JELENTÉS az európai szociális vállalkozási alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

    6.6.2012 - (COM(2011)0862 – C7‑0489/2011 – 2011/0418(COD)) - ***I

    Gazdasági és Monetáris Bizottság
    Előadó: Sophie Auconie


    Eljárás : 2011/0418(COD)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen

    AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

    az európai szociális vállalkozási alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

    (COM(2011)0862 – C7‑0489/2011 – 2011/0418(COD))

    (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0862),

    –   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0489/2011),

    –   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

    –   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. május 23-i véleményére[1],

    –   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

    –   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0194/2012),

    1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

    2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

    3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

    AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[2]*

    a Bizottság javaslatához

    ---------------------------------------------------------

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

    az európai szociális vállalkozási alapokról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 114. cikkére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentekhez való továbbítását követően,

    tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[3],

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],

    a rendes jogalkotási eljárás keretében,

    mivel:

    (1)       A befektetők egyre inkább társadalmi célokat kívánnak elérni és nem csupán a pénzügyi megtérülést keresik, kialakulóban van a szociális befektetések piaca az Unióban, amelyet részben a szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok alkotnak. Ezek a befektetési alapok olyan szociális gazdasági társaságoknak biztosítanak finanszírozást, amelyek a társadalmi változások mozgatórugóiként működnek azáltal, hogy innovatív megoldásokat biztosítanak a társadalmi problémákra, segítenek kezelni a pénzügyi válság társadalmi következményeit és nagymértékben hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

    (1a)     Ez a rendelet a Bizottság 2011. október 25-i, „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért. A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című közleményében ismertetett, szociális vállalkozásokért indított kezdeményezés keretébe illeszkedik.

    (2)       Szükség van közös keretszabályok meghatározására az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használata, különösen az e megnevezéssel működő alapok portfólió-összetétele, azok finanszírozható befektetési célja, az általuk használható befektetési eszközök, valamint az ilyen alapokba történő befektetés szempontjából az Európai Unióban egységes szabályok szerint elfogadható befektetői csoportok vonatkozásában. Ilyen közös keretrendszer hiányában fennáll annak kockázata, hogy a tagállamok nemzeti szinten olyan eltérő intézkedéseket hoznak, amelyek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piacra és akadályozzák annak megfelelő működését, mivel az egész Európai Unióban működtetni kívánt alapokra az egyes tagállamokban különböző szabályok lennének érvényesek. A portfólió-összetételre, a befektetési célokra és az elfogadható befektetőkre vonatkozó eltérő minőségi követelmények emellett eltérő befektetővédelmi szinteket eredményezhetnek, továbbá az „európai szociális vállalkozási alapok” befektetési ügyletei tekintetében zavaros elképzelésekhez vezethetnek. Emellett a befektetőknek össze kell tudniuk hasonlítani a különböző európai szociális vállalkozási alapok befektetési ügyleteit. Fel kell számolni az európai szociális vállalkozási alapok határokon átnyúló forrásbevonási tevékenységét akadályozó jelentős tényezőket, meg kell akadályozni az említett alapok közötti verseny torzulását, és elejét kell venni annak, hogy a jövőben bármely olyan további tényező léphessen fel, amely akadályozhatná az alapok forgalmazását és jelentős mértékben torzíthatná a versenyt. Ebből következően a megfelelő jogalap az EUMSZ-nek az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke.

    (3)       Szükség van olyan rendelet elfogadására, amely az európai szociális vállalkozási alapokra alkalmazandó egységes szabályokat állapít meg, és valamennyi tagállamban ennek megfelelő kötelezettségeket ír elő azokra az alapkezelőkre vonatkozóan, akik az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt kívánnak forrásbevonást végrehajtani az Európai Unióban. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell azon befektetők bizalmát, amelyek ilyen alapokba kívánnak befektetni.

    (3a)     Ennek a rendeletnek nem az a célja, hogy csorbát ejtsen a szociális vállalkozásokba történő beruházást lehetővé tevő nemzeti rendelkezéseken, hanem hogy uniós szinten kiegészítse azokat.

    (4)       Az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használatára vonatkozó minőségi követelmények rendeletben történő megállapítása biztosítaná azt, hogy a megállapított követelmények közvetlenül alkalmazandók legyenek az olyan kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek e megnevezés alatt végeznek forrásbővítést. Így egy irányelv átültetésével a nemzeti követelmények különbözőségei megszüntethetők lennének, amely biztosítaná a megnevezés használatának egységes feltételeit. E rendelet következtében a szóban forgó megnevezés alatt működő kollektív befektetési vállalkozásokra az Európai Unió egészében azonos szabályok lennének érvényesek, ami azoknak a befektetőknek a bizalmát is növelné, amelyek szociális vállalkozásokat megcélzó alapokba kívánnak befektetni. A rendelet csökkentené a szabályozás bonyolultságát és az alapkezelőknek az ilyen alapokat szabályozó, gyakran eltérő nemzeti szabályoknak való megfeleléssel járó költségeit, különösen azon alapkezelők esetében, amelyek határokon átívelő módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. A rendeleti szabályozás hozzájárul a verseny torzulásának megakadályozásához is.

    (5)       E rendelet kiegészíti és nem sérti a kollektív befektetési vállalkozásokra és azok alapkezelőire vonatkozó, meglévő általános uniós szabályokat, így az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i európai parlamenti és tanácsi irányelvet[5] és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EK irányelvet[6]. Az e rendelet hatálya alá tartozó kollektív befektetési vállalkozások és alapkezelőik a 2011/61/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott alternatív befektetési alapoknak és azok kezelőinek alcsoportját képezik, és ezért meg kell felelniük az e rendelet és a 2011/61/EK irányelv értelmében rájuk alkalmazandó szabályoknak.

    (6)       Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni akkor, ha a kollektív befektetési vállalkozás nem kívánja használni az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezést. Ezekben az esetekben továbbra is a meglévő nemzeti és az általános uniós előírások érvényesek.

    (6a)     Bár az európai szociális vállalkozási alap fontos szerepet játszhat a szociális vállalkozási tevékenység előmozdításában, és bár az alapok megfelelő felhasználásának biztosítására biztosítékokat építettek a rendszerbe, fennáll a veszélye, hogy az európai szociális vállalkozási alapokat nem a rendeltetésük szerinti célokra használják fel. A felügyeleti hatóságoknak ügyelniük kell erre, és felülvizsgálatot kell végezni annak biztosítására, hogy minden lehetséges joghézagot felszámoljanak.

    (7)       E rendelet feladata, hogy megállapítsa az európai szociális vállalkozási alapok jellegére, nevezetesen az olyan potfólióvállalkozásokra vonatkozó egységes szabályokat, amelyekbe az ilyen alapok jogosultak befektetni, valamint az alkalmazandó befektetési eszközökre vonatkozó egységes előírásokat. Az egyértelműség és a bizonyosság érdekében, továbbá annak elkerülése céljából, hogy a nem minősített befektetési alapok visszaéljenek az európai szociális vállalkozási alapok rendszerével, e rendeletnek egységes kritériumokat kell meghatároznia arra vonatkozóan is, hogy a szociális gazdasági társaságok mikor tekinthetők minősített portfólióvállalkozásoknak. A szociális gazdasági társaságok elsődleges célja a pozitív társadalmi hatás elérése, semmint a nyereségük növelése. Ezért e rendeletnek elő kell írnia, hogy a minősített portfólióvállalkozások tevékenységének középpontjában mérhető és pozitív társadalmi hatás elérésének kell állnia, nyereségüket elsődleges célkitűzésük elérésére kell felhasználniuk, továbbá elszámoltatható és átlátható módon kell irányítani őket. Azokban a meglehetősen ritka esetekben, amelyekben egy minősített portfólióvállalkozás fel kívánja osztani nyereségét részvényesei és tulajdonosai között, a minősített portfólióvállalkozásnak előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal kell rendelkeznie a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására. Ezeknek a szabályoknak elő kell írniuk, hogy a nyereség felosztása nem eredményezheti az elsődleges társadalmi cél csorbulását.

    (8)       A szociális gazdasági társaságok között számos olyan, különböző formákban működő vállalkozás található, amelyek elsődleges célja nem a tulajdonosok és a részvényesek haszonszerzése, hanem szociális hatás elérése, és amelyek szociális szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott és marginalizálódott embereknek. Szociális szolgáltatás például a szegénység elleni küzdelem, a lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz juttatás, az idős vagy fogyatékos személyek gondozása, a gyermekmegőrzés, a foglalkoztatási és képzési szolgáltatások, valamint az önállóságvesztés kezelése. A szociális gazdasági társaságok között olyan vállalkozások is találhatók, amelyek árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a szociális célkitűzésükbe illeszkedik, de tevékenységük nem szociális jellegű javakra vagy szolgáltatásokra is kiterjedhet. E tevékenységek közé tartozik a különösen hiányos képzettségük vagy kirekesztődést és marginalizálódást eredményező szociális vagy szakmai nehézségeik miatt hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatás útján történő szociális és szakmai integrációja. E vállalkozások a feleslegeket elsősorban szociális célok elérésére használják fel, továbbá elszámoltatható és átlátható módon kezelik, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén.

    (9)       Tekintettel a szociális gazdasági társaságok specifikus finanszírozási igényeire, világosan meg kell határozni azokat az eszköztípusokat, amelyeket az európai szociális vállalkozási alapok a finanszírozásukhoz felhasználhatnak. Ezért e rendeletnek egységes szabályokat kell megállapítania az európai szociális vállalkozási alapok számára az általuk felhasználható, elfogadható befektetési eszközökre vonatkozóan, köztük a sajáttőke- és a kvázi-sajáttőke-eszközöket, a hitelviszonyt megtestesítő eszközöket – ideértve a saját váltókat és a takarékjegyeket –, a más európai szociális vállalkozási alapokba történő befektetéseket, valamint a hosszú és középtávú hiteleket, ideértve a tagi kölcsönöket és adományokat.

    (10)     A befektetési portfólió szükséges rugalmasságának fenntartása érdekében az európai szociális vállalkozási alapok a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe is befektethetnek, de e befektetések értéke nem haladhatja meg a rendelet által a nem minősített befektetésekre meghatározott küszöbértéket. A rövid távú eszközöket, például a készpénzt és pénzeszköz-egyenértékeseket nem kell figyelembe venni a rendelet által a nem minősített befektetésekre meghatározott küszöbérték számításakor.

    (11)     Annak érdekében, hogy az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés az Európai Unió egész területén a befektetők számára megbízható és könnyen azonosítható legyen, a rendeletben elő kell írni, hogy az európai szociális vállalkozási alapok Európai Unióban történő forgalmazásakor ezt a megnevezést kizárólag azok az alapkezelők használhatják, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított egységes minőségi kritériumoknak.

    (12)     Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok a céljuknak megfelelő, elkülönült és azonosítható profillal rendelkezzenek, egységes szabályokat kell bevezetni az ilyen alapok portfólió-összetételére és engedélyezett befektetési technikáira vonatkozóan.

    (13)     Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok ne járuljanak hozzá rendszerszintű kockázatok kialakulásához, valamint ▌hogy az ilyen alapok befektetési tevékenységük során a minősített portfóliótársaságok támogatására összpontosítsanak, meg kell tiltani az alap kölcsönfelvételét vagy tőkeáttétel alkalmazását. Annak érdekében azonban, hogy az alapok fedezni tudják azokat a rendkívüli likviditási hiányokat, amelyek a lehívható tőkének a befektetőktől történő lehívása és az alap számláján történő tényleges jóváírása között előfordulhatnak, a rövid távú kölcsönfelvételt meg kell engedni.

    (14)     Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazása olyan befektetők részére történjen, akik rendelkeznek az ilyen alapok által hordozott kockázatok vállalásához szükséges tudással, tapasztalattal és képességekkel, valamint az európai szociális vállalkozási alapok iránti befektetői bizalom megtartása érdekében bizonyos biztosítékokról kell rendelkezni. Az európai szociális vállalkozási alapokat ebből kifolyólag általában csak szakmai ügyfelek részére, vagy a pénzügyi eszközök piacairól ▌szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében szakmai ügyfélnek tekinthető befektetők részére szabad forgalmazni. Annak érdekében azonban, hogy a szociális vállalkozási alapok befektetőinek köre megfelelően széles legyen, kívánatos, hogy egyes más befektetők, többek között a magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek is hozzáférhessenek az ilyen alapokhoz. Ezen egyéb befektetők tekintetében külön biztosítékokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapokat kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek az ilyen befektetésekhez megfelelő profillal rendelkeznek. Ezek a biztosítékok kizárják a rendszeres megtakarítási formákon keresztül történő forgalmazást.

    (15)     Annak érdekében, hogy csak azok az európai szociális vállalkozási alapkezelők használhassák az „az európai szociális vállalkozási alap” megnevezést, amelyek piaci viselkedésük tekintetében teljesítik az egységes minőségi kritériumokat, a rendeletben szabályokat kell megállapítani az üzletvitelre, valamint az európai szociális vállalkozási alap alapkezelőjének a befektetőivel fenntartott kapcsolatára vonatkozóan. Ugyanebből az okból kifolyólag a rendeletben meg kell határozni az összeférhetetlenségnek az alapkezelők általi kezelésére vonatkozó egységes feltételeket is. A szabályoknak azt is meg kell követelniük, hogy az alapkezelő rendelkezzék az összeférhetetlenség megfelelő kezeléséhez szükséges szervezeti és adminisztratív eszközökkel.

    (15a)   Ha valamely európai szociális vállalkozási alapkezelő harmadik félre kíván feladatokat átruházni, az alapkezelőnek az európai szociális vállalkozási alappal és annak befektetőivel szemben fennálló felelősségét a harmadik félre való feladatátruházás ténye nem befolyásolhatja. Ezenkívül az európai szociális vállalkozási alapkezelő nem ruházhat át feladatokat olyan mértékben, hogy már lényegében nem tekinthető európai szociális vállalkozási alapkezelőnek, hanem postafiókcéggé vált. Továbbra is az európai szociális vállalkozási alapkezelő felel az átruházott feladatok megfelelő teljesítéséért, valamint e rendelet betartásáért. A feladatok átruházása nem veszélyeztetheti az európai szociális vállalkozási alapkezelő felügyeletének hatékonyságát, és különösen nem akadályozhatja meg, hogy az alapkezelő befektetőinek mindenek fölött álló érdeke szerint járjon el, illetve hogy az alap kezelése a befektetők mindenek fölött álló érdeke szerint történjen.

    (16)     A szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok egyik alapvető jellemzője, hogy a befektetők számára biztosított pénzügyi megtérülés mellett pozitív társadalmi hatást is kiváltanak, és ez megkülönbözteti őket más befektetési alapoktól. Ezért a rendeletnek elő kell írnia, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelőknek megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük a minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetések által elérendő pozitív társadalmi hatások mérésére és nyomon követésére.

    (17)     Az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés integritásának biztosítása érdekében a rendeletben elő kell írni az alapkezelő szervezeti felépítésére vonatkozó minőségi kritériumokat. Ebből kifolyólag a rendeletben rendelkezni kell az európai szociális vállalkozási alapok szabályszerű kezelésére szolgáló megfelelő technikai és emberi erőforrások, valamint elegendő saját forrás meglétére vonatkozó egységes és arányos követelményekről.

    (18)     A befektetővédelem céljából biztosítani kell az európai szociális vállalkozási alap eszközeinek megfelelő értékelését. Ezért az európai szociális vállalkozási alapok kötelező dokumentumaiban meg kell határozni az eszközértékelési szabályokat. Ezzel biztosítható az értékelés integritása és átláthatósága.

    (19)     Annak érdekében, hogy az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt működő alapkezelők megfelelően számot adjanak tevékenységükről, egységes szabályokat kell megállapítani az éves beszámolóra vonatkozóan.

    (20)     Annak érdekében, hogy a befektetők szemében meg lehessen őrizni az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés integritását, fontos, hogy ezt a megnevezést csak azok az alapkezelők használhassák, amelyek a befektetési politikájuk és befektetési céljaik tekintetében teljes mértékben átláthatóak. A rendeletben ezért egységes szabályokat kell megállapítani az európai szociális vállalkozási alapkezelőknek a befektetőik felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeire vonatkozóan. E követelmények kifejezetten a szociális gazdasági társaságokba irányuló befektetésekre jellemző elemeket is tartalmazhatnak, hogy a tájékoztatás tartalma következetesebb és összehasonlíthatóbb legyen. Ide tartoznak a minősített portfólióvállalkozások befektetési célként való kiválasztása során figyelembe vett kritériumokkal és eljárásokkal kapcsolatos információk. Ezen információk részét képezi a befektetési politika révén elérni kívánt pozitív társadalmi hatásra, illetve annak nyomon követésére és értékelésére vonatkozó tájékoztatás is. Ezen túlmenően a befektetők ilyen befektetésekbe vetett bizalmának fenntartása érdekében adatokat kell szolgáltatni az európai szociális vállalkozási alap által nem minősített portfólióvállalkozásokba eszközölt befektetésekről, és e vállalkozások kiválasztási módjáról is.

    (21)     Az e rendeletben foglalt egységes követelményeknek való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelők megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott egységes követelményeknek. Ezért az az európai szociális vállalkozási alapkezelő, aki az alapjait az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt kívánja forgalmazni, köteles értesíteni szándékáról a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell az alapkezelőt, ha valamennyi szükséges információ benyújtásra került, és megfelelő intézkedések biztosítják az e rendelet követelményeinek való megfelelést. Az engedély az Európai Unió egész területén érvényes.

    (22)     Az e rendeletben megállapított egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a rendeletben meg kell állapítani annak szabályait, hogy mely körülmények fennállása esetén kell frissíteni a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott adatokat.

    (23)     Az e rendeletben foglalt követelmények hatékony felügyelete érdekében rendelkezni kell az illetékes felügyeleti hatóságok közötti, határokon átívelő értesítési eljárásról, amelyet az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a székhelye szerinti tagállamban történő engedélyezése indít el.

    (24)     (24)     Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazásának feltételei az Európai Unió egész területén átláthatók legyenek, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[7] létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, EÉPH) számára elő kell írni egy olyan központi adatbázis működtetését, amely tartalmazza az e rendeletnek megfelelően engedélyezett valamennyi európai szociális vállalkozási alapot.

    (24a)   Az EÉPH és a tagállamok illetékes hatóságai felelnek a befektetőknek, a befektetésialap-kezelőknek és a vállalkozásoknak az európai szociális vállalkozási alapok létezéséről való tájékoztatásáért.

    (25)     A megállapított egységes kritériumok hatékony felügyeletének biztosítása végett a rendeletnek tartalmaznia kell azoknak a felügyeleti jogköröknek a felsorolását, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell.

    (26)     A megfelelő végrehajtás érdekében a rendeletben szankciókat kell előírni arra az esetre, ha megsértik a rendelet fő előírásait, azaz a portfólió összetételére, az elfogadható befektetők személyazonosságát érintő biztosítékokra, valamint az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezésnek az engedélyezett alapkezelők általi kizárólagos használatára vonatkozó szabályokat. El kell rendelni, hogy e legfontosabb előírások megsértése a megnevezés használatának megtiltását, és az alapkezelőnek a nyilvántartásból való törlését vonja maga után.

    (27)     A székhely szerinti és a fogadó tagállamnak, valamint az EÉPH-nak információcserét kell folytatnia a felügyeleti információkra vonatkozóan.

    (28)     Az e rendeletben szabályozott egységes kritériumoknak való megfelelés felügyeletével megbízott szervek közötti hatékony szabályozói együttműködés megköveteli, hogy valamennyi érintett nemzeti hatóságra és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságra (EÉPH) magas szintű szakmai titoktartási kötelezettség legyen érvényben.

    (29)     A pénzügyi szolgáltatások terén alkalmazott technikai standardoknak Európai Unió-szerte következetes harmonizációt és magas szintű felügyeletet kell biztosítaniuk. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az EÉPH-t mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet megbízni olyan – a Bizottsághoz benyújtandó – végrehajtás-technikai standard-tervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

    (30)     A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke szerinti végrehajtási aktusok révén, valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról ▌szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az EÉPH-t meg kell bízni a ▌bejelentés formájára ▌vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával.

    (31)     Az e rendeletben meghatározott követelmények pontosítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört kell a Bizottságra ruházni az e rendeletben említett küszöbérték számítása és ellenőrzése céljára alkalmazandó módszerek pontosítása, a szociális célkitűzést szolgáló áru- és szolgáltatástípusok, illetve árutermelési és szolgáltatásnyújtási módok és a nyereség tulajdonosok és befektetők közötti esetleges felosztása körülményeinek, az európai szociális vállalkozási alapkezelők által kerülendő összeférhetetlenségi helyzetek fajtáinak és az ezzel összefüggésben szükséges lépések pontosítása, a minősített portfólióvállalkozások által elérendő pozitív társadalmi hatások mérésére szolgáló eljárások, valamint a befektetők számára nyújtandó tájékoztatás tartalma és eljárása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten és tekintetbe véve az önszabályozási kezdeményezéseket és a magatartási kódexeket – megfelelő konzultációkat ▌folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

    (33)     E rendeletet a hatálybalépésének napját követően legkésőbb négy éven belül – a szociális vállalkozási alapok piacán bekövetkező változások figyelembe vétele céljából – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő módosítási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

    (33a)   Ez a rendelet nem kívánja egymáshoz közelíteni a tagállamok szociális vállalkozásokat ösztönző adóügyi rendelkezéseit. Ezeknek a rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogszabályokat, nevezetesen a megkülönböztetés tilalmának elvét. Legkésőbb e rendelet felülvizsgálatakor a Bizottság tanulmányozza annak időszerűségét, hogy ezt a rendeletet a szociális vállalkozásokat ösztönző európai adórendelkezéssel látja el.

    (34)     Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, beleértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a vállalkozás szabadságát.

    (35)     A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[8] az irányadó a személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan. A személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[9] az irányadó a személyes adatoknak az e rendelet keretében az EÉPH által és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végzett feldolgozására vonatkozóan.

    (36)     Mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy az európai szociális vállalkozási alapok Unió-szerte való forgalmazásának elősegítése érdekében létrehozza az európai szociális vállalkozási alapok belső piacát az európai szociális vállalkozási alapok kezelőire vonatkozó engedélyezés keretének meghatározása révén, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért a célkitűzés – nagyságrendje és hatásai miatt – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Összhangban az említett cikkben meghatározott arányossági elvvel, a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    I. FEJEZETTÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

    1. cikk

    Ez a rendelet egységes követelményeket határoz meg azokra a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek használni kívánják az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezést, valamint meghatározza az ilyen elnevezés alatt működő kollektív befektetési vállalkozásoknak az Unióban folytatott forgalmazási tevékenységére vonatkozó feltételeket, így hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez.

    A rendelet ezenkívül egységes szabályokat állapít meg az európai szociális vállalkozási alapkezelők általi, az elfogadható befektetők számára Unió-szerte történő forgalmazásra, az európai szociális vállalkozási alapok portfólió-összetételére, az európai szociális vállalkozási alapok által alkalmazható befektetési eszközökre és technikákra, valamint az Unió-szerte európai szociális vállalkozási alapokat forgalmazó európai szociális vállalkozási alapkezelők szervezeti felépítésére, üzletvitelére és átláthatóságára vonatkozóan.

    2. cikk

    (1)       Ez a rendelet a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti kollektív befektetési vállalkozások olyan alapkezelőire alkalmazandó, akiknek székhelye az Európai Unióban található, és olyan európai szociálisvállalkozásialap-portfóliókat kezelnek, amelyek összesített eszközértéke:

    a)        nem haladja meg az 500 millió EUR küszöbértéket, és a 2011/61/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságainál bejegyzéskötelesek, vagy

    b)        eléri vagy meghaladja az 500 millió EUR küszöbértéket, és a 2011/61/EK irányelv 6. cikkével összhangban engedélykötelesek, feltéve, hogy ezen alapkezelők az e rendelettel létrehozott rendszert választják, és annak az általuk kezelt európai szociális vállalkozási alap tekintetében mindenkor eleget tesznek.

    Azon tagállamokban, amelyeknek nem az euró a hivatalos pénzneme, a fenti küszöbértéket az e rendelet hatálybalépése napján a nemzeti valutában kifejezett egyenértékeként kell kiszámítani.

    (2)       Az (1) bekezdésben említett küszöbérték számításakor a kollektív befektetési vállalkozások nem európai szociális vállalkozási alapokat kezelő alapkezelőinek nem kell figyelembe venniük az ezekben az egyéb alapokban kezelt eszközöket.

    (3)       A Bizottság jogosult a 24. cikknek megfelelően az e cikk (1) bekezdésében említett küszöbérték számítási módját meghatározó és a küszöbértéknek való megfelelés folyamatos ellenőrzésére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni.

    (3a)     Az e rendelet értelmében engedélyköteles európai szociális vállalkozási alapkezelők a 2009/65/EK irányelv értelmében engedélyköteles ÁÉKBV-kat is kezelhetnek, amennyiben külső alapkezelőként járnak el.

    3. cikk

    (1)       E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

    a)        „európai szociális vállalkozási alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely összesített tőkéjének legalább 70%-át minősített befektetésekbe helyezi ki;

    aa)      „vonatkozó költség”: a közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt és az európai szociális vállalkozási alap kezelője és a befektetők közötti megállapodás szerinti díjak, költségek és kiadások;

    b)        „kollektív befektetési vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét azzal a céllal, hogy azt meghatározott befektetési politikának megfelelően ezen befektetők hasznára befektesse, és a 2009/65/EK irányelv 5. cikke alapján nem engedélyköteles;

    c)        „minősített befektetés”: a következő eszközök bármelyike:

    i.         olyan sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-eszköz, amelyet:

    –         minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és az európai szociális vállalkozási alap közvetlenül a minősített portfólióvállalkozástól szerzi meg, ▌

    –         minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírért cserébe, vagy

    –         olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, és amelyet az európai szociális vállalkozási alap a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, sajáttőke-eszközért cserébe szerzett meg;

    ii.         minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, értékpapírosított és nem értékpapírosított, hitelviszonyt megtestesítő eszközök, ideértve a saját váltókat és a takarékjegyeket, a tagi kölcsönöket és adományokat;

    iii.        egy vagy több más európai szociális vállalkozási alap befektetési jegyei vagy részvényei;

    iv.        az európai szociális vállalkozási alap által minősített portfólióvállalkozásoknak nyújtott közép- és hosszú távú hitelek;

    v.        bármely más részesedés minősített portfólióvállalkozásban.

    d)        „minősített portfólióvállalkozás”: olyan vállalkozás, amelyet az európai szociális vállalkozási alap által eszközölt befektetés idején nem jegyeztek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14) pontja szerinti szabályozott piacon, ▌és:

    i.         létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült okirata szerint elsődleges célként mérhető, pozitív társadalmi hatásokat kíván elérni, amennyiben a vállalkozás:

    –       ▌szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott, marginalizálódott, hátrányos helyzetű vagy kirekesztett embereknek; ▌

    –       szolgáltatásokat vagy árukat kínál olyan termelési mód révén, amely kiszolgáltatott, marginalizálódott, hátrányos helyzetű vagy kirekesztett emberek integrációját segíti elő; vagy

           az első vagy a második vagy mindkét francia bekezdésben említett vállalkozásokat finanszíroz vagy támogat;

    ii.        nyereségét nem osztja fel, hanem mindenekelőtt elsődleges célkitűzésének elérésére fordítja, és előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik minden olyan az esetre, amikor a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására kerül sor, amely eljárások és szabályok biztosítják, hogy a nyereség felosztása ne veszélyeztesse elsődleges célkitűzését; valamint

    iii.        elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén.

    e)        „sajáttőke”: tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formája;

    ea)      „kvázi-sajáttőke”: olyan típusú finanszírozási eszköz, amely saját tőkét és adósságot egyesít magában, vagy amely adósságelemmel rendelkezik, és amelynek hozama elsősorban a minősített portfólióvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, és amely nemfizetéssel szemben nincs biztosítva;

    f)         „forgalmazás”: valamely európai szociális vállalkozási alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében az általa kezelt európai szociális vállalkozási alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy az említett befektetési jegyek, illetve részvények ilyen befektetők részére történő kibocsátása;

    g)        „lehívható tőke”: olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján az érintett személy köteles részesedést szerezni az európai szociális vállalkozási alapban vagy annak részére tőkehozzájárulást teljesíteni;

    h)        „európai szociális vállalkozási alapkezelő”: olyan jogi személy, amelynek alaptevékenysége legalább egy európai szociális vállalkozási alap kezelése;

    i)         „székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az európai szociális vállalkozási alap kezelőjének alapítási helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye van;

    j)         „fogadó tagállam”: az – a székhely szerint tagállamtól eltérő – tagállam, amelyben az európai szociális vállalkozási alap kezelője e rendelettel összhangban európai szociális vállalkozási alapokat forgalmaz.

    k)        „illetékes hatóság”: az a nemzeti hatóság, amelyet a székhely szerinti tagállam törvényben vagy rendeletben kijelöl arra a feladatra, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőinek nyilvántartását vezesse.

    Az első albekezdés a) pontja esetében a százalékos arányt egy legfeljebb ötéves időszak átlagaként kell kiszámítani, az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek rövid távú állományának levonása után befektethető összeg alapján.

    Az első albekezdés h) pontja esetében, ha az európai szociális vállalkozási alap jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és az európai szociális vállalkozási alap irányító testülete úgy dönt, hogy nem jelöl ki külső alapkezelőt, akkor maga az európai szociális vállalkozási alap kap engedélyt az alapkezelőként való működésre.

    (2)       A Bizottság jogosult a 24. cikknek megfelelően az e cikk 1. bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett társadalmi célkitűzést szolgáló áru- és szolgáltatástípusokat, illetve árutermelési és szolgáltatásnyújtási módokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni, figyelembe véve a minősített portfólióvállalkozások különböző típusait és a nyereség tulajdonosok és befektetők közötti esetleges felosztásának körülményeit.

    II. FEJEZET

    AZ „EURÓPAI SZOCIÁLIS VÁLLALKOZÁSI ALAP” MEGNEVEZÉS HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI

    4. cikk

    Azok az európai szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek, jogosultak az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használatára az európai szociális vállalkozási alapok Európai Unióban történő forgalmazásakor.

    5. cikk

    (1)       Az európai szociális vállalkozási alapkezelő biztosítja, hogy a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetés esetén az alap összesített tőkéjének legfeljebb 30%-át fektetik a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe. E százalékos arányt egy legfeljebb ötéves időszak átlagaként kell kiszámítani, az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek rövid távú állományának levonása után befektethető összeg alapján.

    (2)       Az európai szociális vállalkozási alapok kezelői az európai szociális vállalkozási alap szintjén kölcsönt vehetnek fel, kibocsáthatnak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és garanciát vállalhatnak, feltéve, hogy e kölcsönöket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és garanciákat le nem hívott kötelezettségvállalások fedezik, és így az alap kitettségét nem növelik a kötelezettségvállalásainak szintjét meghaladóan.

    (3)       A (2) bekezdés ▌nem alkalmazandó a 120 naptári napot meg nem haladó, nem meghosszabbítható határidejű, a lehívható tőkének a befektetőktől történt lehívása és annak beérkezése közötti likviditásfenntartás érdekében történő kölcsönfelvételre.

    6. cikk

    Az európai szociális vállalkozási alapkezelők az általuk kezelt európai szociális vállalkozási alapok befektetési jegyeit és részvényeit kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek minősülnek, vagy amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének II. szakaszával összhangban, kérésre, szakmai ügyfélként kezelhetők, vagy egyéb befektetők részére, amennyiben:

    a)        az egyéb befektetők legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget;

    b)        az egyéb befektetők írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötött szerződéstől független dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással járó kockázatnak;

    c)        az európai szociális vállalkozási alap kezelője értékeli a befektető szakértelmét, tapasztalatát és ismereteit annak feltételezése nélkül, hogy a befektető rendelkezik a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakaszában felsorolt ügyfelek piaci ismereteivel és tapasztalatával;

    d)        az európai szociális vállalkozási alap kezelője a tervezett kötelezettségvállalás tekintetében a szükséges mértékben meg van győződve arról, hogy a befektető képes saját befektetési döntéseit meghozni és megérteni a fennálló kockázatokat, valamint arról, hogy az ilyen jellegű kötelezettségvállalás megfelelő az adott befektető számára;

    e)        az európai szociális vállalkozási alapkezelő írásban megerősíti, hogy a c) pontban említett értékelést elvégezte és a d) pontban említett következtetést levonta.

    7. cikk

    Az európai szociális vállalkozási alapkezelő az általa kezelt európai szociális vállalkozási alappal kapcsolatban:

    a)        kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységeinek gyakorlása során, és a befektetőket méltányosan kezeli;

    b)        megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a jogosult portfólióvállalkozások érdekeit érintő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

    c)        üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal előmozdítsa azon minősített portfólióvállalkozások pozitív társadalmi hatását, amelyekbe befektetett, szolgálja az általa kezelt európai szociális vállalkozási alapok és azok befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását;

    d)        a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és e befektetések, valamint a vállalkozások pozitív társadalmi hatása folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;

    e)        megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet.

    Az első albekezdés b) pontja esetében a megfelelő szabályozási elveknek és eljárásoknak magukban kell foglalniuk különösen az európai szociális vállalkozási alap alkalmazottainak személyes tranzakcióira vagy a saját célra történő befektetések céljából történő részvételre vagy befektetéskezelésre vonatkozó szabályokat, garantálva azt, hogy az európai szociális vállalkozási alappal kapcsolatos valamennyi tranzakció kapcsán rekonstruálni lehessen annak eredetét, az érintett feleket, a tranzakció jellegét, illetve hogy hol és mikor hajtották azt végre, továbbá hogy az alapkezelő által kezelt európai szociális vállalkozási alap eszközeit az európai szociális vállalkozási alapokról szóló szabályoknak, illetve alapító okiratainak és a hatályos jogi rendelkezéseknek megfelelően fektessék be.

    8. cikk

    (1)       Az európai szociális vállalkozási alapkezelő köteles felismerni és megakadályozni az összeférhetetlenségi helyzeteket, illetve amennyiben az összeférhetetlenség nem kerülhető el, úgy köteles azt kezelni és nyomon követni, valamint a (4) bekezdésnek megfelelően nyilvánosságra hozni annak megakadályozása céljából, hogy az összeférhetetlenségi helyzet hátrányosan befolyásolja az európai szociális vállalkozási alapok és az azokba befektetők érdekeit, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az általa menedzselt európai szociális vállalkozási alapokat méltányosan kezeljék;

    (2)       Az európai szociális vállalkozási alapkezelő különösen az alábbiak között esetleg felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket veszi figyelembe:

    a)        európai szociális vállalkozási alapkezelők, az európai szociális vállalkozási alapkezelők üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek, az európai szociális vállalkozási alapkezelő felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött alkalmazott vagy bármely személy, valamint az európai szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt európai szociális vállalkozási alap vagy azok befektetői;

    b)        az európai szociális vállalkozási alap vagy az abba befektetők, valamint valamely egyéb, ugyanazon európai szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt európai szociális vállalkozási alap, vagy az abba befektetők.

    (3)       Az európai szociális vállalkozási alapkezelők hatékony szervezeti és adminisztratív megoldásokkal biztosítják, hogy megfeleljenek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

    (4)       Az összeférhetetlenségi helyzetet azokban az esetekben kell az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozni, amikor az európai szociális vállalkozási alapkezelő által az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére és nyomon követésére alkalmazott szervezeti megoldások nem elegendőek ahhoz, hogy kellő megbízhatósággal garantálják a befektetők érdeksérelme kockázatának elkerülését. Az európai szociális vállalkozási alap kezelőjének – mielőtt a befektetők nevében üzleti tevékenységet végezne – világosan fel kell tárnia a befektetők előtt az összeférhetetlenség általános jellemzőit vagy forrását.

    (5)       A Bizottság a 24. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

    a)        az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;

    b)        az európai szociális vállalkozási alapkezelőktől elvárható, az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében megteendő lépések.

    9. cikk

    (1)       Az európai szociális vállalkozási alapkezelők az általuk kezelt valamennyi európai szociális vállalkozási alap vonatkozásában kötelesek megfelelő eljárásokkal mérni és egyértelmű és összehasonlítható mutatók segítségével nyomon követni, hogy az európai szociális vállalkozási alap befektetései által érintett minősített portfólióvállalkozások milyen mértékben érik el az általuk célul kitűzött pozitív társadalmi hatást.

    (1a)     Az (1) bekezdésben említett mutatóknak legalább a következőket kell magukban foglalniuk:

    a)        foglalkoztatás és munkaerőpiacok;

    b)        a munkahelyek minőségével kapcsolatos normák és jogok;

    c)        társadalmi befogadás és egyes konkrét csoportok védelme;

    d)        egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség;

    e)        közegészség és közbiztonság;

    f)         a szociális védelemhez, az egészségügyi és oktatási rendszerekhez való hozzáférés és az ezekre gyakorolt hatások;

    (2)       A Bizottság a 24. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

    a)         a különböző minősített portfólióvállalkozásokra vonatkozó, az e cikk 1. bekezdésében említett eljárások részletei;

    b)        a minősített portfólióvállalkozás által az (1a) bekezdésben említett mutatókra gyakorolt társadalmi hatások mérésére vonatkozó részletes kritériumok;

    c)        az e cikk b) pontjában említett részletes kritériumok kombinálásának módszertana,, illetve lehetőség szerint e kritériumok relatív súlyozása a minősített portfólióvállalkozás társadalmi hatásának általános értékelése során.

    10. cikk

    Az európai szociális vállalkozási alapkezelőknek mindenkor rendelkezniük kell ▌elegendő saját forrással, amely legalább előző évi általános költségeik összege 25%-ának felel meg.

    Az illetékes hatóságok módosíthatják ezt a követelményt abban az esetben, ha a megelőző évhez képest az európai szociális vállalkozási alap üzleti tevékenységében lényeges változás következett be.

    Ha a vállalkozás a létrehozása óta még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, a követelmény az, hogy a saját források az európai szociális vállalkozási alap üzleti tervében szereplő általános költségei összegének legalább 25%-át tegyék ki, feltéve, hogy a hatóságok nem kérik e terv módosítását.

    Az európai szociális vállalkozási alapkezelők az európai szociális vállalkozási alapok megfelelő kezeléséhez szükséges, megfelelő és kielégítő emberi és technikai erőforrással rendelkeznek.

    11. cikk

    Az eszközök értékelésére vonatkozó szabályokat az európai szociális vállalkozási alap kötelező dokumentumaiban kell meghatározni.

    12. cikk

    (1)       Az európai szociális vállalkozási alap kezelője az általa kezelt valamennyi európai szociális vállalkozási alapról éves beszámolót nyújt be a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához a pénzügyi év végétől számított 6 hónapon belül. Az éves beszámoló ismerteti az alap portfóliójának összetételét, és az alapnak az eltelt évben folytatott tevékenységét. A beszámoló tartalmazza az európai szociális vállalkozási alap auditált pénzügyi elszámolásait. A beszámolót a mindenkori beszámolási standardoknak, valamint az európai szociális vállalkozási alapkezelő és a befektetők közötti megállapodásoknak megfelelően kell elkészíteni. Az európai szociális vállalkozási alapkezelő köteles a beszámolót a befektetők kérésére azok rendelkezésére bocsátani. Az európai szociális vállalkozási alapkezelők és a befektetők a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban egyéb megállapodásokat is köthetnek egymással.

    (2)       Az éves beszámoló legalább a következőket tartalmazza:

    a)        a befektetési politika révén elért általános társadalmi eredmények megfelelő részletezése, és az ezen eredmények mérésére alkalmazott módszer;

    b)        a minősített portfólióvállalkozásokat érintő elidegenítésekről szóló nyilatkozat;

    c)        annak ismertetése, hogy az európai szociális vállalkozási alap egyéb, nem minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetési eszközeit érintő elidegenítésekre a 13. cikk (1) bekezdésének e) pontjában leírt feltételek szerint került-e sor;

    d)        az európai szociális vállalkozási alapkezelő által a minősített portfólióvállalkozások kapcsán vállalt tevékenységek összefoglalása a 13. cikk (1) bekezdésének k) pontja szerint.

    da)      részletes tájékoztatás a 4. cikk (1) bekezdésében említett, a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetések jellegéről és céljáról.

    (3)       Amennyiben az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban az európai szociális vállalkozási alapról éves pénzügyi beszámolót kell közzétennie, úgy az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információk külön vagy az éves pénzügyi beszámoló kiegészítéseként is rendelkezésre bocsáthatók.

    13. cikk

    (1)       Az európai szociális vállalkozási alapkezelő a befektetőket a befektetési döntéseik meghozatala előtt legalább az alábbiakról tájékoztatja:

    a)        az európai szociális vállalkozási alapkezelő, valamint a vele európai szociális vállalkozási alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatai;

    b)        az európai szociális vállalkozási alap befektetési stratégiája és céljai, beleértve a minősített portfólióvállalkozások típusai és a meghatározásukra szolgáló folyamatok és kritériumok ismertetését, valamint az alap által alkalmazható befektetési technikák és az érvényes befektetési korlátozások leírását;

    c)        az európai szociális vállalkozási alap befektetési politikája révén formálódó pozitív társadalmi hatás, szükség szerint ideértve az ilyen eredményekkel kapcsolatos ésszerű előrejelzéseket és a hatások mérésére vonatkozóan az egyes befektetések esetében alkalmazandó kritériumokat és módszertant, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a múltbeli teljesítményre vonatkozó információkat;

    d)        a társadalmi hatások mérésére alkalmazandó módszertan;

    e)        részletes tájékoztatás a minősített portfólióvállalkozásoktól eltérő eszközök – kivéve a készpénzben vagy pénzeszköz-egyenértékesben fennálló eszközöket – és a kiválasztásukra szolgáló folyamatok, illetve kritériumok jellegéről és céljáról;

    f)         az európai szociális vállalkozási alap kockázati profilja, és minden olyan kockázat, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;

    g)        az európai szociális vállalkozási alap értékelési eljárása és az eszközértékelés árazási módszere, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;

    h)        a befektetőkre közvetlenül vagy közvetetten terhelendő minden díj, illeték és költség, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;

    i)         annak ismertetése, hogy milyen módon történik az európai szociális vállalkozási alapkezelő díjazásának kiszámítása, és az alap nyereségének közzététele;

    j)         amennyiben rendelkezésre áll, az európai szociális vállalkozási alap korábbi pénzügyi teljesítménye;

    k)        az európai szociális vállalkozási alapkezelő által önállóan vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe az európai szociális vállalkozási alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;

    l)         azon eljárások, amelyekkel az európai szociális vállalkozási alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.

    (2)       Az (1) bekezdésben említett valamennyi információnak a szükséges mértékűnek, világosnak és egyértelműnek kell lennie. Az információkat naprakészen kell tartani és rendszeresen felül kell vizsgálni.

    (3)       Amennyiben az európai szociális vállalkozási alapnak a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel vagy a nemzeti joggal összhangban az európai szociális vállalkozási alapról tájékoztatót kell közzétennie, úgy az e cikk (1) bekezdésében említett információk külön vagy a tájékoztató részeként is rendelkezésre bocsáthatók.

    (4)       A Bizottság a 24. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

    a)        az e cikk (1) bekezdésének b)–e) és k) pontjában említett információk tartalma;

    b)        az e cikk (1) bekezdésének b)–e) és k) pontjában említett információk egységes bemutatási módja a lehető legnagyobb fokú összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.

    ba)      a minősített portfólióvállalkozásoknak az (1) bekezdés g) pontjában említett értékeléséhez használt módszerek kialakítása során alkalmazott elvek.

    13a. cikk

    (1)       Az európai szociális vállalkozási alap kezelője minden egyes általa kezelt európai szociális vállalkozási alap vonatkozásában biztosítja, hogy e cikkel összhangban egyetlen letétkezelőt jelöljenek ki.

    (2)       A letétkezelő olyan intézmény lehet, amelyre prudenciális szabályozás vonatkozik, és folyamatos ellenőrzés alatt áll. Olyan intézménynek kell lennie, amely a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok által letétkezelési tevékenység folytatására jogosultként meghatározott intézménykategóriák közé tartozik.

    (3)       A letétkezelő felel a minősített európai szociális vállalkozási alap eszközei tulajdonjogának ellenőrzéséért és az eszközök nyilvántartásáért.

    (4)       A letétkezelő felelős az európai szociális vállalkozási alap és befektetői felé a gondatlanságból vagy szándékos kötelességszegésből fakadó veszteségekért.

    III. FEJEZET

    FELÜGYELET ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

    14. cikk

    (1)       Azok az európai szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezéssel kívánják forgalmazni európai szociális vállalkozási alapjaikat, tájékoztatják e szándékukról a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságát, és közlik az alábbi adatokat:

    a)        az európai szociális vállalkozási alapok kezelését ténylegesen végző személyek adatai;

    b)        azoknak az európai szociális vállalkozási alapoknak a megnevezése, amelyek befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, valamint az alapok befektetési stratégiája;

    c)        információk a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről;

    d)        azoknak a tagállamoknak a felsorolása, amelyekben az európai szociális vállalkozási alapkezelő forgalmazni kívánja az egyes európai szociális vállalkozási alapokat.

    (2)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólag akkor engedélyezi az európai szociális vállalkozási alapkezelőt, ha meggyőződött az alábbi feltételek teljesüléséről:

    a)        az (1) bekezdésben előírt adatok hiánytalanok;

    b)        az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés.

    (3)       Az engedély az Unió egész területén érvényes, és jogosulttá teszi az európai szociális vállalkozási alapkezelőt arra, hogy Európai Unió egészében „európai szociális vállalkozási alap” megnevezésű európai szociális vállalkozási alapokat forgalmazzon.

    15. cikk

    Az európai szociális vállalkozási alapkezelő frissíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott adatokat, amennyiben:

    a)        új európai szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni;

    b)        olyan európai szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni, amelynek a 14. cikk (1) bekezdésében említett jellemzőit módosították.

    16. cikk

    (1)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az európai szociális vállalkozási alapkezelő engedélyezése után az európai szociális vállalkozási alapkezelő engedélyéről haladéktalanul értesíti az e rendelet 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti tagállamokat és az EÉPH-t.

    (2)       Az e rendelet 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti fogadó tagállamok a 14. cikk szerint engedélyezett európai szociális vállalkozási alapkezelővel szemben nem írhatnak elő semmiféle követelményt vagy adminisztratív eljárást az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazásával kapcsolatban, továbbá nem köthetik a forgalmazást előzetes jóváhagyáshoz.

    (3)       E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az értesítés formáját meghatározó végrehajtás-technikai standard-tervezeteket dolgoz ki.

    (4)       Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket …-ig[10]* benyújtja a Bizottsághoz.

    (5)       A Bizottság felhatalmazást kap a (3) bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő elfogadására.

    17. cikk

    (1)       Az EÉPH az interneten keresztül nyilvánosan hozzáférhető központi adatbázist tart fenn, amely tartalmazza az Unióban és a működésük helye szerinti országokban az e rendelettel összhangban engedélyezett valamennyi európai szociális vállalkozási alapot és európai szociális vállalkozási alapkezelőt.

    (2)       Az EÉPH és a tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatást nyújtanak a befektetők, a befektetésialap-kezelők és a vállalkozások számára az európai szociális vállalkozási alapok létezéséről.

    18. cikk

    A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

    19. cikk

    Az illetékes hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel. Az illetékes hatóságok különösen az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:

    a)        betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

    b)        haladéktalan adatközlésre szólíthatják fel az európai szociális vállalkozási alapkezelőt;

    c)        bárkitől tájékoztatást kérhetnek az európai szociális vállalkozási alap kezelőjének vagy az európai szociális vállalkozási alapnak a tevékenységéről;

    d)        helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

    e)        megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelő folyamatosan megfeleljen az e rendeletben előírt követelményeknek;

    f)         felszólíthatják az európai szociális vállalkozási alap kezelőjét az e rendelet előírásainak betartására, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet előírásainak megszegését jelentheti.

    20. cikk

    (1)       A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

    (2)       A tagállamok az (1) bekezdésben említett szabályokról …-ig[11]* tájékoztatják a Bizottságot és az EÉPH-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az EÉPH-t.

    21. cikk

    (1)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága meghozza a (2) bekezdésben említett megfelelő intézkedéseket, amennyiben az európai szociális vállalkozási alapkezelő:

    a)        nem tesz eleget a portfólió-összetételre vonatkozó, az 5. cikkben ismertetett követelményeknek;

    b)        az európai szociális vállalkozási alapot nem a 6. cikk szerinti elfogadható befektetők részére forgalmazza;

    c)        anélkül használja az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezést, hogy a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a 14. cikkben foglaltak szerint engedélyezte volna.

    (2)       Az (1) bekezdésben említett esetekben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága szükség szerint a következő intézkedéseket teszi meg:

    a)        megtiltja az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezésnek az európai szociális vállalkozási alapkezelő egy vagy több európai szociális vállalkozási alapjának forgalmazása során történő használatát;

    b)        törli az európai szociális vállalkozási alapkezelőt a nyilvántartásból.

    (3)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul tájékoztatja a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti fogadó tagállamok illetékes hatóságait és az EÉPH-t az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a nyilvántartásból történő, az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti törléséről.

    (4)       Az európai szociális vállalkozási alapoknak az Európai Unióban „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatti forgalmazási joga azonnali hatállyal megszűnik az illetékes hatóság (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti döntésének napján.

    22. cikk

    (1)       E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az EÉPH-val.

    (2)       Az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően haladéktalanul az EÉPH rendelkezésére bocsátják a feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi információt. Az EÉPH és az illetékes hatóságok kicserélnek egymással minden olyan információt és dokumentumot, amely az e rendelet előírásai megszegésének megállapításához és a kötelességszegések orvoslásához szükséges.

    (2a)     Ha a tagállamok illetékes hatóságai nem értenek egyet az e rendeletben foglalt feladataik ellátását illetően, bármelyik érintett hatóság – az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján – az EÉPH elé utalhatja az ügyet közvetítői eljárás lefolytatása céljából.

    23. cikk

    (1)       Minden olyan személyre, aki az illetékes hatóságoknál vagy az EÉPH-nál dolgozik vagy korábban dolgozott, valamint az illetékes hatóságok és az EÉPH által megbízott könyvvizsgálókra és szakértőkre egyaránt vonatkozik a szakmai titoktartás kötelezettsége. Ezek a személyek semmilyen, a feladataik ellátása során szerzett bizalmas információt nem tárhatnak fel más személy vagy hatóság számára, kivéve, ha az összefoglaló vagy összesítő formában történik, úgy, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelőket és az európai szociális vállalkozási alapokat ne lehessen egyenként azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek és az e rendelettel kapcsolatos eljárások kivételével.

    (2)       A tagállamok illetékes hatóságai és az EÉPH információcserét folytathatnak az e rendelettel vagy egyéb, az európai szociális vállalkozási alapkezelőkre és az európai szociális vállalkozási alapokra alkalmazandó uniós joggal összhangban.

    (3)       Ha az illetékes hatóságok vagy az EÉPH bizalmas adatokat kap a (1) bekezdésben foglaltak alapján, akkor ezeket az adatokat kizárólag a feladataik ellátása során, és csak az igazgatási és bírósági eljárások céljára használhatják.

    IV. FEJEZET

    ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    24. cikk

    (1)       A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

    (2)       A 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében és a 13. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást a Bizottság e rendelet hatályba lépésének napjától számított négy évre kapja meg. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négy éves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt nem ellenzi a meghosszabbítást , akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

    (3)       Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében és 13. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

    (4)       A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusról, annak elfogadását követően, haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

    (5)       A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról történt értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejáratát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

    25. cikk

    (1)       A Bizottság …-ig[12]* elvégzi e rendelet felülvizsgálatát. A felülvizsgálat tartalmazza a rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok általános felmérését, többek között a következőket:

    a)        milyen széles körben használták az európai szociális vállalkozási alapok kezelői az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átívelő módon;

    aa)      az európai szociális vállalkozási alapok földrajzi elhelyezkedésének és a befektetéseik tárgyát képező minősített portfólióvállalkozások elemzése;

    b)        az európai szociális vállalkozási alapok különféle minősített befektetései, illetve ezek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban;

    ba)      a „szociális vállalkozás” európai címke létrehozásának időszerűsége;

    c)        a minősített portfólióvállalkozások meghatározására szolgáló kritériumok gyakorlati alkalmazása és ennek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban, valamint azok pozitív társadalmi hatása;

    ca)      az európai szociális vállalkozási alapkezelők által a 9. cikkben említett minősített portfólióvállalkozások által kifejtett pozitív szociális hatások mérésére bevezetett eljárások elemzése, valamint az uniós szintű szociális hatás az Unió szociális politikájával összhangban történő mérésére szolgáló harmonizált standardok bevezetésének megvalósíthatósági értékelése;

    d)        e rendelet hatálya, beleértve az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazásának a lakossági befektetőkre történő kiterjesztését, és az e kiterjesztés alátámasztására szolgáló, a befektetők védelmét szolgáló kiegészítő biztosítékokat;

    da)      az európai szociális vállalkozási alapokra vonatkozó letétkezelői szabályok gyakorlati alkalmazása és azok hatása;

    db)      annak időszerűsége, hogy ezt a rendeletet a szociális vállalkozásokat ösztönző európai adókerettel egészítsék ki.

    (2)       A Bizottság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat után, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

    25a. cikk

    Az EÉPH …-ig[13]* értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

    25b. cikk

    A 2009/65/EK irányelv módosítása

    A 2009/65/EK irányelv 50. cikkének (1) bekezdése az alábbi ponttal egészül ki:

    „i) az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, …-i …/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott európai szociális vállalkozási alapok, legfeljebb 10%-ban.”.

    26. cikk

    Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    A rendeletet 2013. július 22-től kell alkalmazni, a 2. cikk (3) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (5) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése kivételével, amelyek az e rendelet hatálybalépésének dátumával kezdődően alkalmazandók.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, … -án/-én.

    az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

    az elnök                                                         az elnök

    • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
    • [2] * * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
    • [3]           HL C ...o.
    • [4]           HL C ...o.
    • [5]           HL L 302., 2009.11.17., 32. o.
    • [6]           HL L 174., 2011.7.1., 1. o.
    • [7]           HL L 331., 2010.12.15., 84. o.
    • [8]           HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
    • [9]           HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
    • [10] *         HL: kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal.
    • [11] *          HL: kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően.
    • [12] *          HL: kérjük, illessze be a dátumot: négy évvel a rendelet hatálybalépését követően.
    • [13] *          HL: kérem a következő dátumot beilleszteni: egy évvel az e rendelet hatálybalépését követően.
    • [14]           HL L ...

    VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (25.4.2012)

    a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

    az európai szociális vállalkozási alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
    (COM(2011)0862 – C7‑0489/2011 – 2011/0418(COD))

    A vélemény előadója: Pervenche Berès

    MÓDOSÍTÁSOK

    A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

    Módosítás  1

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1) A befektetők egyre inkább társadalmi célokat kívánnak elérni és nem csupán a pénzügyi megtérülést keresik, kialakulóban van a szociális befektetések piaca az Unióban, amelyet részben a szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok alkotnak. Ezek a befektetési alapok olyan szociális gazdasági társaságoknak biztosítanak finanszírozást, amelyek a társadalmi változások mozgatórugóiként működnek azáltal, hogy innovatív megoldásokat biztosítanak a társadalmi problémákra és nagymértékben hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

    (1) A befektetők egyre inkább társadalmi célokat kívánnak elérni és nem csupán a pénzügyi megtérülést keresik, kialakulóban van a szociális befektetések piaca az Unióban, amelyet részben a szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok alkotnak. Ezek a befektetési alapok olyan szociális gazdasági társaságoknak biztosítanak finanszírozást, amelyek a társadalmi változások mozgatórugóiként működnek azáltal, hogy innovatív megoldásokat biztosítanak a társadalmi problémákra, segítenek kezelni a pénzügyi válság társadalmi következményeit és nagymértékben hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

    Módosítás  2

    Rendeletre irányuló javaslat

    8 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (8) A szociális gazdasági társaságok között számos olyan, különböző formákban működő vállalkozás található, amely szociális szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott és marginalizálódott embereknek. Ilyen szolgáltatás például a lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz juttatás, az idős vagy fogyatékos személyek gondozása, a gyermekmegőrzés, a foglalkoztatási és képzési szolgáltatások, valamint az önállóságvesztés kezelése. A szociális gazdasági társaságok között olyan vállalkozások is találhatók, amelyek árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja szociális célkitűzést szolgál, de tevékenységük nem szociális jellegű javakra vagy szolgáltatásokra is kiterjedhet. E tevékenységek közé tartozik a különösen hiányos képzettségük vagy kirekesztődést és marginalizálódást eredményező szociális vagy szakmai nehézségeik miatt hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatás útján történő szociális és szakmai integrációja.

    (8) A szociális gazdasági társaságok között számos olyan, különböző formákban működő vállalkozás található, amely szociális szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott és marginalizálódott embereknek az ezen árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása és biztosítása érdekében. Ilyen szolgáltatás például, de nem kizárólag a szegénység elleni küzdelem, a lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz juttatás, az idős vagy fogyatékos személyek gondozása, a gyermekmegőrzés, az oktatás, ideértve a koragyermekkori nevelést is, a foglalkoztatási és képzési szolgáltatások, valamint az önállóságvesztés kezelése. A szociális gazdasági társaságok között olyan vállalkozások is találhatók, amelyek árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja szociális célkitűzést szolgál, de tevékenységük nem szociális jellegű javakra vagy szolgáltatásokra is kiterjedhet. E tevékenységek közé tartozik, de nem korlátozódik kizárólag ezekre a különösen hiányos képzettségük vagy kirekesztődést és marginalizálódást eredményező szociális vagy szakmai nehézségeik miatt hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatás útján történő szociális és szakmai integrációja.

    Indokolás

    Egyértelmű, hogy a szegénység a társadalmi kirekesztés és más társadalmi problémák egyik legfőbb oka.

    Módosítás  3

    Rendeletre irányuló javaslat

    23 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (23) Az e rendeletben foglalt követelmények hatékony felügyelete érdekében rendelkezni kell az illetékes felügyeleti hatóságok közötti, határokon átívelő értesítési eljárásról, amelyet az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a székhelye szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vétele indít el.

    (23) Az e rendeletben foglalt követelmények hatékony felügyelete érdekében rendelkezni kell az illetékes felügyeleti hatóságok közötti, határokon átívelő automatikus értesítési eljárásról, amelyet az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a székhelye szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vétele indít el. A székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságainak, valamint az EÉPH-nak automatikus információcserét kell folytatnia a felügyeleti információkra vonatkozóan.

    Módosítás  4

    Rendeletre irányuló javaslat

    27 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (27) A székhely szerinti és a fogadó tagállamnak, valamint az EÉPH-nak információcserét kell folytatnia a felügyeleti információkra vonatkozóan.

    törölve

    Módosítás  5

    Rendeletre irányuló javaslat

    2 cikk – 1 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1) Ez a rendelet a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti kollektív befektetési vállalkozások olyan alapkezelőire alkalmazandó, akiknek székhelye az Európai Unióban található, és a 2011/61/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságainál bejegyzéskötelesek, feltéve, hogy olyan szociális vállalkozási alap portfóliókat kezelnek, amelyek összesített eszközértéke nem haladja meg az 500 millió EUR küszöbértéket, vagy– azokban a tagállamokban, ahol nem az euro a hivatalos pénznem – e küszöbértéknek ezen rendelet hatályba lépése napján nemzeti valutában kifejezett egyenértékét.

    (1) Ez a rendelet a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti kollektív befektetési vállalkozások olyan alapkezelőire alkalmazandó, akiknek székhelye az Európai Unióban található, és a 2011/61/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságainál bejegyzéskötelesek, feltéve, hogy olyan szociális vállalkozási alap portfóliókat kezelnek, amelyek összesített eszközértéke nem haladja meg az 500 millió EUR küszöbértéket, vagy– azokban a tagállamokban, ahol nem az euro a hivatalos pénznem – e küszöbértéknek ezen rendelet hatályba lépése napján nemzeti valutában kifejezett egyenértékét.

     

    Az európai szociális vállalkozási alapok által a szociális lakásokkal, illetve szociális szempontból fontos más területtel összefüggő minősített portfólióvállalkozásokba történő, magas beruházásintenzitású befektetésekre vonatkozóan eseti alapon magasabb küszöbérték is megállapítható.

    Indokolás

    Az „Európai városok és régiók hálózata a szociális gazdaságért” által javasolt módosítás, amelynek célja, hogy bizonyos típusú pozitív szociális hatású, de magasabb tőkeintenzitású vállalkozások esetében lehetővé tegye a rugalmasságot.

    Módosítás  6

    Rendeletre irányuló javaslat

    2 cikk – 3 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (3) A Bizottság jogosult a 24. cikknek megfelelően az e cikk (1) bekezdésében említett küszöbérték számítási módját meghatározó és a küszöbértéknek való megfelelés folyamatos ellenőrzésére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni.

    (3) A Bizottság jogosult a 24. cikknek megfelelően az e cikk (1) bekezdésében említett megfelelő küszöbértékek számítási módját meghatározó és a küszöbértéknek való megfelelés folyamatos ellenőrzésére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni.

    Indokolás

    Objektív kritériumokat kell meghatározni a magasabb küszöbértékekre vonatkozóan az „Európai városok és régiók hálózata a szociális gazdaságért” által javasolt módosítással kapcsolatban, amelynek célja, hogy bizonyos típusú pozitív szociális hatású, de magasabb tőkeintenzitású vállalkozások esetében lehetővé tegye a rugalmasságot.

    Módosítás  7

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – c pont – 1 a albekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    A c) pont ii. és iv. alpontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő eszközök és hitelek esetében a kamatszintet úgy kell megállapítani, hogy a nyereség újrabefektetésének korlátozása ne veszélyeztesse a minősített portfólióvállalkozás elsődleges szociális célkitűzésének elérését.

    Indokolás

    Bár a szociális vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy hitelviszonyt megtestesítő eszközöket használjanak, ez a rendelkezés megakadályozza, hogy a kamatdíjak ütközzenek az elsődleges szociális célkitűzés elérésével.

    Módosítás  8

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – d pont – bevezető rész

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    d) „minősített portfólióvállalkozás” olyan vállalkozás, amelyet az európai szociális vállalkozási alap által eszközölt befektetés idején nem jegyeztek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14) pontja szerinti szabályozott piacon, továbbá az éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t, és:

     

    d) „minősített portfólióvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely önmagában nem minősül kollektív befektetési vállalkozásnak, és amelyet az európai szociális vállalkozási alap által eszközölt befektetés idején nem jegyeztek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14) pontja szerinti szabályozott piacon, továbbá – a szociális lakáshoz jutással, illetve szociális szempontból fontos, magas beruházásintenzitású befektetésekkel járó más területtel foglalkozó vállalkozásokat kivéve – az éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t, és:

    Módosítás  9

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – d pont – i alpont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    i. létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült okirata szerint elsődleges célként mérhető, pozitív társadalmi hatásokat kíván elérni, amennyiben:

     

    i. létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült okirata szerint a saját tulajdonosai, tagjai és részvényesei számára történő profitszerzés helyett elsődleges célként mérhető, pozitív társadalmi hatásokat kíván elérni, amennyiben:

     

    Módosítás  10

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – d pont – i alpont – 1 francia bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    - a vállalkozás szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott vagy marginalizálódott embereknek; vagy

    a vállalkozás társadalmi haszonnal járó szolgáltatásokat vagy árukat kínál, és/vagy

     

    Módosítás  11

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – d pont – ii alpont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    ii. nyereségét nem osztja fel, hanem elsődleges célkitűzésének elérésére fordítja, és előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztási körülményeire vonatkozóan;

    ii. nyereségét elsődleges célkitűzésének elérésére újra befekteti, és előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik a nyereség felosztási körülményeire vonatkozóan; ezek a szabályok biztosítják, hogy a nyereség felosztása ne veszélyeztesse az elsődleges célkitűzést;

    Módosítás  12

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – d pont – iii alpont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    iii. elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén.

    iii. vállalkozás alapú, elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és/vagy az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén.

    Módosítás  13

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 2 a bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (2a) A Bizottság jogosult a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni, amelyek meghatározzák a szociális lakáshoz jutással, illetve szociális szempontból fontos, magas beruházásintenzitású befektetésekkel járó más területtel foglalkozó minősített portfólióvállalkozások azonosítására vonatkozó kritériumokat, valamint az (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában alkalmazandó árbevétel és mérlegfőösszeg megfelelő küszöbértékeit.

    Indokolás

    Objektív kritériumokat kell meghatározni a magasabb küszöbértékekre vonatkozóan az „Európai városok és régiók hálózata a szociális gazdaságért” által javasolt módosítással kapcsolatban, amelynek célja, hogy bizonyos típusú pozitív szociális hatású, de magasabb beruházásintenzitású vállalkozások esetében lehetővé tegye a rugalmasságot.

    Módosítás  14

    Rendeletre irányuló javaslat

    7 cikk – c pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    c) üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal a lehető legnagyobb mértékben szolgálja az általa kezelt európai szociális vállalkozási alapok és azok befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását;

    c) üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal a lehető legnagyobb mértékben előmozdítsa azon minősített portfólióvállalkozások pozitív társadalmi hatását, amelyekbe befektetett, szolgálja az általa kezelt európai szociális vállalkozási alapok és azok befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását;

    Indokolás

    Az európai szociális vállalkozási alapok kezelőinek a pozitív társadalmi hatást kell előtérbe helyezniük.

    Módosítás  15

    Rendeletre irányuló javaslat

    7 cikk – d pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    d) a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;

    d) a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és e befektetések, valamint azok pozitív társadalmi hatása folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;

    Módosítás  16

    Rendeletre irányuló javaslat

    21 cikk – 3 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti fogadó tagállamok illetékes hatóságait az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a nyilvántartásból történő, az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti törléséről.

    (3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul tájékoztatja a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti fogadó tagállamok illetékes hatóságait és az EÉPH-t az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a nyilvántartásból történő, az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti törléséről.

    Módosítás  17

    Rendeletre irányuló javaslat

    25 cikk – 1 bekezdés – c pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    c) a minősített portfólióvállalkozások meghatározására szolgáló kritériumok gyakorlati alkalmazása és ennek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban;

    c) a minősített portfólióvállalkozások meghatározására szolgáló kritériumok gyakorlati alkalmazása és ennek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban, valamint azok pozitív társadalmi hatása;

    ELJÁRÁS

    Cím

    Európai szociális vállalkozási alapok

    Hivatkozások

    COM(2011)0862 – C7-0489/2011 – 2011/0418(COD)

    Illetékes bizottság

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    ECON

    17.1.2012

     

     

     

    Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    EMPL

    20.4.2012

     

     

     

    Vizsgálat a bizottságban

    24.4.2012

     

     

     

    Az elfogadás dátuma

    24.4.2012

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    25

    16

    2

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Edit Bauer, Heinz K. Becker, Phil Bennion, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, David Casa, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Marije Cornelissen, Emer Costello, Andrea Cozzolino, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Thomas Händel, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Nicole Sinclaire, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Georges Bach, Sergio Gutiérrez Prieto, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Jelko Kacin, Svetoslav Hristov Malinov, Ramona Nicole Mănescu, Emilie Turunen

    VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (27.4.2012)

    a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

    az európai szociális vállalkozási alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
    (COM(2011)0862 – C7‑0489/2011 – 2011/0418(COD))

    A vélemény előadója: Dimitar Stoyanov

    RÖVID INDOKOLÁS

    A rendeletre irányuló javaslat meghatározza azt a jogi keretet, amelynek értelmében a különböző típusú beruházási alapok megkaphatják az „európai szociális vállalkozási alap” státuszt és az ennek megfelelő „útlevelet”. A cél a különböző szociális jellegű célkitűzések végrehajtására irányuló nonprofit tevékenységeket végző jogi személyekbe történő beruházás ágazatának kialakítása.

    A rendeletre irányuló javaslat meghatározza azokat a kritériumokat – szabadon felhasználható eszközökben kifejezve –, amelyeket egy alapnak be kell tartania ahhoz, hogy megkapja a fent említett státuszt és útlevelet. Megszabja továbbá, hogy a szociális vállalkozási alapok kezelőinek milyen előírásokat kell teljesíteniük, illetve korlátozza, hogy egy adott alap eszközeinek felhasználásával milyen befektetések hajthatók végre.

    Meg kell jegyezni, hogy a beruházási alapokra vonatkozóan már létezik két irányelv: a 2011/61/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. Ezek tartalmazzák a beruházási alapokra és az azok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint az ilyen alapok befektetőire alkalmazandó szabályokat. E vélemény célja annak biztosítása, hogy a rendeletre irányuló javaslat összhangban álljon ezekkel a már létező jogszabályokkal.

    MÓDOSÍTÁSOK

    A Jogi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

    Módosítás  1

    Rendeletre irányuló javaslat

    18 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (18a) Az egyértelműség és az átláthatóság biztosítása érdekében ezen felül az is szükséges, hogy az európai szociális vállalkozási alapok kezelői tájékoztassák a befektetőket és valamennyi partnerüket a pártokkal és a politikai szervezetekkel adott esetben fennálló saját kapcsolataikról, valamint a múltban szerzett és az európai szociális vállalkozási alapok kezelése során felgyülemlő szakmai tapasztalataikról.

    Indokolás

    Az európai szociális vállalkozási alapok célkitűzéseinek megfelelően el kell kerülni, hogy kezelésük olyan mechanizmust tartalmazhasson, amely politikai pártok tagjainak osztja ki a javadalmakat. Az egyrészt a pártok (vagy politikai szervezetek), másrészt az alapok kezelő között fennálló minden kapcsolatot a befektetők tudomására kell hozni.

    Módosítás  2

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – a pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    а) „európai szociális vállalkozási alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70%-át minősített befektetésekbe helyezi ki;

    а) „európai szociális vállalkozási alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70%-át minősített befektetésekbe helyezi ki, függetlenül attól, hogy az adott kollektív befektetési vállalkozás nyíltvégű vagy zártvégű-e;

    Indokolás

    Egyértelművé teszi a szöveget annak érdekében, hogy megszüntessen egy olyan joghézagot, amely szubjektív értelmezésekre adhatna okot.

    Módosítás  3

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – a pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    а) „európai szociális vállalkozási alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70%-át minősített befektetésekbe helyezi ki;

    а) „európai szociális vállalkozási alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely a tőke-hozzájárulások és le nem hívott tőke legalább 70%-át minősített befektetésekbe helyezi ki;

    Indokolás

    Az indokolás kizárólag a szöveg bolgár változatát érinti.

    Módosítás  4

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – d pont – ii alpont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    ii. nyereségét nem osztja fel, hanem elsődleges célkitűzésének elérésére fordítja, és előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztási körülményeire vonatkozóan;

    ii. nyereségét főleg elsődleges célkitűzésének elérésére fordítja, újra befektetve azt a vállalkozásba, a következő alpont rendelkezéseinek sérelme nélkül;

    Indokolás

    A rendeletre irányuló javaslat célja, hogy a beruházásoknak köszönhetően segítséget nyújtson a szociális célokat követő olyan vállalkozások számára, amelyek fő célja nem a nyereség, hanem szociális tevékenységeik fejlesztése. Emellett nem szabad elhanyagolni a mindenekelőtt haszon elérésére törekvő befektetők érdekeit sem. Az ii) alpontot ezért két részre kell választani, egyértelművé téve, hogy a szociális jellegű vállalkozásoknak a tevékenységeikből származó nyereségeik ismételt befektetésére kell törekedniük, és egyúttal gondoskodniuk kell befektetéseik nyereségességéről is.

    Módosítás  5

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – d pont – ii a alpont (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    iia. az európai szociális vállalkozási alapok által megvalósított befektetések nyereségességének garantálása érdekében előre meghatározott eljárásokkal rendelkezik minden olyan helyzetre vonatkozóan, amelyben a nyereség a részvényesek és a tulajdonosok között kerül felosztásra, nevezetesen az európai szociális vállalkozási alapok befektetéseihez kapcsolódó nyereségek elosztása során alkalmazott preferenciális kezelés megadása révén;

    Indokolás

    A rendeletre irányuló javaslat célja, hogy a beruházásoknak köszönhetően segítséget nyújtson a szociális célokat követő olyan vállalkozások számára, amelyek fő célja nem a nyereség, hanem szociális tevékenységeik fejlesztése. Emellett nem szabad elhanyagolni a mindenekelőtt haszon elérésére törekvő befektetők érdekeit sem. Az ii) alpontot ezért két részre kell választani, egyértelművé téve, hogy a szociális jellegű vállalkozásoknak a tevékenységeikből származó nyereségeik ismételt befektetésére kell törekedniük, és egyúttal gondoskodniuk kell befektetéseik nyereségességéről is.

    Módosítás  6

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – d pont – iii alpont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    iii. elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén.

    iii. elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, nevezetesen a vállalkozás alapítására vonatkozó jogi dokumentumokban előírva a munkavállalók és az üzleti tevékenységében érintett felek vállalkozás irányításába történő bevonásának lehetőségét;

    Indokolás

    Az eredeti szöveg célja, hogy a szociális vállalkozás által közvetlenül alkalmazott munkavállalók, illetve a vállalkozás tevékenységei által érintett személyek részt vegyenek annak irányításában. A módosítás célja a rendelkezés szélesítése és megerősítése, az ilyen vállalkozások alapító okmányaiban kötelezővé téve az irányításban való észvételt.. Az ügyfeleknek a vállalkozás irányításába történő bevonása nem helyénvaló.

    Módosítás  7

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 cikk – 1 bekezdés – g pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    g) „lehívható tőke”: olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján az érintett személy köteles részesedést szerezni az európai szociális vállalkozási alapban vagy annak részére tőkehozzájárulást teljesíteni;

    (A módosítás a magyar változatot nem érinti.)

    Indokolás

    A magyar változatot nem érinti.

    Módosítás  8

    Rendeletre irányuló javaslat

    5 cikk – 1 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1) Az európai szociális vállalkozási alapkezelő biztosítja azt, hogy a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetés esetén az alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30%-át fektetik a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe. A rövid távú pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket nem kell figyelembe venni e határérték számításánál.

    (A módosítás a magyar változatot nem érinti.)

    Indokolás

    A magyar változatot nem érinti.

    Módosítás  9

    Rendeletre irányuló javaslat

    11 cikk – 1 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    Az eszközök értékelésére vonatkozó szabályokat az európai szociális vállalkozási alap kötelező dokumentumaiban kell meghatározni.

    (A módosítás a magyar változatot nem érinti.)

    Indokolás

    A magyar változatot nem érinti.

    Módosítás  10

    Rendeletre irányuló javaslat

    13 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    ia) az európai szociális vállalkozási alap kezelése tekintetében az alap kezelője által a múltban és a jelenben végzett szakmai tevékenységeket felsoroló jegyzék, valamint azon vonatkozások listája, amelyek tekintetében e szakmai tevékenységek megvalósításra kerültek;

    Indokolás

    A kezelő személye és szakmai rátermettsége tekintetében a lehető legnagyobb átláthatóságot kell biztosítani.

    Módosítás  11

    Rendeletre irányuló javaslat

    13 cikk – 1 bekezdés – i b pont (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    ib) pártok vagy politikai szervezetek vonatkozásában a múltban vagy a jelenben fenntartott kapcsolatok, tagságok, beiratkozások és szerepkörök;

    Indokolás

    Az egyértelműségre és az átláthatóságra vonatkozó követelményből fakadóan a befektetőknek ismerniük kell az egyrészt az alapok kezelője, másrészt a pártok vagy politikai szervezetek között adott esetben fennálló kapcsolatokat.

    ELJÁRÁS

    Cím

    Európai szociális vállalkozási alapok

    Hivatkozások

    COM(2011)0862 – C7-0489/2011 – 2011/0418(COD)

    Illetékes bizottság

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    ECON

    17.1.2012

     

     

     

    Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    JURI

    17.1.2012

     

     

     

    Előadó(k)

           A kijelölés dátuma

    Dimitar Stoyanov

    25.1.2012

     

     

     

    Vizsgálat a bizottságban

    26.3.2012

     

     

     

    Az elfogadás dátuma

    26.4.2012

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    22

    2

    0

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Antonio López-Istúriz White, Jiří Maštálka, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Piotr Borys, Sergio Gaetano Cofferati, Vytautas Landsbergis, Eva Lichtenberger, Axel Voss

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Karin Kadenbach

    ELJÁRÁS

    Cím

    Európai szociális vállalkozási alapok

    Hivatkozások

    COM(2011)0862 – C7-0489/2011 – 2011/0418(COD)

    Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

    7.12.2011

     

     

     

    Illetékes bizottság

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    ECON

    17.1.2012

     

     

     

    Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    EMPL

    20.4.2012

    IMCO

    17.1.2012

    JURI

    17.1.2012

     

    Nem nyilvánított véleményt

           A határozat dátuma

    IMCO

    29.2.2012

     

     

     

    Előadó(k)

           A kijelölés dátuma

    Sophie Auconie

    25.10.2011

     

     

     

    Vizsgálat a bizottságban

    20.3.2012

    26.4.2012

     

     

    Az elfogadás dátuma

    31.5.2012

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    37

    4

    2

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Burkhard Balz, Elena Băsescu, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Rachida Dati, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Werner Langen, Astrid Lulling, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Pablo Zalba Bidegain

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Sophie Auconie, Thijs Berman, Vicky Ford, Danuta Maria Hübner, Olle Ludvigsson, Mario Mauro, Theodoros Skylakakis

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Margrete Auken

    Benyújtás dátuma

    6.6.2012