Eljárás : 2011/0298(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0306/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0306/2012

Viták :

PV 25/10/2012 - 17
CRE 25/10/2012 - 17

Szavazatok :

PV 26/10/2012 - 6.7
CRE 26/10/2012 - 6.7
PV 15/04/2014 - 17.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0406
P7_TA(2014)0386

JELENTÉS     ***I
PDF 1872kWORD 1940k
5.10.2012
PE 485.882v02-00 A7-0306/2012

a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2011)0656 – C7‑0382/2011 – 2011/0298(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Markus Ferber

(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 87. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2011)0656 – C7‑0382/2011 – 2011/0298(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0656),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0382/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Központi Bank 2012. március 22-i véleményére(1),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i véleményére(2),

–   tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(3),

–   tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak küldött, 2012. március 1-i levélre,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 87. és 55. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0306/2012),

A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő szövegek változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat ezek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelemmel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásaira;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(4)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló  szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére ,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentekhez való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(5),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(6),

rendes jogalkotási eljárás keretében(7),

mivel:

(1)       A pénzügyi eszközök piacairólszóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(8) számos alkalommal módosították jelentős mértékben. Mivel most további módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)       Az értékpapír-befektetési szolgáltatásokról szóló, 1993. május 10-i 93/22/EGK tanácsi irányelv(9) célja azon feltételek létrehozása volt, amelyek mellett az engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások és bankok meghatározott szolgáltatásokat nyújthatnak, vagy fióktelepeket hozhatnak létre más tagállamokban a székhely szerinti tagállam engedélyezése és felügyelete alapján. Ezért az irányelv célja a befektetési vállalkozásokra vonatkozó induló engedélyi és működési követelmények összehangolása volt, beleértve az üzletviteli szabályokat is. Rendelkezett a szabályozott piacok működésére irányadó egyes feltételek összehangolásáról is.

(3)       Az elmúlt években egyre több befektető vált aktívvá a pénzügyi piacokon, akiknek egyre összetettebb és szélesebb körű szolgáltatásokat és eszközöket kínálnak. E fejleményekre tekintettel az uniós jogi kereteknek le kell fedniük a befektető-központú tevékenységek teljes körét. E célból rendelkezni kell a befektetők magas szintű védelméhez szükséges összehangolás mértékéről, amely egyben lehetővé teszi a befektetési vállalkozásoknak, hogy az Európai Unió belső piacot képező teljes területén szolgáltatást nyújtsanak a székhely szerinti tagállam felügyelete alapján. Az előzőkre tekintettel a 93/22/EGK irányelvet a 2004/39/EK irányelv váltotta fel.

(4)       A pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok működésének és átláthatóságának gyengeségeire. A pénzügyi piacok fejlődése felhívta a figyelmet a pénzügyi eszközök piacainak szabályozását szolgáló keret megerősítésének szükségességére, ideértve azt az esetet is, amikor ezeken a piacokon tőzsdén kívüli kereskedés folyik, annak érdekében, hogy megnövekedjen az átláthatóság, a befektetők jobb védelmet kapjanak, erősödjön a bizalom, foglalkozzanak a nem szabályozott területekkel, biztosított legyen, hogy a felügyelők megfelelő hatásköröket kapnak feladataik teljesítéséhez.

(5)       Egyetértés van a szabályozó testületek között nemzetközi szinten abban, hogy számos pénzügyi intézményben a vállalatirányítás gyengeségei, ezen belül a fékek és ellensúlyok hiánya a pénzügyi válsághoz hozzájáruló tényező volt. A túlzott és felelőtlen kockázatvállalás egyes pénzügyi intézmények csődjéhez, valamint tagállami és globális rendszerszintű problémákhoz vezethet. Az ügyfelek számára szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások helytelen viselkedése a befektetők számára hátrányokhoz és a befektetők bizalmának elvesztéséhez vezethet. Annak érdekében, hogy foglalkozhassunk ezeknek a vállalatirányítási mechanizmusokban fennálló gyengeségeknek a potenciális hátrányos hatásaival, ezt az irányelvet részletesebb elvekkel és minimumszabályokkal kell kiegészíteni. Ezeket az elveket és standardokat a befektetési vállalkozások tevékenységének természetét, méretét és összetettségét figyelembe véve kell alkalmazni. Függetlenül a részvényesek arra vonatkozó felelősségétől, hogy biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanács megfelelően végezze tevékenységét, a kapcsolódó intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a pénzügyi intézmények igazgatói által betölthető igazgatói tisztségek számára vonatkozó korlátokat. A szóban forgó intézkedéseket az ilyen intézmények tényleges irányítása által támasztott követelmények figyelembevételével kell alkalmazni, adott esetben annak lehetővé tétele mellett, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az igazgatói a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával összhangban továbbra is működhessenek különösen nonprofit szervezetek igazgatóiként.

(6)       Az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport felkérte az Uniót, hogy dolgozzon ki összehangoltabb pénzügyi szabályozást. A jövőbeli európai felügyeleti struktúrára való tekintettel az Európai Tanács 2009. június 18–19-én szintén hangsúlyozta egy európai egységes szabálykönyv kialakításának szükségességét, amely valamennyi pénzügyi intézményre alkalmazandó lenne az egységes piacon.

(7)       A fentiekre is figyelemmel, a 2004/39/EK irányelv most részben átdolgozásra kerül ebben az új irányelvben és részben felváltja a(z) …/…/EU (MiFIR) rendelet. A kettő együtt adja meg a jogi keretet a befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra és az adatjelentési szolgáltatókra, valamint az Európai Unióban befektetési szolgáltatásokat végző harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó előírásokhoz. Ezt az irányelvet ezért a rendelettel együtt kell értelmezni. Ez az irányelv tartalmazza az üzleti tevékenység engedélyezését, a befolyásoló részesedés szerzését, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását, a befektetési vállalkozások a befektetővédelem biztosításához szükséges működési feltételeit, a székhely szerinti és fogadó tagállamok felügyeleti hatóságainak hatásköreit e tekintetben szabályozó rendelkezéseket, a szankcionálás rendjét. Mivel a javaslat fő célkitűzése és tárgya az említett területekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések harmonizálása, a javaslatnak az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia. Az irányelv, mint forma, megfelelő ahhoz, hogy az irányelv által lefedett területeken a végrehajtási intézkedéseket szükség szerint kiigazítsák az adott piac és jogrendszer meglévő sajátosságai szerint minden egyes tagállamban.

(8)    A pénzügyi eszközök listájára célszerű felvenni ▌árualapú származtatott ügyleteket és más olyan eszközöket, amelyek megalkotásának és kereskedésének módja a hagyományos pénzügyi eszközökhöz hasonló szabályozási kérdéseket vet fel. A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II)(10) I. mellékletében meghatározott tevékenységi ágazatokkal kapcsolatos biztosítási szerződések ezen irányelv alkalmazásában nem számítanak származtatott ügyleteknek, illetve származtatott szerződéseknek, ha azokat biztosítási vállalkozással, viszontbiztosítási vállalkozással, harmadik országbeli biztosítási vállalkozással vagy harmadik országbeli viszontbiztosítási vállalkozással kötik.

(9)       Az azonnali másodlagos piacokon egy sor csalárd tevékenység fordult elő a kibocsátási egységek (EUA) vonatkozásában, ami alááshatja a bizalmat a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerei iránt, amelyeket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) hozott létre; jelenleg intézkedések történnek az EUA nyilvántartások rendszerének és az EUA-kereskedéshez szükséges számlák megnyitási feltételeinek szigorítására. A piacok integritásának erősítése és hatékony működésük megőrzése érdekében – ideértve a kereskedési tevékenység átfogó felügyeletét – helyénvaló kiegészíteni a 2003/87/EK irányelvben hozott intézkedéseket, a kibocsátási egységek teljes mértékben ezen irányelv és a bennfentes kereskedelemről és a ----/--/EU rendelet (piaci manipulációról szóló rendelet) hatókörébe utalásával ▌. Ezzel szemben érdemes pontosítani, hogy az azonnali devizapiaci tranzakciók nem tartoznak az irnyelv hatálya alá, annak ellenére, hogy a származékos devizaügyletek oda tartoznak.

(10)     Ezen irányelv célja, hogy lefedje azon vállalkozásokat, amelyek szokásos üzleti tevékenysége befektetési szolgáltatások szakmai alapon történő nyújtása és/vagy befektetési tevékenységek végzése. Ezért az irányelv hatálya nem terjedhet ki olyan személyekre, akik más szakmai tevékenységet végeznek.

(11)     Átfogó szabályozási rendszert kell létrehozni a pénzügyi eszközökkel folytatott ügyletek végrehajtására, függetlenül az ezen ügyletek végrehajtásánál alkalmazott kereskedési módszerektől, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a befektetői ügyletek végrehajtásának kiváló minőségét, és a pénzügyi rendszer egységét és általános hatékonyságát. Rendelkezni kell az európai pénzpiacokon jelenleg aktív megbízásteljesítési megállapodások fő fajtáinak koherens és kockázatérzékeny szabályozási keretéről. El kell ismerni a szabályozott piacok mellett a szervezett kereskedési rendszerek új generációjának megjelenését, amelyeket olyan kötelezettségeknek kell alávetni, amelyek célja a pénzpiacok hatékony és rendezett működése, és biztosítani kell, hogy a szervezett kereskedési rendszerek ne éljenek vissza szabályozási hézagokkal..

(12)     Az összes kereskedési helyszínnek, nevezetesen a szabályozott piacoknak, a multilaterális kereskedési rendszereknek (MTF) és a szervezett kereskedési rendszereknek (OTF) átlátható szabályokat kell rögzíteniük a rendszerhez való hozzáférésre. Miközben azonban a szabályozott piacoknak és az MTF-eknek továbbra is hasonló előírások alá kellene tartozniuk a tekintetben, hogy kiket fogadnak el tagokként vagy résztvevőkként, az OTF-eknek maguknak kellene meghatározniuk és korlátozniuk a hozzáférést, többek között ügyfeleikkel kapcsolatos szerepük és kötelezettségeik alapján. ▌A kereskedsi helyszínek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy meg tudják határozni azt a megbízási típust, amelyhez megbízásaik a rendszerbe történő bevitelt megelőzően kapcsolódnak, amennyiben erre nyílt és átlátható módon kerül sor, és a platform működtetője részéről nem von magával megkülönböztetést.

(13)     ▌A rendszeres internalizálókat olyan befektetési vállalkozásként kell meghatározni, amely ügyfélmegbízásait szervezett, szabályozott és rendszeres alapon, saját számlára kereskedve hajtja végre a szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken kívül, egy kétoldalú rendszerben. E fogalommeghatározás objektív és eredményes alkalmazásának biztosítására a befektetési vállalkozások tekintetében, az ügyfelekkel lebonyolított bármely kétoldalú kereskedésnek relevánsnak kell lennie és mennyiségi kritériumokkal kell kiegészíteni azokat a minőségi kritériumokat, amelyeket a befektetési vállalkozások rendszeres internalizálóként történő bejegyzéséhez szükséges azonosításához használnak, ahogyan azokat a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartásvezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásárólszóló 1287/2006 bizottsági rendelet(12) 21. cikke rögzíti. Míg a kereskedési helyszínek olyan létesítmények, ahol több harmadik fél részéről vételi és eladási szándékok hatnak egymásra a rendszerben, a rendszeres internalizálónak nem szabad megengedni, hogy harmadik felek vételi és eladási szándékait funkcionális szempontból ugyanolyan módon hozza össze, mint a kereskedési helyszínek.

(14)     Ezen irányelv hatálya alól ki kell zárni azon személyeket, akik saját eszközeiket és vállalkozásaikat kezelik, akik nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat és/vagy nem végeznek befektetési tevékenységeket sajátszámlás kereskedésen kívül, kivéve, ha árjegyzők, szabályozott piac vagy MTF tagjai vagy résztvevői, illetve sajátszámlás kereskedés révén ügyfélmegbízásokat hajtanak végre  . . Kivételképpen azok a személyek, akik vagy amelyek a pénzügyi eszközökkel saját számlára, egy szabályozott piac vagy MTF tagjaként vagy résztvevőjeként kereskednek – ezen belül árjegyzőként az árualapú származtatott termékek, kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei vonatkozásában –, főtevékenységüket kiegészítő tevékenységként, ami csoportszinten sem nem befektetési szolgáltatások nyújtása ezen irányelv értelmében, sem nem banki szolgáltatás a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) értelmében, nem tartoznának ennek az irányelvnek a hatókörébe. Annak technikai ismérveit, hogy egy tevékenység mikor kiegészítő a főtevékenységhez képest, szabályozástechnikai standardokban – az ezen irányelvben meghatározott kritériumok figyelembevételével – kellene tisztázni, amelyek magukban foglalják a tevékenység mértékét, és azt, hogy az mennyiben csökkenti a főtevékenységből származó kockázatokat. Az ügyfélmegbízások végrehajtásával végzett sajátszámlás kereskedésben szerepelnie kell azoknak a vállalkozásoknak, amelyek különböző ügyfelek megbízásait azok párosításával, egyeztetett alapon teljesítik (back-to-back trading), amit úgy kell tekinteni, hogy saját nevükben járnak el és vonatkoznia kell rájuk ezen – mind az ügyfelek megbízásainak végrehajtására, mind a saját számlás kereskedésre vonatkozó – irányelv rendelkezéseinek. A pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtása, amikor az két olyan személy közötti kiegészítő tevékenység, ahol a főtevékenység csoportszinten sem nem befektetési szolgáltatások nyújtása ezen irányelv értelmében, sem nem banki szolgáltatás a 2006/48/EK irányelv értelmében, nem tekinthető ügyfélmegbízások végrehajtásával történő sajátszámlás kereskedésnek.

(15)     A szövegben a személyekre történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják mind a természetes, mind a jogi személyeket.

(16)     Az irányelv hatálya alól ki kell zárni azokat a biztosító- vagy életbiztosító intézeteket, amelyek tevékenységét az illetékes prudenciális felügyeleti hatóságok megfelelően figyelemmel kísérik, és amelyek a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak, a befektetési eszközként használt biztosítási termékekre vonatkozó egyes rendelkezések kivételével. Az ezen irányelv alapján szabályozott pénzügyi eszközök alternatívájaként vagy helyettesítéseként a befektetéseket gyakran biztosítási szerződés formájában értékesítik az ügyfelek számára. A lakossági ügyfelek egységes védelmének biztosításához fontos, hogy a biztosítási szerződéseken alapuló befektetésekre ugyanazon üzletviteli előírások – különösen az összeférhetetlenség kezelésével kapcsolatban –, a vásárlási ösztönzőkre vonatkozó korlátozások és a tanácsadás alkalmasságának vagy a tanácsadással nem párosuló értékesítések megfelelőségének biztosítására irányuló szabályok vonatkozzanak. Az ezen irányelvben foglalt, a befektetővédelemmel és összeférhetetlenséggel kapcsolatos követelményeket ennélfogva a biztosítási szerződéseken alapuló befektetési csomagokra is alkalmazni kell, és biztosítani kell a koordinációt ezen irányelv és a többi vonatkozó jogszabály, többek között a biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) között.

(17)     Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azokat a személyeket, akik harmadik felek számára nem nyújtanak szolgáltatásokat, de akiknek a tevékenysége kizárólag anyavállalataik, leányvállalataik vagy anyavállalataik más leányvállalatai számára biztosított befektetési szolgáltatásokból áll.

(18)     Szintén ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azokat a személyeket, akik kizárólag eseti alapon, szakmai tevékenységük ellátása során nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, feltéve, hogy a tevékenység szabályozott, és a vonatkozó szabályok nem tiltják a befektetési szolgáltatások eseti alapon történő nyújtását.

(19)     Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azon személyeket, akik kizárólag a munkavállalói részesedési programok kezeléséből álló befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, és emiatt harmadik feleknek nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat.

(20)     Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a központi bankokat és más, hasonló feladatokat ellátó szerveket, valamint az államadósság kezeléséért – amely fogalom magában foglalja annak befektetését is – felelős vagy abban közreműködő állami szerveket, azon szervek kivételével, amelyek részben vagy egészben állami tulajdonban vannak, és amelyek szerepe kereskedelmi jellegű vagy eszközök megszerzéséhez kapcsolódik.

(21)     A Központi Bankok Európai Rendszerének, más, hasonló funkciókat ellátó nemzeti szerveknek és az államadósság kezelésében részt vevő szerveknek adott felmentések rendszerének tisztázására helyénvaló az ilyen felmentéseket korlátozni azokra a szervekre és intézményekre, amelyek feladataikat egy tagállam jogának megfelelően vagy az Európai Unió jogszabályaiknak megfelelően látják el, valamint azokra a nemzetközi szervekre, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.

(22)     Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a kollektív befektetési vállalkozásokat és nyugdíjalapokat attól függetlenül, hogy uniós szinten koordináltak-e, valamint az ilyen vállalkozások letétkezelőit vagy alapkezelőit, mivel ezekre a tevékenységeikhez közvetlenül hozzáigazított külön szabályok vonatkoznak.

(22a)   Az elektromos energia és a földgáz belső piaca megfelelő működésének biztosítása, illetve az átvitelirendszer-üzemeltetői feladatoknak a 2009/72/EK irányelv(15), a 2009/73/EK irányelv(16), a 714/2009/EK rendelet(17), a 715/2009/EK rendelet(18) valamint az e rendeletek nyomán elfogadott hálózati szabályzatok és irányvonalak értelmében történő ellátása érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetőknek mentességet kell biztosítani az átviteli jogok megadásakor, akár fizikai átviteli, akár pénzügyi átviteli jogokról van szó, illetve a másodlagos kereskedelemhez való platform biztosításakor.

(23)     Az érintett személynek az ezen irányelv alóli mentesüléshez folyamatosan meg kell felelnie az ilyen mentességre megállapított feltételeknek. Különösen, ha valamely befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző személy azért mentesül ezen irányelv hatálya alól, mert az ilyen szolgáltatásai vagy tevékenységei – csoportalapon figyelembe véve – a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegűek, az érintett személyre már nem vonatkozhat a kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó mentesség, amennyiben az ilyen szolgáltatások nyújtásának vagy az ilyen tevékenységeknek a főtevékenységhez képest kiegészítő jellege megszűnik.

(24)     A befektetők védelme és a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében az ezen irányelv által szabályozott befektetési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy befektetési tevékenységeket végző személyeknek rendelkezniük kell a székhely szerinti tagállam engedélyével.

(25)     A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK  európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás)  alapján engedélyezett hitelintézeteknek nincs szükségük további engedélyre ezen irányelv alapján ahhoz, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújthassanak vagy befektetési tevékenységeket végezhessenek. Amennyiben valamely hitelintézet úgy dönt, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújt vagy befektetési tevékenységeket végez, az illetékes hatóságnak az engedély kiadása előtt meg kell győződnie arról, hogy a hitelintézet megfelel ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek.

(26)     A strukturált betétek befektetési termék formájában alakultak ki, de egyetlen jogrendszer szerint sem vonatkozik rájuk az uniós szintű befektetővédelem, miközben más strukturált befektetésekre vonatkoznak az ilyen jogszabályok. Ezért helyénvaló erősíteni a befektetők bizalmát és egységesebbé tenni a különböző lakossági befektetési csomagtermék forgalmazását érintő szabályozási bánásmódot annak érdekében, hogy a befektetők védelme megfelelő szintű legyen mindenütt az Európai Unióban. Ezért ennek az irányelvnek a hatókörébe helyénvaló belevenni a strukturált betéteket. E tekintetben tisztázni kell, hogy a strukturált betétek befektetési termékek, így nem tartalmazzák a kizárólag kamatlábakhoz, mint például az Euriborhoz vagy Liborhoz kötődő egyszerű betéteket, függetlenül attól, hogy e kamatlábak előre meghatározottak, rögzítettek vagy változóak. Az egyszerű betétek ezért nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(27)     A befektetők Európai Unión belüli védelmének erősítése érdekében helyénvaló korlátozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kizárhatják ennek az irányelvnek az alkalmazását az ügyfeleik számára befektetési szolgáltatásokat nyújtó személyeknél, amely ügyfelek így nem részesülnek az irányelv szerinti védelemben. Különösen fontos megkövetelni, hogy a tagállamok legalább az ezen irányelvben lefektetettekkel analóg követelményeket támasszanak azokkal a személyekkel szemben – nevezetesen az engedélyezés fázisában, hírnevük és tapasztaltságuk, valamint a tulajdonosok alkalmasságának megítélése során, az eredeti engedély feltételeinek felülvizsgálatakor és a folyamatos felügyelet során –, valamint üzleti kötelezettségeikkel kapcsolatos magatartásukkal szemben.

(28)     Olyan esetekben, ha valamely befektetési vállalkozás nem rendszeres alapon nyújt egy vagy több olyan befektetési szolgáltatást, vagy egy vagy több olyan befektetési tevékenységet végez, amelyre engedélye nem terjed ki, ezen irányelv alapján nincs szükség további engedélyre.

(29)     Ezen irányelv alkalmazásában a megbízások fogadásával és továbbításával kapcsolatos üzleti tevékenység körébe kell tartoznia két vagy több befektető összehozásának, és ezzel e befektetők között ügyletek létrehozásának.

(30)     A saját maguk által kibocsátott pénzügyi eszközöket forgalmazó befektetési vállalkozásoknak és hitelintézeteknek ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá kell tartozniuk, amikor ügyfeleiknek befektetési tanácsot biztosítanak. A bizonytalanság kiküszöbölése és a befektetővédelem megerősítése érdekében helyénvaló előírni ezen irányelv alkalmazását, akkor is, amikor az elsődleges piacon a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek saját maguk által kibocsátott pénzügyi eszközöket forgalmaznak, tanácsadás biztosítása nélkül. E célból a megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtásának szolgáltatására adott fogalommeghatározást ki kell terjeszteni.

(31)     A kölcsönös elismerés és a székhely szerinti tagállam általi felügyelet elve megköveteli, hogy a tagállamok illetékes hatóságai ne adják meg az engedélyt, vagy azt vonják vissza, amennyiben a működési tervek tartalma, a földrajzi elhelyezkedés vagy a ténylegesen végrehajtott tevékenységek világosan jelzik, hogy a befektetési vállalkozás azért választotta az egyik tagállam jogrendszerét, hogy elkerülje azon másik tagállam területén hatályos szigorúbb előírásokat, ahol a tevékenységének nagyobb részét végezni szándékozik vagy ténylegesen végzi. A jogi személy befektetési vállalkozásokat abban a tagállamban kell engedélyezni, amelyben a létesítő okirat szerinti székhelyük van. A nem jogi személy befektetési vállalkozásokat abban a tagállamban kell engedélyezni, ahol azok központi irodája van. A tagállamoknak ezenfelül meg kell követelniük, hogy a befektetési vállalkozás központi irodája mindig a székhely szerinti tagállamban legyen, és hogy az ténylegesen ott is működjön.

(32)     A 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(19) részletes kritériumokat adott meg a befektetési vállalkozásban javasolt befolyásszerzés prudenciális értékelésére és alkalmazásuk eljárására. Az értékelési folyamat jogbiztonságának, egyértelműségének és előreláthatóságának biztosítása – tekintettel az értékelési folyamatra – valamint annak eredménye érdekében erősíteni kell a 2007/44/EK irányelvben rögzített prudenciális értékelés folyamatát. Ezen belül az illetékes hatóságoknak minősíteniük kell a javasolt szerző fél alkalmasságát és a javasolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát, a következő kritériumok mindegyike szerint: a részesedést szerezni kívánó jó hírneve; a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét a jövőben irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata; a javasolt részesedést szerző fél pénzügyi megbízhatósága; az, hogy a befektetési vállalkozás képes lesz-e megfelelni az ezen irányelven és más irányelveken, nevezetesen a 2002/87/EK irányelven(20), valamint a 2006/49/EK irányelven(21) alapuló prudenciális követelményeknek; a részesedésszerzés erősíti-e az összeférhetetlenséget; léteznek-e ésszerű okok annak feltételezésére, hogy a 2005/60/EK irányelv(22) 1. cikke értelmében vett pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását követnek vagy követtek el, illetve kísérelnek vagy kíséreltek meg, vagy hogy a tervezett részesedésszerzés növelheti annak kockázatát.

(33)     A székhely szerinti tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozásnak az Európai Unió  egész területén jogosultnak kell lennie befektetési szolgáltatások nyújtására, illetve befektetési tevékenységek végzésére anélkül, hogy külön engedélyt kelljen kérnie azon tagállam illetékes hatóságától, ahol ilyen szolgáltatásokat nyújtani, illetve ilyen tevékenységeket végezni kíván.

(34)     Mivel egyes befektetési vállalkozások mentesek a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) által megállapított egyes kötelezettségek alól, ezeket kötelezni kell arra, hogy rendelkezzenek vagy meghatározott legkisebb összegű tőkével, vagy szakmai felelősségbiztosítással, vagy e kettő kombinációjával. Az ilyen biztosítás összege kiigazításainak figyelembe kell vennie a biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv keretében végzett kiigazításokat. A tőkemegfelelési célból alkalmazott ilyen különleges elbánás nem sérthet semmiféle, a tőkemegfelelésről szóló uniós jogszabályok jövőbeni változásai alapján az ilyen vállalkozások megfelelő kezelésére vonatkozó határozatot.

(35)     Mivel a prudenciális szabályozás hatókörét azon jogalanyokra kell korlátozni, amelyek kereskedési könyv szakmai alapon történő vezetése révén a piac többi résztvevője felé partnerkockázat forrását képezik, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azon szervezeteket, amelyek pénzügyi eszközökkel saját számlára kereskednek, beleértve az irányelv által szabályozott árualapú származtatott ügyleteket is, valamint amelyek főtevékenységük ügyfeleinek – csoportalapon figyelembe véve – a főtevékenységükhöz képest kiegészítő alapon nyújtanak árualapú származtatott ügyletek tekintetében befektetési szolgáltatásokat, feltéve, hogy ez a főtevékenység ezen irányelv értelmében nem befektetési szolgáltatások nyújtása.

(36)     A befektetők védelme érdekében a befektető értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogát és más hasonló jogait, valamint a valamely vállalkozásra bízott pénzeszközeivel kapcsolatos jogait el kell különíteni a vállalkozás jogaitól. Ez az alapelv ugyanakkor a vállalkozást nem gátolhatja meg abban, hogy a saját nevében, de a befektető érdekében üzleti tevékenységet végezzen, ha ezt az ügylet jellege megköveteli, és a befektető ezzel egyetért, például értékpapír-kölcsönzés esetén.

(37)     Az ügyfelek eszközeinek védelmét érintő előírások döntő fontosságú eszközt jelentenek az ügyfelek védelmére a szolgáltatásnyújtás és a tevékenységek során. Ezek az előírások kizárhatók, amikor pénzeszközök és pénzügyi eszközök teljes körű tulajdonjoga átkerül egy befektetési vállalkozáshoz, hogy bármely jelenlegi vagy jövőbeli, tényleges vagy függő vagy várható kötelezettségekre fedezetet adjanak. Ez a tág lehetőség bizonytalanságot teremthet és veszélyeztetheti az ügyfelek eszközeinek védelmére vonatkozó előírások hathatósságát. Ily módon legalább akkor, amikor lakossági ügyfelek eszközei érintettek, helyénvaló korlátozni a befektetési vállalkozásoknak azt a lehetőségét, hogy tulajdonjog-átruházásos pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokat kössenek a 2002. június 6-i 2002/47/EK, a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó megállapodásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv(23) alapján, kötelezettségeik teljesítésének biztosítása vagy más módon történő fedezete céljából.

(38)     A befektetési vállalkozásoknál erősíteni kell a vezető testületek szerepét, a vállalkozások józan és körültekintő vezetésének biztosítása, a piac integritásának előmozdítása és a befektetők érdekeinek védelme érdekében. A vállalatirányítás egységes megközelítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben összhangba kell hozni a befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelményeket az .../.../EU irányelvben [a tőkekövetelményekről szóló IV. irányelv] foglaltakkal, és biztosítani kell, hogy e követelmények arányosak legyenek üzleti tevékenységük jellegével, méretével és komplexitásával. Egy befektetési vállalkozás vezető testületének ügyvezető tagja az összeférhetetlenség megelőzése érdekében nem lehet ügyvezető tagja egy kereskedési helyszín vezető testületének is, de lehet ilyen testület nem ügyvezető tagja, például a felhasználók részvételének biztosítása érdekében a döntéshozatalban. A befektetési vállalkozás teljes vezető testületének mindenkor elegendő időt kell fordítania feladataira és megfelelő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie, hogy képes legyen a befektetési vállalkozás tevékenységének és fő kockázati kitettségeinek megértésére. A csordaszellem elkerülése és a kritikus gondolkodás elősegítése érdekében a befektetési vállalkozások vezető testületeinek kellően változatosnak kell lenniük az életkor, nem, földrajzi eredet, képzettségi és szakmai háttér tekintetében, hogy sokféle nézetet és tapasztalatot képviseljenek. A nemek közötti egyensúly különösen fontos a demográfiai valóság megfelelő képviseletének biztosítása érdekében. Ha létezik, akkor a vezető testületben való munkavállalói képviseletet – egy meghatározó perspektíva és az intézmény belső működésére vonatkozó valódi ismeretek hozzáadása révén – a sokszínűség növelése pozitív módjának kell tekinteni. Továbbá mechanizmusokat kell kialakítani annak biztosítására, hogy súlyos hivatali visszásságok esetén a vezető testületek tagjai elszámoltathatóak legyenek.

(39)     A befektetési vállalkozások tevékenységei felett gyakorolt felügyelet és ellenőrzés érdekében a vezető testület felelős és elszámoltatható a befektetési vállalkozás átfogó stratégiájáért, figyelembe véve a befektetési vállalkozás üzleti és kockázati profilját. A vezető testületnek egyértelmű felelősségeket kell viselnie a befektetési vállalkozás teljes üzleti ciklusa során a vállalkozás stratégiai célkitűzéseinek beazonosítása és meghatározása, belső szervezetének jóváhagyása területén – ideértve a munkavállalók kiválasztásának és képzésének kritériumait –, a szolgáltatásnyújtást és a tevékenységet irányító átfogó szabályozások meghatározásában – ideértve a kereskedelmi személyzet díjazását –, és az ügyfelek számára forgalmazható új termékek jóváhagyásában. A befektetési vállalkozások időszakonkénti ellenőrzése, valamint stratégiai célkitűzéseik, belső szervezetük és a szolgáltatásnyújtással és a tevékenységekkel kapcsolatos szabályozásaik értékelése biztosíthatja, hogy folyamatosan józan és körültekintő vezetést tudjanak biztosítani a piacok integritása és a befektetők védelme érdekében.

(40)     A sok befektetési vállalkozás által egyidejűleg végzett tevékenységek bővülő köre megnövelte az összeférhetetlenség lehetőségét az ilyen tevékenységek és ügyfeleik érdekei között. Szükséges ezért szabályokat előírni annak biztosítására, hogy az ilyen összeférhetetlenség ne érintse hátrányosan az ügyfelek érdekeit.

(42)     A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK bizottsági irányelv(24) megengedi a tagállamoknak, hogy előírják a befektetési vállalkozásokkal szembeni szervezeti követelményekkel összefüggésben az ügyfélmegbízásokkal kapcsolatos telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítését. Az ügyfélmegbízásokat érintő telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció rögzítése összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával és indokolt a befektetővédelem megerősítése, a piacfelügyelet javítása és a jogbiztonság növelése érdekében, a befektetési vállalkozások és ügyfelek érdekeinek megfelelően. Az ilyen nyilvántartások fontosságát a Bizottságnak készült, az Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága által 2010. július 29-én kiadott technikai tanácsadás is említi. Ezekből az okokból következően helyénvaló ebben az irányelvben előírni azokat az elveket, amelyek az ügyfélmegbízásokat érintő telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítésére vonatkoznak. A lakossági ügyfelek és a pénzügyi intézmények közötti kommunikáció esetében indokolt, hogy a tagállamok az ilyen kommunikációról inkább megfelelő írásos nyilvántartásokat fogadhassanak el a területükön letelepedett pénzügyi intézmények és a területükön található fióktelepek vonatkozásában.

(43)     A tagállamoknak biztosítaniuk kell a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartását a személyes adatok ezen irányelv alkalmazása során történő feldolgozására irányadó, a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(25), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(26) megfelelően, amely a személyes adatok ezen irányelv alkalmazása során történő feldolgozását szabályozza. Ennek a védelemnek ugyanis ki kell terjednie a telefonos és elektronikus felvételek készítésére. A személyes adatoknak az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(27) létrehozott európai felügyeleti hatóság (az Európai Értékpapír-piaci Hatóság – EÉPH) általi, ezen irányelv alkalmazása során történő feldolgozása a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(28) hatálya alá tartozik.

(44)     A kereskedési technológia alkalmazása az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött, és jelenleg a piaci szereplők kiterjedten használják. Sok piaci szereplő alkalmazza mostanában az algoritmikus kereskedést, amikor egy számítógépes algoritmus automatikusan meghatározza egy megbízást vonatkozásait, minimális emberi beavatkozással, vagy anélkül. Az algoritmikus kereskedés egy sajátos részét képezi a nagyfrekvenciájú kereskedés, amikor a kereskedési rendszer nagy sebességgel, jellemzően milliszekundumok vagy mikroszekundumok alatt elemzi az adatokat vagy a piactól kapott jelzéseket, és aztán arra az elemzésre reagálva nagy számban küld vagy frissít megbízásokat, nagyon rövid időn belül. A nagyfrekvenciájú kereskedést jellemzően olyan kereskedők végzik, akik saját tőkéjükkel kereskednek, és ahelyett, hogy önmagában stratégiát jelentene, gyakran jár azzal, hogy a kifinomult technológiát arra használják, hogy hagyományosabb kereskedési stratégiákat valósítsanak meg vele, amilyen az árjegyzés vagy az arbitrázs.

(45)     A Tanácsnak az Európai Unió pénzügyi felügyeletének megerősítéséről szóló 2009. júniusi megállapításaival összhangban és az Európai Unió pénzügyi piacai számára kialakítandó egységes szabálykönyvhöz való hozzájárulás, a tagállamok és a piaci szereplők számára az egyenlő versenyfeltételek további fejlesztése, a befektetők védelmének fokozása, valamint a felügyelet és az érvényesítés javítása érdekében az Európai Unió kötelezettséget vállalt a tagállamok rendelkezésére álló mérlegelési jogkörök minimalizálására az Európai Unió pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályaiban. Amellett, hogy ez az irányelv közös rendszert vezet be az ügyfélmegbízásokat érintő telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítésére, helyénvaló csökkenteni az illetékes hatóságok lehetőségét a felügyeleti feladatok kiadására bizonyos esetekben, valamint korlátozni a mérlegelési jogköröket a meghatalmazottakra és a fióktelepek beszámolására vonatkozó követelményekben. Míg azonban ezen irányelv szerint az illetékes hatóságok felelnek a befektetők védelmének biztosításáért, az irányelvben nem szerepel olyan kitétel, amely megakadályozná a tagállamokat az illetékes hatóságok mellett más hatóságok kijelölésében is, amelyek a lakossági befektetők védelmének erősítése érdekében szintén monitorozzák a piacokat.

(46)     A technikai fejlődés lehetővé tette a nagyfrekvenciájú kereskedést és az üzleti modellek evolúcióját. A nagyfrekvenciájú kereskedést megkönnyíti a piaci szereplők létesítményeinek közös ügyintézési helyen, a kereskedési helyszín számítógépes központjának („matching engine”) szoros fizikai közelségében történő elhelyezése. A rendezett és tisztességes kereskedési feltételek biztosítása érdekében alapvető előírni a kereskedési helyszíneknek, hogy ezeket a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatásokat megkülönböztetésmentesen, tisztességesen és átláthatóan nyújtsák. A nagyfrekvenciájú kereskedési technológia használata megnövelte a befektetők kereskedésének gyorsaságát, teljesítőképességét és összetettségét. A piaci szereplők számára lehetővé tette azt is, hogy megkönnyítsék ügyfeleik közvetlen hozzáférését a piacokhoz, az ő kereskedési rendszereiken keresztül, közvetlen piaci hozzáféréssel, vagy szponzorált hozzáféréssel. A kereskedési technológia hozott hasznokat a piac számára, és általában a piaci szereplők számára, amilyen például a szélesebb körű részvétel a piacokon, a vitathatóan megnövekedett likviditás – mivel kétségek merülnek fel a livitidátás tényleges mélysége kapcsán – a szűkebb kamatláb-különbözetek, csökkenő rövid távú volatilitás, és az, hogy jobb az árképzés és a megbízások végrehajtása az ügyfél számára. Mégis, ez a nagyfrekvenciájú kereskedési technológia számos potenciális kockázat kialakulását is eredményezi, amilyen például a kereskedési helyszínek rendszereinek túlterhelési kockázata a megbízások nagy száma miatt, az algoritmikus kereskedés kockázatai, amelyek párhuzamos vagy téves megbízásokat generálhatnak, vagy más működési zavar révén rendellenes piacot teremthetnek. Ezenkívül fennáll az a kockázat, hogy az algoritmikus kereskedési rendszerek túlreagálhatnak más piaci eseményeket, ami egy már fennálló piaci probléma esetén kiélezheti a volatilitást. Az algoritmikus vagy nagyfrekvenciás kereskedés, a többi kereskedési formához hasonlóan, ha rosszul használják, a visszaélések bizonyos formáiba is beépülhet, amit a .../.../EU rendelet [a piaci visszaélésről szóló új rendelet] szerint tiltani kell. A nagyfrekvenciás kereskedés – a nagyfrekvenciás kereskedők információs előnye miatt – arra is ösztönözheti a befektetőket, hogy olyan helyszíneken folytassanak kereskedést, ahol elkerülhetik a nagyfrekvenciás kereskedőkkel való interakciót. Bizonyos meghatározott jellemzőkkel bíró nagyfrekvenciás kereskedési stratégiákat érdemes külön szabályozói ellenőrzés alá kell vonni. Mivel ezek a stratégiák általában sajátszámlás kereskedelemmel kapcsolatosak, az ellenőrzésre akkor is sort kell keríteni, ha a kereskedési stratégia végrehajtása oly módon strukturált, hogy azzal elkerüljék a saját számlás végrehajtást.

(47)     Ezek a potenciális kockázatok, amelyek a technológia megnövekedett használatából következnek, a legjobban az algoritmikus vagy nagyfrekvenciájú kereskedésben részt vevő vállalkozásokra irányuló konkrét kockázatellenőrzés és az ilyen vállalkozások által használt valamennyi kereskedési helyszín működtetőire irányuló más intézkedések kombinációjával csökkenthetők. Ezeknek tükrözniük kell az EÉPH 2012 februárjában kiadott, „Iránymutatások a kereskedési platformok, befektetési vállalkozások és illetékes hatóságok által, automatizált kereskedési környezetben alkalmazandó rendszerekről és kontrollokról” című technikai iránymutatásait (ESMA/2012/122), és a technológiai fejlődés fényében azokra kell építeniük a piacok rugalmasságának fokozása érdekében. Kívánatos, hogy minden, nagyfrekvenciájú kereskedést folytató vállalkozásnak engedélyt kelljen kapnia, amennyiben egy kereskedési helyszínen közvetlen tag. Ez biztosíthatná, hogy az irányelv szerinti szervezeti követelmények vonatkozzanak rájuk, és megfelelő felügyeletük legyen. E tekintetben az EÉPH-nak fontos koordinációs szerepet kell játszania a megfelelő árlépésköz meghatározásában a piacok uniós szintű, rendezett működése érdekében. Továbbá minden megbízást megfelelő kockázat-ellenőrzésnek kell alávetni a megbízás kezdetekor. Helyénvaló ezért véget vetni a szponzorált és a fedezetlen hozzáférés gyakorlatának is, azt a kockázatot elkerülendő, hogy a vállalkozások a hatályos kontrollintézkedések elégtelensége folytán rendellenes piaci feltételeket teremtsenek, valamint annak biztosítása érdekében, hogy azonosítani lehessen a piaci szereplőket, és el lehessen őket számoltatni minden olyan rendellenes feltétel miatt, amelyért felelősek. Az is szükséges, hogy egyértelműen azonosítani lehessen a nagyferekvenciás kereskedésből származó megbízásokat. Az EÉPH-nek folytatnia kell a technológiai fejlődés és a kereskedési helyszínekhez való hozzáférés módszereinek monitorozását és iránymutatások készítését annak biztosítására, hogy ezen irányelv követlményeit az új gyakorlatok fényében továbbra is hatékonyan lehessen alkalmazni.

(48)     Mind a vállalkozásoknak, mind a kereskedési helyszíneknek gondoskodniuk kell olyan erőteljes intézkedésekről, amelyek biztosítják, hogy a nagyfrekvenciájú és automatizált kereskedés nem teremt rendellenes piacot és nem használható fel visszaélések céljára. A kereskedési helyszíneknek arról is gondoskodniuk kell, hogy kereskedési rendszereik rugalmasak és megfelelően teszteltek legyenek, hogy kezelni tudják a megnövekedett számú megbízást vagy a piaci stresszeket, és rendelkezzenek megszakítókkal valamennyi kereskeési helyszínen a kereskedés ideiglenes leállításához, ha hirtelen, váratlan ármozgások jelentkeznek.

(48a)   Azt is biztosítani kell, hogy a kereskedési helyszínek díjstruktúrái átláthatóak, megkülönböztetésmentesek és tisztességesek legyenek, és hogy ne épüljenek fel olyan módon, amely elősegíti a rendellenes piaci feltételeket. Ezért helyénvaló biztosítani, hogy a kereskedési helyszínek díjstruktúráiban a rendszerüzenetek és a végrehajtott ügyletek alacsonyabb arányának ösztönzése érdekében magasabb díjak legyenek érvényben az olyan gyakorlatokra, mint például a megbízások nagy mennyiségben vagy arányban való törlése, ami ilyen rendellenes feltételeket idézhet elő, és ami miatt a kereskedési helyszíneknek növelniük kell infrastrukturális kapacitásaikat, anélkül hogy abból más piaci szereplők feltétlenül hasznot húznának.

(49)     Az algoritmikus és a nagyfrekvenciájú kereskedéssel kapcsolatos intézkedéseken kívül helyénvaló megtiltani a szponzorált és fedezetlen piaci hozzáférést és olyan ellenőrzéseket beépíteni, amelyek az ügyfelek számára a piacokhoz való közvetlen piaci hozzáférést biztosító befektetési vállalkozásokkal kapcsolatosak ▌. A közvetlen piaci hozzáférést biztosító vállalkozásoknak gondoskodniuk kellene arról is, hogy az ilyen szolgáltatást használó személyeknek megfelelő képzettségük legyen, és a szolgáltatás használata felett legyen kockázatellenőrzés. Helyénvaló, hogy a kereskedés ezen új formáinak részletes szervezeti követelményeit felhatalmazáson alapuló jogi aktusok írják le részletesebben. Az EÉPH-nek a piaci hozzáférés különböző fajtáiról és az azokkal kapcsolatos ellenőrzéskről szóló frissített iránymutatások készítésére vonatkozó hatásköre mellett ez biztosíthatná, hogy szükség esetén a követelmények módosíthatóak legyenek, a területen végbemenő további innováció és fejlemények kezelésére.

(50)     Jelenleg tömegével működnek az EU-ban kereskedési helyszínek, amelyek között számos olyan van, amelyek azonos eszközökkel kereskednek. A befektetők érdekeit érintő potenciális kockázatok kezeléséhez szükséges a más kereskedési helyszínek kereskedésére kiható következmények folyamatainak formalizálása és további összehangolása, amennyiben a kereskedési helyszínek egyike úgy dönt, hogy egy pénzügyi eszköz kereskedését felfüggeszti vagy megszünteti. A jogbiztonság érdekében és az összeférhetetlenség megfelelő kezelése végett gondoskodni kell arról, hogy amikor az eszközök kereskedését felfüggesztik vagy megszüntetik, amennyiben egy szabályozott piac vagy MTF a kereskedést azért állítja le, mert a kibocsátóról vagy a pénzügyi eszközről egy információt nem tettek közzé, akkor a többiek kövessék ezt a döntést. Ezenkívül szükség van az információcsere és a kereskedési helyszínek közötti együttműködés további formalizálására és javítására, amikor egy bizonyos, különféle helyszíneken kereskedett eszközzel kapcsolatban kivételes feltételek állnak fenn. Ez egy eszköz üzleti célú kereskedelemben való felfüggesztésének vagy onnan való törlésének keretében továbbított információk kereskedelmi helyszínek általi felhasználását megakadályozó intézkedéseket is magában foglal.

(51)     Több befektető aktivizálódott a pénzügyi piacokon és összetettebb, szélesebb körű szolgáltatás- és termékcsomagok szerepelnek a kínálatban, valamint – ezekre a fejleményekre való tekintettel – bizonyos fokú összehangolásra van szükség, hogy a befektetők számára magasabb szintű védelmet lehessen kínálni az Európai Unióban mindenütt. Amikor a 2004/39/EK irányelvet elfogadták, a befektetők növekvő függése a személyre szóló ajánlásoktól megkövetelte, hogy belevegyenek egy rendelkezést a befektetési tanácsadásról, mint engedélyköteles és konkrét üzletviteli kötelezettségekkel járó befektetési szolgáltatásról. Az ügyfeleknek megfogalmazott, személyre szóló ajánlások folytatólagos jelentősége, valamint a szolgáltatások és eszközök egyre növekvő összetettsége megköveteli az üzletviteli kötelezettségek növelését, a befektetők védelmének erősítése érdekében.

(51a)   Miközben erősíteni kell a tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó üzletviteli kötelezettségeket, azok nem elegendők a befeketetők megfelelő védelmének biztosításához. A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen, hogy amennyiben a befektetési vállalkozások szakmai vagy lakossági ügyfeleknek történő értékesítésre szánt befektetési termékeket vagy strukturált betéteket alakítanak ki, ezeket a termékeket úgy alakítsák ki, hogy megfeleljenek az ügyfelek vonatkozó kategóriáján belül egy azonosított célpiac szükségleteinek és jellemzőinek. Ezenkívül a tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a befektetési vállalkozás megtegye az indokolt lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési terméket a célcsoportba tartozó ügyfelek körében forgalmazzák és terjesszék. Azonban ez nem mentesíti a harmadik fél forgalmazókat a felelősségtől, amennyiben a célcsoporton kívül forgalmazzák vagy terjesztik a terméket az azt létrehozó vállalkozás tudomása vagy beleegyezése nélkül. A termékek előállítói időszakonként felülvizsgálják termékeik teljesítményét, hogy értékeljék, hogy a termék a tervnek megfelelően teljesített-e, és hogy megállapítsák, hogy a termék esetében még megfelelő-e a célpiac. A befektetőknek is megfelelő információkra van szükségük a termékekről, elsősorban következetes információkra a befektetés hozamát érintő különböző díjfajták kumulatív hatásáról. E tekintetben figyelembe kell venni a 2006/48/EK irányelv 80. cikke (8) bekezdésének rendelkezéseit.

(52)     Annak érdekében, hogy a befektetők minden fontos információt megkapjanak, helyénvaló a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoktól megkövetelni, hogy tisztázzák, mi az alapja az általuk adott tanácsnak, nevezetesen a termékek milyen választékát veszik figyelembe, amikor az ügyfeleknek személyre szóló ajánlásokat fogalmaznak meg, a tanácsadásnak milyen költségei vannak, avagy a díjakat és ösztönzőket nem lehet a tanácsadás nyújtása előtt megállapítani, a költségeket milyen módon számítják ki, a befektetési tanácsadást harmadik féltől származó vásárlási ösztönzők elfogadása vagy átvétele mellett biztosítják-e vagy a befektetési vállalkozások biztosítják-e az ügyfelek számára a nekik ajánlott pénzügyi eszközök alkalmasságának időszakonkénti értékelését. Helyénvaló annak megkövetelése is, hogy a befektetési vállalkozások magyarázzák el ügyfeleiknek a nekik adott tanács okait. Az EÉPH iránymutatásai hasznosak lehetek e rendelkezések hatékony és következetes alkalmazásának biztosítására. A befektetési tanácsadásra vonatkozó szabályozási keret pontosabb meghatározása érdekében – miközben ugyanakkor választási lehetőséget kell hagyni a befektetési vállalkozások és az ügyfelek számára – helyénvaló az ilyen szolgáltatás végzésére vonatkozó feltételek megállapítása, amikor a vállalkozások az ügyfeleket úgy tájékoztatják, hogy a tanácsot harmadik féltől származó vásárlási ösztönző elfogadása vagy átvétele mellett biztosítják. Portfóliókezelés biztosítása esetén a befektetési vállalkozásnak a megállapodás előtt tájékoztatnia kell az ügyfelet a vásárlási ösztönzők várható nagyságrendjéről, és az időszaki jelentésekben nyilvánosságra kell hozni minden kifizetett vagy kapott vásárlási ösztönzőt. Tekintettel arra, hogy biztosítani kell, hogy az ilyen harmadik féltől származó vásárlási ösztönzők ne akadályozzák a befektetési vállalkozást abban, hogy ügyfelei érdekében járjon el, rendelkezni kell annak lehetővé tételéről is, hogy bizonyos körülmények esetén meg lehessen tiltatni ilyen ösztönzők elfogadását vagy elő lehessn írni az ügyfelek részére történő továbbadásukat.

(52a)   A fogyasztók még megfelelőbb védelme érdekében helyénvaló annak biztosítása is, hogy a befektetési vállalkozások ne díjazzák vagy értékeljék az alkalmazottaik teljesítményét olyan módon, amely ellentétben áll a vállalkozás azon kötelezettségével, hogy ügyfeleik legjobb érdekeinek megfelelően járjanak el. A befektetéseket értékesítő vagy velük kapcsolatban tanácsot adó alkalmazottak díjazása ezért nem függhet kizárólag az eladási céloktól vagy a vállalkozás egy adott pénzügyi eszköz utáni nyereségétől, hiszen ez ösztönzést jelentene tisztességetelen, nem egyértelmű és félrevezető információk és olyan ajánlások nyújtására, amelyek nem az ügyfél legjobb érdekét szolgálják.

(52b)   Tekintettel a befeketési termékek összetettségére és kialakításukra vonatkozó folyamatos innovációra, fontos annak biztostása is, hogy a befektetési termékeket lakossági ügyfelek számára értékesítő vagy velük kapcsolatban nekik tanácsot adó alkalmazottak megfelelő szintű tudással és szakértelemmel rendelkezzenek a kínált termék vonatkozásában. A befektetési vállalkozásoknak elegendő időt és erőforrást kell biztosítaniuk alkalmazottaik számára e tudás és szakértelem megszerzéséhez és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások során történő alkalmazásához.

(53)     A befektetési vállalkozások megtehetik, hogy olyan befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek csak az ügyfél megbízásainak végrehajtásából és/vagy átvételéből és továbbításából állnak, anélkül, hogy szükség lenne információkat beszerezniük az ügyfél tudásáról és tapasztalatáról, hogy felmérhessék, melyik az ügyfél számára a megfelelő szolgáltatás vagy eszköz. Mivel ezek a szolgáltatások az ügyfelek védelmének lényeges csökkenését vonják maguk után, az ilyen szolgáltatás feltételeit javítani kell. Különösen helyénvaló annak a lehetőségnek a kizárása, hogy ezeket a szolgáltatásokat olyan kiegészítő szolgáltatással összekapcsolva biztosítsák, amely hitelek vagy kölcsönök adását jelentik a befektetők számára, hogy egy olyan ügyletet végrehajtsanak, amelyben a befektetési vállalkozás részt vesz, mivel ez megnöveli az ügylet összetettségét és megnehezíti a benne foglalt kockázat megértését. Helyénvaló az is, hogy jobban meg kell határozni a kritériumokat azoknak a pénzügyi eszközöknek a kiválasztásához, amelyekre ezek a szolgáltatások vonatkoznának, hogy ki lehessen zárni azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek beágyaznak egy származtatott terméket – hacsak a származékos eszköz nem növeli az ügyfél kockázatát – vagy olyan struktúrát tartalmaznak, amely az ügyfél számára megnehezíti a fennálló kockázat megértését.

(54)     A keresztértékesítés a lakossági pénzügyi szolgáltatók elterjedt stratégiája az egész Európai Unióban. Ez hasznokkal járhat a lakossági ügyfelek számára, de olyan gyakorlatot is jelenthetnek, amikor az ügyfél érdekét nem veszik megfelelően figyelembe. A keresztértékesítési gyakorlat egyes formái például, éspedig az árukapcsolásos megoldások – amikor két vagy több pénzügyi szolgáltatást együtt, csomagban értékesítenek, és a szolgáltatások közül legalább egy elkülönítve nem hozzáférhető – torzíthatják a versenyt és negatív hatást gyakorolhatnak az ügyfelek mobilitására és arra való képességükre, hogy tájékozott döntéseket hozzanak. Az árukapcsolási gyakorlat egyik példája, amikor folyószámlát kell nyitni, amennyiben a lakossági ügyfél számára befektetési szolgáltatást biztosítanak. Míg az olyan összekapcsolás, amikor két vagy több pénzügyi szolgáltatást együtt, csomagban értékesítenek, de a szolgáltatások mindegyike elkülönítetten és megvásárolható, szintén torzíthatja a versenyt és negatív hatást gyakorolhat az ügyfelek mobilitására és az ügyfelek arra való képességére, hogy tájékozott döntéseket hozzanak, ilyenkor a választást legalább az ügyfélre bízzák, és ezért kisebb kockázatot jelentenek a befektetési vállalkozások megfelelőségére, ezen irányelv szerinti kötelezettségeik figyelembevételével. Az ilyen módszerek felhasználását figyelmesen értékelni kell, a verseny és az ügyfelek választási lehetőségeinek előmozdítása érdekében.

(55)     A szolgáltatást az ügyfél kezdeményezésére nyújtottnak kell tekinteni, kivéve, ha az ügyfél azt válaszként kéri az adott vállalkozástól származó vagy annak nevében az adott ügyfélnek küldött, felhívást tartalmazó vagy az ügyfelet egy adott pénzügyi eszköz vagy ügylet tekintetében befolyásolni szándékozó, személyre szóló értesítésre. A szolgáltatást az ügyfél kezdeményezésére nyújtottnak lehet tekinteni annak ellenére, hogy az ügyfél azt valamely reklámot vagy pénzügyi eszközökre vonatkozó ajánlatot tartalmazó, bármely eszközzel eljuttatott olyan értesítés alapján igényli, amely jellegénél fogva általános, és a lakosságnak vagy valamely nagyobb csoportnak vagy ügyfelek, illetve potenciális ügyfelek valamely kategóriájának szól.

(56)     Ezen irányelv céljainak egyike a befektetők védelme. A befektetővédelmi intézkedéseket a befektetők egyes kategóriáinak (lakossági, szakmai és partner) sajátosságaihoz kell igazítani. Ugyanakkor a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályozási keret bővítése érdekében az adott ügyfél-kategóriától függetlenül helyénvaló egyértelműsíteni, hogy a becsületes, tisztességes és szakszerű eljárás elve, valamint a tisztességes, egyenes és nem megtévesztő viselkedés kötelezettsége az összes ügyféllel való minden kapcsolatra vonatkozik.

(57)     A fióktelepek működése tekintetében a székhely szerinti tagállam általi engedélyezés, felügyelet és kötelezettségérvényesítés elvétől eltérve szükséges, hogy a fogadó tagállam illetékes hatósága vállalja a felelősséget az ezen irányelvben meghatározott, valamely fióktelepen keresztül a fióktelep helye szerinti területen végzett tevékenységgel kapcsolatos egyes kötelezettségek érvényesítéséért, mivel a fióktelephez ez a hatóság van a legközelebb, és ezért helyzete kedvezőbb a fióktelep működésére irányadó szabályok megsértésének észleléséhez és a beavatkozáshoz.

(58)     Hatékony „legjobb teljesítési” kötelezettséget kell előírni annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások ügyfélmegbízásaikat az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett hajtsák végre. E kötelezettségnek arra a vállalkozásra kell vonatkoznia, amelynek szerződéses vagy ügynöki kötelezettségei vannak az ügyféllel szemben.

(58a)   Az Unióban a szélesebb részvényesi bázis létrehozásához való hozzájárulás érdekében a legjobb teljesítés keretét bővíteni kell a lakossági befektetők tekintetében, hogy a jelenleg Unió-szerte rendelkezésre álló teljesítési helyszínek szélesebb köréhez hozzáférhessenek. A legjobb teljesítés keretének alkalmazása során figyelembe kell venni a legjobb teljesítés figyelemmel kísérésére szolgáló technológiával kapcsolatos fejleményeket.

(59)     Azoknak a feltételeknek a kiemelése érdekében, amelyek szerint ezen irányelvvel összhangban, a befektetési vállalkozások teljesítik a megbízások ügyfeleik számára legkedvezőbb feltételek szerinti végrehajtására vonatkozó kötelezettségüket, helyénvaló előírni, hogy a végrehajtási helyszínek tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé az ügyletek végrehajtásának minőségével kapcsolatos adatokat, minden helyszínre.

(60)     A befektetési vállalkozások által a megbízások végrehajtásának szabályozásáról az ügyfeleknek adott tájékoztatás gyakran általános és standard, és az ügyfelek számára nem teszi lehetővé annak megértését, hogy egy megbízást hogyan fognak teljesíteni, és nem tudják ellenőrizni, hogy a vállalkozás betartja-e azt a kötelezettségét, hogy a megbízásokat az ügyfelei számára legkedvezőbb módon hajtsa végre. A befektetők védelmének fokozása érdekében helyénvaló meghatározni azokat az elveket, amelyek alapján a befektetési vállalkozások tájékoztatást adnak ügyfeleiknek a megbízások végrehajtásával kapcsolatos szabályozásaikról, és előírni, hogy negyedéves alapon hozzák nyilvánosságra, a pénzügyi eszközök minden osztályára, azt az öt legfontosabb végrehajtási helyszínt, ahol az előző évben az ügyfelek megbízásait végrehajtották, valamint hogy ezeket az információkat és a kereskedési helyszínek által a végrehajtási minőség tekintetében közzétett információkat vegyék figyelembe a legjobb végrehajtásra vonatkozó politikáikban.

(62)     Azon személyeket, akik egynél több befektetési vállalkozás nevében nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, nem meghatalmazottnak, hanem befektetési vállalkozásnak kell tekinteni, amennyiben az ezen irányelvben foglalt meghatározás körébe tartoznak, azon meghatározott személyek kivételével, akik az alól mentesülhetnek.

(63)     Ez az irányelv nem sértheti a meghatalmazottak jogát arra, hogy más irányelvek által szabályozott tevékenységeket, illetve kapcsolódó tevékenységet végezzenek olyan pénzügyi szolgáltatások vagy termékek tekintetében, amelyeket ez az irányelv nem szabályoz, beleértve az azonos pénzügyi csoport részei nevében végzett tevékenységeket is.

(64)     Ezen irányelv hatálya nem terjedhet ki a befektetési vállalkozás telephelyén kívül történő tevékenységek végzésének feltételeire (házaló értékesítés).

(65)     A tagállamok illetékes hatóságai nem végezhetik el a nyilvántartásba vételt, vagy azt vissza kell vonniuk olyan esetekben, amikor a ténylegesen végzett tevékenységek nyilvánvalóan jelzik, hogy a meghatalmazott valamely tagállam jogrendszerét azért választotta, hogy megkerülje az azon másik tagállamban hatályos szigorúbb normákat, amelynek a területén tevékenységei nagyobb részét végezni szándékozik vagy ténylegesen végzi.

(66)     Ezen irányelv alkalmazásában az elfogadható partnereket úgy kell tekinteni, mint akik ügyfélként járnak el.

(67)     A pénzügyi válság megmutatta a nem lakossági ügyfelek képességeinek korlátait befektetéseik kockázatának megítélésével kapcsolatban. Miközben meg kell erősíteni, hogy az üzletviteli szabályokat fejleszteni kell azoknak a befektetőknek a vonatkozásában, amelyek a védelmet a leginkább igénylik, helyénvaló az ügyfelek különböző kategóriáira alkalmazandó előírások jobb méretezése. Ehhez bizonyos tájékoztatási és beszámolási előírásokat ki kell terjeszteni a jogosult szerződő felekkel fennálló kapcsolatokra. Ezen belül, a vonatkozó előírásoknak az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzének megőrzésével, valamint az összetettebb pénzügyi eszközökre és tranzakciókra vonatkozó tájékoztatási és beszámolási előírásokkal kell foglalkozniuk. Az önkormányzatok és a helyi hatóságok – amelyek nem üzletelhetnek spekulatív eszközökkel – feladatainak jobb megjelenítése érdekében, egyértelműen ki kell zárni azokat a jogosult szerződő felek és az olyan ügyfelek jegyzékéből, akiket szakembereknek tartanak, de lehetővé kell tenni, hogy ezeket az ügyfeleket, kérésükre, mégis szakmai ügyfelekként kezeljék, amennyiben teljesülnek a tagállamok által megszabott szigorú feltételek.

(68)     Az elfogadható partnerek között végrehajtott ügyletek tekintetében a limitáras ügyfélmegbízások közzétételére vonatkozó kötelezettséget csak akkor kell alkalmazni, amennyiben a másik fél a megbízás végrehajtására kifejezetten limitáras megbízást küld valamely befektetési vállalkozásnak.

(70)     Minden befektetési vállalkozásnak azonos lehetőségekkel kell rendelkeznie az Európai Unióban  a szabályozott piacokhoz való kapcsolódás vagy hozzáférés tekintetében. Függetlenül attól a módtól, ahogyan jelenleg a tagállamokban az ügyleteket szervezik, fontos megszüntetni a szabályozott piacokhoz való hozzáférés technikai és jogi korlátozásait.

(71)     A határokon átnyúló ügyletek véglegesítésének elősegítése érdekében szükséges rendelkezni a befektetési vállalkozások elszámolási és teljesítési rendszerekhez való hozzáféréséről az Európai Unió egész területén, függetlenül attól, hogy az ügyleteket az érintett tagállam szabályozott piacain keresztül hajtották-e végre. Azon befektetési vállalkozásoknak, amelyek közvetlenül kívánnak részt venni más tagállamok elszámolási rendszereiben, meg kell felelniük a tagságra vonatkozó működési és üzleti követelményeknek, valamint a pénzpiacok zavartalan és rendezett működésének fenntartására irányuló prudenciális intézkedéseknek.

(72)     A harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtása az Európai Unióban a nemzeti rendszerek és előírások hatálya alá tartozik. Ezek a rendszerek rendkívül sokfélék, és az azok alapján engedélyezett vállalkozások nem részesülnek abban a jogosultságban, hogy más tagállamban is nyújtsanak szolgáltatásokat és ott letelepedjenek, mint abban a tagállamban, ahol a székhelyük van. Helyénvaló egy közös szabályozási keret bevezetése, uniós szinten a harmadik országbeli vállalkozások, befektetési vállalkozások és piacműködtetők számára egyaránt. Annak érdekében, hogy harmadik országbeli vállalkozások és élvezhessék egy olyan útlevél hasznát, amely lehetővé teszi számukra befektetési szolgáltatások nyújtását és befektetési tevékenység végzését az Euópai Unióban, a rendszernek összhangban kell lennie a meglévő, szétaprózott kerettel, biztosítania kell a bizonyosságot és a harmadik országok az Európai Unióban hozzáféréssel rendelkező vállalkozásainak egyenértékűségét, gondoskodnia kell arról, hogy a tényleges egyenértékűség értékelését a Bizottság végezze el, előnyben részesítve az EU legnagyobb kereskedelmi partnereinek és a G20-program hatálya alá tartozó területek értékelését a harmadik országok szabályozási és felügyeleti kerete tekintetében és biztosítania kell, hogy az EU-ban a harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott szolgáltatások során a befektetők védelme összehasonlítható szinten legyen.

(73)     A lakossági és az olyan ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásoknál, akik bizonyos védelmi intézkedésekről való lemondást választották annak érdekében, hogy szakmai ügyfélként kezeljék őket, mindig meg kell követelni fióktelep létesítését az Európai Unióban. A fióktelep létrehozása az Európai Unió engedélyének és felügyeletének hatálya alá tartozik. Megfelelő együttműködési megállapodásoknak kell lenniük az érintett illetékes hatóság és a harmadik ország illetékes hatósága között. Elegendő indulótőkének kell a fióktelep szabad rendelkezésére állnia. Amint az engedélyt megkapta, a fióktelep annak a tagállamnak a felügyelete alá tartozik, amelyben a fióktelepet létesítették; a harmadik országbeli vállalkozás végezhet szolgáltatásokat bármely másik tagállamban, engedélyezett és felügyelt fióktelepén keresztül, az értesítési eljárásnak megfelelően. A fióktelepek nélkül az Európai Unióban nyújtott szolgáltatásoknak a jogosult szerződő felekre és olyan szakmai ügyfelelkre kell korlátozódniuk, akik nem amiatt minősülnek szakmai ügyfélnek, mert lemondtak bizonyos védelmi intézkedésekről. A szolgáltatások feltétele az EÉPH által történt nyilvántartásba vétel és a harmadik országbeli felügyelet, kivéve ha azokat csak az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére nyújtják. Megfelelő együttműködési megállapodásoknak kell lenniük az EÉPH és a harmadik ország illetékes hatóságai között.

(74)     Ezen irányelvnek azon rendelkezése, amely a harmadik országbeli vállalkozások által az Európai Unióban biztosított befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket szabályozza, nem lehet hatással annak lehetőségére, hogy az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatásait kizárólag saját kezdeményezésükre vegyék igénybe. Ha valamely harmadik országbeli vállalkozás az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy kizárólagos saját kezdeményezésére nyújt szolgáltatást, a szolgáltatás nem minősülhet az Unió területén nyújtott szolgáltatásnak. Ha egy harmadik országbeli vállalkozás ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, vagy befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket reklámoz vagy hirdet, az Unióban biztosított kiegészítő szolgáltatásokkal, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak.

(75)     A szabályozott piac működtetésére vonatkozó engedélynek ki kell terjednie mindazon tevékenységekre, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a megbízások megjelenítéséhez, feldolgozásához, végrehajtásához, megerősítéséhez és jelentéséhez attól a ponttól, amikor az ilyen megbízásokat a szabályozott piac fogadja, addig a pontig, amikor azokat átadják rákövetkező véglegesítésre, valamint a pénzügyi eszközök tőzsdei bevezetéséhez kapcsolódó tevékenységekre. Ennek magában kell foglalnia a szabályozott piac által kinevezett, kijelölt árjegyző közvetítésével végrehajtott ügyleteket, amelyeket a szabályozott piac rendszerei alapján és az ilyen rendszerekre irányadó szabályokkal összhangban vállalnak. Tekintettel az árjegyzők jelentőségére a piacok megfelelő és hatékony működése szempontjából a kereskedési helyszíneknek érvényes írásbeli megállapodással kell rendelkezniük az árjegyzőkkel, amely meghatározza kötelezettségeiket és rögzíti, hogy kivételes esetektől eltekintve mindenkor teljesíteniük kell a piaci likviditás biztosítására vállalt kötelezettségüket. A szabályozott piac, az MTF vagy az OTF  tagjai vagy résztvevői által megkötött nem minden ügyletet kell úgy tekinteni, mint amit a szabályozott piac, az MTF vagy az OTF  rendszerein belül kötöttek meg. Azon ügyleteket, amelyeket a tagok vagy résztvevők bilaterális alapon kötnek meg, és amelyek nem felelnek meg a szabályozott piacra, az MTF-re vagy az OTF-re  ezen irányelv alapján megállapított minden kötelezettségnek, a szabályozott piacon, az MTF-en vagy az OTF-en  kívül megkötött ügyletnek kell tekinteni a rendszeres internalizáló meghatározásának alkalmazásában. Ebben az esetben a befektetési vállalkozásoknak a kötelező érvényű jegyzés közzétételére vonatkozó kötelezettségét alkalmazni kell, ha az ezen irányelvben megállapított feltételek teljesülnek.

(76)    A felhasználók számára döntő fontosságú, hogy áttekintésük legyen az Európai Unió piacain folyó kereskedési tevékenységről, az illetékes hatóságok számára pedig az, hogy pontos és átfogó információkat kapjanak a vonatkozó ügyletekről, amihez a fő piaci adatok szolgáltatását engedélyhez kell kötni és szabályozni kell, a megfelelő minőségi szint eléréséhez.

(77)    A jóváhagyott közzétételi mechanizmusok bevezetése javítaná a kereskedés átláthatósági információinak minőségét a tőzsdén kívüli terület közzétételeiben, és jelentősen hozzájárulna annak biztosításához, hogy az ilyen adatokat olyan módon tegyék közzé, ami megkönnyíti a kereskedési helyszínek által közzétett adatokkal való összevonásukat.

(78)     Miután immár olyan piaci szerkezet áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a versenyt több kereskedési helyszín között, alapvető, hogy mielőbb működjön a ténylegesen és átfogóan összevont adattárolás. Az összevont adattárolás egy üzleti megoldásának bevezetése a részvényeknél és a részvényjellegű értékpapíroknál hozzá fog járulni egy integráltabb európai piac megteremtéséhez, és könnyebbé teszi a piaci szereplők számára, hogy hozzáférjenek a kereskedés rendelkezésre álló átláthatósági információihoz. A tervezett megoldás azon alapul, hogy engedélyt kapnának az előre meghatározott és felügyelt paraméterekkel dolgozó szolgáltatók átfogó és pontos piaci adatok elérhetővé tételének biztosítására, akik egymással versenyben lennének a technikai szempontból nagyon kifinomult és innovatív megoldások nyújtására, a piac lehető legjobb kiszolgálása érdekében. A Bizottságnak az életképes összevont adattárolás korai kifejlesztésének megkönnyítése érdekében mielőbb felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia, amelyek meghatározzák az összevont adattárolási szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó bizonyos részleteket. Az összes összevont adattárolási szolgáltató arra való felkérése által, hogy a jóváhagyott közzétételi mechanizmusokra (APA-k) vonatkozó valamennyi adatot összesítsék, biztosított lesz, hogy a versenyre az ügyfeleknek nyújtandó szolgáltatások minősége alapján kerül sor, nem pedig a feldolgozott adatmennyiség alapján. Azonban most kellene rendelkezni egy állami megoldás kidolgozásáról, ha az üzleti megoldás révén nem érhető el időben a hatékony és átfogó összevont adattárolás.

(79)    A 2006/49/EK  irányelv felülvizsgálatának meg kell határoznia azt a legkisebb meghatározott tőkekövetelményt, amelynek a szabályozott piacoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyt kaphassanak, és ennek során figyelembe kell venni az ilyen piacokhoz kapcsolódó kockázatok sajátos jellegét.

(80)    A szabályozott piac működtetőinek képesnek kell lenniük MTF működtetésére is, ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(81)    Ezen irányelv szabályozott piac által érvényesített szabályai alapján az eszközök értékpapír-piaci bevezetéséről szóló rendelkezések nem sérthetik az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról szóló, 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(29) alkalmazását. Nem akadályozható meg, hogy a szabályozott piac az ezen irányelv alapján megállapítottaknál szigorúbb követelményeket alkalmazzon azon értékpapírok vagy eszközök kibocsátóira, amelyek piaci bevezetését tervezi.

(82)    A tagállamoknak képesnek kell lenniük különböző illetékes hatóságok kijelölésére az ezen irányelvben megállapított széles körű kötelezettségek kikényszerítésére. Az ilyen hatóságoknak állami jellegűeknek kell lenniük, ez szavatolja a gazdasági szereplőktől való függetlenségüket és az összeférhetetlenség elkerülését. Nemzeti jogukkal összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell az illetékes hatóság megfelelő finanszírozását. Az állami hatóságok kijelölése nem zárhatja ki a hatáskör átruházását az illetékes hatóság felelősségének fenntartása mellett.

(83)    A G20 2009. szeptember 25-én Pittsburghben rendezett csúcstalálkozóján megállapodás született a pénzügyi és árupiacok szabályozásának, működésének és átláthatóságának javításáról, az árupiaci cikkek túlzott volatilitása miatt. A Bizottság „Hatékonyabban működő élelmiszerellátási lánc Európában” című 2009. október 28-i közleménye és „Az árupiacok és a nyersanyagok kihívásai” című, 2011. február 2-i közleménye vázolta a 2004/39/EK irányelv felülvizsgálata kapcsán meghozandó intézkedéseket. Az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) 2011 szeptemberében közzétette az árualapú származtatott piacok szabályozására és felügyeletére vonatkozó alapelveket. A G20-ak 2011. november 4-i cannes-i csúcstalálkozójukonjóváhegyták ezeket az alapelveket, melyek felhívják a piacszabályozókat, hogy biztosítsanak maguknak formális pozíciókezelési jogkört, beleértve adott esetben az előzetes pozíciólimitek megállapítására vonatkozó jogkört is.

(84)    Az illetékes hatóságoknak juttatott jogköröket ki kell egészíteni explicit felhatalmazásokkal arra, hogy bármely személytől szerezhessenek információkat az árucikkekkel kapcsolatos származtatott szerződésekben felvett pozícióik méretéről és rendeltetéséről, és kérhetik azt a személyt, hogy tegyen lépéseket a származtatott szerződésekben felvett pozíció méretének csökkentésére.

(85)    Explicit jogköröket kell adni a kereskedési helyszíneknek és az illetékes hatóságoknak arra, hogy korlátozhassák bármely személy vagy személyek egy osztályának arra való képességét, hogy egy árucikkel kapcsolatos származtatott szerződést kössön vagy birtokoljon, az EÉPH által meghatározott technikai standardok alapján, és hogy úgy kezelhessenek pozíciókat, hogy azzal fokozzák a származékos termék és a mögöttes áru piacának integritását, a likviditás szükségtelen korlátozása nélkül. A limit alkalmazásának lehetségesnek kell lennie mind az egyedi ügyletek, mind az idők folyamán felépített pozíciók esetében. Különösen az utóbbi esetben, az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy ezek a pozíciólimitek megkülönböztetésmentesek, világosan meghatározottak legyenek, kellő figyelmet fordítsanak a kérdéses piac sajátosságaira, és szükségesek legyenek a piac integritásának és szabályszerű működésének megőrzéséhez. Ilyen limiteket nem lehet alkalmazni pozíciókra, amelyek objektíven csökkentik a közvetlenül az árucikkel folytatott kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat. Annak elkerülése érdekében, hogy a származékos termékek szabályozása akaratlanul hátrányosan érintse a mögöttes áru piacát, egyértelművé kell tenni az azonnali és a határidős szerződések közötti különbséget.

(86)    Az illetékes hatóságok számára rendelkezésére bocsátott jogkörök mellett minden olyan kereskedési helyszínnek, ahol árualapú származtatott termékek kereskedését kínálják, rendelkeznie kell megfelelő limitekkel és szükség esetén más alkalmas pozíciókezelési mechanizmusokkal a likviditás alátámasztására, a piaci visszaélés megakadályozására és a szabályszerű árazási és elszámolási feltételek biztosítására. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatják például a hatalmas pozíciókoncentrációk létrehozásának meghatározását, különösen az elszámolási limitekhez, pozíciólimitekhez, ármozgáslimitekhez, a felszámolás elrendeléséhez vagy a nyitott pozíciók átruházásához, a kereskedés felfüggesztéséhez, a teljesítési feltételek megváltoztatásához, a kereskedések törléséhez és a teljesítési célok megköveteléséhez hasonlókat. Az EÉPH-nak jegyzéket kell vezetnie és azt közzé kell tennie az összes ilyen hatályos intézkedés összefoglalójával. A limiteket következetesen kell alkalmazni, és figyelembe kell venni az adott piac sajátos jellemzőit. Egyértelművé kell tenni, hogy a limitek és mechanizmusok kire vonatkoznak, és hogy van-e azok alól mentesség, illetve ismertetni kell a megfelelő mennyiségi küszöböket is, amelyekből a határértékek összetevődnek, vagy amelyek egyéb kötelezettségeket eredményezhetnek. Mivel egyetlen kereskedési helyszín sem láthatja tagjai vagy résztvevői összesített pozícióit az egész piacon, lehetővé kell tenni az ellenőrzések szabályozás-technikai standardok révén történő meghatározását, ezenkívül ügyelni kell a különböző helyszíneken a hasonló szerződésekre vonatkozó limitek és mechanizmusok eltérő hatásainak kiküszöbölésére.

(87)    Azok a helyszínek, ahol a leglikvidebb árualapú származtatott termékekkel kereskednek, összesített heti bontást tesznek közzé a piaci szereplők különféle típusai által tartott pozíciókról, ideértve azoknak az ügyfeleit, akik nem saját nevükben kereskednek. Az illetékes hatóság számára, kérésre, egy átfogó és részletes bontást kell biztosítani mind a piaci szereplők típusa, mind identitása szerint, adott esetben figyelembe véve az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(30) 8. cikkében már meghatározott jelentési kötelezettségeket is.

(89)    Kívánatos a kis és közepes méretű vállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése és a kisebb és közepes kibocsátók szükségleteinek kielégítésére szakosodott piacok további fejlesztésének megkönnyítése. Ezek a piacok rendszerint ezen irányelv hatálya alatt működnek, mivel az MTF-eket általános kkv-piacokként, növekedési piacokként vagy fiatalkorú piacokként ismerik. Az MTF kategórián belül egy új alkategória, a gyorsan növekvő kkv-k piacának létrehozása és ezeknek a piacoknak a nyilvántartásba vétele megnövelheti láthatóságukat és ismertségüket, valamint segítheti a közös páneurópai szabályozási standardok kialakítását azokra a piacokra. Figyelmet kell fordítani arra, hogy miként lehet előírni – a befektetők számára vonzó új eszközosztályként – az említett piac alkalmazásának további előmozdítására és támogatására vonatkozó jövőbeni jogszabályt. Az összes többi uniós piacszabályozást aktualizálni kell az adminisztratív terhek csökkentésének és a kkv-knak a gyorsan növekvő kkv-piacokra történő bevezetésére irányuló további ösztönzők biztosítása érdekében.

(90)    A piacok ezen új kategóriájára vonatkozó előírásoknak elegendő rugalmasságot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az Európa-szerte létező sikeres piaci modellek jelenlegi választékát figyelembe lehessen venni. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt is a befektetővédelem magas szintjének fenntartása - ami a kibocsátók iránti befektetői bizalom előmozdításához lényegbevágó ezeken a piacokon – és a kibocsátók szükségtelen adminisztrációs terheinek csökkentése között azokon a piacokon. Javasolt, hogy a kkv-piac előírásairól, mint például azokról, amelyek az ilyen piac kereskedésébe való bevezetés kritériumaival kapcsolatosak, további részleteket határozzanak meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy technikai standardokban.

(91)    Mivel fontos, hogy a meglévő, sikeres piacokra gyakorolt hatás ne legyen kedvezőtlen, választási lehetőséget kell hagyni a kkv-kat megcélzó piacok működtetői számára, miszerint folytathatják az ilyen piacok működtetését az irányelv szerinti előírásoknak megfelelően, anélkül, hogy gyorsan növekvő kkv-k piacaként jegyeztetnék be magukat.

(92)    Az egyik tagállam kapcsolattartó pontja által a másik tagállam kapcsolattartó pontján keresztül fogadott bizalmas információkat nem lehet tisztán belföldinek tekinteni.

(93)    Növelni kell az illetékes hatóságok rendelkezésére álló hatáskörök konvergenciáját, hogy az a teljes egységes pénzügyi piacon a végrehajtás azonos fokához vezessen. A közös minimumhatáskörnek a megfelelő erőforrásokkal együtt garantálnia kell a felügyeleti hatékonyságot.

(94)    Tekintettel a különféle MTF-ek jelentős hatására és az általuk megszerzett piaci részesedésre, gondoskodni kellene megfelelő együttműködési mechanizmusok kialakításáról az MTF illetékes hatósága és annak a jogrendnek az illetékes hatósága között, ahol az MTF a szolgáltatásokat nyújtja. Ahhoz, hogy bármiféle hasonló fejleményekre számítani lehessen, ezt ki kell terjeszteni az OTF-ekre.

(95)    Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások és a szabályozott piacok, az üzleti tevékenységüket ténylegesen ellenőrző személyek és a befektetési vállalkozások és szabályozott piacok vezető testületének tagjai teljesítsék az ebből az irányelvből és a(z) [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendeletből eredő kötelezettségeiket, és annak biztosítása érdekében, hogy az egész Európai Unióban egyforma elbánásban részesüljenek, a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat és intézkedéseket kell előírniuk. A tagállamok által meghatározott közigazgatási szankcióknak ezért a címzettekkel, a szankció vagy intézkedés alkalmazásakor figyelembe veendő kritériumokkal, a közzététellel, a legfontosabb szankcionálási hatáskörökkel és a közigazgatási pénzbírságok szintjével kapcsolatban bizonyos alapvető követelményeknek eleget kell tenniük.

(96)    Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni különösen olyan pénzbírságok kiszabására, amelyek kellően magasak a várható haszon ellensúlyozásához és még a nagyobb intézmények és vezetőik számára is visszatartó erővel bírnak.

(97)    A szankciók minden tagállamban következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírságok szintjének meghatározása során a tagállamok számára elő kell írni, hogy biztosítsák az összes lényeges körülmény illetékes hatóságok általi figyelembevételét, amikor azok a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusáról vagy a pénzbeli közigazgatási szankciókról döntenek.

(98)    Annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók visszatartó erővel hassanak a nagy nyilvánosságra, a szankciókat – egyes jól meghatározott körülmények kivételével – rendszerint közzé kell tenni.

(99)    A potenciális jogsértések felfedése érdekében az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges vizsgálati hatáskörökkel, és hatékony és megbízható mechanizmusokat kell létrehozniuk, amelyekkel ösztönzik a potenciális vagy tényleges jogsértések bejelentését, beleértve a saját intézményükön belüli jogsértéseket jelentő alkalmazottak védelmét is. Ezek a mechanizmusok nem sértik a megvádolt személyek megfelelő védelmét. Ki kell alakítani a megfelelő eljárásokat a feljelentett személy védelemhez való joga és a rá vonatkozó végleges döntés meghozatala előtti meghallgatásának joga biztosítva legyen, valamint a róla hozott döntés ellen bíróság előtt jogorvoslatot keressen.

(100)  Ennek az irányelvnek közigazgatási szankciókat és intézkedéseket egyaránt említenie kell, hogy egy jogsértést követően alkalmazott minden intézkedést lefedjen, amelyek célja a további jogsértések megelőzése, tekintet nélkül arra, hogy a nemzeti jog alapján szankciónak vagy intézkedésnek minősülnek-e.

(101)  Ez az irányelv nem sértheti a tagállamok büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseit. A tagállami jogrendszerek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben felmerül, hogy egy vezető testület tagja rendelkezéseket sértett vagy az ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] hatálya alá tartozó területeken jogsértést követett el, a személy ellen büntetőjogi és polgári jogi eljárást kezdeményeznek.

(102)  Az ügyfelek védelme érdekében és a fogyasztók azon jogának sérelme nélkül, hogy ügyeiket bíróság elé vigyék, szükséges, hogy a tagállamok gondoskodjanak azon állami vagy magántestületek létrehozásáról, amelyek célja a jogviták bíróságon kívüli rendezése, a határokon átnyúló jogviták rendezésében való együttműködés, figyelembe véve a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezéséért felelős testületekre alkalmazandó elvekről szóló, 1998. március 30-i 98/257/EK bizottsági ajánlást(31), valamint a fogyasztói jogviták megegyezésen alapuló megoldásában részt vevő bírósági eljáráson kívüli testületekre vonatkozó elvekről szóló 2001/310/EK bizottsági ajánlást. A tagállamokat ösztönözni kell, hogy a panaszokra, illetve a bíróságon kívüli vitarendezések jogorvoslati eljárásaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásakor használják a meglévő, határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokat, nevezetesen a Pénzügyi Szolgáltatások Panaszhálózatát (FIN-Net).

(103)  Az illetékes hatóságok, más hatóságok, testületek vagy személyek közötti információcserének vagy információtovábbításnak a 95/46/EK irányelvben megállapított, a személyes adatok harmadik országoknak történő átadására vonatkozó szabályokkal összhangban kell történnie. Az EÉPH és harmadik országok közötti információcserét vagy -továbbítást a 45/2001/EK rendeletben a személyes adatok átadásával kapcsolatban meghatározott szabályok szerint kell bonyolítani .

(104)  Meg kell erősíteni az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcserére vonatkozó rendelkezéseket, valamint azon támogatási és együttműködési kötelezettséget, amivel egymásnak tartoznak. A határon átnyúló tevékenység növekedése miatt az illetékes hatóságoknak ezen irányelv hatékony alkalmazása biztosítása érdekében meg kell adniuk egymásnak a feladataik ellátásához szükséges megfelelő információkat, beleértve azon helyzeteket is, amikor a vélt vagy tényleges jogsértések két vagy több tagállam hatóságait is érintik. Az információcsere során szigorú szakmai titoktartásra van szükség az ilyen információ zavartalan továbbítása és az adatvédelem biztosítása érdekében.

(106)  A Bizottságnak a Szerződés 290. cikkének megfelelően hatáskört kell adni jogi aktusok elfogadására a következők tekintetében: a felmentésekkel kapcsolatos részletek, bizonyos fogalmak meghatározása, a befektetési vállalkozás szándékolt befolyásszerzésének értékelési kritériumai, a befektetési vállalkozásokkal szembeni szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség kezelése, a befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos üzletviteli kötelezettségek, a megbízásoknak az ügyfél számára legelőnyösebb feltételek szerinti végrehajtása, az ügyfélmegbízások kezelése, a jogosult szerződő felekkel folytatott ügyletek, a gyorsan növekvő kkv-k piacai, a harmadik országbeli pénzügyi intézmények induló tőkéjének értékeléséhez használt feltételek, a rendszerek rugalmasságára, a megszakítókra és az elektronikus kereskedésre vonatkozó intézkedések, a pénzügyi eszközöknek a piacra való bevezetése, a pénzügyi eszközöknek a kereskedésből való felfüggesztése és eltávolítása, a kereskedők kategóriái által tartott pozíciójelentés küszöbértékei, annak pontosítása, hogy mi képez ésszerű üzleti alapot ahhoz, hogy a jóváhagyott közzétételi mechanizmuson (APA) keresztül információkat hozzanak nyilvánosságra, hogy a CTP-k biztosítsák az adatokhoz való hozzáférést, és hogy a jóváhagyott jelentéstételi mechanizmusok (ARM-ek) információkat jelentsenek, a CTP-re vonatkozó tájékoztatási kötelezettség részleteinek tisztázása, az illetékes hatóságok közötti együttműködés. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, beleértve a szakértői szintű konzultációt is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(107)  Az ezen irányelv végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni. A végrehajtási hatáskörnek ki kell terjednie a harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó harmadik országbeli jogi és felügyeleti keretrendszerek tényleges egyenértékűségével kapcsolatos határozat elfogadására, és azt a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(108)  A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardoknak biztosítaniuk kell a következetes harmonizációt és a betétesek, a befektetők és a fogyasztók megfelelő védelmét az egész Európai Unióban. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy az EÉPH, mint nagyon jelentős szakértelemmel rendelkező szerv, olyan szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és benyújtsa azokat a Bizottsághoz. A következetes befektető- és fogyasztóvédelem pénzügyi szolgáltatási ágazatokon belüli biztosítása érdekében az EÉPH-nak lehetőség szerint a másik két EFH-val szoros együttműködésben, a vegyes bizottság keretében kell elvégeznie feladatait.

(109)  A Bizottságnak el kellene fogadnia az EÉPH által kialakított szabályozástechnikai standardtervezeteket az annak megállapítására szolgáló kritériumok meghatározásáról, hogy egy tevékenység kiegészítő jellegű-e a főtevékenységhez képest, a engedélyének megadására és elutasítására érvényes eljárásokról, a vezető testületekkel szembeni követelményekről, a befolyásoló részesedés megszerzéséről, a megbízásoknak az ügyfelek számára legkedvezőbb feltételek szerinti végrehajtásáról, az együttműködésről és az információcseréről, a befektetési szolgáltatások és tevékenységek biztosításának szabadságáról, a fióktelep létesítéséről, a harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtásáról, a bizonyos származékos termékek birtokláára vonatkozó limitekről, az egyéb származékos termékekre vonatkozó pozícióellenőrzések további meghatározásáról, az adatjelentési szolgáltatók engedély iránti kérelmének megadásáról és elutasításáról, a 66. és a 67. cikkben az APA-kkal és CTP-kkel szembeni szervezeti követelményekről és a 84. cikkben az illetékes hatóságok közötti együttműködésről. A Bizottság az EUMSZ 290. cikke alapján, illetve az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadja el a szabályozástechnikai standardokat.

(110)  A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy elfogadja az EÉPH által kidolgozott végrehajtás-technikai standardtervezeteket a befektetési vállalkozások engedélyének megadására és elutasítására érvényes eljárásokról, a befolyásoló részesedés megszerzéséről, az MTF-ek és az OTF-ek ügyleteinek véglegesítésére vonatkozó kereskedési folyamatról, az eszközök kereskedésének felfüggesztéséről és beszüntetéséről, a befektetési szolgáltatások és tevékenységek biztosításának szabadságáról, a fióktelep létesítéséről, a harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtásáról, a kereskedők kategóriái szerinti pozíciójelentésekről, az EÉPH-nak benyújtandó információkról, az együttműködés kötelméről, az illetékes hatóságok közötti együttműködésről, az információcseréről és az engedélyezést megelőző egyeztetésről. A Bizottságnak a végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke alapján végrehajtási aktusokban kell elfogadnia, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban.

(111)  A Bizottságnak jelentést kellene benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékeli a szervezett kereskedési rendszerek működését, a gyorsan növekvő kkv-k piacainak működését, az automatizált és nagyfrekvenciájú kereskedéssel szembeni követelmények hatását, az egyes termékek vagy gyakorlatok kitiltásának mechanizmusával kapcsolatos tapasztalatokat és az intézkedések által az árualapú származtatott piacokra gyakorolt hatást.

(112)  Mivel az irányelv célja egy olyan egységes pénzügyi piac létrehozása, amelyben a befektetők hatékony védelemben részesülnek, és a teljes piac hatékonysága és egysége biztosított, megköveteli közös szabályozási követelmények létrehozását a befektetési vállalkozások tekintetében – függetlenül attól, hogy azok az Európai Unióban  hol kaptak engedélyt –, és amelyek oly módon szabályozzák a szabályozott piacok és más kereskedési rendszerek működését, hogy megakadályozzák, hogy az egyik piacon meglévő átláthatatlanság és zavar aláaknázza az európai pénzügyi rendszer mint egész hatékony működését, és mivel ez a cél uniós szinten jobban elérhető, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban elfogadhat intézkedéseket. Az ugyanezen cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(113)  A nem-tőkeinstrumentumokra vonatkozó összevont adattárolást sokkal bonyolultabb végrehajtani, mint a tőkeinstrumentumokra vonatkozó összevont adattárolást, és a lehetséges szolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy a létrehozás előtt az utóbbival szerezzenek tapasztalatot. A nem-tőkeinstrumentumokra vonatkozó összevont adattárolás megfelelő létrehozásának megkönnyítése érdekében tehát helyénvaló meghosszabbítani a megfelelő rendelkezést átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának időpontját. Azonban most kellene rendelkezni egy állami megoldás kidolgozásáról, ha az üzleti megoldás révén nem vezetl időben hatékony és átfogó összevont adattároláshoz.

(113a) Az értékpapírok uniós szabályozási keretének továbbfejlesztése érdekében a Bizottságnak javaslatot kell készítenie egy értékpapír-rendeletre, amely tovább pontosítja a pénzügyi eszközök megőrzésének és nyilvántartásának meghatározást és az EÉPH-val, az Európai Felügyeleti Hatóságal (Európai Bankfelügyeleti Hatóság) és az Európai Rendszerkockázati Testültettel közösen támogatnia kell az azonosítók és az adatközlés szabványosítása érdekében folytatott munkát, amely lehetővé teszi a tranzakciók szinte valós idejű elemzését és az olyan komplex termékstruktúrák azonosítását, amelyek származékos ügyleteket vagy repóügyleteket tartalmaznak.

(114)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, és azokkal a jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni; amilyen a személyes adatok védelmének joga, a vállalkozás működtetésének joga, a fogyasztóvédelem joga, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jog, valamint a kétszeri perbeállítás vagy büntetés tilalma, és az irányelvet ezekkel a jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(114a) Az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak,

 ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I CÍM

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk

Hatály

(1)      Ez az irányelv a befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra, valamint az Európai Unión belül befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységet végző adatszolgáltatókra és harmadik országokbeli vállalkozásokra vonatkozik .

(2)      Ez az irányelv előírásokat állapít meg a következőkre:

a)        befektetési vállalkozások engedélyezési és működési feltételei;

b)        befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzése harmadik országbeli vállalkozások részéről, fióktelep létesítésével;

c)        szabályozott piacok engedélyezése és működtetése;

d)        adatjelentési szolgáltatók engedélyezése és működtetése; valamint

e)        felügyelet, együttműködés és végrehajtás az illetékes hatóságok részéről.

(3)       Az irányelvet a 2006/48/EK irányelv alapján engedélyezett hitelintézetekre is alkalmazni kell, amennyiben azok egy vagy több befektetési szolgáltatást nyújtanak és/vagy befektetési tevékenységeket végeznek, illetve azon hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra, amelyek – a kamatlábhoz viszonyítva meghatározott megtérülési rátával jellemezhető letétek kivételével (strukturált betétek) – letéteket értékesítenek vagy azokkal kapcsolatban ügyfeleknek nyújtanak tanácsadást.

           ▌

(3a)     A következő rendelkezéseket az éltebiztosításokról szóló 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(32), a 2009/138/EK, illetve a 2002/92/EK irányelv értelmében engedélyezett vagy bejegyzett biztosítóintézetekre és biztosítási közvetítőkre – köztük a meghatalmazott biztosítási közvetítőkre – is alkalmazni kell, amennyiben azok biztosításhoz kapcsolódó befektetéseket értékesítenek vagy azokkal kapcsolatban ügyfeleknek nyújtanak tanácsadást:

-          16 . cikk (3) bekezdés;

-          23–26. cikk; valamint

-          adott esetben a 69., 80. és 83–91. cikk, lehetővé téve az illetékes hatóságok számára, hogy fogantosítsák biztosításalapú befektetésekre vonatkozó, az első és második franciabekezdésben hivatkozott cikkeket.

2. cikk

Kivételek

(1)      Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre:

a)        biztosítóintézetek, valamint a 2009/138/EK irányelvben említett viszontbiztosítási és visszaengedményezési tevékenységeket végző vállalkozások, az 1. cikk (3a) bekezdésének sérelme nélkül;

b)        azon személyek, akik kizárólag anyavállalataiknak, leányvállalataiknak vagy anyavállalatuk más leányvállalatainak nyújtanak befektetési szolgáltatásokat;

c)        a befektetési szolgáltatást nyújtó személyek, ha a szolgáltatást eseti jelleggel, szakmai tevékenységük keretében nyújtják, és e tevékenységet jogszabályi vagy szabályozási rendelkezések szabályozzák ▌;

d)        azon személyek, akik a sajátszámlás kereskedésen túl nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, és nem végeznek befektetési tevékenységet, kivéve, ha:

i.          árjegyzők,

ii.         szabályozott piac vagy MTF tagjai vagy résztvevői vagy közvelten piaci hozzáférésük van egy kereskedési helyszínhez;

iia.      algoritmusos kereskedést folytatnak;

iib.      tekintettel kereskedelmi tevékenységük méretére, az illetékes hatóságok szerint jelentős piaci jelenléttel bírnak; vagy

iii.        ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára végeznek üzletkötési tevékenységet;

Azoknak a személyeknek, akik az i. pont alapján mentességet élveznek, a mentesség érdekében nem kell teljesíteniük az e pontban megállapított feltételeket is.

Ez a mentesség vonatkozik azokra a személyekre, akik a kibocsátási egységekkel való kereskedés során a sajátszámlás kereskedésen kívül nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, nem végeznek befektetési tevékenységeket, és nem hajtanak végre ügyfélmegbízásokat, illetve akik a 2003/87/EK irányelvben lefektetettek szerinti létesítmény birtokosai vagy közvetlen üzemeltetői;

e)        azon személyek, akik kizárólag a munkavállalói részesedési programok kezeléséből álló befektetési szolgáltatásokat nyújtanak;

f)         azon személyek, akik olyan befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek kizárólag a munkavállalói részesedési programok kezeléséből, illetve a kizárólag anyavállalataik, leányvállalataik vagy anyavállalataik más leányvállalatai számára nyújtott befektetési szolgáltatásokból állnak;

g)        a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Unión belül hasonló feladatokat ellátó más nemzeti testületek tagjai, az olyan állami intézmények tagjai, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel az Európai Unión belül, valamint azon nemzetközi testületek tagjai, amelyeknek három vagy több tagállam részes fele, és amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az e tevékenységbe való beavatkozás;

h)        a kollektív befektetési vállalkozások és a nyugdíjalapok, függetlenül attól, hogy uniós  szinten koordináltak-e, valamint az ilyen vállalkozások letétkezelői és alapkezelői;

i)         azon személyek, akik

i.         pénzügyi eszközökkel saját számlára kereskednek, kivéve, ha ügyfélmegbízások végrehajtásákor végeznek saját számlára üzletkötési tevékenységet ▌,

ii.        a saját számlára végzett kereskedés kivételével  befektetési szolgáltatásokat nyújtanak kizárólag anyavállalataik, leányvállalataik vagy anyavállalataik más leányvállalatai számára, vagy

iii.       a saját számlára végzett kereskedés kivételével főtevékenységük szerinti ügyfeleik számára nyújtanak befektetési szolgáltatásokat árualapú származtatott ügyletekben vagy az I. melléklet C. szakaszának 10. pontjában felsorolt származtatott ügyletekben, illetve kibocsátási egységek vagy azok származtatott ügyletei vonatkozásában,

feltéve, hogy ez minden esetben:

         feltéve, hogy ez – konszolidált vagy nem konszolidált csoportalapon figyelembe véve – főtevékenységükhöz képest kiegészítő jellegű tevékenység, és főtevékenységük nem az ezen irányelv szerinti befektetési szolgáltatások vagy a 2006/48/EK irányelv szerinti banki szolgáltatások nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység;

         évente beszámolnak az érintett illetékes hatóságnak arról, hogy milyen alapon ítélik meg úgy, hogy az i., ii. és iii. pont szerinti tevékenységük főtevékenységükhöz képest kiegészítő jellegű tevékenység;

j)         azon személyek, akik valamely más, az ezen irányelvben nem szabályozott szakmai tevékenység során nyújtanak befektetési tanácsokat, feltéve, hogy kifejezetten az ilyen tanácsadásért nem részesülnek díjazásban;

l)         a dán, illetve a finn nyugdíjalapok által létrehozott egyesületek, amelyek kizárólagos célja az ilyen egyesületekhez tartozó nyugdíjalapok vagyonának kezelése;

m)       az „agenti di cambio”, amelynek tevékenységeit és feladatait az 1998. február 24-i, 58. olasz törvényerejű rendelet 201. cikke szabályozza;

n)        a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti átvitelirendszer-üzemeltetők, az említett irányelveknek, a 714/2009/EK rendeletnek vagy a 715/2009/EK rendeletnek, illetve a rendelet alapján elfogadott kereskedelmi szabályzatoknak vagy iránymutatásoknak megfelelően végzett tevékenységei során.

(2)      Az ezen irányelv által biztosított jogok nem terjednek ki az államadósságot kezelő állami intézmények, a Központi Bankok Európai Rendszerének a Szerződés, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya szerinti feladatokat, illetve a nemzeti rendelkezések alapján ezzel egyenértékű feladatokat ellátó tagjai által végzett, ügyletek partnereként nyújtott szolgáltatásokra.

(3)      A Bizottság a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el olyan intézkedéseket illetően, amelyek az (1) bekezdés c) pontja szerinti kivétel tekintetében egyértelművé teszik, hogy mikor tekinthető valamely tevékenység végzése eseti jellegűnek.

(3a)    Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket fogad el annak megállapítására szolgáló kritériumok meghatározása érdekében, hogy egy tevékenység a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegű-e, legalább a következők figyelembevételével:

a)        mennyire mérhető objektíven a tevékenységnek a kereskedelmi tevékenységhez vagy államkincstári finanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentésére gyakorolt hatása;

b)        annak szükségessége, hogy a kiegészítő tevékenységek a csoport és a jogalany szintjén végzett tevékenységekhez képest kisebb részt képviseljenek, kivéve, ha csak egyazon csoport többi tagja számára nyújtott szolgáltatásokról van szó;

c)        a tevékenység mérete a fő tevékenységhez képest és a tevékenység jelentősége az érintett piacokon;

d)        mennyire kívánatos a nettó hitelkockázati kitettség rendszerszempontú jelentőséggel nem rendelkező szintekre való korlátozása;

e)        a tevékenységhez kapcsolódó piaci kockázat mértéke, a főtevékenységből származó piaci kockázathoz viszonyítva;

f)        a nettó pozíciók összegének és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-i1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(33) 10. cikkében hivatkozott nem pénzügyi szerződő fél kitettségének rendszerszempontú jelentősége,

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(34)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

3. cikk

Választható mentességek

(1)      A tagállamok választhatják azt is, hogy ezt az irányelvet nem alkalmazzák azon személyekre, akik tekintetében az adott tagállam a székhely szerinti tagállam, feltéve, hogy az ilyen személyek tevékenységeit nemzeti szinten engedélyezik és szabályozzák, és akik:

a)        nem rendelkeznek engedéllyel ügyfelek pénzeszközeinek vagy értékpapírjainak tartására, és akik emiatt soha nem adósodhatnak el ügyfeleikkel szemben, és

b)        nem nyújthatnak befektetési szolgáltatásokat, kivéve a befektetési tanácsadást, akár magában foglalja az átruházható értékpapírokkal és a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeivel kapcsolatos megbízások átvételét és továbbítását, akár nem, és az átruházható értékpapírokkal és a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeivel kapcsolatos megbízásoknak az ügyfél megbízásából történő átvételét és továbbítását; valamint

c)        az ilyen szolgáltatás nyújtása során kizárólag a következőknek továbbíthatnak megbízásokat:

i.          i. az ezen irányelvvel összhangban engedélyezett befektetési vállalkozások;

ii.         a 2006/48/EK  irányelvvel összhangban engedélyezett hitelintézetek;

iii.      harmadik országban engedélyezett befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek azon fióktelepei, amelyekre olyan prudenciális szabályok vonatkoznak, illetve amelyek olyan szabályoknak felelnek meg, amelyeket az illetékes hatóságok legalább olyan szigorúnak tekintenek, mint az ezen irányelv, a 2006/48/EK  irányelv vagy a 2006/49/EK  irányelv által megállapított szabályok;

iv.     kollektív befektetési vállalkozások, amelyek valamely tagállam jogszabályai alapján engedélyt kaptak, hogy a nyilvánosság és az ilyen vállalkozások vezetői számára befektetési jegyeket forgalmazzanak;

v.      a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelv 15. cikkének (4) bekezdésében meghatározott, rögzített tőkével rendelkező befektetési társaságok, amelynek értékpapírjait valamely tagállam szabályozott piacán jegyzik, vagy azokkal ott kereskednek;

(1a)   A nemzeti rendszereknek azokat a személyeket olyan követelményeknek kell alávetniük, amelyek legalább hasonlóak a jelenlegi irányelvben foglalt alábbi követelményekhez, figyelembe véve méretüket, kockázati profiljukat és jogi természetüket:

a)      az 5. cikk (1) és (3) bekezdésében, és a 7., 8., 9., 10., 21., 22. és 23. cikkben meghatározott engedélyezés, valamint folyamatos felügyelet feltételei és eljárásai, és a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, a 94. cikkel összhangban elfogadott vonatkozó végrehajtási intézkedések;

b)      a 24. cikk (1), (2), (3) és (5) bekezdésében, a 25. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 2006/73/EK irányelv megfelelő végrehajtási intézkedéseiben meghatározott, üzletvitelre vonatkozó magatartási szabályok.

c)      a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott szervezeti követelmények, és a Bizottság által a 94. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén.

(1b)     A tagállamok megkövetelik, hogy az (1) bekezdés értelmében ezen irányelv hatálya alól kizárt személyek tartozzanak – a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(35) értelmében elismert – befektetőkártalanítási rendszer vagy az ügyfelek védelmét hasonlóképpen biztosító rendszer hatálya alá. A tagállamok alternatív fedezetként elfogadhatják a szakmai felelősségbiztosításokat, amennyiben ez az (1) bekezdés értelmében ezen irányelv hatálya alól kizárt személyek méretét, kockázati profiját és jogi természetét tekintve megfelelő és arányos. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv (1) bekezdésének hatálya alól kizárt személyek, akik kiskereskedelmi ügyfeleknek pénzügyi eszközöket értékesítenek vagy befektetési tanácsot vagy portfóliókezekési szolgáltatást nyújtanak, eleget tesznek a 16. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint 24. és 25. cikkében foglaltakkal egyenértékű befektetővédelmi szabályoknak.

(2)       Az ezen irányelv hatálya alól az (1) bekezdésnek megfelelően kizárt személyek nem élvezhetik a szolgáltatásnyújtás és/vagy tevékenység folytatásának vagy fióktelepek létrehozásának a 36., illetve a 37. cikkben előírt szabadságát.

(3)       A tagállamok tájékoztatják az Európai Bizottságot és az EÉPH-t, ha élnek az e cikkben biztosított lehetőséggel, és garantálják, hogy az (1) bekezdés értelmében megadott mindegyik engedélyben megemlítésre kerüljön, hogy azt a fenti cikk szerint adták meg.

(4)       A tagállamok tájékoztatják az EÉPH-t az irányelv (1) bekezdésben felsorolt követelményeinek megfelelő nemzeti jogi rendelkezésekről.

4. cikk

Fogalommeghatározások

(1)       Ezen irányelv alkalmazásában a …/…/EU rendelet [MiFIR] 2. cikkében rögzített fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(2)       A következő fogalommeghatározások szintén  alkalmazandók:

1.        "befektetési szolgáltatások és tevékenységek": az I. melléklet C. szakaszában felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó, az I. melléklet A. szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyike;

A Bizottság a 94. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák:

-          az I. melléklet C. szakaszának 7. pontjában említett származtatott szerződéseket, amelyek más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel rendelkeznek, tekintettel arra, hogy azokat többek között elismert elszámolóházakon keresztül számolják el és egyenlítik ki, vagy rájuk rendszeres pótfedezeti felhívás vonatkozik;

-          az I. melléklet C. szakaszának 10. pontjában említett származtatott szerződéseket, amelyek más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel rendelkeznek, tekintettel arra, hogy azokkal többek között szabályozott piacon vagy valamely MTF-ben kereskednek, azokat elismert elszámolóházakon keresztül számolják el és egyenlítik ki, vagy azokra rendszeres pótfedezeti felhívás vonatkozik;

2.        "kiegészítő szolgáltatás": az I. melléklet B. szakaszában felsorolt szolgáltatások bármelyike;

3.        "befektetési tanácsadás": egy vagy több ügylet tekintetében pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, személyre szóló ajánlások nyújtása valamely ügyfélnek akár az ügyfél kérésére, akár a befektetési vállalkozás kezdeményezésére;

4.        „megbízások teljesítése az ügyfelek nevében”: az ügyfelek nevében egy vagy több pénzügyi eszköz vételére vagy eladására irányuló megállapodások megkötése; A megbízások teljesítése magában foglalja a hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások által kibocsátott pénzügyi eszközök értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötését a kibocsátás pillanatában

5.        „saját számlára történő kereskedés”: kereskedés saját tőke ellenében, amely egy vagy több pénzügyi eszközre irányuló ügylet megkötését eredményezi;

6.        „árjegyző”: olyan személy, aki a pénzügyi piacokon folyamatosan jelen van, mint aki hajlandó saját számlára kereskedni saját tőkéje ellenében, ▌pénzügyi eszközök vételével és eladásával;

7.        „portfóliókezelés”: ügyfelek által adott megbízásoknak megfelelően portfólió kezelése ügyfelenkénti mérlegelés alapján, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak egy vagy több pénzügyi eszközt is;

8.        „ügyfél”: bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a befektetési vállalkozás befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt;

9.        „szakmai ügyfél”: a II. mellékletben megállapított ismérveknek megfelelő ügyfél;

10.      „lakossági ügyfél”: a nem szakmai ügyfél;

11.      „gyorsan növekvő kkv-k piaca”: olyan MTF, amelyet a gyorsan növekvő kkv-k piacaként vettek nyilvántartásba, a 35. cikknek megfelelően;

12.      „kis és közepes méretű vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek átlagos tőkepiaci értéke 200 000 000 eurónál kevesebb;

13.      „limitáras megbízás”: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás;

14.      „pénzügyi eszköz”: az I. melléklet C. szakaszában meghatározott eszközök;

15.      „pénzpiaci eszköz”: az eszközök olyan osztályai, amelyekkel rendszerint a pénzpiacon kereskednek, például államkötvények, letéti jegyek, kereskedelmi papírok, a fizetőeszközök kivételével;

16.      „székhely szerinti tagállam”:

a)         befektetési vállalkozások esetében:

i.          ha a befektetési vállalkozás természetes személy, az a tagállam, ahol a központi irodája található;

ii.         ha a befektetési vállalkozás jogi személy, az a tagállam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

iii.        ha a befektetési vállalkozás a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található;

b)        szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac a létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik, vagy ha az adott tagállam joga szerint nincs létesítő okirat szerinti székhelye, az a tagállam, ahol a szabályozott piac központi irodája található;

17.      „fogadó tagállam”: a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van, vagy ahol szolgáltatásokat nyújt és/vagy tevékenységeket végez, vagy az a tagállam, amelyben a szabályozott piac megfelelő mechanizmusokat biztosít, hogy lehetővé tegye a rendszere keretében történő kereskedéshez való hozzáférést olyan távoli tagjai vagy résztvevői számára, amelyek azonos tagállamban telepedtek le;

18.      „illetékes hatóság”: az egyes tagállamok által a 69. cikkel összhangban kijelölt hatóság, kivéve, ha ez az irányelv másképpen határozza meg;

19.      „hitelintézet”: a 2006/48/EK irányelvben meghatározott hitelintézet;

20.      „ÁÉKBV-kezelő társaság”: az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi  irányelvben(36) meghatározott vagyonkezelő társaság;

21.      „meghatalmazott”: olyan természetes vagy jogi személy, aki az általa képviselt egyetlen befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtását ügyfelek vagy jövőbeni ügyfelek számára; az ügyféltől utasításokat vagy megbízásokat fogad és továbbít befektetési szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök tekintetében, pénzügyi eszközöket helyez ki, vagy tanácsot ad ügyfelek vagy jövőbeni ügyfelek számára az ilyen pénzügyi eszközök vagy szolgáltatások tekintetében;

22.      „fióktelep”: az üzleti tevékenység olyan helyszíne, amely a befektetési vállalkozás része, de nem a központi irodája, nem rendelkezik jogi személyiséggel, és amely befektetési szolgáltatásokat nyújt és/vagy befektetési tevékenységeket végez, és amely nyújthat olyan kiegészítő szolgáltatásokat is, amelyekre a befektetési vállalkozás engedélyt kapott; egy másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás által a tagállamban létrehozott valamennyi üzletviteli helyet egyetlen fióktelepnek kell tekinteni;

23.      „befolyásoló részesedés”: befektetési vállalkozásban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10%-át képviseli a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikke (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon központi szerződő fél irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

24.      „anyavállalat”: az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv(37) 1. és 2. cikkében meghatározott anyavállalat;

25.      „leányvállalat”: a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikkében meghatározott leányvállalat, ideértve a végső anyavállalat leányvállalatának bármely leányvállalatát is;

26.      „szoros kapcsolatok”: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy kapcsolódik össze, aminek módja:

a)         „részesedés”, amely valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 %-ának vagy ennél nagyobb részének közvetlen vagy ellenőrzés útján történő tulajdonlása;

b)        „ellenőrzés”, amely az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat a 83/349/EGK irányelv 1. cikke (1) és (2) bekezdésében említett minden esetben, vagy hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és valamely vállalkozás között, a leányvállalat leányvállalatát is azon anyavállalat leányvállalatának tekintve, amely e vállalkozások élén áll;

c)         az a helyzet, amelyben ezek a személyek  ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódnak ugyanazon személyhez.

27.      „vezető testület”: egy vállalkozás vagy adatjelentési szolgáltató irányító testülete, amely magában foglalja a felügyeleti és a vezetési funkciót, rendelkezik a végső döntéshozatal hatáskörével és jogában áll, hogy a gazdálkodó egység vagy adatjelentési szolgáltató stratégiáját, célkitűzéseit és általános irányultságát meghatározza. A vezető testület magában foglal olyan személyeket, akik az intézmény üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják;

28.      „felügyeleti funkcióját ellátó vezető testület”: a vezetői döntéshozatal ellenőrzésére és monitoringjára irányuló felügyeleti funkciójában eljáró vezető testület;

29.      „felső vezetés”: azok az egyének, akik az ügyvezetési feladatokat végzik egy adatjelentési szolgáltatónál, és akik a napi gazdálkodásért felelnek és az rajtuk számon kérhető, ideértve a szolgáltatások és termékek ügyfeleknek történő, a vállalkozás és személyzete által végzett forgalmazását érintő szabályozások végrehajtását;

30.      „algoritmikus kereskedés”: kereskedés pénzügyi eszközökkel, amikor egy számítógépes algoritmus automatikusan – korlátozott emberi beavatkozással, vagy anélkül – meghatározza egy megbízás egyedi paramétereit, mint például azt, hogy kezdeményezni kell-e egy megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége és hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után. Ez a fogalommeghatározás nem foglalja magában azokat a rendszereket, amelyeket csak a megbízások irányítására szolgálnak, egy vagy több kereskedési helyszínre vagy amelyeket a megbízások megerősítésére használnak, vagy amelyeket csak az ügyfelek megbízásainak végrehajtására vagy a megbízás valamely paraméterének meghatározásán keresztül jogszabályi kötelezettség teljesítésére használnak; vagy a végrehajtott tranzakciók feldolgozására használnak;

30a.    „nagyfrekvenciájú kereskedés”: pénzügyi eszközökkel olyan sebességgel folytatott algoritmikus kereskedés, amely mellett a megbízások továbbítására, törlésére és módosítására szolgáló mechanizmus fizikai látenciája válik annak meghatározó tényezőjévé, hogy mennyi időt vesz igénybe az utasítás kereskedési helyszínnel való közlése vagy a tranzakció végrehajtása;

30b.   „nagyfrekvenciájú kereskedési stratégia”: egy pénzügyi eszközzel saját számlára történő kereskedésre szolgáló kereskedési stratégia, amely nagyfrekvenciájú kereskedést foglal magában, és a következő jellemzők közül legalább kettővel rendelkezik:

i.     közös ügyintézési helyről, közvetlen hozzáféréssel vagy közelből (proximity hosting) végzett szolgáltatások igénybevétele;

ii.    legalább 50%-os napi portfólióforgalmat érint;

iii.   a törölt megbízások aránya (ideértve a részleges törléseket is) meghaladja a 20%-ot;

iv.   a nyitott pozíciók többségét még aznap zárják;

v.    a megbízások vagy tranzakciók több mint 50%-át olyan kereskedési helyszíneken bonyolítják, amelyek engedményt vagy visszatérítést kínálnak a likviditást biztosító vagy ilyen visszatérítésre jogosult megbízásokra;

31a. „közvetlen piaci hozzáférés”: olyan megállapodás, amelynek hatálya alatt egy adott kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője engedélyezi egy személy számára a megbízásoknak a befektetési vállalkozás belső elektronikus kereskedési rendszerébe elektronikus úton való továbbítását, a befektetési vállalkozás saját kereskedési azonosítója alatt, egy meghatározott kereskedési helyszínhez történő automatikus és folyamatos továbbítás érdekében;

31b.   „szponzorált vagy fedezetlen hozzáférés”: olyan megállapodás, amelynek hatálya alatt egy adott kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője engedélyezi egy személy számára kereskedési azonosítójának használatát abból a célból, hogy a személy elektronikus úton megbízásokat továbbíthasson a befektetési vállalkozás kereskedési azonosítója alatt egy meghatározott kereskedési helyszínhez anélkül, hogy a megbízások a befektetési vállalkozás belső elektronikus kereskedési rendszerén áthaladnának;

▌33.   „keresztértékesítés gyakorlata” (cross-selling): egy befektetési szolgáltatás felkínálása egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt, egy csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként.

33a.    „biztosításhoz kapcsoló befektetés”: olyan biztosítási szerződés, amely esetében az ügyfél számára kifizetendő összeg ki van téve egy eszköz vagy egy eszközből történő kifizetés piaci értékének vagy egy referenciaértéknek, és amely esetében az ügyfél közvetlenül nem rendelkezik az eszközzel;

33b.    „befektetési termék”: olyan termék, amely esetében az ügyfél számára kifizetendő összeg pénzügyi eszközök értéke alapján van kiszímítva vagy a termék strukturált betét vagy biztosítási alapú befektetés vagy a .../.../EU irányelv[PRIP] ... cikke szerinti csomagolt lakossági befektetési termékek;

33c.    „diszkrecionális portfóliókezelés”: olyan portfóliókezelés, amikor ügyfél által adott megbízások lehetővé teszi a portfóliókezelő számára, hogy belátása szerint kiválassza azokat a befektetési termékeket vagy pénzügyi eszközöket, amelyekbe az ügyfél pénzét befekteti;

33d.    „Harmadik országbeli vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely befektetési vállalkozás vagy piacműködtető testület lenne, amennyiben székhelye az Unión belül lenne.

(3)         A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy adott esetben a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedéseket illetően, amelyek meghatározzák az e cikk (2) bekezdésének 3., 11., 12. és 27–33d. pontjában megállapított fogalommeghatározások bizonyos technikai elemeit, vagy módosítják azokat, a következők figyelembevétele érdekében:

a)      a pénzügyi piacok technikai fejlődése;

b)      a visszaéléseknek a .../.../EU rendelet 34b. cikkének b) pontjában említett listája, különösen a nagyfrekvenciájú kereskedés tekintetében, és beleértve, de nem kizárólagosan pl. az ún. „spoofing”, „quote stuffing” és „layering” esetét.

II. CÍM

BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ENGEDÉLYEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

I. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYEZÉS FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSAI

5. cikk

Az engedélyezés követelménye

(1)         Valamennyi tagállam megköveteli, hogy a befektetési szolgáltatások rendes üzleti tevékenységként, szakmai alapon történő nyújtása, illetve e tevékenységek végzése e fejezet rendelkezéseivel összhangban előzetes engedélyezéshez legyen kötött. Az ilyen engedélyt a székhely szerinti tagállamnak a 69. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatósága adja meg.

(2)         Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve a tagállamok engedélyezik bármely piacműködtetőnek MTF vagy OTF működtetését, amennyiben az előzetes vizsgálat szerint megfelelnek e fejezet rendelkezéseinek.

(3)         A tagállamok valamennyi befektetési vállalkozást nyilvántartanak. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető, és információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre a befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Minden engedélyről értesíteni kell az EÉPH-t.

Az ESMA jegyzéket készít az Európai Unióban működő összes befektetési vállalkozásról. A jegyzék információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre az egyes  befektetési vállalkozások engedéllyel rendelkeznek, és a jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Az EÉPH e jegyzéket saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja.

Amennyiben egy hatáskörrel rendelkező hatóság a 8. cikk b)–d) pontjával összhangban visszavont egy engedélyt, ezt a visszavonást a jegyzékben öt éven át közzéteszik.

(4)         Minden tagállam megköveteli, hogy:

-       minden jogi személy befektetési vállalkozás központi irodája azonos tagállamban legyen a létesítő okirat szerinti székhellyel,

-       a nem jogi személy befektetési vállalkozás központi irodája vagy a nemzeti jogszabályok szerint létesítő okirat szerinti székhellyel nem rendelkező jogi személy befektetési vállalkozás központi irodája azon tagállamban legyen, amelyben üzleti tevékenységét ténylegesen végzi.

6. cikk

Az engedély terjedelme

(1)         A székhely szerinti tagállam biztosítja, hogy az engedély határozza meg azon befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, amelyek nyújtására, illetve végzésére a befektetési vállalkozás jogosult. Az engedély kiterjedhet egy vagy több kiegészítő szolgáltatásra az I. melléklet B. szakaszában meghatározottak közül. Az engedélyt azonban semmi esetre sem lehet kiadni önmagában kiegészítő szolgáltatások nyújtására.

(2)         A befektetési vállalkozásnak az engedély kiterjesztése érdekében kérelmet kell benyújtania, ha vállalkozását olyan további befektetési szolgáltatásokra, tevékenységekre vagy kiegészítő szolgáltatásokra kívánja kiterjeszteni, amelyeket az eredeti engedélyezés idején még nem látott előre.

(3)         Az engedély az Európai Unió egész területére érvényes, és lehetővé teszi a befektetési vállalkozás számára, hogy az engedélyben meghatározott szolgáltatásokat, illetve tevékenységeket az Európai Unió egész területén nyújtsa, illetve végezze, vagy fióktelep létrehozásával, vagy a szolgáltatások szabad nyújtása alapján.

7. cikk

Az engedélyek megadásának és a kérelmek elutasításának eljárásai

(1)         Az illetékes hatóság nem adja meg az engedélyt mindaddig, amíg teljes mértékben meg nem győződik arról, hogy a kérelmező az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekben foglalt valamennyi követelménynek eleget tesz.

(2)         A befektetési vállalkozásnak meg kell adnia mindazon információkat, beleértve egyebek között a tervezett műveletek típusát és a szervezeti felépítést meghatározó üzleti tervet, amely szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság meggyőződhessen arról, hogy a befektetési vállalkozás az induló engedély időpontjában minden szükséges intézkedést megtett ahhoz, hogy az e fejezet rendelkezései szerinti kötelezettségeinek megfeleljen.

(3)         A kérelmezőt a hiánytalan kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy az engedélyt megadták-e.

(4)         Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki az alábbiak pontos meghatározására:

a)        a 7. cikk (2) bekezdése értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára nyújtandó információk, az üzleti tervet is ideértve;

b)       a 9. cikk (2) bekezdése értelmében a jelölőbizottságok feladatai;

c)        a befektetési vállalkozások irányítására vonatkozó, a 9. cikk (8) bekezdése szerinti követelmények, valamint a 9. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés céljára szolgáló információk;

d)       a befolyásoló részesedéseket birtokló részvényesekre és tagokra vonatkozó követelmények, valamint azon tényezők, amelyek megakadályozhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságot a 10. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti felügyeleti feladatainak hatékony teljesítésében.

Az EÉPH ezeket a szabályozástechnikai standardtervezetet […]-ig* benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(5)         Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki a 7 cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (5) bekezdésében  előírt információ nyújtására vagy az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet […]-ig(38)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

8. cikk

Az engedély visszavonása

Az illetékes hatóság visszavonhatja a befektetési vállalkozás számára kibocsátott engedélyt, amennyiben a befektetési vállalkozás:

a)          12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, az engedélyről kifejezetten lemond, vagy a megelőző hat hónap során befektetési szolgáltatást nem nyújtott, illetve befektetési tevékenységet nem végzett, kivéve, ha az érintett tagállam előírta, hogy ilyen esetekben az engedély érvényét veszti;

b)          valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)          már nem felel meg azon feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt kiadták, úgymint a 2006/49/EK  irányelvben megállapított feltételek teljesítése;

d)          súlyosan és rendszeresen megsértette a befektetési vállalkozások működési feltételeire irányadó, ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket;

e)          azon esetek bármelyikének hatálya alá tartozik, ennek az irányelvnek a hatókörén kívül eső ügyekben, amikor a nemzeti jog a visszavonást előírja.

Minden engedély kiadásáról értesíteni kell az EÉPH-t.

9. cikk

Vezető testület

(-1)        Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a nem ügyvezető igazgató meghatározása a következő:

A nem ügyvezető igazgató vagy külső igazgató a vállalat igazgatóságának olyan tagja, aki nem részese az ügyvezető igazgatói csapatnak. Nem a vállalat alkalmazottja és semmilyen formában nem kapcsolódik hozzá. Különböznek a belső igazgatóktól, akik az igazgatóság tagjai, és a vállalat ügyvezetőiként is dolgoznak vagy dolgoztak.

A nem ügyvezető igazgatók a közvetkező területeken rendelkezzenek felelősséggel:

-        A nem ügyvezető igazgatók konstruktív módon bírálják és járulnak hozzá a stratégia kidolgozásához;

-        A nem ügyvezető igazgatók vizsgálják meg a vezetés teljesítményét az egyeztetett célok és célkitűzések elérésében, valamint a felső vezetők figyelemmel kísérésében és ahol szükséges, visszahívásában, és az utódlás megtervezésében;

-        A nem ügyvezető igazgatók győződjenek meg a pénzügyi információk pontosságáról és arról, hogy a pénzügyi ellenőrzés és a kockázatkezelési rendszerek szilárdak és védhetők;

-        A nem ügyvezető igazgatók felelősek az ügyvezető igazgatók javadalmazása megfelelő szintjének meghatározásáért és elsődleges szerepük van a felső vezetők kinevezésében és, ahol szükséges, visszahívásában, valamint az utódlás megtervezésében.

A nem ügyvezető igazgatók független véleményt nyilvánítanak a következőkről is:

-        erőforrások;

-        kinevezések;

-        magatartási normák.

A nem ügyvezető igazgatók a vállalatirányítási folyamat letéteményesei. Nem vesznek részt a vállalat napi irányításában, de figyelemmel kísérik az ügyvezető tevékenységet és hozzájárulnak a stratégia kidolgozásához.

(1)         ▌A befektetési vállalkozások vezető testülete tagjainak mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie és elegendő időt kell fordítania az intézménynél vállalt funkciói ellátására, lehetővé téve a tapasztalatok széles körének elismerését, hogy ne érvényesüljön hátrányos megkülönböztetés a nőkkel szemben.

A vezető testület tagjainak különösen a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)    A vezető testület valamennyi tagjának elegendő időt kell fordítaniuk a befektetési vállalkozásnál vállalt funkcióik ellátására. A vezető testület valamely tagja által egy időben betölthető igazgatói tisztségek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az egyéni körülményeket és az intézmény tevékenységeinek jellegét, körét és összetettségét.

A méretüknél, belső szervezetüknél, valamint tevékenységük jellegénél, körénél és összetettségénél fogva jelentős intézmények vezető testületének tagjai az alábbi kombinációk közül nem ötvözhetnek egy időben egynél többet:

i.       i. egy ügyvezető igazgatói tisztséget két nem ügyvezető igazgatói tisztséggel;

ii.      négy nem ügyvezető igazgatói tisztséget.

Az ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségeket,

i.       egyazon csoporton belül;

ii.     olyan intézményeken belül, amelyek:

       ugyanannak az intézményvédelmi programnak a tagjai, amennyiben a [hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális előírásairól szóló], …-i .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 108. cikke (7) bekezdésének feltételei teljesülnek;

       amelyekkel a [hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális előírásairól szóló], …-i .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 108. cikke (6) bekezdése szerinti kapcsolatokkal rendelkeznek; vagy

iii.    azon vállalkozásokon belül (beleértve a nem pénzügyi intézményeket), melyekben az intézmény minősített többséggel rendelkezik

ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségeket.

A vezető testület tagjai nem tölthetnek be egy időben ügyvezető igazgatói tisztséget valamely befektetési vállalkozásban és egy szabályozott piacon, MTF-ben vagy OTF-ben, még egyazon csoporton belül sem.

Az a) pont a következőket tartalmazza:

i.         azon vállalkozások és nem pénzügyi intézmények:

         amelyekben a [hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális előírásairól szóló], …-i .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (21) bekezdése szerint minősített részesedéssel rendelkeznek,

         amelyekben a [hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális előírásairól szóló], …-i .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (49) bekezdése szerint részesedéssel rendelkeznek, vagy

         amelyek a [hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális előírásairól szóló], …-i .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (72) bekezdése szerint szoros kapcsolatokkal rendelkeznek egyes nem pénzügyi vállalatokkal,

ii.        a [hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális előírásairól szóló], …-i .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (65), (66) és (67) bekezdése szerinti pénzügyi holding anyavállalatok, amelyek egy IPS-rendszerhez tartozó központi vagy regionális hitelintézetet ellenőriznek.

b)        A vezető testület a befektetési vállalkozás tevékenységeinek, és különösen a tevékenységekben rejlő fő kockázatoknak a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik.

c)        A vezető testület minden egyes tagja őszintén, integritással és független gondolkodással cselekszik, hogy a felső vezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a vezetés döntéshozatalát.

A befektetési vállalkozásoknak megfelelő erőforrásokat kell fordítaniuk a vezető testület tagjainak beiktatására és képzésére.

Amennyiben az MTF vagy OTF működtetésére engedélyt kérő piaci szereplő és az MTF vagy az OTF üzletvitelét ténylegesen irányító személyek megegyeznek a szabályozott piac vezető testületének tagjaival, e személyeknek meg kell felelniük az első albekezdésben megállapított követelményeknek.

(2)       A tagállamok előírják, hogy a befektetési vállalkozások, amennyiben az üzleti tevékenységük jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összeillő és arányos, hozzanak létre egy jelölő bizottságot, amely értékeli az első bekezdésben foglalt rendelkezéseknek való megfelelést, és ajánlásokat tesz, szükség szerint, értékelésük alapján. A jelölő bizottság a vezető testület olyan tagjaiból áll, akik az érintett intézményben nem látnak el semmilyen vezetői feladatot. Ha a nemzeti jog alapján a vezető testületnek nincs hatásköre tagjai kinevezési folyamatában, ez a bekezdés nem alkalmazandó.

(3)       A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások és azok jelölő bizottságai számára, hogy a vezető testületek tagjainak toborzása során tulajdonságok és kompetenciák széles skáláját alkalmazzák. Ez különösen a következőket jelenti:

a)      A befektetési vállalkozások a felső vezetők toborzása során útmutató kritériumként a szakmai hozzáértést, a felelősséget és az elkötelezettséget előmozdító politikát folytatnak, ügyelve arra, hogy a kinevezettek megkérdőjelezhetetlenül lojálisak legyenek az intézmény érdekeivel.

b)      A befektetési vállalkozások továbbá konkrét lépéseket tesznek a vezető testületeken belül a kiegyensúlyozottabb képviselet felé, mint például a jelölő bizottság képzése, a rátermett jelöltek jegyzékének összeállítása és olyan jelölési folyamat bevezetése, amelyben minkét nem legalább egy-egy képviselője jelen van.

c)      Ha létezik, akkor a vezető testületben való munkavállalói képviseletet – a meghatározó perspektíva és az intézmény belső működésére vonatkozó valódi ismeretek hozzáadása révén – a sokszínűség növelése pozitív módjának kell tekinteni.

Az illetékes hatóságok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy [...]-ig(39)* 1/3-os nemi kvótát alkalmazzanak.

(4)       Az EÉPH iránymutatásokat dolgoz ki annak meghatározására, hogy az intézmény miként veheti figyelembe a következőket:

a)        a vezető testület tagja által funkcióinak ellátására fordított elegendő idő fogalma az egyéni körülményekkel és a befektetési vállalkozás tevékenységeinek természetével, méretével és összetettségével kapcsolatban, amelyet az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, amikor egy vezető testület tagjának engedélyezik az (1) bekezdés a) pontjában említettek szerint az engedélyezettnél több igazgatói tisztség betöltését;

b)        a vezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett megfelelő kollektív tudásának, készségeinek és tapasztalatának fogalma;

c)        a vezető testület tagja (1) bekezdés b) pontjában említett őszinteségének, integritásának és független gondolkodásának fogalma,

d)        a vezető testület tagjainak beiktatására és képzésére fordított megfelelő humán- és pénzügyi erőforrások fogalma;

e)        a vezető testület tagjainak egyik kiválasztási kritériumaként figyelembe veendő változatosság fogalma.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(40)** benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(5)       A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozás értesítse az illetékes hatóságot vezető testületének minden tagjáról és az e  tagságban bekövetkező bármely változásról mindazon információkkal együtt, amelyek szükségesek annak értékeléséhez, hogy a vállalkozás megfelel-e az (1), (2) és (3) bekezdésének.

(6)       A tagállamok a befektetési vállalkozás vezető testületétől megkövetelik az arról való gondoskodást, hogy a vállalkozást józan és körültekintő módon vezessék, és olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfelek érdekeit. Ebből a célból, a vezető testület:

a)        meghatározza, jóváhagyja és felügyeli a vállalkozás stratégiai célkitűzéseit;

b)        meghatározza, jóváhagyja és felügyeli a vállalkozás szervezetét, ideértve a személyzettől megkövetelt képességeket, tudást és tapasztalatot, a vállalkozás szolgáltatásainak és tevékenységeinek elvégzéséhez szükséges erőforrásokat, eljárásokat és mechanizmusokat, figyelembe véve üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, és mindazokat a követelményeket, amelyeknek a vállalkozás köteles megfelelni;

c)        meghatározza, jóváhagyja és felügyeli a vállalkozás által kínált vagy biztosított szolgáltatásokra, tevékenységekre, termékekre és műveletekre vonatkozó szabályozást, a vállalkozás kockázatviselő képességével, valamint azon ügyfelek jellemzőivel és igényeivel összhangban, akik számára azokat kínálják vagy biztosítják, ideértve adott esetben a megfelelő stressztesztek elvégzését;

ca)      meghatározza, jóváhagyja és felügyeli a vállalkozás értékesítési munkatársainak javadalmazását, azzal a céllal, hogy előmozdítsák a felelős üzletvitelt és a fogyasztókkal szembeni méltányos bánásmódot, továbbá elkerüljék az összeférhetetlenséget, és adott esetben ismerteti a javadalmazási struktúrát a fogyasztókkal, például ha nem tudják kezelni vagy elkerülni a potenciális összeférhetetlenséget, a 24. cikk sérelme nélkül;

d)        biztosítja a felső vezetés eredményes felügyeletét;

da)      csalás elleni stratégiát alkalmaz.

A vezető testület figyelemmel kíséri és rendszeres időközönként értékeli a befektetési vállalkozás szervezetének eredményességét és irányítási szabályainak megfelelőségét az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások kapcsán, és esetleges hiányosságok kezelésére megteszi a megfelelő lépéseket.

A vezető testület tagjai, annak felügyeleti feladatkörében, megfelelő hozzáféréssel rendelkeznek azokhoz az információkhoz és dokumentumokhoz, amelyekre szükségük van a döntéshozatal menedzselésének felügyeletéhez és ellenőrzéséhez.

(7)       Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, ha nincs meggyőződve arról, hogy a befektetési vállalkozás üzletmenetét ténylegesen irányító személyek megfelelően jó hírnévvel és kellő gyakorlattal rendelkeznek, vagy ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére. hogy a vállalkozás vezető testülete veszélyeztetheti a hatékony,  megalapozott és megbízható vezetést és az ügyfelek érdekeinek megfelelő figyelembe vételét, valamint a piac integritását  .

(8)       A tagállamok előírják, hogy a befektetési vállalkozások vezetését legalább két, az (1) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő személynek kell ellátnia.

Az első albekezdésben foglaltaktól eltérve a tagállamok engedélyt adhatnak a természetes személy befektetési vállalkozásoknak vagy az egyetlen természetes személy által az alapszabálynak és nemzeti jogszabályoknak megfelelően irányított jogi személyiségű befektetési vállalkozásoknak. A tagállamok azonban megkövetelhetik a következőket:

a)        olyan alternatív szabályok életbe léptetése, amelyek biztosítják az ilyen befektetési vállalkozások megalapozott és megbízható irányítását és az ügyfelek érdekeinek megfelelő figyelembe vételét, valamint a piac integritását

b)        az érintett természetes személyek megfelelően jó hírnévvel, megfelelő szintű tudással és ▌kompetenciákkal rendelkezzenek, és elegendő időt kapjanak feladataik ellátására, és arra, hogy frissítsék és megerősítsék tudásukat és képességeiket.

(8a)     A tagállami jogrendszerek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben felmerül, hogy egy vezető testület tagja rendelkezéseket sértett vagy az ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] hatálya alá tartozó területeken jogsértést követett el, a személy ellen büntetőjogi és polgári jogi eljárást kezdeményeznek.

(8b)     Ez a cikk nem befolyásolja a munkavállalóknak a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat szerint a vállalatvezetésben való képviseletére vonatkozó rendelkezéseket.

10. cikk

Részvényesek és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok

(1)       Az illetékes hatóságok mindaddig nem engedélyezik a befektetési szolgáltatások nyújtását vagy az ilyen tevékenységek végzését a befektetési vállalkozás számára, ameddig nem tájékozódtak azon természetes vagy jogi személy részvényesek vagy tagok kilétéről, akik, illetve amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, valamint e részesedések nagyságáról.

Az illetékes hatóságok megtagadják az engedélyezést, ha a befektetési vállalkozások megalapozott és megbízható vezetése biztosításának szükségességét figyelembe véve nincsenek meggyőződve a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek vagy tagok alkalmasságáról.

Amennyiben szoros kapcsolat áll fenn a befektetési vállalkozás és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes hatóság kizárólag akkor adja meg az engedélyt, ha az ilyen kapcsolatok nem akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony gyakorlását.

(2)       Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, amennyiben valamely harmadik ország törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései irányadóak a vállalkozással szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre, vagy az ilyen jogszabályok érvényesítésének nehézségei akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

(3)       A tagállamok megkövetelik, hogy amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek által gyakorolt befolyás valószínűleg hátrányosan érinti a befektetési vállalkozás megalapozott és megbízható irányítását, az illetékes hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy véget vessen a helyzetnek.

Ilyen intézkedés lehet bírósági végzés kérelmezése vagy az igazgatókkal és az irányításért felelős személyekkel szemben szankciók alkalmazása, vagy a szóban forgó részvényesek, illetve tagok birtokában lévő részvényekhez fűződő szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése.

11. cikk

A tervezett részesedésszerzés bejelentése

(1)       A tagállamok minden olyan természetes vagy jogi személy, vagy összehangoltan fellépő több ilyen személy („a részesedést szerezni kívánó személy”) részére, aki vagy amely döntést hozott befolyásoló részesedésnek egy befektetési vállalkozásban való közvetlen vagy közvetett megszerzésére vagy ilyen befolyásoló részesedésnek egy befektetési vállalkozásban való közvetlen vagy közvetett további növelésére, aminek eredményeképpen szavazati jogainak vagy birtokolt tőkerészesedésének aránya elérné vagy meghaladná a 20, 30 vagy 50 %-ot vagy a befektetési vállalkozás a leányvállalatává válna („a szándékolt részesedésszerzés”) előírják, hogy először a megszerezni kívánt befolyásoló részesedés nagyságát és a 13. cikk (4) bekezdésében említett vonatkozó információkat írásban jelentsék be annak a befektetési vállalkozásnak az illetékes hatóságai felé, amelyben befolyásoló részesedés megszerzésére vagy ilyen részesedés növelésére törekszenek.

A tagállamok minden természetes vagy jogi személy részére, aki vagy amely döntést hozott egy befektetési vállalkozásban fennálló befolyásoló részesedésének közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről, előírják, hogy ezt a tényt először írásban jelentse be – az elidegeníteni kívánt részesedés nagyságának megjelölésével – az illetékes hatóságoknak. Ennek a személynek hasonlóképpen bejelentést kell tennie az illetékes hatóságok felé akkor is, ha befolyásoló részesedésének oly mértékű csökkentéséről döntött, hogy ezáltal szavazati jogának, vagy az általa birtokolt tőkerészesedésnek az aránya 20, 30, vagy 50 % alá csökkenne, vagy ha a biztosítóintézet megszűnne leányvállalata lenni.

A tagállamoknak nem szükséges a 30 %-os határértéket alkalmazniuk abban az esetben, ha a 2004/109/EK irányelv 9. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően az egyharmados határértéket alkalmazzák.

Annak megállapítására, hogy teljesülnek-e a befolyásoló részesedés e cikkben és a 10. cikkben  említett feltételei, a tagállamoknak nem kell figyelembe venniük azokat a szavazati jogokat vagy részvényeket, amelyekkel a befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek – az I. melléklete A. szakaszának 6. pontjában foglaltak értelmében – a pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalása és/vagy a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján történő kihelyezése révén rendelkezhetnek, feltéve, hogy az említett jogokat egyrészt nem gyakorolják vagy egyéb módon nem használják a kibocsátó vezetésébe való beavatkozásra, és másrészt azokat a részesedésszerzéstől számított egy éven belül elidegenítik.

(2)       Az érintett illetékes hatóságoknak a részesedésszerzés 13. cikk (1) bekezdésében előírt értékelésekor („az értékelés”) egymás között teljeskörűen konzultálniuk kell, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az alábbiak egyike:

a)        egy másik tagállamban vagy a részesedésszerzés tárgyát képező társaság ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosítóintézet, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV alapkezelő társaság;

b)        egy másik tagállamban vagy a részesedésszerzés tárgyát képező társaság ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosítóintézet, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV alapkezelő társaság anyavállalata; vagy

c)        egy másik tagállamban vagy a részesedésszerzés tárgyát képező társaság ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosítóintézet, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV alapkezelő társaság felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy.

Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátanak minden – az értékelés szempontjából alapvető vagy lényeges – információt. E tekintetben az illetékes hatóságok a tárgyhoz tartozó információkat kérésre, az alapvető információkat pedig saját kezdeményezésükre közlik egymással. A szándékolt részesedésszerzés tárgyát képező befektetési vállalkozást engedélyező illetékes hatóság határozata utal a részesedést szerezni kívánó személyért felelős illetékes hatóság részéről kinyilvánított bármely véleményre vagy fenntartásra.

(3)       A tagállamok megkövetelik, hogy amennyiben valamely befektetési vállalkozás tudomást szerez tőkerészesedéseinek bármely olyan megszerzéséről vagy elidegenítéséről, amelynek következtében a részesedések a (1) bekezdés első albekezdésében említett küszöbértékek bármelyikét meghaladják vagy az alá csökkennek, az ilyen befektetési vállalkozásnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot.

A befektetési vállalkozások évente legalább egyszer tájékoztatják az illetékes hatóságot a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényeseik és tagjaik nevéről, valamint az ilyen részesedések nagyságáról, amint az például a részvényesek, illetve tagok éves közgyűlése során kapott információkból kitűnik, vagy az azon társaságokra vonatkozó előírásoknak való megfelelés eredményéből, amelyek átruházható értékpapírjait valamely szabályozott piacra bevezették.

(4)       A tagállamok megkövetelik, hogy az illetékes hatóságok tegyenek a 10. cikk (3) bekezdésében említettekhez hasonló intézkedéseket  azon személyek tekintetében, akik nem teljesítik a befolyásoló részesedés szerzésével vagy növelésével kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettségüket. Ha az ilyen részesedést az illetékes hatóság kifogása ellenére szerzik meg, a tagállamok – bármely más elfogadandó szankciótól függetlenül – rendelkeznek vagy a vonatkozó szavazati jogok felfüggesztéséről, a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről.

12. cikk

Értékelési időszak

(1)       Az illetékes hatóságok azonnal, és minden esetben a 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt értesítés átvételét, valamint az ezen cikk (2) bekezdésben említett információk esetleges későbbi átvételét követő két munkanapon belül írásban elismerik annak átvételét a részesedést szerezni kívánó személy felé.

Az illetékes hatóságoknak az értesítés és a tagállam által a 13. cikk (4) bekezdésében említett lista alapján előírt, az értesítéshez csatolandó valamennyi dokumentum írásos átvételi elismervénye napjától számított legfeljebb hatvan munkanap („értékelési időszak”) áll rendelkezésére az értékelés elvégzésére.

Az illetékes hatóságok az átvétel elismerésekor tájékoztatják a részesedést szerezni kívánó személyt az értékelési időszak lejártának időpontjáról.

(2)       Az illetékes hatóságok az értékelési időszak során – de az értékelési időszak ötvenedik munkanapjánál nem később – szükség esetén bármilyen olyan további információt bekérhetnek, amely szükséges az értékelés befejezéséhez. Ezt a kérelmet írásban, a szükséges pótlólagos információk megnevezésével kell megtenni.

Az illetékes hatóságok általi információkérés napja és a részesedést szerezni kívánó személy arra adott válaszának átvétele közötti időszakban az értékelési időszakot meg kell szakítani. A megszakítás nem tarthat tovább húsz munkanapnál. Az illetékes hatóságok általi bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről az illetékes hatóságok szabad mérlegelésük szerint döntenek, azonban ez nem járhat az értékelési időszak megszakításával.

(3)       Az illetékes hatóságok a (2) bekezdés második albekezdésében említett megszakítást legfeljebb harminc munkanapra meghosszabbíthatják, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy a következők egyike  :

a)        az Európai Unión  kívül található vagy az Európai Unión kívüli szabályozás alá tartozó természetes vagy jogi személy;

b)        olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem tartozik ezen irányelv, a , a 2009/65/EK , a , 2009/138/EK , vagy a 2006/48/EK irányelv szerinti felügyelet hatálya alá.

(4)       Ha az illetékes hatóságok az értékelés befejezésekor a szándékolt részesedésszerzés ellenzése mellett döntenek, erről két munkanapon belül és az értékelési időszakot nem meghaladva írásban értesítik a részesedést szerezni kívánó személyt, megadva a határozat indokait. A nemzeti jog függvényében, a részesedést szerezni kívánó személy kérésére egy, a döntés indokait megfelelően tartalmazó nyilatkozatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé lehet tenni. Ez nem akadálya annak, hogy a tagállam lehetővé tegye az illetékes hatóság számára, hogy ezt a közzétételt a részesedést szerezni kívánó személy kérése nélkül is megtegye.

(5)       Ha az illetékes hatóságok az értékelési időszakon belül nem ellenzik írásban a szándékolt részesedésszerzést, akkor a szándékolt részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni.

(6)       Az illetékes hatóságok megszabhatják a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatják.

(7)       A szavazati jogok vagy a tőkerészesedés közvetlen vagy közvetett megszerzése tekintetében a tagállamok nem szabhatnak meg az illetékes hatóságoknak történő bejelentésre vagy az azok általi jóváhagyásra vonatkozó, az ebben az irányelvben megállapítottnál szigorúbb követelményeket.

(8)       Az EÉPH szabályozási standardtervezetet dolgoz ki a (4) bekezdésben említett, a részesedést szerezni kívánók által benyújtandó információk kimerítő jegyzékének megállapítása tekintetében, a (2) bekezdés sérelme nélkül.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezetet 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(8a)     Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki a 11. cikk (2) bekezdése értelmében az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok között szükséges konzultációs folyamat részletes szabályaival kapcsolatos egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

13. cikk

Értékelés

(1)       A 11. cikk (1) bekezdésében előírt bejelentés és a 12. cikk (2) bekezdésében említett információ értékelésekor az illetékes hatóságok – a részesedésszerzés tárgyát képező befektetési vállalkozás hatékony, eredményes és prudens irányításának érdekében és a részesedést szerezni kívánó személynek a befektetési vállalkozásra gyakorolt valószínűsíthető befolyását figyelembe véve – az alábbi kritériumok alapján értékelik a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát:

a)        a részesedést szerezni kívánó jó hírneve;

b)        a szándékolt részesedésszerzés eredményeképpen a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata;

c)        a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatósága, különösen a részesedésszerzés tárgyát képező befektetési vállalkozásban folytatott és tervezett üzleti tevékenység típusával kapcsolatban;

d)        annak kérdése, hogy a befektetési vállalkozás képes lesz-e teljesíteni és folyamatosan teljesíteni az ezen az irányelven és adott esetben egyéb irányelveken – mégpedig a 2002/87/EK és a 2006/49/EK irányelven – alapuló prudenciális követelményeket és különösen, hogy vajon az a csoport, amelynek részévé válik, olyan szerkezetű-e, amely lehetővé teszi a hatékony felügyelet gyakorlását, az illetékes hatóságok közötti hatékony információcserét és az illetékes hatóságok közötti hatáskörmegosztás meghatározását;

da)    annak kérdése, hogy a javasolt részesedésszerzés növeli-e az összeférhetetlenség kockázatát;

e)      léteznek-e ésszerű okok annak feltételezésére, hogy a szándékolt részesedésszerzéssel kapcsolatban pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg a 2005/60/EK irányelv 1. cikke értelmében, vagy hogy a tervezett részesedésszerzés növelheti annak kockázatát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés első albekezdésében meghatározott feltételek kiigazítására.

(2)       Az illetékes hatóságok csak akkor ellenezhetik a szándékolt részesedésszerzést, ha erre az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján ésszerű okuk van, vagy ha a részesedést szerezni kívánó személy által szolgáltatott információ nem teljes.

(3)       A tagállamok nem szabhatnak előzetes feltételeket a megszerzendő részesedési arány tekintetében, és nem engedélyezhetik illetékes hatóságaik számára a szándékolt részesedésszerzésnek a piac gazdasági igényei alapján való vizsgálatát.

(4)       A tagállamok közzéteszik az értékeléshez szükséges és a 11. cikk (1) bekezdésében említett bejelentés időpontjában az illetékes hatóságok számára nyújtandó információk listáját. A kért információknak arányosnak kell lenniük, és azokat a részesedést szerezni kívánó személy és a szándékolt részesedésszerzés jellegéhez kell igazítani. A tagállamok nem kérhetnek a prudenciális értékelés szempontjából nem a tárgyhoz tartozó információkat.

(5)       A 12. cikk (1), (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak ellenére, amennyiben ugyanazon befektetési vállalkozás tekintetében kettő vagy több, befolyásoló részesedés szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlatról értesítik az illetékes hatóságot, úgy az utóbbinak a részesedést szerezni kívánó személyeket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelnie.

14. cikk

Tagság valamely engedélyezett befektetőkártalanítási rendszerben

Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy bármely, befektetési vállalkozásként engedélyt kérő jogalany az engedélyezéskor teljesíti-e a 97/9/EK irányelv alapján fennálló kötelezettségeit.

Ez a cikk nem vonatkozik az olyan hitelintézetek által kibocsátott strukturált betétekre, amelyek a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elismert betétbiztosítási rendszerek tagjai(41).

15. cikk

Indulótőke-ellátottság

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok csak akkor adják meg az engedélyt, ha a befektetési vállalkozás a 2006/49/EK  irányelv követelményeivel összhangban az adott befektetési szolgáltatás vagy tevékenység jellegére tekintettel elegendő indulótőkével rendelkezik.

16. cikk

Szervezeti követelmények

(1)      A székhely szerinti tagállam megköveteli, hogy a befektetési vállalkozások feleljenek meg az e cikk (2)–(8) bekezdésében és a 17. cikkben  foglalt szervezeti követelményeknek.

(2)      A befektetési vállalkozás megfelelő politikákat és hatékony eljárásokat hoz létre annak biztosítására, hogy a vállalkozás, beleértve annak vezetőit, alkalmazottait és meghatalmazottait, megfeleljen az ezen irányelv rendelkezései szerinti kötelezettségeknek, valamint az ilyen személyek személyes ügyleteire irányadó megfelelő szabályokat is megállapít.

(3)      A befektetési vállalkozás hatékony szervezeti és igazgatási megoldásokat tart fenn és működtet abból a célból, hogy minden ésszerű lépést megtehessen annak megelőzése érdekében, hogy a 23. cikkben meghatározott összeférhetetlenség hátrányosan érintse ügyfeleinek érdekeit. E rendelkezéseknek valamely szakpolitikát és egyéb olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy valamely befektetési termék megfelel-e azon ügyfelek igényeinek, akik számára a terméket kínálják majd, valamint annak biztosítását, hogy a vállalkozás által szakmai vagy lakossági ügyfeleknek való eladásra szánt befektetési termékek vagy strukturált betétek megfeleljenek valamely azonosított célpiac igényeinek, valamint hogy a befektetési termékeket értékesítő befektetési vállalkozás biztosítsa, hogy a befektetési terméket a célcsoporton belüli ügyfeleknek forgalmazzák. Az értékesítési céloknak és belső ösztönző rendszereknek nem szabad ösztönözniük a termékek célcsoporton kívüli ügyfeleknek történő értékesítését. Különösen a befektetési termékeket, strukturált betéteket vagy pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozásoknak rendelkezniük kell termékjóváhagyási eljárással, és meg kell hozniuk valamennyi szükséges operatív és eljárási intézkedést ezen termékjóváhagyási eljárás végrehajtására. A befektetési termékek és pénzügyi eszközök piaci forgalomba hozatala vagy forgalmazása előtt e termékeket és eszközöket a termékjóváhagyási eljárás alapján jóvá kell hagyni. Minden vonatkozó kockázatot gondosan mérlegelni kell, a termékeket és eszközöket pedig csak akkor lehet forgalomba hozni vagy forgalmazni, ha az a célzott ügyfélcsoport érdekét szolgálja. A termékjóváhagyási eljárás biztosítja, hogy a meglévő termékeket rendszeresen felülvizsgálják annak biztosítása érdekében, hogy az adott termék továbbra is megfeleljen az azonosított célpiac igényeinek. A termékjóváhagyási eljárást évente felülvizsgálják. A befektetési vállalkozásnak mindenkor naprakész és részletes tájékoztatással kell tudnia szolgálni az érintett illetékes hatóság számára termékjóváhagyási eljárásának természetét és részleteit illetően.

(4)      A befektetési vállalkozás minden ésszerű lépést megtesz a befektetési szolgáltatások és tevékenységek teljesítésének folyamatossága és szabályossága biztosításának érdekében. A befektetési vállalkozás e célból megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz.

(5)      A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy amikor harmadik félre támaszkodik az ügyfelek számára a folyamatos és kielégítő szolgáltatásnyújtás vagy befektetési tevékenységvégzés szempontjából kritikus fontosságú operatív funkciók teljesítéséhez, minden ésszerű intézkedést meghoz az indokolatlan további működési kockázat elkerülésére. Fontos operatív funkciók kiszervezése nem vállalható oly módon, hogy az lényegesen sértse a vállalkozás belső ellenőrzésének minőségét, illetve a felügyelők lehetőségét arra, hogy figyelemmel kísérjék a vállalkozás kötelezettségeinek teljesítését.

A befektetési vállalkozásnak megalapozott igazgatási és számviteli eljárásokkal, belső ellenőrzési mechanizmusokkal, hatékony kockázatértékelési eljárásokkal, valamint az adatfeldolgozó rendszereihez hatékony ellenőrzési és védelmi szabályokkal kell rendelkeznie.

(6)      A befektetési vállalkozásnak az általa nyújtott összes szolgáltatásról és az általa végzett összes ügyletről nyilvántartást kell vezetnie, amelynek megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse az ezen irányelv követelményeinek való megfelelést, és különösen meggyőződhessen arról, hogy a befektetési vállalkozás az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel szemben fennálló minden kötelezettségének eleget tett-e.

(7)      A nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell legalább a sajátszámlás kereskedésben megkötött ügyleteket érintő és az olyan ügyfélmegbízásokkal kapcsolatos telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítését, amikor a szolgáltatás a megbízások átvétele és továbbítása, valamint a megbízások végrehajtása az ügyfél nevében.

A tagállamok eltekinthetnek a telefonbeszélgetések rögzítésének kötelezettségétől abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás fő tevékenységeként nem kap és nem továbbít megbízásokat, illetve nem hajt végre megbízásokat az ügyfelek nevében.

A pénzügyi intézmények és a lakossági ügyfelek közötti kommunikáció tekintetében a tagállamok az első albekezdésben említett rögzítés helyett elismerhetik az ilyen telefonbeszélgetések tartalmának megfelelő – például az ügyfél által aláírt jegyzőkönyv formájában történő – dokumentálását.

Az első albekezdéssel összhangban rögzített telefonbeszélgetések és elektronikus kommunikáció felvételeit, vagy a második albekezdésnek megfelelően elkészített jegyzőkönyveket az érintett ügyfeleknek kérésre át kell adni. A tagállamok előírják az ilyen nyilvántartások a befektetés végétől számított egy évig tartó megőrzését.

A befektetési vállalkozás illetékes munkatársai csak a befektetési vállalkozás által biztosított berendezések használata mellett folytathatják az első albekezdésben említett beszélgetéseket és kommunikációt, amelyekről nyilvántartást őriznek meg.

(8)      A befektetési vállalkozásnak az ügyfelei tulajdonában lévő pénzügyi eszközök tartásakor kielégítő megoldásokkal kell óvnia az ügyfelek tulajdonosi jogait, különösen a befektetési vállalkozás fizetésképtelensége esetén, és meg kell előznie az ügyfelek eszközeinek saját számlára történő felhasználását, kivéve, ha ez az ügyfél kifejezett hozzájárulásával történik.

(9)      A befektetési vállalkozásnak az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök tartásakor megfelelő megoldásokkal kell óvnia az ügyfelek jogait, és a hitelintézetek esetének kivételével meg kell előznie az ügyfelek pénzeszközeinek saját számlára történő felhasználását.

(10)    A befektetési vállalkozás nem köthet lakossági ügyfelekkel tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodásokat az ügyfél jelenlegi vagy jövőbeli, tényleges vagy függő vagy várható kötelmeinek biztosítékaként vagy fedezeteként.

(11)    Befektetési vállalkozások fióktelepei esetén a fióktelep helye szerinti tagállam illetékes hatósága érvényesíti a (6) és (7)  bekezdésben foglalt kötelezettséget a fióktelep által végrehajtott ügyletek tekintetében, a befektetési vállalkozás székhely szerinti tagállama illetékes hatóságának a nyilvántartásokba való közvetlen betekintési lehetőségének sérelme nélkül.

(12)     A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedéseket illetően, amelyek ▌ részletesen meghatározzák a különböző befektetési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy befektetési tevékenységeket, illetve kiegészítő szolgáltatásokat vagy ezek kombinációját végző befektetési vállalkozásokkal és harmadik országbeli vállalkozásoknak a 43. cikkel összhangban engedélyezett fióktelepeivel  szemben megállapítandó, az e cikk (2)–(9) bekezdésében rögzített konkrét szervezeti követelményeket.

17. cikk

Algoritmikus és nagyfrekvenciájú kereskedés

(1)      Az algoritmikus kereskedéssel foglalkozó befektetési vállalkozás az általa működtetett vállalkozásnak megfelelő, hatékony rendszerekkel és kockázatellenőrzéssel rendelkezik azt biztosítandó, hogy kereskedési rendszerei rugalmasak legyenek és elegendő kapacitással rendelkezzenek, azok megfelelő kereskedési küszöbértékek és limitek hatálya alá tartozzanak, és megakadályozzák hibás megbízások kiküldését, vagy azt, hogy a rendszer másképpen működjön olyan módon, ami rendellenes piacot teremthet vagy ahhoz hozzájárulhat. Az ilyen vállalkozásnak hatékony rendszerei és kockázatellenőrzései vannak az arról való gondoskodásra is, hogy a kereskedési rendszerek ne legyenek felhasználhatók semmiféle olyan célra, amely a [MAR]/EU rendelettel vagy annak a kereskedési helyszínnek a szabályaival ellentétes, amelyhez kapcsolódnak. A befektetési vállalkozás hatékony mechanizmusokkal rendelkezik az üzletvitel folyamatosságának biztosítására, hogy kezelhesse kereskedési rendszereinek bármiféle váratlan meghibásodását, és gondoskodik arról, hogy rendszerei teljes mértékben le legyenek tesztelve és megfelelően ellenőrzöttek legyenek annak biztosítására, hogy e bekezdés követelményeinek megfeleljenek.

(2)      Az algoritmikus kereskedésbe bekapcsolódó befektetési vállalkozás legalább évente saját kezdeményezésére és bármely egyéb időpontban kérésre a székhelye szerinti ország illetékes hatósága számára részletes ismertetést ad algoritmikus kereskedési stratégiáiról, a rendszerben felhasznált kereskedési paraméterek vagy limitek részleteiről, az (1) bekezdés feltételeinek teljesítéséhez szükséges fő megfelelőségi és kockázati ellenőrzésekről, valamint a rendszerek tesztelésének adatairól. A befektetési vállalkozás – az illetékes hatóság kérésére – további információkat nyújt be algoritmikus kereskedéséről és az ilyen kereskedéshez felhasznált rendszerekről.

(2a)   A nagyfrekvenciájú kereskedési stratégiával foglalkozó befektetési vállalkozás jóváhagyott formában tárolja a kereskedési helyszínek bármelyikén alkalmazott árfolyamok, illetve az ott végzett kereskedési tevékenység nyers nézetű ellenőrzési nyomvonalát, és kérésre az illetékes nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátja.

(3)      Az árjegyzésben többek közt a valamely kereskedési helyszín által kínált árjegyzési rendszerben való részvétel révén részt vevő befektetési vállalkozás kötelező érvényű, írásbeli megállapodást köt a kereskedési helyszínnel az árjegyzésből adódó alapvető kötelezettségekről, és tiszteletben tartja e megállapodás feltételeit, ideértve a likviditási rendelkezéseket is. A befektetési vállalkozás hatékony rendszerekkel és ellenőrző mechanizmusokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy mindenkor teljesíteni tudja a megállapodás szerinti kötelezettségeit. Amennyiben egy befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedési stratégiát alkalmaz árjegyzői kötelezettségeinek teljesítése céljából, biztosítania kell, hogy az algoritmus folyamatosan működésben legyen azon kereskedési helyszín kereskedési ideje alatt, ahova a befektetési vállalkozás megbízásai érkeznek, vagy amelynek rendszerén keresztül az ügyleteket teljesít, valamint hogy az algoritmus kereskedési paraméterei vagy limitjei biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás versenyképes árakon kötelező érvényű jegyzéseket tesz közzé, amelynek következtében mindenkor rendszeresen és folyamatosan likviditást biztosítanak a piac számára,függetlenül az uralkodó piaci körülményektől, hacsak az írásos megállapodás máshogy nem rendelkezik.

(4)      A befektetési vállalkozások nem biztosítanak a kereskedési helyszínhez szponzorált és fedezetlen hozzáférést. Annak a befektetési vállalkozásnak, amely közvetlen piaci hozzáférést biztosít egy kereskedési helyszínhez, rendelkeznie kell hatékony rendszerekkel és ellenőrzésekkel, amelyek gondoskodnak arról, hogy a szolgáltatást használó személyek alkalmasságának értékelése és annak felülvizsgálata megfelelő legyen, hogy azok a személyek, akik a szolgáltatást használják nem mehetnek túl az előzetesen meghatározott kereskedési és hitel-küszöbértékeken, hogy a szolgáltatást használó személyek által folytatott kereskedés megfelelő ellenőrzés alatt áll és hogy a megfelelő kockázatellenőrzések megakadályozzák az olyan kereskedést, amely kockázatokat teremthet magának a befektetési vállalkozásnak a számára, vagy amely rendellenes piacot teremthetnek vagy hozzájárulhatnak annak létrejöttéhez, vagy ellentétesek lehetnek a [MAR]/EU rendelettel vagy a kereskedési helyszín szabályaival. A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy legyen egy kötelező érvényű írásos megállapodás a vállalkozás és a személy között, a szolgáltatás nyújtásából keletkező lényeges jogokról és kötelezettségekről, és hogy a megállapodás szerint a vállalkozás viseli a felelősséget azért, hogy a szolgáltatás felhasználásával végzett kereskedés megfelel ezen irányelv, a [MAR].../...EU rendelet előírásainak és a kereskedési helyszín szabályainak.

(5)      Az olyan befektetési vállalkozás, amely általános klíringtagként jár el más személyek számára, rendelkezik hatékony rendszerekkel és ellenőrzéssel, melyek révén gondoskodik arról, hogy az elszámolási szolgáltatásokat csak megfelelő, és világos kritériumokat teljesítő személyek veszik igénybe, és hogy megfelelő előírások vonatkoznak azokra a személyekre, amelyek a vállalkozás számára és a piac számára a kockázatokat lecsökkentik. A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy legyen egy kötelező érvényű írásos megállapodás a vállalkozás és a személy között, az azon szolgáltatás nyújtásából keletkező lényeges jogokról és kötelezettségekről.

(6)      A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1)–(5) bekezdésekben rögzített részletes szervezeti követelményeket meghatározó intézkedésekről azon befektetési vállalkozások számára, amelyek különféle befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket és kiegészítő tevékenységeket vagy azok valamilyen kombinációját végzik.

18. cikk

A kereskedés folyamata és az ügyletek véglegesítése egy MTF-ben és egy OTF-ben

(1)      A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et vagy az OTF-et  működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők amellett, hogy megfelelnek a 16. cikkben megállapított szervezeti követelményeknek, átlátható szabályokat és eljárásokat hozzanak létre a tisztességes és rendezett kereskedés érdekében, valamint objektív ismérveket állapítsanak meg a megbízások hatékony végrehajtására. Szabályokkal kell rendelkezniük a rendszer technikai működésének megalapozott irányítására, hogy megbirkózhasson a rendszerleállás kockázatával, ideértve az előre nem látható események hatékony kezelésére vonatkozó megoldásokat is;

(2)      A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et vagy az OTF-et  működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők átlátható szabályokban állapítsanak meg szempontokat azon pénzügyi eszközök meghatározására, amelyekkel rendszereikben kereskedni lehet.

A tagállamok megkövetelik, hogy adott esetben az MTF-et vagy az OTF-et  működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők kellő, nyilvánosan hozzáférhető információt biztosítsanak, lehetővé téve felhasználóik számára, hogy megítéljék a befektetési lehetőségeket, figyelembe véve mind a felhasználók jellegét, mind a kereskedésben részt vevő eszközök fajtáit, vagy győződjenek meg arról, hogy az ilyen információhoz hozzá lehet férni.

(3)      A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et vagy az OTF-et működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők a létesítményhez való hozzáférésre irányadó átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat hozzanak létre, tegyenek közzé és tartsanak fenn objektív szempontok alapján.

(3a)    A tagállamok előírják, hogy az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők rendelkezzenek mechanizmusokkal az MTF vagy az OTF, tulajdonosai vagy működtetője közötti, illetve az MTF vagy az OTF megbízható működése ellen ható bármely összeférhetetlenség azonosítására, valamint az MTF vagy az OTF működését vagy résztvevőit érintő, a szóban forgó összeférhetetlenségből eredő, potenciálisan hátrányos következmények kezelésére.

(4)      A tagállamok előírják, hogy az MTF-et vagy az OTF-et  működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők egyértelműen tájékoztassák felhasználóikat az adott rendszerben végrehajtott ügyletek teljesítéséért viselt felelősségükről. A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et vagy az OTF-et  működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők a szükséges megoldásokkal segítsék elő az MTF vagy az OTF  rendszereiben megkötött ügyletek hatékony teljesítését.

(4a)    A tagállamok előírják, hogy minden MTF vagy OTF legalább négy, ténylegesen aktív taggal vagy felhasználóval rendelkezzen, amelyek mindegyikének lehetősége van a többiekkel való kölcsönös együttműködésre az árképzés terén.

(5)      Amennyiben valamely szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral a kibocsátó hozzájárulása nélkül valamely MTF-en vagy OTF-en  is kereskednek, a kibocsátó az adott MTF vagy OTF  vonatkozásában nem köteles induló, folyamatos vagy eseti pénzügyi beszámolásra.

(6)      A tagállamok előírják, hogy az MTF-et vagy az OTF-et  működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető haladéktalanul teljesítse az illetékes hatóság által a valamely pénzügyi eszköz kereskedésből való felfüggesztésére vagy a kereskedésből való kivonására az 72. cikk (1) bekezdése alapján kiadott utasításokat.

(7)      A tagállamok előírják az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők számára, hogy az illetékes hatóságnak és az EÉPH-nak részletes ismertetést adjanak az MTF vagy OTF működéséről, ezen belül bármely, ugyanezen befektetési vállalkozások és piacműködtetők tulajdonában lévő szabályozott piaccal, MTF-fel , OTF-fel vagy rendszeres internalizálóval való kapcsolatukról, illetve az ezekben való részesedésükről, valamint hogy rendelkezésre bocsássák tagjaik és/vagy felhasználóik névsorát. Minden befektetési vállalkozásnak és piacműködtetőnek szóló MTF- vagy OTF-engedélyről értesíteni kell az EÉPH-t. Az EÉPH jegyzéket készít az Európai Unióban működő összes MTF-ről és OTF-ről. A jegyzék információkat tartalmaz az MTF vagy OTF által nyújtott szolgáltatásokról, és maga után vonja, hogy a(z) …/…/EU [MiFIR]. rendelet 23., 5. és 9. cikkével összhangban készülő jelentésekben az MTF-et vagy OTF-et azonosító egyedi kóddal szerepel. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Az EÉPH e jegyzéket saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja.

(8)      Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (8) bekezdésben hivatkozott ismertetés és értesítés tartalmának és formájának meghatározására.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...](42)*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

19. cikk

Konkrét előírások az MTF-ek számára

(1)      A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et működtető befektetési vállalkozásoknak vagy piacműködtetőknek amellett, hogy megfelelnek a 16. és 18. cikkben megállapított követelményeknek, ki kell alakítaniuk és végre kell hajtaniuk a kötelező szabályokat a megbízások hatékony végrehajtására a rendszerben.

(2)      A tagállamok előírják, hogy a 18. cikk (4) bekezdésében említett, az MTF-ekhez való hozzáférést irányító szabályok megfeleljenek az 55. cikk (3) bekezdésében rögzített feltételeknek.

(3)      A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők mechanizmusokkal rendelkezzenek az alábbiak tekintetében:

a)      legyen megfelelően felszerelt azon kockázatok kezelésére, amelyeknek ki van téve, hogy megfelelő megállapodásokat és rendszereket hozzon létre a működését veszélyeztető összes lényeges kockázat azonosítására, és hatékony intézkedéseket hozzon az ilyen kockázatok csökkentésére;

b)        az MTF, annak tulajdonosai vagy működtetője és az MTF jó működése közötti bármely összeférhetetlenség világos azonosítása, és ezen összeférhetetlenség az MTF működésére vagy résztvevőire háruló potenciálisan hátrányos következményeinek kezelése;

c)      hatékony mechanizmusokkal segítse elő a rendszereiben teljesített ügyletek hatékony és határidőben történő véglegesítését; valamint

d)        az engedélyezés időpontjában és folyamatosan is rendelkezzék rendezett működésének elősegítésére kellő pénzügyi forrásokkal, tekintettel a piacon kötött ügyletek jellegére és kiterjedésére, valamint azon kockázatok körére és fokára, amelyeknek ki van téve.

(4)      A tagállamok előírják az MTF számára az 51. cikkben és az 51a. cikkben foglaltaknak való megfelelést, és hogy ehhez hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezzen.

(5)      A tagállamok biztosítják, hogy a 24., 25., 27. és 28. cikk rendelkezései ne vonatkozzanak az MTF-re irányadó szabályok alapján végrehajtott, a tagjai vagy résztvevői közötti ügyletekre, vagy az MTF és tagjai vagy résztvevői között az MTF használatával kapcsolatos ügyletekre. Az MTF tagjai vagy résztvevői azonban kötelesek megfelelni a 24., 25., 27. és 28. cikkben előírt kötelezettségeknek ügyfeleik tekintetében, ha ügyfelek nevében eljárva az ügyfelek megbízásait valamely MTF rendszerein keresztül hajtják végre.

20. cikk

Konkrét előírások az OTF-ek számára

(1)      A tagállamok előírják, hogy az OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők hozzanak létre olyan mechanizmusokat, amelyek megakadályozzák, hogy egy ügyfélmegbízást egy OTF-ben az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető saját tőkéjének terhére hajtsanak végre, vagy az olyan gazdálkodó egység részéről érkező ügyfélmegbízások végrehajtását, amely a befektetési vállalkozással és/vagy piacműködtetővel azonos vállalatcsoport és/vagy jogi személy részét alkotja .

A befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető, vagy a befektetési vállalkozással és/vagy piacműködtetővel azonos vállalatcsoport és/vagy jogi személy részét alkotó gazdálkodó egység nem működhet rendszeres internalizálóként az általa működtetett OTF-ben, és az OTF nem kapcsolódhat rendszeres internalizálóhoz oly módon, amely lehetővé tenné, hogy az OTF-beli megbízások és a rendszeres internalizálónál lévő megbízások vagy ajánlatok egymásra hassanak. Az OTF nem kapcsolódhat másik OTF-hez olyan módon, ami lehetővé teszi, hogy a különböző OTF-ek hassanak egymásra.

(1a)   A tagállamok előírják, hogy amennyiben valamely kötvényt, strukturált pénzügyi terméket vagy kibocsátási egységet a szabályozott piaci kereskedésbe bevezetnek vagy azzal MTF-en kereskednek, az OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők csak a nagy arányú megbízások teljesítését teszik lehetővé OTF-en.

(1b)   Az OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők ennek során csak az alábbiakkal kapcsolatban járhatnak el belátásuk szerint:

a)      valamely ügylet teljesítésének módja; valamint

b)      az ügyfelek közti kölcsönhatás módja.

(2)      Az OTF engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell egy részletes leírást arról, hogy a rendszer miért nem megfelelő és miért nem képes arra, hogy szabályozott piacként, MTF-ként vagy rendszeres internalizálóként működjön. Az OTF működtetője az engedélyezést követően évente jelentést tesz az illetékes hatóságnak, naprakész tájékoztatást biztosítva.

(2a)   A tagállamok előírják, hogy az OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők megfelelő lépéseket tegyenek az OTF felügyeletével és működésével kapcsolatban felmerülő bármely összeférhetetlenség azonosítása és kezelése érdekében, amely hátrányosan érintheti az OTF tagjait vagy az abban részt vevőket.

(3)      A tagállamok biztosítják, hogy a 24.., 25., 27. és 28. cikk rendelkezéseit az OTF-fel kapcsolatos ügyletekre alkalmazzák.

(4)      A tagállamok előírják az OTF-ek ▌számára az 51. cikkben és az 51a. cikkben foglaltaknak való megfelelést, és hogy ehhez hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezzenek.

II. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

1. szakasz

Általános rendelkezések

21. cikk

Az induló engedély feltételeinek rendszeres felülvizsgálata

(1)      A tagállamok megkövetelik, hogy a területükön engedélyezett befektetési vállalkozás folyamatosan, minden időben feleljen meg az e cím I. fejezetében az induló engedélyre megállapított feltételeknek.

(2)      A tagállamok megkövetelik, hogy illetékes hatóságaik megfelelő módszereket hozzanak létre annak figyelemmel kísérésére, hogy a befektetési vállalkozások teljesítik-e az (1) bekezdés alapján a kötelezettségeiket. Megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások tájékoztassák az illetékes hatóságokat minden, az induló engedélyhez megállapított feltételekben bekövetkező lényeges változásról.

Az EÉPH útmutatást dolgozhat ki az ebben a bekezdésben említett figyelemmel kísérés módszereire vonatkozóan.

22. cikk

Általános kötelezettségek a folyamatos felügyelet tekintetében

▌A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok kísérjék figyelemmel a befektetési vállalkozások tevékenységeit oly módon, hogy értékelhessék az ezen irányelvben előírt működési feltételeknek való megfelelést. A tagállamok biztosítják, hogy a megfelelő intézkedések illetékes hatóságaik számára rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a befektetési vállalkozásoktól e kötelezettségeknek való megfelelés értékeléséhez szükséges információt megszerezzék.

23. cikk

Összeférhetetlenség

(1)       A tagállamok előírják befektetési vállalkozásaik számára, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg minden olyan összeférhetetlenség azonosítására, amely közöttük, beleértve vezetőiket, alkalmazottaikat és meghatalmazottaikat vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy, illetve ügyfeleik, vagy valamely ügyfelük és egy másik ügyfelük között a befektetési és kiegészítő szolgáltatások vagy ezek kombinációi nyújtása során felmerülhet, beleértve a harmadik felek által nyújtott ösztönzők elfogadásából, a vállalkozás saját díjazásából és egyéb ösztönző struktúrákból adódó összeférhetetlenségeket is.

(2)       Amennyiben a befektetési vállalkozás által a 16. cikk (3) bekezdésének megfelelően létrehozott, az összeférhetetlenség megelőzésére vagy kezelésére irányuló szervezeti vagy igazgatási szabályok nem elegendőek megfelelő megbízhatósággal annak biztosítására, hogy az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát megelőzze, a befektetési vállalkozás világosan feltárja az összeférhetetlenség általános jellegét és/vagy forrásait az ügyfél előtt, mielőtt elvállalná számára üzleti tevékenység végzését.

(3)       Az 94. cikknek megfelelően a Bizottságot fel kell jogosítani felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a következő célokból:

a)        azon lépések meghatározására, amelyek megtétele ésszerűen elvárható a befektetési vállalkozásoktól az összeférhetetlenség megállapítása, megelőzése, kezelése és feltárása érdekében, a különféle befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve azok kombinációi nyújtásakor;

b)        megfelelő szempontok megállapítására azon összeférhetetlenségi formák meghatározásához, amelyek fennállása sértheti a befektetési vállalkozás ügyfeleinek vagy potenciális ügyfeleinek érdekeit.

2. szakasz

Rendelkezések a befektetővédelem biztosítására

24. cikk

Általános elvek és az ügyfelek tájékoztatása

(1)       A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési szolgáltatások, vagy adott esetben a kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek történő nyújtásakor a befektetési vállalkozás járjon el becsületesen, tisztességesen és hivatásszerűen az ügyfelei legjobb érdekeinek megfelelően, és különösen feleljen meg az ebben a cikkben és a 25. cikkben  foglalt elveknek.

(1a)     A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen, hogy amennyiben a befektetési vállalkozások szakmai vagy lakossági ügyfeleknek történő értékesítésre szánt befektetési termékeket vagy strukturált betéteket alakítanak ki, ezeket a termékeket úgy alakítsák ki, hogy megfeleljenek az ügyfelek vonatkozó kategóriáján belül egy azonosított célpiac szükségleteinek. A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások ésszerű lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy minden befektetési terméket a célcsoporton belüli ügyfelek számára értékesítenek és forgalmaznak, valamint hogy az értékesítési célok és belső ösztönző rendszerek vagy ösztönzők ne ösztönözzék a befektetési termék célcsoporton kívüli ügyfeleknek történő értékesítését vagy forgalmazását. A tagállamok megkövetelik a szakmai vagy lakossági ügyfeleknek történő értékesítésre szánt befektetési termékeket vagy strukturált betéteket kialakító befektetési vállalkozásoktól a termék célpiacán forgalmazóként tevékenykedő bármely harmadik fél tájékoztatását.

(1b)     A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás által az alkalmazottainak, kinevezett képviselőinek vagy más befektetési vállalkozásoknak a díjazására alkalmazott módszer ne akadályozza meg abban, hogy eleget tegyen annak a kötelezettségének, miszerint az ügyfelek legjobb érdekeinek megfelelően kell eljárnia. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az alkalmazottak lakossági ügyfelek számára befektetési termékekkel vagy pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tanácsot nyújtanak, vagy ilyeneket értékesítenek, a javadalmazási struktúrák ne befolyásolják negatívan az alkalmazottak arra való képességét, hogy adott esetben objektív javaslatot tegyenek, vagy olyan módon nyújtsanak tájékoztatást, amely a (2) bekezdéssel összhangban tisztességes, világos és nem félrevezető, és más módon se váltsanak ki indokolatlan összeférhetetlenséget.

           A tagállamok különösen arról gondoskodnak, hogy:

a)        a díjazás ne főleg az értékesítési céloktól vagy a befektetési termékek vagy pénzügyi eszközök nyereségességétől függjön;

b)        a javadalmazás vagy a teljesítményértékelést is magában foglaló egyéb mechanizmusok ne ösztönözzék az alkalmazottakat arra, hogy egy adott befektetési terméket vagy pénzügyi eszközt ajánljanak valamely lakossági ügyfél számára, ha a befektetési vállalkozás egyéb, az ügyfél céljainak megfelelőbb befektetési terméket vagy pénzügyi eszközt is kínálhat.

(1c)     A tagállamok biztosítják, hogy nem tekinthető úgy, hogy a befektetési vállalkozások teljesítik a 23. cikk szerinti vagy az e cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségeiket különösen abban az esetben, amikor az ügyfél kivételével bármely személy számára fizetnek, vagy bármely díjban vagy jutalékban részesülnek, vagy bármely nem pénzügyi előnyben részesülnek vagy nem pénzügyi előnyt nyújtanak az ügyfél kivételével bármely fél által nyújtott befektetési szolgáltatás vagy kiegészítő szolgáltatás biztosításával kapcsolatban, az alább felsorolt esetek kivételével, amikor a díj vagy jutalék kifizetése, vagy a nem pénzügyi előny nyújtása:

a)        a befektetőre háramlik, és azt a valamennyi szolgáltatást, illetve az azzal kapcsolatos díjakat és jutalékot részletesen ismertető dokumentáció kíséri;

b)        lehetővé teszi a befektetési szolgáltatások nyújtását, vagy ahhoz szükséges – pl. őrzési díjak, elszámolási és átváltási díjak, igazgatási illetékek vagy jogi költségek – , amelyek természetüknél fogva nem gerjesztenek konfliktusokat a vállalkozásnak ügyfele legjobb érdekében végzett becsületes, tisztességes és szakszerű tevékenységére vonatkozó kötelességével kapcsolatban; vagy

c)        annak meglétét, természetét és összegét, vagy, amennyiben az összeg nem állapítható meg pontosan, az összeg kiszámolásának módját egyértelműen közölni kell az ügyféllel, a vonatkozó szolgáltatás nyújtását megelőzően.

A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az a) pontban rögzített előírások csak akkor teljesülnek, ha a díj, jutalék vagy a nem pénzbeli előnyök értékét az ügyfélre ruházzák.

(2)       A befektetési vállalkozás által ügyfeleihez vagy potenciális ügyfeleihez eljuttatott minden információnak tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie, beleértve a marketingközleményeket is. A marketingközlemények marketingjellegének világosan felismerhetőnek kell lennie.

(3)       Az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek megfelelő időben megfelelő tájékoztatást kell biztosítani a következőkről:

-       a befektetési vállalkozás és annak szolgáltatásai; befektetési tanácsadás esetén az információnak meg kell határoznia a tanácsadás által érintett termékek körét,

-       termékszerkezetek és az ügyfeleknek a megadott célpiac szerinti besorolása, a pénzügyi eszközök és javasolt befektetési stratégiák; ennek magában kell foglalnia megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az ilyen termékstruktúrákba, pénzügyi eszközökbe történő befektetésekkel vagy egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról,

-       a teljesítés helyszínei,

-       a mind a befektetési, mind a kiegészítő szolgáltatásokhoz és az ügyfeleknek ajánlott vagy értékesített bármely befektetési termékhez, strukturált betéthez vagy pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó költségek és díjak.

Valamennyi befektetési termék vonatkozásában az első albekezdésben foglalt információnak magában kell foglalnia a befektetés teljes költségét a levonások megtérülésekre gyakorolt halmozott hatásainak standardizált illusztrációja révén, beleértve azokat a díjakat és költségeket is, amelyeket nem a mögöttes piaci kockázat hoz létre, befektetés előtti készpénzösszegként kifejezett, szabványosított projekció alapján, és legalább évente egyszer minden aktuális befektetés vonatkozásában.

(3a)     Befektetési tanácsadás és diszkrecionális portfóliókezelés biztosítása esetén a (3) bekezdésben említett megfelelő információt a befektetési tanácsadás megtörténte előtt kell rendelkezésre bocsátani, és annak az alábbiakat kell magába foglalnia:

a)     azon befektetési termékek és pénzügyi eszközök köre, amelyek az ajánlás alapját képezik, és különösen az, hogy ez a kör a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban lévő gazdálkodó egységek által kibocsátott vagy nyújtott pénzügyi eszközökre korlátozódik-e;

b)     hogy a fogyasztónak kell-e díjat fizetnie a tanácsadásért, és ha igen, mennyit, illetve a díjat kiszámításához szükséges információt;

c)     hogy a vállalkozás kap-e díjat, jutalékot, pénzbeli vagy nem pénzbeli előnyöket vagy egyéb ösztönzőket harmadik felek részéről a befektetési tanácsadással kapcsolatban, és, adott esetben, az ösztönzőnek az ügyfélre való átruházásának mechanizmusa;

d)     hogy a befektetési vállalkozás el fogja-e látni az ügyfelet az ügyfeleknek javasolt pénzügyi eszközök alkalmasságára vonatkozó időszakos értékeléssel,

Az első albekezdésben és az (1c) bekezdés c) pontjában említett információt átfogó formában és olyan módon kell nyújtani, hogy az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek ésszerűen képesek legyenek megérteni a felkínált befektetési szolgáltatás, illetve az adott pénzügyi eszköz fajtájának természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket. A tagállamok előírhatják ennek a tájékoztatásnak ▌az egységesített formátumban történő biztosítását.

(4)       Azon esetekben, ha a befektetési szolgáltatást olyan pénzügyi termék részeként kínálják, amelyre a tájékoztatási kötelezettségek tekintetében már az uniós  jogszabályok vagy közös, a hitelintézetekre és fogyasztói hitelekre vonatkozó európai uniós előírások rendelkezései vonatkoznak, az ilyen szolgáltatásra ezeken túlmenően nem vonatkoznak a (2), (3) és (3a) bekezdésben  megállapított kötelezettségek.

(5)       A tagállamok ezenfelül megtilthatják vagy tovább korlátozhatják a befektetési tanácsadással vagy a diszkrecionális portfóliókezeléssel kapcsolatban a díjak, jutalékok vagy nem pénzbeli előnyök nyújtását vagy elfogadását. Ez magában foglalhatja annak előírását is, hogy az ilyen díjakat, jutalékokat vagy nem pénzbeli juttatásokat vissza kell juttatni az ügyfélnek vagy be kell számítani az ügyfél által fizetett díjakba.

A tagállamok továbbá előírhatják, hogy amennyiben egy tanácsadó arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy a tanácsadás független alapon történik, a tanácsadónak a piacon rendelkezésre álló, típusuk, kibocsátójuk vagy termékszolgáltatójuk tekintetében megfelelően diverzifikált befektetési termékek vagy pénzügyi eszközök elegendően tág körét kell értékelnie annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfél befektetési célkitűzései megfelelően megvalósíthatók legyenek, és ne korlátozódjanak a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló gazdálkodó egységek által kibocsátott vagy nyújtott pénzügyi eszközökre.

(6)       A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy amennyiben diszkrecionális portfóliókezelést nyújtanak, időszakos jelentésben tegyék közzé a diszkrecionális portfóliókezeléssel kapcsolatban az előző időszak folyamán kifizetett vagy kapott valamennyi ösztönzőt. A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás alkalmazottaira, képviselőire vagy más, vele kapcsolatban álló befektetési vállalkozásokra vonatkozó díjazási politikái ne érintsék azt a képességét, hogy ügyfelei legjobb érdekeinek megfelelően járjon el.

(7)       Amikor egy befektetési szolgáltatást csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt kínálnak lakossági ügyfelek számára, a befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy az egyes komponenseket meg lehet-e külön vásárolni, és mindegyik komponensről külön költségigazolást és díjkiszabást kell kiállítania.

Az EÉPH az európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) együttműködésben, az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán keresztül, legkésőbb [...](43)*-ig iránymutatásokat dolgoz ki és aktualizál időszakonként a keresztértékesítési gyakorlatok felügyeletével és értékelésével kapcsolatban, különösen jelezve azokat a helyzeteket, amelyekben a keresztértékesítési gyakorlatok nincsenek összhangban az (1) bekezdésben leírt kötelezettségekkel.

(8)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások betartsák az e cikkben foglalt elveket, amikor ügyfeleik számára befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak figyelembe kell venniük:

a)     az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek kínált vagy nyújtott szolgáltatás(ok) jellegét, figyelemmel az ügyletek fajtájára, céljára, nagyságrendjére és gyakoriságára;

b)     a kínált vagy figyelembe vett befektetési termékek jellegét, ideértve a pénzügyi eszközök különféle típusait, és az 1. cikk (2) bekezdésében említett betéteket;

c)     az ügyfél vagy potenciális ügyfelek lakossági vagy szakmai jellegét, vagy – a (3) bekezdés esetében – jogosult szerződő felekként történt besorolásukat;

ca)   a (3) bekezdésben említett szabványosított illusztrációkra vonatkozó paramétereket;

25. cikk

Az alkalmasság és a megfelelőség értékelése, jelentés az ügyfeleknek

(-1)     A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását és bizonyítását, hogy a befektetési vállalkozás nevében az ügyfélnek befektetési termékekről, befektetési szolgáltatásokról vagy kiegészítő szolgáltatásokról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában vannak a 24. cikk és az e cikk szerinti kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és képesítésnek, és a tagállamok közzéteszik az ismeretek és képességek értékeléséhez használt kritériumokat.

(1)       Befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás nyújtásakor a befektetési vállalkozásnak be kell szereznie a szükséges információkat az ügyfél vagy potenciális ügyfél adott termék vagy szolgáltatás meghatározott fajtája szempontjából releváns befektetések terén meglévő ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről, így a veszteségviselési képességéről, kockázattűréséről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél vagy a potenciális ügyfél számára alkalmas, és különösen a kockázattűrésével és veszteségviselési képességével összhangban álló befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket ajánlhasson.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy befektetési vállalkozás olyan befektetési tanácsot ad, amelyben a 24. cikk (7) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomagot vagy összekapcsolt termékeket ajánl, az összetevők külön-külön és csomagként együttesen is megfelelők az ügyfél számára.

(2)       A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások az (1) bekezdésben említetteken kívüli befektetési szolgáltatások nyújtásakor kérjék meg az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, hogy tájékoztassa őket a felkínált vagy igényelt szolgáltatás vagy termék konkrét fajtája szempontjából lényeges, befektetési téren meglévő ismereteiről, illetve tapasztalatairól azért, hogy a befektetési vállalkozás felmérhesse, hogy a befektetési szolgáltatás vagy az ajánlott termék megfelelő-e az ügyfél számára. A 24. cikk (7) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomag vagy termékcsomag esetében az értékelés során meg kell vizsgálni, hogy az összetevők külön-külön és csomagként együttesen is megfelelők-e az ügyfél számára.

Ha  a befektetési vállalkozás az előző albekezdés alapján kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára, a befektetési vállalkozásnak erre az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet figyelmeztetnie kell. Az ilyen figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható.

Amikor az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek nem adják meg az első albekezdésben említett tájékoztatást, vagy nem adnak elegendő információt ismereteikről és tapasztalataikról, a befektetési vállalkozásnak figyelmeztetnie kell őket arra, hogy a vállalkozás nincs abban a helyzetben, hogy  megállapítsa, hogy az előirányzott szolgáltatás vagy termék megfelelő-e számukra . Az ilyen figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható.

(3)       A tagállamok lehetővé teszik a befektetési vállalkozások számára, hogy a kizárólag ügyfélmegbízások végrehajtásából vagy fogadásából és továbbításából álló befektetési szolgáltatásokat – kiegészítő szolgáltatásokkal vagy azok nélkül, az I. melléklet B. szakaszának 1. pontjában említett kiegészítő szolgáltatás kivételével  – úgy nyújtsák ügyfeleiknek, hogy nem szerzik be a (2) bekezdésben előírt információt, vagy nem határozzák meg az ott írtakat, amennyiben az összes következő feltétel teljesül:

a)        a szolgáltatások az alábbi pénzügyi eszközökhöz kapcsolódnak:

i.         i. valamely szabályozott piacra vagy ezzel egyenértékű harmadik országbeli piacra vagy MTF-re bevezetett részvények, amennyiben azok vállalati részvények, kivéve a nem átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások részvényeit, valamint a származtatott eszközökben foglalt részvényeket, kivéve ha a származtatott eszköz nem növeli a befektető kockázatát;

ii.         valamely szabályozott piacra vagy ezzel egyenértékű harmadik országbeli piacra vagy MTF-re bevezetett kötvények vagy az értékpapírosított adósság más formái, kivéve azokat, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan az ügyfél számára megnehezítenék a fennálló kockázatok felmérését, kivéve, ha a származtatott eszköz nem növeli a befektető kockázatát;

iii.        pénzpiaci eszközök, kivéve azokat, amelyek származékos termékeket foglalnak magukban vagy szerkezetükből adódóan az ügyfél számára megnehezítenék a fennálló kockázatok felmérését, kivéve, ha a származtatott eszköz nem növeli a befektető kockázatát;

iv.        ÁÉKBV-k részvényei vagy befektetési jegyei ▌;

v.        egyéb nem összetett pénzügyi eszközök e bekezdés alkalmazásában .

E pont alkalmazásában, amennyiben teljesülnek az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló, 2003. november 14-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(44) 4. cikke (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében meghatározott követelmények és eljárás, a harmadik országbeli piac a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekinthető.

b)        a szolgáltatást az ügyfél vagy a potenciális ügyfél kezdeményezésére nyújtják,

c)        az ügyfél vagy potenciális ügyfél egyértelmű tájékoztatást kapott arról, hogy e szolgáltatás nyújtása során a befektetési vállalkozásnak nem kell felmérnie a nyújtott vagy felkínált szolgáltatás, illetve eszköz alkalmasságát vagy megfelelőségét  , és ezért az ügyfél nem élvezheti az üzleti magatartásra vonatkozó megfelelő szabályok védelmét. Az ilyen figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható,

d)        a befektetési vállalkozás teljesíti a 23. cikk alapján fennálló kötelezettségeit.

(4)       A befektetési vállalkozásnak létre kell hoznia egy nyilvántartást, amely tartalmazza a vállalkozás, illetve ügyfele között létrejött dokumentumot vagy dokumentumokat, amelyek meghatározzák a felek jogait és kötelezettségeit, valamint mindazon egyéb feltételeket, amelyek alapján a vállalkozás az ügyfélnek szolgáltatásokat nyújt. A szerződő felek jogait és kötelezettségeit más dokumentumokra vagy jogszabályokra hivatkozással is meg lehet határozni.

(5)       Az ügyfélnek megfelelő, tartós adathordozón rögzített beszámolókat kell kapnia a befektetési vállalkozástól az ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásról. E beszámolók kitérnek az ügyfeleknek nyújtott időszakos jelentésekre, figyelembe véve az érintett pénzügyi eszköz típusát és összetettségét, valamint az ügyfélnek biztosított szolgáltatás jellegét,  és adott esetben tartalmazzák az ügyfél nevében végrehajtott ügyletekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket. Lakossági ügyfél részére történő befektetési tanácsadáskor a befektetési vállalkozás tartós adathordozón egy jegyzőkönyvet ad át az ügyfélnek, amely megadja legalább az ügyfél célkitűzéseit, az ajánlást, és hogy az általa nyújtott tanácsadás milyen módon illeszkedik az ügyfél személyes jellemzőihez és céljaihoz. Amennyiben egy befektetési vállalat diszkrecionális portfóliókezelést kínál, és amennyiben egy befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalat úgy tájékoztatja az ügyfelet, hogy a 24. cikk (3a) bekezdésének 4. pontja szerinti alkalmassági értékelést fog adni időszakos alapon, akkor a vállalatnak tájékoztatnia kel az ügyfelet az értékelés az azzal kapcsolatos kommunikáció gyakoriságáról, és a jelentésnek információt kell tartalmaznia a vonatkozó befektetési termékek teljesítményéről, és befektetési tanácsadás vagy diszkrecionális portfóliókezelés biztosítása esetén a jelentés a szóban forgó befektetési termékek alkalmasságára vonatkozó aktualizált értékelést is tartalmaz.

(6)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások betartsák az (1)-(5) bekezdésben foglalt elveket, amikor ügyfeleik számára befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. Az ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok különösen meghatározzák az (1) bekezdés által előírt ismertek és képzettség értékeléséhez használt kritériumokat és figyelembe veszik:

a)        a az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek kínált vagy nyújtott szolgáltatás(ok) jellegét, figyelemmel az ügyletek fajtájára, céljára, nagyságrendjére és gyakoriságára;

b)       a felkínált vagy tervezett termékek jellegét, köztük az 1. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi eszközök és banki letétek különböző típusait ;

c)        az ügyfél vagy potenciális ügyfelek lakossági vagy szakmai jellegét vagy az (5) bekezdés esetében, elfogadható partnerként való besorolásukat.

(7)       A (3) bekezdés a) pontjával összhangban az EÉPH [...](45)*.-ig iránymutatásokat dolgoz ki és frissít időszakosan azoknak a pénzügyi eszközöknek az értékelésével kapcsolatban, amelyek szerkezete az ügyfél számára nehézzé teszi a kockázatok megértését.

26. cikk

Szolgáltatások nyújtása egy másik befektetési vállalkozás közvetítésével

A tagállamok engedélyezik a befektetési vállalkozásoknak, hogy amennyiben egy másik befektetési vállalkozás közvetítésével valamely ügyfél részére befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó utasítást kapnak, támaszkodhassanak az utóbbi vállalkozás által továbbított ügyfél-információkra. Az utasításokat közvetítő befektetési vállalkozás továbbra is felelős marad a továbbított információk teljességéért és pontosságáért.

Az a befektetési vállalkozás, amely ilyen módon kap utasítást valamely ügyfél nevében a szolgáltatások végzésére, szintén támaszkodhat azon esetleges javaslatokra, amelyeket a szolgáltatás vagy az ügylet tekintetében egy másik befektetési vállalkozás az ügyfélnek adott. Az utasításokat közvetítő befektetési vállalkozás továbbra is felelős marad az általa az ügyfélnek adott javaslat vagy tanács helytállóságáért.

Az a befektetési vállalkozás, amelyik egy másik befektetési vállalkozás közvetítésével kap ügyfélutasításokat vagy -megbízásokat, továbbra is felelős marad a szolgáltatás vagy az ügylet ilyen információk vagy javaslatok alapján történő végrehajtásáért e cím vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

27. cikk

Kötelezettség a megbízásoknak az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett történő végrehajtására

(1)       A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások minden szükséges lépést tegyenek meg a megbízások végrehajtása során, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el, figyelembe véve az árat, a költségeket, a gyorsaságot, a végrehajtás és a teljesítés valószínűségét, a nagyságrendet, a jelleget vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából jelentős megfontolást. Amennyiben azonban az ügyfél konkrét utasítást adott, a befektetési vállalkozásnak az utasítást követve kell a megbízást végrehajtania.

Ha a befektetési vállalkozás lakossági ügyfél nevében hajt végre piaci megbízást, a lehető legjobb eredmény meghatározására a teljes összeg alapján kerül sor, amely a pénzügyi eszköz árát és a végrehajtáshoz kapcsolódó költségeket foglalja magában, vagyis a megbízás végrehajtásával összefüggő, az ügyfélt terhelő költségeket, beleértve a végrehajtási helyszínnel kapcsolatos díjakat, az elszámolási és teljesítési díjakat, valamint a megbízás végrehajtásában részt vevő harmadik feleknek fizetett díjakat.

(1a)     A befektetési vállalkozás nem részesülhet semmilyen díjazásban, engedményben vagy nem pénzbeli juttatásban azért, mert megbízásokat valamely adott kereskedési helyszínre vagy végrehajtási helyszínre irányít.

(2)       A tagállamok megkövetelik, hogy minden végrehajtási helyszín legalább negyedévente egyszer díjazás nélkül tegye elérhetővé a nyilvánosság számára az adott helyszínen zajló ügyletek végrehajtásának minőségével kapcsolatos adatokat, valamint hogy az ügyfél nevében teljesített valamely ügylet végrehajtását követően a befektetési vállalkozás kérésre tájékoztatja az ügyfelet arra vonatkozóan, hogy a megbízást hol teljesítette. Az időszaki jelentéseknek részletezniük kell az árat, a végrehajtás gyorsaságát és az egyéni pénzügyi eszközök végrehajtásának valószínűségét.

(3)       A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy hatékony mechanizmust hozzanak létre és hajtsanak végre az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére. A tagállamok különösen azt követelik meg, hogy a befektetési vállalkozások hozzanak létre és hajtsanak végre a megbízások teljesítésére vonatkozó politikát annak lehetővé tételére, hogy ügyfélmegbízásaiknál a lehető legjobb eredményt érjék el, az (1) bekezdésnek megfelelően.

(4)       A megbízások teljesítésére vonatkozó politikának az eszközök valamennyi osztálya tekintetében információkat kell tartalmaznia azon különféle kereskedési helyszínekről, ahol a befektetési vállalkozás végrehajtja az ügyfélmegbízásokat, valamint azon tényezőkről, amelyek befolyásolják a végrehajtás helyszínének megválasztását. A megbízások teljesítésére vonatkozó politikának legalább azon helyszíneket tartalmaznia kell, amelyek lehetővé teszik a befektetési vállalkozás számára, hogy következetesen a lehető legjobb eredményt érje el ügyfélmegbízásai teljesítése során.

A tagállamok megkövetelik, hogy befektetési vállalkozásaik megfelelően tájékoztassák ügyfeleiket a megbízások teljesítésére vonatkozó politikájukról. A tájékoztatás során világosan és kellően részletesen, az ügyfelek által könnyen értelmezhető módon ismertetni kell, hogy a vállalkozások hogyan fogják teljesíteni ügyfeleik megbízásait. A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások szerezzék meg ügyfeleik előzetes egyetértését a megbízások teljesítésére vonatkozó politikájukhoz.

A tagállamok megkövetelik, hogy amennyiben a megbízások teljesítésére vonatkozó politika rendelkezik arról a lehetőségről, hogy az ügyfélmegbízásokat a szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en  kívül is végre lehet hajtani, a befektetési vállalkozásnak mindenképpen tájékoztatnia kell ügyfeleit erről a lehetőségről. A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások előzetesen szerezzék meg ügyfeleik kifejezett hozzájárulását, mielőtt megbízásaikat a szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en  vagy MTF-en kívül végrehajtanák. A befektetési vállalkozások ezt a hozzájárulást megszerezhetik általános megállapodás formájában vagy az egyes ügyletek vonatkozásában.

(4a)     A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy negyedéves alapon összesítsék és tegyék közzé minden pénzügyi eszközosztály tekintetében az odaküldött kereskedési volumen szerint az első öt teljesítési helyszínt azok közül, amelyeken az előző negyedévben ügyfélmegbízásokat hajtottak végre, együtt a teljesítés minőségére vonatkozó adatokkal.

(5)       A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy kísérjék figyelemmel a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályaik és végrehajtási politikájuk hatékonyságát annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokat azonosítsák és adott esetben orvosolják. Mindenképpen rendszeresen értékelniük kell, hogy a megbízások teljesítésére vonatkozó politikában foglalt teljesítési helyszínek a legjobb eredményt biztosítják-e az ügyfél számára, illetve hogy meg kell-e változtatniuk a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályaikat. Ez az értékelés azt is figyelembe veszi, hogy milyen változtatásokat (ha van rá szükség) kell a politikában végrehajtani a (2) és a (4a) bekezdés alapján közzétett információkra figyelemmel. A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások értesítsék ügyfeleiket a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályaik vagy végrehajtási politikájuk bármely lényeges változásáról.

(6)       A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy ügyfeleiknek kérésükre igazolják, hogy megbízásaikat a vállalkozás megbízások végrehajtására vonatkozó politikájával és e cikkel összhangban hajtották végre.

(7)       A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 94. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)        azon ismérvek, amelyek alapján azon különféle tényezők relatív fontossága megállapítható, amelyeket az (1) bekezdés alapján figyelembe lehet venni a lehető legjobb eredmény megállapításához, tekintettel a megbízás nagyságrendjére és fajtájára, valamint az ügyfél lakossági vagy szakmai jellegére;

b)        azon tényezők, amelyeket a befektetési vállalkozás figyelembe vehet, amikor a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályokat felülvizsgálja, és azon körülmények, amelyek fennállása esetén az ilyen szabályok megváltoztatása szükséges lehet. Különösen azon tényezők, amelyek alapján meghatározható, hogy mely helyszínek teszik lehetővé a befektetési vállalkozások számára, hogy egységesen a legjobb eredményeket érjék el az ügyfelek megbízásainak teljesítése során;

c)        az ügyfeleknek a megbízások teljesítésére vonatkozó politikáról a (4) bekezdés alapján nyújtandó információ jellege és mértéke.

(8)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)        a végrehajtás minőségével kapcsolatban a (2) bekezdés értelmében nyilvánosságra hozandó adatok konkrét tartalmát, formátumát és időtartamát, figyelembe véve a végrehajtási helyszín és a szóban forgó pénzügyi eszköz típusát;

b)        a befektetési vállalkozások által az (5) bekezdés második albekezdésének értelmében nyilvánosságra hozandó információk tartalmát és formátumát.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(46)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkénekmegfelelő elfogadására.

28. cikk

Ügyfelek megbízásainak kezelésére vonatkozó szabályok

(1)       A tagállamok megkövetelik, hogy az ügyfelek megbízásainak teljesítésére engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások olyan eljárásokat és szabályokat alkalmazzanak, amelyek biztosítják az ügyfelek megbízásainak azonnali, tisztességes és gyors teljesítését más ügyfelek megbízásaihoz vagy a befektetési vállalkozás kereskedési érdekeihez viszonyítottan.

Az ilyen eljárásoknak és szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyébként hasonló ügyfélmegbízásokat a befektetési vállalkozás beérkezésük időpontjának sorrendjében teljesítse.

(2)       A tagállamok megkövetelik, hogy az általános piaci feltételek mellett azonnal nem teljesített, a szabályozott piacra bevezetett részvényekre vonatkozó limitáras ügyfélmegbízások esetén a befektetési vállalkozások hozzanak intézkedéseket az ilyen megbízás lehető legkorábbi teljesítésére azáltal, hogy a limitáras ügyfélmegbízást a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon azonnal tegyék közzé, hacsak az ügyfél kifejezetten másképpen nem utasítja őket. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a befektetési vállalkozások e kötelezettségnek eleget tesznek a limitáras ügyfélmegbízás szabályozott piacra vagy MTF-re történő továbbításával. A tagállamok előírják, hogy az illetékes hatóságok eltekinthetnek a(z) …/…/EU rendelet [MiFIR] 4. cikkében  megállapított szokásos piaci nagyságrendhez képest nagyobb limitáras megbízás közzétételének kötelezettségétől.

(3)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el  a következőket meghatározó intézkedéseket illetően:

a)        azon eljárások és szabályok feltételei és jellege, amelyek az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors teljesítését eredményezik, valamint azon helyzetek, illetve az ügyletek azon fajtái, amelyek esetében a befektetési vállalkozások ésszerűen eltérhetnek az azonnali teljesítéstől annak érdekében, hogy az ügyfelek számára előnyösebb feltételeket érjenek el;

b)        azon különféle módszerek, amelyek alkalmazásával úgy tekinthető, hogy a befektetési vállalkozás megfelelt az azonnal nem teljesíthető limitáras ügyfélmegbízások piaci közzétételére vonatkozó kötelezettségének.

29. cikk

A befektetési vállalkozások kötelezettségei meghatalmazottak kijelölésekor

(1)       A tagállamok lehetővé teszik befektetési vállalkozások számára meghatalmazottak kijelölését a befektetési vállalkozás szolgáltatásainak elősegítésére, üzletszerzésre, ügyfelek vagy potenciális ügyfelek megbízásainak fogadására és továbbítására, pénzügyi eszközök elhelyezésére és a befektetési vállalkozás által kínált pénzügyi eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó tanácsadásra.

(2)       A tagállamok előírják, hogy ha valamely befektetési vállalkozás meghatalmazott kijelöléséről dönt, a vállalkozás teljes és feltétlen felelőssége fennmarad a vállalkozás nevében eljáró meghatalmazott bármely cselekedetéért vagy mulasztásáért. A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól annak biztosítását, hogy a meghatalmazott közölje, hogy milyen minőségben jár el, valamint nevezze meg az általa képviselt vállalkozást, amikor vagy mielőtt bármely ügyféllel vagy potenciális ügyféllel kapcsolatba lép vagy kereskedni kezd.

A tagállamok megtiltják, hogy a területükön bejegyzett meghatalmazottak kezelhessék az ügyfelek pénzét és/vagy pénzügyi eszközeit.

A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy kísérjék figyelemmel meghatalmazottaik tevékenységét annak biztosítására, hogy meghatalmazotton keresztül történő eljárásuk során is folyamatosan feleljenek meg ezen irányelvnek.

(3)       A szerződéses ügynököket azon tagállam nyilvános nyilvántartásába kell felvenni, melyben a székhelyük van. Az EÉPH saját honlapján közzéteszi az e cikk értelmében a befektetési vállalkozások számára meghatalmazottak kinevezését engedélyező tagállamok által létrehozott nyilvános jegyzékekre mutató hivatkozásokat vagy hiperlinkeket.

A tagállamok biztosítják, hogy a meghatalmazottakat csak akkor vegyék fel a nyilvános jegyzékbe, ha megállapítást nyert, hogy az ügynök kellően jó hírnévvel és megfelelő általános kereskedelmi és szakmai ismeretekkel és szakképzettséggel rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen a befektetési szolgáltatás vagy kiegészítő szolgáltatás biztosítására, valamint hogy pontosan át tudja adni az ügyfélnek vagy a potenciális ügyfélnek az ajánlott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az illetékes hatóságok helyett a befektetési vállalkozások megfelelő ellenőrzés mellett megvizsgálhatják, hogy az általuk kinevezett meghatalmazottak rendelkeznek-e kellően jó hírnévvel és a harmadik albekezdésben említett ismeretekkel.

A jegyzéket rendszeresen frissíteni kell. A jegyzéknek betekintés céljából a nyilvánosság rendelkezésére kell állnia.

(4)       A tagállamok megkövetelik, hogy a meghatalmazottakat kijelölő befektetési vállalkozások hozzanak megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerülhessék, hogy a meghatalmazott ezen irányelv hatálya alá nem tartozó tevékenysége kedvezőtlen hatást gyakoroljon a meghatalmazott által a befektetési vállalkozás nevében végzett tevékenységekre.

A tagállamok engedélyezhetik az illetékes hatóságoknak, hogy együttműködjenek a befektetési vállalkozásokkal és a hitelintézetekkel, ezek szövetségeivel és más jogalanyokkal a meghatalmazottak bejegyzésében, valamint annak figyelemmel kísérésében, hogy a meghatalmazottak megfelelnek-e a (3) bekezdés követelményeinek. Meghatalmazottakat különösen befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy ezek szövetségei, illetve más szervezetek vehetnek nyilvántartásba, az illetékes hatóság felügyelete mellett.

(5)       A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások kizárólag a (3) bekezdésben említett nyilvános jegyzékbe felvett meghatalmazottakat jelöljék ki.

(5a)     A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy az általuk kinevezett alkalmazottakat naprakész információval lássák el a 24. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott befektetési termékkel és a célpiaccal kapcsolatban, valamint hogy biztosítsák, hogy a meghatalmazott ellátja az ügyfelet a 24. cikk (3) bekezdése értelmében előírt információkkal.

(6)       A tagállamok kikényszeríthetik az e cikkben megállapított követelményeket, vagy további követelményeket állapíthatnak meg a joghatóságuk alatt bejegyzett meghatalmazottakra.

30. cikk

Elfogadható partnerekkel végrehajtott ügyletek

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy az ügyfelek nevében a megbízások teljesítésére és/vagy sajátszámlás kereskedésre és/vagy megbízások fogadására és továbbítására engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások anélkül hozhassanak létre vagy kössenek ügyleteket elfogadható partnerekkel, hogy be kellene tartaniuk az ilyen ügyletek vagy az ilyen ügyletekhez közvetlenül kötődő kiegészítő szolgáltatások tekintetében a 24. cikkben (a (3) bekezdés kivételével), a 25. cikkben (az (5) bekezdés kivételével), a 27. cikkben és a 28. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeket.

A tagállamok biztosítják, hogy az elfogadható partnerekkel való kapcsolatukban a befektetési vállalkozások becsületesen, tisztességesen és hivatásszerűen járjanak el, illetve velük tisztességes, világos és nem félrevezető módon kommunikáljanak, figyelembe véve az elfogadható partner és a vele folytatott üzlet jellegét.

(2)       E cikk alkalmazásában a tagállamok elfogadható partnerként ismerik el a befektetési vállalkozásokat, a hitelintézeteket, a biztosítótársaságokat, az ÁÉKBV-ket és vagyonkezelő társaságaikat, a nyugdíjalapokat és vagyonkezelő társaságaikat, más pénzügyi intézményeket, amelyeket az európai uniós jog vagy valamely tagállam nemzeti joga szerint engedélyeztek vagy szabályoznak, az ezen irányelv alkalmazása alól a 2. cikk (1) bekezdésének k) pontja alapján kivett vállalkozásokat, a nemzeti kormányokat és megfelelő hivatalaikat, ideértve az államadósságot nemzeti szinten  kezelő állami szervezeteket, a központi bankokat és a nemzetek feletti szervezeteket.

Az első albekezdés alapján elfogadható partnerként történő besorolás nem sértheti az ilyen szervezeteknek azon jogát, hogy általánosságban vagy ügyletenként kérhessék, hogy olyan ügyfélként kezeljék őket, amelynek a befektetési vállalkozással való üzleti kapcsolata a 24., a 25. , a 27., illetve a 28. cikk hatálya alá tartozik.

(3)       A tagállamok elfogadható partnerként ismerhetnek el más vállalkozásokat is, amelyek megfelelnek az előre meghatározott arányos követelményeknek, ideértve a mennyiségi küszöbértékeket. Abban az esetben, ha az ügyletben várhatóan részt vevő felek eltérő joghatóság alá tartoznak, a befektetési vállalkozás azon tagállam jogszabályai vagy intézkedései szerint határozza meg a másik vállalkozás státuszát, amelyben ez a vállalkozás letelepedett.

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás az (1) bekezdéssel összhangban az ilyen vállalkozásokkal történő üzletkötésekor szerezze be a leendő másik fél kifejezett megerősítését arra vonatkozóan, hogy az hozzájárul elfogadható partnerként történő kezeléséhez. A tagállamok engedélyezik, hogy a befektetési vállalkozás az ilyen megerősítést általános megállapodás formájában vagy az egyes ügyletek vonatkozásában szerezze be.

(4)       A tagállamok a jogalanyok (2) bekezdésben említett kategóriáival egyenértékű harmadik országbeli jogalanyokat is elismerhetnek elfogadható partnerként.

A tagállamok a (3) bekezdésben megállapított feltételek és követelmények szerint is elismerhetnek harmadik országbeli vállalkozásokat elfogadható partnerként, a (3) bekezdésben említettel megegyező feltételek és követelmények mellett.

(5)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el  az alábbiakat meghatározó intézkedéseket illetően:

a)        ügyfélként a (2) bekezdés alapján történő kezelés kérésére vonatkozó eljárások;

b)        a (3) bekezdés alapján a leendő másik felektől a kifejezett megerősítés megszerzésére vonatkozó eljárások;

c)        az előre meghatározott arányos követelmények, beleértve azon mennyiségi küszöbértékeket, amelyek lehetővé teszik, hogy valamely vállalkozást elfogadható partnernek tekintsenek a (3) bekezdés alapján.

3. szakasz

A piac átláthatósága és integritása

31. cikk

Az MTF vagy az OTF  szabályainak és más jogszabályi kötelezettségek betartásának figyelemmel kísérése

(1)       A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et vagy az OTF-et  működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők az MTF vagy az OTF  szempontjából releváns hatékony mechanizmust és eljárásokat dolgozzanak ki és tartsanak fenn az MTF vagy az OTF  szabályai felhasználók vagy ügyfelek  általi betartásának rendszeres figyelemmel kísérésére. A tagállamok biztosítják, hogy az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők figyelemmel kísérik a felhasználóik vagy ügyfeleik által a rendszereik keretében adott és törölt megbízásokat és végrehajtott tranzakciókat, hogy azonosítsák e szabályok megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket vagy a piaci visszaélésre utaló magatartást, és megfelelő erőforrásokat mozgósítanak annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen nyomon követés hatékony legyen.

(2)       A tagállamok előírják az MTF-et vagy az OTF-et  működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők számára, hogy az illetékes hatóságnak jelentsék be a szabályok lényeges megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket vagy a piaci visszaélésre utaló magatartást. A tagállamok azt is megkövetelik az MTF-et vagy az OTF-et  működtető befektetési vállalkozásoktól és piacműködtetőktől, hogy késedelem nélkül juttassák el a vonatkozó információkat a piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és felelősségre vonás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz, és nyújtsanak teljes körű támogatást e hatóságnak a rendszerein keresztül vagy rendszereiben előforduló piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatban és felelősségre vonásban.

32. cikk

Az eszközök felfüggesztése és eltávolítása a kereskedésből egy MTF-en vagy OTF-en

(1)       Az illetékes hatóság a 72. cikk d) és e) pontja szerinti, valamely eszköz kereskedése felfüggesztésének vagy az eszköz kereskedésből való törlésének követelésére vonatkozó jogának sérelme nélkül az MTF vagy OTF működtetője felfüggesztheti az MTF vagy OTF szabályainak már meg nem felelő pénzügyi eszköz kereskedését, vagy azt törölheti a kereskedésből, kivéve, ha az ilyen lépés várhatóan súlyosan károsítaná a befektetők érdekeit vagy a piac rendezett működését.

A tagállamok előírják, hogy az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, amennyiben felfüggeszti vagy törli egy pénzügyi eszköz kereskedését, ezt a döntését hozza nyilvánosságra, közölje az ugyanazon pénzügyi eszköz kereskedésében részt vevő szabályozott piacokkal, MTF-ekkel és OTF-ekkel, és a vonatkozó információkat közölje az illetékes hatósággal. Az illetékes hatóság tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait. Amennyiben a felfüggesztés vagy beszüntetés oka a kibocsátóval vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos tájékoztatás közzétételének elmaradása, az 1287/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározott érintett illetékes hatóság előírja, hogy más szabályozott piacok, MTF-ek, OTF-ek és bármilyen más kereskedési mechanizmusok, ahol ugyanazzal a pénzügyi eszközzel kereskednek, amint lehet, szintén függesszék fel vagy szüntessék be az adott pénzügyi eszköznek a kereskedését. A tagállamok megkövetelik, hogy az egyéb szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek tájékoztassák döntésükről az illetékes hatóságot és az adott pénzügyi eszközzel kereskedő mindegyik szabályozott piacot, MTF-et és OTF-et, magyarázat kíséretében, ha úgy döntöttek, hogy az adott pénzügyi eszközt nem függesztik fel vagy nem vonják ki a kereskedésből.

(2)       Az EÉPH kidolgozza azokat a végrehajtás-technikai standardtervezeteket, hogy meghatározza az (1) bekezdésben említett kommunikációk és a közzététel formáját és időzítését.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...](47)*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3)       A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon különleges helyzetek listájának létrehozására, amelyek jelentős kárt jelentenek a befektetői érdekek számára, hogy:

a)        meghatározzák az „amint lehet” és a belső piac (1) és (2) bekezdésben említett szabályos működésének fogalmát;

b)        meghatározzák a kibocsátóra vagy a pénzügyi eszközre vonatkozó információk közzétételének elmaradásával kapcsolatos, az (1) bekezdésben említett kérdéseket, beleértve a pénzügyi eszközzel való kereskedés felfüggesztésének megszüntetéséhez szükséges eljárást.

34. cikk

Együttműködés és információcsere az MTF-ek és OTF-ek esetében

(1)       A tagállamok előírják, hogy az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető haladéktalanul tájékoztatják a más MTF-eket, OTF-eket működtető befektetési vállalkozásokat és piacműködtetőket és a szabályozott piacokat a következőkről:

a)        rendellenes kereskedési feltételek;▌és

c)        a rendszer zavarai;

egy pénzügyi eszközzel kapcsolatban.

1a.      A tagállamok előírják, hogy az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők, amelyek olyan magatartást azonosítanak, amely visszaélésre utalhat a ../.../EU rendelet [MAR] hatókörén belül, a valós idejű keresztpiaci felügyelet elősegítése érdekében kötelesek erről haladéktalanul tájékoztatni a szóban forgó rendelet 16. cikkében kijelölt illetékes hatóságot vagy egy olyan szervet, amelyre a szóban forgó rendelet 17. cikkével összhangban az illetékes hatóság feladatait átruházták.

(2)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák azokat a konkrét körülményeket, amelyek az (1) bekezdésben hivatkozott tájékoztatási előírást kiváltják.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ...(48)*-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének ▌megfelelő elfogadására.

4. szakasz

Kkv-piacok

35. cikk

A gyorsan növekvő kkv-k piacai

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy egy MTF működtetője kérelmezheti a székhelye szerinti illetékes hatóságnál, hogy az MTF-et, gyorsan növekvő kkv-k piaca minőségében, bejegyezze.

(2)       A tagállamok előírják, hogy a székhely szerinti illetékes hatóság at MTF-et a gyorsan növekvő kkv-k piacaként bejegyezheti, ha az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett kérelmet megkapja, és meggyőződött arról, hogy a (3) bekezdésben foglalt követelményeket az MTF tekintetében teljesülnek.

(3)       Az MTF olyan tényleges szabályok, rendszerek és eljárások hatálya alá tartozik, amelyek biztosítják, hogy a következőknek megfeleljen:

a)        azoknak a kibocsátóknak a többsége, amelyek pénzügyi eszközeit a piacra bevezették, kis- és középvállalkozás (kkv);

b)        megfelelő kritériumokat állapítottak meg a kibocsátók pénzügyi eszközeivel való kereskedésbe történő induló és folyamatos bevezetésre;

c)        a pénzügyi eszközöknek a piac kereskedésébe történt induló bevezetésekor elegendő információt tett közzé ahhoz, hogy a befektetők tájékozott döntést tudjanak hozni, vajon az eszközökbe befektessenek-e vagy sem, akár a megfelelő bevezetési dokumentumban, akár egy tájékoztatóban, amennyiben a 2003/71/EK irányelvnek a piacra bevezetéssel egyidejűleg történő nyilvános ajánlattételre vonatkozó előírásai érvényesek rájuk;

d)        megfelelő folyamatos időszakonkénti pénzügyi beszámolás van a piacon, a kibocsátó által vagy nevében, például auditált éves jelentések;

e)        a piacon lévő kibocsátók és a kibocsátónál a vezetői felelősséget viselő személyek és a hozzájuk szorosan kapcsolódó személyek megfelelnek a piaci visszaélésekről szóló .../.../EU irányelv szerint rájuk érvényes előírásoknak;

f)         a piac kibocsátóira vonatkozó szabályozási információk tárolása és nyilvános terjesztése;

g)        vannak tényleges rendszerek és ellenőrzések, amelyek célja a piacon előforduló piaci visszaélések megakadályozása és feltárása, amint azt a [piaci visszaélésekről szóló rendelet]/EU megköveteli.

(4)       A (3) bekezdésben foglalt kritériumok nem érintik az MTF működtetőjének más, ezen irányelv szerinti, az MTF-ek működésére vonatkozó kötelmeinek való megfelelést. Nem akadályozzák meg azt sem, hogy az MTF működtetője az abban a bekezdésben meghatározottakon túl további előírásokat szabjon meg.

(5)       A tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti illetékes hatóság a nyilvántartásból kivezethet egy MTF-et, a gyorsan növekvő kkv-k piaca minőségében, az alábbi esetek bármelyikében:

a)        a piac működtetője kérelmezi a kivezetést;

b)        az MTF a (3) bekezdésben szereplő előírásoknak többé nem felel meg.

(6)       A tagállamok előírják, hogy ha egy székhely szerint illetékes hatóság e cikk szerint egy MTF-et a gyorsan növekvő kkv-k piacaként bejegyez vagy kivezet, erről a nyilvántartásról a lehető leghamarabb értesíti az EÉPH-t. Az EÉPH weboldalán közzéteszi a gyorsan növekvő kkv-k piacainak jegyzékét és a jegyzéket naprakészen tartja.

(7)       A tagállamok előírják, hogy amikor egy kibocsátó pénzügyi eszközét egy gyorsan növekvő kkv-piac kereskedésébe bevezetik, a pénzügyi eszköz egyidejűleg csak a kibocsátó kifejezett hozzájárulásával vehet részt a kereskedésben egy másik gyorsan növekvő kkv-piacon. Egy ilyen esetben azonban a kibocsátónak nincs semmi kötelme a vállalatirányítással vagy az induló, folyamatos és alkalmankénti közzétételekkel kapcsolatban az utóbbi kkv-piac tekintetében.

(8)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek tovább pontosítják a (3) bekezdés előírásait. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük, hogy az előírásoknak fenn kell tartaniuk a befektetők magas szintű védelmét ahhoz, hogy a befektetők bizalmát támogassák azokon a piacokon, miközben minimalizálják a piac kibocsátóira rótt adminisztrációs terheket.

III. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK JOGAI

36. cikk

A befektetési szolgáltatások nyújtásának és tevékenységek végzésének szabadsága

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy területükön az ezen irányelvnek megfelelően egy másik tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett és felügyelt minden befektetési vállalkozás, illetve a 2006/48/EK  irányelvnek megfelelően egy másik tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett és felügyelt minden hitelintézet szabadon nyújthasson befektetési szolgáltatásokat és/vagy végezzen befektetési tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, feltéve, hogy engedélyük kiterjed az ilyen szolgáltatásokra és tevékenységekre. Kiegészítő szolgáltatást kizárólag valamely befektetési szolgáltatással és/vagy tevékenységgel együttesen lehet nyújtani.

A tagállamok az ezen irányelvben szabályozott kérdések tekintetében nem írnak elő további követelményeket az ilyen befektetési vállalkozás vagy hitelintézet számára.

(2)       Minden befektetési vállalkozásnak, amely először szándékozik szolgáltatásokat nyújtani vagy tevékenységeket végezni egy másik tagállam területén, vagy amelyik a már nyújtott szolgáltatásainak vagy tevékenységeinek körét meg akarja változtatni, a következő információkat kell eljuttatnia a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak:

a)        az a tagállam, amelyben működni szándékozik;

b)        működési programja, ismertetve különösen az általa nyújtani szándékozott befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, valamint annak közlése, hogy alkalmazni kíván-e meghatalmazottakat azon tagállamok területén, ahol szolgáltatásokat szándékozik nyújtani. Amennyiben egy befektetési vállalkozás meghatalmazottakat kíván alkalmazni, a székhelye szerinti tagállamban tájékoztatnia kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot azok személyéről.

Ha a befektetési vállalkozás meghatalmazottakat kíván alkalmazni, a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az erre vonatkozó információk beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a székhely szerinti tagállamnak a 83. cikk (1) bekezdése szerint kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóságát  azon meghatalmazottak azonosításáról, akiket a befektetési vállalkozás szolgáltatásnyújtás céljából  abban a tagállamban alkalmazni kíván. A fogadó tagállam az ilyen információkat nyilvánosságra hozza. Az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében megállapított eljárásnak és feltételeknek megfelelően az EÉPH hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

(3)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja az információkat az 83. cikk (1) bekezdése szerint a fogadó tagállamban kapcsolattartási pontként kijelölt illetékes hatóságnak. A befektetési vállalkozás ekkor kezdheti meg a befektetési szolgáltatások vagy az érintett szolgáltatások nyújtását a fogadó tagállamban.

(4)       A (2) bekezdésnek megfelelően közölt adatok bármelyikének változása esetén a befektetési vállalkozás legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt írásbeli értesítést ad a változásról a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a fogadó tagállam illetékes hatóságait az ilyen változásokról.

(5)       Amennyiben bármely hitelintézet befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő tevékenységeket kíván végezni az (1) bekezdésnek megfelelően, meghatalmazottakon keresztül, ezeknek a meghatalmazottaknak a személyazonosságát közölniük kell a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságával.

Amikor a hitelintézet meghatalmazottakat kíván alkalmazni, a hitelintézet székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kérésére egy hónapon belül tájékoztatást ad azon meghatalmazottak azonosításáról, akiket a hitelintézet abban a tagállamban a 83. cikk (1) bekezdésének megfelelően kapcsolattartóként alkalmazni kíván, a szolgáltatások biztosításához. A fogadó tagállam az ilyen információkat nyilvánosságra hozza.

(6)       A tagállamok további jogszabályi vagy közigazgatási követelmények nélkül engedélyezik a más tagállamokból származó, MTF-eket és OTF-eket  működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők számára, hogy területükön megfelelő mechanizmusokat biztosítsanak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a területükön letelepedett távoli felhasználók vagy résztvevők számára a rendszereikhez való hozzáférést, illetve azok használatát.

(7)       Az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát arról a tagállamról, amelyben ilyen mechanizmusokat kíván fenntartani. Az MTF székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága egy hónapon belül továbbítja ezen információkat azon tagállamnak, amelyben az MTF ilyen mechanizmusokat kíván fenntartani.

Az MTF székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága az MTF-et fogadó tagállam illetékes hatóságának kérésére ésszerű időn belül tájékoztatást ad az MTF adott tagállamban letelepedett tagjainak vagy résztvevőinek kilétéről.

(8)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki a (2), (4) és (7) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk pontos meghatározása céljából.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(49)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(9)       Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (3), (4) és (7) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2016. december 31-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

37. cikk

Fióktelep létesítése

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy a területükön lehessen fióktelep létrehozása révén befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani ezen irányelvvel, illetve a 2006/48/EK  irányelvvel összhangban, feltéve, hogy a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet székhelye szerinti tagállamban kiadott engedély kiterjed az ilyen szolgáltatásokra és tevékenységekre. Kiegészítő szolgáltatást kizárólag valamely befektetési szolgáltatással és/vagy tevékenységgel együttesen lehet nyújtani.

A tagállamok az ezen irányelvben szabályozott kérdések tekintetében a (8) bekezdés alapján megengedett követelményeken kívül nem írhatnak elő további követelményeket a fióktelepek szervezetére és működésére.

(2)       A tagállamok előírják, hogy a másik tagállam területén fióktelepet létrehozni kívánó befektetési vállalkozás először értesítse a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, és biztosítsa számára a következő információkat:

a)        az a tagállam, amelynek területén a fióktelep létrehozását tervezi;

b)        működési programja, amely egyebek között meghatározza a kínálandó befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, a fióktelep szervezeti felépítését, jelezve, hogy a fióktelep kíván-e meghatalmazottakat alkalmazni, és ha igen, kiket ;

c)        az a cím a fogadó tagállamban, ahol az iratok beszerezhetők;

d)        a fióktelep irányításáért felelős személyek neve.

Ha a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállamon kívüli tagállamban letelepedett meghatalmazottat kíván alkalmazni, az ilyen meghatalmazott a fióktelephez tartozik, és rá ezen irányelvnek a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)       Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a tervezett tevékenységeket figyelembe véve nincs oka kétségbe vonni a befektetési vállalkozás irányítási rendszerének kielégítő voltát vagy pénzügyi helyzetét, a kézhezvételtől számított három hónapon belül közli az összes információt a fogadó tagállamban az 83. cikk (1) bekezdésének megfelelően kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatósággal, és megfelelően tájékoztatja a befektetési vállalkozást.

(4)       A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a (2) bekezdésben említett információkon kívül tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát azon akkreditált kártalanítási rendszer adatairól is, amelynek a 97/9/EK irányelvvel összhangban a befektetési vállalkozás tagja. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát az adatokban bekövetkező változásokról.

(5)       Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megtagadja, hogy az információkat közölje a fogadó tagállam illetékes hatóságával, az érintett befektetési vállalkozást az összes információ kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.

(6)       A fogadó tagállam illetékes hatósága értesítésének kézhezvételekor, vagy az ilyen közlés hiányában legkésőbb két hónappal azt követően, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a közlést továbbította, a fióktelep létrehozható, és az üzleti tevékenységét megkezdheti.

(7)       Amennyiben bármely hitelintézet a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottat kíván használni ahhoz, hogy befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő tevékenységeket végezzen ezzel az irányelvvel összhangban, erről a saját, székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságát értesítenie kell.

Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységeket figyelembe véve a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának nincs oka kételkedni a pénzügyi intézmény vagy hitelintézet adminisztratív felépítésének és pénzügyi helyzetének megfelelőségében, az információk kézhezvételétől számított három hónapon belül közli azokat a fogadó tagállamnak a 83. cikk (1) bekezdésének megfelelően kapcsolattartóként kijelölt illetékes hatóságával, és ennek megfelelően tájékoztatja a hitelintézetet.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megtagadja az információk közlését a fogadó tagállam illetékes hatóságával, a visszautasítását az érintett hitelintézet számára meg kell indokolnia az információ kézhezvételétől számított három hónapon belül.

A fogadó tagállam illetékes hatósága értesítésének kézhezvételekor, vagy az ilyen közlés hiányában legkésőbb két hónappal azt követően, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a közlést továbbította, a meghatalmazott az üzleti tevékenységét megkezdheti. Az ilyen meghatalmazottra ezen irányelvnek a fióktelepekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)       Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a fióktelep található, átveszi a felelősséget annak biztosítására, hogy a fióktelep által a területén nyújtott szolgáltatások megfeleljenek ezen irányelv 24., 25., 27. és 28., cikkében, az …/…/EU rendelet [MiFIR] 13–23. cikkében, illetve az azok alapján elfogadott intézkedésekben megállapított kötelezettségeknek.

A fióktelep fekvése szerinti tagállam illetékes hatóságának joga van megvizsgálni a fióktelep intézkedéseit, és szigorúan csak olyan változtatásokat kérhet, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóságnak, hogy ezen irányelv 24., 25. 27. és 28. cikkében, az …/…/EU rendelet [MiFIR] 13–23. cikkében, illetve az azok alapján elfogadott intézkedésekben foglalt kötelezettségek teljesítését érvényesítse, azon szolgáltatások, illetve tevékenységek tekintetében, amelyeket a fióktelep az ő területén nyújt.

(9)       Valamennyi tagállam rendelkezik arról, hogy amennyiben egy másik tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás fióktelepet hoz létre a területén, a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága hatáskörének gyakorlása során, a fogadó tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően végezhessen helyszíni vizsgálatokat az adott fióktelepnél.

(10)     Amennyiben változás következik be a (2) bekezdéssel összhangban közölt információkban, a befektetési vállalkozás írásbeli értesítést küld az ilyen változásról a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának, legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt. A fogadó tagállam illetékes hatóságát a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága értesíti a változásról.

(11)     Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki a (2), (4) és (10) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk pontos meghatározása céljából.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(50)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően történő elfogadására.

(12)     Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (3) és (10) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2016. december 31-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

38. cikk

Hozzáférés a szabályozott piacokhoz

(1)       A tagállamok megkövetelik, hogy az ügyfélmegbízások végrehajtására, illetve sajátszámlás kereskedésre más tagállamban engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások a területükön lévő szabályozott piacokon jogosultak legyenek tagsági viszonyra vagy a piacokhoz való hozzáférésre a következő módok bármelyike révén:

a)        közvetlenül, fióktelep létrehozásával a fogadó tagállamban;

b)        a szabályozott piac távtagságával vagy a szabályozott piachoz távolról történő hozzáféréssel anélkül, hogy a szabályozott piac székhelye szerinti tagállamban le kellene telepedniük, amennyiben az adott piac kereskedési eljárásai és rendszerei nem igénylik a fizikai jelenlétet az ügyletek e piacon történő megkötéséhez.

(2)       A tagállamok az ezen irányelvben szabályozott kérdések tekintetében nem állapítanak meg további jogszabályi vagy közigazgatási előírásokat az (1) bekezdéssel rájuk ruházott jogot gyakorló befektetési vállalkozásokra.

39. cikk

Hozzáférés a központi partnerhez, az elszámolási és kiegyenlítési módok, valamint az elszámolási rendszer kijelölésének joga

(1)       A tagállamok megkövetelik, hogy a más tagállamból származó befektetési vállalkozások területükön rendelkezzenek hozzáférési jogosultsággal a központi partnerhez, az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekhez, a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek véglegesítése vagy véglegesítésének lebonyolítása érdekében.

A tagállamok megkövetelik, hogy e befektetési vállalkozások hozzáférése az ilyen mechanizmusokhoz ugyanazon megkülönböztetésmentes, átlátható és objektív szempontoktól függjön, mint amelyek a helyi résztvevőkre vonatkoznak. A tagállamok nem korlátozhatják az ilyen mechanizmusok használatát a területükön lévő szabályozott piacon vagy MTF-en vagy OTF-en megkötött, pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek elszámolására és kiegyenlítésére.

(2)       A tagállamok megkövetelik, hogy a területükön lévő szabályozott piacok minden tagjuknak vagy résztvevőjüknek kínálják fel az adott szabályozott piacon megkötött, pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek kiegyenlítési rendszere kijelölésének jogát a következő feltételekkel:

a)        az adott ügylet hatékony és gazdaságos kiegyenlítésének biztosításához szükséges összeköttetések és megoldások a kijelölt elszámolási rendszer és bármely más rendszer vagy létesítmény között;

b)        a szabályozott piac felügyeletéért felelős illetékes hatóság arra vonatkozó egyetértése, hogy a szabályozott piacon megkötött ügyletek kiegyenlítésének technikai feltételei a szabályozott piac által kijelölt elszámolási rendszeren kívüli rendszerben olyanok, hogy lehetővé teszik a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését.

A szabályozott piac illetékes hatóságának ilyen értékelése nem sértheti a nemzeti központi bankok mint az elszámolási rendszerek felügyeleti szerve vagy pedig az ilyen rendszerek más felügyeleti hatóságai illetékességi körét. Az illetékes hatóság figyelembe veszi az ilyen intézmények által már gyakorolt felügyeletet annak érdekében, hogy elkerülje az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését.

40. cikk

A központi partnerre, az elszámolási és kiegyenlítési megállapodásokra vonatkozó rendelkezések az MTF-ek tekintetében

(1)       A tagállamok nem akadályozzák meg az MTF-et működtető befektetési vállalkozásokat és piacműködtetőket abban, hogy megfelelő megállapodásokat kössenek egy másik tagállamban lévő központi partnerrel, elszámolóházzal vagy elszámolási rendszerrel abból a célból, hogy rendszereik keretében a piaci résztvevők által végrehajtott valamennyi vagy néhány ügylet elszámolását és/vagy kiegyenlítését biztosítsák.

(2)       Az MTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők illetékes hatósága nem kifogásolhatja a másik tagállamban lévő központi partner, elszámolóház és/vagy elszámolási rendszer használatát, kivéve, ha ez bizonyíthatóan szükséges az adott MTF rendezett működésének fenntartásához, figyelembe véve a 39. cikk (2) bekezdésében az elszámolási rendszerekre megállapított feltételeket.

Az ellenőrzés szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében az illetékes hatóság figyelembe veszi az érintett központi bankok, mint az elszámolási és kiegyenlítési rendszerek felügyeleti szervei vagy más, az ilyen rendszerekben illetékességgel rendelkező felügyeleti hatóságok által gyakorolt felügyeletet.

IV. FEJEZET

Szolgáltatások nyújtása harmadik országbeli vállalkozások részéről

1. szakasz

Fióktelep létesítésével járó szolgáltatásnyújtás vagy tevékenység

41. cikk

Fióktelep létesítése

(1)       Azon harmadik országbeli vállalkozásoknak, amelyek fióktelepen keresztül befektetési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani vagy befektetési tevékenységet kívánnak folytatni kiegészítő tevékenységekkel együtt, a tagállam területén erre az adott tagállam illetékes hatóságaitól előzetesen engedélyt kell kapniuk, a következő rendelkezések szerint:

a)        a Bizottság a (3) bekezdéssel összhangban határozatot fogad el;

b)        azoknak a szolgáltatásoknak a végzése, amelyekre a harmadik országbeli vállalkozás engedélyt kér, engedélyköteles és felügyelet alá tartozik abban a harmadik országban, ahol a vállalkozás székhelye van, és a kérelmező vállalkozás megfelelően engedélyezett. Azt a harmadik országot, ahol a harmadik országbeli vállalkozás székhelye van, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi akciócsoport nem minősítette nem együttműködő országnak és területnek;

c)        vannak együttműködési megállapodások, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az információcsere szabályaira, a piac integritásának megőrzése és a befektetők érdekeinek védelme érdekében, a létesítendő fióktelep helye szerinti tagállam illetékes hatóságai és annak a harmadik országnak az illetékes felügyeleti hatóságai között, ahol a vállalkozás székhelye van;

d)        elegendő indulótőke áll a fióktelep szabad rendelkezésére;

e)        egy vagy több, a fióktelep vezetéséért felelős személyt kineveztek, és ők megfelelnek a 9. cikk (1) bekezdése szerinti követelménynek;

f)         az a harmadik ország, ahol a harmadik országbeli vállalkozás székhelye van, megállapodást írt alá azzal a tagállammal, ahol a fióktelep létesülne, amely megállapodás teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadózási modellegyezményének 26. cikkében rögzített standardoknak, és tényleges információcserét biztosít adózási ügyekben, ideértve a multilaterális adóegyezményeket, ha van ilyen;

g)        a vállalkozás az engedélyezés időpontjában a 97/9/EK ▌irányelv alapján engedélyezett vagy elismert befektetőkártalanítási rendszerhez tartozik.

(2)       A tagállamok előírják, hogy egy harmadik országbeli vállalkozásnak, amely szolgáltatásokat vagy tevékenységeket kíván végezni – kiegészítő tevékenységekkel együtt – lakossági ügyfelek vagy a II. melléklet II. szakasza értelmében vett szakmai ügyfelek számára az adott tagállamok területén, fióktelepet kell létesítenie az Európai Unió területén.

(3)       A 95. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság ▌harmadik országgal kapcsolatos határozatot fogad el, amely megállapítja, hogy az adott harmadik ország jogi és felügyeleti rendszerei biztosítják-e, hogy az ott engedélyezett vállalkozások megfeleljenek az ezen irányelvből, az …/…/EU [MiFIR] rendeletből és a 2006/49/EK irányelvből, valamint azok végrehajtási intézkedéseiből adódó, jogilag kötelező előírásoknak, és ▌az adott harmadik ország biztosítja az ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozások tekintetében a prudenciális keret ténylegesen egyenértékűként történő és kölcsönös elismerését.

A harmadik ország prudenciális kerete egyenértékű hatásúnak tekinthető, ha a keret megfelel az alábbi összes feltételnek:

a)        az adott harmadik országban befektetési szolgáltatásokat nyújtó és tevékenységeket végző vállalkozások engedélykötelesek, és azok folyamatos tényleges felügyelet és jogalkalmazás hatálya alatt állnak;

b)        az adott harmadik országban befektetési szolgáltatásokat nyújtó és tevékenységeket végző vállalkozásokra megfelelő tőkekövetelmény, valamint a részvényesekre és a vezető testületük tagjaira megfelelő követelmények vonatkoznak;

c)        a befektetési szolgáltatásokat nyújtó és tevékenységeket végző vállalkozásokra a belső ellenőrzési funkciók területén megfelelő szervezeti követelmények vonatkoznak;

d)        a piac átláthatósága és integritása biztosított a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció révén történő piaci visszaélések megakadályozása révén.

A Bizottság az e bekezdéssel összhangban hozott határozatainak hatályát korlátozhatja az egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatban egy vagy több meghatározott befektetési szolgáltatást nyújtó, illetve egy vagy több meghatározott befektetési tevékenységet végző befektetési vállalkozásokra vagy piacműködtetőkre.

A harmadik országbeli vállalkozás az (1) bekezdés alkalmazásában akkor engedélyezhető, ha olyan kategóriába tartozik, amelyre a Bizottság határozatának hatálya kiterjed.

(4)       Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli vállalkozás annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújtja be kérelmét, ahol fióktelepet kíván létrehozni azt követően, hogy a Bizottság határozatot fogadott el arról, hogy az adott harmadik ország, amelyben a harmadik országbeli vállalkozás működését engedélyezték, a (3) bekezdésben leírt követelményekkel egyenértékű jogi és felügyeleti kerettel rendelkezik.

42. cikk

Tájékoztatási kötelezettség

Egy harmadik országbeli vállalkozásnak, amely engedélyt kíván szerezni ahhoz, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújtson vagy ilyen tevékenységeket végezzen kiegészítő tevékenységekkel együtt egy tagállam területén, a következőket kell biztosítania azon tagállam illetékes hatóságainak:

a)        az érintett harmadik országban a felügyeletéért illetékes hatóság nevét és címét. Amikor egynél több hatóság felel a felügyeletért, az illetékesség vonatkozó területeit meg kell adni;

b)        minden fontos adatot a vállalkozásról (a nevét, jogi formáját, bejegyzett székhelyét és címét, a vezető testület tagjait, a fontos részvényeseket) és a befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint a végzendő kiegészítő szolgáltatásokat meghatározó működési tervet és a fióktelep szervezeti felépítését, ideértve a lényeges működési funkciók bármiféle harmadik vállalkozásoknak történő kiszervezésének ismertetését;

c)        a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét, és a vonatkozó dokumentumokat, amelyek bemutatják, hogy a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelnek.

d)        tájékoztatást az indulótőkéről, amely a fióktelep szabad rendelkezésére áll;

43. cikk

Az engedély megadása

(1)       Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben egy harmadik országbeli vállalkozás a fióktelepét létrehozta vagy létre akarja hozni, az engedélyt csak akkor adja meg, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)        az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a 41. cikk szerinti feltételek teljesültek;

b)        az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás képes lesz a (2) bekezdés szerinti rendelkezéseknek megfelelni.

ba)      az illetékes hatóság megelégedettséggel nyugtázza, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Európai Unión belüli befektetési szolgáltatásainak és befektetési tevékenységeinek számottevő hányadát abban a tagállamban kívánja nyújtani, illetve végezni, amelyben a fióktelep létesítését kezdeményezte.

Az illetékes hatóságok a hiánytalan kérelem benyújtását követően hat hónapon belül tájékoztatják a harmadik országbeli vállalkozást az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(2)       A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe, amely az engedélyt az (1) bekezdés szerint megkapta, megfelel ezen irányelv 16., 17., 18., 19., 20., 23., 24., 25., 27. cikkének, 28. cikke (1) bekezdésének, továbbá 30., 31., 32. és 34. cikkének, valamint a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 3–23. cikkének, és az ezek alapján elfogadott intézkedéseknek, és az illetékes hatóság felügyelete alá fog tartozni abban a tagállamban, ahol az engedélyt megadták.

A tagállamok nem állapíthatnak meg semmiféle további előírást a fióktelep szervezetével és működésével kapcsolatban az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyekben.

44. cikk

Szolgáltatásnyújtás és tevékenységek más tagállamokban

(1)       Az a harmadik országbeli vállalkozás, amely a 43. cikk szerinti engedélyt megkapta, az engedélyben szereplő szolgáltatásokat és tevékenységeket az Európai Unió más tagállamaiban is nyújthatja, illetve végezheti, új fióktelepek létesítése nélkül ▌. E célból a következő információkat kell közölnie annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, ahol a fióktelep létesült:

a)        az a tagállam, amelyben működni szándékozik;

b)        működési programja, ismertetve különösen az általa abban a tagállamban nyújtani szándékozott befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, valamint a kiegészítő szolgáltatásokat.

A fióktelep székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi azt a fogadó tagállam – a 83. cikk (1) bekezdésében kapcsolattartóként kijelölt – illetékes hatóságának. A harmadik országbeli vállalkozás ekkor kezdheti meg a szolgáltatások vagy az érintett szolgáltatások nyújtását a fogadó tagállamban.

Az első albekezdésnek megfelelően közölt adatok bármelyikének változása esetén a harmadik országbeli vállalkozás legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt írásbeli értesítést ad a változásról azon tagállam illetékes hatóságának, ahol a fióktelep létesült. A fióktelep székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja ezekről a változásokról a fogadó tagállam illetékes hatóságát.

A vállalkozás továbbra is annak a tagállamnak a felügyelete alá tartozik, ahol a 43. cikkel összhangban a fióktelep létesült.

(2)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)        a 41. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett együttműködési megállapodások minimális tartalmát, annak biztosítására, hogy az engedélyt harmadik országbeli vállalkozásoknak kiadó tagállami illetékes hatóságok ezen irányelv szerinti összes felügyeleti jogköreiket gyakorolhassák;

b)        a működési program részletes tartalmát, amint azt a 42. cikk b) pontja előírja;

c)        a fióktelep vezetésére vonatkozó dokumentumok tartalmát, amint azt a 42. cikk c) pontja előírja;

d)        a fióktelep szabad rendelkezésére álló induló tőkére vonatkozó tájékoztatás részletes tartalmát, amint azt a 42. cikk d) pontja előírja.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(51)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(3)       Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki a szóban forgó bekezdésekben előírt információ nyújtására és az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...]*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fióktelep számára szabadon rendelkezésre álló, elégséges induló tőke értékelési feltételeinek meghatározásával kapcsolatban a fióktelep által végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek, valamint azon ügyfelek típusának figyelembe vételével, akik vagy amelyek számára azokat végzik.

2. szakasz

Az engedélyek nyilvántartásba vétele és visszavonása

45. cikk

Nyilvántartásba vétel

A 41. cikknek megfelelően a tagállamok az engedélyezett harmadik országbeli vállalkozásokat nyilvántartásba veszik. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető, és információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyek végzésére a harmadik országbeli vállalkozások engedéllyel rendelkeznek. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Minden engedélyről értesíteni kell az EÉPH-t.

Az EÉPH jegyzéket készít az összes harmadik országbeli vállalkozásokról, amelynek engedélye van szolgáltatások és tevékenységek végzésére az Európai Unióban. A jegyzék információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre a nem uniós befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik, és a jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Az EÉPH e jegyzéket saját honlapján közzéteszi és frissíti azt.

46. cikk

Az engedély visszavonása

Az illetékes hatóság, amely a 43. cikk szerinti engedélyt megadta, visszavonhatja az engedélyt, ha a harmadik országbeli vállalkozás:

a)        12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem végzett befektetési szolgáltatásokat vagy nem hajtott végre befektetési tevékenységet, kivéve, ha az érintett tagállam rendelkezett arról, hogy ezekben az esetekben az engedély érvényét veszti;

b)        valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)        már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták;

d)        súlyosan és módszeresen megsértette az ezen irányelv alapján elfogadott, a befektetési vállalkozások működési feltételeit szabályozó és a harmadik országbeli vállalkozásokra alkalmazandó rendelkezéseket;

e)        azon esetek bármelyikének hatálya alá tartozik, ennek az irányelvnek a hatókörén kívül eső ügyekben, amikor a nemzeti jog a visszavonást előírja.

Minden engedély visszavonásáról értesíteni kell az EÉPH-t.

A visszavonást a 45. cikk alapján létrehozott jegyzékben 5 éven át közzéteszik.

III. CÍM

SZABÁLYOZOTT PIACOK

47. cikk

Engedélyezés és alkalmazandó jog

(1)       A tagállamok csak olyan rendszereket engedélyeznek szabályozott piacként, amelyek megfelelnek e cím rendelkezéseinek.

A szabályozott piac engedélye kizárólag akkor adható meg, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy mind a piacműködtető, mind a szabályozott piac rendszerei megfelelnek legalább az e címben megállapított követelményeknek.

Azon jogi személyiségű szabályozott piacok esetében, amelyeket a szabályozott piacon kívüli piacműködtető irányít vagy üzemeltet, a tagállamok meghatározzák, hogy az ezen irányelv szerint a piacműködtetőre háruló különböző kötelezettségek miként oszlanak meg a szabályozott piac és a piacműködtető között.

A szabályozott piac működtetőjének meg kell adnia minden információt, beleértve egyebek között az üzleti tevékenység tervezett fajtáit és a szervezeti felépítést rögzítő működési programot, amely szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság meggyőződhessen arról, hogy a szabályozott piac az induló engedély időpontjában létrehozott minden szükséges mechanizmust ahhoz, hogy az e cím rendelkezései alapján ráháruló kötelezettségeknek eleget tegyen.

(2)       A tagállamok megkövetelik a szabályozott piac működtetőjétől, hogy az illetékes hatóság felügyelete mellett végezze el a szabályozott piac szervezéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatokat. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság rendszeresen vizsgálja felül a szabályozott piacok e cím rendelkezéseinek való megfelelését. Biztosítják azt is, hogy az illetékes hatóságok kísérjék figyelemmel, hogy a szabályozott piacok mindenkor megfelelnek-e az e cím alapján megállapított induló engedély feltételeinek.

(3)       A tagállamok biztosítják, hogy a piacműködtető feleljen annak biztosításáért, hogy az általa irányított szabályozott piacok megfelelnek az e címben megállapított összes követelménynek.

A tagállamok azt is biztosítják, hogy a piacműködtető jogosult legyen azon jogokat gyakorolni, amelyek megfelelnek az általa ezen irányelv erejénél fogva irányított szabályozott piac jogainak.

(4)       A 2003/6/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a szabályozott piac rendszerei keretében folytatott kereskedésre irányadó jog a szabályozott piac székhelye szerinti tagállam joga.

(5)       Az illetékes hatóság visszavonhatja a szabályozott piacnak kiadott engedélyt, amennyiben a szabályozott piac:

a)        12 hónapon belül nem használja fel engedélyét, arról kifejezetten lemond, vagy nem működött az előző hat hónap során, kivéve, ha az érintett tagállam előírta, hogy ilyen esetekben az engedély érvényét veszti;

b)        valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)        már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták;

d)        súlyosan és rendszeresen megsértette az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket;

e)        minden olyan esetben, amelyek vonatkozásában a nemzeti jog a visszavonásról rendelkezik.

(6)       Az EÉPH-t bármely engedély visszavonásáról értesíteni kell.

48. cikk

A szabályozott piac irányítására vonatkozó követelmények

(1)       Bármely piacműködtető vezető testülete tagjainak mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie és elegendő időt kell feladatai ellátására fordítania.

A ▌vezető testület valamennyi tagjának különösen a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)        elegendő időt fordít funkciói ellátására. A vezető testület valamely tagja által egy időben betölthető igazgatói tisztségek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az egyéni körülményeket és az intézmény tevékenységeinek jellegét, körét és összetettségét.

A méretüknél, belső szervezetüknél, valamint tevékenységük jellegénél, hatókörénél és összetettségénél fogva jelentős piacműködtetők vezető testületének tagjai az alábbi kombinációk közül nem ötvözhetnek egy időben egynél többet:

i.         egy ügyvezető igazgatói tisztség; vagy

ii.         két nem ügyvezető igazgatói tisztség.

Az alábbiakban betöltött ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségeket egyetlen igazgatói tisztségnek kell tekinteni:

i.       egyazon csoporton belül;

ii.      olyan intézményeken belül, amelyek:

         ugyanannak az intézményvédelmi programnak a tagjai, amennyiben a [hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális előírásairól szóló], …-i .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 108. cikke (7) bekezdésének feltételei teljesülnek,

         amelyekkel a [hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális előírásairól szóló], …-i .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 108. cikke (6) bekezdése szerinti kapcsolatokkal rendelkeznek; vagy

iii.     azon vállalkozásokon belül (beleértve a nem pénzügyi intézményeket), melyekben az intézmény minősített többséggel rendelkezik.

b)        a szabályozott piac tevékenységeinek, és különösen a tevékenységekben rejlő fő kockázatoknak a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik.

c)          tisztességesen, befolyásolástól mentesen és önállóan cselekszik, hogy ▌a felső vezetés döntéseit ténylegesen értékelje és feltételesen kezelje, valamint hogy hatékonyan ellenőrizze és felügyelje a vezetés döntéshozatalát.

A ▌piacműködtetők megfelelő erőforrásokat fordítanak a vezető testület tagjainak beiktatására és képzésére.

ca)        biztosítja, hogy hatékony rendszerek működjenek a piacműködtető és a szabályozott piac vagy tagjai közötti összeférhetetlenség azonosítására és kezelésére, valamint megfelelő rendszereket működtet és tart fenn a különböző üzleti funkciók szétválasztására.

(2)       A tagállamok előírják, hogy egy szabályozott piac működtetői hozzanak létre egy jelölő bizottságot, amely értékeli az első bekezdésben foglalt rendelkezéseknek való megfelelést, és ajánlásokat tesz, szükség szerint, értékelésük alapján. A jelölő bizottság a vezető testület olyan tagjaiból áll, akik az érintett piacműködtetőben nem látnak el semmilyen vezetői feladatot.

Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a piacműködtető számára – figyelembe véve a piacműködtető tevékenységének természetét, méretét és összetettségét –, hogy ne hozzon létre külön jelölő bizottságot, feltéve, hogy ésszerű mértékig hasonló alternatív mechanizmus áll rendelkezésre.

Ha a nemzeti jog alapján a vezető testületnek nincs hatásköre tagjai kinevezési folyamatában, ez a bekezdés nem alkalmazandó.

(3)       A tagállamok előírják a piacműködtetők számára és azok jelölő bizottságai számára, hogy a vezető testületek tagjainak toborzása során tulajdonságok és kompetenciák széles skáláját alkalmazzák.

Ez különösen a következőket jelenti:

a)        A piacműködtetők a felső vezetők toborzása során útmutató kritériumként a szakmai hozzáértést, a felelősséget és az elkötelezettséget előmozdító politikát folytatnak, ügyelve arra, hogy a kinevezettek megkérdőjelezhetetlenül lojálisak legyenek az intézmény érdekei iránt;

b)      A befektetési vállalkozások továbbá olyan konkrét lépéseket tesznek a vezető testületeken belül a kiegyensúlyozottabb képviselet felé, mint például a jelölő bizottság képzése, a rátermett jelöltek jegyzékének összeállítása és olyan jelölési folyamat bevezetése, amelyben mindkét nem legalább egy-egy képviselője jelen van.

c)      Ha létezik, akkor a vezető testületben való munkavállalói képviseletet – a meghatározó perspektíva és az intézmény belső működésére vonatkozó valódi ismeretek hozzáadása révén – a sokszínűség növelése pozitív módjának kell tekinteni.

(4)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározására, hogy a piacműködtető miként veheti figyelembe a következőket:

a)        a vezető testület tagja által funkcióinak ellátására fordított elegendő idő fogalma az egyéni körülményekkel és a piacműködtető tevékenységeinek természetével, méretével és összetettségével kapcsolatban, amelyet az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, amikor egy vezető testület tagjának engedélyezik az (1) bekezdés a) pontjában említettek szerint az engedélyezettnél több igazgatói tisztség betöltését;

b)        a vezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett megfelelő kollektív tudásának, készségeinek és tapasztalatának fogalma;

c)      a vezető testület tagja (1) bekezdés c) pontjában említett tisztességessének, befolyástól való mentességének és önálló gondolkodásának fogalma, figyelembe véve az összeférhetetlenségek lehetőségét,

d)        a vezető testület tagjainak beiktatására és képzésére fordított megfelelő humán- és pénzügyi erőforrások fogalma;

e)        a vezető testület tagjainak egyik kiválasztási kritériumaként figyelembe veendő változatosság fogalma.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(52)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkénekmegfelelő elfogadására.

(5)       A tagállamok a szabályozott piac működtetőjétől megkövetelik, hogy tájékoztassa az illetékes hatóságot vezető testületének minden egyes tagjának személyazonosságáról és a tagságban bekövetkezett bármiféle változásról, az összes olyan információkkal együtt, amelyek annak megítéléséhez szükségesek, hogy az adott vállalkozás az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelel-e.

(7)       Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, ha nincs meggyőződve arról, hogy a szabályozott piac üzletmenetének tényleges irányítására kijelölt személyek megfelelően jó hírnévvel és kellő gyakorlattal rendelkeznek, vagy ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére, hogy a piacműködtető vezető testületében javasolt változások veszélyeztetik a megalapozott és megbízható vezetést és a piac integritásának megfelelő figyelembe vételét.

A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piac engedélyezési folyamatában az ezen irányelv rendelkezései szerint már engedélyezett valamely szabályozott piac üzletmenetét és működését ténylegesen irányító személyt vagy személyeket tekintsék úgy, mint aki/akik megfelelnek az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.

(7a)   A piacműködtető vezető testületének képesnek kell lennie arra, hogy a szabályozott piacot józan és körültekintő módon vezessék, és olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását.

A vezető testület figyelemmel kíséri, és rendszeres időközönként értékeli a szabályozott piac szervezetének eredményességét, és az esetleges hiányosságok kezelésére megteszi a megfelelő lépéseket.

A vezető testület tagjai, annak felügyeleti feladatkörében, megfelelő hozzáféréssel rendelkeznek azokhoz az információkhoz és dokumentumokhoz, amelyekre szükségük van a döntéshozatal menedzselésének felügyeletéhez és ellenőrzéséhez.

A vezető testület nyilatkozatot dolgoz ki, tart naprakészen és tesz közzé azokról a szabályzatokról és gyakorlatokról, amelyekre e bekezdés követelményeinek teljesítése során támaszkodik.

(7b)     A tagállami jogrendszerek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben felmerül, hogy egy vezető testület tagja rendelkezéseket sértett vagy az ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] hatálya alá tartozó területeken jogsértést követett el, az érintett személlyel szemben büntetőjogi és polgári jogi eljárást kezdeményezhessenek.

49. cikk

A szabályozott piac irányítására lényeges befolyást gyakorló személyekkel kapcsolatos követelmények

(1)       A tagállamok megkövetelik, hogy az olyan helyzetben lévő személyek, akik közvetve vagy közvetlenül lényeges befolyást gyakorolhatnak a szabályozott piac irányítására, arra alkalmasak legyenek.

(2)       A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piac működtetője:

a)        tájékoztassa az illetékes hatóságot a szabályozott piac és/vagy a piacműködtető tulajdoni viszonyairól és különösen bármely olyan fél kilétéről és érdekeltségeinek mértékéről, aki olyan helyzetben van, hogy lényeges befolyást gyakorolhat az irányításra, és ezt az információt tegye közzé;

b)        tájékoztassa az illetékes hatóságot mindazon tulajdonjog-átruházásokról, amelyek folytán változás következhet be azok személyében, akik a szabályozott piac működésére lényeges befolyást gyakorolnak, és ezt az információt tegye közzé.

(3)       Az illetékes hatóság elutasítja a szabályozott piacot és/vagy piacműködtetőt ellenőrző érdekeltség tekintetében javasolt változásokat, ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére, hogy az veszélyeztetné a szabályozott piac megalapozott és megbízható vezetését.

50. cikk

Szervezeti követelmények

A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piac:

a)        rendelkezzék mechanizmusokkal a szabályozott piac, a szabályozott piac tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a szabályozott piac stabil működése közötti bármely összeférhetetlenség világos azonosítására, és annak a szabályozott piac működésére és résztvevőire háruló potenciálisan hátrányos következményeinek kezelésére, különösen, ha az ilyen érdekkonfliktusok akadályozhatják az illetékes hatóság által a szabályozott piacra átruházott bármely feladat ellátását;

b)        legyen megfelelően felszerelt azon kockázatok kezelésére, amelyeknek ki van téve, hogy megfelelő megállapodásokat és rendszereket hozzon létre a működését veszélyeztető összes lényeges kockázat azonosítására, és hatékony intézkedéseket hozzon az ilyen kockázatok csökkentésére;

c)        rendelkezzék szabályokkal a rendszer technikai működésének megalapozott irányítására, hogy megbirkózhasson a rendszerleállás kockázatával, ideértve előre nem látható események hatékony kezelésére vonatkozó megoldásokat is;

d)        rendelkezzen átlátható és megkülönböztetésmentes olyan szabályokkal és eljárásokkal, amelyek a tisztességes és rendezett kereskedésről rendelkeznek, és állapítson meg objektív szempontokat a megbízások hatékony teljesítésére;

e)        hatékony mechanizmusokkal segítse elő a rendszereiben teljesített ügyletek hatékony és határidőben történő véglegesítését;

f)         az engedélyezés időpontjában és folyamatosan is rendelkezzék rendezett működésének elősegítésére kellő pénzügyi forrásokkal, tekintettel a piacon kötött ügyletek jellegére és kiterjedésére, valamint azon kockázatok körére és fokára, amelyeknek ki van téve.

51. cikk

A rendszerek rugalmassága, megszakítók és elektronikus kereskedés

(1)       A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy olyan hatékony rendszerei, eljárásai és mechanizmusai legyenek, amelyeket annak biztosítására alakítottak ki, hogy kereskedési rendszerei rugalmasak legyenek, rendelkezzenek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően, képesek legyenek a szabályos kereskedést biztosítani piaci stressz körülményei között, teljesen bevizsgáltak legyenek annak biztosítására, hogy ezeket a feltételeket még szélsőséges piaci volatilitás esetén is teljesítséik, és az üzletmenet folyamatosságára hatékony mechanizmusokkal rendelkezzenek, amelyek biztosítják szolgáltatásaik folyamatosságát, amennyiben a kereskedési rendszerekben váratlan meghibásodás következne be.

(1a)     A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy rendelkezzen az árjegyzők magatartására vonatkozó megállapodásokkal, és annak biztosítását, hogy e megállapodásokban megfelelő számú befektetési vállalkozás vegyen részt, amelyek versenyképes árakon kötelező érvényű jegyzéseket tesznek közzé, amelynek következtében rendszeresen és folyamatosan likviditást biztosítanak a piac számára a folytonos kereskedési idő minimálisan meghatározott hányadára, figyelemmel az uralkodó piaci körülményekre, szabályokra és szabályozásokra, kivéve, ha ez a követelmény nem ésszerű az adott szabályozott piacon folyó kereskedés jellegére és nagyságára tekintettel. A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy kössön kötelező erejű írásbeli megállapodást a szabályozott piac és a befektetési vállalkozás között a rendszerben való részvételből eredő kötelezettségekről, ideértve például a likviditásnyújtást. A szabályozott piac nyomon követi és betartatja az ilyen kötelező írásbeli megállapodások követelményeinek befektetési vállalkozások általi teljesítését. A szabályozott piac értesíti az illetékes hatóságot a kötelező írásbeli megállapodás tartalmáról, és biztosítja az illetékes hatóságot arról, hogy teljesíti e bekezdés követelményeit.

Az EÉPH iránymutatást dolgoz ki azon körülményekkel kapcsolatban, amelyek fennállása esetén a befektetési vállalkozások kötelesek lennének részt venni az e bekezdésben említett árjegyzési megállapodásban, és iránymutatást dolgozhat ki az ilyen megállapodások tartalmára vonatkozóan.

(1b)   A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy hatékony rendszerei, eljárásai és mechanizmusai legyenek annak biztosítására, hogy a tag vagy résztvevő által a rendszerbe bevitt összes megbízás legalább 500 milliszekundumon át érvényes legyen, és ez idő alatt ne lehessen törölni vagy módosítani azt.

(2)       A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy hatékony rendszerei, eljárásai és mechanizmusai legyenek az olyan megbízások elutasítására, amelyek előre meghatározott volumeneket vagy árküszöböket meghaladnak, vagy egyértelműen tévesek ▌.

(2a)     A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy képes legyen arra, hogy a kereskedést ideiglenesen leállítsa, ha egy pénzügyi eszköznél azon a piacon vagy – amennyiben erről az érintett piacműködtetőtől tájékoztatást kap – egy kapcsolódó piacon rövid időn belül jelentős árváltozás következett be, valamint – kivételes esetekben – képes legyen arra, hogy bármely ügyletet töröljön, megváltoztasson vagy helyesbítsen. A tagállamok előírják a szabályozott piac számára annak biztosítását, hogy a kereskedés leállítására vonatkozó paramétereket olyan módon állítsák be, amely figyelembe veszi a különböző eszközosztályok és -alosztályok likviditását, a piaci modellek jellegét és a felhasználók típusait, és elegendő a kereskedés szabályszerűségében bekövetkező jelentős zavarok elkerüléséhez.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szabályozott piac a kereskedés leállítására vonatkozó paramétereket és a paraméterekben végrehajtott lényeges változtatásokat következetes és összevethető módon jelentse az illetékes hatóságnak, és az illetékes hatóság jelentse azokat az EÉPH-nak. Az EÉPH ezeket a paramétereket közzéteszi a honlapján. A tagállamok előírják, hogy ha az adott eszköz likviditása tekintetében lényeges szabályozott piac a kereskedést bármely tagállamban leállítja, az adott kereskedési helyszín rendelkezzen a megfelelő rendszerekkel és eljárásokkal arra, hogy értesítse az illetékes hatóságokat az egész piacra kiterjedő válaszintézkedés összehangolása és annak eldöntése érdekében, hogy az eszközzel kereskedő más helyszíneken is célszerű-e leállítani a kereskedést mindaddig, amíg az eredeti piacon a kereskedés nem folytatódik.

(3)       A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy hatékony rendszerei, eljárásai és mechanizmusai legyenek – ideértve a tagok vagy résztvevők arra való felszólítását, hogy végezzék el az algoritmusok megfelelő tesztelését, és biztosítsanak megfelelő környezetet az ilyen tesztek elvégzésének megkönnyítéséhez – annak biztosítására, hogy az algoritmikus vagy nagyfrekvenciájú kereskedés rendszerei ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyenek kialakulásához, továbbá hogy kezelni tudja az ilyen algoritmikus vagy nagyfrekvenciájú kereskedési rendszerek által ennek ellenére előidézett rendellenes kereskedési feltételeket, ideértve az olyan rendszereket, melyek lehetővé teszik a nagyfrekvenciájú kereskedésből eredő valamennyi megbízás azonosítását, a nem végrehajtott megbízások arányának korlátozását a rendszerbe egy tag vagy résztvevő által bevihető ügyleti megbízásokhoz képest, a megbízások áramlásának lelassítását, ha fennáll a rendszer határkapacitása elérésének kockázata, valamint a piacon végrehajtható legkisebb árlépésköz korlátozását és betartatását.

(4)       A tagállamok előírják a szabályozott piacok számára, hogy tiltsák meg tagjaiknak vagy résztvevőiknek a szponzorált és fedezetlen piaci hozzáférés biztosítását. A tagállamok előírják az olyan szabályozott piac számára, amely engedélyezi a közvetlen piaci hozzáférést, hogy rendelkezzen hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal annak biztosítására, hogy a tagok és a résztvevők csak akkor biztosíthatnak ilyen szolgáltatásokat, ha ezen irányelv szerinti engedélyezett befektetési vállalkozások, hogy megfelelő kritériumokat állapítottak meg és alkalmaznak azoknak a személyeknek az alkalmasságát illetően, akiknek ilyen hozzáférést biztosíthatnak és hogy a tag vagy résztvevő felelősséget vállal az ilyen szolgáltatás felhasználásával végrehajtott megbízásokért és kötésekért.

A tagállamok azt is előírják, hogy a szabályozott piac állapítson meg megfelelő standardokat az ilyen hozzáférésekre vonatkozó kockázatellenőrzésekre és kereskedési küszöbértékekre, és képes legyen megkülönböztetni, szükség esetén pedig leállítani a közvetlen piaci hozzáférést alkalmazó személy megbízásait vagy kereskedését, elkülönítve a tag vagy résztvevő megbízásaitól vagy kereskedésétől.

(5)      A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy gondoskodnia kell a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások szabályainak ▌átláthatóságáról, tisztességességéről és megkülönböztetésmentességéről.

(5a)     A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy biztosítania kell díjstruktúráinak átláthatóságát, tisztességességét és megkülönböztetésmentességét – beleértve a végrehajtási díjakat, kiegészítő díjakat és kedvezményeket –, és azt hogy azok ne hassanak ösztönzőleg a megbízások oly módon történő kiadására, módosítására vagy törlésére, amely hozzájárul a rendellenes kereskedési feltételekhez vagy a piaci visszaéléshez. A tagállamok különösen előírják a szabályozott piacnak, hogy az esetlegesen nyújtott kedvezményekért cserébe írjon elő árjegyzési kötelezettségeket az egyes részvények vagy megfelelő részvénycsomagok tekintetében, a végrehajtott megbízásokhoz képest magasabb díjat számítson fel a kiadott majd később törölt megbízásokért, és a rendszer kapacitására nehezedő többletterhelés érzékeltetése érdekében magasabb díjat számítson fel a végrehajtott megbízásokhoz képest nagyszámú törölt megbízást beadó, illetve a nagyfrekvenciájú kereskedési stratégiát követő résztvevőknek.

A tagállamok lehetővé teszik a szabályozott piac számára, hogy a törölt megbízásokra vonatkozó díjait a megbízások fenntartásának időtartamához igazítsa, és díjait azokhoz a pénzügyi eszközökhöz igazítsa, amelyekre vonatkoznak.

(6)       A tagállamok előírják, hogy az illetékes hatóság által egy szabályozott piachoz intézett kérésre az a szabályozott piac tegye hozzáférhetővé az illetékes hatóság számára az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatokat, vagy adjon hozzáférést az illetékes hatóság számára az ajánlati könyvhöz, hogy a kereskedést figyelemmel tudja kísérni.

(7)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ebben a cikkben rögzített előírások tekintetében, és különösen a következők tárgyában:

a)        gondoskodjon arról, hogy a szabályozott piacok kereskedési rendszerei rugalmasak legyenek és kellő kapacitással rendelkezzenek;

c)        határozza meg a nem végrehajtott megbízások maximális ▌arányát a szabályozott piacok által elfogadható ügyletekhez képest, figyelembe véve a pénzügyi eszköz likviditását;

d)        határozza meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén célszerű lehet a megbízások áramlásának lassítása;

e)        gondoskodjon arról, hogy a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások szabályai és a díjstruktúrái tisztességesek és megkülönböztetésmentesek legyenek, és a díjstruktúrák ne hassanak ösztönzőleg a rendellenes kereskedési feltételek létrejöttére vagy piaci visszaélésre nézve.

ea)      határozza meg, hogy egy szabályozott piac mikor minősül lényegesnek az adott eszköz likviditása tekintetében;

eb)      biztosítsa, hogy az árjegyzési rendszerek tisztességesek és megkülönböztetésmentesek legyenek, és állapítson meg minimális árjegyzési kötelezettségeket, amelyeket a szabályozott piacoknak elő kell írniuk az árjegyzési rendszer kialakításakor, és határozza meg azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén az árjegyzési rendszer bevezetésének követelménye nem ésszerű;

ec)      biztosítsa az algoritmusok megfelelő tesztelését annak érdekében, hogy az algoritmikus vagy nagyfrekvenciájú kereskedési rendszerek ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyenek kialakulásához.

51a. cikk

Árlépésközök

(1)       A tagállamok előírják a szabályozott piacok számára, hogy fogadjanak el árlépésköz-rendszereket a részvények, letéti jegyek, tőzsdei kereskedésben részt vevő alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi instrumentumok vonatkozásában, valamint minden egyéb olyan pénzügyi instrumentum vonatkozásában, melyekre a (4) bekezdés értelmében szabályozástechnikai standardot dolgoztak ki.

(2)       Az (1) bekezdésben említett árlépésköz-rendszerekre a következőket kell alkalmazni:

a)        azokat úgy kell kalibrálni, hogy azok tükrözzék a pénzügyi instrumentum likviditási profilját a különböző piacokon és az adott és kért ajánlatok átlagos szórását, figyelembe véve az ésszerűen stabil árak lehetővé tételének kívánatosságát, a szórás további szűkülésének indokolatlan korlátozása nélkül;

b)        az árlépésközöket az egyes pénzügyi eszközöknek megfelelően kell meghatározni.

(3)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyben a (2) bekezdésben említett tényezőkkel és az instrumentumok árával, árkülönbözeteivel (spread) és likviditásuk mélységével összhangban meghatározza a minimális árlépésközöket vagy az árlépésköz-rendszereket a részvények, letéti jegyek, tőzsdei kereskedésben részt vevő alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi instrumentumok vonatkozásában, amennyiben ez a piacok rendes működésének biztosítása érdekében szükséges.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket […]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(4)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyben a (2) bekezdésben említett tényezőkkel és az instrumentumok árával, árkülönbözeteivel (spread) és likviditásuk mélységével összhangban meghatározza a minimális árlépésközöket vagy az árlépésköz-rendszereket a (3) bekezdésben említettektől eltérő egyedi pénzügyi instrumentumok vonatkozásában, amennyiben ez a piacok rendes működésének biztosítása érdekében szükséges.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

52. cikk

Pénzügyi eszközök bevezetése a kereskedésbe

(1)       A tagállamok előírják, hogy a szabályozott piacok világos és átlátható szabályokkal rendelkezzenek a pénzügyi eszközök kereskedésbe történő bevezetésére.

Az ilyen szabályok biztosítják, hogy a szabályozott piacra bevezetett bármely pénzügyi eszközzel lehessen tisztességes, rendezett és hatékony módon kereskedni, illetve az átruházható értékpapírok esetén azok szabadon forgathatók legyenek.

(2)       Származtatott eszközök esetén a szabályok különösen azt biztosítják, hogy a származtatott ügylet kialakítása tegye lehetővé annak rendezett árazását és a hatékony kiegyenlítési feltételek meglétét.

(3)       Az (1) és (2) bekezdésben megállapított kötelezettségeken felül a tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piac hozzon létre és tartson fenn hatékony mechanizmusokat annak igazolására, hogy a szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírok kibocsátói teljesítik az európai uniós jog szerinti kötelezettségeiket az induló, a folyamatos, illetve az eseti közzétételi kötelezettségek tekintetében.

A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piac hozzon létre mechanizmusokat, amelyek elősegítik, hogy tagjaik vagy résztvevőik hozzáférhessenek az európai uniós jog alapján közzétett információkhoz.

(4)       A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piacok hozzák létre a szükséges mechanizmusokat az általuk kereskedésre engedélyezett pénzügyi eszközök bevezetési követelményeknek való megfelelősége rendszeres felülvizsgálatára.

(5)       A valamely szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírt utóbb más szabályozott piacokra is be lehet vezetni, akár a kibocsátó jóváhagyása nélkül is, ▌a 2003/71/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. A kibocsátót a szabályozott piac tájékoztatja arról, hogy értékpapírjaival az adott szabályozott piacon kereskednek. A kibocsátót nem lehet kötelezni arra, hogy a (3) bekezdés alapján megkövetelt információkat közvetlenül adja meg bármely olyan szabályozott piac számára, amely a kibocsátó értékpapírjait a kibocsátó hozzájárulása nélkül vezette be.

(6)       A Bizottság ▌a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek:

a)        meghatározzák az eszközök különböző osztályainak azon jellemzőit, amelyeket a szabályozott piacnak figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy az eszközt az (1) bekezdés második albekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő módon bocsátották-e ki a működése szerinti különböző piaci szegmensekben történő kereskedésre történő bevezetés céljából;

b)        tisztázzák azon mechanizmusokat, amelyeket a szabályozott piacnak be kell vezetnie ahhoz, hogy úgy tekintsék, eleget tett annak igazolására vonatkozó kötelezettségének, hogy az átruházható értékpapír kibocsátója teljesíti az európai uniós jog szerinti kötelezettségeit az induló, a folyamatos és az eseti közzétételi kötelezettségek tekintetében;

c)        tisztázzák azokat a mechanizmusokat, amelyeket a szabályozott piacnak létre kell hoznia a (3) bekezdés alapján annak érdekében, hogy segítse tagjait és résztvevőit az európai uniós jog által megállapított feltételek szerint közzétett információhoz való hozzáférésben.

53. cikk

Eszközök kereskedésének felfüggesztése, illetve törlésük a kereskedésből

(1)       Az illetékes hatóságot a 72. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontja szerinti valamely eszköz kereskedésének felfüggesztése vagy az eszköz kereskedésből való törlése követelésére megillető jog sérelme nélkül a szabályozott piac működtetője felfüggesztheti a szabályozott piac szabályainak már meg nem felelő pénzügyi eszköz kereskedését, vagy azt törölheti a kereskedésből, kivéve, ha az ilyen lépés várhatóan súlyosan károsítaná a befektetők érdekeit vagy a piac rendezett működését.

A tagállamok megkövetelik, hogy azon szabályozott piac működtetője, amely valamely pénzügyi eszköz kereskedését felfüggeszti, vagy azt a kereskedésből törli, e döntését tegye közzé, arról tájékoztassa az ugyanazon pénzügyi eszközzel kereskedő többi szabályozott piacot, MTF-et és OTF-et, és a lényeges információkat közölje az illetékes hatósággal. Az illetékes hatóság erről tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait.

Az 1287/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározott érintett illetékes hatóság előírja, hogy a felügyelete alatt működő szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek a lehető legrövidebb időn belül függesszék fel a szóban forgó pénzügyi eszközzel folytatott kereskedést vagy törli az eszközt a kereskedésből, és előírja az eszközzel folytatott kereskedés felfüggesztését vagy az eszköz kereskedésből való törlését a (2) bekezdésben említett ok fennállása, vagyis a kibocsátóval vagy a pénzügyi eszközzel kapcsolatos információk közzétételének elmulasztása esetén is.

(2)       Az a hatáskörrel rendelkező hatóság, amely valamely pénzügyi eszköz kereskedelmének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését rendeli el egy vagy több szabályozott piacon az (1) bekezdéssel összhangban, MTF-en vagy OTF-en, határozatát azonnal közzéteszi, és tájékoztatja az EÉPH-t és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát. A többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának is elő kell írnia az ilyen pénzügyi eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését a felügyeletük alatt működő szabályozott piacokon, MTF-eken és OTF-eken, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a belső piac rendezett működését.

(3)       Az EÉPH kidolgozza azokat a végrehajtás-technikai standardtervezeteket, amelyek meghatározzák az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatás és a közzététel formáját és időpontját

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...](53)*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben felsorolja azokat a helyzeteket, amelyek ▌lényeges kárt jelentenek a befektetői érdekek számára, hogy meghatározzák a „mielőbb” és a belső piac (1) és (2) bekezdésben említett szabályos működésének fogalmát, és meghatározzák a kibocsátóra vagy a pénzügyi eszközre vonatkozó információk közzétételének elmaradása miatti, az (1) bekezdésben említett kérdéseket, beleértve a pénzügyi eszközzel való kereskedés felfüggesztésének megszüntetéséhez szükséges eljárást.

54. cikk

Együttműködés és információcsere a szabályozott piacok esetében

(1)       A tagállamok előírják, hogy egy pénzügyi eszközkapcsán a szabályozott piac működtetője haladéktalanul tájékoztatja más szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek működtetőit, ha a következőket tapasztalja:

a)        rendellenes kereskedési feltételek;

݂s

c)        a rendszer zavarai.

(1a)   A tagállamok előírják, hogy a szabályozott piac működtetője, amennyiben olyan magatartást észlel, amely visszaélésre utalhat a ../.../EU rendelet [MAR] hatályán belül, a valós idejű keresztpiaci felügyelet elősegítése érdekében erről haladéktalanul tájékoztassa a szóban forgó rendelet 16. cikkében kijelölt illetékes hatóságot vagy egy olyan szervet, amelyre a szóban forgó rendelet 17. cikkével összhangban az illetékes hatóság feladatait átruházták.

(2)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák azokat a konkrét körülményeket, amelyek az (1) bekezdésben hivatkozott tájékoztatási előírást kiváltják.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(54)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

55. cikk

Hozzáférés a szabályozott piachoz

(1)       A tagállamok előírják, hogy a szabályozott piac átlátható és megkülönböztetésmentes, objektív kritériumokon alapuló szabályokat hozzon létre, hajtson végre és tartson fenn a szabályozott piachoz való hozzáférés vagy az ilyen piacon való tagság tekintetében.

(2)       E szabályok határozzák meg a tagok vagy résztvevők következőkből eredő kötelezettségeit:

a)        a szabályozott piac alapító okirata és igazgatása;

b)        a piacon végzett ügyletekre vonatkozó szabályok;

c)        a piacon működő befektetési vállalkozások, illetve hitelintézetek alkalmazottaira vonatkozó szakmai előírások;

d)        a nem befektetési vállalkozás és hitelintézet tagokra vagy résztvevőkre a (3) bekezdés alapján megállapított feltételek;

e)        a szabályozott piacon kötött ügyletek elszámolásának és kiegyenlítésének szabályai és eljárásai.

(3)       A szabályozott piac befogadhat tagként vagy résztvevőként befektetési vállalkozásokat, a 2006/48/EK  irányelv alapján engedélyezett hitelintézeteket, valamint más személyeket, akik:

a)        kellően jó hírnévvel rendelkeznek;

b)        kellő szintű kereskedési képességgel, alkalmassággal és tapasztalattal  rendelkeznek;

c)        adott esetben kielégítő szervezeti megoldásokkal rendelkeznek;

d)        az általuk betölteni kívánt szerephez kellő erőforrásokkal rendelkeznek, figyelembe véve azokat a különféle pénzügyi mechanizmusokat, amelyeket a szabályozott piac létrehozott az ügyletek megfelelő kiegyenlítésének szavatolására.

(4)       A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piacon megkötött ügyletekre a tagok és a résztvevők ne legyenek kötelesek egymással szemben alkalmazni a 24., a 25.  a 27. és a 28. cikkben meghatározott kötelezettségeket. A szabályozott piac tagjainak, illetve résztvevőinek azonban alkalmazniuk kell a 24., a 25.  a 27. és a 28. cikkben előírt kötelezettségeket ügyfeleik vonatkozásában, amikor a szabályozott piacon ügyfeleik nevében járnak el, megbízásaikat teljesítik.

(5)       A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piac hozzáférésre és tagságra vonatkozó szabályai rendelkezzenek a befektetési vállalkozások és hitelintézetek közvetlen vagy távoli részvételéről.

(6)       A tagállamok további jogszabályi vagy közigazgatási előírások nélkül lehetővé teszik a többi tagállam szabályozott piaca számára, hogy megfelelő mechanizmusokat biztosítsanak területükön annak érdekében, hogy elősegíthessék a területükön letelepedett távoli tagok vagy résztvevők hozzáférését az ilyen piacokhoz, valamint az ott történő kereskedést.

A szabályozott piac tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát arról a tagállamról, amelyben ilyen mechanizmusokat kívánnak fenntartani. A székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága egy hónapon belül továbbítja ezt az információt azon tagállamnak, amelyben a szabályozott piac ilyen mechanizmusokat kíván biztosítani. Az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében megállapított eljárásnak és feltételeknek megfelelően az EÉPH hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

A szabályozott piac székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a fogadó tagállam illetékes hatóságának kérésére és ésszerű időn belül tájékoztatást ad a szabályozott piac adott tagállamban letelepedett tagjai vagy résztvevői kilétéről.

(7)       A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piac működtetője rendszeresen küldje meg a szabályozott piac tagjainak és résztvevőinek jegyzékét a szabályozott piac illetékes hatóságának.

56. cikk

A szabályozott piac szabályai és más jogszabályi kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérése

(1)       A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piacok hatékony mechanizmusokat és eljárásokat hozzanak létre és tartsanak fenn annak rendszeres figyelemmel kísérésére, hogy a szabályaikat tagjaik, illetve résztvevőik betartják. A szabályozott piacok figyelemmel kísérik tagjaik vagy résztvevőik rendszereiben a leadott és törölt megbízásokat és a teljesített ügyleteket annak érdekében, hogy azonosítsák e szabályok megszegéseit, a szabálytalan kereskedési feltételeket vagy az olyan magatartást, amely piaci visszaélést eredményezhet, és rendelkezésre bocsájtják az ezen nyomon követés hatékonyságához szükséges forrásokat.

(2)       A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piacok működtetői a szabályozott piac illetékes hatóságának jelentsék be szabályaik lényeges megszegéseit, a szabálytalan kereskedési feltételeket vagy az olyan piaci magatartást, amely piaci visszaélést eredményezhet. A tagállamok azt is megkövetelik a szabályozott piacot működtető befektetési vállalkozásoktól és piacműködtetőktől, hogy késedelem nélkül juttassák el a vonatkozó információkat a piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és felelősségre vonás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz, és nyújtsanak teljes körű támogatást e hatóságnak a rendszerein keresztül vagy rendszereiben előforduló piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatban és felelősségre vonásban.

57. cikk

A központi partnerre, illetve az elszámolási és kiegyenlítési megállapodásokra vonatkozó rendelkezések

(1)       A tagállamok nem akadályozhatják meg a szabályozott piacokat abban, hogy megfelelő megállapodásokat kössenek egy másik tagállam központi partnerével, elszámolóházával vagy elszámolási rendszerével abból a célból, hogy rendszereikben a piaci résztvevők által végrehajtott összes vagy néhány ügylet elszámolását és/vagy kiegyenlítését biztosítsák.

(2)       A szabályozott piac illetékes hatósága nem élhet ellenvetéssel egy másik tagállamban lévő központi partner, elszámolóház és/vagy elszámolási rendszer használata miatt, kivéve, ha ez bizonyíthatóan szükséges az adott szabályozott piac rendezett működésének fenntartásához, figyelembe véve a 39. cikk (2) bekezdésében az elszámolási rendszerekre megállapított feltételeket.

Az illetékes hatóság a szükségtelen kettős ellenőrzés elkerülése érdekében figyelembe veszi a nemzeti központi bankok mint az elszámolási és kiegyenlítési rendszerek felügyeleti szervei, illetve az ilyen rendszerekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező más felügyeleti hatóságok által az elszámolási és kiegyenlítési rendszer tekintetében már ellátott felügyeletet.

58. cikk

A szabályozott piacok jegyzéke

Minden tagállam létrehozza azon szabályozott piacok jegyzékét, amelyek vonatkozásában ez a tagállam a székhely szerinti tagállam, és továbbítja a jegyzéket a többi tagállamnak és az EÉPH-nak. Hasonlóképpen tájékoztatást kell adni a jegyzékben bekövetkező valamennyi változásról. Az EÉPH saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja a szabályozott piacok összesített jegyzékét.

IV. CÍM

POZÍCIÓLIMITEK, ELLENŐRZÉSEK ÉS JELENTÉSTÉTEL

59. cikk

Pozíciólimitek és ellenőrzések

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy azon szabályozott piacok, valamint azon MTF-ek és OTF-ek működtetői, ahol az árualapú származtatott termékeket a kereskedésbe bevezetik vagy azokkal kereskednek, alkalmazzanak korlátokat azoknak a szerződéseknek vagy pozícióknak a számára, amelyeket az adott piac tagjai vagy résztvevői egy bizonyos időtartamon belül bevihetnek vagy fenntarthatnak, ▌a következők érdekében:

a)        a likviditás támogatása;

b)        piaci visszaélés megelőzése ▌;

c)        a szabályszerű árazási és elszámolási feltételek támogatása;

ca)      a teljesítési hónapban a származtatott termékek árai és az alapul szolgáló áruk azonnali árai közötti konvergencia támogatása, nem sértve az alapul szolgáló áru piacán az árfeltárást;

cb)      a piactorzító pozíciók felhalmozódásának megelőzése.

Az első albekezdésben említett limiteknek mind a fizikailag és készpénzre kiegyenlített szerződésekre vonatkozniuk kell és átláthatóaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük, meghatározva azokat a személyeket, akikre vonatkoznak és az esetleges felmentéseket, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogyan használják a kereskedésbe bevezetett szerződéseket. Világos mennyiségi küszöbértékeket kell meghatározniuk, mint például a személyenként köthető vagy bizonyos időtartamon belül fenntartható pozíciók maximális megengedett száma, figyelembe véve a származtatott termékek piacát, beleértve a likviditást is, és az alapul szolgáló árupiac jellemzőit, ideértve a termelés, a fogyasztás és a piacra való elszállítás irányait. Ez nem vonatkozik az olyan pozíciókra, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat.

(1a)   Az olyan pozíciókra vonatkozóan, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, pozícióellenőrzési rendszert kell bevezetni. Ezt az pozícióellenőrzést a szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek működtetői a következőknek megfelelően hajtják végre:

a)      a szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek tagjai és résztvevői az adott kereskedési helyszínnek jelentik pozícióik adatait a 60. cikk (2) bekezdése szerint;

b)      a szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek működtetői a tagoktól és résztvevőktől tájékoztatást kérhetnek, ideértve a pozíció vagy a származtatott termék révén vállalt kitettség méretére és rendeltetésére vonatkozó összes dokumentációt;

c)      az a) és b) pont szerint kapott információk elemzését követően a szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek működtetői megkövetelhetik a piacok érintett tagjaitól vagy résztvevőitől, hogy intézkedéseket tegyenek a pozíció vagy az árualapú származtatott ügyletek kitettsége mértékének teljes vagy részleges csökkentésére, vagy maguk hozhatnak ilyen intézkedéseket, amikor ez azért szükséges, hogy az érintett piacok integritását és szabályos működését megőrizzék;

d)      az a) és b) pont szerint kapott információk elemzését követően a szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek működtetői korlátozhatják a piaci tagokat vagy résztvevőket azon lehetőségükben, hogy árualapú származtatott termékkel foglalkozzanak, ideértve további megkülönböztetésmentes limitek bevezetését azon pozíciókra, amelyekkel a piacok tagjai vagy résztvevői foglalkozhatnak egy megadott időszak folyamán, amikor ez azért szükséges, hogy biztosítsák az (1) bekezdésben említett célok elérését vagy hogy az érintett piacok integritását és szabályos működését megőrizzék, amennyiben a c) pont szerinti intézkedések ehhez nem elégségesek;

e)      a szabályozott piacok, az MTF-ek és az OTF-ek a (2) bekezdés szerint tájékoztatják az illetékes hatóságokat a b)- d) pont szerint kapott információk és a meghozott intézkedések részleteiről;

f)      az illetékes hatóságok összesítik a különféle kereskedési helyszínektől kapott adatokat, és adott esetben előírják a piaci szereplőknek vagy résztvevőknek, hogy a (3) bekezdéssel összhangban csökkentsék összesített pozícióikat.

(1b)     A szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek működtetői, amelyek az árualapú származtatott termékeket a kereskedésre bevezetik, további intézkedéseket is előírhatnak azon szerződésekre és pozíciókra vonatkozóan, amelyekre korlátokat állapítottak meg az (1) bekezdéssel összhangban, amennyiben az az érintett piacok integritásának és megfelelő működésének biztosításához szükséges. Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy azon szabályozott piacok, illetve MTF-ek és OTF-ek működtetői, ahol árualapú származtatott termékeket a kereskedésbe bevezetik vagy azokkal kereskednek, további ilyen intézkedéseket is előírhatnak, amennyiben az az érintett piacok integritásának és megfelelő működésének biztosításához szükséges.

(2)       A szabályozott piacok, az MTF-ek és az OTF-ek értesítik illetékes hatóságaikat a pozíciólimitek vagy ellenőrzések részleteiről. Az illetékes hatóság ugyanezeket az információkat az EÉPH tudomására hozza, amely azokat közzéteszi és a weboldalán adatbázist tart fenn, a hatályos pozíciólimitek összefoglalóival.

(2a)     Az EÉPH időszakonként megvizsgálja a kapott adatokat e cikk (2) bekezdésének és a 61. cikk (1) és (1a) bekezdésének megfelelően, és értékeli, hogy az érintett piacok integritásához és megfelelő működésének biztosításához e cikk (1a) bekezdésében említetteken felül szükség van-e bármilyen intézkedésre azon pozíciók tekintetében, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat.

Ha szükségesnek ítél ilyen intézkedéseket, az EÉPH indokolással ellátott jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben felvázolja a javasolt intézkedéseket, és hogy azokra miért van szükség, és e jelentést haladéktalanul továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)       Az EÉPH szabályozási standardokat tervez meg az (1) bekezdésben hivatkozott korlátok meghatározása és az (1a) bekezdésben említett pozícióellenőrzések további pontosítása érdekében, különös tekintettel a szerződések vagy nettó pozíciók mennyiségére, amelyeket valamely személy bizonyos időszakon át megköthet vagy fenntarthat, a személyek által közvetlenül vagy közvetve fenntartott pozíciók kalkulálására vonatkozó módszerekre, az ilyen korlátok alkalmazásának módozataira, beleértve a különböző kereskedési helyszínek közötti összesített pozíciókat és annak meghatározását, hogy egy pozíció a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat közvetlenül csökkentő pozíciónak minősül-e.

A limiteknek, amelyeknek a piaci résztvevők különféle osztályai közötti is különbséget kell tenniük, valamint a pozícióellenőrzéseknek figyelembe kell venniük az (1) és (1a) bekezdésben hivatkozott feltételeket és a szabályozott piacok, az MTF-ek és az OTF-ek által meghatározott szabályokat.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét a nyilvánossággal folytatott konzultációt követően […]-ig(55)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja.

A szabályozástechnikai standardokban meghatározott limitek és pozícióellenőrzés is elsőbbséget élvez az illetékes hatóságok által meghozott minden más intézkedéssel szemben ezen irányelv 72. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján.

(4)       Az illetékes hatóságok nem állapíthatnak meg a (3) bekezdés alapján meghatározottnál korlátozóbb limiteket ▌, kivéve azokat a kivételes eseteket, amikor azok objektív módon indokoltak és arányosan, figyelembe véve a konkrét piac likviditását és a piac szabályszerű működését. A korlátozások egy hat hónapot meg nem haladó kezdeti időszakra érvényesek, a vonatkozó illetékes hatóság weboldalán történő közzététel időpontjától számítva. Az ilyen korlátozás megújítható további, alkalmanként a hat hónapot nem meghaladó időszakokra, ha a korlátozás indokai továbbra is érvényesülnek. Amennyiben a korlátozás a hathavi időtartam elteltét követően nem kerül meghosszabbításra, az automatikusan hatályát veszti.

Amikor az elfogadottnál korlátozóbb limiteket alkalmaznak, a (3) bekezdés alapján, az illetékes hatóságok értesítik az EÉPH-t. Az értesítésben indokolni kell a korlátozóbb limiteket. Az EÉPH 24 órán belül kiad egy véleményt arról, hogy szükségesnek tartja-e az intézkedést a kivételes eset kezeléséhez. A véleményt az EÉPH weboldalán közzéteszik.

Amikor egy illetékes hatóság olyan limiteket ír elő, amely ellentétes az EÉPH véleményével, weboldalán azonnal közzé tesz egy közleményt, amely teljes mértékben elmagyarázza azokat az okait, amelyek miatt így járt el.

60. cikk

Pozíciók jelentése, a kereskedők kategóriái szerint

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy azon szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek, ahol árualapú származtatott termékeket vagy kibocsátási egységeket, vagy azok származtatott termékeit a kereskedésbe bevezetik vagy azokkal kereskednek:

a)        heti jelentést hoznak nyilvánosságra, a kereskedők különböző kategóriái szerint összesített pozíciókkal, a platformjaikon kereskedett pénzügyi eszközökre, a (3) bekezdésnek megfelelően és e jelentést eljuttatja az illetékes hatóságnak és az EÉPH-nak;

b)        az illetékes hatóságnak átadják a teljes körű bontást bármely vagy az összes piaci tag vagy szereplő pozícióiról, ideértve az ügyfeleik nevében, kérés alapján tartott pozíciókat.

Az a) pontban lefektetett kötelezettség csak akkor érvényesül, amikor mind a kereskedők száma, mind egy adott pénzügyi eszköz nyitott pozícióinak mértéke bizonyos minimális küszöbértékeket meghalad.

(1a)   A tagállamok biztosítják, hogy az árualapú származtatott eszközökkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások kérésre adják meg illetékes hatóságnak pozícióik teljes bontását, a(az) …./…/EU [MiFIR] rendelet 23. cikkének, és adott esetben az 1227/2011/EU rendelet [REMIT] 8. cikkének megfelelően.

(2)       Az (1) bekezdés a) pontjában említett közzététel lehetővé tételéhez a tagállamok a szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek tagjait és résztvevőit kérik, hogy a vonatkozó kereskedési helyszínnek jelentsék pozícióik adatait, valós időben, ideértve azokat a pozíciókat is, amelyeket ügyfeleik nevében tartanak.

(3)       A tagokat, résztvevőket és azok ügyfeleit a szabályozott piac, MTF vagy OTF szerint, kereskedőként kell besorolni, főtevékenységük jellege szerint, figyelembe véve a vonatkozó engedélyeket, a következőképpen:

a)        a 2004/39/EK irányelvben meghatározott befektetési vállalkozások, vagy a 2006/48/EK irányelvben meghatározott hitelintézet;

b)        befektetési alapok, akár a 2009/65/EK irányelvben meghatározott átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), akár a 2011/61/EK irányelvben meghatározott alternatív alapkezelő társaság;

c)        egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a 2009/138/EK irányelvben meghatározott biztosítási vállalkozásokat és viszontbiztosítási vállalkozásokat, és a 2003/41/EK irányelvben meghatározott, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket;

d)        kereskedelmi vállalkozások;

e)        a kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében a 2003/87/EK irányelv szerinti megfelelési kötelezettségekkel rendelkező működtetők.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelentésekben meg kell adni a hosszú és rövid pozíciók számát, a kereskedők kategóriája szerint, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíciók százalékos arányát minden kategóriára, és a kereskedők számát minden kategóriában.

Az (1) bekezdés a) pontjában és az (1a) bekezdésben említett jelentések megkülönböztetést tesznek az alábbiak között is:

a)      az olyan pozíciók, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat; valamint

b)      egyéb pozíciók.

(4)       Az EÉPH kidolgozza a végrehajtás-technikai standardtervezeteket az (1) bekezdés a) pontjában és az (1a) bekezdésben említett jelentések formátumának és a (2) bekezdéssel összhangban megadott tájékoztatás tartalmának meghatározásához.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...](56)*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

A kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében a jelentéstétel a 2003/87/EK irányelv szerinti megfelelési kötelezettségeket nem érinti.

(4a)     Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki azoknak az intézkedéseknek a meghatározására, amelyek előírják, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett minden jelentést hetente meghatározott időpontban meg kell küldeni az EÉPH-nak, hogy az a jelentéseket központilag közzétegye.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...]*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 94. cikk szerinti intézkedések tekintetében, amelyek meghatározzák az (1) bekezdés utolsó albekezdésében említett küszöbértékeket és finomítják a tagok, résztvevők és ügyfelek a (3) bekezdésben említett kategóriáit.

           ▌

(5a)     Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki azoknak az intézkedéseknek a meghatározására, amelyek előírják, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett minden jelentést hetente meghatározott időpontban meg kell küldeni az EÉPH-nak, hogy az a jelentéseket központilag közzétegye.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...]*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

V. Cím

Adatjelentési szolgáltatások

1. szakasz

Az adatjelentési szolgáltatókra voantkozó engedélyezési eljárások

61. cikk

Az engedélyezés követelménye

(1)       A tagállamok megkövetelik, hogy az I. melléklet D. szakaszában ismertetett adatjelentési szolgáltatások végzése, szokásos elfoglaltságként vagy üzleti tevékenységként előzetes engedélyhez legyen kötve, e szakasz rendelkezéseivel összhangban. Az ilyen engedélyt a székhely szerinti tagállamnak a 69. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatósága adja meg.

(2)       Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve a tagállamok engedélyezik bármely piacműködtetőnek valamely APA, CTP és ARM adatjelentési szolgáltatásának működtetését, amennyiben az előzetes vizsgálat szerint megfelelnek e cím rendelkezéseinek. Az ilyen szolgáltatást az engedélyükben szerepeltetni kell. Az ilyen szolgáltatást az engedélyükben szerepeltetni kell.

(3)       A tagállamok valamennyi adatjelentési szolgáltatót nyilvántartanak. A nyilvántartás a nyilvánosság számára hozzáférhető, és információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre az adatjelentési szolgáltatás engedéllyel rendelkezik. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Minden engedélyről értesíteni kell az EÉPH-t.

Az EÉPH jegyzéket készít az Európai Unióban működő összes adatjelentési szolgáltató adatairól. A jegyzék információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre az adatjelentési szolgáltatás engedéllyel rendelkezik, és a jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Az EÉPH e jegyzéket saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja.

Amennyiben egy hatáskörrel rendelkező hatóság a 64. cikkel összhangban visszavont egy engedélyt, ezt a visszavonást a jegyzékben 5 éven át közzéteszik.

62. cikk

Az engedély terjedelme

(1)       A székhely szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy az engedély meghatározza azt az adatjelentési szolgáltatást, amelynek végzésére az adatjelentési szolgáltató engedélyt kapott. Az adatjelentési szolgáltató, amennyiben üzleti tevékenységét további adatjelentési szolgáltatásokra akarja kiterjeszteni, kérelmet nyújt be engedélyének kiterjesztésére.

(2)       Az engedély az egész Európai Unióra érvényes, és lehetővé teszi, hogy az adatjelentési szolgáltató azokat a szolgáltatásokat, amelyekre az engedélyt megkapta, az Európai Unióban bárhol végezze.

63. cikk

Az engedélyek megadásának és a kérelmek elutasításának eljárásai

(1)       Az illetékes hatóság nem adja meg az engedélyt mindaddig, amíg teljes mértékben meg nem győződik arról, hogy a kérelmező az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekben foglalt valamennyi követelménynek eleget tesz.

(2)       Az adatjelentési szolgáltatónak meg kell adnia mindazon információkat, beleértve egyebek között a tervezett műveletek típusát és a szervezeti felépítést meghatározó üzleti tervet, amely szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság meggyőződhessen arról, hogy az adatjelentési szolgáltató az eredeti engedély időpontjában minden szükséges intézkedést megtett ahhoz, hogy az e cím rendelkezései szerinti kötelezettségeinek megfeleljen.

(3)       A kérelmezőt a hiánytalan kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy az engedélyt megadták-e.

(4)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)        a (2) bekezdés értelmében az illetékes hatóságok számára nyújtandó információkat, az üzleti tervet is ideértve;

b)        a 65. cikk (4) bekezdése szerinti tájékoztatásban szereplő információkat.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(5)       Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki a (2) bekezdésben és a 65. cikk (4) bekezdésében előírt információ nyújtására és az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...](57)*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

64. cikk

Az engedély visszavonása

Az illetékes hatóság az adatjelentési szolgáltatónak kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a szolgáltató:

a)        12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem végzett adatjelentési szolgáltatásokat, kivéve, ha az érintett tagállam rendelkezett arról, hogy ezekben az esetekben az engedély érvényét veszti;

b)        valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)        már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták;

d)        súlyosan vagy módszeresen megsértette ezen irányelv rendelkezéseit.

65. cikk

Az adatjelentési szolgáltatók vezető testületére vonatkozó előírások

(1)       Bármely adatjelentési szolgáltató vezető testülete tagjainak mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie és elegendő időt kell feladatai ellátására fordítania.

A vezető testület az adatjelentési szolgáltató tevékenységeinek megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik. A vezető testület minden egyes tagja őszintén, integritással és független gondolkodással cselekszik, hogy szükség esetén a felső vezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják.

Amennyiben egy piacműködtető egy APA, egy CTP vagy egy ARM működtetésére kér engedélyt, és az APA, a CTP vagy az ARM vezető testületének tagjai megegyeznek a szabályozott piac vezető testületének tagjaival, e személyeknek meg kell felelniük az első albekezdésben megállapított követelményeknek.

(2)       Az EÉPH [...]-ig(58)* iránymutatásokat dolgoz ki az (1) bekezdésben ismertetett vezető testület tagjai alkalmasságának felmérésére, figyelembe véve az általuk betöltött különböző szerepköröket és feladatköröket, valamint a vezető testület tagjai és az APA, a CTP és az ARM felhasználói közötti összeférhetetlenségek kerülésének szükségességét.

(2a)     A tagállami jogrendszerek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben felmerül, hogy egy vezető testület tagja rendelkezéseket sértett vagy az ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] hatálya alá tartozó területeken jogsértést követett el, a személy ellen büntetőjogi és polgári jogi eljárást kezdeményeznek.

(3)       A tagállamok az adatjelentési szolgáltatótól megkövetelik, hogy tájékoztassa az illetékes hatóságot vezető testületének minden egyes tagjáról és a tagságban bekövetkezett bármiféle változásról, az összes olyan információkkal együtt, amelyek annak megítéléséhez szükségesek, hogy az adott gazdálkodó egység az e cikk (1) bekezdésének megfelel-e.

(4)       Az adatjelentési szolgáltatás vezető testületének képesnek kell lennie arra, hogy a gazdálkodó egységet józan és körültekintő módon vezessék, és olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfelek érdekeit.

(5)       Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, ha nincs meggyőződve arról, hogy az adatjelentési szolgáltató üzletmenetének tényleges irányítására kijelölt személy vagy személyek megfelelően jó hírnévvel rendelkeznek, vagy ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére, hogy a szolgáltató vezetésében javasolt változások veszélyeztetik a megalapozott és megbízható vezetést, az ügyfeleik érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembe vételét.

2. szakasz

Feltételek a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA-k) számára

66. cikk

Szervezeti követelmények

(1)       A székhely szerinti tagállam előírja, hogy egy APA-nak rendelkeznie kell megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 19. és 20. cikke szerinti információk, ésszerű üzleti alapon történő, nyilvánosságra hozatalához, a valós időhöz olyan közel, amennyire csak ez lehetséges. A tájékoztatást ingyenesen, az ügylet közzététele után 15 perccel elérhetővé kell tenni. A székhely szerinti tagállam előírja, hogy az APA-nak képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan és konzisztens módon terjessze ezeket az információkat, olyan megoldással, ami biztosítja az információhoz való gyors hozzáférést, megkülönböztetésmentes alapon, és olyan formátumban, amely megkönnyíti a más forrásokból származó hasonló adatokkal való összevonást.

(1a)     Az APA által az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett információknak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)      a pénzügyi eszközazonosítója;

b)      az ár, amelyen az ügyletet megkötötték;

c)      az ügylet volumene;

d)      az ügylet időpontja;

e)      az ügylet bejelentésének időpontja;

f)       az ügylet árjelzése;

g)      a kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy egyéb esetben a „tőzsdén kívüli” kód;

h)      értelemszerűen egy olyan jelzés, amely jelzi, hogy az ügyletre különleges feltételek vonatkoztak.

(2)       A székhely szerinti tagállam előírja, hogy ez az APA az ügyfelekkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, tényleges igazgatási mechanizmusokat működtesse és gondozza. Ezen belül az az APA, amely egyben piacműködtető vagy befektetési vállalkozás is, minden összegyűjtött információt megkülönböztetésmentes módon kezel, és megfelelő mechanizmusokat működtet és tart fenn a különböző üzleti funkciók különválasztása érdekében.

(3)       A székhely szerinti tagállam előírja, hogy az az APA rendelkezzen az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, józan biztonsági mechanizmusokkal, minimalizálja az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és előzze meg az információ kiszivárgását annak közzététele előtt. Annak az APA-nak megfelelő erőforrásokat kell tartani és rendelkeznie kell tartalékrendszerekkel ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor kínálni tudja és fenn tudja azokat tartani.

(4)       A székhely szerinti állam előírja az APA számára, hogy rendelkezzen olyan rendszerekkel, amelyek hathatósan ellenőrzik a kereskedési jelentéseket, azok teljeskörűsége szempontjából, azonosítják a kihagyásokat és a nyilvánvaló hibákat, és kérik az ilyen, hibás jelentések újraküldését.

(5)       Az (1) bekezdés következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki a közös formátumok, adatstandardok és technikai mechanizmusok meghatározásához, amelyek megkönnyítik az (1) bekezdésben említett információk összevonását.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(59)* benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(6)       A Bizottság felhatalmazást kap a 94. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek tisztázzák, mi képez ésszerű üzleti alapot az (1) bekezdésben említett tájékoztatás nyilvánossá tételéhez.

(7)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, a következők meghatározására:

a)        azok az eszközök, amelyek révén egy APA megfelelhet az (1) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek;

b)        az (1) bekezdés szerint közzétett tájékoztatás tartalma.

3. szakasz

Feltételek az összevont adattárolási szolgáltatók (CTP-k) számára

67. cikk

Szervezeti követelmények

(1)       A székhely szerinti tagállam előírja, hogy egy CTP–nek rendelkeznie kell megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 5. és 19. cikke szerint nyilvánosságra hozott információk ésszerű üzleti alapon történő gyűjtésére, azok összevonására egy folyamatos adatfolyammá és ennek a tájékoztatásnak a közzétételére a valós időhöz olyan közel, amennyire csak ez lehetséges technikailag, ésszerű üzleti alapon, ideértve legalább a következő adatokat:

a)        a pénzügyi eszközazonosítója;

b)        az ár, amelyen az ügyletet megkötötték;

c)        az ügylet volumene;

d)        az ügylet időpontja;

e)        az ügylet bejelentésének időpontja;

f)         az ügylet árjelzése;

g)        a kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy egyéb esetben a „tőzsdén kívüli” kód;

ga)      adott esetben az az automatizált kereskedési rendszer, amely az ügyletet generálta;

h)        értelemszerűen egy olyan jelzés, amely jelzi, hogy az ügyletre különleges feltételek vonatkoztak.

A tájékoztatást ingyenesen, az ügylet közzététele után 15 perccel elérhetővé kell tenni. A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a CTP-nek képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan és konzisztens módon terjessze ezeket az információkat, olyan megoldással, ami biztosítja az információhoz való gyors hozzáférést, megkülönböztetésmentes alapon, és olyan formátumokban, amelyek könnyen hozzáférhetőek és felhasználhatóak a piaci szereplők számára.

(2)       A székhely szerinti tagállam egy CTP számára előírja, hogy rendelkezzen a megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a(z) …/… [MiFIR] rendelet 9. és 20. cikke szerint nyilvánosságra hozott információk ésszerű üzleti alapon történő gyűjtésére, azok összevonására egy folyamatos adatfolyammá és ennek a tájékoztatásnak a közzétételére a valós időhöz olyan közel, amennyire csak ez lehetséges technikailag, ésszerű üzleti alapon, ideértve legalább a következő adatokat:

a)        a pénzügyi eszköz azonosítója vagy azonosító jellemzői;

b)        az ár, amelyen az ügyletet megkötötték;

c)        az ügylet volumene;

d)        az ügylet időpontja;

e)        az ügylet bejelentésének időpontja;

f)         az ügylet árjelzése;

g)        a kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy egyéb esetben a „tőzsdén kívüli” kód;

h)        értelemszerűen egy olyan jelzés, amely jelzi, hogy az ügyletre különleges feltételek vonatkoztak.

A tájékoztatást ingyenesen, az ügylet közzététele után 15 perccel elérhetővé kell tenni. A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a CTP-nek képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan és konzisztens módon terjessze ezeket az információkat, olyan megoldással, ami biztosítja az információhoz való gyors hozzáférést, megkülönböztetésmentes alapon, és olyan általánosan elfogadott formátumokban, amelyek interoperábilisak és könnyen hozzáférhetőek és felhasználhatóak a piaci szereplők számára.

(3)       A székhely szerinti tagállam előírja a CTP számára, hogy a szolgáltatott adatok összevonása minden szabályozott piac, az MTF-ek, az OTF-ek és az APA-k esetében, valamint a pénzügyi eszköz esetében a (8) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történjen meg.

(4)       A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a CTP az összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, tényleges igazgatási mechanizmusokat működtessen és gondozzon. Ezen belül egy APA adatjelentési szolgáltatását működtető piacműködtető vagy személy, aki vagy amely egy összevont adattárolást is működtet, minden összegyűjtött információt megkülönböztetésmentes módon kezel, és megfelelő mechanizmusokat működtet és tart fenn a különböző üzleti funkciókra.

(5)       A székhely szerinti tagállam előírja, hogy az a CTP rendelkezzen az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, józan biztonsági mechanizmusokkal, és minimalizálja az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és előzze meg az információ kiszivárgását annak közzététele előtt. A székhely szerinti állam előírja, hogy a CTP-nek megfelelő erőforrásokat kell tartani és rendelkeznie kell tartalékrendszerekkel ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor kínálni tudja és fenn tudja azokat tartani.

(6)       Az (1) és a (2) bekezdés következetes összehangolásának biztosítására az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza az adatstandardokat és formátumokat a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 5., 9., 19. és 20. cikkének megfelelően közzéteendő információkhoz, ideértve az eszköz azonosítóját, árát, mennyiségét, az időpontot, az árjelzést, a helyszín azonosítóját és azoknak a konkrét körülményeknek a jelzését, amelyek az ügyletekre vonatkoztak, valamint azokat a technikai megállapodásokat, amelyek az információk hatékony és konzisztens terjesztését elősegítik, olyan módon, ami biztosítja, hogy a piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető és felhasználható lesz, amint azt az (1) és (2) bekezdés jelzi, ideértve azokat a további szolgáltatásokat, amelyeket a CTP elvégezhet, növelve a piac hatékonyságát.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket, a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 5. és 19. cikke szerint közzétett információkra vonatkozóan [...]-ig(60)*, a(z) …/…/EU [MiFID] rendelet 9. és 20. cikke szerinti információkra vonatkozóan [...]-ig(61)** nyújtja be a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(7)       A Bizottság ▌a 94. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek tisztázzák, mi képez ésszerű üzleti alapot az (1) és a (2) bekezdésben említett adatokhoz való hozzáférés biztosításához.

(8)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására:

a)        azok az eszközök, amelyek révén egy CTP megfelelhet az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek;

b)        az (1) és a (2) bekezdés szerint közzétett tájékoztatás tartalma.

c)        azok a ▌pénzügyi eszközök, amelyek adatait az adatfolyamban biztosítani kell;

d)        más eszközök, amelyek biztosítják, hogy a különböző CTP-k által közzétett adatok konzisztensek legyenek és lehetővé váljon az átfogó feltérképezés és a más forrásokból származó hasonló adatokra utaló kereszthivatkozások alkalmazása, valamint az Európai Unió szintjén történő összesítés.

67a. cikk

Egységes konszolidált adatbázis

(1)       Az EÉPH […]-ig(62)* véleményt ad ki az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a nyilvánosságra hozott, jó minőségű, kereskedés utáni információk elérhetőségéről, a(az) …./…/EU .../...[MiFIR] rendelet 5. és 19. cikkének megfelelően összevont formában, kedvező áron, felhasználóbarát szabványoknak megfelelő és az egész piacot lefedő formában.

(2)       Amennyiben az EÉPH megítélése szerint a kereskedés utáni, az 5. és 19. cikknek megfelelően közzétett információk nem elérhetőek vagy nem kiváló minőségűek, illetve nem fedik le az egész piacot, az EÉPH kedvezőtlen véleményt ad.

(3)       A (2) bekezdésnek megfelelő kedvezőtlen véleménytől számított három hónapon belül a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 94. cikknek megfelelően, a kereskedés utáni adatok 5. és 19. cikk szerinti közzétételére összevont adattárat működtető egységes jogalany létrehozásáról.

(4)       Az EÉPH […]-ig(63)** véleményt ad ki az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a nyilvánosságra hozott, jó minőségű, kereskedés utáni információk elérhetőségéről, a(az) …./…/EU .../...[MiFIR] rendelet 9. és 20. cikkének megfelelően összevont formában, kedvező áron, felhasználóbarát szabványoknak megfelelő és az egész piacot lefedő formában.

(5)       Amennyiben az EÉPH megítélése szerint a kereskedés utáni, az 9. és 20. cikknek megfelelően közzétett információk nem elérhetőek vagy nem kiváló minőségűek, illetve nem fedik le az egész piacot, az EÉPH kedvezőtlen véleményt ad.

(6)       A (5) bekezdésnek megfelelő kedvezőtlen véleménytől számított három hónapon belül a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 94. cikknek megfelelően, a kereskedés utáni adatok 9. és 20. cikk szerinti közzétételére összevont adattárat működtető egységes jogalany létrehozásáról.

4. szakasz

Feltételek a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (ARM) számára

68. cikk

Szervezeti követelmények

(1)       A székhely szerinti tagállam előírja, hogy egy ARM-nek rendelkeznie kell megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 23. cikke szerinti információk jelentéséhez, olyan gyorsan, amennyire csak lehetséges, és nem később, mint a következő munkanap végéig. Az ilyen információkat a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 23. cikkében rögzített követelményeknek megfelelően, ésszerű üzleti alapon kell biztosítani.

(2)       A székhely szerinti tagállam előírja, hogy ez az ARM az ügyfelekkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, tényleges igazgatási mechanizmusokat működtesse és gondozza. Ezen belül az az ARM, amely egyben piacműködtető vagy befektetési vállalkozás is, minden összegyűjtött információt megkülönböztetésmentes módon kezel, és megfelelő mechanizmusokat működtet és tart fenn a különböző üzleti funkciók különválasztása érdekében.

(3)       A székhely szerinti tagállam előírja, hogy ez az ARM rendelkezzen az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, józan biztonsági mechanizmusokkal, minimalizálja az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és előzze meg az információ kiszivárgását ▌. A székhely szerinti állam előírja, hogy az ARM-nek megfelelő erőforrásokat kell tartani és rendelkeznie kell tartalékrendszerekkel ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor kínálni tudja, és fenn tudja azokat tartani.

(4)       A székhely szerinti állam előírja az ARM számára, hogy rendelkezzen olyan rendszerekkel, amelyek hathatósan ellenőrzik az ügyletjelentéseket azok teljeskörűsége szempontjából, azonosítják a kihagyásokat és a nyilvánvaló hibákat, és kérik az ilyen hibás jelentések újraküldését.

(5)       Bizottság a 94. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, olyan intézkedéseket, amelyek tisztázzák, mi képez ésszerű üzleti alapot az (1) bekezdésben említett információkról való beszámoláshoz.

VI. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK

I. FEJEZET

KIJELÖLÉS, HATÁSKÖRÖK ÉS JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK

69. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

(1)       Minden tagállam kijelöli azokat a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, amelyek feladata az ezen irányelv és a …/…/EU rendelet [MiFIR] különböző rendelkezéseiben  előírt feladatok ellátása. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát az egyes feladatok ellátásáért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokról, illetve az ilyen feladatok esetleges megosztásáról.

(2)       Az (1) bekezdésben említett hatóságoknak állami hatóságoknak kell lenniük, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy más jogalanyokra is át lehet ruházni feladatokat, ha arról a 29. cikk (4) bekezdése kifejezetten rendelkezik.

A feladatoknak az (1) bekezdésben említett hatóságoktól eltérő szervezetekre történő esetleges átruházása nem érintheti sem a hatósági jogkörök, sem az ítélkezési jogkörök gyakorlását. A tagállamok megkövetelik, hogy a hatáskör-átruházás előtt az illetékes hatóságok minden ésszerű intézkedést hozzanak meg annak biztosítására, hogy az a szervezet, amelyre feladatokat ruháznak át, rendelkezik az összes feladat hatékony végrehajtásához szükséges kapacitással és erőforrásokkal, valamint hogy az átruházás kizárólag akkor valósulhasson meg, ha létrehozták az átruházott feladatok ellátásának világosan meghatározott és dokumentált keretét, amely tartalmazza az ellátandó feladatokat, valamint azok végrehajtásának feltételeit. Az említett feltételeknek tartalmazniuk kell egy olyan kikötést, amely kötelezi az adott szervezetet arra, hogy oly módon járjon el és hozzon létre szervezetet, hogy elkerülhesse az összeférhetetlenséget, illetve hogy az átruházott feladatok ellátása során tudomására jutott információt ne használja fel tisztességtelenül vagy a verseny korlátozására. Az ezen irányelv, illetve végrehajtási intézkedései betartásának felügyeletéért az (1) bekezdésnek megfelelően kijelölt illetékes hatóság vagy hatóságok viselik a végső felelősséget.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait minden, a hatáskörök átruházására vonatkozó esetlegesen általuk megkötött megállapodásról, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is.

(3)       Az EÉPH a saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja az (1) és (2) bekezdésben említett hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzékét.

70. cikk

Együttműködés egy adott tagállam hatóságai között

Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki ezen irányelv vagy a …/…/EU rendelet [MiFIR] rendelkezéseinek érvényesítésére, az ilyen hatóságok szerepeit világosan meg kell határozni, és azok kötelesek szorosan együttműködni.

Valamennyi tagállam megköveteli, hogy legyen együttműködés az ezen irányelv vagy a …/…/EU rendelet [MiFIR] alkalmazásában illetékes hatóságok, valamint a hitelintézetek és más pénzügyi intézmények, a nyugdíjalapok, az ÁÉKBV-k, a biztosítási és viszontbiztosítási közvetítők, valamint a biztosítóintézetek felügyeletéért az adott tagállamban felelős illetékes hatóságok között.

A tagállamok megkövetelik, hogy az illetékes hatóságok cseréljék ki az összes olyan információt, amely kötelezettségeik és feladataik ellátásához alapvető fontosságú vagy lényeges.

71. cikk

Az illetékes hatóságoknak biztosítandó hatáskörök

(1)       Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. A nemzeti jogszabályok keretei által meghatározott korlátokon belül az ilyen hatásköröket a következők szerint gyakorolják:

a)        közvetlenül vagy más hatóságokkal együttműködésben;

b)        saját felelősségük alapján olyan jogalanyokra történő átruházással, amelyekre a 69. cikk (2) bekezdésének megfelelően ruháztak át feladatokat; vagy

c)        a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok megkeresése útján.

(2)       Az (1) bekezdésben említett hatásköröket a nemzeti joggal összhangban kell gyakorolni, és azoknak legalább az alábbi jogokat kell tartalmazniuk:

a)        hozzáférés bármely formájú bármely, a felügyelettel összefüggő feladatok teljesítése szempontjából releváns dokumentumhoz – ideértve a 16. cikk (7) bekezdésében említett nyilvántartásokat is –, valamint arról másolat készítése;

b)        információszolgáltatás előírása bármely személy számára, és szükség szerint a személy beidézése és kikérdezése az információ megszerzése céljából;

c)        helyszíni vizsgálatok elvégzése;

ca)      próbavásárlás végzése;

d)        a befektetési vállalkozásoknál vezetett meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartások vagy a 16. cikk (7) bekezdésében említett egyenértékű nyilvántartások bekérése, amennyiben okkal feltételezhető, hogy a nyilvántartásokban a vizsgálat tárgya szempontjából releváns, bizonyító erejű adatok szerepelhetnek a befektetési vállalkozás ezen irányelvből fakadó kötelezettségeinek esetleges megszegésére nézve; a nyilvántartás adatai azonban csak akkor érinthetik a kapcsolódó kommunikáció tartalmát, ha ezeknek a nyilvántartásoknak a kiadása összhangban áll az uniós és nemzeti jog alapján érvényben lévő adatvédelmi biztosítékokkal;

da)      vagyontárgyak zárolásának és/vagy lefoglalásának előírása;

e)        szakmai tevékenység folytatásától ideiglenes eltiltás kérelmezése;

f)         információadás megkövetelése az engedélyezett befektetési vállalkozások és szabályozott piacok könyvvizsgálóitól;

g)        büntetőeljárás kezdeményezése;

h)        ellenőrzések vagy vizsgálatok végrehajtásának engedélyezése könyvvizsgálók vagy szakértők számára;

i)         i. információszolgáltatás előírása, beleértve bármely személytől a pozíció vagy az árualapú származtatott termék, illetve a mögöttes piacon bármilyen eszköz vagy kötelezettség révén vállalt kitettség méretére és rendeltetésére vonatkozó összes vonatkozó dokumentáció bekérését.

(3)       Ha a nemzeti jogszabályok értelmében az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában hivatkozott, a 16. cikk (7) bekezdésében említett formában rögzített telefonálással vagy más adattal kapcsolatos forgalomra irányuló kérés esetén szükség van az igazságügyi hatóság engedélyére, az engedélyt kérelmezni kell. Az ilyen jellegű engedély óvintézkedésként is kérelmezhető.

(4)       Ennek a cikknek megfelelően a felügyeleti és vizsgálati hatáskör gyakorlása során gyűjtött személyes adatokat a 95/46/EK irányelvvel összhangban kell feldolgozni.

72. cikk

Az illetékes hatóságok rendelkezésére álló jogorvoslatok

Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan felügyeleti jogorvoslati lehetőséggel, amely feladataik ellátásához szükséges. A nemzeti jogi kereteik által biztosított korlátokon belül legalább a következő hatáskörökkel rendelkeznek, amelyeket a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott módokon gyakorolhatnak:

a)        a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet rendelkezéseivel és ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezésekkel ellentétes gyakorlat vagy magatartás abbahagyásának, valamint annak megkövetelése, hogy az ilyen gyakorlatot vagy magatartást újból megismételjék;

b)        vagyontárgyak zárolásának és/vagy lefoglalásának előírása;

c)        bármilyen típusú intézkedés elfogadása annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások és a szabályozott piacok továbbra is megfeleljenek a jogi előírásoknak;

d)        felfüggesztés indítványozása egy pénzügyi eszköz kereskedésében;

e)        egy pénzügyi eszköz kereskedésből való eltávolításának indítványozása, akár szabályozott piac piacról van szó, akár más kereskedési mechanizmusokról;

f)         kérés bármely személyhez, aki a 71. cikk (2) bekezdésének i. pontja szerint információkat szolgáltatott, hogy a következőkben tegyen lépéseket a pozíció vagy a kitettség mértékének csökkentésére;

g)        bármely személy vagy személyek osztályának korlátozása arra való képességükben, hogy árualapú származtatott termékkel foglalkozzanak, ideértve megkülönböztetésmentes limitek bevezetését a pozíciókra vagy az ilyen származtatott szerződések számára, olyan alaptermék vonatkozásában, amelyekkel a személyek bármely osztálya foglalkozhat egy megadott időszak folyamán, amikor ez azért szükséges, hogy az érintett piacok integritását és szabályos működését megőrizzék;

h)        hirdetmény kiadása;

ha)      kártérítés fizetésének vagy egyéb jogorvoslati intézkedés meghozatalának előírása a befektető által az ezen irányelvvel vagy a .../.../EU rendelettel [MiFIR] ellentétes gyakorlat vagy magatartás következtében elszenvedett pénzügyi veszteség vagy egyéb kár jóvátételére.

hb)      felfüggeszti a befektetési termékek forgalomba hozatalát vagy eladását amennyiben a 32. cikk [MiFIR] feltételei teljesülnek vagy amennyiben a befektetési vállalkozás nem fejlesztett ki, illetve nem alkalmazott hatékony termék-jóváhagyási rendszert vagy más módon nem felelt meg a 16. cikk (3) bekezdésének;

hc)      előírja valamely természetes személy elmozdítását a befektetési vállalkozás vagy piaci szereplő vezető testületéből;

73. cikk

Közigazgatási szankciók

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik  meghozhassák a szükséges közigazgatási szankciókat és  intézkedéseket az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott nemzeti rendelkezéseknek vagy a(z) …/…/EU rendeletben (MiFIR) foglalt rendelkezéseknek a  be nem tartásáért , illetve betartathassák azokat. A tagállamok biztosítják, hogy ezen intézkedések hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(2)       A tagállamok biztosítják, hogy ha kötelezettségek vonatkoznak a befektetési vállalkozásokra és piacműködtetőkre, hogy jogsértés esetén közigazgatási szankciókat és intézkedéseket lehessen alkalmazni a befektetési vállalkozások és piacműködtetők vezető testületének tagjaival és bármely más egyénnel szemben, aki a nemzeti jog alapján felelős a jogsértésért.

(3)       A tagállamok minden évben összesítő tájékoztatást bocsátanak az EÉPH rendelkezésére az (1) és (2) bekezdéssel összhangban hozott és kivetett valamennyi közigazgatási intézkedésről, illetve szankciókról. Az EÉPH ezeket az információkat éves jelentésben teszi közzé.

(4)       Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvánosságra hozott egy közigazgatási intézkedést vagy egy szankciót, erről egyidejűleg az EÉPH-t is értesíti.

(5)       Amennyiben a közzétett szankciók egy, az ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozásra vonatkoznak, az EÉPH az 5. cikk (3) bekezdése szerint létrejött befektetési vállalkozás nyilvántartásában hivatkozást tüntet fel a közzétett szankcióra.

(5a)   Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikkben említett információk benyújtásának eljárásairól és formáiról.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...](64)*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

74. cikk

A szankciók közzététele

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság a(z) …/…/EU(MiFIR) rendelet rendelkezéseinek vagy az ezen irányelv átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a megsértése esetén kiszabott szankciót vagy intézkedést haladéktalanul közzétegye, beleértve a jogsértés típusára és jellegére és a felelős személyek azonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat. Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok anonim módon teszik közzé a szankciókat.

75. cikk

Breach of authorisation requirement and other breaches

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat határozzanak meg a következők tekintetében:

a)        az 5. cikket megsértve, engedély megszerzése nélkül befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzése szakmai alapon,szokásos elfoglaltságként vagy üzleti tevékenységként;

b)        a 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdését megsértve, befolyásoló részesedésnek egy befektetési vállalkozásban való közvetlen vagy közvetett megszerzése vagy ilyen befolyásoló részesedésnek egy befektetési vállalkozásban való közvetlen vagy közvetett további növelése, aminek eredményeképpen a szavazati jogoknak vagy birtokolt tőkerészesedésnek az aránya elérné vagy meghaladná a 20, 30 vagy 50 %-ot vagy a befektetési vállalkozás leányvállalatává válna (a továbbiakban: „a szándékolt részesedésszerzés”) anélkül, hogy írásban értesítenék annak a befektetési vállalkozásnak az illetékes hatóságait, amelyben a szerző fél befolyásoló részesedés megszerzésére vagy ilyen részesedés növelésére törekszik;

c)        a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdését megsértve, egy befektetési vállalkozásban lévő befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen elidegenítése vagy a befolyásoló részesedés csökkentése, aminek következtében a szavazati jogok vagy a birtokolt tőkerészesedés aránya 20, 30 vagy 50% alá csökkenne, vagy aminek következtében a befektetési vállalkozás megszűnne leányvállalat lenni, anélkül, hogy az illetékes hatóságokat írásban értesítenék;

d)        a 8. cikk b) pontját megsértve, egy befektetési vállalkozás valótlan nyilatkozatok révén, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

e)        egy befektetési vállalkozás nem felel meg a 9. cikk (1) bekezdése szerint a vezető testületre alkalmazandó előírásoknak;

f)         egy befektetési vállalkozás vezető testülete nem teljesíti a 9. cikk (6) bekezdése szerinti kötelezettségeit;

g)        a 11. cikk (3) bekezdésének első albekezdését megsértve, egy befektetési vállalkozás, miután a tudomására jut a tőkéjét érintő bármely olyan részesedésszerzés, illetve -elidegenítés, amelynek következtében a részesedés a 11. cikk (1) bekezdésében említett küszöbértékek egyikét meghaladja vagy az alá csökken, nem tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen részesedésszerzésről, illetve –elidegenítésről;

h)        a 11. cikk (3) bekezdésének második albekezdését megsértve, egy befektetési vállalkozás nem tájékoztatja évente legalább egyszer az illetékes hatóságokat a befolyásoló részesedéseket birtokló részvényesek, illetve tagok nevéről és az általuk birtokolt részesedések nagyságáról;

i)         egy befektetési vállalkozás nem teljesíti a 16. és 17. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban előírt szervezeti követelményt;

j)         egy befektetési vállalkozás nem végzi el a 23. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban előírtak szerint az összeférhetetlenség feltárását, megelőzését, kezelését és közzétételét;

k)        egy MTF vagy OTF nem alakítja ki a 18., 19. és 20. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban előírt szabályokat, eljárásokat és mechanizmusokat vagy nem teljesíti azok utasításait;

l)         egy befektetési vállalkozás ▌elmulasztja a 24. és 25. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban előírt tájékoztatást vagy beszámolást az ügyfeleknek, és nem teljesíti az alkalmasság vagy megfelelőség felmérésével kapcsolatos kötelezettségeit;

m)       egy befektetési vállalkozás, a 19. cikk (5) és (6) bekezdését átültető nemzeti rendelkezésekkel ellentétesen, díjakat, jutalékokat vagy bármiféle pénzbeli juttatást fogad el;

n)        egy befektetési vállalkozás ▌elmulasztja, hogy a 27. cikket és a 28. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban az ügyfelek számára a lehető legjobb eredményt érje el a megbízások teljesítésekor, és elmulasztja az előírt mechanizmusok kialakítását;

o)        szabályozott piacot működtet, engedély megszerzése nélkül, a 47. cikket megsértve;

p)        egy befektetési vállalkozás vezető testülete elmulasztja a 48. cikk (6) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítését;

q)        egy szabályozott piac vagy egy piacműködtető nem rendelkezik az 50. cikket átültető nemzeti rendelkezéseknek megfelelő mechanizmusokkal, rendszerekkel, szabályokkal és eljárásokkal, és nincs elegendő pénzügyi erőforrása;

r)         egy szabályozott piac vagy egy piacműködtető nem rendelkezik az 51. cikket átültető nemzeti rendelkezéseknek megfelelő rendszerekkel, eljárásokkal, mechanizmusokkal és szabályokkal, és nem biztosít hozzáférést az adatokhoz vagy nem hajtja végre az árlépésköz méretére vonatkozó, 51a. cikkben előírt szabályrendszert;

ra)      egy adatjelentési szolgáltató vezető testülete elmulasztja a 65. cikk szerinti kötelezettségeinek teljesítését;

rb)      egy APA, CTP vagy ARM elmulasztja a 66., 67. vagy 68. cikk szervezeti követelményeinek teljesítését;

s)        a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 3., 5., 7. vagy 9. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalt ▌elmulasztó szabályozott piac, piacműködtető vagy befektetési vállalkozás;

t)         a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 13., 17., 19. vagy 20. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalt ▌elmulasztó befektetési vállalkozás;

u)        az ügyletek a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 23. cikke szerinti, az illetékes hatóságoknak történő bejelentését ▌elmulasztó befektetési vállalkozás;

v)        olyan pénzügyi szerződő fél vagy nem pénzügyi szerződő fél, amely nem a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet24. cikke szerinti kereskedési helyszíneken kereskedik származtatott termékekkel;

w)       olyan központi szerződő fél, amely nem ad hozzáférést elszámolási szolgáltatásaihoz a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 28. cikkének megfelelően;

x)        olyan szabályozott piac, piacműködtető vagy befektetési vállalkozás, amely nem adja meg a hozzáférést a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 29. cikke szerinti adatbetáplálásokhoz;

y)        olyan központi szerződő fél, amely nem ad hozzáférést elszámolási szolgáltatásaihoz a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 30. cikkének megfelelően;

z)        egy befektetési vállalkozás, amely a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 31. vagy 32. cikke alapján kivetett tiltások és korlátozások megsértésével forgalmaz vagy értékesít pénzügyi eszközöket vagy végez bizonyos típusú pénzügyi tevékenységet, vagy alkalmaz egy gyakorlatot.

za)      a valamely piacműködtető vagy befektetési vállalkozás vezető testületéhez tartozó természetes személy, amelynek tudomása van az e bekezdésben említett jogsértésekről, úgy dönt, hogy nem jelenti be a szóban forgó jogsértéseket az illetékes hatóságnak.

(2)       A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik meghatározzák az alkalmazható közigazgatási szankciókat és intézkedéseket, amelyek legalább a következőket foglalják magukban:

a)        nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

b)        végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c)        befektetési vállalkozás esetében az intézmény engedélyének visszavonása a 8. cikknek megfelelően;

d)        a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely tagjának vagy bármely természetes személynek, akit felelősnek tartanak, az ideiglenes vagy tartós eltiltása a befektetési vállalkozáson belüli vezetői feladatok ellátásától;

da)      a befektetési vállalkozás ideiglenes eltiltása a szabályozott piacon, az MTF-ekben vagy OTF-ekben való tagságtól vagy részvételtől;

e)        egy jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évében elért éves forgalmának akár 15%-át kitevő közigazgatási pénzbírság; ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált beszámolójából eredő, előző üzleti évi teljes éves árbevétele;

f)         természetes személy esetében közigazgatási pénzbírság legfeljebb 10 000 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben az ezen irányelv hatálybalépésének napján ennek megfelelő értékben;

g)        közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó haszon összegének legfeljebb tízszereséig, ha a haszon meghatározható.

(2a)     A tagállamok felhatalmazhatják az illetékes hatóságokat arra, hogy további típusú szankciókat szabjanak ki, vagy a (2) bekezdés e), f) és g) pontjában említett összegeket meghaladó szankciókat szabjanak ki, feltéve hogy ezek összhangban állnak a 76. cikkel.

(2b)     A tagállamok felhatalmazzák az illetékes hatóságokat arra, hogy ezen irányelv és a .../.../EU [MiFIR] rendelet megsértése esetén az (1) bekezdésben nem említett, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjanak ki.

76. cikk

Szankciók hatékony alkalmazása

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok vegyenek figyelembe minden lényeges körülményt, többek között:

a)        a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)        a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;

c)        a felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi erejét;

d)        a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)        harmadik feleknek a jogsértés által okozott veszteségét, amennyiben meghatározható;

f)         a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintjét;

g)        a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértéseket.

(2)       Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően [...]-ig(65)* az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki a közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és a közigazgatási pénzbírságok szintjéről.

(2a)     Ez a cikk nem érinti az illetékes hatóságoknak azt a hatáskörét, hogy amennyiben a nemzeti jog erre felhatalmazást ad számukra, büntetőeljárást indítsanak vagy büntetőjogi szankciókat alkalmazzanak. A kiszabott büntetőjogi szankciókat az azokon túlmenően alkalmazott közigazgatási szankciók típusának és mértékének megállapításakor figyelembe kell venni.

77. cikk

A jogsértések jelentése

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatékony mechanizmusokat hozzanak létre, amelyekkel ösztönzik a jelentéstételt az illetékes hatóságoknak a.../... [MiFID] rendelet rendelkezéseinek vagy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseknek a lehetséges vagy tényleges megsértéséről.

A rendelkezéseknek legalább a következőket tartalmazniuk kell:

a)        a jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)        a pénzügyi intézményen belüli jogsértést bejelentő pénzügyi intézményi alkalmazottak megfelelő védelme, adott esetben az anonimitást is beleértve;

c)        a személyes adatok védelme a jogsértést jelentő személyt és a jogsértésért feltételezetten felelős természetes személyt érintően egyaránt, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően.

(2)       A tagállamok előírják a pénzügyi intézmények számára, hogy legyenek megfelelő eljárásaik, hogy az alkalmazottaik egy meghatározott csatornán keresztül belsőleg jelenthessék a jogsértéseket.

(2a)     A munkavállalókat semmilyen titoktartási szabályok nem akadályozhatják a pénzügyi intézményen belül elkövetett jogsértések bejelentésében. A pénzügyi intézményen belül elkövetett jogsértések bizonyításához hozzájáruló információkat nem tekintik többé bizalmasnak, és ezeknek az információknak a jóhiszemű kiszolgáltatása az információt kiszolgáltató személyek tekintetében semmilyen felelősségre vonást nem vonhat maga után.

79. cikk

A fellebbezés joga

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy a(z) …/…/EU rendelet [MiFIR] rendelkezései vagy az ezen irányelv szerint elfogadott törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések alapján meghozott minden határozathoz megfelelő indokolást fűzzenek, és az ellen bíróság előtt fellebbezéssel lehessen élni  . A bíróság előtti fellebbezés  jogát alkalmazni kell az olyan engedély iránti kérelem esetében is, amely tartalmazza az összes előírt információt, de a benyújtástól számított hat hónapon belül arról nem hoztak határozatot.

(2)       A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a fogyasztók érdekében az alábbi testületek közül a nemzeti jogban meghatározottak szerint egy vagy több a nemzeti joggal összhangban szintén  eljárást indíthasson a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtt annak biztosítására, hogy …/…/EU rendelet [MiFIR] és  az ezen irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák:

a)        köztestületek vagy képviselőik;

b)        fogyasztói szervezetek, amelyeknek jogos érdeke fűződik a fogyasztók védelméhez;

c)        szakmai szervezetek, amelyeknek jogos érdeke fűződik a tagjaik védelmében történő eljáráshoz.

80. cikk

A befektetői panaszok intézésének bíróságon kívüli mechanizmusa

(1)       A tagállamok biztosítják  a befektetési vállalkozások által nyújtott befektetési és kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésére vonatkozó hatékony és eredményes panasz-, illetve jogorvoslati eljárások létrehozását, adott esetben meglévő testületek felhasználásával. A tagállamok ezenkívül biztosítják, hogy az összes befektetési vállalkozás csatlakozzon egy vagy több ilyen, panasz- és jogorvoslati eljárást végrehajtó testülethez.

(2)       A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen testületek a többi tagállam hasonló testületeivel aktívan együttműködjenek a határon átnyúló jogviták megoldása során .

(3)       A hatáskörrel rendelkező hatóságok értesítik az EÉPH-t azokról az (1) bekezdésben említett panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek joghatóságuk alatt rendelkezésre állnak.

Az EÉPH saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja a bíróságon kívüli mechanizmusok összesített jegyzékét.

81. cikk

Szakmai titoktartás

(1)       A tagállamok biztosítják, hogy szakmai titoktartási kötelezettség kösse az illetékes hatóságokat, mindazon személyeket, akik az illetékes hatóságok vagy azon szervezetek számára munkát végeznek vagy végeztek, amelyekre a 69. cikk (2) bekezdése szerint feladatokat ruháztak át, valamint az illetékes hatóságok által utasított könyvvizsgálókat és szakértőket. A feladataik ellátása során tudomásukra jutott bizalmas információt nem adják ki, az olyan összefoglalt vagy összesített formát kivéve, amelyből az egyes befektetési vállalkozások, piacműködtetők, szabályozott piacok vagy más személyek nem azonosíthatók, a nemzeti büntetőjogi követelmények vagy ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] más rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(2)       Amennyiben valamely befektetési vállalkozás, piacműködtető vagy szabályozott piac ellen csődeljárást vagy kötelező felszámolási eljárást indítanak, a harmadik feleket nem érintő bizalmas információkat a polgári vagy kereskedelmi eljárásokban ki lehet adni, ha az szükséges az eljárás lefolytatásához.

(3)       A büntetőjogi nemzeti követelmények sérelme nélkül az illetékes hatóságok, illetve az illetékes hatóságokon kívüli azon testületek, természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] alapján bizalmas információkat kapnak, azokat kizárólag feladataik ellátása során és hatásköreik gyakorlása érdekében használhatják fel; az illetékes hatóságok esetében ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] hatályán belül, más hatóságok, testületek, természetes vagy jogi személyek esetében kizárólag arra a célra, amelyre az ilyen információkat számukra biztosították, és/vagy kifejezetten az ilyen hatáskörök gyakorlásához kapcsolódó közigazgatási vagy bírósági eljárások keretében. Amennyiben azonban az információkat átadó illetékes hatóság vagy más hatóság, testület vagy személy hozzájárul, az információkat fogadó hatóság azt más célra is felhasználhatja.

(4)       Az ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] alapján fogadott, kicserélt vagy továbbított valamennyi bizalmas információra a szakmai titoktartás tekintetében e cikkben megállapított feltételek vonatkoznak. Azonban ez a cikk nem akadályozza meg az illetékes hatóságokat abban, hogy az ezen irányelvvel vagy a .../.../EU rendelettel [MiFIR] és más, a befektetési vállalkozásokra, hitelintézetekre, nyugdíjalapokra, ÁÉKBV-kre, biztosítási és viszontbiztosítási közvetítőkre, biztosítóintézetekre, szabályozott piacokra vagy piacműködtetőkre vonatkozó irányelvekkel vagy rendeletekkel összhangban más módon, az információkat átadó illetékes hatóság vagy más hatóság, testület, természetes vagy jogi személy hozzájárulásával bizalmas információkat cseréljenek ki vagy továbbítsanak.

(5)       Ez a cikk nem gátolja az illetékes hatóságokat abban, hogy nemzeti jogukkal összhangban olyan bizalmas információkat cseréljenek ki vagy továbbítsanak, amelyet nem valamely másik tagállam illetékes hatóságától kaptak.

82. cikk

Kapcsolat a könyvvizsgálókkal

(1)       A tagállamok legalább azt megkövetelik, hogy bármely feljogosított személy, aki a számviteli dokumentumok kötelező könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személyek működésének engedélyezéséről szóló, 1984. április 10-i 84/253/EGK nyolcadik tanácsi irányelv(66) alapján valamely befektetési vállalkozás számára az egyes típusú társaságok éves beszámolóiról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv(67) 51. cikkében, a 83/349/EGK irányelv 37. cikkében vagy a 2009/65/EK  irányelv 73. cikkében meghatározott feladatot, vagy bármely más, törvény által előírt feladatot lát el, legyen köteles az illetékes hatóságoknak azonnal beszámolni minden olyan tényről, illetve az ilyen vállalkozást érintő határozatról, amelyről az ilyen személy feladatai ellátása során tudomást szerez, és amely várhatóan:

a)        azon törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések lényeges megsértését képezi, amelyek az engedélyezésre irányadó feltételeket állapítanak meg, vagy amelyek kifejezetten a befektetési vállalkozások tevékenységeinek folytatására vonatkoznak;

b)        érinti a befektetési vállalkozás folyamatos működését;

c)        a könyvvizsgálói záradék megadásának megtagadásához vagy fenntartással történő megadásához vezet.

Az ilyen személy ugyancsak köteles bejelentést tenni az azon vállalkozással kapcsolatban az első albekezdésben említett feladatai végrehajtása során tudomására jutott minden olyan tényről és határozatról, amely szoros kapcsolatban áll azzal a befektetési vállalkozással, amelynél az ilyen személy ezt a feladatot ellátja.

(2)       A 84/253/EGK irányelv értelmében engedélyezett személyek jóhiszemű bejelentése az (1) bekezdésben említett minden tényről vagy határozatról az illetékes hatóságok felé nem képezi az információk átadására vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozás megsértését, és ezért az ilyen személyek semmilyen módon nem felelősek.

II. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EGYES TAGÁLLAMOK HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGAI KÖZÖTT ÉS AZ EÉPH

83. cikk

Együttműködési kötelezettség

(1)       A tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek egymással minden olyan esetben, amikor ez az ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] szerinti feladataik ellátásához szükséges, felhasználva hatáskörüket, függetlenül attól, hogy azt ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] vagy a nemzeti jog határozza meg.

Az illetékes hatóság együttműködik a többi tagállam illetékes hatóságaival. Különösen információt cserélnek és együttműködnek minden vizsgálati és felügyeleti tevékenységben.

Az együttműködés és különösen az információcsere elősegítése és felgyorsítása érdekében a tagállamok ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] céljaira egyetlen hatáskörrel rendelkező hatóságot jelölnek ki kapcsolattartó pontként. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi tagállamot azon hatóságok nevéről, amelyeket kijelöltek az információváltásra irányuló megkeresések fogadására, illetve az e bekezdés szerinti együttműködésre. Az EÉPH saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja ezen hatóságok jegyzékét.

(2)       Ha a fogadó tagállam értékpapírpiacainak helyzetére figyelemmel a fogadó tagállamban a kialakult mechanizmusokkal rendelkező szabályozott piac , MTF vagy OTF  műveletei az adott fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése és a befektetők védelme szempontjából lényegi fontosságúvá váltak, a szabályozott piac székhelye szerinti tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságai arányos együttműködési mechanizmust hoznak létre.

(3)       A tagállamok meghozzák a szükséges közigazgatási és szervezeti intézkedéseket az (1) bekezdésben előírt segítségnyújtás elősegítése érdekében.

Az illetékes hatóságok akkor is felhasználhatják hatásköreiket az együttműködés céljára, ha a vizsgált magatartás nem ütközik az adott tagállam hatályos szabályozásába.

(4)       Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság jó okkal feltételezi, hogy a felügyelete alá nem tartozó szervezetek egy másik tagállam területén ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] rendelkezéseivel ellentétesen járnak vagy jártak el, erről a lehető legrészletesebben tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az EÉPH-t. A tájékoztatott hatáskörrel rendelkező hatóság meghozza a szükséges intézkedést. Tájékoztatja az értesítő hatáskörrel rendelkező hatóságot és az EÉPH-t az intézkedés eredményéről, valamint a lehetséges mértékben a lényeges közbenső fejleményekről. Ez a bekezdés nem sértheti az értesítő hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörét.

(5)       Az (1) és (4) bekezdés sérelme nélkül, az illetékes hatóságok értesítik az EÉPH-t vagy más illetékes hatóságokat a következő adatokról:

a)        bármely kérésről egy pozíció vagy kitettség méretének csökkentésére a 72. cikk (1) bekezdésének f) pontja alapján;

b)        bármely limitről a személyek arra való képességére, hogy egy eszközbe befektessenek, a 72. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján.

Az értesítés szükség szerint tartalmazza a 72. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló kérelem adatait, ideértve a címzett személy vagy személyek személyazonosságát és a kérelem okait, valamint a 72. cikk (1) bekezdésének g) pontján alapulóan bevezetett limitek hatókörét, ideértve az érintett személyt vagy személyek osztályát, az alkalmazandó pénzügyi eszközöket, esetleges mennyiségi intézkedéseket vagy küszöbértékeket, mint például az egy személy által köthető szerződések számát vagy a nyitott pozíciókat a limit elérése előtt, bármely kivételt e szabály alól és annak okait.

Az értesítéseket legkevesebb 24 órával a lépések vagy intézkedések szándékok szerinti érvénybe lépése előtt közzé kell tenni. Kivételes körülmények között, amikor a 24 órával előbb adott értesítés nem lehetséges, az illetékes hatóság az értesítést 24 óránál rövidebb időn belül is közzéteheti az intézkedés szándékok szerinti érvénybe lépése vagy megújítása előtt.

Amikor egy tagállam illetékes hatósága kap egy e bekezdés szerinti értesítést, intézkedést hozhat a 72. cikk (1) bekezdésének f) vagy g) pontja szerint, amennyiben meggyőződött arról, hogy az intézkedés szükséges a másik illetékes hatóság célkitűzésének eléréséhez. Az illetékes hatóság akkor is küld értesítést ennek a bekezdésnek megfelelően, amikor intézkedésekre tesz javaslatot.

Amikor egy lépés a) vagy b) szerint nagykereskedői energiatermékekkel kapcsolatos, az illetékes hatóságnak a 713/2009/EK rendelet szerint létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökséget is értesítenie kell.

(6)       A kibocsátási egységekkel kapcsolatban az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük az azonnali és aukciós piacok felügyeletében illetékes közjogi intézményekkel és illetékes hatóságokkal, nyilvántartási tisztviselőkkel és a 2003/87/EK irányelvnek való megfelelőség felügyeletével megbízott egyéb közjogi szervekkel annak érdekében, hogy azok konszolidált áttekintést nyerjenek a kibocsátási egységek piacairól.

(7)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EÉPH-val egyeztetve a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedéseket érintően, amelyek  megállapítják azon ismérveket , amelyek alapján a szabályozott piacnak a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei lényeges fontosságúnak tekinthetők az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából.

(8)       Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából a (2) bekezdésében említett együttműködési mechanizmusokhoz.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...](68)*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

84. cikk

Az illetékes hatóságok között a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok tekintetében a felügyeleti tevékenységek során történő együttműködés

(1)       1 (1)  A tagállam illetékes hatósága kérheti a másik tagállam illetékes hatóságának együttműködését valamely felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy más vizsgálatban. Az olyan befektetési vállalkozások esetében, amelyek valamely szabályozott piac távoli tagjai, a szabályozott piac illetékes hatósága fordulhat közvetlenül hozzájuk, ilyen esetben azonban megfelelően tájékoztatja a távoli tag székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát.

Ha az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló kérelmet kap, hatáskörének keretein belül:

a)        maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot; megengedi, hogy a kérelmező hatóság hajtsa végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)        lehetővé teszi könyvvizsgálók vagy szakértők számára, hogy elvégezzék az ellenőrzést vagy vizsgálatot.

(2)       A felügyeleti gyakorlatok konvergenciája érdekében az EÉPH részt vehet a felügyeleti kollégiumok tevékenységeiben, ideértve a két vagy három hatáskörrel rendelkező hatóság által az 1095/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban közösen végzett helyszíni ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat.

(3)       Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki a hatáskörrel rendelkező hatóságok felügyeleti tevékenységekben, helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban való együttműködése során egymás között kicserélendő információk pontos meghatározása céljából.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig(69)* benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4)       Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából a hatáskörrel rendelkező hatóságok felügyeleti tevékenységekben, helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban való együttműködéséhez.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...]*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

85. cikk

Információcsere

(1)       A 83. cikk (1) bekezdésének megfelelően ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] céljaira kapcsolattartó pontként kijelölt tagállami illetékes hatóságok haladéktalanul átadják egymásnak a 69. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóságoknak az ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] alapján elfogadott rendelkezésekben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.

Az ezen irányelv vagy a .../.../EU rendelet [MiFIR] alapján más illetékes hatóságokkal információt cserélő illetékes hatóságok a közlés időpontjában jelezhetik, hogy az ilyen információ kifejezett hozzájárulásuk nélkül nem tehető közzé, amely esetben az ilyen információt kizárólag arra a célra lehet kicserélni, amelyhez az ilyen hatóságok beleegyezésüket adták.

(2)       A kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóság az (1) bekezdés, illetve a 82. cikk és a 92. cikk alapján fogadott információt továbbíthatja a 74. cikkben említett hatóságoknak. Az információt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül nem továbbíthatja az információt más testületeknek vagy természetes és jogi személyeknek, és az információt kellően indokolt körülmények kivételével kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyhez az ilyen hatóságok hozzájárultak. Ez utóbbi esetben a kapcsolattartó pont azonnal tájékoztatja az információt küldő kapcsolattartó pontot.

(3)       A 74. cikkben említett hatóságok, valamint az e cikk (1) bekezdése vagy a 82. és a 92. cikk alapján bizalmas információt fogadó más testületek vagy természetes és jogi személyek az információt kizárólag feladataik ellátása során használhatják fel, elsősorban:

a)        annak ellenőrzésére, hogy a befektetési vállalkozások tevékenységének megkezdésére vonatkozó feltételek teljesülnek-e, valamint, hogy elősegítsék a vállalkozás üzleti magatartásának figyelemmel kísérését összevont vagy nem összevont alapon, különös tekintettel a 93/6/EGK irányelvben meghatározott tőkemegfelelési követelményekre, az igazgatási és számviteli eljárásokra, valamint a belső ellenőrzési mechanizmusokra;

b)        a kereskedési helyek megfelelő működésének figyelemmel kísérésére;

c)        szankciók kirovására;

d)        az illetékes hatóságok határozataival szembeni közigazgatási fellebbezések során;

e)        a 79. cikk alapján kezdeményezett bírósági eljárásokban;

f)         a 80. cikkben szabályozott, a befektetői panaszok kezelésének bíróságon kívüli mechanizmusaiban.

(4)       Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki az információcsere során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...](70)*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5)       Sem ez a cikk, sem a 81., vagy a 92. cikk rendelkezései nem akadályozzák a hatáskörrel rendelkező hatóságot abban, hogy a feladatai ellátásához szükséges titkos információkat továbbítsa az EÉPH-nak és az EKB-nak mint monetáris hatóságoknak, illetve adott esetben más, a fizetési és elszámolási rendszerek felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóságoknak; hasonlóképpen az ilyen hatóságok vagy testületek nem akadályozhatók meg abban, hogy az illetékes hatóságoknak az ezen irányelvben vagy a .../.../EU rendeletben [MiFIR] előírt feladataik ellátásához szükséges információkat átadják.

86. cikk

Jogi kötőerővel bíró közvetítői szerep

(1)       A hatáskörrel rendelkező hatóságok értesíthetik az EÉPH-t egy adott helyzetről, amennyiben az alábbiak egyikéhez kapcsolódó megkeresést elutasítottak vagy nem jártak el ésszerű időben:

-a)       a 83. cikkben meghatározott együttműködés;

a)        a 84. cikkben meghatározott felügyeleti tevékenység, helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzése; a 85. cikkben meghatározott információcsere.

(1a)     Az illetékes hatóságok akkor is az EÉPH-hoz fordulhatnak, ha az illetékes hatóság nem ért egyet valamely másik tagállam illetékes hatóságának az ezen irányelv vagy a .../.../EU [MiFIR] rendelet valamely rendelkezésével kapcsolatos eljárásával, intézkedésének tartalmával vagy tétlenségével.

(2)       Az (1)  bekezdésben említett helyzetben az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően járhat el, a 87. cikkben az információk átadására előírt megkeresés teljesítésének megtagadásával kapcsolatos lehetőségek, valamint az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban történő eljárása lehetőségének sérelme nélkül.

87. cikk

Az együttműködés megtagadása

Az illetékes hatóság csak abban az esetben tagadhatja meg a 88. cikkben a vizsgálat, a helyszíni ellenőrzés vagy a felügyeleti tevékenység végrehajtásában előírt együttműködés iránti kérelem teljesítését, illetve a 85. cikkben előírt információcserét, ha:

-a)       az ilyen vizsgálat, helyszíni ellenőrzés, felügyeleti tevékenység vagy információcsere hátrányosan érintheti a címzett állam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;

a)        azonos tevékenységek és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást az adott tagállamban;

b)        azonos személyek és tevékenységek tekintetében az adott tagállamban már jogerős ítélet született.

Az ilyen elutasítás esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság megfelelően értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot és az EÉPH-t a lehető legrészletesebb információk nyújtásával.

88. cikk

Konzultáció az engedély megadása előtt

(1)       Konzultálni kell az érintett másik tagállam illetékes hatóságaival az alábbiakban felsorolt  befektetési vállalkozások engedélyének megadása előtt:

a)        másik tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata; másik tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata;

b)        ha a vállalkozás felett az ellenőrzést ugyanazon természetes vagy jogi személyek gyakorolják, mint a másik tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás vagy hitelintézet felett.

(2)       Konzultálni kell a hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások felügyeletéért felelős tagállam illetékes hatóságával, mielőtt engedélyt adnak a következő befektetési vállalkozások számára:

a)        az Európai Unióban engedélyezett hitelintézet vagy biztosítóintézet leányvállalata; az Európai Unióban engedélyezett hitelintézet vagy biztosítóintézet anyavállalatának leányvállalata;

b)        ha a vállalkozás felett az ellenőrzést ugyanazon természetes vagy jogi személyek gyakorolják, mint az Európai Unióban engedélyezett valamely hitelintézet vagy biztosítóintézet felett.

(3)       Az (1) és (2) bekezdésben említett érintett illetékes hatóságoknak különösen akkor kell konzultálniuk egymással, ha értékelik a részvényesek, illetve tagok alkalmasságát, valamint azon személyek hírnevét és tapasztalatait, akik ténylegesen irányítják az azonos csoporthoz tartozó másik szervezet irányításában érintett üzletmenetet. E hatóságok az engedély megadása, valamint a működési feltételeknek való megfelelés folyamatos értékelése érdekében kicserélnek minden információt a részvényesek vagy tagok alkalmassága, a másik érintett illetékes hatóság számára fontossággal bíró vállalkozást ténylegesen irányító személyek hírneve és tapasztalata vonatkozásában.

(4)       Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki az engedély megadása előtt más hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott konzultáció során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH e végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...](71)*-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

89. cikk

A fogadó tagállamok hatáskörei

(1)       A fogadó tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok  statisztikai célból előírhatják, hogy a területükön fiókteleppel rendelkező minden befektetési vállalkozás időszakonként tegyen jelentést számukra e fióktelepek tevékenységeiről.

(2)       A fogadó tagállamok ezen irányelv alapján fennálló felelősségük keretében úgy rendelkeznek, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok  előírhatják a befektetési vállalkozások fióktelepei számára, hogy biztosítsák a fogadó tagállam által a 37. cikk (8) bekezdésében előírt esetekre meghatározott előírásoknak való megfelelőségük figyelemmel kíséréséhez szükséges információkat. Az ilyen követelmények nem lehetnek szigorúbbak, mint amelyeket ugyanezen tagállam az ott letelepedett vállalkozásokra előír az ugyanezen előírásoknak való megfelelőségük figyelemmel kíséréséhez.

90. cikk

A fogadó tagállamok által bevezetendő óvintézkedések

(1)       Amikor a fogadó tagállam illetékes hatóságának egyértelmű és bizonyítható alapja van annak vélelmezésére, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján területén tevékenykedő befektetési vállalkozás megszegi az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekből eredő kötelezettségeit, vagy hogy a tagállam területén fiókteleppel rendelkező befektetési vállalkozás megszegi a fogadó tagállam illetékes hatóságára hatáskört nem ruházó ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekből eredő kötelezettségeit, vizsgálati eredményeit a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága elé terjeszti.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által tett intézkedések ellenére, vagy amiatt, mert az ilyen intézkedések elégtelennek bizonyulnak, a befektetési vállalkozás továbbra is úgy tevékenykedik, hogy az nyilvánvalóan sérti a fogadó tagállam befektetőinek érdekeit vagy piacainak zavarmentes működését, az alábbiak alkalmazandók:

a)        a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tájékoztatását követően, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága meghoz minden olyan intézkedést, amely szükséges a befektetők és a piacok megfelelő működésének védelmére. Ez magában foglalja annak lehetőségét is, hogy megakadályozza a szabálysértő befektetési vállalkozást a területén bármely további ügylet kezdeményezésében. Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és az EÉPH-t késedelem nélkül tájékoztatni kell; valamint

b)        a fogadó tagállam illetékes hatósága az ügyet az EÉPH elé utalhatja, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

(2)       Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai megbizonyosodnak arról, hogy a területükön fiókteleppel rendelkező befektetési vállalkozás megsértette az adott államban az ezen irányelvnek a fogadó tagállam illetékes hatóságaira hatáskört ruházó rendelkezései alapján elfogadott törvényi vagy szabályozási rendelkezéseket, az ilyen hatóságok előírják az érintett befektetési vállalkozásnak, hogy vessen véget a jogsértő helyzetnek.

Ha az érintett befektetési vállalkozás nem teszi meg a szükséges lépéseket, a fogadó tagállam illetékes hatóságai meghozzák az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az érintett befektetési vállalkozás vessen véget a jogsértő helyzetnek. Az ilyen intézkedések jellegéről tájékoztatást kell küldeni a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

Ha a fogadó tagállam által meghozott intézkedések ellenére a befektetési vállalkozás továbbra is megsérti az első albekezdésben említett, a fogadó tagállamban hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága  a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tájékoztatását követően meghoz minden olyan intézkedést, amely szükséges a befektetők és a piacok megfelelő működésének védelmére. Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és az EÉPH-t késedelem nélkül tájékoztatni kell.

Emellett, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az ügyet bejelentheti az EÉPH-nak, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

(3)       Amennyiben a valamely szabályozott piacot, MTF-et vagy OTF-et  fogadó tagállam illetékes hatósága világos és bizonyítható indokokkal rendelkezik annak vélelmezésére, hogy az ilyen szabályozott piac, MTF vagy OTF  megszegi az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekből adódó kötelezettségeit, vizsgálati eredményeit a szabályozott piac, MTF vagy OTF  székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága elé terjeszti.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által tett intézkedések ellenére, vagy amiatt, mert az ilyen intézkedések elégtelennek bizonyulnak, az említett szabályozott piac vagy MTF továbbra is úgy tevékenykedik, hogy az nyilvánvalóan sérti a fogadó tagállam befektetőinek érdekeit vagy piacainak zavarmentes működését a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága  a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tájékoztatását követően meghozza az összes intézkedést, amely szükséges a befektetők és a piacok megfelelő működésének védelmére. Ez magában foglalja annak lehetőségét, hogy megakadályozza, hogy az említett szabályozott piac vagy MTF továbbra is a fogadó tagállamban letelepedett távoli tagok vagy résztvevők rendelkezésére bocsássa mechanizmusait. Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és az EÉPH-t késedelem nélkül tájékoztatni kell.

Emellett, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az ügyet bejelentheti az EÉPH-nak, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

(4)       Az (1), (2) vagy (3) bekezdés szerint elfogadott szankciókat vagy a befektetési vállalkozás vagy a szabályozott piac tevékenységének korlátozását is magában foglaló intézkedést megfelelően indokolni kell, és azt az érintett befektetési vállalkozással vagy szabályozott piaccal közölni kell.

91. cikk

Együttműködés és információcsere az EÉPH-val a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerén (ESFS) belül és a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER)

(-1a)   Az illetékes hatóságok az ESFS feleiként – összhangban a lojális együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt elvével – bizalommal és teljes körű kölcsönös tisztelettel együttműködnek, különösen a megfelelő és megbízható információk közöttük és az ESFS más felei közötti áramlásának biztosítása során.

(1)       Ezen irányelv alkalmazásában a hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az EÉPH-val.

(2)       A hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően haladéktalanul megadják az EÉPH-nak az ezen irányelvből és a .../.../EU rendeletből [MiFIR] fakadó feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt, és adott esetben ellátják a KBER központi bankjait a feladataik ellátása szempontjából lényeges összes információval.

91a. cikk

Adatvédelem

A tagállamok által a személyes adatok ezen irányelv és a .../.../EU rendelet [MiFIR] keretében végzett feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok a 95/46/EK irányelv rendelkezéseit és a szóban forgó irányelvet végrehajtó nemzeti szabályokat alkalmazzák. A személyes adatoknak az EÉPH által ezen irányelv és a .../.../EU rendelet [MiFIR] keretei között végzett feldolgozása tekintetében az EÉPH betartja a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit.

91b. cikk

Az EÉPH nagyfrekvenciájú kereskedéssel foglalkozó tanácsadó bizottsága

Az EÉPH 2014. június 30-ig nemzeti szakértőkből álló tanácsadó bizottságot hoz létre a nagyfrekvenciájú kereskedés azon fejleményeinek meghatározására, amelyek potenciálisan piaci manipulációt képezhetnek, az alábbi célokból:

a)        az EÉPH nagyfrekvenciájú kereskedésre vonatkozó ismereteinek bővítése; valamint

b)        a nagyfrekvenciájú kereskedéssel kapcsolatos visszaélések listájának a [MAR] .../.../EU rendelet 5. cikke (1a) bekezdésének céljaira történő elkészítése, beleértve az ún. „stuffing”, „layering” és „spoofing” esetét..

91c. cikk

Az EÉPH pénzügyi piaci technológiákkal foglalkozó tanácsadó bizottsága

Az EÉPH 2014. június 30-ig nemzeti szakértőkből álló tanácsadó bizottságot hoz létre annak meghatározására, hogy a piac mely technológiai fejleményei képezhetnek potenciálisan piaci visszaélést vagy piaci manipulációt, az alábbi célokból:

a)        az EÉPH új, technológiával kapcsolatos kereskedési stratégiákra és az azokban rejlő visszaélési lehetőségre vonatkozó ismereteinek bővítése;

b)        a már azonosított, kifejezetten a nagyfrekvenciájú kereskedési stratégiákkal kapcsolatos visszaélést jelentő gyakorlatok listájára való felvétel; valamint

c)        a kereskedési helyszínek által az új kereskedési gyakorlatokkal járó kockázatok kezelése érdekében követett különböző megközelítések hatékonyságának értékelése.

Az első bekezdés c) pontjában hivatkozott értékelés eredményeként az EÉPH-nek további iránymutatásokat kell összeállítania az Unió pénzügyi piacain követendő legjobb gyakorlati megoldásokra vonatkozóan.

III. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS HARMADIK ORSZÁGOKKAL

92. cikk

Harmadik országokkal folytatott információcsere

(1)       A tagállamok és – az 1095/2010/EU rendelet 33. cikkének megfelelően – az EÉPH csak akkor köthetnek harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival információk kicserélését előíró együttműködési megállapodásokat, ha az átadott információkra a 81. cikkben előírt szakmai titoktartási garanciákkal legalább egyenértékű garanciák vonatkoznak. Ilyen információcserére kizárólag az említett hatáskörrel rendelkező hatóságok feladatainak ellátása céljából kerülhet sor.

A tagállamoknak  a személyes adatokat a 95/46/EK irányelv IV. fejezetének megfelelően kell továbbítaniuk  harmadik országokba.

Az EÉPH-nak a személyes adatok harmadik országnak való továbbításakor a 45/2001/EK rendelet 9. cikkének megfelelően kell eljárni.

A tagállamok és az EÉPH olyan harmadik országbeli hatóságokkal, testületekkel és természetes, illetve jogi személyekkel is köthetnek információcserét előíró együttműködési megállapodásokat, akik/amelyek legalább az alábbiak egyikéért felelősek:

a)        a hitelintézetek, más pénzügyi szervezetek, biztosítóintézetek felügyelete, illetve a pénzügyi piacok felügyelete;

b)        befektetési vállalkozások felszámolása és csődeljárása és más hasonló eljárások;

c)        felügyeleti feladataik ellátása során befektetési vállalkozások és más pénzügyi intézmények, hitelintézetek és biztosítóintézetek beszámolóinak törvényben előírt könyvvizsgálata, vagy amelyek feladataik ellátása során kártalanítási rendszereket igazgatnak;

d)        befektetési vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában, illetve más hasonló eljárásokban érintett szervezetek felügyelete;

e)        biztosítóintézetek, hitelintézetek, befektetési vállalkozások és más pénzügyi intézmények beszámolóinak törvény által előírt könyvvizsgálatával megbízott személyek felügyelete;

f)         a kibocsátáskereskedelmi egységek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzpiacokról és az azonnali ügyletek piacáról.

A harmadik albekezdésben említett együttműködési megállapodások kizárólag abban az esetben köthetők meg, ha az átadott információk legalább a 81. cikkben előírt szakmai titoktartási garanciákkal egyenértékű garanciák hatálya alá tartoznak. Ilyen információcserére kizárólag az említett hatóságok, szervek, természetes vagy jogi személyek feladatainak ellátása céljából kerül sor. Ha egy együttműködési megállapodás kapcsán személyes adatok átadására kerül sor, akkor a tagállamoknak a 95/46/EK irányelv IV. fejezete, az EÉPH-nak pedig a 45/2001/EK rendelet szerint kell eljárniuk.

(2)       Ha az információk másik tagállamból származnak, azok nem adhatók át az információkat továbbító illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül, és adott esetben is kizárólag arra a célra, amelyhez az ilyen hatóságok hozzájárultak. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a harmadik ország illetékes hatósága által biztosított információkra.

VII. CÍM

1. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

▌94. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)       A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)       A 2. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdésének (1) albekezdése, (3), (11), (12) és (27)–(33d) bekezdése, a 13. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk (12) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdése, a 24. cikk (8) bekezdése, a 25. cikk (6) bekezdése, a 27. cikk (7) bekezdése, a 28. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk (5) bekezdése, a 32. cikk (3) bekezdése, a 35. cikk (8) bekezdése, a 44. cikk (4) bekezdése, az 51. cikk (7) bekezdése, az 52. cikk (6) bekezdése, az 53. cikk (4) bekezdése, a 60. cikk (5) bekezdése, a 66. cikk (6) és (7) bekezdése, a 67. cikk (7) és (8) bekezdése, a 67a. cikk (3) és (6) bekezdése, a 68. cikk (5) bekezdése és a 83. cikk (7) bekezdése által említett felhatalmazás ...-tól(72)* határozatlan időre szól.

(3)       A 2. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk (1), (3), (11), (12) és (27)–(33d) bekezdése, a 13. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk (12) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdése, a 24. cikk (8) bekezdése, a 25. cikk (6) bekezdése, a 27. cikk (7) bekezdése, a 28. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk (5) bekezdése, a 32. cikk (3) bekezdése, a 35. cikk (8) bekezdése, a 44. cikk (4) bekezdése, az 51. cikk (7) bekezdése, az 52. cikk (6) bekezdése, az 53. cikk (4) bekezdése, a 60. cikk (5) bekezdése, a 66. cikk (6) és (7) bekezdése, a 67. cikk (7) és (8) bekezdése, a 67a. cikk (3) és (6) bekezdése, a 68. cikk (5) bekezdése és a 83. cikk (7) bekezdése által említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a határozatban megjelölt napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)       A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)       A 2. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk (1), (3), (11), (12) és (27)–(33d) bekezdése, a 13. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk (12) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdése, a 24. cikk (8) bekezdése, a 25. cikk (6) bekezdése, a 27. cikk (7) bekezdése, a 28. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk (5) bekezdése, a 32. cikk (3) bekezdése, a 35. cikk (8) bekezdése, a 44. cikk (4) bekezdése, az 51. cikk (7) bekezdése, az 52. cikk (6) bekezdése, az 53. cikk (4) bekezdése, a 60. cikk (5) bekezdése, a 66. cikk (6) és (7) bekezdése, a 67. cikk (7) és (8) bekezdése, a 67a. cikk (3) és (6) bekezdése, a 68. cikk (5) bekezdése és a 83. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő három hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam három hónappal meghosszabbodik.

2. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI AKTUSOK

95. cikk

Bizottsági eljárás

(1)       A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal(73) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet(74) szerinti bizottság.

(2)       Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni ▌.

3. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

96. cikk

Jelentések és felülvizsgálat

(1)       [...[-ig a Bizottság az EÉPH-val egyeztetve jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az alábbiakról:

a)        a szervezett kereskedési rendszerek működése, figyelembe véve az illetékes hatóságok által szerzett felügyeleti tapasztalatot, valamint az EU-ban engedélyezett OTF-ek számát és piaci részesedését, és különösen annak vizsgálata, hogy szükséges-e bármilyen kiigazítás az OTF fogalommeghatározásában, és hogy az OTF kategóriába tartozó eszközök köre továbbra is megfelelő-e;

b)        a gyorsan növekvő kkv-k piaci rendszereinek működése, figyelembe véve a gyorsan növekvő kkv-k piacaként regisztrált MTF-ek számát, az ezeken a piacokon jelen lévő kibocsátók számát és a megfelelő kereskedelmi mennyiségeket;

c)        az automatizált és nagyfrekvenciájú kereskedéssel kapcsolatos követelmények hatása;

d)        bizonyos termékek vagy gyakorlatok betiltási mechanizmusával kapcsolatos tapasztalat, figyelembe véve a mechanizmusok előfordulásának gyakoriságát és ezek hatásait;

e)        az alkalmazás, limit vagy a pozícióellenőrzések hatása az árualapú származtatott piacokon a likviditásra, a piaci visszaélésre és a szabályos árazási és elszámolási feltételekre;

f)         az V. címmel összhangban létrehozott összevont adattárolás működése, különös tekintettel a kereskedés utáni kiváló minőségű információk összevont formában történő elérhetőségére kedvező áron, felhasználóbarát szabványoknak megfelelő és az egész piacot minden esetben lefedő formában.

fa)       a díjakkal, jutalékokkal és nem pénzbeli előnyökkel kapcsolatos átláthatóság hatásai és az arra vonatkozó követelmény, hogy azokat az ügyfeleknek átadják mind a tagállamokon belül, mind a határokon átnyúló tranzakciók során.

96a. cikk

Az EÉPH személyzete és erőforrásai

Az EÉPH [...]-ig értékeli az ezen irányelv és a .../.../EU rendelet [MiFIR] értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

97. cikk

Átültetés

(1)       A tagállamok [...]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az 1–5. cikknek, a 7., 9. és 10. cikknek, a 13–25. cikknek, a 27–32. cikknek, a 34–37. cikknek, a 39. cikknek, a 41–46. cikknek, a 48. cikknek, az 51–54. cikknek, az 59–69a. cikknek, a 71–77. cikknek, a 79., 80., 83., 84. és a 85. cikknek, a 87–90. cikknek, a 92–99. cikknek, valamint az I. és II. mellékletnek [valamennyi cikk felsorolása, amely a 2004/39/EK irányelvhez képest lényegesen módosult]. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok ezeket az intézkedéseket […]-tól(75)* alkalmazzák, kivéve a 67. cikk (2) bekezdését átültető rendelkezést, amely [...]-án(76)* lép hatályba.

(2)       A tagállamok közlik a Bizottsággal és az EÉPH-val nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

98. cikk

Hatályon kívül helyezés

A IIa. melléklet A. részében felsorolt jogi aktusokkal módosított 2004/39/EK irányelv …-én* hatályát veszti, az annak B. részében meghatározott irányelvekben a 2004/39/EK irányelv nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A 2004/39/EK és a 93/22/EGK irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre vagy a .../.../EU rendeletre [MiFIR] történő hivatkozásként kell értelmezni, és azokat a IIb. melléklet A., illetve B. részében foglalt megfelelési táblázatokkal összhangban kell olvasni.

A 2004/39/EK és a 93/22/EGK irányelvben meghatározott feltételekre vagy az irányelv cikkeire történő hivatkozásokat az irányelvben meghatározott azonos feltételekre vagy az irányelv cikkeire történő hivatkozásként kell értelmezni.

98a. cikk

A 98/26/EK irányelv módosítása

A 98/26/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ez az irányelv nem alkalmazandó az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel+ összhangban lévő, bármilyen részegységből álló kibocsátási egységekre.

______________

+ HL L 275., 2003.10.25., 32. o.”

99. cikk

Átmeneti rendelkezések

A ▌harmadik országbeli vállalkozások a vonatkozó harmadik országgal kapcsolatos, a 41. cikk (3) bekezdése szerinti határozat Bizottság általi elfogadását követő egy évig nyújthatnak a nemzeti rendszerekkel összhangban szolgáltatásokat és folytathatnak tevékenységeket a tagállami fióktelepeken keresztül.

100. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon  lép hatályba.

101. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ...

az Európai Parlament részéről                       a Tanács részéről

az elnök                                                           az elnök

I. MELLÉKLET

SZOLGÁLTATÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK ÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK JEGYZÉKE

A. szakasz

Befektetési szolgáltatások és tevékenységek

1.        Egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások fogadása és továbbítása;

2.        Megbízások teljesítése az ügyfelek nevében;

3.        Sajátszámlás kereskedés;

4.        Portfóliókezelés;

5.        Befektetési tanácsadás;

6.        Pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalása és/vagy pénzügyi eszközök kihelyezése a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján;

7.        Pénzügyi eszközök kihelyezése a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás nélkül;

8.        A multilaterális kereskedési rendszerek működtetése;

10.      Szervezett kereskedési rendszerek működtetése.

B. szakasz

Kiegészítő szolgáltatások

-1a.     Pénzügyi eszközök megőrzése és nyilvántartása az ügyfelek számlájára, beleértve a letéti őrzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, mint például a készpénz-/biztosítékkezelést;

1.        Hitelek vagy kölcsönök nyújtása a befektetőknek annak érdekében, hogy egy vagy több pénzügyi eszközzel valamely ügyletet végrehajthassanak, amennyiben a hitelt vagy kölcsönt nyújtó vállalkozás érintett az ügyletben;

2.        Tanácsadás vállalkozások számára a tőkestruktúrával, ipari stratégiával és kapcsolódó ügyekkel kapcsolatban, valamint vállalkozások egyesülésével és felvásárlásával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások;

3.        Devizaszolgáltatások, amennyiben ezek befektetési szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak;

4.        Befektetéssel kapcsolatos kutatás és pénzügyi elemzés, vagy pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekhez kapcsolódó általános ajánlások más formái;

5.        Értékpapír jegyzéséhez kapcsolódó szolgáltatások.

6.        

A C. szakasz 5., 6., 7. és 10. pontjában említett származtatott eszközök alapjául szolgáló értékpapírokhoz kapcsolódó, az I. melléklet A. vagy B. szakaszában említett fajtájú befektetési szolgáltatások és tevékenységek, valamint kiegészítő szolgáltatások, amennyiben ezek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak.

C. szakasz

Pénzügyi eszközök

1.        Átruházható értékpapírok.

2.        Pénzpiaci eszközök.

3.        Kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei.

4.        Értékpapírokhoz, devizákhoz, kamatlábakhoz vagy hozamokhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások, ▌ valamint bármely más származtatott eszköz, pénzügyi index vagy pénzügyi intézkedés, ami természetben vagy készpénzben kiegyenlíthető.

5.        Árukhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások és bármely más, származtatott ügylet, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni, vagy a felek valamelyikének választása szerint készpénzben kiegyenlíthető, de nem a határidő lejárta vagy más megszűnési ok indokolja ;

6.        Árukhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek és bármely más származtatott megállapodás, amelyet nem szándékoznak természetben kiegyenlíteni, feltéve, hogy azokkal valamely szabályozott piacon, OTF-en vagy MTF-en kereskednek.

6a.      Befektetéshez kapcsolódó eszközökhöz kötődő biztosítási szerződések;

7.        Árukhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős árfolyam és bármely más származtatott megállapodások, amelyek természetben kiegyenlíthetők, és amelyeket a C.6 pont másképpen nem említ, illetve amely nem üzleti célt szolgál, amely rendelkezik más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel, tekintettel arra, hogy, egyebek között, azokat elismert elszámolóházakon keresztül számolják el és egyenlítik ki, vagy rendszeres pótfedezeti felhívások hatálya alá tartoznak;

8.        A hitelkockázat átruházására irányuló származtatott eszközök;

9.        Különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződések;

10.      Klimatikus változókhoz, fuvardíjakhoz, kibocsátáskereskedelmi egységekhez, inflációs rátákhoz vagy más hivatalos gazdasági statisztikákhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások és bármely más származtatott ügylet, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni, vagy amely a felek valamelyikének választása szerint készpénzben kiegyenlíthető (nem a határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt), valamint bármely más eszközökhöz, jogokhoz, kötelezettségekhez, indexhez vagy az e szakaszban másképpen nem említett intézkedéshez kapcsolódó származtatott szerződés, amely rendelkezik a többi származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel, tekintettel többek között arra, hogy valamely szabályozott piacon , OTF-en vagy MTF-en kereskednek-e velük, és azokat elismert elszámolóházakon keresztül számolják el és egyenlítik ki, vagy azokra rendszeres pótfedezeti felhívás vonatkozik;

11.      Bármilyen részegységből álló kibocsátási egységek, amelyek összhangban vannak a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló 2003/87/EK irányelvvel;

11a.   További előírások a (7) és a (10) ponttal kapcsolatban.

(1)     A (7) pont alkalmazásában a (2) bekezdés szerint nem azonnali ügyletnek minősülő és a (4) bekezdés hatályán kívül eső ügylet egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek és nem kereskedelmi célúnak minősül, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

a)      teljesíti az alábbi kritériumok valamelyikét:

i.       az ügyletet harmadik ország szabályozott piachoz, MTF-hez vagy OTF-hez hasonló funkciót betöltő kereskedelmi létesítményében kötik;

ii.      az ügyletet kimondottan szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli kereskedési létesítményben kötik meg vagy ezek szabályai alá tartozik;

iii.     az ügylet kimondottan egyenértékű a szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli kereskedési létesítményben kötött ügylettel;

b)      az ügyletet elszámolóház vagy a központi szerződő féllel azonos funkciókat ellátó más jogalany számolja el, vagy megállapodás szól az ügylettel kapcsolatos letét nyújtásáról vagy fizetéséről;

c)      az ügyletet egységesítik, hogy az árfolyamot, a mennyiséget és a szállítási határidőt vagy az egyéb feltételeket elsősorban a rendszeresen közzétett árfolyamok, szabványmennyiségek vagy szabvány szállítási határidők említésével határozzák meg.

(2)     Az (1) bekezdés alkalmazásában azonnali ügylet az áru, eszköz vagy jog eladására vonatkozó ügylet, amelynek feltételei szerint a teljesítésre az alábbi határidők közül a hosszabbat figyelembe véve kerül sor:

a)      két kereskedési nap;

b)      a piacon az adott áru, eszköz vagy jog esetében szabvány teljesítési határidőként elfogadott határidő.

Az ügylet azonban nem azonnali ügylet, ha – függetlenül a feltételektől – az ügylet résztvevői megállapodnak, hogy az alapügylet teljesítését elhalasztják, és nem hajtják végre az első albekezdésben említett határidőn belül.

(3)     A (10) pont alkalmazásában az e szakaszban említett alapul szolgáló árucikkhez kapcsolódó származtatott szerződés más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel rendelkezőnek minősül, ha teljesül a következő feltételek egyike:

a)      az ügyletet készpénzben teljesítik vagy teljesíthetik egy vagy több fél választása alapján, az alapesettől vagy egyéb lezárási esettől eltérően;

b)      az ügyletet szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en kötik meg;

c)      teljesülnek az (1) bekezdésben említett, ügylettel kapcsolatos feltételek.

(4)     Az ügylet a 7. pont alkalmazásában akkor minősül kereskedelmi célúnak, illetve a 7. és 10. pont alkalmazásában egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival nem rendelkezőnek, ha a villamosenergia-átviteli hálózat, villamosenergia-kiegyenlítő mechanizmus vagy csővezeték-hálózat üzemeltetője vagy kezelője köti, és szükség van rá a villamos energia kínálatának és használatának kiegyensúlyozásához.

(5)     A 10. pontban említett típusú származtatott szerződéseken túlmenően a következők bármelyikével kapcsolatos származtatott szerződés is a 10. pont hatálya alá tartozik, ha egyaránt megfelel a 10. pontban és a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak:

a)      telekommunikációs sávszélesség;

b)      árutárolási kapacitás;

c)      árukra vonatkozó továbbítási vagy szállítási kapacitás, legyen az vezeték, csővezeték vagy más eszköz;

d)      támogatás, hitel, engedély, jog vagy hasonló eszköz, amely közvetlenül kapcsolódik a megújuló erőforrásokból származó energia kínálatához, szállításához vagy fogyasztásához;

e)      geológiai, környezeti vagy egyéb fizikai változó;

f)       bármely helyettesíthető eszköz vagy jog – szolgáltatás fogadásának jogát kivéve –, amely átruházható;

g)      index vagy mérték, amely valamilyen eszköz, jog, szolgáltatás vagy kötelezettség ügyletének árához, illetve értékéhez vagy mennyiségéhez kapcsolódik.

D szakasz

Adatjelentési szolgáltatások listája

1.        Jóváhagyott közzétételi mechanizmust működtet;

2.        Összevont adattárolási szolgáltatót működtet;

3.        Jóváhagyott jelentéstételi mechanizmust működtet.

II. MELLÉKLET

SZAKMAI ÜGYFELEK EZEN IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁBAN

Szakmai ügyfél az az ügyfél, aki rendelkezik a saját befektetési döntései meghozatalához és az ezzel járó kockázatok megfelelő felméréséhez szükséges tapasztalattal, ismeretekkel és szakértelemmel. Ahhoz, hogy az ügyfelet szakmai ügyfélnek lehessen tekinteni, az ügyfélnek az alábbi ismérveknek kell megfelelnie:

I. Ügyfelek szakmainak tekintett kategóriái

A következőket ezen irányelv alkalmazásában minden befektetési szolgáltatás, tevékenység és pénzügyi eszköz tekintetében szakmai ügyfélnek kell tekinteni:

(1)       Azon szervezetek, amelyeknek a pénzügyi piacokon való működéséhez engedély kell, vagy amelyek működését szabályozzák. Az alábbi felsorolást úgy kell értelmezni, hogy az kiterjed az összes, az említett szervezetek jellemző tevékenységeit végző engedélyezett szervezetre: valamely irányelv alapján valamely tagállam által engedélyezett szervezetek, valamely tagállam által irányelvre hivatkozás nélkül engedélyezett vagy szabályozott szervezetek, valamint a nem tagállam által engedélyezett vagy szabályozott szervezetek:

a)        hitelintézetek;

b)        befektetési vállalkozások;

c)        más engedélyezett vagy szabályozott pénzügyi intézmények;

d)        biztosítóintézetek;

e)        kollektív befektetési rendszerek és az ilyen rendszerek alapkezelő társaságai;

f)         nyugdíjalapok és az ilyen alapok alapkezelő társaságai;

g)        árucikkel és árualapú származtatott ügyletekkel foglalkozók;

h)        helyi vállalkozások;

i)         más intézményi befektetők.

(2)       Nagyvállalkozások, amelyek társasági alapon az alábbi méretkövetelmények közül kettőnek megfelelnek:

— mérlegfőösszeg:

2 000 0000 EUR

— nettó árbevétel:

40 000 000 EUR

— szavatolótőke:

2 000 000 EUR

(3)       Nemzeti és regionális kormányzatok, köztük a nemzeti vagy regionális szintű  államadósságot kezelő állami szervezetek, központi bankok, nemzetközi és szupranacionális intézmények, például a Világbank, az IMF, az EKB, az EBB és más hasonló nemzetközi szervezetek.

(4)       Más intézményi befektetők, amelyek főtevékenysége a pénzügyi eszközökbe történő befektetés, ideértve az eszközök értékpapírosítására vagy más finanszírozó ügyletekre szakosodott szervezeteket.

A fent említett szervezeteket szakmainak kell tekinteni. Ennek ellenére lehetővé kell tenni számukra a nem szakmai elbánás kérését, és a befektetési vállalkozások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy számukra magasabb szintű védelmet biztosítsanak. Amennyiben a befektetési vállalkozás ügyfele a fentiek között említett vállalkozás, a befektetési vállalkozásnak minden szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy a vállalkozás rendelkezésére álló információ alapján az ügyfelet szakmai ügyfélnek tekinti, és ekként kezeli, kivéve, ha a vállalkozás és az ügyfél másképpen állapodnak meg. A vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet arról is, hogy kérheti a megállapodás feltételeinek módosítását a magasabb fokú védelem biztosítása érdekében.

A szakmainak tekintett ügyfél felelőssége a magasabb szintű védelem kérése, amennyiben úgy véli, hogy nem képes megfelelően értékelni vagy kezelni a vonatkozó kockázatokat.

Ezt a magasabb szintű védelmet akkor kell biztosítani, ha a szakmainak tekintett ügyfél írásbeli megállapodást köt a befektetési vállalkozással arra nézve, hogy őt a vonatkozó üzletviteli szabályok szempontjából nem tekinti szakmai ügyfélnek. Az ilyen megállapodásban meg kell határozni, hogy ez egy vagy több konkrét szolgáltatásra vagy ügyletre vagy egy vagy több fajtájú termékre vagy ügyletre vonatkozik.

II.1II. Kérésre szakmainak tekinthető ügyfelek

II.1. Azonosítási szempontok

Az állami szektorhoz tartozó szerveket, kivéve a helyi hatóságokat, az önkormányzatokat, viszont beleértve az egyéni magánbefektetőket, az I. szakaszban nem említett ügyfelek esetében szintén engedélyezhető, hogy az üzletviteli szabályzatban biztosított védelem egy részéről lemondjanak.

A befektetési vállalkozásoknak ezért engedélyezni kell, hogy a fent említett ügyfelek bármelyikét szakmai ügyfélként kezeljék, feltéve, hogy az alább említett megfelelő szempontokat és eljárásokat teljesítik. Ezekről az ügyfelekről azonban nem feltételezhető, hogy az I. szakaszban felsorolt kategóriákba tartozó ügyfelekkel összemérhető piaci ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek.

A rendes üzletviteli szabályok által biztosított védelemről való bármely ilyen lemondás csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a befektető vállalkozás elvégzi az ügyfél szakértelmének, tapasztalatainak és ismereteinek megfelelő felmérését, és ennek alapján ésszerű biztosítékot lát az előirányzott ügyletek vagy szolgáltatások jellege alapján arra nézve, hogy az ügyfél képes saját befektetési döntéseinek meghozatalára, és tisztában van a vonatkozó kockázatokkal.

Az ilyen szakértelem és ismeretfelmérés példájának a pénzügyi területet szabályozó irányelvek alapján engedélyezett szervezetek vezetőire és igazgatóira alkalmazott alkalmassági teszt tekinthető. Kis szervezetek esetén a fenti értékelésnek alávetett személynek a szervezet nevében ügyletek végrehajtására felhatalmazott személynek kell lennie.

A fenti értékelés során a következő kritériumok közül legalább kettőnek teljesülnie kell:

–         az ügyfél jelentős nagyságrendű ügyleteket hajtott végre a releváns piacon az előző négy negyedévben, átlagosan negyedévenként 10 ügylet gyakorisággal,

–         az ügyfél készpénzbetéteket és a pénzügyi eszközöket is magában foglaló pénzügyi eszközei portfóliójának mérete meghaladja az 500.000 eurót,

–         az ügyfél legalább 1 évet töltött el a pénzügyi szektorban olyan szakmai beosztásban, amely ismereteket igényel az előirányzott ügyletekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.

II.2. Eljárás

A fent meghatározott ügyfél csak akkor mondhat le a részletes magatartási szabályok előnyeiről, ha a következő eljárást követik:

 írásban nyilatkoznia kell a befektetési vállalkozás részére arról, hogy kívánsága szerint a befektetési vállalkozás őt szakmai ügyfélként kezelje, vagy általánosan, vagy valamely konkrét befektetési szolgáltatás vagy ügylet, illetve ügylet vagy termékfajta tekintetében,

 a befektetési vállalkozásnak egyértelműen, írásban kell figyelmeztetnie az ügyfelet arra, hogy milyen védelmet illetve befektetőkártalanításhoz fűződő jogokat veszíthet el,

 a szerződéstől különálló dokumentumban írásos nyilatkozatot kell tennie arról, hogy ismeri az ilyen védelem elveszítésének következményeit.

A lemondásra irányuló kérés elfogadásának eldöntése előtt a befektetési vállalkozásoknak minden ésszerű lépést meg kell tenniük annak biztosítására, hogy a szakmai ügyfélként történő elbánást kérő ügyfél feleljen meg a fenti II.1. szakaszban foglalt megfelelő követelményeknek.

Ha a fentiekhez hasonló paraméterek és eljárások alapján az ügyfelet már szakmai ügyfélként sorolták be, nem cél az, hogy az e melléklet alapján elfogadott új szabályok érintsék az ilyen ügyfeleknek a befektetési vállalkozásokkal való kapcsolatait.

A vállalkozásoknak megfelelő, írásba foglalt belső politikákat és eljárásokat kell megvalósítaniuk az ügyfelek besorolására. A szakmai ügyfelek felelősek azért, hogy folyamatosan tájékoztassák a vállalkozást minden olyan változásról, amely érintheti az adott időben érvényes besorolásukat. Amennyiben azonban a befektetési vállalkozás tudomására jut, hogy az ügyfél már nem felel meg azon kezdeti feltételeknek, amelyek miatt szakmai ügyfélként kezelték, a befektetési vállalkozásnak megfelelő módon intézkednie kell.

IIA. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelvek későbbi módosításaik jegyzékével (a 98. cikkben említettek)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/31/EK irányelve (2006. április 5.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvbe foglalt egyes határidők módosításáról (HL L 114., 2006.4.27., 60. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/44/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításról (HL L 247., 2007.9.21., 1. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/10/EK irányelve (2008. március 11.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról (HL L 76., 2008.3.19., 33. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.).

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők jegyzéke (a 98. cikkben említettek)

2004/39/EK irányelv

Átültetési időszak

2007. január 31.

Végrehajtási időszak

1 november 2007

IIB. MELLÉKLET

Megfelelési táblázatok

A. rész

Ezen irányelv

2004/39/EK irányelv

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés

 

1. cikk (3) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés

2. cikk

2. cikk

3. cikk (1) bekezdés 2. pont

3. cikk (1) bekezdés 2. pont

3. cikk (3) bekezdés 4. pont

 

4. cikk (1) bekezdés

 

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk (1), (2), (3), és (4) bekezdés

7. cikk (1), (2), (3), és (4) bekezdés

7. cikk (5) bekezdés

7. cikk (4) bekezdés

8. cikk

8. cikk

9. cikk (1), (2), (3), és (4) bekezdés

9. cikk (1) bekezdés

9. cikk (5) bekezdés

9. cikk (2) bekezdés

9. cikk (6) bekezdés   

 

9. cikk (7) bekezdés

9. cikk (3) bekezdés

9. cikk (8) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés

10. cikk (1) bekezdés 2. pont

10. cikk (1) bekezdés 2. pont

10. cikk (3) bekezdés

 

11. cikk (1) bekezdés

10. cikk (3) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

10. cikk (4) bekezdés

11. cikk (3) bekezdés

10. cikk (5) bekezdés

11. cikk (4) bekezdés

10. cikk (6) bekezdés

12. cikk

10a. cikk

13. cikk

10b. cikk

14. cikk

11. cikk

15. cikk

12. cikk

16. cikk (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdés

13. cikk (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdés

16. cikk (7) bekezdés

 

16. cikk (8) bekezdés

13. cikk (7) bekezdés

16. cikk (9) bekezdés

13. cikk (8) bekezdés

16. cikk (10) bekezdés

 

16. cikk (11) bekezdés

13. cikk (9) bekezdés

16. cikk (12) bekezdés

13. cikk (10) bekezdés

17. cikk

 

18. cikk (1) bekezdés 2. pont

14. cikk (1) bekezdés 2. pont

18. cikk (3) bekezdés

14. cikk (4) bekezdés

18. cikk (4) bekezdés

14. cikk (5) bekezdés

18. cikk (5) bekezdés

14. cikk (6) bekezdés

18. cikk (6) bekezdés

14. cikk (7) bekezdés

18. cikk (7) bekezdés 8. pont

 

19. cikk

 

20. cikk

 

21. cikk

16. cikk

22. cikk

17. cikk

23. cikk

18. cikk

24. cikk (1), (2) és (3) bekezdés

19. cikk (1), (2) és (3) bekezdés

24. cikk (4) bekezdés

19. cikk (9) bekezdés

24. cikk (5) bekezdés

 

24. cikk (6) bekezdés

 

24. cikk (7) bekezdés

 

24. cikk (8) bekezdés

 

25. cikk (1) bekezdés

19. cikk (4) bekezdés

25. cikk (2) bekezdés

19. cikk (5) bekezdés

25. cikk (3) bekezdés

19. cikk (6) bekezdés

25. cikk (4) bekezdés

19. cikk (7) bekezdés

25. cikk (5) bekezdés

19. cikk (8) bekezdés

25. cikk (6) bekezdés

19. cikk (10) bekezdés

25. cikk (7) bekezdés

 

26. cikk

20. cikk

27. cikk (1) bekezdés

21. cikk (1) bekezdés

27. cikk (2) bekezdés

 

27. cikk (3) bekezdés

21. cikk (2) bekezdés

27. cikk (4) bekezdés

21. cikk (3) bekezdés

27. cikk (5) bekezdés

21. cikk (4) bekezdés

27. cikk (6) bekezdés

21. cikk (5) bekezdés

27. cikk (7) bekezdés

21. cikk (6) bekezdés

27. cikk (8) bekezdés

 

28. cikk

22. cikk

29. cikk

23. cikk

30. cikk

24. cikk

31. cikk

26. cikk

32. cikk

 

33. cikk

 

34. cikk

 

35. cikk

 

36. cikk (1), (2), (3), és (4) bekezdés

31. cikk (1), (2), (3), és (4) bekezdés

36. cikk (5) bekezdés

 

36. cikk (6) bekezdés

31. cikk (5) bekezdés

36. cikk (7) bekezdés

31. cikk (6) bekezdés

36. cikk (8) bekezdés 9. pont

31. cikk (7) bekezdés

37. cikk (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdés

32. cikk (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdés

37. cikk (7) bekezdés

 

37. cikk (8) bekezdés

32. cikk (7) bekezdés

37. cikk (9) bekezdés

32. cikk (8) bekezdés

37. cikk (10) bekezdés

32. cikk (9) bekezdés

37. cikk (11) bekezdés

32. cikk (10) bekezdés

38. cikk

33. cikk

39. cikk

34. cikk

40. cikk

35. cikk

41. cikk

 

42. cikk

 

43. cikk

 

44. cikk

 

45. cikk

 

46. cikk

 

47. cikk

36. cikk

48. cikk

37. cikk

49. cikk

38. cikk

50. cikk

39. cikk

51. cikk

 

52. cikk

40. cikk

53. cikk (1) bekezdés 2. pont

41. cikk (1) bekezdés 2. pont

53. cikk (3) bekezdés 4. pont

 

54. cikk

 

55. cikk

42. cikk

56. cikk

43. cikk

57. cikk

46. cikk

58. cikk

47. cikk

59. cikk

 

60. cikk

 

61. cikk

 

62. cikk

 

63. cikk

 

64. cikk

 

65. cikk

 

66. cikk

 

67. cikk

 

68. cikk

 

69. cikk

48. cikk

70. cikk

49. cikk

71. cikk (1) bekezdés 2. pont

50. cikk (1) bekezdés 2. pont

71. cikk (3) bekezdés 4. pont

 

72. cikk

 

73. cikk (1) bekezdés

51. cikk (1) bekezdés

73. cikk (2) bekezdés

 

73. cikk (3) bekezdés

51. cikk (4) bekezdés

73. cikk (4) bekezdés

51. cikk (5) bekezdés

73. cikk (5) bekezdés

51. cikk (6) bekezdés

74. cikk

 

75. cikk

 

76. cikk

 

77. cikk

 

78. cikk

 

79. cikk

52. cikk

80. cikk

53. cikk

81. cikk

54. cikk

82. cikk

55. cikk

83. cikk (1), (2), (3), és (4) bekezdés

56. cikk (1), (2), (3), és (4) bekezdés

83. cikk (5) bekezdés 6. pont

 

83. cikk (7) bekezdés

56. cikk (5) bekezdés

83. cikk (8) bekezdés

56. cikk (6) bekezdés

84. cikk

57. cikk

85. cikk

58. cikk

86. cikk

58a. cikk

87. cikk

59. cikk

88. cikk

60. cikk

89. cikk

61. cikk

90. cikk

62. cikk

91. cikk

62a. cikk

92. cikk

63. cikk

93. cikk

 

94. cikk

 

95. cikk

 

96. cikk

65. cikk

97. cikk

70. cikk

98. cikk

 

99. cikk

71. cikk

100. cikk

72. cikk

101. cikk

73. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

II. melléklet

B. rész

.../.../EU rendelet [MiFIR]

2004/39/EK irányelv

1. cikk

 

2. cikk

4. cikk

3. cikk (1) bekezdés

29. cikk (1) bekezdés, 44. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

44. cikk (1) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

29. cikk (2) bekezdés, 44. cikk (2) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

 

4. cikk (3) bekezdés

29. cikk (3) bekezdés, 44. cikk (3) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés

 

5. cikk (1) bekezdés

30. cikk (1) bekezdés, 45. cikk (1) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

45. cikk (1) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés

30. cikk (2) bekezdés, 45. cikk (2) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés

30. cikk (3) bekezdés, 45. cikk (3) bekezdés

7. cikk

 

8. cikk

 

9. cikk

 

10. cikk

 

11. cikk

 

12. cikk

28. cikk, 30. cikk

45. cikk

 

13. cikk

27. cikk (1) bekezdés 2. pont

14. cikk (1), (2), (3), és (4) bekezdés

27. cikk (3) bekezdés

14. cikk (5) bekezdés

27. cikk (7) bekezdés

14. cikk (6) bekezdés

 

15. cikk

27. cikk (4) bekezdés

16. cikk (1) bekezdés

27. cikk (5) bekezdés

16. cikk (2) bekezdés

27. cikk (6) bekezdés

16. cikk (3) bekezdés

27. cikk (7) bekezdés

17. cikk

 

18. cikk

 

19. cikk

28. cikk

20. cikk

 

21. cikk

25. cikk (1) bekezdés

22. cikk (1) bekezdés

25. cikk (2) bekezdés

22. cikk (2) bekezdés

 

23. cikk (1) bekezdés 2. pont

25. cikk (3) bekezdés

23. cikk (3) bekezdés

25. cikk (4) bekezdés

23. cikk (4) bekezdés

 

23. cikk (5) bekezdés

 

23. cikk (6) bekezdés

25. cikk (5) bekezdés

23. cikk (7) bekezdés

25. cikk (6) bekezdés

23. cikk (8) bekezdés

25. cikk (7) bekezdés

23. cikk (9) bekezdés

 

24. cikk

 

25. cikk

 

26. cikk

 

27. cikk

 

28. cikk

 

29. cikk

 

30. cikk

 

31. cikk

 

32. cikk

 

33. cikk

 

34. cikk

 

35. cikk

 

36. cikk

 

36. cikk

 

37. cikk

 

38. cikk

 

39. cikk

 

40. cikk

 

41. cikk

 

42. cikk

64. cikk

43. cikk

65. cikk

44. cikk

 

45. cikk

71. cikk

46. cikk

72. cikk

(1)

         HL C 161., 2012.6.7., 3. o.

(2)

         HL C 191., 2012.6.26., 80. o.

(3)

        HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

(4)

*          Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(5)

         HL L 161., 2012.6.7., 3. o.

(6)

         HL C 191., 2012.6.29., 80. o.

(7)

         Az Európai Parlament …-i álláspontja.

(8)

         HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(9)

         HL L 141., 1993.6.11., 27. o.

(10)

         HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

(11)

        HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(12)

        HL L 241., 2006.9.2., 1. o.

(13)

         HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(14)

        HL L 9., 2003.1.15., 3. o.

(15)

        A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 198., 2009.7.30., 20. o.)

(16)

        A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 211. 2009.8.14., 94. o.)

(17)

        Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről (HL L 211., 2009.8.14., 15. o.)

(18)

        Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről (HL L 211., 2009.8.14., 36. o.)

(19)

         HL L 247., 2007.9.21., 1. o.

(20)

         Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

(21)

         A befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 177., 2006.6.30., 201.o.).

(22)

         Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

(23)

         HL L 168., 2002.6.27., 43. o.

(24)

        HL L 241., 2006.9.2., 26. o.

(25)

        HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(26)

        HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(27)

        HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(28)

        HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(29)

         HL L 184., 2001.7.6., 1. o.

(30)

        HL L 326., 2011.12.8., 1. o.

(31)

         HL L 115., 1998.4.17., 31. o.

(32)

        HL L 345., 2002.12.19., 1. o.

(33)

        HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(34)

*          *HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(35)

        HL L 84., 1997.3.26., 22. o.

(36)

        HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

(37)

        HL L 193., 1983.7.18., 1. o.

(38)

*          HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(39)

*          HL: kérjük, illessze be a dátumot: ezen irányelv hatálybalépését követő két év.

(40)

**         *HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(41)

HL L 135., 1994.5.31., 5. o.

(42)

*          HL kérjük a dátumot beilleszteni: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(43)

*          HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(44)

         HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

(45)

*          HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(46)

*          HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(47)

*          HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(48)

*          HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(49)

*          *HL: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(50)

*          *HL: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(51)

*          *HL: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(52)

*          *HL: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(53)

*          *HL: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(54)

*          HL: kérjük, illessze be a dátumot:: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(55)

*          HL kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(56)

*          *HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(57)

*          *HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(58)

*          HL kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(59)

*          HL kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(60)

*          HL kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(61)

**         HL kérjük a dátumot beilleszteni: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(62)

*          HL: kérjük, illessze be a dátumot: 6 hónappal ezen irányelv alkalmazását követően.

(63)

**         HL: Kérjük beilleszteni ezt a dátumot: 1 évvel az irányelv alkalmazását követően.

(64)

* *HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(65)

*          HL kérjük a dátumot beilleszteni: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(66)

         HL L 126., 1984.5.12., 20. o.

(67)

         HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

(68)

*          *HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(69)

*          HL kérjük a dátumot beilleszteni: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(70)

* *HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(71)

*          *HL... kérjük a dátumot beilleszteni: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(72)

*          HL kérjük illessze be az irányelv hatálybalépésének időpontját.

(73)

        HL L 191., 2001.7.13., 45.o.

(74)

        HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(75)

*         *HL kérjük a dátumot beilleszteni: 30 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

(76)

**        *HL kérjük a dátumot beilleszteni: 42 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.


MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

Hivatkozási szám: D(2012)12430

Sharon Bowles

a Gazdasági és Monetáris Bizottság elnöke

ASP 10G201

Brüsszel

Tárgy:       a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (átdolgozás)

                  (COM(2011)0656 – C7‑0382/2011 – 2011/0298(COD))

Tisztelt Elnök Úr!

Az általam vezetett Jogi Bizottság az eljárási szabályzat átdolgozásról szóló 87. cikkének értelmében, az Európai Parlament eljárási szabályzatában foglaltak szerint megvizsgálta a fent említett javaslatot.

A cikk (3) bekezdése a következő:

„Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 156. és a 157. cikkben támasztott feltételeken túl az illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

Ha azonban az intézményközi megállapodás 8. pontjával összhangban az illetékes bizottság módosításokat kíván benyújtani a javaslat kodifikált részeihez is, e szándékáról haladéktalanul értesítenie kell a Tanácsot és a Bizottságot, és ez utóbbinak az 54. cikk szerinti szavazást megelőzően tájékoztatnia kell a bizottságot a módosításokkal kapcsolatos álláspontjáról és arról, hogy vissza szándékozik-e vonni az átdolgozásra irányuló javaslatot.”

Az Európai Parlament Jogi Szolgálatának – amelynek képviselői részt vettek az átdolgozott javaslatot vizsgáló tanácsadó munkacsoport ülésein – véleményét követően és a javaslat előadójának ajánlásaival összhangban a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérdéses javaslat nem tartalmaz lényegi változtatásokat a javaslatban vagy a tanácsadó munkacsoport véleményében lényegi változtatásként feltüntetetteken kívül, valamint hogy a korábbi jogszabályokban szereplő változatlanul hagyott rendelkezések és az említett változtatások egységes szerkezetbe foglalását illetően a javaslat lényegi változtatás nélkül egyenesen kodifikálja a már meglévő szövegeket.

Következésképpen, miután 2012. március 1-i ülésén megvitatta azt, a Jogi Bizottság 22 támogató szavazattal és tartózkodás nélkül(1) azt javasolja az Ön bizottságának mint illetékes bizottságnak, hogy a 87. cikkel összhangban vizsgálja meg a fent említett javaslatot.

Tisztelettel:

Klaus-Heiner LEHNE

Melléklet: A tanácsadó munkacsoport véleménye.

(1)

A következő képviselők voltak jelen a zárószavazáson: Klaus-Heiner Lehne (elnök), Evelyn Regner (alelnök), Raffaele Baldassarre (alelnök), Françoise Castex (alelnök), Sebastian Valentin Bodu (alelnök), Luigi Berlinguer, Piotr Borys, Cristian Silviu Buşoi, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Angelika Niebler, Bernhard Rapkay, Dagmar Roth-Behrendt, Alexandra Thein, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Jacek Włosowicz, Tadeusz Zwiefka.


MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE

 

 

 

 

A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ

TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT

Brüsszel, 2012. január 10.

VÉLEMÉNY

 A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE: AZ EURÓPAI PARLAMENT

    A TANÁCS

    A BIZOTTSÁG

a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (átdolgozás)

COM(2011)0656, 2011.10.20. – 2011/0298(COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2011. november 10-én és 28-án ülést tartott, hogy megvizsgálja – többek között – a Bizottság által benyújtott fent nevezett javaslatot.

Ezen ülések alkalmával(1), a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átdolgozására vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat vizsgálatát követően a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel a következőket állapította meg:

1) Egy ilyen dokumentumban – ahhoz, hogy az indokolás az intézményközi megállapodás vonatkozó követelményeinek teljes mértékben megfeleljen – meg kellett volna határozni, hogy a javaslatban a korábbi jogi aktus mely rendelkezéseit hagyják változatlanul, amint erről a megállapodás 6a. pontjának iii. alpontja is rendelkezik.

2) Az átdolgozott szövegben javasolt alábbi változásokat az általában a lényeges változtatások jelölésére szolgáló szürke kiemeléssel kellett volna jelölni:

- a (37) preambulumbekezdésben a 2004/39/EK irányelv meglévő, 27. preambulumbekezdése teljes szövegének elhagyása;

- a (61) preambulumbekezdés szövege végének „az OTF-en vagy a rendszeres internalizálón kívül történjen” kifejezéssel való kiegészítése;

- a (102) preambulumbekezdésben a „gondoskodjanak” szó „támogassák” kifejezéssel való felváltása;

- az 1. cikk (1) bekezdése végének a „valamint az Unión belül befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységet végző adatszolgáltatókra és harmadik országokbeli vállalkozásokra vonatkozik” kifejezéssel való kiegészítése;

- az 1. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében a 17. cikkre vonatkozó új hivatkozás hozzáadása;

- az 1. cikk (3) bekezdésének negyedik francia bekezdésében a „–80.” szám;

- az 1. cikk (3) bekezdésének ötödik francia bekezdésében „a 71. cikk (1) bekezdése” szavak elhagyása;

- a 2. cikk (1) bekezdésének iii. alpontjában „a szabályozott piacon kívül vagy valamely MTF-en kívül szervezett, gyakori és rendszeres alapon kereskednek hozzáférhető rendszert biztosítva harmadik feleknek a velük való kereskedés érdekében” szavak elhagyása;

- az 5. cikk (2) bekezdésének végén az „és 15.” szavak elhagyása;

- a 9. cikk (7) bekezdésében „a vállalkozás vezetésében javasolt változások” szavak elhagyása;

- a 16. cikk (1) bekezdésének végén az „és a 17. cikkben” szavak elhagyása;

- a 16. cikk (11) bekezdésében az „és (7)” szavak felvétele;

- a 18. cikk (1) bekezdésében az „és megkülönböztetésmentes” szavak elhagyása;

- a 18. cikk (6) bekezdésében az „50. cikk (1) bekezdése” helyébe a „72. cikk (1) bekezdése” hivatkozás felvétele;

- a 24. cikk (1) bekezdésében „a (2)–(8) bekezdésben” kifejezésnek „az ebben a cikkben és a 25. cikkben” szavakkal való felváltása;

- a 24. cikk (3) bekezdésének második albekezdésébe a „kell” szó felvétele;

- a változás a magyar nyelvi változatot nem érinti;

- a 30. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében az „és l)” szavak elhagyása;

- a 36. cikk (2) bekezdése második albekezdésében az „eljuttathatja” szónak az „kell eljuttatnia” kifejezéssel való felváltása;

- a 55. cikk (3) bekezdésének b) pontjának végén az „és tapasztalattal” szavak felvétele;

- a 92 cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében az (f) pont felvétele;

- az I. melléklet C. szakaszának 10. pontjában „kibocsátáskereskedelmi egység” szavak elhagyása.

A 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 22. pontjának megfelelő 4. cikk (2) bekezdésének 18. pontjában a jelenleg hatályos szövegben szereplő „48. cikk”-re történő hivatkozást a „69. cikk”-re kellett volna kiigazítani.

4) A 36. cikk (9) bekezdésének első albekezdésében az „EÉPH” szó előtti – a 2004/39/EK irányelv 31. cikke (7) bekezdésének harmadik albekezdésében eredetileg szereplő – „E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében” mondatrészt meg kellett volna tartani és kettős vonallal áthúzva jelölni.

5) A 2004/39/EK irányelv 48. cikke (2) bekezdése első albekezdésének megfelelő 69. cikk (2) bekezdése első albekezdésében a jelenleg hatályos szövegben szereplő „23. cikk (4) bekezdés”-re történő hivatkozást a „29. cikk (4) bekezdés”-re kellett volna kiigazítani.

6) Az intézményközi megállapodás 7. pontjában lefektetett összes követelménynek való maradéktalan megfelelés érdekében az átdolgozási aktusnak a Bizottság által átdolgozásra benyújtott javaslatban nem szereplő alábbi elemeket kellene tartalmaznia:

- a 7b) pontnak megfelelően csatolandó megfelelési táblázatot;

- a hatályon kívül helyező cikkben szerepelnie kellene egy olyan rendelkezésnek, hogy az ilyen hatályon kívül helyezés a 7c) pont i. alpontjának megfelelően nem érinti a tagállamoknak az irányelv átültetési időszakából eredő kötelezettségeit, továbbá tartalmaznia kellene a 7c) pont ii. alpontjának megfelelően csatolandó táblázatot is.

Következésképpen a javaslat vizsgálata során a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat a benne vagy e véleményben akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A meglévő jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő szöveg érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

C. PENNERA                       H. LEGAL                            L. ROMERO REQUENA

jogtanácsos                           jogtanácsos                           főigazgató

(1)

A tanácsadó munkacsoport számára a javaslat angol, francia és német nyelvű változata állt rendelkezésre, és a csoport a munkadokumentum eredeti, angol nyelvű változata alapján dolgozott.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (20.6.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás) irányuló javaslatról

(COM(2011)0656 – C7‑0382/2011 – 2011/0298(COD))

Előadó: Eva Joly

RÖVID INDOKOLÁS

Az árupiacok alapvetően különböznek a tisztán pénzügyi piacoktól. Az élet élhető úgy is, hogy nem vagyunk közvetlenül kitéve a részvények és kötvények árfolyamának, arra viszont nincs lehetőségünk, hogy az élelmiszerek vagy az energia árától is függetlenítsük magunkat. A jövőbeni szállításra vonatkozó árat rögzítő szerződések formáját öltő, árualapú származtatott ügyletek időben megelőzték a pénzügyi piacokat. Az árupiacokat a nyersanyagok, a mezőgazdasági termékek és az energia termelőinek és fogyasztóinak az a jogos igénye hívta életre, hogy megvédjék magukat az ellenőrzésükön kívül eső tényezők árakra gyakorolt befolyásától. A pénzügyi piacok növekedése azonban azzal járt, hogy nagyjából az elmúlt évtized folyamán az áruk is csatlakoztak a kötvényekhez és részvényekhez mint „befektetési eszközökhöz”.

Az árukhoz kapcsolódó piacok alakulása kritikus jelentőséggel bír, és alapos ellenőrzést és szabályozást igényel, ha a cél az olyan drámai helyzetek megelőzése, mint például a 2008-as éhséglázadások, amikor az élelmiszerárak példátlan mértékű volatilitása kézzelfogható és közvetlen veszélyt jelentett a világ népessége jelentős részének alapvető emberi jogaira. A súlyos árupiaci volatilitás, valamint az alapvető kitermelési költségekkel és a kereslet és a kínálat közötti egyensúllyal láthatóan össze nem függő árszintek az elmúlt tíz évben valóban pusztító és tartós negatív externáliákat hoztak létre, amelyek potenciálisan jóval meghaladják az azonos időszakra jutó hivatalos fejlesztési segély teljes összegét.

Gyakran elhangzik az az érv, hogy az árupiacokkal kapcsolatos közelmúltbeli trendek és különösen a nyersanyagárak mozgása az alapvető gazdasági tényezőket tükrözi, amelyek mozgatóereje a kereslet és a kínálat, konkrétabban pedig a gyorsan növekvő feltörekvő gazdaságok növekvő kereslete, az agroüzemanyagok gyors fejlődése, valamint az olyan külső sokkok, mint például az aszályok, árvizek vagy politikai feszültségek. E nézet szerint a spekuláció – és általánosabban a pénzügyi piacok – kevés vagy semmilyen negatív szerepet nem játszik az árupiacok árainak alakulásában, sőt, ellenkezőleg, biztosítják a szükséges likviditást az eredményesebb árfeltárási folyamathoz. E nézettel szöges ellentétben gyakran elhangzik az az állítás, miszerint a spekuláció vált a nyersanyagárak terén megfigyelt aktuális trendek „fő mozgatóerejévé”. Noha a „mozgatóerő” kérdése az akadémiai és intézményi szakirodalomban továbbra is vitatott, bővül azoknak a legújabb empirikus tanulmányok közül is több által megerősített bizonyítékoknak a köre, amelyek felhívják a figyelmet az árukereskedés financializációja által betöltött jelentős, potenciálisan torzító és romboló szerepre, függetlenül attól, hogy azt feltételezzük-e, hogy az árualapú származtatott ügyletek befolyásolják az azonnali árakat vagy fordítva, az azonnali árak mozgatják az árualapú származtatott ügyleteket.

Két trend valóban ékes bizonyítékot nyújt az árupiacokon végbemenő financializáció által betöltött lényeges szerepre. Mint az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNSTAD) nemrégiben rámutatott, „az árubefektetések a nagyobb befektetői portfólióallokációk szokásos részévé váltak, ami egybeesik az áruindexek kezelt eszközeinek jelentős növekedésével. (…) Ennek következtében a tőzsdei forgalomban lévő származtatott termékek árupiaci mennyisége jelenleg húsz-harmincszorosa a fizikai termelésnek.” Ezen túlmenően az utóbbi tíz év folyamán jelentősen erősödött az áru- és a részvénypiacok közötti árkorreláció, ami még inkább alátámasztja azt az elképzelést, hogy e szerkezeti változás mögött pénzügyi alapú tényezők állnak.

Ami a lényeg, a fent említett vita ellenére széles körű az egyetértés abban, hogy hiányoznak az árukereskedelem utóbbi évtizedben végbement gyors financializálódásának tényleges hatására vonatkozó általános értékelés elkészítéséhez szükséges, átfogó és egyedi információk. Amint a G20 többször is elismerte, valóban átláthatósági és felügyeleti hiányosságok állnak fenn az árukhoz kapcsolódó fizikai és pénzügyi piacokon egyaránt, és ennek következtében nem teljes a kép azokról a kritikus jelentőségű adatokról – így például a készletszintekről és a kereskedelmi és nem kereskedelmi szereplők által nyitott pénzügyi pozíciók nagyságáról –, amelyek szükségesek az árukhoz kapcsolódó piacok jobb ellenőrzéséhez és szabályozásához.

Tekintettel az áruk kritikus jelentőségére, kétség nem férhet ahhoz, hogy az átfogó uniós fenntartható fejlesztési együttműködési stratégiának karöltve kell járnia az EU-ban és világszerte az árukhoz kapcsolódó piacok átláthatóbb és jobb szabályozásával. Ennek szükségessége különösen lényeges az EU-ban, ahol az árukhoz kapcsolódó pénzügyi piacok szabályozása nem annyira szigorú, mint az USA-ban.

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvre és rendeletre (MiFID és MiFIR) vonatkozó bizottsági átdolgozási javaslatok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeknek az a kifejezett céljuk, hogy megoldják az árukhoz kapcsolódó pénzügyi piacokon a felügyelet és a szabályozás megerősítése iránti igényt. Ezek a javaslatok különösen az árualapú származtatott pénzügyi eszközökre vonatkozó pozíciólimiteket vagy alternatív mechanizmusokat (59. cikk) határoznak meg, ami örvendetes lépés, minthogy az általános cél az árfeltárás, valamint a termelőket és fogyasztókat érintő árfolyamkockázatok hatékony fedezésének megkönnyítése, és ezáltal az eszközbuborékok és más torzulások megelőzése és korrigálása. A pozíciólimitek szükséges kiegészítéseképpen a javaslatok a pozíciókról a piac és a szabályozók felé történő beszámolásra vonatkozó követelményeket vezetnek be a kereskedők kategóriái szerint (60. cikk). Érdemes megemlíteni az árukereskedők MiFID alóli jelenlegi teljes körű felmentésének mellőzését is. Ezek a rendelkezések a helyes irányba tett lépések, de ennél többet kell és lehet is tenni. A véleménytervezet előadójának meggyőződése szerint a MiFID/MiFIR átdolgozásának keretében az Európai Parlamentnek e célból három általános kérdéssel kell foglalkoznia.

1. A MiFID alóli mentességek szigorú korlátozása az árukkal foglalkozó összes szereplő rendelet hatálya alá történő bevonása céljából

2. A pozíciólimitekre vonatkozó rendelkezések megerősítése (a MiFID 59. cikke).

3. A szabályozók beavatkozási hatásköreinek megerősítése meghatározott termékek vagy tevékenységek tekintetében (a MiFIR 31., 32. és 35. cikke).

A véleménytervezet előadója által javasolt módosítások e három kérdésre kívánnak megoldást adni az árukhoz kapcsolódó európai piacok működésének és átláthatóságának javítása céljából, és ugyanakkor igyekeznek hasznosan hozzájárulni az Unió fejlesztési együttműködési stratégiája által kitűzött, átfogó célok megvalósításához.

MÓDOSÍTÁSok

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok működésének és átláthatóságának gyengeségeire. A pénzügyi piacok fejlődése felhívta a figyelmet a pénzügyi eszközök piacainak szabályozását szolgáló keret megerősítésének szükségességére, annak érdekében, hogy megnövekedjen az átláthatóság, a befektetők jobb védelmet kapjanak, erősödjön a bizalom, csökkenjenek a nem szabályozott területek, biztosított legyen, hogy a felügyelők megfelelő hatásköröket kapnak feladataik teljesítéséhez.

(4) A pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok működésének és átláthatóságának gyengeségeire. A pénzügyi piacok fejlődése felhívta a figyelmet a pénzügyi eszközök piacainak szabályozását szolgáló keret megerősítésének szükségességére, annak érdekében, hogy megnövekedjen az átláthatóság, a befektetők jobb védelmet kapjanak, erősödjön a bizalom, csökkenjenek a nem szabályozott területek, biztosított legyen, hogy a felügyelők megfelelő hatásköröket kapnak feladataik teljesítéséhez. Mivel az áruk származékos piacai befolyásolják a globális élelmiszerárakat, a szabályozási kereteket is meg kell erősíteni, hogy biztosítsuk a politikák fejlesztési célú koherenciáját az EUMSZ 208. cikkében foglaltaknak megfelelően.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

78 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(78) Az összevont adattárolás egy üzleti megoldásának bevezetése a részvényeknél hozzá fog járulni egy integráltabb európai piac megteremtéséhez, és könnyebbé teszi a piaci szereplők számára, hogy hozzáférjenek a kereskedés rendelkezésre álló átláthatósági információihoz. A tervezett megoldás azon alapul, hogy erre engedélyt kapnának az előre meghatározott és felügyelt paraméterekkel dolgozó szolgáltatók, akik egymással versenyben lennének a technikai szempontból nagyon kifinomult és innovatív megoldások elérése, a piac lehető legjobb kiszolgálása érdekében.

(78) Az összevont adattárolás egy üzleti megoldásának bevezetése a részvényeknél hozzá fog járulni egy integráltabb európai piac megteremtéséhez, és könnyebbé teszi a piaci szereplők számára, hogy hozzáférjenek a kereskedés rendelkezésre álló átláthatósági információihoz. A tervezett megoldás azon alapul, hogy erre engedélyt kapnának az előre meghatározott és felügyelt paraméterekkel dolgozó szolgáltatók, akik egymással versenyben lennének a technikai szempontból nagyon kifinomult és innovatív megoldások elérése, a piac lehető legjobb kiszolgálása érdekében. Amennyiben az üzleti megoldásokkal nem sikerül a részvényekre vonatkozó hatékony összevont adattárolást biztosítani, az Európai Bizottság közösségi megoldást terjeszt elő a részvényekre vonatkozó összevont adattárolás tekintetében, amely képes a kereskedés utáni tényleges átláthatóság megvalósítására.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

84 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(84) Az illetékes hatóságoknak juttatott jogköröket ki kell egészíteni explicit felhatalmazásokkal arra, hogy bármely személytől kérhessenek információkat az árucikkekkel kapcsolatos származtatott szerződésekben felvett pozícióik méretéről és rendeltetéséről, és kérhetik azt a személyt, hogy tegyen lépéseket a származtatott szerződésekben felvett pozíció méretének csökkentésére.

(84) Az illetékes hatóságoknak juttatott jogköröket ki kell egészíteni explicit felhatalmazásokkal arra, hogy bármely személytől rendszeresen információkat szerezhessenek az árucikkekkel kapcsolatos származtatott szerződésekben felvett pozícióik méretéről és rendeltetéséről, és kérhetik azt a személyt, hogy tegyen lépéseket a származtatott szerződésekben felvett pozíció méretének csökkentésére.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

85 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(85) Explicit jogköröket kell adni az illetékes hatóságoknak arra, hogy korlátozhassák bármely személy vagy személyek egy osztályának arra való képességét, hogy egy árucikkel kapcsolatos származtatott szerződés kössön. A limit alkalmazásának lehetségesnek kell lennie mind az egyedi ügyletek, mind az idők folyamán felépített pozíciók esetében. Különösen az utóbbi esetben, az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy ezek a pozíciólimitek megkülönböztetésmentesek, világosan meghatározottak legyenek, kellő figyelmet fordítsanak a kérdéses piac sajátosságaira, és szükségesek legyenek a piac integritásának és szabályszerű működésének megőrzéséhez.

(85) Explicit jogköröket kell adni az illetékes hatóságoknak arra, hogy korlátozhassák bármely személy vagy személyek egy osztályának arra való képességét, hogy egy árucikkel kapcsolatos származtatott szerződés kössön. A limit alkalmazásának lehetségesnek kell lennie mind az egyedi ügyletek, mind az idők folyamán felépített pozíciók esetében. Különösen az utóbbi esetben, az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy ezek a pozíciólimitek megkülönböztetésmentesek, világosan meghatározottak legyenek, kellő figyelmet fordítsanak a kérdéses piac sajátosságaira, és szükségesek legyenek a piac integritásának és szabályszerű működésének megőrzéséhez, valamint a túlzott spekuláció felszámolásához.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

86 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(86) Minden olyan helyszínnek, ahol árualapú származtatott termékek kereskedését kínálják, rendelkeznie kell megfelelő limitekkel és alkalmas alternatív mechanizmusokkal a likviditás alátámasztására, a piaci visszaélés megakadályozására és a szabályszerű árazási és elszámolási feltételek biztosítására. Az EÉPH-nak jegyzéket kell vezetnie és azt közzé kell tennie az összes ilyen hatályos intézkedés összefoglalójával. Ezeket a limiteket és mechanizmusokat következetesen kell alkalmazni, és figyelembe kell venni az adott piac sajátos jellemzőit. Egyértelművé kell tenni, hogy a limitek és mechanizmusok kire vonatkoznak, és hogy van-e azok alól mentesség, illetve ismertetni kell a megfelelő mennyiségi küszöböket is, amelyekből a határértékek összetevődnek, vagy amelyek egyéb kötelezettségeket eredményezhetnek. A Bizottságot fel kell hatalmazni a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására, ezenkívül ügyelni kell a különböző helyszíneken a hasonló szerződésekre vonatkozó limitek és mechanizmusok eltérő hatásainak kiküszöbölésére.

(86) Minden olyan helyszínnek, ahol árualapú származtatott termékek kereskedését kínálják, rendelkeznie kell megfelelő limitekkel és alkalmas kiegészítő mechanizmusokkal a likviditás alátámasztására, a piaci visszaélés megakadályozására és a szabályszerű árfeltáró funkció és elszámolási feltételek biztosítására, valamint a túlzott spekuláció felszámolására. Az EÉPH-nak jegyzéket kell vezetnie és azt közzé kell tennie az összes ilyen hatályos intézkedés összefoglalójával. Ezeket a limiteket és mechanizmusokat következetesen kell alkalmazni, és figyelembe kell venni az adott piac sajátos jellemzőit. Egyértelművé kell tenni, hogy a limitek és mechanizmusok kire vonatkoznak, és hogy van-e azok alól mentesség, illetve ismertetni kell a megfelelő mennyiségi és minőségi küszöböket is, amelyekből a határértékek összetevődnek, vagy amelyek egyéb kötelezettségeket eredményezhetnek. A Bizottságot fel kell hatalmazni szabályozástechnikai standardok elfogadására, ezenkívül ügyelni kell a különböző helyszíneken a hasonló szerződésekre vonatkozó limitek és mechanizmusok eltérő hatásainak kiküszöbölésére.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

87 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(87) Azok a helyszínek, ahol a leglikvidebb árualapú származtatott termékekkel kereskednek, összesített heti bontást tesznek közzé a piaci szereplők különféle típusai által tartott pozíciókról, ideértve azoknak az ügyfeleit, akik nem saját nevükben kereskednek. Az illetékes hatóság számára, kérésre, egy átfogó és részletes bontást kell hozzáférhetővé tenni mind a piaci szereplők típusa, mind identitása szerint.

(87) Azok a helyszínek, ahol a leglikvidebb árualapú származtatott termékekkel kereskednek, összesített heti bontást tesznek közzé a piaci szereplők különféle típusai által tartott pozíciókról, ideértve azoknak az ügyfeleit, akik nem saját nevükben kereskednek. Az illetékes hatósággal rendszeresen átfogó és részletes bontást kell közölni mind a piaci szereplők típusa, mind identitása szerint.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

88 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(88) Figyelembe véve a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek 2011. április 15-i közleményét, amely azzal foglalkozott az árualapú származtatott termékek piacának résztvevőit megfelelő szabályozás és felügyelet alá kell helyezni, a 2004/39/EK irányelv által az árualapú származtatott piacok különféle szereplői számára adott felmentéseket úgy kell módosítani, hogy a felmentés megmaradjon azoknak a vállalkozásoknak a tevékenységeire, amelyek nem egy pénzügyi csoport tagjai, ha a termeléssel kapcsolatos és más kockázatok fedezetét jelentik, valamint az árualapú vagy egzotikus származtatott termékeket érintő befektetési szolgáltatásokra, kiegészítő jelleggel, a főtevékenység szerinti ügyfelek számára, de azok a vállalkozások, amelyek az árucikkekkel és árualapú származtatott termékekkel való kereskedésre szakosodnak, visszakerülnének ennek az irányelvnek a hatálya alá.

(88) Figyelembe véve a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek 2011. április 15-i közleményét, amely azzal foglalkozott, hogy az árualapú származtatott termékek piacának résztvevőit megfelelő szabályozás és felügyelet alá kell helyezni, a 2004/39/EK irányelv által az árualapú származtatott piacok különféle szereplői számára adott felmentéseket úgy kell módosítani, hogy a felmentés megmaradjon azoknak a vállalkozásoknak a tevékenységeire – amennyiben a tevékenység nagyságrendje és hatása nem tekinthető jelentősnek a piacon –, amelyek nem egy pénzügyi csoport tagjai, ha a termeléssel kapcsolatos és más kockázatok fedezetét jelentik, valamint az árualapú vagy egzotikus származtatott termékeket érintő befektetési szolgáltatásokra, kiegészítő jelleggel, a főtevékenység szerinti ügyfelek számára, de azok a vállalkozások, amelyek az árucikkekkel és árualapú származtatott termékekkel való kereskedésre szakosodnak, visszakerülnének ennek az irányelvnek a hatálya alá.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – i pont – 3 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

– a saját számlára végzett kereskedés kivételével főtevékenységük szerinti ügyfeleik számára nyújtanak befektetési szolgáltatásokat árualapú származtatott ügyletekben vagy az I. melléklet C. szakaszának 10. pontjában felsorolt származtatott ügyletekben, illetve kibocsátási egységek vagy azok származtatott ügyletei vonatkozásában,

a saját számlára végzett kereskedés kivételével főtevékenységük szerinti ügyfeleik számára nyújtanak befektetési szolgáltatásokat árualapú származtatott ügyletekben vagy az I. melléklet C. szakaszának 10. pontjában felsorolt származtatott ügyletekben, illetve kibocsátási egységek vagy azok származtatott ügyletei vonatkozásában, amennyiben a nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos tranzakciók közvetlenül fő kereskedelmi és fizikai tevékenységeik fedezéséhez kapcsolódnak,

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – i pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

feltéve, hogy ez minden esetben  – csoportalapon figyelembe véve – főtevékenységükhöz képest kiegészítő jellegű tevékenység, és főtevékenységük nem az ezen irányelv szerinti befektetési szolgáltatások vagy a 2006/48/EK  irányelv szerinti banki szolgáltatások nyújtása;

feltéve, hogy ez minden esetben – csoportalapon figyelembe véve – főtevékenységükhöz képest kiegészítő jellegű tevékenység, és a kiegészítő tevékenység nagyságrendje és jellemzői alapján nem képviseli jelentős hányadát annak a piacnak, amelyen a vállalkozás működik, és nincs arra jelentős hatással, továbbá hogy főtevékenységük nem az ezen irányelv szerinti befektetési szolgáltatások vagy a 2006/48/EK irányelv szerinti banki szolgáltatások nyújtása;

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el olyan intézkedéseket illetően, amelyek a c) és az i) pont szerinti kivételek tekintetében egyértelművé teszik, hogy mi alapján kell valamely tevékenységet csoportszinten a főtevékenységhez képest kiegészítőnek tekinteni, valamint annak meghatározását, hogy mikor tekinthető valamely tevékenység végzése eseti jellegűnek

Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki olyan intézkedéseket illetően, amelyek a c) és az i) pont szerinti kivételek tekintetében egyértelművé teszik, hogy mi alapján kell valamely tevékenységet csoportszinten a főtevékenységhez képest kiegészítőnek tekinteni, és megadják a jelentősnek minősítendő piaci arányt és hatást meghatározó küszöbértéket, valamint meghatározzák, hogy mikor tekinthető valamely tevékenység végzése eseti jellegűnek.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2012. december 31-ig benyújtja a Bizottsághoz.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Azon ismérveknek, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy valamely tevékenység csoportszinten a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegű, legalább az alábbi elemeket figyelembe kell venniük:

Azon ismérveknek, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy valamely tevékenység csoportszinten a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegű, és hogy a kiegészítő tevékenység nagyságrendje és jellemzői alapján nem képviseli jelentős hányadát annak a piacnak, amelyen a vállalkozás működik, és nincs arra jelentős hatással, legalább az alábbi elemeket figyelembe kell venniük:

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – 2 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

– az adott piacon meglévő piaci részesedés és a tartott pozíciók mérete.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogadjon el az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokkal kapcsolatban.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – 33 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

33a) „túlzott spekuláció”: bármilyen eszközzel folytatott kereskedési tevékenység a szóban forgó eszköz jövőbeni szállítással történő adásvételére vonatkozó, kereskedési helyszíneken vagy tőzsdén kívüli piacokon létrejött szerződések, vagy ezeknek a jelentős árfeltáró szerződésre vonatkozó szabályai alapján létrejött szerződések keretében, amely volatilitást, torzulást vagy indokolatlan változást idéz elő az eszköz szabályszerű árképzésében, illetve ennek a jelentős kockázatával jár, vagy az árképzés alapvető tényezőktől való elszakítását idézi elő.

Indokolás

A spekulánsokra szükség van az árupiacokon, hogy likviditást biztosítsanak a jóhiszemű fedezeti ügyletekhez, amikor egyensúlytalanság tapasztalható a vételi („long”) és az eladási („short”) fedezeti ügyletek alkalmazása között. Egyes árupiacokon azonban a fedezeti ügyletkötők kevesebben vannak, mint a spekulánsok, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy az árszinteket és az ármozgásokat már nem az alapvető szabályok mozgatják. A „túlzott spekuláció” meghatározása további alapot biztosít a felügyeleti szervek és a piacok számára ahhoz, hogy a fedezeti ügyletkötők érdekeinek védelmében beavatkozzanak.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – 33 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

33b) „Bona fide fedezeti ügylet”:

 

a) olyan ügylet vagy pozíció, amely

 

i. végrehajtott vagy végrehajtandó ügyletek, illetve már elfoglalt vagy egy fizikai értékesítési csatorna tekintetében később elfoglalandó pozíciók helyettesítésére szolgál;

 

ii. gazdasági szempontból megfelelő a kockázatok csökkentésére egy kereskedelmi vállalat tevékenységében és irányításában;

 

valamint

 

iii. a következők esetleges értékváltozásából ered:

 

– valamely személy által birtokolt, termelt, gyártott vagy forgalmazott eszköz, illetve olyan eszköz, amelyet ez a személy előreláthatólag birtokolni, termelni, gyártani vagy forgalmazni fog;

 

– valamely személy által viselt felelősség, illetve olyan felelősség, amelyet ez a személy előreláthatólag viselni fog; vagy

 

– valamely személy által nyújtott vagy vásárolt szolgáltatás, illetve olyan szolgáltatás, amelyet ez a személy előreláthatólag nyújtani vagy vásárolni fog;

 

vagy

 

b) olyan ügylet vagy pozíció, amely csökkenti egy olyan származtatott termékből eredő pozícióval együtt járó kockázatokat,

 

i. amelyet üzleti partnerrel szemben hajtottak végre, így az ügylet az (a) albekezdés értelmében kimeríti a bona fide fedezeti ügylet meghatározását; vagy

 

ii. amely megfelel az (a) albekezdés követelményeinek.

Indokolás

A nyersanyagpiacok gazdasági előnyeinek előmozdítása érdekében fontos definiálni a fedezet fogalmát. A piacfelügyeletnek elő kell mozdítania a nyersanyagáraknak kitett felek érdekeit, mivel ez a helyzet az kereskedelem és nem az árspekuláció következménye. A felmentéseket ezzel a fogalommeghatározással kell összekapcsolni, ahogyan az EMIR-rendeletben és a Dodd-Frank-féle törvényben is.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedéseket illetően, amelyek a piaci fejlemények tükrében meghatározzák az e cikk (1) bekezdésében megállapított fogalommeghatározások bizonyos technikai elemeit.

(3) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet nyújt be a Bizottsághoz olyan intézkedéseket illetően, amelyek – többek között a piaci fejlemények tükrében meghatározzák az e cikk (1) bekezdésében megállapított fogalommeghatározások bizonyos technikai elemeit.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (3) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tekintetében.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a likviditás támogatása;

a) a jóhiszemű fedezeti ügyletekhez szükséges elegendő piaci likviditás biztosítása és a volatilitás csökkentése;

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a szabályszerű árazási és elszámolási feltételek támogatása.

c) az alapul szolgáló piac árképzési funkciója és elszámolási feltételei zavartalan működésének biztosítása;

Indokolás

Az árupiaci szabályozás fő célja az kell, hogy legyen, hogy lehetővé tegye a reálgazdaság termelői és fogyasztói számára a fedezet alkalmazását egy rendezett piacon, olyan árakon, amelyek mind szintjüket, mind pedig ingadozásukat tekintve a kereslet és a kínálat alapvető mozgatórugóinak felelnek meg, nem pedig a pénzügyi spekuláció változó érdekeinek.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) a túlzott spekuláció és áringadozás megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A szabályozott piacok, az MTF-ek és az OTF-ek tájékoztatják illetékes hatóságaikat a limitek vagy mechanizmusok részleteiről. Az illetékes hatóság ugyanezeket az információkat az EÉPH tudomására hozza, amely azokat közzéteszi és a weboldalán adatbázist tart fenn, a hatályos limited és mechanizmusok összefoglalóival.

(2) A szabályozott piacok, az MTF-ek, az OTF-ek és a tőzsdén kívüli kereskedők bejelentik illetékes hatóságaiknak a limitek és mechanizmusok részleteit. Az illetékes hatóság ugyanezeket az információkat az EÉPH tudomására hozza, amely azokat közzéteszi és a weboldalán adatbázist tart fenn, a hatályos limited és mechanizmusok összefoglalóival. Az illetékes hatóság vagy az EÉPH előírhatja a szabályozott piacok, az MTF-ek, az OTF-ek és a tőzsdén kívüli kereskedők számára a limitek és mechanizmusok részleteinek felülvizsgálatát, ha megítélése szerint a szabályozott piacok, az MTF-ek, az OTF-ek és a tőzsdén kívüli kereskedők nem tesznek eleget az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a limiteket vagy alternatív mechanizmusokat az egy személy által egy bizonyos időtartamon belül bevihető szerződések számát illetően, valamint az (1) bekezdésnek megfelelően létrehozott alternatív mechanizmusok ezzel egyenértékű szükséges hatásait és a mentességek feltételeit. A limiteknek vagy alternatív mechanizmusoknak figyelembe kell venniük az (1) bekezdésben hivatkozott feltételeket és a szabályozott piacok, az MTF-ek és az OTF-ek által meghatározott limiteket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott limitek vagy alternatív mechanizmusok is elsőbbséget élveznek az illetékes hatóságok által meghozott minden más intézkedéssel szemben ezen irányelv 72. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján.

(3) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az előzetes limiteket és mechanizmusokat az egy személy által egy bizonyos időtartamon belül bevihető szerződések számát illetően, valamint az (1) bekezdésnek megfelelően létrehozott további mechanizmusok szükséges hatásait, a pozíciók kiszámításának módszereit és a mentességek feltételeit, valamint az összes pozíciónak a jóhiszemű fedezeti ügyletekből származó összesített pozíciókhoz viszonyított vonatkozó arányait, amelyek annak megállapításához szükségesek, hogy fennáll-e a túlzott spekuláció helyzete vagy jelentős-e ilyen helyzet felmerülésének a kockázata. A limiteknek és mechanizmusoknak figyelembe kell venniük az (1) bekezdésben hivatkozott feltételeket és a szabályozott piacok, az MTF-ek és az OTF-ek által meghatározott limiteket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott limitek és mechanizmusok is elsőbbséget élveznek az illetékes hatóságok által meghozott minden más intézkedéssel szemben ezen irányelv 72. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján.

 

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [2012. december 31-ig] benyújtja a Bizottsághoz.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (3) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tekintetében.

 

Az összes pozíciónak a jóhiszemű fedezeti ügyletekből származó összesített pozíciókhoz viszonyított – a (3) bekezdésben említett – aránya, amely annak megállapítására szolgál, hogy fennáll-e a túlzott spekuláció helyzete vagy jelentős-e ilyen helyzet felmerülésének a kockázata, 3-mal egyezik meg. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a pénzügyi piac alakulását figyelembe véve felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ennek a küszöbértéknek a módosítására.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

60 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy azon szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek, ahol árualapú származtatott termékeket vagy kibocsátási egységeket, vagy azok származtatott termékeit a kereskedésbe bevezetik vagy azokkal kereskednek:

A tagállamok és az EÉPH biztosítják, hogy azon szabályozott piacok, MTF-ek, OTF-ek és tőzsdén kívüli kereskedők, ahol árualapú származtatott termékeket vagy kibocsátási egységeket, vagy azok származtatott termékeit a kereskedésbe bevezetik vagy azokkal kereskednek:

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

60 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) heti jelentést hoznak nyilvánosságra, a kereskedők különböző kategóriái szerint összesített pozíciókkal, a platformjaikon kereskedett pénzügyi eszközökre, a (3) bekezdésnek megfelelően;

a) heti jelentést hoznak nyilvánosságra, a személyek különböző kategóriái szerint összesített pozíciókkal, a platformjaikon kereskedett pénzügyi instrumentumokra, a (3) bekezdésnek megfelelően;

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

60 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az a) pontban lefektetett kötelezettség csak akkor érvényesül, amikor mind a kereskedők száma, mind egy adott pénzügyi eszköz nyitott pozícióinak mértéke bizonyos minimális küszöbértékeket meghalad.

Az a) és az aa) pontban lefektetett kötelezettség csak akkor érvényesül, amikor mind a személyek száma, mind egy adott pénzügyi eszköz nyitott pozícióinak mértéke bizonyos minimális küszöbértékeket meghalad.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

60 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett közzététel lehetővé tételéhez a tagállamok a szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek tagjait és résztvevőit kérik, hogy a vonatkozó kereskedési helyszínnek jelentsék pozícióik adatait, valós időben, ideértve azokat a pozíciókat is, amelyeket ügyfeleik nevében tartanak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett közzététel lehetővé tételéhez a tagállamok a vonatkozó pénzügyi eszközben nyitott pozícióval rendelkező összes személyt kérik, hogy a vonatkozó kereskedési helyszínnek – vagy tőzsdén kívüli szerződések esetén közvetlenül az illetékes hatóságoknak – jelentsék pozícióik adatait, valós időben, ideértve azokat a pozíciókat is, amelyeket ügyfeleik nevében tartanak, valamint hogy az ügylet jóhiszemű fedezeti ügylet-e.

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

60 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) kereskedelmi vállalkozások;

d) jóhiszemű fedezeti ügyleteket lebonyolító kereskedelmi vállalkozások;

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

60 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EÉPH kidolgozza a végrehajtás-technikai standardtervezeteket az (1) bekezdés a) pontjában említett jelentések formátumának és a (2) bekezdéssel összhangban megadott tájékoztatás tartalmának meghatározásához.

Az EÉPH kidolgozza a végrehajtás-technikai standardtervezeteket az (1) bekezdés a) pontjában említett jelentések formátumának a (2) bekezdéssel és az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban megadott tájékoztatás tartalmának meghatározásához.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

60 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás