Eljárás : 2012/2151(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0339/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0339/2012

Viták :

PV 20/11/2012 - 3
CRE 20/11/2012 - 3

Szavazatok :

PV 20/11/2012 - 6.19
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0430

JELENTÉS     
PDF 351kWORD 496k
24.10.2012
PE 494.867v03-00 A7-0339/2012

az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökeinek „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című jelentésére vonatkozó, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal

(2012/2151(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Marianne Thyssen

A vélemény előadója (*): Roberto Gualtieri, Alkotmányügyi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 42. cikke)

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZ:A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökeinek „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című jelentésére vonatkozó, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal

(2012/2151(INI)) Az Európai Parlament,

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–   tekintettel a 2012. június 28–29-i Európai Tanács következtetéseire,

–   tekintettel az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek 2012. június 29-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökeinek „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című, 2012. június 26-i jelentésére,

 tekintettel eljárási szabályzata 42. és 48. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint az Alkotmányügyi Bizottság a Költségvetési Bizottság, és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0339/2012),

A. mivel az Európai Unió a Római Szerződés aláírása óta jelentős lépéseket tett a politikai, gazdasági, költségvetési és pénzügyi integráció felé;

B.  mivel a gazdasági és monetáris unió (GMU) nem önmagában vett cél, hanem inkább eszköze az uniós és tagállami célkitűzések elérésének, különös tekintettel a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedésre, valamint a magas szintű foglalkoztatásra; mivel a társadalmi integráció és szolidaritás az európai szociális modell és a teljes európai integráció sarokköveit alkotja, és ezeket az Unió egyetlen jövőbeli reformjából sem lehet kihagyni;

C. mivel a globalizálódott információs társadalomban egyre világosabbá válik a demokratikus legitimitáson a nagyobb mértékű demokratikus legitimitáson, az elszámoltathatóságon, valamint a polgárok általi nagyobb mértékű támogatottságon alapuló, szorosabb európai integráció szükségessége;

D. mivel a szorosabb európai integrációnak nagyobb mértékű parlamenti részvételt kell biztosítania nemzeti és uniós szinten egyaránt;

E.  mivel az Unió válaszúthoz érkezett és világos irányt kell választania, miszerint vagy egyesíti az Unión belüli erőket és felépíti a szilárd, értékeken és szolidaritáson alapuló Unió jövőjét a globalizált világban, vagy önmagába zárkózik és arra kényszerül, hogy passzívan igazodjon a globalizációhoz;

F.  mivel a gazdasági, pénzügyi és banki válság, valamint a jelenlegi gazdasági hanyatlás több tagállamban magas nemzeti szintű államadósságot és finanszírozási problémákat eredményezett, a túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiányok fennállásával együtt pedig gyors, közvetlen és kedvezőtlen hatást gyakorolt az euróövezet és az Unió egészének társadalmi-gazdasági fejlődésére;

G. mivel 2008 és 2012 közepe között az EU27-ek munkanélküliségi rátája körülbelül 7%-ról 10,4%-ra emelkedett, ami 25 millió munkanélkülit jelent, továbbá több mint minden ötödik fiatal munkanélküli (22%), az ifjúsági munkanélküliség pedig egyes tagállamokban meghaladja az 50%-ot;

H. mivel a munkahelyteremtés, a színvonalas foglalkoztatás és a tisztességes munka biztosítása létfontosságú a jelenlegi válság leküzdésében;

I.  mivel jelenleg jó néhány tagállam szembesül ugyancsak megerőltető gazdasági és pénzügyi helyzettel, amelyet az államkötvénypiacokat érintő folyamatos feszültségek is súlyosbítanak, ez pedig egyes országok számára fenntarthatatlan hitelkamatlábakban, mások számára pedig alacsony vagy negatív kamatlábakban, valamint jelentős pénzügyi és gazdasági instabilitásban mutatkozik meg;

J. mivel az eltérő irányokban fejlődő versenyképesség és az alacsony növekedési potenciál, valamint a magas munkanélküliség a magas összegű hiánnyal és a nagy állami és magánszektorbeli adóssággal párosulva nemcsak egyes tagállamokban okoz kárt, hanem az euróövezet egészét is kiszolgáltatottá teszi;

K. mivel a közelmúlt eseményei világossá tették, hogy az euróövezet nem rendelkezik kellő eszközökkel ahhoz, hogy a válságot megoldja és megfelelően reagáljon az euróövezeten belüli regionális és globális gazdasági megrázkódtatásokra;

L. mivel az euró által az euróövezetben és globális szinten – a második legfontosabb nemzetközi tartalékvalutaként – betöltött fontos szerep erőteljes európai reakciót és koordinált európai fellépést igényel ahhoz, hogy a gazdaságba visszakerüljön a növekedés és a stabilitás;

M.       mivel az elmúlt évtized során az euróból sokféle előny származott az Unió polgárai számára, így például az árstabilitás, az euróövezetben a valuta-átváltás költségeinek csökkentése, a nominális leértékelési verseny lehetőségének hiánya, az alacsonyabb kamatlábak, a pénzügyi piacok integrációjának ösztönzése és a határokon átnyúló könnyebb tőkemozgások;

N. mivel az Unió közös valutája nem válhat a megosztottság szimbólumává, amely az egész európai projektet fenyegeti, hanem továbbra is azon egész Unió valutájának kell lennie, amely Unió határozott és amely képes a közös és virágzó jövő érdekében messzire mutató döntéseket hozni;

O. mivel a valódi GMU felé tett előrehaladás során tiszteletben kell tartani azon tagállamok akaratát, amelyek úgy döntöttek, hogy nem vezetik be az eurót, hanem ehelyett megtartják saját nemzeti valutájukat;

P. mivel az euróövezetbeli tagság az érintett tagállamok közötti nagymértékű kölcsönös gazdasági és pénzügyi függéssel jár, és ezért megkívánja a pénzügyi, fiskális, szociális és gazdaságpolitikák sokkal szorosabb összehangolását, valamint hogy a tagállamok egyes hatásköröket uniós szintre emeljenek át, összekapcsolva azt a szigorúbb felügyeleti eszközökkel és a hatékony végrehajtással; mivel azonban azon tagállamoknak, melyek pénzneme az euró, e nagyobb mértékű integrációját – esetlegesen más, erre hajlandó tagállamok egy csoportjával kiegészülve – egy „kétsebességes, egységes Európa” keretében kell kialakítani, hogy elkerüljék az olyan politikai lépéseket, amelyek végső soron két különböző Európa létrehozását eredményeznék;

Q. mivel az Eurobarométer legújabb kutatásából az derül ki, hogy az elhúzódó válság miatt nemzeti és uniós szinten egyaránt markánsan visszaesett a politikai intézményekbe vetett bizalom, valamint jelentősen romlott az Unió pozitív megítélésével kapcsolatos közvélekedés is; mivel ennek ellenére továbbra is az Unió az a szereplő, amely az uniós polgárok szerint a leghatékonyabban birkózik meg a gazdasági válsággal;

R. mivel az Uniónak és a nemzeti politikai döntéshozóknak folyamatosan tudatosítaniuk kell polgáraikban az európai integráció előnyeit, valamint a közös valuta hatásait és az azzal járó kihívásokat ideértve az euróövezet felbomlásával járó költségeket és kockázatokat is;

S. mivel 17 tagállam már bevezette az Unió közös valutáját, és a többiek többsége is csatlakozni fog az euróhoz, amikor arra készen áll;

T. mivel általában a GMU jövőjével – többek között az euróövezetbeli tagság visszafordíthatatlanságával – és különösen az Unió közös valutájának jövőjével kapcsolatos minden aggály megalapozatlan, hiszen az erőteljes Unió valamennyi polgár érdekében áll;

U. mivel a fő feladat a bizalom helyreállítása az európai polgárok és vállalkozások arról való meggyőzése érdekében, hogy kezdjenek újra befektetni a gazdaságba, és teremtsék meg az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a pénzügyi intézmények széles körben, de felelősségteljesen újra el tudják látni a reálgazdaságot hitellel;

V. mivel az euróválságra adott válasz összetett, és valamennyi intézményi és politikai szinten tartós, többrétű erőfeszítéseket követel meg;

W.mivel az uniós intézmények, valamint általában a tagállamok és különösen az euróövezeti tagállamok állam- és kormányfői fontos szerepet játszanak a költségvetési unió oly módon történő megteremtésében, hogy az euróövezeti válságkezelésre szolgáló valamennyi mechanizmus – mint például az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) – olyan intézményi keretbe illeszkedjen, amelybe a Parlamentet társjogalkotóként teljes mértékben bevonják; mivel a jelenlegi kormányközi struktúra a demokratikus legitimáció súlyos hiányát képviseli; mivel a közös valuta csak akkor stabilizálható, ha a tagállamok hajlandók költségvetési politikáikkal kapcsolatos hatásköreiket uniós szintre átadni;

X. mivel a bizalom helyreállítása azt is megköveteli a szóban forgó állam- és kormányfőktől, illetve minisztereiktől, hogy saját tagállamaikban támogassák és kifejtsék az uniós szinten megállapított politikai döntéseket; mivel azáltal, hogy olykor a népszerűtlen döntéseket tisztességtelen módon az Unió számlájára írják, különösen veszélyes játékot játszanak a közvéleménnyel, ami azzal a kockázattal jár, hogy alulról bomlasztja az Uniót, aláássa a szolidaritást és végső soron a nemzeti vezetők saját hitelességének, esetlegesen pedig az európai projekt egészének kárt okoz;

Y. mivel az Unió jelenleg szociálisan sérülékeny; mivel jó néhány tagállamra hárulnak rendkívül sürgető strukturálisreform-erőfeszítések és konszolidációs programok; mivel végső soron – a szolidaritás ösztönzése és az európai projekt folytatása mellett – a politikai unió az ilyen idők túlélésének kulcsa;

Z. mivel az Európai Tanács és az euróövezet 2012. június 28–29-i csúcstalálkozója során megerősítették eltökéltségüket egy pénzügyi szempontból stabil, versenyképes és virágzó Európa biztosítása, ezáltal pedig a polgárok jólétének növeléséhez szükséges intézkedések meghozatala iránt;

AA.  mivel a kemény magot alkotó és a peremen elhelyezkedő uniós országok közötti növekvő megosztottság nem válhat tartóssá; mivel olyan állandó keretet kell létrehozni, amelyben a nehézségekkel küzdő tagállamok a többi tagállamtól származó, szolidaritáson alapuló támogatásra számíthatnak; mivel azon tagállamokat, amelyek szolidaritást kívánnak, kötelezni kell arra, hogy vállalják a felelősséget a költségvetés területére vonatkozó valamennyi kötelezettségvállalásuk, illetve országspecifikus ajánlásaik és az európai szemeszter keretében tett – különösen a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz, az Euró Plusz Paktumhoz, az Európa 2020-hoz és az országspecifikus körülményeket figyelembe vevő, a makrogazdasági egyensúlyhiányokkal kapcsolatos eljáráshoz fűződő – vállalásaik végrehajtásáért; mivel minden egyes tagállam pénzügyi stabilitásának biztosítása a tagállamok kölcsönös érdeke; mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 121. cikke előírja a tagállamoknak, hogy gazdaságpolitikáikat tekintsék közös érdekű ügynek, és ezeket a Tanácsban hangolják össze;

AB.  mivel kulcsfontosságú visszatérni a növekedéshez azért, hogy a belső piac kiteljesedjen; mivel a Bizottságnak – a Szerződések őreként – fokoznia kell a már meglévő belső piaci jogszabályok végrehajtására és az azoknak való megfelelés érvényesítésére irányuló erőfeszítéseit; mivel a belső piac megfelelő működéséhez szükség van arra, hogy a piaci integrációra vonatkozó szabályok inkább rendeleteken, és ne irányelveken alapuljanak;

AC.  mivel kétség nem férhet ahhoz, hogy az európai integráció egy visszafordíthatatlan és előremutató folyamat;

Az előttünk álló út: a négy elnök jelentése

AD.  mivel demokratikus szempontból, valamint a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek tükrében elfogadhatatlan, hogy a több mint 502 millió európai polgárt reprezentáló választott képviselőből álló Európai Parlament elnöke nem került bevonásra a fent említett, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című jelentés elkészítésébe;

AE.   mivel elérkezett az idő, hogy az európai uniós, illetve az Unión belüli politikai vezetők tanúságot tegyenek eltökéltségükről, kreativitásukról, bátorságukról, rugalmasságukról és vezető képességükről, és megszüntessék azokat a fennmaradó hiányosságokat, amelyek továbbra is gátolják a GMU megfelelő működését; mivel a kormányközi módszer korlátaihoz érkezett, és nem alkalmas a demokratikus és hatékony döntéshozatalra a XXI. században; mivel lépni kell a valóban szövetségi Európa irányába;

AF.   mivel „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című, fent említett jelentés félreérthetetlenül az előre vezető utat választja, és strukturális intézkedésekkel igyekszik megtörni a bizalmatlanság ördögi körét; mivel a jelentésnek a szociális vonatkozásokkal is foglalkoznia kell;

AG.  mivel a 2012. június 28–29-i Európai Tanács arra kérte elnökét, hogy dolgozzon ki konkrét, időhöz kötött menetrendet a valódi GMU elérésére; mivel a globális, hosszú távú jövőkép menetrend formájában történő kidolgozása fontos jelzés, amely elősegítheti a bizalom helyreállítását, amely bizalom fokozódhat a menetrend lépésről lépésre történő végrehajtásával párhuzamosan;

AH.  mivel a hosszú távú menetrend végrehajtása során elért folyamatos előrelépés nem szolgál semmiféle azonnali megoldással a válságot illetően,és nem késleltetheti a szükséges rövid távú intézkedéseket;

AI.    mivel nem zárható ki, hogy a Szerződés új módosításaira lehet szükség egy teljes mértékben működőképes GMU demokratikus legitimitásának erősítéséhez; mivel a Bizottságnak listát kell készítenie azokról a jogalkotási kezdeményezésekről, amelyeket a hosszú távú intézményi fejlemények sem késleltethetnek;

AJ.   mivel az Unión belül valódi gazdasági és monetáris unió megvalósítása középtávon egy szerződésmódosítás elvégzését követeli meg;

AK.  mivel a Szerződés egy jövőbeni átfogó és sikeres módosítására irányuló demokratikus konszenzus kiépítésének feltétele az, hogy egy valóban európai politikai térség kialakításának kontextusában teljes mértékben kihasználják a meglévő Szerződések eljárásait és rugalmasságát a GMU irányításának gyors javítása céljára;

AL.   mivel a Parlament jogosult a Szerződések módosítására irányuló javaslatot benyújtani a Tanácsnak, amelyet a későbbiekben egy konventnek kell megvizsgálnia a valódi GMU létrehozásának kiteljesítése érdekében, különösen a gazdaságpolitika területén az EU hatásköreinek bővítésével, az Unió saját forrásainak és költségvetési kapacitásának, valamint a Bizottság szerepének, demokratikus elszámoltathatóságának és a Parlament előjogainak megerősítésével;

AM. mivel reális és helyes az a vélemény, hogy egy ilyen konventre a következő európai választások előtt nem kerülhet sor; mivel egy ilyen konvent előkészületeinek a következő európai választások előtt el kell kezdődniük;

AN.  mivel a meglévő Szerződések és a jövőbeli szerződésmódosítások alapján egyaránt javasolt intézkedéseknek nem szabad kizárniuk a csatlakozás lehetőségét a tagállamok számára, és garantálniuk kell az EU integritását;

AO.  mivel a Szerződés jövőbeni módosításai nem akadályozhatják a meglévő Szerződések alapján máris elérhető intézkedések gyors végrehajtását; mivel a meglévő Szerződések tág mozgásteret engednek a fokozott és integráltabb pénzügyi, költségvetési és gazdaságpolitikán, valamint erőteljesebb demokratikus legitimitáson és elszámoltathatóságon alapuló GMU irányába tett, jelentős előrelépést illetően;

AP.   mivel eleddig nem használták ki teljes mértékben a Lisszaboni Szerződés által a foglalkoztatás és szociális politikák területén kínált lehetőségeket, mindenekelőtt a következők tekintetében:

-       az EUMSZ 9. cikke, amely szerint az EU politikáinak és tevékenységeinek meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítását és a megfelelő szociális biztonság biztosítását,

-       az EUMSZ 151. cikke, amely kimondja, hogy „az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében”,

-       általában az EUMSZ 153. cikkének (1) bekezdése, és különösen a 153. cikk (1) bekezdésének h) pontja, vagyis „a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele”;

AQ.  mivel az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 48. cikkének (7) bekezdése különleges eljárást ír elő olyan jogi aktusok elfogadására, amelyekre az EUMSZ a rendes jogalkotási eljárással összhangban különleges jogalkotási eljárást ír elő; mivel az EUMSZ 333. cikke olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek alapján fokozott együttműködés keretében a rendes jogalkotási eljárást lehet alkalmazni;

AR.  mivel arra kell törekedni, hogy valamennyi tagállam közösen tegyen lépéseket a fokozottabb európai integráció irányába; mivel szükség lehet csak az euróövezetre alkalmazandó döntésekre – többek között a más tagállamok számára biztosított, kiegyensúlyozott jogokkal és kötelezettségekkel párosuló, ésszerű és tisztességes részvételi lehetőségekre, amennyiben ezt az euróövezet sajátosságai igénylik vagy indokolják;

AS.   mivel a közös európai ifjúságpolitikai stratégia létfontosságú az ifjúsági munkanélküliség és azon veszély leküzdése érdekében, hogy Európa egy egész nemzedéket elveszítsen;

Bankunió

AT.   mivel a pénzügyi rendszer stabilizálását célzó eddigi intézkedések nem voltak elegendőek a bizalom teljes helyreállításához; mivel az Európai Központi Bank (EKB) – azzal, hogy sorozatban rendkívüli és ideiglenes támogatási intézkedéseket biztosít mind a tagállamok, mind pedig a bankok számára – kulcsszerepet játszott e megmentési műveletekben, anélkül, hogy szem elől tévesztette volna alapvető célkitűzését, vagyis az árstabilitás garantálását;

AU.  mivel az EKB Szerződésen alapuló, operatív függetlensége a monetáris politika területén továbbra is a GMU és a közös valuta hitelességének sarokköve;

AV.  mivel a banki szektor bizonytalan helyzete több tagállamban és az Unió egészében a reálgazdaságot és a költségvetést is fenyegeti, és a banki válság kezelésének költsége az adófizetőkre és a reálgazdaság fejlődésére nehezedik, ekként pedig veszélyezteti a növekedést; mivel a meglévő mechanizmusok és struktúrák nem elegendőek a kedvezőtlen tovagyűrűző hatások megelőzéséhez;

AW. mivel a tagállamokat sújtja az európai piaci alapon műveleteket végző bankok közötti nyilvánvaló szakadék, valamint a kormányaik által vállalt függő kötelezettségek állománya; mivel a jelenlegi válság során magától értetődővé vált, hogy a bankok és a kormányok közötti kapcsolat erősebb és több kárt okoz a monetáris unión belül, ahol a belső átváltási arány rögzített, és nincs uniós szintű mechanizmus a banki szerkezetátalakítás költségeinek enyhítésére;

AX.  mivel az államok, a bankok és a reálgazdaság közötti negatív visszacsatolási spirál megszakítása elengedhetetlen a GMU zökkenőmentes működéséhez;

AY.  mivel a válság a kamatlábak jelentős szóródását eredményezte, és a válság miatt ténylegesen töredezetté vált a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca;

AZ.   mivel a Parlament többször és következetesen kijelentette, hogy a banki szektorban a válság megoldásához sürgős szükség van további és messzemenő intézkedésekre; mivel különbséget kell tenni az akut banki válsághelyzet stabilizálását célzó rövid távú intézkedések, valamint a teljes mértékben működőképes európai bankunió megvalósítását célzó közép- és hosszú távú intézkedések között, ideértve a G-20-ak körében a bankok tőkéjére, likviditására és tőkeáttételére vonatkozóan megállapított nemzetközi szabályok időben, teljes mértékben és következetesen történő végrehajtásával kapcsolatban vállalt kötelezettséget is;

BA.  mivel egy ilyen bankunió összefüggésében hozott intézkedések egyike sem gátolhatja a pénzügyi szolgáltatások belső piacának további megfelelő működését és a tőke szabad mozgását;

BB.   mivel a pénzügyi intézményeknek és képviselőiknek felelősségteljesen és szigorú erkölcsi normáknak megfelelve a reálgazdaság szolgálatában kell eljárniuk;

BC.  mivel az Unióban a bankintézmények tekintetében közös európai felügyeleti mechanizmus bevezetésére van szükség; mivel a pénzügyi piacok iránti szükséges bizalom és a pénzügyi szolgáltatások közös belső piacán a stabilitás megteremtéséhez feltétlenül szükséges a megfelelő és hatékony betétbiztosítási és banki válságkezelő rendszerek európai kerete;

BD.  mivel a bankunió elérésére irányuló valamennyi intézkedésnek együtt kell járnia az azokat végrehajtó intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának javításával;

BE.   mivel meg kell vizsgálni annak kérdését, hogy szükséges-e bizonyos különösen kockázatos pénzügyi tevékenységek jogi szempontból történő elválasztása a bankcsoporton belül a betétgyűjtő bankoktól a Liikanen-jelentésnek megfelelően;

BF.   mivel a felügyeleti hatóságoknak általában véve a korai szakaszban fel kell tárniuk és javítaniuk kell a problémákat, hogy megelőzzék a válságok bekövetkezését és fenntartsák a pénzügyi stabilitást és rugalmasságot;

BG.  mivel ma az Unióban a bankfelügyeleti hatáskörök többsége továbbra is a nemzeti felügyeletek kezében van, és az 1093/2010/EU rendelettel(1) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) koordinációs szerepet tölt be; mivel a nemzeti felügyelet jelenlegi rendszeréről bebizonyosodott, hogy túlságosan szétaprózott ahhoz, hogy válaszolni tudjon a jelenlegi kihívásokra;

BH.  mivel a problémák időben történő feltárásához és hathatós kezeléséhez, valamennyi bankintézmény számára az egyenlő versenyfeltételek garantálásához, a határokon átnyúló bizalom helyreállításához és a belső piac szétaprózottságának elkerüléséhez elengedhetetlen egy jó minőségű és hatékony európai felügyeleti mechanizmus;

BI.    mivel az európai felügyeleti mechanizmus és a nemzeti felügyeleti hatóságok között meg kell állapodni az operatív felelősségi körök világos megosztásában, a bankok méretétől és üzleti modelljétől, valamint a felügyeleti feladatoktól függően, az arányosság és a szubszidiaritás elveit alkalmazva;

BJ.    mivel a GMU-n belüli bankintézmények európai felügyelete, valamint az EBH által a belső piac védelme terén betöltött szerep megerősítése a válsággal való megbirkózást tekintve abszolút prioritást képez; mivel a belső pénzügyi piac stabilitása érdekében biztosítani kell, hogy azok az országok, amelyeknek pénzneme nem az euró, de úgy döntenek, hogy szoros együttműködés révén részt vesznek a közös felügyeleti mechanizmusban, ezt a vállalt kötelezettségek és a döntéshozatalra gyakorolt hatás közötti szimmetrikus viszonyt biztosító részvételi feltételekkel tehessék;

BK.  mivel a közös felügyeleti mechanizmusnak már kezdettől fogva ki kell terjednie az Uniótól közvetlen támogatást igénylő pénzügyi intézményekre, valamint a rendszerszintű jelentőséggel bíró pénzügyi intézményekre;

BL.   mivel a közös európai felügyeleti mechanizmus politikai és ágazati befolyástól való függetlensége nem menti fel az alól, hogy rendszeresen, illetve amikor azt a helyzet megkívánja, magyarázattal, indokolással és elszámolással szolgáljon a Parlament felé az európai felügyelet területén hozott intézkedésekkel és döntésekkel kapcsolatban, tekintettel arra a hatásra, amelyet a felügyeleti intézkedések az államháztartásokra, a bankokra, az alkalmazottakra és az ügyfelekre gyakorolhatnak; mivel a tényleges demokratikus elszámoltathatóság megkívánja többek között azt, hogy a Parlament megerősíthesse a közös felügyeleti mechanizmus felügyelőbizottságának elnökét, aki nyílt kiválasztási eljárás után kerül kiválasztásra, az elnök azon kötelezettségét, hogy jelentést tegyen és meghallgatásokon vegyen részt a Parlamentben, a Parlament azon jogát, hogy írásbeli és szóbeli választ igénylő kérdéseket tegyen fel, valamint a Parlament vizsgálati jogát az EUMSZ értelmében.

BM.  mivel a jövőben az ESM bizonyos feltételek mellett közvetlenül képes lesz finanszírozni a nehéz helyzetben lévő bankokat; mivel emiatt a közös felügyeleti mechanizmus működőképessé tétele az első és legfontosabb lépés a bankunió megvalósítása során;

BN.  mivel az EBH által jelenleg készített egységes szabálykészletnek (egységes szabálykönyv) biztosítania kell az Unió-szerte teljes körűen harmonizált szabályokat és azok egységes alkalmazását; mivel a bankfelügyeletre vonatkozó egységes szabálykönyv elkészítése és az átfogóbb szinten harmonizált és szigorúbb prudenciális követelmények szükségesek a közös felügyeleti mechanizmus hatékony működéséhez, minthogy az európai felügyeleti hatóság nem tud különféle nemzeti prudenciális szabályokkal dolgozni;

BO.  mivel a közös felügyeleti mechanizmus létrehozását követően az EBH belső szavazási szabályait körültekintően módosítani kell az euróövezeti és az euróövezeten kívüli tagállamok közötti konstruktív együttműködés elősegítése, valamint annak érdekében, hogy valamennyi tagállam érdekeit maradéktalanul figyelembe vegyék;

BP.   mivel a közös európai felügyeleti mechanizmussal kapcsolatos, folyamatban lévő jogalkotási eljárásokat haladéktalanul le kell zárni;

BQ.  mivel az új pénzügyi struktúra végrehajtásához elengedhetetlen, hogy mielőbb feloldódjon a betétvédelmi rendszerekkel és a befektetőkártalanítási rendszerről szóló irányelvvel kapcsolatos tárgyalások során kialakult patthelyzet, amely tárgyalásokat a Parlament és a Tanács között annak ellenére felfüggesztették, hogy azok nélkülözhetetlenek a bankok szanálására és az ügyfélbetétek védelmére szolgáló közös mechanizmusok biztosításához;

BR.   mivel a közös európai betétbiztosítási keretrendszer megköveteli, hogy az Unión belüli összes betétbiztosítási rendszerre egységes, közös és szigorú követelmények vonatkozzanak, hogy egyenlő védelmet érjenek el, biztosítsák a betétbiztosítási rendszerek egyforma stabilitását és egyenlő versenyfeltételeket garantáljanak; mivel csak ezáltal teremtődnek meg a szükséges rugalmasság előfeltételei, amelynek célja, hogy kellően figyelembe vegyék a pénzügyi szektor nemzeti sajátosságait;

BS.   mivel a hatékony szanálási keret és a hatékony felügyeleti mechanizmus működésbe lépését követően a hosszú távú cél egy működő betétbiztosítási rendszerekből álló közös európai betétbiztosítási alap lehetne, amely megfelelő pénzügyi kerettel rendelkezik, és ezáltal erősíti a hitelességet és a betétesek bizalmát;

BT.   mivel a banki válságok kezelésében elengedhetetlen az előzetes tervezés, a gyorsaság, az korai stádiumban történő beavatkozás, a minőségi információkhoz való hozzáférés és a hitelesség;

BU.  mivel a nehéz helyzetben lévő bankok életképességének helyreállítása és a nem életképes pénzügyi intézmények szanálása céljából közös európai helyreállítási és szanálási rendszert kell létrehozni, ideális esetben a közös felügyeleti mechanizmus érvénybelépésével párhuzamosan;

BV.  mivel rövid távon a válságban lévő bankokra vonatkozó válságkezelési keretre irányuló jelenlegi, a Bizottság által tett javaslatok elfogadása abszolút prioritást képez;

BW. mivel a hatékony szanálási rendszer és helyreállítási keret átfogó célja, hogy minimálisra csökkentse az adófizetők pénzeszközeinek a banki intézmények helyreállítására és szanálására való lehetséges felhasználását;

BX.  mivel a magánmegtakarítások védelme érdekében működési szempontból el kell különíteni egymástól a betétbiztosításra, illetve a helyreállításra és szanálásra szolgáló európai alapokat, és ezzel egyidejűleg biztosítani kell azok hatékony tagolását;

BY.  mivel a helyreállítási és betétbiztosítási mechanizmusoknak erőteljes pénzügyi struktúrával kell rendelkezniük, amely elsősorban az ágazattól származó és az egyes pénzügyi intézmények által nyújtott, az adott intézmény kockázatosságát tükröző mértékű előzetes hozzájárulásokon alapul, az európai közpénzek pedig csak végső óvintézkedésként szolgálhatnak és azokat a lehető legalacsonyabb mértékre kell leszorítani;

Költségvetési unió

BZ.   mivel e tekintetben „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című, fent említett jelentés fontos előremutató lépést jelent, mivel elismeri, hogy „a GMU zökkenőmentes működése megkívánja nem csupán a megerősített gazdaságirányítási keret (többek között a Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés) alapján már vállalt intézkedések gyors és határozott végrehajtását, hanem egyúttal a költségvetési unió felé történő minőségi elmozdulást is”;

CA.  mivel a ciklus egésze mentén megbízható államháztartások és a kiegyensúlyozott költségvetések és a fenntartható fejlődésre vonatkozó középtávú kilátások, valamint a megfelelő szintű állami befektetések a hosszú távú gazdasági és pénzügyi stabilitás, a jóléti állam és a várható demográfiai fejleményekkel járó költségek fedezésének alapvető követelményei;

CB.  mivel a GMU zökkenőmentes működése megkívánja a megerősített gazdaságirányítási keret, mint például a megerősített Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint az európai szemeszter alapján már vállalt intézkedések teljes körű és gyors végrehajtását, a növekedést serkentő politikákkal kiegészítve; mivel a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés hatálybalépésétől számított legfeljebb öt éven belül, az annak végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok értékelése alapján meg kell tenni a szükséges lépéseket az EUSZ-nek, illetve az EUMSZ-nek megfelelően a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés szövegének az Unió jogi keretébe való belefoglalása érdekében;

CC.  mivel a növekedési és munkahely-teremtési paktum hangsúlyozza, hogy növekedést ösztönző költségvetési konszolidációt kell folytatni, és kéri, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a jövőre összpontosító területeken végzett befektetésekre; mivel a Bizottságnak javaslatokat kellene tennie az uniós és nemzeti fiskális keretrendszerek határain belül prioritásként kezelendő befektetések azonosítására;

CD.  mivel a válság világossá tette a szilárdabb és demokratikusabb költségvetési unió irányába tett, az uniós saját források növekedésével járó minőségi előrelépés szükségességét, amely hatékonyabb mechanizmusokat foglal magában a nem fenntartható költségvetési pályák és adósságszintek korrigálására, valamint a tagállami költségvetési egyenlegek felső határainak megszabására;

CE.   mivel az uniós polgároknak támogatniuk kell és el kell fogadniuk a „valódi gazdasági és monetáris uniót”; mivel ennek érdekében hangsúlyozni kell a politikai döntéshozók, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonását minden politikai szinten;

CF.   mivel az annak biztosítására szolgáló mechanizmusoknak, hogy egyéni költségvetési eljárásai során minden tagállam tiszteletben tartsa saját vállalásait, erősítenie, nem pedig gyengítenie kell a jelenlegi gazdaságirányítási keretet; mivel meg kell erősíteni és mind a Parlament, mind a Tanács felé szilárd elszámoltathatósági mechanizmusokkal kell kiegészíteni a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos független szerepét; mivel szükség van az európai pénzügyminiszter által vezetett és az Európai Parlamentnek egyénileg elszámolással tartozó Európai Kincstár létrehozására;

CG.  mivel a meglévő Szerződések szerint a rugalmassági záradék (az EUMSZ 352. cikke) felhasználható erre a célra és az Európai Kincstári Hivatal létrehozására, ami a valódi GMU alapvető eleme;

CH.  mivel az EUMSZ 136. cikke lehetővé teszi az EUMSZ 121. és 126. cikkében megnevezettek közül releváns jogalkotási eljárással összhangban olyan különleges intézkedések elfogadását, amelyek erősítik azon tagállamok költségvetési fegyelmének koordinálását és felügyeletét, amelyek pénzneme az euró; mivel az ilyen jogszabályok felhatalmazást adhatnak a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják; mivel az EUMSZ lehetőséget teremt a Parlament és a Tanács feljogosítására, hogy a Bizottságnak adott felhatalmazás visszavonhassák;

CI.    mivel az uniós jogrend általános szabályával összhangban, az Európai Unió Bírósága felhatalmazást élvez annak biztosítására, hogy kifejezett kizáró rendelkezés hiányában a Szerződések értelmezése és alkalmazása során az uniós jogot betartsák;

CJ.   mivel az úgynevezett kettes csomagról folytatott háromoldalú tárgyalásoknak hamarosan konkrét politikai eredményekhez kell vezetniük;

CK.  mivel a Stabilitási és Növekedési Paktum kialakításából adódóan ciklikus jellegű stabilitási eszköz, amely a tagállamok számára 3%-os hiány felhalmozását megengedve lehetővé teszi az érintett tagállamban bekövetkező gazdasági megrázkódtatásokkal szembeni fellépést és azok hatásának tompítását; mivel ez az anticiklikus politika csak akkor működőképes, ha a tagállamok a konjunktúra-időszakokban többletet halmoznak fel; mivel a pénzügyi segítségnyújtási mechanizmusok – így például az ESM – végső esetben alkalmazható intézkedések;

CL.   mivel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésben félként részt vevő tagállamoknak be kell számolniuk államadósság-kibocsátási terveikről a Bizottságnak és a Tanácsnak, lehetővé téve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásának korai uniós szintű összehangolását;

CM. mivel a meglévő Szerződések alapján azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euró, a megnövelt uniós költségvetést a sajátforrás-eljárás keretében külön adók vagy illetékek megerősített együttműködési eljárással összhangban történő bevezetésével finanszírozhatják; mivel ezt úgy kell végrehajtani, hogy a már meglévő európai uniós költségvetési keretekkel való viszonya külön elsőbbséget élvezzen, és az uniós költségvetés ne kerüljön veszélybe;

CN.  mivel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közös kibocsátása hosszabb távon és szigorú feltételek teljesítését követően a GMU lehetséges kiegészítéseként szolgálhat; mivel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok euróövezeten belüli, egyetemleges felelősségvállalással történő közös kibocsátása szükségessé tenné a Szerződések módosítását;

CO.  mivel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közös kibocsátása szükséges előfeltételeként létrehozás alatt áll egy fenntartható költségvetési keret, amelynek célja a jobb gazdaságirányítás, a költségvetési fegyelem, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés, továbbá érvényben kell lenniük a morális kockázat megelőzésére szolgáló ellenőrző eszközöknek is;

CP    mivel az erősebb és szorosabban integrált fiskális uniónak magában kell foglalnia az adósság-visszavásárlási alap felé történő fokozatos átmenetet;

CQ.  mivel nem szabad megfeledkezni arról, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közös kibocsátására szolgáló eszközök nem hiteles bevezetése ellenőrizhetetlen következményekhez és az euróövezet határozott fellépésre való képességébe vetett hosszú távú bizalom elvesztéséhez vezethet;

CR.  mivel az adósságválság arra késztette az Uniót és különösen az euróövezeti tagállamokat, hogy új pénzügyi szolidaritási eszközöket hozzanak létre Európában: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), valamint a valódi gazdasági és monetáris unió megvalósításához kapcsolódó egyéb projekteket; mivel ezen eszközök pénzügyi hatása az érintett összegek tekintetében sokkal nagyobb, mint az uniós költségvetésé, továbbá mivel ezen új pénzügyi szolidaritás legfőbb biztosítékaként jelenleg az euróövezet tagjai által alapított euróövezet központi költségvetésére irányuló innovatív ötletet javasolják;

CS.   Mivel ezen szolidaritási eszközök megtöbbszörözése nehezebbé teszi az egyes tagállamok európai szolidaritáshoz tett – az unió költségvetéséhez való hozzájárulást jelentősen meghaladó – tényleges hozzájárulásának megítélését; mivel ezen túlmenően a már meglévő eszközök sokfélesége a jogalap, az intervenció módja és az érintett tagállamok tekintetében valószínűleg megnehezíti az európai vezetők számára az egész rendszer létrehozását, az európai polgárok széles köre számára pedig a megértését, továbbá ellehetetleníti a parlamenti ellenőrzést;

CT.   mivel az ESM-et az EUMSZ felülvizsgált 136. cikkével összefüggésben a rugalmassági záradék (az EUMSZ 352. cikke) révén be lehetne építeni az Unió jogrendjébe;

CU.  mivel a meglévő Szerződések értelmében a „ki nem segítési záradék” alkalmazását a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Parlamenttel folytatott konzultációt követően határozhatja meg (az EUMSZ 125. cikkének (2) bekezdése);

CV.  mivel a hármas fogatot magas színvonalú, európai szintű demokratikus elszámoltathatóságnak kell jellemeznie;

CW. mivel a költségvetési és gazdasági unióval összefüggő bizottsági tevékenységeknek megfelelő társadalmi párbeszéden kell alapulniuk és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a szociális partnerek autonómiáját;

CX.  mivel az európai statisztikák hitelességének fenntartása érdekében mind nemzeti, mind európai szinten meg kell őrizni az európai statisztikai rendszer függetlenségét a teljes körű fiskális unióban betöltött alapvető támogató szerepe tekintetében (az állami szektor pénzügyi statisztikáinak kidolgozása, előállítása és pontosságának ellenőrzése magas minőségi normák és rendszerszintű szemlélet révén);

CY.  mivel az állami számviteli normákat minden tagállamban szabványosított formában kell alkalmazni és azokat belső és külső ellenőrzési mechanizmusoknak kell alávetni a Bizottság tágabb hatásköreinek és az Európai Számvevőszék és a nemzeti számvevőszékek felsőbb koordináló szerepének alapvető fontosságú kiegészítéseként az adósság és a deficit számadatainak megállapításához használt nemzeti források minőségének ellenőrzése során;

Gazdasági unió

CZ.   mivel a GMU monetáris vetülete eleddig nagy hangsúlyt kapott, ugyanakkor sürgős szükség van egy olyan valódi gazdasági unió kialakítására, ahol az „Európa 2020” stratégia képezné a gazdaságpolitikák kidolgozásának és végrehajtásának kötelező erejű keretét;

DA.  mivel az Euro Plusz Paktumot, az Európa 2020 stratégiát és a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot be kell építeni az Uniós jogba és azoknak ki kell kövezniük az utat a tagállamok gazdaságaira vonatkozó konvergenciakódex bevezetése számára;

DB.  mivel a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában ismertetett európai szemeszter megfelelő keretet kínál a Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlásokkal összhangban nemzeti szinten végrehajtott gazdaságpolitikák és költségvetési döntések koordinálására;

DC.  mivel az EUMSZ 9. cikke felszólít a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelme magas szintjének elősegítésére;

DD.  mivel egy tudásalapú társadalomban a válságból való kilábaláshoz és a minőségi és fenntartható növekedés és foglalkoztatás biztosításához költségvetési konszolidációra, a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságok visszafogására és szerkezeti reformokra van szükség, amelyek tükrözik a GMU-tagság realitásait a szociális piacgazdaságon belül; mivel a szerkezeti reformok eredménye csak hosszú távon mutatkozik meg;

DE.   mivel a növekedési és munkahely-teremtési paktum, amelyet a 2012. június 28–29-i európai csúcstalálkozón hagytak jóvá, jelentős hozzájárulást hozhat a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a fokozott európai versenyképességhez; mivel a belső piac megvalósítása és a benne rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében az Uniónak és a tagállamoknak vállalniuk kell felelősségüket és gyorsan kell cselekedniük; mivel a növekedési paktum elfogadásával együtt járó szemléletváltás még akkor is üdvözlendő, ha a strukturális alapokból a növekedést ösztönző intézkedésekre fordított pénzeszközök mobilizálása mindössze a meglévő források újraelosztását jelenti, és így nem nyújt újabb pénzügyi forrásokat;

DF.   mivel a tagállamok feladata, hogy késedelem nélkül teljesítsék a nemzeti reformprogramjaikban vállalt reformokat, illetve a nemzeti parlamentek feladata, hogy kormányaik e tekintetben tett fellépéseiről időben hajtsanak végre jól tájékozott ellenőrzést;

DG.  mivel az egyes tagállamokban továbbra is fennálló akadályok gátolják a belső piac teljes körű működését; mivel a belső piac – különösen a szolgáltatások, az energia, a távközlés, a szabványügyek, a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése, a hálózatos iparágak, az elektronikus kereskedelem és a szerzői jogi rendszer tekintetében történő – megvalósításához maradéktalanul ki kell aknázni az uniós gazdaságban rejlő növekedés potenciált;

DH.  mivel az adózás területét érintő szorosabb koordináció hiánya aláássa a szélesebb körű gazdasági és költségvetési integrációt; mivel az adózás területén az egyhangúsági szabály visszaveti a fejlődést, gyakrabban kellene használni a megerősített együttműködés eszközét; mivel hivatkozni lehet a közös konszolidált társaságiadó-alapra (KKTA) és a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó parlamenti álláspontra; mivel az adózás területén a tagállamok között egyértelműen össze kell hangolni az adórendszereket és az adóalapot; mivel a tagállamok közötti káros adóverseny nyilvánvalóan ellentétes a belső piac logikájával, és azt orvosolni kell;

DI.    mivel fontos, hogy a gazdaság fellendülése olyan munkaerő-piaci politikával párosuljon, amely ösztönzi a munkahelykeresést és a vállalkozó szellemet és csökkenti a strukturális munkanélküliséget, különösen a fiatalok, az idősek és a nők körében, megőrizve mindeközben az európai szociális modellt, valamint teljes körűen tiszteletben tartva a szociális partnerek szerepét, továbbá a kollektív szerződések tárgyalásához, megkötéséhez és végrehajtásához, illetve a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban álló kollektív fellépéshez való jogot; mivel ennek szellemében a határokon átnyúló fokozott munkavállalói mobilitás érdekében elő kell mozdítani a tagállami munkaerőpiacok integrációját;

DJ.   mivel bizonyos kulcsfontosságú, a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából különösen lényeges gazdaságpolitikai kérdések esetében alkalmazni kell a kötelező uniós szintű koordinációt;

DK.  mivel a tartósan fenntartható államháztartás nemcsak a szűkösen rendelkezésre álló kormányzati források gazdaságos felhasználásának a kérdése, hanem a tisztességes adózás, a progresszív adózás, a jól szervezett adóbeszedés, az adócsalás és adóelkerülés valamennyi formája elleni hatékonyabb küzdelem, a káros adóverseny korlátozását célzó adóügyi együttműködés és adóharmonizáció, valamint egy olyan jól kialakított adórendszer kérdése is, amely támogatja a vállalkozások fejlődését és a munkahelyteremtést;

DL.   mivel a tagállamoknak elszámolással kell szolgálniuk az „Európa 2020” stratégia végrehajtásáról;

DM. mivel az Európa 2020 stratégiát időtartama felénél félidős felülvizsgálatnak kell alávetni, amely nem kerülheti meg a megnevezés és megszégyenítés gyakorlatát, valamint amelynek keretében meg kell vizsgálni a célkitűzések finomításának vagy kiigazításának szükségességét, továbbá azt, hogy milyen módon lehet növelni a tagállamokra gyakorolt – a célkitűzések teljesítésére ösztönző – nyomást;

DN.  mivel a jó minőségű európai statisztikák rendelkezésre állása alapvető szerepet játszik különösen az új gazdasági kormányzás központi területén, és előfeltételt jelentenek a gazdasági kormányzás olyan fő felügyeleti és végrehajtási folyamatai megfelelő működésének támogatásában, mint amilyen az európai szemeszter, a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás és az Európa 2020 stratégia;

DO.  mivel erőfeszítéseket kell tenni az európai statisztikák előállítási módszereinek modernizálása érdekében azok magas minőségi normáinak, költséghatékonyságának és megfelelő forrásainak garantálása, valamint megfelelő terjesztésük és az állami hatóságok, gazdasági szereplők és polgárok általi hozzáférés megkönnyítése érdekében;

A demokratikus legitimitástól és elszámoltathatóságtól a politikai unióig

DP.   mivel az Unió legitimitását demokratikus értékeinek, az általa követett célkitűzéseknek, valamint hatásköreinek, eszközeinek és intézményeinek köszönheti;

DQ.  mivel ez a legitimitás a polgárság két szintjétől, azaz a Parlament által képviselt emberektől és a Tanács által képviselt tagállamoktól ered;

DR.  mivel a folyamatban lévő válság, valamint egyes válságellenes intézkedések meghozatalának módja miatt fokozódott a vita azzal kapcsolatban, hogy növelni kell-e a GMU-n belüli döntéshozatal demokratikus jellegét;

DS.   mivel a politikai vezetőknek, valamint az európai intézmények, ügynökségek és más szervek képviselőinek politikailag elszámoltathatóaknak kell lenniük a Parlament felé; mivel elvégzett és tervezett munkájukról rendszeresen jelentést kell tenniük és évente be kell számolniuk a Parlament illetékes bizottsága előtt;

DT.   mivel az Európai Tanács az elmúlt években kereste a válságból kivezető utat és számos olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyekre a Szerződések nem mindig ruházták fel világos hatáskörrel az Uniót;

DU.  mivel sajnálatos, bár egyes esetekben elkerülhetetlen volt a kormányközi út választása, és az Európai Parlament bevonásának mellőzése, amely pedig fontos szereplőként hozzájárulhatott volna a válságból kivezető út megtalálásához;

DV.  mivel az Unió hatáskörébe tartozó javaslatok esetében a rendes jogalkotási eljárással összhangban kell döntéseket hozni, konzultáció vagy együttdöntés révén teljes körűen bevonva a Parlamentet;

DW. mivel a Bizottságot a szabályokon alapuló megközelítés keretében – különösen a megerősített stabilitási és növekedési paktumban és a makrogazdasági felügyeleti mechanizmusban foglaltak szerint – megillető végrehajtási hatáskörök a Parlament általi utólagos demokratikus ellenőrzés tárgyát képezik, és azokról el kell számolni a Parlament felé;

DX.  mivel a válság 2009. decemberi kezdete óta létrejött kormányközi eszközöket közösségi szintre kell emelni;

DY.  mivel a gazdasági, monetáris és szociális politika, az adózás, a többéves pénzügyi keret és a saját források tekintetében szélesebb körű demokratikus ellenőrzésre, részvételre és együttdöntésre van szükség; mivel e célból életbe kell léptetni a jelenleg létező áthidaló záradékokat;

DZ.   mivel nem elfogadható, hogy az Európai Parlament elnöke nem lehet jelen az Európai Tanács és az euróövezet csúcstalálkozója üléseinek teljes időtartama alatt; mivel a demokratikus legitimitás ilyen jellegű hiányára sürgősen megoldást kell találni a két intézmény közötti politikai megállapodás révén;

EA.   mivel sürgősen kezelni kell a GMU jelenlegi demokratikus deficitjét, és a bankunió, a költségvetési unió és a gazdasági unió irányába tett minden további lépést szigorúan a fokozott uniós szintű demokratikus legitimitáshoz és elszámoltathatósághoz kell kötni;

EB.   mivel – amennyiben új hatáskörök kerülnek átruházásra uniós szintre vagy kialakításra uniós szinten, illetve ha új uniós intézmények kerülnek létrehozásra – biztosítani kell a Parlament által biztosított megfelelő legitimitást, az általa végzett megfelelő demokratikus ellenőrzést és a felé való elszámoltathatóságot;

EC.   mivel a tagállamok közötti kormányközi megállapodások nem hozhatnak létre az uniós struktúrákkal párhuzamos struktúrákat; valamennyi nemzetközi vagy nemzetek feletti rendszereket létrehozó megállapodást a Parlament általi teljes körű demokratikus ellenőrzésnek kell alávetni;

ED.   mivel az uniós politikák uniós és nemzeti szintű tervezése, irányítása, végrehajtása és betartatása során a teljes körű átláthatóság és a hatékony nyilvános elszámoltathatóság növeléséhez lényeges hozzájárulást jelent annak biztosítása, hogy egy valódi európai statisztikai rendszer jó minőségű európai statisztikát állítson elő, ellenőrizzen és terjesszen;

EE.   mivel az 1. sz. jegyzőkönyv alapján meg kell erősíteni a Parlament és a nemzeti parlamentek közötti együttműködést annak érdekében, hogy javuljon a véleménycsere és a parlamenti tevékenység minősége a GMU irányításának területén, uniós és nemzeti szinten egyaránt; mivel ezt az együttműködést nem szabad egy olyan új vegyes parlamenti testület létrehozásának tekinteni, amely demokratikus és alkotmányos nézőpontból egyszerre lenne hatástalan és jogalap nélküli;

1.  úgy véli, hogy a GMU irányítását be kell illeszteni az Unió intézményi keretébe, ami az említett irányítás eredményességének, valamint a nemzeti és európai politikák közötti jelenlegi politikai szakadék áthidalásának előfeltétele;

2.  felszólít minden intézményt a meglévő Szerződések és azok rugalmassági elemei adta lehetőségek legnagyobb mértékű gyors kihasználásával történő továbblépésre, illetve ezzel egyidejűleg a Szerződés megfelelő módosításainak előkészítésére a jogbiztonság és a demokratikus legitimitás szavatolása érdekében; megismétli, hogy ki kell zárni egy új kormányközi megállapodás lehetőségét;

3.  hangsúlyozza, hogy sem a meglévő Szerződések, sem a jövőbeli szerződésmódosítások alapján javasolt intézkedéseknek nem szabad kizárniuk a csatlakozás lehetőségét, és garantálniuk kell az Unió integritását;

4.  felszólítja a Tanácsot – amely a megbízást adta „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió” című, fent említett jelentés szerzői részére –, hogy haladéktalanul vegye fel az Európai Parlament elnökét a javaslat társszerzői közé a jelentés demokratikus legitimitásának megerősítése érdekében;

5.  üdvözli, hogy – annak ellenére, hogy részvétele eddig pusztán informális volt – a Parlamentnél működő Elnökök Értekezlete felkérte a Parlament illetékes bizottságát, hogy a Parlament nevében az Európai Tanács elnökével tárgyaló három képviselővel (serpával) együttműködésben megvizsgálja a tartalmi javaslatokat;

6.  megerősíti, hogy teljes mértékben ki fogja használni azon előjogát, hogy a Szerződések módosítására irányuló javaslatot nyújthat be a Tanácsnak, amelyet a későbbiekben egy konventnek kell megvizsgálnia a valódi GMU létrehozásának kiteljesítése érdekében, különösen a gazdaságpolitika területén az Unió hatásköreinek bővítésével, az Unió saját forrásainak és költségvetési kapacitásának, valamint a Bizottság szerepének, demokratikus elszámoltathatóságának és a Parlament előjogainak megerősítésével;

7.  felkéri a nemzeti parlamenteket, hogy még azelőtt kezdjék el kormányuk pénzügyi és reformterveinek előkészítési folyamatát, mielőtt ezeket az Unió elé terjesztenék; javasolni szándékozik a konventnek, hogy a nemzeti parlamentekre az EUSZ 12. cikke alapján háruló funkciókat egészítsék ki kimondottan ezzel a felelősséggel is;

8.  felszólítja a Tanács elnökét, hogy a küszöbön álló jogalkotási kezdeményezéseket a Lisszaboni Szerződés szerinti – a Tanács által akadályozott – rendes jogalkotási eljárás keretében haladéktalanul zárja le és fogadja el a Parlamenttel egyetértésben, különösen azokat, amelyek a CRD IV-csomagra (tőkekövetelmények) és a nemzeti betétbiztosítási rendszerekre irányulnak;

9.  úgy véli, hogy a bankunió, a költségvetési unió és a gazdasági unió irányába tett minden további lépés előfeltétele a GMU irányítása tekintetében a demokratikus legitimációnak és az uniós szintű elszámoltathatóságnak a Parlament megerősített szerepén keresztül történő jelentős javítása;

10. megítélése szerint a meglévő Szerződések értelmében egyszerűen az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben a 136. cikk alapján kötelezővé lehet tenni és az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése alá lehet vonni azon tagállamok költségvetési felügyeletének koordinálását és felügyeletét, amelyek pénzneme az euró, de alkotmányossági szempontból ezt a lépést csak akkor szabad fontolóra venni, ha ez jelentősen erősítené a Parlament szerepét az EUMSZ 121. cikke (3) és (4) bekezdésének részletes végrehajtását illetően, valamint a multilaterális felügyeleti eljárás kiteljesítése és az EUMSZ 290. cikke alapján hozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal történő végrehajtása érdekében; emlékeztet arra, hogy a Szerződések értelmében az európai uniós szakpolitikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell venni a magas szintű foglalkoztatás előmozdítását és a megfelelő szociális védelem garanciáját, nevezetesen azáltal, hogy a meglévő stratégiákra alapozva a tagállamok számára új iránymutatásokat vezetünk be, köztük társadalmi és gazdasági referenciaértékeket a gazdaságaik fő pilléreire alkalmazandó minimális normákkal;

11. véleménye szerint a valódi gazdasági és monetáris unió nem korlátozódhat egy szabályrendszerre, hanem konkrét saját forrásokon (beleértve a pénzügyi tranzakciós adót) alapuló, nagyobb költségvetési kapacitást kíván meg, amelynek az uniós költségvetés keretében a növekedést és társadalmi kohéziót kell támogatnia, orvosolva a közvetlenül a monetáris unióhoz kapcsolódó egyensúlyhiányt, strukturális divergenciákat és pénzügyi vészhelyzeteket, illetve az uniós költségvetés közös politikák finanszírozására irányuló hagyományos funkcióinak sérelme nélkül;

12. véleménye szerint a meglévő Szerződések értelmében az EUMSZ 136. cikke lehetővé teszi a Tanács számára – a Bizottság ajánlására és kizárólag azon tagállamok szavazatával, amelyek pénzneme az euró – az európai szemeszter keretében az euróövezetbeli országokra nézve kötelező gazdaságpolitikai iránymutatások elfogadását; hangsúlyozza, hogy egy ösztönző mechanizmus erősítené a gazdaságpolitikai koordináció kötelező jellegét; intézményközi megállapodást sürget a Parlamentnek az éves növekedési jelentés, valamint a gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatások kidolgozásába és jóváhagyásába való bevonása céljából;

13. miközben megerősíti azon szándékát, hogy a nemzeti parlamentekkel az 1. sz. jegyzőkönyv alapján folytatott együttműködést megerősítse, hangsúlyozza, hogy ezt az együttműködést nem szabad egy olyan új vegyes parlamenti testület létrehozásának tekinteni, amely demokratikus és alkotmányos nézőpontból egyszerre lenne hatástalan és jogalap nélküli; hangsúlyozza a Parlament – mint parlamenti testület – teljes uniós szintű legitimációját a megerősített és demokratikus GMU-irányítás vonatkozásában;

14. kéri a Bizottságot, hogy az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követően – és figyelemmel a Parlament társjogalkotói szerepére – mielőbb nyújtson be a Parlamenthez az ezen állásfoglalás mellékletében ismertetett részletes ajánlások követéséről szóló jogszabályokra irányuló javaslatokat;

15. megerősíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és az Unió polgárainak alapvető jogait;

16. felhívja a Bizottságot, hogy azon intézkedéseken túlmenően, amelyeket a meglévő Szerződések alapján gyorsan meg lehet és meg is kell hozni, készítsen jegyzéket azokról az intézményi fejlesztésekről, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak a GMU struktúrájának megerősítése érdekében, a Parlament szerepének növelésére épülő integrált pénzügyi keret, integrált költségvetési keret és integrált gazdaságpolitikai keret iránti igény alapján;

17. úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi vonatkozásait a megfelelő költségvetési forrásokból kell fedezni;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékletben foglalt részletes ajánlásokat a Bizottságnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az eurócsoport elnökének, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1)

             HL L 331., 2010.12.15., 12. o.


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZ:A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

Integrált pénzügyi keret

1.1. ajánlás: Közös felügyeleti mechanizmus

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A Bizottság közös európai felügyeleti mechanizmusra vonatkozó jelenlegi javaslatát a lehető leghamarabb el kell fogadni annak érdekében, hogy biztosítsa a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális szabályok, valamint a kockázat-ellenőrzési és kockázatmegelőzési intézkedések hatékony alkalmazását Unió-szerte.

A javaslat jogalapjának, formájának és tartalmának biztosítania kell az összes tagállam európai felügyeleti mechanizmusban való teljes körű részvételének lehetőségét oly módon, hogy garantálja azon tagállamok teljes körű részvételét a döntéshozatali folyamatban, amelyek pénzneme nem az euró, garantálva a kötelezettségek és a döntéshozatalra gyakorolt hatások közötti kiegyensúlyozott kapcsolatot.

Az euróövezetbeli tagállamok európai felügyeleti hatóságban való részvételét kötelezővé kell tenni.

A javaslatot az Európai Parlament kiterjedt demokratikus ellenőrzése alá kell vonni, a Szerződések keretein belül.

Amennyiben az Európai Parlament együttdöntési szerepe a „felügyeleti csomag” koncepciója révén nem érhető el, a jogalapnak társjogalkotóként kell bevonnia az Európai Parlamentet. Az EUMSZ 263. cikkével összhangban az Európai Unió Bíróságát fel kell hatalmazni arra, hogy megvizsgálja az EKB harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusainak jogszerűségét, kivéve az ajánlásokat és véleményeket.

A javaslatnak biztosítania kell, hogy az Európai Bankhatóság 1093/2010/EU rendeletben foglalt valamennyi feladatkörének gyakorlása továbbra is uniós szinten történjen, valamint hogy a javaslatok összhangban álljanak az európai felügyeleti hatóságok zavartalan működésével, amint azt az 1093/2010/EU rendelet előirányozza.

A közös felügyeleti mechanizmusnak elszámoltathatónak kell lennie az Európai Parlament és a Tanács felé az európai felügyelet területén hozott intézkedésekért és döntésekért, és be kell számolnia az Európai Parlament illetékes bizottságának. A demokratikus elszámoltathatóság megkívánja többek között azt, hogy a Parlament megerősíthesse a közös felügyeleti mechanizmus felügyelőbizottságának elnökét, aki nyílt kiválasztási eljárás után kerül kiválasztásra, az elnök azon kötelezettségét, hogy jelentést tegyen és meghallgatásokon vegyen részt az Európai Parlamentben, az Európai Parlament azon jogát, hogy írásbeli és szóbeli választ igénylő kérdéseket tegyen fel, valamint az Európai Parlament vizsgálati jogát az EUMSZ értelmében.

A közös európai felügyeleti mechanizmusnak a nemzeti politikai érdekektől függetlenül kell működnie, uniós megbízatás és megfelelő irányítás révén pedig az uniós érdeket kell érvényesítenie a nemzeti érdekek felett.

A közös felügyeleti mechanizmus döntéshozatali folyamatait rendes jogalkotási eljárás keretében a vonatkozó jogalkotási javaslatban kell rögzíteni.

Az európai felügyeleti hatóság hatáskörének és felelősségi körének a következőkre kell kiterjednie:

-    a rendszer részét alkotó országokon belüli hitelintézetek felügyelete, az operatív felelősségi köröknek az európai és a nemzeti felügyeletek közötti világos megosztása mellett, a bankok méretétől és üzleti modelljétől, valamint a felügyeleti feladatok jellegétől függően;

-    a belső piac egysége, integritása és nemzetközi versenyképessége fenntartásának szükségességével összhangban álló eljárás, így például annak biztosítása, hogy a tagállamok között a versenynek ne legyenek akadályai;

-    a tevékenységei által a belső piaci versenyre és innovációra, az Unió egészének integritására, az Unió globális versenyképességére, a pénzügyi integrációra, a fogyasztóvédelemre és az Unió új munkahely-teremtési és növekedési stratégiájára gyakorolt hatás kellő figyelembevétele;

-    a részt vevő tagállamok pénzügyi rendszerén belül minden rész stabilitásának és rugalmasságának, a piacok és a pénzügyi termékek átláthatóságának védelme, valamint a betétesek, befektetők és adófizetők megóvása, figyelembe véve a piacok és az intézményi formák sokféleségét;

-    a szabályozói arbitrázs megelőzése és az egyenlő versenyfeltételek garantálása;

-    a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítése, és adott esetben az Unió képviselete a nemzetközi pénzügyi intézményekben;

-    a vonatkozó nemzeti hatóságok tétlensége esetén a szükséges intézkedések meghozatala olyan pénzügyi intézmények szerkezetátalakítása, megmentése vagy felszámolása érdekében, amelyek csődbe jutottak, vagy amelyek csődbe jutása az általános közérdek szempontjából aggodalomra adna okot.

A szupranacionális szintű felügyeletért felelős szervek részére elegendő erőforrást kell juttatni – a személyi állományt is ideértve –, annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezzenek a küldetésük teljesítéséhez szükséges operatív kapacitásokkal.

1.2. ajánlás: Betétbiztosítási rendszerek

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

Az Európai Parlament arra kéri a Bizottságot, hogy mindent tegyen meg annak érdekében, hogy az Európai Parlament 2012. február 16-i állásfoglalásán alapuló, a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvre (átdolgozás) irányuló jogalkotási eljárást minél hamarabb le lehessen zárni.

A közös európai betétbiztosítási rendszer hosszú távú céljának megfelelően az Unión belüli összes betétbiztosítási rendszerre egységes, szigorú követelményeknek kell vonatkozniuk, hogy egyenlő, átfogó védelmet érjenek el, biztosítsák a betétbiztosítási rendszerek egyforma stabilitását és egyenlő versenyfeltételeket garantáljanak. Csak ezáltal teremtődnek meg a szükséges rugalmasság előfeltételei, amelynek célja, hogy a pénzügyi szektor nemzeti sajátosságai kellő figyelemben részesüljenek.

Fel kell tárni egy működő betétbiztosítási rendszerekből álló olyan közös európai betétbiztosítási rendszer lehetőségeit, amely megfelelő pénzügyi kerettel rendelkezik, és ezáltal erősíti a hitelességet és a betétesek bizalmát, amennyiben egy hatékony szanálási rendszer és egy hatékony felügyeleti mechanizmus működésbe lép.

A magánmegtakarítások védelme érdekében működési szempontból el kell különíteni egymástól a betétbiztosításra, illetve a helyreállításra és szanálásra szolgáló alapokat, és ezzel egyidejűleg biztosítani kell azok hatékony tagolását.

A betétbiztosítási mechanizmusoknak, valamint az európai helyreállítási és szanálási rendszereknek erőteljes, elsősorban előzetesen is meglévő pénzügyi struktúrával kell rendelkezniük, amely az ágazattól származó és az egyes pénzügyi intézmények által nyújtott, az adott intézmény kockázatosságát tükröző mértékű hozzájárulásokon alapul, a közpénzek pedig csak végső óvintézkedésként szolgálhatnak a lehető legkisebb mértékben.

1.3. ajánlás: Helyreállítás és szanálás

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló irányelvre irányuló jelenlegi javaslatot mihamarabb el kell fogadni annak érdekében, hogy létrejöjjön a helyreállítási intézkedések alkalmazására szolgáló európai rendszer, valamint középtávon megnyíljon az út egy egységes európai helyreállítási és szanálási rendszer létrehozása előtt. Figyelembe kell venni, hogy bizonyos banki ágazatok már rendelkeznek teljes körű védelmi mechanizmusokkal, valamint helyreállítási és szanálási eszközökkel, amelyeket el kellene elismerni, támogatni kellene és meg kellene említeni a jogalkotási aktuson belül.

Egy hatékony helyreállítási rendszer és szanálási rendszer általános céljának arra kell irányulnia, hogy minimálisra csökkentse az adófizetők pénzének bankintézmények helyreállítására és szanálására való esetleges felhasználását.

A magánmegtakarítások védelme érdekében működési szempontból el kell különíteni egymástól a betétbiztosításra, illetve a helyreállításra és szanálásra szolgáló alapokat, és ezzel egyidejűleg biztosítani kell azok hatékony tagolását.

A helyreállítási és szanálási rendszereknek, valamint a betétbiztosítási mechanizmusoknak erőteljes, elsősorban előzetesen is meglévő pénzügyi struktúrával kell rendelkezniük, amely az ágazattól származó és az egyes pénzügyi intézmények által nyújtott, az adott intézmény kockázatosságát tükröző mértékű hozzájárulásokon alapul, a közpénzek pedig csak végső óvintézkedésként szolgálhatnak a lehető legkisebb mértékben.

A javaslatnak összhangban kell állnia a banki ágazatban a határokon átnyúló válságkezelésről elfogadott, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó 2010. július 7-i európai parlamenti állásfoglalás egyéb szempontjaival is, így például a fizetésképtelenségi jogszabályok harmonizálásával, a közös kockázatértékelésekkel, a közös eszköztárral és a fokozatos beavatkozás elvével.

1.4. ajánlás: A bankunió további elemei

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

-    azon követelmény, hogy szükség esetén bizonyos különösen kockázatos pénzügyi tevékenységet jogi szempontból el kell választani a bankcsoporton belül a betétgyűjtő bankoktól a Liikanen-jelentésnek megfelelően;

-    egy „azonos kockázatok, azonos szabályok” elvén alapuló szabályozási keret kialakítása, amely biztosítja, hogy a szabályozó hatóságok jogköre a bankszerű tevékenységeket folytató és a bankokkal kapcsolatban álló nem banki szervezetekre is kiterjedjen;

-    a bankok pénzügyi helyzetét vizsgáló hiteles és rendszeres stressztesztek elvégzése, ami előmozdítja a problémák korai feltárását és a beavatkozás hatékony dimenzionálását;

-    az összes bank prudenciális felügyeletére szolgáló egységes, közös szabálykönyv, valamint a további pénzügyi széttöredezettség megelőzésére hivatott egységes makroprudenciális keret kidolgozása.

2.  Integrált költségvetési keret

2.1. ajánlás: A kettes csomag

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A Bizottság számára a következő területeken elő kell írni, hogy hatékonyan hajtsa végre a kettes csomagról folytatott háromoldalú tárgyalások keretében az Európai Parlament és a Tanács között a jövőben elérendő kompromisszumokat:

-    közös költségvetési ütemterv létrehozása;

-    a nemzeti költségvetési keretek reformja;

-    a költségvetési tervek értékelése, az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez kapcsolódó állami beruházások és kiadások minőségi értékelését is ideértve;

-    gazdasági partnerségi programok létrehozása;

-    szorosabb nyomon követés azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró, és amelyekkel szemben túlzott hiány esetén követendő eljárás folyik;

-    szorosabb nyomon követés azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró, és amelyeknél fennáll annak a kockázata, hogy nem teljesítik a túlzott hiány esetén követendő eljárás alapján fennálló kötelezettségüket;

-    hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátására vonatkozó jelentéstétel;

-    olyan programokat meghatározó kezdeményezés kidolgozása, amely a GDP mintegy 1%-ának megfelelő, a fenntartható növekedés fokozására, valamint a szükséges szerkezeti reformok kiegészítésére irányuló további hosszú távú beruházás megvalósításához szükséges;

2.2. ajánlás: A költségvetési paktum közösségi hatáskörbe vonása

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok értékelése alapján és az EUSZ, illetve az EUMSZ értelmében a költségvetési paktumot mielőbb át kell ültetni másodlagos uniós jogszabályokba.

2.3. ajánlás: Adózás

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

Az egyre szorosabb gazdasági, adóügyi és költségvetési unión belül még többet kell tenni az adózási rendszerek összehangolása, valamint a tagállamok közötti ártalmas adóverseny kezelése érdekében, amely egyértelműen ellentétes a belső piac logikájával. Először is, ha a megbeszélések nem vezetnek kompromisszumhoz, a megerősített együttműködést gyakrabban kell alkalmazni az adózás területén (például egy közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) vagy pénzügyi tranzakciós adó létrehozására), mivel a harmonizált adózási keretrendszerek fokozzák a költségvetési politikai integrációt.

2.4. ajánlás: Egy saját forrásokból finanszírozott, központi európai költségvetés

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A politikai lehetőségek megfogalmazásakor a Bizottságtól és a Tanácstól meg kell követelni, hogy figyelembe vegyék az Európai Parlament többéves pénzügyi keretre és saját forrásokra vonatkozó álláspontjait. Az Európai Parlament több alkalommal is kifejezésre juttatta, hogy sürgős szükség van a saját források rendszerének reformjára, valamint az EUMSZ szelleméhez és betűjéhez való visszatérésre, kimondva azt, hogy az uniós költségvetés finanszírozására kizárólag saját forrásokból kerül sor.

Sürgősen foglalkozni kell az uniós költségvetés finanszírozásának szükségletei és a költségvetések tagállamokban esedékes szükséges megszilárdítása között fennálló konfliktushelyzettel. Eljött tehát az idő, hogy az Unió fokozatosan visszatérjen egy olyan helyzethez, ahol az uniós költségvetés finanszírozása valódi saját forrásokból történik, megkönnyítve ezzel a nemzeti költségvetések helyzetét; Arra is emlékezni kell, hogy 2007. március 29-i, 2011. június 8-i, 2012. június 13-i és 2012.. október 23-i állásfoglalásában az Európai Parlament kifejtette nézeteit arról, hogy mit jelent a valódi saját források rendszere, illetve, hogy hogyan lehet egy ilyen rendszert a nemzeti szinten rövid távon szükséges pénzügyi konszolidációval összeegyeztethetővé tenni.

Az Unión belüli további költségvetési koordinációhoz az Unió célkitűzéseit tükröző, az Unió, a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok költségvetési elszámolásaira vonatkozó konszolidált adatokra van szükség. A Bizottságnak ezért ezeknek a konszolidált adatoknak a létrehozását jogalkotási javaslatokba kell foglalnia.

2.5. ajánlás: Fokozatos átmenet egy adósság-visszavásárlási alap felé

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A túlzott hiányt fokozatosan egy adósság-visszavásárlási alapba kell átvezetni a német Gazdasági Szakértői Tanács javaslata alapján, amely egy olyan alap ideiglenes létrehozását javasolja, amelyet a bizonyos feltételeket teljesítő tagállamok adósságának 60%-át meghaladó részből kellene fenntartani; az adósság mintegy 25 éves időtartamon át kerülne visszavásárlásra; így egy olyan alap jönne létre az összes jelenlegi mechanizmus megerősítése mellett, amely a jövőben elősegítené a tagállamok teljes adósságának 60% alatt való tartását.

2.6. ajánlás: Az adóelkerülés elleni küzdelem

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A tőke szabad mozgása nem használható fel az adóelkerülés eszközeként, különösen azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró, és amelyek az euróövezetben pénzügyi stabilitásukat tekintve súlyos nehézségekkel küzdenek, illetve amelyeket súlyos nehézségek fenyegetnek. A Bizottságnak ezért – az adócsalás és adóelkerülés, valamint az agresszív adótervezés elleni küzdelem fokozására irányuló, 2012. június 27-i fontos kezdeményezésével összhangban – le kell zárnia a nemzetközi megállapodás fordulóit, és javaslatokat kell előterjesztenie az adóhatóságok közötti együttműködés és koordináció javítására.

A megerősített együttműködés keretében pénzügyi tranzakciós adót kell kialakítani, összhangban az EUMSZ 326–333. cikkével.

2.7. ajánlás: Az Európai Stabilitási Mechanizmus demokratikus felügyeletének biztosítása

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

Az ESM-nek fejlődése során egyre inkább el kell mozdulnia a közösségi módszer alapján megvalósuló irányítás felé, és az Európai Parlament felé elszámoltathatónak kell lennie. A kulcsfontosságú döntéseket – így például pénzügyi támogatás tagállamoknak történő odaítélését, valamint a megállapodások megkötését – az Európai Parlamentnek megfelelően meg kell vizsgálnia.

Az egyetértési megállapodások végrehajtásának biztosítására kinevezett trojkát hivatalba lépése előtt meg kell hallgatnia az Európai Parlamentnek, és rendszeresen be kell számolnia az Európai Parlamentnek, amelynek demokratikus felügyelete alá tartozik.

2.8. ajánlás: A költségvetési koordináció demokratikus elszámoltathatóságának és legitimitásának biztosítása

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A fiskális politikák közötti koordináció érdekében létrehozott minden új mechanizmushoz megfelelő rendelkezéseket kell társítani a demokratikus elszámoltathatóság és legitimitás biztosítása érdekében.

3. Integrált gazdaságpolitikai keret

3.1. ajánlás: A gazdaságpolitika fokozottabb előzetes koordinációja és az európai szemeszter javítása

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A Bizottságnak gondoskodnia kell a kettes csomagról folytatott háromoldalú tárgyalások során az Európai Parlament és a Tanács között a jövőben elérendő kompromisszumok átfogó végrehajtásáról.

Körültekintően fel kell tárni az európai szociális védelemre és a minimális szociális normákra irányuló uniós eszközöket, beleértve a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség kezelését, például egy európai ifjúsági foglalkoztatási garanciarendszert.

A Bizottságnak a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően haladéktalanul javaslatokat kell kidolgoznia azzal a céllal, hogy másodlagos jogszabályokba ültesse át az állam- és kormányfők által egy „növekedési és foglalkoztatási paktummal” kapcsolatban 2012. június 28-án tett kötelezettségvállalásokat. Különösen fontos, hogy a gazdasági koordináció keretrendszere kellőképpen figyelembe vegye a tagállamok kötelezettségvállalásait, amelyek szerint „a Stabilitási és Növekedési Paktumot tiszteletben tartva és az országra jellemző körülményeket figyelembe véve törekednek a differenciált, a növekedést elősegítő költségvetési konszolidációra”, valamint hogy „különös figyelmet fordítanak a gazdaság növekedési potenciáljához közvetlenül kapcsolódó, a jövőbeli fejlődést célzó területekre irányuló beruházásokra”.

A Bizottságnak tisztáznia kell az éves növekedési jelentés helyzetét. Az európai szemeszternek magában kell foglalnia az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket.

Az Unión belüli további költségvetési koordinációhoz az Unió célkitűzéseit tükröző, az Unió, a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok költségvetési elszámolásaira vonatkozó konszolidált adatokra van szükség. A Bizottságnak ezért ezeknek a konszolidált adatoknak a létrehozását jogalkotási javaslatokba kell foglalnia.

Az európai szemeszter különféle lépéseinek megfontolása alapján – a megerősített Stabilitási és Növekedési Paktumban, valamint a makrogazdasági felügyeleti mechanizmusban rögzítettek szerint – meg kell vizsgálni további jogszabályok szükségességét, az alábbiak figyelembevételével:

-    a belső piac fejlesztése és megerősítése, valamint a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása központi szerepet játszik a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzésében, a versenyképesség növelésében és a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésében. A Bizottságtól ezért meg kell követelni, hogy éves növekedési jelentésében vegye figyelembe, hogy a tagállamoknak milyen lépéseket kell még megtenniük a belső piac kiteljesítése érdekében;

-    a nemzeti reformprogramokat (NRP-k) és a nemzeti stabilitási programokat (NSP-k) szorosabban össze kell kapcsolni. A megfelelő nyomon követésnek biztosítania kell az NRP-k és az NSP-k koherenciáját;

-    az európai szemeszternek az Európa 2020 stratégia céljainak elérése érdekében nagyobb szinergia kialakítását kell lehetővé tennie az uniós és a tagállami költségvetések között; ezzel együtt az európai szemesztert oly módon kell fejleszteni, hogy erőforrás-hatékonysági mutatókat is magában foglaljon;

-    fokozni kell a regionális és helyi hatóságoknak, valamint a partnereknek a vonatkozó programok tervezésébe és végrehajtásába való bevonását, ezáltal minden szinten növelve a stratégia céljaiért érzett felelősséget, egyúttal pedig biztosítva helyi szinten a stratégia célkitűzéseinek és eredményeinek jobb ismertségét;

-    a Bizottságnak minden évben december 1-jéig el kell fogadnia az éves növekedési jelentést és a riasztási mechanizmusról szóló jelentést, amelyeknek külön fejezetben kell foglalkozniuk az euróövezettel. A Bizottságnak teljes körűen ismertetnie kell a mögöttes makrogazdasági módszertanokat és feltételezéseket;

-    a Bizottságnak az éves növekedési jelentésben egyértelműen értékelnie kell az Unió és az egyes tagállamok főbb gazdasági és költségvetési problémáit, javaslatokat kell tennie ezek áthidalását célzó kiemelt intézkedésekre, továbbá meg kell határoznia az Unió és a tagállamok által a megerősített versenyképesség és a hosszú távú beruházások támogatása, a fenntartható növekedés előtt álló akadályok felszámolása, a Szerződésekben és a jelenlegi Európa 2020 stratégiában rögzített célok megvalósítása, a hét kiemelt kezdeményezés végrehajtása és a makrogazdasági egyensúlyhiányok csökkentése érdekében tett kezdeményezéseket;

-    a tagállamoknak és régióiknak szorosabban be kell vonniuk különösen a nemzeti és regionális parlamenteket, a szociális partnereket, az állami hatóságokat és a civil társadalmat a nemzeti reform-, fejlesztési és kohéziós programok kialakításába, és rendszeresen konzultálniuk kell velük;

-    a Bizottságnak az éves növekedési jelentésben kifejezetten számba kell vennie az uniós szinten, illetve a tagállamokban végrehajtott főbb gazdaságpolitikai intézkedések lehetséges továbbgyűrűző, határokon átnyúló hatásait;

-    az európai szemeszterért felelős biztosoknak meg kell vitatniuk az éves növekedési jelentést az illetékes európai parlamenti bizottságokkal, a jelentések Bizottság által történő elfogadását követően;

-    a Tanácsnak júliusban ismertetnie kell az Európai Parlament illetékes bizottságával minden lényeges változtatást, amelyet a Bizottság által javasolt országspecifikus ajánlásokban végrehajtott; a Bizottságnak részt kell vennie e meghallgatáson és véleményt kell nyilvánítania a helyzetről;

-    a tagállamoknak a lehető legrészletesebb információkat kell szolgáltatniuk a nemzeti reformprogramokban előírt, a kitűzött nemzeti célok elérését szolgáló intézkedésekről és eszközökről, ideértve a végrehajtás határidejét, a várt hatásokat, az esetleges továbbgyűrűző hatásokat, a sikertelen végrehajtás kockázatait, a költségeket és adott esetben az uniós strukturális alapok igénybevételét is;

-    az ösztönző mechanizmusok megerősítenék a gazdaságpolitikai koordináció kötelező jellegét.

3.3. ajánlás: Európai szociális paktum

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A Szerződések értelmében az uniós szakpolitikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell venni a magas szintű foglalkoztatás előmozdítását és a megfelelő szociális védelem garanciáját.

Az euróövezetben a költségvetési fegyelem kötelező felügyeletére vonatkozó egyedi szabályok kiegészíthetik – és ki is kell egészíteniük – a fiskális és makrogazdasági referenciaértékeket foglalkoztatási és szociális referenciaértékekkel, annak érdekében, hogy megfelelő uniós pénzügyi rendelkezések útján biztosítsák a fent említett rendelkezés megfelelő végrehajtását.

Az európai szociális paktumot az alábbiak előmozdítása érdekében kell kialakítani:

-    a fiatalok foglalkoztatása, beleértve az olyan kezdeményezéseket, mint egy európai ifjúsági foglalkoztatási garanciarendszer;

-    a közszolgáltatások magas szintű és megfelelő finanszírozása;

-    tisztességes megélhetést biztosító bérek;

-    megfizethető és szociális lakhatáshoz való hozzáférés;

-    szociális védelmi küszöb, amely jövedelemtől függetlenül egyetemes hozzáférést biztosít a létfontosságú egészségügyi szolgáltatásokhoz;

-    szociális jegyzőkönyv végrehajtása az alapvető szociális és munkajogok védelme érdekében;

-    a szerkezetátalakítás szociálisan érzékeny és felelősségteljes módon történő elvégzésére szolgáló európai normák;

-    új egészségügyi és egészségvédelmi stratégia, amely a stresszhez köthető betegségeket is magában foglalja;

-    egyenlő értékű munkáért azonos fizetés és egyenlő jogok mindenki számára.

4. A demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság megerősítése

4.1. ajánlás: A gazdasági párbeszéd

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A Bizottság számára elő kell írni, hogy átfogóan hajtsa végre a kettes csomagról folytatott háromoldalú tárgyalások keretében az Európai Parlament és a Tanács között a jövőben elérendő kompromisszumokat.

4.2. ajánlás: Európai pénzügyi óvintézkedések

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

Az EFSF/ESM és bármilyen hasonló jövőbeni struktúra műveleteit az Európai Parlament és a Számvevőszék rendszeres demokratikus ellenőrzésének és felügyeletének kell alávetni, az OLAF bevonásával. Az ESM-et közösségi irányítás alá kell vonni.

4.3. ajánlás: A Európai Parlament és a parlamentközi együttműködés szerepének növelése az európai szemeszter keretében

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

-    Az Európai Parlament elnöke az Európai Tanács tavaszi ülésén ismerteti a Parlament éves növekedési jelentésre vonatkozó meglátásait. Tárgyalásokat kell folytatni egy az Európai Parlamentnek az éves növekedési jelentés, valamint a gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatások kidolgozásába és jóváhagyásába való bevonásáról szóló intézményközi megállapodásról.

-    A Bizottságnak és a Tanácsnak jelen kell lennie, amikor parlamentközi megbeszélésekre kerül sor a nemzeti parlamentek képviselői és az Európai Parlament képviselői között a szemeszter kulcsfontosságú időpontjaiban (vagyis az éves növekedési jelentés közzététele után és az országspecifikus ajánlások kiadása után), lehetővé téve ezzel a nemzeti parlamentek számára, hogy figyelembe vegyék az európai szempontokat a nemzeti költségvetések megvitatásakor.

4.4. ajánlás: Az átláthatóság, a legitimitás és az elszámoltathatóság fokozása

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

-    az átláthatóság megerősítése érdekében az Ecofin Tanács és az eurócsoport számára elő kell írni, hogy üléseik előtt továbbítsák az Európai Parlamentnek főbb belső dokumentumaikat, napirendjeiket és háttéranyagaikat; ezen túlmenően, az eurócsoport elnökének rendszeresen meg kell jelennie a Parlament előtt, például az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának égisze alatt megrendezett meghallgatások keretében;

-    az Európai Parlamentet teljes körűen be kell vonni a négy elnök jelentésének jövőbeni megfogalmazásába, összhangban a közösségi módszerrel; ez a bevonás megszervezhető a munkacsoportok szintjén (előkészítő munka), valamint elnöki szinten is (döntéshozatal);

-    az Európai Parlament elnökét meg kell hívni az Európai Tanács üléseire és az euróövezet csúcstalálkozóira;

-    amennyiben új hatáskörök kerülnek átruházásra uniós szintre vagy kialakításra uniós szinten, illetve új uniós intézmények kerülnek létrehozásra, biztosítani kell az Európai Parlament által gyakorolt megfelelő demokratikus ellenőrzést és a felé való elszámoltathatóságot;

-    az Európai Parlamentnek meghallgatást kell tartania, és hozzá kell járulnia az ESM elnökének kinevezéséhez. Az elnöknek rendszeresen be kell számolnia az Európai Parlamentnek;

-    a Bizottság trojkába küldött képviselőjét (képviselőit) hivatalba lépése (lépésük) előtt meg kell hallgatni az Európai Parlamentben, és rendszeresen be kell számolnia (számolniuk) az Európai Parlamentnek;

-    a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos szerepének megerősítését, vagy egy európai kincstári hivatal létrehozását a demokratikus elszámoltathatóságot és legitimitást lehetővé tevő megfelelő eszközökkel kell összekötni, az Európai Parlament jóváhagyási és ellenőrzési eljárásait is ideértve;

-    kizárólag a közösségi módszer, az uniós jog és az uniós intézmények tiszteletben tartása biztosíthatja a demokratikus elszámoltathatóság és legitimitás tiszteletben tartását az Unióban; a Szerződések értelmében a GMU-t csak az Unió hozhatja létre;

-    az Unió pénzneme az euró, parlamentje pedig az Európai Parlament; a GMU jövőbeli alakítása során el kell ismerni, hogy európai szinten az Európai Parlament az elszámoltathatóság központi szerve;

-          a Parlamentet – a közösségi módszernek megfelelően – teljes körűen be kell vonni a GMU jövőjére vonatkozó tervek kialakításának folyamatába.

A GMU erősítésére vonatkozó összes határozatot az Európai Unióról szóló szerződés alapján kell meghozni, mivel a közösségi módszertől való bárminemű eltérés, illetve a kormányközi megállapodások fokozott alkalmazása megosztaná és gyengítené az Uniót és benne az euróövezetet is.


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (12.10.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

Egy valódi gazdasági és monetáris unió felé

(2012/2151(INI))

Előadó (*): Roberto Gualtieri

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 42. cikke)

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Javaslat  1

O preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

O. mivel 17 tagállam már bevezette az Unió közös valutáját, és a többiek többsége is csatlakozni fog az euróhoz, amikor arra készen áll;

O. mivel 17 tagállam már bevezette az Unió közös valutáját, és az Egyesült Királyság kivételével a többiek is kötelesek csatlakozni az euróhoz, mihelyt eleget tesznek a konvergenciakritériumoknak, és megfelelnek saját nemzeti alkotmányos követelményeinek;

Javaslat  2

X preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

X. mivel demokratikus szempontból érthetetlen, hogy az Európai Parlament elnökét, aki több mint 502 millió európai polgárt képvisel, nem vonták be az Európai Bizottság, az eurócsoport és az Európai Központi Bank elnökeivel együttműködésben az Európai Tanács elnöke által jegyzett, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című 2012. június 26-i jelentés elkészítésébe;

X. mivel az Európai Parlamentet nem vonták be közvetlenül az Európai Bizottság, az eurócsoport és az Európai Központi Bank elnökeivel együttműködésben az Európai Tanács elnöke által jegyzett, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című 2012. június 26-i jelentés elkészítésébe;

Javaslat  3

AC preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

AC. mivel nem zárható ki, hogy a Szerződés új módosításaira lehet szükség egy teljes mértékben működőképes GMU irányításának erősítéséhez; mivel a Bizottságnak haladéktalanul listát kell készítenie a hosszú távon szükséges intézményi fejlesztésekről;

AC. mivel a meglévő európai szerződések tág teret engednek a fejlettebb, integráltabb és kiegyensúlyozottabb pénzügyi, költségvetési és gazdaságpolitikai kereteken, valamint erősebb demokratikus legitimáción és elszámoltathatóságon nyugvó gazdasági és monetáris unió irányába történő, érdemi előrehaladáshoz; mivel az EU-n belül a valódi gazdasági és monetáris unió megvalósítása középtávon egy szerződésmódosítás elvégzését követeli meg;

Javaslat  4

ACa preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

ACa. mivel a Szerződések már most is megfelelő eljárásokat írnak elő a többszintű irányításhoz, amelyek az Unió jogi és intézményi rendje integritásának veszélyeztetése nélkül lehetővé tennék a valós GMU-hoz közelebb történő elmozdulást, a kifejezetten azokra a tagállamokra vonatkozó költségvetési és gazdaságpolitikái rendelkezések elfogadásával, amelyek pénzneme az euró, továbbá a tagállamok között az Unió nem kizárólagos hatáskörei keretében a megerősített együttműködés létrehozásával;

Javaslat  5

AD preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

AD. mivel a Szerződés jövőbeni módosításai nem akadályozhatják a meglévő Szerződések alapján máris elérhető intézkedések gyors végrehajtását; mivel sok minden már a jelenlegi intézményi keretben is elérhető;

AD. mivel a Szerződés egy jövőbeni átfogó és sikeres módosítására irányuló demokratikus konszenzus kiépítésének feltétele az, hogy egy valóban európai politikai térség kialakításának kontextusában teljes mértékben kihasználják a meglévő Szerződések eljárásait és rugalmasságát a GMU irányításának gyors javítása céljára;

Javaslat  6

ADa preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

ADa. mivel az Európai Parlament jogosult a Szerződések módosítására irányuló javaslatot benyújtani a Tanácsnak, amelyet a későbbiekben egy konventnek kell megvizsgálnia a valódi GMU létrehozásának kiteljesítése érdekében, különösen a gazdaságpolitika területén az Unió hatásköreinek bővítésével, az Unió saját forrásainak és költségvetési kapacitásának, valamint a Bizottság szerepének, demokratikus elszámoltathatóságának és az Európai Parlament előjogainak megerősítésével;

Javaslat  7

ADb preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

ADb. mivel reális és helyes az a vélemény, hogy egy ilyen konventre a következő európai választások előtt nem kerülhet sor; mivel egy ilyen konvent előkészületeinek már a következő európai választások előtt el kell kezdődniük;

Javaslat  8

AE preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

AE. mivel arra kell törekedni, hogy valamennyi tagállam közösen tegyen lépéseket a fokozottabb európai integráció irányába; mivel szükség lehet csak az euróövezetre alkalmazandó döntésekre, amennyiben ezt az euróövezet sajátosságai igénylik vagy indokolják, anélkül, hogy kizárnák más tagállamok csatlakozási lehetőségét;

AE. mivel a meglévő Szerződések és a jövőbeli szerződésmódosítások alapján egyaránt javasolt intézkedéseknek nem szabad kizárniuk a csatlakozás lehetőségét a tagállamok számára, és garantálniuk kell az Unió integritását;

Javaslat  9

AYa preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

AYa. mivel az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozása legitimebb, átláthatóbb és hatásosabb lesz, ha elfogadására az Európai Parlamenttel való együttdöntés során kerül sor;

Javaslat  10

AYb preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

AYb. mivel az EUSZ 48. cikkének (7) bekezdése különleges eljárást ír elő olyan jogi aktusok elfogadására, amelyekre az EUMSZ a rendes jogalkotási eljárással összhangban különleges jogalkotási eljárást ír elő; mivel az EUMSZ 333. cikke olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek alapján fokozott együttműködés keretében a rendes jogalkotási eljárást lehet alkalmazni;

Javaslat 11

AYc preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

AYc. mivel meg kell teremteni a banki felügyeleti tevékenységek demokratikus parlamenti ellenőrzését;

Javaslat  12

BV preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

BV. mivel kiegészítő mechanizmusok szükségesek annak biztosításához, hogy egyéni költségvetési eljárásai során minden tagállam tiszteletben tartsa saját vállalásait, és ennek kapcsán nem zárható ki, hogy meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos szerepét;

BV. mivel kiegészítő mechanizmusok szükségesek annak biztosításához, hogy egyéni költségvetési eljárásai során minden tagállam tiszteletben tartsa saját vállalásait, és ennek kapcsán nem zárható ki, hogy meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos szerepét; mivel a meglévő Szerződések szerint a rugalmassági záradék (az EUMSZ 352. cikke) felhasználható erre a célra és az Európai Kincstári Hivatal létrehozására, amely a valódi gazdasági és monetáris unió fő jellemvonása;

Javaslat  13

BVa preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

BVa. mivel az EUMSZ 136. cikke lehetővé teszi az EUMSZ 121. és 126. cikkében megnevezettek közül releváns jogalkotási eljárással összhangban olyan különleges intézkedések elfogadását, amelyek erősítik azon tagállamok költségvetési fegyelmének koordinálását és felügyeletét, amelyek pénzneme az euró; mivel az ilyen jogszabályok felhatalmazást adhatnak a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják; mivel az EUMSZ lehetőséget teremt az Európai Parlament és a Tanács feljogosítására, hogy a Bizottságnak adott felhatalmazás visszavonhassák;

Javaslat  14

BVb preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

BVb. mivel a Szerződések szerint az európai uniós szakpolitikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell venni a magas szintű foglalkoztatás előmozdítását és a megfelelő szociális védelem garanciáját; mivel a meglévő stratégiákra alapozva be kell vezetni egy sor új iránymutatást a tagállamok számára, köztük a gazdaságaik fő pillérjeire alkalmazandó minimumstandardokat tartalmazó társadalmi és gazdasági referenciaértékeket;

Javaslat  15

BVc preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

BVc. mivel az uniós jogrend általános szabályával összhangban, az Európai Unió Bírósága felhatalmazást élvez annak biztosítására, hogy kifejezett kizáró rendelkezés hiányában a Szerződések értelmezése és alkalmazása során az uniós jogot betartsák;

Javaslat  16

BW preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

BW. mivel az úgynevezett kettes csomagról folytatott háromoldalú tárgyalásoknak hamarosan konkrét politikai eredményekhez kell vezetniük; a Tanácsnak fel kell adnia az üggyel kapcsolatos vonakodását;

BW. mivel elsősorban le kell zárni a tárgyalásokat az úgynevezett kettes csomagról, amely tovább növeli a Bizottság költségvetési ügyekben meglévő hatáskörét;

Javaslat  17

BXa preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

BXa. mivel a meglévő Szerződések alapján azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euró, a megnövelt uniós költségvetést a sajátforrás-eljárás keretében külön adók vagy illetékek megerősített együttműködési eljárással összhangban történő bevezetésével finanszírozhatják; mivel ezt úgy kell végrehajtani, hogy a már meglévő európai uniós költségvetési keretekkel való viszonya külön elsőbbséget élvezzen, és az uniós költségvetés közös politikák finanszírozását illető hagyományos funkciói ne kerüljenek veszélybe; mivel egy ilyen megnövekedett költségvetési kapacitásnak a növekedést és a társadalmi kohéziót kell támogatnia, orvosolva a monetáris unióhoz közvetlenül kapcsolódó egyensúlyhiányokat, strukturális divergenciákat és pénzügyi vészhelyzeteket;

Javaslat  18

BXb preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

BXb. mivel az ESM-et az Európai Parlament alapos ellenőrzése alá kell vonni;

Javaslat  19

CBa preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

CBa. mivel az ESM-et az EUMSZ felülvizsgált 136. cikkével összefüggésben a rugalmassági záradék (az EUMSZ 352. cikke) révén be lehetne építeni az Unió jogrendjébe;

Javaslat  20

CBb preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

CBb. mivel a meglévő Szerződések értelmében a „ki nem segítési záradék” alkalmazását a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határozhatja meg (az EUMSZ 125. cikkének (2) bekezdése);

Javaslat  21

CBc preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

CBc. mivel a hármas fogatot magas színvonalú, európai szintű demokratikus elszámoltathatóságnak kell jellemeznie;

Javaslat  22

CG preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

CG. mivel a tagállamok feladata, hogy késedelem nélkül teljesítsék a nemzeti reformprogramjaikban vállalt reformokat;

CG. mivel a tagállamok feladata, hogy késedelem nélkül teljesítsék a nemzeti reformprogramjaikban vállalt reformokat, illetve a nemzeti parlamentek feladata, hogy kormányaik e tekintetben tett fellépéseiről időben hajtsanak végre jól tájékozott ellenőrzést;

Javaslat  23

CJ preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

CJ. mivel bizonyos kulcsfontosságú, a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából különösen lényeges gazdaságpolitikai kérdések esetében mérlegelhető a kötelező uniós szintű koordináció;

CJ. mivel bizonyos kulcsfontosságú, az „Európa 2020” stratégiában körvonalazott termékenység- és versenyképesség-növelő intézkedések szempontjából különösen lényeges gazdaságpolitikai kérdések esetében mérlegelni kell uniós szintű konvergenciakritériumok bevezetését;

Javaslat  24

CJa preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

CJa. mivel az EUMSZ 136. cikke lehetővé teszi a Tanács számára – a Bizottság ajánlására és kizárólag azon tagállamok szavazatával, amelyek pénzneme az euró – az európai szemeszter keretében az euróövezeti országokra kötelező érvényű gazdaságpolitikai iránymutatások elfogadását; mivel egy ösztönző mechanizmus erősítené a gazdaságpolitikai koordináció kötelező jellegét;

Javaslat  25

CJb preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

CJb. mivel a meglévő Szerződések értelmében az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács intézményközi megállapodást köthet egyfelől az Európai Parlamentnek az éves növekedési jelentés, az euróövezeti országoknak szóló gazdaságpolitikai iránymutatásokra vonatkozó, a Tanácshoz intézett bizottsági ajánlás és a foglalkoztatási iránymutatásokról a Tanácsnak szóló bizottsági ajánlás elkészítésében való előzetes részvételéről, másrészről pedig a Tanács azon kötelezettségvállalásáról, hogy megvitatja és figyelembe veszi a Parlament gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatásokról szóló ajánlásait, valamint hogy a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. sz. jegyzőkönyvön keresztül ellenőrzést vezet be;

Javaslat  26

CL preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

CL. mivel az Unió legitimitását demokratikus értékeinek, az általa követett célkitűzéseknek, valamint hatásköreinek, eszközeinek és intézményeinek köszönheti;

törölve

Javaslat  27

CM preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

CM. mivel a folyamatban lévő válság miatt nemcsak a GMU irányításával, hanem a GMU-n belüli döntéshozatal demokratikus jellegével kapcsolatban is fokozódott a vita;

CM. mivel a 2008 óta tartó intenzív pénzügyi és gazdasági válság gyökeresen megváltoztatta az Európai Unió jövőjéről folytatott vitát, és lényeges kérdéseket vet fel Európa politikai és alkotmányos fejlődéséről, illetve a világban elfoglalt helyéről;

Javaslat  28

CN preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

CN. mivel az Európai Tanács felelősen járt el az elmúlt években a válság kezelése során, és számos javaslatot fogalmazott meg annak érdekében, hogy megtalálja a válságból kivezető utat, amire a Szerződésekben nem mindig ruházták fel világos hatáskörrel az Uniót;

CN. mivel az Európai Tanácsnak ezen évek során válságkezelést kellett igénybe vennie, és eljött az ideje a Maastrichti Szerződésben kidolgozott EMU gyenge pontjai szigorúbb elemzésének, valamint a pénzügyi unió által az Unió gazdasági kormányzására gyakorolt hatások mélyreható vizsgálatának, többek között az átruházott hatáskörök, valamint intézményeinek hatásköre szempontjából;

Javaslat  29

CP preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

CP. mivel az uniós szinten hozott intézkedésekről gyakran azt tartják, hogy azok – a demokratikus jogalkotási folyamatból eredő eljárásokból, valamint az európai intézményi alstruktúra vagy a válsághelyzettel való megbirkózást célzó közvetlen beavatkozásra szolgáló saját uniós források hiányából fakadóan – nem elegendőek és túl későn születnek;

törölve

Javaslat  30

CQ preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

CQ. mivel a GMU hibáit feltárták, és azokat véglegesen meg kell oldani;

törölve

Javaslat  31

CR preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

CR. mivel a közbenső és végleges jelentéseket, amelyeket az Európai Tanács elnöke 2012 októberében, illetve decemberében fog benyújtani, az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben kell elkészíteni, amely ragaszkodik ahhoz, hogy a közösségi módszerrel összhangban, teljes körűen bevonják mint egyenrangú partnert; mivel ez úgy szervezhető meg, hogy az Európai Parlament elnökét bevonják a négy elnök munkájába, valamint hogy az Elnökök Értekezlete képviselőket nevez ki a négy elnök jelentésével foglalkozó eseti tanácsi munkacsoportba;

CR. mivel az Európai Parlament elnökét bevonták az elnök által az Európai Tanács 2012. decemberi ülése elé terjesztendő jelentés elkészítésébe; mivel az Európai Parlament kinevezte az eseti munkacsoportban részt vevő képviselőit;

Javaslat  32

CS preambulumbekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

CS. mivel a továbbiakban nem elfogadható, hogy az Európai Parlament elnöke nem lehet jelen az Európai Tanács és az euróövezet csúcstalálkozója üléseinek teljes időtartama alatt; mivel a demokratikus legitimitás ilyen jellegű hiányára sürgősen megoldást kell találni a két intézmény közötti politikai megállapodás révén;

törölve

Javaslat  33

CSa preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

CSa. mivel sürgős megoldást igényel a GMU jelenlegi demokratikus deficitje, és a bankunió, a költségvetési unió és a gazdasági unió irányába tett minden további lépést szigorúan a fokozott uniós szintű demokratikus jogosultsághoz és elszámoltathatósághoz kell kötni;

Javaslat  34

CTa preambulumbekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

CTa. mivel az 1. sz. jegyzőkönyv alapján meg kell erősíteni az Európai Parlament és nemzeti parlamentek közötti együttműködést annak érdekében, hogy javuljon a véleménycsere és a parlamenti tevékenység minősége a GMU irányításának területén, uniós és nemzeti szinten egyaránt; mivel ezt az együttműködést nem szabad egy olyan új vegyes parlamenti testület létrehozásának tekinteni, amely demokratikus és alkotmányos nézőpontból egyszerre lenne hatástalan és illegitim;

Javaslat  35

-1 bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

-1. szükségesnek tartja a gazdasági és monetáris unió irányításának az Unió intézményi keretében való elhelyezését, ami előfeltétele eredményességének, valamint a nemzeti politikák és európai politikák között jelenleg meglévő politikai szakadék áthidalásának;

Javaslat  36

-1 a bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

-1a. úgy véli, hogy a GMU irányítása demokratikus legitimációjának és uniós szintű elszámoltathatóságának az Európai Parlament megerősített szerepén keresztüli jelentős javítása a bankunió, a költségvetési unió és a gazdasági unió irányába tett minden további lépés előfeltétele;

Javaslat  37

-1 b bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

-1b. felszólít minden intézményt a meglévő Szerződések és azok rugalmassági elemei adta lehetőségek legnagyobb mértékű gyors kihasználásával történő továbblépésre, illetve ezzel egyidejűleg a megfelelő szerződésmódosítások előkészítésére a jogbiztonság és a demokratikus legitimitás szavatolása érdekében; megismétli, hogy ki kell zárni egy új kormányközi megállapodás lehetőségét;

Javaslat  38

-1 c bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

- 1c. rámutat, hogy az európai bankfelügyeleti hatóságra vonatkozó javaslatokkal összefüggésben az Európai Parlament foglalkozik majd azon rendelet rendes jogalkotási eljárásban történő elfogadásáról, amely sajátos feladatokat ruház az EKB-ra a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatban, és ezeket egységes csomagként fogja kezelni;

Javaslat  39

-1 d bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

-1d. megítélése szerint a meglévő Szerződések értelmében egyszerűen az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben a 136. cikk alapján kötelezővé lehet tenni és az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése alá lehet vonni azon tagállamok költségvetési felügyeletének koordinálását és felügyeletét, amelyek pénzneme az euró, de alkotmányossági szempontból ezt a lépést csak akkor szabad fontolóra venni, ha ez jelentősen erősítené az Európai Parlament szerepét az EUMSZ 121. cikke (3) és (4) bekezdésének részletes végrehajtását illetően, valamint a multilaterális felügyeleti eljárás kiteljesítése és az EUMSZ 290. cikke alapján hozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal történő végrehajtása érdekében; emlékeztet, hogy a Szerződések értelmében az európai uniós szakpolitikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell venni a magas szintű foglalkoztatás előmozdítását és a megfelelő szociális védelem garanciáját, például azáltal, hogy bevezetjük a meglévő stratégiákra alapozást, a tagállamok számára egy sor új irányvonalat, köztük a társadalmi és gazdasági referenciaértékeket a gazdaságaik fő oszlopai esetében alkalmazandó minimumstandardokkal;

Javaslat  40

-1 e bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

-1e. véleménye szerint a valódi gazdasági és monetáris unió nem korlátozódhat egy szabályrendszerre, hanem konkrét saját forrásokon alapuló, nagyobb költségvetési kapacitást kíván meg, amelynek az uniós költségvetés keretében a növekedést és társadalmi kohéziót kell támogatnia, orvosolva a szorosan a monetáris unióval járó egyensúlyhiányt, a strukturális divergenciákat és pénzügyi vészhelyzeteket, illetve az uniós költségvetés közös politikák finanszírozását illető hagyományos funkcióinak sérelme nélkül;

Javaslat  41

-1 f bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

- 1f. véleménye szerint a meglévő Szerződések értelmében az EUMSZ 136. cikke lehetővé teszi a Tanács számára – a Bizottság ajánlására és kizárólag azon tagállamok szavazatával, amelyek pénzneme az euró – az európai szemeszter keretében az euróövezeti országokra nézve kötelező gazdaságpolitikai iránymutatások elfogadását; kiemeli, hogy egy ösztönző mechanizmus erősítené a gazdaságpolitikai koordináció kötelező jellegét; intézményközi megállapodást sürget, hogy vonják be az Európai Parlamentet az éves növekedési jelentés, valamint a gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatások kidolgozásába és jóváhagyásába;

Javaslat  42

-1 g bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

- 1g. miközben megerősíti azon szándékát, hogy a nemzeti parlamentekkel az 1. sz. jegyzőkönyv alapján folytatott együttműködést megerősítse, hangsúlyozza, hogy ezt az együttműködést nem szabad egy olyan új vegyes parlamenti testület létrehozásának tekinteni, amely demokratikus és alkotmányos nézőpontból egyszerre lenne hatástalan és illegitim; hangsúlyozza az Európai Parlament – mint parlamenti testület – teljes uniós szintű legitimációját a megerősített és demokratikus GMU-irányítás vonatkozásában;

Javaslat  43

-1 h bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

-1h. hangsúlyozza, hogy a meglévő Szerződések és a jövőbeli szerződésmódosítások alapján egyaránt javasolt intézkedéseknek nem szabad kizárniuk a csatlakozás lehetőségét, és garantálniuk kell az Unió integritását;

Javaslat  44

1 bekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

1. kéri a Bizottságot, hogy az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követően – és figyelemmel az Európai Parlament társjogalkotói szerepére – mielőbb nyújtson be a Parlamenthez az ezen állásfoglalás mellékletében ismertetett részletes ajánlások követéséről szóló jogszabályokra irányuló javaslatokat;

1. kéri a Bizottságot, hogy az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követően mielőbb nyújtson be a Parlamenthez minden olyan jogalkotási javaslatot – átfogó hatásvizsgálattal együtt –, amely a valódi gazdasági és monetáris unió felépítéséhez szükséges, illetve vegye alaposan figyelembe az ezen állásfoglalás mellékletében ismertetett részletes parlamenti ajánlásokat;

Javaslat  45

2 bekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

2. megerősíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és az Európai Unió polgárainak alapvető jogait;

törölve

Javaslat  46

3 bekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

3. felhívja a Bizottságot, hogy azon intézkedéseken túlmenően, amelyeket a meglévő Szerződések alapján gyorsan meg lehet és meg is kell hozni, készítsen jegyzéket azokról az intézményi fejlesztésekről, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak annak érdekében, hogy a bankunió, a költségvetési unió és a gazdasági unió iránti igényre válaszolva megerősítsék a GMU struktúráját;

3. megerősíti, hogy teljes mértékben ki fogja használni azon előjogát, hogy a Szerződések módosítására irányuló javaslatot nyújthat be a Tanácsnak, amelyet a későbbiekben egy konventnek kell megvizsgálnia a valódi GMU létrehozásának kiteljesítése érdekében, különösen a gazdaságpolitika területén az Unió hatásköreinek bővítésével, az Unió saját forrásainak és költségvetési kapacitásának, valamint a Bizottság szerepének, demokratikus elszámoltathatóságának és az Európai Parlament előjogainak megerősítésével;

Javaslat  47

3 a bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

3a. felkéri a nemzeti parlamenteket, hogy még azelőtt kezdjék el kormányuk pénzügyi és reformterveinek előkészítési folyamatát, mielőtt ezeket az EU elé terjesztenék; javasolni szándékozik a konventnek, hogy a nemzeti parlamentekre az EUSZ 12. cikke alapján háruló funkciókat egészítsék ki kimondottan ezzel a felelősséggel is;

Javaslat  48

4 a bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

4a. ismételten kéri, hogy sürgősen készüljön el az egységes piaci cselekvési terv, nem utolsósorban a szolgáltatások terén;

Javaslat  49

Melléklet – 1.1 ajánlás – 8 bekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

Az európai felügyeleti hatóság keretében végső joghatósággal rendelkező szervet vagy szerveket az Európai Parlament általi megerősítést követően kinevezett tisztviselőknek kell vezetniük.

Az EKB részéről a felügyeleti hatóságban ülő képviselőket az EKB igazgatósága nevezi ki az Európai Parlament általi megerősítést követően.

 

A felügyeleti testület elnökét és alelnökét az EKB kormányzótanácsa választja meg saját tagjai közül az Európai Parlament általi megerősítést követően.

Javaslat  50

Melléklet – 4.4 ajánlás – 1 a francia bekezdés (új)

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

 

Az euró az Európai Unió pénzneme, az Európai Parlament az Európai Unió parlamentje, tehát az Európai Parlament az Európai Monetáris Unió parlamentje.

Javaslat  51

Melléklet – 4.4 ajánlás – 3 francia bekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

- az Európai Parlament elnökét fel kell kérni arra, hogy vegyen részt az Európai Tanács ülésein és az euróövezet csúcstalálkozóin;

törölve

Javaslat  52

Melléklet – 4.4 ajánlás – 5 francia bekezdés

Az illetékes bizottság jelentéstervezete

Javaslat

az Európai Parlamentnek meghallgatást kell tartania, és hozzá kell járulnia az ESM elnökének kinevezéséhez; az elnöknek rendszeresen be kell számolnia az Európai Parlamentnek;

az Európai Parlamentnek meghallgatást kell tartania, és hozzá kell járulnia az ESM ügyvezető igazgatójának kinevezéséhez. Az ügyvezető igazgatónak rendszeresen be kell számolnia az Európai Parlamentnek;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

9.10.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alfredo Antoniozzi, Andrew Henry William Brons, Carlo Casini, Andrew Duff, Roberto Gualtieri, Enrique Guerrero Salom, Zita Gurmai, Gerald Häfner, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, David Martin, Morten Messerschmidt, Paulo Rangel, Algirdas Saudargas, Indrek Tarand, Rafał Trzaskowski, Manfred Weber, Luis Yáñez-Barnuevo García

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Zuzana Brzobohatá, Andrea Češková, Marietta Giannakou, Anneli Jäätteenmäki, Vital Moreira, Helmut Scholz, György Schöpflin


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (11.10.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökeinek „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című jelentéséről

(2012/2151(INI))

Előadó: Alain Lamassoure

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 42. cikke)

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy:

–   állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az adósságválság arra késztette az Uniót és különösen az euróövezeti tagállamokat, hogy új pénzügyi szolidaritási eszközöket hozzanak létre Európában: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), valamint a valódi gazdasági és monetáris unió megvalósításához kapcsolódó egyéb projekteket; mivel ezen eszközök pénzügyi hatása az érintett összegek tekintetében sokkal nagyobb, mint az uniós költségvetésé, továbbá mivel ezen új pénzügyi szolidaritás legfőbb biztosítékaként jelenleg az euróövezet tagjai által alapított euróövezet központi költségvetésére irányuló innovatív ötletet javasolják;

B. mivel ezen szolidaritási eszközök megtöbbszörözése nehezebbé teszi az egyes tagállamok európai szolidaritáshoz tett – az unió költségvetéséhez való hozzájárulást jelentősen meghaladó – tényleges hozzájárulásának megítélését; mivel ezen túlmenően a már meglévő eszközök sokfélesége a jogalap, az intervenció módja és az érintett tagállamok tekintetében valószínűleg megnehezíti az európai vezetők számára az egész rendszer létrehozását, az európai polgárok széles köre számára pedig a megértését, továbbá ellehetetleníti a parlamenti ellenőrzést;

C. mivel ráadásul a meglévő stabilitási mechanizmusok sokkfélesége megnehezíti esetleges együttes hatásuk felmérését, különösen az azon tagállamokra gyakorolt hatásét, amelyeknek még nem az euró a fizetőeszköze, vagy amelyek a kimaradást választották, és rendszerszintű ellenőrzési hiányosságokhoz, a banki unióban résztvevő és az abból kimaradó országok között kölcsönös tovagyűrűző hatásokhoz vezethet;

D. mivel az Unió, a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok költségvetési elszámolásaira vonatkozó konszolidált adatok nélkül lehetetlen kialakítani az alkalmazandó szakpolitikák hatékony együttesét az euróövezetben és az Unió többi részében; mivel ezeknek az adatoknak annak kiértékelését is lehetővé kell tenniük, hogy az államháztartások, valamint a regionális és helyi költségvetések mekkora részét használják fel az uniós célkitűzések – például az Európa 2020 stratégia – finanszírozására; mivel jelenleg ezeknek az alapadatoknak még a nagyságrendje sem ismert;

E. mivel az euróövezetet érő minden kockázat és előny az Unió egészét érinti; mivel az euró stabilitása valamennyi uniós tagállam ügye; mivel a közösségi módszertől való bárminemű eltérés, illetve a kormányközi megállapodások fokozott alkalmazása megosztja és gyengíti az Uniót és benne az euróövezetet is;

F. mivel az unió bárminemű megosztottsága, akár az euróövezeti tagság szintjén, vagy bárhol máshol, az Unió teljesítményét veszélyezteti, és képességeit gyengíti;

G. mivel a növekedési és munkahely-teremtési paktum, amelyet a 2012. június 28–29-i európai csúcstalálkozón hagytak jóvá, jelentős hozzájárulást hozhat a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a fokozott európai versenyképességhez, az Uniónak és a tagállamoknak pedig vállalniuk kell felelősségüket és gyorsan kell cselekedniük a szükséges források engedélyezésével;

H. mivel a megerősített együttműködés eszközét gyakrabban kell használni az adózás területén; mivel hivatkozni lehet a közös konszolidált társaságiadó-alapra (CCCTB) és a pénzügyi tranzakciós adóra (FTT) mint igazi saját forrásra vonatkozó európai parlamenti álláspontra;

I. mivel függetlenül attól, hogy melyik intézményi opcióra esik a választás, az európai banki ágazat tervezett egységes felügyeleti mechanizmusa költségvetési következményekkel jár majd a meglévő európai felügyeleti hatóságok számára;

–   állásfoglalásra irányuló indítványának mellékletébe foglalja bele a következő ajánlásokat:

1. az új európai szolidaritási eszközök – például az EFSF és az ESM, illetve a „bankunióhoz” kapcsolódó egyéb projektek – keretében az Unió és néhány tagállama által vállalt összes kötelezettséget és garanciát össze kell foglalni egy, az uniós költségvetéshez csatolt áttekintésben;

2. az Unión belüli további költségvetési koordinációhoz az Unió célkitűzéseit tükröző, az Unió, a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok költségvetési elszámolásaira vonatkozó konszolidált adatokra van szükség. A Bizottságnak ezért ezeknek a konszolidált adatoknak a létrehozását jogalkotási javaslatokba kell foglalnia;

3. sürgősen foglalkozni kell az uniós költségvetés finanszírozásának szükségletei és a tagállamokban esedékes szükséges költségvetés-konszolidáció között fennálló konfliktushelyzettel. Eljött tehát az idő, hogy az Unió fokozatosan visszatérjen egy olyan helyzethez, ahol a közösségi költségvetés finanszírozása valódi saját forrásokból történik, megkönnyítve ezzel a nemzeti költségvetések helyzetét; arra is emlékezni kell, hogy 2007. március 29-i(1), 2011. június 8-i(2), 2012. június 13-i(3) és 2012.. október 23-i állásfoglalásában(4) a Parlament kifejtette nézeteit arról, hogy mit jelent a valódi saját források rendszere, illetve, hogy hogyan lehet egy ilyen rendszert a nemzeti szinten rövid távon szükséges pénzügyi konszolidációval kompatibilissé tenni;

4. addig is a Bizottságnak fel kellene tárnia annak lehetőségét, hogy az uniós költségvetésbe fizetett bruttó nemzeti jövedelem-alapú tagállami hozzájárulásokat a szolidaritás és következetesség szellemében kizárja az ún. kettes csomagban, a hatos csomagban, valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésben meghatározott strukturális hiány kiszámításából, úgy hogy közben szigorúan kerüli az –esetleg a strukturális deficit kiszámításakor alkalmazott egységes módszer torzulásához vezető – precedensteremtés kockázatát;

5. a gazdasági és monetáris unió erősítésére vonatkozó összes határozatot az Európai Unióról szóló szerződés alapján kell meghozni; mivel a közösségi módszertől való bárminemű eltérés, illetve a kormányközi megállapodások fokozott alkalmazása megosztja és gyengíti az Uniót és benne az euróövezetet is;

6. a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egységes felügyeleti mechanizmus költségvetési következményeit, különösen a meglévő európai felügyeleti hatóságokat illetően.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

10.10.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

2

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marta Andreasen, Richard Ashworth, Francesca Balzani, Reimer Böge, Zuzana Brzobohatá, Jean Louis Cottigny, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Ingeborg Gräßle, Lucas Hartong, Jutta Haug, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Ivailo Kalfin, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, George Lyon, Barbara Matera, Juan Andrés Naranjo Escobar, Nadezhda Neynsky, Dominique Riquet, Potito Salatto, Alda Sousa, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Alexander Alvaro, Jürgen Klute, Georgios Papastamkos, Nils Torvalds, Catherine Trautmann

(1)

HL C 27 E., 2008.1.31., 214. o.

(2)

Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0266.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0245.

(4)

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetele érdekében (COM(2012)03882011/0177(APP))


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (12.10.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

A valódi gazdasági és monetáris unió felé

(2012/2151(INI))

A vélemény előadója: Pervenche Berès

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 42. cikke)

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy:

– állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő ajánlásokat:

A. mivel 2008 és 2012 közepe között az EU27-ek munkanélküliségi rátája körülbelül 7%-ról 10,4%-ra emelkedett, ami 25 millió munkanélkülit jelent, továbbá több mint minden ötödik fiatal munkanélküli (22%), az ifjúsági munkanélküliség pedig egyes tagállamokban meghaladja az 50%-ot;

B. mivel a munkahelyteremtés, a színvonalas foglalkoztatás és a tisztességes munka biztosítása létfontosságú a jelenlegi válság leküzdésében;

C. mivel a Van Rompuy elnök által 2012 júniusában az Európai Tanácsnak bemutatott „A stabil és virágzó Unióért” című ütemterv nem foglalkozik megfelelően a foglalkoztatás- és szociálpolitikákkal, pedig ezek alapvető tényezők az Unió, és különösen az euróövezetbe tartozó országok valódi monetáris és gazdasági unió felé haladása szempontjából; mivel amennyiben nem foglalkoznak ezekkel a szempontokkal, fennáll annak a kockázata, hogy olyan gazdaságpolitikákat fognak követni, amelyek figyelmen kívül hagynak más mutatókat, és amelyek így a munka és a társadalmi integráció szempontjából nem hoznak eredményt;

D. mivel a tagállamoknak olyan politikákat kell elfogadniuk, amelyek célja a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése egy egyre élesebb verseny jellemezte környezetben, miközben támogatniuk kell a fenntarthatóbb gazdaságra való átállást; mivel a gazdasági és monetáris ügyekre vonatkozó politikai döntéshozatal kényszere, valamint a kiegyensúlyozott és holisztikus megközelítés hiánya növeli annak veszélyét, hogy az eredetileg a pénzügyi piacok stabilizálásának céljával létrehozott kezdeményezések prociklikus hatásúak lesznek;

E. mivel a nagy léptékű szerkezetátalakítási és telephely-áthelyezési folyamatok az EU-ban az utóbbi három évben csaknem 2 millió munkahely elvesztéséhez vezettek, és mivel egyelőre nem került sor a szerkezetátalakítás társadalmi és gazdasági szempontból felelősségteljesebb irányításának megkönnyítését szolgáló európai válaszlépésre;

F. mivel az EU-nak ki kell lépnie a megszorító intézkedések/recesszió egyes tagállamokban jellemző ördögi köréből, és teljes mértékben ki kell használnia az EU hozzáadott értékét, amely nemcsak a szabályokról, hanem a közös politikákról is szól;

G. mivel az európai Gazdasági és Monetáris Uniónak az életszínvonal általános emelésének alapjaként mindenekelőtt az emberek és a reálgazdaság érdekeit kell szolgálnia;

H. mivel eleddig nem használták ki teljes mértékben a Lisszaboni Szerződés által a foglalkoztatás és szociális politikák területén kínált lehetőségeket, mindenekelőtt a következők tekintetében:

– az EUMSZ 9. cikke, amely szerint az Uniónak politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítását és a megfelelő szociális biztonság biztosítását,

– az EUMSZ 151. cikke, amely kimondja, hogy „az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében”,

– általában az EUMSZ 153. cikkének (1) bekezdése, és különösen a 153. cikk (1) bekezdésének h) pontja, vagyis „a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele”;

I. mivel az euró az Unió valutája, és kezelését a Szerződés mindenekelőtt a 121. cikkben és a 148. cikkben kialakított gazdaság- és szociálpolitikák keretében határozza meg, amelyek valamennyi tagállamra alkalmazandók;

Az integrált foglalkoztatás- és szociálpolitikai keret felé

J. mivel a GMU-ütemtervben felvázolt négy építőelemet „Az integrált foglalkoztatás- és szociálpolitika felé” címet viselő ötödikkel kell kiegészíteni, a következők előmozdítása céljából:

– a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása a Szerződés 152. cikkének megfelelően, valamint uniós háromoldalú testület létrehozása, amelynek célja a bérek alakulásának a termelékenység, az infláció és a belső kereslet, a munkanélküliség és a jövedelemegyenlőtlenség függvényében történő nyomon követése és az erről folytatott eszmecsere lenne,

– az Európai Ifjúsági Garancia bevezetése,

– a szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés európai minőségi kerete,

– szociális jegyzőkönyv végrehajtása az alapvető szociális és munkajogok védelme érdekében,

– szociális befektetési paktum, amely magában foglalja a kohéziós finanszírozás 25%-ának kiutalását az Európai Szociális Alap számára,

– megújított egészségvédelmi és biztonsági stratégia,

valamint a tagállami fellépések kiegészítéseképpen

– tisztességes és hozzáférhető közszolgáltatások,

– tisztességes megélhetést biztosító bérek és olyan minimálbérek, amelyek garantálják, hogy az aktív keresők ne éljenek szegénységben,

– egyenlő értékű munkáért egyenlő fizetés és egyenlő jogok mindenki számára,

– megfizethető és megfelelő szociális lakhatáshoz való hozzáférés,

– integrált, aktív foglalkoztatáspolitika,

– egy szociális védelmi minimum létrehozása, amely biztosítaná az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz és a létbiztonsághoz való egyetemes hozzáférést,

K. mivel az euróövezetben átfogó módon jelentkező egyensúlyhiány és a munkanélküliség jelenlegi helyzete fényében a Bizottságnak foglalkoznia kell a munkanélküli segélyre vonatkozó minimum bevezetésének megvalósíthatóságával és hozzáadott értékével,

L. mivel a Bizottságnak meg kell erősítenie és elő kell mozdítania a mobilitást, amely hozzájárulhat a munkanélküliség csökkentéséhez, és ezt tisztességes módon kell megtennie az agyelszívás és a társadalmi egyenlőtlenségek elkerülése érdekében, azáltal, hogy biztosítja a szociális védelemhez való hozzáférést és a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságát; mivel szem előtt kell tartanunk, hogy a kiküldött munkavállalóknak megfelelő fizetést kell kapniuk, és nem lehet a kiküldött munkavállalók alkalmazásával tisztességtelen versenyelőny érdekében élni;

M. mivel szükség van a gazdasági és monetáris politikák társadalmi helyzetre és a munkaerőpiacokra kifejtett hatásainak fokozott felügyeletére, hogy megszüntessék e politikák kedvezőtlen társadalmi következményeit; mivel a nemzeti gazdaságpolitikák európai szemeszter keretében történő felügyeletéről szóló rendelkezéseket ki kell egészíteni a munkahelyteremtéssel összekapcsolt szociális politikákkal;

N. mivel a különböző vetületek – mint például a beruházások és a fogyasztás, a jövedelemelosztás egyenlőtlenségei, a munkanélküliség, szegénység és a regionális egyenlőtlenségek – fokozott makrogazdasági felügyelete létfontosságú, lévén hogy a jelenlegi válság súlyosbítja a makrogazdasági egyensúlyhiányokat, gyengítve ezáltal az euróövezeten belüli tényleges konvergenciát;

O. mivel a Bizottságnak bele kell foglalnia a tagállamok nemzeti költségvetési terveiről készített értékelésébe az Európa 2020 stratégia növekedési, foglalkoztatási és szociális célkitűzéseinek előmozdítását, és ki kell dolgoznia egy módszeres felfogást az ajánlások tekintetében, valamennyi olyan esetet tekintetbe véve, amikor a tagállamok nem haladnak a különböző célok eléréséhez megfelelő pályán;

P. mivel örvendetes a Tanács aziránti elkötelezettsége, hogy megszüntessék a munkavállalói mobilitás még fennálló akadályait, és a tagállamoknak sürgősen fel kell oldaniuk a Romániából és Bulgáriából érkező dolgozók szabad munkavállalására vonatkozó minden korlátozást;

Q. mivel a Tanács és a Bizottság hangsúlyozta elkötelezettségét az ifjúsági munkanélküliség kezelése mint kiemelt uniós politikai prioritás iránt; mivel azok a tagállamok, amelyekben a legmagasabb az ifjúsági munkanélküliségi ráta, nem nyújtottak be nemzeti ifjúsági munkahely-teremtési terveket, hogy megelőzzék az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliséggé való átalakulását;

R. mivel a közös európai ifjúságpolitikai stratégia létfontosságú az ifjúsági munkanélküliség és azon veszély leküzdése érdekében, hogy Európa egy egész nemzedéket elveszítsen;

A bankunió felé

S. mivel az euró a belső piac folyománya, ami azt jelenti, hogy a belső piac által érintett valamennyi félnek teljes mértékben részt kell vennie a jól működő euróövezet helyreállításában;

T. mivel a bankunióhoz határozottabb szabályozást és felügyeletet kell társítani; mivel a pénzügyi rendszer egyik szerepe az is, hogy támogassa a növekedést, a munkahelyteremtést és a szociális védelem fenntarthatóságát;

U. mivel a bankunió létrehozása hatással lesz a tagállami banki szektorok munkahelyeire;

Az integrált költségvetési keret felé

V. mivel a költségvetési konszolidációhoz és a gazdasági fellendüléshez stabil belső fogyasztásra, valamint a jóléti államhoz és a társadalombiztosítási rendszerekhez való megfelelő hozzájárulásra van szükség, ami csak a versenygazdaságban történő minőségi foglalkoztatottság magas szintje, tisztességes megélhetést biztosító bérek és méltányos tehermegosztás mellett érhető el;

W. mivel a Bizottságnak és a Tanácsnak biztosítania kell, hogy a költségvetési konszolidációra vonatkozó politikai iránymutatás az EUMSZ 9. cikke alapján teljes mértékben koherens legyen az Unió szociális és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseivel, valamint hogy kiegészítse a növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos csomag célkitűzéseit – különösen a fenntartható fejlődésre és a minőségi munkahelyekre vonatkozó célkitűzéseket –, oly módon, hogy az lehetővé tegye az államadósság csökkentését; mivel szem előtt kell tartani, hogy a bérek és nyugdíjak nem pusztán gazdasági változók, hanem mindenekelőtt azt a jövedelmet jelentik, melyből az embereknek meg kell élniük;

X. mivel annak érdekében, hogy biztosított legyen az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális céljainak határozott felügyelete és nyomon követése, valamint a szinergiahatás és a következes politikai döntéshozatal, az európai gazdasági kormányzással párhuzamosan európai szinten javítani kell és jobban össze kell hangolni a szociális kormányzást is;

Y. mivel az uniós polgároknak el kell fogadniuk és támogatniuk kell a tényleges „gazdasági és monetáris uniót”, és ezért hangsúlyozza a politikai döntéshozók, a szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek valamennyi politikai szinten történő bevonásának szükségességét;

Z. mivel ha bármilyen módon bővítik a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos szerepét, ezzel együtt bővíteni kell a foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztos szerepét is, hogy biztosított legyen a szociális piacgazdaság kiegyensúlyozott megközelítése, és ugyanebben a szellemben az EPSCO Tanácsot is magasabb szintre kell emelni, és annak euróövezeti összetételben kell szerveződnie;

AA. mivel a jelenlegi válság olyan belső egyensúlyhiányok fennállását és súlyosbodását bizonyította, amelyek az EU vagy az euróövezet szintjén automatikus stabilizátorok kialakítását teszik szükségessé;

Az integrált gazdaságpolitikai keretrendszer felé

AB. mivel az egyrészről a gazdaságpolitikák és a monetáris politikák, másrészről a foglalkoztatás- és szociálpolitikák közötti kiegyensúlyozott interakció létfontosságú, lévén, hogy az európai szociális modell lényeges tényező a jövedelmek oly módon történő egyenlő elosztásában, amely nem teszi tönkre a társadalmi kohéziót, ami veszélyeztetné a gazdasági fellendülést; mivel a társadalmi egyenlőtlenségek súlyosbodásának megállítása és a megfelelő szociális biztonság biztosítása érdekében minimális szociális referenciaértékeket kell bevezetni;

AC. mivel 2012. évi nemzeti reformprogramja részeként a legtöbb tagállam nem nyújtott be nemzeti munkahely-teremtési tervet, a Bizottság pedig nem is ragaszkodott annak benyújtásához; mivel az integrált és megerősített gazdaságpolitikai keretnek magában kell foglalnia a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás, továbbá a szociális jólét és a társadalmi kohézió elvét;

AD. mivel a Növekedési Paktum elfogadása a helyes irányba tett lépés, amelyet megfelelően végre kell hajtani; mivel ezt a szociális ágazatban hasonló politikai kezdeményezéseknek kell követniük;

AE. mivel a tőkepiacokhoz való hozzáférést a befektetések foglalkoztatási tartalmának függvényében kell ellenőrizni; mivel a megerősített együttműködés eszközét a munkabérekre vonatkozó adóterhek enyhítésére is fel lehetne használni, áthárítva a terheket a környezetvédelmi szempontból káros tevékenységekre;

AF. mivel meg kell erősíteni az európai szemeszter demokratikus vetületét, többek között azáltal, hogy megerősítik az Európai Parlament együttdöntési eljárás révén betöltött szerepét és engedélyezik, hogy az a nemzeti parlamentekkel való szoros együttműködésben, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal közösen határozhassa meg annak menetrendjét, tartalmát és módszerét;

AG. mivel a Bizottságnak biztosítania kell a nemzeti reformprogramok nagyobb mértékű összehasonlíthatóságát, valamint meg kell határoznia az azok értékelésére szolgáló közös viszonyítási pontokat;

– állásfoglalásra irányuló indítványának mellékletébe foglalja bele a következő ajánlásokat:

1. ajánlás

Az integrált foglalkoztatási és szociálpolitikai keretrendszer mint európai Szociális Paktum felé

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

Az euróövezeti költségvetési fegyelem felügyeletére vonatkozó kötelező szabályokban a fent említett rendelkezések megfelelő végrehajtásának és az uniós versenyképesség eszközéül szolgáló szociális modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében a költségvetési és makrogazdasági referenciaértékeket ki lehet és ki is kell egészíteni foglalkoztatási és szociális referenciaértékekkel;

Ennek négy építőelemen kell alapulnia:

1) a szakpolitikákat illetően:

A Szerződések értelmében az európai uniós szakpolitikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell venni a magas szintű foglalkoztatás előmozdítását és a megfelelő szociális védelem garanciáját. Ennélfogva az európai gazdasági kormányzás megteremtésével párhuzamosan fejleszteni kell a szociális kormányzást az annak egyik sarokkövét alkotó integrált, aktív foglalkoztatáspolitikával együtt. Ennek során tiszteletben kell tartani a szociális partnerek és a társadalmi párbeszéd autonómiáját.

2) eszközök meghatározása a következőkkel kapcsolatban:

– az Európai Ifjúsági Garancia bevezetése,

– a szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés minőségi kerete,

– tisztességes és hozzáférhető közszolgáltatások,

– tisztességes megélhetést biztosító bérek és olyan minimálbérek, amelyek garantálják, hogy az aktív keresők ne éljenek szegénységben,

– szociális védelem és a nyugdíjjogosultságok hordozhatósága,

– megfizethető és megfelelő szociális lakhatáshoz való hozzáférés,

– szociális védelmi minimum az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz és a létbiztonsághoz való egyenlő hozzájutás biztosítása érdekében,

– szociális jegyzőkönyv végrehajtása az alapvető szociális és munkajogok védelme érdekében,

– egyenlő értékű munkáért egyenlő fizetés és egyenlő jogok mindenki számára,

– megújított egészségvédelmi és biztonsági stratégia

3) új jogalkotási kezdeményezés a következő ügyben:

– a nemzeti parlamentek számára annak lehetővé tétele, hogy a Szerződés 352. cikke alapján, „zöld kártyaként” jogalkotási kezdeményezést kérjenek a Bizottságtól;

4) megfelelő pénzügyi eszközök meghatározása a szociális beruházásokhoz szociális befektetési paktumba foglalva:

– a kohéziós finanszírozás 25%-ának az ESZA számára történő biztosítása,

– projektkötvények a szociális beruházás érdekében,

– közös célkitűzések az oktatással kapcsolatos beruházások érdekében.

2. ajánlás

Az európai felügyeleti hatóság hatásköreinek és felelősségi köreinek ki kell terjednie a következőre:

-    a vállalatok társadalmi felelősségén és a pénzügyi rendszernek a növekedést, a munkahelyteremtést és a szociális védelem fenntarthatóságát támogató szerepkörén alapuló felügyelet beépítése;

3. ajánlás

A trojka egyes tagállami misszióit ki kell bővíteni az ILO egy-egy tagjával.

4. ajánlás

A megerősített együttműködést gyakrabban kell alkalmazni az adózás területén, ha bebizonyosodik valamely uniós megközelítés lehetetlensége (például a KKTA vagy a pénzügyi tranzakciós adó létrehozása, a terhek munkaerő és a tőke közötti egyensúlyának eltolása vagy környezetbarát adózás), mivel a harmonizált adózási keretek növelni fogják a költségvetési politikai integrációt, kedveznek a közszolgáltatások finanszírozásának, a munkahelyteremtésnek és az energetikai átállásnak.

5. ajánlás

A tőke szabad mozgása nem használható fel az adóelkerülés eszközeként, különösen azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró, és amelyek az euróövezetben pénzügyi stabilitásukat – és így közszolgáltatásaik finanszírozását – tekintve súlyos nehézségekkel küzdenek, illetve amelyeket súlyos nehézségek fenyegetnek. A Bizottságnak ezért le kell zárnia a nemzetközi megállapodás fordulóit, és javaslatokat kell előterjesztenie az adóhatóságok közötti együttműködés és koordináció javítására.

6. ajánlás

Az európai szemeszter különféle lépéseit jogszabályba kell foglalni, az alábbiak szerint:

-    a belső piac, illetve a szociális modell fejlesztése és megerősítése, valamint a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása központi szerepet játszik a gazdasági növekedés ösztönzésében, a versenyképesség növelésében és a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésében; a Bizottságtól ezért meg kell követelni, hogy éves növekedési jelentésében vegye figyelembe, hogy a tagállamok milyen lépéseket tettek a belső piac kiteljesítése és a szociális modell fenntarthatóságának segítése érdekében;

-    kétévente tartani kell egy háromoldalú konferenciát a Tanács valamennyi tagjának részvételével, hogy megvitassák az uniós szinten továbbgyűrűző hatással rendelkező nemzeti szociális ügyeket, az ifjúsági garanciát és a munkanélküliségi segélyre vonatkozó uniós minimumérték bevezetését;

-    a Bizottságnak az éves növekedési jelentésben egyértelműen értékelnie kell az Unió és az egyes tagállamok főbb gazdasági és költségvetési problémáit, javaslatokat kell tennie az ezek áthidalását célzó kiemelt intézkedésekre, továbbá meg kell határoznia az Unió és a tagállamok által a megerősített versenyképesség, az energetikai átállás, a munkahelyteremtés és a hosszú távú beruházások támogatása, a fenntartható növekedés előtt álló akadályok felszámolása, a Szerződésekben és a jelenlegi „Európa 2020” stratégiában rögzített célok megvalósítása, a hét kiemelt kezdeményezés végrehajtása és a makrogazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított kezdeményezéseket;

-    a tagállamoknak és régióiknak szorosabban be kell vonniuk a nemzeti és regionális parlamenteket, a szociális partnereket, az állami hatóságokat és a civil társadalmat a nemzeti reform-, fejlesztési és kohéziós programok kialakításába, és rendszeresen konzultálniuk kell velük;

-    a tagállamoknak a lehető legrészletesebb információkat kell szolgáltatniuk a nemzeti reformprogramokban előírt, a nemzeti munkahely-teremtési tervekben kitűzött nemzeti célok elérését szolgáló intézkedésekről és eszközökről, ideértve a végrehajtás határidejét, a várt hatásokat, az esetleges továbbgyűrűző hatásokat, a sikertelen végrehajtás kockázatait, a költségeket és adott esetben az uniós strukturális alapok igénybevételét is.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

9.10.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

16

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Jean-Luc Bennahmias, Phil Bennion, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Minodora Cliveti, Emer Costello, Karima Delli, Richard Falbr, Thomas Händel, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu, Andrea Zanoni

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Malika Benarab-Attou, Edite Estrela, Ria Oomen-Ruijten, Antigoni Papadopoulou, Csaba Sógor, Gabriele Zimmer


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.10.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

8

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Jean-Paul Besset, Sharon Bowles, George Sabin Cutaş, Rachida Dati, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Gunnar Hökmark, Philippe Lamberts, Werner Langen, Astrid Lulling, Hans-Peter Martin, Sławomir Witold Nitras, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Marta Andreasen, Philippe De Backer, Vicky Ford, Roberto Gualtieri, Sophia in ‘t Veld, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Gay Mitchell

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Alejandro Cercas, Knut Fleckenstein, Vittorio Prodi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Wim van de Camp

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat