JELENTÉS a Petíciós Bizottság 2011. évi tevékenységéről
17.7.2012 - (2011/2317(INI))
Petíciós Bizottság
Előadó: Giles Chichester
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a Petíciós Bizottság 2011. évi tevékenységéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásairól szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24., 227., 258. és 260. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 202. cikke (8) bekezdésére,
– tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A7-0240/2012),
A. mivel – a Szerződés 30. jegyzőkönyve értelmében – az Európai Unió Alapjogi Chartája a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően kötelező erejűvé vált[1]; mivel ugyanezen szerződés jogalapot teremt az EU számára arra, hogy elfogadja az emberi jogokról szóló európai egyezményt, valamint létrehozta az európai polgári kezdeményezést;
B. mivel a polgári kezdeményezésről szóló rendelet 2012. április 1-jén hatályba lépett, és mivel a Parlament felelősségi körébe tartozik, hogy a sikeres – vagyis legalább hét tagállamból több mint egymillió aláírással támogatott – kezdeményezések esetében közmeghallgatást szervezzen;
C. mivel a Petíciós Bizottság egyik feladata munkájának folyamatos felülvizsgálata és – ahol lehetséges – szerepének növelése, különös tekintettel a demokratikus alapelvek fejlesztésére, így a polgárok fokozottabb részvételére az uniós döntéshozatali folyamatban, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelésére, és mivel rendes tevékenysége során a bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, az Európai Bizottsággal, az ombudsmannal és más testületekkel az uniós jog betűjének és szellemének maradéktalan betartatása érdekében;
D. üdvözli a tanácsot vagy jogorvoslatot kereső, illetve panaszt benyújtó állampolgárok számára „Az EU polgárait megillető jogok” weboldallal kialakított egyablakos ügyintézési rendszert;
E. üdvözli az Európai Bíróságnak az Alapjogi Charta 51. cikke értelmezésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát, amely az ERT ítélkezési gyakorlatában hangsúlyozza, hogy a tagállamok szerveinek akkor is alkalmazniuk kell az elsődleges uniós jogot, ha az EUMSZ által biztosított alapvető szabadságokat nemzeti szintű intézkedésekkel kívánják korlátozni;
F. mivel az európai polgárok és lakosok joggal várják el, hogy az általuk a Petíciós Bizottsághoz benyújtott kérdésekre az Európai Unió jogi keretein belül – melyekre úgy tekintenek, mint uniós jogaik, különösen természeti környezetük, egészségük, szabad mozgásuk, méltóságuk és alapvető jogaik és szabadságaik biztosítékára – szükségtelen késedelem nélkül megoldást találjanak;
G. mivel az európai intézményeknek több információt kell nyújtaniuk és átláthatóbbnak kell lenniük az EU polgárai számára;
H. mivel a 998 elfogadhatónak nyilvánított petíció közül 649 további vizsgálat céljából – a Szerződés 258. és 260. cikke alapján – továbbkerült a Bizottsághoz; 416 petíciót pedig elfogadhatatlannak nyilvánítottak;
I. mivel a petíciós eljárás kiegészítheti az európai polgárok rendelkezésére álló egyéb olyan eszközöket, mint az európai ombudsman vagy az Európai Bizottság előtti panasztétel lehetősége;
J. mivel az elfogadhatatlan petíciók száma 2011-ben is magas volt, ami rámutat, hogy a Parlamentnek növelnie kell erőfeszítéseit a polgárok tájékoztatása terén, hogy azok tisztában legyenek a petíciós jog alkalmazhatóságának korlátaival; mivel az egyének és a helyi közösségek, az önkéntes, jótékonysági és szakmai egyesületek, valamint az üzleti vállalkozások megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy értékeljék az európai uniós jogszabályok hatékonyságát – mivel rájuk vonatkoznak – és ahhoz, hogy a polgárok figyelmét felhívják az esetleges joghézagokra, amelyeket az uniós jogszabályok minden tagállambeli jobb és összehasonlíthatóbb végrehajtása érdekében vizsgálni szükséges;
K. mivel az ebben a jelentésben foglalt statisztikai elemzés szerint a legtöbb petíciót – bár csökkenő arányban, de – továbbra is német állampolgárok nyújtják be, akiket a spanyol és olasz benyújtók követnek;
L. mivel a Szerződés rendelkezései szerint minden uniós polgárt és lakost megillető petíciós jog terjedelme és működési módja tekintetében eltér a polgárok rendelkezésére álló jogorvoslati módoktól – pl. a panaszok európai ombudsmanhoz vagy a Bizottsághoz történő benyújtásától –, és mivel a tagállamok a válság ürügyén egyre kisebb mértékben veszik figyelembe ezt a jogot, ami komoly aggodalom forrása az európai uniós polgárok számára;
M. mivel az általános környezetvédelmi témákkal kapcsolatos főbb aggodalmak oka, hogy a tagállamok és a tagállami szint alatti intézmények hiányosan és gyakran tévesen alkalmazzák a környezeti hatásvizsgálatokról szóló (khv) irányelvet[2] és a hulladékokról szóló keretirányelvet[3]; mivel a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv állítólagos megsértéséről szóló petíciókban gyakran jelennek meg azzal kapcsolatos aggályok, hogy a Natura 2000 területeken tervezett főbb projektek eredményeként nagy mértékben csökken majd a biológiai sokféleség, és mivel a vízgazdálkodással kapcsolatos petíciók rámutattak a szennyezés súlyos eseteire, valamint felvetettek a projekteknek a vízi erőforrások fenntarthatóságára és minőségére gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatos aggályokat;
N. mivel khv-irányelv jelenleg felülvizsgálat alatt áll, a Petíciós Bizottság hulladékügyi kérdésekről szóló jelentése pedig súlyos hiányosságokat fedett fel számos tagállamban, lévén, hogy az irányelv végrehajtása továbbra is hiányos, és mivel ezt a problémát nem felülvizsgálat útján, hanem csakis a Bizottság hatékonyabb ellenőrzési tevékenysége révén lehet megoldani;
O. mivel – ahogy azt az e tárgyban beérkező petíciók száma is alátámasztja – az európai uniós polgárok és lakosok jogszerűen szerzett tulajdonukhoz való joga továbbra is nagy jelentőségű kérdés több ezer ember számára, és mivel ha az illetékes hatóságok nem oldják meg ezt a problémát, aligha állítható helyre a határokon átnyúló lakáspiaccal kapcsolatos jogbiztonság, illetve bizalom, ami súlyos következményekkel jár a gazdaság újraélénkülését illető kilátások szempontjából, továbbá mivel kifejezetten 2011-ben a part menti területekre vonatkozó spanyol törvénnyel (Ley de Costas) kapcsolatban 70 petíció maradt lezáratlanul, melyek közül 51 petíció érkezett spanyol állampolgároktól vagy spanyol állampolgárok csoportjaitól, a fennmaradó 19 pedig más állampolgárságúaktól;
P. mivel előző évi jelentésében a Petíciós Bizottság nagyra értékelte a Bizottsággal és az európai ombudsmannal a petíciók és panaszok terén folytatott együttműködést, és mivel a Petíciós Bizottság több alkalommal kérte, hogy a Bizottság tájékoztassa a petíciókban említett jogsértésekkel kapcsolatban folyó eljárások fejleményeiről;
Q. mivel számos petíció állítása szerint visszaélésszerűen vagy a meghatározottól eltérő célra használták fel az uniós forrásokat, más petíciók pedig az uniós igazgatás nem megfelelő működéséről, többek között a befolyással rendelkező ügynökségeken belüli összeférhetetlenségről számolnak be, valamint felszólítanak az uniós szakpolitikák módosítására;
R. mivel az európai polgárságról szóló 2010. évi európai bizottsági jelentés megerősíti azon hiányosságok és problémák létét, amelyekkel – a petíciók tanúsága szerint – az emberek a belső piac rossz működéséből fakadóan szembesülnek, különös tekintettel a következőkre: az uniós polgárok és családtagjaik – teljes körűen jogszerű – szabad mozgása, a társadalombiztosítási jogosultságokhoz való hozzáférés, a képesítések kölcsönös elismerése, a fogyatékkal élők által tapasztalt akadályok, családjogi kérdések és a romákat érintő etnikai vagy nemzetiségi alapon történő tömeges kitoloncolások, valamint a kettős adóztatással kapcsolatos kérdések;
S. mivel 2011-ben a polgárok által benyújtott számos petícióban mutattak rá annak jelentőségére, hogy megelőzzék a biológiai sokféleség Natura 2000 területeken belüli helyrehozhatatlan csökkenését, valamint biztosítsák az élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölt területek védelmét;
T. mivel az Európai Unió Törvényszékének a T-308/07. sz. ügyben 2011. szeptember 14-én hozott ítélete helybenhagyta a petíció benyújtójának panaszát a petícióját elfogadhatatlannak nyilvánító bizottsági határozat ellen, és ezzel egyértelműen megszabta, hogy a petíciók elfogadhatatlanná nyilvánítása esetében a Parlamentnek megfelelő indokolást is közölnie kell;
U. mivel a bizottság munkájának hatékonyságát nagyban meghatározza a gyorsaság és az alaposság foka, és ezeket tovább lehetne javítani különösen a petíciók ügyintézési idejének optimalizálásával, valamint az azok értékelésére irányuló eljárás ésszerűsítésével;
1. megállapítja, hogy a 2011-ben beérkezett petíciók zöme továbbra is az uniós jog megsértésének feltételezett eseteivel foglalkozik a környezetvédelem, az igazságszolgáltatás és a belső piac tekintetében, megjelenítve az uniós polgárok véleményét azzal kapcsolatban, hogy az uniós jogszabályok – abban a formában, ahogyan a tagállamok átveszik és végrehajtják azokat – valóban a várt eredményeket hozzák-e és megfelelnek-e az EU jogalkotási irányának;
2. megjegyzi, hogy egyre emelkedik azon petíciók és más beadványok száma, amelyekben a polgárok a Szerződés 227. cikke, illetve az Alapjogi Charta 51. cikke értelmében az Unió hatáskörén kívül eső kérdésekben keresnek jogi vagy pénzügyi korrekciót, így például a nemzeti nyugdíjak kiszámításának felülvizsgálatát, a nemzeti bíróságok által hozott határozatok megváltoztatását, az európai határok újrarajzolását támogatják vagy bankok személyi hitel nyújtására való kötelezését stb. kérik; teljes mértékben támogatja a Parlament illetékes főigazgatóságainak arra irányuló fellépését, hogy megoldást találjanak a polgároktól érkező ilyen beadványok kezelésére, mindeközben figyelembe véve a Parlamentnek a polgárokkal való kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségeit;
3. véleménye szerint a Petíciós Bizottság jobban betölthetné szerepét és hatáskörét, valamint erősödhetne láthatósága, hatékonysága, elszámoltathatósága és átláthatósága, ha több lehetőséget kapna arra, hogy az uniós polgárok számára fontos kérdéseket a plenáris ülés elé vihesse, továbbá arra, hogy tanúkat idézhessen be, vizsgálatokat folytathasson és helyszíni meghallgatásokat tarthasson;
4. emlékeztet rá, hogy a sikeres európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos nyilvános meghallgatások megszervezési eljárásait tekintve a Parlament határozata alapján a Petíciós Bizottság automatikusan az adott kérdésben jogalkotást érintő hatáskörrel rendelkező bizottság társbizottságává válik (lásd a 211/2011/EU rendelet 11. cikkét); ezt annak elismeréseként értékeli, hogy testületként a legtöbb tapasztalattal rendelkezik a polgárokkal való közvetlen kapcsolattartás terén, és biztosítani képes az azonos eljárást valamennyi sikeres polgári kezdeményezés esetében; felkéri az Elnökök Értekezletét, hogy ezzel kapcsolatban hagyja jóvá a bizottság egyértelműsített hatáskörét az eljárási szabályzat VII. mellékletének XX. pontjában; egyidejűleg hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 22. cikke alapján benyújtott petíció és a polgári kezdeményezés közötti különbséget világosan el kell magyarázni a nagyközönségnek;
5. üdvözli a Parlament arra vonatkozó döntését, hogy honlapján sokkal gyakorlatiasabb és láthatóbb petíciós portált hoz létre, amely – a Szerződés 227. cikke és a Parlament eljárási szabályzatának 202. cikke, valamint az Alapjogi Charta 51. cikke által megszabott határokon belül – megkönnyíti a polgárok petíciós eljáráshoz való hozzáférését, tájékoztatást nyújt számukra és lehetővé teszi a petíciók sokkal inkább felhasználóbarát környezetben való benyújtását, tovább lehetővé teszi a petíciók támogatói számára azok elektronikus aláírását; úgy véli, hogy ezen a portálon az európai, nemzeti és regionális szinten igénybe vehető egyéb jogorvoslati formák gyakorlati elérhetőségeinek is szerepelniük kell, továbbá átfogóan tájékoztatnia kell a Petíciós Bizottság hatásköréről, egyszersmind az Európai Bíróság ítéleteinek hivatalos honlapja, a CURIA mintájára gyakorlati hozzáférést kell nyújtania a közigazgatási szervek számára;
6. megerősíti azon szándékát, hogy a bizottság elé tárt, elfogadhatónak nyilvánított esetek tekintetében meglévő politikai befolyását kihasználva, a Bizottsággal és az Európai Unió tagállamainak megfelelő hatóságaival szorosan együttműködve továbbra is elősegíti és védi a polgárok alapvető jogait és szabadságait;
7 felhívja a Petíciós Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Equal Rights Trust ügyben hozott ítéletnek a petíciók megbízhatóságára gyakorolt hatásait, valamint azt a kérdést, hogy mely tényleges akadályokkal szembesülnek az uniós polgárok abban az esetben, ha az Európai Bíróság előzetes döntéshozatala iránti kérelem segítségével kívánnak a nemzeti bíróságok előtt folyó ügyekben uniós joggal kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések megbízható értelmezéséhez jutni;
8. fontosnak tartja a tagállamok parlamentjeivel és kormányaival való, a kölcsönösségen alapuló együttműködés erősítését, és amennyiben szükséges, a tagállami hatóságok arra való ösztönzését, hogy az európai uniós jogszabályokat teljes mértékben átláthatóan ültessék át és alkalmazzák;
9. hangsúlyozza a Bizottság és a tagállamok együttműködésének jelentőségét, és nemtetszésének ad hangot egyes tagállamoknak a közösségi környezetvédelmi jog alkalmazása és bevezetése területén mutatott hanyagságával kapcsolatosan;
10. úgy véli, hogy a petíciós eljárásokat nem szabad eszközként használni és a tagállamokban a politikai napirend céljainak elérésére felhasználni, hanem objektívan kell lefolytatni azokat, az Európai Parlament álláspontját tükrözve;
11. üdvözli a Petíciós Bizottság és az európai ombudsman szolgálatai közötti konstruktív együttműködést, és megerősíti, hogy határozottan támogatni kívánja az ombudsmant abban, hogy az uniós intézményekkel szembeni fellépés útján azonosítsa a hivatali visszásságokat;
12. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Petíciós Bizottság számára az európai polgároktól érkező, a Bizottság által vizsgált panaszokkal kapcsolatos részleteket és statisztikai elemzéseket, ideértve az eredményeket és a panaszos származási helyét is;
13. úgy véli, hogy az EUMSZ 258. és 260. cikke szerinti jogsértési eljárások működése tekintetében a Bizottságnak biztosítania kell a Parlamenthez benyújtott petíciók és a Bizottsághoz benyújtott panaszok egyenrangú kezelését;
14. úgy véli, hogy a küldöttségi látogatások bizottságon belüli előkészítésére, végrehajtására és különösen a tartalmi értékelésére vonatkozó pontos és írásban megfogalmazott eljárási szabályok hozzájárulnának a Petíciós Bizottság munkájának nagyobb fokú hatékonyságához és következetességéhez;
15. úgy véli, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv minden tagállamban – egészen az önkormányzati szintig – megvalósuló helyes végrehajtása rendkívüli fontossággal bír, és ezért a hulladékgazdálkodás terén nehézségekkel küzdő tagállamokat határozott és mielőbbi fellépésre sürgeti;
16. megismétli a tagállamokhoz számos alkalommal intézett azon felhívását, hogy teljesítsék az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról (a szabad mozgásról) szóló 2004/38/EK irányelv szerinti kötelezettségeiket;
17. őszintén támogatja a Ley de Costas mögöttes célkitűzését, azaz azt, hogy a spanyol tengerparti környezetet meg kell védeni a túlzott mértékű ingatlanfejlesztéstől, hogy megőrizzék azt a vadvilág és a jövő generációi számára; ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy a törvény továbbra is problémát jelent a petíciók benyújtói – különösen a spanyol állampolgárok – számára; támogatja a petíciók benyújtóinak a törvény és annak végrehajtása okozta nehézségek megoldására irányuló erőfeszítéseit, és külön felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság határozatára, mely szerint munkacsoportot hoz létre a kérdés alaposabb vizsgálata céljából;
18. úgy véli, hogy a jelen gazdasági körülmények között mindenki érdekét a Ley de Costas által potenciálisan érintett ingatlanokat övező jogbizonytalanság megszüntetése szolgálja; üdvözli a spanyol kormány bejelentését, miszerint felül kívánja vizsgálni a Ley de Costas törvényt azzal a céllal, hogy összeegyeztesse a spanyol partvidék jövőbeli megvédésének kérdését a gazdasági növekedés szempontjaival, valamint nagyobb jogbiztonságot nyújtson az ingatlantulajdonosoknak; sürgeti a spanyol kormányt, hogy vegye figyelembe a múltban jóhiszeműen ingatlant szerző polgárok, valamint azon települések érdekeit, amelyek mindig is fenntartható módon éltek együtt a tengerrel; különösen sürgeti, hogy foglalkozzanak a törvény alkalmazásának sajátos kérdésével, oly módon, hogy az ne ösztönözzön önkényes, visszamenőleges vagy aránytalan határozatok meghozatalára, hanem biztosítsa a megfelelő eljárást, a fellebbezés lehetőségét, a méltányos kárpótlást és az információkhoz való hozzáférést;
19. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a környezeti hatásvizsgálatokról szóló irányelv megerősítését az által, hogy egyértelműen meghatározza a szakértői tanulmányok függetlenségének paramétereit, az EU-szerte egységes küszöbértékeket, az eljárások maximális időtartamát, ideértve a tényleges nyilvános konzultációt, a döntések alátámasztásának kritériumát, az ésszerű alternatívák kötelező vizsgálatát és a minőségellenőrzési mechanizmust;
20. felhívja ezenfelül a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok megfelelően végrehajtsák az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvet, valamint javítsák az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv átültetését és alkalmazását;
21. emlékeztet arra, hogy a petíciók benyújtói milyen nagy számban fordulnak a Petíciós Bizottsághoz a német ifjúsági ügyekkel és családüggyel és különösen a német gyermek- és ifjúságügyi hivatalokkal kapcsolatos egyéni panaszokkal, és megerősíti a bizottság arra irányuló szándékát, hogy saját hatáskörén és az Európai Unió hatáskörén belül konstruktívan hozzájáruljon a petíciók benyújtói és a hatóságok közötti panaszos esetek tisztázásához; megjegyzi, hogy ennek során nem szabad beavatkozni a tagállamok igazgatási szerveinek belső autonóm eljárásaiba;
22. készen áll arra, hogy a petíciós eljárásokat hatékonyabbá, átláthatóbbá és pártatlanná tegye, és a Petíciós Bizottság tagjai részvételi jogának figyelembevétele mellett azokat olyan módon alakítsa, hogy a petíciók kezelése az egyes eljárási szakaszokban is eleget tegyen a bírósági felülvizsgálatoknak;
23. hangsúlyozza, hogy a váltakozó parlamenti ciklusokon és az ebből adódó személyzeti változásokon átívelően is biztosítani kell a petíciók feldolgozásának folyamatosságát;
24. a parlamenti képviselők tényfeltáró küldetésekben való részvételét nemcsak parlamenti részvételi jognak tekinti, hanem a petíció benyújtójával szembeni kötelezettségnek;
25. kéri a bizottság munkájának javítása során egy, a tényfeltáró küldetéseket követő eljárás bevezetését, amely egyrészt biztosítja a tényfeltáró küldetés minden egyes tagja számára a jogot arra, hogy a tényeket saját szemszögéből ábrázolja, másrészt pedig minden bizottsági tag számára biztosítja a lehetőséget arra, hogy a Petíciós Bizottság által levonandó következtetések vonatkozásában részt vegyen a döntéshozatalban;
26. hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság a vizsgálóbizottságokhoz, az európai polgári kezdeményezéshez és az európai ombudsmanhoz hasonló más szervek és intézmények mellett minden egyes polgár számára kapcsolattartási pontként önálló és egyértelműen meghatározott szereppel rendelkezik;
27. kéri az Elnökök Értekezletét annak vizsgálatára, hogy a petíciós eljárással szembeni ezen formális követelményeknek a végrehajtása érdekében mennyire tartja megfelelőnek az eljárási szabályzat módosítását;
28. felszólítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, petíciós bizottságaiknak és ombudsmanjaiknak vagy hasonló illetékes szerveiknek.
INDOKOLÁS
2011-ben a Petíciós Bizottság tevékenysége főként a környezetvédelemre és az alapvető jogokra/igazságszolgáltatásra összpontosított. Ez már az előző években is így volt, tehát ez csak tovább erősíti az aktuális tendenciákat. Az említett kérdésekre 2011 során fektetett hangsúly a bizottság összes tevékenységét áthatja: a petíciók bizottságon belüli megvitatását, a beérkezett új petíciókat, a jelentéseket és meghallgatásokat, valamint a tényfeltáró látogatásokat.
Összességében az új beadványok száma növekedett, míg a nyilvántartásba vett petíciók száma folyamatosan csökkent. Ez a 2011 júniusától bevezetett szűrési folyamattal magyarázható, amelynek keretében a nem petíciónak minősülő beadványokra más szolgálatok válaszoltak (lásd alább).
1. táblázat
Ami „a petíciót benyújtók állampolgárságát” és „az érintett országot” illeti, a mutatók hasonlóan alakultak. A német állampolgárok valamivel kevesebb petíciót nyújtottak be, a Németországra vonatkozó petíciók száma pedig nagyobb mértékben csökkent. Lengyelországra ennek éppen az ellenkezője igaz, ahol növekedett a petíciót benyújtók és a jogsértések bejelentéseinek száma. Bulgáriában hasonló, de kevésbé szembetűnő tendencia figyelhető meg.
2. táblázat
3. táblázat
Az Unió egészét érintő petíciók számának növekedése feltehetően összefügg a „Gazdasági és pénzügyek” kategóriába sorolható, a jelenlegi hitelválsághoz kapcsolódó petíciók számának markáns növekedésével. Ezt a feltételezést a „témákra” vonatkozó adatok is megerősítik.
Az „Alapvető jogok” csoportjába tartozó petíciók száma csökkent. Ha ehhez az „Alapvető jogok” még átfogóbb meghatározása érdekében hozzáadjuk a „Személyes ügyek”, a „Tulajdon”, az „Információs társadalom és média”, illetve az „Igazságszolgáltatás” kategóriáját – ami akár indokolt is lehet (lásd alább) –, a petíciók jelentős többsége ebbe a csoportba tartozik, még akkor is, ha egyes petíciókat esetleg több kategóriába is besorolnak. A petíciók egyre nagyobb részét teszik ki a környezetvédelemmel kapcsolatos beadványok, míg a belső piaccal foglalkozó petíciók száma változatlan.
4. táblázat
Környezetvédelem
A bizottság szinte minden ülésének napirendjén a környezeti vonatkozású petíciók voltak túlsúlyban. Ezek legfőképp a környezeti hatásvizsgálatról (KHV) szóló 2003/35/EK irányelvet és a környezetvédelmi szempontból érzékeny területeken végrehajtott különféle projektekkel kapcsolatos nyilvános konzultációt érintik. Számos petíció hulladékügyi kérdésekkel foglalkozott – a második legfontosabb alcsoport –, mégpedig tervezett hulladéklerakókkal összefüggésben, emellett azonban a szélerőműparkokra és ipari projektekre, például a romániai és bulgáriai aranybányászatra vonatkozó tervezési engedélyek kiadásával is. Külön hangsúlyt kapott az Olaszországban és Görögországban megvalósuló általános hulladékgazdálkodás és a hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelvnek való megfelelés, a Bulgáriában, Litvániában, Írországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban felmerült problémák mellett.
A környezettel kapcsolatban nyilvántartásba vett új petíciók száma a 2009-es 10%-ról folyamatosan növekedett, míg 2011-ben elérte a 16%-ot:
5. táblázat
Tekintettel arra, hogy a hulladékügyi kérdések fontos szerepet töltenek be a bizottság munkájában, maga a bizottság pedig a továbbiakban is elkötelezett kíván maradni a petíciók benyújtói iránt, akik száma igen jelentős, Carlos José Iturgaiz Angulót kinevezték „A petíciók benyújtói által felvetett kérdések a hulladékgazdálkodásról szóló irányelv és egyéb kapcsolódó irányelvek alkalmazásával összefüggésben az Európai Unió tagállamaiban” című saját kezdeményezésű jelentés előadójának. A Tematikus Főosztály egy szakértői tanulmány elkészítésére adott megbízást a „Hulladékgazdálkodás Európában: fő problémák és legjobb gyakorlatok”[1] címmel, amely rámutatott az új hulladékkezelő létesítményekre vonatkozó engedélyezési eljáráshoz, a működő létesítmények nem megfelelő igazgatásához és a hulladékkezelő rendszerek hiányosságaihoz fűződő problémákra. A bizottság jelentése hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok a Bizottság irányításával és segítségével a közigazgatás minden szintjén megduplázzák a hulladékokról szóló közösségi vívmányoknak való megfelelésre irányuló erőfeszítéseket. A jelentés elfogadására a Petíciós Bizottságban 2011 szeptemberében került sor, a plenáris ülésen pedig – egyórás vitát követően – 2012 februárjában.
A bizottság 2011. novemberi ülésére meghívta Potocnik biztost, aki megerősítette, hogy a környezeti kérdésekben nyújtják be a legtöbb petíciót és ezzel összefüggésben fordul elő a legtöbb jogsértési ügy is, ami az összes jogsértés közel 20%-át teszi ki (2009 vége). Mivel a bizottság tevékenysége során a jogszabályoknak a polgárok egészsége és jóléte érdekében történő végrehajtására is összpontosít, ezáltal pedig a Bizottság természetes szövetségese, a biztos úr várakozással tekintett az e téren folytatott további együttműködés elé. Ugyanakkor figyelmeztetett a jogi és a tényszerű kérdések összetettségére, valamint arra is, hogy nehéz megfelelő megoldásokat találni a polgárok bizalmának kiépítésére. Potocnik biztos a tájékoztatás és az átláthatóság stratégiáját javasolta.
A környezeti hatásvizsgálatról szóló (khv) irányelv alkalmazása gyakran képezi petíciók tárgyát. A dolgok jelenlegi állása szerint ez egy javarészt eljárási irányelv, amely keretet biztosít a tagállamok számára a nyilvánossággal folytatott konzultációhoz. A bizottság hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hatóságok kötelesek biztosítani, hogy a hatásvizsgálat független és tárgyilagos legyen, valamint hogy ne legyen összeférhetetlenség a szakértők és a projektgazdák között. A polgárok az eljárás és a hatóságok jóhiszeműsége iránti bizalom hiányában gyakran már megelőző célzattal a Petíciós Bizottság elé terjesztik az ügyeket.
Az irányelv jelenleg felülvizsgálat alatt áll. A Bizottság által végzett nyilvános konzultáció 1365 választ eredményezett, amelyeknek közel 50%-a Németországból érkezett. Ennek alapján a legvalószínűbb szakpolitikai lehetőség, hogy bizonyos technikai módosításokra kerül sor egy átdolgozott vagy módosított kodifikált irányelv formájában. A Bizottság 2012-ben szándékozik javaslatot előterjeszteni, amelynek elfogadása 2014-ben, hatálybalépése pedig 2016-ban várható.
A bizottság olykor úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 202. cikke (5) bekezdésének megfelelően tényfeltáró látogatásokat hajt végre, amelyek során a bizottság tagjainak egy kisebb csoportja a helyszínen vizsgál meg különösen bonyolult kérdéseket annak érdekében, hogy további részleteket tárjon fel a bizottságban korábban már megvitatott petíciókról. 2011-ben két olyan látogatásra került sor – Bulgáriában, illetve Romániában –, amelyek középpontjában környezetvédelmi kérdések álltak.
A 2011. június végi bulgáriai látogatás célja annak kivizsgálása volt, hogy a suhodoli hulladéklerakó, valamint a Rila- és a Rodope-hegységben végrehajtott két idegenforgalmi fejlesztés megfelel-e a környezetvédelmi kritériumoknak. A jelentés arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze a bulgáriai fejlesztéseket és alapos iránymutatással lássa el a hatóságokat. A hatóságokat felkérik, hogy biztosítsák a közigazgatási eljárás teljes átláthatóságát és elszámoltathatóságát, a polgárok valamennyi szinten megvalósuló aktívabb részvételével, beleértve a nem kormányzati szervezeteket és a civil társadalom egyéb képviselőit is.
A novemberi romániai látogatás két fő témára helyezte a hangsúlyt, ami lehetővé tette a küldöttség tagjai számára, hogy mérlegeljék a verespataki nagyléptékű bányászati projekt mellett és ellene szóló érveket, valamint értékeljék több szélerőműpark-projekt hatását, amelyek állítólag megbontják a Natura 2000 hálózat egységét.
Alapvető jogok
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az alapvető jogokkal és a polgársággal kapcsolatos kérdések egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek, és az érdeklődés várhatóan még tovább növekszik majd. A bizottság már több ízben is megvizsgálta annak kérdését, hogy az Alapjogi Charta Szerződésbe történő beillesztése milyen hatással van a polgárokra. Fennáll annak a veszélye, hogy az Uniónak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő közelgő csatlakozása még tovább fokozza majd az ezzel kapcsolatos zűrzavart. Bár egyre világosabbá válik, hogy jogi szempontból igen csekély a változás, a bizottságnak át kell gondolnia a polgárok jogos elvárásainak védelmében vállalt politikai szerepét.
Tágabb értelemben az „Alapvető jogokra” vonatkozó petíciók aránya 2009-ben és 2010-ben összességében körülbelül 35%-ot tett ki, majd 2011-ben 28%-ra csökkent. A csökkenés a nem petíció jellegű beadványok szűrésének bevezetésével (lásd alább) magyarázható, ami különösen a „Személyes ügyek” és az „Igazságszolgáltatás” témájú petíciókat érintette. Az „Információs társadalom és média” fejezethez tartozó petíciók – a sajtószabadság is ebbe a kategóriába sorolható – számának jelentős növekedésére vélhetően a Romániában és Magyarországon 2011 folyamán előtérbe került problémák adnak magyarázatot.
6. táblázat
Viviane Redding alelnök első ízben 2010 októberében, majd azt követően 2011 februárjában tett látogatást a bizottságnál. A Bizottság konzervatív nézetet képvisel az 51. cikket illetően, amely a Charta alkalmazását a következőkre korlátozza: „az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre”. A Petíciós Bizottság az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatóságával együtt 2011. október 6-án meghallgatást rendezett, ahol szintén jelen volt Reding biztos, aki készséggel elismerte, hogy kommunikációs szakadék áll fenn a polgárok részéről az uniós intézmények képviselőinek nyilatkozatai alapján kialakult elvárások és a Charta tényleges folyománya között.
Elismert tudományos szaktekintélyek és jogi szakemberek járták körül annak kérdését, hogy az alkalmazás során teljesült-e a Chartának az „alapvető jogok védelmének megerősítésére” irányuló fő célkitűzése. A többség véleménye szerint nem teljesült. Az Európai Tanulmányok Szakkollégiumának képviseletében Jean-Paul Jacqué azzal érvelt, hogy a Charta nem egyszerűsítette az alapvető jogok Unión belüli helyzetét, hanem inkább tovább bonyolította azt. A CEPS részéről Elspeth Gould a FRONTEX példájával szemléltette az ellentmondásokat, az olasz Alkotmánybíróság tagja, Giuseppe Tesauro professzor pedig a polgárok kiábrándultságáról beszélt, ami azzal a veszéllyel jár, hogy általános elégedetlenséget szülhet az európai eszmével kapcsolatban. Van Erp, a Maastrichti Egyetem professzorának megítélése szerint a Charta 17. cikke valóban kiterjed a tulajdonjogra.
A spanyolországi tulajdonjogok kérdése – különösen a part menti övezetekről szóló 1988. évi törvény hatálya alá tartozó ingatlanok alcsoportja – évek óta újra meg újra a bizottság tevékenységének középpontjába kerül:
· 70 petíció, amely az összes part menti autonóm közösséget érinti (22 part menti tartományból 15):
|
Autonóm közösségek által benyújtott petíciók |
||||
|
23 |
Valencia Közösség: Valencia: 10 (ebből nyolc: Urb La Casbah), Alicante: 9, Castelló: 4 |
3 |
Asztúria |
|
|
11 |
Andalúzia (főleg Almería) |
3 |
Cantabria |
|
|
10 |
Katalónia (mindegyik két gironai tengerparti sétányra – Empuriabrava és Santa Margarita – vonatkozik) |
2 |
Baszkföld (mindkettő a területen elhelyezkedő történelmi malmokat érint) |
|
|
9 |
Baleári-szigetek |
2 |
Galicia |
|
|
9 |
Kanári-szigetek (főleg Tenerife és Candelaria városa) |
1 |
Murcia |
|
|
|
2 |
a „Ley de Costas”-t érintő általános jellegű panaszok |
||
· Legalább 25 petíció olyan ingatlanokra vonatkozik, amelyek már 1988 előtt a petíció benyújtójának tulajdonában álltak. Számos egyéb petíció olyan ingatlanokat érint, amelyeket 1988 előtt építettek, de legutóbbi adásvételükre 1988 után került sor.
· A petíciók körülbelül 27 000 aláírást tartalmaznak: néhány (3) petíció önmagában kitesz 26 000 aláírást, míg a petíciók többségét (43) egyetlen személy nyújtotta be, saját maga vagy családja képviseletében, továbbá sok petíciót (20) többen is aláírtak, gyakran valamilyen szövetség vagy csoport képviseletében. Csupán néhány (4) petíció vonatkozik tengervízi vagy akvakultúrával kapcsolatos tevékenységekre, amelyeket vállalkozások nevében nyújtottak be.
· 51 petíciót spanyol állampolgárok nyújtottak be; 19-et más országok állampolgárai (18-at uniós állampolgárok, 1-et amerikai állampolgár)..
A petíciók benyújtói számára májusban tartottak meghallgatást. Ezt követően a koordinátorok úgy döntöttek, hogy munkacsoportot hoznak létre a következő lépések megfontolására.
A Bizottság a C-306/08. sz. ügy keretében eljárást indított Spanyolország ellen, mivel a regionális területfejlesztésről szóló valenciai jogszabály bizonyos rendelkezései nem voltak összeegyeztethetők az uniós közbeszerzési szabályokkal. A Bíróság ítélete szerint nem került sor a közösségi jog megsértésére. A Bizottság által a Bíróság előtt indított eljárás és a meghozott ítélet a valenciai területfejlesztési jogszabályt kizárólag közbeszerzési szempontból vizsgálta. A bírósági eljárás és az ítélet sem utalt a jogszabály egyéb vonatkozásaira, mint például a kisajátítással kapcsolatos kérdésekre, a környezetre gyakorolt hatásokra, a városi telkek besorolására vagy általában véve a regionális területfejlesztési politika megfelelőségére. Mintegy 31 petíció az Auken-jelentésben[2] kiemelt problémák megoldásáig még lezáratlan marad.
Novemberben a bizottság tényfeltáró küldöttsége Berlinbe látogatott, hogy nyomon kövesse a Jugendamttal kapcsolatos problémát, amely nagyszámú petíció tárgyát képezte és amellyel a bizottság évekig foglalkozott. A probléma a német hatóságok szerepét érinti a gyermekek legfőbb érdekének és a szülők jogainak védelmében. A látogatás célja a Bundestag petíciós bizottságával, valamint a család- és ifjúságügyi bizottsággal létrejött találkozó volt. A küldöttség a Családügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium képviselőivel is megvitatta a kérdést. A küldöttség tagjainak lehetősége nyílt arra, hogy jobban megértsék a gyermekfelügyeletre vonatkozó német szabályokat. Bár a határokon átnyúló ügyekkel kapcsolatos állítólagos problémákat felvető petíciók száma jelentős, ez még mindig elhanyagolható ahhoz a rendkívül sok ügyhöz képest, amelyekkel valójában a hatóságoknak foglalkozniuk kell. A jogbiztonságot a jogorvoslati lehetőségek szavatolják.
A Petíciós Bizottság, amely az eljárási szabályzat 50. cikke értelmében társelőadó az Alkotmányügyi Bizottsággal, 2010 végén véleménytervezetet készített az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletre irányuló javaslatról. A bizottság örömmel vette tudomásul arra irányuló javaslatainak elfogadását, hogy garantálják a sikeres kezdeményezések nyilvános meghallgatását és az elfogadhatóságra vonatkozó szabályok egyszerűsítését. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy az aláírókra vonatkozó korhatár eltörlésére irányuló javaslatát nem fogadták el. Nem született még megoldás az eljárási szabályzat változtatásaira sem azon bizottságot illetően, amely elsősorban felelős a sikeres kezdeményezésekhez fűződő parlamenti meghallgatások megszervezéséért.
A bizottságnak körültekintően kell megvizsgálnia és meghatároznia saját szerepét, mégpedig a Lisszaboni Szerződésben foglalt fejlemények – az Alapjogi Charta, az európai polgári kezdeményezés, valamint az Uniónak az EJEE-hez való csatlakozása – figyelembevételével.
Belső piac
Az uniós polgárok szinte természetesnek veszik a szabad mozgást, és jogosan kifogásolják, amikor nehézségekbe ütköznek e joguk gyakorlása során. A nyilvántartásba vett petícióknak összesen körülbelül 15%-a sorolható a „Belső piac”, a „Nyugdíj”, az „Adózás” és a „Pénzügyi szolgáltatások” kategóriájába.
7. táblázat
|
Belső piac |
|
|
Belső piac (összesen) |
|
|
Belső piac |
|
|
Nyugdíjak |
|
|
Adók |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások |
|
A bizottság úgy határozott, hogy saját kezdeményezésű jelentést készít „2010. évi jelentés az uniós polgárságról: az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” címmel, amelynek előadója Adina-Ioana Vălean. A jelentéstervezet, amely a petíciók által nyújtott közvetlen visszajelzéseken alapul, kiemeli az Unió polgárai és családtagjaik szabad mozgásáról szóló irányelv[3] végrehajtásával, a szociális biztonsági jogosultságokhoz való hozzáféréssel, a képesítések kölcsönös elismerésével, a fogyatékkal élők előtt álló akadályokkal, a családjogi kérdésekkel, valamint a romákat érintő, etnikai vagy nemzeti hovatartozás alapján történő tömeges kitoloncolásokkal kapcsolatos állandó problémákat. A jelentés hangsúlyozza a tájékoztató honlapok és az alternatív vitarendezési mechanizmusok fontosságát, valamint a folyamatos tájékoztatás és kommunikáció szükségességét.
Amint arra a korábbi éves jelentések és az uniós polgárságról szóló jelentés is rámutatott, számos alternatív tájékoztató honlap (többek között a „Your Europe”, azaz „A Te Európád”) és alternatív vitarendezési mechanizmus (SOLVIT, EC Pilot és CHAP, ECC-Net stb.) alighanem egyre ismertebbé válik, és a potenciális petíciók bizonyos hányadára megoldást jelent. Ugyanakkor továbbra is maradnak problémák, így például a jövedelem kettős adóztatása, ami hivatalosan/jogilag nem tartozik az Unió hatáskörébe, de akadályozza a szabad mozgást. A bizottság több petíció benyújtóját is meghallgatta a témában, és úgy határozott, hogy írásban fordul a tagállamokhoz, sürgetve őket a gyakorlati megoldásra.
A beadványok szűrése – nem petíció jellegű beadványok
2011 júniusában sor került egy új eljárás bevezetésére annak érdekében, hogy az irrelevánsnak ítélt beadványokat válaszadás céljából más szolgálatokhoz irányítsák. Összesen 647 beadványt szűrtek ki, amelyeket nem vettek nyilvántartásba petícióként.
Ezeket a következőképpen kezelték:
a) az Európai Parlamenttel és annak tevékenységeivel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó kérést tartalmazó beadványok => 57-et a polgárok megkeresései közé utaltak;
b) azon beadványokra, amelyek csupán észrevételeket vagy megjegyzéseket tartalmaznak az Unió politikáival és nyilatkozataival kapcsolatban, és nem fogalmaznak meg további kérést, illetve amelyek rövidek vagy értelmetlenek, illetve sértő megfogalmazásúak (=>468 (2010-ben: 91), a Kommunikációs Főigazgatóság válaszolt;
c) azon beadványokra, amelyek nem tartoznak az Európai Unió tevékenységi körébe, vagy nem érintik közvetlenül a polgárokat (=> 122), a Petíciós Bizottság titkársága válaszolt.
E szűrési eljárás bevezetésének célja az volt, hogy csökkenjen a bizottság munkaterhe. Ennek következtében jelentősen csökkent a „Személyes ügyek” és az „Igazságszolgáltatás” kategóriájába sorolható beadványként nyilvántartásba vett petíciók száma (2010: 234; 2011: 74), illetve (2010: 125; 2011: 45). Amint azt már korábban is említettük, e beadványok általánosságban az „Alapvető jogok” csoportjába sorolhatók.
Összességében meg kell jegyeznünk, hogy az „Alapvető jogok” általános fejezete alá tartozó petíciók közül sok – többek között a nem petíció jellegű beadványok is – a polgárok téves felfogásán alapul. A polgárok úgy vélik, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az Unió fennhatósága alá tartozik, vagy az Európai Parlamentet tévesen igazságügyi szervnek és fellebbviteli bíróságnak tekintik, ha a nemzeti hatóságok nem a polgárok által elvárt vagy óhajtott eredményre jutnak. Ez aligha meglepő, figyelembe véve a politikusok által a Lisszaboni Szerződés előkészítése során keltett várakozásokat, amely Szerződés magában foglalja az Alapjogi Chartát, valamint kilátásba helyezi az Unió csatlakozását az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. A bizottság elhatározta, hogy továbbra is elfogadhatónak nyilvánítja és kivizsgálja az alapvető jogok megsértésével kapcsolatos állításokat, amennyiben az bíróságon kívüli jogorvoslatok vagy politikai megoldások elérése céljából indokolt. Másrészt a bizottság nem vonja kétségbe a Bizottságnak a Szerződés őreként betöltött saját hatáskörével kapcsolatos nézetét, ami gátolja beavatkozását.
A Jogi Szolgálatot felkérték, hogy dolgozzon ki véleményt a petíciók elfogadhatóságának fogalommeghatározásáról. A Jogi Szolgálat válaszában megerősíti, hogy a Szerződésben foglalt „tevékenységi kör tágabbnak tekinthető, mint az Unió által gyakorolt hatáskörök összessége”. Ennek folyományai között az, hogy a Bizottság (amely a bizottság felkérésére gyakran folytat előzetes vizsgálatot az elfogadható petíciókkal kapcsolatban) csak „az Unió hatáskörén belül” jár el, azt jelenti, hogy a petíciók Bizottság általi értelmezése gyakran szűkebb, mint a Parlament vagy a Petíciós Bizottság számára lehetséges értelmezés. A Jogi Szolgálat által meghatározott fő paraméterek az Unió célkitűzéseivel kapcsolatos 3. cikk rendelkezéseit érintik, együttes olvasatban az EUMSZ 2–6. cikkével. A Jogi Szolgálat ezzel kapcsolatos véleményét így folytatja: „A Szerződések szóban forgó cikkeiben foglalt rendelkezések összessége a tevékenységek olyan csoportját hozza létre, amely tágabb az Unió kizárólagos hatásköreinél”.
Ettől függetlenül fontos, hogy a petíciók benyújtói kellőképpen megindokolt választ és lehetőség szerint iránymutatást kapjanak panaszuk alternatív rendezésére vonatkozóan. Az Európai Unió Törvényszéke 2011. szeptember 14-én ítéletet[4] hozott, amelyben helybenhagyta a petíció benyújtójának azzal kapcsolatos panaszát, hogy a bizottság elfogadhatatlannak nyilvánította petícióját. A Bíróság ítélete alapján a bizottság nem teljesítette arra vonatkozó kötelezettségét, hogy megfelelően megindokolja határozatát, és nem válaszolt a petíció benyújtójának a Szerződés lehetséges megsértésével kapcsolatos állítására.
Tájékoztatás
Mindenki ismételten megerősítette, hogy fokozni kell a jobb tájékoztatásra irányuló erőfeszítéseket, hogy a polgárok által felvetett aggályok megfelelő közvetítőhöz kerüljenek, valamint hogy a különböző kormányzati és közigazgatási szintek hatáskörei érthetőbbé váljanak. A Petíciós Bizottság évente megismétli arra irányuló kérését, hogy az Európai Parlament honlapján sor kerüljön webportáljának fejlesztésére. Jelentős mértékben fokozni kell az erre irányuló erőfeszítéseket.
Mindazonáltal 2011-ben jelentős előrelépés történt a polgárok elérése terén; a titkárságnak most már van egy munkatársa, aki kifejezetten a tájékoztatással foglalkozik, így pedig a következő eredményeket sikerült elérni:
a) A Petíciós Bizottság Hírlevelének hét száma jelent meg és körülbelül 1000 emberhez jutott el. 50%-át az Európai Parlamenten belül, mintegy 25%-ot más európai intézményeken belül, a fennmaradó 25%-ot pedig a nagyközönség számára osztották ki.
b) A Petíciós Bizottság Facebook-oldalát és Twitter-bejegyzéseit körülbelül 1000-en követik, szeretik, megosztják és kommentálják, főleg a nagyközönség tagjai.
A cél a petíciós webportál újratervezése, ami szorosan kapcsolódik a bizottság közösségi médiában való jelenlétéhez és szerkesztői tevékenységéhez.
A bizottsági eljárások elő internetes közvetítésének bevezetése óta a Petíciós Bizottság nézettsége jelentősen meghaladja a többiekét. A polgárok akárhonnan nyomon követhetik a petíciójukról folyó vitát.
Ezen túlmenően az elmúlt három évben állandósult az üléseken részt vevő polgárok és hatósági képviselők száma, jóllehet 2011-ben jelentősen megnövekedett a petíciók benyújtóinak aránya. Az üléseken részt vevő polgárok útiköltségének továbbra is csak szerény mértékű visszatérítésére van lehetőség.
|
|
2009 |
Költség |
2010 |
Költség |
2011 |
Költség |
|
|
Az üléseken részt vevők száma |
245 |
|
243 |
|
242 |
|
|
|
Az üléseken részt vevő fő panaszosok |
86 |
|
89 |
|
148 |
|
|
|
Visszatérített költségek |
24 |
€10 665 |
12 |
€5 710 |
12 |
€6 513 |
|
- [1] PE 453.194
- [2] N. mivel a Parlament úgy véli, hogy a jogszerűen szerzett magántulajdonról megfelelő eljárás és ellentételezés nélkül való lemondásra irányuló kötelezettség, és emellett a nem igényelt és gyakran szükségtelen infrastrukturális fejlesztések önkényes költségeinek megfizetésére vonatkozó kötelezettség az egyének alapvető jogainak megsértését jelenti az emberi jogok és alapvető szabadságok európai egyezménye és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében (lásd például az Aka kontra Törökország ügyet),
18. mindazonáltal úgy véli, hogy az urbanizációhoz kapcsolódó problémák közül sok a meglévő jogszabályokban foglalt egyéni tulajdonjoggal kapcsolatban az egyértelműség, a pontosság és a bizonyosság hiányából, valamint a környezetvédelmi jog helyes és következetes alkalmazásának hiányából eredeztethető, és hogy ez, a bírósági folyamat bizonyos fokú hanyagságával párosulva nemcsak hozzájárult a problémához, de a korrupció olyan járványos formáját is előidézte, amelynek elsődleges áldozata ismét az európai polgár, ugyanakkor a spanyol államnak is tekintélyes veszteségeket okozott; - [3] A 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.)
- [4] A T-308/07. sz. ügy.
STATISZTIKAI MELLÉKLET
1. táblázat
Összefoglaló: benyújtott petíciók száma, nyilvántartásba vett petíciók, eredmény
|
|
2009 |
% |
2010 |
% |
2011 |
% |
|
|
Összes benyújtott petíció |
1924 |
100,00 |
1746 |
100,00 |
2091 |
100,00 |
|
|
standard levél (DG PRES) |
|
|
91 |
|
468 |
|
|
|
CITES |
|
|
|
|
57 |
|
|
|
PETI válasza |
|
|
|
|
122 |
|
|
|
Összes nyilvántartásba vett petíció |
1924 |
100,00 |
1655 |
94,80 |
1414 |
67,60 |
|
|
Összes elfogadható petíció |
1108 |
57,59 |
989 |
59,76 |
998 |
70,58 |
|
|
lezárva közvetlen válaszadással |
424 |
38,27 |
405 |
40,95 |
315 |
31,56 |
|
|
az Európai Bizottsághoz továbbítva véleményezésre |
710 |
64,08 |
607 |
61,38 |
649 |
65,03 |
|
|
más szervhez továbbítva véleményezésre |
29 |
2,62 |
26 |
2,63 |
26 |
2,61% |
|
|
tájékozódás céljából más szervhez továbbítva |
211 |
19,04 |
184 |
18,60 |
162 |
16,23 |
|
|
Elfogadhatatlan petíciók |
816 |
42,41 |
667 |
40,30 |
416 |
29,42 |
|
2. táblázat
A petíciók benyújtói állampolgárság szerint
|
Állampolgárság |
2009 |
% |
2010 |
% |
2011 |
% |
|
|
német |
496 |
25,8 |
409 |
24,7 |
315 |
22,3 |
|
|
spanyol |
237 |
12,3 |
261 |
15,8 |
204 |
14,4 |
|
|
olasz |
219 |
11,4 |
215 |
13,0 |
166 |
11,7 |
|
|
lengyel |
129 |
6,7 |
94 |
5,7 |
125 |
8,8 |
|
|
román |
152 |
7,9 |
101 |
6,1 |
102 |
7,2 |
|
|
brit |
122 |
6,3 |
91 |
5,5 |
80 |
5,7 |
|
|
francia |
79 |
4,1 |
78 |
4,7 |
78 |
5,5 |
|
|
bolgár |
54 |
2,8 |
40 |
2,4 |
49 |
3,5 |
|
|
görög |
78 |
4,1 |
69 |
4,2 |
49 |
3,5 |
|
|
magyar |
17 |
0,9 |
31 |
1,9 |
26 |
1,8 |
|
|
osztrák |
38 |
2,0 |
25 |
1,5 |
24 |
1,7 |
|
|
portugál |
32 |
1,7 |
25 |
1,5 |
24 |
1,7 |
|
|
holland |
44 |
2,3 |
18 |
1,1 |
23 |
1,6 |
|
|
belga |
27 |
1,4 |
29 |
1,8 |
22 |
1,6 |
|
|
ír |
31 |
1,6 |
27 |
1,6 |
16 |
1,1 |
|
|
svéd |
13 |
0,7 |
11 |
0,7 |
12 |
0,8 |
|
|
finn |
26 |
1,4 |
25 |
1,5 |
12 |
0,8 |
|
|
dán |
13 |
0,7 |
17 |
1,0 |
11 |
0,8 |
|
|
cseh |
6 |
0,3 |
9 |
0,5 |
10 |
0,7 |
|
|
szlovák |
14 |
0,7 |
4 |
0,2 |
7 |
0,5 |
|
|
szlovén |
10 |
0,5 |
4 |
0,2 |
7 |
0,5 |
|
|
litván |
8 |
0,4 |
12 |
0,7 |
6 |
0,4 |
|
|
máltai |
11 |
0,6 |
11 |
0,7 |
6 |
0,4 |
|
|
ciprusi |
8 |
0,4 |
8 |
0,5 |
4 |
0,3 |
|
|
luxemburgi |
2 |
0,1 |
0 |
0,0 |
4 |
0,3 |
|
|
lett |
11 |
0,6 |
8 |
0,5 |
3 |
0,2 |
|
|
észt |
3 |
0,2 |
2 |
0,1 |
3 |
0,2 |
|
|
nem európai uniós |
44 |
2,3 |
31 |
1,9 |
26 |
1,8 |
|
|
|
1924 |
100,0 |
1655 |
100,0 |
1414 |
100,0 |
|
3. táblázat
Érintett országok
|
Érintett ország |
2009 |
|
2010 |
|
2011 |
|
|
|
Európai Unió |
404 |
21,0 |
285 |
17,2 |
311 |
22,0 |
|
|
Spanyolország |
279 |
14,5 |
288 |
17,4 |
216 |
15,3 |
|
|
Németország |
299 |
15,5 |
273 |
16,5 |
183 |
12,9 |
|
|
Olaszország |
177 |
9,2 |
183 |
11,1 |
138 |
9,8 |
|
|
Románia |
143 |
7,4 |
102 |
6,2 |
106 |
7,5 |
|
|
Lengyelország |
100 |
5,2 |
66 |
4,0 |
104 |
7,4 |
|
|
Franciaország |
73 |
3,8 |
62 |
3,7 |
64 |
4,5 |
|
|
Egyesült Királyság |
83 |
4,3 |
66 |
4,0 |
60 |
4,2 |
|
|
Bulgária |
56 |
2,9 |
36 |
2,2 |
52 |
3,7 |
|
|
Görögország |
74 |
3,8 |
71 |
4,3 |
48 |
3,4 |
|
|
Portugália |
37 |
1,9 |
26 |
1,6 |
30 |
2,1 |
|
|
Magyarország |
25 |
1,3 |
36 |
2,2 |
23 |
1,6 |
|
|
Írország |
37 |
1,9 |
27 |
1,6 |
22 |
1,6 |
|
|
Hollandia |
35 |
1,8 |
12 |
0,7 |
20 |
1,4 |
|
|
Ausztria |
34 |
1,8 |
36 |
2,2 |
18 |
1,3 |
|
|
Cseh Köztársaság |
13 |
0,7 |
15 |
0,9 |
15 |
1,1 |
|
|
Dánia |
14 |
0,7 |
25 |
1,5 |
14 |
1,0 |
|
|
Svédország |
17 |
0,9 |
16 |
1,0 |
13 |
0,9 |
|
|
Belgium |
30 |
1,6 |
28 |
1,7 |
12 |
0,8 |
|
|
Finnország |
20 |
1,0 |
26 |
1,6 |
11 |
0,8 |
|
|
Ciprus |
13 |
0,7 |
18 |
1,1 |
10 |
0,7 |
|
|
Málta |
9 |
0,5 |
13 |
0,8 |
9 |
0,6 |
|
|
Litvánia |
14 |
0,7 |
7 |
0,4 |
8 |
0,6 |
|
|
Szlovákia |
19 |
1,0 |
7 |
0,4 |
8 |
0,6 |
|
|
Szlovénia |
12 |
0,6 |
6 |
0,4 |
7 |
0,5 |
|
|
Luxemburg |
4 |
0,2 |
3 |
0,2 |
4 |
0,3 |
|
|
Észtország |
4 |
0,2 |
7 |
0,4 |
3 |
0,2 |
|
|
Lettország |
11 |
0,6 |
7 |
0,4 |
3 |
0,2 |
|
|
|
1924 |
105,8 |
1655 |
105,6 |
1414 |
106,9 |
|
4. táblázat
Témák
|
Téma |
2009 |
|
2010 |
|
2011 |
|
|
|
Környezetvédelem |
201 |
10,4 |
214 |
12,9 |
227 |
16,1 |
|
|
Környezeti és hulladékügyek |
18 |
0,9 |
24 |
1,5 |
25 |
1,8 |
|
|
Környezetvédelmi hatásértékelés |
40 |
2,1 |
43 |
2,6 |
26 |
1,8 |
|
|
Alapjogok együtt |
679 |
35,3 |
600 |
36,3 |
394 |
27,9 |
|
|
Alapjogok |
165 |
8,6 |
152 |
9,2 |
123 |
8,7 |
|
|
Személyhez fűződő jogok |
216 |
11,2 |
234 |
14,1 |
74 |
5,2 |
|
|
Tulajdonjog |
106 |
5,5 |
63 |
3,8 |
21 |
1,5 |
|
|
Információs társadalom és média |
33 |
1,7 |
26 |
1,6 |
131 |
9,3 |
|
|
Igazságszolgáltatás |
159 |
8,3 |
125 |
7,6 |
45 |
3,2 |
|
|
Belső piaci ügyek együtt |
276 |
14,3 |
273 |
16,5 |
221 |
15,6 |
|
|
Belső piac |
138 |
7,2 |
123 |
7,4 |
98 |
6,9 |
|
|
Nyugdíj |
51 |
2,7 |
68 |
4,1 |
52 |
3,7 |
|
|
Adózás |
61 |
3,2 |
63 |
3,8 |
48 |
3,4 |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások |
26 |
1,4 |
19 |
1,1 |
23 |
1,6 |
|
|
Közlekedés |
101 |
5,2 |
101 |
6,1 |
69 |
4,9 |
|
|
Fogyasztói jogok |
96 |
5,0 |
84 |
5,1 |
55 |
3,9 |
|
|
Gazdasági és monetáris ügyek |
27 |
1,4 |
26 |
1,6 |
53 |
3,7 |
|
|
Foglalkoztatás |
105 |
5,5 |
64 |
3,9 |
45 |
3,2 |
|
|
Energia |
30 |
1,6 |
24 |
1,5 |
43 |
3,0 |
|
|
Kultúra és örökségvédelem |
57 |
3,0 |
48 |
2,9 |
42 |
3,0 |
|
|
Állatjólét |
37 |
1,9 |
34 |
2,1 |
36 |
2,5 |
|
|
Intézmények |
36 |
1,9 |
30 |
1,8 |
30 |
2,1 |
|
|
Egészségügy |
104 |
5,4 |
83 |
5,0 |
28 |
2,0 |
|
|
Településfejlesztés |
77 |
4,0 |
35 |
2,1 |
28 |
2,0 |
|
|
Alkotmányos ügyek |
26 |
1,4 |
27 |
1,6 |
26 |
1,8 |
|
|
Csalás és korrupció |
22 |
1,1 |
32 |
1,9 |
25 |
1,8 |
|
|
Mezőgazdaság |
22 |
1,1 |
21 |
1,3 |
21 |
1,5 |
|
|
Ipar és vállalkozás |
45 |
2,3 |
33 |
2,0 |
21 |
1,5 |
|
|
Bevándorlás |
38 |
2,0 |
37 |
2,2 |
17 |
1,2 |
|
|
Külkapcsolatok |
38 |
2,0 |
18 |
1,1 |
16 |
1,1 |
|
|
Egyéb |
146 |
7,6 |
93 |
5,6 |
69 |
4,9 |
|
|
|
1924 |
|
1655 |
|
1414 |
|
|
5. táblázat
Állapot; lezáratlan petíciók 1997-től 2011 végéig
|
|
Lezáratlan |
% |
Lezárva |
% |
Összes |
|
|
2011 |
565 |
39,96 |
849 |
60,04 |
1414 |
|
|
2010 |
224 |
13,50 |
1432 |
86,50 |
1655 |
|
|
2009 |
178 |
9,30 |
1746 |
90,70 |
1924 |
|
|
2008 |
141 |
7,50 |
1745 |
92,50 |
1886 |
|
|
2007 |
120 |
8,00 |
1386 |
92,00 |
1506 |
|
|
2006 |
45 |
4,40 |
976 |
95,60 |
1021 |
|
|
2005 |
31 |
3,05 |
985 |
96,95 |
1016 |
|
|
2004 |
16 |
1,60 |
986 |
98,40 |
2002 |
|
|
2003 |
7 |
0,50 |
1308 |
99,50 |
1315 |
|
|
2002 |
5 |
0,30 |
1596 |
99,70 |
1601 |
|
|
2001 |
0 |
0,00 |
1132 |
100,00 |
1132 |
|
|
2000 |
1 |
0,10 |
907 |
99,90 |
908 |
|
|
1999 |
1 |
0,10 |
933 |
99,90 |
934 |
|
|
1998 |
2 |
0,20 |
1125 |
99,80 |
1127 |
|
|
1997 |
1 |
0,10 |
1305 |
99,90 |
1306 |
|
6. táblázat
Találkozók
|
|
2009 |
2010 |
2011 |
|
|
Összes meghallgatott személy |
245 |
243 |
242 |
|
|
Meghallgatott fő petícióbenyújtók |
86 |
89 |
148 |
|
|
Visszatérítésben részesült |
24 |
12 |
12 |
|
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
12.7.2012 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
20 0 1 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Margrete Auken, Victor Boştinaru, Philippe Boulland, Giles Chichester, Nikolaos Chountis, Iliana Malinova Iotova, Carlos José Iturgaiz Angulo, Lena Kolarska-Bobińska, Erminia Mazzoni, Willy Meyer, Chrysoula Paliadeli, Nikolaos Salavrakos, Jarosław Leszek Wałęsa, Rainer Wieland |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Zoltán Bagó, Birgit Collin-Langen, Axel Voss |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Ioan Enciu, Petru Constantin Luhan, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Franck Proust, Renate Sommer, Hermann Winkler |
||||