyanov

25.1.2012

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

26.3.2012

 

 

 

Az elfogadás dátuma

26.4.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Antonio López-Istúriz White, Jiří Maštálka, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Piotr Borys, Sergio Gaetano Cofferati, Vytautas Landsbergis, Eva Lichtenberger, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Karin Kadenbach


ELJÁRÁS

Cím

Európai kockázatitőke-alapok

Hivatkozások

COM(2011)0860 – C7-0490/2011 – 2011/0417(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

7.12.2011

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

17.1.2012

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

17.1.2012

IMCO

17.1.2012

JURI

17.1.2012

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

24.1.2012

IMCO

29.2.2012

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Philippe Lamberts

25.10.2011

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

20.3.2012

26.4.2012

 

 

Az elfogadás dátuma

31.5.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

3

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Elena Băsescu, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Werner Langen, Astrid Lulling, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sophie Auconie, Thijs Berman, Philippe De Backer, Vicky Ford, Danuta Maria Hübner, Olle Ludvigsson, Mario Mauro

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Margrete Auken

Benyújtás dátuma

6.6.2012

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat