AJÁNLÁS az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Dánia Kormánya és Grönland Helyi Kormánya közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

7.11.2012 - (11119/2012 – C7‑0299/2012 – 2012/0130(NLE)) - ***

Halászati Bizottság
Előadó: Ole Christensen

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Dánia Kormánya és Grönland Helyi Kormánya közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(11119/2012 – C7‑0299/2012 – 2012/0130(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (11119/2012),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Dánia Kormánya és Grönland Helyi Kormánya közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv tervezetére (11116/2012),

–   tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (2) bekezdése, és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7‑0299/2012),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-00358/2012),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy továbbítsa a Parlamentnek a halászati partnerségi megállapodás 10. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottság üléseinek és munkájának következtetéseit; kéri, hogy a Parlament képviselői lehetőséget kapjanak arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek a vegyes bizottság ülésein és munkájában; felkéri a Bizottságot, hogy a jegyzőkönyv alkalmazásának utolsó évében és a megállapodás megújítására irányuló tárgyalások megkezdését megelőzően nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a megállapodás alkalmazásáról;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Grönland kormányának és parlamentjének.

INDOKOLÁS

A partnerségi megállapodásokról általánosságban

A harmadik országokkal kötött kétoldalú halászati megállapodások, hivatalosan „halászati partnerségi megállapodások” a közös halászati politika külső dimenziójának egyik fő elemét képezik. E megállapodások nem pusztán halászati jogokat vásárolnak az uniós hajók számára, hanem kötelezik a szerződő feleket a rendelkezésre álló erőforrások alapos felmérésén alapuló felelősségteljes és fenntartható halászati politikák előmozdítására is. Biztosítják azt is, hogy a felhasználni kívánt halászati lehetőségek hiteles tudományos szakvéleményeken alapuljanak, és kizárják a helyi állományok elpusztításának mindennemű kockázatát vagy annak veszélyét, hogy kárt okoznak a helyi halászközösségeknek, amelyeknek ezzel ellentétben profitálniuk kell az uniós pénzügyi hozzájárulásból finanszírozott célzott támogatási programokból.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kibővültek az Európai Parlament halászati partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos jogkörei: az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében minden ilyen megállapodás megkötéséhez a Parlament egyetértése szükséges.

Grönland[1] és az EU

Grönland eredetileg 1973-ban, Dánia részeként csatlakozott az Európai Közösséghez, de egy népszavazást követően 1985-ben kilépett. Grönland jelenleg az EUMSZ 355. cikkének (2) bekezdése szerint az Unió tengerentúli országai és területei közé tartozik. Unióval való kapcsolatát elsődlegesen az EUMSZ 198–204. cikke, a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló (az EUMSZ-hez csatolt) 34. jegyzőkönyv, valamint a 2006/526/EK tanácsi határozatban[2] lefektetett EU–Grönland partnerség szabályozza.

A halászat Grönlandon

Grönland gazdasága nagymértékben függ a halászattól és a halászati termékek Unióba irányuló kivitelétől. 2010-ben az EU piacaira irányuló kivitel 331 millió eurót tett ki (a teljes kivitel 92,7%-át), miközben az Unióból érkező behozatal ennek közel kétszerese volt (614 millió euró). 2007 óta évente mintegy 220 000 tonna halat fogtak a grönlandi vizeken, ennek 65%-a garnélarák volt[3]. A halágazat 6 500 munkahelyet teremt (a teljes foglalkoztatás 17%-át), de a halászatban közvetlenül mindössze 2 000 teljes munkaidős munkahely van, ez az ágazat 6%-os csökkenést szenvedett el az alacsony megtérülés és a nyugdíjba vonulások miatt[4].

Grönland igen nagy, 2 184 254 km²-es kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, amely Kelet-Grönland esetében az ICES, Nyugat-Grönland esetében a NAFO hatáskörébe tartozik. Mindkét régió igen gazdag halászterület, köszönhetően többek között az olvadó hóból és jégből származó tápsóknak, amelyek biztosítják a több mint 200 különböző hal-, kagyló- és rákfajból álló tápláléklánc alapjául szolgáló bőséges planktonszaporulatot.

A grönlandi halászflotta körülbelül 750 (többnyire kisméretű) hajóból[5] áll. Emellett 1 000–2 000 csónakot is használnak halászatra és vadászatra. A kizárólagos gazdasági övezetben és a nemzetközi vizeken tevékenykedő ipari flotta 47 hajóból áll.

Grönland halfeldolgozó iparának többségét két vállalat, a grönlandi kormány tulajdonában lévő Royal Greenland A/S[6] és a Polar Seafood A/S magánvállalat kezében van, mindkettő ipari garnélahalász-flottát is üzemeltet.

Az EU–Grönland halászati partnerségi megállapodás

A Grönlanddal kötött első halászati partnerségi megállapodás az ország Európai Közösségből való 1985-ös kilépése után jött létre azzal a céllal, hogy a Közösség évenkénti pénzügyi hozzájárulás fejében megtarthassa hagyományos halászati jogait. Az EU és Grönland volt helyi kormánya közötti halászati partnerségi megállapodást 2007. június 28-án fogadták el[7], és ehhez csatolták a jelenleg hatályos jegyzőkönyvet, amely 2012. december 31-ig határozza meg az évenkénti halászati lehetőségeket és pénzügyi hozzájárulásokat.

A jelenlegi jegyzőkönyv 14,3 millió eurós uniós pénzügyi hozzájárulást írt elő, amelynek 22,8%-át (3,2 millió eurót) a halászati ágazati politikák javítására és végrehajtására különítettek el. Az említett évenkénti hozzájárulást 9,24 millió eurós pénzügyi tartalék egészítette ki, amelyekből az uniós hajók által az engedélyezett mennyiségen felül kifogott tőkehal- és kapelánmennyiségek után járó összegeket kell kifizetni. E jövedelem az éves állami költségvetés körülbelül 1,3%-átt tette ki.

A hatályos jegyzőkönyv értékelése

A Grönlanddal kötött halászati partnerségi megállapodás Európai Bizottság megbízásából 2011 első félévében elvégzett és 2011 szeptemberében nyilvánosságra hozott utólagos értékelése[8] – annak ellenére, hogy a jegyzőkönyv érvényességi idejének utolsó 18 hónapját nem tudta figyelembe venni – néhány kulcsfontosságú megállapítást tartalmaz a jelenleg hatályos jegyzőkönyv eredményességével kapcsolatban:

•   A hatályos jegyzőkönyv értelmében kifogott halmennyiség 48 502 t/év volt (ebből 16 472 tonnát uniós hajók, 32 030 tonnát pedig harmadik országbeli hajók fogtak ki). A grönlandi vizeken kifogott halmennyiség becslések szerint az EU teljes fogásmennyiségének 0,3%-a.

•   Az elmúlt öt évben az uniós hajók a rendelkezésre álló halászati kvóta átlagosan 63%-át használták ki: ha azonban beszámítjuk a harmadik országoknak (Norvégia, Izland, Feröer-szigetek) kétoldalú cserék keretében átadott kvótákat is, a halászati engedélyek EU általi teljes kihasználtsága eléri a rendelkezésre álló kvóta 90%-át.

•   A 2007–2011 közötti időszakban Grönland kilenc alkalommal nem tudta biztosítani a jegyzőkönyvben meghatározott teljes halkvótát, elsősorban a kapelán (egyik évben sem), a tőkehal (2010, 2011) és a grönlandi laposhal (2011) esetében, ami évi átlag 35 530 tonnás hiányt (az éves mennyiség 39%-át) eredményezett. A kompenzációs mechanizmus, amely lehetővé tette Grönland számára, hogy alternatív halászati lehetőségeket kínáljon fel, jól működött a kvóta keretében rendelkezésre álló mennyiségek kisebb fluktuációi esetében, a nagyobb mennyiségű kapelán miatti „adósságot” azonban nem tudta kezelni. A felek között azonban megállapodás született a kompenzáció kielégítő formájáról.

•   Jelentős különbségek jelentek meg a kvóták kihasználásában, a legnagyobb igény a garnélarák, a laposhal, valamint a tőkehal iránt mutatkozott. A tagállamok közötti Közösségen belüli kvótacserék rendszerét sikerült jól kihasználni, és ez segített állandó szinten tartani a kihasználtságot. A jelentések szerint az első két évben egyes flották sérelmezték, hogy a kvótákat az év túl késői szakaszában szabadították fel, ami megnehezítette a hatékony tervezést, de később ennek megfelelően kialakult a korábbi cserék rendszere. A jelentések szerint a járulékos fogások mennyisége minimális volt.

•   A jelenlegi időszakban több, mint 37 uniós lobogó alatt hajózó hajó[9] részesült a megállapodás előnyeiből, miután a kvótákat a viszonylagos stabilitás elvének megfelelően osztották ki.

•   A halászati partnerségi megállapodásból származó átlagos bevétel[10] évi 45,6 millió euró volt, ebből az uniós hajók részesedése 70% (31,9 millió euró), a harmadik országbeli hajóké pedig 30%. A megállapodásból legtöbbet profitáló tagállam Németország (42%), Dánia (11%), Lengyelország (7%) és az Egyesült Királyság (4%) volt.

•   A hozzáadott érték alapú nettó haszon a becslések szerint évi 20,3 millió euró volt, amely 1,3-szeres költség/haszon arányt (azaz minden befektetett euró után 1,30 eurós megtérülésre) jelent az EU számára. Ez pozitív, más nagy „vegyes” megállapodásoknak megfelelő eredménynek tekinthető.

•   A foglalkoztatást tekintve a halászati partnerségi megállapodás körülbelül 330 teljes munkaidős álláshelyet teremtett a tengeren, amiből arra lehet következtetni, hogy a grönlandi halászati lehetőségekkel összefüggésben összesen talán 500 uniós munkahely jött létre.

•   Az ágazati támogatással együtt az uniós hozzájárulás összességében a halászati termékek értékesítési értékének 30%-át, azaz tonnánként 286 eurót tett ki. Az erőforráshoz való hozzájutás teljes költségét 85:15 arányban osztották meg az EU és a flottaüzemeltetők között, ez a közpénzből való hozzájárulás megfelel a más vegyes halászati partnerségek esetében alkalmazott gyakorlatnak.

•   Grönland számára a halászati partnerségi megállapodás jövedelmet termelt olyan erőforrásokból, amelyeket máskülönben nem tudott volna hasznosítani: átlagosan évente 15,8 millió eurót pénzügyi hozzájárulás formájában, amely 1,9 millió euró licencdíjat tartalmazott. A megállapodás azonban nem tudott hatékonyan – például a vegyes vállalatokba történő beruházásokon, a nagyobb mértékű fedélzeti foglalkoztatáson vagy a nagyobb számú kirakodáson keresztül – jelentős előnyöket biztosítani a helyi gazdaság számára.

•   A Halászati, Vadászati és Mezőgazdasági Minisztérium által a jegyzőkönyv 4. cikke szerint végrehajtott ágazati támogatási program a vizsgálat megállapításai szerint pozitív eredményeket hozott a halászati kutatással, a személyzet képzésével és a halászati ellenőrzéssel összefüggő intézkedések terén, így hozzájárult a grönlandi halászati ágazat javuló fenntarthatóságához. Az utólagos értékelés szerint ugyanakkor a program sikertelennek bizonyult a part menti halászat jelentős strukturális átalakítása tekintetében, mivel a költségvetési támogatást a jelek szerint beruházásokra, és nem folyó kiadásokra költötték (például kutatóhajó vásárlására).

•   Az értékelés aggályokat fogalmazott meg a halászati partnerségi megállapodás hatálya alá eső tíz állományból három állomány fenntarthatóságával kapcsolatban, miután egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a tőkehal, a grönlandi laposhal (Kelet-Grönlandon) és a vörös álsügér (a tengerfenéken élő nyíltvízi állományok) kiaknázása fenntarthatatlan mértékben zajlott. Az összes többi kvóta (a garnélarák Kelet-Grönlandon, a grönlandi laposhal Nyugat-Grönlandon, a kapelán és a jeges-tengeri pók) esetében ugyanakkor az értékelés fenntarthatónak vélte a gazdálkodást. Valamennyi halászat alacsony arányú járulékos fogásról számolt be, és az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásokról sem érkezett információ.

A 2013–2015 közötti időszakra szóló új jegyzőkönyv

A Tanácstól 2011. július 19-én kapott megbízás alapján[11] az Európai Bizottság három tárgyalási fordulót tartott[12] Grönland kormányával, valamint Dánia kormányának képviselőivel azzal a céllal, hogy megújítsák a jegyzőkönyvet, miután a jelenleg hatályos jegyzőkönyv 2012. december 31-i lejár. E tárgyalások lezárultával a felek 2012. február 3-án parafálták a 2013. január 1-jén kezdődő hároméves időszakra[13] vonatkozó új jegyzőkönyvet.

Az új jegyzőkönyv összesen évi 17,85 millió euró pénzügyi hozzájárulásról rendelkezik, amely a következőkből áll:

a)  15,1 millió euró éves összeg a grönlandi kizárólagos gazdasági övezethez való hozzáférésért.

Ez az összeg 1,5 millió eurós pénzügyi tartalékot is tartalmaz a Grönland által rendelkezésre bocsátottakon felül kifogott halmennyiségek ellentételezésére.

b)  évi 2,74 millió euró külön összeg a grönlandi halászati politika támogatására és megvalósítására.

Az új jegyzőkönyv szerint a vegyes bizottság minden évben dönt a következő évre vonatkozó halászati lehetőségekről, figyelembe véve a tudományos szakvéleményeket, az elővigyázatosság elvét, a halfeldolgozó-ipar szükségleteit és a grönlandi halászati tevékenység fenntartásához szükséges minimális mennyiségeket. A hajótulajdonosok hozzájárulásait a korábbi engedélyezési rendszert felváltva az egyes állományokra vonatkozó rögzített árak formájában határozzák meg.

Amennyiben a halászati lehetőségek nem érik el az 1. táblázatban feltüntetett mennyiségeket, Grönlandnak ellentételeznie kell a különbségeket. Az uniós halászhajók járulékos fogásait a célállomány 10%-ára kell korlátozni, kivéve a norvég garnéla halászatát, amely esetben ezt az arányt 5 %-ra kell csökkenteni.

1. táblázat: A halászati lehetőségek szintje a jelenlegi és az új jegyzőkönyv alapján (tonna/év):

Az állományokra vonatkozó részletek	Jelenlegi jegyzőkönyv		Új jegyzőkönyv
	2007	2008-2012	2013-2015
Tőkehal (NAFO 1 alterület)	1000	3500	2200
Nyíltvízi vörös álsügér (ICES XIV és V alterület, valamint NAFO 1F alterület)	10838	8000	3000
Tengerfenéken élő vörös álsügérek (ICES XIV és V alterület, valamint NAFO 1F alterület)			2000
Grönlandi laposhal (NAFO 1 alterület – é. sz. 68°-tól délre)	2500	2500	2500
Grönlandi laposhal (ICES XIV és V alterület)	7500	7500	4315
Norvég garnéla (NAFO 1 alterület)	4000	4000	3400
Norvég garnéla (ICES XIV és V alterület)	7000	7000	7500
Óriás laposhal (NAFO 1 alterület)	200	200	200
Óriás laposhal (ICES XIV és V alterület)	1200	1200	200
Jeges-tengeri pók (NAFO 1 alterület)	500	500	250
Kapelán (ICES XIV és V alterület)	55000	55000	60000
Gránátoshalfélék (ICES XIV és V alterület)			100
Gránátoshalfélék (NAFO 1 alterület)			100
Járulékos fogások (NAFO 1 alterület)	2600	2300

Egyes fajok (például a laposhal az ICES alterületeken) halászati lehetőségeinek csökkentése a maximális fenntartható hozamnak megfelelő 2015-ös fogási mennyiségeket célzó szakvéleményekkel összhangban történt.

Ami az új jegyzőkönyv egyéb fontos rendelkezéseit illeti, a felek megállapodtak abban, hogy előmozdítják a felelősségteljes halászat elveit, és biztosítják a halászati erőforrások fenntartható használatát a grönlandi kizárólagos gazdasági övezetben.

A jegyzőkönyv emellett a pénzügyi hozzájárulás kifizetését esetlegesen érintő, felfüggesztésre és felülvizsgálatra vonatkozó szokásos záradékokat is tartalmaz. Konkrétabban, e lépésekre a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előirányzott ágazati halászati politikai támogatási programok végrehajtásának elmulasztása vagy az emberi jogoknak az EUSZ 6. cikkében foglalt elemeinek megsértése esetén kerül sor – ami Grönland esetében meglehetősen valószínűtlen forgatókönyv.

Következtetések

A fentiek fényében az előadó úgy véli, hogy a Grönlanddal kötött jelenlegi halászati partnerségi megállapodás összhangban van a közös halászati politika céljaival és a fenntartható halászat elvével, és jelentős kölcsönös előnyöket hozott mindkét fél számára. Emellett véleménye szerint a megállapodás az EU és Grönland közötti együttműködés, valamint a halászati erőforrások terén folytatott északi együttműködés fontos sarokköve, ezért javasolja annak jóváhagyását.

Az előadó üdvözli, hogy a jegyzőkönyvről folytatott tárgyalások során meghallgatták az érintett érdekelt feleket, komolyan vették a tudományos szakvéleményeket, és az új jegyzőkönyv több technikai kérdésben egyszerűsítést is tartalmaz.

Az előadó meggyőződése, hogy a helyi gazdaságot és a part menti közösségeket célzó ágazati támogatási intézkedések – különösen a munkahelyteremtés tekintetében – bizonyítani fognak hosszú távon, így ezeket az új jegyzőkönyv lejártakor a Bizottságnak alaposan értékelnie kell. A Parlamentnek is lehetőséget kell adni a szorosabb nyomon követésre a többéves ágazati támogatási program végrehajtási folyamatának egésze során.

Végezetül az előadó ismételten kéri a következőket a Bizottságtól:

•   továbbítsa a Parlamentnek a megállapodás 10. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottság üléseinek és munkájának következtetéseit, valamint a jegyzőkönyv 3. cikkének (2) bekezdésében említett halászati ágazati programot és a vonatkozó éves értékelések eredményeit,

•   az Európai Parlament képviselői megfigyelőként részt vehessenek a vegyes bizottság ülésein és munkájában;

•   a megállapodás újratárgyalását megelőzően a Bizottság nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a megállapodás alkalmazásáról;

•   a Bizottság kezelje egyenlően az Európai Parlamentet és a Tanácsot a teljes és azonnali tájékoztatáshoz való jog, valamint valamennyi nemzetközi halászati megállapodás végrehajtásának értékelése és nyomon követése, illetve azok felülvizsgálatának megtárgyalása tekintetében.

Emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Parlament tájékoztatására vonatkozó kötelezettség az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése szerinti, az intézmények kölcsönös és őszinte együttműködésére vonatkozó általános kötelezettséget is tükrözi.

• [1]  Grönland területe 2 166 000 km², amelynek 84%-át jég borítja, lakossága pedig 56 700 fő. A Dán Királyság szerves részeként 1979 (a helyi kormányról szóló törvény) óta Grönland számos kulcsfontosságú politikai területen nagyfokú autonómiát élvez. A 2009-es népszavazást követően ezt az autonómiát kiterjesztették, és „önkormányzatot” vezettek be. Egyes állami funkciók, például a honvédelem és a pénzügyek mellett többek között a halászati ellenőrzés is Dánia hatáskörében maradt. Grönland egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme 29 300 EUR (2010), de miután a legtöbb alapvető áruból behozatalra szorul, jelentős kereskedelmi deficittel működik, amelyet a Dániától kapott éves támogatásból fedez.
• [2]  A Tanács 2006/526/EK határozata (2006. július 17.) az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Dán Királyság és Grönland közötti kapcsolatokról (HL L 208., 2006.7.29.). 2012. június 13-án egy kiegészítő szándéknyilatkozatot írtak alá, amely kimondja, hogy meg kell vizsgálni, miként erősíthető meg az ásványkincsekről folytatott EU–Grönlandi párbeszéd.
• [3]  Emellett a grönlandi laposhal, a tőkehal, a vörös álsügér, a jeges-tengeri pók és a kapelán halászata elsődleges; a garnélarák adja a halászati export 56%-át, a többit a laposhal, a jeges-tengeri pók és a tőkehal teszi ki.
• [4]  Összehasonlításképpen az állami foglalkoztatás adja a munkahelyek 44%-át.
• [5]  2007-es adat, lásd: a Bizottság 2011-es utólagos vizsgálata, ii. oldal
• [6]  A 2009–2010-es jelentős működési veszteség és az ezt követő állami tőkeinjekció után a vállalat 2010-ben ismét nyereségessé vált, és jelenleg privatizációjának lehetőségét vizsgálják.
• [7]  753/2007/EK rendelet
• [8]  „Ex-post evaluation of the current Protocol to the Fisheries Partnership Agreement between the EU and Greenland, Final report” (2011. szeptember). Készítette: Oceanic Développement & MegaPesca Lda.
  (hivatkozási szám: FPA 35/GRL/11/NC) – vizsgált évek: 2007–2010
• [9]  13 spanyolországi, 6 portugáliai, 5 németországi, 4 egyesült királyságbeli, 3 litvániai, 2 lengyelországi és észtországi és 1 dániai hajó.
• [10]  A bevételi adatok az Izlandon közzétett halárakon alapulnak.
• [11]  A Tanács (Mezőgazdaság és Halászat) 3108. ülésének „A” napirendi pontjai között fogadták el 2011. július 19-én.
• [12]  2011. szeptember (Ilullissat); 2011. november (Brüsszel); 2012.1.31–2012.2.2 (Koppenhága)
• [13]  Azért született rövidebb, három éves időkeretre irányuló javaslat (szemben a jelenlegi jegyzőkönyvben meghatározott hat évvel), hogy a következő jegyzőkönyv biztosíthassa a megreformált közös halászati politikával és a tengeren túli területekkel kapcsolatos bármilyen döntéssel, illetve az esetleges jövőbeli északi-sarki politikai kerettel való teljes összhangot.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (10.10.2012)

a Halászati Bizottság részére

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Dánia Kormánya és Grönland Helyi Kormánya közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(11119/2012 – C7-0299/2012– 2012/0130(NLE))

A vélemény előadója: Gesine Meissner

RÖVID INDOKOLÁS

Grönland az EUMSZ IV. részében foglalt 26 tengerentúli ország és terület egyike. Lakossága mintegy 57 000 fő, és bruttó nemzeti jövedelme 2006-ban 29.286 EUR/fő volt, ami az elmúlt években reálértéken nem növekedett. Az ország nagymértékben függ a Dánia által nyújtott éves támogatástól, amely becslések szerint a GDP 32%-ának felel meg.

A gazdaság legfontosabb bevételi forrása a hazai halászati ágazat, amely a közvetlen bruttó hozzáadott érték 13%-áért és a foglalkoztatás 17%-áért felel (a feldolgozóágazatot és egyéb kapcsolódó tevékenységeket is beleértve). A halászati ágazat a kézzelfogható export 88%-át teszi ki, amely szinte teljes egészében az EU felé irányul. Grönland a tengerentúli ország státuszára való tekintettel teljes körű hozzáférést élvez a halászati termékek uniós piacához.

Az EU Grönlanddal való kapcsolata összetett és több dimenziót ölel fel. Ezt a közös halászati politika (KHP) alá tartozó halászati partnerségi megállapodás (FPA), a 2007–2013 közötti időre szóló EU–Grönland partnerségi megállapodás (amely jelentős pénzügyi támogatást biztosított a grönlandi oktatási rendszer számára), valamint a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló határozat szabályozza, amely meghatározta az EU és a tengerentúli országok és területek közötti kereskedelem feltételeit. Mindezidáig ezen uniós politikák között jelentős mértékű egységesség állt fenn. Mindazonáltal e politikák mindegyike a közeljövőben való megújításig felülvizsgálat alatt áll, és biztosítani kell majd, hogy az EU–Grönland halászati partnerségi megállapodáshoz csatolandó új jegyzőkönyv összhangban maradjon az új megközelítésekkel.

A hatályos EU–Grönland halászati partnerségi megállapodás 2007. január 1-jétől érvényes (a Tanács 753/2007/EK rendelete). Az első jegyzőkönyv ugyanezen a napon lépett érvénybe, és hat évre szól (2007. január 1-től 2012. december 31-ig). A jegyzőkönyv halászati lehetőségeket irányoz elő a tőkehalra, az álsügérre, a grönlandi laposhalra, az atlanti laposhalra, a garnélarákra, a kapelánra és a jeges-tengeri pókra vonatkozóan.

A halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzőkönyv 2012. december 31-én hatályát veszti. Az új jegyzőkönyv az aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat elfogadásától számított hároméves időszakra vonatkozik majd. Az új jegyzőkönyv alapvetően a jegyzőkönyv előző feltételeit tartalmazza néhány változtatással a halászati lehetőségeket illetően, kiegészítve egy felfüggesztési záradékkal arra az esetre, ha az alapvető emberi jogok vagy a demokratikus elvek sérülnének.

Az EU új jegyzőkönyvben meghatározott pénzügyi hozzájárulása az alábbiak szerint bontható le:

a) 15 104 203 EUR éves összeg a grönlandi kizárólagos gazdasági övezethez való hozzáférésért.

b) évi 2 743 041 EUR külön összeg a grönlandi halászati politika támogatására és megvalósítására a felelősségteljes halászat fenntartásának biztosítása érdekében, amely halászatot a vegyes bizottság keretein belül kölcsönösen elfogadott célkitűzések alapján kell irányítani.

A grönlandi kizárólagos gazdasági övezethez való hozzáférésért fizetendő összeg az előző jegyzőkönyvben foglalthoz képest emelkedni fog, állítólag a megállapodás hatálya alá tartozó fajok piaci árának növekedése miatt. A grönlandi halászati politikához való hozzájárulás ugyanakkor névlegesen 16%-kal csökken majd.

A halászati partnerségi megállapodás mindkét fél számára igen fontos eszköz volt és az is marad. Hatékonyan biztosította érdekes és hasznos halászati lehetőségeket az uniós halászati flotta egyes szegmensei számára. Ezt a hatékonyságot ugyanakkor néha korlátozta az, hogy több ízben nem állt rendelkezésre elegendő halászati erőforrás.

A most lejáró jegyzőkönyv utólagos értékelése szerint a halászati partnerségi megállapodás 1,3-as költség–haszon arányú nettó hozzáadott értéket jelentő előnyökkel járt az EU számára (azaz minden befektetett 1 euró után 1,30 euró folyt be). Ez mintegy 330 teljes idejű halászati munkahelynek felel meg, és arra enged következtetni, hogy a halászati partnerségi megállapodás értelmében Grönlandon folytatott halászat körülbelül 500 uniós munkahelyet biztosít.

Grönland számára a halászati partnerségi megállapodás hatékony intézkedés abban a tekintetben, hogy bevételt eredményez több olyan halászati erőforrásból, amelyet egyébként nem lenne képes kiaknázni. A halászati partnerségi megállapodás évente átlagosan 15,8 millió EUR pénzügyi hozzájárulást generált. Ez a bevétel 2010-ben a grönlandi halászati ágazat által generált költségvetési bevételek 70%-át, az állami költségvetésnek pedig 1,3%-át tette ki.

Az utólagos értékelés szerint a halászati partnerségi megállapodáshoz kapcsolódó pénzügyi hozzájárulás mintegy felét halászati kutatásra fordították a grönlandi halászati ágazat fenntarthatóságának javítása érdekében. A part menti halászat szerkezeti kiigazítását tekintve ugyanakkor nem volt sikeres, és nem mindig egyértelmű, hogy a költségvetési támogatást beruházásokra és nem folyó kiadásokra használják fel. Az utólagos értékelés szerint továbbá a halászati partnerségi megállapodás nem volt eredményes a tekintetben, hogy jelentős további gazdasági előnyöket nyújtson Grönland számára (például közös vállalkozások, hajón való foglalkoztatás vagy a kirakodott termékek azonnali feldolgozása formájában).

Az utólagos értékelés továbbá a halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt, most lejáró jegyzőkönyvben meghatározott tíz halászati lehetőség közül három esetében fenntarthatósági aggályokra utal.

Az utólagos értékelés úgy ítéli meg, hogy a halászati partnerségi megállapodás általánosságban összhangban áll az uniós fejlesztési és kereskedelmi politikával, amelyek együttesen számos előnyt biztosítanak a Grönland kormánya számára. A három kulcsfontosságú állomány fenntarthatóságának hiányát leszámítva általánosságban összhangban áll a KHP-val is.

Az utólagos értékelés összességében arra a következtetésre jut, hogy a halászati partnerségi megállapodás hatalmas mértékű kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára, és ezért javasolja a jegyzőkönyv megújítását. Az előadó is ezt az álláspontot képviseli, és javasolja, hogy a Parlament mindkét fél érdekében adja jóváhagyását az új jegyzőkönyvhöz. Azáltal, hogy a jegyzőkönyvet csak három évre újítják meg, lehetővé teszi, hogy további kiigazításokat végezzenek rajta a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló határozat és Grönland partnerségi megállapodásának szintén 2013-ban esedékes megújítása esetén a teljes körű összhang biztosítása érdekében. Ez lehetővé teszi majd, hogy az átalakított KHP keretében elfogadandó új intézkedések megjelenjenek a Grönlanddal kötött új halászati partnerségi megállapodásban és annak jegyzőkönyvében.

******

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg egyetértését.

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Bizottságot, hogy a megállapodás végrehajtása során kellőképpen vegye figyelembe az alábbi megállapításokat:

a)        elő kell segíteni a fenntartható halászati gyakorlatokat, különösen a tőkehal, Kelet-Grönlandon a grönlandi laposhal, illetve az álsügér esetében;

b)        az átláthatóság elősegítése érdekében a Parlamentet és a Tanácsot – nyilvánosan is hozzáférhetővé teendő – éves jelentések formájában tájékoztatni kell a megállapodás, és különösen a jegyzőkönyv 3. cikkének (2) bekezdésében említett többéves ágazati program végrehajtásáról, és meg kell győződni arról, hogy a halászati ágazati politika támogatására szolgáló költségvetést a lehető leghatékonyabb módon és a politikák fejlesztési célú koherenciájának biztosítására használják fel;

c)        gyakorlati lépéseket kell tenni a grönlandi kikötőkben tartózkodó uniós hajók által kiírt álláshirdetések számának növelése érdekében, mert ez növeli a helyi foglalkoztatást és az üzleti lehetőségeket is.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	9.10.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 0 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Thijs Berman, Ricardo Cortés Lastra, Corina Creţu, Leonidas Donskis, Catherine Grèze, Eva Joly, Filip Kaczmarek, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Bill Newton Dunn, Maurice Ponga, Jean Roatta, Michèle Striffler, Alf Svensson, Keith Taylor, Eleni Theocharous, Patrice Tirolien, Ivo Vajgl, Anna Záborská, Iva Zanicchi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Edvard Kožušník, Cristian Dan Preda, Patrizia Toia

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (7.9.2012)

a Halászati Bizottság részére

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Dánia Kormánya és Grönland Helyi Kormánya közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(11119/2012 – C7-0299/2012 – 2012/0130(NLE))

A vélemény előadója: François Alfonsi

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A Tanácstól kapott megbízás alapján a Bizottság az Európai Unió nevében tárgyalásokat folytatott Dánia kormányával és Grönland kormányával az egyrészről az Európai Unió, másrészről Dánia kormánya és Grönland helyi kormánya közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. E tárgyalásokat követően a felek 2012. február 3-án parafálták a 2013. január 1-jén kezdődő hároméves időszakra vonatkozó új jegyzőkönyvet.

Az új jegyzőkönyv összhangban van a halászati partnerségi megállapodás azon célkitűzéseivel, amelyek az Európai Unió és Grönland közötti együttműködés megerősítését és egy olyan partnerségi keret elősegítését célozzák, amely a két fél érdekét egyaránt szolgálva lehetővé teszi Grönland kizárólagos gazdasági övezetében a fenntartható halászati politikának és a halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázásának kialakítását.

A két fél abban állapodott meg, hogy együttműködnek Grönland halászati politikájának megvalósítása érdekében, és ebből a célból folytatják a vonatkozó programozásról szóló politikai párbeszédet.

Az új jegyzőkönyv összesen évi 17 847 244 EUR pénzügyi hozzájárulásról rendelkezik a teljes időszakra vonatkozóan. Ez az összeg a következő elemekből áll: a) évi 15 104 203 EUR a grönlandi kizárólagos gazdasági övezethez való hozzáférésért, és b) évi 2 743 041 EUR, amely kiegészítő összeggel az Európai Unió Grönland halászati politikáját támogatja.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése és 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében az Európai Parlament megadhatja vagy megtagadhatja egyetértését.

A megállapodás tartalmi jellemzői az alábbiak:

Kiadás típusa	2013	2014	2015	Összesen EUR
Operatív előirányzatok	17 847 244€	17 847 244€	17 847 244€	53 541 732€
Igazgatási kiadások			80 000€	80 000€
Egyéb igazgatási kiadások és emberi erőforrások	93 000€	93 000€	93 000€	279 000€
Összesen	17 940 000€	17 940 000€	18 020 000€	53 900 732€

******

A Költségvetési Bizottság felkéri a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg egyetértését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Richard Ashworth, Reimer Böge, Zuzana Brzobohatá, Jean-Luc Dehaene, Isabelle Durant, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Jens Geier, Lucas Hartong, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, George Lyon, Claudio Morganti, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Dominique Riquet, Derek Vaughan, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Burkhard Balz, Maria Da Graça Carvalho, Edit Herczog, Peter Jahr, Jürgen Klute, Constanze Angela Krehl, Peter Šťastný, Georgios Stavrakakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Luigi Berlinguer

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Antonello Antinoro, Alain Cadec, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Dolores García-Hierro Caraballo, Marek Józef Gróbarczyk, Ian Hudghton, Werner Kuhn, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Guido Milana, Maria do Céu Patrão Neves, Ulrike Rodust, Raül Romeva i Rueda, Struan Stevenson, Isabelle Thomas, Nils Torvalds, Jarosław Leszek Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ole Christensen, Jens Nilsson