JELENTÉS a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
1.10.2012 - (COM(2011)0798 – C7‑0431/2011 – 2011/0364(COD)) - ***I
Halászati Bizottság
Előadó: Maria do Céu Patrão Neves
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0798 – C7‑0431/2011 – 2011/0364(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0798),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0431/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28-i véleményére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0295/2012),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(2) Az Elasmobranchii rendszertani egységbe tartozó halakat, amelyek közé a cápák és rájafélék is tartoznak, életciklusuk jellemzői, így a lassú növekedés, a késői ivarérettség és az utódok kis száma miatt a túlhalászás általában erősen veszélyezteti. Az elmúlt években a cápatermékek, különösen az uszonyok iránti megnövekedett kereslet következtében drámaian fokozódott egyes cápapopulációkra irányuló halászat, ami súlyos veszélyt jelent rájuk. |
(2) Az Elasmobranchii rendszertani egységbe tartozó halakat, amelyek közé a cápák és rájafélék is tartoznak, életciklusuk jellemzői, így a lassú növekedés, a késői ivarérettség és az utódok kis száma miatt a túlhalászás általában erősen veszélyezteti, noha a biológiai produktivitás fajonként eltérő. Az elmúlt években általában a cápatermékek, különösen az uszonyok iránti megnövekedett kereslet következtében drámaian fokozódott egyes cápapopulációkra irányuló halászat, ideértve az uniós lobogó alatt uniós és nem uniós vizeken közlekedő hajók általi halászatot, ami súlyos veszélyt jelent rájuk. | |||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
The generalization presented in this recital is not acceptable in terms of the scientific accuracy which is necessary for introduction of additional protection and conservation measures. This kind of generalization generates misunderstandings mainly when a large variety of species are put together: “Elasmobranchii, including sharks, skates and rays”. Just within the almost 400 species of sharks there is a wide range of biological productivity. | ||||||||||||||||
Generalizations leading to ambiguities continue also in the second paragraph where it is written that “some shark populations have been severely targeted and put under serious threat as a result of a dramatic increase in demand for shark products, fins in particular”. The shark populations under serious threat are not identified nor are the fleets responsible for that situation clearly mentioned. This regulation applies only to the vessels in maritime waters under the sovereignty or jurisdiction of Member States and to vessels flying the flag or registered in Member States in other maritime waters. | ||||||||||||||||
EU nations combined catch the second-largest share of sharks globally – 17% of the world’s reported shark catches in 2009, according to the Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO). These catches are mainly realized by Spanish and Portuguese fleets operating in the Atlantic Oceana, Pacific Ocean and Indian Ocean. | ||||||||||||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(2a) A cápauszony nem az európai étrend hagyományos alapanyaga, ugyanakkor a cápák az Unió tengeri ökoszisztémájának fontos elemei; ezért prioritásnak kell tekinteni a cápaállomány kezelését és megóvását, valamint általában véve a fenntarthatóan irányított halászati ágazatnak a környezet és az ágazatban dolgozók javát szolgáló előmozdítását. | |||||||||||||||
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(2b) A cápafogási arányok vizsgálatán alapuló jelenlegi tudományos ismeretek általában azt jelzik, hogy számos cápaállomány súlyosan veszélyeztetett, ugyanakkor a helyzet nemcsak fajonként, hanem egyazon fajon belül, de más tengeri övezetben is eltérő. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a nyílt tengeri cápafajok összességének több mint 25%-a – amelyek több mint 50%-a nagyméretű nyílt tengeri óceáni cápafaj – veszélyeztetett. Az elmúlt években egyre több cápafaj fogását, fedélzeten tartását, átrakodását, illetve kirakodását tiltották be uniós jogszabályok értelmében vagy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében, köztük az olyan cápákét is, amelyek uszonya kereskedelmi szempontból különösen értékes. | |||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A javasolt módosítás alapja az 1. módosítás indokolása. | ||||||||||||||||
A cápákat az uniós flotta évtizedeken keresztül célfajokként és/vagy járulékos fogásként halászta, és a fajok többségére vonatkozóan nem léteztek fogási korlátok. Ez a hosszú időn át folytatott szabályozatlan halászat sok állomány esetében súlyos populációcsökkenéshez vezetett. Az említett számértékek forrása: Dulvy et al., 2008, Aquat. Conserv. 18, 459-482. oldal (IUCN Cápaszakértői Csoport, http://www.iucnssg.org/). | ||||||||||||||||
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(2c) Az európai flotta által jelenleg leginkább fogott fajok a kék cápa (Priconace glauca) és a lándzsafogú cápa (Isuras oxyrinchus), amelyeket az IUCN a „mérsékelten fenyegetett ”, illetve a „sebezhető” kategóriába sorolt; az összes bejelentett kirakodás mintegy 70%-át a kék cápa teszi ki. Ugyanakkor az uniós és nem uniós vizeken – a halászat gazdasági életképességéhez hozzájárulva – olyan más fajokat is fognak, mint a pörölycápa és a selyemcápa. | |||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Blue shark, classified as near threatened by IUCN, and shortfin mako, classified as vulnerable under IUCN, are currently the predominant species in EU shark fisheries but this fishing pattern could evolve anytime. The EU fleet is operating in all oceans worldwide, in fishing grounds where other shark species are captured, such as silky sharks, classified as near threatened by IUCN, hammerhead sharks, classified as endangered by IUCN and where it is known that data collection and reporting are lacking. Along with blue shark and shortfin mako shark fins, those of hammerhead, and silky shark fins, are most valued in the global shark fin market. Limiting the reference in the regulation to one species does not do justice to the greater objective of this regulation. Based on latest available reported catch data (FAO 2010), blue shark corresponds to circa 70% of the total EU shark catch. | ||||||||||||||||
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(3) A 1185/2003/EK rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára olyan különleges halászati engedélyek kiadását, amelyek lehetővé teszik a hajófedélzeten történő, a cápák uszonyának a testről való leválasztását magában foglaló feldolgozást. Az uszonyok és a testek közötti megfelelő tömegarány biztosítása érdekében az uszonyoknak a testekhez viszonyított tömegére vonatkozó arányszámot határoztak meg, azonban a feldolgozást követően az uszonyok és a testek kirakodása eltérő kikötőkben is történhet. Ilyen esetben az arányszám alkalmazása kevéssé hatékony, és teret enged a cápauszony-leválasztásnak. Ezek a körülmények gátolják a halászattal kapcsolatos természetvédelmi intézkedések alapjául szolgáló tudományos információkat megalapozó adatgyűjtést (pl. a fajmeghatározás, populációk struktúrája). |
(3) A 1185/2003/EK rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára olyan különleges halászati engedélyek kiadását, amelyek lehetővé teszik a hajófedélzeten történő, a cápák uszonyának a testről való leválasztását magában foglaló feldolgozást. Az uszonyok és a testek közötti megfelelő tömegarány biztosítása érdekében az uszonyoknak a testekhez viszonyított tömegére vonatkozó arányszámot határoztak meg. Az uszonyok testekhez viszonyított tömegére vonatkozó arányszám alkalmazásával kapcsolatban komoly nehézségek merülnek fel az ellenőrzés és a végrehajtás terén. Ezek a rendszerek nem szüntetik meg az érték szerinti szelektálás gyakorlatát, és – az uszonyok levágásának eltérő technikái és a különböző cápafajok uszonyának eltérő mérete és tömege miatt – lehetővé tehetik, hogy észrevétlenül sor kerüljön a cápauszony-leválasztásra. A feldolgozást követően az uszonyok és a testek kirakodása eltérő kikötőkben is történhet. Ezek a körülmények gátolják a halászattal kapcsolatos természetvédelmi és gazdálkodási intézkedések alapjául szolgáló tudományos információkat megalapozó adatgyűjtést (pl. a fajmeghatározás, populációk struktúrája). | |||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Az uszonyok testekhez viszonyított tömegére vonatkozó arányszám alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzés és végrehajtás terén vannak nehézségek, amelyeket hangsúlyozni kell, mivel a problémákat nem oldják meg az egyazon kikötőben történő egyidejű kirakodások. | ||||||||||||||||
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(4) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1999-ben elfogadta a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó nemzetközi cselekvési tervet, amely alapjául szolgált a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó európai közösségi cselekvési tervről szóló, 2009-es bizottsági közleménynek, amelynek keretében az Unió vállalta, hogy minden szükséges intézkedést elfogad a cápák védelme, valamint a cápafogásokból származó hulladék és a tengerbe visszadobott halmennyiség minimálisra csökkentése érdekében. A Tanács jóváhagyta az említett közleményben rögzített általános uniós megközelítést és konkrét uniós célkitűzéseket. |
(4) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1999-ben elfogadta a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó nemzetközi cselekvési tervet, amely alapjául szolgált a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó európai közösségi cselekvési tervről szóló, 2009. február 5-i bizottsági közleménynek, amelynek keretében az Unió vállalta, hogy minden szükséges intézkedést elfogad a cápák védelme, valamint a cápafogásokból származó hulladék és a tengerbe visszadobott halmennyiség minimálisra csökkentése érdekében. A Tanács jóváhagyta az említett közleményben rögzített általános uniós megközelítést és konkrét uniós célkitűzéseket, és felszólította a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a cápauszonyexport kérdésére, és a lehető leghamarabb nyújtson be az 1185/2003/EK rendelet módosítására irányuló javaslatot, mindenekelőtt a kapcsolódó eltérések és feltételek vonatkozásában. | |||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A Tanács következtetései egyértelmű hivatkozást tartalmaznak az 1185/2003/EK rendeletre, valamint arra, hogy szükség van a rendeletben előírt, a cápauszony exportjának tiltására vonatkozó eltérések módosítására. | ||||||||||||||||
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(6) A cápauszony-leválasztással egyre gyakrabban foglalkoznak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek, amelyek tudományos testületei a cápatestnek a természetesen hozzá csatlakozó uszonnyal együtt történő kirakodását részesítik előnyben. |
(6) A cápauszony-leválasztással egyre gyakrabban foglalkoznak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek, amelyek tudományos testületei a cápatestnek a természetesen hozzá csatlakozó uszonnyal együtt történő kirakodását részesítik előnyben, ugyanakkor megjegyzik, hogy ez a legjobb módszer a cápauszony leválasztásának megakadályozására, illetve ez könnyíti meg az állományfelméréshez szükséges adatgyűjtést. Az ENSZ Közgyűlése által 2007 óta évente kiadott, fenntartható halászatról szóló határozatok, a Természetvédelmi Világszövetség cápauszony-leválasztással szembeni 2008. évi globális politikája és a halállományokról szóló egyezmény felülvizsgálatával foglalkozó konferencia 2010. évi ülése felszólította a nemzeteket, hogy tegyenek intézkedéseket annak előírása érdekében, hogy minden cápát a testükhöz természetesen rögzülő uszonyaikkal együtt rakodjanak ki. | |||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
There is a growing international momentum towards the use of ‘fins naturally attached’ policies to enforce finning bans. US fisheries, and most recently 8 Central American countries (Belize, Costa Rica, Dominican Republic, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua and Panama) have adopted a fins naturally attached policy. In addition, Taiwan, often accused of shark finning, has recently banned finning and is in the process to shifting from a fin to carcass ratio limit to a mandate that fins remain attached. Adopting such a policy in the EU, as well as taking the EU from lagging to leading, would allow the EU to join those advocating for similar measures in RFMOs and other international fora. | ||||||||||||||||
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 1185/2003/EK rendelet 2 cikk – 3 pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat szövegét átvéve azt az e jelentésben foglalt, fent említett két legfontosabb lehetőség – az ellenőrzés szigorítása és ezen eltérés szűkítése – nyomán megváltoztattuk. | ||||||||||||||||
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont 1185/2003/EK rendelet 3 cikk – 1 a bekezdés (új) | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A cápauszonyok többféle módon történő feldolgozása különböző hatást gyakorolhat a fedélzeten történő tárolásra. A cápauszonyok cápatestekről való teljes eltávolítása a fedélzeti helykihasználás, a munkaórák száma és az üzemanyag tekintetében egyaránt takarékos megoldás, mivel a hajók tovább időzhetnek a tengeren. | ||||||||||||||||
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1185/2003/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
EU shark catches are often unreported or misreported (for instance, recorded under a different species name or under a general category name, such as “sharks”). Poor species-specific catch statistics hamper shark population assessments and fishery management. Control Regulation (EC 1224/2009), and Regulation (EU 404/2011) laying down detailed rules for the control regulation, provide specific reporting requirements for fishing catch and effort in the EU, as well as requirements for inspections and sanctions. This amendment brings this Regulation into line with those existing requirements and further enhances the accessibility of information to scientists, decision-makers, industry, and public in order to improve conservation and management of shark populations. | ||||||||||||||||
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1185/2003/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A rendelet tagállamok általi megfelelő alkalmazásával kapcsolatos részletes kimutatáshoz szükség van az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzésekről szóló pontos adatokra. | ||||||||||||||||
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1185/2003/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – 3 francia bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
EU shark catches are often unreported or misreported (for instance, recorded under a different species name or under a general category name, such as “sharks”). Poor species-specific catch statistics hamper shark population assessments and fishery management. Control Regulation (EC 1224/2009), and Regulation (EU 404/2011) laying down detailed rules for the control regulation, provide specific reporting requirements for fishing catch and effort in the EU, as well as requirements for inspections and sanctions. This amendment brings this Regulation into line with those existing requirements and further enhances the accessibility of information to scientists, decision-makers, industry, and public in order to improve conservation and management of shark populations. | ||||||||||||||||
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1185/2003/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új) | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
EU shark catches are often unreported or misreported (for instance, recorded under a different species name or under a general category name, such as “sharks”). Poor species-specific catch statistics hamper shark population assessments and fishery management. Control Regulation (EC 1224/2009), and Regulation (EU 404/2011) laying down detailed rules for the control regulation, provide specific reporting requirements for fishing catch and effort in the EU, as well as requirements for inspections and sanctions. This amendment brings this Regulation into line with those existing requirements and further enhances the accessibility of information to scientists, decision-makers, industry, and public in order to improve conservation and management of shark populations. |
- [1] HL C 181, 2012.6.21., 195. o.
INDOKOLÁS
A cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló jelenlegi javaslat az úgynevezett cápauszony-leválasztás („finning”) megelőzését és az ellene való fellépést célozza. A cápauszony-leválasztás során a mélytengeri cápák uszonyait leválasztják, míg az állat testének egyéb részeit visszadobják a tengerbe.
A cápauszony-leválasztás elfogadhatatlan gyakorlat, mind környezetvédelmi szempontból (mivel veszélyezteti néhány, e gyakorlat által érintett cápafaj fenntarthatóságát), mind társadalmi és gazdasági szempontból (mivel egy kereskedelmi értékkel bíró élelmiszerforrás elpazarolásával jár), mind pedig erkölcsi szempontból (mivel az állati életet semmibe vevő eljárást jelent). Ezért a cápauszony-leválasztást egyértelműen el kell utasítani, és megfelelő intézkedéseket kell hozni e gyakorlat európai vizekről és a közösségi flották tevékenységéből történő száműzése érdekében.
Mindezek fényében az Európai Tanács 2003. június 26-án – a cápauszony-leválasztás megakadályozásának kifejezett céljával – elfogadta az 1185/2003/EK rendeletet, amely megtiltja a cápauszonyok hajófedélzeten történő leválasztását, valamint azok fedélzeten való szállítását, át- vagy kirakodását (a 3. cikk (1) bekezdése). E rendelet (4. cikk) nem a teljes mértékben tiltott cápauszony-leválasztásra vonatkozóan, hanem az uszonyok hajófedélzeten történő leválasztására vonatkozóan állapít meg eltérést bizonyos egyedi esetekben, különleges halászati engedélyek kiadása révén. A cápauszony-leválasztás tehát már 2003 óta tilos az európai vizeken és az európai flotta esetében.
Ez az 1185/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett 2005. december 23-i bizottsági jelentés (COM(2005)0700), valamint az Európai Parlament Halászati Bizottságának saját kezdeményezésű jelentése (INI/2054/2006) szerint az Európai Unióban nem gyakorlat.
Annak ellenére, hogy nincsenek olyan adatok, amelyek szerint az európai flotta cápauszony-leválasztást végezne, a Bizottság úgy határozott, hogy javaslatot terjeszt elő (COM(2011)0798) az 1185/2003/EK rendelet módosítására vonatkozóan, amelynek célja az 1185/2003/EK rendelet 4. cikkének eltörlése, azaz a cápauszonyok közösségi halászhajók fedélzetén történő leválasztásának tilalmától való azon eltérés megszüntetése, amelyre jelenleg a fent említettek szerint – a rendelet által szabályozott, e célra kialakított különleges halászati engedélyek révén – lehetőség van.
Az eltérés megszüntetésével a Bizottság szándéka „a cápauszony-leválasztás szörnyű gyakorlatának felszámolása és ezen állatok nagyobb fokú védelme” (Maria Damanaki, IP/11/1384. számú sajtóközlemény), amivel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság nem szolgált semmiféle olyan adattal, amely bizonyítaná, hogy ez a gyakorlat az európai flottában előfordul. A Bizottság további célja a tudományos információkat megalapozó adatgyűjtés megkönnyítése, valamint a cápapopulációk megfelelő kezelésének és védelmének biztosítása. A Bizottság 2010. november 15. és 2011. február 21. között nyilvános konzultációt folytatott, amelynek nyomán elkészült az 1185/2003/EK rendelet módosításáról szóló, szóban forgó bizottsági javaslat (COM(2011)0798).
E tények alapján a következő észrevételeket tesszük:
– Nincsenek arra utaló adatok, hogy a cápauszony-leválasztás gyakorlat lenne az európai vizeken és/vagy az európai flotta körében, ezért a Bizottság javaslata ellentmond az általa – konkrétan a közös halászati politika reformjával kapcsolatban – vallott elvnek, amely szerint a politikai intézkedéseket tudományos adatokra kell alapozni.
– Az, hogy nincsenek olyan adatok, amelyek a Bizottság szerint kellően garantálnák, hogy nem történik cápauszony-leválasztás, újabb adatok gyűjtésére kell, hogy indítson, nem pedig arra, hogy adatok nélkül, sőt az adatok hiánya miatt jogszabályok szülessenek. A Bizottság által hirdetett, megfelelő eljárás ilyenfajta megfordítása súlyos precedenst teremt a jövőre nézve, különös tekintettel a közös halászati politika reformjának folyamatából eredő mélyreható változásokra.
– A Bizottság javaslata tehát nem tudományos alapokon, nevezetesen nemzetközi ajánlásokon és nyilvános konzultáción nyugszik.
– Amikor azonban a nemzetközi szervezetek a cápauszony-leválasztásról beszélnek, ezt általánosságban teszik, és a világban való előfordulását sérelmezik, ami tény, nem pedig konkrétan az európai vizeken és/vagy az európai flotta körében való előfordulását említik, aminek tekintetében csak feltevések vannak.
– A nyilvános konzultáció fontos jelzésértékkel bír a szakpolitikák alakításánál, de semmiképpen nem határozza meg azt, mivel ez egyet jelentene a politikai felelősségről való lemondással. Mindemellett a Bizottság hatásvizsgálati testülete kifogásolta a hatásvizsgálatot, mivel az nem tért ki még több választási lehetőségre, mint például az ellenőrző tevékenységek szigorítására. E lehetőség esetleges hatásairól a Bizottság nem végzett átfogó értékelést.
– Emellett a hatásvizsgálatban a Bizottság nem kísérelt meg mennyiségi értékelést adni a javasolt szakpolitikai lehetőségeknek a felszíni horogsoros halászati ágazatra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásairól, pedig a rendelet éppen ezt az ágazatot érinti leginkább (ez a Bizottság feladata lenne, ugyanakkor eleget tenne annak az elkötelezettségnek, hogy a halászati szektorban mindig figyelembe kell venni a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket). A Bizottság azzal indokolja a kizárólag minőségi értékelését, hogy az elérhető adatokban rejlő hiányosságok, valamint számos cápahalászat vegyes jellege miatt nehéz érdemi mennyiségi értékelést végezni. A hatásvizsgálat nem közöl kifejezett költség-haszon elemzéseket, ám a fent említett hatásokról szóló leírás minőségi költség-haszon megfontolásokat is tartalmaz.
A fentiek figyelembevételével, azaz hogy (1) nincsenek arra utaló adatok, hogy a cápauszony-leválasztás gyakorlat lenne az európai flotta körében, és hogy (2) a bizottsági javaslat jelentős károkat okozna a cápafogással foglalkozó európai halászhajóknak, azt javaslom, hogy jelen esetben a tényleges problémával foglalkozzanak, amely nem a cápauszony-leválasztás, hanem az arra vonatkozó tiltás ellenőrzése a gyanús esetek kiszűrése érdekében. Ezért a következőt javaslom:
– tegyék kötelezővé a cápauszonyok és cápatestek mindig egyazon kikötőben történő együttes át- és kirakodását;
– ahol a helyi hatóságok nem tudják biztosítani a megfelelő ellenőrzést, a hajókapitányok alkalmazzanak egy független szervet az ellenőrzés elvégzésére;
– a friss halakat kezelő flotta esetében töröljék el a különleges halászati engedélyeket;
– a különleges halászati engedélyeket korlátozzák a halat fagyasztott állapotban tároló azon halászhajókra, amelyek a kirakodott uszonyok és cápatörzsek közötti megfelelést igazoló nyomon követési rendszert vezetnek be.
A bizottsági javaslat további célja a tudományos információkat megalapozó adatgyűjtés megkönnyítése, ami a halászhajók tulajdonosainak együttműködése nélkül nem valósítható meg, valamint a cápapopulációk megfelelő kezelésének és védelmének biztosítása. Ezért a következőt javaslom:
– a hajótulajdonosok számára tegyék kötelezővé, hogy cápafajonként tegyenek jelentést a teljes szállított egyedszámról és azok becsült össztömegéről;
– végezzenek önmintavételt és cápafogásaikról készítsenek fajonkénti jelentést.
Ezek az információk lehetővé tennék egy átfogó állomány-ellenőrzés végrehajtását és a cápaállomány tudományos alapú, hatékony védelmét és kezelését.
A jelen esetben előterjesztett átfogó javaslatok előnye az, hogy a Bizottság két aggályát (a cápauszony-leválasztást tiltó rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása, valamint a megfelelő állománykezelés érdekében végzett tudományosadat-gyűjtés), az ágazat aggályait (jogos gazdasági és társadalmi érdekek), valamint a nem kormányzati szervezetek aggályait (a cápaállományok védelme) egyaránt megfelelő módon kezeli.
VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (27.4.2012)
a Halászati Bizottság részére
a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0798 – C7‑0431/2011 – 2011/0364(COD))
A vélemény előadója: Andrea Zanoni
RÖVID INDOKOLÁS
A Bizottság javaslata
Az 1185/2003/EK rendelet a cápauszony-leválasztás (amikor a halászhajókon a kifogott cápák uszonyait levágják, míg a cápa testét visszadobják a tengerbe) Európai Unióban történő kártékony gyakorlatát 2003 óta tiltja.
Azonban ugyanezen rendelet lehetővé teszi „különleges engedélyek” kiadására eltérések alkalmazását is, és e kivételek elsősorban két tagállamban (Spanyolországban és Portugáliában) immár szabályként funkcionálnak.
A cápauszony fedélzeten történő leválasztását – az uszonyok súlya és a cápatestek súlya közötti 5%-os maximális arányt – engedélyező összetett rendszer ellehetetleníti a hatékony ellenőrzést. A legnehezebb ennek az aránynak a betartását ellenőrizni (a cápatest súlya attól függ, hogy ki van-e zsigerelve vagy sem), főként ha a cápauszonyokat és a cápatesteket különböző kikötőkben rakodják ki.
A tudományos közösség egyhangúlag úgy véli, hogy a cápauszony-leválasztás megszüntetése érdekében elő kell írni, hogy a kirakodás csak a cápatesthez természetesen rögzülő uszonyokkal együtt történjen.
E megállapítás következtében, valamint a FAO által meghatározott kötelezettségekkel összhangban a Bizottság 2009-ben közzétette a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó közösségi cselekvési tervről szóló közleményét, amelynek nyomán született meg az 1185/2003/EK rendelet módosításának értékelésére irányuló javaslat azért, hogy az abban jelenleg szereplő összes lehetséges eltérést megszűntessék.
A veszélyeztetett fajok piaca
Az Elasmobranchii rendszertani egységbe tartozó halak, amelyek közé a cápák és rájafélék is tartoznak, olyan biológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek folytán rendkívül érzékenyekké válnak a szabályozatlan és intenzív halászatra. Gyenge reprodukciós képességük, így a populációk lassú növekedési képessége és regenerálódása elsősorban annak tudható be, hogy az egyedek rendkívül későn válnak ivaréretté: például a lándzsafogú hímcápa csak 7–9 évesen, míg a női egyed csak 19–21 évesen lesz ivarérett; továbbá ez a faj csak háromévente hoz utódot a világra, a kihordási időszak 15–18 hónapig tart, így ez okozza az utódok alacsony számát.
A legkeresettebb fajták közé tartozik az európai fogások 80%-át kitevő kékcápa (Prionace glauca) és a fogások 10%-át kitevő lándzsafogú cápa (Isurus oxirinchus). A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a lándzsafogú cápát az érzékeny fajok közé sorolja, a kékcápát a majdnem veszélyeztetett fajok közé, a Földközi-tengeren élőket pedig érzékeny fajok közé.
Az Egyesült Államok, nyolc közép-amerikai ország, Tajvan, Németország és az Egyesült Királyság a cápaállomány csökkenése miatt már betiltotta halászhajói fedélzetén a cápauszony leválasztását.
Európa a kifogott cápák számát tekintve a második helyet foglalja el a világon. A FAO statisztikái szerint a tagállamok 2009-ben mintegy 111 916 tonnányi kirakodott cápáról és rájáról tettek jelentést, és ez a világon kifogott mennyiség 16%-át teszi ki.
Az Európai Unió a hongkongi és kínai piacra irányuló cápauszonyexport egyik legfőbb forrása; ez a fajta kereskedelem a halászati ágazat egyik legjövedelmezőbb ága, mivel a cápauszony egy nagyon kedvelt kínai leves egyik legfontosabb alkotóeleme.
A vélemény előadójának álláspontja
Az előadó határozottan támogatja a Bizottság javaslatát. A testhez természetesen rögzülő uszonyokat megkövetelő módszer az egyedül elfogadható eszköz a cápauszony-leválasztás elleni küzdelemre, valamint arra, hogy a tagállamok egyszerűen, hatékonyan és megfizethető módon tudják ellenőrizni a rendelet betartását. A benyújtott módosítások a szöveg egyértelművé tételét és megerősítését szolgálják.
Különösen fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzések hatálya a rendelet teljes alkalmazási körére terjedjen ki, ami nemcsak a tagállami lobogó alatt közlekedő hajókra, hanem az uniós tengervizeken közlekedő összes hajóra is vonatkozik. Igen gyakori például, hogy a japán horogsoros hajók Vigo (Galícia) kikötőjében rakodják ki a cápauszonyokat.
Mivel e fajok tekintetében nem állnak rendelkezésre tudományos adatok, a cápakirakodásokról a Bizottságnak benyújtott éves jelentésükben a tagállamoknak kellene részletesebb információkkal szolgálni, amelyben felsorolják a fajokat, a kifogott egyedek számát, a fajok és halászati övezetek szerinti összes mennyiség súlyát; ezen adatok tudományosan létrehozott adatbázisokba kerülnének be annak érdekében, hogy végre lehessen hajtani a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó közösségi cselekvési tervet.
Továbbá szigorúbban kellene felügyelni az ellenőrzések minőségét, hogy az ellenőrzésekről és a tagállamok által alkalmazott szankciókról pontosabb és átfogó adatok álljanak a Bizottság rendelkezésére.
Helyénvalónak tűnik a rendelet rendelkező részében szereplő, az összes hajóra vonatkozó azon kötelezettség kiaknázása, mely szerint valamennyi kifogott cápát a testhez természetesen rögzülő uszonyokkal együtt kell kirakodni. Ez a hatályos szövegben csak hallgatólagosan szerepel.
Végül emlékeztetni kívánunk az európai parlamenti képviselők körében a 2010. december 16-írásbeli nyilatkozat nyomán kialakult széles körű politikai konszenzusra. A nyilatkozatban arra kérik a Bizottságot, hogy teljes körűen tiltsa be a cápauszonyok levágását. E javaslattal az Európai Bizottság konkrét választ ad e nagyon is indokolt kérésre. Az Európai Parlamentnek most az a feladata, hogy a javaslatot hathatósan támogassa.
MÓDOSÍTÁSOK
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||
(2) Az Elasmobranchii rendszertani egységbe tartozó halakat, amelyek közé a cápák és rájafélék is tartoznak, életciklusuk jellemzői, így a lassú növekedés, a késői ivarérettség és az utódok kis száma miatt a túlhalászás általában erősen veszélyezteti. Az elmúlt években a cápatermékek, különösen az uszonyok iránti megnövekedett kereslet következtében drámaian fokozódott egyes cápapopulációkra irányuló halászat, ami súlyos veszélyt jelent rájuk. |
(2) Az Elasmobranchii rendszertani egységbe tartozó halakat, amelyek közé a cápák és rájafélék is tartoznak, életciklusuk jellemzői, így a lassú növekedés, a késői ivarérettség és az utódok kis száma miatt a túlhalászás általában erősen veszélyezteti. A nem fenntartható cápahalászat megbontotta a tengeri ökoszisztémák egyensúlyát, és az elmúlt években a cápatermékek, különösen az uszonyok iránti megnövekedett kereslet következtében drámaian fokozódott az egyes cápapopulációkra irányuló – tagállami lobogó vagy harmadik ország lobogója alatt a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó, vagy más felségvizeken közlekedő halászhajók által folytatott – halászat, ami súlyos veszélyt jelent rájuk. A cápauszonyból készített termékek iránti megnövekedett kereslet, valamint az értük fizetett magas ár egyaránt az illegális halászat megnövekedéséhez vezetett. | |||||||||||||||||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||
|
(2a) A cápauszony nem az európai étrend hagyományos alapanyaga, ugyanakkor a cápák az Unió tengeri ökoszisztémájának fontos elemei. Ezért prioritásnak kell tekinteni a cápaállomány kezelését és megóvását, valamint általában véve a fenntarthatóan irányított halászati ágazatnak a környezet és az ágazatban dolgozók javát szolgáló előmozdítását. | |||||||||||||||||||||
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||
(3) A 1185/2003/EK rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára olyan különleges halászati engedélyek kiadását, amelyek lehetővé teszik a hajófedélzeten történő, a cápák uszonyának a testről való leválasztását magában foglaló feldolgozást. Az uszonyok és a testek közötti megfelelő tömegarány biztosítása érdekében az uszonyoknak a testekhez viszonyított tömegére vonatkozó arányszámot határoztak meg, azonban a feldolgozást követően az uszonyok és a testek kirakodása eltérő kikötőkben is történhet. Ilyen esetben az arányszám alkalmazása kevéssé hatékony, és teret enged a cápauszony-leválasztásnak. Ezek a körülmények gátolják a halászattal kapcsolatos természetvédelmi intézkedések alapjául szolgáló tudományos információkat megalapozó adatgyűjtést (pl. a fajmeghatározás, populációk struktúrája). |
(3) A 1185/2003/EK rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára olyan különleges halászati engedélyek kiadását, amelyek lehetővé teszik a hajófedélzeten történő, a cápák uszonyának a testről való leválasztását magában foglaló feldolgozást. Az uszonyok és a testek közötti megfelelő tömegarány biztosítása érdekében az uszonyoknak a testekhez viszonyított tömegére vonatkozó arányszámot határoztak meg. Azonban ez csak egy elméleti szám, amely a cápauszonynak az egész cápához viszonyított tömegarányán alapul, ugyanakkor a cápákat általában „levetkőztetve” (kizsigerelve és fej nélkül) rakodják ki. Ezért a cápauszonyt és a törzset nem lehet a tömegaránnyal közvetlenül összehasonlítani, és az ellenőrzésnek fajspecifikus átváltáson kell alapulnia, és ez tovább nehezíti a végrehajtást. A tömegarány egyes fajok (például a lándzsafogú cápa, az Isurus oxyrinchus) esetében meghaladja az uszonyoknak a testekhez viszonyított átlagos tömegét. Továbbá a feldolgozást követően az uszonyok és a testek kirakodása eltérő kikötőkben is történhet. Ezen okok miatt az arányszám alkalmazása kevéssé hatékony, és teret enged a cápauszony-leválasztásnak. Ezek a körülmények gátolják a halászattal kapcsolatos természetvédelmi intézkedések alapjául szolgáló tudományos információkat megalapozó adatgyűjtést (pl. a fajmeghatározás, populációk struktúrája), a rendelet végrehajtását, valamint a rendelet betartásának hiánya miatt kiszabott büntetéseket. | |||||||||||||||||||||
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||
|
(3a) A környezettel kapcsolatos problémák komoly aggodalommal töltik el az uniós tagállamokat, és az Unió az ökoszisztémák megőrzése terén vezető szerepet szeretne betölteni. Más országokkal összehasonlítva azonban az Elasmobranchii rendszertani egységbe tartozó fajokkal kapcsolatos hatályos uniós jogszabályok kevésbé szigorúak és nem elég erőteljesek e fajok fenntartható védelmének és a velük való gazdálkodás biztosítására, mivel az uszonyok testekhez viszonyított tömegére túl magas számot határoztak meg, számos faj esetében kvóták nincsenek, eltérések viszont vannak. | |||||||||||||||||||||
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||
(4) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1999-ben elfogadta a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó nemzetközi cselekvési tervet, amely alapjául szolgált a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó európai közösségi cselekvési tervről szóló, 2009-es bizottsági közleménynek, amelynek keretében az Unió vállalta, hogy minden szükséges intézkedést elfogad a cápák védelme, valamint a cápafogásokból származó hulladék és a tengerbe visszadobott halmennyiség minimálisra csökkentése érdekében. A Tanács jóváhagyta az említett közleményben rögzített általános uniós megközelítést és konkrét uniós célkitűzéseket. |
(4) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1999-ben elfogadta a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó nemzetközi cselekvési tervet, amely alapjául szolgált a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó európai közösségi cselekvési tervről szóló, 2009. február 5-i bizottsági közleménynek, amelynek keretében az Unió vállalta, hogy minden szükséges intézkedést elfogad a cápák védelme, valamint a cápafogásokból származó hulladék és a tengerbe visszadobott halmennyiség minimálisra csökkentése érdekében. A Tanács jóváhagyta az említett közleményben rögzített általános uniós megközelítést és konkrét uniós célkitűzéseket, és felszólította a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a cápauszonyexport kérdésére, és a lehető leghamarabb nyújtson be az 1185/2003/EK rendelet módosítására irányuló javaslatot, mindenekelőtt a kapcsolódó eltérések és feltételek vonatkozásában. | |||||||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||||||||
A Tanács következtetései egyértelmű hivatkozást tartalmaznak az 1185/2003/EK rendeletre, valamint arra, hogy szükség van a rendeletben előírt, a cápauszony exportjának tiltására vonatkozó eltérések módosítására. | ||||||||||||||||||||||
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||
(6) A cápauszony-leválasztással egyre gyakrabban foglalkoznak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek, amelyek tudományos testületei a cápatestnek a természetesen hozzá csatlakozó uszonnyal együtt történő kirakodását részesítik előnyben. |
(6) A cápauszony-leválasztással egyre gyakrabban foglalkoznak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek, amelyek tudományos testületei a cápatestnek a természetesen hozzá csatlakozó uszonnyal együtt történő kirakodását részesítik előnyben, ugyanakkor megjegyzik, hogy ez a legjobb módszer a cápauszony leválasztásának megakadályozására, illetve ez könnyíti meg az állományfelméréshez szükséges adatgyűjtést. | |||||||||||||||||||||
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||
|
(6a) A cápauszony leválasztására vonatkozó európai uniós tilalom szigorításának támogatásáról szóló 2010. december 16-i európai parlamenti nyilatkozat1 bírálja az 1185/2003/EK rendeletben megengedett eltéréseket, és felszólítja a Bizottságot, hogy a szóban forgó rendelet módosítása során vegye figyelembe az ún. „cápa uszonnyal együtt” módszert. | |||||||||||||||||||||
|
––––––––––––– | |||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||||||||
A Parlament 2010. december 16-i írásbeli nyilatkozatában felszólította a Bizottságot, hogy a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó közösségi cselekvési terv második évfordulójára (2011 februárja) nyújtson be javaslatot a cápauszony fedélzeten történő leválasztásának tilalmára vonatkozóan. | ||||||||||||||||||||||
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||
(7) Az előírt hatásvizsgálat részeként az Európai Bizottság 2010–2011 folyamán nyilvános konzultációt folytatott az érintettekkel és a nagyközönséggel, azzal a céllal, hogy információt gyűjtsön az 1185/2003/EK tanácsi rendelet módosításának legalkalmasabb módjáról. A hatásvizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a rendeletet úgy szükséges módosítani, hogy minden cápatestet a hozzá természetesen rögzülő uszonyokkal együtt kelljen kirakodni. A cápaállomány fenntartása, mint alapvető cél eléréséhez, valamint a nyilvános konzultáció eredményére való tekintettel szükséges és helyénvaló az 1185/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani, |
(7) Az előírt hatásvizsgálat részeként az Európai Bizottság 2010–2011 folyamán nyilvános konzultációt folytatott az érintettekkel és a nagyközönséggel, azzal a céllal, hogy információt gyűjtsön az 1185/2003/EK tanácsi rendelet módosításának legalkalmasabb módjáról. A konzultáció eredményei azt mutatják, hogy az uszonyok leválasztásának teljes tilalma az előnyben részesített lehetőség. A hatásvizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a rendeletet úgy szükséges módosítani, hogy minden cápatestet a hozzá természetesen rögzülő uszonyokkal együtt kelljen kirakodni. A cápaállomány fenntartása, mint alapvető cél eléréséhez, valamint a nyilvános konzultáció eredményére való tekintettel szükséges és helyénvaló az 1185/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani, | |||||||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||||||||
Világosan és egyértelműen hangsúlyozni kell, hogy valamennyi kifogott cápát a testhez természetesen rögzülő uszonyokkal együtt kell kirakodni, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan kétes gyakorlatok, mint a cápauszonyok zsákokba történő becsomagolása, majd később ezeknek a cápatestre történő odarögzítése. | ||||||||||||||||||||||
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont 1185/2003/EK rendelet 3 cikk – 1 a és 1 b bekezdés (új) | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||||||||
Világosan és egyértelműen hangsúlyozni kell, hogy valamennyi kifogott cápát a testhez természetesen rögzülő uszonyokkal együtt kell kirakodni. A rendelkező részben ez a rendelkezés sehol sem szerepel. | ||||||||||||||||||||||
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1185/2003/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||||||||
A rendelet első cikkében a rendelet alkalmazási köre kerül meghatározásra: e szerint nemcsak a tagállami lobogó alatt közlekedő hajókra, hanem az összes olyan hajóra is vonatkozik, amely a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó felségvizeken közlekedik. Ezenkívül van néhány tagállam – amelynek hajói cápát nem fognak, azt fedélzetükön nem szállítják, illetve sem át- sem pedig ki nem rakodják –, amely olyan kikötőkkel rendelkezik, ahol harmadik országok hajói a cápákat kirakodhatják. Az említett két rendelet külön rendelkezéseket vezet be a halászat ellenőrzésére és a felügyelet és a szankciók pontos követelményeire vonatkozóan. | ||||||||||||||||||||||
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1185/2003/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – 1 francia bekezdés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||||||||
A Bizottság értékelése szerint a rendelet nem teszi lehetővé az olyan adatgyűjtést, amelynek segítségével meg lehetne határozni azon fajtákat és populációkat, amelyeken a gazdálkodásra és megőrzésre vonatkozó intézkedések alkalmazásával kapcsolatos tudományos tanácsadás alapszik. Ezért szükségesnek látszik, hogy a tagállamok jegyzékbe vegyék a kifogott cápafajokat, a halászati övezeteket, az egyedek számát, illetve a fajonkénti összes mennyiséget, valamint hogy ezen adatokat az éves jelentésben szerepeltessék. | ||||||||||||||||||||||
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1185/2003/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||||||||
A rendelet tagállamok általi megfelelő alkalmazásával kapcsolatos részletes kimutatáshoz szükség van az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzésekről szóló pontos adatokra. | ||||||||||||||||||||||
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1185/2003/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – 3 francia bekezdés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||||||||
A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK rendelet megfelelő intézkedések (többek között a nemzeti jog szerinti igazgatási és büntetőjogi eljárások) rendszeres meghozatalát írja elő a szabálysértéssel gyanúsított természetes és jogi személyekkel szemben. |
ELJÁRÁS
Cím |
A cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK tanácsi rendelet módosítása |
||||
Hivatkozások |
COM(2011)0798 – C7-0431/2011 – 2011/0364(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
PECH 30.11.2011 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 30.11.2011 |
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Andrea Zanoni 19.1.2012 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
29.2.2012 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
25.4.2012 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
50 2 0 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sandrine Bélier, Lajos Bokros, Nessa Childers, Yves Cochet, Chris Davies, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Jill Evans, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Nick Griffin, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Karin Kadenbach, Eija-Riitta Korhola, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Vladko Todorov Panayotov, Gilles Pargneaux, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Frédérique Ries, Oreste Rossi, Daciana Octavia Sârbu, Horst Schnellhardt, Bogusław Sonik, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Åsa Westlund, Glenis Willmott, Sabine Wils |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jacqueline Foster, Julie Girling, Judith A. Merkies, Vittorio Prodi, Michèle Rivasi, Struan Stevenson, Anna Záborská, Andrea Zanoni |
||||
ELJÁRÁS
Cím |
A cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK tanácsi rendelet módosítása |
||||
Hivatkozások |
COM(2011)0798 – C7-0431/2011 – 2011/0364(COD) |
||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
21.11.2011 |
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
PECH 30.11.2011 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 30.11.2011 |
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Maria do Céu Patrão Neves 20.12.2011 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
26.1.2012 |
29.2.2012 |
24.4.2012 |
|
|
Az elfogadás dátuma |
19.9.2012 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
12 9 2 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Kriton Arsenis, Alain Cadec, Chris Davies, João Ferreira, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Marek Józef Gróbarczyk, Ian Hudghton, Iliana Malinova Iotova, Werner Kuhn, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Guido Milana, Maria do Céu Patrão Neves, Ulrike Rodust, Raül Romeva i Rueda, Isabelle Thomas, Nils Torvalds, Jarosław Leszek Wałęsa |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jean-Paul Besset, Luis Manuel Capoulas Santos, Diane Dodds, Julie Girling, Ana Miranda, Jens Nilsson, Nikolaos Salavrakos, Antolín Sánchez Presedo |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Juan Andrés Naranjo Escobar, Nuno Teixeira |
||||
Benyújtás dátuma |
1.10.2012 |
||||