JELENTÉS a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

23.8.2012 - (COM(2011)0747 – C7‑0420/2011 – 2011/0361(COD)) - ***I

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Leonardo Domenici

Módosítások

• 001-129 (PDF - 456 KB)
• 001-129 (DOC - 659 KB)
• 130-130 (PDF - 561 KB)
• 130-130 (DOC - 389 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0747 – C7‑0420/2011 – 2011/0361(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0747),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0420/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel az Európai Központi Bank 2012. április 2-i véleményére[1],

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 29-i véleményére[2],

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0221/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a hitelminősítő intézetek számára magatartási szabályoknak való megfelelést ír elő az esetleges összeférhetetlenségek mérséklése, valamint a minősítések magas színvonalának és megfelelő átláthatóságának biztosítása érdekében. Az 513/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által bevezetett módosításokat követően az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) felhatalmazást kapott a hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételére és felügyeletére. Ez a módosítás kiegészíti a hitelminősítő intézetekre vonatkozó hatályos szabályozási keretet. Az érintett kérdések egy része (a „kibocsátó fizet” modell miatti összeférhetetlenségek, a strukturált pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tájékoztatás) a hatályos szabályozásban is szerepel, de nem sikerült teljeskörűen rendezni azokat. A mostani államadósság-válság rávilágított arra, hogy az államadósság-minősítésekkel kapcsolatos átláthatósági és eljárási követelmények felülvizsgálata különösen indokolt.	(1) A hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a hitelminősítő intézetek számára magatartási szabályoknak való megfelelést ír elő az esetleges összeférhetetlenségek mérséklése, valamint a minősítések magas színvonalának és megfelelő átláthatóságának biztosítása érdekében. Az 513/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által bevezetett módosításokat követően az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (EÉPH) felhatalmazást kapott a hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételére és felügyeletére. Ez a módosítás kiegészíti a hitelminősítő intézetekre vonatkozó hatályos szabályozási keretet. A legfontosabb kérdésekkel foglalkozik (a „kibocsátó fizet” modell miatti összeférhetetlenségek, a strukturált pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tájékoztatás), és az általa létrehozott keretet felül kell vizsgálni, amint ésszerű idő telik el a hatálybalépése óta annak felméréséhez, hogy teljes mértékben megoldást kínál-e a problémákra. Ezalatt a mostani államadósság-válság rávilágított arra, hogy az államadósság-minősítésekkel kapcsolatos átláthatósági és eljárási követelmények, valamint a közzététel időzítésének felülvizsgálata különösen indokolt.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A hitelminősítéseket és hitelminősítési kilátásokat számokban kell kifejezni, jelezve a nemteljesítés valószínűségét, továbbá azokat indokolásnak kell kísérniük.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) Az Európai Központi Bank (EKB) a likviditást biztosító műveletek tekintetében fedezetként alkalmas forgalomképes eszközökre vonatkozó döntéseit az eurórendszer hitelminősítési keretére (ECAF) alapozza. Az ECAF elsősorban a bejegyzett külső hitelminősító intézetek jegyzékében szereplő intézetektől származó külső hitelminősítéseket használ fel, amelyek számukat tekintve mindössze négy hitelminősítő intézetre korlátozódnak. Az EKB-nak felül kellene vizsgálnia ezt a gyakorlatot, és külső hitelminősítéseinek portfólióját összhangba kellene hoznia és ki kellene bővítenie legalább az EÉPH által jóváhagyott Unión belüli hitelminősítő intézetekkel. Továbbá az EKB-nak és a nemzeti központi bankoknak felül kellene vizsgálniuk a külső hitelminősítések használatát, és szakértői hátteret kellene kiépíteniük, amely kidolgozza a likviditást biztosító műveletekhez biztosítékként felhasznált tőkére vonatkozó hitelstandardok értékelésének saját modelljeit, és többnyire csökkenti a külső hitelminősítésektől való függésüket.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 3 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3c) A Bizottságnak létre kellene hoznia egy horizontális intézkedést, amelynek keretében értékeli a nemzeti jogban szereplő, hitelminősítésekre való hivatkozásokat, függetlenül attól, hogy azok az uniós jog végrehajtásán alapulnak-e vagy sem, és amennyiben ezek a hivatkozások az illetékes hatóságok vagy a pénzügyi piaci szereplők részéről a hitelminősítésekre való mechanikus hagyatkozást váltanak ki, ezeket a hivatkozásokat ésszerű időn belül felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A befektetők és a kibocsátók szempontjából a minősítési kilátások jelentősége, illetve azok piaci hatása hasonló a hitelminősítések jelentőségéhez és hatásaihoz. Következésképp az 1060/2009/EK rendeletnek a minősítések összeférhetetlenségektől való mentességének, pontosságának és átláthatóságának biztosítására irányuló valamennyi követelményét a minősítési kilátásokra is alkalmazni kell. A jelenlegi felügyeleti gyakorlat szerint a rendelet követelményeinek egy része vonatkozik a minősítési kilátásokra is. Ez a rendelet bevezeti a minősítési kilátások fogalommeghatározását és egyértelművé teszi, hogy mely rendelkezések vonatkoznak az ilyen kilátásokra. Ezzel egyértelművé válnak a szabályok, és biztosítva lesz a jogbiztonság. A minősítési kilátások e rendelet szerinti meghatározása lefedi a hitelminősítés rövid távon valószínűsíthető elmozdulásának irányára vonatkozó, általában „figyelőlistaként” (credit watch) említett véleményeket is.	(4) A befektetők és a kibocsátók szempontjából a minősítési kilátások jelentősége, illetve azok piaci hatása hasonló a hitelminősítések jelentőségéhez és hatásaihoz. Következésképp az 1060/2009/EK rendeletnek a minősítések összeférhetetlenségektől való mentességének, pontosságának és átláthatóságának biztosítására irányuló valamennyi követelményét a minősítési kilátásokra is alkalmazni kell. A jelenlegi felügyeleti gyakorlat szerint a rendelet követelményeinek egy része vonatkozik a minősítési kilátásokra is. Ez a rendelet bevezeti a minősítési kilátások fogalommeghatározását és egyértelművé teszi, hogy mely rendelkezések vonatkoznak az ilyen kilátásokra. Ezzel egyértelművé válnak a szabályok, és biztosítva lesz a jogbiztonság. A minősítési kilátások e rendelet szerinti meghatározása lefedi a hitelminősítés rövid távon valószínűsíthető elmozdulásának irányára vonatkozó, általában „figyelőlistaként” (credit watch) említett véleményeket is. A Bizottság elfogadja az EÉPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezetet annak érdekében, hogy – amennyiben szükséges – a hitelminősítő intézetek egyéb közzétételei is az e rendelet keretében felügyelt tevékenységek körébe tartozzanak.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A hitelminősítő intézetek fontos szereplői a pénzügyi piacoknak. Következésképp a hitelminősítő intézetek, illetve az általuk végzett hitelminősítési tevékenységek függetlensége és integritása kiemelten fontos a piaci szereplőkkel, különösen a befektetőkkel és a minősítések egyéb felhasználóival szembeni hitelességük szempontjából. Tekintettel arra, hogy a hitelminősítő intézetek által nyújtott szolgáltatások számottevő közérdekű hatással bírnak, az 1060/2009/EK rendelet értelmében a hitelminősítő intézeteket nyilvántartásba kell venni és felügyelet alá kell vonni. Ellentétben a befektetés-elemzéssel, a hitelminősítés nem pusztán véleményalkotást jelent egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség értékéről, illetve áráról. A hitelminősítő intézetek nem pusztán pénzügyi elemzők vagy befektetési tanácsadók. A szabályozott befektetők, például a hitelintézetek, biztosítótársaságok és egyéb intézményi befektetők számára a hitelminősítések szabályozási értékkel bírnak. Jóllehet a hitelminősítésekre való túlzott hagyatkozás ösztönzőit folyamatosan szorítják vissza, a hitelminősítések még mindig befektetési döntések megalapozói, különösen az információs aszimmetriák és a hatékonysági megfontolások miatt. A hitelminősítő intézeteknek tehát függetlennek kell lenniük, és a piaci szereplőknek is annak kell tekinteniük őket.	(5) Középtávon további intézkedéseket kell értékelni a hitelminősítések pénzügyi szabályozásból történő eltávolítása és az eszközök külső hitelminősítéseken vagy belső modelleken keresztüli kockázati súlyozásának megszüntetése érdekében. Egyelőre azonban a hitelminősítő intézetek fontos szereplői a pénzügyi piacoknak. Következésképp a hitelminősítő intézetek, illetve az általuk végzett hitelminősítési tevékenységek függetlensége és integritása kiemelten fontos a piaci szereplőkkel, különösen a befektetőkkel és a minősítések egyéb felhasználóival szembeni hitelességük szempontjából. Tekintettel arra, hogy a hitelminősítő intézetek által nyújtott szolgáltatások számottevő közérdekű hatással bírnak, az 1060/2009/EK rendelet értelmében a hitelminősítő intézeteket nyilvántartásba kell venni és felügyelet alá kell vonni. Ellentétben a befektetés-elemzéssel, a hitelminősítés nem pusztán véleményalkotást jelent egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség értékéről, illetve áráról. A hitelminősítő intézetek nem pusztán pénzügyi elemzők vagy befektetési tanácsadók. A szabályozott befektetők, például a hitelintézetek, biztosítótársaságok és egyéb intézményi befektetők számára a hitelminősítések szabályozási értékkel bírnak. Jóllehet a hitelminősítésekre való túlzott hagyatkozás ösztönzőit folyamatosan szorítják vissza, a hitelminősítések még mindig befektetési döntések megalapozói, különösen az információs aszimmetriák és a hatékonysági megfontolások miatt. A hitelminősítő intézeteknek tehát függetlennek kell lenniük, és a piaci szereplőknek is annak kell tekinteniük őket, minősítési módszereiknek átláthatóaknak kell lenniük és a piaci szereplőknek is annak kell tekinteni ezeket.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A külső hitelminősítések túlzott figyelembevétele akkor merül fel, ha a pénzügyi intézmények vagy intézményi befektetők kizárólag a hitelminősítő intézetek által kibocsátott minősítésekre hagyatkoznak, elhanyagolva a saját átvilágításra és belső kockázatkezelésre vonatkozó kötelezettségeiket. Ezért alapvető a pénzügyi intézmények és intézményi befektetők átvilágítási kötelezettségeinek és belső kockázatkezelési kötelezettségeinek megerősítése a pénzügyi termékek – különösen az összetett vagy strukturált termékek – megvásárlásakor. A pénzügyi szabályozásnak a pénzügyi termékek kibocsátóira vonatkozó közzétételi követelményeket is fokoznia kell, különösen a rendkívül összetett vagy strukturált termékek tekintetében.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5b) Tekintettel a 10% feletti piaci részesedéssel rendelkező hitelminősítő intézetek nagy árbevétel-arányos nyereségére, a tagállamoknak össze kell hangolniuk egy különadó bevezetését, amelynek bevétele hozzájárulhatna az alternatív hitelminősítési modellek finanszírozásához.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 5 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5c) Csökkenteni kell a külső hitelminősítésekre való túlzott támaszkodást, és fokozatosan meg kell szüntetni a minősítésekből származó összes automatikus hatást. A szabályozásnak ezért arra kell ösztönöznie a hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat, hogy léptessenek életbe belső kockázatértékelési modelleket, és állapítsanak meg átvilágítási kötelezettségeket a befektetők számára.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az 1060/2009/EK rendelet már megfogalmazta a hitelminősítő intézetek, illetve hitelminősítési tevékenységük függetlenségére és integritására vonatkozó intézkedések első halmazát. A hitelminősítő intézetek függetlenségének garantálására és az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségek feltárására, kezelésére és – amennyiben lehetséges – kivédésére irányuló célkitűzések képezték az alapját a 2009-ben elfogadott rendelet számos előírásának. A hatályos szabályok, bár megfelelő alapot nyújtanak, láthatóan nem érték el a kellő hatást e tekintetben. A hitelminősítő intézeteket továbbra sem tekintik kellőképpen független szereplőknek. A hitelminősítő intézetnek a minősített szervezet általi kiválasztása és díjazása (a „kibocsátó fizet” modell) olyan megkerülhetetlen összeférhetetlenségeket eredményez, amelyeket a hatályos szabályok nem rendeznek kellőképpen. Ebben a modellben a hitelminősítő intézetek arra vannak ösztönözve, hogy a kibocsátóval folytatott, hosszú távon bevételeket generáló üzleti kapcsolat fenntartása vagy a további megrendelések és bevételek biztosítása érdekében elfogult minősítéseket adjanak ki. A hitelminősítő intézetek részvényesei és a minősített szervezetek közötti kapcsolatok szintén olyan összeférhetetlenségekhez vezethetnek, amelyeket a hatályos szabályok nem rendeznek megfelelően. Ennek eredményeképp fennáll a lehetősége annak, hogy a „kibocsátó fizet” modell keretében kibocsátott hitelminősítéseket úgy tekintik, mint amelyek a kibocsátó érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy megfelelnének a befektetők által elvárt hitelminősítéseknek. Az 1060/2009/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdése alapján a „kibocsátó fizet” modellről a Bizottság által 2012 decemberéig benyújtandó jelentés következtetéseinek sérelme nélkül, a „kibocsátó fizet” modell keretében kibocsátott hitelminősítések hitelességének megerősítése érdekében meg kell erősíteni a hitelminősítő intézetek függetlenségének feltételeit.	(6) Az 1060/2009/EK rendelet már megfogalmazta a hitelminősítő intézetek, illetve hitelminősítési tevékenységük függetlenségére és integritására vonatkozó intézkedések első halmazát. A hitelminősítő intézetek függetlenségének garantálására és az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségek feltárására, kezelésére és – amennyiben lehetséges – kivédésére irányuló célkitűzések képezték az alapját a 2009-ben elfogadott rendelet számos előírásának. A hitelminősítő intézeteket továbbra sem tekintik kellőképpen független szereplőknek. A hitelminősítő intézetnek a minősített szervezet általi kiválasztása és díjazása (a „kibocsátó fizet” modell) olyan megkerülhetetlen összeférhetetlenségeket eredményez, amelyeket a hatályos szabályok nem rendeznek kellőképpen. Ebben a modellben a hitelminősítő intézetek arra vannak ösztönözve, hogy a kibocsátóval folytatott, hosszú távon bevételeket generáló üzleti kapcsolat fenntartása vagy a további megrendelések és bevételek biztosítása érdekében elfogult minősítéseket adjanak ki. A hitelminősítő intézetek részvényesei és a minősített szervezetek közötti kapcsolatok szintén olyan összeférhetetlenségekhez vezethetnek, amelyeket a hatályos szabályok nem rendeznek megfelelően. Ennek eredményeképp fennáll a lehetősége annak, hogy a „kibocsátó fizet” modell keretében kibocsátott hitelminősítéseket úgy tekintik, mint amelyek a kibocsátó érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy megfelelnének a befektetők által elvárt hitelminősítéseknek. Az 1060/2009/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdése alapján a „kibocsátó fizet” modellről a Bizottság által 2012 decemberéig benyújtandó jelentés következtetéseinek sérelme nélkül, a „kibocsátó fizet” modell keretében kibocsátott hitelminősítések hitelességének megerősítése érdekében meg kell erősíteni a hitelminősítő intézetek függetlenségének feltételeit.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A verseny fokozása érdekében egy olyan piacon, amelyet három hitelminősítő intézet fölénye jellemez, intézkedéseket kell hozni a kisebb, a bevétel alapján mérve a teljes piacból legfeljebb 10%-ban részesedő intézetek igénybevételének ösztönzésére. Az utóbbi időkben a kibocsátók gyakorlatává vált, hogy két vagy több hitelminősítő intézettől kértek hitelminősítést, és ezért ha két vagy több hitelminősítést kérnek, ezek közül legalább egynek olyan nyilvántartásba vett intézettől kell származnia, amely kevesebb mint 10%-os teljes piaci részesedéssel rendelkezik.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitelminősítési piacon a hitelminősítő intézetek és a minősített szervezetek hosszú távú kapcsolatot létesítenek egymással. Ez fokozza egyfajta bizalmas viszony kialakulásának veszélyét, hiszen a hitelminősítő intézet könnyen túlságosan engedékennyé válhat a minősített szervezet elvárásaival szemben. Ilyen körülmények között a hitelminősítő intézetek pártatlansága idővel megkérdőjelezhetővé válhat. A vállalati kibocsátók által megbízott és fizetett hitelminősítő intézetek a kibocsátókkal meglévő üzleti kapcsolatuk fenntartása érdekében valójában ösztönözve vannak arra, hogy túlzottan kedvező minősítést adjanak ki a minősített szervezetről vagy annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjairól. A kibocsátókra szintén hatnak a hosszú távú kapcsolatokat favorizáló ösztönzők, mint például a „bezáródási hatás”: a kibocsátó akár azért is tartózkodhat a hitelminősítő intézet lecserélésétől, mert ez elbizonytalaníthatja a befektetőket a kibocsátó hitelképességével kapcsolatban. Ezt a problémát már az 1060/2009/EK rendelet is kezelni próbálta azzal, hogy egy olyan rotációs mechanizmus alkalmazását írta elő a hitelminősítő intézetek számára, amely fokozatos cserélődést biztosít az elemzői csoportokban és a hitelminősítő bizottságokban annak érdekében, hogy a hitelminősítő elemzők és a hitelminősítéseket jóváhagyó személyek függetlenségét ne lehessen megkérdőjelezni. Ezen szabályok sikere ugyanakkor nagyban függött a hitelminősítő intézetek belső magatartási szabályaitól: azaz a hitelminősítő intézet alkalmazottainak a hitelminősítő intézet üzleti érdekeivel szembeni tényleges függetlenségétől és szakmaiságától. E szabályokat nem azzal a céllal alkották meg, hogy megfelelő garanciát nyújtsanak a harmadik feleknek arra vonatkozóan, hogy a hosszú távú kapcsolatból fakadó összeférhetetlenségek hatékonyan kezelve lesznek, illetve eleve elkerülik azokat. Szükségesnek tűnik tehát egy olyan strukturális jellegű választ adni erre a problémára, amelynek nagyobb hatása lesz a harmadik felekre nézve is. Ennek tényleges megvalósításához korlátozni kell azt az időtartamot, ameddig egy hitelminősítő intézet folyamatosan hitelminősítéseket adhat ki ugyanarra a kibocsátóra vagy annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozóan. A minősített kibocsátó vagy a minősített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója és a hitelminősítő intézet közötti üzleti kapcsolat hosszának korlátozása várhatóan megszünteti az adott kibocsátóra vonatkozó kedvező minősítések ösztönzőit. A hitelminősítő intézetek rotációjának normális és rendes piaci gyakorlatként való előírásával pedig hatékonyan kezelni lehet a „bezáródási hatást”, amikor is egy kibocsátó azért tartózkodik a hitelminősítő intézet lecserélésétől, mert ez elbizonytalaníthatja a befektetőket a kibocsátó hitelképességével kapcsolatban. Végezetül a hitelminősítő intézetek rotációjának pozitív hatása kell legyen a hitelminősítési piacra, hiszen könnyebbé válik a piacra való belépés és lehetőség nyílik a meglévő hitelminősítő intézetek számára, hogy új területekre terjesszék ki tevékenységüket.	(7) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitelminősítési piacon a hitelminősítő intézetek és a minősített szervezetek hosszú távú kapcsolatot létesítenek egymással. Ez fokozza egyfajta bizalmas viszony kialakulásának veszélyét, hiszen a hitelminősítő intézet könnyen túlságosan engedékennyé válhat a minősített szervezet elvárásaival szemben. Ilyen körülmények között a hitelminősítő intézetek pártatlansága idővel megkérdőjelezhetővé válhat. A vállalati kibocsátók által megbízott és fizetett hitelminősítő intézetek a kibocsátókkal meglévő üzleti kapcsolatuk fenntartása érdekében valójában ösztönözve vannak arra, hogy túlzottan kedvező minősítést adjanak ki a minősített szervezet által kibocsátott értékpapírokról. A kibocsátókra szintén hatnak a hosszú távú kapcsolatokat favorizáló ösztönzők, mint például a „bezáródási hatás”: a kibocsátó akár azért is tartózkodhat a hitelminősítő intézet lecserélésétől, mert ez elbizonytalaníthatja a befektetőket a kibocsátó hitelképességével kapcsolatban. Ezt a problémát – amely a strukturált pénzügyi termékek esetében válik igazán jelentőssé – már az 1060/2009/EK rendelet is kezelni próbálta azzal, hogy egy olyan rotációs mechanizmus alkalmazását írta elő a hitelminősítő intézetek számára, amely fokozatos cserélődést biztosít az elemzői csoportokban és a hitelminősítő bizottságokban annak érdekében, hogy a hitelminősítő elemzők és a hitelminősítéseket jóváhagyó személyek függetlenségét ne lehessen megkérdőjelezni. Ezen szabályok sikere ugyanakkor nagyban függött a hitelminősítő intézetek belső magatartási szabályaitól: azaz a hitelminősítő intézet alkalmazottainak a hitelminősítő intézet üzleti érdekeivel szembeni tényleges függetlenségétől és szakmaiságától. E szabályokat nem azzal a céllal alkották meg, hogy megfelelő garanciát nyújtsanak a harmadik feleknek arra vonatkozóan, hogy a hosszú távú kapcsolatból fakadó összeférhetetlenségek hatékonyan kezelve lesznek, illetve eleve elkerülik azokat. Szükségesnek tűnik tehát egy olyan strukturális jellegű választ adni erre a problémára, amelynek a strukturált pénzügyi termékek tekintetében nagyobb hatása lesz a harmadik felekre nézve is. Ennek tényleges megvalósításához korlátozni kell azt az időtartamot, ameddig egy hitelminősítő intézet folyamatosan hitelminősítéseket adhat ki az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott strukturált pénzügyi termékekre vonatkozóan. A minősített a strukturált pénzügyi termékek kibocsátója és a hitelminősítő intézet közötti üzleti kapcsolat hosszának korlátozása várhatóan megszünteti az adott kibocsátóra vonatkozó kedvező minősítések ösztönzőit. A hitelminősítő intézetek rotációjának normális és rendes piaci gyakorlatként való előírásával pedig hatékonyan kezelni lehet a „bezáródási hatást”, amikor is egy kibocsátó azért tartózkodik a hitelminősítő intézet lecserélésétől, mert ez elbizonytalaníthatja a befektetőket a kibocsátó hitelképességével kapcsolatban. Végezetül a hitelminősítő intézetek rotációjának pozitív hatása kell legyen a hitelminősítési piacra, hiszen könnyebbé válik a piacra való belépés és lehetőség nyílik a meglévő hitelminősítő intézetek számára, hogy új területekre terjesszék ki tevékenységüket. A piaci diverzifikáció ösztönzésére azonban a kis hitelminősítő intézeteket mentesíteni kellene a rotáció alól.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A hitelminősítő intézetek közötti verseny fokozása érdekében – a következő minősített területek mindegyikénél – meg kell állapítani egy olyan küszöbértéket, amelyen túl a hitelminősítő intézetek nem szélesíthetik a felkérésre végzett hitelminősítések hatókörét. Elsősorban a banki, a biztosítási és a vállalati ágazati területek minősítése vonatkozásában mind a három eszközosztály esetében a kérésre végzett hitelminősítés legmagasabb százalékát a piac legfeljebb 25%-ában kell megállapítani a feltételezett összeg vonatkozásában. Másodsorban, a strukturált pénzügyi termékek vonatkozásában a kérésre végzett hitelminősítés legmagasabb százalékát a piac 25%-ában kell megállapítani a feltételezett összeg vonatkozásában. A 25%-os küszöbérték két okkal indokolható: egyrészt a kötvénykibocsátók/kötvénykibocsátás nagy részét egyik hitelminősítő intézet sem sorolja be egy bizonyos eszközosztályba; másrészt, mivel a kötvénykibocsátók besorolását általában két hitelminősítő intézet végzi, a küszöbérték lehetővé tenné, hogy a kötvénykibocsátók vagy egy bizonyos eszközosztály kibocsátásainak akár 25%-át is több hitelminősítő intézet határozza meg.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7b) A hitelminősítő intézet ECAI-ként való elismerése nem fokozhatja a már egyébként is három fő vállalkozás fölényével jellemezhető piac lezárását. Az EKB-nak, az európai felügyeleti hatóságnak (Európai Bankhatóság) (EBH) és a nemzeti központi bankoknak – anélkül, hogy megkönnyítenék a folyamatot vagy kevesebb igényt támasztanának azzal kapcsolatban – gondoskodniuk kellene arról, hogy több hitelminősítő intézetet ismerjenek el ECAI-ként, megnyitva ezzel a piacot az új vállalkozások piacra lépése előtt.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az adott kibocsátóra vagy annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozó hitelminősítéseket kibocsátó hitelminősítő intézetek rendszeres rotációja sokoldalúbb értékeléseket fog eredményezni a hitelminősítő intézetet kiválasztó és annak szolgáltatásaiért fizető kibocsátó hitelképessége tekintetében. A hitelminősítő intézetek által alkalmazott sokrétű és különböző megítélések, nézőpontok és módszerek eredményeképp változatosabb hitelminősítések születhetnek, és végső soron javulhat a kibocsátók hitelképességének vizsgálata. E változatosság érvényre juttatása, valamint a kibocsátók és a hitelminősítő intézetek elkényelmesedésének elkerülése érdekében a hitelminősítő intézet és az annak szolgáltatásaiért fizető kibocsátó közötti üzleti kapcsolat maximális hosszát olyan szintre kell korlátozni, amely garantálja a kibocsátó hitelképességének rendszeresen megújított vizsgálatát. Ez alapján a hároméves időtartam megfelelőnek tűnik, különösen annak figyelembevételével, hogy a hitelminősítések között bizonyos folytonosságot is kell biztosítani. Az összeférhetetlenségek kockázata megemelkedik azokban az esetekben, amikor a hitelminősítő intézet egy rövid időszak alatt gyakran készít hitelminősítéseket ugyanazon kibocsátó számára annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozóan. Ezekben az esetekben hasonló eredmények eléréséért az üzleti kapcsolat maximális időtartamát rövidebbre kell szabni. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon kibocsátó tíz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának hitelminősítése után az üzleti kapcsolatot meg kell szüntetni. Annak érdekében azonban, hogy ez ne jelentsen aránytalanul nagy terhet se kibocsátók se a hitelminősítő intézetek számára, az üzleti kapcsolat első 12 hónapjában a hitelminősítő intézet lecserélésére vonatkozó követelmény nem alkalmazandó. Amennyiben egy kibocsátó több hitelminősítő intézetet bíz meg – akár azért, mert strukturált pénzügyi termékek kibocsátójaként erre kötelezett, akár önkéntes alapon teszi ezt –, a rotációs időszakokra vonatkozó szigorú szabályokat elegendő a hitelminősítő intézetek egyikére alkalmazni. A többi hitelminősítő intézettel fennálló üzleti kapcsolat hossza viszont ezekben az esetekben nem haladhatja meg a hat évet.	(8) Az adott kibocsátó strukturált pénzügyi termékeire vonatkozó hitelminősítéseket kibocsátó hitelminősítő intézetek rendszeres rotációja sokoldalúbb értékeléseket fog eredményezni a hitelminősítő intézetet kiválasztó és annak szolgáltatásaiért fizető kibocsátó hitelképessége tekintetében. A hitelminősítő intézetek által alkalmazott sokrétű és különböző megítélések, nézőpontok és módszerek nyomán változatosabb hitelminősítések születhetnek, és végső soron javulhat a strukturált pénzügyi eszközök kibocsátói hitelképességének vizsgálata. E változatosság érvényre juttatása, valamint a kibocsátók és a hitelminősítő intézetek elkényelmesedésének elkerülése érdekében a hitelminősítő intézet és az annak szolgáltatásaiért fizető kibocsátó közötti üzleti kapcsolat maximális hosszát olyan szintre kell korlátozni, amely garantálja a kibocsátó hitelképességének rendszeresen megújított vizsgálatát. Ez alapján a ötéves időtartam megfelelőnek tűnik, különösen annak figyelembevételével, hogy a hitelminősítések között bizonyos folytonosságot is kell biztosítani.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A kibocsátó által megbízott hitelminősítő intézet rendszeres cseréjének előírása arányos a kitűzött céllal. Ez a követelmény csak a bizonyos feltételek (a „kibocsátó fizet” modell) szerint működő, közérdekű szolgáltatásokat (szabályozási célból felhasználható hitelminősítéseket) nyújtó egyes szabályozott intézményekre (hitelminősítő intézetekre) alkalmazandó. A függetlenség garantálása és a függetlenség minden körülmények közötti kikezdhetetlenségének garantálása érdekében az a kitüntetett helyzet, hogy a hitelminősítő intézet által nyújtott szolgáltatásokat a pénzügyi szolgáltatások piacának szabályozásában fontos szerepet betöltő tevékenységként ismerik el, és e tevékenység végzését számára engedélyezték, maga után vonja bizonyos kötelezettségek betartásának szükségességét is. Az olyan hitelminősítő intézet, amely nem nyújthat hitelminősítési szolgáltatásokat valamely kibocsátó számára, továbbra is végezhet hitelminősítést más kibocsátóknak. Olyan piaci környezetben, ahol a rotációs szabály minden szereplőre egységesen alkalmazandó, üzleti lehetőségek mindig fognak adódni, hiszen a kibocsátók mindegyikének cserélnie kell a hitelminősítő intézetét. Ezen felül a hitelminősítő intézetek meglévő tapasztalatukat felhasználva bármikor kibocsáthatnak ugyanazon kibocsátóra vonatkozó, nem kezdeményezett hitelminősítést. A nem kezdeményezett minősítések nem a „kibocsátó fizet” modell keretében készülnek, és így kevésbé vannak kitéve az esetleges összeférhetetlenségeknek. A hitelminősítővel folytatott üzleti kapcsolat maximális hosszának megszabása, illetve a több hitelminősítő intézet megbízására vonatkozó szabály korlátozza a kibocsátók vállalkozási szabadságát. Ez a korlátozás azonban a közérdek védelme alapján szükséges, tekintettel a befektetők által szabályozási célból felhasználható független hitelminősítések garantálása érdekében a hitelminősítő intézetektől elvárt függetlenségre a „kibocsátó fizet” modell által gyakorolt hatásra. A korlátozások ugyanakkor nem lépik túl a szükséges mértéket, és inkább kellene úgy tekinteni ezekre, mint a kibocsátónak harmadik felekkel és végső soron a piaccal szembeni hitelképességét növelő elemekre.	(11) A kibocsátó által megbízott hitelminősítő intézet rendszeres cseréjének előírása arányos a kitűzött céllal. Ez a követelmény csak bizonyos termékekre (strukturálit pénzügyi termékek) és bizonyos feltételek (a „kibocsátó fizet” modell) szerint működő, közérdekű szolgáltatásokat (szabályozási célból felhasználható hitelminősítéseket) nyújtó egyes szabályozott intézményekre (hitelminősítő intézetekre) alkalmazandó. A függetlenség garantálása és a függetlenség minden körülmények közötti kikezdhetetlenségének garantálása érdekében az a kitüntetett helyzet, hogy a hitelminősítő intézet által nyújtott szolgáltatásokat a pénzügyi szolgáltatások piacának szabályozásában fontos szerepet betöltő tevékenységként ismerik el, és e tevékenység végzését számára engedélyezték, maga után vonja bizonyos kötelezettségek betartásának szükségességét is. Az olyan hitelminősítő intézet, amely nem nyújthat hitelminősítési szolgáltatásokat valamely kibocsátó bizonyos struktúrált pénzügyi termékei esetében, továbbra is végezhet hitelminősítést ugyanazon kibocsátó más termékeiről, illetve más kibocsátóknak. Olyan piaci környezetben, ahol a rotációs szabály minden szereplőre egységesen alkalmazandó, üzleti lehetőségek mindig fognak adódni, hiszen a kibocsátók mindegyikének cserélnie kell a hitelminősítő intézetét. Ezen felül a hitelminősítő intézetek meglévő tapasztalatukat felhasználva bármikor kibocsáthatnak ugyanazon kibocsátóra vonatkozó, nem kezdeményezett hitelminősítést. A nem kezdeményezett minősítések nem a „kibocsátó fizet” modell keretében készülnek, és így kevésbé vannak kitéve az esetleges összeférhetetlenségeknek. A hitelminősítővel folytatott üzleti kapcsolat maximális hosszának megszabása, illetve a több hitelminősítő intézet megbízására vonatkozó szabály korlátozza a kibocsátók vállalkozási szabadságát. Ez a korlátozás azonban a közérdek védelme alapján szükséges, tekintettel a befektetők által szabályozási célból felhasználható független hitelminősítések garantálása érdekében a hitelminősítő intézetektől elvárt függetlenségre a „kibocsátó fizet” modell által gyakorolt hatásra. A korlátozások ugyanakkor nem lépik túl a szükséges mértéket, és inkább kellene úgy tekinteni ezekre, mint a kibocsátónak harmadik felekkel és végső soron a piaccal szembeni hitelképességét növelő, valamint a belső piac valóban kiegyensúlyozott működését elősegítő elemekre.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A rotáció elvén túlmenően, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a hitelminősítő intézetek számára, hogy a lehető legfüggetlenebb módon nyújtsanak szolgáltatásokat a kibocsátók számára, az adott hitelminősítő intézet és az adott kibocsátó közötti szerződéseket nem lehet megújítani, még akkor sem, ha a szerződéses kapcsolat nem érte el maximális időtartamát. Ezen túlmenően meg kell tiltani az olyan záradékokat, amelyek bármilyen módon arra szolgálnak, hogy a kiadott hitelminősítéseket összekapcsolják a hitelminősítő intézet díjazásával vagy a szerződés felmondásának lehetőségével. A cél az olyan kísérletek lehetőség szerinti visszaszorítása, amelyek a hitelminősítő intézetek munkájának feltételekhez kötésére irányulnak, akár szerződéses rendelkezések alapján, akár a szerződés megújításának elmaradására vonatkozó hallgatólagos fenyegetés révén.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Az államadósság-minősítések egyik sajátossága, hogy ezekre általában nem érvényes a „kibocsátó fizet” modell. Az ilyen minősítések többsége nem kezdeményezett minősítésként készül, és ezek képezik az alapját az érintett ország pénzügyi intézményeinek felkérésre készített vagy nem kezdeményezett minősítéseinek is. Az államadósság-minősítéseket kibocsátó hitelminősítő intézetek rotációját nem szükséges tehát előírni.	törölve
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A függetlenségre és az összeférhetetlenségek megelőzésére vonatkozó szabályok hatástalanná válhatnának, ha a hitelminősítő intézetek nem lennének függetlenek egymástól. A szabályok gyakorlati alkalmazásához kellően nagy számú hitelminősítő intézetre van szükség, amelyek se a távozó hitelminősítő intézethez – rotáció esetén –, se az ugyanazon kibocsátónak egyidejűleg hitelminősítési szolgáltatásokat nyújtó hitelminősítő intézethez nem kapcsolódnak. Amennyiben a jelenlegi piacon hitelminősítő intézetekből nem áll kellő választék a kibocsátó rendelkezésére, a függetlenség feltételeinek javítására irányuló szabályok végrehajtása nem feltétlenül fog eredménnyel járni. Helyénvaló tehát rendelkezni egyrészt rotáció esetén a távozó hitelminősítő intézet és a soron következő intézet, másrészt az ugyanazon kibocsátó számára egyidejűleg minősítési szolgáltatásokat végző két hitelminősítő intézet szigorú elkülönítéséről. A hitelminősítő intézetek nem kapcsolódhatnak egymáshoz az ellenőrzésük, a hitelminősítő intézetek ugyanazon csoportjához való tartozásuk, a bármely másik intézetben részvényesként vagy tagként, illetve szavazati jogok gyakorlójaként való jelenlétük, továbbá a többi hitelminősítő intézet ügyvezetésének, igazgatótanácsának, felügyelőbizottságának tagjai kinevezésében betöltött szerepük tekintetében.	törölve
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A nyilvántartásba vett hitelminősítő intézetek lehetséges fúziói – különösen a nagy intézet részvételével megvalósuló fúziók – következtében szűkülne a kibocsátónak a piacon jelenlévő különböző intézetek közötti választási lehetősége és csökkene a verseny. E fúziók várhatóan nehézséget jelentenének a kibocsátók számára, amikor egy vagy több új hitelminősítő intézetet kell kijelölniük. Ezért helyénvaló megtiltani a nagy hitelminősítő intézetek és versenytársaik közötti fúziókat.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 14 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14b) A hitelminősítő intézeteknek a lehetséges összeférhetetlenségek megelőzésére és ellenőrzésére, valamint a hitelminősítések, az elemzők és a hitelminősítő csapatok részvényesektől, igazgatási és vezető testületektől, valamint értékesítési és forgalmazási tevékenységektől való függetlenségének biztosítására szolgáló politikákat és eljárásokat szabályozó, hatékony belső ellenőrzési struktúrát kell kialakítaniuk, fenntartaniuk, érvényesíteniük és dokumentálniuk. Szabványos működési eljárásokat (SOP) kell életbe léptetni a vállalatirányítás, a szervezés és az összeférhetetlenségek kezelésének vonatkozásában. A SOP-okat időszakonként felül kell vizsgálni és nyomon kell követni a belső ellenőrzési struktúra hatékonyságának és annak értékelése céljából, hogy azt napra késszé szükséges-e tenni.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 14 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14c) A hitelminősítő intézetek éves belső ellenőrzési jelentést nyújtanak be az EÉPH-nak, amely tartalmazza a hatékony belső ellenőrzési struktúra létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos vezetői felelősség leírását és a belső ellenőrzési struktúra hatékonyságának értékelését.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A hitelminősítő intézetek függetlenségéről alkotott képet különös mértékben befolyásolná, ha ugyanazok a részvényesek, illetve tagok olyan hitelminősítő intézetekbe fektetnének, amelyek nem tartoznak ugyanahhoz a hitelminősítői csoporthoz, legalábbis akkor, ha ez a befektetés elér egy bizonyos mértéket, amely alapján ezek a részvényesek, illetve tagok bizonyos mértékű befolyást gyakorolhatnának az intézet üzletvitelére. A hitelminősítő intézetek függetlensége (és a függetlenségükről alkotott kép) biztosítása érdekében helyénvaló tehát szigorúbb szabályokat alkotni a hitelminősítő intézetek és részvényeseik közötti kapcsolatokról. Ez alapján egyidejűleg egynél több hitelminősítő intézetben senki sem rendelkezhet 5 %-os vagy azt meghaladó mértékű részesedéssel, kivéve, ha az érintett intézetek ugyanazon csoporthoz tartoznak.	(15) A hitelminősítő intézetek függetlenségéről alkotott képet különös mértékben befolyásolná, ha ugyanazok a részvényesek, illetve tagok olyan hitelminősítő intézetekbe fektetnének, amelyek nem tartoznak ugyanahhoz a hitelminősítői csoporthoz. A hitelminősítő intézetek függetlensége (és a függetlenségükről alkotott kép) biztosítása érdekében helyénvaló tehát szigorúbb szabályokat alkotni a hitelminősítő intézetek és részvényeseik közötti kapcsolatokról. Ez alapján a valamely hitelminősítő intézetben 5 %-os vagy azt meghaladó mértékű részesedéssel rendelkező részvényesnek vagy tagnak nem szabad megengedni, hogy másik hitelminősítő intézetben is részesedéssel rendelkezzen, kivéve, ha az érintett intézetek ugyanazon csoporthoz tartoznak.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) A hitelminősítő intézetek kellő mértékű függetlenségének biztosítására vonatkozó célkitűzés maga után vonja azt, hogy a befektetők nem rendelkezhetnek 5 %-os vagy azt meghaladó mértékű befektetéssel egynél több hitelminősítő intézetben. A szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a tőzsdén jegyzett társaságokban a szavazati jogok legalább 5 %-át gyakorló személyekről nyilvános tájékoztatást kell közzétenni, többek között azért, hogy a befektetők tudomást szerezzenek a társaság szavazati szerkezetének változásairól. A szavazati jogok 5 %-a tehát már jelentős részesedésnek tekinthető, amely lehetővé teszi a társaság szavazati szerkezetének befolyásolását. Az egynél több hitelminősítő intézetben egyidejűleg meglévő befektetések korlátozására ezért helyénvaló az 5 %-os szintet alkalmazni. Ez az intézkedés nem tekinthető aránytalannak, tekintve, hogy az Unióban nyilvántartásba vett hitelminősítő intézetek egyike sem tőzsdén jegyzett vállalkozás, és így nem tartoznak az EU-ban jegyzett társaságokra alkalmazandó átláthatósági és eljárási szabályok hatálya alá. A tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokra gyakran részvényesi szabályzatok vagy megállapodások az irányadók, és a részvényesek vagy tagok száma általában alacsony. Ennek következtében nem jegyzett hitelminősítő intézetben még egy kisebbségi pozíció is jelentős befolyással járhat. Annak érdekében azonban, hogy a hitelminősítő intézetekbe irányuló, teljes mértékben pénzügyinek tekinthető befektetésekre továbbra is legyen mód, az egyidejűleg egynél több hitelminősítő intézetbe történő befektetés korlátozása nem terjesztendő ki a befektetőtől független, annak befolyása alatt nem álló harmadik felek által irányított kollektív befektetési formákon keresztüli befektetésekre.	törölve
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A kibocsátó és a hitelminősítő intézet közötti üzleti kapcsolat hosszát korlátozó új szabályok jelentősen átrajzolnák a ma még meglehetősen koncentrált európai uniós hitelminősítői piacot. Új piaci lehetőségek nyílnak majd meg a kis és közepes méretű hitelminősítő intézetek előtt, amelyeknek fejlődniük kell ahhoz, hogy az új szabályok hatálybalépését követő első években meg tudjanak felelni a kihívásoknak. Ezek a fejlemények vélhetően nagyobb választékot teremtenek majd a piacon. Az új szabályok céljait és hatékonyságát ugyanakkor nagyban veszélyeztetné az, ha az első években a régóta fennálló, nagy hitelminősítő intézetek úgy fosztanák meg versenytársaikat a hiteles alternatívák kidolgozásának lehetőségétől, hogy felvásárolják őket. A hitelminősítői piac további, a nagy minősítők által vezérelt konszolidációja a nyilvántartásba vett, elérhető hitelminősítő intézetek csökkenését eredményezné, ami egyrészt nehézséget okozna a kibocsátóknak a hitelminősítő kiválasztása terén, amikor is rendszeresen egy vagy több új hitelminősítő intézetet kell kiválasztaniuk, másrészt hátráltatná az új szabályok zökkenőmentes működését. Még súlyosabb gond, hogy a régóta fennálló, nagy hitelminősítő intézetek által meghatározott további konszolidáció különösképpen hátráltatná a nagyobb piaci választék kialakulását.	(17) A hitelminősítői piac további, a nagy minősítők által vezérelt konszolidációja a nyilvántartásba vett, elérhető hitelminősítő intézetek csökkenését eredményezné, ami egyrészt nehézséget okozna a kibocsátóknak a hitelminősítő kiválasztása terén, másrészt hátráltatná a piac zökkenőmentes működését. Még súlyosabb gond, hogy a régóta fennálló, nagy hitelminősítő intézetek által meghatározott további konszolidáció különösképpen hátráltatná a nagyobb piaci választék kialakulását.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A rotációs mechanizmus támogatása és a hitelminősítési piac koncentrációjának csökkentése érdekében minden kibocsátóra az egyes hitelminősítő intézetek által minősített elméleti összeg 50%-ában meghatározott korlátnak kell vonatkoznia. A cél annak ösztönzése, hogy a kibocsátók több hitelminősítő intézettel dolgozzanak. Annak érdekében, hogy ne büntessék azokat a kibocsátókat, amelyek önkéntesen vagy jogi kötelezettségükből fakadóan egy adott értékpapír tekintetében egynél több minősítést szereznek be, vagy amelyek csak egy értékpapírt bocsátottak ki, az egynél több hitelminősítő intézet által minősített értékpapíroknak megfelelő elméleti összeget e korlát alkalmazásában arányosan fel kell osztani a minősítéseket kiadó hitelminősítő intézetek között.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A függetlenségre és az összeférhetetlenségek elkerülésére vonatkozó, ugyanazon kibocsátó számára hitelminősítői szolgáltatások hosszú időn keresztül történő nyújtását a hitelminősítő intézetek számára korlátozó szabályok hatékonyságát alááshatja az, ha a hitelminősítő intézetek közvetlenül vagy közvetve más hitelminősítő intézetek részvényeseivé vagy tagjaivá válhatnak.	törölve
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Biztosítani kell azt, hogy a minősítési módszerek módosításai ne eredményezzenek kevésbé szigorú módszereket. Ennek érdekében a kibocsátók, a befektetők és a többi érintett fél részére biztosítani kell a lehetőséget, hogy észrevételeket tehessenek a minősítési módszerek tervezett változtatásaival kapcsolatban. Ez segíteni fog nekik az új módszerek okai és a szóban forgó változtatások megértésében. A kibocsátók és a befektetők által a módszerek tervezeteire vonatkozóan tett észrevételek értékes hozzájárulások lehetnek a hitelminősítő intézetek számára a módszerek meghatározásához. Az új minősítési módszerek gyakorlati alkalmazását megelőzően az 1060/2009/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének és a vonatkozó szabályozástechnikai standardoknak való megfelelést az EÉPH-nak kell ellenőriznie és megerősítenie. Az EÉPH-nak meg kell róla győződnie, hogy a javasolt módszerek szigorúak, szisztematikusak, folytonosak és – az utóteszteléseket is beleértve – korábbi tapasztalatokra épülnek. Ez az ellenőrzési folyamat azonban nem jogosítja fel az EÉPH-t arra, hogy megítélje a javasolt módszer megfelelőségét, vagy a módszer alkalmazását követően kiadott hitelminősítések tartalmát.	(19) Biztosítani kell azt, hogy a minősítési módszerek módosításai ne eredményezzenek kevésbé szigorú módszereket. Ennek érdekében a kibocsátók, a befektetők és a többi érintett fél részére biztosítani kell a lehetőséget, hogy észrevételeket tehessenek a minősítési módszerek tervezett változtatásaival kapcsolatban. Ez segíteni fog nekik az új módszerek okai és a szóban forgó változtatások megértésében. A kibocsátók és a befektetők által a módszerek tervezeteire vonatkozóan tett észrevételek értékes hozzájárulások lehetnek a hitelminősítő intézetek számára a módszerek meghatározásához. Az új minősítési módszerek gyakorlati alkalmazását megelőzően az 1060/2009/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének és a vonatkozó szabályozástechnikai standardoknak való megfelelést az EÉPH-nak kell ellenőriznie és megerősítenie. Az EÉPH-nak meg kell róla győződnie, hogy a javasolt módszerek szigorúak, szisztematikusak, folytonosak és – az utóteszteléseket is beleértve – korábbi tapasztalatokra épülnek. Ez az ellenőrzési folyamat azonban semmiképpen sem jogosítja fel az EÉPH-t arra, hogy előzetesen megítélje a javasolt módszer megfelelőségét, vagy a módszer alkalmazását követően kiadott hitelminősítések tartalmát. Az EÉPH-nak biztosítania kell a módszerek sokszínűségének fenntartását.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) A hitelminősítési módszertanoknak figyelembe kell venniük a környezetvédelmi veszélyekből származó pénzügyi kockázatokat. E kockázatok közé tartozik többek között a környezeti tényezőkkel vagy a környezeti kérdésekre vonatkozó jogi követelmények változásaival kapcsolatos jelentős kitettséggel rendelkező kötelezettek hosszú távú hitelképességét érintő kockázat, a környezeti kérdések árucikkek árával kapcsolatos kitettségekre gyakorolt hatása és az olyan nem biztosítható kockázatok hatása, amelyeket az intézmények szabályozói és belső működési kockázati keretében még nem vettek figyelembe.
Indokolás
A Deep Water Horizon balesete és a TEPCO fukushimai balesete jelentős pénzügyi költségeket jelentett az érintett vállalatok, bankok és államok számára, ezért szükséges a környezeti kockázat fogalmát beépíteni a hitelminősítésekbe.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A strukturált pénzügyi eszközök összetettsége miatt a hitelminősítő intézeteknek nem sikerült minden esetben biztosítaniuk az ilyen eszközökre vonatkozóan kiadott hitelminősítések kellőképpen magas színvonalát. Ennek következtében az ilyen típusú hitelminősítésekbe vetett piaci bizalom megingott. A bizalom visszaszerzése érdekében helyénvaló előírni a kibocsátók, illetve a velük kapcsolatban álló harmadik felek részére, hogy a strukturált pénzügyi eszközök vonatkozásában két különböző hitelminősítő intézettől is rendeljenek hitelminősítést, ami eltérő és egymással versenyző értékeléseket eredményezhet. Ez egyúttal csökkentheti az egyetlen hitelminősítésre való túlzott hagyatkozást is.	(20) A strukturált pénzügyi eszközök összetettsége miatt a hitelminősítő intézeteknek nem sikerült minden esetben biztosítaniuk az ilyen eszközökre vonatkozóan kiadott hitelminősítések kellőképpen magas színvonalát. Ennek következtében az ilyen típusú hitelminősítésekbe vetett piaci bizalom megingott. A bizalom visszaszerzése érdekében helyénvaló előírni a kibocsátók, illetve a velük kapcsolatban álló harmadik felek részére, hogy a strukturált pénzügyi eszközök vonatkozásában legalább két különböző hitelminősítő intézettől rendeljenek hitelminősítést, ami eltérő és egymással versenyző értékeléseket eredményezhet. Ez egyúttal csökkentheti az egyetlen hitelminősítésre való túlzott hagyatkozást is. Mivel a minősítések minőségi mércéi különösen fontosak, meg kellene vitatni a hitelminősítő intézetek általános, rendszeres minőségi ellenőrzését, hogy a jövőben el lehessen kerülni az említett hibás minősítéseket, amelyek a szakértelem hiányára vezethetők vissza.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20a) A hitelminősítő intézetek által kiadott minősítéseknek közvetlenül a hitelkockázathoz kell kapcsolódniuk. Ez az egyetlen módja az összehasonlíthatóság biztosításának, akár az egyes hitelminősítő intézetek által használt rendszerek szempontjából, akár a minősített pénzügyi eszközök típusainak szempontjából. Elfogadhatatlan, hogy a befektetők és a szabályozók ne rendelkezzenek semmilyen meghatározott, objektív kritériummal, amelyet legalább utólagosan ellenőrizni lehet, és amely lehetővé teszi számukra a különböző intézetek minősítéseinek és az intézetek kockázatértékelési teljesítményének összehasonlítását. Továbbá egyetlen hitelminősítési rendszer sem lehet hiteles, ha a pénzügyi eszközök egyforma minősítést kapnak, ugyanakkor a nemteljesítés valószínűsége nem azonos. Az EÉPH-nak harmonizált minősítési skálát kell készítenie, amely a nemteljesítés valószínűségét teszi a kiadott minősítések döntő kritériumává.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló, […]-i [xxxx/xx/EU] európai parlamenti és tanácsi irányelv bevezetett egy olyan rendelkezést, amely a bankok és befektetési vállalkozások számára előírja, hogy maguk vizsgálják meg azon szervezetek és pénzügyi eszközök hitelkockázatát, amelyekbe befektetnek, és e tekintetben ne hagyatkozzanak egyszerűen a külső minősítésekre. Ezt a szabályt ki kell terjeszteni más, az uniós jog szerint szabályozott pénzügyi vállalkozásokra, így például a vagyonkezelőkre is. A tagállamok nem alkothatnának olyan szabályokat, amelyek alapján ezen befektetők szigorúbban támaszkodhatnának a külső minősítésekre.	(21) A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló, […]-i [xxxx/xx/EU] európai parlamenti és tanácsi irányelv bevezetett egy olyan rendelkezést, amely a bankok és befektetési vállalkozások számára előírja, hogy maguk vizsgálják meg azon szervezetek és pénzügyi eszközök hitelkockázatát, amelyekbe befektetnek, és e tekintetben ne hagyatkozzanak egyszerűen a külső minősítésekre. Ezt a szabályt ki kell terjeszteni más, az uniós jog szerint szabályozott pénzügyi vállalkozásokra, így például a vagyonkezelőkre is. A tagállamok nem alkothatnának olyan szabályokat, amelyek alapján ezen befektetők szigorúbban támaszkodhatnának a külső minősítésekre. Ezen túlmenően a tagállamoknak át kell dolgozniuk nemzeti jogukat és technikai standardjaikat annak biztosítása érdekében, hogy minden esetben, amikor azok hitelminősítésekre hivatkoznak, elkerüljék az ezekre a hitelminősítésekre való esetleges mechanikus hagyatkozást. Ezen túlmenően, a tagállamoknak át kell dolgozniuk nemzeti szabályaikat és technikai standardjaikat, hogy megszüntessék a hitelminősítésekre való hivatkozást, amennyiben a hitelminősítésekre való mechanikus hagyatkozást váltanak ki. A tagállamoknak az összes nyilvántartásba vett és tanúsított hitelminősítő intézet figyelembevétele érdekében felül kell vizsgálniuk az összes, meghatározott hitelminősítésekre való hivatkozást is.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) A hitelviszonyt megtestesítő eszközök – akár állami, akár magánjellegűek – leminősítésekor a minősítések felhasználásának nem kellene automatikus reakciókat kiváltania. Egy államadósság leminősítésekor az érintett tagállam helyi hatóságait és a székhellyel ott rendelkező vállalatokat akkor is automatikusan leminősítik, ha pénzügyileg szilárdak. Az ilyen automatikus leminősítésnek nem kellene a tulajdonjog automatikus eladását eredményeznie, mivel a kibocsátót a befektetőknek kellene értékelniük.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A befektetők, kibocsátók és a többi érintett fél számára egy központi honlapon kell hozzáférést biztosítani a naprakész információkhoz. Az EÉPH által létrehozott európai minősítési mutató (EURIX) lehetővé teszi a befektetőknek, hogy egy adott minősített szervezetre vonatkozó összes minősítést összehasonlítsák, illetve átlagminősítés képezzenek. A különböző hitelminősítő intézetek által ugyanazon szervezetre vonatkozóan kiadott minősítések összehasonlíthatósága érdekében a hitelminősítő intézeteknek harmonizált minősítési skálát kell alkalmazniuk, amelyet az EÉPH dolgoz ki, a Bizottság pedig szabályozástechnikai standardként fogad el. A harmonizált minősítési skála csak a minősítéseknek az EURIX-honlapon való közzétételéhez lenne kötelező, a saját honlapjukon való közzétételhez a hitelminősítő intézetek szabadon alkalmazhatják a saját minősítési skálájukat. A harmonizált minősítési skála kötelező használatának nincs harmonizációs hatása a hitelminősítő intézetek módszereire és folyamataira nézve, funkciója a minősítések összehasonlíthatóvá tételére korlátozódik. Annak érdekében, hogy saját befektetési döntéseik meghozatala előtt a befektetők az összes véleményt figyelembe vehessék, fontos, hogy az EURIX-honlapon az összevont minősítési mutató mellett az egyes eszközökre vonatkozóan elérhető összes minősítés szerepeljen. Az összevont minősítési mutató segítheti a befektetőket egy adott szervezet hitelképességéről alkotott első kép kialakításában. Az EURIX segíteni fogja a kisebb és új hitelminősítő intézetek ismertségének növelését. Az európai minősítési mutató kiegészíti a múltbeli teljesítményre vonatkozóan az EÉPH központi adatbázisában a hitelminősítő intézetek által közzéteendő adatokat. A hitelminősítő intézetekről szóló, 2011. június 8-i állásfoglalásában az Európai Parlament támogatta az európai minősítési mutató létrehozását.	(23) A befektetők, kibocsátók és a többi érintett fél számára egy központi honlapon és adatszolgáltatás útján kell hozzáférést biztosítani a naprakész információkhoz, és az adattovábbítás további csatornáihoz is hozzáférést kell kapniuk. Az EÉPH által létrehozott európai minősítési mutató (EURIX) lehetővé teszi a befektetőknek, hogy egy adott minősített szervezetre vonatkozó összes minősítést összehasonlítsák, illetve átlagminősítés képezzenek. A különböző hitelminősítő intézetek által ugyanazon szervezetre vonatkozóan kiadott minősítések összehasonlíthatósága érdekében a hitelminősítő intézeteknek harmonizált minősítési skálát kell alkalmazniuk, amelyet az EBH-val és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (az EBFH-val) együttműködésben az EÉPH dolgoz ki, a Bizottság pedig szabályozástechnikai standardként fogad el. A harmonizált minősítési skála csak a minősítéseknek az EURIX-honlapon való közzétételéhez lenne kötelező, a saját honlapjukon való közzétételhez a hitelminősítő intézetek szabadon alkalmazhatják a saját minősítési skálájukat. A harmonizált minősítési skála kötelező használatának nincs harmonizációs hatása a hitelminősítő intézetek módszereire és folyamataira nézve, funkciója a minősítések összehasonlíthatóvá tételére korlátozódik. Annak érdekében, hogy saját befektetési döntéseik meghozatala előtt a befektetők az összes véleményt figyelembe vehessék, fontos, hogy az EURIX-honlapon az összevont minősítési mutató mellett az egyes eszközökre vonatkozóan elérhető összes minősítés szerepeljen. Az összevont minősítési mutató segítheti a befektetőket egy adott szervezet hitelképességéről alkotott első kép kialakításában. Az EURIX segíteni fogja a kisebb és új hitelminősítő intézetek ismertségének növelését. Azok a hitelminősítő intézetek, amelyek előfizetésen vagy befektetőn alapuló fizetési modell alapján dolgoznak, mentesülnek az egyes hitelminősítések közzététele alól, és ezeknek csak az átlagos minősítések megállapításában kell szerepelniük. Az európai minősítési mutató kiegészíti a múltbeli teljesítményre vonatkozóan az EÉPH központi adatbázisában a hitelminősítő intézetek által közzéteendő adatokat. A hitelminősítő intézetekről szóló, 2011. június 8-i állásfoglalásában az Európai Parlament támogatta az európai minősítési mutató létrehozását.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Függetlenül attól, hogy szabályozási célból bocsátják-e ki vagy sem, a hitelminősítéseknek jelentős hatásuk van a befektetési döntésekre.A hitelminősítő intézeteknek tehát fennáll az a komoly felelőssége a befektetőkkel szemben, hogy megfeleljenek az 1060/2009/EK rendeletben foglalt, a minősítések függetlenségére, tárgyilagosságára és megfelelő minőségére vonatkozó szabályoknak. A hitelminősítő intézet és a befektető közötti szerződéses kapcsolat hiányában azonban a befektetők nem mindig vannak olyan pozícióban, hogy érvényesíteni tudják az intézet velük szemben fennálló felelősségét. Ezért fontos megfelelő jogorvoslati lehetőséget biztosítani azon befektetők számára, akik az 1060/2009/EK rendeletet megsértő módon kiadott hitelminősítésre hagyatkoztak. A befektető számára lehetővé kell tenni, hogy felelősségre vonhassa a hitelminősítő intézetet az olyan károkért, amelyet a rendeletnek a minősítés eredményére kiható megsértése okozott. A minősítési eredményt nem befolyásoló jogsértések – mint például az átláthatósági követelmények megsértése – nem keletkeztetnek polgári jogi követelést.	(24) Függetlenül attól, hogy szabályozási célból bocsátják-e ki vagy sem, a hitelminősítéseknek jelentős hatásuk van a befektetési döntésekre. A hitelminősítő intézeteknek tehát fennáll az a komoly felelőssége a befektetőkkel szemben, hogy megfeleljenek az 1060/2009/EK rendeletben foglalt, a minősítések függetlenségére, tárgyilagosságára és megfelelő minőségére vonatkozó szabályoknak. A hitelminősítő intézet és a harmadik személy közötti szerződéses kapcsolat hiányában azonban a harmadik személyek nem mindig vannak olyan pozícióban, hogy érvényesíteni tudják az intézet velük szemben fennálló felelősségét. Ezért fontos megfelelő jogorvoslati lehetőséget biztosítani azon harmadik személyek számára, akik az 1060/2009/EK rendeletet megsértő módon kiadott hitelminősítésre hagyatkoztak. A harmadik személy számára lehetővé kell tenni, hogy felelősségre vonhassa a hitelminősítő intézetet az olyan károkért, amelyet a rendeletnek a minősítés eredményére kiható megsértése okozott. A minősítési eredményt nem befolyásoló jogsértések – mint például az átláthatósági követelmények megsértése – nem keletkeztetnek polgári jogi követelést.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) A hitelminősítő intézetek csak akkor vonhatók felelősségre, ha szándékosan vagy súlyos gondatlanságból szegik meg az 1060/2009/EK rendelet alapján megállapított kötelezettségeiket. A vétkesség ezen értelmezése szerint a hitelminősítő intézetek csak akkor vonhatók felelősségre a rendelet szerinti egyes kötelezettségeik teljesítésének elmulasztásáért, ha súlyos gondatlanságból szegik meg a kötelezettségeiket. A vétkességnek ezen értelmezése megfelelő, mivel a hitelminősítői tevékenység bizonyos mértékig összetett gazdasági tényezők vizsgálatával jár, és a különböző módszerek alkalmazása eltérő minősítési eredményekre vezethet, amelyek egyikét sem lehet hibásnak minősíteni.	(25) A hitelminősítő intézetek csak akkor vonhatók felelősségre, ha szándékosan vagy súlyos gondatlanságból szegik meg az 1060/2009/EK rendelet alapján megállapított kötelezettségeiket. A hitelminősítő intézetek szervezeti és működési szabályainak bármely megszegése esetén, még azok esetén is, amelyeket az EÉPH fegyelmi büntetéssel sújt, harmadik személyek nem indíthatnak a felelősség megállapítása iránti keresetet. A hitelminősítő intézetek felelősségének az illetékes polgári bíróságok előtt történő megállapítása során az e bíróságok által alkalmazott szabályok szerint kell eljárni.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A befektetők számára hatékony jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a hitelminősítő intézetekkel szemben. Mivel a befektetők nem ismerik közelről a hitelminősítő intézetek belső folyamatait, a jogsértés fennállására és a jogsértésnek a minősítési eredményre kifejtett hatására vonatkozó bizonyítási teher részleges megfordítása helyénvalónak tűnik, ha a befektető megalapozottan előterjesztette az ilyen jogsértés fennállását. A károkozás tényével és a jogsértéssel való okozati viszonnyal kapcsolatos bizonyítási terhet azonban teljes mértékben a befektetőnek kell viselnie, hiszen mindkettő a befektető érdekköréhez van közelebb.	(26) A harmadik személyek számára hatékony jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a hitelminősítő intézetekkel szemben. Mivel a harmadik személyek nem ismerik közelről a hitelminősítő intézetek belső folyamatait, a jogsértés fennállására és a jogsértésnek a minősítési eredményre kifejtett hatására vonatkozó bizonyítási teher részleges megfordítása helyénvalónak tűnik, ha a harmadik személyek megalapozottan előterjesztették az ilyen jogsértés fennállását. A károkozás tényével és a jogsértéssel való okozati viszonnyal kapcsolatos bizonyítási terhet azonban teljes mértékben a harmadik személyeknek kell viselniük, hiszen mindkettő ez utóbbiak érdekköréhez van közelebb.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A hitelminősítő intézet polgári jogi felelősséggel összefüggő, e rendelet által nem szabályozott kérdésekre a nemzetközi magánjog vonatkozó szabályai által meghatározott, alkalmazandó nemzeti jog az irányadó. A befektetőnek a polgári jogi felelősség megállapítására irányuló beadványáról döntő illetékes bíróság kiválasztása a nemzetközi joghatóság irányadó szabályai alapján történik.	(27) Tekintettel a tagállamok polgári jogában meglévő eltérésekre, különös gonddal kell eljárni az alkalmazandó joghatóság meghatározása tekintetében. A hitelminősítő intézet polgári jogi felelősséggel összefüggő, e rendelet által nem szabályozott kérdésekre a nemzetközi magánjog vonatkozó szabályai által meghatározott, alkalmazandó nemzeti jog az irányadó. A befektetőnek a polgári jogi felelősség megállapítására irányuló beadványáról döntő illetékes bíróság kiválasztása a nemzetközi joghatóság irányadó szabályai alapján történik.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Az összeférhetetlenségek további csökkentése és a hitelminősítői piacon folytatott tisztességes verseny elősegítése érdekében biztosítani kell azt, hogy a hitelminősítő intézetek által felszámított díjak megkülönböztetéstől mentesek legyenek. Azonos típusú szolgáltatásért felszámított díjak közötti különbségek csak a különböző ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások tényleges költségei közötti eltérések alapján indokolhatók. Az egy adott kibocsátónak a minősítési szolgáltatásokért felszámított díjak nem függhetnek az elvégzett munka eredményeitől vagy következményeitől, vagy kapcsolódó (kiegészítő) szolgáltatások nyújtásától. E szabályok hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a hitelminősítő intézeteknek tájékoztatniuk kell az EÉPH-t is az egyes ügyfeleiktől kapott díjbevételekről és általános árpolitikájukról.	(29) Az összeférhetetlenségek további csökkentése és a hitelminősítői piacon folytatott tisztességes verseny elősegítése érdekében biztosítani kell azt, hogy a hitelminősítő intézetek által felszámított díjak megkülönböztetéstől mentesek legyenek. Azonos típusú szolgáltatásért felszámított díjak közötti különbségek csak a különböző ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások tényleges költségei közötti eltérések alapján indokolhatók. Az egy adott kibocsátónak a minősítési szolgáltatásokért felszámított díjak nem függhetnek az elvégzett munka eredményeitől vagy következményeitől, vagy kapcsolódó (kiegészítő) szolgáltatások nyújtásától. E szabályok hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a hitelminősítő intézeteknek minden esetben tájékoztatniuk kell az EÉPH-t is az egyes ügyfeleiktől kapott díjbevételekről és általános árpolitikájukról.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A naprakész és hiteles államadósság-minősítések kibocsátásához való hozzájárulás, valamint a felhasználók tájékozódásának megkönnyítése érdekében a minősítéseket rendszeresen felül kell vizsgálni. Fontos továbbá az átláthatóság növelése az elvégzett kutatási munkára, a minősítések elkészítéséhez rendelt munkaerő-állományra és az államadósság-minősítésekkel kapcsolatban a hitelminősítő intézetek által tett, mögöttes feltételezésekre vonatkozóan.	(30) A naprakész és hiteles államadósság-minősítések kibocsátásához való hozzájárulás, valamint a felhasználók tájékozódásának megkönnyítése érdekében a minősítéseket rendszeresen felül kell vizsgálni. A minősítések érthetőbbé tétele érdekében a rendszeres felülvizsgálatok kiegészítéseképpen egy áttekintést is rendelkezésre kell bocsátani, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a minősítések elkészítésének megértését. Fontos továbbá az átláthatóság növelése az elvégzett kutatási munkára, a minősítések elkészítéséhez rendelt munkaerő-állományra, annak területi jelenlétére és az államadósság-minősítésekkel és az alsóbb közigazgatási szintek adósságainak minősítésével kapcsolatban a hitelminősítő intézetek által tett, mögöttes feltételezésekre vonatkozóan.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 30 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(30a) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy független európai hitelminősítő intézet létrehozásának vagy olyan szabályok megállapításának a lehetőségét, amelyek lehetővé teszik az európai hitelminősítő intézetek számára, hogy az egyes értékelt tagállamok sajátos gazdasági és társadalmi fejlődését figyelembe véve pártatlanul és tárgyilagosan értékeljék azok hitelképességét. Szükség esetén a Bizottság megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszt be.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 30 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(30b) Az államadósság-kötvények és az alsóbb közigazgatási szintek által kibocsátott kötvények értékelésekor nyilvánosságra kell hozni az elemző csoportok fizikai helyét. Ezen túlmenően az elemző csoport megfelelő ideig tartó helyszíni jelenlétének kötelezőnek kell lennie. A helyszínen töltött időt is nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Tekintettel az államadósság-minősítések sajátosságaira, továbbá a volatilitás kockázatának csökkentése érdekében helyénvaló előírni a hitelminősítő intézetek számára azt, hogy az ilyen minősítéseket csak az uniós piacok zárását követően, illetve nyitásukat legalább egy órával megelőzően tegyék közzé.	(32) Tekintettel az államadósság-minősítések sajátosságaira, továbbá a volatilitás kockázatának csökkentése érdekében helyénvaló előírni a hitelminősítő intézetek számára azt, hogy az ilyen minősítéseket csak az uniós piacok zárását követően, illetve nyitásukat legalább egy órával megelőzően tegyék közzé. Továbbá fontos a bizalmas információk kezelésére vonatkozó szabályok megszilárdítása. A hitelminősítő intézeteknek lehetőséget kell nyújtani a bizalmas információk közzétételének késleltetésére, ha nem valószínűsíthető, hogy egy ilyen késleltetés félrevezeti a nyilvánosságot, és ha a kibocsátó valóban képes az információ bizalmas jellegét garantálni. A 12 órás határidőre vonatkozó szabályok értelmében információhoz jutó személyek jegyzékét szintén a minősített szervezetnek kell korlátoznia, illetve egyértelműen meghatároznia.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 32 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) Az államadósság problémájának jobb kezelése érdekében a Bizottságnak jelentést kellene benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy megalakulhasson egy teljesen független, közintézményként működő európai hitelminősítő intézet, amely értékelést végezne a tagállamok államadósságának hitelképességéről. A jelentésnek meg kellene állapítania, hogy egy adott intézmény az államadósság-minősítés feladatát el tudja-e látni. A jelentés adott esetben jogalkotási javaslatot is tartalmazhat. Az értékelés magas színvonalának biztosítása érdekében az új, közintézményként működő európai hitelminősítő intézet számára biztosítani kell a megfelelő személyzetet és forrásokat.
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 32 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32b) Tekintettel az államadósság sajátosságaira, illetve a tagállamokon belüli átterjedés kockázatának elkerülése érdekében, tiltani kellene az országok egy adott csoportjának felülvizsgálatára vonatkozó bejelentéseket, még akkor is, ha ez az egyes országjelentésekkel párosul.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 32 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32c) A verseny előmozdítása érdekében egy teljesen független európai hitelminősítő alapítványt kell létrehozni. E tekintetben üdvözöl bármilyen ígéretes, valóban független magánjellegű piaci kezdeményezést, és reméli, hogy a piac fel fogja karolni az ágazatba újonnan belépő szereplőt.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 32 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32d) Az államadósság-minősítések fontos mutatók a befektetők számára, és azoknak függetlennek kell lenniük, a kibocsátó államtól is. Amennyiben egy ország további támogató intézkedésekkel rendelkezik, ezt megjegyzésben feltüntethetik.
Indokolás
Egy programba bevont ország stabilitása nagyobb lehet, mint egy önmagában álló minősítésé.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 32 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32e) Az összes uniós jogszabály tekintetében, azok a bankok és más vállalatok, amelyek nem kezdeményeztek minősítést vagy nem támaszkodhatnak kereskedés alatt álló hitel-nemteljesítési csereügyletekre, nem vethetők alá automatikusan minősítésekhez vagy hitel-nemteljesítési csereügyletekhez kapcsolódó értékelésnek. Ez a tilalom attól függetlenül érvényes, hogy az értékelést szabályozási célból vagy üzleti tranzakciók céljából végzik-e el. Az ilyen jogalanyok kockázatának értékelését az illetékes hatóságok által hitelesített módszertanoknak megfelelően kell elvégezni.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 32 f preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32f) A Bizottságnak jelentést kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie, hogy alternatív értékelési és minősítési modelleket vizsgáljon meg, amelyek a kibocsátó nemteljesítésének tényleges kockázatán alapulnak. Ennek a jelentésnek meg kell határoznia az ilyen modellnek a tagállamok hitelképességének értékelését illetően meglévő előnyeit.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 32 g preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32g) A hitelminősítő intézetek feladata, hogy pénzügyi elemzést és értékelést adjanak a hitelképességről. Semmiképp sem feladatuk, hogy bírálják valamely kormány gazdaságpolitikáját vagy hogy azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazzanak meg. A megbízatását ily módon túllépő minden hitelminősítő intézetet előbb az EÉPH nyilvános figyelmeztetésben részesíti, majd –ismételt beavatkozás esetén – szankcióval kell sújtani, amely akár a működési engedélye visszavonásáig is terjedhet.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 32 h preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32h) A kisebb hitelminősítő intézeteket ösztönözni kell, hogy egy európai hitelminősítő intézetekből álló hálózatot hozzanak létre akár partnerségként, akár közös hálózati struktúrában, annak érdekében, hogy a meglévő erőforrásokra és személyzetre támaszkodjanak, lehetővé téve számukra, hogy nagyobb lefedettséget biztosítsanak, és versenybe szálljanak a nagy, határokon átnyúlóan vagy globális szinten működő hitelminősítő intézetekkel.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 32 i preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32i) A valamely harmadik országban letelepedett hitelminősítő intézetek hitelminősítéseit az Unión belül azzal a feltétellel lehet felhasználni, hogy a szóban forgó minősítéseket egy Unióban letelepedett és e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett hitelminősítő intézet megerősíti.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) Az EÉPH által kidolgozott, egyik hitelminősítő intézetnek egy másik általi felváltásánál készített átadás-átvételi dokumentáció tartalmára, a strukturált pénzügyi eszközökről a kibocsátók által rendelkezésre bocsátandó információk tartalmára, a tájékoztatás gyakoriságára és formájára, a hitelminősítő intézetek által alkalmazandó harmonizált standard minősítési skálára, az EÉPH-nak az EURIX-szal kapcsolatban a hitelminősítő intézetek által nyújtandó tájékoztatások prezentálására (ideértve a szerkezetet, formátumot, módszert és a jelentéstétel időzítését), valamint a hitelminősítő intézetek által felszámított díjakról az EÉPH folyamatos felügyeleti funkciója ellátása céljából készített rendszeres jelentések tartalmára és formájára vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottság fogadja el. A Bizottság ezeket a standardokat a Szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusként és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkeivel összhangban fogadja el.	(34) Az EÉPH által kidolgozott, a strukturált pénzügyi eszközökről a kibocsátók által rendelkezésre bocsátandó információk tartalmára, a tájékoztatás gyakoriságára és formájára, a hitelminősítő intézetek által alkalmazandó harmonizált standard minősítési skálára, az EÉPH-nak az EURIX-szal kapcsolatban a hitelminősítő intézetek által nyújtandó tájékoztatások prezentálására (ideértve a szerkezetet, formátumot, módszert és a jelentéstétel időzítését), valamint a hitelminősítő intézetek által felszámított díjakról az EÉPH folyamatos felügyeleti funkciója ellátása céljából készített rendszeres jelentések tartalmára és formájára vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottság fogadja el. A Bizottság ezeket a standardokat a Szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusként és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkeivel összhangban fogadja el.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 35 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(35a) Az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során az EÉPH-nak tekintettel kell lennie a hitelminősítő intézetekre vonatkozó nemzetközi felügyeleti standardok következetességének fenntartására és a minősítések globális összehasonlíthatóságának biztosítására.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 36 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(36a) A Bizottságnak jelentést és szükség esetén javaslatot kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie, amelyben értékeli annak a lehetőségét, hogy a Bizottságon belül egy adóssággal foglalkozó európai hatóságot hozzanak létre, amely a tagállamok éves adósságkibocsátási terveivel, a rendezetlen adósságok megújításával és a tagállami államadósságok fenntarthatóságának értékelésével kapcsolatos összes kérdés kezeléséért és összehangolásáért lenne felelős. Ezen túlmenően az adóssággal foglalkozó európai hatóságnak egy közös honlapon időszakonként közzé kellene tennie a tagállamok államadósságával, hiányával és makrogazdasági mutatóival kapcsolatos összes adatot. Az adóssággal foglalkozó európai hatóságnak – jóllehet nem lenne hitelminősítő intézet és önmaga nem adna ki hitelminősítéseket – biztosítania kellene a befektetők számára az államadósságra vonatkozó összes lényeges adatot és más kulcsfontosságú makrogazdasági mutatókat. Ez a közös honlapon történő nyilvánosságra hozatalnak elő kell segítenie a hitelminősítésekre való túlzott hagyatkozás csökkentését és az átláthatóság növelését.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 36 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(36b) A Bizottságnak 2012 végéig elő kell terjesztenie egy jelentést a kisebb hitelminősítő intézetekből álló hálózat megvalósíthatóságáról a piaci verseny fokozása érdekében. A jelentésben értékeli az európai pénzügyi támogatás biztosításának lehetőségét az ilyen hálózat létrehozásához, figyelembe véve a potenciális összeférhetetlenséget, amely az ilyen közfinanszírozásnál felmerülhet.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(37a) A Bizottságnak értékelnie kell a szabályozás és felügyelet legújabb fejleményeit az Unióban annak megvizsgálása érdekében, hogy a befektetők és a szélesebb nyilvánosság képesek-e saját hitelkockázati értékelésük elvégzésére. Ez elérhető lenne különösen azáltal, ha jelentősen növelnék a kibocsátókat terhelő nyilvánosságra hozatali követelményeket, és ezzel párhuzamosan csökkentenék a hitelminősítő intézetek nem nyilvános vagy kiváltságos információkhoz való hozzáférését.
Indokolás
Ennek az értékelésnek az EU teljes felügyeleti és szabályozási keretére ki kell terjednie, különösen az olyan témákra, mint a strukturált hitel (a strukturált értékpapírok alapjául szolgáló eszközökre vonatkozó részletes információk), a vállalati kibocsátók (a hitelminősítő intézetek nem nyilvános információkhoz való hozzáférésének korlátozása) és az államadósság-kibocsátók (a nemzeti költségvetés nagyobb átláthatósága).
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 1060/2009/EK rendelet 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Ez a rendelet közös szabályozási megközelítést vezet be a hitelminősítési tevékenységek integritásának, átláthatóságának, felelősségének, megfelelő irányításának és megbízhatóságának növelésére, hozzájárulva az Unióban kiadott hitelminősítések minőségéhez, és így hozzájárul a belső piac zökkenőmentes működéséhez, miközben a fogyasztók és befektetők védelmének magas szintjét is megvalósítja. E rendelet megállapítja a hitelminősítések kiadásának feltételeit, és szabályokat hoz a hitelminősítő intézetek (beleértve részvényeseiket és tagjaikat is) szervezetével és magatartásával kapcsolatban, hogy ösztönözze azok függetlenségét, az összeférhetetlenségek elkerülését, valamint a fogyasztók és befektetők védelmének fokozását. Ez a rendelet közös szabályozási megközelítést vezet be a hitelminősítési tevékenységek integritásának, átláthatóságának, felelősségének, megfelelő irányításának és függetlenségének növelésére, hozzájárulva az Unióban kiadott hitelminősítések minőségéhez, és így hozzájárul a belső piac zökkenőmentes működéséhez, miközben a fogyasztók és befektetők védelmének magas szintjét is megvalósítja. E rendelet megállapítja a hitelminősítések kiadásának feltételeit, és szabályokat hoz a hitelminősítő intézetek (beleértve részvényeseiket és tagjaikat is) szervezetével és magatartásával kapcsolatban, hogy ösztönözze azok függetlenségét, az összeférhetetlenségek elkerülését, valamint a fogyasztók és befektetők védelmének fokozását.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a pont (új) 1060/2009/EK rendelet 1 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (1a) Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „E rendelet a tagállamok és államadósságaik minősítésére alkalmazandó.”
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont – -a pont (új) 1060/2009/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (-a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:   „a) „hitelminősítés”: egy szervezet hitelképességéről, adósságról vagy pénzügyi kötelezettségről, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokról, elsőbbségi részvényekről és egyéb pénzügyi eszközökről, vagy az ilyen adósság, pénzügyi kötelezettség, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, elsőbbségi részvény és egyéb pénzügyi eszköz kibocsátójáról a befektetők és fogyasztók számára kiadott információ, amelyet a minősítési kategóriák elfogadott és meghatározott besorolási rendszerének felhasználásával adnak ki, és amely egy felelősségi rendszer hatálya alá tartozik;”
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont – -a a pont (új) 1060/2009/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) „kis hitelminősítő intézet”: kevesebb, mint 50 alkalmazottat foglalkozató szervezet, melynek éves forgalma csoportszinten nem éri el a 10 millió eurót;
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – c pont 1060/2009/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – w pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás w) „hitelminősítési kilátás”: valamely hitelminősítés rövid- és középtávú alakulásának irányáról alkotott vélemény. w) „hitelminősítési kilátás”: valamely hitelminősítés alakulásának irányáról az adott nyilatkozatban a hitelminősítő intézet által meghatározott időszakban alkotott, figyelőlistát tartalmazó, objektív kritériumokon alapuló nyilatkozat.
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont – c pont 1060/2009/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – w a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   wa) „nem kezdeményezett hitelminősítés”: olyan hitelminősítés, amelyet a hitelminősítő intézetek a kibocsátó megbízásán kívüli okból végeznek.
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont – c pont 1060/2009/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – w b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   wb) „pontossági arány”: az az arány, amely a hitelminősítő intézet azon képességét hivatott mérni, hogy magas besorolást ad-e olyan kibocsátó számára, aki fizetőképes marad, illetve alacsonyat a később fizetésképtelenné váló kibocsátók számára;
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 6 pont 1060/2009/EK rendelet 5 a cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 5a. cikk 5a. cikk A pénzügyi intézmények túlzott hagyatkozása a hitelminősítésekre A pénzügyi intézmények túlzott hagyatkozása a hitelminősítésekre A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 201x. xxx. xx-i xx/201x/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek és viszontbiztosítók, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, alapkezelő és befektetési társaságok, alternatívbefektetésialap-kezelők és központi szerződő felek elvégzik saját hitelkockázat-értékelésüket és valamely jogalany vagy pénzügyi eszköz hitelképességének értékelése során nem támaszkodnak kizárólag és mechanikusan a hitelminősítésekre. Az e vállalkozások felügyeletéért felelős illetékes hatóságok szigorúan ellenőrzik a vállalkozások hitelminősítési folyamatait. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. xxx. xx-i xx/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek és viszontbiztosítók, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, alapkezelő és befektetési társaságok, alternatívbefektetésialap-kezelők és központi szerződő felek elvégzik saját hitelkockázat-értékelésüket és valamely jogalany vagy pénzügyi eszköz hitelképességének értékelése során nem támaszkodnak kizárólag a hitelminősítésekre. A központi bankok nem írják elő a hitelintézetek számára, hogy a központi banki refinanszírozási célú biztosítékukat hitelminősítő intézet által minősíttessék.   Az e vállalkozások felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, figyelembe véve a vállalkozás tevékenységének jellegét, mértékét és komplexitását, szigorúan figyelemmel kísérik a vállalkozások hitelminősítési folyamatait, és biztosítják, hogy nem fogadnak el sem olyan szerződéses szabályokat, amelyek a hitelképesség egy külső hitelminősítő intézet leminősítése esetén az eszközök automatikus értékesítését eredményezi, sem olyan szabályt, amely egy meghatározott hitelminősítő intézet alkalmazását követelné.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 6 pont 1060/2009/EK rendelet 5 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5ba. cikk   Túlzott hagyatkozás hitelminősítésekre az uniós jogszabályokban   Az uniós jog nem hivatkozhat hitelminősítésekre szabályozási célból, és vissza kell vonni az ágazati szabályozás minden olyan rendelkezését, amely kötelezővé teszi a külső minősítések figyelembevételét befektetés vagy befektetési tanácsadás előtt. …-ig* a Bizottság – adott esetben jogalkotási javaslatokat is tartalmazó – részletes jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e cikk uniós jogban megtörtént végrehajtásáról. A jelentés ajánlásokat tartalmaz a saját minősítőképesség fejlesztésére vonatkozóan, a minősítések terén előálló változásokat követő automatikus prociklikus reakciók elkerülése érdekében.   Az EÉPH ajánlásokat fogalmaz meg a saját minősítőképesség fejlesztésére vonatkozóan, a minősítések terén előálló változásokat követő automatikus prociklikus reakciók elkerülése érdekében.   ____________   * HL: [dátum] e rendelet hatálybalépése után egy évvel.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 1060/2009/EK rendelet 5 b b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5bb. cikk   A kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek és a belső kockázatkezelés   A pénzintézetek és az intézményi befektetők pénzügyi termékek, különösen az összetett vagy strukturált termékek megszerzése során eleget tesznek minden, a kellő gondosságra és a belső kockázatkezelésre vonatkozó kötelezettségnek. Amennyiben a befektetők szándékosan vagy vétkes gondatlansággal figyelmen kívül hagyják a kellő gondosságra és belső kockázatkezelésre vonatkozó kötelezettségüket, a hitelminősítő intézetek nem tehetők felelőssé az ilyen magatartásból származó kárért vagy veszteségért.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 7 a pont (új) 1060/2009/EK rendelet 6 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (7a) A 6. cikk (3) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:   „(3) Az ESMA a hitelminősítő intézet kérésére mentesítheti a hitelminősítő intézetet az I. melléklet A. szakaszának 2., 5., 6. és 9. pontjában, valamint a 7. cikk (4) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés alól, amennyiben a hitelminősítő intézet igazolni tudja, hogy a követelmények az üzleti tevékenysége jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint a hitelminősítések kiadásának jellegét és körét figyelembe véve aránytalanok, továbbá:”
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 7 b pont (új) 1060/2009/EK rendelet 6 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (7b) A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(3a) A hitelminősítő intézeteknek a lehetséges összeférhetetlenségek megelőzésére és ellenőrzésére, valamint a hitelminősítések, az elemzők és a hitelminősítő csapatok részvényesektől, igazgatási és vezető testületektől, valamint értékesítési és forgalmazási tevékenységektől való függetlenségének biztosítására szolgáló politikákat és eljárásokat szabályozó, hatékony belső ellenőrzési struktúrát kell kialakítaniuk, fenntartaniuk, érvényesíteniük és dokumentálniuk. Standardizált működési eljárásokat vezetnek be a vállalatirányítás, a szervezet és az összeférhetetlenség kezelése tekintetében. A standardizált működési eljárásokat időről-időre figyelemmel kísérik és felülvizsgálják, hatékonyságuk értékelése és annak megítélése érdekében, hogy azokat aktualizálni kell-e.”
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6a cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) Valamely hitelminősítő intézet azon részvényese vagy tagja, amely az intézet tőkéjének vagy a szavazati jogoknak legalább 5 %-ával rendelkezik: (1) Valamely hitelminősítő intézet azon részvényese vagy tagja, amely az intézet tőkéjének vagy a szavazati jogoknak legalább 5%-ával rendelkezik: a) nem birtokolhat bármely más hitelminősítő intézet tőkéjéből 5 %-ot vagy annál többet. Ez a tilalom nem vonatkozik a diverzifikált kollektív befektetési formákban való részesedésekre, ideértve a kezelt alapokat, például a nyugdíjalapokat és az életbiztosításokat, feltéve, hogy a diverzifikált kollektív befektetési formákban való részesedések révén azok birtokosa nem kerül olyan helyzetbe, hogy jelentős befolyást gyakorolhasson e formák üzleti tevékenységére; a) nem lehet más hitelminősítő intézet részvényese és tagja, vagy más formában sem lehet közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltsége más ilyen hitelminősítő intézetben; b) nem rendelkezhet joggal vagy hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy bármely más hitelminősítő intézetben a szavazati jogok több mint 5 %-át gyakorolja; b) nem rendelkezhet joggal vagy hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy bármely más hitelminősítő intézetben szavazati jogokat gyakoroljon; c) nem rendelkezhet joggal vagy hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy bármely más hitelminősítő intézet adminisztratív, irányítási vagy felügyeleti szervébe tagokat nevezzen ki vagy távolítson el onnan; c) nem rendelkezhet joggal vagy hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy bármely más hitelminősítő intézet adminisztratív, irányítási vagy felügyeleti szervébe tagokat nevezzen ki vagy távolítson el onnan; d) nem lehet tag bármely más hitelminősítő intézet adminisztratív, irányítási vagy felügyeleti szervében; d) nem lehet tag bármely más hitelminősítő intézet adminisztratív, irányítási vagy felügyeleti szervében; e) nem gyakorolhat ténylegesen meghatározó befolyást vagy ellenőrzést bármely más hitelminősítő intézet felett, illetve nem rendelkezhet az ennek gyakorlására vonatkozó hatáskörrel. e) nem gyakorolhat ténylegesen meghatározó befolyást vagy ellenőrzést bármely más hitelminősítő intézet felett, illetve nem rendelkezhet az ennek gyakorlására vonatkozó hatáskörrel.
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6 a cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2a) …*-tól az a bejegyzett hitelminősítő intézet, amely az Unió hitelminősítési tevékenységeiből származó éves összárbevétel több mint 20%-át állította elő, vagy amely olyan minősítő intézeti csoportba tartozik, amely ilyen árbevételt állított elő, nem olvadhat össze más bejegyzett hitelminősítő intézettel és nem vásárolhat fel ilyet, kivéve, ha a másik hitelminősítő intézet ugyanahhoz a csoporthoz tartozik.   ___________   * HL kérjük illessze be a rendelet hatálybalépésének dátumát.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6 b cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Hitelminősítő intézettel fenntartott szerződéses kapcsolat maximális időtartama Hitelminősítő intézettel fenntartott, a strukturált pénzügyi eszközökre vonatkozó szerződéses kapcsolat maximális időtartama
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6b cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) Amennyiben valamely hitelminősítő intézet egy kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel szerződésre lépett a kibocsátóra vonatkozó hitelminősítés kiadását illetően, a hitelminősítő intézet legfeljebb hároméves időszakon keresztül adhat ki hitelminősítést e kibocsátóra vonatkozóan. (1) Amennyiben valamely hitelminősítő intézet egy strukturált pénzügyi eszközökkel kereskedő kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel szerződésre lépett a kibocsátóra vonatkozó hitelminősítés kiadását illetően, a hitelminősítő intézet legfeljebb ötéves időszakon keresztül adhat ki hitelminősítést e kibocsátóra vonatkozóan.
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6b cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) Amennyiben valamely hitelminősítő intézet egy kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel szerződésre lépett a kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozó hitelminősítés kiadását illetően, a következők alkalmazandók: törölve a) amennyiben ezek a hitelminősítések az eredeti 12 hónapot meghaladó, de három éven belüli időszakban kerülnek kiadásra, a hitelminősítő intézet attól a pillanattól kezdve nem adhat ki több hitelminősítést a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan, hogy tíz ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapír minősítésre került;   b) amennyiben legalább tíz hitelminősítés kerül kiadásra a kezdeti 12 hónapos időszakban, e hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan a hitelminősítő intézet ezen időszak végét követően nem adhat ki további hitelminősítéseket;   c) amennyiben tíznél kevesebb hitelminősítést adtak ki, a hároméves időszak lejártától kezdve a hitelminősítő intézet nem adhat ki további hitelminősítéseket e hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6b cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) Amennyiben valamely kibocsátó ugyanazon tárgyban egynél több hitelminősítő intézettel lépett szerződésre, az (1) és (2) bekezdésben rögzített korlátozások e hitelminősítők közül csak egyre alkalmazandók. Mindazonáltal e hitelminősítő intézetek egyikének sem lehet hat évet meghaladó időtartamú szerződéses kapcsolata a kibocsátóval. (3) Amennyiben valamely kibocsátó ugyanazon tárgyban kettőnél több hitelminősítő intézettel, ideértve a kis hitelminősítő intézeteket, lépett szerződésre, az (1) bekezdésben rögzített korlátozások e hitelminősítők közül csak egyre alkalmazandók, amely nem lehet a kis hitelminősítő intézet.
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6b cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (4) Az (1)-(3) bekezdésben említett hitelminősítő intézet a szerződéses kapcsolat (1)-(3) bekezdésben említett maximális időtartamának végétől számított négy évig nem köthet szerződést a kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel a kibocsátóra vagy annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozó hitelminősítés kiadását illetően. (4) Az (1) és (2) bekezdésben említett hitelminősítő intézet a szerződéses kapcsolat (1) bekezdésben említett maximális időtartamának végétől számított négy évig nem köthet szerződést a strukturált pénzügyi eszközökkel kereskedő kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel a kibocsátóra vagy annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozó hitelminősítés kiadását illetően. Az első albekezdés alkalmazandó a következőkre is: Az első albekezdés alkalmazandó a következőkre is: a) a hitelminősítő intézetek ugyanazon csoportjához tartozó hitelminősítő intézet, amelyhez az (1) és (2) bekezdésben említett hitelminősítő intézet is tartozik; a) a hitelminősítő intézetek ugyanazon csoportjához tartozó hitelminősítő intézet, amelyhez az (1) bekezdésben említett hitelminősítő intézet is tartozik; b) az (1) és (2) bekezdésben említett hitelminősítő intézetben részesedéssel vagy tagsággal rendelkező hitelminősítő intézet; b) az (1) bekezdésben említett hitelminősítő intézetben részesedéssel vagy tagsággal rendelkező hitelminősítő intézet; c) azon hitelminősítő intézet, amelyben az (1) és (2) bekezdésben említett hitelminősítő intézet részesedéssel vagy tagsággal rendelkezik. c) azon hitelminősítő intézet, amelyben az (1) bekezdésben említett hitelminősítő intézet részesedéssel vagy tagsággal rendelkezik.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6b cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 5. Az (1)-(4) bekezdés az államadósság-minősítésekre nem alkalmazandó. törölve
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6 b cikk – 6 bekezdés – első albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (6) Amennyiben a szerződéses kapcsolat maximális időtartamának lejáratát követően az (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályok értelmében valamely hitelminősítő intézet helyébe másik hitelminősítő intézet lép, a távozó hitelminősítő intézet átadás-átvételi dokumentációt állít össze a helyébe lépő hitelminősítő intézet számára. A dokumentáció tartalmazza a minősített szervezetre és a minősített hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó releváns információkat, amelyek a távozó hitelminősítő intézet hitelminősítéseivel való összehasonlíthatóság biztosításához ésszerűen szükségesek lehetnek. (6) Amennyiben a szerződéses kapcsolat maximális időtartamának lejáratát követően az (1) bekezdésben foglalt szabályok értelmében valamely hitelminősítő intézet helyébe másik hitelminősítő intézet lép, a távozó hitelminősítő intézet átadás-átvételi dokumentációt állít össze a helyébe lépő hitelminősítő intézet számára. A dokumentáció tartalmazza a minősített szervezetre és a strukturált pénzügyi eszközökre vonatkozó releváns információkat, amelyek a távozó hitelminősítő intézet hitelminősítéseivel való összehasonlíthatóság biztosításához ésszerűen szükségesek lehetnek.
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6 b cikk – 7 bekezdés – első albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (7) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (5) bekezdésben említett átadás-átvételi dokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények pontos meghatározása céljából. (7) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (4) bekezdésben említett átadás-átvételi dokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények pontos meghatározása céljából.
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 1060/2009/EK rendelet 6 b a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   6ba. cikk   A verseny biztosítása a hitelminősítési piacon   A Bizottság évente jelentést tesz a hitelminősítések piacán fennálló versenyről, és közzéteszi a bejegyzett hitelminősítő intézetek árbevétellel mért piaci részarányának adatait.
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 10 pont – a pont 1060/2009/EK rendelet 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A hitelminősítő intézet megfelelő intézkedéseket fogad el, hajt végre és érvényesít annak biztosítására, hogy az általa kiadott hitelminősítések és hitelminősítési kilátások a minősítési módszerei szempontjából lényeges, rendelkezésére álló valamennyi információ mélyreható elemzésén alapuljanak. Minden ahhoz szükséges intézkedést megtesz, hogy az általa egy hitelminősítés vagy hitelminősítési kilátás kibocsátásához felhasznált információk megfelelő minőségűek legyenek és megbízható forrásokból származzanak. (2) A hitelminősítő intézet megfelelő intézkedéseket fogad el, hajt végre és érvényesít annak biztosítására, hogy az általa kiadott hitelminősítések és hitelminősítési kilátások a pénzügyi kockázatok valamennyi típusa tekintetében, beleértve a környezeti kockázatokat is, a minősítési módszerei szempontjából lényeges, rendelkezésére álló valamennyi információ mélyreható elemzésén alapuljanak. Minden ahhoz szükséges intézkedést megtesz, hogy az általa egy hitelminősítés vagy hitelminősítési kilátás kibocsátásához felhasznált információk megfelelő minőségűek legyenek és megbízható forrásokból származzanak. A hitelminősítő intézet a hitelminősítések és hitelminősítési kilátások készítésekor szem előtt tartja az objektivitás követelményeit, és azzal a fenntartással végzi tevékenységét, hogy a minősítés az intézet véleménye, amelyre korlátozott mértékben lehet támaszkodni.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 10 pont – a pont 1060/2009/EK rendelet 8 cikk – 2 a és 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2a) A nem kezdeményezett hitelminősítések esetén a tőzsdén jegyzett kibocsátó tekintetében a hitelminősítő intézet rendelkezésére álló információ a szabályozott, nyilvánosságra hozott információkra, a nem jegyzett kibocsátó esetében pedig szintén hasonló jellegű információkra korlátozódik, azon az alapon, hogy az információ megbízható forrásból származik.   (2b) A hitelminősítésekben bekövetkező változásokat a hitelminősítő intézet közzétett módszertana szerint kell kiadni.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 10 pont – c pont 1060/2009/EK rendelet 8 cikk – 5 a bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (5a) A minősítési módszerein, modelljein vagy fő minősítési feltevésein változtatni vagy azokat újjal felváltani kívánó hitelminősítő intézet honlapján közzéteszi a tervezett módosításokat vagy a tervezett új módszereket, az azok alkalmazásának okait és hatásait bemutató részletes magyarázattal együtt, és észrevételek tételére kéri fel az érdekelt feleket, amire legalább egy hónapos időszakot biztosít. (5a) A minősítési módszerein jelentős mértékben változtatni vagy azokat újjal felváltani kívánó hitelminősítő intézet tájékoztatja az EÉPH-t, és honlapján közzéteszi a módszerek megváltoztatására vonatkozó releváns információt, a tervezett jelentős változtatások alkalmazásának okait és hatásait bemutató magyarázattal együtt, és észrevételek tételére kéri fel az érdekelt feleket, amire egy hónapos időszakot biztosít.
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 10 pont – c pont 1060/2009/EK rendelet 8 cikk – 5 a bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az első albekezdésben említett konzultációs időszak lejártát követően a hitelminősítő intézet tájékoztatja az EÉPH-t a tervezett módosításokról, illetve a tervezett új módszerekről. Az első albekezdésben említett konzultációs időszak lejártát követően a hitelminősítő intézet tájékoztatja az EÉPH-t a konzultáció eredményéről és a tervezett jelentős mértékő módosításokról, illetve a tervezett új módszerekről.
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 10 pont – d pont – i pont 1060/2009/EK rendelet 8 cikk – 6 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (6) Amennyiben az EÉPH 22a. cikk (3) bekezdésében említett határozatát követően módosulnak a hitelminősítési tevékenységek során alkalmazott módszerek, modellek vagy fő minősítési feltevések, a hitelminősítő intézet: (6) Amennyiben az EÉPH 22a. cikk (3) bekezdésében említett egy hónapos ellenőrzési időszakának lejárta után módosulnak a hitelminősítési tevékenységek során alkalmazott módszerek, modellek vagy fő minősítési feltevések, a hitelminősítő intézet:
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 10 pont – d pont – ii pont 1060/2009/EK rendelet 8 cikk – 6 bekezdés – a a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás aa) honlapján haladéktalanul közzéteszi az új módszereket és azok részletes magyarázatát; (aa) haladéktalanul tájékoztatja az EÉPH-t, és honlapján közzéteszi a konzultáció eredményeit és az új módszereket és azok részletes magyarázatát, valamint az új módszerek alkalmazásának időpontját;
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 10 pont – d pont – ii pont 1060/2009/EK rendelet 8 cikk – 6 bekezdés – aa a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   aaa) honlapján haladéktalanul közzéteszi a 8. cikk (5a) bekezdésében említett konzultációra adott válaszokat;
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 10 a pont (új) 1060/2009/EK rendelet -8a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   10a. A 8. cikk után a szöveg a következő cikkel egészül ki:   „8a. cikk   Az államadósságok minősítése   1. Az államadósság-minősítések készítése során gondoskodni kell arról, hogy az adott tagállam egyedi sajátosságai is elemzésre kerüljenek. Tilos bejelenteni az országok egy adott csoportjának felülvizsgálatát, még akkor is, ha a bejelentést az egyes országjelentések kísérik.   2. Az államadósságra vonatkozó hitelminősítések és minősítési kilátások nem tartalmazhatnak a poltikák megváltoztatására vonatkozó semmilyen előírást, iránymutatást vagy hivatkozást. Tilos a hitelminősítéseken és minősítési kilátásokon kívüli szuverén minősítések potenciális változásaira vonatkozó nyilvános kommunikáció minden formája és a kísérő sajtóközlemények.   3. Az I. melléklet D. szakasz III. rész 3. bekezdésének megfelelően a hitelminősítő intézet évente december végén honlapján közzéteszi a következő 12 hónapra vonatkozó naptárat, amelyben közli a szuverén minősítések és kapcsolódó kilátások közzétételének időpontjait, és ezt megküldi az EÉPH-nak.   4. Minden 12 hónapos időszakra a hitelminősítő intézet legfeljebb két-három időpontot állapít meg a szuverén minősítések közzétételére és ennek megfelelően legfeljebb három időpontot a kapcsolódó kilátások közzétételére.   Az EÉPH-val való konzultációt követően a szuverén minősítéseknek és a kapcsolódó kilátásoknak az államadósságok minősítésére vonatkozó naptártól eltérő további alkalmakkor történő közzététele csak olyan kivételes, előre nem látható körülmények között engedélyezhető, amelyek potenciálisan jelentős hatást gyakorolhatnak az adott tagállamra.   5. A hitelminősítő intézetek szuverén hitelminősítési felülvizsgálataikat valamennyi európai uniós piac zárását követően és nyitásuk előtt legalább egy órával teszik közzé.
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 11 pont 1060/2009/EK rendelet 8 a cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Strukturált pénzügyi eszközökről adott információk Pénzügyi eszközökrők és strukturált pénzügyi eszközökről adott információk
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 11 pont 1060/2009/EK rendelet 8 a cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A strukturált pénzügyi eszközök Unióban bejegyzett kibocsátói, kezdeményezői és szponzorai a (4) bekezdésnek megfelelően közzéteszik a strukturált pénzügyi eszköz alapul szolgáló egyedi eszközeinek hitelminőségéről és teljesítményéről, az értékpapírosítási tranzakció struktúrájáról, a cash flow-król, valamint az értékpapírosítási kitettséget támogató bármely biztosítékról szóló információt, továbbá minden olyan információt, amely a cash flow-kra és az alapul szolgáló eszközöket támogató biztosítékok értékére vonatkozó, átfogó és megalapozott stresszteszt elvégzéséhez szükséges. (1) A pénzügyi eszközök Unióban bejegyzett kibocsátói, kezdeményezői és szponzorai a (4) bekezdésnek megfelelően közzéteszik a strukturált pénzügyi eszközök hitelminőségére, és amennyiben rendelkezésre áll, azok teljesítményére vonatkozó összes információt. A strukturált pénzügyi eszközöket illetően, minden információt nyilvánosságra kell hozni a strukturált pénzügyi eszköznek alapul szolgáló egyedi eszközök hitelminőségéről és teljesítményéről, az értékpapírosítási tranzakció struktúrájáról, a cash flow-król, valamint az értékpapírosítási kitettséget támogató bármely biztosítékról szóló információt, továbbá minden olyan információt, amely a cash flow-kra és az alapul szolgáló eszközöket támogató biztosítékok értékére vonatkozó, átfogó és megalapozott stresszteszt elvégzéséhez szükséges.
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 11 pont 1060/2009/EK rendelet 8 b cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) Amennyiben egy kibocsátó vagy kapcsolatban álló harmadik fél valamely strukturált pénzügyi eszközről hitelminősítést kér, legalább két hitelminősítő intézetet kell megbíznia. Minden hitelminősítő intézet a saját, független hitelminősítését nyújtja. (1) Amennyiben egy kibocsátó vagy kapcsolatban álló harmadik fél valamely strukturált pénzügyi eszközről hitelminősítést kér, a legalább két hitelminősítő intézet megbízásáról szóló határozatot a kibocsátókat és a befektetőket egyenlő arányban képviselő közös bizottság elé utalja. Minden hitelminősítő intézet a saját, független hitelminősítését nyújtja.
Módosítás                  92 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 11 pont 1060/2009/EK rendelet 8 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   8ba. cikk   A kis intézetek kötelező igénybevétele   1. Ha valamely kibocsátó vagy kapcsolt harmadik fél legalább két hitelminősítő intézetet kíván megbízni ugyanazon kibocsátás vagy szervezet hitelminősítésével, legalább az egyik hitelminősítő intézet Unión belüli piaci részesedése nem érheti el az EÉPH által megállapított küszöböt.   2. Az (1) bekezdés alkalmazásában az EÉPH az Unióban folytatott hitelminősítési tevékenységek piaci részaránya alapján kifejezett küszöböt állapít meg. Az EÉPH évente felülvizsgálja ezt a küszöbértéket, és honlapján közzéteszi a küszöböt el nem érő minősítő intézetek jegyzékét. A küszöb megállapításakor az EÉPH célja annak biztosítása, hogy oligopolisztikus tendenciák nélküli piac jöjjön létre, olyan piac, ahol egyetlen hitelminősítő intézet részesedése sem haladja meg a teljes piaci nyereség 35%-át, továbbá ahol a három legnagyobb hitelminősítő intézet részesedése nem haladja meg a teljes piaci nyereség 70%-át;
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 12 pont 1060/2009/EK rendelet 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A hitelminősítő intézet válogatás nélkül és időben közzétesz minden hitelminősítést és hitelminősítési kilátást, valamint a hitelminősítések megszüntetésére vonatkozó minden döntést. A hitelminősítés megszüntetésére vonatkozó döntés esetén a közzétett információnak teljes körűen tartalmaznia kell a döntés indokait. (1) A hitelminősítő intézet válogatás nélkül és időben közzétesz minden kezdeményezett hitelminősítést és hitelminősítési kilátást, valamint a hitelminősítések megszüntetésére vonatkozó minden döntést. A hitelminősítés megszüntetésére vonatkozó döntés esetén a közzétett információnak teljes körűen tartalmaznia kell a döntés indokait.
Indokolás
Az EACRA hozzájárulása alapján: „A nem kezdeményezett minősítések definíciószerűen nem tartalmazzák a kibocsátó közvetlen részvételét a minősítési folyamatban. Az érintett kibocsátó tájékoztatása 12 órával a minősítés kiadása előtt megfelel a kibocsátónak a minősítésre történő figyelmeztetésének. Ezen kívül a nem kezdeményezett minősítést kérő befektetők (akik tudják, sőt akarhatják is azt, hogy a kibocsátók ne vegyenek részt a minősítésben) nem kérik a kibocsátó ilyen további «utolsó ellenőrzését». "
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 12 pont 1060/2009/EK rendelet 10 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (1a) A befektető által fizetett jellegű, nem kezdeményezett minősítések mentesülnek az I. melléklet D szakasz I. rész 3. pontban említett közzétételi kötelezettség alól.
Indokolás
Az EACRA hozzájárulása alapján: A nem kezdeményezett minősítések definíciószerűen nem tartalmazzák a kibocsátó közvetlen részvételét a minősítési folyamatban. Az érintett kibocsátó tájékoztatása 12 órával a minősítés kiadása előtt megfelel a kibocsátónak a minősítésre történő figyelmeztetésének. Ezen kívül a nem kezdeményezett minősítést kérő befektetők (akik tudják, sőt akarhatják is azt, hogy a kibocsátók ne vegyenek részt a minősítésben) nem kérik a kibocsátó ilyen további «utolsó ellenőrzését».
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 12 pont 1060/2009/EK rendelet 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2. A hitelminősítő intézetek gondoskodnak arról, hogy a hitelminősítéseket és a hitelminősítési kilátásokat az I. melléklet D. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően adják ki és kezeljék. '; 2. A hitelminősítő intézeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hitelminősítéseket és a hitelminősítési kilátásokat az I. melléklet D. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően adják ki és kezeljék.”; A hitelminősítő intézetek nem közölhetnek a minősítésen kívül egyébre vonatkozó tényeket, és kerülniük kell minden politikai ítéletet.
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 12 pont 1060/2009/EK rendelet 10 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2a) Amíg a minősítésre vonatkozó információt a piac előtt nem hozza nyilvánosságra, a hitelminősítő intézet bizalmasan kezeli az információt. A hitelminősítő intézet jegyzéket vezet a nyilvánosságra hozatal előtt az információhoz hozzáféréssel rendelkező személyekről, és azokról a személyekről, akiknek a nyilvánosságra hozatal előtt rendelkezésére bocsátja ezt az információt.   Azon személyek jegyzékét, akiknek előzetesen tudomására hozzák a minősítést, azokra kell korlátozni, akiket az egyes minősített szervezetek e célból megneveznek.   A bizalmas információ és a bennfentesek listájának kezelésére a 2003/6/EK irányelv 6. cikke alkalmazandó.
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 12 a pont (új) 1060/2009/EK rendelet 10 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (12a) A 10. cikk (5) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:   "5. Amikor a hitelminősítő intézet nem kért hitelminősítést ad ki, hitelminősítésében kiemelkedő módon egyértelműen megkülönböztethető eltérő minősítési kategóriára vonatkozó színkód alkalmazásával közli, hogy a minősített szervezet vagy kapcsolt harmadik fél részt vett-e a hitelminősítési folyamatban, és hogy a hitelminősítő intézet hozzáfért-e a minősített szervezet vagy kapcsolt harmadik fél számláihoz, vezetői és más releváns belső dokumentumaihoz.
Módosítás  98 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 14 pont 1060/2009/EK rendelet 11a cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) Az EÉPH európai minősítési mutatót hoz létre, amely magában foglal minden, az (1) bekezdésnek megfelelően az EÉPH-hoz benyújtott hitelminősítést, valamint egy aggregát minősítési mutatót valamennyi minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozóan. A mutató és az egyes hitelminősítések közzétételre kerülnek az EÉPH honlapján. (2) Az EÉPH európai minősítési mutatót hoz létre, amely magában foglal minden, az (1) bekezdésnek megfelelően az EÉPH-hoz benyújtott hitelminősítést, egy aggregát minősítési mutatót valamennyi minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozóan, valamint a csőd átlagos valószínűségét az I. melléklet D. szakasz 2. bekezdésének megfelelően. A mutató és az egyes hitelminősítések – a befektetők által megrendelt hitelminősítések kivételével – közzétételre kerülnek az EÉPH honlapján.   E tekintetben az EÉPH összehangolja erőfeszítéseit az EBH és az EBFH által már elvégzett munkával.
Módosítás  99 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 14 pont 1060/2009/EK rendelet 11 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2a) Minden nyilvántartott, illetve hitelesített hitelminősítő intézet közzéteszi minden egyes minősítési kategórián belül az egyes eszközosztályokra érvényes hibaarányait, valamint pontossági hányadosát az egyes eszközosztályok esetében. Az EÉPH megjegyzéseket fűz ezekhez az arányokhoz, kiemelve ez egyes hitelminősítő intézetek erős és gyenge pontjait.   A központi adatbázisában gyűjtött adatok felhasználásával az EÉPH elemzi és értékeli a hitelminősítő intézetek teljesítményét. Az EÉPH összehasonlítja a hitelminősítő intézetek egyes eszközosztályok esetében tapasztalt hibaarányát és pontossági hányadosukat. Az EÉPH éves jelentést tesz közzé összehasonlító értékeléséről, illetve ezen belül a teljesítményértékelő rendszerről.   Az éves jelentést az EÉPH honlapján kell közzétenni.
Módosítás  100 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 17 pont 1060/2009/EK rendelet 19 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) Az EÉPH e rendelettel és a (2) bekezdésben említett díjszabályzattal összhangban számít fel díjakat a hitelminősítő intézeteknek. Ezek a díjak teljes mértékben fedezik az EÉPH-nak a hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételéhez, hitelesítéséhez és felügyeletéhez, valamint ahhoz kapcsolódó szükséges kiadásait, hogy megtérítse az illetékes hatóságoknál az e rendelet alapján folytatott tevékenység során – különösen a feladatok 30. cikkel összhangban történő átruházása következtében – esetlegesen felmerült költségeket. (1) Az EÉPH e rendelettel és a (2) bekezdésben említett díjszabályzattal összhangban számít fel díjakat a bejegyzett hitelminősítő intézeteknek. Ezek a díjak – melyek kizárólag e tevékenységekre vonatkoznak – teljes mértékben fedezik az EÉPH-nak a hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételéhez, hitelesítéséhez és felügyeletéhez, valamint ahhoz kapcsolódó szükséges és ésszerű kiadásait, hogy megtérítse az illetékes hatóságoknál az e rendelet alapján folytatott tevékenység során – különösen a feladatok 30. cikkel összhangban történő átruházása következtében – esetlegesen felmerült költségeket, amennyiben e tevékenység a hitelminősítő intézetek ellenőrzéséhez kapcsolódik.
Módosítás  101 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 18 pont – b pont 1060/2009/EK rendelet 21 cikk – 4 a bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a) a 11a. cikkel összhangban a nyilvántartásba vett és a hitelesített hitelminősítő intézetek által alkalmazandó, harmonizált standard minősítési skála, amely a hitelkockázat mérésére szolgáló mértékrendszeren, valamint a minősítési kategóriák számán és az egyes minősítési kategóriák határértékein alapul majd; a) a 11a. cikkel összhangban a nyilvántartásba vett és a hitelesített hitelminősítő intézetek által alkalmazandó, harmonizált standard minősítési skála, amely a hitelkockázat mérésére szolgáló mértékrendszeren, valamint a minősítési kategóriák számán és az egyes minősítési kategóriáknak a nemteljesítés valószínűsége alapján meghatározott határértékein alapul majd;
Módosítás  102 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 18 pont – b pont 1060/2009/EK rendelet 21 cikk – 4 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) a 11a. cikk (1) bekezdésével összhangban a hitelminősítő intézetek által közzéteendő információ tartalma és bemutatása, beleértve a struktúrát, a formátumot, valamint a jelentéstétel módját és időzítését; valamint b) a 11a. cikk (1) bekezdésével összhangban a hitelminősítő intézetek által közzéteendő információ tartalma és bemutatása, beleértve a struktúrát, a formátumot, valamint a jelentéstétel módját és időzítését; valamint a 11a. cikk (2) bekezdése szerint az EBH és a nemzeti központi bankok által az EÉPH-nak benyújtandó információ; valamint
Módosítás  103 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 19 pont – a pont 1060/2009/EK rendelet 22 a cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A minősítési módszerek vizsgálata A minősítési módszerek új és jelentős módosításának bevezetésekor alkalmazott eljárások vizsgálata
Módosítás  104 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 19 pont – b pont 1060/2009/EK rendelet 22 a cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) Az EÉPH azt is ellenőrzi, hogy a minősítési módszerekben tervezett, a hitelminősítő intézet által a 8. cikk (5a) bekezdésével összhangban bejelentett változtatások megfelelnek-e a 8. cikk (3) bekezdésében rögzített és a 21. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett szabályozástechnikai standardokban pontosított feltételeknek. A hitelminősítő intézet csak azt követően alkalmazhatja az új módszert, hogy az EÉPH megerősítette a módszer 8. cikk (3) bekezdésének való megfelelését. (3) Az EÉPH azt is ellenőrzi, hogy a minősítési módszerekben tervezett, a hitelminősítő intézet által a 8. cikk (5a) bekezdésével összhangban bejelentett változtatások megfelelnek-e a 8. cikk (3) bekezdésében rögzített és a 21. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett szabályozástechnikai standardokban pontosított feltételeknek. Az EÉPH ugyanakkor a legjobb módszerre vonatkozó, hitelminősítő intézetek közötti verseny ösztönzése és a módszerek szabványosításának elkerülése érdekében biztosítja a módszerek bizonyos mértékű sokszínűségének megőrzését. Amennyiben az EÉPH bármilyen eltérést megállapít, az eltérést a hitelminősítő intézetnek egy hónapon belül meg kell szüntetnie.
Módosítás  105 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 19 a pont (új) 1060/2009/EK rendelet 24 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (19a) A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „24a. cikk   A minősítő intézet hatáskörének túllépése esetén kiszabható szankciók   Abban az esetben, ha a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere megállapítja, hogy egy hitelminősítő intézet túllépte hatáskörét azzal, hogy egy kormány gazdaságpolitikáját bírálta vagy azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazott meg, e hatáskörtúllépés súlyosságától és gyakoriságától függően egy vagy több határozatot hoz az alábbiak közül:   a) közleményt bocsát ki;   b) az Unió egészére kiterjedő hatállyal ideiglenesen megtiltja a hitelminősítő intézetnek, hogy hitelminősítéseket bocsásson ki;   c) a 36a. cikknek megfelelően bírságot szab ki a minősítő intézettel szemben;   d) visszavonja a hitelminősítő intézet bejegyzését.”
Módosítás  106 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 19 b pont (új) 1060/2009/EK rendelet 32 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (19b) A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „32a. cikk   Adatvédelem   A személyes adatoknak a tagállamok általi, e rendelet keretében történő feldolgozását illetően az illetékes hatóságok a 95/46/EK irányelv rendelkezéseit alkalmazzák. A személyes adatok EÉPH által végzett, e rendelet keretében történő feldolgozását illetően az EÉPH tiszteletben tartja a 45/2001/EK rendeletet.   Személyes adatokat legfeljebb ötéves időtartamra lehet megőrizni.”
Módosítás  107 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 20 pont 1060/2009/EK rendelet 35 a cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) Amennyiben valamely hitelminősítő intézet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövette a III. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, hatást gyakorolva ezzel egy olyan hitelminősítésre, amelyre valamely befektető egy minősített eszköz vásárlásakor támaszkodott, a befektető a neki okozott minden kárért keresetet indíthat az érintett hitelminősítő intézettel szemben. (1) Amennyiben valamely hitelminősítő intézet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövette a III. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét a 24. cikk (2) bekezdés d) pontjának megfelelően és ennek eredményeként hatást gyakorolt egy olyan hitelminősítésre, amelyre valamely befektető/kibocsátó egy minősített eszköz vásárlásakor vagy eladásakor támaszkodott, a befektető/kibocsátó a neki okozott minden kárért keresetet indíthat az érintett hitelminősítő intézettel szemben.
Módosítás  108 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 20 pont 1060/2009/EK rendelet 35 a cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (4) Amennyiben a befektető olyan tényeket terjeszt elő, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a hitelminősítő intézet a III. mellékletben felsorolt jogsértések bármelyikét elkövette, a hitelminősítő intézetre hárul annak bizonyítási terhe, hogy nem követte el az adott jogsértést, illetve, hogy a jogsértés nem volt hatással a kiadott hitelminősítésekre. (4) Amennyiben a befektető vagy kibocsátó pontos és részletes adatok segítségével olyan tényeket terjeszt elő, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a hitelminősítő intézet jogsértést követett el, a hitelminősítő intézetre hárul annak bizonyítási terhe, hogy nem követte el az adott jogsértést, illetve hogy a jogsértés nem volt hatással a kiadott hitelminősítésekre.
Módosítás  109 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 20 pont 1060/2009/EK rendelet 35a cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (5a) A polgári jogi felelősség kérdésében annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, ahol a káresemény időpontjában a kárt szenvedett befektető szokásos tartózkodási helye volt.
Módosítás  110 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 20 pont 1060/2009/EK rendelet 35a cikk – 5 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (5b) Az e cikkben meghatározott jogorvoslathoz fűződő jog nem akadályozza az EÉPH-t a 36a. cikkben foglalt hatásköreinek teljes körű gyakorlásában.
Módosítás  111 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 21 pont – b a pont (új) 1060/2009/EK rendelet 36 a cikk – 2 bekezdés – i a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:   „ia) a 10a cikkben foglaltak nem teljesítésével elkövetett jogsértés a hitelminősítő intézet öt évre szóló felfüggesztését vonja maga után.”
Módosítás  112 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 24 pont – b pont 1060/2009/EK rendelet 39 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   4a. Az Unió szabályozási és felügyeleti keretrendszerében bekövetkező fejlemények fényében a Bizottság 2013. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé egyrészt azokról az eszközökről, amelyek lehetővé teszik a befektetők és a tágabb közönség számára, hogy elvégezzék saját hitelkockázat-értékeléseiket a kibocsátókra vonatkozóan, másrészt az alternatív fizetési modellek megvalósíthatóságának értékeléséről, továbbá szükség esetén javaslatokat nyújt be.”;
Módosítás  113 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 24 a pont (új) 1060/2009/EK rendelet 39 a a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (24a) A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „39aa. cikk   Európai hitelképességi vizsgálat   Az Unió belső értékelést készít az uniós tagállamok hitelképességéről. Ennek érdekében ki kell dolgozni egy független, nyilvános, belső európai hitelképességi vizsgálatot, amely az államadósságra és más, nyilvánosságra hozott, kulcsfontosságú makrogazdasági mutatóra vonatkozó minden fontos adatot a befektetők rendelkezésére bocsát. Ezt az európai hitelképességi vizsgálatot az e feladat tekintetében illetékes, meglévő uniós intézményeken keresztül kell biztosítani. …-ig* a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben felméri, hogy új vagy már létező intézményt kell-e megbízni az e cikk szerinti feladattal, illetve ajánlást tesz adott esetben jogalkotási javaslattal. A Bizottság megvizsgálja az intézmény teljes függetlenségének biztosításához szükséges személyzet és erőforrások kérdését is.   ___________   *HL kérjük a dátumot beilleszteni: e rendelet hatálybalépése után hat hónappal.
Módosítás  114 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 24 b pont (új) 1060/2009/EK rendelet 39 a b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (24b) A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „39ab. cikk   Az EÉPH személyzete és erőforrásai   Az EÉPH …-ig* értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.   ___________   *HL kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal a hatálybalépést követően.”
Módosítás  115 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 24 c pont (új) 1060/2009/EK rendelet 40 a a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (24c) A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „40aa. cikk   Hitelminősítő intézetek hálózata   A Bizottság 2012 végére jelentést terjeszt elő a kisebb hitelminősítő intézetek hálózatának megvalósíthatóságáról a piaci verseny növelése érdekében. A jelentésben értékeli a pénzügyi és nem pénzügyi támogatás biztosításának lehetőségét az ilyen hálózat létrehozásához, figyelembe véve a potenciális összeférhetetlenséget, amely az ilyen közfinanszírozásnál felmerülhet.”
Módosítás  116 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A 8b. cikk (1) bekezdésének rendelkezései csak a ...-án/én* vagy azt követően kibocsátott eszközökre alkalmazandók.
	______________
	* HL – kérem, egészítse ki az e rendelet hatálybalépésének időpontjával.
Módosítás  117 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – b pont – ii pont 1060/2009/EK rendelet I melléklet – B szakasz – 3 pont – 1 bekezdés – aa pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás aa) a valamely hitelminősítő intézetben közvetve vagy közvetlenül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10%-át birtokló, vagy a hitelminősítő intézet üzleti tevékenységére más módon jelentős befolyást gyakorolni képes részvényes vagy tag közvetlenül vagy közvetve birtokolja a minősített szervezet vagy azzal kapcsolatban álló fél pénzügyi eszközeit, vagy e szervezetben vagy kapcsolatban álló harmadik félben bármilyen, a diverzifikált kollektív befektetési formákban – többek között a kezelt alapokban, például a nyugdíjalapokban és az életbiztosításban – való részesedésektől eltérő, közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, amelyek révén nem kerül olyan helyzetbe, hogy jelentős befolyást gyakorolhasson a befektetési forma üzleti tevékenységére; aa) a valamely hitelminősítő intézetben közvetve vagy közvetlenül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 2%-át birtokló, vagy a hitelminősítő intézet üzleti tevékenységére más módon befolyást gyakorolni képes részvényes vagy tag közvetlenül vagy közvetve birtokolja a közszférához vagy a magánszférához tartozó minősített szervezet vagy azzal kapcsolatban álló fél pénzügyi eszközeit, vagy e szervezetben vagy kapcsolatban álló harmadik félben bármilyen, a diverzifikált kollektív befektetési formákban – többek között a kezelt alapokban, például a nyugdíjalapokban és az életbiztosításban – való részesedésektől eltérő, közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, amelyek révén nem kerül olyan helyzetbe, hogy jelentős befolyást gyakorolhasson a befektetési forma üzleti tevékenységére;
Módosítás  118 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus I melléklet – 1 pont – b pont – iii pont 1060/2009/EK rendelet I melléklet – B szakasz – 3 pont – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás ba) a hitelminősítés olyan minősített szervezetre vagy azzal kapcsolatban álló harmadik félre vonatkozóan került kiadásra, amely közvetlenül vagy közvetve a hitelminősítő intézet tőkéjének vagy szavazati jogainak legalább 10%-át birtokolja; ba) a hitelminősítés olyan minősített szervezetre vagy azzal kapcsolatban álló harmadik félre vonatkozóan került kiadásra, amely közvetlenül vagy közvetve a hitelminősítő intézet tőkéjének vagy szavazati jogainak legalább 2%-át birtokolja;
Módosítás  119 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus I melléklet – 1 pont – b pont – iv pont 1060/2009/EK rendelet I melléklet – B szakasz – 3 pont – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás ca) a valamely hitelminősítő intézetben közvetve vagy közvetlenül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át birtokló, vagy a hitelminősítő intézet üzleti tevékenységére más módon jelentős befolyást gyakorolni képes részvényes vagy tag a minősített szervezet vagy azzal kapcsolatban álló harmadik fél igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának tagja; ca) a valamely hitelminősítő intézetben közvetve vagy közvetlenül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 2%-át birtokló, vagy a hitelminősítő intézet üzleti tevékenységére más módon jelentős befolyást gyakorolni képes részvényes vagy tag a minősített szervezet vagy azzal kapcsolatban álló harmadik fél igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának tagja;
Módosítás  120 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – c pont 1060/2009/EK rendelet I melléklet – B szakasz – 3 a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 3a. A hitelminősítő intézet biztosítja, hogy a hitelminősítési és kiegészítő szolgáltatások nyújtásáért ügyfeleinek felszámított díjak megkülönböztetésmentesek és a tényleges költségeken alapulnak. A hitelminősítési szolgáltatásokért felszámított díjak nem függhetnek a hitelminősítő intézet által kiadott hitelminősítés szintjétől vagy az elvégzett munka bármely más eredményétől. 3a. A hitelminősítő intézet biztosítja, hogy a hitelminősítési és kiegészítő szolgáltatások nyújtásáért ügyfeleinek felszámított díjak megkülönböztetésmentesek és arányosak a tényleges költségekkel. A hitelminősítési szolgáltatásokért felszámított díjak nem függhetnek a hitelminősítő intézet által kiadott hitelminősítés szintjétől vagy az elvégzett munka bármely más eredményétől.
Módosítás  121 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 2 bekezdés – d pont 1060/2009/EK rendelet I melléklet – C szakasz – 8 pont – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   A valamely másik hitelminősítő intézethez átszerződő vezető hitelminősítő elemző nem végezhet olyan hitelminősítési tevékenységeket, amelyek valamely olyan minősített szervezethez vagy az azzal kapcsolatban álló harmadik félhez kapcsolódnak, amelyek minősítésében a vezető hitelminősítő elemző az átszerződést megelőző négyéves időszakban részt vett.
Módosítás  122 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 pont – a pont 1060/2009/EK rendelet I melléklet – D szakasz – I rész – 1 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. A hitelminősítéseket és a minősítési kilátásokat – magyarázó nyilatkozat kíséretében – a nemteljesítés valószínűségét kifejező számokban is meg kell adni.
Módosítás  123 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 pont – f pont 1060/2009/EK rendelet I melléklet – D szakasz – I rész – 5 pont – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 5. A hitelminősítés vagy hitelminősítési kilátás megjelentetésekor a hitelminősítő intézet sajtóközleményeiben vagy jelentéseiben bemutatja a hitelminősítés alapjául szolgáló fő elemeket. 5. A hitelminősítés vagy hitelminősítési kilátás megjelentetésekor a hitelminősítő intézet sajtóközleményeiben és magyarázó nyilatkozataiban bemutatja a hitelminősítés alapjául szolgáló fő elemeket.
Módosítás  124 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 bekezdés – g pont 1060/2009/EK rendelet I melléklet – D szakasz – I rész– 6 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 6. A hitelminősítő intézet minden szervezet vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vonatkozásában folyamatosan közzéteszi a kezdeti felülvizsgálat vagy előzetes minősítés céljából benyújtott információkat. E közzétételt attól függetlenül meg kell tenni, hogy a kibocsátó végleges minősítésre szerződött-e a hitelminősítő intézettel. 6. A hitelminősítő intézet folyamatosan részletes tájékoztatást nyújt az EÉPH részére minden szervezet vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vonatkozásában, amelyet kezdeti felülvizsgálat vagy előzetes minősítés céljából nyújtottak be. E tájékoztatást attól függetlenül meg kell tenni, hogy a kibocsátó végleges minősítésre szerződött-e a hitelminősítő intézettel.
Indokolás
A közzététel spekulációk veszélyét rejti magában. A kibocsátó számára ezenkívül fontos, hogy a minősítésre irányuló szándékát a minősítés eredményének közzétételéig bizalmasan kezeljék.
Módosítás  125 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 6 pont 1060/2009/EK rendelet I melléklet – D szakasz – III rész – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 3. Az államadósság-minősítéseket és kapcsolódó minősítési kilátásokat a hitelminősítő intézet csak az európai uniós piacok zárását követően és nyitásuk előtt legalább egy órával tehetik közzé. Mindez nem érinti a D. szakasz I. részének 3. pontját. 3. Az államadósság-minősítéseket és kapcsolódó minősítési kilátásokat a hitelminősítő intézet csak a -8a. cikkben említett naptárnak megfelelően pénteki napon, az európai uniós piacok zárását követően és nyitásuk előtt legalább egy órával teheti közzé. Mindez nem érinti a D. szakasz I. részének 3. pontját azon esetektől eltekintve, amikor kivételes és előre nem látható körülmények jelentős hatást gyakorolhatnak az adott tagállamra.
Módosítás  126 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 pont – b pont 1060/2009/EK rendelet III melléklet – I rész – 26 a – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) a szöveg a következő 26a–26f. ponttal egészül ki: törölve '26a. Az a hitelminősítő intézet, amely egy kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel szerződésre lépett a kibocsátóra vonatkozó hitelminősítés kiadását illetően, megsérti a 6b. cikk (1) bekezdését, ha hároméves időszakon túl ad ki hitelminősítést e kibocsátóra vonatkozóan.   26b. Az a hitelminősítő intézet, amely egy kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel szerződésre lépett a kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozó hitelminősítés kiadását illetően, megsérti a 6b. cikk (2) bekezdését, ha egyazon kibocsátó legalább tíz hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjára vonatkozóan 12 hónapos időszakon túl ad ki hitelminősítést, vagy ha hároméves időszakon túl ad ki hitelminősítést e kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozóan.   26c. Az a hitelminősítő intézet, amely legalább még egy másik hitelminősítő mellett lépett szerződésre egy kibocsátóval, megsérti a 6b. cikk (3) bekezdését, ha szerződéses kapcsolatát az adott kibocsátóval hat éven túl fenntartja.   26d. Az a hitelminősítő intézet, amely egy kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel szerződésre lépett a kibocsátóra vagy annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozó hitelminősítés kiadását illetően, megsérti a 6b. cikk (4) bekezdését, ha nem tartja tiszteletben a tilalmat, miszerint a szerződéses kapcsolat 6b. cikk (1)–(3) bekezdésében említett maximális időtartamának végétől számított négyéves időszakon keresztül nem adhat ki hitelminősítést e kibocsátóra vagy annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozóan.   26e. Az a hitelminősítő intézet, amely egy kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel szerződésre lépett a kibocsátóra vagy annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozó hitelminősítés kiadását illetően, megsérti a 6b. cikk (6) bekezdését, ha a kibocsátóval vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féllel fennálló szerződéses kapcsolat maximális időtartamának lejáratát követően nem bocsátja a kibocsátó vagy azzal kapcsolatban álló harmadik fél által a kibocsátóra vagy annak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozó hitelminősítés kiadására szerződtetett, soron következő hitelminősítő intézet rendelkezésére az előírt információkat tartalmazó átadás-átvételi dokumentációt.
Módosítás  127 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 pont – f pont 1060/2009/EK rendelet II melléklet – I rész – 42 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   42a. A hitelminősítő intézet megsérti a 8. cikkben foglaltakat, amennyiben az adott cikk hatályán kívül eső információt kér, illetve minősítésbeli módosításai nem felelnek meg a nyilvánosságra hozott módszereknek.
Módosítás  128 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 3 pont – a pont 1060/2009/EK rendelet III melléklet – III rész –3 a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 3a. A hitelminősítő intézet megsérti a 8. cikk (5a) bekezdésének első albekezdését azáltal, ha honlapján nem teszi közzé a minősítési módszerein, modelljein vagy fő minősítési feltevésein tervezett módosításokat vagy a tervezett új módszereket, modelleket és fő minősítési feltevéseket a tervezett változtatások okait és hatásait bemutató részletes magyarázattal együtt. 3a. A hitelminősítő intézet megsérti a 8. cikk (5a) bekezdésének első albekezdését azáltal, ha nem értesíti az EÉPH-t vagy honlapján nem teszi közzé a tervezett új minősítési módszereket, vagy a módszerek változásait, a változtatások okait és hatásait bemutató részletes magyarázattal együtt.
Módosítás  129 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 3 pont – b pont 1060/2009/EK rendelet III melléklet – III rész –4 a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 4a. Az új módszereket alkalmazni kívánó hitelminősítő intézet megsérti a 8. cikk (6) bekezdésének aa) pontját azáltal, ha honlapján nem teszi haladéktalanul közzé az új módszereket azok részletes magyarázatával együtt. 4a. Az új módszereket alkalmazni kívánó hitelminősítő intézet megsérti a 8. cikk (6) bekezdésének aa) pontját azáltal, ha nem tájékoztatja az EÉPH-t vagy honlapján nem teszi haladéktalanul közzé az új módszereket.

• [1]  HL C 167., 2012.6.13., 2. o.
• [2]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

A hitelminősítő intézetek tevékenységének számottevő hatása van a gazdasági és pénzügyi szereplőkre, valamint a közintézmények életére; folyamatosan a figyelem és heves politikai csatározások középpontjában áll. Ennek szabályozása ezért a pénzügyi piacok működésével kapcsolatos általánosabb reform egyik sajátos és igen érzékeny vetülete.

Ezzel a témával a közelmúltban az európai intézmények már foglalkoztak: az 1060/2009/EK rendeletben, majd azt követően az 513/2011/EK rendeletben, amely a pénzügyi felügyelet reformjához kapcsolódó módosító aktus, és amelynek célja, hogy az újonnan létrehozott felügyeleti hatóságra (EÉPH) külön jogköröket és feladatokat ruházzon. Az EP a maga részéről egy 2010. júniusi bizottsági közleményen alapuló, nem jogalkotási állásfoglalást fogadott el 2011 júniusában, amelyben szigorúbb szabályozási keretet szorgalmaz, és rámutat, hogy csökkenteni kell a minősítő intézetekbe vetett túlzott bizalmat.

,A kérdés komplex voltára enged rávilágítani az a tény, hogy bő két éven belül ez már a harmadik ilyen kísérlet, valamint arra, hogy néhány megoldatlan problémára hatékonyabb megoldást kell találni.

2. A bizottsági javaslat főbb elemei

a) A rendelet hatályának kiterjesztése a minősítési kilátásokra

Az 1060/2009/EK rendeletet módosító rendeletjavaslat (COM(2011)0747) a befektetőknek és kibocsátóknak a külső hitelminősítő intézetek által kibocsátott minősítések iránti túlzott bizalmára összpontosít, és ennek megfelelően a belső minősítések alkalmazását ösztönzi.

A bizottsági javaslat bővíti a minősítéssel kapcsolatos szabályok alkalmazási körét, kiterjesztve azt a minősítési kilátásokra is. A módosított szöveg elsősorban a minősítő intézeteket szólítja fel arra, hogy határozzák meg, egy minősítés esetében mikorra – azaz milyen időkorláton belül – várható változás.

b) A hitelminősítések felhasználásával kapcsolatos módosítások

Az új rendelet 5a. cikke tiltja, hogy egyes pénzügyi szervek a hitelképességgel kapcsolatos értékeléseiket kizárólag külső minősítésekre alapozzák. Ez a szabály összhangban áll a minősítő intézetekbe vetett bizalom csökkentése érdekében a Pénzügyi Stabilitási Tanács által 2010 októberében lefektetett elvekkel. A többi módosítás célja a pénzügyi piacok szereplői által a minősítések túlzott figyelembevétele által jelentett kockázat elkerülése a strukturált pénzügy vonatkozásában. A strukturált pénzügyi eszközök kibocsátóitól megkövetelik, hogy egyszerre két különböző intézettől két minősítést rendeljenek.

Végül az ÁÉKBV-k és az alternatívbefektetésialap-kezelők vonatkozásában a nemzeti jogalkotókat annak biztosítására szólítják fel, hogy a közösségi jogszabályokat úgy ültessék át, hogy ezáltal megszilárduljon a hitelminősítésekre való túlzott hagyatkozás elkerülésére vonatkozó elv.

c) A minősítő intézetek függetlensége

Az ezzel a ponttal kapcsolatos módosítások célja a „kibocsátó fizet” modellel és a hitelminősítő intézetek részvényeseivel összefüggésben esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségek feloldása. Néhány alapelv lefektetésre került: a) a részvények számának maximalizálása: egy hitelminősítő intézet részvényese vagy tagja egy másik hitelminősítő intézetben nem rendelkezhet 5 %-os vagy azt meghaladó mértékű részesedéssel; b) (kérésre történő minősítés esetében) a rotáció elvét kell alkalmazni azon minősítő intézetek esetében, amelyeket a kibocsátó bízott meg. Ennek célja annak biztosítása, hogy a munkát ne végezhesse ugyanaz az intézet három évnél hosszabb ideig, illetve egy évnél tovább, ha tíznél több, a kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt minősít. A minősítő intézetek kötelező rotációjának célja a verseny fokozása a minősítés piacán.

d) A minősítések közzétételére vonatkozó szabályok

A javaslat pontosítja a minősítések közzétételével kapcsolatos kötelezettségeket a kibocsátók részére, hogy egy minősített szervezetnek legyen ideje és lehetősége a minősítésben esetleg előforduló tévedéseket észrevenni és azok ellen fellépni.

e) Az államadósságok minősítése

Az államadósságok minősítése egyértelműen külön fejezetet alkot. Ez a kérdés most először azért kapott hangsúlyt, hogy felhívja a figyelmet, hogy a minősítési színvonal emelkedése érdekében meg kell erősíteni az államadósságok minősítését bármilyen formában vezérlő szabályokat. A 8. cikk (2) bekezdése azt írja elő, hogy a hitelminősítő intézeteknek 12 hónap helyett hathavonta kell felülvizsgálniuk államadósság-minősítéseiket. A minősítéseket csak az európai uniós piacok zárását követően és nyitásuk előtt legalább egy órával lehet közzétenni. A hitelminősítő intézetek átláthatósága tekintetében új szabályokat kell bevezetni, különösen, ami a minősítések kibocsátásával foglalkozó emberi erőforrásokat illeti.

f) Az Európai Hitelminősítő Intézet

Ellentétben azzal, amit az Európai Parlament 2011. június 8-i állásfoglalásában kért, a Bizottságnak az 1060/2009/EK rendeletet módosító javaslata nem tartalmaz az európai hitelminősítő intézet létrehozására vonatkozó előírást. E jelentés kapcsán azonban mégis újra meg kell vitatni ezt a témát.

g) E javaslat más jelentős újítást is tartalmaz, konkrétan a hitelminősítő intézetek módszereinek ellenőrzését az EÉPH által, és a hitelminősítő intézetek felelősségi rendszerét, amely a bizonyítás terhének megfordítása elvén alapul.

A javasoltak általában véve nagy jelentőségűek és ugyancsak támogathatók, de bizonyos pontokat tisztázni kell, és meg kell erősíteni az intézkedések végrehajtása során felmerülő nemkívánatos hatások megelőzése érdekében.

3. Az előadó javaslatai

Az előadó egyes javaslatai egybecsengenek a Bizottság szövegével, míg mások – innovatív ajánlások felvetése és lehetséges alternatív megoldások felkínálása révén – olyan kérdéseket igyekeznek megoldani, amelyekkel a javasolt új rendelet nem foglalkozik.

A módosítások az alábbi specifikus pontokat érintik:

1)  meg akarják szüntetni a hitelminősítések „véleményként” való jelenlegi meghatározását; a minősítéseket „információs szolgáltatásként” kell újradefiniálni;

2)  megtiltják a nem kezdeményezett államadósság-minősítéseket; felszólítják a Bizottságot, hogy határozza meg: minősítheti-e valamelyik létező intézmény a tagállamok hitelképességét, vagy külön testületet kell létrehozni e célra;

3)  a hatályos jogszabályokat alaposan felül kell vizsgálni, az új rendeletjavaslat által már előírtakon is túlmenően, az állami és magánrészvényesekre kirótt azon kötelezettségek teljes visszavonása szándékával, amely alapján automatikusan engedélyezniük kell a minősítéseket és következményeiket (ez különösen azon szerződéses feltételekre érvényes, amikor leminősítés esetén az értékpapírokat automatikusan eladják, vagy a törlesztést előrehozzák, ha a minősítés egy adott szint alá esik);

4)  tiltják a több intézetben való részvényesi érdekeltséget, amennyiben több mint egy minősítő intézet vezetése vagy ellenőrzése érintett; és nem teszik lehetővé, hogy a hitelminősítő intézetek a minősített szervezetek részvényesei vagy ezekben pénzügyileg érdekelt felek legyenek;

5)  korlátozhatják az Európai Unióban minősítői tevékenységgel már jelentős jövedelmet szerzett hitelminősítő intézetek egyesülését vagy felvásárlását;

6)  a pénzügyi szereplők és strulturált pénzügyi termékek minősítésének mennyiségének és/vagy értékének tekintetében korlátozhatják a piaci részesedést;

7)  az EÉPH feladata lesz a hitelminősítő intézetek – világos követelmények alapján mért – hatékonyságának és teljesítményének éves értékelése;

8)  az EÉPH-nak új javaslatokat kell tennie a fizetési modellekre, teljesen függetlenítve a hitelminősítő intézetek kiválasztását és javadalmazását a minősített szervezetektől.

Vagyis az elsődleges cél vitát indítani, amely helyet ad a különféle megközelítési módoknak és nézőpontoknak, ugyanakkor arra törekszik, hogy a hitelminősítő intézeteket az őket jogosan megillető helyre tegye, jelezve, hogy hitelminősítéseiket figyelembe veendő információként kell kezelni, de maguk az intézetek nem élvezhetnek különleges státuszt és káros prociklikus hatások révén nem befolyásolhatják automatikusan a gazdasági és pénzügyi szereplők tevékenységeit. Az többé nem fordulhat elő – ami jelenleg túlságosan gyakran megesik – hogy a nyilvánosságra hozatal időzítése és formája a hitelminősítő intézetek egyoldalú döntésének eredménye, még akkor sem, ha a közölt információ alapjában véve se nem új, se nem eredeti, és még kevésbé akkor, ha az általános kormányzás állapotáról vagy kilátásairól van szó.

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (3.5.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0747 – C7‑0420/2011 – 2011/0361(COD))

A vélemény előadója: Cecilia Wikström

RÖVID INDOKOLÁS

Amikor az előadó a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére e véleményt készítette, megpróbált a lehető leginkább a Jogi Bizottság fő hatásköreire összpontosítani. Ebből következően a vélemény – az eljárási szabályzat 49. cikke (2) bekezdésének való megfelelés érdekében – nem terjed ki több olyan területre, amelyről a javaslat egyes részei kapcsán az előadónak határozott véleménye van. A Jogi Bizottság továbbá arról határozott, hogy álláspontját kizárólag a polgári jogi felelősség kérdéskörére összpontosítja annak érdekében, hogy a Bizottság hatáskörén belül az egyik legfontosabb kérdésről széles körű konszenzus alakuljon ki. A képviselőcsoportok közötti hosszas és alapos tárgyalásokat követően olyan kompromisszum alakult ki a polgári jogi felelősségről, ami a bizottság részéről szinte egyhangú támogatást kapott.

Polgári jogi felelősség

A legfontosabb annak biztosítása, hogy a hitelminősítő intézetek megfeleljenek az e rendeletben megállapított szabályoknak. A Parlament, és azon belül a Jogi Bizottság sürgette, hogy a rendelet tartalmazzon a polgári jogi felelősséggel kapcsolatos közös szabályokat az e rendeletben foglalt szabályok szándékos és gondatlan megszegése esetére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármely javasolt szabály automatikusan elfogadhatónak tekinthető.

Az előadó úgy véli, hogy az érdekelt felek közötti megfelelő egyensúly kialakítása, valamint a jogi alapelvek tiszteletben tartása érdekében számos változtatásra van szükség.

Az előadó szeretné egyértelművé tenni az EÉPH eljárásban betöltött szerepét. Ehhez elsősorban a 24. cikk (2) bekezdése d) pontjának technikai módosítására, azaz a súlyos gondatlanság fogalmának bevezetésére van szükség az EÉPH hitelminősítő intézetek felügyeletére vonatkozó jelenlegi eljárásaiban. Ez a jogi felelősséggel kapcsolatos új szabályokban használatos terminológiához igazítaná a hatályos szabálysértési eljárást. Az előadó továbbá javasolja, hogy töröljék a súlyos gondatlanság fogalmának a hitelminősítő intézetek súlyos figyelmetlenségeként történő javasolt meghatározását, mivel a fogalom ezáltal sem lesz egyértelmű, tovább nem határozza meg azt sem, hogy mi számít „súlyos figyelmetlenségnek”.

Az előadó továbbá kapcsolatot kíván teremteni a javasolt polgári jogi felelősséggel kapcsolatos eljárás és az EÉPH hatályos felügyeleti intézkedései között. Az előadó javasolja, hogy a megkeresett bíróság – hacsak nem nyilvánvaló, hogy erre nincs szükség – kérje ki az EÉPH véleményét, és vegye figyelembe az EÉPH bármely hivatalos határozatát. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy az EÉPH és a bíróság különböző véleményre jusson azzal kapcsolatban, hogy a rendeletet megszegték-e vagy sem.

Az előadó módosítani kívánja a 35a. cikk (4) bekezdésében szereplő javaslatokat. Nem ért egyet azzal, hogy helyénvaló lenne, ha a fordított bizonyítás terhét rónák a hitelminősítő intézetekre, azok ártatlanságának bizonyítására, amikor annak eldöntéséről van szó, hogy a jogsértés hatással volt-e az abból következő hitelminősítésre. A veszteséget elszenvedő befektető felelőssége annak bizonyítása, hogy a befektetésről szóló döntés a rendelet hitelminősítő intézet általi megsértése következtében téves hitelminősítés függvényében született.

Az előadó a bizottság által javasolt egyéb változtatások tekintetében a jogvita részes felei közötti megfelelő egyensúly biztosítására azt javasolja, hogy az illetékes bíróság mindig annak a tagállamnak a bírósága legyen, amelyben a kárt szenvedett befektető tartózkodási helye a káresemény időpontjában volt.

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 19 a pont (új) 1060/2009/EK rendelet 24 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (19a) A 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:   „d) a jogsértést szándékosan, súlyos gondatlanságból vagy gondatlanságból követték-e el.”

Indokolás

Technikai módosítás, azaz a súlyos gondatlanság új fogalmának bevezetése a rendelet EÉPH felügyelőtanácsa által készített elemzésben szereplő felülvizsgálata nyomán.

Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 20 pont 1060/2009/EK rendelet 35a. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 1. Amennyiben valamely hitelminősítő intézet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövette a III. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, hatást gyakorolva ezzel egy olyan hitelminősítésre, amelyre valamely befektető egy minősített eszköz vásárlásakor támaszkodott, a befektető a neki okozott minden kárért keresetet indíthat az érintett hitelminősítő intézettel szemben. 1. Amennyiben valamely hitelminősítő intézet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövette a III. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, hatást gyakorolva ezzel egy olyan hitelminősítésre, amelyre valamely befektető egy minősített eszköz vásárlásakor támaszkodott, a befektető a neki okozott, ebből eredő minden kárért keresetet indíthat az érintett hitelminősítő intézettel szemben. 2. Egy jogsértés akkor tekinthető a hitelminősítésre hatást gyakorlónak, ha a hitelminősítő intézet által kiadott hitelminősítés különbözik attól, amit a hitelminősítő intézet akkor adott volna ki, ha nem követi el a jogsértést. 2. Egy jogsértés akkor tekinthető a hitelminősítésre hatást gyakorlónak, ha a hitelminősítő intézet által kiadott hitelminősítés különbözik attól, amit a hitelminősítő intézet akkor adott volna ki, ha nem követi el a jogsértést. 3. A hitelminősítő intézet akkor jár el súlyos gondatlansággal, ha súlyosan figyelmen kívül hagyja az e rendelet által rá rótt kötelezettségeket. 3. A jogsértés vonatkozásában az üggyel megkeresett bíróság – hacsak nem nyilvánvaló, hogy erre nincs szükség – kikérheti az EÉPH véleményét. A bíróságnak az EÉPH bármely, a kérdéssel kapcsolatos hivatalos határozatát figyelembe kell vennie. 4. Amennyiben a befektető olyan tényeket terjeszt elő, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a hitelminősítő intézet a III. mellékletben felsorolt jogsértések bármelyikét elkövette, a hitelminősítő intézetre hárul annak bizonyítási terhe, hogy nem követte el az adott jogsértést, illetve, hogy a jogsértés nem volt hatással a kiadott hitelminősítésekre. 4. Amennyiben a befektető keresetet indít valamely hitelminősítő intézettel szemben az e rendeletet megsértve kiadott hitelminősítés miatt elszenvedett kárért, a befektetőt terheli annak bizonyítása, hogy a jogsértés hatással volt a kiadott hitelminősítésekre, valamint, hogy ez a hatás befolyással volt a befektető befektetési döntésére. 5. Az (1) bekezdésben említett polgári jogi felelősség megállapodás révén nem zárható ki vagy korlátozható előzetesen. Az ilyen megállapodásokban a polgári jogi felelősséget előzetesen kizáró vagy korlátozó minden záradék semmisnek tekintendő. 5. Az (1) bekezdésben említett polgári jogi felelősség megállapodás révén nem zárható ki vagy korlátozható előzetesen. Az ilyen megállapodásokban a polgári jogi felelősséget előzetesen kizáró vagy korlátozó minden záradék semmisnek tekintendő.   6. Az illetékes bíróság mindig azon tagállam bírósága, amelyben a kárt szenvedett befektető tartózkodási helye a káresemény időpontjában volt.

ELJÁRÁS

Cím	A hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2011)0747 – C7-0420/2011 – 2011/0361(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 30.11.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 30.11.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Cecilia Wikström 21.11.2011
Vizsgálat a bizottságban	25.1.2012
Az elfogadás dátuma	26.4.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Antonio López-Istúriz White, Jiří Maštálka, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Piotr Borys, Sergio Gaetano Cofferati, Vytautas Landsbergis, Eva Lichtenberger, Axel Voss
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Karin Kadenbach

ELJÁRÁS

Cím	A hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2011)0747 – C7-0420/2011 – 2011/0361(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	15.11.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 30.11.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 30.11.2011	JURI 30.11.2011
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	IMCO 29.2.2012
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Leonardo Domenici 10.5.2011
Vizsgálat a bizottságban	20.12.2011	29.2.2012	26.4.2012
Az elfogadás dátuma	19.6.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 5 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Burkhard Balz, Elena Băsescu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Gunnar Hökmark, Syed Kamall, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Werner Langen, Astrid Lulling, Hans-Peter Martin, Arlene McCarthy, Sławomir Witold Nitras, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sari Essayah, Ashley Fox, Roberto Gualtieri, Olle Ludvigsson, Marisa Matias, Mario Mauro, Sirpa Pietikäinen, Emilie Turunen
Benyújtás dátuma	28.6.2012