Eljárás : 2011/0296(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0303/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0303/2012

Viták :

PV 25/10/2012 - 17
CRE 25/10/2012 - 17

Szavazatok :

PV 26/10/2012 - 6.8
CRE 26/10/2012 - 6.8
PV 15/04/2014 - 17.7
CRE 15/04/2014 - 17.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0407
P7_TA(2014)0385

JELENTÉS     ***I
PDF 1271kWORD 770k
27.9.2012
PE 485.888v02-00 A7-0303/2012

a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló [EMIR] rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0652 – C7‑0359/2011 – 2011/0296(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Markus Ferber

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló [EMIR] rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0652 – C7‑0359/2011 – 2011/0296(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0652),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0359/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22-i véleményére(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0303/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentekhez való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

a rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)    A közelmúltbeli pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok átláthatóságának gyengeségeire, amelyek káros társadalmi-gazdasági következményekkel járhatnak. Az átláthatóság erősítése ezért egyike a pénzügyi rendszer erősítésével kapcsolatos közös elveknek, amint azt a G-20-ak 2009. április 2-i londoni nyilatkozata megerősítette. Az átláthatóság erősítése érdekében és a pénzügyi eszközök belső piacának működését javítandó be kell vezetni egy új keretrendszert amely a pénzügyi eszközök piacán egységes követelményeket ír elő az ügyletek átláthatósága tekintetében. A keretrendszernek átfogó szabályokat kell megállapítania a pénzügyi eszközök széles köre számára. A keretrendszernek a részvények tekintetében ki kell egészítenie a megbízások és ügyletek átláthatóságára vonatkozó, a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(5) rögzített követelményeket.

(2)    A Jacques de Larosière által elnökölt, az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport felkérte az Uniót, hogy dolgozzon ki összehangoltabb pénzügyi szabályozást. A jövőbeli európai felügyeleti struktúrára való tekintettel az Európai Tanács 2009. június 18–19-én szintén hangsúlyozta egy európai egységes szabálykönyv kialakításának szükségességét, amely valamennyi pénzügyi intézményre alkalmazandó lenne a belső piacon.

(3)    Az új jogi szabályozás ennek következtében két különböző jogi eszközből áll, egy irányelvből és ebből a rendeletből. A kettő együtt adja meg a jogi keretrendszert a befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra és az adatjelentő szolgáltatókra vonatkozó előírásokhoz. Ezt a rendeletet ezért az említett irányelvvel együtt kell értelmezni. A rendelet megalkotását lehetővé tevő jogalapot a következő tényezők biztosítják: bizonyos követelmények tekintetében egy olyan egységes szabálygyűjtemény létrehozásának szükségessége, amely valamennyi intézmény számára kötelező; a potenciális szabályozási arbitrázs elkerülése; valamint a nagyobb jogbiztonság és a kevésbé bonyolult szabályozás biztosítása a piaci szereplők számára. valamint a nagyobb jogbiztonság és a kevésbé bonyolult szabályozás biztosítása a piaci szereplők számára. A még fennálló kereskedési akadályok lebontása és a nemzeti jogok eltéréseiből adódó, még fennálló jelentős versenytorzulások megszüntetése érdekében, illetve a jövőben valószínűsíthető kereskedési akadályok és versenytorzulások megelőzése céljából ezért rendelet elfogadására van szükség, mivel az minden tagállamban alkalmazandó, egységes szabályokat állapít meg. E közvetlenül alkalmazandó jogi aktus célja, hogy meghatározó módon hozzájáruljon a belső piac gördülékeny működéséhez, és ennek megfelelően az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén kell alapulnia, az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban.

(4)    A 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályokat állapított meg egyrészt a szabályozott piacra bevezetett részvények kereskedés előtti és utáni átláthatósága tekintetében, másrészt a szabályozott piacra bevezetett pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteknek az illetékes hatóságok felé való bejelentése kapcsán; az irányelvet át kell dolgozni, hogy megfelelően tükrözze a pénzügyi piacok fejleményeit, valamint foglalkozzon azokkal a gyengeségekkel és megszüntesse azokat a hiányosságokat, amelyek a pénzügyi piac válsága során egyebek között napvilágra kerültek.

(5)    A kereskedésre és a szabályozási átláthatósági előírásokra vonatkozó rendelkezéseknek a közvetlenül alkalmazandó jog formáját kell ölteniük, amelyet minden befektetési vállalkozásra alkalmazni kell, mivel e vállalkozásoknak az Unió minden piacán egységes szabályokat kell követniük annak érdekében, hogy megvalósuljon az egységes szabályozási keretrendszer egységes alkalmazása, és ezáltal Unió-szerte erősödjön a piacok átláthatóságába vetett bizalom, csökkenjen a szabályozás összetettsége és a vállalkozások – különösen a határokon átnyúló alapon működő pénzügyi intézmények – megfelelési költségei, és hozzájáruljon a versenytorzulások kiküszöböléséhez. A szabályozási célok megvalósításához és – a nemzeti követelmények közötti, egy irányelv átültetésének eredményeként esetleg adódó eltérések megelőzése révén – az egyenlő feltételek biztosításához egy rendelet elfogadása a legalkalmasabb.

(6)    Tisztázni kell és fenn kell tartani a szabályozott piac és a multilaterális kereskedési rendszer (MTF) egymással szorosan összefüggő fogalommeghatározását azon tény tükrözésére, hogy ezek ténylegesen azonos szervezett kereskedési funkcionalitást képviselnek. A fogalommeghatározásoknak ki kell zárniuk azokat a bilaterális rendszereket, amelyeknél a befektetési vállalkozás minden ügyletet saját számlájára köt meg, még a vevő és az eladó között közvetítő, kockázatot nem vállaló másik félként is. A „rendszer” kifejezés magában foglalja a szabályrendszereket és kereskedési platformokat vegyítő piacokat, valamint azokat is, amelyek csak valamely szabályrendszer alapján működnek. A szabályozott piacok és MTF-ek nem kötelesek „technikai” rendszert működtetni a megbízások összepárosítására, és működtetniük kell egyéb kereskedési protokollokat, beleértve az olyan rendszereket is, amelyekben a felhasználók több szolgáltatótól kérhetnek árajánlatokat. Ezen rendelet értelmében szabályozott piac vagy MTF azon piac, amely a tagsághoz, az eszközök kereskedésre történő bevezetéséhez, a tagok közötti kereskedéshez, a beszámoláshoz és adott estben az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódó szempontokra vonatkozó szabályrendszerekből áll, és az ilyen szabályok alapján megkötött ügyleteket úgy kell tekinteni, mint amelyeket valamely szabályozott piac vagy MTF rendszereiben kötöttek meg. A meghatározások megkövetelik, hogy az érdekek egyeztetése olyan módon történjen, hogy azok szerződést eredményezzenek, ami akkor következik be, ha a teljesítés a rendszer szabályai alapján vagy a rendszer protokolljain vagy belső működési eljárásain keresztül történik. A „vételi és eladási szándék” kifejezést tágan kell értelmezni: a kifejezés magában foglalja a megbízásokat, jegyzéseket és a szándék jelzését. Az egyik fontos követelmény azzal a kötelezettséggel foglalkozik, amely szerint a szándékokat a rendszerben a rendszer működtetője által megállapított megkülönböztetésmentes szabályok révén kell egyeztetni, ami azt jelenti, hogy a szándékok egyeztetésének a rendszerszabályok alapján vagy a rendszer protokolljai vagy belső működési eljárásai révén (beleértve a számítógépes szoftverben megtestesülő eljárásokat) kell történnie. A „megkülönböztetésmentes szabályok” kifejezés olyan szabályokat jelent, ▌amelyek kizárják azt, hogy a szabályozott piac, vagy a piacműködtető, vagy az MTF-et működtető befektetési vállalkozás beavatkozhasson abba, hogy a szándékok hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba. ▌

(7)    Az európai piacok átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele és a multilaterális kereskedési szolgáltatásokat kínáló különféle helyszínek versenyfeltételeinek egyenlővé tétele érdekében szükség van egy új kategória, a szervezett kereskedési rendszer (OTF) bevezetésére a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában, továbbá biztosítani kell e rendszer megfelelő szabályozását és azt, hogy a rendszerhez való hozzáférés tekintetében megkülönböztetésmentes szabályokat alkalmazzon. Ezt az új kategóriát nagy vonalakban úgy határozták meg, hogy most és a jövőben képesnek kell lennie arra, hogy a kereskedés szervezett végrehajtásának és megszervezésének összes olyan típusát átfogja, amelyek a meglévő helyszínek funkcióinak vagy szabályozói előírásainak nem felelnek meg. Következésképpen olyan szervezeti előírásokat és átláthatósági szabályokat kell alkalmazni, amelyek támogatják az árfolyamok hatékony felderítését. Az új kategória magában foglalja a brókerek összepárosító rendszereit, amelyek úgy írhatók le, mint befektetési vállalkozás által működtetett belső elektronikus párosító rendszerek, amelyek ügyfélmegbízásokat ügyfélmegbízásokkal szemben teljesítenek. Az új kategória magában foglalja azokat a rendszereket is, amelyek az elszámolásra alkalmas és kellően likvid származtatott termékek kereskedésére is szóba jöhetnének, de nem rendelkeznek a kereskedési helyszínek meglévő kategóriáinak jellemzőivel. Ezzel szemben nem tartozhatnak bele azok a rendszerek, amelyeknél a rendszerben a kereskedés valódi végrehajtására vagy a rendezésre nem kerül sor – mint például azok a hirdetőtáblák, amelyeket a vételi és eladási szándékok meghirdetésére használnak – vagy azok a gazdálkodó egységek, amelyek potenciális vevői és eladói szándékokat gyűjtenek össze vagy vonnak össze, sem az elektronikus, kereskedés utáni megerősítést végző szolgáltatások.

(8)    A szervezett kereskedési rendszer ezen új kategóriája a meglévő kereskedési helyszíneket fogja kiegészíteni. Míg a szabályozott piacokra és a multilaterális kereskedési rendszerekre az ügyletek nem-diszkrecionális végrehajtása a jellemző, egy szervezett kereskedési rendszer működtetőjének kell lennie beleszólásának abba, hogy egy ügyletet hogyan hajtanak végre. Következésképp, az üzletviteli szabályokat, a legjobb végrehajtást és az ügyfélmegbízások kezelésével kapcsolatos kötelezettségeket alkalmazni kell a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett OTF-en megkötött ügyletekre. Ugyanakkor, mivel egy OTF annak ellenére, hogy csak ügyfelei számára hozzáférhető, valódi kereskedési platformot jelent, a platform működtetőjének semlegesnek kell lennie. Emiatt, egy OTF működtetőjének teljesítenie kell a potenciális összeférhetetlenség megfelelő kezelésével és a megkülönböztetésmentes végrehajtással kapcsolatos követelményeket, és nem engedhető meg, hogy az OTF-ben végrehajtson bármiféle, több harmadik fél vételi és eladási szándékán alapuló ügyletet, ideértve az olyan ügyfélmegbízásokat, amelyeket a rendszerben saját tőkéjét felhasználva hoz össze. Ennek egyben ki kell zárnia, hogy az általuk működtetett OTF-en rendszeres internalizálóként lépjenek fel.

(9)    Minden szervezett kereskedésnek szabályozott helyszíneken kell lezajlania és maximális átláthatósággal kell rendelkeznie, mind a kereskedés előtt, mind utána. A megfelelően kalibrált átláthatósági követelményeket ezért a kereskedési helyszínek minden típusára, és minden ott kereskedett pénzügyi eszközre alkalmazni kell.

(10)  A letéti igazolásokkal, a tőzsdén kereskedett alapokkal, a certifikátokkal, hasonló pénzügyi eszközökkel és szabályozott piacra nem bevezetett részvényekkel folytatott kereskedés nagyrészt ugyanolyan módon történik, és közel azonos gazdasági célt követ, mint az olyan részvényekkel folyó kereskedés, amelyeket egy szabályozott piac kereskedésébe bevezettek. A szabályozott piacon a kereskedésbe bevezetett részvényekre alkalmazandó átláthatósági rendelkezéseket így ezekre az eszközökre is ki kell terjeszteni.

(11)  Noha a piacok hatékony működése érdekében elvben el lehet ismerni a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentességek rendszerének szükségességét, a 2004/39/EK irányelv és a 2004/39/EK irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében való végrehajtásáról szóló 2006. augusztus 10-i 1287/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) alapján a részvényekre jelenleg alkalmazott tényleges mentességi rendelkezések gondos vizsgálatot igényelnek hatókörük és alkalmazott feltételeik további alkalmassága szempontjából. A részvények és esetleg más, hasonló eszközök, és nem részvényjellegű termékek számára konkrét piaci modellek, típusok és megbízási nagyságrendek esetén a kereskedés előtti átláthatóság alól adott mentességek egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az 1095/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(7) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, EÉPH) értékelnie kell, hogy az egyéni kérelmek rendszere összeegyeztethető-e a mentességek e rendeletben és jövőbeli felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban való alkalmazásával. Az EÉPH-nak értékelését vélemény formájában kell megfogalmaznia, az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkének megfelelően. Emellett a részvényeknél már létező mentességeket az EÉPH-nak felül kell vizsgálnia megfelelő határidőn belül, és – ugyanazt az eljárást követve – értékelést kell készítenie arról, hogy még megfelelnek-e az e rendeletben és jövőbeli, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt szabályoknak.

(12)  A pénzügyi válság napvilágra hozott konkrét gyengeségeket a részvényektől eltérő pénzügyi eszközök kereskedési lehetőségeivel és árfolyamaival kapcsolatos információk piaci szereplők számára biztosított hozzáférhetőségét illetően, mégpedig az időzítés, a felbonthatóság, az egyenlő hozzáférés és a megbízhatóság szempontjából. Olyan megfelelő időben alkalmazandó kereskedés előtti és utáni átláthatósági előírások bevezetésére van tehát szükség, amelyek figyelembe veszik a részvényektől eltérő eszközök konkrét típusainak eltérő jellemzőit és piaci struktúráit, és amelyeket szükség szerint kiigazítanak annak érdekében, hogy automatikus vagy hangfelismerő ajánlatkérési rendszerekben is alkalmazhatók legyenek. Annak érdekében, hogy az összes releváns eszköz tekintetében létezzen egy megbízható átláthatósági keretszabály, az előírásokat alkalmazni kell az olyan kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, amelyekről tájékoztató készült, vagy amelyeket akár egy szabályozott piacra bevezettek, akár multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) vagy OTF-ben kereskedettek, az olyan származtatott termékekre, amelyeket a piacra bevezettek vagy amelyekkel kereskednek a szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken, vagy amelyek központi elszámolásra alkalmasnak minősülnek, valamint – a kereskedés utáni átláthatóság esetében - az olyan származtatott eszközökre, amelyekről a kereskedési adattárak számára jelentés készül. Ezért csak az olyan pénzügyi eszközök maradnának az átláthatósági kötelezettségek hatókörén kívül, ▌ amelyek felépítése nagyon különleges, vagy amelyek nem eléggé likvidek.

(13)  Be kell vezetni a megfelelő szintű kereskedési átláthatóságot a kötvények, a strukturált pénzügyi termékek és a származtatott termékek piacain, annak érdekében, hogy ez segítse a termékek értékelését, valamint az árképzés hatékonyságát. A strukturált pénzügyi termékeknek nevezetesen tartalmazniuk kell a 809/2004/EK rendelet(8) 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eszközfedezetű értékpapírokat, amelyek egyebek között magukban foglalják a fedezett adósságkötelezvényeket.

(13a) A jogbiztonság érdekében egyértelműen meg kell határozni az e rendelet hatály alól történő kizárásokat. Miközben az átláthatóság és a piaci integritás érdekében fontos a származtatott devizaügyletek szabályozása, ideértve az olyan deviza swap ügyleteket is, amelyek lehetőséget adnak devizákra történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre, e rendelet hatályának nem indokolt kiterjednie az azonnali devizaügyletekre. Hasonlóképpen fontos egyértelművé tenni, hogy a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II)(9) I. mellékletében meghatározott bármely tevékenységek osztályai tekintetében a biztosítási szerződések – ha azokat uniós vagy harmadik országbeli biztosítóval vagy viszontbiztosítóval kötik meg – e rendelet alkalmazásában nem minősülnek származtatott eszközöknek. Továbbá miközben az algoritmusos kereskedésből adódó kockázatokat szabályozni kell, az algoritmusoknak a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások keretében történő alkalmazása nem tekintendő algoritmusos kereskedésnek.

(14)  A kereskedési helyszíneken egységesen alkalmazandó feltételek biztosítása érdekében ugyanazokat a kereskedés előtti és utáni átláthatósági előírásokat kell alkalmazni a különféle típusú helyszínekre. Az átláthatósági előírásoknak arányosnak kell lenniük, és azokat az eszközök különböző fajtáira, többek között a részvényekre, a kötvényekre és a származtatott termékekre kell méretezni, figyelembe véve a befektetők és a kibocsátók, köztük a kötvénykibocsátók érdekeit, valamint a piac likviditását. Az előírásokat a kereskedés különböző fajtáira, ezen belül az ajánlati könyves és a jegyzésvezérelt rendszerekre, mint például az ajánlatkérési rendszer, valamint a hibrid és a hangfelismerő bróker-rendszerekre is méretezni kell, és figyelembe kell venni a nemzeti piacok kibocsátásainak, ügyleteinek méretét és jellegzetességeit.

(15)  Annak biztosítására, hogy a tőzsdén kívül lebonyolított kereskedés ne veszélyeztesse a hatékony árfolyamképzési mechanizmust vagy az átlátható egyenlő versenyfeltételeket a kereskedés módjai között, megfelelő kereskedés előtti átláthatósági előírásokat kell alkalmazni a pénzügyi eszközökkel tőzsdén kívül saját számlára kereskedő befektetési vállalkozásokra, amennyiben ezt rendszeres internalizálóként végzik részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök, valamint kötvények, strukturált pénzügyi termékek és elszámolásra alkalmas származtatott termékek kapcsán.

(16)  Az ügyfélmegbízásokat saját tőkéjének felhasználásával végrehajtó befektetési vállalkozást rendszeres internalizálónak kell tekinteni, kivéve, ha az ügyleteket ▌ad hoc és rendszertelen alapon bonyolítják le a szabályozott piacokon, MTF-eken és OTF-eken kívül. A rendszeres internalizálókat olyan befektetési vállalkozásként kell meghatározni, amely ügyfélmegbízásait kétoldalú keretben szervezett, szabályozott és rendszeres alapon, saját számlára kereskedve hajtja végre a szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken kívül. E fogalommeghatározás objektív és eredményes alkalmazásának biztosítására a befektetési vállalkozások tekintetében, az ügyfelek megbízásainak végrehajtása révén lebonyolított bármely kétoldalú kereskedésnek relevánsnak kell lennie, és pénzügyi eszközzel vagy eszközosztállyal meghatározott mennyiségi kritériumokkal lehet kiegészíteni azokat a minőségi kritériumokat, amelyeket a befektetési vállalkozások rendszeres internalizálóként történő bejegyzéséhez szükséges azonosításához használnak, ahogyan azokat az1287/2006/EK rendelet 21. cikke rögzíti. Míg az OTF bármely rendszer vagy létesítmény lehet, ahol több harmadik fél részéről vételi és eladási szándékok hatnak egymásra a rendszerben, a rendszeres internalizálónak nem szabad megengedni, hogy harmadik felek vételi és eladási szándékait összehozza. Az árképzési folyamat minőségének garantálása érdekében korlátozni kell azokat a körülményeket, amelyek között a tőzsdén kívüli kereskedés rendszeres internalizálón kívül végezhető, és az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy részvények esetében a megbízás teljesítése tekintetében az olyan rendszerben részt vevők egyike se kerüljön kiváltságos helyzetbe, ahol valamely befektetési vállalkozás az ügyfélmegbízásokat saját tőkéjének felhasználásával hajtja végre.

(17)  A rendszeres internalizálók dönthetnek úgy, hogy csak lakossági ügyfeleiknek, csak szakmai ügyfeleiknek vagy mindkettőnek lehetővé teszik a jegyzéseikhez való hozzáférést. Nem engedélyezhető azonban számukra, hogy az ügyfelek kategóriáin belül megkülönböztetést tegyenek, de fel kell jogosítani őket az ügyfelek közötti, például hitelezési kockázat tekintetében fennálló különbségek figyelembevételére. A rendszeres internalizálók nem kötelesek kötelező érvényű jegyzéseket tenni közzé a tőkeeszközökre a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletek és a nem tőkeeszközökre a lakossági piaci nagyságrendet meghaladó ügyletek vonatkozásában. A szokásos piaci vagy lakossági piaci nagyságrend egyik pénzügyi eszköz tekintetében sem lehet jelentősen aránytalan az adott osztályba tartozó összes pénzügyi eszközhöz viszonyítva.

(18)  Célszerű biztosítani, hogy a szabályozott kereskedési helyszíneken kívül történő kereskedés lehető legnagyobb része olyan szervezett rendszerekben történjen, amelyekre megfelelő átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak, biztosítva egyúttal, hogy nagy és rendszertelen ügyletek is létrejöhessenek. Ezen rendeletnek nem célja, hogy előírja a kereskedés előtti átláthatósági szabályok alkalmazását az elsődleges kibocsátással járó tőzsdén kívüli ügyletekre, amelyek jellemzői közé tartozik, hogy az eszközök felépítése nagyon különleges, kialakításuk pedig a megfelelő pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek sajátos követelményeinek felel meg, és olyan üzleti viszony részét képezik, amelyet önmagában a szokásos piaci vagy szokásos lakossági piaci nagyságrendet meghaladó ügyletek jellemeznek, és ahol az érintett vállalkozás ügymenetében az ügyleteket az általában használt rendszereken kívül, rendszeres internalizálóként hajtja végre.

(19)  A piaci adatoknak könnyen és egyszerűen hozzáférhetőknek kell lenniük a felhasználók számára, a lehető legjobban kibontott formátumban, hogy a befektetők – és az igényeiket kiszolgáló adatszolgáltatók – az adatmegoldásokat a lehető legnagyobb mértékben az igényekre szabhassák. Ezért a kereskedés előtti és utáni átláthatósági adatokat „leválasztott” módon kell nyilvánosságra hozni, az adatokat és az ilyen adatok következetességének és minőségének biztosítására, valamint a kereskedés utáni adatok összevont adatfolyamának biztosítására használt jóváhagyott közzétételi mechanizmusokat megvásárló piaci szereplők költségeinek csökkentése érdekében.

(20)  A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) a tagállamok és az EÉPH által teljes mértékben alkalmazandók a személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő cseréjére, átadására és feldolgozására, különös tekintettel a IV. címre.

(21)  Figyelembe véve a felek által a G-20-ak pittsburghi, 2009. szeptember 25-i csúcstalálkozóján elért megállapodást arról, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket a tőzsdékre vagy adott esetben elektronikus kereskedési platformokra kell áthelyezni, meg kell határozni a hivatalos szabályozási eljárást a pénzügyi szerződő felek és a nagy nem-pénzügyi szerződő felek közötti kereskedés kötelezővé tételére minden olyan származtatott termék tekintetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy elszámolásra alkalmasak és eléggé likvidek ahhoz, hogy bekerüljenek azon kereskedési helyszínek valamelyikére, amelyek hasonló szabályozás alá taroznak ▌. E rendeletnek nem célja, hogy megtiltsa vagy korlátozza a különleges származtatott szerződések alkalmazását, sem az, hogy túlzottan költségessé tegye azokat a nem pénzügyi intézetek számára. Ezért a kellő likviditás felmérésekor figyelembe kell benni a piac nemzeti szintű jellegzetességeit, ideértve az olyan elemeket, mint a piaci szereplők száma és típusa az adott piacon, és az ügyletek sajátosságait, mint például az ügyletek mérete és gyakorisága azon a piacon. E rendeletnek az sem célja, hogy megakadályozza a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások használatát.

(22)  Figyelembe véve egyfelől a felek által a G-20-ak pittsburghi, 2009. szeptember 25-i csúcstalálkozóján elért megállapodást arról, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket a tőzsdékre vagy adott esetben elektronikus kereskedési platformokra kell áthelyezni, másfelől pedig a különféle tőzsdén kívül kereskedett származtatott termékek alacsonyabb likviditását, gondoskodni kell azon alkalmas helyszínek megfelelő választékáról, ahol a kötelezettségvállalás nyomán a kereskedés megvalósulhat. Az alkalmas helyszínekre jól összehangolt szabályozási előírásokat kell alkalmazni a szervezeti és működési szempontok, az összeférhetetlenségi szabályok, a kereskedési tevékenységek ellenőrzése, és a kereskedés előtti és utáni átláthatóság pénzügyi eszközhöz és kereskedési modellhez méretezése kapcsán ▌. A végrehajtási és likviditási feltételek javítása érdekében azonban a helyszínek működtetői számára lehetővé kell tenni, hogy e kötelezettségvállalás nyomán azok résztvevőivel diszkrecionális módon szervezzenek meg ügyleteket.

(23)  Az ilyen származtatott termékekre megállapított kereskedési kötelezettségnek lehetővé kell tennie az alkalmas kereskedési helyszínek közötti hatékony versenyt. Ezért a kereskedési helyszínek nem követelhetnek maguknak kizárólagos jogokat semmiféle származtatott termékek vonatkozásában ennek a kereskedési kötelezettségnek az alapján, megakadályozva más kereskedési helyszíneket abban, hogy ezen eszközökben kereskedést kínáljanak. Ahhoz, hogy a kereskedési helyszínek között hatékony verseny legyen a származtatott termékeknél, igen fontos, hogy a kereskedési helyszínek megkülönböztetésmentes és átlátható módon férjenek hozzá a központi szerződő felekhez (CCP-khez). A CCP megkülönböztetésmentes hozzáférhetősége azt jelenti, hogy a kereskedési helyszínnek joga van a megkülönböztetésmentes bánásmódhoz abból a szempontból, hogy a platformján kereskedett szerződéseket hogyan kezelik a biztosítéki követelmények, a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, valamint az ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítására (cross-margining), és a megkülönböztetésmentes elszámolási díjak tekintetében.

(24)  A pénzpiacok szabályos működésének és integritásának, a befektetők védelmének garantálása és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében létre kell hozni egy mechanizmust a befektetési termékek felépítésének ellenőrzésére és olyan hatáskörök gyakorlására, amelyek tiltják vagy korlátozzák bármely olyan befektetési termék vagy pénzügyi eszköz forgalomba hozatalát, forgalmazását és értékesítését, amely komoly aggályokat vet fel a befektetővédelem, a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása, vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy részének stabilitása szempontjából, amihez megfelelő koordinációt és az EÉPH számára vészhelyzeti hatásköröket kell biztosítani. E jogkörök illetékes hatóságok, illetve kivételes esetekben EÉPH általi gyakorlása számos konkrét, teljesítendő feltételnek van alárendelve. E feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóságnak, illetve kivételes esetekben az EÉPH-nak képesnek kell lennie arra, hogy megelőző jelleggel, még a befektetési termék vagy pénzügyi eszköz forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően bevezessen ilyen tilalmat vagy korlátozást.

(25)  Az illetékes hatóságoknak részletes adatokkal kell ellátniuk az EÉPH-t minden olyan kérésük kapcsán, amely egy származtatott ügylettel kapcsolatban egy pozíció csökkentésére, egyszeri korlát bevezetésére, valamint bármely ex-ante pozíciós limitre irányul, annak érdekében, hogy javítsák a koordinációt és ezen jogkörök alkalmazásának konvergenciáját. Bármely, illetékes hatóság által alkalmazott ex-ante pozíciós limit lényeges adatait közzé kell tenni az EÉPH weboldalán.

(26)  Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy bármely személytől kérhessen tájékoztatást a pozícióiról egy származtatott ügylet kapcsán, kérhesse a pozíció csökkentését, valamint korlátozhassa az egyes személyek arra való képességét, hogy egyéni ügyleteket kezdeményezzenek árupiaci származtatott termékekkel kapcsolatban. Az EÉPH ilyenkor értesíti a vonatkozó illetékes hatóságokat azokról az intézkedésekről, amelyeket tenni javasol, és ezeket az intézkedéseket közzé is kell tennie.

(27)  A pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek adatait az EÉPH által koordinált rendszeren keresztül be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak, hogy képesek legyenek a piaci visszaélés potenciális eseteit felfedni és kivizsgálni, és hogy figyelemmel kísérjék a piacok tisztességes és szabályos működését, valamint a befektetési vállalkozások tevékenységeit. Ennek az ellenőrzésnek a hatóköre magában foglalja mindazokat az eszközöket, amelyeket egy szabályozott piacra vagy egy kerekedési helyszínre bevezettek, valamint mindazokat az eszközöket, amelyek értéke az ilyen eszközök értékétől függ vagy azt befolyásolja. A befektetési vállalkozások szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a szervezett módon nem kereskedett, és piaci visszaélés szempontjából nem érzékeny pénzügyi eszközöket ki kell venni a jelentéstételi kötelezettség alól. A jelentéseknek a G-20-as kötelezettségvállalásoknak megfelelően jogi személyi azonosítót kell használniuk. A Bizottságnak is jelentést kell készítenie arról, hogy a jelentések tartalma és formátuma alkalmas-e a piaci visszaélések feltárására, hogy melyek az ellenőrzési prioritások, tekintettel a jelentésekben szereplő hatalmas adatmennyiségre, hogy szükséges-e egy adott algoritmus használatáért felelős döntéshozó személyazonosságának megadása, valamint azokról a konkrét intézkedésekről, amelyek az értékpapír-hitelezésre és a visszavásárlási ügyletekre vonatkozó megállapodásokról szóló hatékony jelentéstétel biztosításához szükségesek, hogy minden érintett illetékes hatóság megfelelő áttekintéssel rendelkezzen.

(28)  Annak érdekében, hogy rendeltetésüknek megfelelően a piacfelügyelet eszközei legyenek, az ügyletjelentéseknek azonosítaniuk kell azt a személyt, aki a befektetési döntést meghozta, valamint azokat, akik annak végrehajtásáért felelősek. A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(12) foglalt átláthatósági rendszer mellett a short ügyletek megjelölése hasznos kiegészítő tájékoztatásként szolgál, amelynek köszönhetően az illetékes hatóságok ellenőrizhetik ezen ügyletek szintjét. A befektetési vállalkozásoknak meg kell adniuk, hogy valamely állampapír-kibocsátó által kibocsátott részvények vagy adósságinstrumentumok eladása short ügylet-e. Az illetékes hatóságoknak teljes körű hozzáféréssel kell rendelkezniük a nyilvántartásokhoz a megbízás végrehajtásának valamennyi szakaszában, a kereskedésre vonatkozó kezdeti döntéstől annak végrehajtásáig. Ezért a befektetési vállalkozásoktól megkövetelik, hogy vezessenek nyilvántartást összes, pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyletükről, a platformok működtetőitől pedig megkövetelik, hogy vezessenek nyilvántartást minden, a rendszereikbe benyújtott megbízásról. Az EÉPH-nak koordinálnia kell az illetékes hatóságok közötti információcserét, annak biztosítására, hogy hozzáférjenek az ügyletek és megbízások összes nyilvántartásához, beleértve azokat, amelyeket a területükön kívül működő platformokra vittek fel a felügyeletük alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában.

(29)  Kerülni kell ugyanazon információ kettős bejelentését. A kereskedési adattáraknak benyújtott, a 648/2012/EU rendelettel összhangban iktatott vagy nyugtázott, a vonatkozó eszközökről szóló, minden előírt információt tartalmazó jelentésekről nem szükséges beszámolni az illetékes hatóságoknak, de a kereskedési adattáraknak meg kell ezeket küldeniük nekik. Ezért a 648/2012/EU rendeletet módosítani kell.

(30)  Az információk illetékes hatóságok közötti bármiféle cseréje vagy továbbítása csak a személyes adatok átadására vonatkozó, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(13) rögzített szabályokkal összhangban történhet. Az információk illetékes hatóságok közötti bármiféle cseréje vagy azok továbbítása az EÉPH részéről csak a személyes adatok átadására vonatkozó, a személyes adatok közösségi intézmények és testületek által végzett feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(14) rögzített szabályokkal összhangban történhet, amelyek teljes mértékben alkalmazandók a személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására.

(31)  A a 648/2012/EU rendelet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek szerint a tőzsdén kívül kereskedett származtatott termékek kategóriái elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Ez megakadályozza a versenytorzulásokat is, azáltal, hogy megkülönböztetésmentes hozzáférést ír elő a kereskedési helyszíneknek a tőzsdén kívüli származtatott termékek elszámolását kínáló központi szerződő felek (CCP-k) számára, és megkülönböztetésmentes hozzáférést a kereskedési helyszínek kereskedési adatfolyamaihoz a tőzsdén kívüli származtatott termékek elszámolását kínáló központi szerződő felek számára. Mivel a tőzsdén kívül kereskedett származtatott ügyleteket olyan származtatott ügyletekként határozzák meg, amelyek végrehajtása nem szabályozott piacon történik, a szabályozott piacok számára e rendelet szerint hasonló előírásokat kell bevezetni. A szabályozott piacokon kereskedett származtatott termékeknek a máshol kereskedett termékekhez hasonlóan ▌ elszámolási kötelezettség hatálya alá kell tartozniuk, amennyiben az EÉPH annak hatálya alá tartozóknak nyilvánította ezeket.

(32)  Kiegészítve a 2004/39/EK irányelv azon előírásait, amelyek megakadályozzák, hogy a tagállamok indokolatlanul korlátozzák a hozzáférést a kereskedés utáni infrastruktúrához, mint például a központi szerződő félhez (CCP) és a kiegyenlítési megállapodásokhoz, szükséges, hogy ez a rendelet eltávolítson különféle egyéb olyan kereskedelmi akadályokat, amelyek alkalmasak az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök elszámolásával kapcsolatos verseny akadályozására. A diszkriminatív gyakorlatok elkerülése érdekében a CCP-knek vállalniuk kell a különböző kereskedési helyszíneken végrehajtott ügyletek elszámolását, amennyiben azok a helyszínek megfelelnek a CCP által megállapított működési és technikai előírásoknak. A hozzáférést csak akkor kell megtagadni, ha a hozzáférés egyértelműen oly módon veszélyeztetné a CCP gördülékeny és szabályos működését vagy a pénzügyi piacok működését, amely már rendszerkockázatot okoz.

(33)  A kereskedési helyszínektől is meg kell követelni, hogy átlátható módon és megkülönböztetésmentes alapon hozzáférést biztosítsanak azon CCP-k számára, amelyek a kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek elszámolását kívánják, ideértve az adatfolyamokat is, kivéve, ha a hozzáférés veszélyeztetné piacok gördülékeny vagy szabályos működését. A kereskedési helyszínek központi szerződő felek általi igénybevételére vonatkozó jogosultságnak lehetővé kell tennie az olyan megoldásokat, amelyek keretében több központi szerződő fél használja egyazon kereskedési helyszín kereskedési adatait. Ez azonban nem eredményezheti a származtatott eszközök elszámolásának átjárhatóságát vagy a likviditás szétaprózódását. Az akadályok és a diszkriminatív gyakorlat elhárítása a pénzügyi eszközök elszámolásáért és kereskedéséért folyó verseny növelésére irányul, hogy csökkenjenek a befektetési és hitelfelvételi költségek, és egyben megszünteti a hiányosságokat és előmozdítja az innovációt az Unió piacain. A Bizottságnak továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérnie a kereskedés utáni infrastruktúra alakulását, és szükség esetén be kell avatkoznia, hogy a belső piacon előálló versenytorzulásokat megakadályozza.

(34)  A harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtása az Unióban a nemzeti rendszerek és előírások hatálya alá tartozik. Ezek a rendszerek rendkívül sokfélék, és az azok alapján engedélyezett vállalkozások nem részesülnek abban a jogosultságban, hogy attól eltérő tagállamban is nyújtsanak szolgáltatásokat és ott letelepedjenek, mint abban a tagállamban, ahol a székhelyük van. Helyénvaló tehát egy közös, uniós szintű szabályozási keretrendszer bevezetése. A rendszernek össze kell hangolnia a meglévő, szétaprózott keretrendszert, biztosítania kell a bizonyosságot és a harmadik országok Unióban tevékenykedő vállalkozásainak egyenlő bánásmódját, gondoskodnia kell arról, hogy a Bizottság végezze el a tényleges egyenértékűség értékelését a harmadik országok szabályozási és felügyeleti keretrendszere tekintetében, és biztosítania kell, hogy a harmadik országbeli vállalkozásoktól kapott szolgáltatások során az ügyfelek védelme összehasonlítható szinten legyen az EU-ban, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy viszonossági alapon hozzá lehessen férni a harmadik országok piacaihoz.. A Bizottságnak és a tagállamoknak a rendszer alkalmazása során elsődleges fontosságúnak kell tekinteniük a G20-as kötelezettségvállalásoknak megfelelő területeket és az Unió legnagyobb kereskedelmi partnereivel kötött megállapodásokat, valamint tekintetbe kell venniük az Unió globális pénzpiacokon betöltött központi szerepét, és biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok által szabott követelmények ne akadályozzák meg az uniós befektetőket és kibocsátókat abban, hogy harmadik országokban befektessenek vagy ezen országoktól finanszírozáshoz jussanak, sem a harmadik országbeli befektetőket és kibocsátókat abban, hogy az uniós piacokon fektessenek be, jussanak tőkéhez vagy más pénzügyi szolgáltatásokhoz, kivéve, ha ez objektív és bizonyítékkal alátámasztott prudenciális indokok miatt szükséges.

(35)  A lakossági ügyfeleknek, illetve azon lakossági ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásoknál, akik úgy döntöttek, hogy az Unión belül szakmai ügyfélként kezeljék őket, mindig meg kell követelni fióktelep létesítését az Unióban A fióktelep létrehozását az Unió engedélyének és felügyeletének hatálya alá kell vonni. Megfelelő együttműködési megállapodásoknak kell lenniük az érintett illetékes hatóság és a harmadik ország illetékes hatósága között. A fióktelepek nélkül nyújtott szolgáltatásoknak a jogosult szerződő felekre és azon szakmai ügyfelekre kell korlátozódniuk, akik nem választották a szakmai ügyfél státuszt. A szolgáltatások feltétele az EÉPH által történt bejegyzés és a harmadik országbeli felügyelet. Az EÉPH és a harmadik ország illetékes hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodásoknak kell létezniük.

(36)  E rendelet azon rendelkezései, amelyek a harmadik országbeli vállalkozások által az Unióban biztosított szolgáltatásokat vagy végzett tevékenységeket szabályozzák, nem érinthetik annak lehetőségét, hogy az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatásait, kizárólag saját kezdeményezésükre, az Unióban igénybe vegyék, vagy hogy uniós befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek harmadik országbeli vállalkozások befektetési szolgáltatásaiban vagy tevékenységeiben részesüljenek, vagy hogy ügyfelek harmadik országbeli vállalkozások befektetési szolgáltatásaiban részesüljenek ilyen hitelintézet vagy befektetési vállalkozás közvetítésével. Amikor egy harmadik országbeli vállalkozás egy, az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személynek nyújt szolgáltatásokat, annak kizárólagos saját kezdeményezésére, a szolgáltatásokat az Unió területén nyújtott szolgáltatásoknak kell tekinteni. Abban az esetben, ha egy harmadik országbeli vállalkozás ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, vagy befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket reklámoz vagy hirdet, az Unióban biztosított kiegészítő szolgáltatásokkal, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak.

(37)  Az azonnali másodlagos piacokon egy sor csalárd tevékenység fordult elő a kibocsátási egységek (EUA) vonatkozásában, ami alááshatja a bizalmat a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerei iránt, amelyeket a 2003/87/EK irányelv hozott létre; jelenleg intézkedések történnek az EUA nyilvántartások rendszerének és az EUA-kereskedéshez szükséges számlák megnyitási feltételeinek szigorítására. A piacok integritásának erősítése és hatékony működésük megőrzése érdekében – ideértve a kereskedési tevékenység átfogó felügyeletét – helyénvaló kiegészíteni a 2003/87/EK irányelvben hozott intézkedéseket, a kibocsátási egységek teljes mértékben ezen irányelv és a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) hatókörébe utalásával ▌.

(38)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyes fogalommeghatározások tartalmáról; a kereskedés átláthatósági követelményeinek pontos jellemzőiről; a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség részletes feltételeiről; a kereskedés utáni halasztott közzétételi mechanizmusokról; a kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek alkalmazásának kritériumairól a rendszeres internalizálók esetében; a konkrét, költségekkel kapcsolatos rendelkezésekről a piaci adatok rendelkezésre állása kapcsán; a hozzáférés megadásának vagy elutasításának kritériumairól a kereskedési helyszínek és a CCP-k között; és azoknak a feltételeknek a további meghatározásáról, amelyek alapján a befektetővédelem, a pénzügyi piacok szabályos működésének és integritásának veszélyeztetettsége, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély esetén az EÉPH cselekvésére lehet szükség. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten és különösen az EÉPH-val – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítsa az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(39)  Az e rendelet végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. A végrehajtási hatásköröknek ki kell terjednie a harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó harmadik országbeli jogi és felügyeleti keretrendszerek egyenértékűségével kapcsolatos határozat elfogadására, és azt a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(16) megfelelően kell gyakorolni.

(40)  Mivel a tagállamok nem tudják megfelelően teljesíteni e rendelet céljait, nevezetesen a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egységes előírások megállapítását a kereskedelmi adatok közzétételére, az ügyletek illetékes hatóságoknak való jelentésére, a származtatott termékek szervezett helyszíneken történő kereskedésére, az elszámolási lehetőségekhez való diszkriminációmentes hozzáférésre, a termékszintű beavatkozási és a pozíciómenedzselési hatáskörökre és a pozíciólimitekkel kapcsolatos jogosultságokra, a harmadik országbeli vállalkozások által végzett szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozóan azon oknál fogva, hogy bár a nemzeti illetékes hatóságok kedvezőbb helyzetben vannak a piaci fejlemények figyelemmel kísérése szempontjából, a kereskedés átláthatóságával, az ügyletek bejelentésével, a származtatott termékek kereskedésével, valamint a termékek és módszerek kitiltásával kapcsolatos problémák átfogó hatását teljes egészében csak Unió-szintű összefüggésekben lehet észlelni, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(41)  A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardok biztosítják a betétesek, befektetők és fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy az EÉPH, mint nagyon jelentős szakértelemmel rendelkező szerv, olyan szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és benyújtsa azokat a Bizottsághoz.

(42)  A Bizottság fogadja el azokat a szabályozástechnikai standardokat, amelyeket az EÉPH dolgoz ki az ügyletjelentések tartalmát és specifikációit, továbbá az Unión belül közvetlen, jelentős és előre látható hatást gyakorló származtatott szerződések típusait illetően, illetve annak meghatározásával kapcsolatosan, hogy a származtatott termékek egy adott, a 648/2012/EU rendelet szerint az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó kategóriája vagy annak releváns alkategóriája tekintetében csak szervezett kereskedési helyszíneken lehet-e kereskedni, a csak szervezett kereskedési helyszíneken való kereskedést lehetővé tevő kötelezettség alá tartozó származtatott termékekre vonatkozó likviditási kritériumokat illetően, valamint a kérelmező harmadik országbeli vállalkozás által benyújtott bejegyzési kérelemben az EÉPH számára megadandó információkat illetően. A Bizottság az EUMSZ 290. cikke alapján, illetve az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadja el a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

(44)  E rendelet előírásainak alkalmazását el kell halasztani annak érdekében, hogy az alkalmazhatósága összehangolt legyen az átdolgozott irányelv átültetett szabályainak alkalmazásával, és hogy elkészüljenek az alapvetően fontos végrehajtási intézkedések. A teljes szabályozási csomagot aztán ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni. A végrehajtási intézkedésekhez szükséges felhatalmazás alkalmazása viszont nem halasztható el, hogy a lehető leghamarabb elkezdődhessenek a végrehajtási intézkedések megtervezéséhez és elfogadásához szükséges lépések. Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, főként a következőkre vonatkozó jogokat és elveket:

(45)  (Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, főként a következőkre vonatkozó jogokat és elveket: a személyes adatok védelme (8. cikk), a vállalkozás szabadsága (16. cikk), a fogyasztók védelme (38. cikk), a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog (47. cikk), valamint a kétszeri eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma (50. cikk), és a rendeletet ezekkel a jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(46a) Az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)    Ez a rendelet egységes előírásokat állapít meg a következőkre:

a)      kereskedési adatok közzététele a nyilvánosság számára;

b)     ügyletjelentés az illetékes hatóságoknak;

c)      származtatott termékek kereskedése szervezett helyszíneken;

d)     megkülönböztetésmentes hozzáférés az elszámoláshoz és megkülönböztetésmentes hozzáférés a referenciaértékek kereskedéséhez; és

e)      az illetékes hatóságok és az EÉPH hatásköre termékszintű beavatkozásokra, valamint az EÉPH hatásköre a pozíciómenedzselésben és a pozíciólimitekre;

f)      befektetési szolgáltatások nyújtása harmadik országbeli, fiókteleppel nem rendelkező vállalkozások által.

(2)    Ezt a rendeletet a 2006/48/EK irányelv szerint engedélyezett hitelintézetekre és a .../.../EU [új MiFID] irányelv szerint engedélyezett ▌ befektetési vállalkozásokra – amennyiben a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás egy vagy több befektetési szolgáltatást nyújt és/vagy befektetési tevékenységeket végez –, illetve a piacműködtetőkre kell alkalmazni.

(3)    E rendelet V. címe a 648/2012/EU rendelet [2. cikkének (8) bekezdése] szerinti összes pénzügyi szerződő félre, valamint a 648/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó nem pénzügyi szerződő felekre is alkalmazandó.

(4)    E rendelet VI. címe vonatkozik a központi szerződő felekre és a referenciaértékek tulajdonosi jogait gyakorló személyekre is.

(4a)  E rendelet VII. címét szintén alkalmazni kell a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (8) bekezdésében meghatározott valamennyi pénzügyi szerződő félre.

(4b)  E rendelet VIII. címét kell alkalmazni azokra a harmadik országbeli vállalkozásokra, amelyek nem valamely tagállamban lévő fióktelepen keresztül nyújtanak egy tagállamban befektetési szolgáltatásokat vagy végeznek befektetési tevékenységeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)    E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.      "befektetési vállalkozás": minden olyan jogi személy, amelynek rendes üzleti tevékenysége harmadik személyek részére egy vagy több befektetési szolgáltatás nyújtása és/vagy egy vagy több befektetési tevékenység végzése hivatásos alapon.

A tagállamok a befektetési vállalkozások meghatározásába fölvehetnek jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásokat is, amennyiben:

a)      jogi formájuk biztosítja a harmadik felek érdekei védelmének olyan szintjét, amely egyenértékű a jogi személyek jogállásával biztosított védelemmel; valamint

b)     jogi formájukhoz igazodóan egyenértékű prudenciális felügyelet alá tartoznak.

Amennyiben azonban természetes személy nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek magukban foglalják harmadik személyek pénzeszközeinek és átruházható értékpapírjainak tartását, ezen rendelet és a .../.../EU [új MiFID] irányelv alkalmazásában e személyt kizárólag akkor lehet befektetési vállalkozásnak tekinteni, ha a .../.../EU [új MiFID] irányelvben, az ezen rendeletben és a .../.../EU [új CRD] irányelvben meghatározott egyéb követelmények sérelme nélkül megfelel a következő feltételeknek:

a)      biztosítja a harmadik felek befektetési eszközökre és pénzeszközökre vonatkozó tulajdonosi jogainak védelmét, különösen a vállalkozás vagy tulajdonosai fizetésképtelensége, valamint a vállalkozás vagy tulajdonosa hitelezői által végrehajtott lefoglalás, beszámítás vagy bármely más intézkedés esetére;

b)     a vállalkozásnak olyan szabályok hatálya alá kell tartoznia, amelyek célja a vállalkozás és tulajdonosai fizetőképességének figyelemmel kísérése;

c)      a vállalkozás éves beszámolóját a nemzeti jogszabályok alapján könyvvizsgálatra feljogosított egy vagy több személynek kell megvizsgálnia;

d)     ha a vállalkozásnak csak egy tulajdonosa van, annak rendelkeznie kell a befektetők védelméről arra az esetre, ha elhalálozása, cselekvőképtelenné válása vagy más hasonló esemény következtében a vállalkozás üzleti tevékenysége megszűnne;

(2)    „hitelintézet”: a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 1) pontja szerinti hitelintézet;

(2a)  „multilaterális rendszer”: olyan rendszer, amely összehozza a pénzügyi eszközökben lévő többszörös vételi és eladási szándékokat, vagy elősegíti azok összehozását, függetlenül az ebből eredő ügyletekben teljesített megbízások tényleges számától;

(2b)  „bilaterális rendszer”: olyan rendszer, amely összehozza a pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékokat, vagy elősegíti azok összehozását, és amelyet olyan befektetési vállalkozás üzemeltet, amely saját számlára kereskedik az ügyfelek megbízásait teljesítve;

(2c)  „tőzsdén kívüli kereskedés (OTC) ”: olyan bilaterális kereskedés, amelyet egy jogosult szerződő fél jogosult szerződő felekkel kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálón kívül a saját számlájára végez, alkalmanként és rendszertelenül és mindig nagy mennyiségben;

(3)    „rendszeres internalizáló”: olyan befektetési vállalkozás, amely szervezett, szabályos és rendszeres alapon saját számlára kereskedik olyan módon, hogy ügyfélmegbízásait a szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en kívül hajtja végre bilaterális rendszerben;

(4)    „piacműködtető”: olyan személy vagy személyek, aki/akik irányítják és/vagy működtetik a szabályozott piac üzletvitelét. A piacműködtető lehet maga a szabályozott piac is;

(5)    „szabályozott piac”: a piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer, amely – a rendszeren belül és annak megkülönböztetésmentes szabályaival összhangban – összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai és/vagy rendszerei alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, és amely engedéllyel rendelkezik, és az [új MiFID] irányelv III. címének rendelkezéseivel összhangban és rendezetten működik;

(6)    „multilaterális kereskedési rendszer (MTF)”: valamely befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett multilaterális rendszer, amely több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándékát hozza össze – a rendszeren belül és megkülönböztetésmentes szabályokkal összhangban – oly módon, hogy az szerződést eredményez a .../.../EU [új MiFID] irányelv II. címének rendelkezéseivel összhangban;

(7)    „szervezett kereskedési rendszer (OTF)”: befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett multilaterális rendszer vagy létesítmény, amely nem szabályozott piac vagy MTF vagy központi szerződő fél , amelyben több harmadik fél kötvényekre, strukturált pénzügyi termékekre, kibocsátási egységekre vagy származtatott termékekre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül oly módon, hogy az szerződést eredményez a .../.../EU [új MiFID] irányelv II. címének rendelkezéseivel összhangban;

(8)    „pénzügyi eszköz”: a .../.../EU [új MiFID] irányelv I. mellékletének C. szakaszában meghatározott eszközök;

(9)    „átruházható értékpapírok”: az értékpapírok tőkepiacon forgatható fajtái, olyan fizetőeszközök kivételével, mint például:

a)      társaságok részvényei és más – társaságok, társas vállalkozások vagy más szervezetek részvényeivel egyenértékű – értékpapírok, valamint részvények tekintetében kiadott letéti igazolások;

b)     a kötvények és az értékpapírosított adósság más formái, ideértve az ilyen értékpapírok tekintetében kiadott letéti igazolásokat;

c)      minden más értékpapír, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget;

(10)  „letéti igazolások”: külföldi kibocsátó értékpapírjainak tulajdonjogát bizonyító, tőkepiacon forgatható értékpapírok, amelyek bevezethetők egy szabályozott piacra és a külföldi kibocsátó értékpapírjaitól függetlenül forgalmazhatók;

(11)  „tőzsdén kereskedett alapok”: olyan alapok, amelyeknek befektetési jegyeinek vagy részvényeinek legalább egy osztályával napközben legalább egy szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en legalább egy árjegyzővel kereskednek, aki intézkedik annak biztosításáról, hogy az alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek tőzsdei értéke jelentős mértékben ne térjen el azok nettó eszközértékétől és adott esetben indíkatív nettó eszközértékétől;

(12)  „certifikátok”: tőkepiacon forgatható értékpapírok, amelyeket a befektetés kibocsátó általi visszafizetésekor a részvények elé, de a fedezetlen kötvények és más, hasonló eszközök mögé sorolnak;

(13)  „strukturált pénzügyi termékek”: olyan, adott pénzügyi eszközök (aktívák) csoportjához társuló hitelkockázat értékpapírosítására és átadására létrehozott értékpapírok, amelyek birtokosa rendszeres, a mögöttes eszközök cash flow-jától függő kifizetésekre jogosult;

(14)  „származtatott termékek”: a .../.../EU [új MiFID] irányelv (9) bekezdésének c) pontjában meghatározott és az I. melléklete C. szakaszának (4)–(10) pontjában említett pénzügyi eszközök;

(15)  „árualapú származtatott termékek”: a .../.../EU [új MiFID] irányelv (9) bekezdésének c) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök, amelyek a fenti irányelv I. melléklete C. szakaszának (5), (6), (7) és (10) pontjában említett vagy mögöttes termékhez kapcsolódnak;

(16)  „szándék érdemi jelzése”: egy kereskedési rendszer egyik résztvevőjének olyan üzenete egy másik számára a fennálló kereskedési szándékról, amely a kötésről való megállapodáshoz szükséges összes szükséges információt tartalmazza;

(17)  „illetékes hatóság”: az egyes tagállamok által a .../.../EU [új MiFID] irányelv 69. cikkével összhangban kijelölt hatóság, kivéve, ha az említett irányelv másképp határozza meg;

(18)  „jóváhagyott közzétételi mechanizmus (APA)”: olyan személy, aki a …/…/EU [új MiFID] irányelvben megállapított rendelkezések szerint fel van hatalmazva azon szolgáltatás nyújtására, hogy a kereskedési helyszínek vagy a befektetési vállalkozások nevében közzétegye a kereskedési jelentéseket e rendelet 5., 6., 11. és 12.cikke alapján;

(19)  „összevont adattárolási szolgáltató (CTP)”: olyan személy, aki a .../.../EU [új MiFID] irányelvben megállapított rendelkezések szerint fel van hatalmazva azon szolgáltatás nyújtására, hogy összegyűjtse a szabályozott piacokról, az MTF-ektől, az OTF-ektől és a jóváhagyott közzétételi mechanizmusoktól (APA) az e rendelet 5., 6., 11. és 12. cikkében felsorolt pénzügyi eszközökről szóló kereskedési jelentéseket, és azokat olyan, folyamatos és élő, elektronikus adatfolyamba vonja össze, amely pénzügyi eszközönként valós idejű, illetve – amennyiben a .../.../EU [új MiFID] irányelv 66. cikkének (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik – késleltetett árfolyam- és volumen-adatokat biztosít;

(20)  „jóváhagyott jelentési mechanizmus (ARM)”: olyan személy, aki az …/…/EU [új MiFID] irányelvben megállapított rendelkezések szerint fel van hatalmazva azon szolgáltatás nyújtására, hogy a befektetési vállalkozások nevében bejelentse az ügyletek adatait az illetékes hatóságoknak vagy az EÉPH-nak;

(21)  „vezető testület”: egy befektetési vállalkozás, piacműködtető vagy adatjelentési szolgáltató irányító testülete, amely magában foglalja a felügyeleti és a vezetési funkciót, rendelkezik a végső döntéshozatal hatáskörével és jogában áll, hogy a befektetési vállalkozás, piacműködtető vagy adatjelentési szolgáltató stratégiáját, célkitűzéseit és általános irányultságát meghatározza, ideértve azokat a személyeket, akik az intézmény üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják;

(24)  „referenciaérték-index”: bármely kereskedett vagy széles körben alkalmazott üzleti index vagy közzétett adat, amelyet egy képlet felhasználásával számítanak ki, egy vagy több mögöttes eszköz értékéből vagy olyan árfolyamokból – ideértve a becsült árfolyamokat, kamatlábakat vagy más értékeket vagy felméréseket –, amelyekre vonatkoztatva egy pénzügyi eszköz szerint fizetendő összeg megállapítása történik, amely az érintett eszközök vagy eszközosztály vagy -csoport teljesítményének standard mércéjéül szolgál;

(25)  (25)       „kereskedési helyszín”: bármely szabályozott piac, MTF vagy OTF;

(26)  „központi szerződő fél (CCP)”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (1) pontja szerint meghatározott központi szerződő fél;

(26a) „interoperabilitási megállapodás”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 12. pontja szerinti interoperabilitási megállapodás;

(27)  „befektetési szolgáltatások és tevékenységek”: a .../.../EU [új MiFID] irányelv 4. cikke (2) bekezdésének 1. pontja szerinti szolgáltatások és tevékenységek;

(28)  „harmadik országbeli pénzügyi intézmény”: olyan szervezet, amelynek központi irodája egy harmadik országban van, és ennek a harmadik országnak a joga szerint fel van hatalmazva arra, vagy engedélyezve van számára, hogy a 2006/48/EK irányelvben, a .../.../EU [új MiFID] irányelvben, a 2009/138/EK irányelvben, a 2009/65/EK irányelvben, a 2003/41/EK irányelvben vagy a 2011/61/EU irányelvben felsorolt tevékenységek bármelyikét végezze;

(28a) „harmadik országbeli vállalkozás”: a .../.../EU [új MiFID] irányelv 2. cikkének 33d. pontja szerinti harmadik országbeli vállalkozás;

(29)  „nagykereskedői energiatermék”: a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(17) 2. cikkének (4) bekezdése szerinti szerződések és származtatott termékek;

(29a) „elsődleges kibocsátás”: az .../.../EU [új MiFID] irányelv 30. cikke és II. melléklete alapján jogosult szerződő feleknek vagy szakmai ügyfeleknek minősülő pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő felek meghatározott követelményei szerint kialakított, különleges anyagi feltételekkel rendelkező eszközökkel létrejövő ügylet;

(2)    A .../.../EU [új MiFID] irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében megadott fogalommeghatározások e rendeletre is alkalmazandók.

(3)    A Bizottság felhatalmazást kap, hogy az EÉPH-val való konzultációt követően – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a piaci fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében meghatározzák az (1) bekezdés 3., 7., 10–16., 18–26a, 28. és 29. pontjában rögzített fogalommeghatározások bizonyos technikai elemeit.

2a. cikk

Rendszeres internalizálók kötelező igénybevétele OTC-kkel való kereskedés céljára

(1)    Az olyan részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más, hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket, amelyek a 648/2012/EU rendelet 3. cikke értelmében nem minősülnek csoporton belüli ügyleteknek, amelyek elérik az e rendelet 13. cikkében foglalt küszöbértékeket, és amelyeket nem valamely szabályozott piacon vagy MTF-en kötnek, rendszeres internalizáló útján kell megkötni, hacsak az ügylet nem tartalmazza az eszköz elsődleges kibocsátását. Ez a követelmény azokra az ügyletekre nem alkalmazandó, amelyek a 4. cikkben foglalt meghatározás szerint nagynak minősülnek.

(2)    A szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvényekkel és strukturált pénzügyi termékekkel, a kibocsátási egységekkel és az elszámolásra alkalmas vagy szabályozott piacra bevezetett, vagy MTF-en vagy OTF-en kereskedett, a 26. cikk szerinti kereskedési kötelezettség alá nem tartozó származtatott termékekkel kapcsolatos ügyleteket, amelyekre nem szabályozott kereskedési helyszínen, MTF-en, OTF-en vagy azokkal a 26. cikk (4) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli kereskedési helyszínen kerül sor, rendszeres internalizálón keresztül kell megkötni, hacsak az ügylet nem tartalmazza az eszköz elsődleges kibocsátását. Ez a követelmény azokra az ügyletekre nem alkalmazandó, amelyek a 8. cikkben foglalt meghatározás szerint nagynak minősülnek.

(3)    Amennyiben az (1) vagy a (2) bekezdésben felsorolt pénzügyi eszközt szabályozott piacra vezetik be, vagy MTF-en vagy OTF-en kereskednek vele, és nem áll rendelkezésre rendszeres internalizáló, akkor az olyan ügyleteket, amelyek ad hoc jellegűek és rendszertelenek, le lehet bonyolítani tőzsdén kívül a rendszeres internalizáló igénybevétele nélkül, amennyiben:

         a)          az ügyletben részt vevő felek jogosult szerződő felek vagy szakmai ügyfelek; továbbá:

b)     az ügylet nagynak minősül; vagy

c)      nincs a 7., 8., 13. és 17. cikkben meghatározottaknak megfelelő likvid piac a kötvény vagy a kötvénytípus számára.

II. cím

Átláthatóság a multilaterális rendszerekkel rendelkező kereskedési helyszíneken

1. fejezet

Átláthatóság a tőkeinstrumentumoknál

3. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínek számára a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában

(1)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-et ▌ működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők nyilvánosságra hozzák a szabályozott piacra bevezetett vagy MTF-en ▌kereskedett részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre rendszereiken keresztül meghirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét. Ezt a követelményt a szándék érdemi jelzésére is alkalmazni kell. A szabályozott piacok, valamint az MTF-et ▌működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők ezeket az információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(2)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-et ▌működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők ésszerű üzleti feltételek mellett és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférést biztosítanak a 13. cikk alapján a részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi termékekre adott jegyzéseik közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az első bekezdés szerinti információk közzétételére alkalmaznak.

4. cikk

A tőkeinstrumentumokra vonatkozó mentességek

(1)    Az illetékes hatóságok a (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott esetekben a piaci modell vagy a megbízások típusa vagy nagyságrendje alapján mentesíthetik a szabályozott piacokat, valamint az MTF-et ▌működtető befektetési vállalkozásokat és piacműködtetőket a 3. cikk (1) bekezdésében említett információk közzétételére vonatkozó kötelezettség alól. Az illetékes hatóságok különösen a következők vonatkozásában tekinthetnek el az említett kötelezettségtől: ▌

-   olyan megbízások, amelyek meghaladják az adott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát, vagy más, hasonló érintett pénzügyi eszköz szokásos piaci nagyságrendjét vagy

-  olyan kereskedési módszer, amely révén az árat egy másik rendszer által előállított referenciaár szerint határozzák meg, ahol a referenciaárat széles körben közzéteszik és azt a piaci résztvevők általában megbízható referenciaárnak tekintik.

(2)    Az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdés szerinti mentességek engedélyezése előtt értesíteniük kell az EÉPH-t és más illetékes hatóságokat az egyes egyedi mentességi kérelmek szándékolt felhasználásáról, és ismertetniük kell azok működését. A mentesség engedélyezésének szándékáról szóló értesítést legalább négy hónappal a mentesség érvénybe lépése előtt el kell küldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül az EÉPH jogilag nem kötelező véleményt bocsát ki a szóban forgó illetékes hatóságnak, amelyben értékeli az adott mentesség összeegyeztethetőségét az (1) bekezdésben megállapított és a (3) bekezdés b) és c) pontja alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban részletezett előírásokkal. Az illetékes hatóság kizárólag az EÉPH jogilag nem kötelező véleménye alapján adhat mentességet. Amennyiben egy másik tagállam illetékes hatósága nem ért egyet az illetékes hatóság által engedélyezett mentességgel, úgy az ügyet visszautalhatja az EÉPH elé, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el. Az EÉPH figyelemmel kíséri a mentességek alkalmazását, és éves jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati felhasználásáról.

(2a)  Az illetékes hatóság a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően visszavonhatja az (1) bekezdés alapján megadott mentességet, ha úgy látja, hogy a mentességet nem eredeti céljának megfelelően alkalmazzák, vagy úgy véli, hogy a mentességet az ebben a cikkben foglalt szabályok megkerülésére használják.

A mentesség visszavonása előtt és amint lehetséges, az illetékes hatóság részletes indokolást adva értesíti szándékáról az EÉPH-t és a többi illetékes hatóságot. Az EÉPH a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül nem kötelező érvényű véleményt bocsát ki az adott illetékes hatóság számára. A vélemény átvétele után az illetékes hatóság hatályba lépteti határozatát.

(3)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek meghatározzák:

a)      minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a vételi és eladási árfolyamok vagy a kijelölt árjegyző által adott jegyzések közzéteendő sávját, valamint az ilyen árfolyamok melletti kereskedési szándék közzéteendő mértékét;

b)     minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a megbízások azon nagyságrendjét vagy típusát, amelynél az (1) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől;

c)      a 3. cikkben foglalt, a kereskedés előtti közzétételre vonatkozó kötelezettség azon szabályozott piacok és MTF-ek kereskedési módszereire történő alkalmazását szolgáló részletes intézkedéseket, amelyek ▌minden érintett pénzügyieszköz-kategória esetében időszakos aukciókon vagy előre letárgyalt ügyletek révén kötnek ügyleteket.

(4)    Az illetékes hatóságok által a 2004/39/EK irányelv 29. cikkének (2) bekezdésével és 44. cikkének (2) bekezdésével, valamint az 1287/2006/EK bizottsági rendelet 18–20. cikkével összhangban a ...(18)* előtt adott mentességeket az EÉPH ...(19)*-ig felülvizsgálja. Az EÉPH véleményt bocsát ki a szóban forgó illetékes hatóságnak, amelyben értékeli az adott mentességek további összeegyeztethetőségét az ebben a rendeletben és az ezen rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban részletezett előírásokkal.

5. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínek számára a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában

(1)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-et ▌működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők jóváhagyott közzétételi mechanizmuson (APA) keresztül nyilvánosságra hozzák a szabályozott piacra bevezetett vagy MTF-en ▌kereskedett részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozóan végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját. A szabályozott piacok, valamint az MTF-et ▌működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők minden ilyen ügylet adatait a valós időhöz technikailag lehető legközelebb eső időpontban teszik közzé.

(2)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-et ▌működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők ésszerű üzleti feltételek mellett és megkülönböztetéstől mentesen hatékony hozzáférést biztosítanak a 19. cikk alapján a részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi termékekre vonatkozó ügyleteik közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az (1) bekezdés szerinti információk közzétételére alkalmaznak.

6. cikk

Halasztott közzététel engedélyezése

(1)    Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a szabályozott piacok számára, hogy az ügyletek adatait, azok típusától vagy nagyságrendjétől függően, halasztottan tegyék közzé. Az illetékes hatóságok különösen olyan ügyletek tekintetében engedélyezhetik a halasztott közzétételt, amelyek meghaladják az adott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát, vagy más, hasonló pénzügyi eszköz vagy az adott részvény-, letétiigazolás-, tőzsdénkereskedettalap-, certifikát-, vagy más, hasonló pénzügyieszköz-kategória szokásos piaci nagyságrendjét. A szabályozott piacoknak, valamint az MTF-et ▌működtető befektetési vállalkozásoknak és piacműködtetőknek előzetes jóváhagyást kell szerezniük az illetékes hatóságoktól a kereskedés halasztott közzétételére javasolt mechanizmusokra, és ezeket a mechanizmusokat a piaci szereplőkkel és a nyilvánossággal világosan közölni kell. Az EÉPH figyelemmel kíséri a halasztott kereskedési közzétételek mechanizmusainak az alkalmazását, és éves jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati alkalmazásáról.

Amennyiben egy illetékes hatóság engedélyezi a késleltetett közzétételt, és egy másik tagállam illetékes hatósága ezzel nem ért egyet, vagy vitatja a megadott engedély tényleges alkalmazását, az illetékes hatóság visszautalhatja az ügyet az EÉPH elé, amely a 1095/2010/EU rendelet 19. cikke értelmében kapott felhatalmazás szerint járhat el.

(2)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek meghatározzák:

a)      minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében azokat az adatokat, amelyeket a szabályozott piacoknak, a befektetési vállalkozásoknak, ezen belül a rendszeres internalizálóknak, valamint az MTF-et ▌működtető befektetési vállalkozásoknak és piacműködtetőknek meg kell adniuk a nyilvánosság számára közzéteendő információkban;

b)     minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében azokat a feltételeket, amelyek mellett egy szabályozott piac, a befektetési vállalkozás, ezen belül a rendszeres internalizáló vagy az MTF-et ▌üzemeltető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető számára megengedhető a kötések halasztott közzététele, valamint az azon ügyletek meghatározásakor alkalmazandó kritériumokat, amelyek esetében a nagyságrend vagy az érintett részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz típusa – ideértve likviditási profilját is – miatt engedélyezhető a halasztott közzététel.

2. fejezet

Átláthatóság a nem-tőkeinstrumentumoknál

7. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínek számára a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában

(1)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők a működtetett kereskedési rendszer alapján nyilvánosságra hozzák a szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező és kellően likvid kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, a kibocsátási egységekre és a 24. cikkben említett kereskedési kötelezettségek hatálya alá tartozó származtatott termékekre vonatkozó, rendszereiken keresztül meghirdetett megbízások vagy jegyzések árait és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét. Ezt a követelményt a szándék érdemi jelzésére is alkalmazni kell. A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők ezeket az információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára. Ez a közzétételi kötelezettség nem alkalmazandó a nem pénzügyi szerződő felek azon származékos ügyleteire, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik az adott nem pénzügyi szerződő fél vagy a csoport kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.

Az első albekezdésben foglalt követelményeknek a kibocsátás és az ügylet nagyságrendjéhez kell igazodniuk, valamint figyelembe kell venniük mind a kibocsátó, mind a befektető érdekeit és a pénzügyi stabilitást. Az ebben a cikkben megállapított követelmények kizárólag azokra a pénzügyi eszközökre alkalmazandók, amelyek kellően likvidnek minősülnek, vagy amelyeknek van likvid piaca. Amennyiben az ügyletekről a jogosult szerződő felek és a szakmai ügyfelek között szóban születik megállapodás, a kereskedés előtti indikatív árakat az ügyleti árhoz olyan közel kell közzé tenni, amennyire a gyakorlatban lehetséges.

(2)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők ésszerű üzleti feltételek mellett és megkülönböztetéstől mentesen tényleges hozzáférést biztosítanak a 17. cikk alapján a kötvényekre, strukturált pénzügyi termékekre, kibocsátási egységekre és származtatott termékekre adott jegyzéseik közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az első bekezdésben említett információk közzétételére alkalmaznak.

8. cikk

A nem tőkeeszközökre vonatkozó mentességek ▌

(1)    Az illetékes hatóságok a (4) bekezdésnek megfelelően meghatározott likviditási és más feltételek alapján a termékek bizonyos körét illetően ▌a mentesíthetik a szabályozott piacokat, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozásokat és piacműködtetőket a 7. cikk (1) bekezdésében említett információk közzétételére vonatkozó kötelezettség alól.

(2)    Az illetékes hatóságok az e cikk (4) bekezdésének megfelelően a megbízások típusa és nagyságrendje és a kereskedési módszer alapján mentesíthetik a szabályozott piacokat, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozásokat és piacműködtetőket a 1. cikk (7) bekezdésében említett információk közzétételére vonatkozó kötelezettség alól. Az illetékes hatóságok a (4) bekezdésnek megfelelően a megbízások típusa és nagyságrendje és a kereskedési módszer alapján mentesíthetik a szabályozott piacokat, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozásokat és piacműködtetőket a 7. cikk (1) bekezdésében említett információk közzétételére vonatkozó kötelezettség alól. Az illetékes hatóságok különösen olyan megbízások vonatkozásában tekinthetnek el az említett kötelezettségtől, amelyek meghaladják az adott kötvény, strukturált pénzügyi termék, kibocsátási egység vagy származtatott termék vagy az adott kötvény-, strukturáltpénzügyitermék-, kibocsátásiegység- vagy származtatotttermék-típus szokásos piaci nagyságrendjét.

(3)   Az illetékes hatóságoknak az (1) és a (2) bekezdés szerinti mentességek engedélyezése előtt értesíteniük kell az EÉPH-t és más illetékes hatóságokat az egyes mentességek szándékolt felhasználásáról, és ismertetniük kell azok működését. A mentesség engedélyezésének szándékáról szóló értesítést legalább négy hónappal a mentesség érvénybe lépése előtt el kell küldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül az EÉPH nem kötelező érvényű véleményt bocsát ki a szóban forgó illetékes hatóságnak, amelyben értékeli az egyes egyedi mentességi kérelmek összeegyeztethetőségét az (1) és a (2) bekezdésben megállapított és a (4) bekezdés b) pontja alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban részletezett előírásokkal. Az illetékes hatóság kizárólag az EÉPH jogilag nem kötelező véleménye alapján adhat mentességet. Amennyiben egy másik tagállam illetékes hatósága nem ért egyet az illetékes hatóság által engedélyezett mentességgel, úgy az ügyet visszautalhatja az EÉPH elé, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el. Az EÉPH figyelemmel kíséri a mentességek alkalmazását, és éves jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati felhasználásáról.

(3a)  Az illetékes hatóság a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően visszavonhatja az (1) bekezdés alapján megadott mentességet, ha úgy látja, hogy a mentességet nem eredeti céljának megfelelően alkalmazzák, vagy úgy véli, hogy a mentességet az ebben a cikkben foglalt szabályok megkerülésére használják.

A mentesség visszavonása előtt és amint lehetséges, az illetékes hatóság részletes indokolást adva értesíti szándékáról az EÉPH-t és a többi illetékes hatóságot. Az EÉPH a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül nem kötelező érvényű véleményt bocsát ki az adott illetékes hatóság számára. A vélemény átvétele után az illetékes hatóság hatályba lépteti határozatát.

(3b)  Ha egy kötvény vagy kötvénykategória likviditása az (3c) bekezdés szerint meghatározott küszöb alá esik, a pénzügyi eszközzel való kereskedés egy vagy több helyszínének felügyeletét ellátó illetékes hatóság átmenetileg felfüggesztheti a 7. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségeket. A küszöböt objektív kritériumok alapján kell meghatározni.

A felfüggesztés három hónapot meg nem haladó kezdeti időszakra érvényes az érintett illetékes hatóság honlapján történő közzététel időpontjától számítva. A felfüggesztés további, egyenként három hónapot meg nem haladó időszakokra meghosszabbítható, amennyiben a felfüggesztés indoka továbbra is fennáll. A felfüggesztés automatikusan hatályát veszti, mennyiben azt bármely három hónapos időszak elteltével nem hosszabbítják meg.

A kötelezettségek e bekezdés szerinti felfüggesztése vagy felfüggesztésének meghosszabbítása előtt az érintett illetékes hatóság tájékoztatja az EÉPH-t a javaslatáról, amelyet részletes indokolás kísér. Az EÉPH a lehető leghamarabb véleményt bocsát ki az illetékes hatóság részére arról, hogy az e cikkben említett feltételek álláspontja szerint fennállnak-e.

(3c)  Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett likviditási küszöbérték kiszámításához alkalmazandó paramétereket és módszereket.

         Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét …-ig(20)* benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

A küszöbérték kiszámítására vonatkozó tagállami paramétereket és módszereket úgy kell meghatározni, hogy a küszöbérték elérésekor a bejelentő hatóság felügyelete alá tartozó kereskedési helyszíneken az érintett piaci eszköz tekintetében a forgalom átlagos szintjéhez viszonyítva jelentős forgalomesés következik be.

(4)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek meghatározzák:

a)      minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a megbízások vagy jegyzések közzéteendő sávját, a közzéteendő árfolyamokat, valamint az ilyen árfolyamok melletti kereskedési szándék közzéteendő mértékét, a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

aa)   a 7. cikk (1) bekezdésében és a 17. cikk (1) bekezdésében foglalt követelmények hozzáigazítását a kibocsátás és az ügylet nagyságrendjéhez, valamint az előre letárgyalt ügyletek esetében a kereskedés előtti indikatív árak közzétételéhez; és

b)     minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében azokat a feltételeket, amelyek mellett az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől, a következők alapján:

iii.   a likviditási profil, beleértve a piaci szereplők számát és típusát az adott piacon és bármely más, adott pénzügyi eszköz likviditásának értékeléséhez fontos kritériumot;

iv.   a megbízások nagyságrendje és típusa különösen annak érdekében, hogy megfelelően különbséget lehessen tenni a lakossági és a többi piac között, valamint a pénzügyi eszköz kibocsátásának nagyságrendje és típusa.

9. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínek számára a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában

(1)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül nyilvánosságra hozzák a szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, a kibocsátási egységekre és a szabályozott piacra bevezetett vagy MTF-en vagy OTF-en kereskedett származtatott termékekre vonatkozóan végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját. A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők minden ilyen ügylet adatait a valós időhöz technikailag lehető legközelebb eső időpontban teszik közzé.

(2)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők ésszerű üzleti feltételek mellett és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférést biztosítanak a 20. cikk alapján a kötvényekre, strukturált pénzügyi termékekre, kibocsátási egységekre és származtatott termékekre vonatkozó ügyleteik adatainak közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az első bekezdés szerinti információk közzétételére alkalmaznak.

10. cikk

Halasztott közzététel engedélyezése

(1)    Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők számára, hogy az ügyletek adatait, azok típusától vagy nagyságrendjétől, valamint a pénzügyi eszköz likviditási profiljától függően, halasztottan tegyék közzé. Az illetékes hatóságok különösen olyan ügyletek tekintetében engedélyezhetik a halasztott közzétételt, amelyek meghaladják a 100 000 EUR összeget, vagy amelyek meghaladják az adott kötvény, strukturált pénzügyi termék, kibocsátási egység vagy származtatott termék vagy az adott kötvény-, strukturáltpénzügyitermék-, kibocsátásiegység- vagy származtatotttermék-típus szokásos piaci nagyságrendjét, illetve amennyiben a likviditás a 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint meghatározott küszöb alá esik.

(2)    A szabályozott piacoknak, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozásoknak és piacműködtetőknek előzetes jóváhagyást kell szerezniük az illetékes hatóságoktól a kereskedés halasztott közzétételére javasolt mechanizmusokra, és ezeket a mechanizmusokat a piaci szereplőkkel és a befektetői nyilvánossággal világosan közölni kell. Az EÉPH figyelemmel kíséri a halasztott kereskedési közzétételek mechanizmusainak az alkalmazását, és éves jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati használatáról.

(3)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek meghatározzák:

a)      minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében azokat az adatokat, amelyeket a szabályozott piacoknak, a befektetési vállalkozásoknak, ezen belül a rendszeres internalizálóknak, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozásoknak és piacműködtetőknek meg kell adniuk a nyilvánosság számára közzéteendő információkban;

b)     minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében azokat a feltételeket, amelyek mellett egy szabályozott piac, a befektetési vállalkozás, ezen belül a rendszeres internalizáló vagy az MTF-et vagy OTF-et üzemeltető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető számára megengedhető a kötések halasztott közzététele, valamint az azon ügyletek meghatározásakor alkalmazandó kritériumokat, amelyek esetében a nagyságrend vagy az érintett kötvény, strukturált pénzügyi termék, kibocsátási egység vagy származtatott termék típusa miatt – a likviditási profilt is beleértve – engedélyezhető a halasztott közzététel és/vagy az ügylet nagyságrendjének elhagyása és/vagy az ügyletek összesítése.

3. fejezet

A kereskedési adatok elkülönített és ésszerű üzleti alapon megvalósuló felkínálásának kötelezettsége

11. cikk

A kereskedés előtti és utáni adatok elkülönített elérhetőségének kötelezettsége

(1)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-eket és adott esetben OTF-eket működtető piacműködtetők és befektetési vállalkozások a 3–10. cikkel összhangban közzétett információkat a kereskedés előtti és utáni átláthatósági adatok elkülönített felkínálásával elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(2)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – az EÉPH-val való konzultációt követően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ▌fogad el, amelyek meghatározzák a kereskedés előtti és utáni átláthatósági adatok felkínálását, beleértve az (1) bekezdésben említett információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az adatok részletezettségének szintjét.

12. cikk

A kereskedés előtti és utáni adatok nyilvános elérhetőségének kötelezettsége, ésszerű üzleti alapon

(1)    A szabályozott piacok, valamint az MTF-ek és adott esetben az OTF-ek a 3–10. cikkel összhangban közzétett információkat ésszerű üzleti alapon elérhetővé teszik a nyilvánosság számára és tényleges, megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak azokhoz. Az információkat az ügylet közzététele után 15 perccel ingyenesen elérhetővé kell tenni.

(2)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyek tisztázzák, hogy mi az (1) bekezdésben említett információk nyilvánosságra hozatalának ésszerű üzleti alapja.

III. cím

Átláthatóság a rendszeres internalizálók és az OTC piacon kereskedő befektetési vállalkozások számára

13. cikk

A befektetési vállalkozások kötelezettsége kötelező érvényű jegyzések közzétételére

(1)    A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló eszközök rendszeres internalizálóinak kötelező érvényű jegyzést kell közzétenniük azon, szabályozott piacra bevezetett vagy MTF-en ▌kereskedett részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló eszközök tekintetében, amelyek vonatkozásában rendszeres internalizálóként működnek, és amelyek piaca likvid. Azon részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló eszközök esetében, amelyeknek nincs likvid piaca, a rendszeres internalizálók jegyzéseiket az ügyfelek kérésére adják meg.

(2)    E cikket és a 14., 15. és 16. cikket akkor kell a rendszeres internalizálókra alkalmazni, ha a szokásosat meg nem haladó piaci nagyságrendekben kereskednek. Azon rendszeres internalizálók, amelyek kizárólag a szokásos piaci értéket meghaladó nagyságrendekben kereskednek, nem tartoznak e cikk rendelkezéseinek hatálya alá.

(3)    A rendszeres internalizálók eldönthetik, hogy milyen nagyságrendet vagy nagyságrendeket jegyeznek. A minimális jegyzési nagyságrend legalább a részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz szokásos piaci nagyságrendjének 10%-a. Egy adott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz esetében minden egyes jegyzésnek tartalmaznia kell kötelező érvényű vételi és eladási árat vagy árakat, olyan nagyságrend vagy nagyságrendek tekintetében, amelyek elérhetik akár a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok vagy más, hasonló pénzügyi eszközök azon kategóriájának szokásos piaci nagyságrendjét is, amelyhez a pénzügyi eszköz tartozik. Az árnak vagy áraknak tükrözniük kell az adott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz tekintetében uralkodó piaci feltételeket is.

(4)    A részvényeket, letéti igazolásokat, tőzsdén kereskedett alapokat, certifikátokat és más, hasonló pénzügyi eszközöket az adott pénzügyi eszköz tekintetében a piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján kategóriákba kell sorolni. A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök adott kategóriájának szokásos nagyságrendje az adott kategóriába tartozó pénzügyi eszközök tekintetében a piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján jellemző nagyságrend.

(5)    A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök piaca az Európai Unióban az adott pénzügyi eszköz tekintetében végrehajtott megbízásokat foglalja magában, kivéve a szokásos piaci nagyságrendet meghaladókat.

(6)    A 23. cikk meghatározásával összhangban minden egyes részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz likviditás szempontjából legfontosabb piacának illetékes hatósága – az adott pénzügyi eszköz tekintetében a piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján – legalább évente meghatározza azt az osztályt, amelybe a szóban forgó pénzügyi eszköz tartozik. Ezt az információt közzé kell tenni az összes piaci résztvevő számára, és továbbítani kell az EÉPH-nak, amely azt a honlapján közzéteszi.

(7)    A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök hatékony értékelésének biztosítása érdekében, és maximalizálva a befektetési vállalkozások számára annak lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet kössék, a Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján olyan intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett kötelező érvényű jegyzések közzétételével és a (2) bekezdésben említett szokásos piaci nagyságrenddel kapcsolatos elemeket.

14. cikk

Ügyfélmegbízások végrehajtása

(1)    A rendszeres internalizálók jegyzéseiket a szokásos kereskedési időben rendszeresen és folyamatosan közzéteszik. Jegyzéseiket jogosultak bármikor frissíteni. Lehetővé kell tenni számukra, hogy kivételes piaci feltételek esetén jegyzéseiket visszavonják.

A jegyzést a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon, ésszerű üzleti alapon kell közzétenni.

(2)    A rendszeres internalizálóknak, miközben betartják a(z) .../.../EU [új MiFID] irányelv 27. cikkében megállapított rendelkezéseket, a megbízás kézhezvételének időpontjában jegyzett árfolyamon kell végrehajtaniuk az ügyfeleiktől olyan részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában kapott megbízásokat, amelyek tekintetében rendszeres internalizálók.

E megbízásokat azonban indokolt esetben kedvezőbb árfolyamon is végrehajthatják, feltéve, hogy ez az árfolyam a piaci feltételekhez közeli nyilvános sávba tartozik.

(3)    A rendszeres internalizálók a szakmai ügyfelektől kapott megbízásaikat jegyzett árfolyamaiktól eltérő árfolyamokon a (2) bekezdésben megállapított követelmények teljesítése nélkül is végrehajthatják olyan ügyletek tekintetében, amelyeknél a több értékpapírral kapcsolatos teljesítés egyetlen ügylet része, vagy olyan megbízások tekintetében, amelyekre a folyó piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak.

(4)    Amennyiben azon rendszeres internalizáló, aki csak egy jegyzést tesz közzé, vagy akinek a legmagasabb jegyzése alacsonyabb, mint a szokásos piaci nagyságrend, ügyfelétől olyan nagyságrendre kap megbízást, amely a jegyzési nagyságrendnél nagyobb, de a szokásos piaci nagyságrendnél kisebb, dönthet úgy, hogy a megbízásnak teljesíti azt a részét is, amely meghaladja a jegyzési nagyságrendjét, feltéve, hogy azt a jegyzett árfolyamon teljesíti, kivéve ha az előző két bekezdés feltételei alapján ez másként is megengedett. Ha a rendszeres internalizáló különféle nagyságrendeket jegyez, és az ilyen nagyságrendek közötti nagyságrendre kap megbízást, és annak teljesítését választja, a megbízást a(z) .../.../EU [új MiFID] irányelv 28. cikkének rendelkezéseivel összhangban valamely jegyzett árfolyamán kell teljesítenie, kivéve ha az előző két albekezdésben megállapított feltételek alapján ez másként is megengedett.

(5)    A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök hatékony értékelésének biztosítása érdekében, és maximalizálva a befektetési vállalkozások számára annak lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet kössék, a Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ▌fogad el, amelyek meghatározzák azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az árfolyam mikor tartozik a piaci feltételekhez közeli nyilvános sávba, a (2) bekezdésben említettek szerint.

(6)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – az EÉPH-val való konzultációt követően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ▌fogad el, amelyek tisztázzák, hogy mi az (1) bekezdésében említett jegyzések nyilvánosságra hozatalának ésszerű üzleti alapja.

15. cikk

Az illetékes hatóságok kötelezettségei

Az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy:

a)      a befektetési vállalkozások rendszeresen frissítik-e a 13. cikknek megfelelően közzétett vételi és eladási árfolyamaikat, és olyan árfolyamokat tartanak-e fenn, amelyek tükrözik az uralkodó piaci feltételeket;

b)     a befektetési vállalkozások betartják-e a 14. cikk (2) bekezdésében megállapított árjavításra vonatkozó feltételeket.

16. cikk

A jegyzésekhez való hozzáférés

(1)    A rendszeres internalizálók eldönthetik – kereskedelmi politikájuk alapján és objektív, megkülönböztetéstől mentes módon – hogy mely befektetőknek biztosítják a hozzáférést jegyzéseikhez. E célból egyértelmű szabályokat kell meghatározni a jegyzésekhez való hozzáférésre. A rendszeres internalizálók elutasíthatják az üzleti kapcsolat felvételét, vagy megszakíthatják üzleti kapcsolataikat a befektetőkkel olyan üzleti megfontolások alapján, mint a befektető hitelképessége, a partnerkockázat és az ügylet végleges teljesítése.

(2)    Az egy ügyféllel kötött ügyletek halmozásával kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében a rendszeres internalizálók megkülönböztetéstől mentesen korlátozhatják az egy ügyféllel a közzétett feltételeknek megfelelően kötött ügyletek számát. Megkülönböztetéstől mentesen korlátozhatják a(z) .../.../EU [új MiFID] irányelv 28. cikkének rendelkezéseivel összhangban a különböző ügyfelekkel egy időben kötött ügyletek számát is, azzal a feltétellel, hogy ez csak akkor megengedhető, ha az ügyfelek által adott megbízások száma és/vagy nagyságrendje lényegesen meghaladja a szokásos mértéket.

(3)    A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök hatékony értékelésének biztosítása érdekében, és maximalizálva a befektetési vállalkozások számára annak lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet kössék, a Bizottság – a 41. cikkel összhangban – az EÉPH-val való konzultációt követően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ▌ fogadhat el, amelyek meghatározzák:

a)      azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a jegyzést rendszeresen és folyamatosan közzéteszik-e, és könnyen hozzáférhető-e, valamint azon eszközöket, amelyekkel a befektetési vállalkozás megfelelhet a jegyzései közzétételére vonatkozó kötelezettségének, a következő lehetőségek révén:

i.       bármely olyan szabályozott piac rendszerein keresztül, amelyre az adott eszközt bevezették;

ii.      jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül;

iii.     saját mechanizmuson keresztül;

b)     azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy melyek azok az ügyletek, amelyeknek több értékpapírral történő teljesítése egyetlen ügylet része, illetve melyek azok a megbízások, amelyek a folyó piaci árfolyamtól eltérő feltételek alá tartoznak;

c)      azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy mi tekinthető olyan kivételes piaci körülménynek, ami lehetővé teszi a jegyzés visszavonását, valamint a jegyzések aktualizálásának feltételeit;

d)     azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az ügyfelek által indított megbízások száma és/vagy volumene mikor haladja meg jelentősen a 16. cikk (2) bekezdésében említett szokásos mértéket;

e)      azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az árak a 14. cikk (2) bekezdésében említett szerint mikor tartoznak a piaci feltételekhez közeli nyilvános sávba.

17. cikk

Kötelező érvényű jegyzések közzétételére vonatkozó kötelezettség a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában

(1)    A rendszeres internalizálóknak kötelező érvényű jegyzéseket kell adniuk a szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, a kibocsátási egységekre és az elszámolásra alkalmas, vagy szabályozott piacra bevezetett, vagy MTF-en vagy OTF-en kereskedett származtatott termékekre, amelyek vonatkozásában rendszeres internalizálóként működnek, és amelyek piaca a 7. és 8. cikkben meghatározottaknak megfelelően likvid, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)      a rendszeres internalizálót ügyfele kéri fel a jegyzésre;

b)     a rendszeres internalizáló beleegyezik a jegyzésbe.

(1a)  Az (1) bekezdésben előírt kötelezettséget a 7. cikk (1) bekezdésének és a 8. cikk (4) bekezdés b) pontjának megfelelően méretezik, és ez alól a 8. cikk (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek teljesülése esetén mentességet lehet kapni.

(1b)  A rendszeres internalizálók a piaci körülményekben bekövetkezett változásokra reagálva, illetve a hibák kijavítása érdekében bármikor frissíthetik jegyzéseiket. Kivételes piaci feltételek esetén jegyzéseiket vissza is vonhatják.

(2)    A rendszeres internalizálók az (1) bekezdés alapján adott a kötelező érvényű jegyzést – amennyiben a jegyzésben szereplő nagyságrend a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrenddel egyenlő vagy annál kisebb – kereskedelmi politikájuk alapján és objektív, megkülönböztetéstől mentes módon a befektetési vállalkozás más ügyfelei számára is rendelkezésre bocsátják. A rendszeres internalizálók elutasíthatják az üzleti kapcsolat felvételét, vagy megszakíthatják üzleti kapcsolataikat a befektetőkkel olyan üzleti megfontolások alapján, mint a befektető hitelképessége, a partnerkockázat és az elszámolási kockázat.

(3)    A rendszeres internalizálók vállalják, hogy minden olyan ügyféllel ügyletet kötnek, akinek a jegyzést a kereskedelmi politikájuk szerint rendelkezésére bocsátották, amennyiben a jegyzésben szereplő nagyságrend a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrenddel egyenlő vagy annál kisebb.

(4)    A rendszeres internalizálók megkülönböztetéstől mentesen és átláthatóan korlátozhatják azoknak az ügyleteknek a számát, amelyek megkötését bármely adott jegyzés alapján az ügyfelekkel vállalják.

(5)    Az (1) bekezdés alapján, illetve a (2) és (3) bekezdésben említett vagy annál kisebb nagyságrendben megadott jegyzést a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon, ésszerű üzleti alapon kell közzétenni.

(6)    A jegyzéseknek biztosítaniuk kell, hogy a vállalkozás adott esetben teljesítse a(z) .../.../EU [új MiFID] irányelv 27. cikke szerinti kötelezettségeit, és tükrözniük kell az érvényben lévő piaci feltételeket azoknak az áraknak a tekintetében, amelyeken az ugyanolyan vagy hasonló eszközök tekintetében ügyleteket kötnek a szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken.

18. cikk

Monitoring az EÉPH részéről

(1)    Az illetékes hatóságok és az EÉPH figyelemmel kíséri a 17. cikk alkalmazását azoknak a nagyságrendeknek a tekintetében, amelyeken a befektetési vállalkozás a jegyzéseket ügyfelei, és a vállalkozás más kereskedési tevékenysége kapcsán más piaci szereplők rendelkezésére bocsátotta, valamint azt, hogy a jegyzések milyen mértékben tükrözik az érvényben lévő piaci feltételeket az ugyanolyan vagy hasonló eszközök tekintetében szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken kötött ügyletekhez képest. Az EÉPH ...-ig(21)* jelentést tesz a Bizottságnak e cikk alkalmazásáról. A 17. cikk (3) bekezdésében említett küszöbértéket éppen meghaladó vagy az érvényben lévő piaci feltételeken kívül eső jelentős jegyzési és kereskedési tevékenység esetén az EÉPH-nek a jelentést e határidő előtt kell megtennie a Bizottság felé.

(2)    2.           A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – az EÉPH-val való konzultációt követően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ▌fogad el, amelyek meghatározzák a 17. cikk (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi eszközre jellemző azon nagyságrendeket, amelyeknél a vállalkozásnak minden más ügyfél rendelkezésére kell bocsátania a kötelező érvényű jegyzéseket, és vállalnia kell, hogy minden olyan ügyféllel ügyletet köt, amelynek a jegyzést a rendelkezésére bocsátotta. Mindaddig, amíg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján nem határoznak meg magasabb küszöbértéket egy adott pénzügyi eszközre vonatkozóan, a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet 100 000 EUR-ban határozzák meg.

(3)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ▌fogad el, amelyek tisztázzák, hogy mi a 17. cikk (5) bekezdésben említett jegyzékek nyilvánosságra hozatalának ésszerű üzleti alapja.

19. cikk

Kereskedés utáni közzététel a befektetési vállalkozások, ezen belül a rendszeres internalizálók által a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában

(1)    Azok a befektetési vállalkozások, amelyek akár saját számlára, akár ügyfeleik nevében ügyleteket kötnek szabályozott piacra bevezetett vagy MTF-en ▌kereskedett részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök tekintetében, a valós időhöz technikailag lehető legközelebb eső időpontban, nyilvánosságra hozzák ezeknek az ügyleteknek a volumenét és árfolyamát, valamint az ügyletkötés időpontját. Ezeket az információkat jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozni.

(2)    Az (1) bekezdés szerint közzétett információk és a közzétételi határidők megfelelnek a 6. cikk alapján elfogadott követelményeknek. Amennyiben a 6. cikk alapján elfogadott intézkedések a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök egyes ügyletkategóriái vonatkozásában halasztott bejelentésről rendelkeznek, úgy e lehetőség akkor is vonatkozik ezen ügyletekre, ha azokat szabályozott piacokon vagy MTF-eken ▌kívül hajtják végre.

(3)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ▌ fogadhat el, amelyek meghatározzák a következőket:

a)      az e cikk szerint közzétett kötések különböző típusainak azonosítóit, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban az eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b)     az (1) bekezdés szerinti kötelezettség elemeit olyan ügyletek esetében, amelyek az említett pénzügyi eszközök biztosítéki, kölcsönzési vagy más célú felhasználásával járnak, ha a pénzügyi eszközök cseréjét az eszköz folyó piaci értékelésétől eltérő tényezők határozzák meg.

20. cikk

Kereskedés utáni közzététel a befektetési vállalkozások, ezen belül a rendszeres internalizálók által a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában

(1)    Azok a befektetési vállalkozások, amelyek akár saját számlára, akár ügyfeleik nevében ügyleteket kötnek szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvények és strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elszámolásra alkalmas ▌, vagy szabályozott piacra bevezetett, vagy MTF-en vagy OTF-en kereskedett származtatott termékek tekintetében, nyilvánosságra hozzák ezeknek az ügyleteknek a volumenét és árfolyamát, valamint az ügyletkötés időpontját. Ezeket az információkat jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozni.

(2)    Az (1) bekezdés szerint közzétett információk és a közzétételi határidők megfelelnek a 10. cikk alapján elfogadott követelményeknek. Amennyiben a 10. cikk alapján elfogadott intézkedések a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek egyes ügyletkategóriái vonatkozásában halasztott és/vagy összevont bejelentésről és/vagy az ügylet nagyságrendjének elhagyásáról rendelkeznek, úgy e lehetőség akkor is vonatkozik ezen ügyletekre, ha azokat szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken kívül hajtják végre.

(3)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák a következőket:

a)      az e cikk szerint közzétett kötések különböző típusainak azonosítóit, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban az eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b)     az (1) bekezdés szerinti kötelezettség meghatározásának kritériumait olyan ügyletek esetében, amelyek az említett pénzügyi eszközök biztosítéki, kölcsönzési vagy más célú felhasználásával járnak, ha a pénzügyi eszközök cseréjét az eszköz folyó piaci értékelésétől eltérő tényezők határozzák meg.

IV. CÍM

ÜGYLETJELENTÉS

21. cikk

A piacok integritásának fenntartására vonatkozó kötelezettség

Az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének megfelelően az EÉPH által koordinált illetékes hatóságok a(z) …/.../EU [új MAR] rendelet rendelkezéseinek érvényesítésére vonatkozó felelősség megosztásának sérelme nélkül figyelemmel kísérik a befektetési vállalkozások tevékenységét annak biztosítására, hogy becsületesen, tisztességesen, hivatásszerűen és a piac integritását elősegítő módon járjanak el.

22. cikk

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

(1)    A befektetési vállalkozás legalább öt éven át megőrzi az illetékes hatóság számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamennyi ügyletére vonatkozó lényeges adatokat, függetlenül attól, hogy saját számlára vagy ügyfél nevében kereskedett-e. Az ügyfelek nevében végzett ügyletek esetén a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az ügyfél azonosítására vonatkozó összes információt és adatot, valamint a 2005/60/EK tanácsi irányelv alapján előírt információkat. Az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében megállapított eljárásnak és feltételeknek megfelelően az EÉPH hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

(2)    Egy szabályozott piac, MTF vagy OTF működtetője legalább öt éven át megőrzi az illetékes hatóság számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, rendszerein keresztül meghirdetett összes megbízásra vonatkozó lényeges adatokat. A nyilvántartások tartalmazzák a 23. cikk (1) és (3) bekezdésének alkalmazásához szükséges összes adatot. Az EÉPH szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok hozzáférését az e bekezdés rendelkezései szerinti információkhoz.

23. cikk

Ügyletjelentési kötelezettség

(1)    Azok a befektetési vállalkozások, amelyek pénzügyi eszközök tekintetében ügyleteket hajtanak végre, az ilyen ügyletek adatairól a lehető leghamarabb, de legkésőbb a következő munkanap zárásáig jelentést tesznek az illetékes hatóságnak. Az illetékes hatóságok a(z) …/.../EU [új MiFID] irányelv 89. cikkének megfelelően megalkotják a szükséges megoldásokat annak biztosítására, hogy az EÉPH és az adott pénzügyi eszközök likviditása szempontjából legfontosabb piac illetékes hatósága is megkapja ezeket az információkat.

(2)    Az (1) bekezdés a következő pénzügyi eszközökre alkalmazandó, amikor azokkal a kereskedési helyszíneken kívül kereskednek:

a)     pénzügyi eszközök, amelyekkel egy kereskedési helyszínen kereskednek;

b)     pénzügyi eszközök, amelyek alapjául egy kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszköz szolgál; továbbá

c)      pénzügyi eszközök, amelyek alapjául egy kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközből álló index vagy kosár szolgál.

(3)    A jelentéseknek adatokat kell szolgáltatniuk különösen a vásárolt vagy eladott eszközök típusáról, kategóriájáról, nevéről és számáról, a végrehajtás mennyiségéről, dátumáról és idejéről, az ügyleti árakról, tartalmazniuk kell azoknak az ügyfeleknek a megjelölését, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet végrehajtotta, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért felelős személyeknek és a használt számítógépes algoritmusoknak a megjelölését, és az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módját, valamint egy állampapír-kibocsátó által kibocsátott részvénnyel vagy állampapír-állománnyal kapcsolatos, a 236/2012/EU rendelet 3. cikk szerinti short ügylet azonosításának módját. Azoknál az ügyleteknél, amelyeket nem egy szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en hajtottak végre, a jelentéseknek tartalmazniuk kell az ügyletek típusait azonosító megjelöléseket is, a 19. cikk (3) bekezdésének a) pontja és a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján elfogadandó intézkedéseknek megfelelően. A származtatott ügyletekre vonatkozóan a jelentésekben fel kell tüntetni, hogy az ügylet a(z) .../…/EU (EMIR) rendelet 59. cikkének megfelelően objektíven mérhető módon csökkenti-e kockázatokat.

(4)    Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek megbízásokat továbbítanak, a típus, kategória, megbízás továbbításakor meg kell adniuk az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában megkövetelt összes adatot. Ahelyett, hogy megjelölné azokat az ügyfeleket, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet továbbította, vagy megjelölnék a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért felelős személyeket és a használt számítógépes algoritmusokat, a befektetési vállalkozás választhatja azt a lehetőséget is, hogy a továbbított megbízást az (1) bekezdésben foglalt előírások szerint jelenti.

(5)    A szabályozott piac, MTF vagy OTF működtetője azokról az ügyletekről tesz jelentést, amelyeket a platformján kereskedett eszközökben, rendszerein keresztül olyan vállalkozás hajt végre, amely az (1) és a (3) bekezdés szerint nem tartozik ennek a rendeletnek a hatálya alá.

(5a)  Az ügyfelek (3) és (4) bekezdés szerinti megjelölésének bejelentésére a befektetési vállalkozások egy, az ügyfelek jogi személyként való azonosítására létrehozott, 20 jegyű alfanumerikus kódból álló jogi személyi azonosítót használnak.

Az EÉPH iránymutatásokat dolgoz ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyi azonosítók Unión belüli alkalmazása megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, különösen pedig a Pénzügyi Stabilitási Tanács által lefektetett előírásoknak.

(6)    A bejelentéseket az illetékes hatóságnak vagy maga a befektetési vállalkozás teszi meg, vagy a nevében eljáró jóváhagyott jelentési mechanizmus (ARM), vagy az a szabályozott piac, MTF vagy OTF, amelynek rendszerein keresztül az ügylet megtörtént. A vételi és eladási ajánlatok egyeztetésére vagy bejelentésére szolgáló rendszereket – ideértve a 648/2012/EU rendelet VI. címével összhangban bejegyzett vagy elismert kereskedési adattárakat –, az illetékes hatóság jóváhagyott jelentési mechanizmusként (ARM) fogadhatja el. Amennyiben az ügyleteket szabályozott piac, MTF, OTF, vagy ARM jelenti az illetékes hatóságnak, úgy el lehet tekinteni a befektetési vállalkozásra vonatkozó, a (1) bekezdésben megállapított kötelezettségtől. Amennyiben az ügyleteket a 648/2012EU rendelet jóváhagyott jelentési mechanizmusként elfogadott 9. cikkével összhangban egy kereskedési adattárnak jelentették és a jelentések tartalmazzák az (1) és a (3) bekezdés szerint megkövetelt adatokat, beleértve a jelentések formájára és tartalmára vonatkozó szabályozástechnikai standardokat, és az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül rendszeresen továbbítják azokat az érintett illetékes hatósághoz, úgy a befektetési vállalkozás számára az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség teljesítettnek tekintendő.

(6a)  Az illetékes hatóságok az e cikk szerint kapott valamennyi információt az EÉPH által az ügyletek uniós szinten történő bejelentésére kijelölt egységes rendszerbe továbbítják. Az egységes rendszer lehetővé teszi, hogy az érintett illetékes hatóságok minden, e cikk szerint jelentett információhoz hozzáférjenek.

(7)    Amennyiben a(z) …/…/EU [új MiFID] irányelv 37. cikkének (8) bekezdésével összhangban e cikk szerinti jelentéseket továbbítanak a fogadó tagállam illetékes hatósága részére, úgy az ezt az információt továbbítja a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz, kivéve, ha azok úgy döntenek, hogy nem kívánják az ilyen információt megkapni.

(8)    Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

az (1) és (3) bekezdésnek megfelelően közzéteendő információk adatstandardjait és -formátumait, ideértve a pénzügyi tranzakciók bejelentésének módszereit és megállapodásait, valamint az ilyen jelentések formáját és tartalmát;

a)  az (1) bekezdés szerinti fontos piac meghatározásának kritériumait;

b)  a referenciákat a vásárolt vagy eladott eszközökre, a végrehajtás mennyiségére, dátumára és idejére, az ügyleti árakra, az ügyfél-azonosítási információkra és adatokra, azoknak az ügyfeleknek a megjelölésére, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet végrehajtotta, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért felelős személyeknek és a használt számítógépes algoritmusoknak a megjelölésére, az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módjára, valamint az ügylet végrehajtásának módszerére és azokra az adatmezőkre, amelyek a (3) bekezdésnek megfelelően az ügyletjelentések feldolgozásához és elemzéséhez szükségesek;

ca)    a (6a) bekezdésben említett egységes rendszer feldolgozását, valamint az e rendszer és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárásokat;

cb)    a nemzeti azonosítók kidolgozásának, kiosztásának és fenntartásának tagállami feltételeit, és azokat a feltételeket, amelyekkel a befektetési vállalkozások – a (3), (4) és (5) bekezdés alapján – az (1) bekezdés szerint általuk kötelezően elkészítendő ügyletjelentésekben az ügyfelek megjelölésére felhasználhatják ezeket a nemzeti azonosítókat;

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét …-ig(22)* benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(9)    …-ig(23)* az EÉPH jelentést tesz a Bizottságnak ennek a cikknek működéséről, ideértve az 648/2012/EU rendelet szerinti, vonatkozó jelentéstételi kötelezettségekkel való kölcsönhatását és azt, hogy a kapott és a (6a) bekezdésben említett egységes rendszer és az illetékes hatóságok között kicserélt ügyletjelentések tartalma és formátuma lehetővé teszi-e a befektetési vállalkozások tevékenységeinek az e rendelet 21. cikke szerinti figyelemmel kísérését. A Bizottság lépéseket tehet, hogy esetleges változtatásokat javasoljon, beleértve annak előírását, hogy az ügyleteket az illetékes hatóságok helyett ▌kizárólag a (6a) bekezdésben említett egységes rendszernek kell továbbítani ▌. A Bizottság továbbítja az EÉPH jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

23a. cikk

Adatszolgáltatási kötelezettség az eszközökre vonatkozó referenciaadatok tekintetében

(1)    A szabályozott piacra bevezetett vagy MTF-eken vagy OTF-eken kereskedett eszközök tekintetében ezek a kereskedési helyszínek a 21. cikk szerinti ügyletjelentés céljából módszeresen megküldik az EÉPH-nak és az illetékes hatóságoknak az eszközök azonosító referenciaadatait. Az egy adott eszközre vonatkozó fenti referenciaadatokat az érintett eszközzel való kereskedés megkezdése előtt megküldik az EÉPH-nak és az illetékes hatóságoknak. Más eszközök tekintetében az EÉPH és az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a kereskedelmi szövetségek és más hasonló szervezetek, amelyek az eszközökre vonatkozó referenciaadatokat gyűjtenek és terjesztenek, megküldjék a részükre az érintett referenciaadatokat.

(2)    Az e cikk (1) bekezdésében rögzített kötelezettség csak a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozik. Ennélfogva semmiféle más eszközre nem alkalmazandó.

(3)    Az eszközök (1) bekezdésben említett referenciaadatait – az adatok pontosságának biztosítása érdekében – szükség szerint frissítik.

(4)    Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok a 21. cikk szerinti nyomon követhessék a befektetési vállalkozások tevékenységét, biztosítva, hogy azok tisztességesen, méltányosan és szakszerűen, továbbá olyan módon járnak el, hogy előmozdítsák a piaci integritást, az EÉPH és az illetékes hatóságok megállapítják a következők biztosításához szükséges intézkedéseket:

a)     az EÉPH és az illetékes hatóságok ténylegesen megkapják az eszközök referenciaadatait az (1) bekezdés szerint;

b)     az így megkapott adatok minősége megfelelő a 21. cikk szerinti ügyletjelentési kötelezettség céljára;

c)      az eszközök (1) bekezdés szerint megkapott referenciaadatainak az érintett illetékes hatóságok közötti cseréje ténylegesen megtörténik.

(5)    Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)     az eszközök referenciaadataira vonatkozó adatstandardokat és adatformátumokat az (1) bekezdéssel összhangban, többek között az adatok EÉPH-nak és az illetékes hatóságoknak történő átadására és frissítésére vonatkozó módszereket és megállapodásokat, valamint a szóban forgó adatok formátumát és tartalmát;

b)     Az e cikk (1) bekezdésében rögzített kötelezettség csak a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozik.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét …-ig(24)* benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

V. CÍM

Származtatott termékek

24. cikk

A szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken való kereskedés kötelezettsége

(1)    A 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. pontja szerinti pénzügyi szerződő felek és az ugyanezen rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontjában jelzett feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő felek – azon származtatott termékek tekintetében, amelyek a származtatott termékek olyan kategóriájához tartoznak, amelyet a 26. cikkben ismertetett eljárásnak megfelelően kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak is nyilvánítottak, és amelyek szerepelnek a 27. cikkben említett jegyzékben – más ilyen pénzügyi szerződő felekkel vagy az [ ] (EMIR) rendelet 10. cikkének (1) bekezdése b) pontjában jelzett feltételeket teljesítő más ilyen nem pénzügyi szerződő felekkel a fent említett rendelet 3. cikke értelmében nem csoporton belüli ügyleteknek minősülő ügyleteket vagy ugyanezen rendelet 89. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá nem tartozó ügyleteket csak a következő piacokon köthetik meg:

a)      szabályozott piacok;

b)     MTF-ek;

c)      OTF-ek, ha a származtatott terméket szabályozott piacon nem vezették be vagy azzal MTF-en nem kereskednek; vagy

d)     harmadik országok kereskedési helyszínei, feltéve, hogy a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban határozatot hozott, és hogy a harmadik ország hatékony rendszert ▌biztosít a(z)…/…/EU [új MiFID] irányelv szerint engedélyezett kereskedési helyszínek egyenértékű elismeréséhez, hogy a harmadik országban kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékeket nem kizárólagos alapon a piacra bevezessék vagy azokkal kereskedjenek.

(2)    A kereskedési kötelezettséget alkalmazni kell az (1) bekezdésben említett azon szerződő felekre is, amelyek kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított származtatott termékek tekintetében kötnek ügyleteket olyan harmadik országbeli pénzügyi intézményekkel vagy más olyan harmadik országbeli gazdálkodó egységekkel, amelyek, ha székhelyük az Unióban lenne, elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznának. A kereskedési kötelezettséget alkalmazni kell olyan harmadik országbeli gazdálkodó egységekre is, amelyek, ha székhelyük az Unióban lenne, elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznának, amikor kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított származtatott termékek tekintetében kötnek ügyleteket, feltéve, hogy az adott szerződés közvetlen, jelentős és előre látható hatással lesz az Unióban, vagy amikor a kötelezettség előírása annak érdekében szükséges vagy helyénvaló, hogy megakadályozza e rendelet rendelkezéseinek megkerülését.

Az EÉPH rendszeresen ellenőrzi az azon származtatott termékekkel kapcsolatos tevékenységet, amelyek nem tartoznak a 24. cikk (1) bekezdésében meghatározott kereskedési kötelezettség hatálya alá, annak érdekében, hogy azonosítsa azokat az eseteket, amikor egy bizonyos szerződéskategória rendszerkockázatot jelenthet, és kiküszöbölje a szabályozási arbitrázst a kereskedési kötelezettség alá tartozó származtatott ügyletek, illetve a szabályozási arbitrázst a kereskedési kötelezettség alá nem tartozó származtatott ügyletek között.

(3)    A 24. cikk (1) bekezdése szerinti kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított származtatott termékek az (1) bekezdésben említett bármelyik kereskedési helyszínen jogosultak a szabályozott piacra való bevezetésre vagy a velük való kereskedésre, amennyiben ez megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos alapon történik.

(4)    A 42. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság határozatokat fogadhat el annak megállapításáról, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési helyszínek olyan, jogilag kötelező előírásoknak feleljenek meg, amelyek egyenértékűek az e cikk (1) bekezdése a)–c) pontjában említett kereskedési helyszínekre e rendelet, a(z) .../.../EU [új MiFID] irányelv és a(z) .../.../EU [új MAR] irányelv alapján vonatkozó előírásokkal, és amelyek effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak az adott harmadik országban.

Egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét akkor tekintik egyenértékűnek, ha az a keretrendszer teljesíti a következő feltételeket:

a)      a kereskedési helyszínek az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b)     a kereskedési helyszínek világos és átlátható szabályokkal rendelkeznek a pénzügyi eszközök piacra való bevezetését illetően, ami lehetővé teszi e pénzügyi eszközök tisztességes, rendezett és hatékony kereskedését, és szabadon átruházhatóságát;

c)      a pénzügyi eszközök kibocsátóival szemben időszakos és folyamatos tájékoztatási előírások vannak érvényben, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít;

d)     gondoskodik a piac átláthatóságáról és integritásáról, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélés megakadályozásával.

(5)    Az EÉPH kidolgozza olyan szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák a (2) bekezdésben említett azon szerződéstípusokat, amelyeknek közvetlen, jelentős és előre látható hatása van az Unión belül, illetve amelyek esetében a kötelezettség előírása annak érdekében szükséges vagy helyénvaló, hogy megakadályozza e rendelet rendelkezéseinek megkerülését.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét …-ig(25)* benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

Az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok lehetőség szerint meg kell egyeznie a 648/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében elfogadott standardokkal.

25. cikk

Elszámolási kötelezettség a szabályozott piacokon kereskedett származtatott termékek kapcsán

A szabályozott piac működtetője gondoskodik arról, hogy a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított kategóriába tartozó származtatott termékek tekintetében a szabályozott piacon kötött minden ügylet elszámolását központi szerződő fél (CCP) végezze el.

26. cikk

A kereskedési kötelezettségre vonatkozó eljárás

(1)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket:

a)      a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint az elszámolási kötelezettség hatálya tartozónak nyilvánított származtatott termékek mely kategóriával vagy alkategóriájával kell a 24. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken kereskedni.

b)     az az időpont vagy időpontok, amikortól a kereskedési kötelezettség érvénybe lép, ideértve minden esetleges bevezető időszakot is, valamint a kötelezettség által érintett szerződő felek kategóriáit.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti szabályozástechnikai standardok Bizottság általi jóváhagyásától számított három hónapon belül nyújtja be a Bizottságnak.

A szabályozástechnikai standardok tervezetének Bizottság általi elfogadásra történő benyújtása előtt az EÉPH nyilvános egyeztetést folytat, és adott esetben konzultálhat harmadik országok illetékes hatóságaival.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(2)    Ahhoz, hogy a kereskedési kötelezettség érvénybe lépjen:

a)      az (1a) bekezdés szerinti származtatott termék adott kategóriáját vagy annak releváns alkategóriáját be kell vezetni egy szabályozott piacra vagy kereskedni kell vele legalább egy, a 24. cikk (1) bekezdésében említett szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en, és

b)     az (1a) bekezdés szerinti származtatott termék adott kategóriája vagy annak releváns alkategóriája csak a 24. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken tekinthető kellően likvidnek a kereskedés szempontjából.

(3)    Amikor a szabályozástechnikai standardok tervezetét kialakítja, az EÉPH a származtatott termékek kategóriáját vagy annak releváns alkategóriáját legalább a következő kritériumok figyelembevételével tekinti kellően likvidnek:

a)      a kötések átlagos gyakorisága;

b)     a kötések átlagos nagyságrendje, valamint a nagyobb nagyságrendű kötések gyakorisága;

c)      az aktív piaci szereplők száma és típusa;

Az EÉPH azt is meghatározza, hogy a származtatott termékek kategóriája vagy annak releváns alkategóriája csak bizonyos nagyságrendet el nem érő ügyletek esetében likvid kellőképpen.

(4)    Az EÉPH, saját kezdeményezésére, a (2) bekezdésben meghatározott kritériumokkal összhangban és a nyilvános konzultáció lefolytatását követően azonosítja és közli a Bizottsággal a származtatott termékek azon kategóriáit vagy azokat az egyedi származtatott szerződéseket, amelyek a 24. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken történő kereskedési kötelezettség hatálya alá tartoznának, de amelyekre egyetlen központi szerződő fél (CCP) sem kapott engedélyt a 648/2012/EU rendelet 14. vagy 15. cikke szerint, vagy amelyek nincsenek szabályozott piacra bevezetve vagy nem kereskednek velük a 24. cikk (1) bekezdésében említett helyszínen. Az EÉPH első albekezdésben említett értesítését követően a Bizottság felhívást tehet közzé az ilyen származtatott termékeknek a 24. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken való kereskedését célzó javaslatok kidolgozására.

(5)    Az EÉPH az (1) bekezdéssel összhangban új szabályozástechnikai standardok tervezetét nyújtja be a Bizottságnak a meglévő szabályozástechnikai standardok módosítására, felfüggesztésére vagy hatályon kívül helyezésére, amennyiben lényeges változás történik a (2) bekezdésben meghatározott kritériumokban. Mielőtt ezt megtenné, az EÉPH szükség szerint egyeztethet harmadik országok illetékes hatóságaival. A Bizottság felhatalmazást kap a meglévő szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő módosítására, felfüggesztésére és hatályon kívül helyezésére.

(6)    Az EÉPH kidolgozza a (2) bekezdés b) pontjában említett kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

         Az említett szabályozástechnikai standardok tervezeté az EÉPH --/--/---ig(26)* benyújtja a Bizottságnak. A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

27. cikk

Nyilvántartás a kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékekről

Az EÉPH weboldalán közzéteszi és karbantartja azt a nyilvántartást, amely teljes körű és összekapcsolható módon meghatározza azokat a származtatott termékeket, amelyek a 24. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken történő kereskedés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, azokat a helyszíneket, ahol e termékeket a piacra bevezették vagy velük kereskednek, és azokat az időpontokat, amelyektől számítva a kötelezettség érvénybe lép.

VI. CÍM

Megkülönböztetésmentes hozzáférés a pénzügyi eszközök elszámolásához

28. cikk

A központi szerződő felekhez (CCP-khez) való megkülönböztetésmentes hozzáférés

(1)    A 648/2012/EU rendelet 7. cikkének sérelme nélkül, a CCP megkülönböztetésmentes és átlátható alapon – ideértve a biztosítéki követelményeket és a hozzáféréssel kapcsolatos díjakat is – vállalja az átruházható értékpapírokkal és pénzpiaci eszközökkel kapcsolatos elszámolás elvégzését, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletet mely kereskedési helyszínen hajtották végre, kivéve ha a hozzáférés egyértelműen veszélyeztetné a CCP gördülékeny és rendezett működését vagy a pénzügyi piacok működését, rendszerszintű kockázatot előidéző módon. Ez biztosítja különösen, hogy a kereskedési helyszínnek joga van a megkülönböztetésmentes bánásmódhoz abból a szempontból, hogy a platformján kereskedett szerződéseket hogyan kezelik ▌. Ez az előírás nem vonatkozik az olyan származtatott szerződésre, amely a 648/2012/EU rendelet 7. cikke szerint amúgy is a hozzáférési kötelezettségek hatálya alá tartozik. Valamely kereskedési helyszín CCP-hez való, e cikk szerinti hozzáférése csak akkor engedélyezhető, ha a hozzáféréshez nem szükséges átjárhatóság, illetve a hozzáférés nem veszélyezteti a piacok gördülékeny és rendezett működését, és nem érinti hátrányosan a rendszerkockázatot.

(2)    A CCP-hez való hozzáférés iránti kérelmet hivatalosan a kereskedési helyszín nyújtja be a PPP-nek és a vonatkozó illetékes hatóságnak.

(3)    A CCP a kereskedési helyszínnek 12 hónapon belül ad írásos választ, amelyben megengedi a hozzáférést – feltéve hogy a vonatkozó illetékes hatóság a (4) bekezdés szerinti határozatával a hozzáférést nem tagadta meg –, vagy megtagadja a hozzáférést. A CCP egy hozzáférési kérelmet csak átfogó kockázatelemzés alapján és a (6) bekezdésben meghatározott feltételek esetén tagadhat meg. Ha a CCP visszautasítja a hozzáférést, válaszát teljes körűen meg kell indokolnia, és a döntésről írásban tájékoztatnia kell saját illetékes hatóságát. A CCP-nek a hozzáférést a hozzáférési kérelemre adott pozitív választól számított három hónapon belül lehetővé kell tennie. Az (1)–(3) bekezdésből fakadó kapcsolódó költségeket a hozzáférést kérő kereskedési helyszín viseli, kivéve ha a CCP és a hozzáférést kérő helyszín másként állapodtak meg.

(4)    A CCP illetékes hatósága a kereskedési helyszín számára a CCP-hez való hozzáférést csak akkor tagadhatja meg, amikor az ilyen hozzáférés veszélyeztetné a pénzügyi piacok gördülékeny és rendezett működését. Ha egy illetékes hatóság ezen az alapon megtagadja a hozzáférést, akkor a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot hoz, amelyben teljes körű indoklást ad a CCP-nek és a kereskedési helyszínnek, ideértve azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozat alapul.

(5)    A harmadik országokban létrehozott kereskedési helyszínek csak akkor kérhetnek hozzáférést egy uniós székhelyű CCP-hez, ha a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban meghozza a 24. cikk (4) bekezdése szerinti határozatot, és ha a harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerést biztosít a(z) …/…/EU [új MiFID] irányelv szerinti kereskedési helyszínek számára ahhoz, hogy hozzáférést kérjenek az adott harmadik országban székhellyel rendelkező CCP-khez.

(6)    Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)      azokat a feltételeket, amelyek mellett a CCP megtagadhatja a hozzáférést az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök vonatkozásában, ideértve az ügyletek volumenén, a felhasználók számán és típusán, vagy más, indokolatlan kockázatokat teremtő tényezőkön alapuló feltételeket.

b)     azokat a feltételeket, amelyek mellett a hozzáférést megadják, ideértve a fejlesztési fázisban lévő átruházható értékpapírokról és pénzpiaci eszközökről biztosított tájékoztatás bizalmas jellege, az elszámolási díjak, a biztosítéki követelmények megkülönböztetésmentes és átlátható alapja, és a letétek egymással szembeni beszámításával kapcsolatos működési előírások.

         Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ...-ig(27)** benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

28a. cikk

Elszámolási kötelezettség a szabályozott piacokon, MTF-eken és OTF-eken kereskedett részvények és kötvények kapcsán

A szabályozott piac az MTF, illetve az OTF működtetője gondoskodik arról, hogy a részvények és kötvények tekintetében a szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en kötött minden ügylet elszámolását központi szerződő fél (CCP) végezze el, amikor egy CCP elfogadja az adott pénzügyi eszközt elszámolásra.

29. cikk

Kereskedési helyszín megkülönböztetésmentes hozzáférhetősége

(1)    A 648/2012/EU rendelet 8. cikkének sérelme nélkül, a kereskedési helyszín biztosítja a kereskedési adatok betáplálását az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök vonatkozásában, megkülönböztetésmentes és átlátható alapon, ideértve a kérelem alapján a 648/2012/EU rendelet szerint engedélyezett vagy elismert CCP-hez való hozzáféréssel kapcsolatos díjakat, tekintet nélkül a kereskedési helyszínre, ahol az ügyletet végrehajtották. Ez az előírás nem vonatkozik az olyan származtatott szerződésre, amely a 648/2012/EU rendelet 8. cikke szerint amúgy is a hozzáférési kötelezettségek hatálya alá tartozik.

(2)    A kereskedési helyszínhez való hozzáférés iránti kérelmet hivatalosan a CCP nyújtja be a kereskedési helyszínnek és a vonatkozó illetékes hatóságnak.

(3)    A kereskedési helyszín a CCP-nek három hónapon belül ad írásos választ, és vagy megengedi azt, azzal a feltétellel, hogy a vonatkozó illetékes hatóság a (4) bekezdés szerint nem tagadta mega hozzáférést, vagy megtagadja a hozzáférést. A kereskedési helyszín egy hozzáférési kérelmet csak átfogó kockázatelemzés alapján, illetve a (4) és (6) bekezdésben meghatározott feltételek esetén tagadhat meg. Amikor a hozzáférést visszautasítja, a kereskedési helyszín teljes körű indoklást ad a kereskedési helyszínnek adott válaszában, és a döntésről írásban tájékoztatja saját illetékes hatóságát. A kereskedési helyszínnek a hozzáférést a hozzáférési kérelemre adott pozitív választól számított három hónapon belül lehetővé kell tennie.

(4)    Az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök vonatkozásában a kereskedési helyszín illetékes hatósága a CCP számára a kereskedési helyszínhez való hozzáférést csak akkor tagadhatja meg, amikor az ilyen hozzáférés veszélyeztetné a piacok gördülékeny és rendezett működését. Egyéb pénzügyi eszközök vonatkozásában a kereskedési helyszínhez való hozzáférés csak akkor adható meg a központi szerződő félnek, ha e hozzáférés nem igényel interoperabilitást, nem jelent fenyegetést a piacok zavartalan és megfelelő működésére nézve – különösen a likviditási források szétaprózódásának veszélye miatt –, és ha a végrehajtási helyszín megfelelő mechanizmusokat hozott létre az említett szétaprózódás veszélyének kiküszöbölésére.

(4a)  Ha egy illetékes hatóság ezen az alapon megtagadja a hozzáférést, akkor a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot hoz, amelyben teljes körű indoklást ad a kereskedési helyszínnek és a CCP-nek, ideértve azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozat alapul.

(5)    A harmadik országokban létrehozott CCP-k hozzáférést kérhetnek egy kereskedési helyszínhez az Unióban, amennyiben a 648/2012/EU rendelet 25. cikke azt a CCP-t elismerte, és feltéve hogy a harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerést biztosít a 648/2012/EU rendelet szerint engedélyezett CCP-k számára az abban a harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési helyszíneknek.

(6)    Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)      azokat a feltételeket, amelyek szerint a hozzáférést a kereskedési helyszín megtagadhatja az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök vonatkozásában, ideértve az ügyletek volumenén, a felhasználók számán vagy más, szükségtelen kockázatokat teremtő tényezőkön alapuló feltételeket.

b)     azokat a feltételeket, amelyek szerint a hozzáférést megadják, ideértve a fejlesztési fázisban lévő pénzügyi eszközre vonatkozóan adott tájékoztatás bizalmas jellegét és a hozzáféréssel kapcsolatos díjak megkülönböztetésmentességét és átláthatóságát, a biztosítéki követelményeket és a letétkezelés operatív követelményeit;

ba)   a likviditás szétaprózódásának fogalmát az olyan származtatott termékek tekintetében, amelyek még nem tartoznak a 648/2012/EU rendelet 8. cikkében foglalt hozzáférési kötelezettségek hatálya alá, amelyeknek lehetőség szerint tükrözniük kell a Bizottság által a 648/2012/EU rendelet 8. cikkének (5) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardokat.

         Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét …-ig(28)* benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

VII. cím

Felügyeleti intézkedések a termékszinű beavatkozás és a pozíciók tárgyában

1. fejezet

Termékszintű beavatkozás

31. cikk

Az ESMA beavatkozási hatásköre

(-1)   Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EÉPH nyomon követi a befektetési termékeket, ideértve az Unióban piacra bocsátott, forgalomba hozott vagy értékesített strukturált betéteket és pénzügyi eszközöket is, továbbá az illetékes hatóságokkal együttműködve, proaktív módon, az Unióban történő piacra bocsátásuk, forgalomba hozásuk vagy értékesítésük előtt megvizsgálhatja az új befektetési termékeket vagy pénzügyi eszközöket.

(1)    Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az EÉPH, ha alaposan meggyőződött róla, hogy a (2) és (3) bekezdések teljesülnek, ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja az Unióban:

a)      bizonyos befektetési termékek – beleértve a strukturált betéteket –, pénzügyi eszközök, vagy bizonyos speciális jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszközök forgalomba hozását, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)     a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok valamely típusát.

Előfordulhat, hogy az EÉPH a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2)    Az EÉPH az (1) bekezdés alapján csak akkor hoz határozatot, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)      a javasolt lépésre olyan jelentős veszély fellépése miatt van szükség, amely a befektetővédelmet vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti;

b)     az adott befektetési termékre, pénzügyi eszközre vagy tevékenységre vonatkozó uniós jogszabályok szabályozási követelményei nem kezelik a veszélyt;

c)      az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok nem tettek lépéseket a veszély kezelésére, vagy a megtett lépések nem megfelelőek a veszély kezeléséhez.

Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az EÉPH megelőző jelleggel, még a befektetési termék vagy pénzügyi eszköz piacra bocsátását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően is alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti tilalmat vagy korlátozást.

(3)    Amikor az EÉPH e cikk alapján lépéseket tesz, figyelembe kell vennie, hogy az intézkedés mennyiben felel meg a következőknek:

a)      nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne; és

b)     nem teremti meg a szabályozási arbitrázs kockázatát.

Ha az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok a 32. cikk szerinti intézkedést hoztak, az EÉPH az (1) bekezdésben említett lépéseket anélkül is megteheti, hogy kiadná a 33. cikkben előírt véleményt.

(4)    Mielőtt az EÉPH úgy dönt, hogy e cikk szerinti lépést tesz, tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt lépésről.

(4a)  Az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt az EÉPH előre jelzi, hogy tilalmat vagy korlátozást szándékozik alkalmazni egy adott befektetési termék vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában abban az esetben, ha a befektetési termék vagy pénzügyi eszköz bizonyos jellemzőit meghatározott időn belül nem módosítják.

(5)    Az EÉPH weboldalán értesítést tesz közzé az e cikk szerinti lépésekről hozott minden határozatáról. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy a lépések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek érvénybe. A tiltás vagy korlátozás csak olyan lépésre vonatkozhat, amelyet az intézkedések hatályossá válása után hoztak.

(6)    Az EÉPH kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint kivetett tiltást vagy korlátozást. Amennyiben a tiltást vagy korlátozást a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítják meg, az automatikusan hatályát veszti.

(7)    Az EÉPH által e cikknek megfelelően elfogadott lépés az illetékes hatóság által tett bármiféle előző lépést felülír.

(8)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az illetékes hatóságoknak és az EÉPH-nak annak meghatározásakor kell figyelembe vennie, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint a befektetővédelmet vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy az EÉPH szükség esetén megelőző jelleggel is felléphessen, és fellépésével ne kelljen megvárnia a termék vagy pénzügyi eszköz piacra bocsátását, illetve az adott tevékenységtípus vagy gyakorlat megkezdését.

32. cikk

Termékszintű beavatkozás illetékes hatóságok részéről

(-1)   Az illetékes hatóságok nyomon követik a befektetési termékeket, ideértve a tagállamban piacra bocsátott, forgalomba hozott vagy értékesített befektetési termékeket, köztük strukturált betéteket is, valamint pénzügyi eszközöket, továbbá proaktív módon, a tagállamban történő piacra bocsátásuk, forgalomba hozásuk vagy értékesítésük előtt megvizsgálhatja az új befektetési termékeket vagy pénzügyi eszközöket. Külön figyelmet fordítanak az áruindexeken alapuló összes pénzügyi eszközökre.

(1)    Az illetékes hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja az adott tagállamban vagy tagállamból:

a)      bizonyos speciális befektetési termékek – beleértve a strukturált betéteket –, pénzügyi eszközök, befektetési termékek – beleértve a strukturált betéteket – vagy bizonyos speciális jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök forgalomba hozását, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)     a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok valamely típusát.

(2)    Az illetékes hatóság akkor teheti meg az (1) bekezdésben említett lépést, ha alaposan meggyőződött a következőkről:

a)      a befektetési termék, a pénzügyi eszköz vagy tevékenység vagy gyakorlat jelentős aggályokat vált ki a befektetővédelem szempontjából vagy komoly fenyegetést jelent egy vagy több tagállamban – köztük a befektetési termékkel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos ösztönzők forgalomba hozásán, forgalmazásán vagy nyújtásán keresztül – a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása, vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából;

ab)   egy származtatott termék káros hatást gyakorol az alapul szolgáló piac árképzési mechanizmusára;

b)     a befektetési termékre, pénzügyi eszközre vagy tevékenységre vagy gyakorlatra vonatkozó uniós jogszabályok meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az (a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, amit a meglévő követelmények felügyeletének vagy végrehajtásának javításával sem lehetne elérni;

c)      a lépés arányos, figyelembe véve az azonosított kockázatok jellegét, a befektetők vagy az érintett piaci szereplők kifinomultságának szintjét, illetve a lépés által a pénzügyi eszközt vagy tevékenységet birtokló, használó vagy abból hasznot húzó befektetőkre és a piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatást;

d)     megfelelően egyeztetett más, a lépés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes hatóságaival; és

e)      a lépésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból biztosított szolgáltatásokra vagy tevékenységekre.

Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóság megelőző jelleggel, még a befektetési termék vagy pénzügyi eszköz piacra bocsátását, forgalomba hozását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően is alkalmazhat tilalmat vagy korlátozást.

Előfordulhat, hogy az illetékes hatóság a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2a)  Az (1) bekezdés szerinti tiltás vagy korlátozás alkalmazása előtt az illetékes hatóság előre jelzi, hogy tilalmat vagy korlátozást szándékozik alkalmazni egy adott befektetési termék vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában abban az esetben, ha a befektetési termék vagy pénzügyi eszköz bizonyos jellemzőit meghatározott időn belül nem módosítják.

(3)    Az illetékes hatóság e cikk szerinti tiltást vagy korlátozást csak akkor alkalmaz, ha legalább egy hónappal a lépés megtétele előtt írásban vagy a hatóságok között elfogadott egyéb módon értesíti az összes többi érintett illetékes hatóságot és az EÉPH-t a következők részleteiről:

a)      az a pénzügyi eszköz vagy tevékenység vagy gyakorlat, amelyre a javasolt lépés vonatkozik;

b)     a javasolt tiltás vagy korlátozás pontos jellege, és hatálybalépésének kezdete; és

c)      az a bizonyíték, amelyre döntését alapozta, és amelynek alapján meggyőződött arról, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek mindegyike teljesül.

(3a)  Ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott konzultációhoz szükséges idő és a (3) bekezdésben meghatározott egy hónapos késleltetés visszafordíthatatlan kárt okozhat a fogyasztóknak, az illetékes hatóság átmenetileg, három hónapot meg nem haladóan intézkedést hozhat e cikk alapján. Ebben az esetben az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja az összes többi hatóságot és az EÉPH-t a megtett intézkedésről.

(4)    Az illetékes hatóság weboldalán értesítést tesz közzé az (1) bekezdés szerinti lépésekről hozott minden határozatáról. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek érvénybe, és mi az a bizonyíték, amelynek alapján az (1) bekezdésben foglalt összes feltétel teljesül. A tiltás vagy korlátozás csak olyan lépésekre vonatkozhat, amelyeket ennek az értesítésnek a közzététele után hoztak.

(5)    Az illetékes hatóság a tiltást vagy korlátozást visszavonja, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek többé nem állnak fenn.

(6)    A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az illetékes hatóságoknak annak meghatározásakor kell figyelembe vennie, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint a befektetővédelmet vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti.

33. cikk

Koordináció az EÉPH részéről

(1)    Az EÉPH szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok által a 32. cikk szerint tett lépéseket. Ezen belül az EÉPH gondoskodik arról, hogy az illetékes hatóság által tett lépés indokolt és arányos legyen, és hogy adott esetben az illetékes hatóságok következetes megközelítési módot alkalmazzanak.

(2)    Miután az EÉPH a 32. cikkel összhangban értesítést kapott arról, hogy az említett cikk alapján lépést fognak tenni, véleményt fogad el arról, hogy a tiltást vagy korlátozást indokoltnak és arányosnak tekinti-e. Ha az EÉPH úgy véli, hogy más illetékes hatóságoknak is intézkedést kell tenniük a kockázat kezeléséhez, akkor ezt is kinyilvánítja a véleményben. A véleményt az EÉPH weboldalán közzéteszik.

(3)    Ha az illetékes hatóság olyan lépést javasol vagy tesz, amely ellentétes az EÉPH (2) bekezdés szerinti véleményével, vagy az EÉPH említett bekezdés szerinti véleménye ellenére elutasítja valamely lépés megtételét, weboldalán azonnal közzé kell tennie egy értesítést, amelyben részletesen kifejti döntése okait.

2. fejezet

Pozíciók

34. cikk

A nemzeti pozíciómenedzselési intézkedéseknek és az EÉPH pozíciós limitjeinek koordinálása

(1)    Az EÉPH szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok által a(z) …/…/EU [új MiFID] irányelv 71. cikke (2) bekezdésének i. pontja és 72. cikkének f) és g) pontja alapján hozott intézkedések foganatosítását. Ezen belül az EÉPH gondoskodik arról, hogy az illetékes hatóságok következetes megközelítést alkalmazzanak abban a tekintetben, hogy ezeket a jogköröket mikor gyakorolják, milyen legyen a meghozott intézkedések jellege és hatóköre, és milyen legyen az intézkedések időtartama és azok nyomon követése.

(2)    Miután az EÉPH értesítést kapott bármely, a(z) …/…/EU [új MiFID] irányelv 83. cikkének (5) bekezdése szerinti intézkedésről, az intézkedést és annak okait nyilvántartásba veszi. A(z) …/…/EU [új MiFID] irányelv 72. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontján alapuló intézkedésekkel kapcsolatban weboldalán adatbázist üzemeltet és tesz közzé, a hatályban lévő intézkedések összefoglalóival, ideértve az érintett személyt vagy személyek osztályát, az alkalmazandó pénzügyi eszközöket, esetleges mennyiségi intézkedéseket vagy küszöbértékeket, mint például az egy személy által meghatározott időszak alatt leköthető vagy tartható maximális nettó pozíció a limit elérése előtt, bármely kivétel e szabály alól és annak okai.

35. cikk

Az EÉPH pozíciómenedzselési hatásköre

(1)    Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerint az EÉPH, amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, a következő intézkedések közül egyet vagy többet alkalmaz:

a)      tájékoztatást kér bármely személytől, ideértve a pozíció vagy a származtatott termék révén vállalt kitettség méretére és rendeltetésére vonatkozó összes dokumentációt;

b)     miután a kapott információkat elemezte, megköveteli ettől a személytől vagy személyek osztályától, hogy tegyen megfelelő lépéseket a pozíció vagy a kitettség megszüntetésére vagy mértékének csökkentésére;

c)      korlátozza egy személy arra való képességét, hogy egy árucikkre vonatkozó származtatott ügyletet kössön.

(2)    Az EÉPH az (1) bekezdés alapján ▌akkor hoz határozatot, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)      az (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt intézkedések arra adnak választ, ha veszély merül fel a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása – ezen belül a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodások és a …/…/EU [új MiFID] irányelv 59. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt tényezők –, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából;

b)     (b) az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok nem hoztak intézkedést a veszély kezelésére, vagy a hozott intézkedések nem elégségesek a veszély kezeléséhez.

A nagykereskedői energiatermékekkel kapcsolatos intézkedéseket a 713/2009/EK rendelet szerint létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével folytatott egyeztetés után lehet meghozni.

(3)    Amikor az EÉPH az (1) bekezdésben említett intézkedéseket hoz, figyelembe kell vennie, hogy az intézkedés mennyiben felel meg a következőknek:

a)      jelentős a hatása, ha veszély merül fel a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása – ezen belül a …/…/EU [új MiFID] irányelv 59. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt tényezők vagy a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodások –, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából, vagy jelentősen javítja az illetékes hatóságoknak a veszély figyelemmel kísérésére való képességét;

b)     nem teremti meg a szabályozási arbitrázs kockázatát;

c)      nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára – ideértve e piacok likviditásának csökkentését vagy a bizonytalanság teremtését a piaci szereplők számára –, ami az intézkedés hasznaihoz képest aránytalan lenne.

(4)    Mielőtt bármely, az (1) bekezdésben említett intézkedés felvállalásáról vagy megújításáról döntene, az EÉPH az általa javasolt intézkedésről értesíti a releváns illetékes hatóságokat. Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kérelemről van szó, az értesítés tartalmazza az érintett személy vagy személyek kilétét, a kérelem tartalmát és annak okait. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés esetén az értesítésnek tartalmaznia kell részletes adatokat az érintett személyről vagy az érintett személyek osztályáról, az alkalmazható pénzügyi eszközről, a vonatkozó mennyiségi intézkedésekről – mint például az egy személy vagy személyek egy osztálya által meghatározott időszak alatt leköthető vagy tartható maximális nettó pozíció –, valamint azok okairól.

(5)    Az értesítést legkevesebb 24 órával az intézkedés tervezett hatálybalépése vagy megújítása előtt közzé kell tenni. Kivételes körülmények között, amikor a 24 órával előbb adott értesítés nem lehetséges, az EÉPH az értesítést 24 óránál rövidebb időn belül is közzéteheti az intézkedés szándékok szerinti érvénybe lépése vagy megújítása előtt.

(6)    Az EÉPH weboldalán közleményt tesz közzé bármely olyan döntéséről, amely bármely, az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés meghozatalára vagy megújítására vonatkozik. A közleménynek tartalmaznia kell a részletes adatokat az érintett személyről vagy az érintett személyek osztályáról, az alkalmazható pénzügyi eszközökről, a vonatkozó mennyiségi intézkedésekről – mint például az egy személy vagy személyek egy osztálya által meghatározott időszak alatt leköthető vagy tartható maximális nettó pozícióról –, valamint azok okairól.

(7)    Az intézkedés akkor lép érvénybe, amikor a közleményt közzétették vagy a közleményben megadott, a közzétételét követő időpontban, és csak olyan ügyletre vonatkozhat, amelyet azt követően kötöttek, hogy az intézkedés érvénybe lépett.

(8)    Az EÉPH kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés c) pontjában említett intézkedéseit. Amennyiben egy intézkedést a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítanak meg, az automatikusan hatályát veszti. A (2)–(8) bekezdést az intézkedések meghosszabbítására is alkalmazni kell.

(9)    Az EÉPH által e cikknek megfelelően elfogadott lépés felülírja az illetékes hatóság által a …/…/EU [új MiFID] irányelv 72. cikkének f), g) és ha) pontja szerint korábban tett esetleges lépéseket.

(10)  A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az illetékes hatóságoknak és az EÉPH-nak annak meghatározásakor kell figyelembe vennie, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását – ezen belül a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodásokat –, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti. E kritériumok és tényezők figyelembe veszik a .../.../EU [új MiFID] irányelv 59. cikkének (3) bekezdése értelmében kidolgozott szabályozástechnikai standardok tervezetét, továbbá különbséget tesznek azon helyzetek között, amikor az EÉPH azért lép fel, mert az illetékes hatóság elmulasztotta a fellépést, illetve azon helyzetek között, amikor az EÉPH olyan további kockázatot kíván kezelni, amellyel szemben az illetékes hatóság a .../.../EU [új MiFID] irányelv 72. cikkének f), g) és ha) pontja értelmében nem tud fellépni.

VIII. CÍM

Szolgáltatások nyújtása vagy tevékenységek harmadik országbeli, fiókteleppel nem rendelkező vállalkozások részéről

36. cikk

Általános rendelkezések

(1)    Harmadik országbeli vállalkozás az Unióban székhellyel rendelkező jogosult szerződő felek és a .../.../EU irányelv [új MiFID] II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfelek számára fióktelep létrehozása nélkül csak akkor biztosíthat befektetési szolgáltatásokat vagy végezhet tevékenységeket, ha saját maga be van jegyezve a harmadik országbeli vállalkozásokról az EÉPH által, a 37. cikknek megfelelően vezetett nyilvántartásba.

(2)    Az EÉPH egy harmadik országbeli vállalkozást, amely az (1) bekezdésnek megfelelően az Unióban nyújtandó befektetési szolgáltatásokat és végzendő tevékenységeket kérelmez, csak akkor jegyez be, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)      a Bizottság elfogadta a 37. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot;

b)      a vállalkozásnak abban a jogrendszerben, amelyben központi irodája található, engedélye van arra, hogy az Unióban befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végezzen, továbbá olyan hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartozik, amely biztosítja az adott harmadik országban alkalmazandó előírásoknak való teljes megfelelést;

c)      létrejöttek a (37) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások.

(2a)  Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozást e cikkel összhangban bejegyezték, a tagállamok az e rendelet vagy a …/…/EU irányelv [új MiFID] hatálya alá tartozó ügyek tekintetében semmilyen további követelményt nem írnak elő a harmadik országbeli vállalkozás számára.

(3)    Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli vállalkozás kérelmét az EÉPH-nak azt követően nyújtja be, hogy a Bizottság elfogadta a 37. cikkben említett határozatot, kimondva, hogy annak a harmadik országnak a jogi és felügyeleti keretrendszere, amelyben a harmadik országbeli vállalkozás engedéllyel rendelkezik, egyenértékű a 37. cikk (1) bekezdésében említett előírásokkal.

A kérelmező harmadik országbeli vállalkozás az EÉPH-nak minden, a bejegyzéshez szükséges információt megad. Az EÉPH a kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem nem teljes, az EÉPH megállapítja azt a határidőt, ameddig a harmadik országbeli vállalkozásnak a meg kell adnia a további információkat.

A bejegyzési határozat a (2) bekezdésben előírt feltételeken alapul.

Az EÉPH a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 180 munkanapon belül írásban, teljes körű indokolás kíséretében tájékoztatja a kérelmező nem uniós vállalkozást arról, hogy a bejegyzést megadták-e, vagy elutasították.

(4)    Az e cikknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli vállalkozások – a befektetési szolgáltatás megkezdése előtt – tájékoztatják az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfeleiket arról, hogy szolgáltatásaikat csak jogosult szerződő feleknek és a .../.../EU irányelv [új MiFID] II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfeleknek nyújthatják, és hogy az Unióban nem tartoznak felügyelet hatálya alá. Feltüntetik továbbá a harmadik országban a felügyeletért felelős illetékes hatóság nevét és címét.

Az első albekezdésben szereplő tájékoztatást írásban és egyértelműen kell megadniuk.

Az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek a harmadik országbeli, az (1) bekezdésnek megfelelően be nem jegyzett vállalkozás befektetési szolgáltatásait igénybe vehetik, de kizárólag csak saját kezdeményezésükre. A természetes személyek általi kezdeményezés nem jogosítja fel a harmadik országbeli vállalkozást arra, hogy befektetési termékek vagy befektetési szolgáltatások új kategóriáit hozza forgalomba a szóban forgó személy számára.

(5)    Az e cikknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző harmadik országbeli vállalkozások, mielőtt egy Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél vonatkozásában bármilyen szolgáltatást nyújtanak vagy bármilyen tevékenységet végeznek, felajánlják, hogy a szóban forgó szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel kapcsolatos bármiféle jogvitát valamely tagállambeli bíróság vagy választottbíróság joghatóságának vetik alá.

(6)    Az EÉPH kidolgozza olyan szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák, hogy a kérelmező harmadik országbeli vállalkozásnak milyen információkat kell biztosítania az EÉPH számára a (3) bekezdés szerinti bejegyzés iránti kérelmében, és milyen formátumban kell biztosítania a (4) bekezdésben előírt információkat.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét …-ig(29)* benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

37. cikk

Az egyenértékűségről szóló határozat

(1)    A Bizottság a 42. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően határozatot fogad el egy harmadik országgal kapcsolatban, ha annak jogi és felügyeleti megoldásai biztosítják, hogy az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozások olyan, jogilag kötelező előírásoknak feleljenek meg, amelyek hatása egyenértékű az e rendeletben, a 2006/49/EK irányelvben és a …/…/EU irányelvben [MiFID], valamint az e rendelet vagy az említett irányelvek értelmében elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményekével.

Egy harmadik ország prudenciális és üzletviteli keretrendszere akkor tekinthető egyenértékű hatásúnak, ha a keretrendszer teljesíti a következő feltételeket:

a)      a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b)     a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban elégséges tőkekövetelmények és a tulajdonosok és a vezető testület tagjai tekintetében is célszerű követelmények hatálya alá tartoznak;

c)      a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások megfelelő szervezeti követelmények hatálya alá tartoznak a belső kontrollfunkciók tekintetében;

d)     a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások célszerű üzletviteli szabályok hatálya alá tartoznak;

e)      gondoskodik a piac átláthatóságáról és integritásáról, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélés megakadályozásával.

A Bizottság e bekezdés szerinti határozata a befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők egy vagy több kategóriájára korlátozódhat. A harmadik országbeli vállalkozás bejegyezhető a 36. cikknek megfelelően, ha a Bizottság határozatában foglalt kategóriákba tartozik.

(2)    Az EÉPH együttműködési megállapodásokat hoz létre az olyan harmadik országok érintett illetékes hatóságaival, amelyek jogi és felügyeleti keretrendszerét az (1) bekezdésnek megfelelően egyenértékűnek elismerték. Az ilyen megállapodásoknak legalább a következőket rögzíteniük kell:

a)      az EÉPH és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, ideértve az EÉPH által kért hozzáférést a harmadik országokban engedélyezett nem uniós vállalkozásokra vonatkozó valamennyi információhoz;

b)     az EÉPH azonnali értesítésére szolgáló mechanizmust arra az esetre, ha a harmadik ország illetékes hatósága úgy véli, hogy a felügyelete alá tartozó és az EÉPH által a 38. cikkben előírt nyilvántartásba bejegyzett harmadik országbeli vállalkozás megsérti engedélyének feltételeit vagy valamely más betartandó jogszabályt;

c)      a felügyeleti tevékenységek – ideértve szükséges esetben a helyszíni szemléket is – összehangolásával kapcsolatos eljárásokat.

38. cikk

Nyilvántartás

Az EÉPH az Unióban befektetési szolgáltatások nyújtására vagy befektetési tevékenységek végzésére engedélyt kapott, harmadik országbeli vállalkozásokról a 36. cikknek megfelelően nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető az EÉPH weboldalán, és információkat tartalmaz azokról a szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre a harmadik országbeli vállalkozások engedéllyel rendelkeznek, valamint utal a felügyeletek ellátásáért felelős illetékes hatóságra a harmadik országban.

39. cikk

A nyilvántartásba vétel visszavonása

(1)    Az EÉPH ▌visszavonja a harmadik országbeli vállalkozás 38. cikk szerinti nyilvántartásba való bejegyzését, ha:

a)      az EÉPH alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során a befektetők érdekei vagy a piacok rendes működése számára sérelmes módon jár el; vagy

b)     az EÉPH alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során súlyosan megsértette a harmadik országban rá alkalmazandó azon rendelkezéseket, amelyek alapján a Bizottság meghozta a 37. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot.

(2)    Az EÉPH az (1) bekezdés alapján csak akkor hoz határozatot, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)      az EÉPH az ügyre felhívta a harmadik ország illetékes hatóságának a figyelmét, és az nem tette meg a megfelelő, a befektetők és az Unión belüli piacok rendes működésének védelmében szükséges intézkedéseket, vagy nem tudta bizonyítani, hogy a harmadik országbeli vállalkozás megfelel a harmadik országban rá alkalmazandó előírásoknak; és

b)     az EÉPH legalább 30 nappal a visszavonás előtt tájékoztatta a harmadik ország illetékes hatóságát arról a szándékáról, hogy visszavonja a harmadik országbeli vállalkozás bejegyzését.

(3)    Az EÉPH haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az (1) bekezdésnek megfelelően hozott, és határozatát weboldalán közzéteszi.

(4)    A Bizottság értékeli, hogy a 37. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételek továbbra is fennállnak-e az érintett harmadik ország viszonylatában.

IX. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

1. fejezet

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

40. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 41. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: 2. cikk (3) bekezdés, 4. cikk (3) bekezdés, 6. cikk (2) bekezdés, 8. cikk (4) bekezdés, 10. cikk (2) bekezdés, 11. cikk (2) bekezdés, 12. cikk (2) bekezdés, 13. cikk (7) bekezdés, 14. cikk (5) bekezdés, 14. cikk (6) bekezdés, 16. cikk (3) bekezdés, 18. cikk (2) bekezdés, 18. cikk (3) bekezdés, 19. cikk (3) bekezdés, 20. cikk (3) bekezdés, 28. cikk (6) bekezdés, 29. cikk (6) bekezdés, 30. cikk (3) bekezdés, 31. cikk (8) bekezdés, 32. cikk (6) bekezdés és 35. cikk (10) bekezdés ▌.

41. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)    A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)    A 2. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (7) bekezdésében, a 14. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésében, a 18. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 19. cikk (3) bekezdésében, a 20. (3) bekezdésében, a 28. cikk (6) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (8) bekezdésében, a 32. cikk (6) bekezdésében és a 35. cikk (10) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való felhatalmazás a 41. cikk (1) bekezdésében említett időponttól számított határozatlan időtartamra szól.

(3)    Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (7) bekezdésében, a 14. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésében, a 18. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 19. cikk (3) bekezdésében, a 20. (3) bekezdésében, a 28. cikk (6) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (8) bekezdésében, a 32. cikk (6) bekezdésében és a 35. cikk (10) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a határozatban megjelölt napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)    A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő három hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam három hónappal meghosszabbodik.

2. fejezet

Végrehajtási jogi aktusok

42. cikk

A bizottsági eljárás

(1)    A ▌Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)    Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni ▌.

X. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1)    A Bizottság …(30)*-ig, az EÉPH-val egyeztetve, jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára a 3–12. cikk alapján megállapított átláthatósági kötelezettségek gyakorlati hatásáról, különös tekintettel a 3. cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (2) ▌bekezdésében, valamint 8. cikkében megállapított kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségekre vonatkozó mentességek alkalmazására és folytatólagos helyénvalóságára.

(2)    A Bizottság ...-ig*, az EÉPH-val egyeztetve, jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára a 23. cikk működéséről, ideértve, hogy a kapott és az illetékes hatóságok között kicserélt ügyletjelentések tartalma és formátuma átfogóan lehetővé teszi-e a befektetési vállalkozások tevékenységeinek a 23. cikk (1) bekezdése szerinti figyelemmel kísérését. A Bizottság megfelelő javaslatokat tehet, hogy esetleges változtatásokat javasoljon, beleértve annak előírását, hogy az ügyleteket az illetékes hatóságok helyett egy, az EÉPH által kijelölt rendszernek kell bejelenteni, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy e rendelet és a …/…/EU irányelv [új MiFID] alkalmazásában, valamint a …/…/EU rendelet [MAR] szerinti bennfentes kereskedelem és piaci visszaélés felderítése céljából az összes bejelentett információhoz hozzáférjenek, ennek a cikknek az alapján

(2a)  A Bizottság –ig* az EÉPH-val való konzultációt követően jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a legjobb vételi és eladási árfolyamokat tartalmazó európai rendszer – az árfolyamadatok egybegyűjtése érdekében történő – kialakításának megvalósíthatóságáról, valamint arról, hogy ez megfelelő kereskedelmi megoldás lehetne-e a piaci résztvevők közötti információs aszimmetriák csökkentésére, valamint eszközként szolgálhatna-e a szabályozók számára az árfolyamjegyzési tevékenységek jobb nyomon követésére a kereskedési helyszíneken.

A Bizottság …*-ig, az EÉPH-val egyeztetve, jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott termékek kereskedésének a tőzsdékre vagy elektronikus kereskedési platformokra való áthelyezése tárgyában elért előrelépésről, a 22. és a 24 bekezdésnek megfelelően.

44. cikk

A 648/2012/EU rendelet módosítása

A 648/2012/EK rendelet 81. cikkének (3) bekezdése kiegészül a következő albekezdéssel:

„A kereskedési adattár ezeket az adatokat a …/…/EU [MiFIR] rendelet1 23. cikke szerinti előírásoknak megfelelően továbbítja az illetékes hatóságoknak.”

___________

1HL L …”.

45. cikk

Átmeneti rendelkezések

A ▌harmadik országbeli vállalkozások az adott harmadik országra vonatkozó, a .../.../EU [új MiFID] irányelv 41. cikkének (3) bekezdése szerinti bizottsági határozat elfogadásától számított egy évig továbbra is végezhetnek szolgáltatásokat és tevékenységeket a tagállamokban, a nemzeti rendszereknek megfelelően.

46. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet (31)*-tól kell alkalmazni, kivéve a 2. cikk (3) bekezdését, a 4. cikk (3) bekezdését, a 6. cikk (2) bekezdését, a 8. cikk (4) bekezdését, a 10. cikk (2) bekezdését, a 11. cikk (2) bekezdését, a 12. cikk (2) bekezdését, a 13. cikk (7) bekezdését, a 14. cikk (5) bekezdését, a 14. cikk (6) bekezdését, a 16. cikk (3) bekezdését, a 18. cikk (2) bekezdését, a 18. cikk (3) bekezdését, a 19. cikk (3) bekezdését, a 20. (3) bekezdését, a 23. cikk (8) bekezdését, a 24. cikk (5) bekezdését, a 26. cikket, a 28. cikk (6) bekezdését, a 29. cikk (6) bekezdését, a 30. cikk (3) bekezdését, a 31., 32., 33., 34. és 35. cikket, amelyeket e rendelet hatálybalépésétől azonnal alkalmazni kell.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...

az Európai Parlament részéről                       a Tanács részéről

az elnök                                                           az elnök

(1)

             HL C 143., 2012.5.22., 74. o.

(2)

*             Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(3)

.             HL C 143., 2012.5.22., 74. o.

(4)

            Az Európai Parlament …-i álláspontja

(5)

            HL L 145., 2004.30.4., 1. o.

(6)

              HL L 241., 2006.9.2., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 359. o.).

(7)

             HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(8)

         a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet, HL L 149., 2004.4.30., 1. o..

(9)

         HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

(10)

              HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(11)

            HL L 8., 2001.1.12., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 359. o.).

(12)

           HL L 86., 2012.3.24., 1. o.

(13)

            HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(14)

            HL L 8., 2001.12.8., 1. o.

(15)

           HL L ...

(16)

            HL L 55., 2011.28.2., 13. o.

(17)

        HL L 326., 2011.12.8., 1. o.

(18)

*          HL, kérjük illessze be a dátumot: a rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónap.

(19)

**         HL, illessze be a dátumot: 42 hónappal e rendelet hatálybalépése után.

(20)

*             HL kérjük a dátumot beilleszteni;

(21)

*             HL illessze be a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépése után.

(22)

*             HL illessze be a dátumot: az e rendelet elfogadásától számított 12 hónap.

(23)

**            HL illessze be a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépése után.

(24)

*             HL illessze be a dátumot: ... e rendelet hatálybalépésének dátuma után.

(25)

*             HL illessze be a dátumot: az e rendelet elfogadásától számított 12 hónap.

(26)

*             HL, illessze be a dátumot: 12 hónappal e rendelet hatálybalépése után.

(27)

*             HL, illessze be a dátumot: ... e rendelet hatálybalépésének napjától számított 27 hónap.

(28)

*             HL, illessze be a dátumot: ...

(29)

*             HL, illessze be a dátumot: 12 hónappal e rendelet hatálybalépése után.

(30)

*             HL, illessze be a dátumot: 42 hónappal e rendelet hatálybalépése után.

(31)

*              HL, illessze be a dátumot: 18 hónappal e rendelet hatálybalépése után.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (20.6.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló [EMIR] rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0652 – C7‑0359/2011 – 2011/0296(COD))

Előadó: Eva Joly

RÖVID INDOKOLÁS

Az árupiacok alapvetően különböznek a tisztán pénzügyi piacoktól. Az élet élhető úgy is, hogy nem vagyunk közvetlenül kitéve a részvények és kötvények árfolyamának, arra viszont nincs lehetőségünk, hogy az élelmiszerek vagy az energia árától is függetlenítsük magunkat. A jövőbeni szállításra vonatkozó árat rögzítő szerződések formáját öltő, árualapú származtatott ügyletek időben megelőzték a pénzügyi piacokat. Az árupiacokat a nyersanyagok, a mezőgazdasági termékek és az energia termelőinek és fogyasztóinak az a jogos igénye hívta életre, hogy megvédjék magukat az ellenőrzésükön kívül eső tényezők árakra gyakorolt befolyásától. A pénzügyi piacok növekedése azonban azzal járt, hogy nagyjából az elmúlt évtized folyamán az áruk is csatlakoztak a kötvényekhez és részvényekhez mint „befektetési eszközökhöz”.

Az árukhoz kapcsolódó piacok alakulása kritikus jelentőséggel bír, és alapos ellenőrzést és szabályozást igényel, ha a cél az olyan drámai helyzetek megelőzése, mint például a 2008-as éhséglázadások, amikor az élelmiszerárak példátlan mértékű volatilitása kézzelfogható és közvetlen veszélyt jelentett a világ népessége jelentős részének alapvető emberi jogaira. A súlyos árupiaci volatilitás, valamint az alapvető kitermelési költségekkel és a kereslet és a kínálat közötti egyensúllyal láthatóan össze nem függő árszintek az elmúlt tíz évben valóban pusztító és tartós negatív externáliákat hoztak létre, amelyek potenciálisan jóval meghaladják az azonos időszakra jutó hivatalos fejlesztési segély teljes összegét.

Gyakran elhangzik az az érv, hogy az árupiacokkal kapcsolatos közelmúltbeli trendek és különösen a nyersanyagárak mozgása az alapvető gazdasági tényezőket tükrözi, amelyek mozgatóereje a kereslet és a kínálat, konkrétabban pedig a gyorsan növekvő feltörekvő gazdaságok növekvő kereslete, az agroüzemanyagok gyors fejlődése, valamint az olyan külső sokkok, mint például az aszályok, árvizek vagy politikai feszültségek. E nézet szerint a spekuláció – és általánosabban a pénzügyi piacok – kevés vagy semmilyen negatív szerepet nem játszik az árupiacok árainak alakulásában, sőt, ellenkezőleg, biztosítják a szükséges likviditást az eredményesebb árfeltárási folyamathoz. E nézettel szöges ellentétben gyakran elhangzik az az állítás, miszerint a spekuláció vált a nyersanyagárak terén megfigyelt aktuális trendek „fő mozgatóerejévé”. Noha a „mozgatóerő” kérdése a tudományos és intézményi szakirodalomban továbbra is vitatott, bővül azoknak a legújabb empirikus tanulmányok közül is több által megerősített bizonyítékoknak a köre, amelyek felhívják a figyelmet az árukereskedés financializációja által betöltött jelentős, potenciálisan torzító és romboló szerepre, függetlenül attól, hogy azt feltételezzük-e, hogy az árualapú származtatott ügyletek befolyásolják az azonnali árakat vagy fordítva, az azonnali árak mozgatják az árualapú származtatott ügyleteket.

Két trend valóban ékes bizonyítékot nyújt az árupiacokon végbemenő financializáció által betöltött lényeges szerepre. Mint az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNSTAD) nemrégiben rámutatott, „az árubefektetések a nagyobb befektetői portfólióallokációk szokásos részévé váltak, ami egybeesik az áruindexek kezelt eszközeinek jelentős növekedésével. (…) Ennek következtében a tőzsdei forgalomban lévő származtatott termékek árupiaci mennyisége jelenleg húsz-harmincszorosa a fizikai termelésnek.” Ezen túlmenően az utóbbi tíz év folyamán jelentősen erősödött az áru- és a részvénypiacok közötti árkorreláció, ami még inkább alátámasztja azt az elképzelést, hogy e szerkezeti változás mögött pénzügyi alapú tényezők állnak.

Ami a lényeg, a fent említett vita ellenére széles körű az egyetértés abban, hogy hiányoznak az árukereskedelem utóbbi évtizedben végbement gyors financializálódásának tényleges hatására vonatkozó általános értékelés elkészítéséhez szükséges, átfogó és egyedi információk. Amint a G20 többször is elismerte, valóban átláthatósági és felügyeleti hiányosságok állnak fenn az árukhoz kapcsolódó fizikai és pénzügyi piacokon egyaránt, és ennek következtében nem teljes a kép azokról a kritikus jelentőségű adatokról – így például a készletszintekről és a kereskedelmi és nem kereskedelmi szereplők által nyitott pénzügyi pozíciók nagyságáról –, amelyek szükségesek az árukhoz kapcsolódó piacok jobb ellenőrzéséhez és szabályozásához.

Tekintettel az áruk kritikus jelentőségére, kétség nem férhet ahhoz, hogy az átfogó uniós fenntartható fejlesztési együttműködési stratégiának karöltve kell járnia az EU-ban és világszerte az árukhoz kapcsolódó piacok átláthatóbb és jobb szabályozásával. Ennek szükségessége különösen lényeges az EU-ban, ahol az árukhoz kapcsolódó pénzügyi piacok szabályozása nem annyira szigorú, mint az USA-ban.

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvre és rendeletre (MiFID és MiFIR) vonatkozó bizottsági átdolgozási javaslatok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeknek az a kifejezett céljuk, hogy megoldják az árukhoz kapcsolódó pénzügyi piacokon a felügyelet és a szabályozás megerõsítése iránti igényt. Ezek a javaslatok különösen az árualapú származtatott pénzügyi eszközökre vonatkozó pozíciólimiteket vagy alternatív mechanizmusokat (59. cikk) határoznak meg, ami örvendetes lépés, minthogy az általános cél az árfeltárás, valamint a termelõket és fogyasztókat érintõ árfolyamkockázatok hatékony fedezésének megkönnyítése, és ezáltal az eszközbuborékok és más torzulások megelõzése és korrigálása. A pozíciólimitek szükséges kiegészítéseképpen a javaslatok a pozíciókról a piac és a szabályozók felé történõ beszámolásra vonatkozó követelményeket vezetnek be a kereskedõk kategóriái szerint (60. cikk). Érdemes megemlíteni az árukereskedõk MiFID alóli jelenlegi teljes körû felmentésének mellõzését is. Ezek a rendelkezések a helyes irányba tett lépések, de ennél többet kell és lehet is tenni. A véleménytervezet elõadójának meggyõzõdése szerint a MiFID/MiFIR átdolgozása keretében az Európai Parlamentnek e célból három általános kérdéssel kell foglalkoznia.

1. A MiFID alóli mentességek szigorú korlátozása annak érdekében, hogy az árukkal foglalkozó összes szereplőre kiterjedjen a rendelet hatálya.

2. A pozíciólimitekre vonatkozó rendelkezések megerősítése (a MiFID 59. cikke).

3. A szabályozók beavatkozási hatásköreinek megerősítése meghatározott termékek vagy tevékenységek tekintetében (a MiFIR 31., 32. és 35. cikke).

A véleménytervezet előadója által javasolt módosítások e három kérdésre kívánnak megoldást adni az árukhoz kapcsolódó európai piacok működésének és átláthatóságának javítása céljából, és ugyanakkor igyekeznek hasznosan hozzájárulni az Unió fejlesztési együttműködési stratégiája által kitűzött, átfogó célok megvalósításához.

MÓDOSÍTÁSok

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 29 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(29a) „jóhiszemű fedezeti ügyletek”: az [új MIFID] irányelvben meghatározott ügyletek;

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 29 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(29b) „túlzott spekuláció”: az [új MIFID] irányelvben meghatározott kereskedési tevékenység;

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a befektetési vállalkozások rendszeresen frissítik-e a 13. cikknek megfelelően közzétett vételi és eladási árfolyamaikat, és olyan árfolyamokat tartanak-e fenn, amelyek tükrözik az uralkodó piaci feltételeket;

a) a befektetési vállalkozások rendszeresen frissítik-e a 13. cikknek megfelelően közzétett vételi és eladási árfolyamaikat, és olyan árfolyamokat tartanak-e fenn, amelyek tükrözik a piaci feltételeket;

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A jelentéseknek adatokat kell szolgáltatniuk különösen a vásárolt vagy eladott eszközök nevéről és számáról, a végrehajtás mennyiségéről, dátumáról és idejéről, az ügyleti árakról, tartalmazniuk kell azoknak az ügyfeleknek a megjelölését, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet végrehajtotta, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért felelős személyeknek és a használt számítógépes algoritmusoknak a megjelölését, és az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módját. Azoknál az ügyleteknél, amelyeket nem egy szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en hajtottak végre, a jelentéseknek tartalmazniuk kell az ügyletek típusait azonosító megjelöléseket is, a 19. cikk (3) bekezdésének a) pontja és a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján elfogadandó intézkedéseknek megfelelően.

(3) A jelentéseknek adatokat kell szolgáltatniuk különösen a vásárolt vagy eladott eszközök típusáról, kategóriájáról, nevéről és számáról, a végrehajtás mennyiségéről, dátumáról és idejéről, az ügyleti árakról, tartalmazniuk kell azoknak az ügyfeleknek a megjelölését, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet végrehajtotta, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért felelős személyeknek és a használt számítógépes algoritmusoknak a megjelölését, és az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módját. Emellett az árualapú származtatott ügyletek tekintetében a jelentés megadja, hogy ezek az ügyletek jóhiszemű fedezeti ügyleteknek minősülnek-e. Azoknál az ügyleteknél, amelyeket nem egy szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en hajtottak végre, a jelentéseknek tartalmazniuk kell az ügyletek típusait azonosító megjelöléseket is, a 19. cikk (3) bekezdésének a) pontja és a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján elfogadandó intézkedéseknek megfelelően.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 8 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) a jóhiszemű fedezeti ügyleteket meghatározó kritériumokat az árucikk tekintetében, valamint a befektetési társaságoktól azon állításuk alátámasztása céljából megkövetelt kapcsolódó bizonyítékot, hogy az ügylet megfelel a meghatározott kritériumoknak.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) gondoskodik a piac átláthatóságáról és integritásáról, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélés megakadályozásával.

d) gondoskodik a piac átláthatóságáról és integritásáról, a spekuláció, bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélés megakadályozásával.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

31 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EÉPH hatásköre ideiglenes beavatkozásokra

Az EÉPH beavatkozási hatásköre

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) miután a kapott információkat elemezte, megköveteli ettől a személytől, hogy tegyen megfelelő lépéseket a pozíció vagy a kitettség mértékének csökkentésére;

b) miután a kapott információkat elemezte, megköveteli ettől a személytől vagy befektetői osztálytól, hogy tegyen megfelelő lépéseket a pozíció vagy a kitettség mértékének csökkentésére;

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) korlátozza egy személy arra való képességét, hogy egy árucikkre vonatkozó származtatott ügyletet kössön.

c) korlátozza egy személy arra való képességét, hogy egy árucikkre vonatkozó származtatott ügyletet kössön, vagy tiltsa meg a szerződések új osztályait.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EÉPH az (1) bekezdés alapján csak akkor hoz határozatot, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

Az [új MiFID] irányelv 59. cikkében meghatározott intézkedések sérelme nélkül az EÉPH az (1) bekezdés alapján csak akkor hoz határozatot, ha a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt intézkedések arra adnak választ, ha veszély merül fel a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása ezen belül a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodások, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából;

a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt intézkedések arra adnak választ, ha veszély merül fel a pénzügyi piacok hatékony és szabályos működése és integritása, ezen belül a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodások szempontjából, ami túlzott spekulációt és piaci manipulációt, fokozott volatilitást vagy az árfeltáró mechanizmusok torzulását jelentheti, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából, illetve ha torzulnak az árupiacok kockázatkezelő mechanizmusai;

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) jelentős a hatása, ha veszély merül fel a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása – ezen belül a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodások –, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából, vagy jelentősen javítja az illetékes hatóságoknak a veszély figyelemmel kísérésére való képességét;

a) hatása van, ha veszély merül fel a pénzügyi piacok eredményes és szabályos működése és integritása – ezen belül a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodások –, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából, vagy javítja az illetékes hatóságoknak a veszély figyelemmel kísérésére való képességét;

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára – ideértve e piacok likviditásának csökkentését vagy a bizonytalanság teremtését a piaci szereplők számára –, ami az intézkedés hasznaihoz képest aránytalan lenne.

c) nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára – ideértve e piacok jóhiszemű fedezeti ügyletekhez szükséges likviditásának csökkentését vagy a bizonytalanság teremtését a piaci szereplők számára –, ami az intézkedés hasznaihoz képest aránytalan lenne.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) A Bizottság – a 41. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján olyan intézkedéseket fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az illetékes hatóságoknak és az EÉPH-nak annak meghatározásakor kell figyelembe vennie, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását – ezen belül a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodásokat –, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti.

(10) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat az intézkedéseket, kritériumokat és tényezőket, amelyeket annak meghatározásakor kell figyelembe vennie, hogy fennállnak-e a (2) bekezdés a) pontjában említett körülmények.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 10 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a) Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [2012. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

 

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokkal kapcsolatban.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 10 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10b) Az árupiacokkal kapcsolatos feladatainak hatékony végrehajtása érdekében és a kijelölt, e piacokért felelős illetékes nemzeti hatóságok közötti felügyeleti tevékenységek összehangolása érdekében az EÉPH külön árupiaci osztályt hoz létre.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 10 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10c) Az EÉPH az ERKT-vel és az Unió és a harmadik országok más illetékes ágazati felügyeleti szerveivel szorosan egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket fogad el, amelyekben meghatározza az alapul szolgáló árupiacok jellemzőinek nyomon követéséhez szükséges mutatókészletet és küszöbértékeket, valamint azoknak az egyedi és összesített információknak a részleteit, amelyeket a piaci szereplőknek, szabályozott piacoknak, MTF-nek, OTF-eknek, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kereskedőinek, valamint az európai piaci infrastruktúra-rendelet alapján engedélyezett kereskedési adattáraknak kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak, az EÉPH-nak és az ERKT-nek.

ELJÁRÁS

Cím

A pénzügyi eszközök piacai és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai piaci infrastruktúra-rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2011)0652 – C7-0359/2011 – 2011/0296(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

15.11.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

15.11.2011

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Eva Joly

7.11.2011

Vizsgálat a bizottságban

4.6.2012

 

 

 

Az elfogadás dátuma

19.6.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

9

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Thijs Berman, Michael Cashman, Véronique De Keyser, Nirj Deva, Leonidas Donskis, Charles Goerens, Catherine Grèze, Filip Kaczmarek, Michał Tomasz Kamiński, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Jean Roatta, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Keith Taylor, Eleni Theocharous, Patrice Tirolien, Ivo Vajgl, Anna Záborská, Iva Zanicchi

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Gesine Meissner, Csaba Őry, Patrizia Toia

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Ioan Enciu, Iliana Malinova Iotova, Gabriele Zimmer


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (1.6.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló [EMIR] rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0652 – C7‑0359/2011 – 2011/0296(COD))

A vélemény előadója: Holger Krahmer

RÖVID INDOKOLÁS

A pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2007 novembere óta hatályban lévő irányelv (a MiFID) az uniós pénzügyi szabályozás egyik sarokköve, és az előadó egyetért azzal, hogy a hatályos MiFID-et (a továbbiakban MiFID II.) a hiányosságok orvoslása érdekében át kell dolgozni.

Az irányelv hatálybalépése óta két olyan eseményre került sor, amely indokolttá teszi az irányelv átdolgozását: először is a pénzpiacok, többek között az új termékek megjelenésének köszönhetően, jelentősen átalakultak. Másodsorban a 2008. évi pénzügyi válság és utóhatása felszínre hozta e piacok működésének és átláthatóságának gyenge pontjait, valamint azt, hogy a MiFID ezeket a hiányosságokat nem képes orvosolni. A tanulságok levonását követően az Európai Bizottság a MiFID átdolgozására tesz javaslatot. Az átdolgozás főbb céljai:

- a kevésbé szabályozott piacok átláthatóságának és felügyeletének növelése;

- a piaci rendellenességek és a rendszerkockázatok csökkentése;

- a befektetők fokozottabb védelme, a bizalom visszaállítása, valamint

- a pénzügyi piacok hatékonyságának növelése és a résztvevők szükségtelen költségeinek csökkentése;

- a nagyobb átláthatóság és a pénzpiaci szabályozás biztosítása.

A javasolt új szabályozás két különböző jogi eszközből, egy irányelvből (MiFID) és a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendeletből (a továbbiakban a MiFIR) áll. A két eszközt ezért együtt kell vizsgálni. A rendeletre irányuló javaslat fő célja, hogy egységes követelményeket támasszon a kereskedési adatok nyilvánosságra hozatalával, az ügyletjelentéssel, a származtatott termékek szervezett helyszíneken történő kereskedésével, az elszámolási lehetőségekhez való diszkriminációmentes hozzáféréssel, a referenciaérték-kereskedéssel, valamint az illetékes hatóságok termékszintű beavatkozási hatáskörével kapcsolatban.

Az előadó véleménye szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak a rendeletre irányuló javaslatot illetően elsősorban az árukereskedelmi iparhoz hasonló nem pénzügyi ágazatokra kifejtett hatásra kell figyelmet fordítania. Az előadó felteszi a kérdést, hogy a javasolt rendeletben foglalt előírások arányosak-e a nem pénzügyi társaságokat illetően. Általánosságban az előadó úgy véli, hogy az árukereskedelemmel foglalkozó nem pénzügyi társaságokat természetükből fakadóan nem szabad a hagyományos pénzügyi intézményekkel, például a bankokkal egy kalap alá venni. A nem pénzügyi társaságok kereskedési tevékenysége nem hordoz magában rendszerszintű kockázatot, és az a társaság üzletvitelének alapvető összetevője.

Az előadó ezért a továbbiakban a MiFIR rendeletnek a nem pénzügyi társaságokra kifejtett hatására összpontosítana, és szükség esetén a későbbiekben ezzel kapcsolatban nyújtana be módosításokat. A nagykereskedelmi energiatermékek példának okáért a piacok integritásáról szóló 2011/1227/EK rendeletben (REMIT) bevezetett szabályozás alá tartoznak, és ezért jelentős érv szól amellett, hogy a 24. cikk szerinti kereskedési kötelezettség ne vonatkozzon azokra a nagykereskedelmi energiatermékekre, amelyek a REMIT rendeletben meghatározott illetékes prudenciálfelügyeleti hatóságok ellenőrzése alá tartoznak.

módosítások

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők a működtetett kereskedési rendszer alapján nyilvánosságra hozzák a szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, a kibocsátási egységekre és a piacra bevezetett vagy MTF-en vagy OTF-en kereskedett származtatott termékekre vonatkozó, rendszereiken keresztül meghirdetett megbízások vagy jegyzések árait és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét. Ezt a követelményt a szándék érdemi jelzésére is alkalmazni kell. A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők ezeket az információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(1) A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők a működtetett kereskedési rendszer alapján nyilvánosságra hozzák a szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, a kibocsátási egységekre és a 24. cikkben említett kereskedési kötelezettségek hatálya alá tartozó származtatott termékekre vonatkozó, rendszereiken keresztül meghirdetett megbízások vagy jegyzések árait és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét. Ezt a követelményt a szándék érdemi jelzésére is alkalmazni kell. A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők ezeket az információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára.

 

Ez a közzétételi kötelezettség nem alkalmazandó a nem pénzügyi szerződő felek azon származékos ügyleteire, amelyek csökkentik az adott szerződő fél üzleti tevékenységéhez vagy vállalatfinanszírozásához közvetlenül kapcsolódó, objektíven mérhető kockázatokat.

Indokolás

A nem pénzügyi cégek által használt származtatott termékeket úgy alakítják ki, hogy rugalmasan és hatékonyan ellensúlyozzák az operatív tevékenység kockázatait. A módosítás mentesítené ezeket az ügyleteket az átláthatósági követelmények alól, mivel e személyre szabott ügyletek nyilvánosságra hozatala valószínűleg az információk bizalmas jellegével kapcsolatos problémákat okozna.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők nyilvánosságra hozzák a szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, a kibocsátási egységekre és a piacra bevezetett vagy MTF-en vagy OTF-en kereskedett származtatott termékekre vonatkozóan végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját. A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők minden ilyen ügylet adatait a valós időhöz technikailag lehető legközelebb eső időpontban teszik közzé.

(1) A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők nyilvánosságra hozzák a szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, a kibocsátási egységekre és a 24. cikkben említett kereskedési kötelezettségek hatálya alá tartozó származtatott termékekre vonatkozóan végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját. A szabályozott piacok, valamint az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők minden ilyen ügylet adatait a valós időhöz technikailag lehető legközelebb eső időpontban teszik közzé.

 

Ez a közzétételi kötelezettség nem alkalmazandó a nem pénzügyi szerződő felek azon származékos ügyleteire, amelyek csökkentik az adott szerződő fél üzleti tevékenységéhez vagy vállalatfinanszírozásához közvetlenül kapcsolódó, objektíven mérhető kockázatokat.

Indokolás

A nem pénzügyi cégek által használt származtatott termékeket úgy alakítják ki, hogy rugalmasan és hatékonyan ellensúlyozzák az operatív tevékenység kockázatait. A módosítás mentesítené ezeket az ügyleteket az átláthatósági követelmények alól, mivel e személyre szabott ügyletek nyilvánosságra hozatala valószínűleg az információk bizalmas jellegével kapcsolatos problémákat okozna.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A rendszeres internalizálóknak kötelező érvényű jegyzéseket kell adniuk a szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, a kibocsátási egységekre és az elszámolásra alkalmas, vagy szabályozott piacra bevezetett, vagy MTF-en vagy OTF-en kereskedett származtatott termékekre, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

(1) A rendszeres internalizálóknak kötelező érvényű jegyzéseket kell adniuk a szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, a kibocsátási egységekre és a 24. cikkben említett kereskedési követelmények hatálya alá tartozó származtatott termékekre, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

Indokolás

Ha a rendszeres internalizálók kötelesek lennének minden ügyfél esetében ugyanazon az áron jegyezni egy adott eszközt, ez gátolná őket abban, hogy a partnerkockázat figyelembe vételével differenciáljanak az árak között, ami a nem pénzügyi vállalatokkal folytatott személyre szabott származékos tranzakciók esetén alapvető fontosságú. Ezért a kötelező érvényű jegyzésekre vonatkozó előírást a nem személyre szabott és kellőképpen likvid és ennélfogva kötelezően szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en kereskedett származtatott termékekre kell korlátozni.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ez a közzétételi kötelezettség nem alkalmazandó a nem pénzügyi szerződő felek azon származékos ügyleteire, amelyek csökkentik az adott szerződő fél üzleti tevékenységéhez vagy vállalatfinanszírozásához közvetlenül kapcsolódó, objektíven mérhető kockázatokat.

Indokolás

Ha a rendszeres internalizálók kötelesek lennének minden ügyfél esetében ugyanazon az áron jegyezni egy adott eszközt, ez gátolná őket abban, hogy a partnerkockázat figyelembe vételével differenciáljanak az árak között, ami a nem pénzügyi vállalatokkal folytatott személyre szabott származékos tranzakciók esetén alapvető fontosságú. Ezért a kötelező érvényű jegyzésekre vonatkozó előírást a nem személyre szabott és kellőképpen likvid és ennélfogva kötelezően szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en kereskedett származtatott termékekre kell korlátozni.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Azok a befektetési vállalkozások, amelyek akár saját számlára, akár ügyfeleik nevében ügyleteket kötnek szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvények és strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és elszámolásra alkalmas, vagy az [EMIR] rendelet 6. cikkével összhangban kereskedési adattárnak bejelentett, vagy szabályozott piacra bevezetett, vagy MTF-en vagy OTF-en kereskedett származtatott termékek tekintetében, nyilvánosságra hozzák ezeknek az ügyleteknek a volumenét és árfolyamát, valamint az ügyletkötés időpontját. Ezeket az információkat jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozni.

(1) Azok a befektetési vállalkozások, amelyek akár saját számlára, akár ügyfeleik nevében ügyleteket kötnek szabályozott piacra bevezetett vagy közzétett tájékoztatóval rendelkező kötvények és strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és a 24. cikkben említett kereskedési kötelezettségek hatálya alá tartozó származtatott termékek tekintetében, nyilvánosságra hozzák ezeknek az ügyleteknek a volumenét és árfolyamát, valamint az ügyletkötés időpontját. Ezeket az információkat jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozni.

 

Ez a közzétételi kötelezettség nem alkalmazandó a nem pénzügyi szerződő felek azon származékos ügyleteire, amelyek csökkentik az adott szerződő fél üzleti tevékenységéhez vagy vállalatfinanszírozásához közvetlenül kapcsolódó, objektíven mérhető kockázatokat.

Indokolás

A nem pénzügyi vállalatok által használt származtatott termékeket úgy alakítják ki, hogy rugalmasan és hatékonyan ellensúlyozzák az operatív tevékenység kockázatait. A módosítás mentesítené ezeket az ügyleteket az átláthatósági követelmények alól, mivel e személyre szabott ügyletek nyilvánosságra hozatala valószínűleg az információk bizalmas jellegével kapcsolatos problémákat okozna.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A kereskedési kötelezettség nem alkalmazandó azokra a nagykereskedelmi energiatermékekre, amelyek a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 2011. október 25-i 1227/2011/EU rendeletben meghatározott illetékes prudenciális felügyeleti hatóságok megfelelő ellenőrzése alá tartoznak.

Indokolás

A MiFIR által előírt kereskedési kötelezettségi eljárás csökkentheti az EMIR rendeletben elismert hatókört. Emellett a 2011/1227/EU rendelet által a nagykereskedelmi energiapiacok vonatkozásában bevezetett szabályokat sem veszi figyelembe.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

31 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a javasolt lépésre olyan veszély fellépése miatt van szükség, amely a befektetővédelmet vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti;

a) a javasolt lépésre olyan veszély fellépése miatt van szükség, amely a befektetővédelmet vagy a pénzügyi piacok szabályos működését, gazdasági hasznosságát és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti;

Indokolás

A felügyeleteknek fellépéseikkel minden bizonnyal elsősorban a piacok gazdasági hasznosságának – az árak nyilvánosságra hozatalának biztosítására való képességük és az elkerülhetetlen kockázatok ellensúlyozására való képesség – megőrzésére kell törekedniük. Ezért ennek küldetésük (és az EÉPH küldetése) részét kell képeznie ugyanúgy, ahogy a CFTC feladatainak is részét képezi az USA-ban.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

41 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A felhatalmazás a 41. cikk (1) bekezdésében foglalt időponttól számított határozatlan időtartamra szól.

(2) A felhatalmazás a rendelet hatálybalépésétől számított öt éves időtartamra szól.

 

A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az öt éves időtartam vége előtt jelentést nyújt be a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás a korábbival megegyező időtartamra meghosszabbodik.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

46 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A fő üzleti tevékenységként saját számlára árucikkekkel és/vagy árualapú származtatott ügyletekkel kereskedő személyek vonatkozásában a rendelet teljes körűen csak ...*-től alkalmazandó. Ha a saját számlára árucikkekkel és/vagy árualapú származtatott ügyletekkel kereskedő személy olyan csoport része, amelynek a főtevékenysége a 2004/39/EK irányelv szerinti befektetési szolgáltatások vagy a 2000/12/EK irányelv szerinti banki szolgáltatások nyújtása, a rendelet a (2) bekezdéssel összhangban alkalmazandó.

 

__________

 

* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépése után két évvel.

Indokolás

A MiFIR a jövőben olyan új, korábban a hatályán kívül eső belépőkre is vonatkozni fog, akiknek – szemben a pénzügyi vállalkozásokkal, amelyeknek egyszerűen csak további előírásoknak kell majd megfelelniük – eleinte időre lesz szükségük, hogy megfeleljenek a rendelet összetett előírásainak, és ezeknek megfelelően átalakuljanak. Így ezen új belépőknek hosszabb végrehajtási határidőre van szükségük.

ELJÁRÁS

Cím

A pénzügyi eszközök piacai és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai piaci infrastruktúra-rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2011)0652 – C7-0359/2011 – 2011/0296(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

15.11.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

15.11.2011

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Holger Krahmer

14.12.2011

Vizsgálat a bizottságban

23.4.2012

 

 

 

Az elfogadás dátuma

31.5.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

46

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gabriele Albertini, Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Ivo Belet, Jan Březina, Giles Chichester, Jürgen Creutzmann, Pilar del Castillo Vera, Dimitrios Droutsas, Christian Ehler, Vicky Ford, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Patrizia Toia, Ioannis A. Tsoukalas, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henri Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Francesco De Angelis, Ioan Enciu, Vicente Miguel Garcés Ramón, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Seán Kelly, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Zofija Mazej Kukovič

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Indrek Tarand


ELJÁRÁS

Cím

A pénzügyi eszközök piacai és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai piaci infrastruktúra-rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2011)0652 – C7-0359/2011 – 2011/0296(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

20.10.2011

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

15.11.2011

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

15.11.2011

BUDG

15.11.2011

ITRE

15.11.2011

JURI

15.11.2011

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

BUDG

6.2.2012

JURI

21.11.2011

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Markus Ferber

21.9.2010

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

5.12.2011

13.2.2012

25.4.2012

19.6.2012

Az elfogadás dátuma

26.9.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Elena Băsescu, Jean-Paul Besset, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Rachida Dati, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Syed Kamall, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Werner Langen, Arlene McCarthy, Sławomir Witold Nitras, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sophie Auconie, Pervenche Berès, Sari Essayah, Robert Goebbels, Sophia in ‘t Veld, Olle Ludvigsson, Sirpa Pietikäinen, Catherine Stihler

Benyújtás dátuma

4.10.2012

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat