Eljárás : 2012/2004(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0305/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0305/2012

Viták :

PV 19/11/2012 - 26
CRE 19/11/2012 - 26

Szavazatok :

PV 20/11/2012 - 6.18
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0429

JELENTÉS     
PDF 196kWORD 191k
4.10.2012
PE 489.349v03-00 A7-0305/2012

Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakításáról

(2012/2004(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: Heinz K. Becker

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című dokumentumról

(2012/2004(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i közleményére (COM(2012)0173),

–   tekintettel az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció által a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című közleményéről készített munkadokumentumra (INT/606, 2012. február 22.),

–   tekintettel az európai alapítvány (FE) statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2012. február 8-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0035),

–   tekintettel a közbeszerzésről szóló irányelvre irányuló, 2011. december 20-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0896),

–   tekintettel az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendeletre irányuló 2011. december 7-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0862),

–   tekintettel a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című, 2011. október 25-i bizottsági közleményre (COM(2011)0682),

–   tekintettel „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című, 2011. október 25-i bizottsági közleményre (COM(2011)0681),

–   tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – »Együtt egy újfajta növekedésért«” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–   tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért” című, 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–   tekintettel az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0609),

–   tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–   tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 6-i bizottsági javaslatra (COM(2011)607),

–   tekintettel „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja – A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című, 2010. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2010)0758),

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának és az EMES európai kutatási hálózatnak a „Szociális vállalkozás: a szegénységcsökkentés és a munkahelyteremtés új modellje” című, 2008. évi kiadványára(1),

–   tekintettel az EGSZB „Szociális vállalkozó szellem és szociális vállalkozás” című, 2011. október 26-i, INT/589 számú feltáró véleményére,

–   tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a 2011. március 10-én elfogadott, P7_DCL(2010)0084. sz. írásbeli nyilatkozatára,

–   tekintettel a munkavállalói részvétel tekintetében az európai szövetkezet statútumáról szóló, 2012. február 13-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0305/2012),

A. mivel a szociális vállalkozások, amelyek legalább 11 millió embert foglalkoztatnak az EU-ban és az Unió teljes munkaerejének 6%-át és az európai vállalkozások több mint 10%-át képviselik, azaz 2 millió vállalkozást tesznek ki, jelentős mértékben hozzájárulnak az európai szociális modellhez, és az Európa 2020-stratégiához;

B.  mivel az eltérő történelmi fejlődés mindenfajta vállalkozás – ezen belül a szociális gazdaság vállalkozásai és a szociális vállalkozások – olyan jogi keretét hozta létre, amely jelentős eltéréseket mutat a tagállamok között;

C. mivel a szociális gazdaságban a legtöbb fajta vállalkozást nem ismerik el egy európai szintű jogi keretben, és csak tagállami szinten ismerik el őket egyes tagállamokban;

D. mivel a jelenlegi szociális, gazdasági és pénzügyi válság hatásai és a demográfiai változások, különösen az elöregedő népesség kihívást jelent a szociális jóléti rendszerek számára, beleértve a törvényileg szabályozott és önkéntes társadalombiztosítási rendszereket is, ezért a megfelelő és tisztességes szociális biztonság garantálása érdekében támogatni kell az innovatív szociális támogató rendszereket;

E.  mivel az egységes piaci intézkedéscsomag és az Európa 2020 stratégia – mindkettőnek a célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megteremtése, és ezáltal a munkahelyek számának növelése és minőségének javítása, valamint a szegénység elleni küzdelem – szorosan összefonódik egymással, és mivel a szociális vállalkozások innovációs potenciáljuk és a szociális szükségletekre adott megfelelő válaszaik révén jelentős mértékben hozzájárulhatnak ezekhez a célokhoz;

F.  mivel a Bizottság a gazdasági növekedés és a szociális innováció fontos mozgatórugóiként ismeri el a szociális gazdaság szereplőit és a szociális vállalkozásokat, amelyek sok munkahelyet teremthetnek és ösztönzik a kiszolgáltatott csoportok munkaerő-piaci beilleszkedését;

G. mivel üdvözölni kell az európai szociális vállalkozási alapokról és a társadalmi változás és innováció programjáról szóló rendeletekre irányuló bizottsági javaslatokat;

H. mivel a szociális vállalkozások segíthetnek a szociális szolgáltatások nyújtásában, amelyek a jóléti állam kulcselemei, és ezáltal hozzájárulnak az Európai Unió közös célkitűzéseinek teljesüléséhez;

I.   mivel sok szociális vállalkozás nehézségekkel szembesül a tevékenységük bővítéséhez szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés terén, és ezért kifejezetten a saját igényeikhez igazított támogatásra van szükségük, például szociális bankokra, kockázatmegosztási eszközökre, jótékonysági alapokra és (mikro)hitelekre, különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k esetében; mivel ebben a vonatkozásban az Unió strukturális alapjai és programjai jelentős szerepet játszanak abban, hogy a szociális vállalkozások számára megkönnyítsék a finanszírozáshoz való hozzáférést, abban az esetben is, ha beruházásintenzív vállalkozásokról van szó;

J.   mivel a legtöbb szociális vállalkozás a felelősségteljes kormányzás támogatása révén ösztönzi a politikai reformot, elsősorban a munkavállalók, a fogyasztók és az érdekeltek bevonása révén, és támogatja a kölcsönös tanulást és a szociális innovációt, ezzel is kielégítve a polgárok arra irányuló egyre erőteljesebb igényét, hogy a vállalkozások etikus, szociális és környezetbarát módon viselkedjenek;

K. mivel a szociális vállalkozások – jellegük és működési módjuk révén – elősegítik egy összetartóbb, demokratikus és aktív társadalom létrehozását, és gyakran kedvező munkafeltételeket, és azonos munkáért azonos bért kínálnak – vagy legalábbis kellene kínálniuk –, és támogatják a nemek közötti esélyegyenlőséget, lehetővé téve a magánélet és a munkavégzés összehangolását;

L.  mivel tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy a fogyatékossággal élő személyek új kategóriájával egészítse ki a fenntartott szerződéseket;

Bevezetés

1.  üdvözli a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért” és az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című bizottsági közleményeket, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg a nemzeti kormányok számára a szociális vállalkozások keretfeltételeinek javítására, aminek révén új lehetőségek és új munkahelyek jöhetnek létre, többek között a gyorsan bővülő egészségügyi és szociális ellátási területen (az úgynevezett fehér szektorban) és a környezetvédelem területén (az úgynevezett zöld szektorban), amelyek új lehetőséget kínálnak a szociális vállalkozások és a tágabb gazdaság számára;

2.  megállapítja, hogy a szociális gazdaság része az ökoszociális piacgazdaságnak és az európai egységes piacnak, és rámutat, hogy a szociális vállalkozások ellenállóak a válságokkal szemben és szilárd üzleti modellt jelentenek; hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások gyakran olyan szociális és emberi igényeket próbálnak kielégíteni, amelyeket az üzleti vállalkozások vagy az állam nem, vagy nem megfelelően tudnak kezelni; hangsúlyozza, hogy a szociális gazdaság munkahelyei valószínűleg helyben maradnak;

3.  megállapítja, hogy a szociális vállalkozás társasági formájától függetlenül olyan vállalkozás, amely:

a)  létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült okirata szerint elsődleges célként mérhető, pozitív társadalmi hatásokat kíván elérni, amennyiben a vállalkozás:

–   szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott, marginalizálódott, hátrányos helyzetű vagy kirekesztett embereknek és/vagy

–   olyan módon kínál árukat vagy szolgáltatásokat, amely megfelel szociális célkitűzésének;

b)  nyereségét nem osztja fel, hanem mindenekelőtt elsődleges célkitűzéseinek elérésére fordítja, és előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik minden olyan az esetre, amikor a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására kerül sor, amely eljárások és szabályok biztosítják, hogy a nyereség felosztása ne veszélyeztesse elsődleges célkitűzéseit; továbbá

c)  elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és/vagy az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén;

Ajánlott fellépések a vállalkozások különböző típusai számára

4.  hangsúlyozza, hogy a szociális gazdaság különböző ágazataiban az önkéntesek – többek között a pályakezdő, lelkes és új készségekkel rendelkező fiatalok, valamint a hatalmas tapasztalatokkal és fejlett készségekkel rendelkező idősek – tevékenysége fontos hozzájárulást jelent a gazdasági növekedéshez, a szolidaritáshoz és a társadalmi kohézióhoz, és sok ember életének ad értelmet; ezért elismerést, valamint pénzügyi és szabályozási támogatást kér helyi, nemzeti és európai szinten;

5.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a szociális vállalkozások ne szenvedjenek hátrányt a többi vállalkozási típussal szemben, amelyek kimazsolázzák a szociális gazdaság jövedelmező területeit; rámutat, hogy e területek főként a városi területek, így a többi, kevésbé nyereséges, főként vidéki vagy periférikus terület – ahol a logisztikai akadályok magasabb költségekkel járnak – kevesebb és alacsonyabb minőségű szolgáltatást kap; hangsúlyozza, hogy a felhasználóknak szabadon kell tudniuk választani több szolgáltató között;

6.  hangsúlyozza a stratégia és azon intézkedések fontosságát, amelyek előmozdítják a szociális vállalkozói tevékenységet és az innovatív szociális vállalkozásokat, különös tekintettel a fiatal és hátrányos helyzetű vállalkozókra, annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozók – nők és férfiak egyaránt – jobban és könnyebben férjenek hozzá az uniós és tagállami programokhoz és finanszírozáshoz; kéri, hogy biztosítsák az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” program jövőjét, és azt tegyék vonzóbbá és láthatóbbá a szociális gazdaságban is; emlékeztet azonban arra, hogy az önfoglalkoztatáshoz megfelelő iránymutatást kell biztosítani;

7.  megállapítja, hogy a szociális vállalkozási ágazaton belül sokszínűség jellemző, hangsúlyozza, hogy minden új, uniós szintű jogi keret kidolgozásának önkéntesnek kell lennie a vállalkozások számára, és hatástanulmánynak kell megelőznie annak figyelembe vétele érdekében, hogy a tagállamokban sokféle szociális vállalkozási modell létezik; hangsúlyozza, hogy minden intézkedésnek uniós hozzáadott értéket kell teremtenie;

8.  támogatja az uniós szinten azzal a céllal indított kezdeményezéseket, hogy bővítsék és erősítsék különböző tagállamok már fejlett egyesületi szektorát; egy európai egyesületi társasági forma létrehozására szólít fel, amely kiegészíti a jelenlegi tagállami szintű társasági formákat;

9.  üdvözli a Bizottság szándékát, hogy javaslatot kíván benyújtani az európai szövetkezet statútumáról szóló rendelet egyszerűsítésére;

10. üdvözli a Bizottság által az ágazat bevonásával készített tanulmányt a biztosító egyesületek helyzetéről Európában; hangsúlyozza, hogy a biztosító egyesületeket egy európai statútum keretében az európai gazdaság és társadalom különálló és fontos szereplőiként kell elismerni; hangsúlyozza az európai statútum hasznát a biztosító egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítése terén; arra ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek eddig még nem tették meg, hogy hozzanak létre nemzeti társasági formát a biztosító egyesületek számára;

11. üdvözli az európai alapítvány (FE) statútumáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot(4);

12. emlékeztet arra, hogy a COM(2004)0018 dokumentumban a Bizottság kötelezettséget vállalt tizenkét konkrét lépésre a szövetkezetek fejlődésének támogatása érdekében, és sajnálja, hogy eddig nem sok előrelépés történt az ügyben; felhívja a Bizottságot, hogy a 2004-es kezdeményezéssel összhangban nagyratörően javasoljon további intézkedéseket a szövetkezetek, a biztosító egyesületek, az egyesületek és az alapítványok működési feltételeinek javítására, ezáltal általában támogatva a szociális gazdaság fejlődését;

13. üdvözli a szociális és helyi szolgáltatásokat érintően felülvizsgált uniós állami támogatási szabálycsomag elfogadását, ugyanakkor e szabályok további pontosítására ösztönzi a Bizottságot, hogy a helyi és regionális hatóságok könnyebben megérthessék és alkalmazhassák azokat, különösen a szociális vállalkozások tekintetében;

Szociális célkitűzéseket szolgáló vagy szociális hatást elérő vállalkozások

14. hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások fontosak az általános érdekű szociális szolgáltatások nyújtása szempontjából; rámutat, hogy az ilyen vállalkozások gyakran olyan civil társadalmi szervezetekből, önkéntes szervezetekből és/vagy jóléti szövetségekből jönnek létre vagy szorosan kapcsolódnak ilyenekhez, amelyek személyközpontú szolgáltatásokat nyújtanak, és amelyek az alapvető emberi szükségletek – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók szükségleteinek – kielégítésére szolgálnak; rámutat, hogy a szociális vállalkozások gyakran a közszolgáltatásokat végző hagyományos magánszektor és a közszféra között helyezkednek el, azaz a közbeszerzések keretrendszere vonatkozik rájuk;

15. úgy véli, hogy a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fogalmát meg kell különböztetni a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások fogalmától, habár néhány, jelentős társadalmi felelősségvállalási tevékenységet folytató kereskedelmi vállalat szoros kapcsolatban állhat szociális vállalkozásokkal;

Pénzügyi kilátások – a jogi és fiskális környezet javítása

16. úgy véli, hogy az Európai Unió társadalmi változás és innováció programja (2014–2020) és annak mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás tengelye hozzájárul a szociális gazdaságban működő mikrovállalkozások mikrohitelekhez való jobb hozzáférésének biztosítását célzó erőfeszítésekhez, és ugyanakkor figyelembe veszik a szociális vállalkozások sokféle finanszírozási igényét;

17. meggyőződése, hogy különböző pénzügyi eszközökre – az európai szociális vállalkozásokat segítő alapok, az európai kockázatitőke-alapok, és az európai angyal-alapok – van szükség a szociális vállalkozások pénzügyi piacokhoz való hozzáférésének javítása érdekében;

18. hangsúlyozza, hogy megfelelő helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű finanszírozási eszközök révén támogatni kell a szociális vállalkozásokat, és rámutat a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben e célra rendelkezésre álló alapokra (például az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, a társadalmi változás és innováció európai programja, a kutatási és innovációs keretprogram és a Horizont 2000); kifejezetten kéri az innovatív szociális vállalkozások támogatását, különösen azokét, amelyek előmozdítják a minőségi munkavállalást, a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen küzdelmet, valamint befektetnek az oktatásba, a képzésbe és az egész életen át tartó tanulásba;

19. hangsúlyozza, hogy tagállami szinten megfelelő rugalmasságot biztosítva egyszerűsíteni kell az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, hogy a finanszírozási lehetőségeket elérhetővé kell tenni és világosan meg kell hirdetni, és hogy egyszerűsíteni kell a szervezeti, adminisztratív és elszámolási követelményeket is;

20. rámutat, hogy a pénzügyi támogatások új formáinak bevezetése előtt elemzés alá kell vetni a már meglévő eszközöket azok hatékonyságának igazolása érdekében, és ehhez – egy átláthatóbb befektetési piac kialakulásának elősegítését célozva – szükségesnek tartja a beruházások társadalmi eredményének mérésére és összehasonlítására alkalmas eszközök létrehozását;

21. véleménye szerint olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a szociális vállalkozások pénzügyileg függetlenek legyenek és kereskedelmi vállalkozói tevékenységekben is részt vegyenek;

22. úgy véli, hogy a szociális vállalkozási tevékenység és a szociális vállalkozások előtérbe helyezése érdekében megfelelő nyomon követés és átláthatóság által jellemzett elszámoltatható gazdálkodási folyamatokra van szükség;

Mérések, támogatás és promóció

23. kéri, hogy a Bizottság kezdeményezésére a szociális vállalkozásokkal együttműködve készítsenek összehasonlító tanulmányt az Unióban létező különféle nemzeti és regionális jogi keretekről, valamint a szociális vállalkozások működési feltételeiről és jellemzőiről, beleértve méretüket, számukat és tevékenységi területüket, továbbá a nemzeti tanúsítási és címkézési rendszereket is;

24. hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások formájukat, méretüket, tevékenységüket, gazdálkodásukat és együttműködésüket illetően nagy különbségeket mutatnak; megjegyzi, hogy léteznek olyan szociális vállalkozások, amelyek kiválóan lépést tudnak tartani a területükön végbemenő fejlődéssel, és elegendő kapacitással rendelkeznek saját fejlesztéseikhez, de vannak olyanok is, amelyeknél hiányoznak az ilyen jellegű vállalkozások elindítására, fejlesztésére és irányítására vonatkozó megfelelő ismeretek;

25. úgy véli, hogy az uniós szociális vállalkozások versenyképességének növelése érdekében ösztönözni kell a szociális innovációs klaszterek létrehozását, amelyek nem csupán helyi szinten rendelkeznek hozzáadott értékkel; úgy véli továbbá, hogy a szociális vállalkozások – megfelelő ösztönzőkön keresztül – fontos szerepet játszhatnak a munkaerőpiacról kilépett, 50 évnél idősebb szakképzett munkavállalók foglalkoztatásában;

26. támogatja a Bizottság javaslatát, hogy hozzanak létre egy többnyelvű, elérhető és felhasználóbarát online platformot a szociális vállalkozások számára, amely többek között lehetővé teszi az egymástól való tanulást és a bevált modellek cseréjét, elősegíti a partnerségek létrejöttét és a finanszírozáshoz való hozzáféréssel és a képzési lehetőségekkel kapcsolatos információmegosztást, és a határokon átnyúló együttműködés hálózataként is szolgál; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyílt koordinációs módszer révén fordítsanak figyelmet a szociális vállalkozásokra;

27. támogatja a Bizottság javaslatát, hogy a COM(2011)0682 közleményében előirányzott intézkedések terén tett haladás megfigyelése és értékelése céljából hozzanak létre egy szociális vállalkozással foglalkozó szakértői csoportot (GECES);

28. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy olyan „szociális címke” hasznosságát és megvalósíthatóságát, amelyet a szociális vállalkozásoknak ítélnek oda a közbeszerzéshez és a szociálisan innovatív beszerzésekhez való jobb hozzáférésük biztosítása érdekében, a versenyszabályok sérelme nélkül; javasolja, hogy az ilyen címkével rendelkező vállalkozásokat rendszeresen ellenőrizzék a címke kapcsán meghatározott rendelkezések tiszteletben tartása tekintetében,

29. felhív arra, hogy az uniós közbeszerzési szabályok a „legalacsonyabb költség” helyett a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” elvét alkalmazzák, amikor a szolgáltatásnyújtásra szerződéses megbízást adnak;

30. kéri a Bizottságot, hogy a szociális vállalkozásokkal és a szociális gazdasággal kapcsolatban alakítson ki jobb megértést és ismereteket, és javítsa mindkettő láthatóságát a tudományos kutatás támogatásán keresztül, többek között a 8. keretprogram (Horizont) révén, és hogy készítsen éves tevékenységi jelentéseket a szociális vállalkozásokról és szociális teljesítményükről; kéri a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a Bizottság javaslattételi felhívásának, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok készítsenek megbízható statisztikákat a szociális vállalkozásokról;

31. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják be a szociális vállalkozásokat a foglalkoztatási és a társadalmi befogadást célzó cselekvési tervekbe, és támogassák egy európai szociális vállalkozói díj létrehozását a szociális hatások elismerése érdekében;

32. rámutat, hogy a szociális vállalkozások maximális támogatást és elfogadottságot igényelnek az ismertségük fokozása – többek között a tisztán gazdasági jellegű hasznokon túlmutató hasznuk hangsúlyozása révén, és átfogó – az Európai Bizottság, a tagállamok és a szociális partnerek által támogatott – tájékoztató kampány elindítását kéri egy elérhető, többnyelvű online platform bevezetésén keresztül, amely gyors és könnyen elérhető tájékoztatást nyújt a szociális termékekről és a polgároknak nyújtott szolgáltatásokról;

33. kéri a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra a szociális vállalkozások, a szociális vállalkozói szellem és a társadalmi felelősségvállalás elveinek beépítését az iskolai, egyetemi és más oktatási tantervekbe és az egész életen át tartó tanulási programokba a szociális és polgári készségek fejlesztése és a szociális vállalkozásokban való elhelyezkedés támogatása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a szociális vállalkozók hagyományos és internetes alapú oktatását, és ösztönözzék a szociális vállalkozások, az üzleti vállalkozások és a tudományos körök szorosabb együttműködését a szociális vállalkozásokra vonatkozó ismeretek terjesztése, jobb megértésük, valamint az esetleges sztereotípiák elleni küzdelem érdekében;

34. úgy véli, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalának közös európai kerete világosabb és hatékonyabb információt biztosít majd a szociális vállalkozásokba történő befektetésekre vonatkozóan;

35. üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy vizsgálni és mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy a szociális vállalkozások az alvó szabadalmakat a fejlődésük előmozdítása érdekében felhasználják, és reméli, hogy a közeljövőben konkrét intézkedésekre kerül sor;

36. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

http://www.emes.net/fileadmin/emes/PDF_files/News/2008/11.08_EMES_UNDP_publication.pdf.

(2)

HL C 76 E., 2010.3.25., 16. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0071

(4)

(COM(2012)0035 végleges.


INDOKOLÁS

Elöljáróban kifejezetten fel kell hívni a figyelmet az Európai Bizottság „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért” című, 2011. október 25-i közleményének alcímére, amely dicséretre méltóan tömör formában írja le az EU összetett célkitűzéseit: A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása

Az itt megfogalmazott cél magában foglalja mind a már meglévő struktúrák elismerését, mind pedig a szociális gazdaság új, innovatív formái felé tett nyitást:

mind a kettőre szükség lesz a jövőben, amikor a szociális területen jelentkező kihívásokat az Európa 2020 stratégia összefüggésébe helyezzük, és annak elsődlegesen felállított feladatait sikeresen végre kívánjuk hajtani. Ezen európai koncepció két pillére a következő:

A.  Vitathatatlan, hogy folyamatosan nő a kereslet a szociális szolgáltatások iránt, például az egészségügyi és gondozási területen – már csupán az egyre idősödő társadalom irányába mutató demográfiai változás miatt is.

B.   Európa a globális versenyképesség javítása érdekében a gazdasági növekedésre törekszik, ami új munkahelyeket teremthet – az egybehangzó prognózisok szerint ezek a munkahelyek nagymértékben a „zöld és fehér gazdaságban” jönnek létre.

Az ebből levonható következtetések igazolják az EU által követett politikai menetrend helyességét, a szociális gazdaságról szóló 2009-es állásfoglalástól kezdve a 2012-es szociális befektetési alapon át a szociális vállalkozásért indított kezdeményezésig.

Sok más gazdasági ágazattal szemben a szociális vállalkozás további finanszírozási eszközöket igényel. E tekintetben a Bizottság kezdeményezéseit a lehető leghamarabb megfelelő nemzeti és regionális szintű intézkedéseknek kell követniük.

Hogy lehetővé tegye a szociális vállalkozás gyors fejlődését, ami összekapcsolódik az ez iránt elkötelezett személyek és szervezetek célzott támogatásával, az Európai Parlament most előterjesztett jelentése arra törekszik, hogy lehetőleg pontos és világos, ugyanakkor pedig nyitott és az esélyeket megőrző keretfeltételeket rögzítsen az európai szociális gazdaság új előjelű következő szakasza számára.

A jelentés emellett elismeri, hogy ezt az előttünk álló szakaszt jelentős innovációs erőnek és ezzel kísérleti kezdeményezéseknek is kell kísérniük, amelyek sikerét vagy kudarcát egy belátható időtartamon belül az uniós intézményeknek a tagállamokkal együtt értékelniük kell. Ebből aztán le lehet vonni a megfelelő optimalizáló lépésekre és intézkedésekre vonatkozó következtetéseket, amelyekkel később hatékonyan végig lehet vinni a szociális vállalkozás hosszú távú fejlesztését.

Röviden összefoglalva: A rendezett keretfeltételek és tevékenységi körök mellett teret kell hagyni a sokszínűség és pluralizmus számára is ott, ahol az már létezik, illetve meg kell teremteni azt ott, ahol eddig hiányzott.

Ehhez hasznos alapot kínálhatnak a Bizottság által javasolt kulcsintézkedések, mint például a szociális vállalkozás feltérképezése Európában, egy tanúsítási adatbázis létrehozása, illetve a kölcsönös tanulásra szolgáló tájékoztatási platformok. A szociális vállalkozás további fejlődését kifejezetten ösztönözné egyfajta minőségi címke létrehozása is.

Gyakran két szempont ütköztetésére kerül sor:

1.   A szociális vállalkozás fogalmába és annak önmeghatározásába beletartoznak olyan fogalmak, mint a közhasznúság, a társadalmi haszon, a társadalmi és környezeti hatások és tényezők, mint a nyereség nagyobb mértékű újrabefektetése vagy a munkahelyi döntéshozatalban való munkavállalói részvétel modelljei, valamint a nyitottság és átláthatóság elvei.

2.   A szociális vállalkozás elérni kívánt fellendülésének alapja az az általánosan elfogadott meggyőződés, hogy a szociális vállalkozások az európai belső piac ökoszociális piacgazdaságának szerves részei; a szociális vállalkozáshoz is szükség van a szabályozott versenyre, amely folyamatos minőségjavulást és hatékonyságra való törekvést eredményez.

Ezzel szemben ennek a jelentésnek az a célja, hogy e két szempont egymás mellett és egymással összekapcsolódva hozzájáruljon a szociális vállalkozás pozitív fejlődéséhez.

Az egyik osztrák jóléti szervezet (Hilfswerk) szlogenje találóan foglalja össze a közös felfogást:

           „Aki segítségre szorul, megérdemli az ellátást.”

A „szabályozott versenyt” illetően: A szociális szolgáltatások sajátossága, hogy a nagyvárosi térségek kedvezőbb ellátásban részesülnek, mint a vidéki térségek (ennek oka a logisztikai lefedettség, megközelíthetőség stb.).. Itt természetesen nem lehet szabályozatlan a verseny, hogy a nyereségorientált vállalkozások egyes területekre összpontosuljanak, mások pedig a „szegényeknek nyújtott szegényes szolgáltatások” irányába mozduljanak el.

A fejlődés következő szakaszára is igaz, hogy különös figyelmet kell fordítani a szociális bankügyekre, mint ahogy ez például rendkívül eredményesen történik Ausztriában, ahol a bankok (például a Zweite Sparkasse) már most is sok, szociálisan nehéz helyzetben lévő embernek nyújtanak segítő kezet.

A későbbiekben a szociális franchise modellekkel is érdemes lesz részletesen foglalkozni, hogy milyen szerepet tölthetnek be az ilyen típusú szociális vállalkozásokban.

Kezdjük meg hát a munkát a szociális vállalkozás kiteljesítésén és fejlesztésén. Hiszen

a jövő most kezdődik!


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (19.6.2012)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című dokumentumról

(2012/2004(INI))

Előadó: Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely szerint a szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését uniós szintű befektetési eszközök bevezetésére vonatkozó szabályozási keret létrehozásával kell javítani; ösztönzi a Bizottságot, hogy – mivel a szociális vállalkozások innovációs potenciálja még javarészt felderítetlen – minél előbb terjesszen elő gyakorlatias jogszabályjavaslatokat; rámutat arra, hogy a pénzügyi támogatások új formáinak bevezetése előtt elemzés alá kell vetni a már meglévő eszközöket azok hatékonyságának igazolása érdekében és ehhez – egy átláthatóbb befektetési piac kialakulásának elősegítését célozva – szükségesnek tartja a beruházások társadalmi eredményének mérésére és összehasonlítására alkalmas eszközök létrehozását; szilárd meggyőződése, hogy a különböző pénzügyi eszközök – az európai szociális vállalkozásokat segítő alapok vagy az európai kockázatitőke-alapok, szolidaritási kötvények kibocsátása, „business angels”-féle kezdeményezések – szükségesek és ösztönözni és támogatni kell őket;

2.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások formájukat, méretüket, tevékenységüket, gazdálkodásukat és együttműködésüket illetően nagy különbségeket mutatnak; léteznek olyan szociális vállalkozások, amelyek kiválóan lépést tudnak tartani a területükön végbemenő fejlődéssel, és elegendő kapacitással rendelkeznek saját fejlesztéseikhez, de vannak olyanok is, amelyeknél hiányoznak az ilyen jellegű vállalkozások elindítására, fejlesztésére és irányítására vonatkozó megfelelő ismeretek;

3.  véleménye szerint a szociális vállalkozás meghatározása a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért” című közleményben előremutató lépés az ilyen jellegű szerveződések sajátos természetének elismerése felé; kéri, hogy valamennyi uniós intézmény ezt a meghatározást alkalmazza; hangsúlyozza, hogy az említett meghatározást kell használni a szociális vállalkozásért indított kezdeményezést szolgáló európai finanszírozásról szóló rendelet tervezetében is; ezenkívül hangsúlyozza még, hogy a szociális vállalkozásokat megkülönböztető három ismérvet – szociális cél vagy célkitűzés, vállalkozói tevékenység és a részvételt elősegítő irányítási rendszer – figyelembe kell venni;

4.  hangsúlyozza, hogy a „szociális vállalkozás” fogalma egyértelműen összekapcsolódik a demokratikus vállalatirányítással, amely az Európai Unió, az OECD és az Egyesült Nemzetek elveivel összhangban teljes körűen biztosítja a gazdasági demokráciát, az érintett felek részvételét, az átláthatóságot, valamint a vállalatvezetés változását; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe e szempontokat a bevált gyakorlatok és követendő példák elemzése és azonosítása, a szociális vállalkozások láthatóbbá és az összehasonlíthatóbbá tételének érdekében az esetükben Európában alkalmazott címkék és tanúsítványok nyilvántartására szolgáló adatbázisok létrehozása, továbbá a jogi környezet fejlesztése során.

5.  véleménye szerint olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a szociális vállalkozások pénzügyileg függetlenek legyenek és kereskedelmi vállalkozói tevékenységekben is részt vegyenek; megjegyzi, hogy több tagállamban a pénzügyi mechanizmusok és a csökkentett értékű közbeszerzések arra kényszerítik a szociális vállalkozásokat, hogy saját szolgáltatásaik vagy termékeik minőségének javítása helyett a kormányzati intézmények által nyújtott támogatások és finanszírozás igénylésére összpontosítsanak, ami növelhetné versenyképességüket; kiemeli, hogy a cég felfejlődési szakaszában nagyobb hozzáférést kell biztosítani a hitelviszonyt megtestesítő eszközökhöz és a sajáttőke-eszközökhöz, figyelembe véve a szociális vállalkozások működésének sajátosságait;

6.  úgy véli, hogy a szociális vállalkozások európai versenyképességének növelése érdekében ösztönözni kell a szociális innovációs klaszterek létrehozását, amelyek nem csupán helyi szinten rendelkeznek hozzáadott értékkel; úgy véli továbbá, hogy a szociális vállalkozások – megfelelő ösztönzőkön keresztül – fontos szerepet játszhatnak a munkaerőpiacról kilépett, 50 évnél idősebb szakképzett munkavállalók foglalkoztatásában;

7.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a közbeszerzésben részt vevő szociális vállalkozások egyenlő esélyekhez jussanak;

8.  üdvözli, hogy a Bizottság egyszerűsíteni kívánja a kkv-kra vonatkozó számviteli alapelveket, ami elősegíti a megtakarítások még hatékonyabb felhasználását.

9.  úgy véli hogy az adatok nyilvánosságra hozatalának közös európai kerete világosabb és hatékonyabb információt biztosít majd a szociális vállalkozásokba történt befektetésekre vonatkozóan;

10. vallja, hogy a szociális vállalkozások piacának egyik alapvető problémája az effajta vállalkozások alapítására és vezetésére vonatkozó megfelelő know-how hiánya, és hogy ennélfogva nemcsak a tudás nemzetközi szinten, és adott esetben a tagállamokban történő megosztására van szükség, hanem biztosítani kell a témával kapcsolatos tanácsadás, képzés és tájékoztatás elérhetőségét is; a szociális vállalkozás elősegítése és ösztönzése révén a lehető legjobban kiaknázhatjuk a benne rejlő növekedési potenciált és társadalmi értéket teremtő kapacitását;

11. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki felnőttképzési programokat, beleértve kommunikáció és információtechnológia felhasználására alapozottakat is, célzottan szociális szolgáltatásokat és/vagy javakat és a kiszolgáltatott lakosság számára szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére;

12. hangsúlyozza, hogy nagyon fontos emelni a – különösen a szociális gazdaságban működő – szociális vállalkozásokkal kapcsolatos tudatosság szintjét, és ennek érdekében megfelelő tájékoztató kampányokat kell szervezni; ezenkívül úgy véli, hogy e célkitűzés érdekében biztosítani kell a szociális vállalkozások előnyeinek és céljainak nagyobb láthatóságát, mégpedig olyan értékelési rendszerek és mutatók kidolgozása révén, amelyek nem tisztán gazdasági jellegűek; megjegyzi, hogy a szociális vállalkozások, és különösen a szociális és szolidáris gazdaság vállalkozásainak működését sok esetben a tudás hiánya vagy a róluk kialakult sztereotípiák akadályozzák; ennélfogva azt is megállapítja, hogy a Bizottság álláspontja szerint a legfőbb prioritás az összes állami hatóság, és különösen a helyi közösségek tájékoztatása, ugyanis a helyi lehetőségek kiaknázása elősegítheti az ottani közösségek bevonását, ugyanakkor vonzóbbá teheti az érintett régiókban működő szociális vállalkozásokat;

13. kiemeli a szociális vállalkozások közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzésével kapcsolatban a közleményben szereplő lehetőséget; ennek kapcsán felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket a szociális záradékok alkalmazásának és a hátrányos helyzetű személyeket foglalkoztató vállalkozások számára fenntartott közbeszerzési szerződéseknek az ösztönzésére;

14. üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy vizsgálni és mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy a szociális vállalkozások az alvó szabadalmakat a fejlődésük előmozdítása érdekében felhasználják, és reméli, hogy a közeljövőben konkrét intézkedésekre kerül sor;

15. kéri a Bizottságot, hozza meg a szükséges intézkedéseket, hogy az európai szabványosítási szervezetek által kidolgozott szabványok a szociális vállalkozások számára hozzáférhetőbbé váljanak.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

19.6.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, Zigmantas Balčytis, Ivo Belet, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Jürgen Creutzmann, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Vicky Ford, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Marisa Matias, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Paul Rübig, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Patrizia Toia, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Niki Tzavela, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Antonio Cancian, António Fernando Correia de Campos, Ioan Enciu, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Ivailo Kalfin, Seán Kelly, Werner Langen, Mario Pirillo, Peter Skinner, Lambert van Nistelrooij

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Jorgo Chatzimarkakis


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (28.6.2012)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakításáról

(2012/2004(INI))

Előadó: Małgorzata Handzlik

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri, hogy a szociális vállalkozásoknak megvan a lehetőségük arra, hogy az innováció jelentős előmozdítói legyenek, és mint ilyen válaszokat adjanak a jelenlegi szociális és gazdasági problémákra, valamint nagymértékben hozzájáruljanak a határokon átnyúló együttműködéshez, ezzel támogatva az ágazati növekedést; ezért ösztönzi egy támogató és egyszerűsített szabályozási keret kialakítását, amely hozzájárul a szociális vállalkozások sokszínű szervezetének előmozdításához, illeszkedik a tevékenységeik konkrét jellegéhez és olyan pénzügyi támogatást nyújt, amely jobban megfelel a szociális vállalkozási tevékenység és a szociális vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – sajátosságainak, ezzel előmozdítva növekedésüket és fenntarthatóságukat;

2.  úgy véli, hogy a szociális vállalkozási tevékenység és a szociális vállalkozások előtérbe helyezése érdekében megfelelő nyomon követés és átláthatóság által jellemzett elszámoltatható gazdálkodási folyamatokra van szükség;

3.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások uniós szintű elismerése nem korlátozódhat egyes kereskedelmi vállalkozások esetében a szociális célkitűzések felvételére, hanem figyelemmel kell lenni a szociális vállalkozásokon, és különösen a szociális és szolidáris gazdaság vállalkozásain belüli egyes kategóriák sajátos jellemzőire; hangsúlyozza, hogy ennek megvalósítása érdekében olyan finanszírozási eszközöket kell elfogadni és végrehajtani, amelyek segítségével e vállalkozások saját céljaiknak és célkitűzéseiknek megfelelően végezhetik tevékenységeiket, valamint erősíteni kell a közöttük lévő szolidaritást; hangsúlyozza továbbá, hogy a szociális vállalkozások megfelelőbb ismerete és tevékenységeik minőségi, többoldalú és független értékelése fokozná a társadalom egésze számára jelentett hasznosságuk elismerését és annak megértését, hogy a társadalmi kohézió a gazdasági és társadalmi jólét forrása, nem csak egy költség;

4.  üdvözli az európai kkv-k mikrohitellel való támogatására irányuló javaslatot;

5.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások – ágazattól független – hozzájárulásának jelentőségét a szociális kohézió és a befogadás erősítésében, valamint általában a fogyasztók, és különösen a sérülékeny fogyasztók igényeinek megértésében és kielégítésében; hangsúlyozza, hogy bár a szociális vállalkozások elsődleges célja az, hogy kielégítsék a szociális vagy közérdekű szükségleteket, egyben igyekeznek megfelelni a polgárok az embert, a környezetet, a társadalmi normákat és a társadalmiságot jobban tiszteletben tartó etikai magatartással kapcsolatos növekvő elvárásainak;

6.  felszólítja a Bizottságot a szélesebb közönséget célzó olyan intézkedések elfogadására, amelyekkel növelhető a szociális vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatos tájékozottság, illetve a beléjük vetett bizalom, valamint hogy ösztönözze a nyilvánosságot az ilyen típusú vállalkozások aktív támogatására;

7.  felszólítja a tagállamokat, hogy a szociális vállalkozások indítását és fejlődését hátráltató akadályok felszámolásával, a szociális gazdasági szereplőknek biztosított szakmai képzés és átképzés támogatásával és a szociális vállalkozóknak nyújtott megemelt támogatással bátorítsák, ösztönözzék és fejlesszék a szociális gazdaság szereplőit;

8.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások – tevékenységeik és működési módjuk révén – elősegítik egy összetartóbb, demokratikus és „aktív” társadalom létrehozását, amely hozzájárul a munkahelyteremtéshez, valamint a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedéshez, különösen a szolidaritás és fenntarthatóság, a szociális kohézió és beilleszkedés, a minőségi munkahelyteremtés, a nemek közötti esélyegyenlőség, valamint a magánélet, a családi élet és a munkavégzés összehangolásának előmozdítása révén;

9.  véleménye szerint a vállalati szociális felelősség és a „szociális vállalkozás” ugyanazon politika egymást kiegészítő szempontjai, amelyeket ezért összehangolt módon, anélkül kell fejleszteni, hogy a tagállami törekvések átfedésbe kerülnének egymással;

10. úgy véli, hogy az Unió közbeszerzési szabályainak reformja jó lehetőséget kínál a szociális normák tiszteletben tartásának fokozására, a szociális vállalkozások közbeszerzéseken való fokozottabb részvételére és a közbeszerzésekhez való hozzáférésük javítására; üdvözli, hogy a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat tartalmaz egy szociális szolgáltatásokra vonatkozó rendszert, és hangsúlyozza ezen eszköz jelentőségét a helyi ajánlatkérők számára a társadalmi kohéziót előmozdító minőségi szolgáltatások biztosításában;

11. tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy a fogyatékkal élő személyek új kategóriájával egészítse ki a fenntartott szerződéseket; hangsúlyozza a fenntartott szerződésekre vonatkozó új rendelkezésben az innovatív társadalmi és területi fejlődés előmozdítása tekintetében rejlő lehetőségeket, a szerződések versenyen alapuló odaítélésének tiszteletben tartása mellett;

12. felkéri a Bizottságot, hogy végezzen alapos hatásvizsgálatot a szociális és környezetvédelmi célok megvédésére és a szociális vállalkozások közbeszerzésen való fokozottabb részvételére irányuló hosszú távú stratégia kialakítása érdekében, a szerződések versenyen alapuló odaítélésének veszélyeztetése vagy a szabályok kikerülésére való ösztönzés nélkül; felkéri a tagállamokat, hogy távolítsák el a szociális vállalkozások gazdasági tevékenységének elindítását és fejlődését hátráltató akadályokat, különösen a közigazgatási eljárások végrehajtása tekintetében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

21.6.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Sergio Gaetano Cofferati, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Cornelis de Jong, Christian Engström, Evelyne Gebhardt, Malcolm Harbour, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Sirpa Pietikäinen, Robert Rochefort, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Raffaele Baldassarre, Mario Borghezio, Simon Busuttil, Pier Antonio Panzeri, Laurence J.A.J. Stassen, Marc Tarabella, Kyriacos Triantaphyllides, Anja Weisgerber, Kerstin Westphal


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

18.9.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Minodora Cliveti, Marije Cornelissen, Emer Costello, Andrea Cozzolino, Frédéric Daerden, Sari Essayah, Thomas Händel, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Nicole Sinclaire, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jan Kozłowski, Svetoslav Hristov Malinov, Antigoni Papadopoulou, Birgit Sippel, Csaba Sógor

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Cornelia Ernst

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat