JELENTÉS a hozzáadottérték-adó alapú saját forrás rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

12.10.2012 - (COM(2011)0737 – C7‑0504/2011 – 2011/0333(CNS)) - *

Költségvetési Bizottság
Előadó: Jean-Luc Dehaene

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a hozzáadottérték-adó alapú saját forrás rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0737 – C7‑0504/2011 – 2011/0333(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0737),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikkére és az Euratom-Szerződés 106a. cikkére, amelynek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0504/2011),

-   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikkére,

-   tekintettel a Számvevőszék 2/2012. sz. véleményére[1],

–   tekintettel az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről szóló 2007. március 29-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalására[3],

–   tekintettel a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló 2012. június 13-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő 2012. október 23-i állásfoglalására[5],

-   tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

-   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0316/2012),

A. mivel a Szerződés világosan meghatározza, hogy az Unió költségvetését teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni;

B.  mivel a fent említett 2012. június 13-i, elsöprő többséggel elfogadott állásfoglalásában a Parlament üdvözölte a Bizottság által 2011. június 29-én előterjesztett, a saját források rendszerének reformjáról szóló jogalkotási javaslatokat, többek között a pénzügyi tranzakciós adóra (FTT) és az új uniós héára mint saját forrásokra tett javaslatokat, amelyek célja, hogy 2020-ra 40%-ra csökkentsék a tagállamok GNI-alapú hozzájárulását az uniós költségvetéshez, ily módon járulva hozzá a tagállamok konszolidációs törekvéseihez;

C. mivel a fent említett, 2012. október 23-i állásfoglalásában a Parlament kifejezésre juttatta, határozottan úgy véli, hogy a héa a saját forrásokról szóló szükséges politikai megállapodás egyik feltétele, valamint hogy a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodással együtt a héának mint saját forrásnak a reformjáról, valamint a reform végrehajtásának módjairól szóló megállapodást kell kötni;

D. mivel első alkalommal fordul elő, hogy a Szerződés megköveteli a Parlament egyetértését az uniós saját források rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedéseket illetően, és mivel a Parlament világosan kifejezte azon akaratát, hogy e tekintetben élni kíván előjogával a saját források rendszerének reformjáról szóló tárgyalások során;

E.  mivel a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a saját források reformjára irányuló bizottsági javaslatról szóló véleményében üdvözölte az új, héaalapú saját forrással kapcsolatos javaslatot[6];

F.  mivel a Parlament több alkalommal is megerősítette azt az álláspontját, hogy meg kell reformálni az Unió saját forrásainak rendszerét, különösen a meglévő héaalapú források tekintetében, azzal a céllal, hogy visszatérjenek e forrás eredeti elképzeléséhez, azaz hogy valódi saját forrás, ne pedig pusztán statisztikai eszköz legyen[7];

G. mivel a Parlament üdvözli a héaszámítási módszer egyszerűsítésére tett kísérletet és azt, hogy a Bizottság javaslata javítja a héaalapú saját források átláthatóságát;

H. mivel a Parlament a héára vonatkozó új javaslat egyik legnagyobb erősségének annak átláthatóságát, valamennyi tagállamban az adófizetőkkel szembeni igazságosságát, az egyszerűség javítását és azt a potenciált tartja, hogy a jövőben az EU költségvetésében közvetlenül jelentkező valódi saját forrássá válhat;

I.   mivel a Parlament úgy véli, hogy minden valódi saját forrásnak közvetlenül az uniós költségvetést kell gyarapítania;

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat a héaalapú saját források további reformjára, hogy azok már a 2014–2020-as időszakban vagy a saját források rendszerének további felülvizsgálata során közvetlenül az uniós költségvetést gyarapítsák;

5.  a héa jövőjéről szóló bizottsági zöld könyv gyakorlati nyomon követését kéri, valamint olyan konkrét intézkedések meghozatalára szólít fel, amelyek biztosítják a héarendszerek magasabb fokú harmonizációját a tagállamokban, mivel csak egy ilyen harmonizáció képes megteremteni az alapot ahhoz, hogy a héa valódi saját forrássá váljon, amely a jövőben közvetlenül az Unió költségvetésébe folyik be;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

• [1]  HL C 112., 2012.4.18., 1. o.
• [2]  HL C 27. E, 2008.1.31., 214. o.
• [3]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0266.
• [4]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0245.
• [5]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)XXXX.
• [6]  A Régiók Bizottsága által a 2011. december 14–15-i 93. plenáris ülésen elfogadott vélemény a 2014–2020-as új többéves pénzügyi keretről.
  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által a 2012. március 29-i plenáris ülésen elfogadott vélemény a saját források rendszeréről.
• [7]  Lásd az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről szóló, 2007. március 29-i európai parlamenti állásfoglalást (HL C 27. E, 2008.1.31., 214. o.).

INDOKOLÁS

A hozzáadottérték-adó alapú saját forrást 1970-es első bevezetésekor potenciális valódi saját forrásnak szánták, annak feltételezésével, hogy a héával kapcsolatos nemzeti jogszabályok folyamatos harmonizációja végül teljes mértékben össze fogja hangolni a nemzeti hozzáadottértékadó-alapokat. Ezzel szemben fokozatosan egy bonyolult és átláthatatlan statisztikai eszközzé alakult át, amely lényegében a GNI-alapú hozzájárulás egy másik formáját képviseli, és azt a nemzeti költségvetésekből csoportosítják át. A héaalapú saját forrás a 2011. évi költségvetésben a bevételi oldal 11,2%-át teszi ki.

2011. június 29-én a Bizottság előterjesztette a 2014–2020 közötti időszakra szóló új többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatát, amely az uniós saját források rendszerének átalakítására irányuló javaslatokat is tartalmazott. Ezek közé tartozik a saját forrásokról szóló VII. határozatra (ORD) irányuló javaslat, amely a meglévő héaalapú saját forrás eltörlését és egy új héaalapú uniós forrással való felváltását kéri, ami részleteiben visszaköszön az e jelentés tárgyát képező, a héaalapú saját forrás rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatban.

A jelenlegi bizottsági javaslat tartalma

A héaalapú saját forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló rendelettervezet annak meghatározásához szükséges, hogy a tagállamoknak milyen módszert kell használniuk e saját forrás kiszámításához, és milyen eljárásokkal csoportosítsák azt át az uniós költségvetésbe.

A bizottsági javaslat mögöttes elve az, hogy az új héaalapú uniós saját forrás a termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra, a beszerzésekre és termékimportra alkalmazandó, „minden tagállamban általános mértékű” héahányadon alapuljon. Ezért ez a héaalapú saját forrás azon a tényleges harmonizáción alapul, amely már létezik az egész Unióban általános héamértékkel terhelt áruk és szolgáltatások esetében. Az új rendszer továbbá az Európai Bizottságra bízza a jelenleg a tagállamok által végzett számítások legnagyobb részét.

2.1. Az új héaalapú saját források kiszámításának módszere

Az új eljárást a következő lépésekben lehet bemutatni:

I. lépés: Kiigazított héabevételek

 

–                                           =

· A módszer kiindulópontként a tagállamok által kimutatott tényleges héabevételi adatokat használja.

· Több tagállamnak ki kellene igazítania az adatokat például a kamatok és késedelmi bírságok kizárása, vagy a tengerentúli területekre alkalmazott kiigazítások, vagy a héával kapcsolatban biztosított különleges bánásmód kizárása céljából.

II. lépés: „Egységes százalékos arány” alkalmazása a kiigazított héabevételekre

 

 

            X                                      =

· Az egységes százalékos arány az egész EU-ban alkalmazandó egyetlen százalékos arány. Az általános mérték alá tartozó termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból befolyó héabevételek uniós szintű egységes átlagos arányának a (rájuk kivetett héa levonására nem jogosult háztartásokhoz vagy más jogalanyokhoz kapcsolódó) végső fogyasztással történő elosztásával kerül kiszámításra minden tagállamban. A Bizottság által a tagállamokkal szoros együttműködésben készített nagyszabású statisztikai tanulmány segítségével kerül kiszámításra, és a többéves pénzügyi keret teljes időszakára kerül megállapításra.

III. lépés: A héaalapú saját forrás alapjának kiszámítása

 

÷                           =

· A „feltételezett héabevételek” értékét el kell osztani az országban alkalmazott tényleges általános kulccsal (ez az általános kulcs tagállamról-tagállamra változik – 15 és 27% között kell lennie). Ez fogja alkotni a héaalapú saját források alapját.

IV. lépés: A héaalapú saját forrásokhoz való havi hozzájárulás kiszámítása

 

X                                                    =

· A saját források rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló tanácsi rendeletben[1] megállapított százalékos arányt kell alkalmazni a héaalapú saját források alapjának tényleges értékére (a maximális arányt (2%) a saját forrásokról szóló határozat, a működési arányt (1%) a végrehajtásról szóló rendelet állapítja meg).

· Ez meghatározza a tagállam héaalapú saját forrásokhoz való havi hozzájárulását.

Az előadó értékelése

Előnyök

· A héa lényegesen egyszerűbb számítása, amely többé nem teszi szükségessé az alábbiak kiszámítását:

o súlyozott átlagos héakulcs,

o köztes alap számítása,

o a köztes alaphoz jelenleg szükséges ellentételezések.

· Átláthatóbb: csak az általános héakulcs hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások kerülnek figyelembevételre a számítás során minden tagállamban, valamint csak a tagállamok által ténylegesen kapott bevételek.

· Kevesebb korrekció kerül alkalmazásra a héaalaphoz egyes tagállamokban (csak a bírságok és büntetések, az adózás alól mentesülő személyek számára nyújtott visszatérítések, az EU-n kívüli területekről származó bevételek, többszörös általános kulcsok figyelembevétele) a jelenleg létező 22 ellentételezéshez képest.

· Nem lesz ellentételezés, mivel csak az általános héakulccsal adózó áruk és szolgáltatások kerülnek figyelembevételre a számítások során.

· Egyenlő bánásmód minden uniós tagállam vonatkozásában – egységes százalékos arány lesz alkalmazandó minden tagállamra, a jelenlegi különböző hozzájárulási arányokkal ellentétben.

· Kevesebb adminisztratív teher a tagállamokon. Ezt nagyrészt az Európai Bizottság vállalja át.

· A lényegességre való összpontosítás. Az új forrás tényleges bevételeken, nem pedig statisztikákon fog alapulni.

· Nem kerül alkalmazásra felső határ.

· Hosszú távon megbízhatónak és előre jelezhetőnek tűnik.

· Rugalmas a héa jövőbeli reformja miatt szükségessé váló kiigazítások tekintetében, anélkül, hogy változásokat kellene bevezetni a saját forrásokra irányuló jelenlegi javaslathoz képest.

Hátrányok

o Továbbra is viszonylag bonyolult módszertan négy lépésben, összetett számítások alkalmazásával.

o Nagyobb adminisztratív teher a Bizottság számára.

o A számítási módszer javasolt egyszerűsítése képtelennek bizonyulhat a tagállamokban hatályban lévő héarendszerek közötti különbségek figyelembevételére.

o Az új héa még mindig nem közvetlenül az uniós költségvetésbe befolyó saját forrás lesz, hanem keresztül fog folyni a nemzeti kincstárakon.

Következtetések

Az új héaalapú uniós saját forrásra irányuló javaslat kétségtelenül a jelenlegi rendszer lényeges javítását jelenti, és komoly lehetőséget teremt e rendszernek az uniós költségvetés számára stabil és megbízható saját forrássá való átalakítására. A héaalapú saját forrásoknak a sajátforrás-rendszer általános reformjának részét kell képeznie, amely lényegesen csökkenti a tagállamok nemzeti hozzájárulásainak általános szintjét.

Az előadó ezért támogatja a Bizottságnak a jelenlegi héaalapú saját források eltörlésére és egy új héaalapú uniós saját forrás létrehozására irányuló javaslatát.

Az előadó azt is szeretné hangsúlyozni, hogy a valódi héaalapú saját forrás egyik alapvető feltétele az, hogy közvetlenül az uniós költségvetésbe folyjon be anélkül, hogy először a nemzeti közigazgatások szednék be. Sajnos sem a jelenlegi rendszer, sem a Bizottság javaslata nem tartalmazza ezt a megoldást a héa tekintetében. Ha ez a feltétel nem teljesíthető a következő 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben, akkor az előadó felszólítja a Bizottságot, hogy vegye számításba ezt az opciót a következő időszakra, amikor a sajátforrás-rendszer további reformja válik szükségessé annak elérése érdekében, hogy az uniós költségvetést teljes egészében saját forrásokból finanszírozzák, az EUMSZ 311. cikkében előírtak szerint.

Az előadó hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament nagy jelentőséget tulajdonít a saját források rendszere reformjának, beleértve a héára vonatkozó megfelelő javaslatokat. A többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról elfogadott 2012. június 13-i állásfoglalásában az Európai Parlament kijelenti, hogy nem kész jóváhagyni a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó rendeletet, ha nem születik politikai megállapodás a saját források rendszerének reformjáról.

• [1]  COM(2011)0740

ELJÁRÁS

Cím	A Tanács rendeletre irányuló javaslata a hozzáadottérték-adó alapú saját forrás rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról
Hivatkozások	COM(2011)0737 – C7-0504/2011 – 2011/0333(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	12.12.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 15.12.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CONT 15.12.2011	ECON 15.12.2011	JURI 15.12.2011
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	CONT 6.12.2011	ECON 29.11.2011	JURI 19.12.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Jean-Luc Dehaene 5.12.2011
Az elfogadás dátuma	10.10.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 1 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Reimer Böge, Zuzana Brzobohatá, Jean Louis Cottigny, Jean-Luc Dehaene, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Dominique Riquet, Potito Salatto, Alda Sousa, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Maria Da Graça Carvalho, Edit Herczog, Peter Jahr, Jürgen Klute, Paul Rübig, Georgios Stavrakakis, Nils Torvalds
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Phil Bennion, Nikos Chrysogelos, Norbert Glante, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein
Benyújtás dátuma	12.10.2012